SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . .28 Irodalom . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . . . . .10 3. . . . . . .12 1. . . . .3. . . . . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . 9 3. . . . . . . .10 3. .1. . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . 8 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . .

a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. vizuális téri észlelés. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. a nyelvi rendszer fonológiai. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . Az 1960-as évek óta. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. amelynek tünetei sivár gagyogás. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. A jelenség korai felismerése. Cromer (Pléh. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. A beszédértés és kifejezés területén. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. lexikai-grammatikai. a nagy. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája.és kismozgások szabályozása. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. 2002). 1. harmonikus fejlõdésének. 1995). elmaradása idézi elõ. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. beilleszkedési nehézségekkel. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés.

a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. diszlexia. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. hogy az ún. szóképzés. Ismeretes. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. diszgráfia.érinthetik. auditív észlelés. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. Az idegrendszer fejlõdését. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. különösen fiatal életkorban. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 .és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. a diagnózis felállításában. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. 2. Összességében azt lehet mondani. A nyelvi rendszer egészének. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. diszkalkúlia. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. a motoros funkciók. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik.

mennyiségi mutatóinak változását (pl. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. a mentális retardációtól. illetve a beszédészlelés és megértés. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. illetve annak alsó határára esnek. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik.mális fejlõdést mutat. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. Azok a gyermekek. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. az expresszív beszéd. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. 9 . kisszámú aktív szókincs). az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. akik verbálisan alulteljesítenek. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. 3. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. Nem mindegy tehát. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják.

– diszgrammatizmus. korlátozottsága. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. amely három típusba sorolható. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ.3. ejtési nehézségek. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – jó szintû passzív szókincs. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. 3.2. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. jó beszédértés. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. – az aktív szókincs hiánya. helyesírászavar.1. helyesírási gyengeség. – beszédészlelési gyengeség. – diszgrammatizmus. a diszlexia tipikus tünetei. 3. hibás hangképzés. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. bébinyelv fennmaradása. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció.1. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. fokozatos javulása. megszûnése. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. írás-. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. töredékszavak. „hottentotta” beszéd. 10 . jó beszédértés. fokozatos javulása. – olvasás-. – utánzásra nem javuló hangejtés.1. kifejezett hangképzési. – beszédészlelési gyengeség. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – jó szintû passzív szókincs. megszûnése. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége.1. esetenként csekély vokalizáció. beszédkezdemények. – torz.

instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. megkülönböztetési zavarok. fonéma-felismerési. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. szövegszerkesztési nehézségek.és mondatmegértési zavarok. tiszta. hibátlan artikuláció. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. szó. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. kérdésekre inadekvát válaszadás.3. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – szómondatok. helyesírási gyengeség. centrális diszlália tünetei.2. szituációhoz kötött beszédértés. szósaláták. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. névelõk elhagyása. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. értelmetlen szóképzõdmények. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. 3. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. helyesírási gyengeség. echolália. 11 . szórendi problémák). sivár spontán beszéd. helyesírási gyengeség.1. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. 3. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. szómegtalálási. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási.

a 41. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. Más területen nem észlel problémát. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. 1. egyre nagyobb kedvvel firkál. A szülést nehezítette. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. B. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. Ez nem okozott említésre méltó problémát. 5 hónapos koráig szopott. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. zavartalan terhességébõl.és ágytiszta. Szoba. Babázik. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. kétéves koráig 12 . Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. kiscsoportos óvodás Borit.3. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. egyre többet játszik egyedül. – ép hallás. babakocsit tologat. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. az anya logopédushoz fordult. a korai fejlõdés természetes jelenségének.6 éves korban indult el önállóan. a logopédiai foglalkozásokon. Biztosan két éves korában járt. a gyermek a megszületést követõen felsírt. állni 10 hónapos korban tudott. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. kockákat rakosgat. – súlyos neurológiai sérülés. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. sem az óvónõk nem osztják. indított szüléssel. jól kezelhetõ gyermek. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Nyugodt csecsemõ volt. B. 3250 gr testsúllyal született. Aggodalmát sem a gyermekorvos. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. 1. burokrepesztéssel. gesztációs héten. sokat aludt. emocionális zavarok. amelyek az anya jelenlétében zajlanak.3. és úgy látja. szívesen vesz részt. A logopédiai terápia eredményeként. fejlõdése intenzívebbé vált.5 éves.

az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. Baba alszik. Bori testileg megfelelõen fejlett. Rajza firka jellegû. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. gracilis testalkatú. kerítés. Beszédében szómondatok használata mellett két-. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. a vizsgálat eredménye negatív volt. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. hangkihagyások. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. amely lassúbb ütemû. harmonikus személyiségû. egyenetlenebb. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. „Bori nem víz kér”). ágy =aladó). de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. részegész.). kakaót kínál). Beszédértése.aktív szókincse alig gyarapodott. hároméves kora után kezdõdött. Énekel. Beszédkésztetése jó. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. bébis külsejû. A peri. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. csigabiga). a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. (Lelet nem áll rendelkezésre. autó). Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. villamos. problémája érési késés következményének tekinthetõ. a közös tevékenységet szívesen fogadja. ápolt. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. Alapszíneket egyeztet. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. óra=tiktak. a Peabody-féle szókincsteszben. kedves gyermek. fésüli. szavakat szívesen utánmond. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. altatja. mondókák utolsó szavait bemondja. 13 . Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. harmonikus megjelenésû. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. maci=brum-brum). több ízben mandulagyulladás zajlott le. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. A családi anamnézis negatív. instrukciók követése megfelelõ. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának.

a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. hogy B. a matematikai ismeretek. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Kifejezõkészsége „igen jó”. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. Továbbra is gondos. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Az anya fõ problémája. támogatást kap. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. az általános iskola 1. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. B. gyenge színvonalában látják. otthon is igen sok segítséget. 2. a finommozgás-koordináció területén látnak. vélemények alapján foglaljuk össze. bátortalan.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Problémát a fogalmi gondolkodás. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. 14 .. szívesen és sokat beszél. osztályát látogatja. szókincse megfelelõ. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. hogy továbbra is járjon óvodába. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Javasoljuk. Úgy tûnik. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd.8 éves. amennyiben igénylik. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. ahová jól beilleszkedett. beszéde sokat fejlõdött. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. kontrollvizsgálatát elvégezzük. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. Bori ekkor 8. a képi összefüggéseket jól felismeri. szeretõ családi környezetben nevelkedik. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. mivel úgy érzik.

fröcskölni=föcsõni. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. 15 . Angliába= Andiába). beszéde aritmiás. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. kedves. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. Ezek láthatóan nem zavarják. társalgási helyzetben feltûnik.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. Jól másol. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. fogsorzáródási rendellenesség. tollbamondás után írni nem képes. Szómegtalási nehézségei vannak. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. Egyszerû mondatokból álló. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. írás. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. „ott lakunk. ahol földek vannak”). 10-es számkörben jól számol. a szavakat. „most lehet. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. életkorának megfelelõ. „fecseg”. teljesítménye hullámzó. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. (járni=jáni. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. írás. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. A vizsgálat idõpontjában. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. hogy Bori az olvasás. Vizsgálataink szerint Bori magas. ahol üres van. Hangképzése tiszta. az artikulációs mozgások ügyetlensége. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. nyúlánk. hibáit nem kontrollálja. Az elsõ. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. Magatartása kiegyensúlyozott. hogy beszédtempója lassúbb. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. az osztályismétlés. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. helyesírás. vékonycsontú kislány. szívesen beszél.

mintakirakás.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. 1992-ben ÉK:7. egyaránt elõfordulnak. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. két háromszög összerakása. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. sz-zs). 1993-ban ÉK 8. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). iránytévesztések. a vizuális észlelés (hajtogatás. rajzi emlékezet). dátum. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). összhangban a Binet-eredménnyel. B. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. rímek. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. b-d-p. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. A „Kombináció” feladatainak megoldását. és a szerialitás (számismétlés. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. képsor összerakása. hangokat az olvasásban kihagy.2 év/IQ: 81. 16 .5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. szóanalógia).3 év) gyengeségét jelzi. értelmi kérdések. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti.8 év/IQ: 71. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. hét napjai. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. rombusz. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. a formák. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7.3 év) és a kombináció (SZK:7. betold. fogalmak összehasonlítása. történet elmondása. az irányok. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek.

rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. és egyben mind az írás-olvasás. a nyelvi kreativitás (GMP 11). A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. nagyobb szövegegységek felismerését. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. Az elsõ vizsgálat idején. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. Azt javasoljuk. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. szubteszt) szerint 30-40%-os. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. hogy B. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. szem-tem). a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. a várható iskolai tanulási problémát. hangkihagyásból (bõr-õr). az akkor még fiatal gyermeknél.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. 17 . szóalakok. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk.

aki középsõ csoportos óvodás. mint a rongybaba). magas lázzal járó megbetegedés miatt. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. 6 hónapos koráig szopott. beszédhibás.8 éves Juditot. felsírt. komolyabb betegsége nem volt. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. nem figyel. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. környezeti ingerekre (beszéd. a jelzéseket hárítani látszik. amelyet majd úgyis „kinõ”. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. Azt remélik. rohamos szüléssel. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. Javaslatunkat elfogadták. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. terhességébõl idõre. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. Olvasása lassú. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. iskoláskori következményei 1. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. simogatás) nem reagált. tónustalanná váltak (olyan lett.Várható. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. A gyermek végtagjai petyhüdtté. Említésre méltó. gyakran félreérti a hallottakat. keveset beszél. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. nem tudja magát jól kifejezni. majd 18 . 3000 g testsúllyal. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. Úgy ítélték meg. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. 2. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja.

kert). de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. gyakran visszakérdez.és konstrukciós játék. Ébersége. együttmûködésre törekszik. 2. magabiztosan végez. 19 . A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat.5 éves korától óvodás. Rajza színes. kifejezetten szép. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. magatartása oldottá válik. analógiás megoldásokat keres. kissé szorongó gyermek. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. spontán beszédben képmegnevezéskor. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. amelyet láthatóan örömmel. Játéka jól szervezett szerep. („Jó ez. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. jó?”). A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. madarak) kikerüli (sok autó. szókincse nehezen bõvül. amelyet beszéddel alig kísér. sok madár). rövid idõ elteltével visszatért. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes.5 éves korban lett szobatiszta. passzív szókincse korához képest fejletlen. vár. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. arányos alkatú. magas szintû teljesítmény. IQ 147. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. egyenletes. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). Fõnevek többes számát (autók. Azonnal kórházba szállították. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. 3. Kétnapos. változatos. betoldások. összefüggõen elmesélni nem képes. mozgása normalizálódott. A beszélõt figyeli. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány.elaludt. lerövidített szóalakok formájában. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. Mozgása összerendezett. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett.

kissé szorongó magatartással társul. hárítani. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. fejlett vizuális-téri képességekkel. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. erre nagyon büszke. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. én-bizonytalansága a szó. magabiztossá. a verbális emlékezet fejlesztése. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. a szeriális észlelés fejlesztése. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. játékot. sikerélmények érik. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. együttmûködésre törekvõ. más tevékenységet kezdeményez. a grammatikai rendszer fejlesztése. jól érzi magát. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett.8 éves. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. diszlexia-prevenció. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. mimikáját. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. általános felkészítés az iskolába lépésre. 20 . amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. törekszik a kapcsolat fenntartására. a kislány ekkor 6. alapját a receptív beszéd. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. 2. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. hogy önbizalmát növelje. Javaslatunkat az anya elfogadta. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. Javasoljuk.és mondatmegértés gyenge színvonalának. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. ezekbõl igyekszik kilépni.

széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. a madár repül. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. medve=nedve). Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. kiöntötte/leejtette a fagyit”). hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei.Mindemellett azonban ki kell emelni.

amely különbözõ színû.Ez egy egér. pohárra. Majd a „Ló. A helyzet részletes. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. illetve megkerülni igyekszik. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. (pohárra) a fönt magas. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. de az elé-alá-közé-mögé. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. hiba nélkül teljesíti. ezt a szót nem érti. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. poháron (a bal oldal). a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. Az V. mibõl segítõ kérdések vezetik. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. poháron. pohárból) a miben. Emiatt fáradékonnyá válik. hogy milyen jelmeze volt.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. problémája pre. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. Amennyiben azok kevéssé segítik. Pl. pohárról. Judit maximálisan. ezeket kompenzálni. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. pohárban. szituációfüggõ válaszokat ad. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. hogy J. mirõl. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. hogy J. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt.

Jelenleg gimnáziumi tanuló. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. 3. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. akik kifejezetten aggódtak azért. Rita pedagógus szülõk gyermeke. Meg kell jegyezni. 1. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. mint napjainkban. A tanköteles korú gyermeknél – további. Bizonytalan volt abban. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. ennek eredményét nem tapasztalják.enchephalitises állapot lehetõsége. ez indokolja. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. A nagyszülõkkel együtt élnek. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. Rita ma 22 éves. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. 23 . hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Várható. lassú fejlõdési üteme miatt. fiútestvére két évvel fiatalabb. sok segítséget igényel.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. az olvasás. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. írás. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. akik maguk is pedagógusok. már folyamatosan beszél. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni.

rajzai egyre felismerhetõbbek. Színeket. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. babázás. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. Játéka rakosgatás. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. Rita szó. Szopni nehezen tudott. mama. jól együttmûködõ gyermek. formát egyeztet. hoppá). idõre. Úgy látszik. A könyveket érdeklõdve nézegeti. beszédértése jó. 24 . lépcsõn váltott lábbal. erre tanították. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. kis meséket szívesen hallgat. majd a szülés folyamatában eltört. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. Mozgása darabos. a hangzók többségét nem tudja képezni. mamama. kérek.Rita fõleg gesztusokkal. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. IQ 104. jól motiválható. kézfogás) megy. éleszteni kellett. nehéz. élénk mimikával. torony építése. az átlagövezetbe tartozik. Beszéde nehezen érthetõ. kihagyja. torz szóalakokkal mond. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. majd felállt. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. tíz hónaposan felült. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. mondókát. kockából ház.és ágytiszta lett. ez. Montessori-tornyot helyesen rak fel. gyakori bennük a firkaszerû elem. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. de támaszt keresve (korlát. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. A verbális instrukciókat helyesen követi. spontán induló. így minden szándékát ki tudja fejezni. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. azokat szívesen teljesíti. hangadással fejezi ki magát. orr) összerendezetlen. kommunikatív. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. A felszólításokat megérti. jobb válla beszorult. A beszédre odafigyelt. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. Nem sírt fel. szókincse alig gyarapodik. aluszékony csecsemõ volt. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. motorosan gyengén kivitelezett. zavartalan terhességébõl. Keveset gagyogott. barátságos. hangszíne elmosódott. Játékos feladathelyzetbe bevonható. 3 évesen szoba. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni.

Logopédiai terápiájában a mozgás. Ekkor speciális szakiskolába járt. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. a magánhangzók esetében a-á. az összefüggõ. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. gondozását a helyi intézmények látták el. ö-õ. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. különös tekintettel arra. Rita 16 éves korában. mondatértékû beszéd teljes hiányában. szótöredék. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. 25 . amit mond.-és testséma fejlesztésnek. enyhe fokú testséma zavarral. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. rendezett személyiségû. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. 2. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. A fentiek értelmében javasoljuk. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. az általános iskola befejezését követõen került sor.6 éves korára jó szókinccsel. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. Fejlõdését nyomon követjük. a grafoperceptív funkció zavarával társul. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. 5.utánozni. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. amelyre rendezett magatartása. segédápolónak tanult. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. diszgrammatikus mondatokban beszélt. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait.

Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. dallamtalan. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. fogalomértelmezései helyesek. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. betoldások. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. aktív szókincse megfelelõ volt. elveszti a szöveget. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. egyaránt elõfordulnak. kihagyások. nehezen érthetõ. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. elmosódott. Hangszíne torz. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. tör. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. egyenetlen. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. Bár a betüket ismeri. Emiatt beszéde aritmiás. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. írásképe kissé rendezetlen. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. összképében „nagyothallás-jellegû”. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. zöngétlenítésben. kisebb mértékben vizuális tévesztések.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. írása lelassul. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. rekedtes.

Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. nem értelmezi azokat. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. -betoldás jellemzi. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Feltételezzük. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Két kacsa totyog hápogva a tó féle.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. fonéma-felismerési. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. hangkihagyás. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). megtanult a hangokra tudatosan figyelni. 27 . Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. „Úgy néz ki. A fenti eredmények azt jelzik. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség.

) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. mérés. Juditra pedig nem jellemzõ. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet.és idõtartambeli különbségeit. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. hármuk közül õ az. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. (lásd GOH 2. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. ezeket az írásban is képes alkalmazni. ún. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. Gyógymasszõrnek készül. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Rita esetében maradandó. Önkontrollja. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. tanulási iránti motivációja. 28 . Felismeri a hangzók ejtés. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. fáradt állapotban. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. Teljesítménye ezért is hullámzó. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. egy évvel késõbb). Borinak erre nem nyílt lehetõsége. frontos idõben romlik.

családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. amint Bori esetében láthattuk. Token-teszt. audiológia. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. 2. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. tanári. 5. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. tanítói. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. GMP-teszt. 4 éves kor után. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. PPL-teszt. Judit. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. 29 . – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. grammatikai teszt 8.és beszédfejlesztõ pedagógiai. 4. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. 6. gyermekneurológia. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. fejlesztõpedagógiai. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. illetve megfigyelése Bori. pszichológusi és orvosi munka területén. óvodapedagógiai. Peadody-teszt. artikuláció vizsgálat. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. 3.A fejlõdési diszfázia felismerése. fiatal életkorban nem egyértelmû. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. – ambuláns egyéni. gyermekszakorvosi ellátás.

1995. I.IRODALOM Benton. 2002. 30 . 43–59. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. évf.): Fejlõdési diszfázia. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. képzési feladatainak tükrében) 85–93. 1986. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Budapest. 1995. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Budapest. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Pszichológiai Tanulmányok. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.): Fejlõdési diszfázia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. XVI.