P. 1
Sportegeszsegugyi ismeretek

Sportegeszsegugyi ismeretek

|Views: 171|Likes:
Published by Tóth Csaba
Sportegeszsegugyi ismeretek
Sportegeszsegugyi ismeretek

More info:

Published by: Tóth Csaba on Mar 18, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/30/2013

pdf

text

original

Dr.

Osváth Péter

SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK

Készült az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának megbízása alapján
2009.

Tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. Az emberi szervezet felépítése A szabályozó szervrendszerek A mozgató szervrendszer A szív és keringési szervrendszer A légzés szervrendszere A kiválasztás szervrendszere Az emésztőrendszer Anyag és energiaforgalom A táplálkozás és a testsúlyszabályozás Teljesítményfokozás Az egészség értelmezése az életmód Ismeretek a fogyatékosok sportjáról A testedzés és a sport, mint az egészségmegőrzés eszköze A bemelegítés élettani és sportszakmai jelentősége A test és alakformálás veszélyei A sportszerek, sporteszközök és a sportruházat preventív vonatkozásai Az edzők szerepe a sportsérülések megelőzésében A sportártalmak tünetei, a sportártalmak megelőzése Sportsérülések, sportbalesetek, elsősegélynyújtás A krónikus betegek testedzése, sportolása Gerinc és ízületvédelem

2

Az emberi szervezet felépítése
Az emberi szervezet felépítésének vizsgálata során több szerveződési, strukturális szintet figyelhetünk meg. Ezek a sejtek, a szövetek, a szervek, a szervrendszerek, valamint maga a szervezet. 1. A sejtek tekinthetők a test legkisebb működési egységeinek. Ezek ugyanis azok a legkisebb struktúrák szervezetünkben, amelyeket kiemelve a testből, megfelelő környezeti feltételek közé helyezve, tovább folytatják életfunkcióikat. A sejten belüli képletek, a sejtszervecskék erre nem képesek, kiemelve őket a sejtből működésképtelenné válnak. Testünket sokféle, különböző feladatokra szakosodott sejt építi fel, melyek működésük függvényében más-más méretűek, alakúak és főleg másféle szerkezetűek. A különböző funkciók különböző szerkezeti elemeket, szerveket igényelnek sejtjeinkben, melyek működése adja az adott sejt specialitását, különleges képességét. Az izomsejtek megrövidülésre, összehúzódásra képesek, mely működésük erre szakosodott setjalkotókkal a miofobrillumokkal valósul meg. Hasonlóképpen egyedi szerkezeti felépítés szükséges az idegsejtek számára, ingerületképzési, és vezetési feladatuk ellátásához. A csont- és porcsejtek szintén különleges felépítésűek a tartó, támasztó funkció betöltése érdekében. A mirigysejtek életfontosságú anyagok, nedvek (hormonok, enzimek, stb.) termelését végzik, ezért felépítésük ennek a funkciónak megfelelő strukturális és működési elemek meglétét igényli. 2. A hasonló méretű, alakú, és főként azonos funkcióra szakosodott sejtek további szerveződési szintbe tömörülnek, melyet szövetnek nevezünk. Az emberi testet felépítő szövetek mindegyike a négy alapvető szövetféleség valamelyikébe besorolható. Ezek az idegszövet, az izomszövet, a támasztószövet, valamint a hámszövet típusai. A szervezet életben tartásának egyik alapvető feltétele az, hogy képes legyen a külső és belső környezet állandó változásait érzékelni, és ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni is tudjon. E folyamatot adaptációnak nevezzük, mely mind az egyén, mind a faj fennmaradása szempontjából döntő fontosságú funkció. E feladatot elsősorban az idegszövet sejtjei valósítják meg, speciális tulajdonságuk, működésük által, melyet ingerlékenységnek nevezünk. Az alkalmazkodás életjelenségnek is tekinthető, melynek alapja az idegszövet működése. Minden élőlényre, így az emberre is jellemző életjelenség a mozgás, melynek végrehajtója az izomszövet. A test külvilághoz viszonyított elmozdulásaihoz, a hely- és helyzetváltoztató mozgásokhoz, testen belül zajló belső mozgások is társulnak. Ezek mindegyike izomsejtek aktivitása által bonyolódnak. Mozgásaink egy része akaratlagos, tudatosan irányítható, illetve irányított, míg másik része akaratlan, automatikus mozgás. A mozgást létrehozó izomszövetnek három típusa ismeretes. A harántcsíkolt izomszövet a testünkön megfigyelhető úgynevezett vázizmokat felépítő szövetféleség. Segítségével hajtjuk végre akaratlagos hely- és helyzetváltoztató mozgásainkat, például a sportolás során végzett mozdulatokat is. A simaizom szövet sejtjei a belső szervek falában helyezkednek el, és az akaratlan belső mozgásokat bonyolítják. Ilyenek a gyomor-, bélmozgások, vagy akár az érfal mozgásai is.

3

Speciális típus a szívizomszövet, mely kizárólag a szív falában található meg, és a keringési rendszer központjának mozgásait (szívdobbanások) hajtja végre, fenntartva ezzel az erekben zajló véráramlást. A kötő- és támasztószöveti sejtek az egyéb szövetek által felépített struktúrák összetartásában összeköttetésének megteremtésében játszanak szerepet. A támasztószövet egységei (porcsejtek, csontsejtek) a test belső vázát alkotják, mintegy a test szilárd belső támasztékát adva. A hámszövet a testfelszínek burkolói, a felületek védelmét biztosítva ezzel. A hámszöveti elemek egyúttal elhatároló felületekként is funkcionálnak, így különítve le egymástól a különböző természetű struktúrákat. A test külső felszínén található bőr, és a testüregeket borító rétegek (nyálkahártyák), vagy a tömör szerveken feszülő hártyák ilyen hámszöveti sejtek sokaságából épülnek fel. A mirigyszövet nagy biológiai és élettani hatással rendelkező nedvek, váladékok termelője. Az anyagcsere folyamatokat szabályozó anyagok, a hormonok ugyanúgy mirigyek termékei, mint az emésztőnedvek vagy akár a verejték. 3. Az emberi életműködések többsége igen összetett folyamatsor, melyek lebonyolódása sokszor több szövet együttműködésének eredményeként valósulhat csak meg. Az ilyen komplex funkciókat ellátó, több szövetféleségből felépülő szervezeti egységeket szerveknek nevezzük. Egy adott szerv feladatából fakadó, szükségletének megfelelő arányban és összetételben tartalmazza az előbb felsorolt szöveteket, sejtféleségeket. A gyomor például hámszövetből, kötőszövetből, simaizomszövetből és mirigyszövetből felépülő szervünk, így téve lehetővé a gyomor összetett feladatának ellátását. 4. A bonyolult életfolyamatok végrehajtása sokszor meghaladja egy szerv működésének lehetőségeit, így a szervek együttműködő rendszerekbe, úgynevezett szervrendszerekbe tömörülnek. A táplálkozással összefüggő feladatok meghaladják a gyomor működésének lehetőségei, ezért az, további szervekkel közösen (nyelőcső, bél, stb.) együttműködve a táplálkozás szervrendszerét alkotja. 5. A testünket felépítő szervrendszerek összessége alkotja a legmagasabb működési egységet, melyet szervezetnek nevezünk. A különféle szervrendszerek szintén egymás működését feltételezve, azokat kiegészítve hozzák létre azon funkciók összességét, melyet emberi életnek nevezünk. Bár a tankönyv későbbi fejezeteiben az egyes szervrendszerek működéseit elkülönítve tárgyaljuk mégis törekszünk arra, hogy a közöttük levő működési összefüggések, kapcsolódások érzékelhetőek, és érthetőek legyenek a tanulók számára. Semmi nem működik a szervezetünkben szeparáltan, elkülönülve a többi funkciótól. Minden mindennel összefügg, így ezen összefüggéslátás nélkülözhetetlen képessége a jó sportoktatónak, edzőnek is.

4

az „endokrin” pedig a belsőelválasztású mirigyrendszert (hormonális szabályozó rendszer) jelenti. Inger hatására a töltéseloszlás megváltozik. Az összehangolt sejtkapcsolatok. az idegi szabályozás is rapid. Az idegrendszerben található több milliárd sejt ilyen elektromos kapcsolatban áll egymással. illetve ezek legmagasabb rendű képlete agykéreg. Legfontosabb szervei a gerincvelő. A különböző szervek egymás működését kiegészítve dolgoznak. a középagy. néha több száz. a híd. működéseinek irányítását az idegszövetből felépülő idegrendszer végzi. mely műszeresen is jól mérhető elektromos eseményként zajlik le. így egy összetett. Az idegszövetet felépítő idegsejtek úgynevezett ingerlékeny sejtek. vagy akár ezer sejt kooperációja történik. a köztiagy és a nagyagy féltekéi. Ennek eredménye az elektromos feszültség. Ennek hátterében az elektromos töltéssel rendelkező ionok speciális eloszlása áll. beavatkozási lehetőséget nyújt a többi rendszer működésébe. szabályozó molekulák (hormonok) segítségével működik. A sok-sok idegsejt közös működése reflexfolyamatokként bonyolódik. melyet ingerületi folyamatnak nevezünk. egymásra is hatva tevékenykedik. Az akciós potenciál egy adott idegsejtre vonatkozó működés. A tovaterjedő akciós potenciál maga az ingerületi folyamat. Mivel e leegyszerűsítve leírt működés rendkívül gyorsan lezajló funkció. mely összetett feladatrendszert precízen össze kell hangolni. Az élő idegszövet sejtjei (és egyéb szövetek sejtjei). melyek az integrált idegműködés alapjául szolgálnak. Az idegrendszer felépítése Az idegrendszert anatómiai értelemben két részre oszthatjuk. gyakorlatilag a másodpercek tört része alatt is lejátszódhat. a nyúltvelő. A központi rész csontos védelemben. Az ingerület az ingerelt sejt válasza tehát. azonban nem egymástól függetlenül. mely azt jelenti. Ez a feszültségingadozás az akciós potenciál nevű esemény. 5 . Az idegrendszer A szervezet gyors alkalmazkodási képességét. és ezek az elektromos események jelentik az idegműködés alapját. hogy speciális ingerek hatására választevékenységbe kezdenek.Szabályozó szervrendszerek A szervezet szervrendszerei önálló működéssel rendelkeznek. és feszültségingadozás jön létre a sejthártya ingerelt területén. A kifejezés „neuro” tagja az idegrendszert. nyugalmi állapotukban (ha nem éri őket inger) elektromos feszültséget tartanak fenn a sejthártya két oldalán. Az idegrendszer elektromos tevékenysége által gyors szabályozási. a központi és a környéki idegrendszerre. mely a sejthártya mentén villámgyorsan továbbterjed. A két rendszer egymást kiegészítve. úgynevezett neuroendokrin rendszert alkot. bonyolult reflexláncolatokat hoznak létre. Testünkben erre a koordináló feladatra két szabályozó-szervrendszer szakosodott. míg a hormonális szabályozás kémia úton. a sejten kívül pedig a pozitív töltésű ionok vannak többségben. de az idegrendszeren belül mindig sok. A környéki idegrendszer a testet behálózó idegrostok és idegdúcok sokaságából épül fel. A sejten belül a negatív. a koponyaüregben és a gerinccsatornában helyezkedik el.

Működéstani felosztása szerint megkülönböztetünk szomatikus és vegetatív idegrendszert. Két mozgatópálya (leszálló pálya) létezik. Mi a könnyebb érthetőség kedvéért maradunk meg ennél a felosztásnál. de idegrendszeri utasítás nélkül (mozgató ingerek) nem működhet. együttműködésben dolgozik. A mozgató pályákon érkező ingerület a gerincvelőből az adott. A leszálló pályák (mozgató pályák) rostjai. mozgató idegpályákon halad. A két pályarendszer „átfedésben”. így szétválasztásuk inkább elvi természetű. Pl. az érzékelés. Az érzelmekhez kötött mozdulatok szintén extrapiramidális pályákon keresztül bonyolódnak. a vegetatív szabályozás és a magasabb rendű idegi tevékenységek körei. Mozgatás A mozgás végrehajtója az izomzat. működtetendő izom magasságában lép ki. ettől függetlenül a szervezet reagál rá. Előbbi az akaratlagos működések (mozgatás. mely megkülönböztetést ma már ritkán használják. a hasizmok működtetését végző ideg. a kilépés magasságában levő gerincvelői területen egy úgynevezett mozgató ideghez kapcsolódnak. melyek ennek hatására összehúzódnak. Minél finomabb mozgást végez egy izom. Az egy motoneuron által beidegzett izomrostok száma az adott izom által végzett mozgás finomságától függ. Ezért is nevezik a vegetatív idegrendszert gyakran autonóm idegrendszernek. Az agykéreg elsődleges mozgatóközpontjaiból induló mozgató pálya a piramis pálya. (Pl. vagy a szervezeten belül ható ingereket. Kéreg alatti dúcokból (90%) és másodlagos kérgi területekről (10%) kiinduló pálya az extrapiramidális pálya. A receptorok által detektált információk segítségével képes szervezetünk a változó környezethet alkalmazkodni. mozgáskombinációkat irányítja. Ezeket a sejteket receptoroknak nevezzük. Egy motoneuron mindig több izomrostot lát el ingerrel. Az idegrendszer működése Az idegrendszer működése négy alapvető funkció köré csoportosítható. Az akaratlagos mozdulatok (sportmozgások) eltervezése az agykéregben történik. annál kevesebb izomrostot lát el egy gerincvelői mozgatósejt. illetve az új ismeretlen mozgások végrehajtója. felhasználja adap6 . Ezt a feladatot az idegrendszeren belül a mozgás szabályozására szakosodott idegsejtek. és az izmok közvetlen beidegzése ezzel történik meg. Ezek a mozgatás. érzékelésre szakosodott sejtjeivel képes felfogni a külvilágból érkező. mely akaratunktól függetlenül bonyolódó folyamatokat jelent. míg a gerincfeszítőknél akár 100-200 izomrostot is.: szemmozgató izmoknál 3-4 izomrostot. úgynevezett leszálló. ahonnan a mozgató információ (ingerület) a gerincvelőben.) Érzékelés Az idegrendszer speciális. érzékelés) végrehajtója. többségük nem eredményez tudatos érzeteket. jól begyakorlott és a velünk született mozgásokat. mely a durva. hiszen független a tudatos befolyásolás lehetőségétől. Az érzékelési folyamatok csak részben tudatosulnak. szervek végzik el. mely a nagy odafigyelést igénylő precíz mozdulatok. míg utóbbi a belső szervek működésének irányítója. A gerincvelőben található mozgató idegsejt és az általa beidegzett izomrostok összessége alkotja a mozgató egységet (motoros egység). A mozgatóideg (motoneuron) hosszú nyúlványa kilép a gerincvelőből és eljuttatja az ingert az egyes izomsejtekhez. pedig a gerincoszlop háti magasságában lép ki a központi idegrendszerből.: a vállizom mozgatását végző ideg a gerinc nyaki területén.

A többség az agykéregbe jut. 7 . kellemetlen élményként. Ezek működésének eredménye. A fájdalom érzésének képessége védő mechanizmusa testünknek. valamint az izmokhoz kapcsolódó inakban vannak. Hatásukat tekintve két jól elkülöníthető részre oszthatók.: fotoreceptor a fényre) ingerületi folyamatba kerülnek (Lásd korábban!). radioaktív sugárzás. Hatásaik a különböző szervekre többségében egymással ellentétes jellegűek. a különböző molekulák kémiai anyagok jelenlétére érzékeny kemoreceptorok (pl. az ín. az ízületi tok rostjai között. vagy tornász ezen érzékelési folyamatok segítségével tudja irányítani rendkívül bonyolult és gyors mozdulatait. vérnyomás érzékelés. melyet nem érzékelünk receptor hiányában (pl. összehangolása a vegetatív idegrendszer feladata. bár nem teljesen tükörképei egymásnak. a hőre érzékeny termoreceptorok (bőr). Csak azok az ingerek érzékelhetőek szervezetünk számára. akaratlagos tevékenységek irányító területe az agykéreg. Alapvetően mechano-receptorokként működnek. és azok elmozdulásait.: a vérnyomás szabályozása). Ezek receptorai az izomsejtek között. hogy folyamatosan érzékelhetjük testrészeink egymáshoz való viszonyát. helyzetét. vagy a különleges fájdalomérző receptorok (nociceptorok). Ez akartunktól független. A vegetatív idegrendszer A belső szervek működéseinek irányítása. így a kiváltó tényezőt kerüljük. károsító) hatások elkerülhetőek. irányát és dinamikáját is. élettani igényeknek megfelelően állandóan változnak életünk során. az érfalakban található nyomásérzékeny receptorok működésén alapul. szaglás). Ezek a nyomásra. kemoreceptorokkal történő érzékelésén nyugszik. valamint sebességét.: szagok érzékelése). rezgésekre érzékeny mechanoreceptorok (pl. Az állandó testhőmérsékletet pedig a vér hőmérsékletét mérő termoreceptorok irányítják. Sportolók számára az érzékelési folyamatok közül. melyek tudatossá válnak. infravörös fény. A receptorok a nekik megfelelő inger hatására (pl. Előbbi működése nyugalmi helyzetben.) Azonban így is a biztonságos élethez elegendő receptor található meg testünkben.: a mágneses tér változásai.: tapintás. és a pólya megnyúlását. A két rendszer egész életünkben folyamatosan. automatikus szabályozási folyamatokat jelent. melyről a tudatosság szintjén nem kapunk információt. nyomásváltozásait érzékelve. míg utóbbié aktivitás során dominál. mind az agykéreg területén zajló folyamatok eredményei. hallás). melyek az aktuális élethelyzetnek. érzőpályákon juthat el a központi idegrendszer magasabb struktúráihoz. A vérnyomás szabályozása. holott mind érző-idegsejtek munkájának eredményeiként jönnek létre. mely segítségével a destruktív (roncsoló. Azok az érzetek. de az arányok különböznek. Fájdalomérzést a szövetet károsító ingerek hatására élünk át. illetve oxigéntartalmának. Egy toronyugró. az izom. ahol az érzetek tudatosulása megtörténik (pl. A légzés szabályozása a vér széndioxid-. Az érzőpályák legfontosabb tagjai a spinothalamicus pálya és Goll-Burdach pályarendszer. Ezekről az eseményekről nem tudunk. Valójában rengeteg olyan hatás éri testünket. hiszen a szándékos.tációs feladatainak végrehajtásához (pl. a paraszimpatikus idegrendszer és a szimpatikus idegrendszer területeire. ezért beszélhetünk működési dominanciáról és sosem kizárólagosságról.: ízérzékelés. ultrahang. stb. párhuzamosan működik. mely ingerület úgynevezett felszálló. melyekre vonatokozóan speciális receptorokkal rendelkezünk. a nyilvánvaló látás és egyensúlyozási képességek mellett az ízületi és izomérzékelés is rendkívül fontos képesség. a fényre érzékeny fotoreceptorok (látás). Testünkben rengeteg szabályozási folyamat zajlik.

Az érzékszervek működése „kifinomul” és az aktivitáshoz szükséges energiaszolgáltató anyagcsere-folyamatok erősödnek fel. mindig az aktuális élethelyzethez igazodó változások folyamatosan. paraszimpatikus működésekbe (megnyugvási folyamatok) lényegesen lassabban történhetnek csak meg. és túlságosan gyakran fordulnak elő. E két egymással ellentétes működés adja meg szervezetünknek a megfelelő ingereket fejlődéséhez. ilyenkor történik meg sportolókban az edzésekre mint ingerekre adott válasz. pusztító hatások nem érvényesülhetnének. akkor a stressz okozta káros. ha az izgalmi helyzetek negatív élményt jelentenek. Nyugalomban az építő (anabolikus) anyagcsere-folyamatok felerősödnek. szimpatikus idegrendszeri hatásba rövid néhány másodpercen belül bekövetkezhet (pl. A pihenés. aktivitásban telő életforma (túlhajszolt menedzserek vagy akár túledzett sportolók). vagy légzésszám. sokáig tartanak. és aktivitás megfelelő aránya és ritmusa életünkben az egészséges szervi funkciók alapját képezi.: rendszeres edzések által). nyugodt. Ennek következményeként. vese. pihenés. A paraszimpatikus idegrendszer az érzékszervek működésére tompítólag hat. akaratlagos tevékenységeket létrehozó idegrendszeri működések. épülési. mely lehet fizikai. tónusa is. Magasabb rendű idegrendszeri funkciók Az idegrendszer legmagasabb rendű struktúrája az agykéreg. amikor az épülés. A belső szervek több vért kapnak. automatikusan következnek be. A baj akkor van. A testen belüli véreloszlás megváltozik. gyomorbélrendszer) erőteljesebb működést produkálnak. 8 . semmittevő élet) ugyanolyan rossz egészségügyi szempontból. Ehhez a szervhez kötöttek a tudatos. lustálkodó. Fokozódik a szívműködés. értelmi feladatok is itt bonyolódnak. A szimpatikus idegrendszer működése aktivitás során nyer teret. regenerációs folyamatok túlsúlya zajlik. Ilyen helyzet a sportolás. hiszen ilyenkor a fizikai megterhelés mellett érzelmi hatások is jelentősen érvényesülnek. a légzési funkció valamint az izomzat vérellátása. de a visszarendeződés a nyugalmi. ha a nap döntő részében (főként éjszaka) paraszimpatikus idegrendszeri hatás alatt állnánk. de az intellektuális. de az aktivitás során bekövetkező szimpatikus hatások is jelen lennének. paraszimpatikus tónusból izgalmi. ezen szervek működése háttérbe szorul ilyenkor. A versenyszituáció komplex helyzet. Ilyenkor a szervezetben a pihenési. mint az állandó izgalomban. naponta akár többször is. izomzat) vérellátása csökken. Az eseménymentes. a feléjük irányuló vérerek kitágulása révén. regeneráció tökéletesen megtörténhet szervezetünkben. így a szervek működési aktivitása is ennek függvényében figyelhető meg. Életünk során az lenne a legegészségesebb működés. inaktív életvitel (fekvő.: hirtelen kialakuló „vészhelyzet” hatására). tüdő. Az agykéreg fejlettsége egyben az adott faj evolúciós fejlettségét is tükrözi. kiszámíthatóan történnek (pl. regeneráció lehetőségéhez is (pihenés. valamint ha a pihenés rovására történnek meg életünkben. ugyanakkor az erre adott válasz a fejlődés. A szimpatikus hatások a paraszimpatikus idegrendszerével ellentétes értelműek. A belső szervek (máj. működésük háttérbe szorul. edzés is. Ha ezek az „izgalmi” helyzetek kontrolláltan. érzelmi de akár mentális értelemben vett aktvitás is. így ilyenkor gyengült érzékelési folyamatokkal számolhatunk. A belső szervek vérellátása csökken . a kiválasztó folyamatok erősödnek. míg az aktív élethelyzetekben erőteljesebben működő szervek (szív. tökéletes állapotának fenntartásához (aktivitás). aminek jól mérhető jelei a csökkenő pulzusszám. a fejlődés. légzési mélység. nyugalmi élethelyzet). Ezek a célszerű. Az átmenet a nyugalmi.Nyugalomban a paraszimpatikus idegrendszeri hatások érvényesülnek.

Joggal gondolhatjuk tehát. hiszen sokfelé megtalálható receptoruk. szerv működését. mely biológiai meghatározottságunk alapját képezik. durva formában. vagy annak felszínén található hormonkötő molekulát jelenti. és bennük kémiai folyamatokat generálva anyagcsere módosító hatást eredményeznek.A magasabb rendű idegi funkciók körébe tartoznak a gondolkodás. futás. terhesség. absztrakció (elvonatkoztató képesség). hogy a tanulási folyamat során helyesen szabályosan hajtsa vége a mozgást. és még viselkedésünkre is erőteljesen hatnak hormonjaink. így változtatva meg az adott szövet. a másik emberhez. nagy odafigyelést igényelve hajthatók csak végre. Az ismétlések hatásra komplex mozdulatsoraink (pl. Ez hosszú tanulási folyamat eredménye. Az előbbi csoportba tartozó hormonok több szöveten. az úgynevezett célszerven hatnak. 9 . evezés) finomodnak. majd végül odafigyelés nélkül. rengetegszer gyakorolt mozdulatsorok. porcszöveten. A hormonok a sejtek anyagcseréjét befolyásolva működnek. eleinte nehezen. mivel csak ott található meg receptoruk. mely az agykéregben tárolt idegi kapcsolatok (feltételes reflexek láncai) kiépítése alapján történik meg. precízebbekké válnak. vagy egy bonyolult mozdulatsor műugrás során). (Itt a receptor kifejezés. amihez a hormon kapcsolódni tud!) Ilyen tekintetben a szervezet hormonjai kétfélék lehetnek. ami a csontszöveten. Viselkedésünkre. Fontos figyelni sportolónkra. járás. ami tanulással fejleszthető leginkább. ezek teszik az embert emberré. a sejtben. a hormonokkal történik meg. asszociáció (összefüggéslátás). Mozgástanítás során is ilyen feltételes reflexeket alakítunk ki az agykérgünk területén (pl. edzéseink alatt sokszor ismételt. A mozgásszabályozással kapcsolatban is megjelennek a magasabb rendű kérgi funkciók. tanulás. Az emberi viselkedés lényege az volna. Ilyen például a növekedési hormon. Általános hatásúak vagy specifikus hatásúak. a hajszálerek falán keresztül kilépve a keringésből a szabályozandó szerv sejtjeihez kapcsolódnak. hogy a békés társadalmi együttélés alapja a fejlett gondolatiság (intellektus). gazdaságosabbá. A specifikus hatású hormonok csak egy szerven. Alapvetően hormonális befolyásolás alatt állnak a növekedési és érési folyamataink. és az agresszió. a világhoz való viszonyulásunkat. ami azonban sokszor nem sikerül. az autóvezetéskor végzett. Az életünk során. mozgástanulás által kiépített feltételes reflexek sorozatait dinamikus sztereotípiáknak nevezzük. A vérben szállítódó hormonok. A belsőelválasztású mirigyek rendszere A szervezet működéseinek kémiai szabályozása a belsőelválasztású mirigyek rendszerének termékeivel. de a beszéd is. ha a sejt rendelkezik speciális. fajfenntartó tevékenységeink (szexuális élet. és a vérárammal szállítódva jutnak el a szabályozandó sejtekhez. szerven is kiválthatnak hormonhatást. és az izomzatban is kivált hatást. szövetekhez. az adott hormonnak megfelelő receptorral. összehangolt kéz és lábmozdulatok. hogy ezeket a sokszor nem kívánatos késztetéseket. mintegy automatikusan is végbemennek. csak azzal kerülhetnek kapcsolatba. Ezek a funkciók jelentősen meghatározzák viselkedésünket. emlékezés. magatartásunkra hormonális hatások is jelentősen hatnak. mert ezeken a szövetféleségeken mindenütt megtalálható a növekedési hormon receptora. hibás kivitelezés rögzüljön benne! Az agykéregben. A hormonok e mirigyekből közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek. hatásokat fejlett intellektusunkkal uraljuk. A sejtekhez való kötődés azonban csak akkor lehetséges. Ilyenek a szexus. szülés) pszichés állapotunk. nehogy a többször ismételt.

és ivarsejttermelését serkentve (tüszőérlelő hormon. a mellékvesevelő. here) működését is irányítja. A növekedési hormon (GH) a fehérje anyagcserére serkentőleg hat (anabolikus hatású). így az izmosodás egyik hormonális alapját jelenti. a könyv korlátozott keretei miatt. a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei. ritmusa nagyon különböző. esetleg napi ingadozást mutatnak (pl. A hormonális funkciók időbelisége. vagy a növekedési hormon. Így a két rendszer szoros kölcsönhatásban működik. hanem egész életünk során. A sportolók fejlődése. Léteznek olyanok. A szervezet legjelentősebb hormontermelő szervei az agyalapi mirigy. a pajzsmirigy. A szénhidrát anyagcserére hatva növeli a vércukorszintet. mely általános anyagcsere-serkentő hatású hormonokat termel. valamint a hormonok is jelentősen befolyásolják az idegrendszer működését. melyek havi ciklusban. A növekedési. melyek valamilyen funkcióhoz kötötten termelődnek csak (pl. A növekedés időszakában a csontok hosszirányú növekedését. hogy a teljességre nem törekedhettünk. Ilyen szerkezetű az inzulin. érési folyamatokra kifejtett hatása. Agyalapi mirigy Az egyik legösszetettebb funkciójú hormontermelő mirigy a hipofízis (agyalapi mirigy). és valósítja meg a szervrendszerek. A továbbiakban a sportban legfontosabb. Szteroid hormonoknak nevezzük az úgynevezett szteránvázas molekulaszerkezettel rendelkező hormonokat. hogy a belsőelválasztású mirigyek is idegrendszeri szabályozás alatt állnak. sárgatest-serkentő hormon). Vannak olyanok is melyek a környezet változásainak függvényében működnek (pl. a mellékpajzsmirigy. doppingolási célból fel is használják. Az agyalapi mirigy a nemi mirigyek (petefészek.: növekedési hormon). Pajzsmirigy A pajzsmirigy egész életünkben folyamatosan működő szerv. szövetek szintjén zajló „égetési” (aerob lebontási) folyamatok serkentését jelenti. de olyanok is akadnak. és csak bizonyos életszakaszban termelődnek (pl. Sajnos emiatt. Az egy aminosav módosított változataként megjelenő hormonokat aminosav származék hormonnak nevezzük. melyek a megszületéstől az egyed haláláig gyakorlatilag folyamatosan működnek. Gyakorlatilag az összes sejt rendelkezik a tiroxin 10 . hangsúlyozva azt.: szüléskor az oxitocin).Az emberi hormonok kémiai szerkezet szempontjából háromfélék lehetnek. Ilyen az adrenalin. Ilyenek a nemi hormonok. Ez a sejtek. a vese és a máj. vagy a pajzsmirigy hormonja a tiroxin. és a mellékvese kéreg hormonok is. Az izomzatra. Fehérjetermészetű hormonok a több aminosav összekapcsolódásából felépülő hormonok. azaz a szervezet irányítását. majd felnőttkorban azoknak már csak keresztmetszeti növekedését serkenti. legnagyobb jelentőségű mirigyeket és hormonjaikat tárgyaljuk csak. a nemi mirigyek (petefészek. Vannak hormonok. elsősorban az általa termelt növekedési hormon miatt olyan jelentős.: női nemi hormonok a menstruációs ciklus során). azok hormon-. erősödése jelentősen növekedési hormon által támogatott folyamat. a mellékvesekéreg.: stressz helyzetben az adrenalin). vastagodását. csontrendszerre nem csak gyermekkorban hat. here). Ne feledjük azonban.

Mivel a D vitamin zsírban oldódó vitamin a szervezet tökéletes kalciumellátása csak a kalcium. melynek termelődéséhez jódra van szükség. Ezt a tej. mely erőteljes vércukorszint növelő hormon. Feladata sokrétű. ezért a kalcium felszívódás az edzések. A mirigy alulműködése (kevesebb hormont termel a szükségesnél) ellentétes hatást eredményez. Sportitalokban többnyire nem található kalcium. Elhízás. álmatlansággal. Aminosav származék. Aktív élethelyzetekben emelkedik meg termelődésének szintje. vagy az immunológiai funkciókhoz. Mellékvesevelő A mellékvesevelő legismertebb hormonja az adrenalin. esetleg szívritmus zavarokkal jár. és a fehérjék bontását serkenti. a nemi és a mentális érési folyamatokra is serkentőleg hat. Olyan esetekben történik ez meg. A kortizol vércukorszintet növelő hatású. amely segíti a kalcium vérbe való bejutását. álmosság. főként versenyhelyzetekben jelentős adrenalin-kiáramlás történik a 11 . a megfelelő csontosodási folyamatokhoz. mivel D vitamin nem lehet jelen az italban zsíroldékonysága miatt. az izomzat terhelhetőségének csökkenését eredményezi. A kalciumszegény étrend hosszútávon a csontok szerkezetének gyengülését. A kalcium a szervezetbe táplálkozás útján kerülhet be. tejtermékekben gazdag étkezés. mint a véralvadáshoz. A kalcium felszívódásához azonban D vitaminra is szükség van. Ez az állapot nem a pajzsmirigy betegsége csak hasonlít rá. A mellékvesekéreg férfi nemi hormonokat. Mellékvesekéreg A mellékvesekéreg három különböző hormoncsoportot termel. Stressz hatására (fizikai. Ezzel elkerülhetővé válik a kalciumhiányos izomgörcs. emelkedett vérnyomással. azaz felszívódását. testsúlycsökkenéssel. napfürdőzés) és megfelelő folyadékellátás útján érhetik el. Sportolás során. a D vitamin és zsírok egyidejű jelenléte esetén történhet meg. E hormon a növekedési. mely vér kalcium szintjének egyik legfontosabb szabályozója.receptorával. tömegének fenntartását segítik. akár a halálos kimenetelű légzőizom-görcs is. valamint a testi. érési folyamatokat optimalizálja. versenyek alatt gyakorlatilag nem lehetséges. melyek fontos szerepet töltenek be a szénhidrát és zsíranyagcsere folyamatokban. az anyagcsere folyamatok lassulása miatt. Mivel a sportolók izomzata és csontozata is óriási terhelésnek van kitéve. amikor a szimpatikus idegrendszer működése is fokozódik (lásd korábban!). úgynevezett androgéneket is termel. Az aldoszteron a vesére hatva a nátrium és a víz szervezetbe való visszaszívását fokozza. eltunyulás. A túledzett sportolók egy részének hasonló tüneteik lehetnek ezért is hívjuk ezt a formát basedowoid túledzettségnek (lásd későbbi fejezetben!). Ha a vérben valamilyen okból lecsökken a kalciumszint. a D vitamin pótlás (máj. ami az említett vércukorszint növelését célozza. bár ennek mennyisége elenyésző a here termelte androgén hormonok mellett. A mellékpajzsmirigy (a vér kalcium szintjének szabályozása) A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon. ezzel a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzésében működik közre. szellemi eltompulás következik be. Túlműködése esetén (több hormont termel a kelleténél) a Basedow kór nevű betegség alakul ki. szervezetük tökéletes kalciumellátására különös hangsúlyt kell fektetniük. hiszen éppúgy szükséges az optimális izomműködéshez. a parathormon a csontokból mobilizál kalciumot a vérbe. halételek. Fehérje-anabolikus hatásuk miatt az izmok szerkezetének. mely a pajzsmirigy legerősebb hormonja. vagy érzelmi aktivitás) jelentősen fokozódik a termelődése. mely magas nyugalmi pulzusszámmal.

amennyiben az elfogyasztott ételek tartalmaznak egyszerű (szőlőcukor) vagy összetett cukrot (keményítő). A vér cukorszintje táplálkozás során emelkedik.: gyümölcscukor. Az inzulin fokozza az izomsejtek aminosav felvételét. Ezt elkerülendő. Minél hosszabb a terhelés. eleinte fáradtság. egyéb cukrok (pl. ájulás következik be. a Langerhans szigetek sejtjei inzulint bocsátanak a keringésbe. A Magyarországon népbetegségnek tekinthető cukorbetegség (diabetes mellitus) az inzulin elégtelen termelődéséből. egészséges szabályozási mechanizmusokat feltételezve. de itt erőteljesebb. versenyeinket. A zsíranyagcserében a zsírok oxidációját („zsírégetést”) is serkenti. valamint a már említett. míg az összetett cukrok lassan szívódnak fel a tápcsatornából. növekedési hormon. mely a sejtek cukorfelhasználását növelve közvetett úton csökkenti azt. kis mennyiségben elfogyasztott sportitallal tarthatjuk fenn a szükséges szintet. működészavarokkal. A vércukor egy úgynevezett megengedhető maximális. Ezt a terhelés előtt másfél-két órával elfogyasztott könnyű. Ezzel ellentétben több hormon is működik vércukorszint emelő hatásával (tiroxin. elhúzódó és mérsékelt vércukorszint emelkedést eredményezve. Az inzulin az egyetlen hormon szervezetünkben. émelygés. illetve a máj cukorraktározását serkenti. versenyre számítunk. glukagon). szélsőségesebb ingadozás ellenében kell dolgoznia szervezetünknek. illetve szükséges minimális érték közötti tartományban mozog. E két hormon hatásai ellentétesek egymással. akár eszméletvesztéssel is számolhatunk. Sportolás alatt a vérből gyorsabban használódik fel a cukor. keringés fokozásával.vérbe. Ez folyékony formában. Ha ebből a tartományból kilép. kortizol. tejcukor) közvetlenül nem befolyásolják. a mozgás során szakaszosan. gondolnunk kell az időközbeni vércukorszint stabilizálásról. teljesítménycsökkenéssel. hormontermelő sejtcsoportok helyezkednek el. a sejtek szövetek cukorfelhasználását fokozza. mely egy önálló belsőelválasztású mirigynek tekinthető. Langerhans szigetek. Két legfontosabb hormonja az inzulin és a glukagon. leginkább cukor tartalmú sportitalok fogyasztásával lehetséges. Ha sporttevékenység alatt lecsökken a vércukorszint. magasabb teljesítményt eredményez szervezetünkben. mely a vércukorszintet csökkenteni képes. Közvetett úton mindkét hatás a vércukorszint csökkentését eredményezi. Ezeket együttesen hívjuk Langerhans szigeteknek. Az inzulin általános hatású hormonként. Ezért amennyiben elhúzódó terhelésre. 12 . mindig rendezett vércukorszinttel kezdjük meg edzéseinket. hiszen az izmok működése során fokozott a felhasználódásuk. ezzel anabolikus hatásúnak tekinthető. a vércukorszint szabályozása A hasnyálmirigy szövetében elszórtan. Az egyszerű szőlőcukor azonnal felszívódva. A vér cukorszintjét annak szőlőcukor tartalma határozza meg. Gyors hatású hormon. Az egy órát meghaladó edzések már ebbe a körbe tartoznak. adrenalin. szomjúság. majd izomgyengeség. vagy az inzulin receptorok csökkent érzékenységéből származik. rosszulléttel. gyors vércukorszint emelkedést okoz. Ha vérben nő a szőlőcukor szintje. edzésre. Sajnos a sportolók egy része doppingolási szándékból alkalmazza az inzulint. szénhidráttartalmú étkezésekkel tudjuk biztosítani. A sportolók szervezetében lezajló vércukorszint szabályozási események a nem sportolókéval teljesen megegyező mechanizmussal jönnek létre. mely a légzés. az izomzat vérellátásának növelésével a terhelés könnyebb elviselésére alkalmas helyzetet teremt. mely néhány perces időtartamon belül jelentős hatást okoz. annál nagyobb a vércukorszint stabilizáció jelentősége.

pedig jelentős szerepet játszik szervezetünk működésének szabályozásában. míg a férfiak esetében élethosszig tart. A női működés ciklikus jellegű. A sportban doppingolásra használt EPO (erythropoetin) is a vese terméke. úgy is mint belsőelválasztású mirigy. Elsősorban a nagy erőt. lekerekített formájából is sejthető. mind férfiakban kettős funkciót ellátó szervek. A férfi nemi hormonok doppinglistás anyagok. így a nők izomzata kevésbé fejlett. Fehérje-anabolikus hatásuk jelentősen elmarad a tesztoszteronétól. gyorsaságot igénylő sportágakban. Nőknél egy ciklusban 1-2 petesejt érik meg és válik megtermékenyíthetővé. amely a férfiak nagyobb izomzatából is látható. és kevésbé fejleszthető. A női nemi hormonok legjelentősebb tagjai az ösztrogének és a progeszteron. A női nemi működés ciklusos jellege a hormonok ciklusos termelődésének eredménye. használják széles körben. A termelt ivarsejtek száma is jelentősen különbözik. A nőknél ez a hormontermelés a klimaktériumban megszűnik. nőkben a petefészkek részben nemi hormonokat termelnek. A férfiakban a herék. A vese A vesét elsősorban nem hormontermelő funkciójáról ismerjük. A zsírok raktározását serkentő hatásuk a hölgyek párnázott. méh) működésének megváltoztatásával. mely a havi menstruációs ciklusokban figyelhető meg. míg a férfiak esetében folyamatosan és nagy számban termelődnek a spermiumok (hímivarsejtek). Jelentős anabolikus hatással rendelkezik. amely a sportpályán elszántabb. kitartóbb teljesítményre sarkallja. A progeszteron az esetlegesen bekövetkezett terhesség megtartásában van fontos szerepe. A viselkedésre kifejtett hatása agresszív magatartásban nyilvánul meg.A nemi mirigyek A nemi mirigyek mind nőkben. az ebben közreműködő szervek (petefészek. így nem egész életünkre jellemző. A vöröscsontvelőre 13 . (A fontosabb különbségeket lásd a táblázatban!) A nemi hormonok termelése a serdülőkorban kezdődik el. részben pedig az utódnemzéshez szükséges ivarsejteket produkálják. A férfi és női nemi funkciók jelentős különbségeket mutatnak. A férfiakban termelődő androgének legerősebbik tagja a tesztoszteron.

maraton futók) teljesítményfokozóként. természetesen tiltott teljesítményfokozóként alkalmazzák. Az állóképességi (aerob) sportok egyes képviselői (kerékpárosok. sífutók. úszók. a vörösvértestek termelődését fokozza. 14 .mint célszervre hatva.

ülőcsontok). 3-5 farki). térdkalácscsont. 12 háti. és összehúzódásuk által azokat mozgatják. Anatómiai szempontból két részre. A csontok Az emberi csontváz 206-208 darab. Így mozgathatók a testrészeink. rövid csontokra (pl. A lapos csontokban vörös csontvelő is található. köbös csontokra (pl. alkarcsontok (orsócsont. A testen való könnyebb eligazodás érdekében célszerű a csontokat testtájanként is csoportosítani.: lábtőcsontok). kéz csontjai (8 kéztőcsont. 14 ujjperccsont). melyet a benne elhelyezkedő csontvelő miatt velőüregnek nevezünk. Szabad alsó végtag: combcsont. Alsó végtag függesztő öve: medencecsont (csípőcsontok. lábszárcsontok (sípcsont. A mozgató rendszer passzív része (csontok. Ez alatt tömör.és helyzetváltoztató mozgásait végrehajtó rendszer. a rövid csontok és némelyik lapos csont középső részén üreg található. mely vékony. Szabad felső végtag: felkarcsont. mely a vérképzés helye. néhány milliméteres rétegben figyelhető meg és csontkéregnek nevezzük. kötőszövetes hártya burkolja. Felső végtag függesztő öve: lapockák. A különböző testtájakon található csontjaink szerkezete hasonló. láb csontjai (7 lábtőcsont. a mozgás passzív és aktív rendszerére osztható. hálózatos szerkezetű csontgerendázat figyelhető meg. illetve a szabálytalan és köbös csontokban a velőüreg helyett rácsos. Ezt hívjuk a csont szivacsos állományának. és szabálytalan alakú csontokra (pl. 5 keresztcsonti. idegekben gazdag. 5 lábközépcsont. koponyacsont. melyet a harántcsíkolt izomszövet sejtjei alkotnak. valamint az ízületekből épül fel. Kívül vékony. Az itt megfigyelhető csontgerendák elhelyezkedése a csontra leggyakrabban ható Fej régiója: Törzs régiója: 15 . míg az aktív rész az izomzat.: lapocka). A hosszú csöves csontok. szárkapocscsont). Csontjaink alak szerint hosszú csöves csontokra (pl. A passzív rész a csontrendszer (csontváz). lapos csontokra (pl. A csontok többségében ez a velő az úgynevezett sárga csontvelő. szeméremcsontok.: csigolyák) oszthatók. így életfontosságú szervünk. melyek együttes tömege a test teljes tömegének 15-20%-át adja. az őket összetartó ízületekből áll. 14 lábujjperc csont). kompakt csontállomány található. 5 kézközépcsont. mely porc és csontszöveti elemekből. A két rendszer egymást kiegészítve működik. erekben. 5 ágyéki. végtagjaink sportmozgásaink során is. egymástól elkülöníthető csontból épül fel. ízületek) A mozgató rendszer passzív része a csontokból és mozgatható kapcsolódásukat létrehozó. A hosszú csontok végi részeiben. mely magas zsírtartalma miatt megfigyelhető színéről kapta a nevét. a szegycsont.A mozgató szervrendszer A mozgató szervrendszer a test hely. mely arckoponyára és agykoponyára tagolható gerincoszlopot alkotó csigolyák (7 nyaki.: combcsont). melyet csonthártyának nevezünk.: ujjpercek). és a bordák (12 pár). singcsont). kulcscsontok. Az izmok a csontrendszer tagjaihoz kapcsolódnak.

és egyúttal lényegesen ellenállóbb. megkülönböztetünk egytengelyű. melyek életünk 3-5 évében csontosodik össze teljes egészében. vagy a koponyafedő lapos csontlemezei között. onnan már csak a struktúra megtartása. A félbeszakított összeköttetés tulajdonképpen az ízület. ahol két tengely mentén. ezzel a földi gravitációs térben igen nehézkessé válna a mozgás. melyet három csont alkot. hogy hány. akkor testsúlyunk megduplázódna. és helyes táplálkozással védekezhetünk. A rendszeres mozgás. közöttük elmozdulás a későbbiekben már nem lehetséges. míg utóbbiakat összetett ízületeknek nevezzük.és vitamindús táplálkozás is nélkülözhetetlen eleme az egészséges csontszerkezet kialakításnak. de két ellentétes irányba jön létre mozgás (hajlítás-feszítés). a folyamatos és a félbeszakított csontösszeköttetés. 16 . azaz négy irányba zajlik mozgás. Ez ellen. mind pedig idősebb korban (csontleépülés lassítása) alapvetően határozza meg a csontszerkezet állapotát. Az idősebb nők különösen veszélyeztetettek az osteoporózis (csontritkulás) kialakulása szempontjából. azaz milyen kilátásokkal indulunk neki az „öregedésnek”. Különösen nagy a kockázata a csontritkulás kialakulásának az alkoholt és kávét rendszeresen fogyasztók körében. A csontritkulás Magyarországon „népbetegségnek” számít. melyek egy képzeletbeli tengely mentén történnek meg. Előbbi esetében a csontok „összenőnek”. megőrzésének. de léteznek ennél több csontból felépülő ízületek is. Ilyenkor megerősödnek a csontgerendák. A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van. melyekben változatos mozgások jöhetnek létre. aktív életvitel mind fiatal korban (csontfejlődés). A mozgás mellett azonban a kalcium. ezzel a különböző testrészek. mert a női nemi hormontermelés csökkenése. Ezért fontos. Ennek két fő típusa ismeretes. és milyen szabadságfokú mozgás jöhet létre az ízületben. vagy a csípőízület. Ilyen kapcsolat van a keresztcsontot alkotó keresztcsonti csigolyák között. míg összetettre a könyökízület. hogy milyen csontállománnyal rendelkezünk harmincas éveink elején. Az ízületi elmozdulások körív mentén bonyolódnak. összesen két-két.erővonalaknak megfelelő. erősebb is a ráható erőkkel szemben. mely elsősorban az ötven feletti korosztályt érinti leginkább. annak csonttartalma kb. Az ízületek legalább két csont találkozásánál alakulnak ki. Az ízületes kapcsolódás teszi lehetővé. és a csontkeresztmetszet is vastagabbá válik. Annak függvényében. Kéttengelyűre példa a kézcsukló ízület. 30 éves korunkig fejleszthető jól. A csontszerkezet. milyen irányú. különböző típusba sorolhatjuk őket. Ezzel a szerkezettel a csont könnyebbé válik. ugyanakkor rugalmasabb csontjaink lesznek. Soktengelyű ízületünk a váll. mint említettük rendszeres mozgással. lassítása zajlik. hogy hány ilyen mozgástengely állapítható meg egy adott ízületben. kéttengelyű és soktengelyű ízületet. törések valószínűsége. majd megszűnése a csontok leépülését szorgalmazzák. végtagok is elmozdulhassanak egymáshoz viszonyítva. (összecsontosodnak) és az egykor két különböző csont egy csontként funkcionál tovább. hogy csontjaink elmozdulhassanak egymáshoz képest. a leépülés megakadályozása. ezzel csökken a csontsérülések. Az ízületekben változatos a mozgás lehetősége. Egyszerű ízületre példa az ujjpercek között megtalálható ízület. Ellenállóbb. melyekben egy tengely mentén. Előbbieket egyszerű. Az ízületek A különböző csontok egymáshoz való viszonyát a csontok összeköttetései alakítják. Egytengelyűek például az ujjpercek közötti ízületek. Ha csontjaink mind tömörek lennének. Attól függően.

mely erős testalkatú sportolóknál akár 50%-ra is megnőhet (súlyemelők. melyek fehérjékből felépülő. Ezt a megfelelően végzett bemelegítéssel. Ezek megrövidülése eredményezi a teljes izomrost rövidülést. azaz az izom kontrakciót. mely körülötte található. különböző irányokból ízületi szalagok erősítik ízületeinket. a sejt hossztengelyével párhuzamosan elhelyezkedő mikroszkopikus szálakból épülnek fel. és a környező izmok is. leginkább ez a pólya korlátozza. az izompólya (fascia) ölel körül. bírkózók. Az ízület szerkezetén belül az egymás felé tekintő csontfelszíneket ízületi felszíneknek nevezzük. hiszen a mozgékonyság fenntartása e nélkül nem. síkossá. Izmaink erős kötőszöveti rostokból felépülő inakkal kapcsolódnak csontjainkhoz. izmok. csúszósabbá téve a felszíneket. Az izmok rugalmasságát. testépítők. a sportolóknak rendszeresen nyújtaniuk. Azokban a sportágakban. Ilyenek az ízületi tok rostjai. Ez a rendszer 360 fokos szögben körülöleli az ízületet. a sportoló edzettségi szintjéhez illesztett terhelés megválasztással. mely simábbá és egyben rugalmasabbá is teszi azokat. Ezek a szalagok a tokon kívül és belül egyaránt elhelyezkedhetnek. stb. Nyújtó gyakorlataink során a pólya és az izomrostok módszeres nyújtása zajlik. E felületeket vékony porcréteg borítja (üvegporc). bőr). Ez a folyamatsor energiaigényes esemény. melyhez az ATP nevű nagy energiatartalmú molekula nyújtja a szükséges energiát. precíz gyakorlat végrehajtással érhetjük el. Ezen fehérjeszálak egymáshoz való elmozdulása eredményezi az izomsejt (izomrost) megrövidülését. hiszen rostjainak megrövidülésével valósulnak meg mozdulataink. E folyadék egyben táplálja a porcszövetet és speciális adhéziós erőt kifejtve fokozza az ízfelszínek összetartását. Az egyik legismertebb. Az izomsejten belül speciális sejtalkotók a miofibrillumok találhatók. az inak. Az izomszövetet felépítő izomsejtek (izomrostok) izomkötegekbe rendeződve helyezkednek el. A mozgató szervrendszeren belül. A mozgató rendszer aktív része (az izomzat) Az izmok felépítése A mozgás szervrendszerének aktív része az izomzat. A nyújthatóság leginkább fiatalkorban fejleszthető. vagy csak korlátozottan lehetséges. növelve az összetartó erőt. területeket izomeredési és tapadási pontoknak nevezünk. A miofibrillumokat felépítő izom szerkezeti fehérjék (miofilamentumok) az aktin.Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését a csontok alakja. Ezt növelendő az ízületen belül folyadék. mely kapcsolódási pontokat. Ezen kívül. zsír. Az ízületet összetartó erők közé sorolható még minden lágyszöveti elem (inak. A két (vagy több) ízesülő csontvéget az ízületi tok kötőszövetes rostjai kapcsolják egymáshoz. az ízületi szalagok. de idősebb korban is fontos a nyújtás. melynek hátterében bonyolult biokémiai reakciósorozat áll.). Az ízületben történő elmozdulások során a sima felszín súrlódáscsökkentő hatással rendelkezik. nyújthatóságát. és a szabályos. Az izomzat tömege a test tömegének 40%-a. talán az ízületek tekinthetők a legsérülékenyebb szerveknek. és egyben legsérülékenyebb belső szalag. korlátozza. Ez a molekula a táplálékkal felvett 17 . az ízületi nedv termelődik. a miozin és a tropomiozin molekulák. a térdben található elülső és hátulsó keresztszalag. és az ízület környékén található lágyszöveti elemek nyújthatósága befolyásolja. mely segítségével a rugalmasság hosszútávon megőrizhető. ahol a nagy ízületi mozgásterjedelem fontos követelmény. lazítaniuk kell. melyeket szintén kötőszöveti sejtekből felépülő tok. így fokozottan figyeljük a sportolás alatti ízületi védelemre (Lásd később!).

combhajlítók (kétfejű combizom. csuklyás izom. hasizmok. A szabad felső végtag izmai: karizmok (kétfejű karizom. A csontokhoz hasonlóan testtájanként is rendezhetjük őket. és ennek ellenkezője a borintás. Az izmok működésük során az általuk átívelt ízületben hozzák létre az elmozdulást. Ezen stimulusok (ingerek) leegyszerűsítve elektromos ingereknek tekinthetők. kézizmok A csípő régiója: külső csípőizmok (kis. forgatók. fésűsizom. és nagy combközelítő izom. Annak függvényében. félighártyás izom). Lábfej: lábizmok. combpólya feszítő izom) belső csípőizmok (pl. lábszárfeszítő izmok (elülső sípcsonti izom). szabóizom. karizom. hosszú-. elülső fűrészizom). Ilyen az ATP bontáshoz szükséges ATP-áz enzim. egyenes-. combközelítők (rövid-. Hosszú izmok. hogy milyen mozdulatot eredményez az izom működése a következő izomtípusokat különböztethetjük meg. és megtörténik az izomösszehúzódás (a miofilamentumok egymáshoz viszonyított elcsúszása). és az izomösszehúzódás megindításáért felelős troponin is. emelők-süllyesztők. nyak és vállizmok (deltaizom. melyek hatására energia-felszabadító folyamatok generálódnak. külső ferde-. idegrostjai szállítják. hátizmok (széles hátizom. kampóizom). közelítők távolítók. Az ehhez szükséges ingereket az idegrendszer mozgató idegsejtjei. lapos izmok. kis és nagy görgeteg izom. karcsúizom) Lábszár: lábszárhajlító izmok (háromfejű lábszárizom). Az alkar esetében speciális mozdulat jön létre a hanyintás. vagy a kalcium izomsejtben való megkötéséért. hollócsőr karizom. (Az izmok felsorolása nem teljes. míg a másik ezzel ellentétes irányban létrejövő mozdulata. Az izmok működése A vázizmokat felépítő harántcsíkolt izomrostok önállóan nem. A szabad alsó végtag régiója: Comb: combfeszítők (négyfejű combizom. gerincfeszítők). Előbbi a lefelé fordított tenyér felfelé való fordítása. csak a fontosabbakat említjük) mimikai és rágóizmok. úgynevezett enzimek közreműködését is igénylik. háromfejű karizom. rövid izmok. féliginas izom. rombuszizmok.energiaszolgáltató tápanyagok (kalorigének) lebontása során termelődik szervezetünkben. legyező alakú izmok. és haránt hasizom). tövis alatti és feletti izom) A törzs régiója: mellizmok (nagy és kis mellizom. lapocka alatti izom. de ingerek hatására megrövidülni képesek.: csípőhorpasz izom).). (Lásd később részletesen!) Az izomban lejátszódó kémiai események szabályozó molekulák. középső és nagy farizom. többfejű izmok és gyűrű alakú izmok. Az idegeken érkező jelek (ingerek) az izomsejtben biokémiai változásokat idéznek elő. Hajlítók-feszítők. alkarizmok (alkarhajlítók és feszítők). A fej régiója: A vállöv régiója: 18 . szembehelyezők. belső ferde-. A testünkön elhelyezkedő izmokat alakjuk alapján a következő típusokba sorolhatjuk.

szabályozó feladattal rendelkező anyagokat készítünk belőlük (enzimek. A sportolóknak és edzőiknek ismerniük kell azokat az élethelyzeteket. alapvetően nem energiaszolgáltatási célból kell fogyasztanunk őket. amikor fehérjebontás indul el energianyerési célból. A sportolónak elemi érdeke ezt elkerülni. Ennek értelmében az antagonista-szinergista megkülönböztetés nem anatómiai. Például. ami izomvesztést okozhat. A fehérjék. Az izomműködés energiaszolgáltató folyamatai Az izomműködés energiaigényes folyamat. ezért egymást akadályozzák a működésben antagonista izmoknak nevezzük. azt főként az izom szerkezeti fehérjék rovására teszi (aktin. a szénhidrátok és a zsírok. Azt. az ATP pedig közvetlenül szolgáltat energiát.: immunológiai feladatok.: hajlítás-feszítés a könyökízületben).1 Kcal/g). hogy az edzésterhelések helyes megválasztása és a hozzákapcsolódó étkezési rend felépítése milyen fontos az izomzat fejlődése érdekében. Látható tehát. A divatos. Már a 12 óránál hosszabb „fehérjeéhezés” is bontó folyamatokat generál szervezetünkben. legalább napi három alkalommal fehérjetartalmú ételt fogyasztaniuk. A sportolóknak ezért szükséges. A kötések hasításához egy speciális enzim. edzés. Energiaszolgáltató feladatot csak bizonyos. ugyanakkor a fejszecsapás mozdulat során szinergizmusban működnek.Az ízületekben való elmozdulások gyakran egymással ellentétes mozdulatok. a túlságosan sokáig tartó fizikai megerőltetés. mely során izombontás indulhat el. melynek felbomlása felhasználható energiát eredményez. így a tápanyagok közvetett úton. hogy két izom. hiszen sokszor fordul elő. hanem működéstani kérdés. Három tápanyag áll rendelkezésünkre ATP termelés tekintetben. míg állóképességi terhelésekkor a három óránál hosszabb tréning lehet ilyen. nem kívánatos esetben töltenek be. tropomiozin). melyeket különböző izmokkal hajtunk végre (pl. valamint egyéb fontos biológiai funkciót ellátó anyagokként működnek közre életfolyamataink során (pl. A szervezet felépítésében vesznek részt. ezért a folyamatos fehérjekínálat folyamatos fehérjefelvételt igényel. A tartós fehérjehiányos táplálkozás ilyen helyzet. melyek egy adott mozgás során ellentétes hatást fejtenek ki. Elsősorban azért. Egy adott mozgás során e két különböző irányú mozgást végző izmok a célnak megfelelő arányban vesznek részt a feladatban. Az ATP molekulák termelése a táplálékkal felvett kalorigén tápanyagok bontása során lehetséges. ez a 120 percet meghaladó edzést jelenti. azaz energiát szolgáltató tápanyagoknak. illetve leépülése ellenében. fehérjementes napokat magukba foglaló diéták kerülendők. 19 . a széles hátizom és a nagy mellizom a karok mellkas előtti közelítése esetén antagonistái egymásnak. Mivel a fehérjék nem tudnak raktározódni szervezetünkben. mert ha fehérjét bont a szervezet. miozin. mindig az aktuális mozdulat függvényében dönthetjük el. véralvadás. Az együttműködő izompárokat pedig szinergistáknak hívjuk. hogy két izom antagonista vagy szinergista viszonyban van-e egymással. Ezeket hívjuk kalorigéneknek. melyet közvetlenül az ATP (adenozin trifoszfát) nevű molekula bontása fedez. Súlyzós erőfejlesztő program esetén. stb.). Azokat az izompárokat. Naponta több alkalommal szükséges fehérjetartalmú táplálékot fogyasztanunk. sportolók számára műhibának tekintendők! A másik eset. E molekulán belül nagy energiatartalmú kémiai kötések találhatók. A fehérjék bár kalorigének (4. az ATP-áz közreműködése szükséges. különböző mozgások esetén más relációban (viszonyban) működik. hogy ez a fehérjehiányos állapot ne jöhessen létre. hormonok). hiszen ezeket el kell kerülnünk.

Másik ok az. Ez az energiaszolgáltatási szakasz oxigént nem igényel. amikor kizárólagosan egy féle energiaszolgáltatás történne csak. így csak domináns útról beszélhetünk. a szív és tüdő működésének fokozása által. A másik utat aerob bontásnak nevezzük. mely rontja a sejt belső környezetének minőségét. azaz elegendő oxigén áll rendelkezésére. mégpedig a májban (100120 gramm). mint az anaerob változat. hogy bizonyos sejtek (pl. A zsírok (9. Az aerob energiaszolgáltatás tehát. hogy a zsírok csak aerob úton tudnak lebomlani. A zsírok raktározása a testben extrém lehet. ami a gazdaságosabb működés alapja is egyben. illetve a mozgások első percében. Az anaerob bontás oxigén közreműködése nélkül történik. 20 . amikor a sejtben (izomsejt) nincsen elegendő oxigén. Tekintsük át.1 kcal/g) tekinthetők a legjobb energiaszolgáltató tápanyagnak. amennyiben erre lehetősége van. perceiben. milyen arányban és milyen ütemezésben vesznek részt az energiaszolgáltatásban! 1. ellentétben a fehérjékkel raktározódni is tudnak. mégis számottevő raktárnak tekinthető. elsősorban zsírok a fő energiaszolgáltatók. A mozgás (sportolás) megkezdésének első másodperceiben (2-3mp) az izomsejtben jelenlévő ATP molekulák bontása szolgáltatja a nyugalmi helyzethez viszonyított többlet energiát. ami anaerob viszonyok között (szubmaximális.: agyi idegsejtek. hogy a szervezet minden egyes sejtje képes felhasználni energiaforrásként. melyektől gyorsan könnyen megszabadulva további jó minőségű működés lehetséges. (Életünkben egyetlen olyan pillanat sincs.) 2. A zsírok főként a nyugalmi időszakban. olyan élethelyzetekben. Elsősorban szubmaximális. közepes intenzitású terhelésekkor vesznek rész az energiaszolgáltatásban. olyankor tehát. mely az aerob út mellett szól az energianyerés hatékonyságában keresendő. hogy az anaerob bontás során tejsav keletkezik bomlástermékként. Az aerob út végterméke széndioxid és víz. jobb helyzetet eredményez a sejtben. A másik indok az. amikor más lehetősége a sejtnek nincs. tehát gazdaságosabb mód. Az anaerob szénhidrátbontás tehát.3 kcal/g) szintén jó energiaszolgáltatók. Ennek egyik oka az. azaz univerzális energiaforrások. A másik indok. ezért anaerob folyamatnak tekinthető. hogy a szénhidrátok (egyszerű és összetett cukrok) két úton is képesek lebomlani sejtjeinkben. maximális terhelések) lehetetlenné teszi hasznosításukat. amikor a szervezet még nem tudja kellő mértékben megnövelni az izmok oxigénellátását. csak olyan esetben történik meg. amikor a sejtekben elegendő az oxigénellátottság. mely során a szénhidrátok oxigén felhasználása segítségével. de a szénhidrátokhoz képest kevésbé hatékonyak. A szénhidrátok. A Pasteur effektus nevű törvényszerűség értelmében. A pihenő időszakban. tehát nem univerzálisak. A cukrok aerob úton történő bontása 18-szor több energia termelését teszi lehetővé. amikor az izomzat nyugalmi állapotában. sőt a több száz kilógrammot is elérheti. ezzel teljesítményét is. hogy mikor zajlik egyáltalán anaerob szénhidrátbontás az izomzatban. Felvetődik a kérdés.A szénhidrátok (4. tónusában van. mely kalorigének. hogy izomműködés során. úgymond elégnek. Bár ez nem túlságosan hosszú ideig elegendő forrás. így a következő másodpercekben már további ATP termelés szükséges. természetesen aerob úton bontva őket. Ennek oka az. kis. illetve tartós. illetve az izomzatban (300-350 gramm). akár a több tíz. így szolgáltatva energiát a működő szövetnek. maximális terhelések során. vörösvérsejtek) nem képesek hasznosítani őket energiaforrásként. Ez az ATP mennyiség azonban igen kevés. Mindig keverten zajlanak a lebontó folyamatok. a működő sejt mindig az aerob bontási útvonalat helyezi előtérbe. Ennek oka az.

az izomzat újra energiaforrást vált. így az izmokhoz már megnövekedett mennyiségben szállítódhat az oxigén. mely fölött az izom. ezért kénytelen anaerob bontást is igénybe venni. jelentős mértékben alkalmaz anaerob energianyerési folyamatokat. ezért anaerob alaktacid szakasznak hívjuk őket. kb. akkor a kimerülő szénhidrátraktárak miatt. 4. Az izomsejtekben rendelkezésre álló kreatin foszfát mennyiség hamar kimerül. Az előbbi „menetrend” abban az esetben igaz.3. Ha terhelés szubmaximális. hogy edzésein az izomzat destrukciója (pusztulása) induljon el. és fokozatosan a zsírok aerob bontására áll át. vagy eléri azt. A szénhidrátok mint fő energiaforrások több tíz percen keresztül szolgáltatják az energiát. 21 . hogy a túlságosan hosszú terhelések fehérjebontást. lehetetlenné teszi a további jó minőségű teljesítményt. hogy a sportoló átesik az anaerob küszöbén. 8-10 másodpercben a sejtekben jelenlévő kreatin foszfát (CP) molekulák segítségével termelődnek további ATP molekulák. ha a mozgás folyamatos és nem haladja meg jelentősen a közepes intenzitási szintet. Az izommunka során az összehúzódó izomrostok kontrakciós ereje (belső erő) és a rájuk kívülről ható erő (külső erő) arányai változóak. lehetővé téve az izommunka folytatását. Az oxigénkínálat növekedése lehetővé teszi az aerob bontási útvonal beindulását. így a 10-12. 8. ésszerűen tervezett edzésidőtartammal. az anaerob küszöb szintje a 4 mmol/l-es vértejsav szint. illetve a mozgatott tárgyak súlyából (gravitációs erő). így a Pasteur effektus értelmében az izom aerob szénhidrátbontásra vált. Ez szintén anaerob szakasz. hiszen az ekkor jelentős mértékben termelődő tejsav. Az izomműködést mechanikai alapon is elemezhetjük. maximális zóna felé közeledik. mely további ATP termelést eredményezhet. Semmiképpen nem lehet célja a sportolónak. vízben való mozgás esetén a közegellenállásból. csak rövid egy-két percig tud a sportoló. pontban leírt folyamatok tejsavtermeléssel nem járnak. ezt kerülnie kell. Ez az oka annak. A sportélettannal foglalkozó szakemberek megállapodása szerint. Ettől kezdve főként „zsírokat éget” az izom. Mivel a 2-3. Ilyenkor mondjuk azt. rugalmassági erőből. saját szénhidráttermelés indul el a szervezetben. 6. Körülbelül 30-40 perc elteltével. Ha a terhelés sokáig tart (erőfejlesztés esetén több mint két óra. A mozgás további 50-60 másodpercében az ATP molekulák termelődése a szénhidrátok anaerob úton való bontásából származnak. hogy az adott izomműködés során milyen tevékenység jön létre. az energiaigény fedezése céljából. 5. Anaerob küszöb fölötti tempóban. A külső erő a test. Ezt a folyamatot glukoneogenezisnek nevezzük. így ezt a fázist anaerob laktacid. intenzitással dolgozni. a légzőrendszer és a szív működése fokozatosan felgyorsult. ATP termelésen keresztül. másodperctől újabb forrásra van szükség. A következő. A külső és belső erő aktuális aránya határozza meg. legalább is domináns módon. és elsősorban fehérjékből történik. Az anaerob küszöb tehát egy intenzitási szint. Az „alaktacid” kifejezés a tejsavtermelés hiányára utal. aerob edzéseknél több mint három óra). 7. azaz tejsavtermeléssel zajló szakasznak nevezzük. a jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak miatt. Mivel ennek eredményeként tejsav termelődik bomlástermékként. egy perce alatt. A mozgás eddig eltelt kb. akkor az izomzat már nem képes a megnövekedett energiaigényt tisztán aerob úton fedezni. vagy a súrlódási erőből származhat. azaz izombontást indíthatnak el a szervezetben.

amikor a tárgyakat. Így keverten valósul meg a három alapforma. minden izomcsoportban keverten fordul elő. felemelünk.: lövészetben a fegyver megtartása célzáskor) 2. eszközt mozdulatlan helyzetben akarunk megtartani. birkózó. Az izomrostok hossza megnő. az izomban fokozódó feszülés keletkezik. Ha ez a különbség nagy. Ezek a vörös és fehér izomrostok. Ezt a működést anizometriás koncentrikus izomműködésnek nevezzük. Ezt a fékező erők alkalmazása során hasznosíthatjuk. Ezt auxotóniás izomműködésnek nevezzük. míg a rost eredeti méretére visszaáll. és alapvetően genetikai alapon meghatározott az arányuk. Egy adott mozdulat gyorsaságát elsősorban az határozza meg. Ilyenkor anizomertiás excentrikus működésről beszélünk. vagy testünket süllyesztjük. majd fokozódó feszülés jelentkezik változatlan hosszon. és az egyes izomcsoportokra vonatkozóan is megállapítható. míg a „metria” a méretre vonatkozó szótag. kontroláltan fékezve azt.). és a rá kívülről ható erő között. Olyan esetben dolgoztatjuk izmainkat ebben a formában. tartóerőket alkalmazunk. A mozgások lassítása is ilyen módon lehetséges. Sokkal inkább ezek kombinációja jelenik meg egy adott mozdulat során. A vörös izomrostok lassú. és koncentrikus mert rövidül. A vörös rostokat beidegző. úgynevezett legyőző erők alkalmazása során alkalmazzuk. vagy eltolunk valamit. de a rostok nem rövidülnek meg. összehúzódnak. koncentrálódik az izom. vagy test elmozdítása során szükséges.: rövidtávfutó. míg a fehér rostokat beidegző gyors mozgató idegek magas frekvenciával működnek. dobó atléta. Izomrosttípusok Az akaratlagos mozgások. A harmadik lehetőség az. 4. ha az izom által kifejtett összehúzódási erő (belső erő) és a rá kívülről hat erő (külső erő) egyenlő egymással. Ha elhúzunk. Ilyen esetek a testhelyzet megőrzése. vagy amikor valamilyen tárgyat. ami a tárgyak. egy izombiopszia nevű vizsgálat segítségével. azaz nyúlik az izom. végül megnyúlás történik. Anizometriás mert változik a rosthossz. helyzetekben alkalmazhatóak a különböző izomműködési típusok! 1. akiknek gyors mozdulatokra van szükségük sportáguk sikeres űzéséhez (pl. olyankor. sportmozgások a harántcsíkolt izomszövet munkájának az eredménye. és erős izomzata azoknak a sportolóknak. Először rövidülés következik be az izomrostokban. kajakos. Abban az esetben. amikor az izom által kifejtet erő kisebb mint a rá ható külső erő. Testünkben e két rosttípus. A vörös és fehér rostok aránya egész testre. Ezért van olyan nagy. hogy más a beidegzésük.Tekintsük át a lehetőséget és azt. akkor a mozdulat gyorsan jön létre. akkor ilyen külső-belső erőarányt kell alkalmaznunk. Ha az izom által kifejtett erő nagyobb mint a rá ható külső erő. a gyakorlatban nem igen fordul elő. hogy mekkora különbség van az izom összehúzódási ereje. Ezt a fajtát. Ezt a formát izometriás izomműködésnek nevezzük. Mivel az idegek tulajdonságai alapvetően nem változtatható- 22 . Az előző három izomműködés típus tiszta formában. úgynevezett lassú mozgató idegek kisebb kisülési frekvenciával (ingersűrűség) ingerlik a rostokat. azaz állandó rosthosszon történik a működés. állandót jelent. 3. Az „izo” tag azonosat. akkor a rostok megrövidülnek. E szövetet felépítő izomrostok két fő típusba sorolhatók. Ennek értelmében az izometriás működés során az izomrostok hossza nem változik. a fehérek pedig gyors rostokként is ismeretesek. stb. A két rost tulajdonságai elsősorban attól különböznek egymástól. (pl. amikor úgynevezett ellensúlyozó erőket. hogy milyen esetekben.

Hasonlóképpen. csak jelentős korlátok között. Természetesen. Azok a sportolók tehetségesek a rövid ideig tartó. így nagy dinamikát igénylő sportoknál nem hatékonyak. Vörös izomrostok A vörös izomrostok (lassú rostok) összehúzódási sebessége kicsi.ak meg semmilyen módszerrel. de csak jelentős korlátok között fejleszthetők ez irányba. hosszasabb. gyorsasága javítható speciális edzések segítségével. de az izomrost-összetétel alapvető jelentőségű. ugyanakkor hamar elfáradnak. de gyors mozdulatokat. ami a pirosas árnyalat oka. és kalcium felvétel eredményeként jön létre. mint fehér társaik. akiknél fehér izomrost dominancia figyelhető meg izomcsoportjaikban. az általuk beidegzett izomrostok sem tudnak lényegesen változni tulajdonságaikban. robbanékony mozgást igénylő sportágakban. A lassú rostok összehúzódási ereje elmarad a fehér rostokétól. Ezzel összefüggésben nagy mitokondrium számmal rendelkeznek. mely sejtalkotók az aerob energiaszolgáltatási folyamatok helyszínei. A nagy erő és robbanékonyság a sejteken belüli gyors ATP bontás. így a vörös rostok jobb oxidatív (aerob) funkcióval bírnak. egy sportági tehetségesség kérdése még rengeteg egyéb elemmel egészül ki. A fénymikroszkóp alatt látható vöröses szín a sejtekben nagy számban megtalálható mioglobin molekulák miatt van. kitartóbb munkát eredményezve. 23 . E fehérjetermészetű anyagok oxigénkötő molekulák. Ez hatékonyabb oxigénkínálatot biztosít az izomsejtben. Fehér izomrostok A fehér izomrostok (gyors rostok) nagy kontrakciós (összehúzódási) erővel és sebességgel rendelkeznek. ezért is nevezik őket lassú rostoknak. de soha nem érhető el a vörös izomrostokra jellemző szint. Állóképességi feladatokban jobban teljesítenek. Állóképességi edzésekkel a fehér izomrostok kitartóbb működésre serkenthetők. a vörös izomrostok ereje.

bélrendszer) felhasználódásuk helyére. de a hő is szállítódik. így termelődésük optimális vasellátottság mellett lehet csak kielégítő. ezzel javítva oxigénszállító kapacitásukat. hormonok. szervei közötti kapcsolat megteremtését teszi lehetővé. a nyirokáramlás és a vérkeringés. és ebben a kötött formában szállítódik a véráram segítségével. melynek alapja víz. anyagcsere bomlástermékek. A sejtes elemek három típusa ismeretes.5 millió db/köbmilliméter. A vér Egy átlagos testméretű ember vérének mennyisége kb.0 mikrométer átmérővel. E sejtek laposak.5 liter.0-5. így javulhat az aerob energiaszolgáltatás lehetősége. jobb oxigénkínálatot eredményez az izomsejtek területén. immunológiailag fontos anyagok. A jobb oxigénszállítás. A hemoglobinfehérje vagy a vörösvértestek termelődésének elégtelen volta. A vörösvérsejten belül elhelyezkedő hemoglobin nevű összetett fehérje molekula köti meg az oxigént. bélrendszer) juthatnak el a véráram segítségével. mely jelentősen rontja a fizikai teljesítőképességet. Az alacsony oxigéntartalmú magaslaton eltöltött hetek során. A vér sejtes (alakos) elemekből. A vérben tápanyagok (fehérjék. melynek arányát a hematokrit érték adja meg. A vörösvértestek elsődleges feladata az oxigén szállítása a tüdőből a működő sejtek szövetek felé. B 12 vitamin) egyaránt szükséges az egészséges vérkép kialakításához. Átlagos élettartamuk 100-120 nap. míg nőknél 4. Termelődési helyük a vöröscsontvelő. Mindkét rendszer a szervezet különböző pontjai. százalékban kifejezve azt.0-5. korong alakúak. néhány hét után jelentősen megnövekedett vörösvérsejt számmal rendelkezhetnek a sportolók. A plazma. zsírok. A tápanyagok felszívódásuk helyétől (gyomor. gyakorlatilag a vér folyékony állományának tekinthető. Egészséges értéke 42-48%. vérszegénységet eredményez. ami megnövekedett VVT számot eredményez a keringésben. mely az alakos elemek arányát fejezi ki. enzimek. ezzel biztosítva egyenlő hőeloszlást szervezetünkben. mely után elpusztulnak és bomlástermékek formájában a bélrendszeren és a vesén keresztül távoznak szervezetünkből. Ez a technika 24 . Magaslati edzőtáborozás esetén (1000 méter felett). kb. A vérkeringés által azonban nemcsak anyagok. cukrok). a bomlástermékek pedig termelődésük helyéről. Vörösvértestek (VVT) Egészséges vörösvértestszám férfiak esetében 5. a vörösvértestek. a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. 7. 5.0-4. A vér a test belső környezetének része. tüdő. és a légzési gázok szállítódnak. Utóbbi egy önmagába visszatérő rendszerként működik egész életünk során.A szív és a keringési rendszer Az emberi szervezeten belül két folyadékáramlási rendszer található. A hemoglobin közepén vasion helyezkedik el. számtalan biológiailag létfontosságú esemény helyszíne (pl. a kiválasztás szerveihez (vese. fokozódik a vörös csontvelő vérképző funkciója. a közöttük való anyagszállítás révén.: immunreakiók). Hormonális hatások (EPO) valamint optimális vitamin ellátottság (folsav.5 millió db/köbmilliméter. és plazmából áll. ezzel együtt a teljesítmény is.

engedélyezett, így az állóképességi sportolók gyakran alkalmazzák is (kerékpárosok, triatlon versenyzők, sífutók, stb.). Fehérvérsejtek (FVS) Második fontos alakos elem típus a fehérvérsejt. Számuk egészséges vérkép esetén 6000-9000 db/köbmilliméter. Három alapvető típusa van a granulociták, a lymphociták és a monociták típusa. Élettartamuk átlagosan 7-10 nap. Termelődési helyük a nyirokszervekben és a vörös csontvelőben található. Elsődlegesen immunológiai feladatokat látnak el. Bakteriális és vírusos fertőzésekkel szembeni védelmünk alapját képezik. Gyulladásos és bizonyos daganatos betegségekben számuk megsokszorozódhat, jelezve, hogy szervezetünk intenzív védekezési feladatokat lát el. Vérlemezkék A vérlemezkék száma egészséges esetben 300 000-350 000 db/köbmilliméter. Véralvadási funkciót betöltő sejtek, melyek nélkül a vérzékenység bizonyos formája alakul ki. Vérplazma A vér tömegének 52-58%-a a folyékony plazmaállomány, aminek 90%-a víz. A plazmában, oldott formában ionok, cukrok (glukóz), zsírok (koleszterin, triglicerid), valamint plazmafehérjék keringenek. E fehérjék három fő csoportra oszthatók albuminok, globulinok és a fibrinogén (ezek az ún. plazmafehérjék). Az albuminok elsősorban szállító funkciót látnak el, valamint a vér sűrűségének egyik legfontosabb meghatározói. A globulinok immunológiailag aktív molekulák, a szervezet védelmi mechanizmusainak alapját képezik. A fibrinogén véralvadási faktor, mely nélkül súlyos vérzékenység alakul ki. A vérkeringési rendszer felépítése A vér a magzati élet 2-3 hónapjától kezdődően a szervezet haláláig, akár 8-9 évtizeden keresztül folyamatosan áramlik érrendszerünkben. Ennek „motorja” a keringés központja, a szív. A szív négyüregű, izmos falú szerv, mely speciális izomszövetből a szívizom szövetből épül fel. Különleges tulajdonsága, hogy rendkívül állóképes, valamint erőteljes kontrakciós képességgel bír. Előbbit sok évtizeden keresztül tartó, fáradhatatlan működése igazolja, míg erőteljes összehúzódási képességét a hatalmas nyomással zajló vérkeringés bizonyítja. A szív két nagyobb üregből (jobb kamra, bal kamra), valamint két kisebb üregből (jobb pitvar, bal pitvar) épül fel. A szív közepén vaskos izomsövény (szívsövény) helyezkedik el, mely a szívet jobb és bal félre tagolja. A sövényen keresztül a vér nem közlekedik a két oldal között. A kamrák és pitvarok között, mind a jobb, mind a baloldalon, úgynevezett vitorlás billentyűk helyezkednek el (pitvar-kamrai billentyűk), melyek segítségével a véráramlás egyirányúvá válik. A vér a pitvarok felől a kamrák felé áramlik, a billentyűk nyitó-záró funkciója segítségével. A kamrák és a belőlük eredő nagy ütőerek határán, további egy-egy billentyű (zsebes billentyűk) található, amely a vér kamrákból ütőerekbe való irányításáért felelős. A szívizom ciklikus működése során a vér az érrendszerbe áramlik. A vérkeringés két, egymással sorba kapcsolt vérkörben halad, melyeket három fő értípus épít fel.

25

Az ütőerek (artériák) a vért a szívből, a szív felől a test különböző pontjain elhelyezkedő szervekbe, szövetekbe szállítják. Az artériák a szívtől távolodva, egyre többször elágaznak, majd kisebb átmérőjű ütőerekben folytatódnak. A szervek, szövetek falához érve a legkisebb ütőereket az úgynevezett arteriolákat figyelhetjük meg, majd ezek a szabad szemmel már nem látható méretű hajszálerekben (kapillárisokban) folytatódnak. A kapillárisok behálózzák szerveink falát, így az izomsejtek között is számtalan hajszálér fut. Minél fejlettebb egy szerv hajszálerezettsége (kapillarizációja) annál jobb a vérellátása, ezen keresztül oxigén és tápanyagellátása is. A hajszálerek falán keresztül megtörténik a szövetek oxigén-, és tápanyagfelvétele, majd a széndioxid és egyéb bomlástermékek leadása a vér irányába. A szövetek és vér közötti anyagkicserélődés helye tehát a hajszálerek szintje. A szervekből továbbfolyó vér a harmadik értípusban, a gyűjtőerekben (vénákban) folytatja útját. Eleinte kisméretű, majd egyre nagyobb méretű vénákban halad a vér, immár visszafelé a szív felé. A leírt folyamat két vérkörben zajlik. Nagyvérkör A szív bal kamrájából indul a vér, mely az aorta billentyű megnyílás után, a test legnagyobb ütőerén, az aortán keresztül hagyja el azt. A folyamatos elágazódások után, egyre kisebb artériákon keresztül jut el a test szerveihez. A szövetekben található kapillárisrendszeren átfolyva, gyűjtőerekben haladva tér vissza a szív ellenkező, jobb felébe, annak is jobb pitvarába. Innen a vér a jobb pitvar-kamrai billentyű megnyílás után a jobb kamrába kerül. Kisvérkör A jobb kamrából, a pulmonáris billentyű megnyílása után, a vér a tüdőverőéren keresztül hagyja el a szívet, és a tüdő felé veszi útját. Elágazások után éri el a tüdő hajszálér hálózatát, melyen átfolyva gyűjtőereken keresztül tér vissza a szív bal felébe, a bal pitvarba. Innen a bal kamrába jut, ahonnan újra indul a keringés nagyvérköri része. A kisvérkör feladata az, hogy a vér a tüdőben oxigénnel telítődjön, valamint széndioxid tartalmától megszabaduljon. A nagyvérkörben ez az oxigénben gazdag vér ellátja a szerveket, szöveteket oxigénnel, és felveszi az ott keletkezett széndioxidot, mint bomlásterméket. A két vérkör sorba kapcsolt módon egymás működését kiegészíti, így valósítva meg a keringés komplex feladatát. A szívciklus A szív egyfajta szívó-nyomó pumpaként működve tartja mozgásban a vért egész életünk során. Az üregek falában elhelyezkedő szívizomsejtek összehúzódásainak és elernyedéseinek sorozatként zajlik a szívműködés. E funkció ciklikusan, újra és újra ismétlődő eseménysorként, az úgynevezett szívciklusok formájában zajlik. A szívciklus két szakaszra osztható a szisztoléra és a diasztoléra. A szisztole során húzódnak össze az izomrostok, a diasztole pedig az elernyedés szakasza. Tekintsük át, a szívciklus eseménysorát, a bal kamrát véve például! Gyakorlatilag mindegyik üregben hasonlóan játszódnak le az események, így elég egy üreggel szemléltetni azt. Szisztole: A szisztole kezdetén a bal kamra rostjai ernyedtek a billentyűk zárva vannak (pitvarkamrai és az aorta billentyű), az üreg pedig vérrel telt állapotban van. Az izomrostok összehú26

zódása során csökken a kamra üregmérete, így jelentősen megnövekszik benne a vérnyomás. E nyomásfokozódás hatására kinyílik az aorta billentyű és a vér nagy erővel az ütőeres rendszerbe (aorta) jut. Az összehúzódási fázisban ez a kamraürülési folyamat folyamatosan zajlik, mindaddig, amíg a rostok újra ernyedni nem kezdenek. Ekkor kezdődik el a kamra tágulási, azaz a diasztole szakasza. Diasztole: A diasztole kezdetén a relaxáló szívizomrostok táguló kamraüreget, ezzel együtt csökkenő vérnyomást eredményeznek a bal kamrában. Emiatt a vér visszafelé igyekszik a nagyobb nyomású aorta felől a kamra felé, de ezt a bezáródó aorta billentyű megakadályozza. A tovább csökkenő nyomás miatt kinyílik a pitvar-kamrai billentyű, és a vér a pitvar felől a kamrába áramlik. Ez a kamra telődési szakasza. Ez mindaddig tart, amíg a kamrarostok ernyednek, és az üreg tágul. Ez követően újra összehúzódás kezdődik, mely a kamrai nyomás növekedése miatt a pitvar-kamrai billentyű bezáródását eredményezi. Ekkor érkeztünk meg újra a szisztole kezdeti szakaszához. A leírt folyamatsor (szívciklus) több évtizedes életünk sok milliárdszor ismétlődik. A szívizom ingerképzése A szívizom hasonló izom a vázizmainkhoz, így ugyanúgy inger szükséges a működtetéséhez. Míg a vázizmokat kizárólag az idegrendszerből származó ingerekkel működtethetjük, addig a szív saját ingerképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogyha megszakítjuk a szív idegrendszeri kapcsolatait, akkor is tovább működik. A szív fő ingerképző szerve, a jobb pitvar falában elhelyezkedő szinusz csomó. E szerv percenként átlagosan 70-75 ingert generál, mely speciális ingerületvezető rendszeren keresztül az egyes szívizomrostokhoz jut. Az inger a szinusz csomóból a pitvari rostokon keresztül a pitvar-kamrai csomóhoz jut (AV csomó), majd onnan a His kötegen, majd a jobb és bal Tawara szárakon folytatja útját. Az egyes izomrostok közvetlen ingerlése a Purkinje rostokon keresztül történik meg. Ennek a saját ingerképző rendszernek a megléte teszi lehetővé a szívátültetést, hiszen ilyenkor a beültetet szívnek nincs kapcsolata az idegrendszerrel, mégis működhet. A szív- keringési rendszer alkalmazkodása a rendszeres edzéshez A rendszeres, éveken keresztül tartó fizikai terhelés, edzés a szívben és érrendszerben alkalmazkodási folyamatokat indít el. Ennek morfológiai (alak-, méretbeli) és funkcionális (működésbeli) jelei egyaránt igazolhatók. Az edzett szív fogalma régóta ismeretes, (régebben „sportszívnek” nevezték) mely különféle fizikai terhelésre kialakuló (nem csak sport) egészséges variánsa a szívnek. A napi, heti szinten érvényesülő terhelések a szív izomzatának vastagodást eredményezik, mely együtt jár a szív üregeinek, elsősorban kamráinak tágulásával. Tehát nagyobb üreg, vastagabb fal jellemzi az edzett sportolók szívét morfológiai értelemben. Ez azonban önmagában még nem lenne erénye a szívnek, ha nem társulna jelentősen jobb funkcióval, működéstani paraméterekkel is. Hiszen a nagyobb méretek önmagukban nem feltétlenül jelentenek hatékonyabb működést. Az állóképességi sportolók (sífutók, úszók, kerékpárosok, stb.) szívének ürege jelentősebben, míg fala kevésbe erőteljesen növekszik meg. Ilyen típusú sportágak edzései során jelentősebb vérmennyiség mozgatása szükséges, ami ezt a fajta alkalmazkodást eredményezi a szívben. Az „erősportok” képviselőinél (súlyemelők, dobóatléták, testépítők,

27

stb.) erőteljesebb kamrafal vastagodást és kisebb üregméretbeli növekedést tapasztalhatunk. Ennek hátterében, a nagy ellenállással szemben végrehajtott, fokozott préseléssel történő erőkifejtések állnak, hiszen ilyenkor óriás vérnyomás emelkedések tapasztalhatók. A szívnek ilyen esetben a megnövekedett nyomással szemben kell mozgatni a vért, ami az izomzat hipertrófiáját (megvastagodását) eredményezi. Sokkal fontosabb számunkra az, hogy milyen működésbeli változások tapasztalhatók az edzés hatására szívünkben. A funkcionális különbözőségek három egyszerű paraméter segítségével érzékeltethetők. A pulzusszám az egy perc alatt lejátszódó szívciklusok (szívdobbanások) számát jelenti. A pulzustérfogat a bal kamra egyszeri összehúzódása által kilökött vérmennyiséget jelenti. A perctérfogat az előbbi két adat szorzataként jelenik meg, és a bal kamra által, egy perc alatt kilökött vérmennyiséget jelenti. A pulzus vizsgálat egyszerű, és jól értékelhető eredményeket adhat, és értelmezéséhez nem feltétlenül szükséges orvosi végzettség. A nap során mérhető legalacsonyabb pulzusszám az ébredési pulzusszám, mely nyolcórás alvást követően, spontán ébredés után, fekvő helyzetben mérendő. Ennek értéke edzett egyéneknél 45-55 ütés/perc körül van. A nyugalmi pulzusszám a nap során bármikor mérhető, ha előtte egy-másfél órával a vizsgált személyt nem éri jelentősebb fizikai, vagy lelki terhelés. Átlagos értéke 70-75 ütés percenként, ami sportolóknál (állóképességi) jelentősen alacsonyabb lehet (60 alatt). A munkapulzusszám munkavégzés során mért érték, melynek mértéke a végzett munka intenzitásától függ. Maximális terhelési szint közelében érjük el a maximális pulzusszámunkat, mely erőteljesen életkorfüggő érték. Ha a szív teljesítőképességére vagyunk kíváncsiak, és az edzett nem-edzett összehasonlítást szeretnénk elvégezni, célszerű a felsorolt adatokat nyugalmi és maximális terhelés során is felvennünk. A táblázatokban ezeket az értékeket mutatjuk be.

Jellemző eltérés a sportolók szívműködésben az alacsonyabb nyugalmi pulzusszám. Ennek oka az, hogy a sportolóknak magasabb a nyugalmi paraszimpatikus idegrendszeri aktivitásuk (Lásd korábbi fejezetben!), amely a szívet lassító hatással érvényesül. Ezt a jelenséget edzés bradycardiának nevezik, mely tehát nem a szív nagyobb mértével összefüggő tulajdonság, hanem szabályozási kérdés. Főleg állóképességi sportolókon kifejezett. Ennek eredménye az alacsonyabb nyugalmi perctérfogat, hiszen a pulzustérfogatban nem látunk különbséget edzett és nem edzett ember között. A sportolók szövetei jobb oxigén-kihasználással működnek, ami azt jelenti, hogy kevesebb vérmennyiségből is ki tudják nyerni a szövetek számára szükséges oxigénmennyiséget. Ez teszi lehetővé számukra, hogy kisebb vérmennyiség mozgatásával is tökéletes legyen a szövet oxigénellátás.

28

aminek oka az erőteljesebb. de nem pontos számítási képlettel közelíthetünk meg. A maximális pulzusszám. stb. tüdő. melyet egy egyszerű. hogy akár két-háromszor is jobb az izmok oxigénellátása edzettek esetében. bőr) míg a belső szervek vérellátottsága gyengül (gyomor. a pulzustérfogat azonban jelentősen jobban fokozódik.). A fizikai munkában résztvevő szervek vérellátása nő (izom. ezzel hatékonyabb működést eredményez. Ennek függvényében a maximális perctérfogat szintén nagyobb. hogy a sportolóknak jobb a szöveti oxigén-kihasználásuk. így azok a szervek. Bár az edzettek maximális pulzusszáma nem tér el az edzetlenekétől. a szív és a tüdő léghólyagocskái is. E mikroszkopikus méretű erek száma szaporodhat. Ha ehhez még hozzávesszük.bélrendszer. vastagabb szívizomzat.A nyugalmi eltérések mellett a terheléskor mért adatokban is jelentős különbségek figyelhetők meg. mint említettük életkorfüggő érték. A keringési rendszeren belül az erek is fejlődnek rendszeres fizikai munka hatására. melyek éveken keresztül ismétlődő edzéshatásnak vannak kitéve fejlődő kapillarizációt (hajszálerezettsége) mutatnak. szív. máj. mely az erek falában levő simaizom elemek tónusának változtatása révén jön létre. 29 . Ilyenek az izmok. vese. A fejlettebb kapillarizáció jobb vérellátást. amely több mint másfélszeres is lehet a nem edzettekéhez viszonyítva. mely a különböző szervekhez vezető erek (kis artériák) szűkületének vagy tágulásának eredménye. Ez a változás idegrendszeri hatásra alakul ki. mégpedig elsősorban a kapillárisok szintjén. sportolás alatt megváltozik a szervezet véreloszlása. Edzés. akkor érthető. Maximális pulzusszám = 220 – életkor (év) Az egyén valódi maximális pulzusszáma azonban csak terheléses vizsgálattal mérhető meg pontosan.

melyet a hasüregtől a lapos rekeszizom választ el. Belégzéskor kinyílik. melyek rezgése a hangképzés alapja. a hűtési oldalon szerepelve. ennek ellenére. így légzéskor egymáson elcsúszni képesek. ezen belül az izomzat oxigénellátottságát. Bizonyos bomlástermékek kilégzés útján távozhatnak testünkből. a fokozott légzési tevékenység miatt. Ezek egymáshoz feszülnek. anatómiai értelemben a szájüreg nem része a felső légutaknak. A felső légutak az orrüreggel kezdődnek. A légcső két főhörgőre ágazik szét. és a külső bordaközti izom. További elágazások után hörgőkre. majd hörgőcskékre ágazik el a rendszer. melynek nagysága edzés (főleg aerob edzés) hatására növekedhet. és részt vesz a szervezet hőszabályozási folyamataiban. A tüdő a mellkasüregben helyezkedik el. a légcsőbe nem juthat be. A tüdő felszínét és a mellkasfal belső felületét egy-egy vékony hártya. Különböző izmok dolgoznak a belégzés fázisában is a kilégzéskor is. Belégzőizomnak tekinthető a rekeszizom. melynek vége egyben a felső légutak végét is jelenti. A kilégzett levegő páratartalma miatt a légzéssel folyadékot is veszít szervezetünk. javítva a szervezet. A léghólyagocskák összfelülete a légző felszín. Bár szájüregen keresztül is lehetséges a légzés. Az apró. melyek falán keresztül a belélegzett levegő oxigénje a vérkeringésbe juthat. de nem nőnek össze. majd innen a levegő a garatba jut. melyet az úgynevezett légzőizmok hajtanak végre. Kilégzéskor a belső bordaközti izom és erős segédizomként a hasizomzat működik. rengeteg kapilláris (hajszálér) található. A gége tetején megtalálható gégefedő egyfajta szelepként funkcionál. A légzési gázok (oxigén. jelentősen erősödnek a légzőizmok. a mellhártya két lemeze fedi. így nagyobb kapacitással működhet az edzettek légzőrendszere. A légző szervrendszer felépítése A légzőrendszert felső és alsó légutakra osztjuk. A légzés folyamata izomműködés eredménye. A tüdő kiválasztó szervként is funkcionál. A gégén belül helyezkednek el a hangszalagok. Az alsó légutak a tüdő szövetében húzódnak. széndioxid) cseréjét bonyolítja a külvilág és a szervezet között. így a lenyelt falat a nyelőcső felé irányítódik. A légző szervrendszer alkalmazkodása a rendszeres edzésekhez A rendszeres testedzés. jobb oxigénkínálatot biztosítva testünkben. így a levegő a légcsőbe áramolhat. naponta 400-500 ml mennyiségű lehet.A légzés szervrendszere A légzőrendszer több életfontosságú feladat elvégzésére szakosodott szervrendszer. Állóképességi edzések hatására. Nyeléskor bezáródik. elágazódó csőrendszerként. jelentős adaptációs (alkalmazkodási) folyamatokat indít el légző szervrendszerünkben. Az alsó légutak vége a léghólyagocskák rendszere. A garatból a levegő a gégén keresztül a légcsőbe jut. kis hörgőkre. szabad szemmel alig látható méretű léghólyagocskák falában. 30 . A gégén átáramló levegő a légcsőben folytatja útját. elsősorban a nagy légzési funkciót igénylő aerob edzés. amely átlagosan. melyek a jobb illetve a bal tüdőfélbe vezetnek. melybe a belélegzett levegő végül eljut.

A hajszálerezettség fokozódása a léghólyagok falában szintén a vér oxigenizációját javító változás a sportolók tüdejében. A jó légzési funkcióhoz. az izmokhoz. a szívműködés elemzése során. javítva a terhelhetőséget. az edzettség jelzésére nem kifejezetten alkalmas. Nagy testű sportolók esetében ez akár 6. maximálisan kilélegezhető levegő mennyisége. Aerob edzések hatására javul a szív teljesítménye. az ott található kapillárisok falán keresztül. hiszen erősen testméret-függő adat. összefoglalva láthatjuk. a fizikai teljesítményt. A javuló oxigénkínálat nagyobb hatásfokú aerob energiaszolgáltatást hozhat létre. A szervezet (izomzat) oxigénellátása több szervrendszer működésének függvénye. így telítve a vért oxigénnel. Az erősödő izomzat (légző izmok) erőteljesebb légzési funkciót eredményez. akárcsak előző fejezetünkben. hiszen csak így juthat megfelelő mennyiségben az oxigén az aerob energiaszolgáltató folyamatok helyszíneire. valamint a légzőizmok erősödése révén a légzési funkció is. Átlagos értéke (70 kg tömegű ember) 3. ami az aerob teljesítmény növekedését eredményezheti. 31 .0-3. megnövekszik a vörösvértestek száma. Az oxigén a nagyobb oxigénnyomású léghólyagból a kisebb oxigénnyomású vér felé halad.Szerkezeti változásként a léghólyagok összfelületének növekedése a legjelentősebb. Ezek együttesen alakítják ki a jobb oxigénkínálatot. A vérben. ahol oxigénigény merül fel. Az összehasonlítást itt is nyugalomban és maximális terheléskor végeztük el. Rendszeres edzés növeli a tüdő vitálkapacitás értékét. és így szállítódik a szervezetben azokhoz a szövetekhez. A légzés segítségével a tüdőbe juttatott levegő oxigénkomponense a léghólyagok falán keresztül jut be a vérbe. ami nagyobb légzési térfogatot. Bár ez az érték aerob jellegű edzések során (évekig tartó edzésekről van szó) valóban növekszik. majd ott a hemoglobin molekulához kapcsolódik az oxigén. A légzőszervrendszer működésbeli alkalmazkodásának mérhető eredményét a táblázatban. jó keringési működésnek is kell társulnia. Ez a maximális belégzést követő.0 literesre is nőhet.0-8. a már említet vörösvértestekbe lép. ezen keresztül jobb oxigénellátottságot eredményez. és a légzőfelület.5 liter.

Kóros helyzetnek tekinthető ha a vizeletben kórokozó baktériumok. hogy bizonyos anyagok kilégzés útján távozhatnak szervezetünkből. Ezek felszaporodva a testben mérgezési folyamatokat indítanának el. Összetétele és mennyisége is az egyén egészségügyi állapotának és táplálkozási szokásainak függvénye. stb). A tápcsatorna működése rendelkezik kiválasztó feladattal. A vizelet kiszűrése a szervezetből a vér nyomásának. és főként a bomlástermékek ürülnek csak. A kiválasztott vizelet mennyiségének változtatásával a vese kiválóan képes szabályozni a szervezet folyadékháztartását is. vérlemezke) közül egyik sem. Maga a vizelet nevű folyadék a vesékben termelődik. A fehérjék esetében ritkán előfordul. A vizelet a nagy mennyiségű víz mellett főként bomlástermékeket tartalmaz (karbamid. és csak egy százaléka kerül be a vizeletelvezető rendszerbe. Nem lehet a vizeletben cukor. hiszen verejtékezés útján rengeteg bomlásterméket távolíthatunk el testünkből. cukor. gombák. Ez a folyadék még nem azonos a vizelettel. hogy az esetleges betegségre fényt deríthessünk.. ammónium. majd húgyhólyagon. hogy megjelennek a vizeletben. így eltávolításuk életfontosságú feladat. mint fizikai hajtóerőnek a segítségével történik.0-1. melyek falán keresztül történik az úgynevezett elsődleges szűrlet átszűrése (filtráció) a vesék csatornarendszerébe. A bőr szintén kiválasztó tevékenységgel rendelkező szerv. A vese szűrőrendszerén ezek a sejtek méretükből fakadóan nem juthatnak át. életfontosságú feladata.5 liter. de ez általában csak időszakosan fordul elő (pl. A légzéssel kapcsolatban már említettük. Az elsődleges szűrletből. így vizeletben való megjelenésük mindig kóros eseménynek tekinthető. húgysav. A vesékben mikroszkópikus méretű hajszálérgomolyagok (glomerulusok) vannak. szervrendszer vesz részt e „tisztítási” folyamatban. 32 . hiszen a csatornákon (kanyarulatos csatornarendszer) való áthaladása során víztartalmának jelentős része (99%) viszszaszívódik a vérbe. serdülő lányok). A kiválasztó és vizeletelvezető rendszer felépítése A vizelet kiválasztása és testünkből való kijuttatása több szervet magába foglaló szervrendszer komplex működéseként valósul meg. Egészséges vizeletben nem lehet jelen a vér alakos elemei (vörösvértest. fehérvérsejt. melynek megszűnése (veseelégtelenség) esetén. A vese hormontermelő funkciójáról a korábbiakban tettünk említést (Lásd EPO!). a vízen kívül még több fontos anyag (pl. A vizelet Átlagos folyadékforgalom esetén a napi vizelet mennyisége 1. melyek eltávolítása a vese fő. végül húgycsövön keresztül valósul meg. illetve fehérje sem. sók) is visszaszívódik. Több szerv. és a kóros jelenség nem mutatható ki a háttérben. míg elvezetése a vesékhez kapcsolódó húgyvezetéken. esetleg genny vagy kristályok jelennek meg. de a leghatékonyabb mégis a vese. a beteg 72 órán belül meghal. A vesék a vizelettermelésen keresztül bonyolítják kiválasztó tevékenységüket. Vizeletvizsgálat során elsősorban az egészséges vizeletben jelen nem lévő anyagokat keressük. urobillin.A kiválasztás szervrendszere A szervezet életfolyamatai során számos anyagcsere bomlástermék termelődik.

a vizeletben a korábban használt doppinglistás anyag bomlástermékét keresik az orvosok.A sportban a vizeletvizsgálat jelentősége az egészségügyi szűréseken. 33 . Ez utóbbi esetben. (sportorvosi vizsgálat) és a dopping ellenőrzéseken emelhető ki.

A gyomor-nyelőcső határán egy gyűrű alakú záróizom. a szénhidrátok és a zsírok tartoznak. szervezetből való kiürítését is végzik. ahonnan a nyelőcső felé veszi útját. keveredik. Ezek az események a gyomor. A gyomor. majd továbbhalad a vékonybél felé. Minden tápanyag különböző specifikus enzimmel emésztődik meg. ahol a fogak segítségével a táplálék darabolása. melyek részben energiaszolgáltató funkcióval rendelkeznek.5 méter átlagosan. A tápcsatorna felépítése A tápcsatorna több jól elkülöníthető szakaszból épül fel. míg a non kalorigének a víz. míg az éhbél. Első szakasza a szájüreg.0 méter hosszú. A felszívódás tehát nem más. ami a test védekező mechanizmusaiban nélkülözhetetlen.Az emésztőrendszer Az emésztő szervrendszer összetett funkcióval rendelkezik. enzimekbe beépülve. így kiválasztó szervrendszernek is tekinthetjük. A tápcsatorna egyes bomlástermékek kiválasztását. A nyelőcsőben egy speciális. Emésztésnek nevezzük azt a kémiai reakciósorozatot. nem hasznosulhatnának. 34 .5 méter. majd néhány centiméter után a gyomorba torkollik. A vékonybél teljes hoszsza 4. a gyomorszáj található. hormonokba. felszálló vastagbél. a perisztaltikus mozgással jut a falat a gyomor felé. A béltartalom ezután a vastagbélbe jut. Az emésztés úgynevezett. a tápcsatornában termelődő emésztőnedvekben található. mert nélküle a nagy molekulájú tápanyagok nem tudnának a bél falán keresztül felszívódni. A nyelőcső a rekeszizmot átfúrva jut a hasüregbe. mint a tápanyag molekulák vérbe való bejutása a tápcsatorna falán keresztül. Ennek teljes hossza 2. bélrendszer üregeiben történnek meg. aprítás. az úgynevezett tápanyagokat juttathassuk. a nyál segítségével pedig falattá formálása. Elsődleges feladata. harántvastagbél. Innen a falat garatba jut. azaz felszívódnak. A kalorigének közé a fehérjék. míg utóbbiak egyéb feladatokat látnak el. A bélrendszerben rengeteg immunológiai szempontból aktív anyag termelődik. Sok tápanyag szabályozó feladatot lát el. így nem juthatnának be szervezetünkbe. kalorigénekre valamint non kalorigénekre. a nyelőcső falában található simaizom elemek segítségével létrehozott „féregszerű mozgással”. Tápanyagainkat két nagy csoportra oszthatjuk. hogy rajta keresztül szervezetünkbe életfontosságú anyagokat.0-4. A patkóbél 30-35 cm hosszúságú szakasz. úgynevezett emésztőenzimekkel történik meg. A tápcsatorna szerepe az immunreakciókban óriási jelentőségű. A bekerült anyagok a tápcsatornában való emésztés után a vérkeringésbe kerülnek.0-2. átlagosan 1. Az emésztésre azért van szükségünk. leszálló vastagbél valamint szigmabél nevű szakaszai vannak. melynek vakbél. melyben a lenyelt táplálék átmenetileg tárolódik. A bélrendszer végén a végbél helyezkedik melynek végén izmos zárógyűrű található. valamint részleges emésztése kezdődik meg.0-2. Tápanyagok Szervezet tökéletes működéséhez tápanyagokra van szükség. részben a test felépítésében szereplő molekulák alapanyagául szolgálnak. mely során a táplálékkal bekerült nagy molekulájú tápanyagok kisebbekre bomlanak.5 literes térfogatú szerv. Előbbiek a szervezet energiaszolgáltatói. és a csípőbél 2. az ásványi sók és a vitaminok. mely három szakaszra osztható.

Fehérjék A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Ez azt jelenti. A testi és szellemi teljesítőképességet fokozzák. A B vitaminok (B1. ezért napi rendszerességgel kell fogyasztanunk. természetes ételeket tartalmazó étrend (húsfélék. hogy egy 80 kg tömegű sportoló kb. a B vitaminok és a P vitamin. melyek fontos enzimek komponenseként vesznek részt biológiai folyamataink irányításában. Ez a mennyiség egy sportolónak nem elégséges. míg utóbbiak közé az A. Zsírok A zsírok jó energiaszolgáltató tápanyagnak tekinthetők. azonban csak aerob körülmények között bonthatóak le.: B 12 vitamin nélkülözhetetlen a vörösvértest képződéshez). B2. vízben oldódókra és zsírban oldódókra. de mivel a szervezet előállítani őket nem képes. A jól összeállított. így felhasználhatóságuk korlátozott. A sportolók vitaminigénye megemelkedik a rendszeres fizikai igénybevétel miatt. tejcukor) és az összetett cukrok (keményítő. tejtermékek) azonban elégséges fehérjét szolgáltathat még a legnagyobb izomzatú sportolónak is. a D. a legszélsőségesebb megterheléskor is képesek fedezni az energiaigényt. Kis mennyiségben szükségesek. A C-vitamin az immunrendszer erősítőjeként ismert. B3.0 gramm testtömeg kilogrammonként.3 Kcal/g. a K és az F vitamin. Az emberi szervezet számára szükséges vitaminokat két csoportra osztjuk. gyümölcscukor. 120-160 gramm fehérjét kell elfogyasszon naponta. az E.5-2. 35 . de erősen korlátozott mértékben. amihez a fehérje táplálék-kiegészítők is segítséget nyújthatnak. sőt naponta több alaklommal (3-4 alkalom). Szervetlen molekulák. A D vitamin a csontosodási folyamatok optimalizálója. valamint a P vitaminnal együtt a hajszálerek falának megerősítésében szerepel. glikogén) egyaránt felhasználhatók szervezetünk sejtjei számára. B6.valamint a látás folyamataihoz szükséges. Ez lehet az oka. köznapi nevükön a cukrok a legjobb energiaszolgáltatói szervezetünknek. nekik 1. 9. Napi szükségletünk 1. valamint életfontosságú működések támogatói (pl. A testben van szénhidrát raktár (máj 120 g. A biztonságos fehérjekínálat megköveteli a napi fehérjebevitelt.5 grammra van szükségük testtömeg kilogrammokra lebontva. és főleg szabályozó illetve strukturális feladatokat látnak el. B5. hogy a természet elsősorban zsírok formájában raktározza testünkön az energiát (akár több tíz kg). tehát energiát nyerni belőlük nem tudunk. Mivel a szervezetben raktározódni nem képesek. izomzat 350 g). így ennek kielégítésére fokozott hangsúlyt kell fektetnünk. B12) általános anyagcsere serkentő hatásúak. táplálkozással kell bejuttatnunk őket szervezetünkbe. mivel kisebb helyen nagyobb energiamennyiség raktározható általa. Vitaminok A vitaminok non kalorigének. Előnyük a szénhidrátokkal szemben az. hogy nagyobb energiatartalommal rendelkeznek. Mivel a cukrok anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben. Szénhidrátok A szénhidrátok. Az egyszerű cukrok (szőlőcukor. a kalcium felszívódás segítője. Az A vitamin a bőr és nyálkahártyák épségéhez. Előbbiek közé tartozik a C-vitamin.

A gyomorban. jó teljesítményének alapja.A K vitamin a véralvadási folyamatok egy fontos faktora. és nehezen. mely a tápcsatorna kiválasztó funkciójának része. csak kis mennyiségben és emésztést nem igénylő. hiszen a sótartalom a víz vándorlását is befolyásolja szervezetünkben verejtékezés. mind minőségben fontos. felszívódásra alkalmas anyagok (víz. stb. Az emésztőrendszer működése Az emésztőrendszer különböző szakaszai más és más feladatokra szakosodtak. Az ásványi sók Az ásványi sók jelenléte szervezetünkben az optimális belső környezeti feltételek kialakításához nélkülözhetetlen. Ez a bomlástermék szaporulat izomlázszerű élményt okozhat izomzatunkban. Sportolóknál különösen fontos. vas. rövidebb szőlőcukor láncokra való hasítása történik itt. A szájüregben már megkezdődik az emésztés. csak a béltartalom sűrűsítése és a víz illetve ásványi sók további felszívódása. a hosszú távú jó teljesítőképesség alapja. ezzel felületük növelését végzi. A zsírok emésztését segíti az epe nevű folyadék. melynek precíz pótlása mind mennyiségben. Egészséges bélműködés esetén a tápanyagok a vékonybélben teljes egészében megemésztődnek. kálium. az idekerült egyszerű molekulák esetében. mert fizikai terheléskor fokozott a szabadgyök képződés. Az epével bizonyos bomlástermékek távoznak szervezetünkből. ami még inkább aláhúzza szerepét a sportolók életében. egyes gyógyszerek) felszívódása megkezdődik. A keményítő molekula darabolása. elégtelenné válik.: izom-összehúzódás). A továbbhaladó anyag a vékonybél patkóbél szakaszához jut. illetve verseny előtt egy-másfél órán belül. A sportolók elsősorban izzadással veszítik a sókat jelentős mértékben. A vastagbélben további emésztés nem zajlik. így fertőtlenítő hatás érvényesül. lassan emésztődő ételt ne fogyasszunk! Egy órával a terhelés előtt. Az emésztőrendszer működésének zavartalan volta a sportolók terhelhetőségének. az itt termelődő sósav (HCl) segítségével a tápcsatornába került kórokozók jelentős része elpusztul. izotoniás sportital) és a könnyű ételek (gyümölcsök. foszfor. A gyomor mirigyeinek terméke. kalcium. és megtervezett legyen. Az E vitaminnak anabolikus hatást is tulajdonítanak. A gyomor falán keresztül szintén történnek felszívódási folyamatok. a szénhidrátok emésztéséhez (amiláz) és a zsírok bontásához (lipáz) szükséges enzimeket is tartalmazza. mégpedig a szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim segítségével. Az F vitamin egy zsírszerű anyag. Edzés. ahol a hasnyálmirigy által termelt hasnyál és a máj által termelt epe keveredik hozzá. mely az egymáshoz szorosan tapadó zsírmolekulák szétválasztását (emulgeáció). már nagyobb mennyiségű. Legfontosabbak közöttük a jól ismert nátrium. vizelettermelés során egyaránt. A sók a folyadékháztartásban is fontos szerepet játszanak. hiszen a fehérje bontáshoz (tripszin). Rengeteg élettani működés feltételezi jelenlétüket és közreműködésüket (pl. A megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozás. magnézium klór. sőt a kalorigének fel is szívódnak. Az E vitamin antioxidáns hatással rendelkezik. A szájnyálkahártyán az egyszerű. alkohol. a zsírok emésztése nehézzé. mely a sejtek hártyájának stabilitásához szükséges szervezetünkben. A hasnyál komplex emésztőnedv. kén. Amenynyiben ez a folyamat epetermelés vagy elvezetés hiányában nem történik meg. valamint az étkezések ütemezése pontos. a pepszin nevű enzim a fehérjék bontását kezdi meg. gyorsan felszívódó tápanyagokat fogyasszanak sportolóink! Ilyenek a folyadékok (gyümölcslé. réz. 36 . ásványvíz. ami az oxidatív anyagcsere folyamatok során keletkezett szabadgyökök megkötését végzi.

A nehéz (pacal. joghurt. akár oldalszúrást is okoznak. 37 .) ételek. pékárú. sonka).zöldségek. stb. hasi diszkomfort érzést. káposzta. a gázok pedig puffadást. így romlik a teljesítmény. csülök. A hosszú emésztési folyamtok energiát és vért vonnak el az izomzattól. bab. valamint a gázképződést okozó étkek kerülendők.

valamint a magasabb izomzati arány megemeli az alapanyagcserét. Minél idősebbek vagyunk annál kisebb az alapanyagcserénk. hiszen a növekedési. Az alapanyagcsere mellett a nap során még számos energiaigénnyel rendelkező folyamat. mert az edzés következményeként kialakuló fejlődési. érési fejlődési folyamatok melyek gyermek-.Anyag és energiaforgalom A szervezet napi energiaigénye az alapvető életfolyamatok és az egyéb tevékenységek. legalább a nagyságrendet állapítsuk meg. Egy óra kemény edzés során. A hőszabályozási folyamatok szintén komoly energiaigénnyel bírhatnak. a nemi hovatartozástól. mint ugyanolyan időtartamú. míg a magasabb zsírtartalmú nőké alacsonyabb. fokozott energiafelhasználást okoz. A sportolók napi energiaigénye a következőképpen alakul. A láz. felnőtt. hogy amennyiben az egyén alapanyagcseréjét kívánjuk meghatározni. amely az alapvető életfunkciók fenntartásában szereplő szervek működéséhez szükséges. A rendszeresen végzett sport energiát igénylő tulajdonsága az alapja fogyasztásban való hatásos hasznosíthatóságának. Mégis. mint a hétköznapi betegségek gyakori tünete. illetve idős korban már jelentősen lecsökkennek. ezért mindenkire érvényes átlagértéket nem tudunk meghatározni. melynek legfontosabb oka a hormonális hatásokra kialakuló testösszetételbeli különbség. erősödési folyamatok. illetve akár meg is szűnnek. A felvett tápanyagok bontásából származó energia egy része magára az emésztésre fordítódik. Ezt teljes lelki és fizikai nyugalmi helyzetben (fekvő testhelyzet). komfort hőmérsékleten (25-26 Celsius fokon). Az előbbiekből következik. bár elvitathatatlanul van. 12 órás étkezés után tudjuk elérni. Ezek közül a legjelentősebb a fizikai munka (edzés) melynek mennyisége sportolók esetében igen számottevő. hidegben pedig a fűtő folyamatok igénylik ezt az energiát. A férfiak alapanyagcseréje magasabb mint a nőké. kb. Az izomszövet ugyanis nagyobb energiafelhasználással képes csak fenntartani önmagát a zsírszövethez viszonyítva. A teljes nyugalomban levő test is használ energiát. ami az ilyenkor oly gyakran megfigyelhető fogyás egyik fő oka. Nagy hőségben a hűtő. Az emésztési folyamatok (főleg a fehérjéké) szintén energiaigénnyel bírnak. a betegség természetétől függően. akkor ki kell iktassuk az energiát felhasználó folyamatokat. míg a nők esetében az 1200-1400 Kcal körüli érték a leggyakoribb. és fiatalkorban nagy erőkkel zajlanak szervezetünkben. Az edzettek szintén több energiát igényelnek nyugalomban. Ezt az energiamennyiséget nevezzük alapanyagcserének. hogy tájékoztatást nyújtson számunkra! Felnőtt férfiak esetében 1500-1600 Kcal átlagos alapanyagcsere érték jellemző. A különféle betegségek csökkenthetik. tízszer annyi energiát használunk fel. A férfiak izmosabb teste nagyobb energiaigényű. intenzív szellemi munka alatt. és az egészségi állapottól függ. 38 . de akár növelhetik is a szervezet alapanyagcseréjét. csak a nyugalmi energiafogyasztást szabad mérjük. működéseket. megmérni (laboratóriumi körülmények között lehetséges). az edzettségi szinttől. működések aktuális szintjétől függ. működés zajlik testünkben. Ennek szintje egy adott egyénben az életkortól. A szellemi tevékenység energiaigénye jelentősen elmarad a fizikai munkáétól. Mivel az alapanyagcserét számos tényező befolyásolja.

táplálkozási szokások. edzések: 3. stresszes életvitel.). a korábbiakban ismertetett adatokból következik. és még egyéb életvitelbeli kérdéstől (iskolában való tanulmányok. időjárás. a nap során elvégzett fizikai munka intenzitásától. Fizikai munka. stb. hogy a napi energiaigény nagymértékben függ az életkortól. 39 . időtartamától napi előfordulási számától (attól.1. emésztés. hogy hány edzés van egy nap). egyéb folyamatok (hőszabályozás. Alapanyagcsere 2. szellemi munka): Összesen: 1200-1600 Kcal 1500-2500 Kcal 1000-1500 Kcal 3700-5600 Kcal Természetesen.

dobóatléták. az állóképességiek pedig a kisebb érték felé orientálódjanak étkezéseik megtervezése során. pedig a folyadék ideális sűrűségét jelző adata az ilyen típusú italoknak. Maximum másfél. esetleg kétszeres igényről beszélhetünk.0 g/ttkg naponta.: 2000 Kcal energia kb. melyekben mind a sóösszetevők. A só és folyadékpótlás az edzések. nem sportolói életvitelt folytatókétól.: dobóatlétika). hogy az nem jelent többszörös vitaminigényt. A tápanyagok szükséges aránya a sportág edzéseinek természetétől is függ. főleg kiélezett. (Pl. van ahol a vékonyabb. akkor láthatjuk. Fontos figyelnünk a magas rosttartalmú étrend kialakítására. A szénhidrát mennyiségi követelménye a számított (becsült) napi energiafogyasztás 60-70%-a legyen. és mennyiségi követelményeket támaszt a sportolókkal szemben. A vitaminkészítmények túladagolása bizonyos esetekben (zsírban oldódó vitaminok) veszélyesek lehetnek. Van ahol a magasabb tömeg (pl. Ha figyelembe vesszük. 215 gramm zsírból fedezhető) A sportolók vitaminigénye magasabb mint nem edzett társaiké. kerüljük tehát a „megadózisok” adását. akkor a korábbiakban említett napi energiaigényből könnyen kalkulálható a szükséglet. Terhelés alatt leginkább az izotóniás sportitalok ajánlhatók. rövidtávfutók. A zsírok az energiaigény 15-20% fedezve grammonként 9. versenyek során. triatlonosok. birkózók. Fehérjéből napi 1-5-2. hogy az átlagos. A csapvíz és az ásványvíz is hígabb a szükségletnél.1 Kcal energia termelhető. alapozási időszak. azonban a multivitamin készítmények is jó segítséget jelenthetnek. Ez tökéletesen kielégíthető természetes (zöldség. versenytornák). és 15-20%-s zsírbeviteli arányt igényelnek. kb. Az úgynevezett „erősportok” képviselői (súlyemelők. mind pedig a szénhidrát komponensek a teljesítmény optimalizálását segítik. sorozatterhelések során (edzőtáborok. stb. A tápanyag arányokból azonban még nem derül ki. gyümölcs) ételek fogyasztásával. Az extrém mennyiségben fogyasztott vitaminoknak nincsen teljesítményfokozó hatásuk. felszívódást tesznek lehetővé. a székelési panaszok többségében elkerülhetők általuk. 40 . hogy a rost-dús ételek a székelési rendet is egyensúlyban tartják. annál több fölösleges és veszélyes.3 Kcal energiát képesek adni. (Pl. Az izotónia. 60-65%-os szénhidrát.) magasabb fehérje (20% fölött). Az erősportolók a magasabb. versenyek alatt és a pihenőidőszakban is kiemelkedő jelentőségű sportolóink számára. így a sportolók tápanyag-hasznosítása javul. Nem elhanyagolható. Ha tudjuk. Minden sportág bizonyos testösszetételbeli. de fontos tudni.) 15-20%-os fehérje arányt. és szénhidrátarányt (70% körül) igényelnek. hogy konkrétan mennyit is kell ennünk. nem sportoló életet élők esetében a fehérjeigény 1. így nem tökéletes folyadékpótló ital edzések. 500 gramm szénhidrátból fedezhető) szervezetünkben.Táplálkozás és testsúlyszabályozás A sportolók táplálkozási rendje alapvetően eltér az átlagos. Következményszerűen a zsírok szerepe kisebb a számukra (10-15%). Az állóképességi edzésekben érdekelt sportolók (sífutók. hogy egy gramm szénhidrát lebomlása során a szervezetben 4. hogy a sportolók ennek másfélszeresét-két és félszeresét igénylik. emésztést. 2000 Kcal energia. Az élelemi rostok a bélműködést serkentve jobb anyagcserét. ez tévhit! Csak a szükséges mennyiség kell.5 g/ttkg az átlagos igény. stb.

A sportolók testsúlyszabályozásának hosszú távú programnak kell lennie. kis lépésekben haladjunk! Ez csak úgy oldható meg. Első héten 200-300 Kcal-val csökkentsük a bevitt energia mennyiségét. ritmikus gimnasztika). és az edzéseket sem. mert nem bírja majd a kúrát. mely minőségben nem kielégítő. A nagy tömeg megszerzése. A fokozatosságon különös hangsúly van.filigrán alkat a kedvezőbb (pl. hogy csak zsírból. valamint a szénhidrát-dús ételekben is mértékletességet szabjunk! Az esti. gyakoriságát nem szabad csökkentenünk. hiszen a túlságosan gyorsan megkezdett fogyókúra visszaüthet. és semmi esetre se izomból veszítsen ekkor. így a terhelés alatt álló szervezet továbbra is megfelelő táplálkozást igényel. valamint a sportoláson. A súlycsoportos sportágakban ez napi problémát is jelenthet. hét óra utáni étkezéseket iktassuk ki. Fokozatosan. ezért ha a sportolónak 4-5 kilót kell fogynia. vagy sérülés jöhet létre. a víz. így az étkezési oldalon nyúlhatunk bele a testtömeg módosításába. mint a mennyiségben túlságosan megszorított forma. ami lehetetlenné teszi a terhelésekkel szembeni alkalmazkodását.és a só-ellátásnak továbbra is tökéletesnek kell lennie! 41 . párhuzamosan az étkezések mennyiségét fokozatosan csökkentenünk kell. a táplálkozási megszorításokon. Elsősorban a zsírtartalmú ételeket csökkentsük. hogy megelőzzük az esetleges fehérjehiányt.: műkorcsolya. A vitamin-. Természetesen. az edzések ilyenkor sem szünetelnek. a kínzó éhség nem sokáig tolerálható. de ilyen is előfordul (pl. A jó fogyasztó program két pilléren nyugszik. Versenyzők esetében ez utóbbiban jelentős változtatást nem lehet elvégezni. Minden tápanyagot meg kell kapnia sportolóinknak a fogyasztás időszakában is.5 kilós fogyás legyen a maximum. Ne feledjük. Ne sodorjuk a sportolót hirtelen nagy energiahiányba. Versenysportolóknak még a „böjt napok” sem engedélyezhetők. akkor négyre-ötre emeljük a táplálékfelvétel számát. vagy csak zöldséget adjunk ilyenkor a sportolónknak! A fogyókúra során. sem hosszútávon nem elfogadható. azt legalább háromnégy hét alatt végezze el! 2. A hirtelen megkezdett. Az előbbiek megfontolásával érthető. Ilyenkor jelentős teljesítménycsökkenést tapasztalunk. Ha a sportoló naponta háromszor-négyszer evett. ezzel együtt az izomvesztést. A heti 1. A különbség a szénhidrátok és zsírok bevitelének mennyiségében van csupán. majd hetente a szükségletnek megfelelően ez tovább csökkenthető. majd 4-5 nap elteltével ez fokozatosan tovább csökkenthető. hiszen a szervezet olyan erős hiányállapotba kerül. nagy energiahiányt okozó fogyókúra kerülendő.0-1. a fehérje-. Főleg magas százalékú fehérjeporok. érdemes fehérje táplálék-kiegészítőket ajánlani versenyzőinknek. a test tömegének csökkentése. Ennél gyorsabb fogyás izomvesztést is okozhat. az úgynevezett „null-kalóriás”. illetve módosításokon. annak zsírraktáraiból történik. A sportági versenysúly elérése sok sportoló számára nehézségekben ütközik. Leginkább a fogyasztástól szenvednek a versenyzők. Eleinte csak 10%kal csökkentsük az elfogyasztott energiamennyiségét. Hibák a testsúlyszabályozás módszereiben 1. akár a zsírszövet szaporítása kevés sportágban igény. Az egyoldalúan összeállított diéta. azaz a szervezet energiafelhasználásának növelésén. 3. ugyanolyan veszélyes lehet. sőt inkább növelni célszerű.: szúmó birkózás). azaz éhezéssel járó diéta sem rövid. Ilyenkor az étkezések számát. ha a fogyasztást idejében elkezdjük. semmiképpen ne kampányszerű esemény legyen! A helyesen végzett fogyasztás során. erősen megszorított étkezések mellett. és aminosav készítmények jönnek szóba ilyenkor. A sportoló elemi érdeke.

kiszáradt. szédelegve nem lehet hatékony programot végezni. aki csak az energiafelhasználás növelésével (pl. de egyúttal dehidrációhoz. az eléhezett. Sőt. ezeket gyakran. A táplálkozást változatlanul hagyva. tehát a valódi fogyás nem történhet meg általa. reggeli időpontban. ami sérülésekhez. „mivel ilyenkor hamarabb beindul izomzatunkban a zsírok oxidációja”. a mérlegelés előtt van értelme ilyennel próbálkozni. azonban itt is a mérlegelés után a sportolónak vissza kell innia az elveszített vizet. mely valóban a testsúly csökkenését eredményezi. vagy valóban a nagy terhelések okozta működésváltozásoktól. mely szerint a szaunázással fogyasztani lehet. vagy az alapanyagcsere serkentése. azaz fogyásra ösztökélni. Szaunázással a zsírpárnák nem mozgósíthatók. miközben a teljesítmény is jelentős romlást mutat. 6. rossz teljesítmény. Sokszor hallani. hiszen egyébként nem tudna megfelelően teljesíteni a versenyén. Téves elképzelés. a pihenés lehetősége.: hosszabb. Csak a súlycsoportos sportolók utolsó mentsváraként. edzéstípusok zsírégető hatásúak. Nem mindegy mitől „szenved” a sportoló. így alacsony hatásfokú „zsírégetés” lesz az eredmény. intenzívebb edzések) igyekszik szervezetét negatív energiamérlegbe hozni. ehhez pedig az edzésre jól felkészített szervezet képes. A túledzés réme fenyegeti azt. balesetekhez vezethet.4. éhgyomorra javasolják végezni. Hatásuk lényege az étvágy csökkentése. Mindkét esetben romlik a sportolók regenerációs képessége. Butaság! A jó minőségű zsírfelhasználás sportolás alatt a jó minőségű edzések alatt történhet meg. Csak szenvedés. Az edzés alatti szenvedés nem áll egyenes arányban az edzések minőségével. tehát ezeket kell alkalmazni fogyasztás során. hogy bizonyos sportmozgások. rossz sóellátottságú belső környezeti állapottól. Nem igaz! A szaunázás során csak vizet veszít a szervezet. 5. 7. Ezek többsége központi idegrendszeri izgatószer. Eléhezve. Az ilyen gyógyszerek doppinglistás vegyületek így használatukat a szabályok is tiltják. éhesen történő edzések nem ilyenek. A kora reggel. 42 . melyek rengeteg mellékhatással rendelkeznek. Nagy veszély a fogyasztószerek használata. azaz kiszáradáshoz vezet. a mozgásprogramot extrém mértékben fokozva szintén egészségkárosodásba hajszolhatjuk sportolóinkat.

: alapozás) elsősorban a szénhidrátalapú táplálék-kiegészítők jönnek szóba. ezért inkább a pihenő szakaszban. Sportolói táplálék-kiegészítők Korábbi fejezetben láttuk. így a sportolók fogyaszthatják. hogy közben izgató hatást. Ilyenkor kerül szóba a táplálék-kiegészítők alkalmazása. A króm tartalmú termékek (krómium pikolinát) szintén a zsírok bontását és a szénhidrátok felhasználását serkentik. így komplex terméknek tekinthetők. Ennek ellenére nem árt tájékozódni sportorvostól. A Chitosan a zsírok bélből való felszívódását mérsékli. a testsúly csökkentésével. Ne feledjük. hogy melyik termék az. A legtöbb ilyen termék ásványi sókat és vitaminokat is tartalmaz. fokozott terhelése megnövekedett tápanyagfelvételt. E módszereknek ellenjavallata nincs. Újra felhívjuk a figyelmet az értelmetlen „megadózisok” használatának mellőzésére.Teljesítményfokozás A teljesítményfokozás lehetséges módszereit két csoportra oszthatjuk. regenerációt segítő módszerek alkalmazását jelentik. így a hagyományos ételek mégoly precíz megválasztása sem mindig elégséges. ezért őket edzések után fogyasszuk! A fogyasztó program megsegítésére a zsíranyagcserét befolyásoló táplálékkiegészítőket javasolhatjuk. A fehérjék főként porok formájában kaphatók. mely a zsírok anyagcseréjét fokozza a sejteken belül. míg az elágazó láncú aminosavakat tartalmazók (BCAA) az edzéseket követő „izombontást” igyekeznek megakadályozni. Az aminosavak azonnal felszívódnak. állapotuk megőrzésére a fehérjekészítmények és az aminosav tartalmú termékek alkalmasak. feszült állapotot nem okoznak. nem tekinthetők szabályellenesnek. akaratlan doppingfogyasztást ugyanúgy szankcionálják. hogy a fokozott terhelések. Egészen pontosan a zsírsavak mitokondriumokba való szállítását teszi lehetővé. Egyszerű és összetett cukrokat tartalmaznak. Emésztés igényelnek. A glutamin tartalmú termékek az izomzat építését támogatják. Ezek tiltását etikai és egészségügyi szempontok indokolják. és módszerek alkalmazását jelentik. mint a szándékosat! A nagy energiaigényű edzésszakaszokban (pl. Ezek az engedélyezett és a tiltott formák. de szükség esetén a multivitamin készítmények is fogyaszthatók. hogy a sportolók szervezetének rendszeres. Ilyen az L karnitin. por kiszerelésű formában kaphatjuk. E termékek doppinglistán szereplő anyagokat nem tartalmazhatnak. Az engedélyezett teljestíményfokozás a sportolói táplálékkiegészítők fogyasztását és a pihenést. Ezeket leggyakrabban fehérjékkel keverten. fogyasztó programmal egy időben zajlanak. Az izomzat állapotának fejlesztésére. és minőségben megváltozott étkezéseket igényel. így javul a 43 . hogy a vétlen. A tiltott módszerek a nemzetközi doppinglistán szereplő anyagok fogyasztását. vagy edzések után fogyasztandók. amelyik biztonságosan fogyasztható összetételű. a sportolók egészségét nem károsítják. így edzéseket megelőző órában is fogyaszthatjuk. ezért zsírban oldódó vitaminok fogyasztásával egy időben ne alkalmazzuk! A Guarana tartalmú termékek a zsír metabolizmust (anyagcserét) serkentik úgy. ezzel fokozva a zsírok oxidációjának lehetőségét. Gyakran megesik. Sokszor ezeket az igényeket nem lehet biztonságosan kielégíteni pusztán természetes ételek fogyasztásával. A megnövekedett vitaminigény sokszor ezekből is kielégíthető.

feszességét jól csökkenti a rendszeresen végzett szaunázás. A finn szauna során 70-80 fokos a hőmérséklet és páralökéses technikát alkalmazunk. Ezek a törökfürdő. regenerációra nem javaslunk. túrázás. Sportolás alatt mindig kis mennyiségeket és inkább többször fogyasszunk! Ez a szabály a folyadékokra és szilárd táplálékokra egyaránt igaz. A két-három váltással történőt relaxáló. értornaként is felfogható. Erre a sportolók számára kifejlesztett izotóniás sportitalok alkalmasak leginkább. amely szerint a szaunában „kiizadjuk betegségeinket”. mely a betegségekkel szembeni ellenállóképességét javítja versenyzőinknek. stb. hogy a táplálék-kiegészítőket valóban csak kiegészítésként alkalmazzuk. Az edzésekben megfáradt izomzat tónusát.sportolók energiaszolgáltatási rendszere. regenerációs folyamatokat is támogathatjuk. lázas állapotban. Az úgynevezett „szaunázás” összefoglalónévként több technikát is magába foglal. szűkülése a hideg-meleg hatás következtében. semmi esetre se domináljanak a sportolók étrendjében! Azt alapvetően természetes ételekből állítsuk össze! Regenerációt serkentő eljárások A teljesítmény javítása érdekében a pihenési. A keringési működés gyors váltakozása. és a sportági mozgása is szétesik. ezzel növelve a szervezet alkalmazkodásának. így használójuk eltiltást kockáztat. A gyulladásos folyamatokat a nagy hőhatás inkább rontja. ernyesztő. hőemelkedéses. melyet pihentetésre. Ellenkező esetben inkább csak elfárad tőle. vagy energiaszelet javasolható. A fogyasztást segítő HCA (hidroxi citromsav) elsősorban étvágycsökkentő hatásával támogatja a testsúlycsökkentést. Téves elképzelés az. A törökfürdőben 46-47 fokos a hőmérséklet és 100%-os a páratartalom.a nyilvánvaló só. A versenyek. időnkénti víz locsolásával a szaunakályha lávaköveire. ezzel gyorsítva fel az izmok regenerációs folyamatait. Mindhárom esetben hevítési és hűtési szakaszok váltogatásával történik az eljárás.és vízvesztés mellett. A fokozott verejtékezéskor . megcélozzuk.jelentős bomlástermék eltávolítás is zajlik. ernyesztő szaunázásnak hívjuk. akár órákon át tartó terhelések során (maraton futás. Ne szaunázzunk friss sérülésekkel. ha a sportoló a szaunázást rendszeresen végzi (heti 1-2 alkalom) azaz szervezete hozzászokott e technikához. fárasztó hatást érünk el vele. edzések alatt a folyadék-. hiszen éppen terhelő. Hatása mind fizikai mind pszichés értelemben lazító.) szilárd táplálék-kiegészítés is indokolt lehet. a finn szaunázás és a német szaunázás. A szaunázásnak a bőrre tisztító hatása van. Bomba. mint pihentető. valamint a vércukorszint egyensúlyban tartását kell. érrendszeri betegek estében veszélyes lehet. 44 . és sópótlást. Hell. a mechanikai erőket alkalmazva a masszázs jöhet szóba. A német szaunázás 100-110 fokban zajlik és teljesen száraz levegőjű kabinban. az erek tágulása. Mindhárom esetében hideg vízben történik a hűtési szakasz. A háromnál többszöri váltás a kimerítő szaunázás. fejődésének lehetőségét. ironman. Az immunrendszer hosszútávon erősödik. Erre különböző technikákat alkalmazhatunk. Redbull. mely egészséges szervezet számára kedvező. Ilyenkor szőlőcukor tabletta. A hőhatásokat felhasználva a szaunázás. ezért akár edzés előtt is alkalmazható. A hevítés-hűtés egyszeri váltásával zajló szaunázást frissítő szaunázásnak nevezzük élettani hatása alapján. stb)! Ezek többsége koffeint és egyéb doppinglistás anyagot is tartalmazhat. Ne keverjük össze őket a sportolók számára egyáltalán nem javasolt energia italokkal (pl. Burn. nyugtató. Alapszabályként szögezhetjük le. mint segít rajtuk. vagy frissítési módszer. Különösen hosszú ideig. banán. melyet szauna után pótolnia kell a sportolónak . Az említett hatások csak akkor alakulhatnak ki.

A tiltás másik oka éppen az egészségkárosodások megelőzése. A jó masszőr nagy kincs. Célszerű sportorvoshoz fordulni betegségeikkel. 2. legfrissebb doppinglistáján. A gyúrás (sportmasszázs) hozzáértő kézzel. „tisztán sportoló” versenyzőknek nem lenne esélyük a sportpályákon. és anabolikus hatású nem szteroid készítmények Az anabolikus hatású szerek az izomzatot építő.Az izmok állapota. mely fent van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos. Központi idegrendszeri izgató szerek E gyógyszerek. Edzés előtt végezve frissítő. terhelhetőségét. Ebbe a fogalomba a nem engedélyezett kémiai anyagok szedése. ne sajnáljuk a fáradságot. Főként a rövid ideig tartó nagy erőkifejtést. rendszeresen végezve integráns része lehet a sportolók programjának. ezáltal teljesítményromlást okoznak. lazító hatásra számíthatunk. Ha engedélyeznék a doppinghasználatot úgy az egészségüket féltő. ami a sportoló gyorsabb „hadrafoghatóságát” eredményezheti. milyen gyógyszert használnak betegségeik idején. és a sportszabályok által tiltott módszerek alkalmazása tartozik. Bizonyos krónikus (régi) sérülések kezelésében is alkalmazható. tudtán kívül fogyaszt ilyen szert. ami újabb érv folyamatos használatuk ellen. az edzések időszakában. a keringési rendszer működése jelentősen javítható a masszázstechnikák helyes alkalmazásával. rövid. A masszázs az izmokban edzések során felszaporodott bomlástermékek eltávolítását is serkenti. melyben doppinglistán szereplő hatóanyag van. ami a sportoló eltiltását. és mit nem a sportoló. anyagok a sportolók fáradtságérzésének csökkentését. robbanékonyságot igénylő sportolók használják 45 . vagy a pihenőnapokon alkalmazva nyugtató. Anabolikus szteroidok. míg edzések után. A nemzetközi doppinglistán több ezer anyag szerepel különböző csoportokba rendezve. későbbi időpontban való megjelenését eredményezik. sőt akár életveszélyes is lehet. Tudni kell. bemelegítő hatást érhetünk el általa. Jelentősen megzavarják a pihenési folyamatokat. vagy hosszú távon. akár teljes sportolói pályafutásának derékbatörését eredményezheti. illetve milyen táplálék-kiegészítőt fogyasztanak edzéseik. Ennek kockázata az. mit szedhet. Ezért kell a versenyzőknek különösen körültekintően megválogatniuk. hogy az is vétség a doppingszabályok ellen. amennyiben a masszőr ismeri a gyógymasszázs technikáit is. versenyeik alatt. aki tisztában van. 1. fehérjebeépítést serkentő hatású anyagok. hogy túlterheli magát. Az általános orvosok (sportorvosi szakvizsgával nem rendelkező) a legjobb szándék mellett is adhatnak olyan gyógyszert. A kemény terhelések során kialakuló mialgiás izomcsomók feloldása avatott kézzel jó hatékonysággal történhet meg. keressük meg az igazit! A rossz masszőr több kárt csinál mint amennyi hasznot. A doppinghasználat tiltásának elsődleges oka morális. mert kimerültséget. hosszútávon nem alkalmazhatók. ezzel gyorsabbá téve a regenerációt. Minden olyan anyag fogyasztása és eljárás alkalmazása doppingolásnak minősül. Emiatt a versenyző erőteljesebben és hosszabban képes végezni a terhelést. jelentősen meghaladó teljesítményt nyújtva. ezért kerüljük a kóklereket! Doppingolás A tiltott teljesítményfokozást köznapi szóhasználatban doppingolásnak nevezzük. azaz a versenyzők közötti esélyegyenlőség fenntartása a fő célja. ha a sportoló akaratán. Ez az egészségre kockázatos. hiszen a doppingszerek többsége súlyos egészségkárosodást okoz. A központi idegrendszeri izgatószereket kizárólag a versenyeken használják.

melyeknek anabolikus hatása is ismert (spiropent). bár a kábító hatás ronthatja mozgáskoordinációt. Az anabolikus szteroidok szedése nem egyenlő arányban serkenti a mozgatórendszer egyes tagjainak fejlődését. hogy felborítják a szervezet só-. Belső szervi elváltozások a májat. a versenyzők „színpadképes formájának” kidolgozására használják. Megfelelő edzések és táplálkozás mellett. vízháztartását. Nem egy haláleset fordult elő a sporttörténet során vizelethajtókkal való visszaélés következtében. hiszen a redukált pulzusszám rontja a szív. Az anabolikus hatású.). ezzel életveszélyes helyzetbe sodorva a sportolót. Az anabolikus szteroidok a tesztoszteron nevű férfi nemi hormonból származnak. súlyemelők. Ennek ellensúlyozás érdekében központi idegrendszeri izgatókkal kombináltan használhatják őket. Súlyos mellékhatásuk. fitnesz) esetében. rendkívül veszélyesek. keringési rendszer funkcióját. és összehúzódásának gyorsaságát is. testépítők. Súlyos egészségügyi károsodások. Éppen az említett hatás miatt nem használhatók egyéb sportágakban. Vizelethajtók A vizelethajtókat korábban szedett. ezzel erőkifejtésének mértékét. Az izmok gyorsabban gyarapodnak mint a csontok illetve ízületek. stb. A fáradtságérzés is csökkenthető általuk. sérülések okozói lehetnek e készítmények. az inzulin és a IGF (Inzulin Like Growth Factor) elmehető ki. valamint esztétikai sportok (testépítés. akár átmeneti meddőséget okozva. A hörgők (tüdőben levő légutak) tágítása révén. A szinte végtelen hosszú mellékhatás listájuk miatt. mely indokolatlan agresszióban. az úgynevezett szteránvázas szerkezetre. Sajnálatosan széles körben alkalmazott vegyületek ezek. férfiaknál pedig bizonyos elnőiesedés is előfordulhat. A megnövekedett oxigénkínálat jobb aerob energiaszolgáltatást eredményez az izomsejtekben. jelentősen növelik az izmok keresztmetszetét. de nem szteroid szerkezetű készítmények közül a növekedési hormon. esetleg ennek ellentéteként depresszióban nyilvánulhat meg. A férfias pszichés hatások is megerősödhetnek. 4. Mindkét nemben felborítják a nemi működéséket. A nőknél a férfias nemi jellegek megerősödése. Állóképességi sportágak képviselőinél az anabolikus hatás inkább kedvezőtlen így nem is alkalmazzák őket. Hatásukra jelentősen csökken a pulzusszám. ezzel egyben javuló állóképességi teljesítményt is. erőemelők. Ez utóbbi csak bizonyos termékeknél jön létre.fájdalomcsillapítók A kábító fájdalomcsillapítók használata főleg a küzdősportolóknál fordul elő. kémiai módosítások által. A szteroid kifejezés az anyag kémiai szerkezetére utal. Antiasztmatikumok A tüdőasztma nevű betegség ellen használatos gyógyszerek az állóképességi sportolóknál „divatosak”. küzdősportolók. csökkentheti a reakcióidőt. ezért az arányeltolódás gyakoribb sérülésekhez vezet. 3. súlycsoportos sportágakban testsúlycsökkentésre. ahol a fájdalomtűrésnek jelentős szerepe van a sikerességben. 5. 6. 46 . Léteznek olyan asztmaellenes szerek. a szívet és a vesét is érintik. így jobb oxigenizációt eredményeznek az izomzat területén is. dobó-. fokozzák a légzésfunkciót. melyeknek a kimutathatósága korlátozott. Béta blokkolók A béta blokkoló elnevezésű gyógyszercsoport tagjait szívbetegek illetve magasvérnyomással küzdők szedik. egyéb doppingszerek szervezetből való kiürítésének meggyorsítására. rövidtávfutó atléták. a mozdulatgyorsaságot. az úgynevezett aromatizálódó szereknél. Kábító.(ugró-. ami a legtöbb sportágban komoly hátrányt jelentene. így lövészetben hasznos lehet az alkalmazásuk.

7. de olyanok is melyek teljes tiltás alatt állnak bizonyos sportágak tekintetében (pl. alkohol). korlátozás alá tartozó készítmények Az előbbi csoportokba be nem sorolható anyagok tartoznak ide. Ezek közül vannak olyanok melyek fogyasztása csak mennyiségben korlátozandók. 47 .: EPO. Egyéb tiltás.

) 3. vizsgálati adatok) birtokában dönt az egyén státuszának (beteg-egészséges) meghatározásában. lelki értelemben vett betegséget nem vált ki belőle. sőt akár még egzisztenciánkra is kedvezően hathat. Ez nyilvánvaló tévedés. stb.) 6. élethelyzetünkkel való megelégedettségünkről. intim kapcsolatok. Így érthetővé válik. az életmód Mint a könyv mottójaként választott mondás is sugallja az egészségünk a legfontosabb érték életünkben. „kell értékek” (laboratóriumi eredmények. azonban mégis hibás.) 2. de az egészségességet nem zárja ki. stb. vakok jelentősen korlátozottak ismeretszerzési lehetőségeik szempontjából. Egy mozgáskorlátozott. külső szemlélő nem feltétlenül tud valós képet alkotni erről. Fokozza terhelhetőségünket. szorongás.Az egészség értelmezése. nem vette figyelembe a saját megítélést. szellemi és szociális jóllét állapota. Egy adott személy egészségi állapotát életminőségének mérésével közelíthetjük meg leginkább. erősíti immunrendszerünket. mind pedig a kedvezőtlen életminőség javításában kiváló szerepet tölthet be. munkaképesség. Azt sugallja ugyanis. hacsak nem valamilyen enyhe tüneteket. hiszen a két dolog nem függ össze egymással. Lelkiség Az életminőséget mindig az adott egyén kell. Pszichés és mentális állapotunk (pl.: önellátásra való képesség. szintén rossz életminőséget élhet. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1947-es definíciójában az olvasható. Márpedig a fogyatékosság mellett lehet egészséges valaki. stb. lelki állapotunkra. vagy tüneteket nem adó betegségben szenved. stb. bár ehhez a társadalom segítő kezére az esetek többségében szükség van. mely az önmagunk életéről alkotott véleményünket tükrözi. hiszen ilyen alapon fogyatékkal élő társainkat eleve kizárnánk az egészségesek köréből. hogy a fogyatékosság az életminőséget jelentősen rontó tényező lehet ugyan. azonban jól mutatja a sportolás sokoldalú fejlesztő hatását az egészségünkre.: emlékezőképességünk. hogy meghatározza. növeli elfogadottságunkat. A siketek. önbecsülés. ugyanakkor nem tekintetők emiatt betegeknek. Az életminőséget számos tényező befolyásolja. ami életminőségüket rontó tényező. növeli önbecsülésünket. Egy fogyatékos lehet egészséges és beteg egyaránt. objektívnek mondható leletek. Az életminőség fogalmát éppen ez a szubjektív megítélés hívta életre. hogy „az egészség a teljes testi.: támogatottság. melyet a rendszeres. jól megválasztott sporttevékenységtől remélhetünk. Társas kapcsolataink (pl. fájdalom. fejleszti szociális kapcsolatrendszerünket. A rendszeres sportolás mind a betegségek megelőzésében. Ez a meghatározás törekszik az egészség fogalmának sokoldalú értelmezésére. Egy beteg életminősége ugyanakkor. határozza meg. Ez csak néhány kiragadott hatás. nemcsak a betegség vagy fogyatékosság hiányából áll”. Az orvosi szemlélet sokszor még ma is. E korainak mondható szemlélet az egyént kívülről vizsgálta. a fogyatékosok élhetnek jó életminőséget. amennyiben ezt nem éli meg súlyos frusztrációként. aki elzártan nehezen megközelíthető helyen lakik. hogy az egészség állapotának nélkülözhetetlen feltétele a fogyatékosság hiánya. vagy akár intellektusunkra is. 1. Függetlenségünk (pl. Fizikai állapotunk (pl.) 5. stb. 48 . mely közérzetünkről. Ennek értelmében. Környezeti hatások (pl. annak élhető tulajdonságáról ad információt.) 4. fáradékonyság. társas kapcsolatainkra. javítja munkaképességünket. ugyanakkor jónak nevezhető egészségi állapotnak örvendhet. Fogalmának meghatározására sokféle próbálkozás történt az elmúlt évtizedekben. védettség. valószínűleg rossznak mondható.: információszerzés lehetősége.

Főbb típusai a látássérültség (vakok. Minden fogyatékossági forma más és más akadályt gördít a sportoltatás. szinte kivétel nélkül. mindenki megteheti a magáét saját szakterületén. a nagyobb rész egyéb formában sérült (vakok. változatlan formában végezheti edzéseit. sportolás elé. A fogyatékosok többsége kifejezetten alkalmas a rendszeres sporttevékenységre. úgy az ép alternatívájaként a fogyatékost nevezhetjük meg. sőt nagyobbrészt. nagyothallók). sőt számukra még fontosabb lehet ennek fejlesztése. bár ebből a szempontból. kétségtelenül nehezebb helyzetben vannak fogyatékos társaink. vagy az intellektuális (gondolkodási) képességek részleges vagy teljes hiányát jelentik. alkalmazkodva a fogyatékosság természetéhez. A fogyatékosok kisebb része mozgáskorlátozott. hogy a teljes. így számukra nem elsősorban mozgásszervi kérdés a sport megvalósíthatósága. gyengénlátók. a szociális megbecsültség iránti vágy. Természetesen vannak olyan sérült társaink is. az edzések végrehajtásával küszködnek. Ugyanakkor. A fogyatékkal élők. valamint a szervátültetés. amputáltak. vajon ez azt jelenti. siketek. Ez utóbbi csoport nem feltétlenül értelmezhető fogyatékos kategóriaként. csupán álom maradhat számukra? A válasz nyilvánvaló nem! A gazdag érzelmi élet számára nem lehet akadály a fogyatékosság. halmozott fogyatékosság (egy személyben többféle fogyatékosság megléte). gyakran valódi frusztrációként élve meg sérültségüket. A teljes körű.Ismeretek a fogyatékosok sportjáról Ahogyan az egészséges alternatívája a beteg. az értelmi sérültség. 49 . szervtranszplantáltak). a rehabilitáció elérhető maximumát. boldog. a hallássérültség (siketek. és nem ritkán. de meg is betegedhet. A feladat tehát adott. a mozgatási. idegrendszeri károsodottak). az ép és a fogyatékos állapot. addig a fogyatékos is. segíteni abban. mozgássérültség (bénultak. az épekéhez hasonló. Míg az ép lehet beteg vagy egészséges. feltétlenül gyógypedagógiai szakvégzettséggel rendelkeznünk. hogy a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni. méltóságteljes emberi élet számos összetevőből áll. de miután a sportban e körbe tartoznak (adminisztratív szempontból) itt említjük mi is. annak súlyossága. épek által természetesnek tartott képesség hiányában élik mindennapjaikat. valamilyen általunk. életminőséget megalapozó elem sem elérhetetlen. hasonlóképpen lehet egészséges. értelmileg sérültek. Miután ezek jó része visszafordíthatatlan állapot. gyengén látók). esetleg összetett volta jelentősen korlátozza a fejlesztés. 100%-os életminőség. A fogyatékosság az érzékelési. természetesen elsősorban a mozgások kivitelezésével. elérhetővé váljon. magának a sportesemény helyszínének megközelítésével is. ahogyan a biztos egzisztenciális háttér kialakítására való törekvés is munkál bennünk. A fogyatékosság természete. Ehhez nem kell. a kiegyensúlyozott érzelmi élet igénye. A mozgássérültek. illetve az egészséges és beteg kizárják együttes jelenlétüket egy adott személyen belül. így a sportszakmában is. Ugyanúgy megvan mindannyiunkban a fizikális egészség szükséglete. A sport életminőséget javító hatása a fogyatékosok esetében is működhet. hasznos élet. a sérültségtől függő. akik számára módosított formájú sportot kellett kidolgozni. mint ahogy a többi fontos. a jó életminőségért folytatott küzdelemben.

időtartam). szerencsés esetben az épek sportjába is integrálódhatnak. mely kiemelkedő jelentőséggel bírhat. banálisnak nevezhető feladatokkal megküzdenie a fogyatékosnak. ami a mozgáskorlátozottak életében gyakran. az izoláció rémével. csavargás). daganat. az akadályokkal teli környezetben való közlekedést téve lehetővé ezzel. elsősorban mennyiségi korlátozásra van szükség (intenzitás. de ezek száma valóban elenyésző. vagy akár meg is szűntetheti a székrekedést vagy egyéb emésztőrendszeri zavarokat. Mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak. A transzplantáltak esetében. mozgásszegény élet az emésztőrendszer működésére is hátrányosan hat. szociális eseményből maradnak ki. Mozgásbéli akadályozottságuk miatt rengeteg társasági. mozgáskoordinációt fejlesztő képessége a sérült mobilitását jelentősen javíthatja. Anyagcserét fokozó hatása segít a testsúlyszabályozásban. erősen korlátozott számban választhatnak a sportágak között. a mozgássérültek is gyakorta szembesülnek az elkülönítettség. izomzatot. 50 . a súlyosak nem alkalmasak a klasszikus értelemben vett sportra. fertőzés okozta formák) a kezdeti lelki megrázkódtatásból való kilábalás. a rendszeres szisztematikus sporttevékenységgel segíthető leghatékonyabban. Légzést. másokban azonban egyértelmű hátrányban vannak. sikerorientált gondolkodásra nevel. és főleg a társaságban végzett sportolás. (pl. hiszen a mozgáskorlátozottak körében meglehetősen gyakori az obezitás (elhízottság). illetve a fizikai állapot felerősítése a speciális rehabilitációs módszerek mellett. Ha a környezet nem adja meg a megfelelő támogatást.: hangjelzésre való rajtolás) A szervátültetettek a legtöbb sportágban aktívan vehetnek részt. Az ülő. Az erkölcsi elismerés. A sport küzdeni-tudásra. ez önmagában is rendszeres kapcsolattartást jelenthet a külvilággal. gyakran definiálják önmagukat épeknek. A mozgáskorlátozottak szerzett formáinál (baleset. Ha a sportot nem otthon. a Paralimpia versenyei által esélye lehet egzisztenciájának erősítésére. Az értelmi fogyatékosok között az enyhe fokúak. az ő esetükben egyéni mérlegelés kérdése az engedélyezhető sportolás formája. az inaktivitás miatt kialakuló gyengült immunrendszeri állapot ellenében hat. Egy-egy kiemelkedő mozgássérült sportolónak. melynek elkerülésében szintén hatékony lehet a rendszeres. Mint minden fogyatékos. A különböző deviáns magatartásformák kezelésében sikeresen alkalmazható módszer ez (narkománis. feltétlenül szükséges személyiségelem. illetve kisebb nagyobb módosításokkal képesek csak. fogyatékosságuk természetéből fakadóan. a társadalmi megbecsülés azonban sokak számára kézzelfogható közelségbe kerülhet. a magányos sportolók többnyire nem kerülnek „reflektorfénybe”. Sokuk számára a hely és helyzetváltoztatás bonyolultsága. csontozatot erősítő hatása. a hétköznapi életben. hanem közösségben végzik. a középsúlyosak esetleges módosításokat igényelnek. suicidum. A rendszeres mozgás a belek motilitását (bélmozgások) fokozva enyhítheti. nem alakítja ki az akadálymentes környezetet. a rendszeres testedzés. naponta kell. Ez bizonyos sportágakban valóban igaz.A vakok érzékelési nehézségeik miatt. A megfelelően adagolt. A depresszióra hajlamos mozgáskorlátozottak kedélyállapotának javításában segít a rendszeres. Az elkeseredett lelkiállapotban lévő fogyatékosok gyakorta nyúlnak „hangulatjavító eszközökhöz”. keringést fokozó hatása által. Ez nagyon nagy probléma. A „sportos mentalitás” segíthet az ilyen helyzetek megoldásában. mozgásszegény életmódot folytatnak. élményszerző sporttevékenységet folytatni. szisztematikus sporttevékenység. nehézsége eredményezi az inaktivitás okozta szövődményeket. célt szolgáltató sporttevékenység. Természetesesen ez csak a versenysportban lehetőség. A siketek a sport területén.

mely látás hiányában különlegesen fontos. Szervátültetettek A transzplantáltak esetében. vagy akár az épek társasága szintén izolációt csökkentő tényező. vak társaik. nagyothallók Korábban említettük hogy a siketek magukat nem feltétlenül tekintik fogyatékosoknak a sport területén. melyek a szem belső nyomásának fokozása révén súlyos kockázatot jelentenek a vak sportolók számára. illetve minden maximális erőkifejtést igénylő sportág. a csúcsok hajszolása visszaüthet. A társaság. lényegesen kevesebbet és kisebb intenzitással mozognak. A sport nyelvezete nemzetközi. Ez. ízületi helyzetérzékelés tökéletesebb kialakítása is fejleszthető a sport segítségével. A testérzés.Vakok. de még mindig gyengébbnek tekinthető immunrendszer hatékonyságának fenntartását célozza. szervátültetés után. általában mennyiségi korlátozásokra van szükség a sporttevékenység területen. Pluszként említhető a mozgáskoordinációt fejlesztő hatás. A szervátültetettek esetében a túlkapásoktól kell inteni a sportolókat. A sport a monotonná váló. melyet mozgássérültek. szociális integrációs eszköz. illetve annak hosszútávon való fenntartásához adhat segítséget. Természetesen bizonyos sportágak kerülése. 51 . siketek és mindenki egyformán ért. nagyothallókat integrálhatjuk a hagyományos sportba. egyenlő eséllyel küzdhetnek halló versenytársaikkal. elhízottság gyakorisága nagyobb. a siketek. A fiziológiai hatások jelentősége az épekhez hasonló. Minimális segítséggel. A sport a visszatért kondíció megőrzésében is szükséges. az általuk. Ez nem jelenti azt. például küzdősportok többsége a súlyemelés. de alaposan meg kell választani. mely sportágak nem kívánnak túlságosan sokat a szervezettől. vakok. Különleges hatásként. hogy a versenysportnak ne lenne létjogosultsága. erősen beszűkül. tiltása szintén szükséges lehet. gyengénlátók A vakok tájékozódási nehézségeik miatt. elfogadtatásának lehetőségét kell kiemelni.: a Siketek SC sportolói évtizedek óta sikerrel vesznek részt a vízilabda országos bajnokságában). a legsikeresebben a siketeket. Jó érzés azonos nyelven beszélők között tevékenykedni. A 100%-hoz közeli funkció visszatérése céljából szükséges a rendszeres és mérsékelt időtartamú és intenzitású sportolás. biztonságosan végezhető sportok repertoárja. (pl. A műtét utáni rehabilitáció késői szakaszában a testedzés nélkülözhetetlen elem. a mozgássérültek esetében már említett elmagányosodás ellen és a depresszív állapotok megelőzésében is sikerrel alkalmazható. A sport által. Valóban. mely terhelések viselhetők el károsodás nélkül. Ilyen. sporton keresztüli megismertetésének. Bizonyos sportágak kerülendők. nagyothallók. kizárólagosan intellektuális tevékenységből való „kirándulás” lehetőségét nyújtja. A kifogástalan fizikai állapot a szellemi életre is pozitív hatással bír. Siketek. illetve igényeikhez illesztett eszközökkel van lehetőség. Mivel a sportok döntő többségéhez nélkülözhetetlen a megfelelő vizuális érzékelés. Emiatt az inaktivitás okozta szövődmények. határozottan fejlődő mozgáskoordináció a független életvitel kialakításához. mint ép társaik. a megerősödött. Sport jellegű tevékenységre csak speciálisan kialakított környezetben.

Gyakori közöttük az elhízott. 52 . egyéb kategória. az adott fogyatékosságban járatos. ritkán még javulhat is.) majd. Ha nem sikerül a sportolókat hasonló képességeik alapján azonos csoportokban versenyeztetni. így semmi értelmük nincs. nem ritkán elutasító módon viselkedik az értelmileg sérültekkel szemben. Csak ennek a kérdésnek a precíz megoldása eredményezhet esélyegyenlőséget a versenyek résztvevői számára. A vizsgálatok több részből állnak. a sportolók évről évre. A csoportba sorolásnál. A társadalom. végtaghiányosok (amputáltak) 2. petyhüdt bénult. Ezután az ízületi mozgásterjedelmet analizálják és a koordinációs képességet értékelik. ahol egyenrangúként dolgozhatnak velük. az izomcsoportonkénti izomerő vizsgálata következik. komolyabb szellemi tevékenységre nem alkalmasak. de különböző mértékben fogyatékosok sportbeli képességei (pl. orvosok bevonásával kell megoldani.Értelmi fogyatékosok (tanulásban és értelmileg akadályozottak) A sport. A tehetségesebb fogyatékosok az épek sportjába integrálódhatnak. Az értelmileg sérültek számára. a versenyek már a rajt előtt eldőlhetnek. A mozgássérültek sportjában négy fő kategóriát különböztetünk meg. kiemeli az egyéb tevékenységek sorából. A sportrendezvényeken keresztül ők is megmutatkozhatnak az épek társadalma számára. aktuális állapotuknak megfelelően kerülnek a számukra kijelölt csoportba. A sportot szociális integrációs hatása tehát. Megállapítják az alapkategóriát (végtaghiány. plégiások (petyhüdt bénultak) 3. nem ritkán kifejezetten izolált környezetben. illetve a hasonló formában. a különböző kategorizálási módszereket. fiatalkorban a fejlesztés. állóképesség fokozódás azért is jelentős számukra. Az eljárások többsége egy dologban hasonlít egymásra. sportszakértők.: felső végtagcsonkoltak az alsó végtag bénultakkal).: bokából csonkolt a csípőből csonkolttal). bizonyítva létező képességeiket. sokszor teljességgel fejleszthetetlennek hiszik őket. hogyan hasonlíthatók össze a különböző típusú sérültek teljesítményei (pl. 1.kizárólag fizikai munkát képesek végezni.ha egyáltalán .: izomsorvadásosok). hogy a kialakított kategóriák nem állandóak. Értelmileg sérült társaink nagy része inaktív élet él. gyógypedagógusok. A sport nyújtotta erősödés. szervezetek mindegyike szembesül azzal a kérdéssel. bekerülve abba a vérkeringésbe. spasztikusok (fokozott izomtónussal járó bénulásosok) 4. az aktivitás megőrzését célozza. motivációs értékük egyenlő a nullával. mégpedig abban. életminőségjavító hatást. talán az értelmi fogyatékosok számára nyújtja a legsokoldalúbb fejlesztő. Ezek: 1. Az évenkénti ismételt vizsgálatokra azért van szükség. A negyedik kategóriába az első háromba be nem sorolható sérültek kerülnek (pl. Ennek a kihívásnak a leküzdésére alkalmazzák. második pedig a megszerzett képességek fenntartását. Alulbecsülik képességeiket. hiszen ők . mely feladatot a versenyek előtt. Előbbi az elérhető lehetőségek teljes kiaknázását. mely állapot mérsékelhető a rendszeres mozgás által. stb. Az élet egyéb területén (kivéve a művészeti tevékenységet) vajmi kevés az esély erre. Mindkét esetben kiválóan alkalmazható módszer a sport. mert a fogyatékosság állapota romolhat. idősebb korban a rendszeres foglalkoztatás a cél. Esélyegyenlőség biztosítása a versenyeken A fogyatékosok sportját irányító szövetségek.

ilyen esetben a bírók. hogy mire nem. Általánosságban azonban igaz. egyenlők lehetnek-e az esélyek. mire képesek a sportolók. Nyilvánvaló. Ezért is van. 2. elsősorban a mozgáskorlátozottak versenyrendezéskor szembesülünk. szintén versenyek előtti képességfelmérés zajlik. Mivel. hogy a szívátültetettek önállóan is megrendezik versenyeiket. Ennek nem titkolt célja. technikai okokból nem mindig lehetséges. Ezen a helyzeten feltétlenül és a lehető 53 . Nyilván. Különböző szervátültetésen átesettek azonos mezőnyben indulnak. Ezt elkerülendő. így a szétválasztás. A team szakemberei azt vizsgálják. Ezek főként technikai jellegűek és a létesítmények akadálymentességével. 3. ahol abszolút kategóriában versenyeznek a sportolók. általában véve kevés szervátültetett sportol versenyszerűen. A mostanában épült. Léteznek olyan versenyek is. mely a gyengén látás enyhébb fokozataitól a teljes vakságig terjedő skálát foglalja magába. hogy a különböző mértékű sérültség más és más képességeket jelent a sport területén is. Ebben a rendszerben. hiszen a mentális képességek. illetve annak hiányával függnek össze. 4. sok esetben téves eredményre vezetnek. átalakított csarnokok. megkönnyítsék számukra az átmenetet. Sokszor nem jön össze a megfelelő létszámú mezőny. nevezetesen három kategóriát különböztetnek meg. pályák is. hogy nem történik csoportosítás a versenyek előtt. Lényeges újra kiemelni. létezik más divizionálási módszer (kategorizálás) is. a mozgásbeli ügyesség gyakorta nem különbözik az épekétől. hangjelek helyett vagy mellett) szükséges lehet. a „szervek szerinti” csoportosítás. játékvezetők részéről. A transzplantálatak sportjában részt vehetnek vesedialízis terápiában (művese kezelés) részesülők is. ami a sportoló sportágbeli teljesítőképességet vizsgálja. még rengeteg helyszín nem alkalmas sportrendezvények lebonyolítására. Csoportosításokra nincs szükség. súlyosak csak az „indultak még” kategória mezőnyét duzzasztják. a középsúlyosak. főleg annak enyhe fokú sérültsége esetén. például a szívátültetésen és a vese transzplantáción átesettek esetében? Talán nem. gyakran csak részlegesen akadálymentesek. Természetesen. nem pedig az értelmi képességeit. feltétlenül indokolt. Bár törvény írja elő a közintézmények akadálymentességének biztosítását. hogy az intellektuális fogyatékosság a mozgástanulásra és mozgásfejlődére is kifejti retardáló hatását. minden versenyző azonos mezőnyben küzd. A siketek esetében egyszerűbb a helyzet. hogy a jövőbeni vesetranszplantáltakat könnyebben illeszthessék a sportéletbe.az adott sportág. akadályok fogyatékosok számra rendezett versenyeken Komoly akadályokkal. sőt az épekkel való versengés is lehetséges. természetesen nemének és életkorának megfelelő bontásban. 5. melyeken egyéb szerv transzplantáltjai nem vehetnek részt. Ilyen versenyeken csak az enyhe fokban sérülteknek lehet valós esélye a győzelemre. Az értelmi fogyatékosok sportjában többféle csoportosítás is működik. melyet a Speciális Olimpia Szövetség alkalmaz versenyein. nem lehet mindenhova eljutni bennük kerekesszékkel. Az értelmi fogyatékosság szintje alapján történő besorolások (IQ értékek). Sokszor merül fel a kérdés. nem azt. ezért is az IQ alapján történő kategorizálás. A látássérültek esetében is differenciálnak. a megfelelő segítségadás (vizuális utasítások. A szervátültetettek esetében a kategorizálás nem egyértelműen megoldott. mely segítségével nyíltabbá válik a rendszer. hogy a kategóriákat a sportbeli teljesítőképesség függvényében állapítják meg. specifikus igényeit veszik figyelembe. ami azt jelenti. Nehézségek.

Ezek kiképzése a fogyatékosok sportszövetségeire hárul. Ezek mindig az aktuális szereplők igényeihez illeszkednek. ha ebbe a sportba épeket vonunk be. oly gyakran alkalmazott módosított szabályok. Léteznek olyan sportágak is. hogy a lehető legkevesebb módosítást végezzék el a versenyek lebonyolítása során. mely mind gyógypedagógiai mind sportszakmai ismereteket egyaránt igényel. mely a helyszínek megválasztásakor szem előtt tartandó. az épek sportjában nem is léteznek. A versenyek edzések helyszínének kialakítása a vakok sporttevékenysége esetében is kritikus tényező. sokszor speciális burkolat szükséges a versenyek lebonyolításához. Azok a sérültek. játékvezetői oldalról is megnyilvánul. az épek sportjához viszonyítva.) módosított szabályok mellett. a csarnok megfelelő kialakításával.leggyorsabban változtatni kell. Ezek. ilyen irányú szakvégzettséggel kevesen rendelkeznek. A küzdőtér. így a megfelelő szakmai műhelymunka is nehézségekbe ütközik. hanem az arra való felkészülésből. mivel a fogyatékos versenyzők komoly hátrányba kerülnének ép társaikkal szemben. így csak korlátozott számban hozzáférhetők. az öltözők. Érdekes. Ez tovább szűkítheti az alkalmas létesítmények számát. A sport azonban nem csak versenyekből. edzők szintén korlátozott számban dolgoznak. fogyatékosságuk természete miatt alkalmazni nem képesek (súlyos értelmi fogyatékosok.elsősorban a mozgáskorlátozottak esetében – speciális eszközigénnyel találkozunk (speciális kerekesszék. kerekes székesek. A fogyatékosok sportjában gyakran . így a lebonyolítás is nehezebbé válhat. többnyire ismeretlenek az épek sportjában dolgozó játékvezetők előtt. ez nem kivitelezhető. hogy versenyezzenek. stb. Az esetek többségében azonban. Fogyatékosok sportjában járatos szakemberek. Adaptált szabályokat csak olyan fogyatékos sportolók esetében alkalmazzunk. a vizesblokkok megközelíthetősége nélkül nem rendezhető meg mozgássérültek számára sportesemény. csörgőlabda. szerencsés esetben akár tökéletesen is integrálhatók. ezért erősen korlátozott azoknak a létesítményeknek a száma. ugyanakkor alapvető törekvés. gyakran speciális környezetet. akik a hagyományos sport szabályait. A legjobb képességű fogyatékosok (enyhe fokban értelmileg sérültek. esetleg módosított eszközökkel kell. amelyek ilyen eseményre lebonyolítására alkalmasak. Nyilvánvaló. feltételeket követelnek. stb. A biztonságosságra való törekvés. stb. a sérülésmentes sportolás lehetőségét biztosító környezetkialakítás a legfontosabb szempont. A küzdőtér talaja sem mellékes.).) illetve a siketek az épek sportjába. Erre a vakok csörgőlabda nevű sportága a legkiválóbb példa. és technikai kivitelezésével találkozunk. Ehhez speciális ismeretekre. többségükben borsos árúak. vakok. mint egyéb területeken. A fogyatékosok versenyein. akik nem képesek hagyományos formában sportolni! A speciális igények. tudásra van szükség a felkészítő edzők részéről. edzésekből is áll. A sérülések száma jelentősen csökkenthető a pálya. hogy a különböző típusú fogyatékosok más és más módszerekkel fejleszthetők hatékonyan a sport területén ugyanúgy. „fordított módja” az integrációnak. meg- 54 . Versenyzési formák a fogyatékosok sportjában A fogyatékosok számára rendezett versenyek többféle megjelenésével. melyeket kifejezetten fogyatékosok számára fejlesztettek ki. A szakemberszükséglet a bírói. kismértékben mozgássérültek.

hanem a sport élményszerző. „újragondolt” formában képzelhető el. a képességek gyenge szintje pedig a versenyzést teszi értelmetlenné. Halmozottan sérült társaink számára inkább olyan sportnapok szervezésében kell gondolkodnunk. mint az „épek integrációja a fogyatékosok életébe”. csak jelentősen módosított. Számukra a sport. A halmozottan fogyatékosok (pl. A halmozott fogyatékosság változatos megjelenése sokszor a kategorizálást is lehetetlenné teszi. társasági élet lehetőségét biztosítja. és nem a teljesítményorientált versenyzést hangsúlyozza.: értelmileg sérült és siket egyben) helyzete a legkedvezőtlenebb. 55 . Ez valójában nem más. Többnyire nem is versenyzésben kell gondolkodnunk.felelő „szemvédő” alkalmazása mellett. mely kizárja a verseny alatti látás lehetőségét. mely a sport nyújtotta örömöt. és egyéb hatását kell szem előtt tartanunk.

a jó szerepléshez szükséges teljesítmények olyan mértékű és gyakoriságú edzésterheléseket. a szervezet alkalmazkodási folyamatait elindítani nem tudják. Sajnos az élsportban szokásos. így könnyebben tartható az ideális testtömeg. A rendszerességen óriási a hangsúly. Ez lehet 15-20 perc. mind szociális vonatkozásban értelmezhetőek. rekreációs szakember éppen ebben kell. A rendszeres mozgás. hiszen a későbbiekben tárgyalandó hatások csak a folyamatos. hízásra hajlamosabbá válnak. Ez hosszú távon is kedvezően hat a szervezet energiaforgalmára. mind pedig testi értelemben fejlesztő értékű lehet szervezetünkre. edzettségi szintjétől. mint az egészségmegőrzés eszközéről kívánunk beszélni. mint az egészségmegőrzés eszköze Korábbi fejezetben már beszámoltunk a rendszeres testedzés. A rendszeres testedzés hatásai mind testi (fizikális). Ez utóbbi különösen fontos. edzettségi szintje. Csökkenti a testen felszaporodott zsírraktárak mértékét. Hogy mennyi is ez az ésszerű mennyiség. és nem is szabad. veszélyes és kerülendő lehet egy vak sportoló számára. de több óra is. ügyességétől. mert a túlzások éppen ellentétes hatást váltanak ki szándékainkkal. mozgásforma megfelelő egy 17 éves egészséges fiú számára. számos betegséggel szemben is védelmet nyújthat. hogy a túlterhelést. hogy mit nem szabad végeztetnie aktuális sportolójával. ésszerű mennyiségben és gyakorisággal végzett testedzést kell szem előtt tartanunk. csak ismerni kell a lehetőségeket. ritmustalanul érkező edzések inkább csak fárasztó. akkor a rekreációs szintű. egészségügyi státuszától függ (lásd korábban!). hogy a legfelkészültebb legyen. A feltételes mód azért indokolt. sőt hónapokon. jobb esetben kellemes élményt okozó hatásaival számolhatunk. Ha az edző a szakma szabályait messzemenően betartva állítja össze edzéstervét. mindenkire érvényes edzésterveket alkalmazni nem lehet. sérülést. egészségkárosodást elkerülhesse. esetleg teljesítményfokozó eszközök használatát igénylik. és sajnálatosan nélkülözhetetlen terhelési szintek meghaladják az egészségmegőrzéshez szükséges mértéket. A magasabb energiaigényű izomzat több energiát „fogyaszt”. Szinte mindenki számára kialakítható az alkalmas mozgásprogram. a sport sokoldalú hatásairól. A jó edző. azaz abban. A hazai és nemzetközi elitsportban.A testedzés és a sport. Az egyszeri terhelések. kevésbé hízékony a sportoló. annak sajnos kockáztatnia kell. Ami hasznos és szórakoztató egy 25 éves fiatal lánynak. nem feltétlenül jó egy 60 éves. A jól megválasztott hosszú távú edzésprogram testösszetételbeli változásokat okoz. elhízott hölgy számára. Aki nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket szeretne elérni. Sokszor a leghasznosabb azt ismernie az edzőnek. hogy mindig egyénre szabott terhelést alakítson ki. melyek jóval túlmutatnak a sport egészségmegőrző formáján. ügyessége határozza meg. A szervezet elhízástól való megóvása. E fejezetben az egészséges szervezet működéseire kifejtett hatásokat foglaljuk össze. Ilyenek a magasvérnyomás betegség. akkor a sportolásnak valóban csak a jótékony hatásait tapasztalja majd. A rendszeres mozgás legalább heti 3 alkalmat jelentsen. Sablonokat. aktuális egészségi állapota. Amennyiben a sportról. azt az adott egyén életkora. Amely edzés. megnöveli az alapanyagcserét (lásd korábbi fejezetben!). a 56 . mind lelki. a különböző módszereket és azok alkalmazásának ellenjavallatait is. illetve a többszöri. kliensével. de ritkán. heteken. testedzés mind lelki. mégpedig az egészségét. hiszen a hormonális változások eredményeként csökken az idősek alapanyagcseréje. Ez idősebb korban különösen fontos. (fogyasztó hatás). éveken keresztül tartó edzéstől remélhetők. mely edzések időtartama és intenzitása az adott sportoló életkorától. és növeli az izomszövet arányát. sőt sokszor kifejezetten egészségkárosítók lehetnek.

Bár csak néhány higanymilliméteres vérnyomáscsökkenés várható a rendszeres sport hatására. a jó tüdőműködés hosszútávon való megőrzése. A sport izmokra kifejtett kedvező hatása közismert. főként nőket érintő csontritkulás megelőzésében is kiváló eszköz a rendszeres sportolás (lásd korábban!). Az aerob jellegű edzések a szövetek oxigén-kihasználási képességét javítják. mégis a csontok állapota szempontjából a fiatalkori életvitel lehet a fő meghatározó. Az időskori. erőteljes védettséget alakíthat ki. míg az izomzat edzések hatására hosszútávon kialakuló tónusfokozódása esztétikai hatást eredményez. szintén aktivitásuk segítségével képzelhető el. így az úszás terápiás értékű számukra. A mérsékelt intenzitású. Bár az ízületeket összetartó készülékek (tok. a jó életminőség alapja a jól működő. Az ízületek mozgékonyságának idősebb korban való megőrzése. így az ilyenkor megszerzett csonttömegből történik az idősebb kori. védelem). megfelelő edzésekkel és táplálkozás segítségével jelentősen lassítható. szinte minden szerv működésére kedvezően hat. 30-35 éves kor) meglévő csontállomány. sőt még a társadalmi elfogadottság terén is jelentős javulást eredményezhet. Az edzések során fokozott szívműködés a szívizomzat jobb hajszálerezettségét eredményezi ezzel a későbbiekben kialakuló szívizom infarktussal szemben. Ne feledjük. Sportosabb. Ugyanakkor a túlzásba vitt sportolás (elit sport) a csontszerkezet idő előtti pusztulását okozhatja. természetes szervi „sorvadások” késleltethetők. szalagok) rugalmassága a rendszeres mozgás segítségével javítható. így a visszeresedés tekintetében is preventív hatású (prevenció: megelőzés. elegánsabb az alakunk. funkciójuk jobb. amely közvetve. a 57 . illetve a megfelelő állapotuk fenntartható. A testsúly racionalizálása a közérzet. Az aktív életforma a vénák (gyűjtőerek) falának rugalmasabb szöveti struktúráját hozza létre. de még testtartásunk is előnyösebbé válik.cukorbetegség és a különböző mozgásszervi. kedvezőtlen hatásaik csökkenthetők. Az időskorban megjelenő. így gazdaságosabb működésre képesek. mint nem sportoló társaiké. hogy mennyi az induláskor (kb. A rendszeres testedzés több belgyógyászati betegség megelőzésében játszik fontos szerepet. ennek következményeként a magasvérnyomás betegség kialakulás tekintetében. ez azonban a gyógyszerszedés mértékét esetenként csökkentheti (kisebb dózisok is elegendőek lehetnek). Emiatt a szív és érrendszeri betegségek valószínűsége csökken. A légzésfunkció javulása. Asztmatikus betegek leginkább az úszás által tarthatják fenn jó légzési funkciójukat. A rendszeres edzés nemcsak közvetett úton (az erek állapotának javításával) hanem közvetlenül is vérnyomáscsökkentő hatású. Bár a későbbiekben (idősebb kor) a csontleépülés. a vérkép javulására számíthatunk (növekvő vörösvértestszám. állóképességének javulása a hétköznapi terhelések könnyebb elviselésében jelentkezik. A főleg aerob edzéseket végzők keringési és légzési szervrendszere fejlettebb szinten tartható. Az izomzat erejének. így ha a táplálkozás is megfelelően zajlik. az önbecsülés terén. hemoglobinszint). egészséges szervezet! Bizonyos légúti megbetegedések is karbantarthatók megfelelően megválasztott mozgásprogram segítségével. A megfelelő csontállomány és szerkezet kialakítása fiatal korban zajlik. akár kóros töréseket (fáradásos törések) okozva. ízületi megbetegedések. Nem mindegy tehát. jobb oxigenizációt eredményez a szervezetben. Kisebb kockázattal számolhatunk az érelmeszesedéses elváltozások kialakulása. mondhatjuk természetes csontleépülés. egyénre szabott edzések a vérképzésre is jótékonyan hatnak. feszesebb lesz tőle a testünk.

E könyvben az élettani. Ezek a mozgató-szervrendszer. A megfelelően adagolt és tervezett edzések azonban az ízületek mozgékonyságát javítják. hogy az olvasó tökéletesen megérthesse a bemelegítés szakmai szerepét. sőt önmagunk és társaink megismerésében is szerepet játszik. A túlzások kerülendők! A rendszeres testedzés kedélyállapotunkra is kedvező hatással van. „Nézd meg. nincs az a csapatérdek. idősebb korban megjelenő artrózist hozza létre. Önmagunk legyőzése az edzések során civil életünkben. ők mégsem tették”. Különösen igaz ez. Testünk a rendszeresen elvégzett edzésmunka hatására elfárad. amely a bemelegítés hiányából. Ne feledjük soha az. Nem védekezhetünk azzal. hogy az valóban elégséges módon megtörtént-e. hogy melegítsenek be. Mivel az ízületi porcok sérülékenysége kiemelkedő. önbecsülésünket. a légzőszervrendszer. akár munkánkban is kamatozhat. A bemelegítés során több olyan szervrendszer működését kell nyugalmi funkcióból. ha a sporttevékenység társaságban történik. Alapszabály legyen. Ha sérülés következik be. melyet nem kihasználni hiba. ha a sportoló idő előtt tér vissza edzéseihez. vagy annak elégtelen voltából származik. Az edző a felelős a szakmai munka fölött. így csakis ő vonható felelősségre ilyen esetekben is. szociális létünk fontos területeként. hiszen mindannyian küzdünk néha kellemetlen. alvásminőség remélhető tőle. rájuk bízhatja ugyan. követnie kell. gyakran küzdenek alvászavarokkal. így jobb minőségű pihenési folyamatok. 58 . az mindig edzői műhibának tekinthető. mely a terhelések. hogy csak a sérülésekből tökéletesen felgyógyult ízület terhelhető újra! A részleges gyógyulás nem elég. de még az idegrendszer is. vagy ha tapasztaltabb sportolókkal van dolga. mégis számos esetben hanyagolják el a sportolók ezt az edzésszakaszt.terhelések az ízfelszíneket borító porcot is következményszerűen érintik. így időskorban is fiatalos mozgásfunkció remélhető. A sporttevékenység egy lehetséges örömforrás. ezzel sikeresebbé válhatunk szakmai karrierünk terén. Kitartóképességünk fejlődése. a keringési rendszer. munkahelyzetbe hozni. Ezek kezelésében a rendszeres mozgás terápiás értékű lehet. nélkülözhetetlen szerepére edzéseink elején rengeteg cikk. előadás hívja fel a figyelmet. Nincs az a verseny. miszerint nem kezdhető el semmiféle edzés alapos bemelegítés nélkül. nagyon rossz életminőséget eredményezve az idős emberek számára. törekedve arra. szakaszait a gimnasztika tantárgy tárgyalja. de kívülről figyelnie. hogyan viselkedik társad a pályán. Gyógyszerek. az edzők egyik legfontosabb egészségügyi feladata (Lásd később részletesen!). mindig az edző felelőssége! Vagy ő maga vezeti a bemelegítés mozdulatsorát. altatók helyett mozogjunk. Ez mindenki számára szükséges lehet. hogy a bemelegítés megtörténik-e vagy sem. Azok az emberek. nyomott hangulati állapottal. játsszunk! A bemelegítés élettani és sportszakmai jelentősége A bemelegítés fontosságára. edzések végrehajthatóságának alapját képezik. akik munkájuk során fokozott szellemi tevékenységet végeznek. hosszú távú szövődményeket kockáztatunk vele. hogy „én megmondtam a sportolóimnak. de sokszor még a súlyos kedélybetegek (depressziósok) kezelésében is hasznosítható. könyv. csak további. ezért az ízület védelme. mely ezt a szabályt felülírhatná! A sérült ízület terhelése. A bemelegítés végrehajtásának módjait. tartós fájdalmak mellett. erősödése hatékonyabbá teszi munkánkat. A rendszeres testedzés fokozza kitartásunkat. annak kopását okozza. amely a csak évtizedek múlva. Rengeteg tartós társasági kapcsolat létrejöttének helyszínei a sportpályák. egészségtani hatásokra fókuszálunk. Bár szinte a könyökünkön jön ki a jó tanács. Ez a heves. és megmondom milyen ember!” Ebben a mondásban sok igazság rejlik. akár teljes mozgásképtelenséget okozhat.

A jó bemelegítés a verejtékezés megindulását eredményezi. Ilyenkor „túlmelegszik” a sportoló. fokozódó terhelése. Az edzések során. Az erőteljesebb légzőizom működés a vérbe juttatható oxigén menynyiségét növeli. mely segítségével kialakítható a szükséges munkahőmérsékletet szervezetünkben. ne nagyoljuk el a bemelegítést. csökken közöttük a súrlódás. Ne hanyagoljuk. a sportoló az edzés vagy verseny későbbi szakaszaiban fog szenvedni a megemelkedett testhőmérséklet kedvezőtlen hatásaitól (pl. mind a jó minőségű oxidatív energiaszolgáltatás lehetőségét javítja. A termelődő verejték a test felszínéről elpárologva hűtőhatást vált ki. mind pedig a sérülések megelőzésében fontosak. úgy ez az esemény nem történhet meg. tönkre teheti a verseny eredményességet. A bemelegítés alatt a szívműködés erőteljesebbé válik. Amennyiben ruha által fedett a testünk (pl. szakadásos sérüléseket.: oldalszúrás). a légzésfunkció emelkedése). A légzési működés fokozatos erősödése.). hanem a sportág specifikus mozgásokat is alkalmaznunk kell bemelegítés során. ne kockáztassunk tehát! 3. versenyen olajozottabban. a keringés növekedése. mind az aktív mozgatórendszer működése. és légzésmélység növekedésében nyilvánul meg.1. hónapokon keresztül begyakorolt. stb. A hideg izomzat sokkal könnyebben szenvedi el a húzódásos. hiszen ilyenkor az izomműködés által fokozottan termelődő hő. Ha ez elmarad. Az idegrendszeri bemelegítés másik célja. szervi működészavarokat okozhat (pl. hogy a nyugalomban erőteljesebben működő paraszimpatikus idegrendszeri funkciókat. ami az oxigénkínálatot növeli. a párologtatást lehetővé tevő sportruhában edzeni. leválása ellenében hat. 7. így a fokozott fizikai megterhelés elviselésére alkalmassá válik. ami által az ízfelszínek egymáson való elcsúszása könnyebbé válik. a légzésszám. ami leronthatja az edzés hatékonyságát. Az izmok vérbőségének kialakulása azok hőmérsékletét is emeli.: holtpont jelensége). biztonságosabban alkalmazhassák őket (pl. így egyúttal az anaerob folyamatok kialakulásának megelőzését eredményezi. 5. Ez az izmok felé vezető kisartériák. megtanult. a savasodási. A fokozatosságon nagy hangsúly van. azok vérellátásának növekedését eredményezi. Ez a vér oxigénszállító kapacitását fokozza. gimnasztikai gyakorlatok. szakítószilárdságuk megnövekszik. Az ízületekben található nedvtermelés fokozódik. komplex mozdulatsorokat (Lásd korábban a dinamikus sztereotípiák ismertetésekor!) a bemelegítés során fel kell idézni a sportolóknak. 6. állapota megváltozik. hiszen ez a váltás hirtelenül bekövetkezve. anorák). Bemelegítéskor mind a passzív. munkára való átállása az egyik legjellemezőbb. A túlmelegedés megelőzésében fontos ez az esemény. A felsorolt hatások mind a sportoló teljesítményének optimalizálásában. és a pulzustérfogat is. Nagy melegben igyekezzünk könnyű ruházatban. amely rugalmasabbá válásukat okozza. úgymond „újra kell futtatniuk” az ismert mozgásokat. a szervezet munkára való felkészítését alakítja ki. hiszen az edzés egyik legfontosabb szakaszáról van szó. passzolási mozdulatai. testhőmérsékletet emelő hatása kompenzálható. A bemelegítés során megfigyelhető idegrendszeri változások közül a test hőszabályozásának. esetleges repedése. a terheléskor hatékony szimpatikus idegrendszeri működések irányába. növekszik a pulzusszám. és mentális ráhangolódás miatt szükséges. Ez a hatás a porcok kopása. és jelentősen képessége alatt teljesít. fokozatosan átállítsuk. hogy az edzésen. arteriolák megnyílásnak eredménye. Ez a pszichés. 59 .. 2. Az izmok bemelegítéskor zajló. így szintén az aerob energiaszolgáltatás javulását célozza. Nem elég tehát csak az általános bemelegítést alkalmaznunk (kocogás. A három előbb említett változás együttesen (az izom-vérellátásának fokozódása. vívók mozdulatai). és legfontosabb esemény. 4. labdajátékosok lövési.: tornászok gyakorlata.

Bár az előbb említett változások fizikai aktivitás nélkül is lehetségesek. tónusukban. A kalóriadús étkezés hízást. hogy azok az izmok. A fitnesz iparban óriási pénz van. Testünk méreteinek és arányainak módosítása kétféle szövettípus változtatásával képzelhető el. Ágyban fekve elhízhatunk. minden lehetséges erőfeszítésre képesek lehetünk. fontos szövetféleség (izomzat) is megcsappanhat. így a helyi fogyasztás módszerei csak korlátozottan lehetnek hatásosak. hogy mérete növelhető. esztétikai tulajdonságainkkal kapcsolatban jelentősen felértékelődtek (talán túlságosan is). Rengeteg kókler tevékenykedik a „fitnesz iparban”. a kalóriaszegény pedig fogyást eredményez.és alakformálás veszélyei Miután napjainkban a társadalom elvárásai külső. megmaradnak eredeti méretükben. a testforma aktuális trendnek megfelelő változtatása rendkívül sok alakformálási módszert hívott életre. miközben izomzatunk megőrződik. ami annyit jelent. a változás iránya a felvett kalorigén tápanyagok mennyiségének függvénye. Az alakformálás programja. A hiúság nagy úr. Ezek többsége. A tetszeni vágyás olyan motivációs erő. pácienseik egészsége nem drága nekik. Célszerű összefoglalnunk tehát a testsúlyszabályozás. sajnos egészségtelen eljárásokat is tartalmaz. miből származik testünk tömegének csökkenése. inaktivitás esetén sorvad. sőt akár fejlődhet is. akik az anyagi haszonszerzés érdekében. természetesnek vehető módon ott ólálkodnak körülötte. Az izomszövet „aktív szövetféleség”. alakformálás törvényszerűségeit. irányelveit. amit feltétlenül meg kell előznünk. A fogyás lokalizációjának irányítása rendkívül nehéz feladat. 3. amely munkavégzés által gyarapodik. míg az edzéshatás híján levők. gyakorlatilag kizárólagosan zsírvesztést kell. Ne csak az elvesztett kilókat nézzük. 1. Ezek a zsírszövet és az izomszövet. így kielégítése érdekében. 2. nem azonosítható a testtömeg általában való csökkenésével. ráadásul óriási étvággyal rendelkezik.A test. testünkön való elhelyezkedése. elrendeződése nem befolyásolható lényegesen. az egészséges fogyasztási módszer nem nélkülözheti a mozgást! A zsírszövet arányai. hanem azt is. Tömegnövelés szempontú. hogy ráismerhessünk a dilettáns. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. mely sokszor akár egészségkárosító módszerek alkalmazására is ösztönözhet bennünket. céljai szerint háromféle lehet. Ennek értelmében a test arányainak megváltoztatása. A zsírszövet mennyiségét rendszerint csökkenteni igyekszünk testünkön. A zsírszövet eltávolítása testünkről szintén örökletesen meghatározott program szerint zajlik. elsősorban az izomzat fejlesztése által lehetséges. és milyen mértékben hízunk genetikai és hormonális hatások eredménye. Mivel a zsír nem más mint energiaraktár. A jó fogyasztási program. 60 . hogy eredményezzen. Sok sikeresnek kikiáltott fogyasztási módszer súlycsökkenést eredményező hatása izomvesztést is okoz. melyeket rendszeresen dolgoztatunk fejlődnek. izomcsoportok. de le is fogyhatunk. minden lelkiismeret-furdalás nélkül feláldozzák vendégeiket. A zsírszövetet „passzív” szövetféleségnek tekinthetjük. azaz fogyasztani szeretnénk. ami kerülendő. Arányosításra törekvő. Hogy hova. de akár csökkenthető is a fizikai munka teljes hiányában. Fogyási szándékból végzett. A fogyás a testünkön felszaporodott zsírpárnák csökkentésének folyamata. Ez utóbbi esetben gyakran más. vastagodnak. hozzá nem értő módon összeállított módszerekre. így a „hiénák”.

Hétről hétre előrehaladva szabad szigorítanunk. hogy a mozgásszegény életet élők számára a rendszeres sport nagy. hogy ezt az energiamennyiséget mindenképpen biztosítanunk kell szervezetünk számára. súlyos hiba annak felfogni. „Vastagosdási igény” esetén növelni szükséges a táplálékkal felvett energia mennyiségét. Emlékezzünk vissza az alapanyagcsere fejezetre. így némelyek ismétlésként hatnak majd számunkra. A rendkívül gyakorinak mondható 1000 Kcal/nap vagy akár ennél is alacsonyabb energiabevitellel számoló diéta hibás. drasztikusan megkezdett fogyókúra Gyakori hiba. hogy az alapanyagcsere mennyiségének megfelelő energiát minden körülmények között juttassuk be szervezetünkbe. A táplálkozás módosítása. elsősorban az energia-bevitel változtatását jelenti. A fogyasztás és izmosítás módszereinek ismertetése meghaladja e könyv kereteit. és azt is csak kis mértékben. Alakformáló edzésprogram. Ezek közül többet már a testsúlyszabályozás során elkövetett hibák listáján is említettünk (lásd korábban!). csökkentenünk kell azt. fogyókúrát versenyként megjelenítő műsorait! 2. aszketikusan kevés étkezésre váltunk. és azt is csak fokozatosan! Ha túl gyorsan. Ennek csak kimerülés. súlyos hiányállapotba sodorjuk a sportolót. néha túlságosan is nagy fáradság.főként akkor. Mivel a hiányállapotokat nehezen toleráljuk. stresszt okoznak szervezetünk számára. 1. ha nem szeretnénk rontani alapvető életfolyamataink hatékonyságát. alakformálás programjának. a hasznos. míg fogyásnál éppen ellenkezőleg. alapvetően két pilléren kell nyugodnia. Ennek átlagos mértéke 1300-1600 Kcal/nap körül mozog. hanem. és idő előtt felhagyott program lehet a vége. Az energiaszegény étrendre való átállás hasonló frusztrációs hatást okoz. Az edzések jellege és mennyisége is különböző tömegnövelő és „vékonyító edzésprogram” (formába-hozó) esetén. Bár a testsúly jelentős csökkenését eredményezi. „Éhezéssel” járó fogyasztás Az előbbiek megfontolásával nyilvánvalóvá válik. ahol megállapítottuk. Javaslatunk az. drámai változtatásokat akarunk létrehozni életvitelünkben. vagy korábbi mozgásszegény életünkről mindennapos edzésekbe fogunk. vagy éppen túlságosan vékonyak. nagy lépésekben csökkentjük az elfogyasztható étel mennyiségét.A testsúlyszabályozás. hogy felismerve hiányosságainkat (elhízottak. fogyasztani nem kívánt szöveteket is súlyosan érinti. így csak a gyakorlatuk során előforduló leggyakoribb hibákat ismertetjük. A fogyókúra nem verseny. emiatt az elviselhetőség kiemelten fontos szempont. Ha lehet. Az addig megszokott bőséges táplálkozásról. ha nem is egy. mivel túlságosan szigorú. egyszerre csak egy tényezőt módosítsunk életmódunkban. Fogyókúra esetén hosszútávon kell gondolkodjunk. gyengék vagyunk). a szervezet tűrőképességének növekedése függvényében. 1. Ez anynyit jelent. Ne feledjük. Ezért is tartom óriási szakmai hibának. rosszkedv. hogy az „éhezéssel” végrehajtott fogyasztás műhiba. majd néhány hét múlva csökkentsük az étkezések mennyiségét. a televízió. így valóságos szenvedést okoz. így élvezeti értéke csekély! A mozgás örömére hosszútávon lehet csak ráérezni. A fokozatosság elvét a fogyókúra megkezdésekor is követnünk kell. melyhez a megfelelő időt meg kell adni testünknek. A túlságosan gyors változtatások . a fogyáshoz 61 . hogy a teljesen nyugalomban levő test is jelentős energiát fogyaszt életfunkcióinak fenntartása érdekében. Túl gyorsan. így e két változást külön-külön. kiábrándultság. az ilyen program. lassan illesszük életünkbe! Először a mozgást integráljuk napi teendőink sorába. több területen módosítunk – nagy megterhelést. Táplálkozási reformok. 2. hirtelen egyik napról a másikra bekövetkező.

intenzívebb feladatokat is. hogy fogyasztás során szervezetünk ugyanúgy igényli a minőségben tökéletesen kielégítő táplálkozást. túl hosszan. Gyakorlatilag éheznek. ha fogyasztási szándékból még sporttal is tovább fokozzuk azt. sem pedig a minőségi éhezés nem megoldás! A mozgásprogram nélküli fogyókúra egyetlen egy esetben lehet elfogadható. vagy a vízben való mozgás javasolt első lépésben. Keze- 62 . A gyors. hogy fogyókúra alatt bármelyik tápanyagot is elhagyhatnánk napi étkezéseinkből. Az anorexiások betegek. tehát a fogyasztás mellett. mozgáshiányban élőknek az átlagember számára kevésnek tűnő mozgásmennyiség is elegendő. Ezért is hangsúlyozandó. A fogyasztás energiaszegény étrendet igényel. elsősorban serdülő lányoknál figyelhető meg. fejlesztő szándékú edzések végzése is zajlik. Emlékezzünk vissza arra. kampányszerű fogyókúrák testsúlycsökkenést ugyan igen. Gyakran történik meg a fogyást segítő mozgásprogram eltúlzása is. és testre-szabott edzésekből kell. mint azon kívül! Miért gondolnánk azt. sőt akár éves időtartamú feladat legyen! Óriási előny. melyek fehérjementes napokat tartalmaznak nem elfogadhatóak! A fogyókúrás étkezések összeállításakor ugyanúgy figyelnünk kell arra. az edzettségi szintet jóval meghaladó terheléseket eredményezheti. túl intenzíven végzett edzések könnyen kontraproduktívakká válhatnak. túlterhelésből fakadó ártalmakat okozzunk. ha sportoló testsúlyszabályozásáról van szó. akik súlyosan lesoványodott testüket továbbra is elhízottnak látják. fehérje-. ami rendszeresen. Túlterhelés. Különösen igaz ez akkor. így a minőségi táplálkozásra még inkább szüksége van. mozgással. kirándulás. 4. sportolással hozzuk létre! A fogyás elfogadható.5 kg/hét legyen! Az ennél gyorsabb fogyás az izomzat vesztésének rémével fenyeget. Ezek az anorexia nervosa. Körültekintően kell ilyenkor megválasztanunk a mozgásformát. mint egyéb élethelyzeteinkben. A túl gyakran. hogy felépüljön. Sem a mennyiségi. a testtömeg csökkenésének függvényében választhatunk bonyolultabb. ne siettessük! Az alakformálásban érdekeltek körében gyakori a túlmotiváltság. Súlyosan elhízottaknál a gyaloglás. hogy minden szükséges tápanyag. hogy 13-14 órás fehérjehiányos étrend már fehérjebontást indíthat el izmainkban. ami nagyon könnyen végzetesen súlyossá válhat. nehogy sérüléseket. de egészséges életvitelt biztosan nem eredményezhetnek. nem pedig vitamin-. amikor a fogyni vágyó nem mozoghat. 3. vagy szénhidrátmentes napokat illeszteni a diétába. Ne feledjük el. Egyoldalúan összeállított étrend (divat diéták) Másik gyakori hiba az egyoldalúan összeállított diéta. túledzés a program során Nem csak táplálkozási hibák figyelhetők meg testsúly-szabályozási programok végzése során. vagy akár szénhidrátmentes ételeket. illetve nem képes mozogni betegsége. Sőt. Később. Akár kóros edzésfüggőség is kialakulhat olyanoknál. hogy a hosszú távra tervezett fogyasztó program lehetőséget ad arra. és sok esetben „mániásan” edzenek is. Túlsúlyosoknak. sőt gyakran sok is lehet. Ez a súlyos testséma zavar (nem látják reálisan saját testüket). maximális tempója 1-1.szükséges energiahiányt pedig. Elhibázott technika fehérjementes. A súlytöbblet önmagában is mozgatórendszeri túlterhelést okoz. Azok a diéták. a megszorított energia-felvétel miatt a szervezet stresszhelyzetben él. hogy életmód változtatást alakítsunk ki a fogyni vágyó hétköznapjaiban. Ne feledjük. Ennek a viselkedészavarnak két ellentétes irányú megjelenési formája ismeretes. Több tíz kilogramm zsír eltávolítása sok hónapos. vagy fogyatékossága miatt. és az inverz anorexia. hogy az egészséges fogyókúra kiegyensúlyozott étkezésekből. napi rendszerességgel bekerülhessen szervezetünkbe. akiknek a külső megjelenés kiemelten fontos kérdés. hogy a fogyasztás hosszú távú program. amikor megállapítottuk. más néven izomdiszmorfia.

A kettő együtt energiahiányt okoz a szervezetben. hogy leadjanak ahhoz. Az energiahiány két úton érhető el. bár kétségtelen. Speciális diétával és fizikai munkavégzéssel. hogy a mérlegeléskor súlycsoportjukba beférhessenek. ami tovább növeli a lehetséges szövődmény kockázatát. A súlycsoportos sportágak képviselőinek gyakran. 5. Ez utóbbi forma kevésbé veszélyes. Sajnos esetenként. Az izomdiszmorfiának elnevezett viselkedészavar. Ne kövessük a látszólagosan könnyű utat! Ezt. Vizelethajtókkal. egy napon belül több kilót kell. a tartós álmatlanság. (Lásd doppingszerek fejezet!) Az anabolikus készítmények minden szervet. a koncentráló képesség megromlása. és eltűnnek testünkből. Minden létező mellékhatással számolnia kell annak. Inverz anorexiának azért nevezhetjük. hogy végrehajtása sokszor nagy fáradságba. Téves koncepciók az alakformálásban (zsírégetés!!!) 63 . Vizelethajtást ne kockáztassuk. utóbbi növeli a test energiafelhasználását. azonban ennek súlyos ára van. Ezek többsége központi idegrendszeri izgatószer (Lásd korábban a doppingszerek fejezetben!). elsősorban a testépítő edzéseket „megszállottan” végző férfiakat érinti. mint az előző esetében. aki ilyen szerekhez nyúl. Előbbi csökkenti a szervezet által felvett energia mértékét. ami következményszerű fogyást eredményez. így ha a test napokon. de egészség nélkül minden semmi!” Az alakformálás területén is kiemelkedően gyakori a „drogok” használata. jól tolerálja a szigorú diétát. a szívritmuszavarok tönkretehetik magánéletünket akár halálos szövődményt is okozhatnak. így szedője könnyen megbirkózik az éhséggel. Az elv a következő: A testen felszaporodott zsírpárnák mint energiaraktárak funkcionálnak. Az izomzatot építő szerek garmadája kapható a feketepiacon. Ez mindenkinél működik. akár több liter vizet is képesek lehetünk eltávolítani a szervezetből.és só-vesztés szívritmuszavart okozhat. A program azonban nehéz. Ezek többsége súlyos mellékhatásokkal jár. így csak a vízháztartás rovására gondolkodhatnak. ezért ostobaság rövid-távú céljaink miatt.lése komplex orvosi feladat. hiszen a víz. 6. Ilyenkor kerülnek szóba a „fogyasztó szerek”. ami étvágycsökkenést eredményez. Ilyen rövid idő alatt. ezek a raktárak a hiánypótlás érdekében lebomlanak. akkor legfejjebb a szaunázással történő vízvesztést szorgalmazzuk az utolsó napon. a szélsőséges fizikális kimerültség. kellemetlen állapotot eredményez. kivétel nincs. E gyógyszerek segítségével látszólagosan egyszerűvé válik a fogyókúra. Az idegesség. heteken keresztül energiahiányos helyzetbe kerül. a gondos orvosi és pszichológiai terápia ellenére is halálos kimenetelű alultápláltsághoz vezet. nehézségbe ütközik. mert éppen ellenkező testséma zavar áll a hátterében. Itt a hatalmasra növesztett test vékonynak tűnik a „beteg” számára. hosszútávra tervezett életünket tönkretenni. a mindennél fontosabb egészségünk érdekében kérjük! Emlékezzünk mottónkra! „Az egészség nem minden. ezért rengetegen vallanak kudarcot fogyókúrájuk során. ezért feltétlenül kerülendők. Egészségkárosodást okozó szerek alkalmazása A testsúlyszabályozás területén rengeteg gyógyszert alkalmaznak az aktuális cél elérésének meggyorsítása vagy megkönnyítése érdekében. zsírt ekkora mennyiségben nem lehet eltávolítani a testből. A fogyasztás elve egyszerű. azonban a mellékhatások is drámaiak lehetnek! Ha már elhibáztuk a verseny előtti testsúlyszabályozást. ugyanakkor mindkét esetben gyakori a gyógyszerekkel való visszaélés. szervrendszert érintenek mellékhatásaik által.

így a fogyasztásban betöltött szerep is mérséklődik.) elvégzése után bekövetkezik. Korábbi fejezetben (Izmok energiaszolgáltatása. fáradtan. így minden sport fogyasztó hatású lehet.) tárgyaltuk. melyek „zsírégető hatása” a legmagasabb. intenzív edzések után az utólagos zsírégetési effektus alatt zajlik. erőfejlesztő gyakorlatok. betegen. hatékonyabb fogyást eredményez. többek között helyes táplálkozással. sérülten végezve nem tudja teljesíteni a hozzá fűzött reményeket. Készítsük fel szervezetünket az edzés alatti megmérettetésre. stb. mely a leghatékonyabb zsírmobilizációt eredményezi. Éhesen. korábban beinduló zsírégetési mechanizmussal. sérülésveszélyes. hogy a sportolás után bekövetkező utólagos zsírégetési hatás az. és igyekezzünk kihozni magunkból a legtöbbet! Éhesen. kóvályogva nem lehet jó minőségű edzést végezni. úszás. és nem a körülményeket nehezíteni. émelyegve. A kora reggeli. állítják a „szakemberek”. 64 . Ez téves elképzelés. és ráadásul a fogyasztásban is kevéssé hatékony. éhgyomri tréning gyenge edzéshatást eredményez. így célszerű az edzés minőségére koncentrálni. A reggeli. szomjasan. A zsírpárnák csökkentése a jó minőségű. Ez mindegyik mozgásforma (futás. lelkiismeretesen fel kell készülni rá.Az alakformálásban résztvevők fáradhatatlanul keresik azokat a mozgásformákat. Az edzés nem tréfadolog. éhgyomorra végzett edzés.

Sízőknél a sportszer. Számos sportág igényli speciális védőfelszerelések. Kajakosoknak. hanem edzéseken is ugyanúgy alkalmazandók. és a nem megfelelő sportszerek vagy ruházat használatának megtiltása. hiszen más sebességgel. míg a haladók a merevebb. kistermetű vagy nagy tömegű sportolóról van-e szó. az edzőnek tökéletesen tisztában kell lennie a sportjához használatos eszközök. felszerelések minőségi követelményeivel. Az ő feladata ezek ellenőrzése. és főleg balesetmentesen alkalmazni. Ez mind a sportági teljesítményre. vagy haladó. Lássunk néhány példát! A rúdugrók rúdválasztása speciális sportszakmai kérdés. rosszul húrozott ütő akut és krónikus ízületi sérüléseket okoz (pl. viselendők. gerincszakasz védelmét biztosítja. A megfelelően beállított síkötés számtalan súlyos térdízületi. technikával dolgoznak a lejtőkön. Gyerekeknél. A sportoló testsúlya. vagy a szivacsgödör biztosítása óriási segítséget jelenthet a sérülések megelőzésében. a labdarúgók sípcsontvédőjének használata súlyos sérülések megelőzésben hasznosítható. A motorversenyzők bőrruházata. a síléc helyes megválasztása beállítása preventív jelentőségű. Nem mindegy. 65 . gyermek vagy felnőtt. hogy a sportágában kezdő. minőségben eltérő formája kapható a szaküzletekben. A súlyemelők. a kézilabda kapusok szuszpenzora (ágyékvédő). testi adottságaihoz alakítandó. hogy kinek a számára szánjuk használatra. álló helyzetben végzett súlyemelő gyakorlatok során. A nehéz. A sportoló egészségének védelme érdekében. Kezdők és haladók kötésének erőssége különbözik. A jégkorongozók. húrozásának feszessége a sportoló képességeihez. ruházat alkalmazását.Sportszerek. hogy ez megvalósítható legyen. hiszen ezt több szempont szerint végzi a síoktató. amikor a kötés beállítására kerül a sor. sportártalmak megelőzése az edzői munka egyik prioritása. Tornászok nyújtógyakorlatának bizonyos elemeinek gyakorlása során a loncs használata. kenusoknak kezdő szinten mentőmellényt kell hordaniuk. alkalmatlan eszközök száműzendők a sportpályákról. vadvízi kajakosok sisakhasználata nem mellőzhető. meredeksége is befolyásolhatja a helyes döntésben. Teniszezőknél az ütő mérete. és egyéb sérülést előzött már meg. Forduljunk szakemberhez. Kezdők rövidebb. Ahhoz. illetve a különböző magasságú sportolóknál a kerékpár helyes méretének megválasztása. sítudása és a használt sípályák minősége.: teniszkönyök). A használható rúd jelentősen függ a sportoló képességeitől és testtömegétől is. mind pedig az ízületi rendszer terhelésére jótékonyan fejti ki hatását. hajlékonyabb rudat használhatnak. testépítők bőröve az alsó háti. sporteszközök és a sportruházat preventív vonatkozásai A sportsérülések. A kerékpárosok. hosszabb rudakat is képesek hatékonyan. ágyéki csigolyák. Bizonyos sportágak mozgásának tanulási fázisában segédeszközök használatára is szükség lehet. Az alkalmas eszköz meghatározásához tudnunk kell. amerikai futballisták védőruházata nem csak mérkőzéseken. gerincmerevítője. melyek akár a sportolói karrier végét is eredményezhetik. beállítása is fontos sérülésmegelőző feladat. az olcsó. Ezeknek rengeteg típusa. A legtöbb sportág speciális sporteszközök használatával zajlik. Néha még a hó minőségét is figyelembe kell vennie. ennek elmulasztása szakmai műhiba az edző részéről. Ostobaság az ilyen és ehhez hasonló védőfelszerelések viseletének esetleges kényelmetlensége miatt fölösleges sérüléseket kockáztatni. hogy az esetleges vízbeborulások során könnyebben legyenek menthetők.

ugyanis ezen áll vagy bukik a biztonságos sportolás. ruházatát edzések előtt ellenőrizze. és amely egyúttal lehetővé teszi a kiemelkedéseken való biztonságos megtámaszkodás lehetőségét is. öltözetben ne engedje sportolni. fejlesztették ki a szakemberek. Sose bízzuk a felszereléssel. hogy eközben a mozgást a lehető legjobban biztosítsa számára. részben a baleset során esetlegesen kialakuló tűz ellen szükséges megóvnia a sportolót. hanem szigorú sportszakmai követelményeknek megfelelő feladat. alpinisták ruházatának elsősorban a zord időjárási viszonyok ellen kell megóvnia viselőjét. azért tanulta szakmáját. A hosszú időtartamú. BMX kerékpárosok. 66 . Azért nevezhető az edző edzőnek. Ez nem divat kérdése.A görkorcsolyások. sporteszközökkel kapcsolatos kérdéseket laikusokra. amit a sportoló nem tudhat. Az edző felelőssége. térd. illetve az ugrásokkal. Alkalmatlan cipőben csak a sérüléseket kockáztatjuk. hogy megóvja őket a fölösleges. és alkalmatlan eszközökkel. Krónikus sarokcsonti. használatuk esetén létre nem jövő sérüléstől óvhatja meg a sportolót. A hosszútávúszók dressze a kihűléstől óvja meg a versenyzőt. valamint boka-. A jó minőségű futócipő kiváló befektetés. gördeszkások térd és könyökvédő protektora. Az autóversenyzők öltözete részben a gyakori ütközések során kell. sérülések előzhetők meg használatukkal. hogy ellenálló legyen. aszfalton történő futások során. hogy sportolójának felszerelését. A labdarúgók stoplis cipője a hirtelen irányváltoztatások biztonságos végrehajtását teszi lehetővé. ruházattal. és az Achilles inat érintő gyulladások. ezzel betegségek.és csípőízületi sérülések előzhetők meg a megfelelő cipő használatával. esetleg betonon. hogy tudja azt. mert tanítványai hiszik. A különböző sportágak speciális ruházatban zajlanak. és egyúttal az ezekből fakadó sérüléseket előzi meg. A sízők ruházata a szabad mozgás lehetőségének biztosítása mellett. azt a lehető leghatékonyabb formában lehetővé tevő formában alakították. melyeket az adott sport mozgásaihoz igazodó. elkerülhető sérülésektől. Erre sosem szabad sajnálni a pénzt. esések során a test minél gyorsabb lefékeződéshez szükséges súrlódást is biztosítania kell. Azért jönnek hozzá tanulni. szintén sok fölösleges. A sziklamászók cipője is speciális ruházat. puha talpával javítja a sportoló érzékelési képességét. hiszen egészségünket óvhatjuk meg általa. szökdelésekkel járó sportágakban kulcsfontosságú a megfelelő sportcipő használata. A hegymászók. ráadásul úgy.

3. több évtizedes sportolói karrier nehezen elképzelhető. A pálya megfelelő minőségű talaja. mérete. A jó edző birtokában van e tudásnak és fel is használja gyakorlata során. hogy csak alkalmas körülmények között. vagy a védőburkolat nélküli ablakok egy tornateremben a sérülések egyértelmű forrásai lehetnek. az ilyen versenyzőnek nincs helye a sportban. elkerülhető formákat kiszűrni. és ez a szabályoknak megfelelően történik meg. sporteszköz minősége. Az edző szorosan vett sportszakmai felelőssége. A sportruházat sportágspecifikus jellege a benne történő mozgás szabadságát kell biztosítania. és mint ilyenek vezetnek károsodásokhoz. vétlenül okoznak sérülést a társak egymásnak. (Lásd az előző fejezetben. testméreteihez illeszkedő (Lásd az előző fejezetben részletesen!) A rossz minőségű. ha nem a versenyző képességeihez. Ezeket külső és a belső sérülést kiváltó okoknak nevezzük. Egy nem jól megválasztott súlyú medicinlabda szintén sérülést okoz. hogy védje a sportolókat a nemtelen eszközöket használó társaktól. A szándékos sérülésokozás sportszerűtlen viselkedés. ha erőnlétileg. Hosszú. a gépekkel. edzettségi szintje alapján nem elégséges felkészültségű sportolóval használtatjuk. A legtöbb sportág szabályrendszere olyan. a fullkontaktos sportágak kivételnek tekinthetők. az bizony szándékos sérülésokozásra való igyeke67 . hiszen ott a mérkőzésen a sportolók szándékosan sérülést akarnak okozni ellenfelüknek. a tornaterem helyes kialakítása. elméleti alapon két csoportra oszthatjuk. helyzeteket. Sokszor azonban véletlenül. és a sportoló védelmét is szolgálnia kell. mérsékelni súlyosságukat. egy nehéz. aktuális állapota szintén sérülések forrása lehet. ismernünk kell azokat a tényezőket. Bármilyen furcsán hangzik. Ha megelőzni 100%-ban nem is vagyunk képesek őket. A használt sporteszközök ellenőrzése az edző feladata.Az edzők szerepe a sportsérülések megelőzésében A mindenféle sporttevékenység. melyek a sportoló testén. és a fölösleges. a sporteszközök. részletesen!) 4. rosszul húrozott teniszütő könnyen sérülés okozója lehet. de különösen annak élversenyzői formája balesetveszélyes. Például. annak alkalmatlan állapota sérülések gyakori forrása. megelőzni törekedhetünk. így az edző nem engedélyezheti használatukat. A sportesemény helyszíne. megfelelő helyszínen bonyolítsa edzéseit. silány eszközök önmagukban hordozzák az egészségkárosító hatást. Ha valaki ki akarja ütni ellenfelét. melyek fennállása esetén különösen gyakoriak az egészségkárosodások. A védőfelszerelések alkalmazása kötelező. szervezetén kívül levők. kisebb nagyobb sérülések ártalmak kialakulása nélkül. 1. sérülésveszélyes tevékenység. csökkenteni a gyakoriságukat. erőnlétéhez. hogy sikeresek lehessünk ezen igyekezetünkben. Az egészség-károsodásokat kiváltó tényezőket. 2. Külső okok A sérülést kiváltó külső okok közé olyan tényezőket sorolunk. Az alkalmazott sportszer. eszközökkel túlzsúfolt fitnesz terem. berendezések célszerű elrendezése mind fontos szerepet játszik sportolóink egészségének megőrzésében. az elhagyásukból származó sérülések az edző felelősségét vetik fel. A hiányos törött parketta a sportcsarnokban. A sporttárs is lehet okozója a sportsérüléseknek. Ahhoz.

elhelyezkedésének okos megválasztásával. vagy edzői szigor zászlaja alatt. Mindig vegyük figyelembe a versenyző életkorát. Nem véletlenül állítják le a síugró versenyeket ködben. elcsigázott versenyzők ész nélkül való edzése sokszor oko68 . Egymástól nagyon távoli korcsoportú emberek együttes edzése is veszélyes lehet. őket. sportártalmat. mint amit egy kimaradó edzés által veszíthetünk. A doppingszerek használata is a külső okok közé sorolható. Csak felkészülten küldjük harcba versenyzőinket. 2. és csak ennek megfontolásával állítsuk öszsze a mozgásprogramjukat. Egy 50 és egy 90 kilós sportoló nem feltétlenül tud hatékonyan együtt dolgozni egymással. az a gyerekeknek lehet túlzás. 1. hiszen a sportolók egymással kell. edzések minőségét és mennyisségét. A harcművészeti sportágak edzői úgy védhetik sportolóikat. Mindenki számára világos. betegséget. Ezeket az edzőknek. hogy kiket dolgoztatunk együtt az edzések során. úgynevezett akut fáradtság. akár a nyilvánvaló. A küzdősportok tehát érdekes kivételnek tekinthetők ilyen szempontból. hogy a fáradt szervezet terhelhetősége átmenetileg leromlik. „hadd edződjön a gyerek!” felkiáltással. Előbbi rövid ideig tartó. heteken keresztül is fennálló krónikus fáradtságnak nevezhető. és versenyre is csak akkor nevezik.zetet jelent. a sportolók pályán való mozgásának. csak túlterhelés. A szabadtéri sportágak esetében az alkalmatlan időjárási viszonyok okoznak sérülést. hogy küzdjenek. vagy éppen túlságosan alacsony hőmérséklet alkalmatlanná teszi a szervezetet. Ne féljünk leállítani az edzést hasonló extrém körülmények között! Többet nyerünk vele. nagy terhelések. súlyos műhiba. míg utóbbi akár napokon. „Vágóhídra küldeni” sportolóinkat. A sportoló életkora alapvetően befolyásolja terhelhetőségét. bár hatásuk már a szervezeten belül károsít. egy negyven évesnek. Küzdjünk ellene minden lehetséges módon! Belső okok A sportsérülések. ködben inkább halasszuk el az edzést vagy versenyt. A jó edző felismeri a fáradtsági jeleket. és sorozatterhelésekkor egyaránt megjelenhet. ügyességben egymásnak nem megfelelő társak is egészségkárosodások okozói lehetnek. A tiltott teljesítményfokozók használata (Lásd korábbi fejezetben részletesen!) nemcsak egészségkárosodást. 6. az alkalmazható módszerek. jegesedéssel járó időszakban. de sérülést is kiválthat. Az edzések természetes velejárója a fáradtság megjelenése. ezért alaposan gondoljuk meg. ha víz hőmérséklete nem megfelelő. ezzel sok kudarctól és főleg fölösleges sérüléstől óvhatjuk meg őket! A sporttársak okozta balesetek többsége elkerülhető. sportolóinak előzetesen felkészítve az esetleges veszélyekre. és ezek függvényében csökkenti. Ilyent csak kontrolált körülmények között tegyünk. a motorversenyeket viharban. szakadó esőben. de ami a felnőttnek hatékony edzés. A fáradtság egy edzés alatt. vagy halasztják el a Balaton átúszást. akár a közvetett jelekből fel kell tudni ismerni. A túlhajszolt. Nők és férfiak együttes edzése is sokszor vált ki sérülést. A túl magas. nem pedig az időjárási elemekkel. A páros gyakorlatok esetében a testméretekben. és azoknak megfelelően kell a terhelést megválasztania. Szélsőséges időjárási viszonyok között. hosszú távú elviselésre. ha a sportolók érettek a küzdelemre. Ami megfelelő egy tizenéves fiúnak sok lehet. ha edzésen hasonló képességű versenyzőkkel dolgoztatják. félreértelmezett keménység. sérülés lehet az eredménye a kisebbik számára. vagy változtatja a terhelést. 5. ártalmak gyakran a sportoló szervezetén belül meglévő speciális vagy megváltozott állapot miatt jönnek létre.

és vegyük figyelembe azt. melyek a fáradtág már nem tolerálható jelenlétére utalnak. hogy dilettáns.zott már sportbalesetet. A túlmotivált sportolók sokszor hajtják túl magukat. és szükség esetén alkalmazkodnia kell hozzá. nemcsak verseny teljesítményében marad el a tőle elvárhatótól. vállalnak olyan edzéseket. hogy egyénre szabott edzéseket tervez. eredményességre. Az edző legfontosabb tudása az. mozgásformák alkalmazása súlyos balesetek. a bemelegítés elmaradása vagy nem kielégítő módon való elvégzése miatt. Ez utóbbiak rengeteg sportoló pályafutását tették tönkre a sporttörténet során. A sérülések romlása. hogyha sportolója beteg. 5. Ez sokféle szempontból igaz. Az edző felelőssége sokszor éppen az. akkor jobban gyógyulnak. Ostoba állítás az. nem tanult szakember. hiszen ezzel azt bizonyítja. ügyességi és képességi szintjét. Ilyenkor az edző. 69 . hogy megvédje versenyzőjét saját magától. hogy képes elviselni. A képességeknek nem megfelelő terhelések. A betegség eleve legyengült szervezetet. maximum közeli terhelések csak tökéletes állapotban levő szervezet számára jelenthetnek fejlesztő értékű eseményt. sérülések forrása lehet. Kemény edzések. esetleg társuló. koncentrálni így a balesetek kockázata jelentősen megnövekszik nála. Ez nem igaz. A szervezet bemelegítettségének hiánya. A károsodások meggyógyulása időigényes. amikor annak családjában éppen tragédia következett be. mint „fék” funkciónál. A súlyos lelki válságban levő versenyző. melyekre még nincsenek felkészülve. amíg meg nem gyógyul. és bármennyire sajnálatos is. Legyünk tekintettel a sportoló lelki állapotára. akaratlan jelzéseire. Az aktuális érzelmi állapota. pszichés státusza a sportolóknak. melyet türelmetlenségünk miatt nem rövidíthetünk le. ha sérült sportolót terhelünk. de sérüléseket is kockáztat. Ha beteg versenyzőt terhelünk a betegség rosszabbodását. csak hátrányos lehet. mert még a forma gyógyulási utáni időszakra való átmentése sem oldható meg ilyenkor. A pszichésen instabil sportoló nem tud figyelni. döntően hat a hatékonyságra. A betegen való edzés fejlesztő értékkel nem bír. A jó edző nem csak hajtja. 7. melyet már nem biztos. de szükség esetén fékezi is versenyzőjét. 6. hogy a sérülésekre rá kell dolgozni. maximálisan figyelembe véve a sportoló edzettségi. új elemeket tanítani a tornásznak olyankor. azt nagyon gyorsan kerüljük el. Ha valamelyik edzőtől ezt halljuk. A betegséggel küszködő sportoló szintén a komoly kockázati kategóriába sorolható. Az edzések további tehertételt jelentenek számára. biológiai értelemben terhelés alatt álló testet jelent. Nem feltétlenül tanácsos a legbonyolultabb. újabb sérülés kialakulása történhet meg. de még a könnyített edzések sem engedélyezhetőek. egészségkárosodást. Figyeljünk sportolóink viselkedésére. nem edzhet. a gyógyulási folyamat elhúzódását és esetleges szövődmények kialakulását a kockázatjuk. A bemelegítés elvégeztetése kizárólag az edző felelőssége (Lásd korábbi fejezetben részletesen!). 4. Az edzőnek látnia kell a sportoló szélsőséges hangulati változásait. krónikussá válása (idültté). a túlterhelések megelőzése érdekében. Az ilyen okból bekövetkező sérülések súlyos edzői műhibának tekinthetők. Tudomásul kell vennie az edzőnek. Hasonló elvet kell követnünk a sérült sportolók esetében is. talán a leggyakoribb sérülést kiváltó tényező. az aktuális edzések során is. 3. Beteg sportoló edzése semmiféle haszonnal nem járhat.

vagy a markolásra. az őket borító hártyára. valamint a sportmasszázs szintén hasznos lehet az aránytalanságok javítása érdekében. így bontva meg a szimmetrikus izomzati állapotot. melyek az adott sportág mozgásanyagának természetéből fakadóan jönnek létre. mely hosszú távon. és az előbbi javaslatok figyelembevételével törekedniük kell a megelőzésben. A teniszezők ütőt fogó oldala erősödik jobban. sarokemelő alkalmazásával. A napi 24 órában tónusban levő. könnyebben alakul ki és lassabban regenerálódik belőle a sportoló. és az azonos oldali farizmok erősödnek meg jobban. (pl. a helyesen. ilyenkor a kétoldali arányos terhelés segíthet az aszimmetria korrigálásában. Kiegészítő sportok rendszeres végzése. vagy az ártalmak enyhítésében. hosszú futásokkal járó. gimnasztika történik. fokozatosan alakulnak ki. a lábszár izmainak rendszeres nyújtásával. teniszezőknek ajánljunk úszást kiegészítő sportként!) 70 . vagy súlyzót használó sportolókon gyakoribb. A csonthártyagyulladás egy kifejezetten gyakorinak mondható sportártalom. vagy az edzésszünetekben végzett rendszeres nyújtás lazítás az alkarizmok területén jelentősen csökkenti kialakulásának valószínűségét. lazításával az esetek többségében megelőzhető kialakulása. fáradt alkarizmok fokozott húzóhatást gyakorolnak az alkar illetve a felkar csontjaira. sportfelszerelés használatával. Ha általános erőfejlesztés. napok. Utóbbi hasonló fájdalmakkal jár. ezért elkerülhetőségük erőteljesen korlátozott. Itt is sokat segíthet az alkar izmainak nyújtása. Ez az állapot hozza létre a másik nagyon gyakori sportártalmat.: vívóknak. Az életkor előrehaladtával. a sarokcsont. Az edzések után. Tünetekként háti. evezőt. aszfalton történő edzések során sokszor alakul ki csonthártyagyulladás a sípcsont vagy a sarokcsont területén. de a könyök belső dudorának területén. Megfelelő sporteszközök. A vívók esetében a támadóállásban elől lévő comb. Vannak azonban olyanok is. hetek. a két oldalon elhelyezkedő gerincfeszítő izmok egyenlőtlen fejlettsége miatt gerincferdülést okozhat. Az aszimmetrikus sportmozgást végző versenyzők esetében az izomzat egyensúlyának megbomlás okozhat egészségkárosodást. masszírozása. hosszadalmas ezért inkább a megelőzésen legyen a hangsúly. Tüneteiket is csak később. még ha tökéletesen nem is küszöbölhető ki a szerkezet elváltozása. Gyakran a rendszeresen megjelenő fejfájások hátterében is ilyen esemény húzódik meg. Az alkarcsontban létrejövő változat botot. féloldalas evezési technikája bizonyos izomzati aránytalanságot eredményez. A kenusok sok éven át gyakorolt. a sportártalmak megelőzése A sportártalmak olyan egészségkárosodások. mely nyomásra. szorításra jelenik meg. Jó minőségű sportcipő használatával. A már kialakuló elváltozás kezelése nehézkes. sportolás hatására lassan. melyet teniszkönyöknek vagy dobókönyöknek (más néven golfkönyök) nevezünk. krónikus. sportártalmat. steril gyulladásukat (nem fertőzéses eredetű) okozva ezzel. vagy az alkarcsontok területén jön létre. Az edzőknek ismerniük kell a sportágukra jellemző specifikus ártalmakat. hiszen a sportági mozgás megköveteli az egyenlőtlen terhelést. ütőt. Ezek ellen védekezni nagyon nehéz. Előbbi a külső könyökdudor területén megjelenő fájdalom. precízen végrehajtott sportági technika alkalmazásával.A sportártalmak tünetei. A szökdelésekkel. az edzéshez szükséges megfelelő talaj megválasztásával. melyek a rendszeres testedzés. a fokozatosság elvének betartásával többségük megelőzhető. mely leggyakrabban a sípcsont. esetleg évek múlva mutatják. deréktáji vagy csípőízületi fájdalmakat érez a sportoló. Az esetek döntő többségében elkerülhető bajokról van szó. így egyenlőtlen húzóerőt gyakorolnak a csípőízületre. betonon.

Rendkívül makacs sportártalom. esetleg hideghatás (kajakosok.Több ízület környékén találhatók úgynevezett ízületi tömlők (bursák). Az ezek közepén található üregben kevés folyadék van. 71 . melyek az őket áthidaló inak „alápárnázását” alakítják ki. Hosszas pihentetés (több hét). mely fájdalmas mozgást eredményez. tavaszi edzései során) azok gyulladását (ínhüvelygyulladás) okozhatja. gyakran csak a hetes nagyságrendű gipszrögzítés vezet gyógyuláshoz. esetleg a mozgásterjedelem beszűkülését okozhatja. Az ízületeket áthidaló izmok inai sok esetben ínhüvelyben futnak. A tartós terhelés. Tünetei a fájdalmas mozgás. krónikussá válik. Néha gyulladáscsökkentő injekció beadása is szükségessé válhat. gyulladáscsökkentő terápia vezethet eredményre a gyógyulás terén. valamint a ropogó. amit az ínhüvely fölötti bőrre tett ujjainkkal érezhetünk mozgatások során. ha a gyulladás elhúzódóvá. Tartós terhelés hatására a tömlők begyulladhatnak (bursitis). kenusok őszi. sercegő érzés.

sporttárssal való ütközés vagy elesés is. ami fájdalmas duzzanat formájában (vérömleny) jelentik meg néhány perc elteltével. A bőrt ért károsodások lehetnek fedettek vagy nyíltak. Az ellátás a sérült bőrterület azonnali hűtéséből (jegelés) és nyomásából áll (kompresszió). seb van rajta. A repesztett seb.. a külvilágba történő vérzés. így tüneteik is gyorsan megjelennek. vagy legalább mérsékeljük a vérömleny kialakulást. és a szúrcsatornában milyen szerveket érintett a károsító hatás. melyek sporttevékenység hatására. kés). esetleg funkciójának kiesését. a bőr felszínen való lapszerinti elmozdulása által (pl. csak annak környékén! Ha a bőr folytonossága megszakad. A fedett bőrsérülések tompa tárggyal való ütközés során jönnek létre. ami nagy feszültséget hoz létre a szövetekben. azaz sebzéssel járók. így kifele. A vágott seb szintén éles eszközzel okozható. A két technikát együtt alkalmazzuk! Először helyezzünk valamilyen hűtésre alkalmas hideg tárgyat (jégakku) a sérült területre. vagy rövid időn belül érezhetjük a fájdalmat. Erőteljesen meghúzva a fáslit. hamarabb válik edzésre képessé sportolónk.: balta). bonyolult mozdulatok zajlanak. akkor a jegelés nem alkalmazható közvetlenül a seben. hogy megelőzzük. A szakított seb a szövetekben egymástól eltérő irányú erők egyidejű felléptekor jön létre. A szúrt sebet hegyes tárgy hozza létre. Ha a bőr megsérült. melyek során óhatatlanul is előfordulhatnak sérüléseket okozó balesetek. és a vérzés felgyorsulhat. A metszett sebet éles tárgy okozza. Mindig komolyan kell vennünk. felületes rétegeket érintve. mely esetében nem szakad meg a bőr folytonossága. itt azonban a tárgy függőlegesen hat a bőrre (pl. ütközések során elsősorban a testünket borító bőr szenvedi el a külső károsító behatásokat. Gyakran azonnal. Ilyenkor zúzódás következik be. zavarát. hogy a nyársaló eszköz milyen mélyen hatolt a testbe. illetve az idegrendszer szenvedi el. sebkialakulás nem történik. elsősegélynyújtás A sportsérülések olyan egészségkárosodási formák. hiszen sosem tudhatjuk biztosan. így az zegzugos sebszéleket okozva felszakítja a bőr. akkor sebről beszélünk. A nyársaló tárgy eltávolításával ez a tamponád megszűnik. sportbalesetek. A bőr sérülései A különböző sportmozgások során nagy sebességgel történő. majd rugalmas pólyával (fásli) rögzítsük ott. Ilyen lehet egy sportszerrel való „találkozás”. Az edzőnek fel kell tudnia ismerni a jellemző sérülésformákat tüneteikről.Sportsérülések. A szúrást okozó tárgyat nem szabad a sebből kihúzni. Sportsérüléseket leggyakrabban testünk kültakarója a bőr. Esések. tompa tárggyal való ütközés során jön létre. 72 . mert tamponként viselkedve csökkenti a vérzést. A horzsolt seb a bőrt érő súrlódási erő hatására alakul ki. rányomhatjuk a hideg eszközt a sérült területre. vagy a sérült testrész illetve szerv működésének gyengülését. ezzel a két elsősegély-nyújtási technikát együttesen alkalmazva. A kialakulás okának függvényében különböző sebformákat különböztetünk meg. hirtelen következnek be. A bőr mélyebb szöveti rétegeiben azonban bekövetkezik vérzés. hiszen a kevesebb bevérzéssel járó zúzódások gyorsabban gyógyulnak. a mozgató-szervrendszer részei. Fontos. sőt az elsősegélynyújtásban is járatosnak kell lennie.

A sorrend nem felcserélhető. A legveszélyesebb sérülésforma az ütőerek (artériák) károsodása. néhány percen belül. 5-8 perces időtartamban. pulzáló jelleggel véreznek. belőle jelentős mennyiségű vérveszteség nem származik (maximum néhány tíz milliliter). a sérült ér méretétől függően 5-6 perctől akár több tízpercen keresztül is vérezhet. Ehhez azonban ismerni kell annak lépéseit. Mivel az artériákban szakaszosan változó. Egészséges véralvadási folyamatokat feltételezve 5-6 percen belül megszűnik. így ellátásuk során a vérzéscsillapítása nem szükséges. Az 1000 ml fölötti vérvesztés akut életveszélyt jelent a sérült számára. a belőlük származó vérzés gyöngyöző jellegű. Vérzéscsillapítás. A sebek külvilágba hatoló vérzéssel járnak.A lőtt sebet nevéből fakadóan valamilyen lőfegyver okozza. mely önmaga tartja fenn a nyomást a seben. életkilátása. A vérzések csillapítása. Az elveszített vér mennyiségét minimalizálni kell. gyógyulásának időtartama alapvetően függ tőle. és a lehető leggyorsabban orvosi ellátás irányába terelnünk. gyöngyöző jellegű. lassan előretörő. majd erre tegyünk egy vattacsomót! Ezt együtt pólyáljuk körbe gézzel. elsősegély-nyújtási szinten való ellátására minden edzőnek képesnek kell lennie. A hajszálerek sérülése (pl. melyet folyadékpótlással kezelhetünk. A 500-1000 ml közötti vérvesztés veszélyes. így az. Kisebb vénásvérzések esetén elegendő gézlapokat a sebre nyomnunk. A sérült véna méretétől függ. Csillapításuk nehéz feladat. (kb. sötét színű vérzésként jelenik meg. megszűntetése a sebellátás abszolút prioritása. Ennek megkönnyítésére nyomókötést is alkalmazhatunk. így csillapítása fontos. Felnőtt. Hamar. a vattát rá- 73 . úgynevezett vérzéses sokkot okozhat. és azok pontos sorrendjét. A hajszáleres vérzés szivárgó. A nyomókötés felhelyezése a következők szerint történjen! Helyezzünk sok gézlapot a sebre. hiszen a sérült esélyei.: ló) és ember által egyaránt okozható. Nagyobb méretű vénák sérülése akár végzetes vérveszteséget is okozhat. az egymásutániság. a jelentős vérveszteség megelőzése érdekében.: horzsolt seb) enyhe. Ezért szükséges a sérültet feltétlenül. akkor hosszabban kell a nyomást fenntartanunk. A gyűjtőerek (vénák) sérüléséből származó vérzés folyamatosan. akár több tíz percen keresztül is. Ha nagyobb ér sérült meg. ezért ilyen esetekben vérzéscsillapításra nincsen szükség. nagy vérnyomás uralkodik. Húzzuk meg erősen a kötést. átlagos testtömegű. A sebellátás ABC-je Vérző seb. 1. elhanyagolható mértékű vérzést okoz. sérülésükkor nagy sebességgel. vagy rugalmas pólyával. Mivel mikroszkopikus méretű erekről van szó. majd továbbléphetünk a sebkötözés feladatai felé. A vénásvérzés. melyek a sérült érszakasz típusától függően különböző jellegűek és veszélyességűek. Harapott seb állat (pl. Orvosi ellátása elsősorban intravénás folyadékpótlással (sóoldatok infúziója) lehetséges. egymásraépültségből fakad. és rendkívül gyenge. így a folyadékpótlás mellet már vérkészítmény adása (transzfúzió) is szükséges. különösebb beavatkozás nélkül is megszűnik. hatására jelentős egészségkárosodás nem alakul ki. hogy mekkora a vérveszteség. 70 kg) egészséges ember esetében az 500 ml alatti vérveszteség jól tolerálható. így az elsősegélynyújtó egyéb feladatokat is elláthat közben.

vagy a sebbenzin kiváló zsíroldószer. A roncsolt szöveti területeket és annak környékét. így a bőr megtisztítására alkalmas. A sebtisztítás feladatai már nem vérző. miközben nem okoznak fájdalmat. helyezzük nyugalomba! Nagy kiterjedésű. esetleg hegesedő sebgyógyulást eredményezve. a nagy vérveszteség miatt. mert álló helyzetben a lábban. Ha nem áll rendelkezésre ilyen szer. végleges sebellátásig azonban ez is megteszi. A sebbe. hiszen csupasz kézzel sosem szabad vérző sebbe nyúlnunk. illetve a már nem vérző kisebb sérülések esetében fedőkötést alkalmazzunk! Ez nevében jelzi. Az alkoholos jódoldat (jód ampulla). Ehhez arra van szükség. A bőrt vékony rétegben fedő „zsírköpeny” rengeteg kórokozót tartalmaz. mely a seb vérzésének újbóli megindulását eredményezheti. lógó kar esetén pedig a felső végtagban megnövekszik a vérnyomás. kémiai (szennyeződések) és biológiai károsodásainak (bakteriális és egyéb fertőzések) elkerülése érdekében. melyeket ilyen módon az elsősegélynyújtó is elkaphat (hepatitis B. vagy jód tartalmú Betadine-t tegyünk! Ezek fertőtlenítő hatása jó. illetve az ágyneművel való érintkezés is kerülendő. a tiszta vízzel való kimosás is megfelelő. Ebben az esetben. Az orvos által elvégzett. vagy csak szivárgóan vérző seb esetében jönnek szóba. vagy több seb esetén a nyugalomba helyezés akár fekvést is jelenthet.nyomva a sebre fenntartja a nyomást. vagy gézpólyával rögzítsük a testhez! A jelentős. a bőrre zsíroldószereket alkalmazzunk. 4. természetesen gézlapokon keresztül. az alkohol maga. hogy a víz nem fertőtleníti (nem pusztítja el a kórokozókat). további szöveti károsodást a seb területén. rögzítés. Amennyiben ezek a feltételek nem biztosíthatók. a gyógyszertárakban kapható hidrogén peroxid oldatot. hogy csak a seb befedését. Nyugalomba helyezés. Kötözés A sebeket minden esetben kötözzük be. de tudnunk kell. AIDS). A sebet fedő steril gézlapokat ragtapasszal. mivel erős fájdalmat okoznak. 3. Több vérrel terjedő vírusos betegség létezik. csak a gézlapokra! Az ütőeres (artériás) vérzés csillapítása a legnehezebb feladat. Amíg a seb jelentősen vérzik. elhúzódó. a törzsön levőket. ne érhesse szennyeződés (ne tartózkodjunk vele koszos környezetben). csak tisztítja a sebet. és tartós vérzést produkáló sebet. Hosszabban fennálló vérzés esetén szintén nyomókötést alkalmazzuk. hogy a megtisztított sebet ne érhesse fizikai károsodás (pl. A körkörös kötést erősen húzzuk meg. Felső végtagi sérüléskor a kar háromszögletű kendővel való felkötözését javasoljuk. melyek bekerülhetnek a sebe. 2. annak fizikai (napsugárzás. Ezeket a sebbe juttatni tilos. az ép bőrfelszínt különböző fertőtlenítő eszközökkel kell megtisztítanunk. Első lépésben itt is a kezünkkel kialakított nyomást alkalmazzuk. Erre azért van szükség. A seb környékére. letakarását jelenti. elfertőzve azt.: nem mehetünk vele napra). Ilyen sérülést bizonyos feltételek teljesülése esetén nyitva (kötözés nélkül) is kezelhetünk. de ügyeljünk arra. a korábban leírt nyomókötéssel fedjük be. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel a horzsolt seb lehet. úgy a horzsolt sebet is kötöznünk kell. Sebtisztítás. A vattát sose tegyük közvetlenül a sebbe. és ruhát sem húzhatunk rá. nem a tisztítás. azaz a vérzéscsillapító hatást a seben. valamint tovább roncsolják a sebet. a nagy erővel előtörő vérzés miatt. hogy ne szorítsuk le végtagot! Nyomókötést csak végtagi sérülésen alkalmazhatunk hatékonyan. kézzel való nyomás segítségével uralhatjuk. addig annak csillapítása a feladat. alsó végtagi sérülés esetén pedig a sérült testrész felpolcolását. Még kisebb artériák sérülése is veszélyes lehet. Vérző sebbel továbbfolytatni az edzést szigorú- 74 . A sebbenzin ráadásul mérgezést is okozhat. hőhatás). Amennyiben megtisztítottuk a sebet és bekötöztük.

azonban sokszor ez nem elégséges. sarokcsont). Ez a védőoltás ugyanis több lépésből áll. Védőoltások beadatása. A csonthártya bevérzését okozza. hiszen az életünk függhet tőle. de a traumás fájdalmak (sérülés okozta fájdalmak) enyhítésére a Cataflam tabletta az egyik legalkalmasabb. jegelése jó szolgálatot tehet ilyenkor. később kialakuló gyulladást csökkenti. Ha szennyezett sérülést szenvedünk el. így mindenképpen vállalni kell ezt a kellemetlenséget. fagyásos sérülést okozhatunk általa. rúgás) által alakulnak ki. azaz azonnali hűtés. kórokozók fertőzést okozhatnak a későbbiekben. szennyezett sebek esetében gondolnunk kell arra. Bár gyermekkorunkban mindannyiunkat immunizáltak tetanuszfertőzés ellen. alkarcsontok. Egyéb bakteriális fertőzés elkerülése érdekében szükséges lehet antibiotikumok adása is. Saridon. jegelés. még saját kedvencünk is (pl. Részben fájdalomcsillapító hatása van (lásd korábban!). Egy kis kellemetlenség a szúrás által megéri. A jegelésnek hármas hatása is van. ha nem oltattuk be őt! A mozgató szervrendszer sérülései Csontok sérülései A csontrendszer sérülései közül a csont zúzódása gyakori károsodási forma. Többnyire tompa tárggyal való ütközés (esés. Amennyiben az adott évre érvényes oltási bizonyítvánnyal nem rendelkező állt harap meg valakit. Ne feledjük. Főleg az izmok által nem. Magát a sebet közvetlenül jegelni tilos. 75 . hogy bármilyen alaposan tisztítottuk is meg a sebet. Fájdalomcsillapítás. hiszen aki a fertőzést megkapja 98%-ban meghal a betegségben. vagy csak kevéssé fedett csontokat érinti (pl. sípcsont. Ez az oltás az elkövetkező egy évben tökéletes védettséget nyújt számunkra. a gyógyulási időtartam. ez azonban nem nyújt százszázalékos védettséget. Ennek eldöntése az orvos feladata. A nyugalomba helyezés önmagában is csillapítja a fájdalmat. háziállat is okozhat veszettséget. Fájdalomcsillapító tablettával kiegészíthetjük a kezelést. megelőzheti.an tilos! Versenyhelyzetben a játékvezetők. mely fájdalmas duzzanatként jelenik meg. Főként állatharapásos sebeknél kell gondolnunk a veszettség elleni immunizáció szükségességére. bírók nem engedik a sportolás folytatását. Koszos. Leginkább a tetanusz baktérium okozta fertőzéstől kell tartanunk. Részben a hideghatásra összehúzódó erek miatt csökken a terület bevérzése. kisebb vérömleny kialakulását eredményezve. 6. 5.. A sérüléssel összefüggésben megjelenő fájdalom csillapítása is feladatunk elsősegélynyújtás során. úgynevezett emlékeztető oltást kell kapnunk az orvostól a sérülést követő 24 órán belül. be kell adatni az említett oltássorozatot. így ennek megtiltása az edző felelőssége. edzésen azonban ők nincsenek ott. Advil és hasonló gyenge fájdalomcsillapítók is használhatók ilyenkor.: macska). Algoflex. Valamint a sérülések miatt. és a területre gyakorolt nyomás (kompreszszió) a feladatunk. A veszettség 100%-ban halálos kimenetelű fertőzés. Ne hagyjuk ki a tetanuszoltás beadatását. A seb környékének hűtése. Az eljárás a bőr zúzódásakor ismertetettel azonos. Ezzel jelentősen lerövidíthető a lábadozási. Az Algopyrin.

duzzanatot tapasztal. gyulladáscsökkentő krémeket javasolhatunk a későbbiekben (pl. esetleg kóros mozgások is létrejöhetnek benne. Kezelése a zúzódásoknál már ismertetett módon zajlik. vagy körkörös gipszrögzítés). A sportoló másnap az izomzatában. hiszen a bőr és ízületi zúzódásoknál már ismertettük. Az ízületek bizonyos típusaiban (pl. kompresszió (fásli). borogatás teljes gyógyulást eredményez. Az érintett terület nyomásérzékeny. fájdalmas. az izom megfeszítésekor erőteljesen fáj. hiszen a tökéletlen csontosodás újabb törést okozhat. Rendellenes irányú vagy túlságosan erős mozdulat hatására megrepedhetnek.: térdízület) kiegészítő porckorongok. A repedést is törésnek kell tekinteni. fájdalomcsillapítás. Kezelése nyugalomba helyezés. A lehető leggyorsabban juttassuk el a sérültet a végleges ellátást nyújtó orvoshoz. a sportoló terhelhetőségi szintjét lényegesen meghaladó edzések miatt szokott előfordulni. mely nagy. Elsősegélynyújtása már ismert. jegelés. vagy a benne létrejövő mozgásiránnyal nem megegyező mozdulat az összetartó készülések sérülését eredményezik. mint húzódás. A rögzítés időtartama az eltört csont típusától és a beteg életkorától függ. vagy a külső. szakorvosi ellátás megkeresése. Ez lehet a tok. A sérült területre izomlazító. 76 . pedig az orvosi repozíció (visszahelyezés) a követelmény. jegelés. Ez négytől akár tizenkét hétig is tarthat. valamit a fájdalomcsillapítás a feladatunk. Ízületek sérülései Az ízületek érő ütések azok zúzódását okozzák. Azonnali hűtés. hogy az ízületi fej kiugrik az ízületi árokból. kevéssé mozgathatóvá válik. vagy törés kezelése rögzítés (gipszsín. belső szalagok megnyúlása (húzódása). Nem ritkán hőemelkedéssel is jár. fájdalmas. azaz megrepedhet. esetleg részleges vagy teljes szakadása. Voltaren). Az elmozdulással (diszlokáció) nem járó repedés. Bizonyos esetekben az ízületre ható erő olyan jelentős. akár több centiméter is lehet. hogy jobban megnyílik mind egészséges esetben. vagy olyan irányba is elmozdulhat. Izmok sérülései Az izomgyulladás ritkán előforduló sérülés. azaz kificamodik. Ez azt jelenti. az elmozdulással járóknál. melybe természetes esetben egyébként nem tudna. Egy-két napos pihentetés. A ficamodott ízület viszszahelyezése szakorvosi feladat. Jó szándékunkkal többet árthatunk mint használunk. Ekkor az ízület mozgatásra. Az erős. esések ütközések). mely a két egészségkárosodási forma közötti átmeneti jellegét is jelzi. zúzódás esetében voltak. duzzadt. melyek kifejezetten sérülékenynek mondhatók. eltörhet a csont. itt azonban csak hajszálvékony a csontban keletkező folytonossági hiány. Fastum. Hatására megduzzad. nyomásra érzékeny.: Dolobene. nyugtatása. Ficam esetén a beteg nyugalomba helyezése. porcsarlók találhatók. az érintett izomcsoportokban nyomásérzékenységet. Néha az ismeretlen szokatlan terhelésformák is kiválthatják. Többen inkább sportártalomnak tekintik. esetleg leválhatnak alapjukról. az ízület mozgásterjedelmét meghaladó. Az izomra ható nagy erejű ütés annak zúzódását hozza létre (rúgások.Erősebb trauma hatására a csontok folytonossága megszakadhat. Az orvos által meghatározott rögzítési időtartam előtt tilos levenni a gipszet. és nyugalomba helyezés. Elsősegélynyújtás szempontjából ugyanazok a teendőink. nyugtatása. míg a törésnél jelentősebb. Ilyen esetben ne kísérletezzünk a helyszínen a repozícióval (visszahelyezés) mert további ideg és érsérülést kockáztatunk vele.

Gyakran esések. Ez a már előbb is említett szövődményeket okozhatja. úgynevezett fakultatív tünetek is. de súlyos következményeik miatt minden edzőnek ismernie kell őket. melyek nem feltétlenül alakulnak ki. vagy szállíttassuk kórházba. csak erőteljesebbek. kórház a legközelebb. A tünetek hasonlóak a zúzódáséhoz. életveszélyes szövődménnyel jár. és főleg fel kell tudni ismerni tüneteik alapján. veszélytelennek tűnő feji sérülés is okozhatja. A koponyában felhalmozódó vér. Legjellemzőbb tünetei a fejfájás. a kettős látás. azonban ritkán súlyos. annak húzódását. Ilyen esetben az agy a koponyafallal ütközik. A központi idegrendszeri károsodások a koponyaüregben elhelyezkedő agyat. így a kisebbnek. Az idegrendszer sérülései Az idegrendszert érintő sérülések a központi és környéki idegrendszer terültén egyaránt létrejöhetnek. vagy a memóriazavar. az izom alakja is megváltozhat. A gyógyulásig az edzések szüneteltetése szükséges. Az agyrázkódás. csak további komplikációkat. Tiszta formájában nem tekinthető súlyosnak. Eszméletvesztéssel nem feltétlenül jár. ütközések. de az agyhártya bevérzése. felelőtlen viselkedés. A különös figyelem. Az aktuális jó közérzet nem feltétlenül mutatja a helyzet súlyosságát.) és gyógytornásztatás is igénybe vehető. Kezelése a zúzódáséval megegyező. az aluszékonyság. ezért minden esetben komolyan kell vennünk. annak rehabiltációja során fizikoterápiás lehetőségek (ultrahangkezelés. melyet kizárólag kórházi körülmények között kezelhetnek. saját felelősségre elhagyni a kórházat kockázatos. szemész. ezért olyan helyre vigyük. a szédülés. hogy az eszméletvesztéssel járó koponyatrauma egészen biztosan agyrázkódással jár. mely néha csak sok óra elteltével következik be. Ez életveszélyes helyzet. szövődményeket kockáztatunk vele. Nem minden orvosi rendelőben van mód az agyrázkódottak ellátására. ütések miatt szenvedjük el. agyzúzódás Az agyrázkódás az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri sérülés. Tudnunk kell azonban. és kisebb bevérzést hoz létre. Az agyzúzódás már súlyosabb kategória. Az agyrázkódást elszenvedett sérültet szállítsuk. Szerencsére a sportsérülések sorában az idegrendszeri károsodások ritkának mindhatók. elektromos terápia. E sérülés során az agy szöveti struktúrájában elváltozás nem látható. a légzőközpont nyomása által légzésbénulást okozhat. koponyaűri vérzés is kialakulhat az agyrázkódás hátterében. valamint a gerinccsatornában található gerincvelőt érinthetik. fokozott óvatosság azért szükséges. részleges vagy teljes szakadását okozhatja. szinte azonnal csomó. Hogy hol van ilyen hely. működészavar annál inkább. a nagy terhelésekhez veszélyes. Agyrázkódásos esetet a mentő is sürgősséggel elszállít. A gyógyulás későbbi szakaszában. Elsősegélynyújtás szintjén a pihentetés. Ezek szinte biztosan megjelennek agyrázkódás során. Az orvos javaslatával ellentétben. fájdalomcsillapítás jön szóba. Az agyrázkódás a koponyát ért tompa trauma hatására alakul ki. a hányinger és a hányás. mert ritka szövődményként bár. ízülettel visszatérni a sporthoz. A teljes izomszakadás során. hevesebbek. Ilyenek az eszméletvesztés. vagy kisebb-nagyobb göb alakul ki rajta.Az izom túlnyújtása. így 77 . azt a mentőszolgálttól tudakolhatjuk meg. stb. lézerkezelés. így bártan hívhatjuk őket. A környéki idegrendszer sérülései a testben futó idegek károsodását jelentik. Vannak azonban. Sérült izommal tilos továbbfolytatni a sportolást. ahol erre minden lehetőség megvan (traumatológus. Mindig törekedjünk a teljes gyógyulásra! Részlegesen gyógyult izommal. ideggyógyász).

megcsípjük. A gerincsérülttel való tevékenységünk. A gerincvelő-sérült vizsgálata során az érzékelési és mozgatási funkciók megtartottságát. Mivel itt futnak a testet behálózó.: megütögetjük. Ha az érzékelés megtartott. hagyjuk rájuk ezt a tevékenységet! Sokszor azzal segítünk leginkább. Ezután a mozgásról tájékozódunk. Az érzékelésről úgy tájékozódhatunk. hogy mit érez. a lábát. felültetni és forgatni is tilos. a kihűléstől való megóvásban (takaró használata) és a nyugtatásban kimerül. megszúrjuk) és közben megkérdezzük. Ezekben az esetekben a gerincoszlop sérüléseinek kockázata érthetően megnő. illetve érző pályarendszerek. esetleges kiesését kell keressük. esetleg csak annak súlyosságában.rendkívül súlyosnak tekintendő. A gerincsérült mozgatása. hogy gerincsérülés gyanúja esetén nem szabad mozgatni a sérültet. de nem kizárható. az jó jelnek tekintendő. Nem szabad cselekvési kényszerben lennünk. hogy mozgassa meg lábujjait. minden áron tenni valamit. motorsport. A gerinc csigolyáinak törése. rafting. Ne feledjük. síelés) óriási erejű ütközések veszélyével járnak. ha a sportoló alsó és felső végtagjait ingereljük (pl. nem hagyhatjuk magára. Ha ezt tesszük. Gerincvelő sérülés A nagy sebességgel járó sportok (autó-. valamint kézujjait. azt működtető idegekkel kapcsolatos mozgató pályák. ezért sérülése esetén ezek a funkciók károsodnak. Ha erre is képes a gerincsérülés valószínűsége kicsi. A mentők megérkezéséig felügyelt mellett kell lennie a sérültnek. szállítása mentőorvosi szakfeladat. ha „nem csinálunk semmit”. 78 . további súlyos szövődményeket okozhatunk. elmozdulásuk esetén a gerinccsatornában futó gerincvelő szakadását idézheti elő. Megkérjük. kezét és karját is. Tüneteiben nem különbözik az agyrázkódástól.

ha a beteg nyugalmi artériás vérnyomása. a betegek 80%-ában nem tudunk kimutatni semmilyen szervi elváltozást. Hipertóniás betegek csak kis-közepes intenzitástartományban dolgozzanak. mint tünet megszűnését eredményezi. engedélyezhető. melyek esetén a sport módosított formája engedélyezhető lehet. Magas-vérnyomás betegség (hypertonia) A magas-vérnyomás betegség hátterében.: doppinghasználat). A sporttól. Az esszenciális hipertónia azonban csak tünetileg kezelhető. Ismerjük meg e kórformák lényegét. rendszeres. együttműködés nagy valószínűséggel megtörténik az edzők életében. hormonális működészavart. súlyosságától. kis közepes intenzitású. hosszan. Hogy melyik volt előbb az „érelmeszesedés” vagy a magas vérnyomás azt az esetek többségében nehéz kideríteni. A maradék 20% okaként vesebetegséget. Olyan betegségekről van szó. A magas vérnyomásos betegek hosszú évek során érfal elváltozásokat szenvednek el. és a fizikai terheléshez fűződő viszonyukat azok hatását e betegségekre! A leggyakoribb krónikus betegségeket szervrendszeri csoportosításban célszerű tárgyalni. melyekkel kapcsolatban Magyarország lakossága nagy tömegben érintett. melyek megléte nem kizáró ok a sportolás alól. akár „életfogytig” fennálló) körében azonban több olyan is létezik. Ebben a fejezetben azokat a krónikus betegségeket említjük meg. úszás. ami a népszerű néven „érelmeszesedésnek” említünk. vagy javulása a magas vérnyomás. hiszen az alapbetegség meggyógyulása. versenysport csak egészséges emberek számára ajánlható. Mint minden általános szabály ez is sántít kissé. ezért csak gyógyszeresen rendezett vérnyomással végezhető sport számukra. gyors lefolyású) esetében kevés kivételt találhatunk az előbbiekben megfogalmazott általános szabály alól. Magas vérnyomásnak nevezzük. Ez hosszútávon a már említett érfal károsodást hozza létre ezért kezelni szükséges. és elsősorban állóképességi jellegű. és a szívizom infarktust tárgyaljuk. törékennyé 79 . illetve a végezni kívánt sport típusától függően mondható ki. túrázás. három különböző időpontban mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Ezt nevezzük ismeretlen eredetű magas vérnyomásnak. melyről szintén szükséges szólnunk.Kónikus betegek testedzése. A leggyakoribb anyagcsere-betegség a cukorbetegség. vannak olyan betegségek is melyek számára a tudatosan tervezett és adagolt testedzés terápiás értékű is lehet. és főként orvosi kontrol mellett végzett sport jöhet szóba. tehát a velük való találkozás. gyógyszer mellékhatást (pl. kerékpározás)! A nagy erőkifejtésekkel járó mozgások (súlyemelés. úgynevezett esszenciális hipertóniának. azonosítható okot. sportolása Általános tételként kimondható. A rossz minőségű érrendszer a sportolással együtt járó nagy vérnyomáskiugrásokat nehezebben tolerálja. rendszeres erőfeszítésektől való eltiltása a betegeknek csak a betegség jellegétől. Minden szélsőség kerülendő. aerob mozgásformákat válasszanak (kocogás. A légző szervrendszeri betegségek közül a krónikus hörghurutot és a tüdő asztmát vizsgáljuk meg részletesebben. a krónikus betegségek (lassú fejlődésű. mint az egészséges szerkezetű érfal. Az idegrendszert érintő kórformák közül az epilepszia betegséget említjük részletesen. hogy az élsport. gyakran egy egész életre szóló gyógyszerelés formájában. lelki zavarokat vagy „érelmeszesedést” (arteriosclerosis) állapíthatnak meg az orvosok. birkózás) súlyzózás nem javasolt számukra. A keringési rendszer betegségei körében a magas-vérnyomás betegséget. Sőt. Ez utóbbiak többsége jól kezelhető. labdajáték. Az éveken keresztül fennálló magas vérnyomás rugalmatlanná. Az akut betegségek (hirtelen kialakuló. Betegek számára a rekreációs jellegű.

hogy az infarktus a szívizom vérellátásának elégtelenségéből jön létre. fulladásos rohamokat kiváltó betegség. Csak a jó közérzet határain belül dolgozzon a beteg. szakaszokban jelentkeznek. a rehabilitáció hónapjait követően sportolhat. mely akár már gyermekkorban is megjelenhet és egész életén át elkísérheti a beteget. búgó légzési hangok jellemzik. A medicina fel is használja kezelési eszköztárában a gyógyúszást. úgy könnyen kezelhető orrvérzés lesz az eredménye. akár meg is szűntethetők. féléves gyakoriságú orvosi ellenőrzés szükséges a szövődmények elkerülése érdekében. ha a sportoláshoz. A szélsőséges terhelések kerülendők. A „préseléses” gyakorlatok kerülendők. ezért nem folyamatosan rossz a betegek közérzete. fizikai megerőltetéshez fokozott óvatossággal kell viszonyuljanak. Például. ha az orr nyálkahártyáján következik ez be. A sérült ér elhelyezkedésétől. működészavarnak. macskaszőr. körülírt szöveti elhalást jelenti.teszi az erek falát. életveszélyes agyvérzést szenvedhet el a beteg. leghatékonyabb „gyógyszerét”. A fizikoterápia mellett azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van (tabletták. kis-közepes intenzitású sporttevékenység engedélyezhető számukra. Ez utóbbi esetében a sport. mint az asztmás betegek egyik legjobb. elrepedhetnek. A tünetek jellemzően rohamokban. orvosi kezelési dokumentáció 80 . de még olyan típus is van. Itt is főleg az aerob jellegű munka ajánlott. az infarktus csak következménye valamilyen egyéb betegségnek. csak alapos. inhalációs készítmények).) ezek kerülésével jó életminőség. A tüdőasztma nehézlégzéses. extrém megterheléseket. Különböző megjelenési formákkal találkozhatunk. egyéni csúcsokat hajszolni tilos! Tüdőasztma (asthma bronchiale) A krónikus légúti megbetegedések körébe tartozik a tüdőasztma. Kilégzési nehezítettség. Amenynyiben a tünetek kiváltásának oka ismert. nagyobb területe tehát elhalt. léteznek allergénekre (allergiás reakciót kiváltó anyagok. akkor roncsoló. A páradús közegben (vizes sportok) zajló testedzés terápiás értékű is lehet. A jó hír az. bár korántsem egyedüli helye a szív izomzata. Ennek leggyakoribb. (pl. és egyéb fizikai megerőltetés kerülendő. Az asztmások a sportágak többségében versenyezhetnek. többségükben megelőzhetők. mely tüneteit fizikai megterhelés hatására produkálja (exercise induced asthma bronchiale). ha megfontoljuk. a játékos sportágak. Szívizom infarktus (myocardialis infarctus) Az „infarktus” kifejezés. és a fizikai terhelés nem okoz további romlást állapotukban. A szívizom infarktuson átesett emberek szívének egy kisebb. sokéves gyógyszerelési. Még a tökéletesen tünetmentes esetekben is rendszeres. pszichés hatások. míg ha az agyban történik meg. Vannak ismeretlen okból megjelenő változatok.: pollen. a már kialakult rohamok pedig enyhíthetők. fizikai megerőltetés. Különösen érthető az óvatosság. mely során a szervezet oxigénellátása rendkívül leromlik. panaszmentes élet alakítható ki. Mivel az antiasztmatikumok doppinglistás anyagok (Lásd dopping fejezet!). és méretétől függ. akár hosszú távon is. amennyiben gyógyszeresen egyensúlyban tarthatók. az élő szervezetben létrejött. bár csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett (háromhavonta kell ellenőrizni). Az úszás. Amennyiben a kezelés sikeres volt. Érthető tehát. molekulák) kiváltott formák. így az regenerálódni sosem képes. kirándulások javasoltak. hogy ennek milyen következménye lesz. Eszerint. csak orvosi engedély birtokában terheljünk az ilyen betegeket. A beteg további életét ezzel a csökkent funkciójú szívizommal. hogy a legtöbb infarktusos beteg. Ez vagy a szívet ellátó beszűkült erek vagy a bennük kialakult véralvadék (trombus) miatt történik meg. atka. így erőkifejtéskor elpattanhatnak. sípoló. azaz szívvel kell leélnie. stb. A fulladásos panaszok állandó gyógyszeres kezelés mellett.

jellemzően idősebbeket. esetleg megszűntetését is eredményezhetik. de sok esetben felnőttkori asztmába megy át.esetén kaphat „versenyezhet” engedélyt az asztmás sportoló. Cukorbetegség (diabetes mellitus) A számos anyagcsere betegség közül a szénhidrát anyagcsere zavarát jelentő cukorbetegség (diabetes mellitus) a leggyakoribb Magyarországon. Az asztmások. A II. illetve a kettes változat (II. Azonban ilyen esetben is csak a NOB által meghatározott gyógyszerek használhatók. mivel az obesitás (elhízottság) a betegség egyik fő kiváltója. A cukorbetegek száma ijesztő mértékben nő Magyarországon és a fejlett országokban egyaránt. és pontos gyógyszerelés mellett sportolhatnak. A betegség nem gyógyítható. Az edzéseket. rendszeres orvosi ellenőrzés. A levegő párásítása. aerob jellegű közepes intenzitású edzések végzendők. illetve annak korai változata az obstruktív bronchitis kezelésében ma már az úszás nélkülözhetetlen eszköz. Az úszás szerepe itt is kiemelt jelentőségű.DM). a táplálkozást és a szükséges inzulin beadását szigorúan. illetve a párás közegben való élet jelentős rohamokat csökkentő tényező. engedélyezettek. Sokszor a beteg lefogyasztása is terápiás hatású. a jellemző korai valamint késői életkori megjelenésük miatt. Ennek két alapvető megjelenési formája ismeretes az egyes típusú (I. A többi közismert érv mellett a sportolók számára a dohányzás a romló légzésfunkció miatt is kerülendő. A krónikus bronchitisben szenvedők rossz aerob teljesítőképességgel rendelkeznek. Mivel a dohányzás gyakorisága Magyarországon igen magas. kialakulásának legvalószínűbb kockázati tényezője az egészségtelen táplálkozás. a sportoló akár a versenysportban is részt vehet. típusú cukorbetegség tablettás kezelésre is jól reagál. így kezelése. Gyulladásos reakcióként jelenik meg. injekcióban adott inzulinterápia segítségével tartható egyensúlyban. nehézlégzés jellemzi. ami azt jelenti. hogy csak a napi rendszerességgel. Gyakori köpetürítés. és a mozgásszegény élet. E betegség lényegét a huzamos füstbelégzés miatt kialakuló hörgőfal elváltozása jelenti. természetesen az említett engedély birtokában. A dohányzás azonnali elhagyása mellett. Főleg a reggeli órákban kínozzák a tünetek a beteget. köhögés. úgy a betegek részt vehetnek a sportéletben. utóbbit „időskori diabetesnek” nevezték. Amennyiben az edzésekkel járó megterhelés nem vált ki fulladásos rohamokat. Az I. Ez a betegség kinőhető. és a javallatok tükrében módosított edzésekkel dolgozzunk velük! Idült hörghurut (bronchitis chronica) Az idült hörghurut. rendkívül sok hasonló beteg él hazánkban. pusztán betegségük megléte alapján nem zárhatók ki a sportéletből! Tájékozódjuk terhelési lehetőségeikről kezelőorvosuktól.DM) Előbbit korábban „fiatalkori cukorbetegségnek”. és nagyon precízen össze kell hangolni. ezért az ő utasításait 81 . A cukorbetegek. azonban jól kezelhető. mely idültté. Az idült hörghurut a tüdőrák előfutára. Ez diabetológus szakorvos feladata. és főleg dohányosokat érintő betegség. így a sportban jelentős hátrányban vannak. A sport segítségével javuló légzési funkciók szintén a betegség tüneteinek enyhítését. és a dohányzás mellőzése alapvető követelmény a prevenció (megelőzés) szempontjából. diabetes mellitus (DM) inzulinfüggő forma. így inzulin adása nem feltétlenül szükséges. éveken keresztül folyamatosan fennállóvá válik. A gyermekkori asztma. Bár a betegség oka ismeretlen. valamint ennek következménye az elhízottság. Amennyiben kezelőorvos engedélyezi és szövődmények nincsenek.

Az agykéreg gócszerű elváltozásának eredménye. Egyik az. így lényegesen kockázatosabbak. a jó közérzet határain belül bonyolódó edzések javallottak. majd az azt követő mély alvással jár. Az átmeneti eszméletvesztés. Erre akkor van lehetőség. vagy motor kormánya mögött. mégis a sportolás során ugyanolyan veszélyes lehet. csak egy-két másodperces tudatkiesés jellemzi (absence jelenség). A fizikai megterhelések során számos olyan állapotváltozás alakul ki szerveztünkben. doppingolási célból. a testhőmérséklet jelentős emelkedése. agyhártyagyulladástól. az különösen sérülésveszélyes lehet a sportoló számára. stressz nem váltja ki. vagy a kerékpár nyergében egy hegyi lejtőn fatális kimenetelű sérülés forrása. Mindkét esetben ájulás. alaposan megtervezett edzések. Ne tegyék! Lásd. a nagy és kis rohamok egyaránt előfordulhatnak a betegeknél. ezért a pihenési. és jól meghatározott sportágak vonatkozásában sportolhatnak. Sőt a tudatosan összeállított edzések még a kezelés részeként is értékelhetők lehetnek. Tudnunk kell. melyekben való részvételből az epilepszia diagnózisa 82 . rohamokat a fizikai és lelki megterhelés. Ez többnyire a kezelés elmulasztása miatt jöhet létre. Csak így küszöbölhető ki a vércukorszint szélsőséges ingadozása sporttevékenység során. utóbbi főleg versenyhelyzetben. tudati kimaradás. a táplálkozással. amikor leesik a beteg vércukorszintje. Másik a megemelkedett cukorszint okozta rosszullét. és inzulinadagolással összhangban történjen. de csak akkor amennyiben kezelőorvosuk (ideggyógyász szakorvos) is engedélyezi számukra. a kajakban ülve a Duna közepén. ha a tüneteket. hogy az alvásmegvonás (átvirrasztott éjszaka) is rohamot provokáló tényező. Ezért kell újra hangsúlyoznunk. véletlenszerűen megjelenő terhelések megzavarhatják a beteg anyagcseréjét. de még sérülésekből származók is. Bár ez utóbbi egyértelműen enyhébb forma. eszméletvesztéssel.követve tervezzük meg a cukorbetegek edzését. A sport rendszeres programja legyen a cukorbetegeknek. az autó. egész testre kiterjedt rángógörcsökkel. a cukorbetegség kialakulását kockáztatják. amely epilepsziás rohamot kiváltó tényező. elégtelen táplálkozás esetén alakul ki. A cukorbetegek rosszulléte két alapvető és egyben egymással ellentétes okból jöhet létre. aerob jellegű. Ennek értelmében a sportorvosi módszertani levél egyértelműen meghatározza azokat a sportágakat. Epilepsziások csak tünetmentes életvitel esetén vehetnek részt a sportéletben. Vannak veleszületett formák. Az ad hoc. melyek kialakulásának számtalan oka ismert. közepes intenzitású. A veszélyes sportágak kerülendők. a hosszú ideig tartó terhelések (2-4 óra). mint a nagyroham. Sok esetben azonban ismeretlen okú az epilepszia. agyvérzésből. Ilyenek a hipoxiás állapotok. Az epilepsziás betegek bizonyos körülmények között. mint a szisztematikus. melyek maximális terhelések során következményszerűen kialakulnak. Ha ez sportolás során alakul ki. léteznek szülési ártalmak miatt kialakulók. mely inzulinbeadás után. vagy a versenyekkel összefüggésben megjelenő felfokozott lelki állapot (rajtláz). Leginkább a kis. sőt tiltás alá esnek. A nagyroham (grand mal) a közismert. biztonságos környezetben zajló. regenerációs folyamatokra is hangsúlyozottan kell figyelniük a betegeknek. Tünetei szintén változatosak lehetnek. rendszeresen adagolt inzulin injekciók által. A kisroham (petit mal) lezajlása gyakran észre sem vehető. a könyv elején olvasható mottónkat! Epilepszia (morbus sacer) Az epilepszia a központi idegrendszer krónikus megbetegedései közül az egyik leggyakrabban előforduló. eszméletvesztés történhet meg. hogy a sportolás jól megtervezetten. Sportolás esetén mindkettő gyakran előfordul. Egészséges sportolók.

Az epilepsziások sportéletbe való integrálása sportszakorvosi és neurológusi szakvélemény birtokában engedélyezhető.kizáró ok. 83 .

leválása orvosi. aki elhallgatja versenyzője elől az esetleges kockázatokat. igyekezve felhívni a leendő edzők figyelmét az ízületek fokozott védelmére. az egész ízület begyulladhat. Csak arra felkészült sportolóval végeztessük. melyek sérülése akár egész életre szóló konzekvenciákkal bír. Az ízületi porc felpuhulása (chondromalatia) az első lépés. versenyeink előtt. Csak teljes gyógyulás. tájékoztassuk előre a kockázatokról és hívjuk fel a figyelmet a védőfelszerelés használatára. és tovább edz. Csak olyan gyakorlatokat végeztessünk sportolóinkkal. évek évtizedek múlva krónikus ízületi kopást. szakértelem. Az így kialakult durva. Az edzésektől való távolmaradás. ha e könyvben is különös hangsúllyal tárgyaljuk. akár szinte mozgásképtelenné is válhatnak. rehabilitáció után térhet vissza a terhelésekhez. Mint a bemelegítésről szóló fejezetben említettük. rossz minőségű cipőben végezve futó. egymáshoz feszüléséből származik. Ne kockáztassunk! Ha mégis ilyen veszélyesnek mondható feladatot írunk elő versenyzőnknek.Gerinc és ízületvédelem A mozgató szervrendszer sérülései közül a legtartósabb következményekkel járók az ízületi rendszer károsodásai. melynek hátterében az ízületi porc túlterhelése áll. Azok az idős sportolók. nagyon rossz életminőségben élhetik nyugdíjas korukat. fájó. sérült ízülettel ne engedjük versenyzőinket sportolni. A porc szakadása. hosszútávon azonban megéri. Használjunk jó minőségű eszközöket. melyek feltétlenül szükségesek a sportági fejlődéshez. 1. hosszútávon az ízfelszínek destrukcióját okozva. Nem véletlen tehát. melyet sok sportoló fogát összeszorítva eltűr. sőt sebész orvosi beavatkozást igényel. néha a sportolók karrierjének végét jelenti. nagyon veszélyes feladat. Lelkiismeretlen az az edző. és krónikus bántalmak. ruházatot. informáljuk a sportolót is. csak kezelhető. Például. így „kettős felügyelet alatt” dolgozhat majd. A fellazult szerkezetű porc azonban könnyebben kopik. a sérülés meg nem gyógyul. pályát! Betonon. Fájdalmas. visszafordíthatatlan ízületi károsodást okozhat. súlyzórúddal a vállon. és a szabályos feladat végrehajtás nélkülözhetetlenségére. Az artrózis nem gyógyítható. melyet az ugróatléták gyakorta alkalmaznak alapozó edzéseik során. A bemelegítés során fokozatosan növekvő terhelés hatására. egyenetlen ízfelszínek további terhelésre teljesen lepusztulhatnak. Ne csak mi tudjuk a veszélyeket. az ízületeket is munkára alkalmas állapotba kell hoznunk edzéseink. 2. Ezt megelőzendő. ugró edzéseinket egyenes út a boka és térdízületi bántalmakhoz. és türelem szükséges. amihez tanultság. Több olyan edzői hibát sorolhatunk fel. artrózist (Lásd korábbi fejezetben!) okozva. mely ilyen esetekben megjelenik. Ezt el kell kerülnünk. aminek elkövetése tartós. így a porcfelszínek közötti súrlódás csökken. Ez a felszínek egymáshoz ütődéséből. szerkezeti eleme is van az ízületeknek. és kizárólag terhelhetőségének megfele84 . rövidtávon visszaesést okozhat a fejlődésben. Ezzel megelőzhetők a porcok súrlódásából származó akut. megnövekszik az ízületi nedvtermelés. duzzadt az ízület. amíg a folyamatok meg nem nyugszanak. Innen már nincs visszaút. Nagyobb edzések versenyek után. Ilyenkor is teljes mozgásszünet. pihenés szükséges. az úgynevezett mélybeugrás gyakorlat. megfelelő létesítményt. a bemelegítés fontosságára. akik fiatal versenyző korukban nem törődtek ízületeik jelzéseivel. Több olyan része.

hogy a gerinc függőlegesen is rugalmas legyen. Hogy ez mennyire lehetséges. Ez törzsdöntés előre. megszakadásához vezethet. 85 . hogy mi a gyakorlat előnye és mi a veszélye. az erőteljesen sportágspecifikus kérdés. valamint a csuklyásizom megerősítésével lehet. A gerincoszlop védelme tehát. A gerincoszlop különösen sérülékeny ízületi rendszert tartalmaz. A súlyemelők övének. A csigolyatestek között porckorongok helyezkednek el. ezzel kialakul a gerincsérv. más néven a porckorong sérv (discus hernia). hogy élvezzen. Az amerikai futballisták és jégkorongozók az edzéseken is viseljék ízületi protektoraikat. dobásokkal járó sportágakban). és azok elkerülhetőségének lehetőségeit. Az autó és motorversenyzők speciális gerincvédőt hasznának a bukások ütközések során előforduló gerincsérülések ellen. akkor válasszuk azt! 3. Sok sportolói karrier tört ketté gerincsérv kialakulása miatt. Miért ne éljünk ezekkel a lehetőségekkel. ágyéki területe érinti (súlyzók mozgatása során. Nagyon divatos a testépítők körében az úgynevezett „jó reggelt” gyakorlat. Ez a struktúra adja a gerincoszlop rugalmasságát. amit más kevésbé veszélyes feladattal ne érhetne el. ez adja meg a lehetőséget. Bár vitathatatlanul hatásos feladat. helyettesítsük mással. inkább hagyjuk ki. a csontszövethez hasonlóan összeforrni nem tud. A gerincet megvédeni leginkább a gerincoszlop mellett futó gerincfeszítő izmok. ugyanúgy megtörténik bármelyiken. Ostobaság nem használni őket. amennyiben az ízületeink védelméről van szó! A szabályok adta keretek között alkalmazzuk azokat a kiegészítőket. az erőteljes gerincmozdulatok a porckorong külső burkának sérüléséhez. birkózók). még az ízületi rendszeren belül is prioritást kell. és a torziós hatásúak). Ha van alternatív módszer. Mérlegeljünk. speciális rugózó mozgás alakulhasson ki benne. Az egymás fölött elhelyezkedő csigolyák között kis ízületek hozzák létre a kapcsolatot. Használjunk segédeszközöket. aki ezt végzi. ugrásokkal. sőt még a versenyen is használhatók. emiatt tudjuk hajlítani törzsünket a különböző irányokba. vagy a fáslinak a használata biztonságosabba teheti edzéseinket. ezért ez élethosszig fennálló panaszokat okozhat. A túlzott terhelések (főleg a függőleges irányúak. óriási megterhelést jelent a gerincoszlop számára. Fölösleges kockázatott vállal az. melyek használatától egészségünk függet.lő súllyal. A szakedzőnek ismernie kell sportágának specifikus sérüléseit. melyek rugalmas borítékkal rendelkeznek. de a nyaki szakasz is érintett lehet (kalapácsvetők. Leggyakrabban az alsó háti. flexibilitását. ha szabad. hiszen így nagy terhet vesz le az erős tónusos izom a gerincoszlop csigolyáiról. hiszen a sérülés nem ismer különbséget verseny és edzéshelyzet között. a pulpa található. A belül levő anyag kiboltosul. súlyzórúddal a vállon. Ha erre a feladatra nincs feltétlenül szükség. belsejükben pedig félfolyékony mag. hiszen nem hoz semmi olyan plusz eredményt végrehajtója számára. A lehetőségekhez mérten korlátozzuk a gerincre háruló függőleges irányú terheléseket. Mivel az elrepedt porcszövet. és meg van rá a leehetőségünk.

(2004) A fogyatékosság jelensége a sporttudományban Tágabb értelemben vett gyógypedagógia Eötvös L. Champaign. 1. Tudományegyetem. Champaign. Costil. Malina R. USA Miltényi M. (1995) Biochemistry primer for exercise science Human Kinetics. Baumann. Budapest Ganong W. H. (1994) Physiology of sport and exercise Human Kinetics. Champaign. (1990) Az orvosi élettan alapjai Medicina. Pieron M. (1999) A női testformálás Budapest Osváth P. Budapest Houston M. old. szám Petrányi Gy. (1989) Belgyógyászat Medicina Budapest Telama R.Irodalom: Barakauskas. D. Bouchard C. (1998) A sportorvoslás alapjai OSEI. (2003) Adaptált testnevelés és sport FONESZ. (1990) Sportélettan Sport Kiadó. Bar-or O. oldal Osváth P. Budapest Frenkl R. (2003) Az értelmileg sérült emberek sportjának sportorvosi vonatkozásai Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai GYISM szakmai kiadványsorozata 25-26. Budapest Sportorvosi szemle (2005) Szakmai irányelv Budapest 3. (2003) Comotio cerebri és sport Sportorvosi szemle 2003. maturation and physical activity Human Kinetics. Vihko V. és a Kölcsey F. Budapest Osváth P. Missouri Benczúr M. (1993) A sportmozgások anatómiai alapjai Medicina. Protestáns Szakkollégium kiadványa Osváth P. Darling-Fisher (1998) Health Physical assessment Mosby. USA 86 . L. Laakso L. (2006) A testépítés alapjai Fitness Akadémia. (2004) Growth. Budapest Jákó P. Jyväskylä Wilmore J. szám 9-32. USA Jákó P. Stoltenberg. (1990) Physical educatio and life-long physical activity Report of Physical Culture and Health. Ruoppila I.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->