SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . . . . . . .3.12 2. . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . . 9 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 . iskoláskori következményei . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . .10 3. . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . 8 3.1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . .1. . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . .28 Irodalom . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . 7 1. . .2. . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . .

A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét.és kismozgások szabályozása. a nagy. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. 2002). a nyelvi rendszer fonológiai. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. harmonikus fejlõdésének. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. amelynek tünetei sivár gagyogás. vizuális téri észlelés. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. Cromer (Pléh. A beszédértés és kifejezés területén. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. 1. lexikai-grammatikai. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. 1995). beilleszkedési nehézségekkel. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. A jelenség korai felismerése. Az 1960-as évek óta. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. elmaradása idézi elõ.

diszgráfia. Ismeretes. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. diszkalkúlia. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. különösen fiatal életkorban. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. szóképzés. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. hogy az ún.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. Az idegrendszer fejlõdését. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. a motoros funkciók.érinthetik. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. Összességében azt lehet mondani. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. diszlexia. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . 2. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. a diagnózis felállításában. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. auditív észlelés. A nyelvi rendszer egészének. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását.

a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe.mális fejlõdést mutat. akik verbálisan alulteljesítenek. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. 3. a mentális retardációtól. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. Nem mindegy tehát. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. illetve a beszédészlelés és megértés. az expresszív beszéd. 9 . A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. Azok a gyermekek. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. kisszámú aktív szókincs). A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. illetve annak alsó határára esnek. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. mennyiségi mutatóinak változását (pl. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása.

– beszédészlelési gyengeség. – diszgrammatizmus. – olvasás-.1. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. megszûnése. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. a diszlexia tipikus tünetei. jó beszédértés. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge.1. – jó szintû passzív szókincs.3. megszûnése. fokozatos javulása. helyesírási gyengeség.2. „hottentotta” beszéd. amely három típusba sorolható. helyesírászavar. – diszgrammatizmus. 3. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. ejtési nehézségek. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália.1. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. írás-.1. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. bébinyelv fennmaradása. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. kifejezett hangképzési. 3. esetenként csekély vokalizáció. 10 . – jó szintû passzív szókincs. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. – beszédészlelési gyengeség. hibás hangképzés. – utánzásra nem javuló hangejtés. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. fokozatos javulása. – torz. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. jó beszédértés. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. – az aktív szókincs hiánya. korlátozottsága. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. beszédkezdemények. töredékszavak.

és mondatmegértési zavarok. 3. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. szómegtalálási. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. helyesírási gyengeség. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. szósaláták. megkülönböztetési zavarok. értelmetlen szóképzõdmények. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. echolália. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. fonéma-felismerési. 11 . beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban.3. névelõk elhagyása. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. szituációhoz kötött beszédértés. – szómondatok. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség. hibátlan artikuláció.1.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. helyesírási gyengeség. tiszta. 3. szórendi problémák). – a rövid távú verbális emlékezet zavara. szó. centrális diszlália tünetei. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok.2. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. sivár spontán beszéd. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. kérdésekre inadekvát válaszadás. szövegszerkesztési nehézségek. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia.

egyre többet játszik egyedül. Nyugodt csecsemõ volt. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. 1. zavartalan terhességébõl. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. Más területen nem észlel problémát. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. A szülést nehezítette. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. kiscsoportos óvodás Borit.3. kockákat rakosgat. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. és úgy látja. szívesen vesz részt. Ez nem okozott említésre méltó problémát. fejlõdése intenzívebbé vált. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. a gyermek a megszületést követõen felsírt. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. 5 hónapos koráig szopott. jól kezelhetõ gyermek. Biztosan két éves korában járt. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. B. állni 10 hónapos korban tudott. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. egyre nagyobb kedvvel firkál. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. sokat aludt. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. a korai fejlõdés természetes jelenségének. Szoba.5 éves.6 éves korban indult el önállóan. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. az anya logopédushoz fordult. emocionális zavarok. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. kétéves koráig 12 . 3250 gr testsúllyal született. gesztációs héten.3. Aggodalmát sem a gyermekorvos. a logopédiai foglalkozásokon. babakocsit tologat.és ágytiszta. sem az óvónõk nem osztják. 1. A logopédiai terápia eredményeként. indított szüléssel. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. B. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. burokrepesztéssel. a 41. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. – súlyos neurológiai sérülés. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. Babázik. – ép hallás.

csigabiga). ágy =aladó). Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. Beszédértése. Rajza firka jellegû. villamos. szavakat szívesen utánmond. kerítés. kedves gyermek. (Lelet nem áll rendelkezésre. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. hangkihagyások. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. autó). 13 . Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. több ízben mandulagyulladás zajlott le. gracilis testalkatú. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. Emberalak ábrázolása kialakulatlan.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. mondókák utolsó szavait bemondja. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. Alapszíneket egyeztet.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. Baba alszik. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. óra=tiktak. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. Beszédkésztetése jó. kakaót kínál). de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. Beszédében szómondatok használata mellett két-. „Bori nem víz kér”). Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. ápolt. a közös tevékenységet szívesen fogadja.aktív szókincse alig gyarapodott. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. a vizsgálat eredménye negatív volt. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Bori testileg megfelelõen fejlett. harmonikus megjelenésû. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. részegész. A családi anamnézis negatív. a Peabody-féle szókincsteszben. bébis külsejû. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. fésüli. problémája érési késés következményének tekinthetõ. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. hároméves kora után kezdõdött. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. maci=brum-brum). a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. altatja. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. instrukciók követése megfelelõ. A peri.). harmonikus személyiségû. Énekel. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. amely lassúbb ütemû. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. egyenetlenebb. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék.

mivel úgy érzik. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd.. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. otthon is igen sok segítséget. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. beszéde sokat fejlõdött. Javasoljuk. a képi összefüggéseket jól felismeri. 14 . Úgy tûnik. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. a finommozgás-koordináció területén látnak. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. hogy B. támogatást kap. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. szeretõ családi környezetben nevelkedik. az általános iskola 1. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. amennyiben igénylik.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. kontrollvizsgálatát elvégezzük. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. a matematikai ismeretek. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. hogy továbbra is járjon óvodába. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. vélemények alapján foglaljuk össze. osztályát látogatja. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Továbbra is gondos. gyenge színvonalában látják. Bori ekkor 8. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. Az anya fõ problémája.8 éves. szókincse megfelelõ. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. szívesen és sokat beszél. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. ahová jól beilleszkedett. Kifejezõkészsége „igen jó”. B. Problémát a fogalmi gondolkodás. bátortalan. 2.

Ezek láthatóan nem zavarják. tollbamondás után írni nem képes. Vizsgálataink szerint Bori magas. hogy beszédtempója lassúbb. nyúlánk. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. vékonycsontú kislány. helyesírás. teljesítménye hullámzó. (járni=jáni. Szómegtalási nehézségei vannak. Jól másol. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. írás. az osztályismétlés. fogsorzáródási rendellenesség. társalgási helyzetben feltûnik. Egyszerû mondatokból álló. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. hogy Bori az olvasás. „ott lakunk. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. az artikulációs mozgások ügyetlensége. beszéde aritmiás. „fecseg”. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). a vizsgálati helyzetet jól fogadja. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. 10-es számkörben jól számol. fröcskölni=föcsõni. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. a szavakat. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. ahol üres van. Hangképzése tiszta. életkorának megfelelõ. hibáit nem kontrollálja. szívesen beszél. kedves. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. Az elsõ. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. „most lehet. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. ahol földek vannak”). A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. Magatartása kiegyensúlyozott. 15 . A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. Angliába= Andiába). A vizsgálat idõpontjában. írás.

B. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. egyaránt elõfordulnak. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását.3 év) és a kombináció (SZK:7. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. értelmi kérdések. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. b-d-p.2 év/IQ: 81. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. és a szerialitás (számismétlés. A „Kombináció” feladatainak megoldását. fogalmak összehasonlítása. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). sz-zs). A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. rombusz.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. hét napjai. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. iránytévesztések. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. az irányok. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. 16 . két háromszög összerakása. összhangban a Binet-eredménnyel. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. betold.3 év) gyengeségét jelzi. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. történet elmondása. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). a vizuális észlelés (hajtogatás. 1992-ben ÉK:7. képsor összerakása. hangokat az olvasásban kihagy. mintakirakás. rajzi emlékezet). 1993-ban ÉK 8. szóanalógia).8 év/IQ: 71. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. a formák. rímek. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. dátum. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is.

jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. Az elsõ vizsgálat idején. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. a várható iskolai tanulási problémát. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. hogy B. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. a nyelvi kreativitás (GMP 11). a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. 17 . Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. szóalakok.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. és egyben mind az írás-olvasás. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. hangkihagyásból (bõr-õr). A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. Azt javasoljuk. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. az akkor még fiatal gyermeknél. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. szubteszt) szerint 30-40%-os. nagyobb szövegegységek felismerését. szem-tem). mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí.

mint a rongybaba).8 éves Juditot. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. terhességébõl idõre. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. beszédhibás. környezeti ingerekre (beszéd. keveset beszél. nem figyel. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. 6 hónapos koráig szopott. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. tónustalanná váltak (olyan lett. Említésre méltó. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. nem tudja magát jól kifejezni. simogatás) nem reagált. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. a jelzéseket hárítani látszik. 3000 g testsúllyal. Azt remélik. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. Javaslatunkat elfogadták. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. majd 18 . Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. aki középsõ csoportos óvodás. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. gyakran félreérti a hallottakat. 2. Úgy ítélték meg. amelyet majd úgyis „kinõ”. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. komolyabb betegsége nem volt.Várható. felsírt. A gyermek végtagjai petyhüdtté. iskoláskori következményei 1. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. rohamos szüléssel. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. magas lázzal járó megbetegedés miatt. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. Olvasása lassú.

változatos. amelyet láthatóan örömmel. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. Rajza színes. analógiás megoldásokat keres. kifejezetten szép. magatartása oldottá válik. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. betoldások. Kétnapos. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. Játéka jól szervezett szerep. Mozgása összerendezett. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. jó?”). sok madár). magas szintû teljesítmény.elaludt. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. összefüggõen elmesélni nem képes. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. kert). rövid idõ elteltével visszatért. („Jó ez. IQ 147. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. kissé szorongó gyermek. passzív szókincse korához képest fejletlen. együttmûködésre törekszik. Fõnevek többes számát (autók. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. szókincse nehezen bõvül. 3. madarak) kikerüli (sok autó. lerövidített szóalakok formájában. Azonnal kórházba szállították. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. A beszélõt figyeli. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. gyakran visszakérdez. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. vár. mozgása normalizálódott.és konstrukciós játék. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?.5 éves korától óvodás. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. amelyet beszéddel alig kísér. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. Ébersége. 2. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. magabiztosan végez. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. 19 . A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). egyenletes.5 éves korban lett szobatiszta. spontán beszédben képmegnevezéskor. arányos alkatú.

erre nagyon büszke. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. más tevékenységet kezdeményez. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. magabiztossá. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. törekszik a kapcsolat fenntartására. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. 2. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük.és mondatmegértés gyenge színvonalának. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. mimikáját. a grammatikai rendszer fejlesztése. jól érzi magát. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. hogy önbizalmát növelje. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. sikerélmények érik. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. én-bizonytalansága a szó. játékot. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában.8 éves. a verbális emlékezet fejlesztése. Javasoljuk. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Javaslatunkat az anya elfogadta. együttmûködésre törekvõ. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. hárítani. diszlexia-prevenció. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. általános felkészítés az iskolába lépésre. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. a szeriális észlelés fejlesztése. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. 20 . kissé szorongó magatartással társul. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. a kislány ekkor 6. alapját a receptív beszéd. ezekbõl igyekszik kilépni. fejlett vizuális-téri képességekkel.

A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik.Mindemellett azonban ki kell emelni. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. a madár repül. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. kiöntötte/leejtette a fagyit”). A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. medve=nedve).

Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. problémája pre. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. pohárra.Ez egy egér. ezt a szót nem érti. Emiatt fáradékonnyá válik. Pl. hogy J. poháron. pohárról. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. hogy J.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A helyzet részletes. poháron (a bal oldal). ezeket kompenzálni. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . Judit maximálisan. hiba nélkül teljesíti. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. amely különbözõ színû. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. Amennyiben azok kevéssé segítik. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. mirõl. hogy milyen jelmeze volt. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. Majd a „Ló. illetve megkerülni igyekszik. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. mibõl segítõ kérdések vezetik. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. szituációfüggõ válaszokat ad. Az V. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. (pohárra) a fönt magas. pohárban. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. de az elé-alá-közé-mögé. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. pohárból) a miben.

írás. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. A tanköteles korú gyermeknél – további. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát.enchephalitises állapot lehetõsége. már folyamatosan beszél. 3. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. Rita pedagógus szülõk gyermeke. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. ennek eredményét nem tapasztalják. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. ez indokolja. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Várható. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. 1. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Meg kell jegyezni. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. Bizonytalan volt abban. akik kifejezetten aggódtak azért. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. lassú fejlõdési üteme miatt. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. az olvasás. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Jelenleg gimnáziumi tanuló. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. Rita ma 22 éves. 23 . sok segítséget igényel. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. fiútestvére két évvel fiatalabb. mint napjainkban. A nagyszülõkkel együtt élnek. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. akik maguk is pedagógusok.

Montessori-tornyot helyesen rak fel. idõre. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. lépcsõn váltott lábbal. így minden szándékát ki tudja fejezni. kérek.és ágytiszta lett. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. hangszíne elmosódott. A verbális instrukciókat helyesen követi. élénk mimikával. Játékos feladathelyzetbe bevonható. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. A felszólításokat megérti. a hangzók többségét nem tudja képezni. kézfogás) megy. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. torony építése. hangadással fejezi ki magát. szókincse alig gyarapodik. Keveset gagyogott. IQ 104. majd a szülés folyamatában eltört. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. 3 évesen szoba. gyakori bennük a firkaszerû elem. jól együttmûködõ gyermek. majd felállt. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. Színeket. spontán induló. de támaszt keresve (korlát. torz szóalakokkal mond. Rita szó. mondókát. kihagyja. formát egyeztet. mama. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. barátságos. Úgy látszik. beszédértése jó. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. azokat szívesen teljesíti.Rita fõleg gesztusokkal. hoppá). hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. Nem sírt fel. mamama. motorosan gyengén kivitelezett. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. erre tanították. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. aluszékony csecsemõ volt. jobb válla beszorult. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. Játéka rakosgatás. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. kockából ház. ez. Beszéde nehezen érthetõ. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. az átlagövezetbe tartozik. 24 . éleszteni kellett. A beszédre odafigyelt. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. nehéz. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. tíz hónaposan felült. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. kis meséket szívesen hallgat. zavartalan terhességébõl. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. babázás. Mozgása darabos. Szopni nehezen tudott. rajzai egyre felismerhetõbbek. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. kommunikatív. jól motiválható. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. A könyveket érdeklõdve nézegeti. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. orr) összerendezetlen.

25 . különös tekintettel arra. enyhe fokú testséma zavarral. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. amit mond. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. Fejlõdését nyomon követjük. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. A fentiek értelmében javasoljuk. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. Ekkor speciális szakiskolába járt. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. Logopédiai terápiájában a mozgás. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. mondatértékû beszéd teljes hiányában. az általános iskola befejezését követõen került sor. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését.6 éves korára jó szókinccsel. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. aktív szókincse rohamosan gyarapodott.utánozni. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. 5. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. diszgrammatikus mondatokban beszélt. Rita 16 éves korában. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. szótöredék.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. a grafoperceptív funkció zavarával társul. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. az összefüggõ. 2. rendezett személyiségû. a magánhangzók esetében a-á. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása.-és testséma fejlesztésnek. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. gondozását a helyi intézmények látták el. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. ö-õ. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. amelyre rendezett magatartása. segédápolónak tanult.

mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. dallamtalan.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. összképében „nagyothallás-jellegû”. Hangszíne torz. írásképe kissé rendezetlen. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. rekedtes. egyenetlen. írása lelassul. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. betoldások. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. egyaránt elõfordulnak. nehezen érthetõ. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Bár a betüket ismeri. elmosódott. aktív szókincse megfelelõ volt. zöngétlenítésben. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. Emiatt beszéde aritmiás. fogalomértelmezései helyesek. tör. kisebb mértékben vizuális tévesztések. kihagyások. elveszti a szöveget. Mivel írás közben gyakran mérlegel. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. Két kacsa totyok hapokva a tó féle.

Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. A fenti eredmények azt jelzik. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. hangkihagyás. -megkülönböztetési nehézségei vannak. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. „Úgy néz ki. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. 27 . Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. nem értelmezi azokat. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. -betoldás jellemzi. fonéma-felismerési. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Feltételezzük. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik.

aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Önkontrollja. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. ezeket az írásban is képes alkalmazni. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. (lásd GOH 2. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Juditra pedig nem jellemzõ. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. frontos idõben romlik. Felismeri a hangzók ejtés. fáradt állapotban. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. ún. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. hármuk közül õ az. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. 28 . Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. tanulási iránti motivációja. Gyógymasszõrnek készül. mérés. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel.és idõtartambeli különbségeit. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. Teljesítménye ezért is hullámzó. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Rita esetében maradandó. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. egy évvel késõbb).

6. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata.és beszédfejlesztõ pedagógiai. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. Token-teszt. amint Bori esetében láthattuk. Judit. 29 . tanári. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. PPL-teszt. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. gyermekszakorvosi ellátás. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. illetve megfigyelése Bori. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. óvodapedagógiai. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. 3. audiológia. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. GMP-teszt. Peadody-teszt. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. fiatal életkorban nem egyértelmû. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. artikuláció vizsgálat. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata.A fejlõdési diszfázia felismerése. gyermekneurológia. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. pszichológusi és orvosi munka területén. 5. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. fejlesztõpedagógiai. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. 4 éves kor után. grammatikai teszt 8. 2. – ambuláns egyéni. 4. tanítói.

képzési feladatainak tükrében) 85–93. 43–59. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl.IRODALOM Benton. Pszichológiai Tanulmányok. 1986. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben.): Fejlõdési diszfázia. 2002. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási.): Fejlõdési diszfázia. 30 . XVI. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. évf. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. I. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. 1995. Budapest. 1995. Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful