SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . .2. eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . .3. . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . .1. . . .2. . . . . Diagnosztikus támpontok .1. . . . . .1. . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 3. . . . . . . .TARTALOM Bevezetés .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . .3. . .18 3. . . . . . . . . 9 3. . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . .

hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. A beszédértés és kifejezés területén. A jelenség korai felismerése. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. amelynek tünetei sivár gagyogás. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. Az 1960-as évek óta. lexikai-grammatikai. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. a nyelvi rendszer fonológiai. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. 1995). tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. a nagy. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. 1. elmaradása idézi elõ. vizuális téri észlelés. Cromer (Pléh. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 .és kismozgások szabályozása. 2002). így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. harmonikus fejlõdésének. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. beilleszkedési nehézségekkel. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar.

szóképzés. diszgráfia. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. Ismeretes. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. Összességében azt lehet mondani.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. diszkalkúlia. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. a motoros funkciók. 2. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése.érinthetik. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. diszlexia. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. auditív észlelés. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. A nyelvi rendszer egészének. hogy az ún. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. különösen fiatal életkorban. Az idegrendszer fejlõdését. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. a diagnózis felállításában. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.

a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. illetve annak alsó határára esnek. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét.mális fejlõdést mutat. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. az expresszív beszéd. Azok a gyermekek. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. mennyiségi mutatóinak változását (pl. a mentális retardációtól. illetve a beszédészlelés és megértés. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. 9 . A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. Nem mindegy tehát. 3. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. akik verbálisan alulteljesítenek. kisszámú aktív szókincs). A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják.

3. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. korlátozottsága. – a rövid távú verbális emlékezet zavara.1. töredékszavak. megszûnése. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. fokozatos javulása. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – diszgrammatizmus. amely három típusba sorolható. fokozatos javulása.1. a diszlexia tipikus tünetei. – jó szintû passzív szókincs. – jó szintû passzív szókincs. – beszédészlelési gyengeség. 10 . jó beszédértés. ejtési nehézségek. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. helyesírási gyengeség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.1. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. – torz. – beszédészlelési gyengeség.1. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. hibás hangképzés. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. jó beszédértés. 3. bébinyelv fennmaradása. írás-. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. – olvasás-. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. 3. megszûnése. kifejezett hangképzési. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – utánzásra nem javuló hangejtés. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. helyesírászavar. – diszgrammatizmus. esetenként csekély vokalizáció. „hottentotta” beszéd. – az aktív szókincs hiánya. beszédkezdemények.2.

Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. szituációhoz kötött beszédértés. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. helyesírási gyengeség. szövegszerkesztési nehézségek. 3. szórendi problémák). 3. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási.és mondatmegértési zavarok.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. 11 . sivár spontán beszéd. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. helyesírási gyengeség.2. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. tiszta. szómegtalálási. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség. névelõk elhagyása.3. szó. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. megkülönböztetési zavarok. szósaláták. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok.1. – szómondatok. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. értelmetlen szóképzõdmények. hibátlan artikuláció. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. fonéma-felismerési. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. centrális diszlália tünetei. kérdésekre inadekvát válaszadás. echolália.

indított szüléssel. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. A logopédiai terápia eredményeként. állni 10 hónapos korban tudott. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. sem az óvónõk nem osztják.5 éves. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. és úgy látja. sokat aludt. Más területen nem észlel problémát. emocionális zavarok. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. 3250 gr testsúllyal született. babakocsit tologat. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. kétéves koráig 12 . egyre nagyobb kedvvel firkál. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. Ez nem okozott említésre méltó problémát.és ágytiszta. jól kezelhetõ gyermek. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. A szülést nehezítette. 1. B. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve.3. a gyermek a megszületést követõen felsírt. B. Szoba. Babázik. fejlõdése intenzívebbé vált. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. Nyugodt csecsemõ volt. a logopédiai foglalkozásokon.3. zavartalan terhességébõl. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. kockákat rakosgat. a korai fejlõdés természetes jelenségének.6 éves korban indult el önállóan. 5 hónapos koráig szopott. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. az anya logopédushoz fordult. kiscsoportos óvodás Borit. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. – ép hallás. gesztációs héten. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. burokrepesztéssel. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. szívesen vesz részt. a 41. 1. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. egyre többet játszik egyedül. – súlyos neurológiai sérülés. Biztosan két éves korában járt. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. Aggodalmát sem a gyermekorvos.

Beszédkésztetése jó. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. Baba alszik. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. „Bori nem víz kér”). (Lelet nem áll rendelkezésre. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. csigabiga). Beszédértése. egyenetlenebb.aktív szókincse alig gyarapodott. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. Beszédében szómondatok használata mellett két-. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. bébis külsejû. Alapszíneket egyeztet. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. kakaót kínál). autó). kedves gyermek. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. instrukciók követése megfelelõ. részegész.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. ápolt. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. a vizsgálat eredménye negatív volt. problémája érési késés következményének tekinthetõ. altatja. Bori testileg megfelelõen fejlett. kerítés.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. maci=brum-brum). a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. hároméves kora után kezdõdött. hangkihagyások. A családi anamnézis negatív. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz.). a közös tevékenységet szívesen fogadja. szavakat szívesen utánmond. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. óra=tiktak. harmonikus személyiségû. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. gracilis testalkatú. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. a Peabody-féle szókincsteszben. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. mondókák utolsó szavait bemondja. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. fésüli. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. több ízben mandulagyulladás zajlott le. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. ágy =aladó). ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. Rajza firka jellegû. harmonikus megjelenésû. 13 . A fentieket összefoglalva az a véleményünk. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. villamos. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. Énekel. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. amely lassúbb ütemû. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. A peri. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság.

szeretõ családi környezetben nevelkedik.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. otthon is igen sok segítséget. 14 . hogy továbbra is járjon óvodába. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. a matematikai ismeretek. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli.8 éves. 2. bátortalan. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. Továbbra is gondos. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. amennyiben igénylik. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Az anya fõ problémája. osztályát látogatja. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. hogy B. a finommozgás-koordináció területén látnak. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Javasoljuk. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. az általános iskola 1. támogatást kap. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. vélemények alapján foglaljuk össze. a képi összefüggéseket jól felismeri. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. ahová jól beilleszkedett. Bori ekkor 8. szívesen és sokat beszél. szókincse megfelelõ. Problémát a fogalmi gondolkodás. beszéde sokat fejlõdött. Úgy tûnik. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül.. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. gyenge színvonalában látják. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. kontrollvizsgálatát elvégezzük. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. B. Kifejezõkészsége „igen jó”. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. mivel úgy érzik.

az artikulációs mozgások ügyetlensége. Az elsõ. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. Vizsgálataink szerint Bori magas. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. szívesen beszél. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. hibáit nem kontrollálja. írás. teljesítménye hullámzó. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. a szavakat. Egyszerû mondatokból álló. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. ahol földek vannak”). helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. „most lehet. helyesírás. társalgási helyzetben feltûnik. életkorának megfelelõ. „ott lakunk. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. írás. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. hogy Bori az olvasás. az osztályismétlés. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. Szómegtalási nehézségei vannak. Magatartása kiegyensúlyozott. Jól másol. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). Angliába= Andiába). az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. vékonycsontú kislány. fröcskölni=föcsõni. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. kedves. 15 . Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. fogsorzáródási rendellenesség. 10-es számkörben jól számol. beszéde aritmiás. ahol üres van. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. A vizsgálat idõpontjában. tollbamondás után írni nem képes. nyúlánk. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. „fecseg”. Hangképzése tiszta.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. (járni=jáni. Ezek láthatóan nem zavarják. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. hogy beszédtempója lassúbb.

dátum. fogalmak összehasonlítása. szóanalógia). de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. hét napjai. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. mintakirakás. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. 1993-ban ÉK 8. betold. A „Kombináció” feladatainak megoldását. a formák. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. 1992-ben ÉK:7. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. B. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). egyaránt elõfordulnak. b-d-p. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. két háromszög összerakása. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik.2 év/IQ: 81. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. képsor összerakása. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. rombusz. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek.8 év/IQ: 71. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. történet elmondása. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. iránytévesztések. a vizuális észlelés (hajtogatás. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. értelmi kérdések. összhangban a Binet-eredménnyel.3 év) gyengeségét jelzi.3 év) és a kombináció (SZK:7. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). rímek. hangokat az olvasásban kihagy. 16 . hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. és a szerialitás (számismétlés.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. az irányok. sz-zs).5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. rajzi emlékezet).

a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. az akkor még fiatal gyermeknél. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. a várható iskolai tanulási problémát. szem-tem). és egyben mind az írás-olvasás. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. hogy B. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. nagyobb szövegegységek felismerését. hangkihagyásból (bõr-õr). Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. szóalakok. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. a nyelvi kreativitás (GMP 11). Azt javasoljuk. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. 17 . akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. szubteszt) szerint 30-40%-os. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. Az elsõ vizsgálat idején.

Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették.8 éves Juditot. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. simogatás) nem reagált. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. Olvasása lassú. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. tónustalanná váltak (olyan lett. komolyabb betegsége nem volt. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. 3000 g testsúllyal. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. nem tudja magát jól kifejezni. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. beszédhibás. Javaslatunkat elfogadták. magas lázzal járó megbetegedés miatt. iskoláskori következményei 1. Azt remélik. gyakran félreérti a hallottakat. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. 6 hónapos koráig szopott. környezeti ingerekre (beszéd. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. 2. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. a jelzéseket hárítani látszik. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. felsírt. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Úgy ítélték meg. rohamos szüléssel. A gyermek végtagjai petyhüdtté. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. nem figyel.Várható. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. amelyet majd úgyis „kinõ”. mint a rongybaba). Említésre méltó. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. majd 18 . hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. aki középsõ csoportos óvodás. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. keveset beszél. terhességébõl idõre. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson.

Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. változatos. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. magabiztosan végez. 3. passzív szókincse korához képest fejletlen. („Jó ez. magatartása oldottá válik. amelyet láthatóan örömmel. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. egyenletes. sok madár). együttmûködésre törekszik. rövid idõ elteltével visszatért. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. betoldások. Játéka jól szervezett szerep.5 éves korban lett szobatiszta. Kétnapos. Fõnevek többes számát (autók. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. gyakran visszakérdez. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. szókincse nehezen bõvül. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta.5 éves korától óvodás. IQ 147.és konstrukciós játék. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. kissé szorongó gyermek. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. madarak) kikerüli (sok autó. 2. analógiás megoldásokat keres. jó?”). vár. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. kert). 19 . A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. magas szintû teljesítmény. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. Mozgása összerendezett. amelyet beszéddel alig kísér. arányos alkatú. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. Azonnal kórházba szállították. spontán beszédben képmegnevezéskor. mozgása normalizálódott. Rajza színes. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). Ébersége. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. összefüggõen elmesélni nem képes. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. lerövidített szóalakok formájában. kifejezetten szép. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. A beszélõt figyeli.elaludt.

együttmûködésre törekvõ. alapját a receptív beszéd. én-bizonytalansága a szó. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. más tevékenységet kezdeményez. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. a szeriális észlelés fejlesztése. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk.és mondatmegértés gyenge színvonalának. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. törekszik a kapcsolat fenntartására. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. mimikáját. erre nagyon büszke. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. Javasoljuk. jól érzi magát. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. kissé szorongó magatartással társul. 20 . sikerélmények érik. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. általános felkészítés az iskolába lépésre. ezekbõl igyekszik kilépni. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. a verbális emlékezet fejlesztése.8 éves. a kislány ekkor 6. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. fejlett vizuális-téri képességekkel.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. a grammatikai rendszer fejlesztése. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. diszlexia-prevenció. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. Javaslatunkat az anya elfogadta. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. hogy önbizalmát növelje. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. magabiztossá. játékot. hárítani. 2.

Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. medve=nedve). A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”.Mindemellett azonban ki kell emelni. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. kiöntötte/leejtette a fagyit”). Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. a madár repül.

illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. problémája pre. szituációfüggõ válaszokat ad. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. Emiatt fáradékonnyá válik. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. pohárra.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. illetve megkerülni igyekszik. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. poháron. Majd a „Ló. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. pohárról. hogy J. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. Amennyiben azok kevéssé segítik. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. hiba nélkül teljesíti. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. pohárban. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. (pohárra) a fönt magas. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. ezeket kompenzálni. A helyzet részletes. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. poháron (a bal oldal). Mindezek hozzájárulnak ahhoz. de az elé-alá-közé-mögé. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. Az V. pohárból) a miben. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . hogy milyen jelmeze volt. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. Pl. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást.Ez egy egér. Judit maximálisan. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. mibõl segítõ kérdések vezetik. hogy J. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. amely különbözõ színû. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. ezt a szót nem érti. mirõl. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra.

az olvasás.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. A tanköteles korú gyermeknél – további.enchephalitises állapot lehetõsége. akik kifejezetten aggódtak azért. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. Rita pedagógus szülõk gyermeke. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. Jelenleg gimnáziumi tanuló. írás. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. már folyamatosan beszél. ez indokolja. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. 1. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. ennek eredményét nem tapasztalják. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. 23 . rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. sok segítséget igényel. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. Várható. akik maguk is pedagógusok. Meg kell jegyezni. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. A nagyszülõkkel együtt élnek. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Rita ma 22 éves. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Bizonytalan volt abban. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. lassú fejlõdési üteme miatt. fiútestvére két évvel fiatalabb. mint napjainkban. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. 3. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés.

a hangzók többségét nem tudja képezni. idõre. Rita szó. azokat szívesen teljesíti. éleszteni kellett. nehéz. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. hoppá). oxigénbelélegeztetéssel élesztették. beszédértése jó. élénk mimikával. így minden szándékát ki tudja fejezni. Játékos feladathelyzetbe bevonható. tíz hónaposan felült. ez. Mozgása darabos. IQ 104. A beszédre odafigyelt.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. motorosan gyengén kivitelezett. A verbális instrukciókat helyesen követi. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. babázás. Színeket. A könyveket érdeklõdve nézegeti. kihagyja.és ágytiszta lett. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. jobb válla beszorult. Úgy látszik. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. A felszólításokat megérti. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. erre tanították. kis meséket szívesen hallgat. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. orr) összerendezetlen.Rita fõleg gesztusokkal. jól együttmûködõ gyermek. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. torz szóalakokkal mond. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. hangszíne elmosódott. formát egyeztet. de támaszt keresve (korlát. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. 3 évesen szoba. szókincse alig gyarapodik. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. kérek. 24 . hangadással fejezi ki magát. lépcsõn váltott lábbal. Szopni nehezen tudott. rajzai egyre felismerhetõbbek. Keveset gagyogott. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. Beszéde nehezen érthetõ. kockából ház. kézfogás) megy. az átlagövezetbe tartozik. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. kommunikatív. Játéka rakosgatás. torony építése. gyakori bennük a firkaszerû elem. mama. mamama. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. aluszékony csecsemõ volt. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. barátságos. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. zavartalan terhességébõl. Nem sírt fel. majd felállt. majd a szülés folyamatában eltört. jól motiválható. spontán induló. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. Montessori-tornyot helyesen rak fel. mondókát. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt.

segédápolónak tanult. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. Fejlõdését nyomon követjük. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. 5. diszgrammatikus mondatokban beszélt. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. amit mond.utánozni. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. Logopédiai terápiájában a mozgás. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. a grafoperceptív funkció zavarával társul. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. szótöredék. az összefüggõ.6 éves korára jó szókinccsel. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. ö-õ. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. 25 . mondatértékû beszéd teljes hiányában. A fentiek értelmében javasoljuk. 2. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. a magánhangzók esetében a-á.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. gondozását a helyi intézmények látták el. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. az általános iskola befejezését követõen került sor.-és testséma fejlesztésnek. enyhe fokú testséma zavarral. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. Rita 16 éves korában. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. amelyre rendezett magatartása. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. rendezett személyiségû. különös tekintettel arra. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Ekkor speciális szakiskolába járt.

Bár a betüket ismeri. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. zöngétlenítésben. egyaránt elõfordulnak. kihagyások.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. aktív szókincse megfelelõ volt. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. egyenetlen. összképében „nagyothallás-jellegû”. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. elmosódott. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. nehezen érthetõ. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. betoldások. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. tör. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. írásképe kissé rendezetlen. elveszti a szöveget.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . írása lelassul. rekedtes. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. fogalomértelmezései helyesek. Emiatt beszéde aritmiás. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. Hangszíne torz. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. dallamtalan. kisebb mértékben vizuális tévesztések. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg.

Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. fonéma-felismerési. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. 27 . A fenti eredmények azt jelzik. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. nem értelmezi azokat. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. Feltételezzük. „Úgy néz ki. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. hangkihagyás. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). -betoldás jellemzi.

Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. (lásd GOH 2. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. frontos idõben romlik. Gyógymasszõrnek készül. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. Teljesítménye ezért is hullámzó. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. fáradt állapotban. ezeket az írásban is képes alkalmazni. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. hármuk közül õ az. egy évvel késõbb). Önkontrollja. 28 . ún. Juditra pedig nem jellemzõ. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. mérés. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Felismeri a hangzók ejtés. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. Rita esetében maradandó. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve.és idõtartambeli különbségeit. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. tanulási iránti motivációja. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál.

tanári. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. artikuláció vizsgálat. 4. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. – ambuláns egyéni. fejlesztõpedagógiai. Token-teszt. grammatikai teszt 8.A fejlõdési diszfázia felismerése. PPL-teszt. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. GMP-teszt. audiológia. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10.és beszédfejlesztõ pedagógiai. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. tanítói. 2. illetve megfigyelése Bori. amint Bori esetében láthattuk. gyermekneurológia. 29 . Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. 5. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. Judit. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. fiatal életkorban nem egyértelmû. 3. Peadody-teszt. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. gyermekszakorvosi ellátás. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. pszichológusi és orvosi munka területén. 4 éves kor után. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. 6. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. óvodapedagógiai. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható.

XVI. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. 2002. Budapest. 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 1995. 43–59. 1986.): Fejlõdési diszfázia. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.IRODALOM Benton. Budapest. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. Pszichológiai Tanulmányok. I. évf.): Fejlõdési diszfázia. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. 30 .: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful