SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

7 1. . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . .3. . . . . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . .11 3. . . . . . .TARTALOM Bevezetés . .3. . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . 8 3. . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . .10 3. . . . . . . . .1. .1. . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . iskoláskori következményei . . . . . . . . . . 9 3. . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . .

érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. Az 1960-as évek óta. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. vizuális téri észlelés. A beszédértés és kifejezés területén. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. 1995).és kismozgások szabályozása. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. lexikai-grammatikai. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. amelynek tünetei sivár gagyogás. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. beilleszkedési nehézségekkel.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. A jelenség korai felismerése. 2002). a nyelvi rendszer fonológiai. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. a nagy. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. harmonikus fejlõdésének. elmaradása idézi elõ. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. Cromer (Pléh. 1.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában.

A fejlõdési zavarokra jellemzõ. diszgráfia. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. Ismeretes. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . szóképzés. Az idegrendszer fejlõdését. A nyelvi rendszer egészének. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. 2. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. Összességében azt lehet mondani. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. különösen fiatal életkorban. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. hogy az ún.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. diszkalkúlia. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. a diagnózis felállításában. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. a motoros funkciók. auditív észlelés.érinthetik. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. diszlexia.

Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. akik verbálisan alulteljesítenek. mennyiségi mutatóinak változását (pl. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. illetve annak alsó határára esnek. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. Nem mindegy tehát. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. az expresszív beszéd. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától.mális fejlõdést mutat. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. a mentális retardációtól. 3. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. illetve a beszédészlelés és megértés. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. Azok a gyermekek. 9 . vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. kisszámú aktív szókincs).

– utánzásra nem javuló hangejtés. – jó szintû passzív szókincs. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. helyesírási gyengeség. – diszgrammatizmus. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. esetenként csekély vokalizáció. beszédkezdemények. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. fokozatos javulása. – olvasás-. bébinyelv fennmaradása. – diszgrammatizmus. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – beszédészlelési gyengeség. megszûnése. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. „hottentotta” beszéd. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. írás-. – beszédészlelési gyengeség. 3. – torz. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. töredékszavak. jó beszédértés. fokozatos javulása. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. – jó szintû passzív szókincs. – az aktív szókincs hiánya. korlátozottsága.3.2. hibás hangképzés. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. megszûnése. amely három típusba sorolható.1. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan.1. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. a diszlexia tipikus tünetei. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. jó beszédértés. 3. ejtési nehézségek. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge.1. 10 .1. helyesírászavar. kifejezett hangképzési. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége.

illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. echolália. szövegszerkesztési nehézségek. kérdésekre inadekvát válaszadás. hibátlan artikuláció. 11 . – szómondatok. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. értelmetlen szóképzõdmények. szómegtalálási. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek.3.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban.2. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. 3. sivár spontán beszéd. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. szórendi problémák).1.és mondatmegértési zavarok. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. helyesírási gyengeség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. helyesírási gyengeség. centrális diszlália tünetei. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. fonéma-felismerési. szituációhoz kötött beszédértés. 3. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. szó. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. névelõk elhagyása. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. helyesírási gyengeség. szósaláták. megkülönböztetési zavarok. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. tiszta.

szívesen vesz részt. Biztosan két éves korában járt. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve.3. zavartalan terhességébõl. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. 5 hónapos koráig szopott. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. Nyugodt csecsemõ volt. indított szüléssel. Ez nem okozott említésre méltó problémát. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. fejlõdése intenzívebbé vált. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. 3250 gr testsúllyal született. – súlyos neurológiai sérülés. a korai fejlõdés természetes jelenségének. kockákat rakosgat. egyre nagyobb kedvvel firkál. egyre többet játszik egyedül. állni 10 hónapos korban tudott. emocionális zavarok. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. a logopédiai foglalkozásokon. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. gesztációs héten. Más területen nem észlel problémát. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. a 41. B. Babázik. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. jól kezelhetõ gyermek. a gyermek a megszületést követõen felsírt. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. 1. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. burokrepesztéssel. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. Szoba. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott.3. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. és úgy látja. sem az óvónõk nem osztják.és ágytiszta. Aggodalmát sem a gyermekorvos. babakocsit tologat. illetve óvodástársaihoz viszonyítva.5 éves. B. A logopédiai terápia eredményeként. kiscsoportos óvodás Borit. 1. A szülést nehezítette. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. – ép hallás. sokat aludt. az anya logopédushoz fordult. kétéves koráig 12 . egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják.6 éves korban indult el önállóan.

kétszavas mondatok használata a közelmúltban. A peri. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. kedves gyermek. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. a vizsgálat eredménye negatív volt.). Bori testileg megfelelõen fejlett. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. egyenetlenebb. 13 . hangkihagyások. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. Alapszíneket egyeztet. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. Rajza firka jellegû. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. több ízben mandulagyulladás zajlott le. mondókák utolsó szavait bemondja. Beszédértése. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. gracilis testalkatú. bébis külsejû.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. kakaót kínál). (Lelet nem áll rendelkezésre. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. autó). illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. problémája érési késés következményének tekinthetõ. villamos. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. instrukciók követése megfelelõ. A családi anamnézis negatív. Baba alszik. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. csigabiga). kerítés. a Peabody-féle szókincsteszben.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák.aktív szókincse alig gyarapodott. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. harmonikus személyiségû. Énekel. fésüli. részegész. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. Beszédkésztetése jó. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. harmonikus megjelenésû. „Bori nem víz kér”). kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. maci=brum-brum). ágy =aladó). ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. altatja. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. hároméves kora után kezdõdött. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. szavakat szívesen utánmond. óra=tiktak. ápolt. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. a közös tevékenységet szívesen fogadja. amely lassúbb ütemû. Beszédében szómondatok használata mellett két-.

a finommozgás-koordináció területén látnak. Javasoljuk. bátortalan. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. vélemények alapján foglaljuk össze.. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. Úgy tûnik. osztályát látogatja. gyenge színvonalában látják. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. kontrollvizsgálatát elvégezzük. Az anya fõ problémája. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. Kifejezõkészsége „igen jó”. beszéde sokat fejlõdött. hogy továbbra is járjon óvodába. támogatást kap. szívesen és sokat beszél. Problémát a fogalmi gondolkodás. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. az általános iskola 1. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. mivel úgy érzik.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. otthon is igen sok segítséget. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. a képi összefüggéseket jól felismeri. Továbbra is gondos. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. amennyiben igénylik. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. ahová jól beilleszkedett. szeretõ családi környezetben nevelkedik. a matematikai ismeretek. B. 14 . szókincse megfelelõ. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta.8 éves. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Bori ekkor 8. hogy B. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. 2. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ.

A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. az artikulációs mozgások ügyetlensége. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. kedves. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. szívesen beszél. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. társalgási helyzetben feltûnik. hogy Bori az olvasás. Angliába= Andiába).A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. 15 . vékonycsontú kislány. Magatartása kiegyensúlyozott. a szavakat. teljesítménye hullámzó. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. Egyszerû mondatokból álló. „ott lakunk. hogy beszédtempója lassúbb. Az elsõ. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). életkorának megfelelõ. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. A vizsgálat idõpontjában. Hangképzése tiszta. ahol földek vannak”). mondanivalója sokszor összefüggéstelen. írás. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. tollbamondás után írni nem képes. Ezek láthatóan nem zavarják. írás. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. Vizsgálataink szerint Bori magas. fröcskölni=föcsõni. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. az osztályismétlés. fogsorzáródási rendellenesség. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. helyesírás. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. „fecseg”. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. „most lehet. ahol üres van. Jól másol. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. nyúlánk. (járni=jáni. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. Szómegtalási nehézségei vannak. hibáit nem kontrollálja. 10-es számkörben jól számol. beszéde aritmiás. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik.

összhangban a Binet-eredménnyel. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. iránytévesztések. hét napjai. két háromszög összerakása. A „Kombináció” feladatainak megoldását. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. sz-zs). fogalmak összehasonlítása. b-d-p. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. 1993-ban ÉK 8. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. képsor összerakása. hangokat az olvasásban kihagy. 1992-ben ÉK:7.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. szóanalógia). történet elmondása. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). rímek. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. B. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. értelmi kérdések. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik.3 év) gyengeségét jelzi. egyaránt elõfordulnak. rajzi emlékezet). és a szerialitás (számismétlés. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. a vizuális észlelés (hajtogatás. rombusz. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. 16 . mintakirakás. betold. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában.2 év/IQ: 81.8 év/IQ: 71. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. a formák. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. dátum.3 év) és a kombináció (SZK:7. az irányok.

Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. az akkor még fiatal gyermeknél. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. 17 . szóalakok. hogy B. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. nagyobb szövegegységek felismerését. szem-tem). ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. hangkihagyásból (bõr-õr).és mássalhangzó idõtartam azonosítása. szubteszt) szerint 30-40%-os. a nyelvi kreativitás (GMP 11). az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. Az elsõ vizsgálat idején. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. a várható iskolai tanulási problémát. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. Azt javasoljuk. és egyben mind az írás-olvasás. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk.

Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. Úgy ítélték meg. a jelzéseket hárítani látszik. rohamos szüléssel. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. komolyabb betegsége nem volt. gyakran félreérti a hallottakat. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. környezeti ingerekre (beszéd. felsírt. Említésre méltó. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. 2. nem tudja magát jól kifejezni. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. 6 hónapos koráig szopott. 3000 g testsúllyal. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. aki középsõ csoportos óvodás. majd 18 . pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. tónustalanná váltak (olyan lett. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. mint a rongybaba).8 éves Juditot. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. Olvasása lassú. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. A gyermek végtagjai petyhüdtté. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. beszédhibás. magas lázzal járó megbetegedés miatt. keveset beszél. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva.Várható. Javaslatunkat elfogadták. nem figyel. Azt remélik. terhességébõl idõre. simogatás) nem reagált. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. amelyet majd úgyis „kinõ”. iskoláskori következményei 1.

változatos. magas szintû teljesítmény. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. amelyet láthatóan örömmel. passzív szókincse korához képest fejletlen. arányos alkatú. rövid idõ elteltével visszatért. összefüggõen elmesélni nem képes. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. magabiztosan végez. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. 19 . a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. lerövidített szóalakok formájában. Kétnapos. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. Játéka jól szervezett szerep. amelyet beszéddel alig kísér. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. Azonnal kórházba szállították. betoldások. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. egyenletes. vár. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). magatartása oldottá válik. 3. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. 2. analógiás megoldásokat keres. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. gyakran visszakérdez. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. szókincse nehezen bõvül. együttmûködésre törekszik. jó?”).5 éves korától óvodás. kifejezetten szép. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. Fõnevek többes számát (autók. Rajza színes. mozgása normalizálódott.elaludt. Mozgása összerendezett. madarak) kikerüli (sok autó. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. kissé szorongó gyermek. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. 3 éves kortól rövid mondatokat mond.és konstrukciós játék. Ébersége. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint.5 éves korban lett szobatiszta. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. spontán beszédben képmegnevezéskor. sok madár). („Jó ez. A beszélõt figyeli. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. IQ 147. kert). Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti.

hárítani. Javaslatunkat az anya elfogadta. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. kissé szorongó magatartással társul. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. diszlexia-prevenció. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. a verbális emlékezet fejlesztése. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. a grammatikai rendszer fejlesztése.8 éves. általános felkészítés az iskolába lépésre.és mondatmegértés gyenge színvonalának. törekszik a kapcsolat fenntartására. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. ezekbõl igyekszik kilépni. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. hogy önbizalmát növelje. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. más tevékenységet kezdeményez. erre nagyon büszke. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. alapját a receptív beszéd. magabiztossá. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. Javasoljuk. jól érzi magát. játékot. mimikáját. 20 . fejlett vizuális-téri képességekkel. sikerélmények érik. én-bizonytalansága a szó. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. 2. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. a szeriális észlelés fejlesztése. a kislány ekkor 6. együttmûködésre törekvõ. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése.

A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. medve=nedve). kiöntötte/leejtette a fagyit”). A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik.Mindemellett azonban ki kell emelni. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. a madár repül. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek.

Emiatt fáradékonnyá válik. hogy J. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. pohárból) a miben. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. pohárban. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli.Ez egy egér. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. illetve megkerülni igyekszik. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. mirõl. hogy J. Judit maximálisan. hiba nélkül teljesíti. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. hogy milyen jelmeze volt. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. Amennyiben azok kevéssé segítik. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. poháron (a bal oldal). A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. ezeket kompenzálni. Majd a „Ló. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. szituációfüggõ válaszokat ad. poháron. (pohárra) a fönt magas. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. pohárról. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. Pl. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. ezt a szót nem érti. Az V. problémája pre. A helyzet részletes. amely különbözõ színû. mibõl segítõ kérdések vezetik. pohárra. de az elé-alá-közé-mögé. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik.

rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. sok segítséget igényel. ennek eredményét nem tapasztalják. 23 . Meg kell jegyezni. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. az olvasás. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Bizonytalan volt abban. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. 1. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Rita ma 22 éves. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. lassú fejlõdési üteme miatt. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. Várható. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. A nagyszülõkkel együtt élnek. írás. akik maguk is pedagógusok. Jelenleg gimnáziumi tanuló. A tanköteles korú gyermeknél – további. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. fiútestvére két évvel fiatalabb. akik kifejezetten aggódtak azért. mint napjainkban. 3. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. Rita pedagógus szülõk gyermeke. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. ez indokolja. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. már folyamatosan beszél.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni.enchephalitises állapot lehetõsége.

16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. Mozgása darabos. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Montessori-tornyot helyesen rak fel. torony építése. beszédértése jó. A könyveket érdeklõdve nézegeti. kommunikatív. kis meséket szívesen hallgat. A beszédre odafigyelt. A verbális instrukciókat helyesen követi. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. jól együttmûködõ gyermek. torz szóalakokkal mond.Rita fõleg gesztusokkal. tíz hónaposan felült. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. IQ 104. erre tanították. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. majd felállt. majd a szülés folyamatában eltört. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. aluszékony csecsemõ volt. rajzai egyre felismerhetõbbek. mama. Játékos feladathelyzetbe bevonható. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. azokat szívesen teljesíti. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. hoppá). formát egyeztet. spontán induló. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. lépcsõn váltott lábbal. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. 24 . Játéka rakosgatás. Beszéde nehezen érthetõ. nehéz. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. idõre. hangadással fejezi ki magát. kihagyja. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. így minden szándékát ki tudja fejezni. de támaszt keresve (korlát. hangszíne elmosódott.és ágytiszta lett. jobb válla beszorult. A felszólításokat megérti. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. mondókát. Úgy látszik. kézfogás) megy. Nem sírt fel. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. orr) összerendezetlen. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. gyakori bennük a firkaszerû elem. babázás. Színeket.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. mamama. Rita szó. kérek. a hangzók többségét nem tudja képezni. ez. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. motorosan gyengén kivitelezett. Keveset gagyogott. az átlagövezetbe tartozik. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. kockából ház. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. jól motiválható. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. élénk mimikával. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. barátságos. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. zavartalan terhességébõl. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. éleszteni kellett. Szopni nehezen tudott. 3 évesen szoba. szókincse alig gyarapodik.

Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. 25 .6 éves korára jó szókinccsel.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. különös tekintettel arra. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. amit mond. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. 2. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. gondozását a helyi intézmények látták el. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. 5. segédápolónak tanult. enyhe fokú testséma zavarral. ö-õ. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. a magánhangzók esetében a-á. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. diszgrammatikus mondatokban beszélt. amelyre rendezett magatartása. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. a grafoperceptív funkció zavarával társul. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. Fejlõdését nyomon követjük. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. szótöredék. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. rendezett személyiségû. Logopédiai terápiájában a mozgás. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata.utánozni. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. mondatértékû beszéd teljes hiányában. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. Ekkor speciális szakiskolába járt. A fentiek értelmében javasoljuk. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. Rita 16 éves korában.-és testséma fejlesztésnek. az általános iskola befejezését követõen került sor. az összefüggõ.

Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. aktív szókincse megfelelõ volt. egyaránt elõfordulnak. tör. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. Bár a betüket ismeri. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. írásképe kissé rendezetlen.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. nehezen érthetõ.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. betoldások. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. kihagyások. összképében „nagyothallás-jellegû”. fogalomértelmezései helyesek. elveszti a szöveget. rekedtes. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. dallamtalan. Emiatt beszéde aritmiás. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. írása lelassul. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. zöngétlenítésben. egyenetlen. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. Hangszíne torz. elmosódott. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. kisebb mértékben vizuális tévesztések. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp.

Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. nem értelmezi azokat. A fenti eredmények azt jelzik. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). 27 . Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. „Úgy néz ki. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. Feltételezzük. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). fonéma-felismerési. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. hangkihagyás. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. -betoldás jellemzi. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton.

hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. mérés. (lásd GOH 2. egy évvel késõbb). Borinak erre nem nyílt lehetõsége. ún. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. tanulási iránti motivációja. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. frontos idõben romlik. Juditra pedig nem jellemzõ. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. Önkontrollja.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. Teljesítménye ezért is hullámzó. 28 .) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. fáradt állapotban. Gyógymasszõrnek készül. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Rita esetében maradandó. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. ezeket az írásban is képes alkalmazni. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. Felismeri a hangzók ejtés. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen.és idõtartambeli különbségeit. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. hármuk közül õ az.

grammatikai teszt 8. Judit. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. Token-teszt. 29 . Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. GMP-teszt. audiológia. amint Bori esetében láthattuk. 3.A fejlõdési diszfázia felismerése. 4 éves kor után. artikuláció vizsgálat. 6. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. – ambuláns egyéni. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. gyermekszakorvosi ellátás. tanítói. tanári. 4. fiatal életkorban nem egyértelmû. Peadody-teszt. óvodapedagógiai. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. 5. pszichológusi és orvosi munka területén. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. gyermekneurológia. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. illetve megfigyelése Bori. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. PPL-teszt. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. fejlesztõpedagógiai. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. 2. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv.és beszédfejlesztõ pedagógiai.

2002. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. 1995. 30 . 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Budapest.): Fejlõdési diszfázia.): Fejlõdési diszfázia. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. XVI.IRODALOM Benton. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. 43–59. Pszichológiai Tanulmányok. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Budapest. évf. I. 1986. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful