SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

. Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . . . . .1. . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . .1. . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . 8 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . 9 3. . . . . . . .2. . . .30 . . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . .18 3. .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . iskoláskori következményei .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . .

A jelenség korai felismerése. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. harmonikus fejlõdésének. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. 1. amelynek tünetei sivár gagyogás. elmaradása idézi elõ. 2002). az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. a nagy. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. Cromer (Pléh.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. A beszédértés és kifejezés területén.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. a nyelvi rendszer fonológiai. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. Az 1960-as évek óta. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. lexikai-grammatikai. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. 1995). a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi.és kismozgások szabályozása. beilleszkedési nehézségekkel. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. vizuális téri észlelés. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar.

A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. különösen fiatal életkorban. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. a diagnózis felállításában. a motoros funkciók. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. Az idegrendszer fejlõdését. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet.érinthetik. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. diszkalkúlia. szóképzés. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. A nyelvi rendszer egészének. auditív észlelés. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Összességében azt lehet mondani. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. Ismeretes. hogy az ún. 2. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. diszlexia. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . diszgráfia. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal.

mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. 3. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. illetve annak alsó határára esnek. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. Nem mindegy tehát. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. mennyiségi mutatóinak változását (pl. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés.mális fejlõdést mutat. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. a mentális retardációtól. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. akik verbálisan alulteljesítenek. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. Azok a gyermekek. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. kisszámú aktív szókincs). az expresszív beszéd. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. illetve a beszédészlelés és megértés. 9 . az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is.

– a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. megszûnése. 3. fokozatos javulása. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció.2. – jó szintû passzív szókincs. – olvasás-. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. helyesírászavar. fokozatos javulása. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ.3. 3. hibás hangképzés. korlátozottsága. – jó szintû passzív szókincs. „hottentotta” beszéd. jó beszédértés. helyesírási gyengeség. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – az aktív szókincs hiánya. – beszédészlelési gyengeség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. töredékszavak. amely három típusba sorolható. bébinyelv fennmaradása. 10 . – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – diszgrammatizmus. – a rövid távú verbális emlékezet zavara.1. a diszlexia tipikus tünetei.1. ejtési nehézségek. jó beszédértés. – torz. megszûnése. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya.1. esetenként csekély vokalizáció. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. – utánzásra nem javuló hangejtés.1. – diszgrammatizmus. kifejezett hangképzési. írás-. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. beszédkezdemények. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. – beszédészlelési gyengeség.

– idegen nyelv tanulásának nehézsége. szövegszerkesztési nehézségek. szó. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. 3. szósaláták. szórendi problémák). kérdésekre inadekvát válaszadás. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. – szómondatok. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. 11 . névelõk elhagyása. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége.2. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. 3. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. szituációhoz kötött beszédértés. helyesírási gyengeség. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése.és mondatmegértési zavarok. tiszta. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. echolália.1. szómegtalálási. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. helyesírási gyengeség. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. hibátlan artikuláció. sivár spontán beszéd. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. fonéma-felismerési.3. megkülönböztetési zavarok. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. helyesírási gyengeség. centrális diszlália tünetei. értelmetlen szóképzõdmények.

Babázik. állni 10 hónapos korban tudott. a logopédiai foglalkozásokon. zavartalan terhességébõl. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. 1. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. a 41. kockákat rakosgat. Szoba. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt.5 éves. sokat aludt. A szülést nehezítette. Nyugodt csecsemõ volt. a gyermek a megszületést követõen felsírt. 5 hónapos koráig szopott. – súlyos neurológiai sérülés.és ágytiszta. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. A logopédiai terápia eredményeként. jól kezelhetõ gyermek. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. B. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. kétéves koráig 12 . Biztosan két éves korában járt. 1. Aggodalmát sem a gyermekorvos. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1.3. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. kiscsoportos óvodás Borit. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. emocionális zavarok. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. a korai fejlõdés természetes jelenségének. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. szívesen vesz részt. sem az óvónõk nem osztják. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. indított szüléssel. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott.3. egyre többet játszik egyedül. egyre nagyobb kedvvel firkál. Ez nem okozott említésre méltó problémát. gesztációs héten. burokrepesztéssel. B. 3250 gr testsúllyal született. és úgy látja. az anya logopédushoz fordult.6 éves korban indult el önállóan. – ép hallás. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. Más területen nem észlel problémát. fejlõdése intenzívebbé vált. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. babakocsit tologat. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. illetve óvodástársaihoz viszonyítva.

(Lelet nem áll rendelkezésre. Beszédkésztetése jó. ágy =aladó). problémája érési késés következményének tekinthetõ. Baba alszik. Bori testileg megfelelõen fejlett. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. harmonikus személyiségû. Rajza firka jellegû. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. A peri. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. hangkihagyások. a Peabody-féle szókincsteszben. autó). bébis külsejû.). a közös tevékenységet szívesen fogadja. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. több ízben mandulagyulladás zajlott le. Alapszíneket egyeztet. gracilis testalkatú. maci=brum-brum). fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. hároméves kora után kezdõdött. kerítés. kedves gyermek. A családi anamnézis negatív. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. fésüli. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. Énekel. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. instrukciók követése megfelelõ. egyenetlenebb. Beszédében szómondatok használata mellett két-. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. altatja. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. harmonikus megjelenésû. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. részegész. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. mondókák utolsó szavait bemondja. a vizsgálat eredménye negatív volt. „Bori nem víz kér”). egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság.aktív szókincse alig gyarapodott. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. Beszédértése.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. szavakat szívesen utánmond. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. kakaót kínál). villamos. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. ápolt. 13 . kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. amely lassúbb ütemû. csigabiga). óra=tiktak. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít.

a matematikai ismeretek. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. Problémát a fogalmi gondolkodás. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. a képi összefüggéseket jól felismeri. Javasoljuk. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. vélemények alapján foglaljuk össze. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. Kifejezõkészsége „igen jó”. beszéde sokat fejlõdött. bátortalan. otthon is igen sok segítséget. támogatást kap. Az anya fõ problémája. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Továbbra is gondos. amennyiben igénylik. szókincse megfelelõ. Bori ekkor 8. osztályát látogatja. szívesen és sokat beszél. hogy B. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. 14 . gyenge színvonalában látják. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. ahová jól beilleszkedett. az általános iskola 1. 2. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. a finommozgás-koordináció területén látnak. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. szeretõ családi környezetben nevelkedik. kontrollvizsgálatát elvégezzük. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Úgy tûnik. hogy továbbra is járjon óvodába. mivel úgy érzik. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. B.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik.8 éves. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül.. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja.

hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. Hangképzése tiszta. társalgási helyzetben feltûnik. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). az osztályismétlés. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. vékonycsontú kislány. Egyszerû mondatokból álló. teljesítménye hullámzó. 15 . mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. hogy beszédtempója lassúbb. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. Ezek láthatóan nem zavarják. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. írás. Az elsõ. Jól másol. Magatartása kiegyensúlyozott. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. (járni=jáni. hibáit nem kontrollálja. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. beszéde aritmiás. Vizsgálataink szerint Bori magas. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. kedves. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. az artikulációs mozgások ügyetlensége. „ott lakunk. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. életkorának megfelelõ. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. „most lehet. fogsorzáródási rendellenesség. helyesírás. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. hogy Bori az olvasás. szívesen beszél. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. fröcskölni=föcsõni. 10-es számkörben jól számol. Angliába= Andiába). A vizsgálat idõpontjában. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. tollbamondás után írni nem képes. nyúlánk. Szómegtalási nehézségei vannak. ahol földek vannak”). „fecseg”. írás.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. a szavakat. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. ahol üres van. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült.

történet elmondása.8 év/IQ: 71. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). 16 .Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. két háromszög összerakása. rímek. 1992-ben ÉK:7. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. A „Kombináció” feladatainak megoldását. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja.3 év) gyengeségét jelzi. az irányok. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. b-d-p. hét napjai. összhangban a Binet-eredménnyel. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. betold. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. 1993-ban ÉK 8. a vizuális észlelés (hajtogatás. B. képsor összerakása. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). értelmi kérdések. fogalmak összehasonlítása. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb.2 év/IQ: 81. a formák. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). sz-zs). az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. szóanalógia). egyaránt elõfordulnak. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. hangokat az olvasásban kihagy. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. rajzi emlékezet). mintakirakás. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában.3 év) és a kombináció (SZK:7. iránytévesztések. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. rombusz. dátum. és a szerialitás (számismétlés. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti.

Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. a nyelvi kreativitás (GMP 11). jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. Az elsõ vizsgálat idején. hogy B. a várható iskolai tanulási problémát. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. szem-tem). a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. 17 . ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. Azt javasoljuk. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. szóalakok. szubteszt) szerint 30-40%-os. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. és egyben mind az írás-olvasás. az akkor még fiatal gyermeknél. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. hangkihagyásból (bõr-õr). hogy Bori egyenetlen fejlõdése. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. nagyobb szövegegységek felismerését. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése.

figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. Javaslatunkat elfogadták. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. amelyet majd úgyis „kinõ”. mint a rongybaba). rohamos szüléssel. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. Azt remélik. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. iskoláskori következményei 1.Várható. gyakran félreérti a hallottakat. majd 18 . terhességébõl idõre.8 éves Juditot. magas lázzal járó megbetegedés miatt. Úgy ítélték meg. 3000 g testsúllyal. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. felsírt. nem tudja magát jól kifejezni. aki középsõ csoportos óvodás. környezeti ingerekre (beszéd. beszédhibás. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Olvasása lassú. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. komolyabb betegsége nem volt. A gyermek végtagjai petyhüdtté. tónustalanná váltak (olyan lett. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. Említésre méltó. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. simogatás) nem reagált. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. nem figyel. a jelzéseket hárítani látszik. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. keveset beszél. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. 6 hónapos koráig szopott. 2.

Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. szókincse nehezen bõvül. magas szintû teljesítmény. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. Kétnapos. Rajza színes. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt.5 éves korban lett szobatiszta. 2. Azonnal kórházba szállították. („Jó ez. sok madár). együttmûködésre törekszik. 3. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. Mozgása összerendezett. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. kissé szorongó gyermek. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. amelyet láthatóan örömmel. kifejezetten szép. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. vár. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. Fõnevek többes számát (autók. magatartása oldottá válik. passzív szókincse korához képest fejletlen. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. egyenletes. magabiztosan végez. jó?”). jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. gyakran visszakérdez. Ébersége. lerövidített szóalakok formájában. mozgása normalizálódott. arányos alkatú. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. IQ 147. A beszélõt figyeli. összefüggõen elmesélni nem képes. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja.5 éves korától óvodás. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. amelyet beszéddel alig kísér.elaludt. spontán beszédben képmegnevezéskor. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. változatos. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások.és konstrukciós játék. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. 19 . rövid idõ elteltével visszatért. analógiás megoldásokat keres. betoldások. Játéka jól szervezett szerep. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). kert). Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. madarak) kikerüli (sok autó.

és mondatmegértés gyenge színvonalának. ezekbõl igyekszik kilépni.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. 20 . alapját a receptív beszéd. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. a kislány ekkor 6.8 éves. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. a szeriális észlelés fejlesztése. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. fejlett vizuális-téri képességekkel. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. a verbális emlékezet fejlesztése. erre nagyon büszke. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. hárítani. Javaslatunkat az anya elfogadta. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. törekszik a kapcsolat fenntartására. jól érzi magát. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. mimikáját. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. együttmûködésre törekvõ. játékot. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. 2. kissé szorongó magatartással társul. a grammatikai rendszer fejlesztése. hogy önbizalmát növelje. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. Javasoljuk. magabiztossá. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. általános felkészítés az iskolába lépésre. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. én-bizonytalansága a szó. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. más tevékenységet kezdeményez. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. diszlexia-prevenció. sikerélmények érik. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi.

Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. a madár repül. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. medve=nedve). kiöntötte/leejtette a fagyit”). A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei.Mindemellett azonban ki kell emelni. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus.

ezeket kompenzálni. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. amely különbözõ színû. mibõl segítõ kérdések vezetik. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. hogy milyen jelmeze volt. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. hogy J. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. (pohárra) a fönt magas. Pl.Ez egy egér. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. Az V. de az elé-alá-közé-mögé. pohárról. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. Amennyiben azok kevéssé segítik. problémája pre. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. poháron (a bal oldal). a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. Judit maximálisan. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. hogy J. hiba nélkül teljesíti. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. pohárban. pohárból) a miben. mirõl. Emiatt fáradékonnyá válik. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. poháron. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. pohárra. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. A helyzet részletes. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. szituációfüggõ válaszokat ad. ezt a szót nem érti. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . illetve megkerülni igyekszik. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. Majd a „Ló. elveszti a helyzetek feletti kontrollját.

23 . Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. már folyamatosan beszél. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. ez indokolja. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. Meg kell jegyezni. akik maguk is pedagógusok. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. az olvasás. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. A nagyszülõkkel együtt élnek. Várható. A tanköteles korú gyermeknél – további. lassú fejlõdési üteme miatt. ennek eredményét nem tapasztalják. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Jelenleg gimnáziumi tanuló. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Bizonytalan volt abban. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. mint napjainkban. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. Rita pedagógus szülõk gyermeke. akik kifejezetten aggódtak azért. írás. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. fiútestvére két évvel fiatalabb. 3. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. 1. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. Rita ma 22 éves. sok segítséget igényel. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés.enchephalitises állapot lehetõsége.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul.

Színeket. jól motiválható. ez. 3 évesen szoba. jól együttmûködõ gyermek. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. lépcsõn váltott lábbal. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. A könyveket érdeklõdve nézegeti. szókincse alig gyarapodik. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. mamama. kézfogás) megy. kérek. 24 . IQ 104. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. Mozgása darabos. orr) összerendezetlen. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. de támaszt keresve (korlát. Montessori-tornyot helyesen rak fel.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. erre tanították. azokat szívesen teljesíti. majd felállt. így minden szándékát ki tudja fejezni. Keveset gagyogott. hangadással fejezi ki magát. torony építése. motorosan gyengén kivitelezett. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. torz szóalakokkal mond. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. hangszíne elmosódott. spontán induló. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. nehéz. kihagyja. mama. A verbális instrukciókat helyesen követi. kockából ház.Rita fõleg gesztusokkal. Játékos feladathelyzetbe bevonható. jobb válla beszorult. Rita szó. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. mondókát. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. tíz hónaposan felült. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. Nem sírt fel. babázás. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. hoppá). 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. gyakori bennük a firkaszerû elem. rajzai egyre felismerhetõbbek. formát egyeztet. A beszédre odafigyelt. Szopni nehezen tudott. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. kommunikatív.és ágytiszta lett. beszédértése jó. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. élénk mimikával. éleszteni kellett. kis meséket szívesen hallgat. majd a szülés folyamatában eltört. Beszéde nehezen érthetõ. aluszékony csecsemõ volt. Játéka rakosgatás. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. idõre. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. barátságos. A felszólításokat megérti. zavartalan terhességébõl. az átlagövezetbe tartozik. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. a hangzók többségét nem tudja képezni. Úgy látszik. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul.

6 éves korára jó szókinccsel. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. 2. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. A fentiek értelmében javasoljuk. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta.-és testséma fejlesztésnek. mondatértékû beszéd teljes hiányában.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. Fejlõdését nyomon követjük. amit mond.utánozni. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. amelyre rendezett magatartása. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. ö-õ. Rita 16 éves korában. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. diszgrammatikus mondatokban beszélt. Ekkor speciális szakiskolába járt. különös tekintettel arra. gondozását a helyi intézmények látták el. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. 5. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. segédápolónak tanult. az összefüggõ. rendezett személyiségû. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. a grafoperceptív funkció zavarával társul. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. 25 . amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. szótöredék. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. enyhe fokú testséma zavarral. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. a magánhangzók esetében a-á. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. az általános iskola befejezését követõen került sor. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. Logopédiai terápiájában a mozgás. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt.

elveszti a szöveget. írása lelassul. dallamtalan. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. aktív szókincse megfelelõ volt. kihagyások. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. tör. Hangszíne torz.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . egyenetlen. nehezen érthetõ. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. egyaránt elõfordulnak. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. rekedtes. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. betoldások. írásképe kissé rendezetlen. elmosódott. Bár a betüket ismeri. fogalomértelmezései helyesek.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. összképében „nagyothallás-jellegû”. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. zöngétlenítésben. kisebb mértékben vizuális tévesztések. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Emiatt beszéde aritmiás. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene.

megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. -betoldás jellemzi. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. Feltételezzük. nem értelmezi azokat. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. fonéma-felismerési. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). A fenti eredmények azt jelzik. 27 . Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. hangkihagyás. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. „Úgy néz ki. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez.

Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. tanulási iránti motivációja. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. frontos idõben romlik. Felismeri a hangzók ejtés. Teljesítménye ezért is hullámzó. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. (lásd GOH 2. Gyógymasszõrnek készül.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. fáradt állapotban. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. egy évvel késõbb). Rita esetében maradandó. mérés.és idõtartambeli különbségeit. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. Önkontrollja. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. 28 . amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. ún. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Juditra pedig nem jellemzõ. hármuk közül õ az. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi.

– középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. Token-teszt. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. 6. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. fejlesztõpedagógiai. 29 . illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. amint Bori esetében láthattuk. tanítói. 5. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. artikuláció vizsgálat. fiatal életkorban nem egyértelmû.A fejlõdési diszfázia felismerése. Peadody-teszt. grammatikai teszt 8. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. audiológia. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola.és beszédfejlesztõ pedagógiai. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. PPL-teszt. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. pszichológusi és orvosi munka területén. tanári. gyermekszakorvosi ellátás. óvodapedagógiai. 4 éves kor után. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. – ambuláns egyéni. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. 2. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. GMP-teszt. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. illetve megfigyelése Bori. 4. Judit. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. gyermekneurológia. 3.

Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben.): Fejlõdési diszfázia. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. évf. Budapest. 43–59. képzési feladatainak tükrében) 85–93.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. 2002. 1995. 1995. I. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. 1986. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.IRODALOM Benton. XVI. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Pszichológiai Tanulmányok. Budapest.): Fejlõdési diszfázia. 30 .