SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . . . 8 3. . . . . . . . . . . . . .3. . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . 7 2. . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . .11 3. . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . .10 3.12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . .2. .TARTALOM Bevezetés . . . .18 3. . . . .12 2. . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . .2. . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. . . . .10 3. . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . .

amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. amelynek tünetei sivár gagyogás.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. 2002). a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. lexikai-grammatikai. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. beilleszkedési nehézségekkel. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. 1995). a nagy. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. vizuális téri észlelés. A jelenség korai felismerése. a nyelvi rendszer fonológiai. harmonikus fejlõdésének. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. elmaradása idézi elõ. A beszédértés és kifejezés területén. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele.és kismozgások szabályozása. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . Az 1960-as évek óta. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. Cromer (Pléh. 1. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik.

a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. Ismeretes. diszgráfia. különösen fiatal életkorban. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti.érinthetik. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. diszkalkúlia.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. szóképzés. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. Az idegrendszer fejlõdését. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. Összességében azt lehet mondani. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. diszlexia. hogy az ún. a diagnózis felállításában. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. A nyelvi rendszer egészének. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. 2. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. a motoros funkciók. auditív észlelés. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak.

illetve annak alsó határára esnek. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. az expresszív beszéd. illetve a beszédészlelés és megértés. Azok a gyermekek.mális fejlõdést mutat. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. akik verbálisan alulteljesítenek. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. a mentális retardációtól. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. 9 . A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. kisszámú aktív szókincs). vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. 3. mennyiségi mutatóinak változását (pl. Nem mindegy tehát. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik.

– 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. fokozatos javulása. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. megszûnése. jó beszédértés. 3. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – olvasás-. – jó szintû passzív szókincs. 3. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú.1. – torz. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. helyesírási gyengeség. helyesírászavar. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. ejtési nehézségek.1. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. „hottentotta” beszéd. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. fokozatos javulása.2. korlátozottsága. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. hibás hangképzés. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. – beszédészlelési gyengeség.3.1. írás-. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. bébinyelv fennmaradása. – jó szintû passzív szókincs. a diszlexia tipikus tünetei.1. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. esetenként csekély vokalizáció. beszédkezdemények. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. – utánzásra nem javuló hangejtés. amely három típusba sorolható. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – beszédészlelési gyengeség. – az aktív szókincs hiánya. 10 . kifejezett hangképzési. megszûnése. – diszgrammatizmus. jó beszédértés. – diszgrammatizmus. töredékszavak.

illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. hibátlan artikuláció. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek.és mondatmegértési zavarok. helyesírási gyengeség. centrális diszlália tünetei. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. megkülönböztetési zavarok. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. echolália. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. helyesírási gyengeség. 3. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. sivár spontán beszéd.2. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. tiszta. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. szövegszerkesztési nehézségek. helyesírási gyengeség. szituációhoz kötött beszédértés.3.1. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. szósaláták. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. értelmetlen szóképzõdmények.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. fonéma-felismerési. 3. névelõk elhagyása. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. szómegtalálási. szórendi problémák). de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – szómondatok. szó. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. 11 . – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. kérdésekre inadekvát válaszadás. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása.

zavartalan terhességébõl.és ágytiszta. – ép hallás. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. Más területen nem észlel problémát. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. gesztációs héten. A szülést nehezítette. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. 1. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Nyugodt csecsemõ volt. B. – súlyos neurológiai sérülés. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. jól kezelhetõ gyermek.6 éves korban indult el önállóan. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. Aggodalmát sem a gyermekorvos. A logopédiai terápia eredményeként. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. emocionális zavarok. kiscsoportos óvodás Borit. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos.5 éves. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. egyre többet játszik egyedül. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. babakocsit tologat. indított szüléssel. 1. B. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. és úgy látja. az anya logopédushoz fordult. egyre nagyobb kedvvel firkál. Babázik. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. a korai fejlõdés természetes jelenségének. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján.3. 3250 gr testsúllyal született. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. kétéves koráig 12 . Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. fejlõdése intenzívebbé vált. szívesen vesz részt.3. Szoba. sokat aludt. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. a 41. sem az óvónõk nem osztják. 5 hónapos koráig szopott. Ez nem okozott említésre méltó problémát. a gyermek a megszületést követõen felsírt. burokrepesztéssel. Biztosan két éves korában járt. kockákat rakosgat. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. a logopédiai foglalkozásokon. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. állni 10 hónapos korban tudott. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1.

aktív szókincse alig gyarapodott. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. „Bori nem víz kér”). egyenetlenebb.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. ágy =aladó). fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. harmonikus személyiségû. instrukciók követése megfelelõ. több ízben mandulagyulladás zajlott le. ápolt. Beszédében szómondatok használata mellett két-.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. hároméves kora után kezdõdött. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. Rajza firka jellegû. A peri. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. 13 . csigabiga). a vizsgálat eredménye negatív volt. a Peabody-féle szókincsteszben. Énekel. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. villamos. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. hangkihagyások. Baba alszik. a közös tevékenységet szívesen fogadja. (Lelet nem áll rendelkezésre. amely lassúbb ütemû. kakaót kínál). azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. fésüli. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. A családi anamnézis negatív. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. Bori testileg megfelelõen fejlett. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. Emberalak ábrázolása kialakulatlan.). részegész. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. kedves gyermek. Beszédkésztetése jó. Beszédértése. mondókák utolsó szavait bemondja. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. problémája érési késés következményének tekinthetõ. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. kerítés. szavakat szívesen utánmond. maci=brum-brum). Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. óra=tiktak. bébis külsejû. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. Alapszíneket egyeztet. altatja. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. autó). szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. gracilis testalkatú. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. harmonikus megjelenésû. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett.

8 éves. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. kontrollvizsgálatát elvégezzük. amennyiben igénylik. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. Bori ekkor 8. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. bátortalan. hogy továbbra is járjon óvodába. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. 2. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. az általános iskola 1. a képi összefüggéseket jól felismeri. Továbbra is gondos. Javasoljuk. a finommozgás-koordináció területén látnak. Az anya fõ problémája. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. vélemények alapján foglaljuk össze. mivel úgy érzik. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. szókincse megfelelõ. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. Úgy tûnik. ahová jól beilleszkedett. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. otthon is igen sok segítséget. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. beszéde sokat fejlõdött. gyenge színvonalában látják. Kifejezõkészsége „igen jó”. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. szívesen és sokat beszél.. osztályát látogatja. 14 . hogy B. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. támogatást kap. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. Problémát a fogalmi gondolkodás. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. B. szeretõ családi környezetben nevelkedik. a matematikai ismeretek. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén.

fröcskölni=föcsõni. beszéde aritmiás. teljesítménye hullámzó. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. írás. életkorának megfelelõ. hogy Bori az olvasás. hogy beszédtempója lassúbb. Az elsõ. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. Angliába= Andiába). 10-es számkörben jól számol. szívesen beszél. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. „most lehet. helyesírás. Hangképzése tiszta. Magatartása kiegyensúlyozott. a szavakat. az osztályismétlés. 15 . amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. vékonycsontú kislány. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. hibáit nem kontrollálja. Jól másol. tollbamondás után írni nem képes. ahol üres van. az artikulációs mozgások ügyetlensége. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. (járni=jáni. írás. Vizsgálataink szerint Bori magas. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. nyúlánk. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. ahol földek vannak”). A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. Szómegtalási nehézségei vannak. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. „ott lakunk. Egyszerû mondatokból álló. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. társalgási helyzetben feltûnik. „fecseg”. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. A vizsgálat idõpontjában. kedves. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. fogsorzáródási rendellenesség. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. Ezek láthatóan nem zavarják. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott.

hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. B. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). mintakirakás. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. értelmi kérdések. betold. és a szerialitás (számismétlés. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. összhangban a Binet-eredménnyel. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. hangokat az olvasásban kihagy. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). b-d-p. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. képsor összerakása. A „Kombináció” feladatainak megoldását. 1993-ban ÉK 8. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. rajzi emlékezet). fogalmak összehasonlítása. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. rombusz. iránytévesztések. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. a formák.3 év) és a kombináció (SZK:7.8 év/IQ: 71.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. az irányok. egyaránt elõfordulnak. 1992-ben ÉK:7. szóanalógia). a vizuális észlelés (hajtogatás. sz-zs). történet elmondása. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. rímek. két háromszög összerakása. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. dátum. hét napjai.2 év/IQ: 81. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. 16 .5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását.3 év) gyengeségét jelzi. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt.

A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. szubteszt) szerint 30-40%-os. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. nagyobb szövegegységek felismerését. hogy B. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. szóalakok. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. a várható iskolai tanulási problémát. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. a nyelvi kreativitás (GMP 11). szem-tem). jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. Azt javasoljuk. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. az akkor még fiatal gyermeknél. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. 17 . a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. Az elsõ vizsgálat idején.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. és egyben mind az írás-olvasás. hangkihagyásból (bõr-õr). mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek.

hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. a jelzéseket hárítani látszik. 3000 g testsúllyal. keveset beszél. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. aki középsõ csoportos óvodás. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. majd 18 . Úgy ítélték meg. nem tudja magát jól kifejezni. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. tónustalanná váltak (olyan lett. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. magas lázzal járó megbetegedés miatt. simogatás) nem reagált. Említésre méltó. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött.Várható. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. Olvasása lassú. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. Javaslatunkat elfogadták. környezeti ingerekre (beszéd. 2. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. mint a rongybaba). beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. beszédhibás. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. nem figyel. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. rohamos szüléssel. terhességébõl idõre. 6 hónapos koráig szopott. amelyet majd úgyis „kinõ”. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték.8 éves Juditot. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. A gyermek végtagjai petyhüdtté. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. komolyabb betegsége nem volt. gyakran félreérti a hallottakat. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. Azt remélik. felsírt. iskoláskori következményei 1. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának.

Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. madarak) kikerüli (sok autó.elaludt. Azonnal kórházba szállították. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. betoldások. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. egyenletes. 2. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. kifejezetten szép.és konstrukciós játék. kert). A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). IQ 147. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. („Jó ez. kissé szorongó gyermek. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. összefüggõen elmesélni nem képes. Kétnapos. passzív szókincse korához képest fejletlen. 3. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. magatartása oldottá válik. lerövidített szóalakok formájában. amelyet láthatóan örömmel. magas szintû teljesítmény. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. Ébersége. Fõnevek többes számát (autók. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. magabiztosan végez. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. szókincse nehezen bõvül. gyakran visszakérdez. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. változatos. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. Játéka jól szervezett szerep. Rajza színes. analógiás megoldásokat keres. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. vár. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. A beszélõt figyeli. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. 19 . mozgása normalizálódott. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. arányos alkatú. sok madár).5 éves korától óvodás. spontán beszédben képmegnevezéskor. jó?”).5 éves korban lett szobatiszta. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. együttmûködésre törekszik. amelyet beszéddel alig kísér. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. Mozgása összerendezett. rövid idõ elteltével visszatért. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg.

Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. játékot. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. hogy önbizalmát növelje. magabiztossá. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. diszlexia-prevenció. hárítani. mimikáját. a szeriális észlelés fejlesztése.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. Javaslatunkat az anya elfogadta. 2. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye.és mondatmegértés gyenge színvonalának. sikerélmények érik. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. alapját a receptív beszéd. kissé szorongó magatartással társul. általános felkészítés az iskolába lépésre. a grammatikai rendszer fejlesztése. 20 . Javasoljuk. más tevékenységet kezdeményez. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. én-bizonytalansága a szó. együttmûködésre törekvõ. törekszik a kapcsolat fenntartására. ezekbõl igyekszik kilépni. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. erre nagyon büszke. jól érzi magát. a kislány ekkor 6. a verbális emlékezet fejlesztése. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. fejlett vizuális-téri képességekkel. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor.8 éves.

az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. medve=nedve). Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. a madár repül. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. kiöntötte/leejtette a fagyit”). A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”.Mindemellett azonban ki kell emelni. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése.

hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. ezt a szót nem érti. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. Az V. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. pohárban. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. ezeket kompenzálni. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. Amennyiben azok kevéssé segítik. hiba nélkül teljesíti. hogy J. mibõl segítõ kérdések vezetik. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. de az elé-alá-közé-mögé.Ez egy egér. Judit maximálisan. hogy milyen jelmeze volt. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. poháron. mirõl. poháron (a bal oldal). pohárra. Emiatt fáradékonnyá válik. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. szituációfüggõ válaszokat ad. illetve megkerülni igyekszik. hogy J. A helyzet részletes. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. Majd a „Ló. Pl. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. pohárról. (pohárra) a fönt magas. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. pohárból) a miben. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. problémája pre. amely különbözõ színû. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal.

helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. Jelenleg gimnáziumi tanuló. 3. Bizonytalan volt abban. Várható. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. írás. Meg kell jegyezni. 23 . Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. 1. Rita ma 22 éves. A nagyszülõkkel együtt élnek. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. az olvasás. ez indokolja. már folyamatosan beszél. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. akik kifejezetten aggódtak azért. ennek eredményét nem tapasztalják. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. fiútestvére két évvel fiatalabb. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. A tanköteles korú gyermeknél – további. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. sok segítséget igényel. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak.enchephalitises állapot lehetõsége. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. mint napjainkban. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. akik maguk is pedagógusok. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. Rita pedagógus szülõk gyermeke. lassú fejlõdési üteme miatt.

A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. beszédértése jó. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. éleszteni kellett. zavartalan terhességébõl.és ágytiszta lett. jól motiválható. mondókát. A felszólításokat megérti. hangszíne elmosódott. spontán induló. kihagyja. majd a szülés folyamatában eltört. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. majd felállt. Nem sírt fel. Szopni nehezen tudott. a hangzók többségét nem tudja képezni. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. így minden szándékát ki tudja fejezni. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. aluszékony csecsemõ volt. babázás. A beszédre odafigyelt. A könyveket érdeklõdve nézegeti. rajzai egyre felismerhetõbbek. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. kérek. torz szóalakokkal mond. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. jól együttmûködõ gyermek. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. de támaszt keresve (korlát. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. Montessori-tornyot helyesen rak fel. Rita szó. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. orr) összerendezetlen. IQ 104. motorosan gyengén kivitelezett. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. szókincse alig gyarapodik. mamama.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. hangadással fejezi ki magát. jobb válla beszorult. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. idõre. Beszéde nehezen érthetõ. kommunikatív. ez. barátságos. 24 . Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. lépcsõn váltott lábbal.Rita fõleg gesztusokkal. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. Játéka rakosgatás. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. kézfogás) megy. Játékos feladathelyzetbe bevonható. Mozgása darabos. élénk mimikával. mama. Keveset gagyogott. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. Színeket. tíz hónaposan felült. torony építése. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. hoppá). A verbális instrukciókat helyesen követi. Úgy látszik. erre tanították. kis meséket szívesen hallgat. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. nehéz. 3 évesen szoba. formát egyeztet. gyakori bennük a firkaszerû elem. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. azokat szívesen teljesíti. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. kockából ház. az átlagövezetbe tartozik. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép.

Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. ö-õ. az összefüggõ.-és testséma fejlesztésnek. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. Logopédiai terápiájában a mozgás. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. gondozását a helyi intézmények látták el.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. enyhe fokú testséma zavarral. 5. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. Fejlõdését nyomon követjük. szótöredék. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. Rita 16 éves korában. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. amelyre rendezett magatartása. A fentiek értelmében javasoljuk. segédápolónak tanult. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. a grafoperceptív funkció zavarával társul. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. aktív szókincse rohamosan gyarapodott.utánozni. 25 . amit mond. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. 2. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. rendezett személyiségû.6 éves korára jó szókinccsel. diszgrammatikus mondatokban beszélt. Ekkor speciális szakiskolába járt. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. a magánhangzók esetében a-á. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. mondatértékû beszéd teljes hiányában. különös tekintettel arra. az általános iskola befejezését követõen került sor. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését.

fogalomértelmezései helyesek. írásképe kissé rendezetlen. elveszti a szöveget. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. Mivel írás közben gyakran mérlegel. zöngétlenítésben. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. dallamtalan.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . Én semi pencsert semmenek be a vizbe. kihagyások. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. nehezen érthetõ. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. betoldások. egyaránt elõfordulnak. írása lelassul. Emiatt beszéde aritmiás. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. rekedtes. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Bár a betüket ismeri. egyenetlen. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. tör. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. elmosódott. összképében „nagyothallás-jellegû”. Hangszíne torz. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. kisebb mértékben vizuális tévesztések. aktív szókincse megfelelõ volt.

Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. -betoldás jellemzi. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. -megkülönböztetési nehézségei vannak. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. „Úgy néz ki. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. fonéma-felismerési. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. nem értelmezi azokat. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. A fenti eredmények azt jelzik. hangkihagyás. Feltételezzük. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. 27 . Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez.

Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. Felismeri a hangzók ejtés. hármuk közül õ az. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. ún. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. Önkontrollja. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett.és idõtartambeli különbségeit. tanulási iránti motivációja. (lásd GOH 2. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. Gyógymasszõrnek készül. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. 28 . ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. Rita esetében maradandó. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. fáradt állapotban. frontos idõben romlik. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. egy évvel késõbb). Juditra pedig nem jellemzõ. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. ezeket az írásban is képes alkalmazni. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. mérés. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. Teljesítménye ezért is hullámzó. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget.

családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. óvodapedagógiai. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. 3. 4. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. gyermekszakorvosi ellátás. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. 2. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. fejlesztõpedagógiai. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. 4 éves kor után. – ambuláns egyéni. 5. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. PPL-teszt.és beszédfejlesztõ pedagógiai. tanári.A fejlõdési diszfázia felismerése. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. amint Bori esetében láthattuk. pszichológusi és orvosi munka területén. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. grammatikai teszt 8. fiatal életkorban nem egyértelmû. 6. tanítói. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. artikuláció vizsgálat. 29 . GMP-teszt. Peadody-teszt. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. Judit. gyermekneurológia. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. Token-teszt. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. audiológia. illetve megfigyelése Bori.

In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás.): Fejlõdési diszfázia. évf. Budapest. 1995. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 1986. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Pszichológiai Tanulmányok. XVI. 1995. Budapest. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. I. 30 . Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.IRODALOM Benton. 43–59. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl.): Fejlõdési diszfázia. 2002.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful