P. 1
fejlodesi-diszfazia

fejlodesi-diszfazia

|Views: 55|Likes:
Published by mimoza123

More info:

Published by: mimoza123 on Mar 19, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/15/2013

pdf

text

original

SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

. . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . .3.1. . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . .18 3. . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . 8 3.TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . 7 2. eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . .1. . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . .

változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. elmaradása idézi elõ. lexikai-grammatikai. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. vizuális téri észlelés. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. 1. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . a nyelvi rendszer fonológiai. a nagy. Cromer (Pléh. 1995). 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele.és kismozgások szabályozása. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. amelynek tünetei sivár gagyogás. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. A jelenség korai felismerése. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. harmonikus fejlõdésének. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. Az 1960-as évek óta. beilleszkedési nehézségekkel. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. A beszédértés és kifejezés területén. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. 2002).

szóképzés. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. Összességében azt lehet mondani. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. Ismeretes. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. diszkalkúlia. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. auditív észlelés. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . hogy az ún. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. Az idegrendszer fejlõdését. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. 2. a diagnózis felállításában. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. diszgráfia. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. a motoros funkciók. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja.érinthetik. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. A nyelvi rendszer egészének. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. diszlexia. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. különösen fiatal életkorban. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza.

illetve a beszédészlelés és megértés. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. Azok a gyermekek. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is.mális fejlõdést mutat. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. 3. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. mennyiségi mutatóinak változását (pl. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. kisszámú aktív szókincs). hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. akik verbálisan alulteljesítenek. 9 . illetve annak alsó határára esnek. a mentális retardációtól. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. Nem mindegy tehát. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. az expresszív beszéd. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési.

megszûnése. – az aktív szókincs hiánya. – beszédészlelési gyengeség. helyesírási gyengeség.1. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. „hottentotta” beszéd.1. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. hibás hangképzés.1. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. esetenként csekély vokalizáció. ejtési nehézségek. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. a diszlexia tipikus tünetei. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. jó beszédértés. 3. korlátozottsága. 10 . amely három típusba sorolható. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. 3. – diszgrammatizmus. – olvasás-. helyesírászavar. – a rövid távú verbális emlékezet zavara.2. – jó szintû passzív szókincs. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. bébinyelv fennmaradása. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú.3. – diszgrammatizmus. fokozatos javulása. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan.1. jó beszédértés. – jó szintû passzív szókincs. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. – torz. – utánzásra nem javuló hangejtés. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. megszûnése. írás-. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. fokozatos javulása. töredékszavak. kifejezett hangképzési. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. beszédkezdemények. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – beszédészlelési gyengeség.

szórendi problémák). szó. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. hibátlan artikuláció. tiszta.és mondatmegértési zavarok. helyesírási gyengeség. megkülönböztetési zavarok. echolália. fonéma-felismerési. helyesírási gyengeség. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. szómegtalálási. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése.2. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási.1. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. 3. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. 3. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. értelmetlen szóképzõdmények. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. szövegszerkesztési nehézségek. – szómondatok. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. szósaláták. kérdésekre inadekvát válaszadás. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.3. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. szituációhoz kötött beszédértés.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. centrális diszlália tünetei. névelõk elhagyása. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. sivár spontán beszéd. 11 .

a korai fejlõdés természetes jelenségének. egyre többet játszik egyedül. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. babakocsit tologat. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. Aggodalmát sem a gyermekorvos. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt.3. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. a 41. és úgy látja. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. jól kezelhetõ gyermek. Ez nem okozott említésre méltó problémát. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása.6 éves korban indult el önállóan. a logopédiai foglalkozásokon. Babázik. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. gesztációs héten. sokat aludt. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. az anya logopédushoz fordult. Más területen nem észlel problémát. Biztosan két éves korában járt. indított szüléssel. egyre nagyobb kedvvel firkál. emocionális zavarok. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. zavartalan terhességébõl. A szülést nehezítette. Nyugodt csecsemõ volt. 1. Szoba. burokrepesztéssel. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. 3250 gr testsúllyal született. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve.3. – ép hallás. a gyermek a megszületést követõen felsírt. A logopédiai terápia eredményeként. B. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. kiscsoportos óvodás Borit. fejlõdése intenzívebbé vált. 5 hónapos koráig szopott. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. kockákat rakosgat. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. kétéves koráig 12 . 1. sem az óvónõk nem osztják. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. – súlyos neurológiai sérülés.és ágytiszta. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén.5 éves. szívesen vesz részt. B. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. állni 10 hónapos korban tudott.

Énekel. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. (Lelet nem áll rendelkezésre. villamos. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. kerítés. A családi anamnézis negatív. instrukciók követése megfelelõ. több ízben mandulagyulladás zajlott le. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. óra=tiktak. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. Baba alszik. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. A peri. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult.).aktív szókincse alig gyarapodott. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. hangkihagyások. Beszédkésztetése jó. ágy =aladó). kakaót kínál).) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. 13 . Bori testileg megfelelõen fejlett. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. hároméves kora után kezdõdött. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. Beszédében szómondatok használata mellett két-. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. harmonikus megjelenésû. ápolt. amely lassúbb ütemû. altatja. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. a közös tevékenységet szívesen fogadja. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. csigabiga). szavakat szívesen utánmond. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. bébis külsejû. mondókák utolsó szavait bemondja. a vizsgálat eredménye negatív volt. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. a Peabody-féle szókincsteszben. maci=brum-brum). Rajza firka jellegû. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. Beszédértése. részegész. egyenetlenebb. Alapszíneket egyeztet. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. „Bori nem víz kér”). autó). kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. fésüli. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. kedves gyermek. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. harmonikus személyiségû. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. problémája érési késés következményének tekinthetõ. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. gracilis testalkatú.

szókincse megfelelõ. szeretõ családi környezetben nevelkedik. Problémát a fogalmi gondolkodás. Kifejezõkészsége „igen jó”. ahová jól beilleszkedett. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. Javasoljuk. kontrollvizsgálatát elvégezzük. hogy továbbra is járjon óvodába. a matematikai ismeretek. Úgy tûnik. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott..A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. a finommozgás-koordináció területén látnak. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. otthon is igen sok segítséget. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. osztályát látogatja. 2. vélemények alapján foglaljuk össze. B. Továbbra is gondos. Bori ekkor 8. beszéde sokat fejlõdött.8 éves. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. támogatást kap. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. hogy B. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. mivel úgy érzik. a képi összefüggéseket jól felismeri. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. 14 . bátortalan. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. amennyiben igénylik. gyenge színvonalában látják. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. az általános iskola 1. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. szívesen és sokat beszél. Az anya fõ problémája. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos.

diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. teljesítménye hullámzó. nyúlánk. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. kedves. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. írás. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. beszéde aritmiás. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. helyesírás. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. írás. hogy Bori az olvasás. tollbamondás után írni nem képes. fogsorzáródási rendellenesség. „ott lakunk. életkorának megfelelõ. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. Jól másol. társalgási helyzetben feltûnik. 15 . Egyszerû mondatokból álló. Hangképzése tiszta. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. az osztályismétlés. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. Az elsõ. (járni=jáni. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. Vizsgálataink szerint Bori magas. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. vékonycsontú kislány. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). ahol üres van. az artikulációs mozgások ügyetlensége. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. fröcskölni=föcsõni. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. „most lehet. a szavakat. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. Magatartása kiegyensúlyozott. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. hibáit nem kontrollálja. Ezek láthatóan nem zavarják. A vizsgálat idõpontjában. szívesen beszél. Szómegtalási nehézségei vannak. Angliába= Andiába). 10-es számkörben jól számol. hogy beszédtempója lassúbb. „fecseg”. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. ahol földek vannak”).

1992-ben ÉK:7. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. fogalmak összehasonlítása. értelmi kérdések. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. betold. két háromszög összerakása.8 év/IQ: 71. rímek. rajzi emlékezet). a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett.3 év) és a kombináció (SZK:7. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. rombusz. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. a vizuális észlelés (hajtogatás.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. b-d-p.2 év/IQ: 81. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). 16 . a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. az irányok. 1993-ban ÉK 8. hét napjai. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7.3 év) gyengeségét jelzi. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. sz-zs). történet elmondása. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. iránytévesztések. A „Kombináció” feladatainak megoldását. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. dátum. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. egyaránt elõfordulnak. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. a formák. képsor összerakása. mintakirakás. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. összhangban a Binet-eredménnyel. hangokat az olvasásban kihagy. és a szerialitás (számismétlés. B. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. szóanalógia).

nagyobb szövegegységek felismerését. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. hogy B. 17 . akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. Azt javasoljuk. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. Az elsõ vizsgálat idején. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. szóalakok. szem-tem). A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. az akkor még fiatal gyermeknél. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. a várható iskolai tanulási problémát. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. hangkihagyásból (bõr-õr). a nyelvi kreativitás (GMP 11). szubteszt) szerint 30-40%-os. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. és egyben mind az írás-olvasás.

tónustalanná váltak (olyan lett. felsírt. A gyermek végtagjai petyhüdtté. nem tudja magát jól kifejezni. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük.Várható. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. simogatás) nem reagált. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. 6 hónapos koráig szopott. Említésre méltó. komolyabb betegsége nem volt. Javaslatunkat elfogadták. beszédhibás. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. amelyet majd úgyis „kinõ”. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. 2. magas lázzal járó megbetegedés miatt. iskoláskori következményei 1. Azt remélik. Olvasása lassú. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít.8 éves Juditot. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. gyakran félreérti a hallottakat. rohamos szüléssel. a jelzéseket hárítani látszik. nem figyel. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. terhességébõl idõre. aki középsõ csoportos óvodás. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. mint a rongybaba). Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. Úgy ítélték meg. majd 18 . keveset beszél. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. 3000 g testsúllyal. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. környezeti ingerekre (beszéd. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött.

A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt.elaludt. sok madár). összefüggõen elmesélni nem képes. kifejezetten szép. kert). amelyet láthatóan örömmel. betoldások. egyenletes. lerövidített szóalakok formájában. IQ 147. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. 2. kissé szorongó gyermek. spontán beszédben képmegnevezéskor. („Jó ez. magas szintû teljesítmény. madarak) kikerüli (sok autó. Mozgása összerendezett. magatartása oldottá válik. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. jó?”). Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. arányos alkatú. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. változatos. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. Ébersége. Játéka jól szervezett szerep. magabiztosan végez. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Azonnal kórházba szállították. 3. A beszélõt figyeli. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). Kétnapos. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. analógiás megoldásokat keres. passzív szókincse korához képest fejletlen. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. szókincse nehezen bõvül.5 éves korától óvodás. Rajza színes. Fõnevek többes számát (autók. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. amelyet beszéddel alig kísér. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük.és konstrukciós játék. vár.5 éves korban lett szobatiszta. rövid idõ elteltével visszatért. 19 . mozgása normalizálódott. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. gyakran visszakérdez. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. együttmûködésre törekszik. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése.

törekszik a kapcsolat fenntartására. általános felkészítés az iskolába lépésre. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. 2. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. sikerélmények érik. mimikáját. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. a verbális emlékezet fejlesztése. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. játékot. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. kissé szorongó magatartással társul. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. jól érzi magát. magabiztossá. együttmûködésre törekvõ. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. más tevékenységet kezdeményez. én-bizonytalansága a szó. Javaslatunkat az anya elfogadta. alapját a receptív beszéd. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával.és mondatmegértés gyenge színvonalának. ezekbõl igyekszik kilépni. erre nagyon büszke.8 éves. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. diszlexia-prevenció. a grammatikai rendszer fejlesztése. a szeriális észlelés fejlesztése. 20 . fejlett vizuális-téri képességekkel. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. hogy önbizalmát növelje. a kislány ekkor 6. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. Javasoljuk. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. hárítani. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott.

Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . kiöntötte/leejtette a fagyit”).Mindemellett azonban ki kell emelni. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. a madár repül. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. medve=nedve). széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt.

de az elé-alá-közé-mögé. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. pohárban. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. Emiatt fáradékonnyá válik. szituációfüggõ válaszokat ad.Ez egy egér. Judit maximálisan. hogy milyen jelmeze volt. pohárról. poháron (a bal oldal). Majd a „Ló. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. mibõl segítõ kérdések vezetik. pohárra. Amennyiben azok kevéssé segítik. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. hogy J. illetve megkerülni igyekszik. Pl. ezeket kompenzálni. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. hogy J. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. poháron. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. pohárból) a miben. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. Az V. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. hiba nélkül teljesíti. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. (pohárra) a fönt magas. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. problémája pre. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. A helyzet részletes. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. amely különbözõ színû. ezt a szót nem érti. mirõl. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ.

23 . hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. Várható. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. ez indokolja. Bizonytalan volt abban. A nagyszülõkkel együtt élnek. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. az olvasás.enchephalitises állapot lehetõsége. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. fiútestvére két évvel fiatalabb. 3. Rita pedagógus szülõk gyermeke. akik kifejezetten aggódtak azért. lassú fejlõdési üteme miatt. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. mint napjainkban. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. akik maguk is pedagógusok. 1. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. sok segítséget igényel. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. már folyamatosan beszél. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. A tanköteles korú gyermeknél – további. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. Jelenleg gimnáziumi tanuló. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. írás. Rita ma 22 éves. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Meg kell jegyezni. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. ennek eredményét nem tapasztalják. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul.

hoppá). „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. A könyveket érdeklõdve nézegeti. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. gyakori bennük a firkaszerû elem. 24 . 3 évesen szoba. jól együttmûködõ gyermek. kommunikatív. szókincse alig gyarapodik. kockából ház. motorosan gyengén kivitelezett. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. Nem sírt fel. spontán induló. barátságos. élénk mimikával. tíz hónaposan felült. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. formát egyeztet. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. Játékos feladathelyzetbe bevonható. Mozgása darabos. majd a szülés folyamatában eltört. azokat szívesen teljesíti. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. erre tanították. jól motiválható. rajzai egyre felismerhetõbbek. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. idõre. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. jobb válla beszorult. orr) összerendezetlen. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. kézfogás) megy. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. Montessori-tornyot helyesen rak fel. így minden szándékát ki tudja fejezni. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. Rita szó. A beszédre odafigyelt. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. beszédértése jó. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. éleszteni kellett. hangszíne elmosódott. Úgy látszik. torz szóalakokkal mond. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. Beszéde nehezen érthetõ. zavartalan terhességébõl. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. torony építése.és ágytiszta lett. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. A verbális instrukciókat helyesen követi. Keveset gagyogott. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. IQ 104. kis meséket szívesen hallgat. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. kihagyja. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. Szopni nehezen tudott. az átlagövezetbe tartozik. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. babázás. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. hangadással fejezi ki magát. mamama. mama. mondókát. Színeket. aluszékony csecsemõ volt.Rita fõleg gesztusokkal. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. nehéz. Játéka rakosgatás. de támaszt keresve (korlát. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. ez. majd felállt. A felszólításokat megérti. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. a hangzók többségét nem tudja képezni. lépcsõn váltott lábbal. kérek.

Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. amit mond. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. gondozását a helyi intézmények látták el.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. A fentiek értelmében javasoljuk. 5. Fejlõdését nyomon követjük. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. 2. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. mondatértékû beszéd teljes hiányában. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. a grafoperceptív funkció zavarával társul. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. segédápolónak tanult.6 éves korára jó szókinccsel. Ekkor speciális szakiskolába járt. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. diszgrammatikus mondatokban beszélt. az általános iskola befejezését követõen került sor. rendezett személyiségû. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. Rita 16 éves korában. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. különös tekintettel arra. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. 25 . Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. amelyre rendezett magatartása. enyhe fokú testséma zavarral. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. a magánhangzók esetében a-á. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. ö-õ. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. szótöredék. az összefüggõ. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása.-és testséma fejlesztésnek. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt.utánozni. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. Logopédiai terápiájában a mozgás.

Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. írásképe kissé rendezetlen. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. fogalomértelmezései helyesek.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. dallamtalan. kihagyások. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. tör. Hangszíne torz. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. Bár a betüket ismeri. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Emiatt beszéde aritmiás.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. kisebb mértékben vizuális tévesztések. zöngétlenítésben. elmosódott. összképében „nagyothallás-jellegû”. írása lelassul. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. betoldások. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. egyaránt elõfordulnak. nehezen érthetõ. aktív szókincse megfelelõ volt. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. rekedtes. elveszti a szöveget. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. egyenetlen. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk.

A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. -megkülönböztetési nehézségei vannak. „Úgy néz ki. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. hangkihagyás. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. nem értelmezi azokat. -betoldás jellemzi. A fenti eredmények azt jelzik. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). fonéma-felismerési. 27 . hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Feltételezzük. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában.

mérés. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak.és idõtartambeli különbségeit. frontos idõben romlik. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. amely szerint a diszfázia rendszerzavar.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. Felismeri a hangzók ejtés. egy évvel késõbb). Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. Gyógymasszõrnek készül. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Teljesítménye ezért is hullámzó. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. tanulási iránti motivációja. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. fáradt állapotban. (lásd GOH 2.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Rita esetében maradandó. Juditra pedig nem jellemzõ. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. 28 . Önkontrollja. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. hármuk közül õ az. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. ún. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz.

családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. GMP-teszt. audiológia.és beszédfejlesztõ pedagógiai. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. grammatikai teszt 8. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. gyermekszakorvosi ellátás. fiatal életkorban nem egyértelmû. fejlesztõpedagógiai. 29 . tanári. tanítói. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. Token-teszt. 2. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható.A fejlõdési diszfázia felismerése. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. 6. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. Peadody-teszt. amint Bori esetében láthattuk. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. 3. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. gyermekneurológia. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. óvodapedagógiai. illetve megfigyelése Bori. – ambuláns egyéni. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. 4. 5. Judit. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. artikuláció vizsgálat. pszichológusi és orvosi munka területén. PPL-teszt. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. 4 éves kor után. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele.

évf.): Fejlõdési diszfázia. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 2002. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. 30 . Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 1995. I. Budapest.IRODALOM Benton.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél.): Fejlõdési diszfázia. 43–59. Budapest. 1995. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. XVI. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. Pszichológiai Tanulmányok. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. 1986. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->