P. 1
HVG Különszám_TB (2012)_pdfA

HVG Különszám_TB (2012)_pdfA

|Views: 793|Likes:
Published by Hajnalka Plank

More info:

Published by: Hajnalka Plank on Feb 24, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/24/2014

pdf

text

original

Sections

  • 200if. évi CXXIII. törvény*
  • 2011. évi CLV. törvény*
  • 280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet
  • 1997. évi LXXXIII. törvény (T.)

KÜLÖNSZÁM 13 TÖRVÉNY

’a Járulék helyett szocho

2012/1. JANUÁR |ÁRA ifí+90 FT

Magasabb vállalkozói minimum-járulékalap

Elvárt béremelés adókedvezményei

Öregségi és rokkantsági ellátások

Új szakképzési hozzájárulási szabályok

Társadalombiztosítás

TARTALOM

Tisztelt Olvasó!

A társadalombiztosítási rendszer évtizedes fundamentumainak átalakításáról,

részleges felszámolásáról döntött a parlamenti kétharmad a 2012-re érvényes tár

sadalombiztosítási törvénycsomag elfogadásával. A két legsarkalatosabb válto

zás, hogy mértékében változatlan úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho)

váltja fel a klasszikus tb-járulékot - s azzal, hogy adó lett a járulékból, fizetése

nem keletkeztet ellátásijogosultságot-, továbbá hogy a nyugdíjkorhatár betöl

tése előtt többé már nem állapítható meg nyugellátás, megszűnik az előrehozott

nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, s szerepüket

akorhatár előtti ellátások veszik át. Teljesen új törvényekkel, de szintén drákói

szigorral alakították át a rokkantsági nyugdíjat megváltozott munkaképességűek

ellátásává. Teljesen átformálták a szakképzési hozzájárulás rendszerét is, a cégek

e terhet ezentúl már nem tudhatják le saját dolgozóik képzésével vagy szakképző
iskoláknak nyújtott összegekkel. A Fidesz-korra jellemző kapkodás, utolsó pilla-

natokbani, a 2012-es költségvetés bevételéhségétől vezérelt paragrafusmódosító

dömping eredménye az is, hogy azonnali í+8 milliárd és további 200 milliárd forint

reményében rákényszeríthetik a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami nyug-

díjrendszerbe való visszalépésre, erre szolgál ugyanis a pénztártagok 10 százalékos /

tagdíjának a tb-nyugdíjkasszába terelése, s hogy a százezer tag újra szerezhet ál

lami nyugdíjjogosultságot.

Szokásos, ezúttal 2012-re szóló társadalombiztosítási különszámunkban 13tör

vényt- közte négy teljesen újat- közlünk, a legtöbbetteljes terjedelemben, a hoz

zájuk kapcsolódó kormányrendeletekkel egységes szerkezetben, és ahol szüksé

gesnek ítéltük, összefoglaltuk a szorosan hozzájuk kötődő adózási tudnivalókat is.

Ismét részletesen foglalkozunk a 2010 májusától életbe léptetett kötelező hatályú

uniós koordinációs rendelettel és végrehajtási utasításával -közölve ezekszövegét

is-, az alkalmazandójog megállapításának elveivel, a kiküldetés szabályozásával,

általában véve az uniós munkavégzés társadalombiztosítási szabályaival.

2012-ben 3,6 százalékkal, évi 7 9W 200 forintra nő az egyéni nyugdíjjárulék-

fízetésfelső határa, detovábbra is plafon nélküli marad a cégekszochóra keresztelt

befizetése. A másodfoglalkozások után is kell egyéni egészségbiztosítási járulékot

fizetni, amely egyébként is 1százalékponttal nő. Afőállású társas és egyéni vállal

kozóknak legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) másfélszerese

után kell havonta egészségbiztosítási járulékotfizetni. Szocho-kedvezmény vehető

igénybe, ha a munkaadó vállalja a munkabérek nettó értékének megőrzését; e

kedvezmény mértéke munkavállalónként legfeljebb 16125 forint havonta. Borzolja

majd a vállalkozói kedélyeket, hogy a béren kívüli juttatások értékénel<1,19-szoro-
saután 10 százalék ehót kell fizetniük.

A fizetendő járulékokról, a foglalkoztatói juttatások közterheiről külön táblá

zatot is közlünk, akárcsak - a személyre szóló tájékozódást segítendő - a korhatár

alatti és a rokkantsági nyugdíjak átalakításáról.

2012 januárjától a nyugdíjakat csak a tervezett inflációval, 4,2 százalékkal

emelik. Ugyancsak ennyivel nő a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság

ésaz átmeneti bányászjáradék. Nyugdíjat csak az kaphat majd, aki betöltötte a rá

irányadó korhatárt. A rokkantsági nyugdíj szerepét 2012-től a rehabilitációs ellátás,

3rokkantsági ellátás és a bányászok járadéka veszi át.

Reméljük, tb- és adószakértők közreműködésével készült kiadványunk ma

gyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak a gyakorlatban,

essegíteni tudunk a 2012-ben is szövevényes tb-rendszer megértésében.

Különszámunkról, akárcsak a már 2011-ben megjelent adókiadványunk-

rol információkkal szolgálunk a www.adozona.hu oldalon, ahol új szolgáltatást

lsindítottunk (ismertetőnket lásd a 91. oldalon), megkönnyítendő a naprakész
igazodást az adó- és tb-kérdésekben.

uVGkülönszáma ■ Megjelenik 2012 januárjában ■ ISSN1789-7610« ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: 06-1-1*36-201(5,

HarkISZ°l8alat@hVg’hu " AZö sszeál l ,tAsban KÖZREMŰKÖDÖTT: Barna Judit, Brázovics Ildikó, Dékán Judit,
MaSU!sa,)uhászGáborTamás, Kajdi László, Kardos Gabriella, KormosÁgnes, Lendvai Edit, Lóránt Szabolcs,
watth Ágnes, Molnár Patrícia, Nagy Tamás, Paulik László, Rézmovits Ádám, Román Zsuzsanna,

Tóth

Szántó Csaba, Szauer Péter, Szegedi Kálmán, Tomka Eszter, Tóth Lajos, Tóth Libóriuszné,
^í'Hda ■ NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: HVGPress Kft. ■ NYOMDA: Révai Nyomda Kft., Budapest
105KIA“Ó: a HVGZrt. vezérigazgatója

7 MIT KELL TUDNI

2Í+I Mit KELL TUDNI

A TB-RŐL ÁLTALÁBAN?

AZ EGÉSZSÉGÜGYI
HOZZÁJÁRULÁSRÓL?

7

Járulékmegszűnés

7

Járulékmértékek

24

Egyéni százalékos eho

7

Példák járulékfizetési felső

24

Kifizetői százalékos eho

határra

24

A kifizetőt terhelő közterhek

7

Járulékfizetési felső határ

mellett adható juttatások

7

Járulékfizetési alsó határ

25

Más tagállami biztosítottak

7

Fontosabb változások

25

Nyilatkozat az egyéni ehóról

8

Afizetendő járulékok havi alapja,

25

Kivételek a százalékos eho alól

mértéke 2012. január 1-jétől

26

Példa béren kívüli juttatások

8

Költségvetési kötelezettségek

(cafeteria) közterheire 2012-ben

9

Eltartottak havi járuléka

26

Egyéni ehobevallás

9

Foglalkoztatói (munkáltatói)
járulékalap

26

Példa ingatlan-bérbeadás
ehójóra

9

Egyéni járulékalap

26

Bevallás, befizetés

10

Miért mi jár?

26

Hozzájárulás túlfizetése

10

Egyéni nyugdíjjárulék

11

Egyéni egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulék

27Mit kell tudni

11
11

Többes jogviszony
Nem biztosítottak járuléka

AZ EVÁSOK
JÁRULÉKÁRÓL ÉS

11

Korkedvezmény-biztosítási járulék

12

Példák társas vállalkozó
ügyvezetőkre

EHÓJÁRÓL?

12

Egyéni vállalkozó járulékai,

27

Főállású egyéni vállalkozó

12

járulékalapja
Kezdő egyéni vállalkozó

27

járulékalapja
Magasabb járulékalap választása

12

Egyéni cég mint társas

27

Járulékmérté^, tagdíjmérték

vállalkozás

27Járulék szünetelése, mentességek

12

Társas vállalkozás

27

Egyéni vállalkozó többes

13

Többes jogviszony

jogviszonya

13

Többes vállalkozó

27

Nyugdíjas vállalkozó

13

Vállalkozó diák

28Járulék befizetése, bevallása

13

Nyugdíjas foglalkoztatott

28Társawállalkozás és vállalkozó

14

Nyugdíjas-vállalkozó

28

Egészségügyi hozzájárulás

14

Segítő családtag

14

Ekhós jövedelem

14

Vállalkozás, bedolgozás, megbízás

28Mit kell tudni

14
14
15

Szellemi alkotás
Összeszámítási szabály
Mezőgazdasági őstermelő
Egyéb jogviszony

a külön

TB-SZERZŐDÉSEKRŐL?

15

*-

15

Utólag fizetett jövedelem

28

Szerződéses szolgálati idő

16

Külföldiek biztosítása

28

Pénzbeli egészségbiztosítási

16

Magyarországon tanuló külföldi

ellátás

16

Külföldi, belföldi

28

Egészségügyi szolgáltatás

16

Egyházi személyek járuléka

16

Egyéni munkaerő-piaci járulék

29Mit kell tudni

AZ ÖREGSÉGI

16

Rehabilitációs hozzájárulás

17Mit kell tudni

NYUGDÍJRÓL?

A SZOCIÁLIS HOZZÁ

29

Nyugdíjemelés

JÁRULÁSI ADÓRÓL?

29

Nyugdíjprémium

29

Havi nyugdíjminimumok

17

Adóalanyok

29

Öregségi nyugdíj

17

Adóalany kifizetők

29

Nyugdíjminimumok 2012-ben

17

Adófizetéssel járó jogviszonyok

29

Biztosítási jogviszony

18

Kifizetői adóalap

megszüntetése nyugdíjazáskor

18

Egyéni vállalkozók

30

Méltányosságok

19

Evás egyéni vállalkozó

30

Az öregségi nyugdíj alapja

19

Társas vállalkozás személyesen

32

Az öregségi nyugdíj összege

közreműködő tagja

32

Keresetvalorizáció

19

Mezőgazdasági őstermelők

32

Egyéb öregséginyugdíj-szabályok

20

Példa rész-adókedvezményre
2012-ben

32

Tovább dolgozók nyugdíjának
növelése

20

Példa rész-adókedvezményre
2013-ban

32

Az öregségi nyugdíj a szolgálati
évek függvényében

20

Nyilatkozatok

32

Ellátásszerzés korhatár felett

másodfoglalkozásban

33

Nyugdíjösszeg-rögzítés

20

Az adó mértéke

33

Nyugdíj-szüneteltetés

20

Adókedvezmény a munkabérek

33 |Szolgálati idő

nettó értékének megőrzésére

33 IÖzvegyi járadék

20

A kedvezmény mértéke

33 IÖzvegyi nyugdíj

20

Elvárt béremelés

34 iEgyütt folyósított ellátások

21

Karrier Híd Program kedvezménye

34 |özvegyi nyugdíjra jogosultság

21

Nem szakképzettek

feléledése

adókedvezménye

35

Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok

21

Foglalkoztatási kedvezmények

35

Árvaellátás

21

Példa elvárt béremelésre

35

Szülői nyugdíj

22

Adókedvezmények korlátozása

35

Hozzátartozói ellátás üzemi

22

Bevallás, befizetés

balesetben elhunyt után

22

„Kedvezményes" szankció

35

Eljárási szabályok

HVG !TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

4 | TARTALOM

371Mit kell tudni

A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁ
SOK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL?

37 | Új ellátások
37 j Rokkantsági nyugdíjak
megszüntetése
37 | Szociális ellátások megszüntetése
37 | Rehabilitációs járadék kifuttatása
37 | Rokkantsági ellátássá alakítás
38 | Rehabilitációs ellátássá alakítás
38 | Új ellátás megállapítása
megváltozott
munkaképességűeknek 2012-ben

38 | Komplex újraminősítés
39 | Felülvizsgáltak ellátása
39 I Nyugdíjnövelés-érvényesítés
40 j Példák megváltozott
munkaképességűek ellátására

40 |2011-es igények elbírálása
íf0 |Rokkantnyugdíj
elnevezésváltozása
40 | Új megállapítás rokkantsági
ellátásra
41 | Új megállapítás rehabilitációs
ellátásra
42 | Rehabilitációs ellátás összege
42 | Rehabilitációs terv
42 | Jogosultság rehabilitációs kártyára
42 | Rehabilitációs ellátás
szüneteltetése
42 | Ellátásmegszüntetés
42 j Biztosításiidőtartam-számítás
43 | Megváltozott munkaképességű
személyek ellátásainak átalakítása

43 | Átlagjövedelem-számítás
43 | Ellátások emelése
43 IAdó-és járulékfizetés
44 |Igénybenyújtás
| Orvos szakértői minősítés
44 | Felülvizsgálat
44 | Adatszolgáltatás
44 |Jogosultságkorlátozás
44 |Bányászellátás

¿4-51Mit kell tudni

A KORAI NYUGELLÁTÁSOK
ÁTALAKÍTÁSÁRÓL?

45 | Új ellátások
45 | Korhatár alatti nyugdíjak
megszüntetése
45 | Nyugdíj-átalakítás
46 | Jogosultságmegalapozó
szolgálati idők

46 | Ellátási összeg
47 | Ellátásemelés
47 j Nyugdíjelnevezés-változás
47 | Korai nyugdíjak átalakítása
48 | Példák korhatár előtti ellátásokra
48 | Új megállapítás korhatár előtti
ellátásra
49 | Új megállapítás szolgálati
járandóságra
50 | Korhatár előtti ellátás
megállapítása 2012. január 1-jétöl

51IÚj megállapítás átmeneti
bányászjáradékra
51| Új megállapítás balettművészeti
életjáradékra
51| Ellátásszüneteltetés
51| Ellátásmegszüntetés
51| Ellátottak nyugdíjkorhatár-betöltése
51j Szolgálatiidő-szerzés
51IJogosultságkorlátozás

52 | Mit kell tudni

A MAGÁNNYUGDÍJ
PÉNZTÁRAKRÓL?

52 | Önkéntes pénztártagság
52 | Visszalépés a tb-be
52 j Tagdíjfizetés

52 | Pénztártag tb-nyugdíja
52 | Visszalépő nyugdíjjogosultak
52 | Tagsági viszony keletkezése
53 | Magán-nyugdíjpénztári adózás
2012-ben

53 | Tagi jogok, kötelezettségek
54 | Tagdíj bevallása és befizetése
54 | Pénztári szolgáltatások
54 | Pénztártag halála
54 | Hozamgarancia
54 | Pénztári garancia
55 I Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
55 | Pénztári működés
55 | Példa tízéves hozamrátára és
vagyonnövekedési mutatóra

56 | Választható portfoliók
56 | Informatikai előírások
56 1Átalakulás, megszűnés
56 | Állami felügyelet

57 | MIT KELL TUDNI
AZ ÖNKÉNTES
PÉNZTÁRAKRÓL?

57 | Pénztártípusok
57 | Tagi jogok
57 | Pénztártagság
57 | Tagdíjfizetés
57 | Munkáltatói hozzájárulás
58 | Példa elszámolóegységre épülő
nyilvántartásra

58 | Pénztártámogató
58 | Pénztártag halála,
számlaöröklés
59 | Pénztárszervezet
59 | Jogosultság nyugdíjpénztári
szolgáltatásra
60 | Egyéniszámla-értesítő
60 | Tagi lekötés hitelfedezetre
60 | Tagi kölcsön
60 | Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
60 | Hozammutatók nyilvánossága
hozatala
60 | Határidők
61 | Számlalezárási költség
61 | Tagdíjból levonható költségek
61| Informatikai előírások
61 | Példa tízéves hozamrátára és
vagyonnövekedési mutatóra

61 | Pénztári alapok, vagyon
62 | Önkéntes pénztári adózás
2012-ben

64 | Átalakulás, megszűnés
64 | Önsegélyező pénztári
szolgáltatások
65 | Egészségpénztári szolgáltatások
65 | Egészség- és önsegélyező
pénztári adókedvezmény
65 | Pénztárfelügyelet

66 | Mit kell tudni

AZ EGÉSZSÉG-
BIZTOSÍTÁSI
ELLÁTÁSOKRÓL?

Ellátásválasztás
Táppénzjogosultság
Többes jogviszony
A táppénzjogosultság időtartama
Időszakfogalmak
Táppénzalap
Osztószám

Példák táppénzre

Táppénzmérték
Gyermekápolási táppénz
Betegszabadság
Táppénz az első betegnaptól
Baleseti ellátások
Baleseti táppénz
Határozat üzemi balesetről
A baleseti táppénz mértéke
Kiegészítő tevékenységű
vállalkozók

69 | Példák baleseti táppénzre
69 IKifizetői igazolás
69 IBaleseti járadék
70 | Terhességi-gyermekágyi segély
70 | Gyermekgondozási díj
70 j Gyedszámítás
71| Nyugdíjjárulék gyedből
71| Gyedigénylés
71| Gyedjogosulatlanság
71j Példák terhességi-gyermekágyi
segélyre és gyedre

71| Utazásiköltség-térítés
72 | Jövedelemigazolás
72 | Ellátáskifizetés
72 | Visszafizetési, megtérítési
kötelezettség
72 | Elektronikus ügyintézés
72 | Egészségügyi szolgáltatás
73 j Térítésköteles ellátások
73 | Ellátás méltányosságból
73 I Hazai kezelés helyett külföldi

7k \ Mit kell tudni
A CSALÁDTÁMOGATÁSRÓL?

74 | Nevelési ellátás, iskoláztatási

?

támogatás
74 | Jogosultak
74 | Ir/tézményi elkülönített
számlakezelés
74 | Igazolatlan mulasztás
75 | A családi pótlék összege
75 | Egyedülálló
75 | Anyasági támogatás
75 íGyes, gyet
76 | Munka gyes mellett
76 | Nagyszülő gyesen
76 | A gyes, gyet összege
76 | Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
76 | Jogalap nélküli ellátás
76 | Ellenőrzés

77 | Mit kell tudni

a munkanélküli

ellátásokról?

77 | Nyugdíj előtti álláskeresési segély
77 | Keresetpótló juttatás összege
77 | Foglalkoztatást bővítő
támogatások
77 | Álláskeresési ellátások
77 | Jogszerző idő
77 | Együttműködési kötelezettség
77 | Nyilvántartás szünetelése

781Mit kell tudni

A SZAKKÉPZÉSI
HOZZÁJÁRULÁSRÓL?

■■■■■■■

78 | A hozzájárulás alapja, mértéke
78 | Megszűnő hozzájárulás
csökkentési lehetőségek

78 | A hozzájárulás kötelezettjei
78 | Mentesség hozzájárulás alól
78 j A hozzájárulás teljesítése
79 | Hozzájárulás-teljesítés
gyakorlati képzéssel

79 | Visszatérítés
80 | Tanuló átirányítása - teljesítési
megbízott
80 | Bevallás, befizetés, határidők
80 | Képzés, képzési rendszer
fejlesztésének támogatása
82 | Átmeneti rendelkezések

831Mit kell tudni
A BEVALLÁSRÓL,
BEFIZETÉSRŐL,
ADATSZOLGÁLTATÁSRÓL?

83 | Járulékbevallás
83 | Járulékbefizetés

83 | Tagdíjbefizetés, tagdíjbevallás
84 | Nyugdíjas egyéni vállalkozó
járuléka
84 |Evás egyéni vállalkozó járuléka
84 | Jövedelem külfölditől
84 | Bejelentés és adatszolgáltatás
84 j Egyéni vállalkozói bejelentés
84 | Egyéni járulék elszámolása

8b\ Mit kell tudni
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL
A TB-BEN?

« ■■H n m w n B in M H B R n i

84
85
85
85
85

86

86
86

86

86
86
86
86

87 |

Bejelentés
A bejelentés tartalma, kötelezetti kör
Járulékbevallás
Járulékkülönbözet elszámolása
Nyilatkozat a járulékról
Nyugdíjjárulék visszaigénylése
Adatszolgáltatás
Elszámolás a kifizetésekről
Külföldi foglalkoztató
Becslés
Méltányosság járuléktartozásnál
Ismételt ellenőrzés
Mulasztási bírság

»•

Mit kell tudni

az UNIÓS

KOORDINÁCIÓS
TB-RÉNDELETEKRŐL?

87 | Alkalmazandó jog
87 | Kiküldetés
87 | Koordinált tb-ellátások
88 | A kiküldetés Igazolása
88 j Példák kiküldetésre
88 | Önálló vállalkozó kiküldetése
89 | Tevékenység végzése több
tagállamban
89 | Szociálpolitikai egyezmények
89 | Biztosítás ideiglenes
megállapítása
89 | Kivétel megállapítása
89 | Külföldi gyógykezelés
90 !Külföldön szerzett biztosítási idők

TÖRVÉNY,

RENDELET

94
116

122

124
127

165
179

192
226

253
269
275

281

282
325
343
362

atársadalombiztosítási ellátásokról
a szociális hozzájárulási adóról

a munkabéremelés 2012. évi
elvárt mértékéről

az egészségügyi hozzájárulásról
a társadalombiztosítási
nyugellátásról
a korhatár előtti ellátásról
a megváltozott
munkaképességűek ellátásairól
a magánnyugdíjról
az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárakról
a foglalkoztatássegítésről
a foglalkoztatásbővítésről
a szakképzési hozzájárulásról

a gyakorlati képzés költségeinek
elszámolásáról

a kötelező egészségbiztosításról
a családok támogatásáról

uniós koordinálási rendelet
uniós koordinálási végrehajtási
rendelet

HVG l TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TB-ELLATASOK

7

Mit kell tudni

a tb-ről általában?

Járulékmegszűnés

Járulékfizetési felső határ

Változás 2012. januárl-jétől. A foglalkoztatók és

egyéni vállalkozók által fizetett 27 százalékos
mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe

az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási

adó lép. [Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. §(1) bekezdésében.]

Változás2012. januárl-jétől. Az egyéni nyugdíj-

járulék-alap felső határa 2012-ben napi 21700 fo
rintra, évi 7 942 200 forintra nő (2011-ben 21000,

illetve 7 665 000 forint volt).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

24. § (2) bekezdésében.]

Járulékmértékek

Járulékfizetési alsó határ/

Változás 2011. december 31-étől. Megszűnik

a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tag-

díjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj

járulékot kell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

Változás2012. januárl-jétől. A munkavállaló

(biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási

és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5

százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészség-

biztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra

emelkedik.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Nemváltozott. A munkavállaló (biztosított)

által fizetendő természetbeni egészségbiztosí

tási járulék változatlanul 4 százalék, a munka

erő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék

továbbra is 10 százalék.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Változás 2012. januárl-jétől. A főállású egyéni

és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási

és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább

a minimálbér (legalább középfokú végzettséget,

illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység

esetén a garantált bérminimum) másfélszerese

(2012-ben havi 139 500, illetve 162 ezer forint)

után kell megfizetniük.

Megszűnikjaz az előírás, ami lehetővé tette,

hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulék-

fizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. így

a járulékfizetési alsó határ után minden egyes

naptári hónapban kell járulékokat fizetni (kivé

ve például a táppénzes időszakot, a szünetelés

idejét stb.).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § s) pontjában, 27., 29. §-aiban.]

Nem változott. Az egyéni nyugdíjjárulékot to

vábbra is legalább a minimálbér után kell megfi

zetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ

Példák járulékfizetési felső határra

A) A munkavállaló 2012. július 1-jén lép munkába, novemberben fizetés

nélküli szabadságon van. Munkaviszonya 2012. december 31-én is fennáll,

év végéig 4,5 millió forint az abból származó bérjövedelme.

Fontosabb változások

2011. december 1-jétől.

■ A 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék

helyetti nyugdíj-hozzájárulás nem lép hatályba.

2011. december 31-étől.

Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kö

telező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett

véglegesen a nyugdíjjárulékot kell fizetniük.

2012. januárl-jétől.

■ A foglalkoztatói 27 százalékos tb-járulékot

felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hoz

zájárulási adó.
■ A biztosítottat terhelő egyéni pénzbeli egész

ségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra

emelkedik.

■ A főállású egyéni és társas vállalkozók az

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot

havonta legalább a minimálbér (legalább közép

fokú végzettséget, illetve szakképzettséget igény

lő főtevékenység esetén a »garantált bérmini

mum) másfélszerese után kötelesek megfizetni.

■ Társadalombiztosítási szempontból a gazdasá

gi társaság megbízási jogviszonyban álló vezető

tisztségviselő tagja is tórsas vállalkozónak minő

sül, kivéve, ha személyes közreműködési köte

lezettsége is van a társaságban, ekkor az utóbbi

alapján minősül társas vállalkozónak, és az ügy

vezetői jogviszonyában megbízási vagy munka-

viszony alapján jön létre a biztosítása.

■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa

21 700 forint (2011-ben 21 ezer forint volt).

■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő

tevékenységet folytatók egészségügyi szolgál

tatási járuléka havi 6390 forint (5100 forint

helyett).

■ Megszűnik a másodfoglalkozások egyéni

pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés alóli

mentessége.

kap, a „B” társaságtól pedig az ügyvezetésért összesen 3 millió forint

ügyvezetői díjat.

Járulék

Összeg

Számítás

Nyugdíjjárulék (10%)

334180 Ft

154x21 700x0,1

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci
járulék (8,5%)

382 500 Ft

4 500 000x0,085

A nyugdíjjárulékot - napi 21 700 Ft felső jövedelemhatárig - 3 341 800 Ft

után, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a teljes bérjöve

delem után kell megfizetni.

B)A munkavállaló 2012-ben február 1-jétől október 31-éig munkavi

szonyban áll „A” társaságnál, „B” társaságnál pedig 2012. augusztus

1-jétől november 15-éig ügyvezető megbízási jogviszonyban. „A” tár

saságtól összesen 5 millió forint munkabért és 2,5 millió forint bonuszt

Járulék

Összeg

Számítás

,A" cégnél nyugdíjjáruléka (10%)

594 580 Ft

274x 21 700x0,1

,B" cégnél nyugdíjjáruléka (10%)

232 190 Ft

107x 21 700x0,1

t,A" cégnél egészségbiztosítási és munkaerő
piaci járulék (8,5%)

637 500 Ft

7 500 000x0,085

,B" cégnél egészségbiztosítási járulék (3 + ít%)

210 000 Ft

3 000 000x0,07

Az egyéni nyugdíjjárulék-alap évi felső határát többes jogviszonynál is

a biztosított napok száma alapján kell kiszámítani. Ez 289 x 21 700 Ft,

vagyis 6 271 300 forint, ami után 627 130 forint nyugdíjjárulék fizetendő,

így a munkavállalónak 199 640 forint nyugdíjjárulék visszajár, amit a „B”

társaságtól kérhet vissza, vagy az éves adóbevallásában az adóhatóságtól.

[195/1997. kormányrendelet 7/A §]

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

8 TB-ELLÁTÁSOK

A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2012. január 1-jétől

Státus (jogviszony)

27%-os szociális hozzájárulási adó

10%-os nyugdíjjárulék
(felső határ napi 21700 Ft, évi 7 942 200 Ft)

1

Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony

Munkaviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább
a minimálbér

Járulékalapot képező jövedelem

--------

i

Megbízás, választott tisztségviselő, bedolgozó

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

1

Heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoz
tatásijogviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

1

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

1

Nyugdíj melletti jogviszony

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

i

5

Társas vállalkozás és társas vállalkozó

Főfoglalkozású (ideértve az evás cég társas vállakozó
tagját is)

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem, legalább a
minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevekénység esetén
pedig legalább agarantált bérminimum) 112,5%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább aminimálbér
(legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység
esetén legalább agarantált bérminimum)

--

7
(

1

Heti 36 órás munkaviszony mellett

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adoeloleg-szamitasnal figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is

Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a
főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap
ján afőfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

7
\

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)

Nincs

Járulékalapot képező jövedelem

1

Egyéni vállalkozó

Főfoglalkozású

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem, legalább a
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igényláfőtevékeny-
ség esetén legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér
(legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység
esetén legalább agarantált bérminimum)

7
(

1

Főfoglalkozású evás

Aminimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte
vékenység esetén agarantált bérminimum) 112,5%-a, illetve
magasabb összeg vállalása esetén avállalt összeg

Aminimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő
főtevékenység esetén agarantált bérminimum) vagy a
vállalt magasabb összeg

7
V
c

Heti 36 órás munkaviszony mellett

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett

Evaalap if%-a

Evaalap

7

Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató

Evaalap

Evaalap <+%-a

7

Főfoglalkozású társas vállalkozó is

Az adóelőleg-számításnál figyelembe vettjövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

7

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)

Nincs

Járulékalapot képező jövedelem

b

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás

Nincs

Evaalap 10%-a

l

Biztosított mezőgazdasági őstermelő

Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző
évben bevétele 8 000 000 Ft-nál több

Minimálbér. Magasabb összeg vállalható

Minimálbér. Magasabb összeg vállalható

7

Tárgyév előtti évben
maximum 8 000 000 Ft bevétel

Nincs

Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12része

í)

szempontjából változatlanul jelenti a garantált

bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó sze

mélyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas

vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú

iskolai végzettséget, középfokú szakképzettsé

get igényel.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § s) pontjában, 27., 29. §-aiban.]

Költségvetési kötelezettségek

Változás 2012. január 1-jétől. A nemzeti koc

kázatközösségbe tartozók után a központi

költségvetés személyenként havonta 5850 fo

rint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet

az Egészségbiztosítási Alapnak (2011-ben csak

nem 60 százalékkal többet, havonta 9300 forintot

fizetett személyenként).

A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak

ezentúl:

■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszünte

téséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati já

randóságról szóló törvény alapján korhatár előtti el

látásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,

■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásá

ról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló

törvényben meghatározott balettművészeti élet

járadékban részesülők,

■ a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásában, bányászok egészségkárosodási já

radékában részesülők.

[Lásd az 1977/LXXX. törvény 16. §-ában,

26. § (5) bekezdésében.]

Nem változott. A nemzeti kockázatközösség

részesei:

■ a nyugdíjasok,

■ a gyesben, gyedben részesülők,

■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban,

gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési

juttatásban részesülők,

■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőok

tatási intézményben nappali tagozaton tanuló

nagykorú magyar állampolgárok,

■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózko

dási hellyel rendelkező kiskorú magyar állam

polgárok,

■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos

szociális intézményben elhelyezettek,

■ a fogvatartottak,

■ a szociálisan rászorulók,

■ a hajléktalanok.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. §-ában.]

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TB-ELLATASOK

I

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Egészségügyi szolgáltatási járulék

egészségbiztosítási: 7 (k + 3) %

munkaerő-piaci: 1,5%

J---—

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Munkaviszony: a járulékalapot képezójövedelem. Munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony: nincs

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony: nincs

Nincs

i*%: Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak anyugdíj folyó
sításának szüneteltetése esetén

Nincs

Nincs

-

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább aminimálbér
(legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén
legalább a garantált bérminimum) 150%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább aminimálbér (legalább
középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább agaran
tált bérminimum) 150%-a

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem.

Nincs

,

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján,
vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

Járulékalapot képezójövedelem, vagy nyilatkozata alapján, vagy a
főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint

Nincs

i

Nincs

Nincs

Havi 6390, napi 213Ft, atársas vállalkozás fizeti

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább aminimálbér
(legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén
legalább a garantált bérminimum) 150%-a

Járulékalapot képező jövedelem, legalább aminimálbér (legalább
középfokú végzettséget igénylő tevékenységeién legalább a
garantált bérminimum) 150%-a

Nincs

t,

7%: aminimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte
vékenység esetén agarantált bérminimum) 150%-a, magasabb
összeg vállalása esetén avállalt összeg

Aminimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység
esetén legalább agarantált bérminimum) 150%-a, vállalt magasabb
járulékalap

Nincs

7%: Járulékalapot képezójövedelem

Nincs

Á

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

Nincs

7%: Evaalap 4%-a

Nincs

Nincs

7%: Evaalap 4%-a

Nincs

Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem

Nincs

Nincs

Nincs

Havi 6390, napi 213Ft

Nincs

Nincs

Havi 6390, napi 213Ft

7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható

Nincs

Nincs

4%: Megelőző évi bevétel 1/12része. 3%: Nincs

Nincs

Nincs

Eltartottak havi járuléka

Változás 2012. január 1-jétől. A természetbeni

egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartott

személyenként havi 6390 (napi 213) forint egész

ségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2011-

ben havonta 5100 forintot, naponta 170 forintot

kellett).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott. Ha a lakóhely szerinti települé

si önkormányzat jegyzője - az eltartott által be
nyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy

az eltartott családjában az egy főre jutó jövedelem

nem haladja meg a nyugdíjminimum (2012-ben is

havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egye

dülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 száza

lékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési

kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha

az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság

is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül

be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett

adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektro

nikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiz

tosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap

Változás 2012. január 1-jétől. A foglalkoztatói tb-já-

rulék megszűnik (helyébe a szociális hozzájárulási

adó lép), ezért a biztosított által 2012. január 10-éig

megszerzett és 2011. december havi járulékalapot

képező olyan jövedelemre kell a munkáltatónak

utoljára tb-járulékot megállapítania, amelyet a 2011.

decemberről benyújtott bevallásban kell közölnie.

A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 szá

zalék nyugdíjjárulékot fizet (korábban ugyan

ennyi nyugdíj-biztosítási járulékot kellett).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 20. §-ában,

26. § (7) bekezdésében.]

Egyéni járulékalap

Változás 2012. január 1-jétől. A biztosítottat

terhelő - 2012-ben már 3 százalékos mértékű

- pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mind

egyik biztosítási jogviszonyban megszerzett

járulékalapot képező jövedelem után meg kell

fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik

legalább heti 36 órás munkaviszonnyal.

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

10 TB-ELLÁTÁSOK

Miért mi jár?

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Nem változott. Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kór

házi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem

biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján

egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú

hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

ami 2012-ben napi 213 forint, havi 6390 forint.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. § (1) r) pontjában, 39. §-ában.]

Egészségbiztosítási ellátások

Nem változott. Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járu

lékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi

ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiz

tosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például -

táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre) jogosult.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]

Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fi

zet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természet

beni egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]

Felszolgálási díj utáni nyugdíj

Nem változott. Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15

százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíj

alapba.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 26. § (7),

az 1997/LXXXl. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]

Megállapodás szolgálati időre

Nem változott. Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfel

jebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után

- 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megál

lapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megköt

heti.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 34. §-ában.]

Külföldön munkát vállalók

Nem változott. A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - köte

lező bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha e külföld másik uniós állam,

illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel

Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.

[Lásd az 1997/LXXXIU. törvény 80. § (5) bekezdésében.]

Többes jogviszony

Változás 2012. január 1-jétől. Mindegyik biztosítási jogviszony után kell

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár

pénzbeli ellátás, például táppénz.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

ß

Ekhózók

Változás 2011. december31-étől. Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag

ekhózók tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell

fizetniük az egyéni ekhón belül.

Nem változott. A15 százalékos ekhóból

■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó

- az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése sze

rint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,

■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka

beszámít a nyugdíjba.

Munkaerő-piaci járulék

Nem változott. Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult

álláskeresési ellátásokra.

[Lásd az 1991/IV. törvény 26-30. §-aiban.]

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu

lékot is fizetnie kell a biztosítottnak a jubileumi

jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás,

a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás,

a határozott időtartamú jogviszony megszünteté

se esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkal

mazottaknak kifizetett összeg után is.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

24. §[1] bekezdésében.]

Nem változott. Egyéni járulék alapját képezi

a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze

rinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem

önálló tevékenységből származó bevételből

az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett
jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet

ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,

a tanulószerződésben meghatározott díj, a hiva

tásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoz

tatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a sze

mélyi jövedelemadó előlegének számításánál

jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja

munkaszerződés esetén a munkaszerződés

ben meghatározott személyi alapbér, ha pedig

a munkát nem munkaviszony, hanem munka

végzésre irányuló egyéb jogviszony (például

megbízás) keretében végzik, a szerződésben

meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén

a személyi alapbér (vagyis járulékalap): a mun

kaszerződés alapján fizetett, juttatott, kikülde

tést megelőző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen

nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.

Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának

és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulé
kának alapjai a foglalkoztató állal megállapított és

folyósított társadalombiztosítási ellátás, a szemé-

lyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti

béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérí

tés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem,

találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,

földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt

álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosításá

ra irányuló felhasználási, hasznosítási, használa

ti szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt

álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenérté

keként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez

kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.

A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztó

tól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja,

hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. § k) pontjában,

21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében.]

Egyéni nyugdíjjárulék

Prémium kategória a bérügyvitelben

Ne érje be kevesebbel, használja Ön is a legjobb hazai programot!

• 25 év szakértelmével, 3000 ügyfél ajánlásával

• naprakész programfrissítés

• szakértő ügyfélszolgálat

www.nexon.hu

TB-ÉLLÁTÁSOK 11

Nem változott. Az egyéni nyugdíjjárulékot

mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mind

addig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem

érik az éves felső határt (2012-ben ez 7 942 200

forint).

A munkáltatónak továbbra is dolgozónként

(biztosítottanként) ki kell számítania a decem

ber 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (pla

font). Ha egy munkavállaló január 1-je után léte

sít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve

időarányos évi felső határt kell megállapítani.

Ha a munkavállalónak nincs az év minden

napjára járulékalapot képező jövedelme, a nyug-

díjjárulék-köteles felső határt arányosan csök
kenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2012-ben

ez 21 700 forint - és a „járulékmentes” napok

szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz,

a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi se

gély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondo

zási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 24. § (2)-(3),

31. § (2) bekezdéseiben.]

Egyéni egészségbiztosítási

és munkaerő-piaci járulék

Változás 2012. január 1-jétől. A jubileumi jutalom,

a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a sza

badságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás,

a határozott időtartamú jogviszony megszün

tetése esetén a munkavállalóknak, illetve a köz-

alkalmazottaknak kifizetett összeg után is kell

- a 2012-ben már 8,5 százalékos mértékű - egész

ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni

(korábban nem kellett).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

24. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. A foglalkoztatott továbbra sem

fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu

lékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli

egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek

program és a különleges foglalkoztatási állo

mány keretében járó juttatás után.

A munkaerő-piaci járulékot továbbra is

a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegé

szítő tevékenységet folytatónak nem minősülő

egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem

fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó,

aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszony

nyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló

és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy

olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregsé-

ginyugdíj-korhatárt már betöltötte.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

24. §(1) bekezdésében, 25/A §-ában,

31. § (3) bekezdésében.]

Többes jogviszony

Változás 2012. január 1-jétől. A - 2012-ben már 3

százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítá

si járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban

szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még ak

kor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36

órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal (ko

rábban legalább heti 36 órás munkaviszony esetén

nem kellett).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31. § (3) bekezdésében.]

Nem változott. Az egyéni nyugdíjjárulékot töb

bes jogviszony esetép>is addig kell megfizetni,

ameddig az összes járulékalapul szolgáló jöve

delem nem éri el az éves szintre számított felső

határt (2012-ben ez 7 942 200 forint).

Többes jogviszony esetén is a nem biztosított

napok számával arányosan kell csökkenteni

az éves felső határt.

A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni,

amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyi

latkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfize

tési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső

határig - tört évjpen a naptári évben biztosítással

(járulékalapot képező jövedelemmel) lefedett

időszakra a felső határ napi összegével számított

összegig - már megfizette. A munkáltató a nyi

latkozat és az igazolások benyújtását követő 15

napon belül köteles az egyénijárulék-többletet

visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt sza

bályok szerint számolhat el.

Az elszámolási és visszafizetési kötelezettség

azt a foglalkoztatót terheli, amellyel a biztosítási

jogviszony a naptári évben tovább fennáll. Ha

többel is egyszerre áll fenn a jogviszony, vagy

a jogviszonyok azonos időben szűntek meg,

az elszámolási kötelezettség a magasabb jöve

delmetjuttató foglalkoztatót terheli.

Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély

a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghala

dó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem

az adóhatóságtól igényelje vissza.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31.

§ (2) bekezdésében,

az 195/1997. kormányrendelet 7/A %-ában.]

Nem biztosítottak járuléka

Változás2012. januárl-jétől. A nem biztosítottak

nak havi 6390 forint (napi 213 forint) egészség-

ügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2011-

ben ez havi 5100, napi 170 forint volt).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (4) bekezdésében.]

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Változás2012. januárl-jétől. A korkedvezmény

biztosítási járulék alapja már nem a társada-

lombiztosításijárulék-alaphoz kötődik (mivel

a tb-járulék megszűnt), hanem az egyéni járulék

alapját képező jövedelmekhez.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 20/A §-ában.]

Változás 2013. januárl-jétől. Megszűnik a 13

százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék

(a járulék megszűnésével megszűnnek a mente

sítéskérési szabályok is).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 20/A §-ában.]

Nem változott. A 13 százalékos mértékű kor

kedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvez

ményre jogosító munkakörben foglalkoztatott,

nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve

az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó

után kell megfizetni. Kötelezett erre a főállású

egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogo

sító munkakörben végzi vállalkozói tevékenysé

gét.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

18. §(l)e) pontjában.]

Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biz

tosítási járulékot azoknál a korkedvezményre

jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott

terhelés.

Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoz-

tatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót,

illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - ha

tározatban kell mentesítenie a korkedvezmény

biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet

állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj

fejében - megállapítja, hogy a kérelemben meg

jelölt, egyébként korkedvezményre jogosító

munkakörben és munkahelyen nem indokolt

a korkedvezmény, mert annak feltételei nem

állnak fenn.

A járulékfizetés alóli mentesítés - az adó

módosító 2007. évi CXXVI. törvény tizenötödik

része szerint - akkor állapítható meg, ha a kére

lemben megjelölt munkakörben a

12 | TB-ELLÁTÁSOK

Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre

I. Természetes személy korlátolt felelősségű tár

saság tevékenységi körében személyesen köz

reműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emel

lett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői

feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan

munkavégzés, amely alapján társas vállalkozó

ként biztosított, ezért ügyvezetőként munka

végzésre irányuló egyéb jogviszony címén asze

rint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy

az ügyvezetői díjazásból származó, járulékala

pot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első

napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez

2012-ben havi 27 900 forint).

II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult

tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető

tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállal-

■ különösen nehéz fizikai munka,

■ különösen terhelő klíma,

■ tartós ergonómiai eredetű megbetegedés ve

szélye,

■ fokozott pszichés megterhelés, vagy

■ tartós pszichoszociális eredetű megbetegedés

veszélye

már nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben,

ami nem indokolja a korkedvezményre való jog

megállapítását.

A foglalkoztató attól a naptól mentesül a kor

kedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól,

amikor az erről szóló határozat jogerőre emel

kedik.

A foglalkoztató a jogviszony létesítését meg

előzően köteles írásban tájékoztatni az általa

a mentesítéssel érintett munkakörben - a mente

sítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről

szóló határozat jogerőre emelkedését követően

- foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet

benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.

A mentesítési feltételek fennállását a hatóság

a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az el

lenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoz

tatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő

érintett szakszervezet bejelentése alapján a ha

tóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények,

munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a men

tesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt

munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.

Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni mun

kavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán,

ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hó
napon belül akár a korábbi bejelentő, akár más

tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik

új körülményekre.

A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia,

ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn.

A visszavonás időpontja az erről szóló határozat

kozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás

foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendel

kezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában

a tényleges jövedelme után fizet járulékokat.

III. Természetes személy három cégben is ellátja

az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja

is). Mivel egyikben sincs személyes közremű

ködési kötelezettsége és munkaviszonya, ezért

társas vállalkozóként mindegyikben létrejön

a biztosítása. Járulékokat azonban csak az egyik
társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ

(nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum 100,

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot

annak 150 százaléka) után, míg a többiben csak

akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége,

ha tényleges jövedelmedrealizál.

•f ^

jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesí

tés visszamenőleg nem vonható vissza).

Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja

*
Változás 2011. december31-étől. Megszűnik a ma

gán-nyugdíjpénztári tag egyéni vállalkozók kö

telező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett

nyugdíjjárulékot J^ell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétőL Az egyéni vállalko

zó 27 százalékos társadalombiztosításijárulék-fi-

zetési kötelezettsége megszűnik (helyette 27 szá

zalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie).

A főállású egyéni vállalkozó egészségbizto

sítási és munkaerő-piaci járulékának minimális

alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér,

illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett fő-

tevékenysége legalább középfokú végzettséget,

szakképzettséget igényel - a garantált bérmini

mum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint,

illetve 162 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ

után minden naptári hónapban - és nem csak havi

átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.

A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5

százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénz

beli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3

százalékra.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29. § (3) bekezdésében.]

Nem változott. Az egyéni vállalkozó által fize

tendő természetbeni egészségbiztosítási járulék
változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járu

lék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10

százalék.

A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói

jövedelem szerinti adózás esetén a vállalko

zói kivét, átalányadózás esetén az átalányban

megállapított jövedelem alapján köteles egyéni

járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a já

rulékfizetési alsó határnál.

Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul

legalább a minimálbér után kell megfizetni. A

járulékfizetési alsó határ szempontjából a mini

málbér továbbra is a garantált bérminimumot

jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett fő-

tevékenysége legalább középfokú végzettséget,

illetve szakképzettséget igényel.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötele

zettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba

bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból

való törlés napjáig áll fenn.

Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni

vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtarta

ma alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyé

ni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.

évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói

tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb

öt évig szüneteltethető).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29. § (3) bekezdésében.]

Kezdő egyéni vállalkozó

Változás 2012. januárl-jétől. Megszűntek a kezdő

egyéni vállalkozókra vonatkozó különös szabá

lyok. Tehát már nekik is vállalkozói kivétjük, de

legalább a minimálbér, illetve a garantált bér

minimum 100 százaléka után kell megfizetniük

a nyugdíjjárulékot, 150 százaléka után pedig

az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulé

kot. (2011-ig az egyéni vállalkozó a járulékfizeté

si kötelezettsége első napjától az adott naptári év

utolsó napjáig minősült kezdőnek, és főszabály

ként a minimálbér alapulvételével kellett járulé

kokat fizetnie).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29. § (7) bekezdésében.]

Egyéni cég mint társas vállalkozás

Nem változott. Az egyéni cég is társas vállalko

zás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.

[Lásd az 1997. éviLXXX. törvény

4. § c)-d) pontjaiban.]

Társas vállalkozás

Változás 2011. december31-étől. Megszűnik a ma

gán-nyugdíjpénztári tag vállalkozók kötelező

tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj

járulékot kell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

Változás 2012. januárl-jétől. A gazdasági társa

ság megbízási jogviszonyban álló vezető tiszt

ségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül,

kivéve, ha személyes közreműködési kötelezett

sége is van a társaságban (aki nem tag, az nem

SZÍ

sít,

me

íoé

ho

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TB-ELLÁTÁSOK | 13

lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag

sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügy

vezetői feladatokat).

A társas vállalkozó által fizetendő egészség-

biztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 száza

lékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli

egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 szá

zalékra.

A főállású társas vállalkozóknak az egészség-

biztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta

legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó

főtevékenysége legalább középfokú végzettsé

get, szakképzettséget igényel - a garantált bér

minimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500

forint, illetve 162 ezer forint) után kell megfizet

niük.

Megszűnik az az előírás, amelyik lehetővé

tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni já

rulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni,

vagyis minden egyes naptári hónapban meg kell

fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ

után (kivéve például táppénzes időszakban,

a terhességi-gyermekágyi segély, gyed folyósí

tása alatt).

A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügy

vezető járulékalapot képező jövedelme az ügy

vezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap

alsó határánál.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.]

Nem változott. A nyugdíjjárulék mértéke 10

százalék, amelyet legalább a minimálbér után

kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési

alsó határ szempontjából továbbra is a garantált

bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó

főtevékenysége legalább középfokú iskolai vég

zettséget, középfokú szakképzettséget igényel.

A biztosított társas vállalkozó által fizetendő

természetbeni egészségbiztosítási járulék válto

zatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5

százalék.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.]

Többes jogviszony

Változás 2012. január 1-jétől. A 2012-ben már 3

százalékos mértékű pénzbeli egészségbizto

sítási járulékot a társas vállalkozónak akkor is

meg kell fizetnie, ha egyidejűleg van heti 36 órás

foglalkoztatással járó munkaviszonya is, feltéve,

hogy a vállalkozásában kap járulékalapot képe

ző jövedelmet (személyes közreműködői díjat).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31. § (3) bekezdésében.]

Nem változott. Ha a társas vállalkozó legalább

heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép

vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának

alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járu

lékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy

ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói

jogviszonyával összefüggő - személyes közre

működés címén kifizetett - jövedelme, járulékot

sem kell fizetnie.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Többes vállalkozó

Nem változott. Legalább a járulékfizetési alsó

határ után kell a járulekot megfizetnie az egyide

jűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig

az egyéni vállalkozásában.

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére -

a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. nap

jáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy

társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó

határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó

több társas vállalkozásban is tag, akkor a válasz

tása szerinti vállalkozásában legalább a járulék-

fizetési alsó határ, a többi vállalkozásában pedig

a tényleges járulékalapot képező jövedelme után

fizet járulékot.

Az egyidejűleg több gazdasági társaságban

személyesen közreműködő tag társas vállalkozó

nak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában

megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó

határ után, a többiben a ténylegesen elért jövede

lem a járulékalapja.

A többes társas vállalkozónak továbbra is egy

évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában

fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó ha

tár után, s erről valamennyi társas vállalkozását

a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha

év közben biztosítással járó újabb társas vállal

kozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tá

jékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes

társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy

a járulékfizetésre választott jogviszonya megszű

nik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad

fenn, újra választania kell, és erről a többi társas

vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve

megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie

kell.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31.

§ (5)-(6) bekezdéseiben

és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]

Vállalkozó diák

Nem változott. A közép- vagy felsőfokú intéz

mény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy tár

sas vállalkozónak - a 2012-ben már 3 százalék

mértékű - pénzbeli és 4 százalék természetbeni

egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a vál

lalkozói kivét vagy az átalányban megállapított

jövedelme, illetve a személyes közreműködés

alapján kiosztott jövedelem után.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31. § (4) b) pontjában.]

Nyugdíjas foglalkoztatott

Változás 2012. január 1-jétől. A nőknek 40 év

munkaviszony után járó nyugdíj kivételével meg

szűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és

nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá

irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított

ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandó

sággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakul

nak. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja is

átalakul, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk

egészségbiztosítási ellátásnak minősül, nem pedig

nyugdíjnak.

Az átalakított ellátásban részesülők járulékfi

zetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak.

(Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társada

lombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve

nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi

nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Ma

gyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyó

sított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján

folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,

nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett

egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy nö

velt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék

ban részesül.)

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § f) pontjában.]

Nem változott. A saját jogon nyugdíjas fog

lalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4

százalék természetbeni egészségbiztosítási já

rulékot köteles fizetni a járulékalapot képező

jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetel,

a - 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli

egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

1\EX01\I Ösztönzés

javadalmazás - Cafeteria-rendszer

Összetevői:

cafeteria-rendszer bevezetése, tanácsadás

egyszerű, pontos adminisztráció

informatikai támogatás

outsourcing-szolgáltatás

www.nexon.hu

14 | TB-ELLÁTÁSOK

A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyug

ellátását - kérelemre - a naptári évben elért

nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizen-

kettedének 0,5 százalékával kell emelni.

[Lásdazl997/LXXX. törvény 25.,

az 1997/LXXXl. törvény 22/A §-aiban.]

társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú

nyugdíja folyósítása szünetel.

/Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § f) pontjában, 38. §-ában.]

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2012. január 1-jétől. A nőknek 40 év

munkaviszony után járó nyugdíj kivételével meg

szűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és

nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá

irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított
ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandó

sággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakul

nak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a tár

sadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,

illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával

öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadék

ban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

által folyósított ellátásokról szóló kormányren

delet alapján folyósított öregségi, rokkantsági

nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon

nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti

nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munka

képtelenségi járadékban részesül.)

A szolgálati járandóságban, illetve korhatár

előtti ellátásban részesülő vállalkozó főfoglalkozá

sú vállalkozónak minősül, így ő is legalább a járu

lékfizetési alsó határ után köteles megfizetni a szo

ciális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat.

A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folyta

tó) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulé

ka havi 6390 (napi 213) forint (2011-ben havi 5100,

napi 170 forint volt).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott. Csak egyik jogviszonyában kell

megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járu

lékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak,

aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen

közreműködő tagja is.

Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas

vállalkozás személyesen közreműködő tagja

is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fő

szabályként egyéni vállalkozói tevékenysége

után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-

éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak

tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt

a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.

Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállal

kozásban működik személyesen közre, a tárgy

év január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan

nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállal

kozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgál

tatási járulékot.

Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon

nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt

már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy

Segítő családtag

Változás 2012. január 1-jétől. Megszűnt a segítő

családtag törvényi fogalma, ezáltal megszűnt

a biztosítására vonatkozó szabály is. Az egyéni

vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyi

séggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjá

nak a cégben személyesen és díjazás ellenében

munkát végző közeli hozzátartozója ezentúl
más jogviszonyban - például munkavállalóként,

társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglal

koztatási jogviszonyban - foglalkoztatható.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § g), 5. § (1) g) pontjaiban.]

Ekhós jövedelem

Változás 2011. december 31-étől. Megszűnik

a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók kötelező

tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj

járulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül.

Változás 2012. január 1-jétől. A kifizetőt terhelő

20 százalékos ekhó szociális hozzájárulási adó

nak minősül, amit az adóhatóság a költségvetési

törvényben meghatározott arányok szerint meg

osztva utal át a tb-alapok részére.

Nem változott. Az ekhós jövedelem után fize

tendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ek-

hotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése

szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészség-

biztosítási járulék és 3,9 százalék a nyugdíjjá

rulék (nyugdíjjárulékot az ekhós jövedelemből

nem kell fizetni, ha az ekhózó nyugdíjas, vagy

az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés

felső határáig megfizette).

Az ekhózó egészségügyi és baleseti egész

ségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, illetve

nyugellátásra jogosult.

A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos

mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.

Vállalkozás, bedolgozás, megbízás

Nem változott. A megbízott, a vállalkozási jellegű

jogviszony keretében személyesen munkát végző és

a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok

fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme

eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér

30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmin-
cadrészét (ez 2012-ben havi 27 900 forint, napi 930

forint).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

5. § (1) g) pontjában.]

Nem változott. Továbbra sem terheli nyugdíj-

és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj

azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási

vagy használati szerződés alapján vagyoni jog

felhasználása ellenében fizetnek ki.

A szellemi alkotások utáni jövedelmeket to

vábbra is fel kell osztani személyes tevékenysé

gért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó

értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti

el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész.

A szellemi alkotásból származó jövedelem

esetén az alkotók változatlanul akkor válnak

biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötele
zetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért

járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - ré

sze eléri a tárgyhónap első napján érvényes

minimálbér 30 százalékát (2012-ben ez havi

27 900 forint).

Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés

alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem

ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az al

kotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor

bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes

tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának

jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári

napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn

a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt

az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell

osztani a naptári napok számával. Ha az így ka

pott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap

első napján érvényes minimálbér 30 százaléká

nak harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulék-

fizetési kötelezettség terheli.

Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás

kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelen

tésére, valamint a járulék bevallására és befize

tésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg)

kifizetéséhez igazodnak.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

21. § d) pontjában.]

Összeszámítási szabály

Nem változott. A munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszony keretében munkát végzők

járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj ki

fizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál

a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért

járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell

számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó

és a megbízott több megbízási szerződést, a meg

bízási díjakat nem külön-külön kell számításba

venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevet
ni a minimálbér 30 százalékával (2012-ben havi

27 900, napi 930 forinttal).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

9. § (2) bekezdésében.]

Szellemi alkotás

§a:
taf

jár

ev<

lió

„mi

SZ(

ne

gi
ve

ny

ha

ge
Va

ne

mi

ne

m<

ke

ru

m

sz

sz

bt

na

sz

ke

ti

ős

20

ve

fo

ős

Zc

HVG | TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

r ^

TB-ELLÁTÁSOK 15

Mezőgazdasági őstermelő

Változás2011.december31-étől. Megszűnik a ma

gán-nyugdíjpénztári tag őstermelők kötelező

tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíj-

járulékot kell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. § (2),

30/A § (2) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől. A kezdő és a tárgy

évet megelőző évben támogatások nélkül 8 mil

lió forintnál nagyobb bevételt elérő őstermelő

„munkáltatói” járulékait felváltja a 27 százalékos

szociális hozzájárulási adó.

Társadalombiztosítási szempontból már

nem minősül őstermelőnek a mezőgazdasá

gi és vidékfejlesztési támogatási szerv által

vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben

nyilvántartott magánszemély (például földjét

haszonbérbe adó földtulajdonos), aki tényle

gesen nem végez őstermelői tevékenységet.

Vagyis e tevékenysége alapján ezentúl már

nem minősül biztosítottnak.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4.

§ w) pontjában.]

Nem változott. Ha az őstermelő tárgyévet

megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele

nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet

megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után

kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a já

rulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek

minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4

százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10

százalék a nyugdíjjárulék.

Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli

bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá

ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhó

nap első napján érvényes minimálbér (2012-ben

havi 93 ezer forint) után kell megfizetnie a termé

szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulé

kot és a nyugdíjjárulékot.

Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítte

ti az értékesítési betétlapját az év első napjától,

őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egész

ségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami

2012-ben havi 6390 forint (2011-ben 5100 forint

volt).

A bevétel 20 százaléka után járulékot fize

tő - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió

forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő -

őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 szá

zaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért

pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre -

sem jogosult.

Kezdő - és ily módon a minimálbér után já

rulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek

az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem

minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

Őstermelőként csak az biztosított, akinek

az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és

a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább

húsz év.

Az első negyedévi járulékbevallásban nyi

latkozhat az őstermelő, hogy választ-e a mini

málbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál ma

gasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez

esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot, és

emellett még szociális hozzájárulási adót is fizet

nie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék

megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátásokra is.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő köte

lezett (s így őstermelőként biztosított),

■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény

ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöl

tött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki

a saját gazdaságában a személyi jövedelemadó

ról szóló törvényben meghatározott őstermelői

termékeket állít elő, és ennek igazolására őster

melői igazolvánnyal rendelkezik;

■ aki a termőföldről szóló törvény szerint csalá

di gazdálkodónak minősül, és a családi gazda

ságban nem foglalkoztatottként közreműködő

családtag.

Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként

is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őster

melői tevékenysége mellett úgynevezett mun

kavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói,

megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony

alapján biztosított.

Őstermelőként nem biztosított, s nem is köte

lezett járulék fizetésére, aki

■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyé

ni vagy társas vállalkozóként biztosított;

■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj

korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;

■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői

igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy

gazdálkodó család kiskorú tagja.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

5.

§(1) i) pontjában, 30/A §-ában

és az 1997/LXXXI. törvény 22. §(l)i) pontjában.]

Egyéb jogviszony

Változás 2012. január 1-jétől. Segítő családtag

ként már nem lehet munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében biztosított a gazdasági társaság olyan

vezető tisztségviselője, aki társadalombiztosí

tási szempontból nem minősül társas vállalko

zónak (vagyis aki nem tagja a vállalkozásnak,

vagy olyan tagja, aki személyes közreműködési

kötelezettsége alapján már társas vállalkozó

ként biztosított, és megbízás keretében ellátja

az ügyvezetői feladatokat is).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4.

§ d) 5. alpontjában, 5. § (2) bekezdésében.]

Nem változott. Ha a munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem

éri el a minimálbér 30 százalékát (2012-ben havi

27 900 forintot), az továbbra sem járulékköteles.

Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hó

napig, egy-egy napra ezen ö^zeg harmincadré-

szével (930 forinttal) kell számolni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

a bedolgozói, megbízási szerződés alapján lét

rejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem

minősülő vállalkozási jogviszony.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében munkát végző személynek kell tekin

teni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet,

társadalmi szervezetek szövetsége, társasház

közösség, egyesület, köztestület, kamara, gaz

dálkodó szervezet választott tisztségviselője,

szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá

Munkavállalói Résztulajdonosi Program szer

vezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,

magánnyugdíjpénztár választott tisztségvi

selője, vagy helyi (települési) önkormányzat

választott képviselője (tisztségviselője), társa

dalmi megbízatású polgármestere.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

5. § (1) g] pontjában.]

Utólag fizetett jövedelem

Nem változott. A foglalkoztatónak a járu

lékot a járulékalapot képező jövedelem kifi

zetésének időpontjában érvényes mértékek

szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori

szabályok szerint, amikor a kifizetés eredeti

leg esedékes lett volna (ez előállhat például

A minőségi HR outsourcing-szolgáltatás

Koncentráljon az üzleti sikereire, az adminisztrációt bízza a NEXON-ra!

bérszámfejtés, cafeteria és HR adminisztráció

jogszabályi változások naprakész követése

erkölcsi és anyagi felelősségvállalás

www.nexon.hu

16 |TB-ELLATASOK

akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg

megítélnek bért).

A járulékokat a jogviszony megszűnését kö

vetően kifizetett jövedelmek után is meg kell fi

zetni.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

18.

§(5) bekezdésében,

a 195/1997 kormányrendelet 4/A §-ában.]

Külföldiek biztosítása

Változás 2012. január 1-jétől. Csak két évet meg

nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biz

tosítási kötelezettség alól a Magyarországon be

nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés,
kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kereté

ben belföldön foglalkoztatott munkavállalója,

aki harmadik állam állampolgárságával ren

delkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett

jogállású (a korábbi szabályok szerint korlátlan

ideig mentesült). Ha egy munkáltató ugyanazon

munkavállalóját - akár egy másik munkakörben

- újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentes

ség csak akkor érvényes, ha az előző munka be

fejezésétől számítva három év eltelt.

A várhatóan két évet meghaladó munkavég

zés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés

első napjától kell megfizetni. Ha a munkavégzés

utóbb mégis rövidebb lesz két évnél, a megfize

tett járulék önellenőrzéssel igényelhető vissza.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

11. § b) pontjában.]

Átmeneti szabály. 2012. január 1-je előtt meg

kezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-

kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2012.

január 1-jétől kell számítani.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

65. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. Főszabály szerint minden kül

földi állampolgár biztosított, aki Magyarorszá

gon biztosítással járó jogviszony keretében foly

tat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi

egyezmény vagy a közösségi jog másként ren

delkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ

attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye,

telephelye Magyarországon.

A külföldi állam Magyarországra akkreditált

diplomáciai és konzuli képviselete személyzeté

nek külföldi állampolgárságú tagja nem biztosí

tott Magyarországon, valamint a külföldi állam

diplomatájának Magyarországon tartózkodó

családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja

sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely

más - államban biztosítottak. A nemzetközi

szervezet nemzetközi szerződés alapján mentes
séget élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele

közös háztartásban élő családtagja (házastársa,

gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed

rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsá

gi rendszere.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

5., 11., 13. §-aiban.]

Magyarországon tanuló külföldi

Nem változott. Járulékfizetés nélkül jogosul

tak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon

kívül azok a külföldi állampolgárok, akik ösz

töndíjasként Magyarországon tanulói-hallgatói

jogviszonyban állnak, és az ösztöndíjuk nemzet

közi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért

felelős miniszter adományozta.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 16. §-ában.J

Külföldi, belföldi

Nem változott. Külföldi az a természetes sze

mély, aki nem minősül belföldinek.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 4. §j) pontjában.]

Belföldi

■ a Magyarország területén bejelentett lakóhel

lyel (állandó lakcímmel^rendelkező magyar ál

lampolgár;

■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a mene

kültként elismert személy;

■ a hontalan;

■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartóz

kodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya

alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és

a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát

a Magyarország területén gyakorolja, és a pol

gárok személyi adatainak és lakcímének nyil

vántartásáról szóló törvény szerint bejelentett

lakóhellyel rendelkezik.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

4. § n) pontjában.]

Egyházi személyek járuléka

Nem változott. Az egyháznak az egyházi sze

mély után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 szá

zalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási

járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizet

nie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér

(ez 2012-ben havi 93 ezer forint) alapulvételével.

Egyházi személy az egyházi szolgálatot tel

jesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

5. §(1) h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]

Egyéni munkaerő-piaci járulék

Változás 2012. január 1-jétől. Munkaerő-piaci

járulékot kell fizetni ezentúl a munkavállaló

nak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az új

rakezdési támogatás, a szabadságmegváltás
jogcímen kifizetett juttatás után, a határozott

időtartamú jogviszony megszüntetése esetén

a munkavállalónak, illetve a közalkalmazott

nak kifizetett összeg után is.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

24. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. A munkaviszony mellett vállal

kozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni

vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci

járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van.

A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járu

lékot fizetnie, ha

■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenysé

gében vállalkozási vagy megbízási jogviszony ke

retében személyesen közreműködik;

■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában

tanuló;

■ álláskeresési támogatásban részesül;

■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szer
ződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő

vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát

végez;

■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;

■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szer

vezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület,

köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet válasz

tott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vál

lalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,

szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Mun

kavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, ön

kéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíj

pénztár választott tisztségviselője, helyi (települési)

önkormányzat választott képviselője (tisztségvise

lője), társadalmi megbízatású polgármester;

■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállal

kozó;

■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszony

nyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenysé

gével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);

■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregségi-

nyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni

és társas vállalkozó.

Az egyéni munkaerő-piaci járulékfizetéssel nem

járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján

nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 25/A §-ában.]

Rehabilitációs hozzájárulás

Változás 2012. januárl-jétől. A munkaadó akkor

fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoz

tatottjainak száma 25 főnél több (korábban 20 fő

felett kellett fizetni).

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 23. §-ában.]

Nem változott. A kötelező foglalkoztatási szint to

vábbra is 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájá-

rulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak

van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb
megváltozott munkaképességű személyt foglal

koztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év.

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves

összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó

létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

[Lásda20U/CXCl. törvény 23. §-ában.]

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Mit kell tudni

a szociális hozzájárulási
adóról?

2012. január 1-jétől a 27 százalékos társadalom
biztosítási járulék egészét felváltja az ugyanilyen

mértékű szociális hozzájárulási adó.

Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellá

tásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis

nem jár érte ellenszolgáltatás.

A szociális hozzájárulási adóból származó be

vétel továbbra is a tb-alapokat illeti meg, az adó

megosztásáról azonban a költségvetési törvény

rendelkezik.

Adóalanyok

A szociális hozzájárulási adó alanyai:

■ akifizető,

■ az egyéni vállalkozó,

■ a mezőgazdasági őstermelő.

Nem adóalany:

■a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban

részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irány

adó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők

a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján

biztosítottnak sem minősülnek], nekik „munkál

tatói” közteherként tehát továbbra is - a 2012-ben

már havi 6390 forint összegű - egészségügyi szol

gáltatási járulékot kell fizetniük;

■ a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktör

vény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki

az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni;

■ a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben,

amelyet megelőző adóévben a személyi jövede

lemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági

kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktör

vény alapján az adóévre magasabb járulékalap vá

lasztásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes

járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14

százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után.

/Lásd a 2011/CLV1. törvény

454. §(1), (6) bekezdéseiben.]

Adóalany kifizetők

Kifizető a természetes személlyel szociálishoz-

zájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredménye

ző jogviszonyban álló másik személy. Szociális

hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki

lehet - természetes, jogi személy, jogi személyi

séggel nem rendelkező jogalany, tehát a kifizető
fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről

szóló törvényben.

További kifizető

■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos

tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem ren

delkező kifizető, felteve, hogy a vele adófizetési

kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar

tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a mun

kát Magyarországon vagy másik uniós, illetve

EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály

ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járulék-

törvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett

kötelezetteké];

■ a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön

állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendel

kező külföldi kifizetője vagy annak képviselője

az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik

a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése],

■ a természetes személyt kirendelés alapján fog

lalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel

megállapodott arról, hogy a természetes személy

foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és köz

terhek őt terhelik;

■ a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe

adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó la

kóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz

a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése].

[Lásd a 2011/CLV1. törvény

454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]

Adófizetéssel járó jogviszonyok

A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén

kell adót fizetnie:

■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony,

közszolgálati jogviszony, bírósági jogviszony,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos neve

lőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási

jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar
Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzet-

biztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhi

vatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya,

Magyar Honvédség szerződéses állományú tag

jának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő

önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve

ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló

jogviszony [az országgyűlési képviselő kivételével

ugyanazok a jogviszonyok, mint a járuléktörvény

5. § (1) a) pontjában];

■ szövetkezet és természetes személy tagja között

fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezett

séggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony

[tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) b)

pontjának];

■ közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt

felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, eu

rópai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői

társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természe

tes személy tagja között fennálló, a tag személyes

közreműködési kötelezettséget eredményező tagi

jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony kere

tében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

■ ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iro

da, egyéni cég és természetes személy tagja között

fennálló tagi jogviszony [ez és az előző pont ha

sonló személyi kör, mint a járuléktörvény 5. § (1)

f) pontja szerinti társas vállalkozóké];

■ gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanuló-

szerződés alapján fennálló jogviszony [ugyanaz,

mint a járuléktörvény 5. § (1) c) pontja];

■ egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egy

házi személy között fennálló, az egyházi szolgálat

Wizuál é
program
család

Korszerű

humáninformációs rendszerek, vállalat-
irányítási szoftverekhez illeszthető

ét

>/Wizuál Bér Windows-
alapú

W i v i i m I

professzionális

V VIZUUI

bérelszámoló
Junior Bér programok

WEB-alapú programok

®WMIdő

Munkaidő-nyilvántartó program

@W-Kafetéria

Béren kívüli juttatások
nyilvántartása

MA0OFT
_......AKapcsolat:

www.maxoft.hu

HVG !TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

18 | SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

teljesítése alapjául szolgáló jogviszony, szerze

tesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony

[tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) h)

pontja szerinti egyházi személy jogviszonyának];

■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze

rinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevé

kenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes

tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó

közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vál

lalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági ősterme

lői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és

az európai parlamenti képviselő e tevékenységét)

végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem so

rolható jogviszony [tartalmilag megfelel a járulék-
törvény 5. § (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak,

és ide sorolandó az országgyűlési képviselő jogvi

szonya is].

[Lásd a 2011/CLVI. törvény

455. § (2) bekezdésében.]

Nem kell adót fizetni, ha

■ a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi sze

mély (szerzetes) saját jogán nyugdíjas, vagy a tag

olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öreg-

séginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek

a járuléktörvény 5. §(1) f) és h) pontjai alapján

biztosítottnak sem minősülnek];

■ a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rend

szerű oktatás keretében tanulmányokat folytató

tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony

a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosí

tással járó jogviszonynak sem minősül],

[Lásd a 2011/CLVl. törvény

455. § (3) bekezdésében.]

Kifizetői adóalap

A kifizetőt terhelő adó alapja:

■ a kifizetőnek a természetes személlyel fennál

ló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya

alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövede

lemadóról szóló törvény rendelkezései szerint

adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló

tevékenységből származó bevételből az adóelő-

leg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó

szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal;

■ a tanulószerződésben meghatározott díj;

■ a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj;

■ az előzőek szerinti juttatások hiányában az adó

fizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy

más jogviszonyt megalapozó munkaszerződés

ben vagy egyéb szerződésben meghatározott sze

mélyi alapbér, illetve díjazás (külföldi kiküldetés

esetén személyi alapbér alatt a munkaszerződés

alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben

foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi

átlagos alapbért, ennek hiányában a tárgyhavi

személyi alapbért kell érteni).

[Afelsorolás tartalmilag megfelel a járuléktör

vény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jö

vedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI.

5.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utób

bi a külföldre kiküldött, és külföldön adózó olyan

munkavállalókra vonatkozik, akik a külföldi - pél

dául más uniós állambeli - munkavégzésük alatt

is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.]

[Lásda2011/CLVI. törvény

455. § (1) bekezdésében.]

Nem adóalap:

■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált dip

lomáciai és konzuli képviselete személyzetének

külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett

bevétel;

■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált

diplomáciai és konzuli képviselete személyzeté

nek külföldi állampolgárságú tagja által munka-

viszony keretében háztartási alkalmazottként fog

lalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag

e jogviszonyára tekintettél vagy azzal összefüg

gésben kifizetett, juttatott bevétel;

■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés

alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalma

zottja részére kifizetett, juttatott bevétel;

■ a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem

rendelkező kifizető által Magyarországon kikül

detés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés ke

retében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan

- bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem

rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló,

akit legfeljebb két£vig foglalkoztatnak belföldön,

és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva

a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év

eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a bel

földön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket

sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a);

■ a kifizető által megállapított és folyósított társa

dalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járulék-

törvény 21. § a) pontja];

■ a szerzői jogi védelem, találmányi szabadal

mi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők

oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, va

lamint az újítás hasznosítására irányuló felhasz

nálási, hasznosítási, használati szerződés alapján

a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog)

felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj

[tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. §d)

pontjának];

■ a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat

[lásd a járuléktörvény 21. § ej pontját];

■ az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uni

ós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó

vagy szociális biztonsági egyezményben részes

másik államban biztosított);

■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

(e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos cgycni

eho is terheli).

[Lásd a 201 l/CLVl. törvény

455. § (4) bekezdésében.]

A jövedelmet pótló kártérítés után szociális

hozzájárulási adót kell fizetni (korábban tb-járu-

lék-mentes volt, és ezért 27 százalékos ehót kellett

utána fizetni). A személyi jövedelemadóról szóló

törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra

is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból

származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő

jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell

fizetni (ehót már nem).

Egyéni vállalkozók

Egyéni vállalkozó

■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény sze

rint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az

egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tör

vény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban

szereplő természetes személy akkor is, ha a nyil

vántartásban rögzített tevékenysége ingatlan

bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás),

valamint

■ a gyógyszerészeti magántevékenységet, falu-

gondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékeny

séget végző természetes szemgly és a szociális

szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges

engedéllyel rendelkező természetes személy.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkal

mazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállal

kozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó

az átalányban megállapított jövedelme, de leg

alább a tárgyhónap első napján érvényes mini
málbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége

legalább középfokú végzettséget, szakképzettsé

get igényel, a garantált bérminimum - 112,5 szá

zaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500

forint) után fizet adót.

[Lásda2011/CLV1. törvény

456.

§ (1), 457. § (3) bekezdéseiben.]

Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll

fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása

naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként leg

alább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5

százalékának harmincadrésze után. Nem kell fi

gyelembe venni az adóalapminimum-számításnál

azokat a napokat, amelyekre

■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj

ban részesül,

■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelé

si támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve,

ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó tevé

kenységét személyesen folytatja,

■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá

latot teljesít,

■ fogvatartott,

■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai,

közjegyzői kamarai tagsága szünetel,

■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó mun

kaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerű okta

tás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ 19

fennálló több munkaviszonynál az egyes munka-

viszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó),

vagy

|
B kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogvi

szonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig

tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adó

alap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált

bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével

adót fizet utána.

A vállalkozói szociálishozzájárulásiadó-alap

megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal

a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ

havonta a minimálbér (illetve a garantált bérmi

nimum) 112,5 százaléka.

[Lásd a 2011/CLVI. törvény 457. § (3),

458. § (l)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]

Evás egyéni vállalkozó

Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után

havonta fizetendő adó alapja:

■ a magasabb összegű társadalombiztosítási el

látások megszerzése érdekében a járuléktörvény

szerint - az adóévre vagy az adóévnek a mun

kaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya

megszűnését követő hátralévő részére - tett nyi

latkozatában vállalt összeg;

■ a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen

végzett főtevékenysége legalább középfokú vég

zettséget, szakképzettséget igényel, a garantált

bérminimum -112,5 százaléka (2012-ben ez havi

104 625, illetve 121 500 forint);

■ az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás

foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanul

mányokat.

Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgyneve

zett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítá

sa, tevékenység szünetelése alatt).

[Lásda2011/CLVI. törvény

456. § (.2)-(3] bekezdéseiben.]

Társas vállalkozás személyesen
közreműködő tagja

A társas vállalkozás (közkereseti társaság, be

téti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös

vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés,

szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvi

vői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen köz

reműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró

- ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellen
értékéként juttatott jövedelem alapján kell fizetni,
de legalább a minimálbér (garantált bérminimum)

112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve

121 500 forint) után.

Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési

kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára

legalább a minimálbér (garantált bérminimum)

112,5 százalékának harmincadrésze.

Nem kell figyelembe venni az adóalapmini-

mum-számításnál azokat a napokat, amelyekre

a tag

■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj

ban részesül;

■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha

annak tartama alatt tevékenységét személyesen

folytatja;

■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá

latot teljesít;
■ fogvatartott;

■ ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai,

közjegyzői kamarai tagsága szünetel;

■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó mun

kaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali.rendszerű oktatás

keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fenn

álló több munkaviszonynál az egyes munkaviszo

nyokban előírt munkaidő összeszámítandó); vagy

■ más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettsé

get eredményező jogviszonyban áll, amely a mi

nimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5

százaléka alapján megfizeti utána az adót;

■ egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után

a minimálbér (illetve garantált bérminimum)

112,5 százaléka alapján megfizeti az adót.

A szociálishozzájárulásiadó-alap a társas vál

lalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járu

lékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulék-

fizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve

a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.

[Lásd a 2011/CLVL törvény 457. § (1),

458. § (l)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]

Mezőgazdasági őstermelők

A szociális hozzájárulási adó szempontjából
őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló tör

vényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.

Az adóalany őstermelő adóalapja havonta

a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez

2012-ben havi 93 ezer forint), vagy a járuléktörvény

alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyi

latkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őster

melő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, na

ponként a minimálbér harmincadrésze után. Nem

kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken

■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díj

ban részesül;

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

20 | SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Példa rész-adókedvezményre 2012-ben*

1. Bruttó munkabér (forint/hó)

127 900

2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27)

3k 533

3. Kedvezményalap (1.)

127 900

k. Adókedvezmény 16125 - [(1. - 75 000) x 0,14]

8719

5. Fizetendő adó (2. —í*.)

25 8H+

•Egy fő munkavállalóra kiszámolva, feltételezve, hogy az összes folyamatosan foglalkozta
tott munkavállalónál megvalósult az elvárt béremelés.

Példa rész-adókedvezményre 2013-ban*

1. Bruttó munkabér (forint/hó)

127 900

2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27)

34 533

3. Kedvezményalap (1.)

127 900

íf. Adókedvezmény 12000 - [(1. - 75 000) x 0,2]

1¿+20

5. Fizetendő adó (2. - íj.)

33113

tett köztisztviselők) utáni ked

vezmény;

■ a foglalkoztatási kedvez

mény (Start-, részmunkaidős

kedvezmény);

■ a szakképzettséget nem

igénylő munkakörök (FEOR-

08,9. főcsoport) kedvezménye

(2013-tól). [Lásd a 2011/CLVI.

törvény 459. §-ában.J

Adókedvezmény

a munkabérek nettó

értékének megőrzésére

*Egy fő munkavállalóra számolva (nincs elvárt béremelés).

■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha

annak tartama alatt őstermelői tevékenységét sze

mélyesen folytatja;

■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgá

latot teljesít;

■ fogvatartott.

[Lásd a 2011/CLVI. törvény 456. § (2), 457. § (4)-

(5), 458. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Nyilatkozatok másodfoglalkozásban

A természetes személynek nyilatkoznia kell

a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkavi

szonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói)

jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyá

ról, amelyben a minimálbér 112,5 százaléka után

megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tény

leges jövedelem után fizeti az adót.

Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény

megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő

munkaviszony), a természetes személy ismételten

nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a ki

fizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat.

Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifi

zetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó

természetes személyt - határozattal - kötelezi fi

zetésre.

[Lásd az 2011/CLVI. törvény

458. § (7) bekezdésében.]

Az adó mértéke

A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fi

zetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fi

zetésére kötelezettet megillető adókedvezmények
összegével.

A számított szociális hozzájárulási adót csök

kenti:

■ a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó

adókedvezmény;

■ a Karrier Híd Programban részt vevők (felmen

Az egyházi és közszférába

nem tartozó kifizető adóked

vezményt vehet igénybe, ha

a punkabérek nettó értékének

megőrzéséhez szükséges béremelés mértékéről

szóló kormányrendelet mel/ékletében összegsze

rűen meghatározott béremelést valamennyi fo

lyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után

végrehajtotta. Nem vehető figyelembe az adóked

vezménynél a béremelés, ha a kifizető azt - akár

csak részben is - béren kívüli juttatás formájában

nyújtja.

Folyamatosan foglalkoztatott a munkaválla

ló, ha a kifizetővel az adókedvezmény alapjául

szolgáló hónaiban munkaviszonyban áll, és 2011.

november 1-je és 2011. december 31-e között bár

melyik napon

■ az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel

munkaviszonyban állt (természetes személy kifi

zető esetében ideértve az egyéni vállalkozóként,

mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony ke

retében foglalkoztatottat is);

■ az adókedvezményt érvényesítő kifizető belföldi

kapcsolt vállalkozásával - akár csak egy napig -

munkaviszonyban állt (természetes személy kifi

zető esetében ideértve az olyan egyéni cég által

munkaviszonyban foglalkoztatott természetes

személyt is, amelynek a kifizető vagy közeli hoz

zátartozója tagja, valamint a közeli hozzátartozó

által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őster

melőként munkaviszony keretében foglalkoztatott

személyt is).

Adókedvezmény azon hónap(ok)ra érvénye

síthető, amely(ek)re teljesül az a feltétel, hogy

az elvárt béremelést minden folyamatosan foglal

koztatott munkavállaló megkapja (ideértve azt is,

ha az elvárt béremelés visszamenőleges hatályú).

Nincs elvárt béremelési feltétel, ha a kifizető

2011 novemberében és decemberében egy na

pig sem volt munkáltatója egyetlen természetes

személynek sem (kivéve, ha a kifizető belföldi

kapcsolt vállalkozása munkáltatójavolt a kedvez

ménnyel érintett munkavállalónak, vagy termé

szetes személy kifizető esetében saját maga vagy

közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként, ős

termelőként vagy egyéni cégként munkaviszony

ban foglalkoztatta a kedvezményezett természetes

személyt, mert akkor van elvárt béremelési köve

telmény).

Az adókedvezményt a kifizető havonta, a nap

tári hónap egészében fennálló munkaviszonyok

utáni részkedvezmények összegeként állapítja

meg.

A (rész)kedvezmény alapja a természetes

személyt munkaviszonyára tekintettel megillető

bruttó munkabér (kivéve az egyszerűsített foglal

koztatási jogviszony alapján járó bért).

[Lásd a 2011/CLVI. törvény 460. §-ában.]

A kedvezmény mértéke

■ 2012-ben havonta a kedvezményalap 21,5 száza

léka, de legfeljebb 16125 forint, ha a bruttó bér nem

haladja meg a 75 ezer forintot; ha a bruttó bér na

gyobb, mint 75 ezer forint, az előzőek szerint meg

határozott összeget csökkenti a kedvezményalap

75 ezer forintot meghaladó yészének 14 százaléka;

■ 2013-ban havonta 16 százalék, de legfeljebb 12

ezer forint 75 ezer forintos kedvezményalapig, me

lyet csökkent a 75 ezer forintot meghaladó kedvez-

ményalap-rész 20 százaléka.

A kedvezmény 2012-ben 190 178 forintos,

2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérnél

„fut ki”. 2013-ban a kedvezmény béremelési felté

tel nélkül jár.

[Lásd a 2011/CLVI. törvény

460. § (6) bekezdésében.]

Elvárt béremelés

Az elvárt béremelés mértékét kormányrendelet

írja elő. Ez tételesen meghatározza, hogy a költség-

vetési szervnek vagy egyházi fenntartású intéz

ménynek nem minősülő munkáltatónak 2012-ben

mekkora béremelést kellene adnia a munkaválla

lóinak ahhoz, hogy a 2011-es nettó bér az adójóvá

írás megszüntetése és az egészségbiztosításijáru-

lék-emelés miatt ne csökkenjen. Ha a munkáltató

az összes munkavállalójának kisebb emelést ad

az elvártnál, vagy nem emel semmit azok bérén,

nem kaphat szociálishozzájárulásiadó-kedvez-

ményt (ha a munkavállalók kétharmadánál mu

lasztja el ezt, nem vehet részt közbeszerzésen

ajánlattevőként, és költségvetési támogatást sem

kaphat).

Havi 216 805 forint feletti 2011-es munkabérnél

nincs - jogszabály által - elvárt béremelés. A 2011-

ben minimálbéren foglalkoztatottak bérének

a 2012-ben érvényes minimálbér, illetve garantált

bérminimum (ez 2012-ben havi 93 ezer, illetve
108 ezer forint) összegére - kötelezően - teljesített

emelése elvárt emelésnek számít.

2011-es munkabér alatt a személyi alapbér

és a rendszeres bérpótlékok (együtt: rendszeres

bér) egész havi átlagát kell érteni, amelyet a sze

mélyi alapbér 2011. évi legutolsó változásának

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ 21

időpontja és 2011. december 31-e közötti idő

szakra kell kiszámolni. Ha a személyi alapbér

2011.

október 31-e után változott, a 2011. január

1-je és október 31-e közötti legutolsó személyi

alapbérből kell - annak változásától a 2011.

október 31-e utáni újabb személyialapbér-vál-

tozásig terjedő időtartamra - a rendszeres pót

lékokkal együtt egész havi átlagot számolni.

Ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott,

a teljes 2011-es rendszeres bért kell átlagolni.

Ha a munkaviszony 2011. október 31-e után

jött létre, a 2011-es munkabért a munkaviszony

első napja és 2011. december 31-e között szer

zett rendszeres bér egész havi átlagában kell
megállapítani (még akkor is, ha a bér ez alatt

változott).

Teljesítménybérnél személyi alapbér alatt

a százszázalékos teljesítésért járó, 2011-es telje

sítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni,

ideértve a teljesítménybér időbér részét is (jutalé

kos bérformánál a ténylegesen kifizetett jutaléko

kat kell figyelembe venni).

Az elvárt béremelés akkor valósul meg, ha

a munkáltató a munkavállaló - rendszeresbér-

átlag-számításnál figyelembe vett - személyi

alapbérét 2012-ben

■ 26 százalékkal emeli, ha a 2011-es munkabér

havi 59 600 forint vagy annál kevesebb;

■ a személyi alapbér és a rendszeres bér hánya

dosa és az elvárt béremelés (a kormányrendelet

melléklete szerinti táblázatban a 2011. évi mun

kabérhez tartozó összeg) szorzataként kapott ösz-

szeggel emeli, ha a 2011-es havi munkabér több,

mint 59 600 forint, de nem haladja meg a 216 805

forintot.

A munkáltató - valamennyi munkavállalójá

ra nézve - választhatja, hogy a 2011-es személyi

alapbért úgy emeli, hogy nem számol rendszeres

bérátlagot (nem veszi figyelembe a bérpótlékokat),

és a személyi alapbér összegéhez tartozó - kor

mányrendelet táblázatában megjelölt - béremelés

sel emeli a személyi alapbért.

[Lásd a 299/2011. kormányrendelet 2. §-ában.]

Karrier Híd Program kedvezménye

Az állami foglalkoztatási szerv által ké

relemre kiadott - a kiállítás hónapját követő

12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás

alapján a Karrier Híd Programban részt vett,

a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszo

nyát közvetlenül megelőzően közszférában

foglalkoztatott személy után az őt munkavi

szonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv
kivételével) adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény mértéke a programban részt

vett munkavállaló bruttó munkabérének, de

legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5

százaléka.

[Lásda2011/CLVI. törvény 462. §-ában.]

Nem szakképzettek adókedvezménye

A Foglalkozások Egységes Osztályozási

Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos

KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába

tartozó foglalkozás szerinti munkakörben,

munkaviszonyban foglalkoztató kifizető e

munkaviszony(ok)ra tekintettel adókedvez

ményt vehet igénybe. Ennek összege a kedvez

ményezett munkakörben foglalkoztatott(ak)at

megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a mi

nimálbér 9 százaléka. Az adókedvezmény 2013.

január 1-jétől érvényesíthető.

[Lásd a 2011/CLVl. törvény 461. §-ában.]

Foglalkoztatási kedvezmények

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmé

nyeket szabályozó törvény már nem azt mondja

ki, hogy a 27 százalékos tb-járulék helyett a foglal

koztatót a bruttó munkabér után mekkora fizetési

kötelezettség terheli, hanem azt, hogy a szociális

hozzájárulási adóból a munkaadó mekkora rész

kedvezményt vehet igénybe.

A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mér

téke:

■ legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdő

nél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér

másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás

első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második

évében;

■ felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó

munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszere

sének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc

hónapjában, 7 százaléka az azt követő három

hónapban.

[Lásd a 2004/CXXI1I. törvény 4/A §-ában.]

A Start Plusz-kedvezmény továbbra is a gyes,

gyed, gyet és az ápolási díj megszűnését követő,

valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve

a tartósan (legalább 12 hónapig, illetve pályakezdő

esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők al

kalmazásához kapcsolódik. A Start Plusz-kedvez-

mény is a szociális hozzájárulási adóból érvénye

síthető; mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb

a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglal

koztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás

második évében.

Start Extra-kedvezményt vehet igénybe to

vábbra is a munkáltató, ha olyan munkavállalót

alkalmaz, aki

■ legalább három hónapig volt álláskeresőként

nyilvántartva, és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb

alapfokú iskolai végzettségű; vagy
■ foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosult.

A Start Plusz kártyával igénybe vehető adóked

vezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb

minimálbér kétszeresének 27 százaléka a foglal

koztatás első évében, 17 százaléka a foglalkoztatás

második évében.

Példa elvárt béremelésre

1.2011. évi személyi alapbér (forint/hó)

100 000

2. Rendszeres bérpótlék* (1. x 0,15)

15 000

3.2011. évi munkabér (1.+ 2.)

115 000

k. Elvárt béremelés**

12 900

5. Korrigált elvárt béremelés (k. x 1. / 3.)

11217

6. Elvárt személyi alapbér 2012-ben

(1. + 5.)

111 217

7.2012. évi munkabér (6. x1,15)

127 900

‘Rendszeres bérpótlék atávollétidíj-számításnál figyelembe
vehető bérpótlék (például műszakpótlék, de ide nem értve atúl
órapótlékot). **Az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet
táblázatában az adott jövedelemsávra érvényes összeg.

Start Plusz és Extra kártyák esetén továbbra is

feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a leg

alább napi négyórás munkaidő. A Start Plusz és

Extra kártyák 2011 végéig válthatók ki, de a már

kiváltott kártyák után a kedvezmény továbbra is

érvényesíthető.

,.

[Lásd a 2004/CXX1II. törvény 5., 7. §-aiban.]

2012. január 1-je és 2012. december 31-e között

új típusú, Start Bonusz kártya váltható ki. A kár

tyát olyan személy válthatja ki, aki

■ legalább három hónapig folyamatosan nyilván

tartott álláskereső; vagy

■ gyesben, gyedben, gyetben, ápolási díjban része

sült, és az ellátása folyósításának megszűnése óta

még nem telt el 365 nap, illetve gyes mellett szeret

ne dolgozni, feltéve, hogy nincs munkahelye; és

■ nincs Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyája.

Ha a Start Bonusz kártyát birtokló elhelyez

kedik, a munkáltatója a szociális hozzájárulási

adóból - a kártya érvényessége alatt - részkedvez

ményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó

munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélsze

resének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében.

Feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a leg

alább napi négyórás munkaidő.

[Lásd a 2004/CXXIlI. törvény 7/A §-ában.]

Rehabilitációs kártyára jogosult a megválto

zott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs

hatóság által végzett komplex minősítés szerint

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállít

ható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igé

nyel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki

2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági,

baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szo

ciális járadékban részesült vagy rehabilitációs já

radékban részesül.

A munkaadó az érvényes rehabilitációs kár

tyával rendelkező megváltozott munkaképességű

személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget

eredményező munkaviszonyra tekintettel ked

vezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási

adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megálla

pításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő

közterhekkel és más levonásokkal nem csökken

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

22 | SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

tett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér

kétszeresének (ez 2012-ben havi 186 ezer forint)

27 százaléka.

[Lásd a 2004/CXXII1. törvény 16/A §-ában.j

Az önkormányzati közfoglalkoztatásban és

az országos közfoglalkoztatási programban részt

vevő költségvetési szerv foglalkoztatási kedvez

ménye is a szociális hozzájárulási adóból vehe

tő igénybe (rész)adókedvezményként, mértéke

a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér

1,3-szeresének 13,5 százaléka (akkor is a minimál

bér 1,3-szereséig érvényesíthető a kedvezmény, ha

a munkavállaló részmunkaidős).

[Lásd a 2004/CXXIII. törvény 8/A §-ában.]

A gyermekgondozási szabadságról részmun

kaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyan

abban vagy hasonló munkakörben alkalmazott

másik részmunkaidős munkavállaló utáni ked

vezményt a munkáltató változatlan feltételek

mellett érvényesítheti, de 2012-től már a szociá

lis hozzájárulási adóból, részkedvezményként.

A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős

bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér

kétszeresének 7 százaléka.

A munkaadónak a kedvezmény továbbra is

akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról

visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt

terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgon

dozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban

részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését

követően

■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő

munkavállaló és mellette

■ a munkavállaló gyermekgondozási szabadsá

gának időtartama alatt e munkavállaló munka

körének ellátására létesített munkaviszonyban

foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy

a szabadság lejártát követően vele azonos vagy

hasonló munkakör ellátására létesített munkavi

szonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20

órás részmunkaidős munkaviszony keretében

látják el.

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben

illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglal

koztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisz

tikai állományi létszámához képest növeli, és azt

a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt

nem csökkenti.

Továbbra sem minősül az állományi létszám

csökkentésének, ha a létszám olyan munkaválla

lóval csökken, aki

■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik

az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy

■ munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmon
dással szüntette meg.

A gyermekgondozási szabadságról való visz-

szatérést követően a „megosztott” munkakörben

foglalkoztatott munkavállalók után csak abban

az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős

foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról

való visszatéréstől számítva legalább egy évig
fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása

alatt, legfeljebb három évig jár.

ILásd a 2004/CXXIII. törvény 8/B §-ában.]

Adókedvezmények korlátozása

Az adókedvezmények közül ha egy jogviszony

alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető vá

laszthatja ki, hogy melyiket érvényesíti. A kedvez

mények az alábbi esetekben halmozhatok:

■ Start Plusz-, Extra- és Bónusz-kedvezmények

(ide nem értve a pályakezdők Start-kedvezmé

nyét) bármelyik más adókedvezménnyel (pél
dául a bérek nettó értékének megőrzését célzó

kedvezménnyel) együtt is érvényesíthetők,

még úgy is, hogy a két jogcímen igénybe vett

kedvezmény negatív adót eredményez; a szá

mított adó összegét meghaladó kedvezmény

a kifizető más munkavállalókkal fennálló

jogviszonyára tekintettel megállapított adóból

levonható, ha nincs ilyen, a számított adót meg

haladó kedvezmény igénylésére a költségvetési

támogatásokra vonatkozó szabályokat kell al

kalmazni,

■ a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és

a munkabérek nettó értékének megőrzésit célzó

adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után

együttesen is igénybe vehető, a kedvezmények

együttes összegevem haladhatja meg azonban

a számított adót.

Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy

az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból

származó bér az adókedvezmény alapjánál nem

vehető figyelembe.

[Lásda2011/CLVI. törvény 463. §-ában.]

Bevallás, befizetés

Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja

meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja

be és fizeti meg. Az adó összegét természetes sze

mély részére kiállított igazoláson nem kell feltün

tetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt

vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről

szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti

bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a ked

vezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a ked

vezmény vagy támogatás összege személyenként

megállapítható legyen.

Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő

negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgy

hónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig

vallja be és fizeti meg.

A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonnyal rendelkező, valamint a közép

vagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin

tanuló evás adózó egyéni vállalkozó az adót ne

gyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet

követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy

más meghatalmazott képviselője útján, ezek hi

ányában közvetlenül saját maga teljesíti adóköte

lezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési

kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló

természetes személy az adó fizetésére kötelezett,

és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása mi

atti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és

az adóbírságot).

[Lásd a 2011/CLVI. törvény 464. §-dban.]

„Kedvezményes" szankció

A munkabérek nettó értékének megőrzését cél
zó adókedvezmény adminisztratív hibából bekö

vetkezett jogosulatlan igénybevétele miatt az adó

hatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet, ha

az adott hónapban

■ a kedvezmény igénybevétele kizárólag az elvárt

béremelés elmaradása miatt jogosulatlan, és

■ az elvárt béremelést a kedvezményt igénybe

vevő a folyamatosan foglalkoztatottak létszámá

nak legalább 90 százalékában teljes mértékben

teljesítette, és

■ az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés

különbsége nem haladja^meg az adott hónapban

folyamatosan foglalkoztatott valamennyi munka-

vállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és

■ a kedvezményt igénybe vevő legkésőbb az el

lenőrzés megállapításairól hozott határozat jog

erőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt

béremelést az ellenőrzéssel érintett időszakra

visszamenőlegesen valamennyi folyamatosan

foglalkoztatott munkavállalója után teljesítette

(kivéve az olyan munkavállalója után, aki az el

lenőrzés megkezdésének időpontjában már nem

a munkavállalója; e volt munkavállalónak nem

kell visszamenőlegesen béremelést adnia).

A jogosulatlanul igénybe vett (teljes) kedvez

mény összege után - az adózás rendjéről szóló tör

vény 172. paragrafus (20d) bekezdése szerint -15

százalékos, de legalább 100 ezer forint mértékű

mulasztási bírságot kell fizetni (kivéve, ha a mun

káltató bizonyítja, hogy a szükséges béremelést

valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munka-

vállalója után visszamenőlegesen, az ellenőrzés

megkezdése előtt végrehajtotta).

A munkabérek nettó értékének megőrzését

célzó adókedvezményt igénybe vevőnek nem

kell a bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie,

ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét

saját maga tárja fel, feltéve, hogy a kedvezmény

jogosulatlan igénybevétele miatt - a fent felsorolt

okokra tekintettel - az adóhatóság nem állapíthat
meg adókülönbözetet. Ila a kifizető visszame

nőlegesen végrehajtja a béremelést (elkerülendő

az esetleges szankciókat), és emiatt a részkedvez

mény összege bármely munkavállalónál változik,

az önellenőrzést e munkavállalókra el kell végezni.

[Lásd a 2011/CLVI. törvény 464/A-B §-aiban.]

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

2k

EGESZSEGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

Mit kell tudni

/

••

az egeszsegugyi
hozzájárulásról?

Egyéni százalékos eho

Nem változott. Az egyént terhelő százalékos

eho továbbra is 14 százalék, és a vállalko

zásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből,

az árfolyamnyereségből származó jövede

lem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap,

továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó,

évi 1millió forintnál nagyobb adóköteles jöve

delem teljes összegére kell megfizetni (oszta

lékelőlegre változatlanul nem kell).

A hozzájárulás-fizetési felső határ 450

ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót

kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal

számított eho ennél több. A 450 ezer forint

ba beszámítanak az egyéni egészségbiztosí

tási járulékok (4 százalék természetbeni és

a 2012-ben már 3 százalék mértékű pénzbeli

egészségbiztosítási járulék), a magánsze

mélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési

hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egész

ségbiztosítási járulék, továbbá az egészség-

ügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege

2012. január 1-jétől havi 6390 forint). Ha e já

rulékok összege meghaladja a 450 ezer forin

tot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell

14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél

kevesebb az éves járulék, akkor az összeg

határ eléréséig.

Ingatlan-bérbeadásból származó bevé

tel esetén továbbra is a személyi jövedelem-

adóról szóló törvény alapján jövedelemnek

minősülő összeg az ehoalap. Az ingatlan

bérbeadásából származó jövedelem utáni

14 százalékos ehót év közben az adóelőleg-

alap-számításnál figyelembe vett jövedelem

alapulvételével kell megállapítani, ha van ki

fizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bér

beadó magánszemélynek.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény
3. § (3) bekezdésében.]

Kifizetői százalékos eho

Új előírás 2012. januárl-jétől. A béren kívüli jut

tatások után a kifizetőnek 10 százalékos ehót

kell fizetnie az adóalapként meghatározott

összeg (a jövedelem 1,19-szorosa) után.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (4) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől. A kamatkedvez

mény utáni 27 százalékos ^ho alapja az adó

alapként meghatározott összeg, vagyis

a juttatás értékének 1,19-szorosa (a kamat-

kedvezményből származó jövedelem 100 szá

zaléka helyett).

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bb) alpontjában.]

Mentesül a kifizetői eho alól az a jövede

lem, amely után szociális hozzájárulási adót

kell fizetni. így a minimálbér 30 százalékánál

kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak,

tiszteletdíjak - a járuléktörvény 5. paragrafus

(1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogvi

szonyból származó jövedelmek - után nem

kell 27 százalék ehót megállapítani, mivel

azok szociális hozzájárulási adó alapját képe

zik.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (5) bekezdésében.]

Nem változott. A kifizetőt terhelő százalékos

eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren

kívüli juttatást, ami után 10 százalék a kifi

zetői eho).

Kifizetői eho terheli az összevont sze-

mélyijövedelemadó-alapba tartozó adó-

(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat,

amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel

járulék (ilyenek például a személyijövede-

lemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek,

például a titoktartási, hallgatási díj), vala

mint a kamatkedvezményből származó kü

lön adózó jövedelmet.

Az ingatlan bérbeadásából származó jö

vedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell

27 százalék ehót fizetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1), 5. § (2) bekezdéseiben.]

A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie

a személyijövedelemadó-törvény 70. paragra

fusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli

juttatásnak nem minősülő egyes juttatások

adóalapként meghatározott összege után.

Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú

használata, a csoportos biztosítás díja, a rep

rezentáció és az üzleti ajándék személyijö-

vedelemadó-köteles része, valamint a béren

kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási

értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek

után a juttatás értékének 1,19-szorosa után

a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a

16 százalék személyi jövedelemadón felül).

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) ba) alpontjában.]

A magánszemély továbbra is akkor fizeti

meg a 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető,

vagy pedig ha a kifizető nem köteles a jö

vedelem után adót (adóelőleget) megálla

pítani.

A biztosítási jogviszonyon kívüli jutta

tások után nem kell járulékot fizetni, ezért

A kifizetőt terhelő közterhek
mellett adható juttatások*

A juttatás jogcíme

Eho (%)

Üdültetés saját üdülőbe^

10

Munkahelyi étkeztetés

10

Erzsébet-utalvány

10

Széchenyi-pihenókártya

10

- szálláshely-szolgáltatásra

10

- vendéglátásra

10

- szabadidős szolgáltatásokra

10

Iskolakezdési támogatás

10

Helyi utazási bérlet

10

Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége

10

Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói
hozzájárulás

10

A béren kívüli juttatások évi 500 ezer
forintot meghaladó része

27

Az egyes béren kívüli juttatások törvényi
korlátot meghaladó része

27

Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés,
más szolgáltatás

27

Cégtelefon magáncélú használata

27

Csoportos biztosítások díja

27

Minden munkavállalónak azonos feltétellel
nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető
belső szabályzat alapján amunkavállalók
egyes csoportjainak azonos feltételekkel
nyújtott termékszolgáltatás

27

Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három
alkalommal

27

Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás

27

Rendezvényen adott ingyenes ellátás,
szabadidőprogram, ajándék

27

*A közterhek alapja ajuttatás értékének 1,19-szorosa, afizeten
dő személyi jövedelemadó mértéke 16százalék.

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

EGESZSEGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS 25

ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. így

például a munkavállalónak a munkáltató bel

földi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó-

(adóelőleg-)köteles jövedelme után a kifizető

nek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató

nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelem-

szerző magánszemély fizeti a 27 százalékos

ehót.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bekezdésében.]

Más tagállami biztosítottak

Nem változott. A Magyarországon kívüli

EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottak

nak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizet

niük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás

igazolható

■ az ottani illetékes hatóság által a biztosí

tásról kiállított bármilyen formájú igazolás

sal;
■ az úgynevezett Al-es uniós nyomtatvánnyal

(amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagál

lamban történő munkavégzés esetén a bizto

sítás helye szerinti állam illetékes szerve állít

ki).

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

5. § (3) bekezdésében.]

Nyilatkozat az egyéni ehóról

Nem változott. Az egyéni ehót a kifize

tőnek a naptári évben mindaddig le kell

vonnia a magánszemélynek kifizetett jöve

delmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot

neki, hogy a biztosítási jogviszonyában

megfizetett egészségbiztosítási járulék, il

letve egészségügyi szolgáltatási járulék és

a külön adózó jövedelmei után megfizetett

14 százalékos eho összege elérte a hozzájá

rulás-fizetési felső határt (2012-ben ez 450

ezer forint).

A magánszemély nyilatkozhat arról is,
hogy egészségbiztosítási járuléka év közben

vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájá

rulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető

nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év

végén kiderül, hogy,á járulék mégsem érte el

a felső határt, a magánszemélynek a tárgy

évi személyijövedelemadó-bevallásában 14

százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 száza

lék) ehót kell bevallania és a bevallási határ

időig megfizetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

ll//\§-ában.]

Kivételek a százalékos eho alól

Nem változott. A kifizetőnek nem kell 27 szá

zalékos ehót fizetnie

■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-

gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támo

gatás, a gyermekgondozási díj után;

■ a kifizető által megállapított és folyósított

társadalombiztosítási ellátás, valamint a szo

ciális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő ösz-

szege után;

■ a kedvezményezett részére történő egyösz-

szegű pénztári kifizetés után a magán-nyug-

díjpénztári tag felhalmozási időszakban bekö

vetkezett halála esetén;

■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

megszűnése esetén a tag részére teljesített

adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tár

sadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt

visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visz-

szalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;

■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár ál

tal a magánszemély javára jóváírt támogatói

adomány után;

■ az egészségpénztár által nyújtott életmódja

vító szolgáltatások (például természetgyógyá-

a\att®eÖe'eI'°

HVG-különszámok

iheVlé"

pí Iípr1\/p7mpn\/pk

V» J l\v» VJ V L< LmI I I I IV c l\

JUG-kliih 1^3rtvai/a I

I V VJ l\IUU I\C11 Ijf U V U I

\\\ewe

..-Sísa®8,

■\6V&fc

Ára: 7990 Ft, HVG-előfizetőknek: 5990 Ft.

HVG Kiadó Zrt. 1B00 Bp. 3., Pf. 20

06-1-^36-2050 06-1-^36-2012 (a hvgklubkartya@hvg.hu

www.hvgklubkartya.hu

26

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

Példa béren kívüli juttatások
(cafeteria) közterheire
2012-ben (Ft)

1.12-szer havi 12500 forint értékű
munkahelyi étkeztetés

150 000

2. Széchenyi-pihenőkártya szálláshely
alszámlájára utalt támogatás

150 000

3. Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás
alszámlájára utalt támogatás

100 000

4. Széchenyi-pihenőkártya szabadidő
alszámlájára utalt támogatás

50 000

5. Helyi utazási bérlet

107 000

6.12-szer havi 10 ezer forint értékű
egészségpénztári munkáltatói hozzá
járulás

120 000

7. Béren kívüli juttatások együttes
értéke (1. +2.+ 3.+ 4.+ 5.+ 6.)

677 000

8. Adóalap (7.x 1,19)

805 630

9. Kifizetőt terhelő szja (8. x 0,16)

128901

10. Kifizetői 10 százalékos ehoalap (8.)

805 630

11. Kifizetői 10 százalékos eho (10. x 0,1)

80 563

12. Kifizetői 27 százalékos ehoalap*
[(7.- 500000) xl ,19]

210630

13. Kifizetői 27 százalékos eho**
(12.x 0,27)-(12.x 0,1)

35 807

•Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 27%-os ehoalapot
képez abéren kívüli juttatás együttes értékének 500 ezer forintot
meghaladó része [Szja tv. 70. § (k) bek. második mondata],
**Az adóévet követó év május hónap kötelezettségeként kell
bevallani, a27%-os ehót csökkenti az ugyanazon alap után
megállapított 10%eho [Eho tv. 3. § (6) bek.].

szati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának

támogatása) után;

■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis ta

nuló, hallgató tagjának személyes közremű

ködéséért adott ellenszolgáltatás után.

A magánszemélyt nem terheli 14 százalé

kos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei oszta

lék után.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

5.

§ (1) bekezdésében.]

Egyéni ehobevallás

Változás2012. januárl-jétől. Az átalányadózást

választó mezőgazdasági kistermelő átalány

jövedelme az összevont adóalap része, de

az ehót ezentúl nem 27 százalékos mértékkel,

hanem 15 százalékkal kell bevallania és befi

zetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

4.

§ (1) bekezdésében.]

Nem változott. Ha a kifizető levonta az ehót,

és a magánszemélyt a személyi jövedelemadó

ról vagy az adózás rendjéről szóló törvény sze

rint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor

Példa ingatlan-bérbeadás ehójára

A) Tételes költségelszámolás

1. Bevétel

2280 000 Ft

2. Költség

580 000 Ft

3. Jövedelem (1. - 2.)

1700 000 Ft

4. l jövedelem (3.x 0,78)*

1326 000 Ft

5. Szja-alap (4.x 1,27)**

1684 020 Ft

6. Szja (5. x 0,16)

269 443 Ft

7. Ehoalap (4.)

1326 000 Ft

8. Eho (7.x 0,14)

185 640 Ft

* Haamagánszemély kötelezett eho fizetésére (kivéve, ha az költ
ségként elszámolható, vagy megtérítik neki), amegállapított
jövedelem 78%-át kell jövedelemnek venni [Szja tv. 29. f (i)].
**A magánszemély összevonás alá esó éves várható jövedelme több
mint 2millió 42^ ezer forint. /

B) 10 százalékos költséghányad Alkalmazása

1. Bevétel

1500 000 Ft

2. Jövedelem (l.x 0,9)*

1350 000 Ft

3. Szja-alap (2.x 1,27)

1714 500 Ft

4. Szja (3.x 0,16)

274 320 Ft
*

5. Ehoalap (2.)

1350 000 Ft

6. Eho (5.x 0,14)

189 000 Ft

* 10%-os költséghányajJ alkalmazásánál minden költséget elszá
moltnak kell tekinteni, ezért a78%-os szabály nemalkalmazható.

ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell

bevallania.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

11/k § (4) bekezdésében.]

Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek

az adóbevallásában be kell vallania az ebből

származó jövedelmét terhelő 14 százalékos

egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal

növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata

miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megál

lapított ehót a magánszemélynek a jövedelem-

szerzés évéről szóló bevallásban kell bevalla

nia és a bevallás benyújtására előírt határidőig

megfizetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

11/k § (3) bekezdésében.]

A jövedelemszerzőnek kell a százalékos

ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre,

ha az nem kifizetőtől származik.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

11.

§ (8) bekezdésében.]

A tételes költségelszámolást választó, egy

szerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó

őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalé

kának a 15 százalékát kell bevallania százalé

kos egészségügyi hozzájárulásként.

A fizető-vendéglátós magánszemély ehója

továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

4 § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés

Új előírás 2012. január 1-jétői. A béren kívüli

juttatások utáni 10 százalék egészségügyi

hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval

egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti

meg.

A béren kívüli juttatás éves 500 ezer forint

keretösszeg fölötti részére - mint egyes meg

határozott juttatás után - megállapított 27

százalékos ehót az adóévet követő év május

hónapjának kötelezettségeként kell bevallani

és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti

az ugyanazon alap utáni 10 százalékos eho
(mivel a kifizető azt már egyszer, mint béren

kívüli juttatás utáni ehót, megfizette).

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (6), 11. § (6) bekezdéseiben.]

Nem változott. A kifizetőnek a százalékos

egészségügyi hozzájárulást havonta kell meg

állapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgy

hót követő hónap 12-éig.

*

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik,

vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást

nem tudja levonni (mert például az osztalék-

előleg teljes összege Osztalékká vált), a ma

gánszemélynek a százalékos egészségügyi

hozzájárulást év közben előlegként kell

megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó

megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen

a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell

elszámolnia.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő

egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék

egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadó

val egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti

meg.

A kamatkedvezményből származó jövede

lem utáni százalékos egészségügyi hozzájá

rulást évente, az adóévet követő január 12-éig

kell megfizetni.

Ha a kamatkedvezmény év közben meg

szűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-

éig kel! megfizetni a százalékos ehót.

Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osz

talékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást

az éves bevallásában kell bevallania, és a be

vallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

11. § (2), (6) és (8) bekezdéseiben.]

Hozzájárulás túlfizetése

Nem változott. Ha a magánszemély túl

fizette az egészségügyi hozzájárulást,

vagy a kifizető az előírtnál többet vont le

tőle, a túlfizetést a magánszemély az adó

évi adóbevallásában igényelheti vissza.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

11/k (3) bekezdésében.]

| EVASOK TB-JE

Mit kell tudni

az evások járulékáról és ehójáról?

Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja

Járulékmérték, tagdíjmérték

Változás 2012. január 1-jétől. Az evásnak is szoci

ális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem társada

lombiztosítási járulékot.

A főállású evás egyéni vállalkozónak az egyé

ni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot

a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevé

kenység legalább középfokú végzettséget, szak-

képzettséget igényel, a garantált bérminimum)

másfélszerese után kell megfizetni.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29/A §(1) bekezdésében.]

Nem változott. A nyugdíjjárulék alapja a tárgy

hónap első napján érvényes minimálbér (2012-

ben havi 93 ezer forint) vagy - ha a személyesen

végzett főtevékenysége legalább középfokú vég

zettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhó

nap első napján érvényes garantált bérminimum

(2012-ben 108 ezer forint).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29/A §(1) bekezdésében.]

Magasabb járulékalap választása

Változás 2012. január 1-jétől. Magasabb járulék

alap választása esetén az egészségbiztosítási

és munkaerő-piaci járulék kötelező alapjánál

(a minimálbér, illetve a garantált bérminimum

másfélszeresénél) magasabb összeget kell vál

lalni egyéni járulékalapként.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29/A § (3) bekezdésében.]

Nem változott. Ha főállású evás egyéni vállal

kozó - magasabb összegű tb-ellátások megszer

zése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb

járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt elő

ször az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis

az első adóévet megelőző év december 20-áig je

lentheti be, külön bejelentőlapon, az adóhatóság

nak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó

- december 12-éig benyújtandó - járulékbevallá
sában.

Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni

vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni

vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti

36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő

részére is választhatja a magasabb járulékalap

utáni járulékfizetést.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

29/A § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Változás 2011. december 31-étől. Megszűnik a ma-

gán-ny ugdíjpénztári tag evás vállalkozók kötelező

tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglege
sen nyugdíjjárulékot kell fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől. Az evás egyéni vál

lalkozó által fizetendő^gészségbiztosítási és mun

kaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra

nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járu

lék 2 százalékról 3 százalékra.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19.

§ (3) bekezdésében.]

Nem változott. Az egyéni természetbeni egész

ségbiztosítási járulék változatlanul 4^zázalék,

a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíj

járulék továbbra is 10 százalék.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

a

29/A § (1) bekezdésében.]

Járulék szünetelése, mentességek

Nem változott. Az evás egyéni vállalkozó is

dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét,

méghozzá minimum egy hónapig és maximum

öt évig - írja elő az egyéni vállalkozóról és egyé

ni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. parag

rafusa. A szünetelés alatt járulékokat sem kell

fizetnie.

Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyug

díj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táp

pénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermek

ágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély,

a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj

folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes,

gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személye

sen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell

járulékot fizetnie a kamarai tagságát szünetelte

tő egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek,

szabadalmi ügyvivőnek sem.

Töredék hónapban a járulékfizetési alsó ha

tárt arányosan csökkenteni kell.

A magasabb járulékalapot választó evás

egyéni vállalkozónak is arányosan csökkente

nie kell a járulékalapját (például a táppénz folyó

sításának időtartamával arányosan).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

8., 29/A és a 195/1997. kormányrendelet

6/A §-aiban.]

Egyéni vállalkozó többes jogviszonya

Változás 2012. január 1-jétől. Ha evás egyéni vál

lalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásá

ban is meg kell fizetnie - a természetbeni egészség-

biztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészség-

biztosítási járulékot (korábban mentesült ez alól).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

31. § (3) bekezdésében.]

Nem változott. A nappali tagozatos diák evás

egyéni vállalkozó is megfizeti vállalkozásában

a természetbeni egészségbiztosítási járulék mel

lett - a 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénz

beli egészségbiztosítási járulékot.

Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére

járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha

nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy

a vállalkozói tevékenysége mellett - akár rész-

munkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik.

A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos

vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás

egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített

vállalkozói adóról szóló törvényben meghatáro

zott adóalap 4 százaléka.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

25/A§-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2012. január 1-jétől. A nyugdíjas evás

egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási já

ruléka havi 6390, napi 213 forint (2011-ben havi

5100, napi 170 forint volt).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott. Annak a nyugdíjas evás vállal

kozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás sze

mélyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi

szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyá

ban kell megfizetnie.

Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg

társas vállalkozás személyesen közreműködő tag

ja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fősza

bályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell

megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas

vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév

egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi

szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti

meg utána.

Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállal

kozásban személyesen közreműködik, a tárgyév

január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyi

latkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti
meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését

választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészség-

ügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől

függetlenül megfizeti, tehát akkor is, ha egyálta

lán nincs bevétele.

HVG í TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

KÜLÖN TB-SZERZŐDÉSEK

28 |EVÁSOK TB-JE

A keresőképtelen, gyermekgondozási segély

ben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét

szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell

egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíj-

járulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vál

lalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10

százaléka.

/Lásd. az 1997/LXXX. törvény

37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]

Mit kell tudni

a külön
tb-szerződésekről?

Járulékfizetése, bevallása

Nem változott. A főállású evás egyéni vállalkozó

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig

köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását

a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektroni

kus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban

álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás

munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a já

rulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap

12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegé

szítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás

egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatá

si járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adó

évet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és

az éves evabevallásában bevallania.

Társas vállalkozás és vállalkozó

Változás 2012. január 1-jétől. Az evás társaság

főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiz

tosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyes

közreműködésre tekintettel kapott tagi jövede

lem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha

a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú

végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált

bérminimum - másfélszerese után fizeti meg.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.]

Nem változott. A nyugdíjjárulékot havonta

legalább a tárgyhónap első napján érvényes mi

nimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) vagy - ha

a főtevékenység legalább középfokú végzettséget,

szakképzettséget igényel - a garantált bérmini

mum (2012-ben 108 ezer forint) után kell megfi

zetni. [Lásd az 1997/LXXX. törvény 27. §-ában.]

Táppénzes állomány, terhességi-gyermekágyi

segély, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a já

rulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának

időtartamával arányosan csökkenteni kell.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 28. §-ában.]

Egészségügyi hozzájárulás

Nem változott. Az evás egyéni vállalkozó vállal

kozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.

Az evaalany társaság magánszemély tagját

nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség

az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövede

lem után.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (3) bekezdésében.]

Szerződéses szolgálati idő

Változás 2011. december 1-jétől. Nyugdíjra jogo

sító szolgálati idő és nyugdíjalap szerzése cél

jából megállapodást csak az köthet, aki nem

magán-nyugdíjpénztári tag.

[Lásrd az 1997/LXXX. törvény

34. § ty bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől. A megállapodás

alapján nyugdíjjárulékot kell fizetni (korábban

nyugdíjjárulékot és nyugdíj-biztosítási járulé

kot kellett).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

34.

§ (l)b) pontjában.]

Nem változott. A nyugdíjszerzésre^ kötött

megállapodás alapján fizetendő járulék mér

téke 34 százalék.

A megállapodás alapján fizetendő járu

lék alapja legalább a megállapodás napján

érvényes havi minimálbér (2012-ben 93 ezer

forint). Ennél magasabb jövedelem után is fi

zethető járulék, de maximum a járulékfizeté

si felső határ naptári évre felszorzott összege

után (ez 2012-ben 7 942 200 forint).

Megállapodást az a nagykorú belföldi köt

het, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire

a biztosítás nem terjed ki, akinek nincs bizto

sítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy

akinek a biztosítása szünetel.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges

20 év megszerzésére csak akkor köthető

megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá

irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Megál

lapodás nem csupán nyugellátásra jogosító

szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem „csak”

szolgálati idő szerzésére is köthető, például

nappali felsőfokú tanulmányok idejére (PhD-

képzésére is), illetve - maximum öt pótévet

szerezve - teljes öregségi tb-nyugdíjhoz

szükséges 20 év, valamint az öregségi rész

nyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő eléré

se céljából. Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapja

a minimálbér.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény
34. § (1) b) pontjában, (4)-(5) bekezdéseiben.]

Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás

Nem változott. Pénzbeli egészségbiztosítási

ellátásokra - a 2005. évi CXIX. adómódosító

törvény 202. paragrafusának (4) bekezdése

szerint - nem köthető külön megállapodás.

Egészségügyi szolgáltatás

Nem változott. A külföldi állampolgár és csa

ládtagjai megállapodást köthetnek arra, hogy

ők és velük együtt élő gyermekeik egészség-

ügyi szolgáltatást vehessenek igénybe (a

sürgősségi ellátás kivételével, mert az min

denkinek jár).

A külföldi nagykorú személy által fizeten

dő járulék havi összege a mindenkori mini

málbér 50 százaléka (2012-ben 46 500 forint).

Az itt tanuló külföldi, illetve külföldi 18 év

alatti gyermeke esetében a járulék a mini

málbér 30 százaléka (2012-ben 27 900 forint).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

34. § (10)-(11) bekezdéseiben.]

Az egészségügyi szolgáltatási megálla

podás megkötésekor be kell mutatni a ked

vezményezett személyazonosságát igazoló

okmányt, a lakó-, tartózkodási vagy szállás

helyét igazoló dokumentumot, illetve külföl

di állampolgár esetében az idegenrendészeti

hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító

okmányt. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet

8.

§ (4) bekezdésében.]

Egészségügyi szolgáltatás megállapodás

alapján akkor jár,

■ ha a megállapodás szerinti járulékot

az igénybevétel kezdetét megelőzően leg

alább hat hónapig folyamatosan fizették (ek

kor a hat hónapot követő első naptól vehető

igénybe szolgáltatás);

■ ha a megállapodás szerinti járulék hatha

vi összegét egyszerre befizetik (ez esetben

a megállapodás megkötését követő hónap

első napjától vehető igénybe szolgáltatás).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

35.

§ (5) bekezdésében.]

A befizetési határidő elmulasztásának
következtében megszűnik a megállapodás

hatálya a járulék esedékességének napját ma

gában foglaló hónap utolsó napjával, kivéve,

ha addig a tartozást megfizetik.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

35. § (2) bekezdésében.]

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

29

Mit kell tudni

az öregségi nyugdíjról?

Nyugdíjemelés

Változás 2012. január 1-jétől. A januári nyugdíj-
emelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett

fogyasztóiár-indextől függ, azaz a költségve

tési törvényben elfogadott infláció mértékével

emelik a nyugdíjakat. (Eddig a bruttó hazai

termék, a GDP változatlan áron számított nö

vekedési ütemétől és a nettó átlagkereset növe

kedésétől is függött a nyugdíjemelés mértéke.

A GDP költségvetési törvényben elfogadott, 3

százalékot elérő növekedési üteme esetén

a nettó átlagkereset ugyancsak költségvetési

törvényben tervezett növekedését is figyelem

be vették a januári nyugdíjemelésnél.)

2012. január 1-jétől 4,2 százalékkal kell

emelni a 2011-ben vagy azt megelőzően

megállapított nyugellátásokat. A 2011 no

vemberében egyszeri kiegészítésben része

sülők nyugellátását ezt megelőzően 0,5 szá

zalékkal is meg kell emelni.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

62. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Nem változott. Ha a KSH-adatok alapján kal

kulált nyugdíjemelési mérték a januárit

■ legalább 1százalékponttal meghaladja,

a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegé

szítő nyugdíjemelésként - januárig visszame
nően megkapják;

■ 1százalékpontnál kisebb mértékben haladja

meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszor

zott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg

a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülön-

bözettel növelt összeg lesz a következő januári

nyugdíjemelés alapja.

A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által

a nyugdíjasok fogyasztására közzétett január

és augusztus közötti adatokból számított éves

fogyasztóiár-indexet kell figyelembe venni, ha

ez meghaladja az átlagosból számíthatót.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

62. § (3)-(5) bekezdéseiben.]

Januárban és novemberben továbbra is csak
azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket

az előző év végéig már megállapítottak (vagyis

mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíj

ba menetelt követő években jár).

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

62. § (1) bekezdésében.]

Nyugdíjprémium

Nem változott. A kormánynak a novemberi

nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell

egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év

közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értéke

li, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron

számított növekedése/v végére eléri a 3,5 szá

zalékot, a költségvetési hiány ^edig nem lesz na

gyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.

Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik

az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó

öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyug

díjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és

a rehabilitációs járadékosnak.

A nyugdíjprémium összegét úgy kell ki

számítani, hogy a GDP becsült növekedési

üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredmény

nyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni

a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20

ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maxi

mum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez

azonban az szükséges, hogy a GDP várható

évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s

akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növeke-

dés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

101. §(l)d) pontjában, (5)-(8) bekezdéseiben.]

Havi nyugdíjminimumok

Nem változott. 2012-ben a 2008 óta változatlan

nyugdíjminimumok maradnak érvényben.

[Lásd a 168/1997. kormányrendelet

11. §-ában, 64/D§-ában.]

Öregségi nyugdíj

Nem változott. A nyugdíjkorhatár 62 évről fo

kozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek

62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorha-

Nyugdíjminimumok 2012-ben

Ellátás megnevezése

A nyugdíjminimum
havi összege

Öregségi nyugdíj

28 500 Ft

Árvaellátás

250 Ft

tárt, amely az 1952-t követő születési évenként

fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek

és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek

majd nyugdíjba.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. §-ában

és a 2009/XL. nyugdíjmódosító törvény

8.

§ (4) bekezdésében.]

A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra

is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi

teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj

megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra

sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat

akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagke

reset szolgálati időtől függő százalékában kell
megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el

a nyugdíjminimumot.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

12. § (5), 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Biztosítási jogviszony megszüntetése

nyugdíjazáskor

Változás 2012. január 1-jétől. Azoknak is meg

kell szüntetniük a jogviszonyukat nyugdí

jazásuk napján, akik 2007 végéig szereztek

jogosultságot teljes vágy csökkentett előreho

zott nyugdíjra. (Tehát az 1951 előtt született

nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak,

ha 2008 előtt 33 év szolgálati időt szereztek.)

Eddig nekik a jogviszony megszüntetése nél

kül is megállapították a nyugdíjat.

[Lásd a nyugdíjmódosító

2009/XL. törvény 8. § (5) bekezdésében.]

Nem változott. Az öregséginyugdíj-jogosult-

ság érvényesítésének - a szükséges szolgála

ti idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy

a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj

megállapításának napján, illetve legalább

arra a napra megszüntessék. így ha például

egy 1951-ben született férfi közalkalmazott

2013-ban betölti a 62. életévét, de felmentési

ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik

2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alap

ján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi,

de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya

megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt

annak ellenére megteheti, hogy az 1952-ben

született, tehát 2014-ben 62 éves férfiak már

csak 62 és fél éves korukban töltik be az irány

adó nyugdíjkorhatárt).

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

18. § (2) c), (3) c) pontjaiban.]

A korhatár betöltése után nyugdíjba vonu

lónak legalább a nyugdíjba menetele napjára
itthon, valamint az EGT-államokban, illetve

a Magyarországgal kétoldalú szociális bizton

sági egyezményt kötött országokban is meg kell

szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

18. § (4), 18/A § (6), 18/B § (5) bekezdéseiben.]

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

30 OREGSEG! NYUGDÍJ

Nem kell megszüntetniük biztosítási jogvi

szonyukat azoknak, akik 2009 végéig elérték

a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szüksé

ges szolgálati időt.

[Lásd a nyugdíjmódosító

2009/XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]

Méltányosságok

Változás 2012. január 1-jétől. Megváltozott mun

kaképesség miatt csak özvegy részére, rehabi

litációs járadékra jogosultság miatt pedig nem

lehet megállapítani kivételes nyugellátást. (Ed

dig legalább 50 százalékos egészségkárosodás

esetén a nem rehabilitálható - tehát rokkant -,
valamint a rehabilitálható személyeknek az ellá

táshoz szükséges szolgálati idő nélkül is megál

lapíthatták az ellátást különös méltányosságból.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 66. § (1) a)

és a 168/1997. kormányrendelet

72/B § (4) a), c) pontjaiban,

(5) bekezdésében, (11) c) pontjában.]

Nem változott. Ha az öregséginyugdíj-korha-

tárt elérő személynek nincs meg ugyan a nyug

díjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak

legalább a felével rendelkezik, méltányossági

nyugdíjat kaphat.

Méltányossági árvaellátás akkor állapítha

tó meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő

legalább felével rendelkezett. Kivételes árvael

látás rendkívül indokolt esetben akkor is meg

állapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett

szolgálati időt (például ha meghal az egyete

mista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje,

s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva

addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első

alap- és mester- vagy osztatlan képzésében

a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25

éves kora után méltányosságból is legfeljebb

27 éves koráig.

A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése

esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött

személynek folyósított mezőgazdasági szövet

kezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszö

vetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szak

szövetkezeti tagok növelt összegű járadékát

is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell

tekinteni.

A méltányossági nyugdíjemelés iránti ké

relmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki

idős, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak ese

tében legalább 35, nők esetében minimum 30

év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még

soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést.

Méltányossági alapon háromévente növelhető

a nyugdíj.

A nyugellátásban részesülő rendkívüli

élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat.

Rendkívüli élethelyzetnek számít például

az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála,

a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.

Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de

legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum össze

gének másfélszerese (2012-ben 42 750 forint)

lehet.

Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek

a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem

haladja meg a 70 ezer forintot, és az emelést

az élethelyzete is indokolja, például nem tud

dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi

gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs.

Egyszeri segély annak adható, akinek a szo

ciális törvény szerint figyelembe vett egy főre

jutó havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer

forintot, egyedülálló esetén a 80 ezer forintot.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigaz

gatóság vezetője méltányosságból akkor is

emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi

jövedelme meghaladja a 70 ezer forintot, de

nem több 80 ezer forintnál.

[Lásd az 1^97/LXXXl. törvény

66. § és a 168/1997. kormányrendelet

72/B §-aiban.]

Az öregségi nyugdíj alapja

Új előírás 2012. januárl-jétől. A nyugdíjalap meg

határozásakor - ha a kérelmező számára ez a

kedvezőbb - a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a

2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs

ellátás összegé figyelmen kívül kell hagyni.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

22. § (2) bekezdésében.]

Változás2012. januárl-jétől. Az öregségi nyug

díj alapjába 2012-ben havi 372 ezer forint valo

rizált nettó átlagkereset számítható be teljesen

(2011-ben 330 ezer forintot lehetett beszámí

tani), az ezt meghaladó részből pedig tovább

ra is fokozatosan csökkenő hányad. Például

500 ezer forintos nettó átlagkereset esetében

a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer

és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka,

vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer fo

rint feletti rész 80 százaléka, vagyis 63 200 fo

rint; a nyugdíjalap így összesen 479 300 forint.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

17. és a 168/1997. kormányrendelet

11/B §-aiban.]

Nem változott. A keresetet a kifizetés időpont

jában hatályos jogszabályokban meghatározott

járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék,

magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni

és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, mun

kavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010.

január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő

piaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt

követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi

jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó szá

mított alapja különböző, annak függvényében,

mikori is a jövedelem. Azaz a számított adó

alap:

■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek

esetén a járulékokkal csökkentett összeg,

■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek ese

tén a járulékokkal csökkentett összeg plusz

a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka

(vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jöve

delemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi

jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424

ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 13. §-ában.]

2013

után a bruttó kereset lesz a nyugdíj

alapja.

[Lásd az 1997/LXXX1. törvény

20. §(1) bekezdésében.]

Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megál
lapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe

(jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövede

lem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos

rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.

A havi átlagkeresetbe számít

■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e kö

zött a főfoglalkozás keretében elért kereset,

az ezen idő alatt kifizetett»év végi részesedés,

prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel

azonos időre járó baleseti járadék;

■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jog

viszonyból származíö, nyugdíjjárulék-alapot

képező minden kereset, jövedelem, több bizto

sítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíj

járulék-fizetési kötelezettségre meghatározott

összeghatárig számított valamennyi kereset,

jövedelem.

Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogvi

szony keretében meghatározott fix összeg után

kellett fizetni-például ha 1992. április 1-je előtt

fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez

az összeg a nyugdíjalap.

A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a ké

relmező számára ez a kedvezőbb - számításon

kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot,

a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti mun

kanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző

juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles

szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támo

gatást és az ápolási díjat), valamint a rehabili

tációs járadékot. Továbbra is számításon kívül

kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején

kapott, biztosítással járó jogviszonyból szár

mazó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen

juttatások és keresetek beszámításával megálla

pított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a

nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan

e szabály szerint végzi el a számítást).

A közszférában a prémiumévek program ke

retében járó juttatás összegét szintén figyelmen
kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor,

ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunka-

idős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó

időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így

a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére

számít a nyugdíjalapjába).

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

32 ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

Az öregségi nyugdíj
a szolgálati évek
függvényében

Szol Havi átlag Szolgálati
gálati

kereset

idő, év

idő,

%-a

év

Havi átlag-
kereset
%-a

Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendel

kezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja kö

zött legalább a fele időre keresettel, figyelembe

kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok

keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset

az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó

időszakra az adott időszakban érvényben volt

minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha

valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél

kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert

külföldön dolgozott az ő nyugdíját e rövidebb

idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak

az itthon „teljesített” négy év, nem pedig az ál

talános szabály szerinti minimum tíz év jöve
delme alapján számítják ki a magyar nyugdíját,

aki 1988 és 2011 között csak négy évet dolgozott

Magyarországon, és 2011-ben nyugdíjra jogosult.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

12-13., 22. §-aiban.]

Az öregségi nyugdíj összege

Nem változott. Az öregségi nyugdíjat a nettó

átlagkereset alapján meghatározott nyugdíj

alapból a szolgálati idő hosszától függően kell

kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén

a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén

a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40

évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyug

díja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő.

A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben

elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől

változik: ekkortól szolgálati évenként a bruttó

kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok

esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

12., 20. §-aiban.]

Keresetvalorizáció

Nem változott. Minden év márciusában kor

mányrendeletben közzé kell tenni az öregségi

nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset

megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai

alapján kiszámított valorizációs szorzókat.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

101. § (1) a) pontjában.]

A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi

nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év

átlagkeresetének szintjére kell felszorozni.

A valorizációs szorzókat tényadatok alapján

kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani.

A 2011-re vonatkozó szorzó például csak 2012.

márciusban lesz ismert, így az első három
hónapra a iiy ugdíj-megállapító szervek csak

nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet

a 2011-es valorizációs szorzókkal számítanak

ki.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

13.

§ (3) és a 168/1997. kormányrendelet

15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]

Egyéb öregséginyugdíj-szabályok

Változás 2011. december 31-étől. A magán-nyug

díjpénztári tagok 2011 novemberét követő

biztosítási jogviszonya beszámít a társadalom-

biztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe

vett szolgálati időbe, és a 2011. december 1-jé-

től szerzett jövedelmeiket figyelembe veszik

a nyugdíj kiszámításakor. (Az eddig érvényes,

hatályon kívül helyezett szabály szerint a ma-

gán-nyugdíjpénztári tagok 2011 decemberétől

nem szereztek volna szolgálati időt, és jövedel

mük nem számított volna be a nyugdíjba.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény
2. § (6) bekezdésében.]

Nem változott. A magánpénztári tag tb-

nyugdíjának csökkentése során az általá

nos szabályok szerint kiszámított nyugdíjat

a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgá-

latiidő-részarány 75 százalékának és a 2010.

október 1. - 2011. november 30. közötti idő

szakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100

százalékának összegével kell megszorozni.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

12. § (7) bekezdésében és 1. mellékletében.]

A megállapított öregségi nyugdíj nem ha

ladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha

a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és

e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).

A nyugdíjmiijimum alatti nyugdíjat a megál

lapításkor kiegészítik az adott évben érvényes

minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjmini

mum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj

alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint

a nyugdíjminimum.

Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló át

lagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjmi

nimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje

van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén

öregségi teljes nyugdíjra jogosult nyugdíjként

a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. §-ában,

21.

§(1) bekezdésében,

és a 168/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]

Tovább dolgozók nyugdíjának növelése

Nem változott. A nyugdíj mellett szerzett jöve

delem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíj-

növelés összegét naptári évenként kiszámítják.

A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem

átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát

az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik.

(Függetlenül attól, hogy év közben hány napig

szerzett jövedelmet a nyugdíjas.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 22/A §-ában.]

A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bár

mikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek

során nem veszik figyelembe azokat a jövedel

meket, melyek után korábban már érvényesí

10

33,0

26

64,0

11

35,0

27

65,0

12

37,0

28

66,0

13

39,0

29

67,0

14

41,0

30

68,0

15

43,0

31

69,0

16

45,0

32

70,0

17

47,0

33

71,0

18

49,0

34

72,0

19

51,0

35

73,0

20

53,0

36

74,0

21

55,0

37

75,5

22

57,0

38

77,0

23

59,0

39

78,5

21*

61,0

* 40

80,0

25

63,0

és minden további évre
2-2 százalék

tettek növelést, és a 2010-ig megszerzett jöve

delmeket 2012-ben a 2011. évi szintre emelik fel.

A növelés mértéke a megszerzett jövedelem

havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszer

zett jövedelem 2400-ad része.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 102/A §-ában.]

Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyug

díjjárulékot köteles fizetni a keresete után.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

Ellátásszerzés korhatár felett

Nem változott. Nyugdíjnövelési pótlékkal kell

kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább

dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati

időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt be

töltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt

volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és

a tovább dolgozás időtartamától függetlenül.

A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyug

díj 0,5 százaléka.

Például az az 1944. október 27-én született

férfi, aki 2012. október 27-étől kéri öregségi

nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után

folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat

évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves

koráig legalább 20 év szolgálati idővel ren

delkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt

nyugdíjat kap.

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 33

Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghalad

hatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkerese

tet .

[Lásd. az 1997/LXXXI. törvény

12., 21. §-aiban.]

Nyugdíjösszeg-rögzítés

Nem változott. Aki elérte az öregséginyug-

díj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes

nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet),

kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt

ne folyósítsák.

Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított to

vább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregségi-
nyugdíj-korhatár betöltését követően legalább

egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és

ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tény

leges nyugdíjazásakor választhat a tényleges

nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapí

tott öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj

korhatára időpontjához igazodóan megállapított

nyugdíj összege között.

Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését

követő és a tényleges nyugdíjazása közötti idő

nek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat

vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltet

nie özvegyi nyugdíját).

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény

82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]

Nyugdíj-szüneteltetés

Nem változott. Az öregségi és az öregségi jelle

gű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló

nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni

kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyug

ellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdí

jasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor

a szünetelés alatti emeléseket megkapja.

[Lásd az 1997/LXXX1. törvény 83/A §-ában.]

Szolgálati idő

Nem változott. A nyugdíjjogosultságot a szol

gálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít

- az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997.

december 31-e után biztosítási kötelezettséggel

járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő,

amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is,

amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből,

jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de an

nak befizetését részben vagy teljesen elmulasz

totta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás

nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíj

járulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok,

igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíj-

járulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 37-43/A és

a 168/1997. kormányrendelet 29-59/B §-aiban.]

Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főis

kolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgála

ti időbe.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

37., 41. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet

59/B§ (3) bekezdésében.]

A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a mun

kanélküli-ellátások folyósításának időtartama

szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt

nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi

gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtar

tama szolgálati idő.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

38.

§(1) c)-e) pontjaiban.]

Az egyéni és a társas vállalkozók szolgá-

latiidő-számításához az adóhatóság igazolja

a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befi

zetését, illetve az esetleges tartozás összegét.

Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek

szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatko

zatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozó

nak járuléktartozása van, és az adóhatóság,

illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás

melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt

annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tar

tozás összegének és a nyugdíj-megállapítás

előtti hónapban érvényes minimálbér harmin-

cadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és

nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha

a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő

a befizetés napját magában foglaló naptári hó

nap első napjától vehető figyelembe, tehát a ko

rábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszame

nőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel

a különbözet).

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 38. §-ában.]

A minimálbérnél kisebb összeg után járu

lékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság

elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni

a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig

részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele

után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel

húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati

időre számítják ki neki.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 39. §-ában.]

Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je

utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként

vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészí

tő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többlet-

munka számít egy napnak.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 43/A §-ában.]

Özvegyi járadék

Nem változott. A magánnyugdíjrendszerből

2010. november 2-ától 2011. március 1-jéig visz-

szalépő tagok halála esetén özvegyi járadék is

megállapítható.

Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíj

nál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben

az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyug

díj helyett folyósítják. (Az özvegyi járadék meg

állapítására vonatkozó szabályokat a kormány

2012-ben fogja meghatározni.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

61/A §-ában, 101. § (l)p) pontjában.]

Özvegyi nyugdíj

Új előírás2012. januárl-jétől. A rokkantsági nyug

díj megszűnése miatt érvényét veszti az a sza

bály, amely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas

ellátásának alapján határozta meg az ideiglenes

özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj összegét.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

50. § fi)-(2) bekezdéseiben.]

Változás 2012. januárl-jétől. A nem nyugdíjas

személy halálakor az özvegyi nyugdíj megál

lapítása nem függ attól, hogy az elhunyt dolgo

zott-e korkedvezményes időre jogosító munka

körben. (Eddig az ilyen munkakör betöltőjének

halála esetén kevesebb szolgálati idő is elegen

dő volt az özvegyi nyugdíj megállapításához.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény a 46. §-ában.]

Az özvegy munkaképesség-csökkenése

akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes

ellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

megállapítja, hogy egészségi állapota 50 száza

lék alatti. (Eddig akkor jogosított, ha az egészség-

károsodása meghaladta az 50 százalékot.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

4.

§ (1) k) pontjában, 47. § (2) bekezdésében.]

Az özvegyi nyugdíj akkor lesz 60 helyett 30

százalék, ha az öregségi nyugdíjban és az 1998

előtt hatályos rendelkezések szerint megálla

pított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi,

munkaképtelenségi vagy növelt összegű jára

dékban nem részesülő özvegynek rokkantsági

ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti

ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve

balettművészeti életjáradékot sem folyósíta

nak. (Eddig az öregségi nyugdíjasok és a me

zőgazdasági szövetkezeti járadékosok mellett

a rokkantsági nyugdíjasoknak járt feleakkora

özvegyi nyugdíj.)

A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az öz

vegyet mindaddig megilleti, amíg saját jo

gán nem állapítanak meg a részére öregségi

nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti

járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs

ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bá

nyászjáradékot, illetve balettművészeti élet

járadékot. Akkortól a megállapított ellátás

mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30
százaléka jár neki. (Eddig az öregségi nyugdíj

és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, to

vábbá a rokkantsági nyugdíj megállapításakor

csökkent felére az özvegyi nyugdíj.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

50. § (2) a)-b) pontjaiban.]

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

3k ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

Nem változott. Özvegyi nyugdíjat a házastárs,

az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár

külön-, akár azonos neműek de élettárs csak

akkor, ha társával annak halálát megelőzően

legalább egy évig megszakítás nélkül együtt

élt, és van közös (bármikor is született) gyer

mekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás

nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös

gyermeküknek lennie).

Nem jogosult élettársa után özvegyi nyug

díjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy

része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyug

díjban részesült.

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek el

hunyt házastársa (élettársa) jogosult lett vol

na öregségi, nyugdíjra, illetve öregségi nyug

díjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági

nyugdíj megállapításához a 2011. december

31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati

időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e

feltételek fennállása esetén sem az, aki há

zastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet

szerint szándékosan okozta.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

44/A, 45-46. §-aiban.]

A házastárs (élettárs) halála után az özvegy

nek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha

az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél

évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes

özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hóna

pos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy

tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj

a gyermek harmadik életévéig jár.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

47.

§ (1) bekezdésében.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak

az öregségi nyugdíjnak az alapján kell ki

számítani, amely az elhunytat a halála idő

pontjában megillette vagy megillette volna.

Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt,

a részére 2011. december 31-ei szabályok

szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj

alapján számítják ki az ideiglenes özvegyi

nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját kerese

tétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül

teljes egészében jár.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

50. § (1) bekezdésében.]

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság

esetén főszabályként nem kötődik együttélési

időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasság-

kötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra

jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíj

ra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől
számítva öt éven át együtt éllek. Nem vonatko

zik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyer

mekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de

az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követő

en ismét házasságot kötöttek.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 48. §-ában.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítá

sának megszűnése után az jogosult özvegyi

nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregsé-

ginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rok

kant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább

két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el.

A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is

jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyer

meket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-

szabályok szerint kell igazolni).

Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár,

ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs

(élettárs) halálától számított tíz éven belül kö

vetkezik be.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény
47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyug

díjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a ha

lála időpontjában megillette vagy megillette

volna. Ha az elhunyj nem érte el a nyugdíjkor

határt, a részére 2011. december 31-ei szabályok

szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30

százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy

nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmé

re tekintet nélkül jár.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Az elváltak vagy egy évnél régebben külön

élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyug

díjra, ha házastársuktól annak haláláig tartás

díjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte),

és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek vala

melyike a különéléstől számított tíz éven belül

bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyug

díjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az eset

ben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]

Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és

özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem

szerepelt a kedvezményezettek között, de vala

mennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt

egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biz

tosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő)

nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árva

ellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.

[Lásd a 168/1997. évi kormányrendelet

59/C§-ában.]

Élettársnak a polgári törvénykönyv - 1959.

évi IV. törvény - 685/A paragrafusában megha

tározott személyeket kell tekinteni, az érintet

tek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos

lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb,

hitelt érdemlő módon igazolni kell.

[Lásd a 168/1997. kormányrendelet

60. §-ában.]

Együtt folyósított ellátások

Változás 2012. január 1-jétől. Az 1998. janu

ár 1-je előtt megözvegyültek számára - akik

együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé el

hunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát

- az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyug

díj felső határa 76 260 forint (2011-ben 72 820

forint volt). [Lásd a 168/1997. kormányrendelet

62. § (7) bekezdésében.]

Nem változott. A 30 százalékos özvegyi nyug

díj az özvegy saját jogán járó ellátásának össze

gétől függetlenül jár.

Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. janu

ár 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú

nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos

özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani -

függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998.

január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de
csak a kormány által évente meghatározott ösz-

szegig (2012-ben 76 260 forintig), ha az özvegy

számára ez a kedvezőbb.

Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos öz

vegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíj-

folyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú

nyugellátását; ekkor nem érvényes az együtt

folyósítási összeghatár. *

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése

Nem változott. Az özvegyi nyugdíj 1993. feb

ruár 28-át követő megözvegyülés esetén tíz

éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra

jogosultság nem házasságkötés - hanem példá

ul az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése,

a megváltozott munkaképességű özvegy álla

potjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság

akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár,

munkaképesség-változás) valamelyike az özve

gyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül

beáll.

Ha az özvegyi nyugdíj „feléled”, a jogosultat

megilletik a megszűnés óta érvényesült eme

lések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi

nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg,

akkor az 1996. december 31-én érvényes nyug

díjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell

figyelembevenni.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 53. §-ában.]

Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága an

nak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. már

cius 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyó

sított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított

15 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy

elszenvedte az 50 százalékos munkaképesség

változást (ez esetben sincs feléledés akkor, ha

az özvegy közben házasságot kötött). Tehát

például annak, akinek a házastársa (élettársa)

1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra

jogosult gyermekek miatt 1999. május 15-éig öz

vegyi nyugdíjat kapott, 2014. május 15-éig kell

betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz,

hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

alékát

nyug-

'2 820

idelet
ében.]

nyug-

össze-

.janu-

tjogú
lékos

'tani -

1998.

de

tt ösz-

'vegy

..

3S0Z-

Jgdíj-
jogú

jyütt-

ban.]

r—-

íse

, feb-

ntíz

díjra

téldá-

nése,

álla-

tság

latár,
izve-

lelül

ultat

eme-

egyi

meg,
tyug-

kell

m.]

Jan-

már-

olyó-

ított

'agy
¡ság-

iba

íhát
isa)

ásra

Böz-

íell
)oz,

jn.J

Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok

Nemváltozott. Ha többen is jogosultak özve

gyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és

az élettárs az ellátást egyenlő arányban kell

közöttük megosztani.

[Lásd az 1997/LXXX1. törvény 51. §-ában.]

Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság,

ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára be

töltése előtt házasságot köt.

Az özvegy munkaképesség-változása okán

megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik

meg a jogosultság, ha a munkaképesség válto

zásának mértéke már nem éri el az 50 százalé

kot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi

nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket

sem illeti meg az árvaellátás.

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény 52. §-ában.]

Árvaellátás

Új előírás 2012. január 1-jétől. A rokkantsági

nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti

az a szabály, mely az elhunyt rokkantsági

nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg

az árvaellátás összegét.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

56. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. Az árvaellátás annak

az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely

az elhunytat a halála időpontjában megillet

te vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem

érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011.

december 31-ei szabályok szerint megálla

pítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka

az ellátási összeg.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 56. §-ában.]

Az árvaellátás gyermekenként 2012-ben is

minimum havi 24 250 forint.

[Lásd a 168/1997. kormányrendelet

64/D§-ában.]

Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak ak

kor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves

korig meghosszabbítható), ha az árva okta

tási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha

az árva közben megrokkan, az árvaellátás

életkortól függetlenül jár (mint a már az el

hunyt halálakor rokkant kiskorú árvák eseté

ben). A középiskolai tanulói jogviszony fenn

állását évente, a felsőfokú iskoláiét félévente

kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a ta

nulmányokat a megkezdésüktől számított egy

hónapon belül köteles igazolni.

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény

55. § (4) bekezdésében.]

A hallgatói jogviszony szünetelése alatt

kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szü

netelés betegség vagy szülés miatt követke

zik be.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

55. § (5) bekezdésében.]

Szülői nyugdíj

Új előírás 2012. január 1-jétől. A rokkantsági

nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti

az a szabály, amely az elhunyt rokkantsági

nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg

a szülői nyugdíj összegét.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

59. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. Szülői nyugdíjra az jogosult,

akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben

túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben

eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása,

hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka)

elhalálozása időpontjában nem haladta meg

az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500

forintot).

A szülői nyugdíj összege azonos az özve

gyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha

a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja,

rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása,

korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjá

radéka, vagy balettművészeti életjáradéka is

van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyug

díjának, vagy 2011. december 31-ei szabályok

szerint megállapítható rokkantsági nyug

díjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha

viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a fel

sorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj

60 százalékos lesz.

Á [Lásd az 1997/LXXXl. törvény

58-59. §-aiban.]

Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben
elhunyt után

Nem változott. Az üzemi baleset következ

tében elhunytak hozzátartozóit az általá

nos szabályok szerint illeti meg az özvegyi

nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy

az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági

nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges

szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj

szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátar

tozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj

kiszámításának 2011. december 31-én érvé

nyes előírásai szerint kell megállapítani.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

60-61. §-aiban.]

Eljárási szabályok

Nem változott. Nyugellátás írásban, for

manyomtatványon, az elbíráláshoz szük

séges igazolások, adatok csatolásával

igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat

hónapra.

A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítá

si szervhez nyújtható be, személyesen vagy

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 35

postai úton. Az igény bejelentési időpontjá

nak a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezé

sének a napja számít.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény 64. §-ában.]

Az igényelbíráló szerveknek az igény és

a szükséges adatok benyújtását követő két

hónapon belül kell határozatot hozniuk. Ez

ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbez

ni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjénél.

Az ő döntése ellen az elsőfokú határozatot

hozó nyugdíj-biztosítási szerv székhelye

szerinti bírósághoz adható be - 30 napon be

lül - kereset.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény 95. §-ában

cs a 168/1997. kormányrendelet

66/A § (1) bekezdésében.]

Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható,

de határozat 30 napon belül még nem hozható

(például adatpótlás szükséges), az igénylő elő

leget kap.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény 73. §-ában.]

A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdí

jas az ellátása külföldre folyósításához évente

köteles megadni a szükséges adatokat a nyug

díjfolyósító szervnek.

[Lásd a 16§/1997. kormányrendelet

76. §-ában.]

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tag-

államban élők, illetve tartózkodók nyugdí

ját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz

utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíj-

folyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas

megadhatja neki azt a belföldi számlaszá

mot, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi

meghatalmazott is felveheti.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény

79. és a 168/1997. kormányrendelet

75. §-aiban.]

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden

januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni ar

ról, hogy az előző évben és a tárgyév január

hónapjában kifizetett összeg milyen ellátá

sokat tartalmaz.

[Lásd a 168/1997. kormányrendelet

75/B §-ában.]

A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására

történő, valamint a nyugellátásban részesü

lő személynek a jogosultságáról és az ellátás

folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak

a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések ha

tárideje a felhívástól, az adat megváltozásától,

valamint a halálozástól számított 15 naptári

nap.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény

97. § (1), (5) bekezdéseiben.]

Szolgálati idő megállapítását a korhatár
betöltése előtt bármikor, naptári évenként

egyszer lehet kérni a nyugdíj-biztosítási

igazgatóságtól.

[Lásd az 1997/LXXXL törvény

68. § (1) bekezdésében.]

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

r o k k a n t s á g i e l l á t á s o k á t a l a k i t a s a

37

Mit kell tudni

a rokkantsági ellátások
átalakításáról?

Az Országgyűlés által 2011. december 20-án

elfogadott 2011. évi CXCI. törvény megszüntette,

illetve átalakította a korábbi rokkantsági nyug

díjakat és a megváltozott munkaképességűek

szociális ellátásait.

Új ellátások

Új előírás 2012. január 1-jétől. Új ellátásként álla

pítható meg és folyósítható

■ a rehabilitációs ellátás,

■ a rokkantsági ellátás,

■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.

Az ellátásokat a 2011. december 31-én

törvényi rendelkezés alapján megszűnő rok

kantsági nyugdíjban, megváltozott munka-

képességre tekintettel megállapított szociális

ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak,

valamint új jogosultak is megkaphatják, ha

megfelelnek az előírt feltételeknek.

[Lásda2011/CXCI. törvény

2-13., 30-33., 35. §-aiban.]

Rokkantsági nyugdíjak megszüntetése

Új előírás 2012. januárl-jétől. A korhatár alattiak

rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rok

kantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korha

tár felettieké öregségi nyugdíjjá alakul át.

[Lásda2011/CXCl. törvény 31-33. §-aiban.]

Változás2012. januárl-jétől. Rokkantsági nyug

ellátás ezentúl nem állapítható meg. (Eddig

a legalább 50 százalékos egészségkárosodást el

szenvedett, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális

Hivatal által rehabilitációra nem javasolt - tehát

rokkant - és az előírt szolgálati idővel rendelke

ző személyek kaphattak rokkantsági nyugdíjat,

ha nem dolgoztak, vagy ha egészségkárosodás

előtti jövedelmük legalább 30 százalékkal csök

kent. Ha rokkantságukat túlnyomóan üzemi bal

eset vagy foglalkozási betegség okozta, baleseti

rokkantsági nyugdíjat igényelhettek, bármekko
ra szolgálati idővel. Szilikózisból, azbesztózis-

ból eredő foglalkozási megbetegedés esetén már

40 százalékot elérő egészségkárosodás mellett

járt.)

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

30. § (1) bekezdésében.]

Szociális ellátások megszüntetése

Új előírás 2012. január 1-jétől. A 2011 végéig meg

állapított rendszeres szociális járadék, átmeneti

járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy

rehabilitációs - ellátássá alakul.

[Lásd a 20U/CXCI törvény 32. § (1), 33. § (1)

bekezdéseiben, 120. §(1) c) pontjában.]

Változás 2012. januárl-jétől. Rendszeres szo

ciális járadék és átmeneti járadék ezentúl nem

állapítható meg. (Eddig a keresőtevékenysége

alatt a 40 százalékos egészségkárosodást el

szenvedett, a rokkantnyugdíjhoz szükséges

szolgálati idő legalább felét megszerző sze

mély rendszeres szociális járadékot kaphatott.

Az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül

elérő, az ahhoz szükséges szolgálati idővel

rendelkező szefaiély pedig átmeneti járadékot

igényelhetett a keresőtevékenysége alatt el

szenvedett, legalább 40 százalékos egészség-

károsodása esetén. Mindkét ellátást a nyugdíj-

korhatárt megelőzően állapíthatták meg.)

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

30. § (1) bekezdésében.]

Rehabilitációs járadék kifuttatása

Változás2012. januárl-jétől. Nem állapítható

meg rehabilitációs járadék. A korábban megálla

pított ellátásokat a határozott időtartam végéig

folyósítják, ez összesen három-, a 2011-ben meg

hosszabbított ellátások esetén négyéves vagy an

nál rövidebb időtartamot jelent. Akinek például

2011. december 30-ától három évre állapították

meg a rehabilitációs járadékot, 2014. december

30-áig fogja kapni ellátását. (Eddig legalább

50 százalékos mértékű egészségkárosodás és

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal re-

habilitálhatóságról szóló szakvéleménye esetén

állapíthattak meg rehabilitációs járadékot, legfel

jebb hároméves időtartamra. Az ellátás további

feltétele volt a rokkantnyugdíjhoz szükséges
szolgálati idő megszerzése és a korábbi kereset

legalább 30 százalékos csökkenése.)

[Lásd a 2011/CXC1. törvény

30. § (1) bekezdésében, 34. §-ában,

120. §(1) a)-b) pontjában.]

Nem fogják felülvizsgálni a 2011. december

31-én rehabilitációs járadékban részesülőket, ők

változatlan feltételekkel kapják ellátásukat a ko

rábban meghatározott időpontig. (Eddig elvégez

ték a járadékos egészségi állapotának komplex

újraminősítését, ha az állami foglalkoztatási

szerv állapotrosszabbodását vagy a nyugdíj-

biztosítási igazgatási szerv a megállapítottnál

alacsonyabb mértékű egészségkárosodást felté

telezett.)

[Lásda2011/CXCI. törvény

34. §(1) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátássá alakítás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Rokkantsági ellá

tássá alakul át a teljesen munkaképtelen - tehát

az I. és II. csoportba sorolt - 62 év alatti (tehát

1950-ben vagy azt megelőzően született) sze

mélyeknek folyósított rokkantsági nyugdíj. AIII.

csoportos rokkantnyugdíjasok közül a 2011

végéig 57 éves életkorukat betöltötték (tehát

az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek)

fognak rokkantsági ellátást kapni 2012-től.

A 2011. december 31-éig 57. életévüket betöl

tötték - tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően

születettek - rendszeres szociális járadéka, vala

mint az átmeneti járadék rokkantsági ellátássá

alakul.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

32.

§ (1) bekezdésében.]

Rokkantnyugdíjból átalakított rokkantsá

gi ellátásként a 2011. decemberi nyugdíjnak

a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabá

lyai szerint megnövelt összegét folyósítják. így

januárban 4,2 százalékkal jár magasabb ellátás.

A 2011 előtt megállapított rokkantnyugdíj átala

kítása esetén ezt megelőzően a 2011. novemberi

egyösszegű kiegészítés egyhavi (0,5 százalé

kos) mértékével is emelik az ellátást, így ösz-

szesen mintegy 4,7 százalékkal emelt összeget

folyósítanak.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

32.

§ (1), (3) bekezdéseiben.]

Ha a rokkantsági ellátás rendszeres szociális

járadékból vagy átmeneti járadékból alakult át,

akkor nem növelik meg a 2012. januári nyugdíj-

emeléssel. Ez esetben tehát a 2011. decemberi

ellátást változatlan összegben folyósítják tovább

rokkantsági ellátásként 2012 januárjában.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

32.

§ (1) bekezdésében.]

A 2012. januárt követő nyugdíjemelések mér

tékével kell emelni a rokkantsági nyugdíjból, va

lamint a rendszeres szociális járadékból, átmeneti

járadékból 2012. január 1-jén átalakított rokkant

sági ellátásokat is.

[Lásd a 2011/CXC1. törvény

32.

§ fi), (3) bekezdéseiben.]

A 2012 januárjában rokkantsági ellátásban ré

szesülőnek a 2012 előtt meghatározott időpontban

kell részt vennie az előírt orvosszakértői (soros)

felülvizsgálaton. A felülvizsgálat után egészségi

állapotának és rehabilitálhatóságának megfelelő

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

38 ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ATALAKITASA

3

ellátást kap, vagy nem részesül tovább ellátásban.

A felülvizsgált személy ellátási jogosultságának

megítélésekor a biztosítási időtartamot nem kell

figyelembe venni.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

2. § (2) b) pontjában, 32. § (1) bekezdésében.]

A 2012 januárjától rokkantsági ellátásban

részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát

1954-ben vagy azt megelőzően született) személy

a nyugdíjkorhatár betöltését követően kérelmez

heti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként

folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás

a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos

összegben jár.

[Lásd a 2011/CXC1. törvény

32. § (4) bekezdésében.]

Rehabilitációs ellátássá alakítás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Rehabilitációs

ellátássá alakul át a megmaradt munkaképes

séggel rendelkező - tehát a III. csoportba sorolt

2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-

ben vagy azt követően született) személyek

rokkantsági nyugdíja. Ugyancsak rehabilitáci

ós ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves

életkort 2011 után betöltő rendszeres szociális

járadékosok.

III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakí

tott rehabilitációs ellátásként a 2011. decemberi

nyugellátás 2012. januári nyugdíjemelés általá

nos szabályai szerinti növelt összegét folyósítják

tovább. így januárban 4,2 százalékkal jár maga

sabb összeg. A 2011 előtt megállapított rokkant

nyugdíj átalakítása esetén ezt megelőzően a 2011.

novemberi egyösszegű kiegészítés egyhavi 0,5

százalékos mértékével is megemelik az ellátást,

így összesen mintegy 4,7 százalékkal emelt ösz-

szeget folyósítanak.

Ha a rehabilitációs ellátást rendszeres szociá

lis járadékból alakítják át, akkor azt nem növelik

a 2012. januári nyugdíjemeléssel. Ez esetben te

hát a 2011. decemberi ellátást változatlan összeg

ben folyósítják tovább rehabilitációs ellátásként
2012 januárjában.

[Lásd a2011/CXCl. törvény

33. § (1) bekezdésében.]

A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást köve

tően folyósított rehabilitációs ellátás melletti

jövedelemszerzésre - a komplex újraminősítést

követő ellátásmegálíapításig - továbbra is a 2011-

es szabályokat alkalmazzák' Megszüntetik tehát

a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakí

tott ellátást hat hónapi keresőtevékenység, illetve

ennek során a minimálbért, valamint az ellátás

kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem

megszerzésekor. A rendszeres szociális jára

dékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi

minimálbér 80 százalékának (2012-ben 74 4 00

forintnak) a hat hónapon keresztüli megszerzé

sekor szüntetik meg. [Lásd a 2011/CXCI. törvény

33. §. (2) bekezdésében.]

Komplex újraminősítés

Új előírás 2012. januárl-jétől. A rehabilitációs el

látássá alakított juttatásban részesülőt a Nyug

díjfolyósító Igazgatóság 2012. január 31-éig levél

ben tájékoztatja az átalakítás során megváltozott

jogosultságairól és kötelezettségeiről.

A 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá

alakított juttatásban részesülő személy a Nyug

díjfolyósító Igazgatóság tájékoztatásához csatolt

nyilatkozat visszajuttatásával 2012. március

31-éig kérheti egészségi állapotának komplex

újraminősítését. A határidő lejárta után csak

igazolási kérelem benyújtása és elfogadása ese

tén lehet a nyilatkozatot megtenni. Az igazolási

kérelemben az ellátottnak a nyilatkozat-benyúj

tási határidő elmulasztási okát kell tisztáznia.

Ha a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellá

tássá alakított juttatásban részesülő személy

az előírt időpontig nem kérte egészségi állapo

tának komplex újraminősítését, ellátását 2012

május 1-jén megszüntetik.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

33. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Új ellátás megállapítása megváltozott munkaképességűeknek 2012-ben

Orvosi
minősítés*

Munkaképesség
minősítése

Születési év

Ellátás
megnevezése

Ellátás összege**

Ellátás folyósítása

Legfeljebb 60
százalékos
egészségi állapot,
rehabilitálható

Foglalkoztatható, rehabilitációval1953-ban vagy korábban,
valamint 58 és fél éves
életkorfelett 1954-ben

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 40%-a, de
aminimálbér legalább 30 és legfeljebb
45%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Megszűnik, ha 3hónapos keresőtevé
kenység alatt a minimálbér 150%-át
meghaladó havi átlagkeresetet szerez

1954-ben 58 és fél éves
életkor alatt, valamint
1955-ben vagy később

Rehabilitációs ellátás,
legfeljebb 3éves idő
tartamra

Havi átlagjövedelem 35%-a, de
aminimálbér legalább 30 és legfeljebb
40%-a; nyugdíjjárulék terheli

Szünetel jövedelemszerzés esetén

Tartós foglalkozási rehabilitációt
igényel

1953-ban vagy korábban,
valamint 58 és fél éves
életkorfelett 1954-ben

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 6 0 % - a,de
aminimálbér legalább 45 és legfeljebb
150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Megszűnik, ha 3hónapos keresőtevé
kenység alatt aminimálbér 150%-át
meghaladó havi átlagkeresetet szerez

1954-ben 58 és fél éves
életkor alatt, valamint
1955-ben vagy később

Rehabilitációs ellátás,
legfeljebb 3éves idő
tartamra

Havi átlagjövedelem 45%-a, de
aminimálbér legalább 40 és legfeljebb
50%-a; nyugdíjjárulék terheli

Szünetel jövedelemszerzés esetén

legfeljebb 60
százalékos egészségi
állapot, rehabilitáció
nem javasolt

Foglalkoztatható lenne, de egyéb
körülmények miatt rehabilitáció
ja nem javasolt

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 40%-a, de
a minimálbér legalább 30 és legfeljebb
45%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Megszűnik, ha 3hónapos keresőtevé
kenység alatt a minimálbér 150%-át
meghaladó havi átlagkeresetet szerez

Tartós foglalkozási rehabilitációt
igényelne, de ez egyéb körülmé
nyek miatt nem javasolt

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 60%-a, de
a minimálbér legalább 45 és legfeljebb
150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Folyamatos támogatással foglal
koztatható

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 6 5% - a,de
aminimálbér legalább 50 és legfeljebb
150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

Jelentős egészségkárosodás, fog
lalkoztatás csak segítséggel vagy
egyáltalán nem lehetséges

Bármikor

Rokkantsági ellátás

Havi átlagjövedelem 70 % - a,de
aminimálbér legalább 55 és legfeljebb
150%-a; nyugdíjjárulék nem terheli

* Felülvizsgálatra amegállapító határozatszerinti időben kerül sor. **Az ellátása nyugdíjemeléssel megegyezően emelkedik.
Megjegyzések: 1. Arokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele azigénybenyújtást megelőző 5éven belüli Iegalább1095 napos biztosítási jogviszony. 2. Arehabilitációs ellátásban részesülők apénzbeli
ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra ¡sjogosultak. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult akeresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább
29százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász. Ennekösszege megegyezika keresetkiegészítéssel, azellátást csak külön rendeletbenfoglaltakszerint emelik. 4. Amegváltozott munkaképességűek részére megálla
pított ellátások mentesek aszemélyi jövedelemadó alól.

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

¡\V0iWa\0N0

Találja meg
az egyensúlyt!

fenntartható

fejlődés

IPlusz

energia,
mezőgazdaság,
közlekedés,
ökoszisztéma

»

Új kiadvány a HVG gondozásában

Magyar Könyvvizsgálói
Kamara Oktatási
Központ Kft.

1075 Budapest,
Madách tér 3.

Szakképzések:

O k l e v e l e s k ö n y v v iz s g á l ó

A d ó t a n á c s a d ó

M é r l e g k é p e s k ö n y v e l ő

Á l l a m h á z t a r t á s i

m é r l e g k é p e s k ö n y v e l ő

P é n z ü g y i-s z á m v it e l i ü g y in t é z ő

TB ÉS BÉRÜGYI SZAKELŐADÓ

K ö n y v v iz s g á l ó a s s z is z t e n s

T e r m é k d íj ü g y in t é z ő

Kreditpontos szakmai rendezvények
Szakkönyvek

www.szamviteloktatas.hu

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ATALAKITASA 39

zerze-

rvény

>bcn.]

íós el-

fyug-

levél-

ozott

ássa

lyug-

iatolt
•cius

:plex

csak

lese-

alási

nyúj-

űa.

ellá-

nély

apo-

>012

ívény

m.]

Nyilatkozat hiánya miatt megszüntetett

rehabilitációs ellátásban részesülőnek csak ak

kor kell visszafizetnie jogalap nélkül (például

az összeghatárt meghaladó kiegészítő jövedelem

mellett) felvett korábbi ellátást, ha ezt a Nyug

díjfolyósító Igazgatóság már 2012. április 1-jét

megelőzően kezdeményezte.

A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá

alakított juttatásban részesülő által kért komplex

egészségiállapot-újraminősítés a soros felülvizs

gálat 2012 előtt meghatározott időpontjában vagy

azt megelőzően zajlik le. A Nemzeti Rehabilitációs

és Szociális Hivatal a komplex újraminősítéseket

az életkorra, keresőtevékenységre és egészségká

rosodási mértékre tekintettel kialakított sorrend

alapján végzi el.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

33. § (5) bekezdésében.]

Felülvizsgáltak ellátása

Új előírás 2012. január 1-jétől. A Nemzeti Reha

bilitációs és Szociális Hivatal soros komplex

felülvizsgálaton vagy soron kívüli egészségiál-

lapot-újraminősítésen dönt a 2012. január 1-jétől

rehabilitációs ellátásként továbbfolyósított jutta

tásban részesülők egészségiállapot-romlásáról és

rehabilitálhatóságáról. Ezt követően a minősítési

eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosult-

sági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellá

tást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz

jogosult ellátásra.

[Lásd a 2011/CXCL törvény

33.

§ (7)-(8) bekezdéseiben.]

A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá

átalakított juttatásban részesülők komplex felül

vizsgálatot vagy soron kívüli újraminősítést köve

tő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell

vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött koráb

bi időtartamot.

[Lásd a 2011/CXCL törvény

2.

§ (2) b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]

Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősí

tés 60 százalékra vagy ez alá csökkent egészségi
állapotot határoz meg, és nem javasol rehabili

tációt, a 2012. január 1-jén átalakított rehabilitá

ciós ellátást rokkantsági ellátásként folyósítják

tovább, változatlan ellátási összegben. Az el

látásváltozást az erről szóló határozatot követő

harmadik hónap első hapjától hajtják végre.

[Lásda2011/CXCI. törvén)!33. § (7) bekezdés

ében, (8) a) pontjában.]

Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősí

tés során 60 százalékos vagy alacsonyabb mértékű,

de rehabilitálható egészségi állapotról határoznak,

a határozatot követő harmadik hónap első napjá

tól a közfoglalkoztatási bér 40 százaléka (2012.

január 1-jén 28 720 forint) lesz az új ellátási összeg.

Ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

döntése szerint csak tartós rehabilitációs foglal

koztatással állítható helyre a rehabilitálhatóság,

az érintett a közfoglalkoztatási bér 80 százalékát

(2012. január 1-jén 57 440 forintot) kapja a felül

vizsgálatot követően. A rehabilitációs ellátásból 10

százalék nyugdíjjárulékot vonnak, és így havonta

25 850, illetve 51 700 forintot folyósítanak.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

33.

§ (8) b)-bb) pontjaiban.]

A 2012 januárt követő nyugdíjemelések mér

tékével kell emelni az átalakított, majd felülvizs

gált vagy újraminősített ellátást.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

33. § (9) bekezdésében.]

Nyugdíjnövelés-érvényesítés

Új előírás 2012. január 1-jétől. A 2012 előtt folyó

sított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés

esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 szá

zalékának megfelelő nyugdíjnövelés a rokkantsá

gi és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt vissza

menőleg igényelhető és érvényesíthető.

[¿.ásd a 2011/CXCI. törvény

30. § (6) bekezdésében.]

Budapest (479-9900) Miskolc (46/509-733) Debrecen (52/522-016)
Szeged (62/542-500) Veszprém (88/580-070)

Keresse az újságárusoknál

PW"!Arazu ,

vagy rendelje meg a kiadónknál!

LÍŰI1!IADVÁNYOK

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

40 ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ATALAKITASA

Példák megváltozott munkaképességűek ellátására

1. 1950. október 18-án született nő 2006 óta

III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül,

2011. decemberében 110 ezer forintot kap. Ki

egészítésként 2011-ben havi bruttó 50 ezer fo

rint járulékköteles jövedelmet szerez. Kiegészítő

jövedelme nem éri el sem rokkantsági nyugdíja

kétszeresét, sem a minimálbér összegét, így el

látását nem korlátozzák. Nyugdíjkorhatárhoz

közeli, 60 éves életkora miatt 2010-ben elvégzett

soros felülvizsgálatán nem írtak elő további vizs

gálatot.

Mivel 2011 végéig még nem töltötte be 62.
életévét, de 57 éves már elmúlt, 2012 januárjától

rokkantnyugdíját rokkantsági ellátásként folyó

sítják tovább. Az újév első hónapjában a decem

beri nyugdíjának a 2011. novemberi kiegészítés

egyhavi 0,5 százalékos, majd a 2012. januári

nyugdíjemelés 4,2 százalékos mértékével emelt

összege, 115 195 forint jár részére. Ellátását to

vább növelik a 2011. évi éves jövedelme (12 x 50

ezer forint) 2400-ad részével, 250 forinttal, így

havonta 115 445 forintot kap. Továbbra is havi

50 ezer forintot keres kiegészítésként. Emiatt

azonban ellátását nem szüntetik meg. Ezt 2012

júliusáig bármekkora jövedelem esetén sem ten

nék, ezt követően pedig csak akkor, ha három

egymást követő hónapban szerzett jövedelmé

nek havi átlaga meghaladná a minimálbér más-

félszeresét (2012-ben a 139 500 forintot).

2012.

október 18-án betölti 62. életévét. Ek

kor kérheti, hogy ellátását öregségi nyugdíjként

változatlan összegben folyósítsák tovább. Ha így

tesz, a továbbiakban nyugdíjasnak minősül, és

ellátását bármekkora kiegészítő jövedelem ese

tén sem korlátozzák.

2.

1957-ben született, 2011-ben 54. életévét

betöltött informatikus részére 2011 áprilisában

80 százalékos egészségkárosodására és 30 év

szolgálati idejére tekintettel II. csoportos rok

kantsági nyugdíjat állapítottak meg. Ellátása 85

ezer forint. Megbízási szerződés alapján 2011

májusától az év végéig összesen bruttó 2 millió

forintos kiegészítő jövedelmet szerzett. Magas

jövedelme ellenére ellátását nem korlátozták,

mivel az erre vonatkozó szabály a teljesen mun

kaképtelen (I—II. csoportos) rokkantsági nyugdí

jasokra nem terjedt ki.
2012 januárjától egészségkárosodásának

mértékére tekintettel nyugellátását rokkantsági

ellátásként folyósítják tovább. Januárban a de

cemberi nyugdíj 2012. januári 4,2 százalékos

nyugdíjemeléssel eqjelt összegét fogja kapni,

azaz 88 570 forintot. (Mivel.a 2011. novemberi

kiegészítésben nem részesült, ennek egyhavi 0,5

százalékos mértékét nem építik be az ellátásba.)

Ellátását növelik viszont a nyugdíj mellett szer

zett 2011. évi jövedelme 2400-ad részével, vagy

is - a kerekítési szabályokat figyelembe véve -

835 forinttal. így havonta összesen 89^405 forint

ellátás jár neki.

A továbbiakban folyamatosan rokkantsági

ellátást kap, és részt kell vennie az előírt soros

felülvizsgálation. Ha ezek valamelyikén egész

ségi állapotának javulását állapítják meg, akkor

e minősítéstől függően kaphat új ellátást, vagy

elveszti ellátási jogosultságát.

Továbbra is kap megbízásokat, amelyekből

havonta átlagosan bruttó 300 ezer forint jövedel

met szerez. 2012. június végéig emiatt még nem

szüntetik meg az ellátását, de ha ezt követően

három egymás utáni havi jövedelmének havi

átlaga meghaladja a minimálbér másfélszeresét

- 2012-ben a 139 500 forintot -, megszüntetik.

Kiegészítő jövedelme után fizeti a nyugdíjjárulé

kot, amely 2012-től már nem jogosítja az éves

jövedelem 2400-ad részének megfelelő nyugdíj-

növelésre, de időtartama beszámít az öregségi

nyugdíj szolgálati idejébe.

A nyugdíjkorhatárt 65 éves korában, 2022-

ben éri el. Ekkor kérheti, hogy rokkantsági ellá

tását szüntessék meg, és öregségi nyugdíjat álla

pítsanak meg a részére. Ezt azonban csak akkor

érdemes kérnie, ha az időközben megszerzett

szolgálati idő beszámításával a 2022. évi öreg-

séginyugdíj-szabályok szerint magasabb ellátást

kapna.

3.1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves

férfi 2011 decemberében hat éve kapja 92 ezer

forintos, III. csoportos rokkantsági nyugdíját.

Kiegészítő jövedelme havi 60 ezer forint; ez

sem a minimálbért, sem a nyugellátási össze

gének kétszeresét nem éri el, így ellátását nem

szüntetik meg. Utoljára 2010-ben vizsgálták fe

lül jogosultságát, a következő vizsgálatot 2012

szeptemberére írták elő. 2012 januárjától juttatá

sa rehabilitációs ellátásra változik, nem minősül

tovább nyugdíjasnak. Januári ellátása kiszá

mításakor a decemberi nyugdíjösszeget emelik

a 2011. novemberi kiegészítés 0,5 százalékos

egyhavi, majd a 2012. januári nyugdíjemelés 4,2

százalékos mértékével. így 2012 első hónapjá

ban 96 345 forintos ellátást fog kapni. Továbbra

is havi 60 ezer forint kiegészítő jövedelme van,

de ellátását most sem szüntetik meg emiatt, mi-

2011-es igények elbírálása

Új előírás 2012. január 1-jétől. Ha a rokkantsági,

baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szoci

ális járadék, átmeneti járadék igényelbírálása

2011. december 31-én folyamatban van, az igény

lőnek (2012 elején) nyilatkoznia kell kérelme

fenntartásáról a területileg illetékes nyugdíj-

biztosítási szerv részére. Ha kérelmét nem tartja

fenn, az igényelt és megállapításra kerülő ellátá

sát 2011. december 31-ével megszüntetik.

[Lásda2011/CXCI. törvény

30.

§ (3) bekezdésében.]

Ha 2011. december 31-én folyamatban

lévő igény benyújtója kérelmét fenntartja, és

2012. január 1-je előtt elvégezték komplex or
vosszakértői minősítését, akkor 2011 végéig

az akkor hatályos szabályok szerint folyósít

ják igényelt és megállapított ellátását. 2012.

január 1-jétől ellátása - a korábban megállapí

tott ellátásokkal megegyező feltételek szerint

- átalakul rokkantsági ellátássá vagy rehabili

tációs ellátássá.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

30. § (4) bekezdésében.]

Ha 2011. december 31-én folyamatban lévő

igény benyújtója kérelmét fenntartja, de 2012.

január 1-je előtt még nem végezték el komplex

orvosszakértői minősítését, akkor az igényelt

ellátását már a 2012-től érvényes minősítési

szempontok figyelembevételével állapítják meg

és folyósítják 2011 végéig. 2012. január 1-jétől pe

dig az új igénylőkre vonatkozó szabályok szerint

kaphat rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs

ellátást.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

30. § (5) bekezdésében.]

Rokkantnyugdíj elnevezésváltozása

Új előírás 2012. január 1-jétől. A 2011. december

31-éig a 62 éves életkort betöltő (tehát 1949-ben

vagy azt megelőzően született személy rokkant

sági, baleseti rokkantsági nyugdíjának elne

vezése 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjra

változik. A névváltozás az ellátási feltételeket

nem érinti, tehát az ellátott továbbra is részesül

a nyugdíjemelésekben - a 2012 januári emelés

ben is ellátását bármekkora összegű jövede

lemszerzés esetén sem korlátozzák, és nyugdí

jasnak minősül.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 31. §-ában.]

Új megállapítás rokkantsági ellátásra

Új előírás 2012. január 1-jétől. Rokkantsági ellá

tás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál

alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra

nem javasolt igénylőnek, ha a kérelem benyúj

tását megelőző öt évben legalább 1095 napig
biztosított volt. Az ellátás megállapításához

szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen

keresőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugel

látás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás,

nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA | 41

vei továbbra is a korábbi jövedelemkorlát van

érvényben.

Januárban levelet kap a Nyugdíjfolyósító

Igazgatóságtól, amelyben tájékoztatják arról,

hogy rehabilitációs kártyát kaphat, így foglalkoz

tatása a minimálbér kétszereséig - 2012-ben 186

ezer forintig - mentes a szociális hozzájárulási

adó alól. A tájékoztatásban értesítik, hogy 2012.

március 31-éig benyújtott nyilatkozattal kérheti

egészségi állapota komplex felülvizsgálatát (mivel

57 év alatti, és 2011 végéig III. csoportos rokkant

sági nyugdíjat kapott). Úgy dönt, hogy benyújtja
a vizsgálatkérő nyilatkozatot. (Ha ezt nem tenné

meg, rehabilitációs ellátása 2012. május 1-jével

megszűnne, s így attól kezdve kizárólag munkajö

vedelméből kellene fenntartania magát.) Komplex

felülvizsgálatát 2012 szeptemberében (a korábbi

soros felülvizsgálaton kijelölt, tehát a törvény sze

rinti legkésőbbi időpontban) végzik el.

A komplex újraminősítésen megállapítják,

hogy egészségi állapota 50 százalékos, tehát 60

százalék alatti, így megváltozott munkaképes

ségűként jogosult marad pénzbeli ellátásra. Re

habilitációjához kétéves speciális foglalkoztatást

javasolnak. Minősítési eredménye alapján a vizs

gálatot követő harmadik hónap első napjától,

tehát 2012. december 1-jétől a közfoglalkoztatási

bér 80 százalékára, 57 440 forintra változik reha

bilitációs ellátásának összege. Ebből a Nyugdíjfo

lyósító Igazgatóság levonja a 10 százalékos nyug

díjjárulékot, így 51 ezer 700 forintot fog kézhez

kapni. Az ellátás további időtartamát két és fél

évben határozzák meg, amely szintén december

1-jén kezdődik, tehát 2015. június 1-jéig tart.

A határozat kézhezvételét követően öt mun-

ezekkel azonos, az Európai Unió más országából

vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó

ellátás kivételével - ne kapjon rendszeres pénz

ellátást.

[Lásd a 2011/CXCI. töruény

1. § (2) 1., 4., 10. pontjaiban, 2., 5. §-aiban.]

Rokkantsági ellátást kell megállapítani

a rehabilitálható, s a jogosultsági feltételeknek

egyébként megfelelő igénylőnek is, ha a kére

lem benyújtásakor a nyugdíjkorhatár eléréséig

kevesebb mint öt éve van hátra. (2012-ben tehát

az 1953-ban vagy azt megelőzően születetteknek,

valamint az igénylés időpontjában 58 és fél éves

életkort betöltött 1954-ben született személyek

nek.)

[Lásd a 2011/CXCI. töruény

5. § (2) bekezdésében.]

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek
fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jo

gosultság már az igény benyújtását megelőző

en fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást

megelőző hatodik hónap első napjával állapítha

tó meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás

kanapon belül fel kell keresnie a területileg il

letékes munkaügyi kirendeltséget. Itt elkészül

rehabilitációs terve, amelynek aláírása után

megkezdődik rehabilitációja. Ha már az ellátás

2015. június 1-jei lejárta előtt sikerül elhelyez

kednie, keresőtevékenysége alatt szüneteltetik

rehabilitációs ellátását. Ha a felülvizsgálat során

egészségi állapotát 60 százalék felettinek minősí

tették volna, ellátását megszüntetnék. Az ellátás

megszűnését követően csak akkor lenne megál

lapítható részére ismételten ellátás, ha egészségi

állapota időközben romlana.
Ha a legfeljebb 60 százalékos egészségi ál

lapot mellett rehabilitációját nem javasolnák,

a továbbiakban rokkantsági ellátást kapna, és

nem változna ellátása összege. Ellátása után

nyugdíjjárulékot sem fizetne, és nem indulna el

a rehabilitációs eljárás. Ebben ^z esetben három

havi keresőtevékenység esetén akkor szüntetnék

meg ellátását, ha ezen időszakban havi átlagjöve

delme meghaladná a minimálbér másfélszeresét

(2012-ben a 139 500 forintot). Ha viszont ugyan

ilyen egészségi állapot mellett más munkakörben

további intézkedés nélkül is foglalkoztathatónak

tartanák, ellátása a 2012-es közfoglalkoztatási bér

40 százalékára, 28 720 forintra csökkenne. Ebből

a nyugdíjjárulék levonását követően 25 850 fo

rintot kapna me^ Ez esetben is elkezdődne a re

habilitációs eljárása, és keresőtevékenysége alatt

szünetelne pénzbeli ellátása.

4.

1953-ban született, 59 éves, 30 éves kora

óta sportedzőként dolgozó földrajz-testnevelés

szakos tanár 2012-ben súlyosan megbetegszik.

Fizikai teljesítménye nagymértékben korláto-

folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az en

nek megszüntetését követő naptól folyósítják.

[Lásda2011/CXCI. törvény 11. §-ában.]

Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás ösz-

szegét a megállapítást megelőző naptári évben

szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék

alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi

átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitá

ciós ellenjavaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt

éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságá-

nak foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás

ezektől függően a 2012. évi minimálbér 30, illet

ve 150 százaléka - tehát 27 900 és 139 500 forint

- közötti összegben kerülhet megállapításra (lásd

erről táblázatunkat a 38. oldalon).

[Lásda2011/CXCI. törvény 12. §-ában.]

Új megállapítás rehabilitációs ellátásra

Új előírás 2012. januárl-jétől. Rehabilitációs ellátás

állapítható meg a legfeljebb 60 százalékos egészsé-

zottá válik, az edzői pályát nem tudja folytatni,

állása megszűnik. A területileg illetékes nyug

díj-biztosítási igazgatóságon megváltozott mun

kaképességű személyeknek járó ellátás iránti

igényt nyújt be.

A nyugdíj-biztosítási igazgatóság értesítése

alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hi

vatal elvégzi egészségi állapotának komplex mi

nősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát.

Megállapítják, hogy a vizsgálat során feltárt álla

potában nem foglalkoztatható, és orvosi rehabili

tációt is igényel. Végzettsége alapján földrajztanár

ként dolgozhatna, de - mivel hosszabb ideje nem

gyakorolta - ehhez egyéves felkészítés és minősí

tővizsgák letétele szükséges.

Rehabilitálhatónak minősítették, mégsem reha

bilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap,

mivel öt éven belül (2016-ban) betölti az öregsé-

ginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan

dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását

megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges

1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét

megelőző évben egészségbiztosítási járulékot ha

vonta átlagosan 450 ezerforint után fizetett.

Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, te

hát 270 ezer forint lenne. Nem kaphat azonban

többet a minimálbér 150 százalékánál, 2012-ben

139 500 forintnál, így ellátását ekkora összegben

állapítják meg. Ugyanennyit kapna akkor is, ha

rehabilitációját nem javasolták volna. Abban az

esetben, ha orvosi rehabilitáció és tartós felké

szítés nélkül is megoldható lenne rehabilitációja,

csak a minimálbér 45 százalékával megegyező

(2012-ben 41 850 forintos) ellátást állapítottak

volna meg a részére.

gi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha a kére

lem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095

napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához

szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen ke

resőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugellátás,

hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nem

zeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezek

kel azonos, az Európai Unió más országából vagy

kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás

kivételével - ne kapjon rendszeres pénzellátást.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

1.

§ (2) 1., 4., 10. pontjaiban, 2., 4. §-aiban.]

A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltéte

lek fennállásától állapítják meg. Ha ezek a kére

lembenyújtási napon már fennálltak, az ellátás

ettől a naptól jár.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény
7. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz

szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre

állapítják meg. Ha a keresőtevékenysége alatt

keresőképtelenné vált ellátott részére táppénzt,

k2 ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ATALAKITASA

baleseti táppénzt folyósítanak, ennek időtarta

mával meghosszabbodik a - keresőképtelenség

alatt szünetelő - rehabilitációs ellátás.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

7- § (3)-(4) bekezdéseiben.]

A megszüntetett rehabilitációs ellátást (pél

dául a határozott időtartam lejárta miatt) kére

lemre ismételten megállapítják, ha a korábbi

komplex minősítésen még figyelembe nem vett

egészségkárosodása alakul ki, és a jogosultsági

feltételek egyébként fennállnak.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

7. § (6) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy

pénzbeli ellátást cs rehabilitációt elősegítő szol

gáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést,

munkaközvetítést - is kap.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

6. § (1), 8. §(1) bekezdéseiben.]

Rehabilitációs ellátás összege

Új előírás 2012. január 1-jétől. Az új igénylő re

habilitációs ellátásának összegét a megállapí

tást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli

egészségbiztosítási járulék alapját képező havi

átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének

30-szorosa) és rehabilitálhatóságának várha

tó időtartama határozza meg. Ha az igénylő

rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható,

a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát,

de a 2012. évi minimálbér legalább 30 és leg

feljebb 40 százalékát (2012-ben tehát legalább

27 900 és legfeljebb 37 200 forintot) kapja. Ha

az igénylő számára tartós rehabilitációs foglal

koztatás szükséges, az előző évi átlagjövedel

mének 45 százaléka, de a 2012. évi minimálbér

legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (2012-

ben tehát 37 200 és 46 500 forint között) lesz

a megállapított ellátásának összege (lásd erről

táblázatunkat a 38. oldalon).

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

9- § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Rehabilitációs terv

Új előírás 2012. január 1-jétől. A rehabilitációs

ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni

a rehabilitációs tervben meghatározott - például

a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési,

munkahely-keresési, képzési, munkahely-elfo-

gadási - kötelezettségeit.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

6.

§ (3) bekezdésében.]

A jogosultnak a rehabilitációs ellátást meg

állapító határozat közlésétől számított öt na

pon belül fel kell keresnie a területileg illetékes

munkaügyi kirendeltséget, ahol elkészítik re

habilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja,

a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem

benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kö

telezettségét. [Lásd a 327/2011. kormányrendelet

16.

§fl) bekezdésében.]

A munkaügyi kirendeltségnek a rehabilitációs

ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől

számított 30 napon belül kell rehabilitációsterv-ja-

vaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie.

A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával vá

lik érvényessé, amellyel a jogosult az együttmű

ködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs

tervet - az abban meghatározott rendszerességgel

megtartott közös értékelő megbeszélést követően

- a munkaügyi kirendeltség és az ellátott közösen

módosíthatja. [Lásda 327/2011. kormányrendelet

18. § (2), (4) bekezdéseiben.]

A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell

a folyamat során elérni szándékozott foglalko

zást, munkaköröket, időrendben az ehhez szük

séges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint

a munkaügyi kirerideltség kötelezettségeit, ezek

határidejét. A tervben ki Kell térni a szükséges
orvosi és szociális eszközökre, valamint a sike

res rehabilitációhoz szükséges további intézke

désekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott sze

mély kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve

a munkaügyi kirendeltségnél történő jelentkezé

seinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás

módját is. [Lásd a 327/2011. kormányrendelet

18. § (1) bekezdésében.]

A

Jogosultság rehabilitációs kártyára

Új előírás 2012. január 1-jétől. A legfeljebb 60

százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható,

továbbá a 2011. december 31-én rokkantsági

nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban

vagy rehabilitációs járadékban részesült személy

rehabilitációs kártyára jogosult.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

2.

§ (1) bekezdésében, 22., 116. §-aiban.]

A rehabilitációs kártyával rendelkező munka-

vállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér

kétszerse (2012-ben havi 186 ezer forint) feletti

jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót

fizetnie. [Lásd a 2011/CXCI. törvény 116. §-ában.]

Rehabilitációs ellátás szüneteltetése

Ellátásmegszüntetés

Új előírás 2012. január 1-jétől. Szüneteltetni kell

az újonnan, valamint a komplex újraminősítést

követően megállapított rehabilitációs ellátásban

részesülő személy pénzbeli ellátását a keresőte

vékenység, a közfoglalkoztatás, valamint a kere

sőképtelenség időszakára. Az erre az időszakra

kifizetett ellátási összeget, ha a jövedelemszer

zésről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utólag sze

rez tudomást, a kifizetett ellátásból levonja, ha

pedig már megszűnt az ellátás, visszaköveteli.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

7. § (4) bekezdésében.]

Új előírás 2012. január 1-jétől. Megszüntetik a rok

kantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az el

látott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy

a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási

jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti

táppénz folyósítása esetén a rokkantsági ellátást

nem szüntetik meg, a rehabilitációs ellátás pedig

szünetel. Az értesítési vagy a felülvizsgálat során

adódó kötelezettségét neki felróható okból elmu

lasztó személy rokkantsági, illetve rehabilitációs

ellátását is megszüntetik a mulasztás megállapí

tását követő hónap első napjától. Az ellátást a jogo

sult saját kérésére is meg kell szüntetni a kérelem

ben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában

a kérelem benyújtását követő hónap első napjától.

Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hó

nap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs

ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg

kell szüntetni.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

10.

§ (l)-(3), 13. § (l)-(3) bekezdéseiben.]

A keresőtevékenységet folytató személy rok

kantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha há

rom egymást követő hónapban megszerzett jöve

delmének havi átlaga meghaladja a minimálbér

150 százalékát (2012-ben a 139 500 forintot). 2012.

január 1-jén rokkantsági ellátássá átalakított

rokkantsági nyugellátás esetében e szabály al

kalmazásakor a 2012. július 1-jétől megszerzett

jövedelmeket kell figyelembe venni.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

13.

§ (2) d) pontjában,

32.

§ (2) bekezdésében.]

A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű

dokumentum nélkül foglalkoztatott - fekete

munkát végző - személy rokkantsági vagy re

habilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést

megállapító határozat jogerőre emelkedését kö

vető hónaptól, és vissza kell fizetnie a megelőző

egy évben kapott ellátási összeget.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

10. § (5), 13. § (5) bekezdéseiben.]

Biztosításiidőtartam-számítás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Ha nem rendelkezik

a kérelmet megelőző öt évben 1095 napi jogviszony

nyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak,

akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, reha

bilitációs ellátást annak, aki az iskolai tanulmánya

it követő 180 napon belül biztosítottá vált, feltéve,

hogy 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása

nincs.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

2.

§ (1) a) pontjában.]

Az ellátási jogosultsághoz szükséges - a kérel

met megelőző öt évben elérendő -1095 napba a rok

kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitá

ciós járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti

járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási já-

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA Wi

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakítása

Ellátás 2011.
december
31-én

Születési
év

Ellátás 2012.
január 1-jétől

2012. januári ellátás
összege

Felülvizsgálat

Ellátás a felülvizs
gálatot követően

Ellátáskorlátozás jövedelemszer
zésnél

III. csoportos
rokkantsági
nyugdíj

1949 vagy
korábban

Öregségi nyugdíj

2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Nincs

Nincs

1950-1954

Rokkantsági ellátás2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Korábbi határozat szerintMinősítés eredményé
től függően folytatódik,
átalakul vagy megszűnik

2012 júniusát követően elért, a minimálbér 150
százalékát meghaladó 3havi átlagjövedelem
elérésekor megszüntetik az ellátást

1955 vagy
később

Rehabilitációs
ellátás

2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Március 31-éig kell kérni
akomplex újraminősí
tést (legkésőbb akorábbi
határozat szerinti felül
vizsgálati időpontban
végzik el), ha nem kéri,
2012. május 1-jével meg
szűnik az ellátás

Az újraminősítést köve
tő 3. hónaptól, annak
eredményétől függően:
vagy változatlan összegű
rokkantsági ellátás, vagy
rehabilitációs ellátás

Akomplex újraminősítésig: ahavi minimálbért és
az ellátás kétszeresét hat hónapon keresztül meg
haladó jövedelem megszerzésekor megszüntetik
az ellátást. A minősítést követően: rehabilitációs
ellátás esetén a keresőtevékenység alatt szünetel
az ellátás; rokkantsági ellátás esetén aminimálbér
150 százalékát meghaladó 3havi átlagjövedelem
elérésekor megszüntetik az ellátást

l-ll. csoportos rok
kantsági nyugdíj

1949 vagy
korábban

Öregségi nyugdíj

2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Nincs ,

t

Nincs

1950 vagy
később

Rokkantsági ellátás2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Korábbi határozatszerintMinősítés eredményé
től függően folytatódik,
átalakul vagy megszűnik

2012 júniusát követően elért, aminimálbér 150
százalékát meghaladó 3Havi átlagjövedelem
elérésekor megszüntetik az ellátást

Rendszeres szociá
lisjáradék

1954 vagy
korábban

Rokkantsági ellátás2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
nyugdíjösszeg

Korábbi határozat szerintMinősítés eredményé
től függően folytatódik,
átalakul vagy megszűnik

2012 júniusát követően elért, aminimálbér 150
százalékát meghaladó 3havi átlagjövedelem
elérésekor megszüfttetik az ellátást

1955 vagy
később

Rehabilitációs
ellátás

2011. decemberi ellátási
összeg

Március 31-éig kell kérni
akomplex újraminősí
tés (legkésőbb akorábbi
határozat szerinti felül
vizsgálati időpontban
végzik el), ha nem kéri,
2012. május 1-jével meg
szűnik az ellátás

Újraminősítés eredmé
nyétől függően változat
lan összegű rokkantsági
ellátás, illetve rehabilitá
ciósellátás

A komplex újraminősítésig: ahavi minimálbér
80 százalékát hat hónapon keresztül meghaladó
jövedelem megszerzésekor megszüntetik az ellá
tást. Aminősítést követően: rehabilitációs ellátás
esetén akeresőtevékenység alatt szünetel az ellá
tás; rokkantsági ellátás esetén aminimálbér 150
százalékát meghaladó 3havi átlagjövedelem
elérésekor megszüntetik az ellátást

Átmeneti járadék

Bármikor

Rokkantsági ellátás2011. decemberi ellátási
összeg

Korábbi határozat szerintMinősítés eredményé
től függően folytatódik,
átalakul vagy megszűnik

2012 júniusát követően elért, a minimálbér 150
százalékát meghaladó 3havi átlagjövedelem
elérésekor megszüntetik az ellátást

Rehabilitációs
járadék

Bármikor

Rehabilitációs
járadék akorábban
meghatározott
időpontig

2012. januári nyugdíjeme
léssel növelt 2011. decemberi
ellátási összeg

Nincs

Az ellátás kétszeresét és aminimálbért elérő
átlagos jövedelem háromhavi megszerzése ese
tén felére kell csökkenteni, hathavi megszerzése
esetén meg kell szüntetni az ellátást

Bányász dolgozók
egészségkárosodá
sijáradéka

Bármikor

Bányászok
egészségkárosodási
járadéka

2011. decemberi ellátási
összeg

Korábbi határozatszerintMinősítés eredményé
től függően folytatódik,
átalakul vagy megszűnik

Ahavi minimálbér 18-szorosát meghaladó nap
tári évi jövedelem megszerzésének hónapjától
az év végéig szüneteltetik az ellátást (a korhatár
eléréséig)

Megjegyzések: 1.2012-t követően valamennyi ellátást anyugdíjemelésekkel megegyezően kell emelni, kivéve abányászok külön kormányrendeletben foglaltak szerint emelkedő egészségkárosodási járadékát. 2. Anyugdíj-
korhatárt megelőzően átalakított ellátás helyetta korhatár elérésekor kérelemre, ajogosultsági feltételek teljesítése esetén öregségi nyugdíj állapítható meg.

radéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás,

valamint a biztosítási jogviszony megszűnését

követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, ter

hességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási

díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be

kell számítani.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

2. § (3) bekezdésében.]

Átlagjövedelem-számítás

Új előírás 2012. január 1-jétől. Ha a rokkantsági

ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy

a jogosultsága előtti naptári évben nem rendel

kezik legalább 180 napi jövedelemmel, akkor

ellátását a jogosultságát megelőzően, a jogosult

ság évében és az azt megelőző évben 180 naptá

ri napban elért jövedelmének havi átlaga (napi

átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha

azonban a jogosultság évében és a megelőző nap

tári évben együttesen sincs 180 napi jövedelme,

vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet,

a minimálbért tekintik havi átlagjövedelemnek.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

1. § (2J 3. pontjában.]

Ellátások emelése

Új előírás 2012. január 1-jétől. Az újonnan megálla

pított rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást

2012 után a mindenkori nyugdíjemelés mértékével

kell emelni.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

9. § (3), 12. § (3) bekezdéseiben.]

Adó- és járulékfizetés

Új előírás 2012. január 1-jétől. Sem a rokkant

sági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után

nem kell személyi jövedelemadót vagy ehót

fizetni.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3.

§ (5) bekezdésében

ésa2011/CXCI. törvény 76. §-ában.]

A 2012. január 1-jét követően, új igény és

az ellátásátalakítást követő újraminősítés

alapján megállapított rehabilitációs ellátás

után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni

nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazga

tóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja.

A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyó

HVG TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

kk ROI

sítási időszaka az öregségi nyugdíj szempont

jából a szolgálati időbe beszámít, de összegét

nem kell figyelembe venni a nyugellátás kiszá

mítása során.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 26. § (2)

és az 1997/LXXXI. törvény

22.

§ (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]

Sem a 2012. január 1-jén rehabilitációs

ellátássá alakított juttatás, sem pedig a rok

kantsági ellátás után nem kell nyugdíjjáru

lékot vagy más közterhet fizetni. így folyósí

tási időszakuk nem számít szolgálati időnek

az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellá
tást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába be

számító jövedelem megszerzésének időszaka

a szolgálati időbe beszámít.)

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

26. § (2) és az 1997/LXXXI. törvény

37. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott. A rehabilitációs járadék után

meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyug

díjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A reha

bilitációs járadék folyósítási időszaka az öregségi

nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszá

mít, összegét azonban nem kell figyelembe venni

a nyugellátás kiszámítása során.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

26. § (2) és az 1997/LXXXI. törvény

22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]

Igénybenyújtás

Új előírás 2012. január 1-jétől. Az újonnan igé

nyelt rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás

iránti kérelmet az erre rendszeresített nyom

tatványon vagy elektronikus űrlapon benyújt

va, a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási

szervnél kell kezdeményezni. Elutasítás ese

tén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hó

napon belül előterjesztett kérelmet csak akkor

bírálják el, ha az igénylő állapota időközben

tartósan rosszabbodott.

[Lásda2011/CXCI. törvény

14. § (1) és a 327/2011. kormányrendelet

1.

§ (1) bekezdéseiben.]

Az igénylési, tartozáselengedési, -mérséklési,

részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli

illeték.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

14. § (2) bekezdésében.]

Nem kell újra elvégezni a komplex orvos

szakértői minősítést, ha a korábban bármilyen

eljárásban elvégzett minősítés még érvényes.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

15. § (3) bekezdésében.]

Ha az igénylő önhibájából nem jelenik

meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális

Hivatal vizsgálatán, az igénylési eljárást

megszüntetik.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 16. §-ában.]

Orvos szakértői minősítés

Változás 2012. januárl-jétől. Az ellátást igény

lők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek

munkaképesség-változásának vizsgálata

kor ezentúl az egészségi állapot megmaradt

mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy

a betegségek, sérülések, veleszületett rendel

lenességek figyelembevételével hány százalé

kosnak tekinthető az egészségi állapot. (Eddig

az egészségkárosodás százalékos mértékét

határozták meg az ellátási jogosultság vizs

gálatakor.)

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

1. § (2) 1. pontjában,

2.

§ (1) bekezdésében.]

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hiva

talnak a munkaképesség-változás komplex mi

nősítése során ezentúl az egészségi állapot szá

zalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak

a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is

kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt reha-

bilitálhatónak minősítették). Ennek során meg

kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükség

leteit, időtartamát, feltételeit.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 15. § (2)

és a 327/2011. kormányrendelet

1.

§ (2) bekezdéseiben.]

Nem változott. A megváltozott munkaképes

ség és a rehabilitálhatóság minősítését a Nem

zeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.

[Lásd a 327/2011. kormányrendelet

l.§ (2) bekezdésében.]

Felülvizsgálat

Új előírás 2012. január 1-jétől. A korábban

megállapított rokkantsági ellátás, rehabili

tációs ellátás egészségi állapottal, rehabili-

tálhatósággal kapcsolatos feltételeinek soros

felülvizsgálatát az Nemzeti Rehabilitációs és

Szociális Hivatal a korábban meghozott hatá

rozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felül

vizsgálatot az egészségi állapot rehabilitációt

megakadályozó rosszabbodása, legalább 30

napig elhúzódó keresőképtelenség, új körül

mény felmerülése vagy adott szempont célzott

áttekintése esetén végeznek.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény 19. §-ában.]

Adatszolgáltatás

Új előírás2012. januárl-jétől. A rokkantsági

ellátásban részesülő személynek a jogosultsági

feltételeiben bekövetkező változásról, valamint

a három egymást követő hónap átlagában a mi

nimálbér 150 százalékát (2012-ben a 139 500

forintot) meghaladó jövedelmet eredményező

keresőtevékenységéről 15 napon belül értesíte

nie kell a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási

szervet. A keresőtevékenységről szóló értesí

téssel egyidejűleg, valamint jövedelemváltozás

esetén haladéktalanul igazolni kell a jövedelem

összegét is.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

17. § (l)-(2) és a 327/2011. kormányrendelet

1. § (1) bekezdéseiben.]

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek

egészségi állapota megváltozásáról, valamint

keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve

megszüntetéséről 15 napon belül, a keresőtevé

kenysége alatti keresőképtelenségéről három

napon belül kell a területileg illetékes munka

ügyi kirendeltséget értesítenie.

[Lásd a 2011/CXCI. törvény

17. § (3) és a 327/2011. kormányrendelet

1. § (3), 16. § (3) bekezdéseiben.]

Jogosultságkorlátozás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Mivel a rokkantsá

gi ellátás, rehabilitációs ellátás nem nyugellátás,

az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak

a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, pél

dául a közlekedésire.

Bányászellátás

Új előírás 2012. január 1-jétől. A bányász dol

gozók 2011 végéig megállapított egészségkáro

sodási járadéka bányászok egészségkárosodási

járadékává alakul. Az átalakult ellátást válto

zatlan összegben folyósítják.

Változás2012. januárl-jétől. Bányász dolgozók

egészségkárosodási járadéka helyett bányá

szok egészségkárosodási járadékát igényelhet

a legalább 29 százalékos egészségkárosodást

elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult sze

mély, ha keresőtevékenysége megszűnésekor

munkaképesség-változása, egészségkárosodá

sa miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést,

átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Tovább

ra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres

pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy

átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítést ré

szesülőknek.)

A bányászok egészségkárosodási járadékát

szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellá

tás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja

a minimálbér 18-szorosát - 2012-ben az 1mil

lió 674 ezer forintot. (A korábbi szabály szerint

a bányász dolgozók egészségkárosodási járadé

kát akkor kellett volna 2012-ben megszüntetni,

ha a járadékos hat egymást követő hónapban

szerez jövedelmet, és ezek havi átlagában a mi

nimálbér 80 százalékánál többet keresett.)
Nem változott. A bányászok egészségkároso

dási járadékát csak akkor emelik, ha a jogsza

bály előírja ennek időpontját és mértékét.

A bányászok egészségkárosodási járadéka

után nem kell személyi jövedelemadót és ehót

fizetni.

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

Mit kell tudni

a korai nyugellátások
átalakításáról?

Az Országgyűlés által 2011. november 28-án elfo

gadott CLXVII. számú törvény megszüntette, illetve
álalakította a korábbi korhatár alatti nyugdíjakat.

Új ellátások

Új előírás 2012. januárl-jétől. Új ellátásként állapít

ható meg és folyósítható

■ a korhatár előtti ellátás;

■ a szolgálati járandóság;

■ az átmeneti bányászjáradék;

b a balettművészeti életjáradék.

Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvé

nyi rendelkezés alapján megszűnő korhatár alatti

nyugdíjban részesülők és új jogosultak is megkap

hatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek is.

[Lásd a 2011/CLXVU. törvény

2-22., 40-41., 97. §-aiban.[

Korhatár alatti nyugdíjak megszüntetése

Új előírás 2012. január 1-jétől. A korhatár alatti

nyugellátások szociális ellátássá alakulnak át, két ki

vétellel (a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben

meghatározottak szerinti 40 év jogosultsági idővel

rendelkező nők, valamint az 57. életévüket 2011. de

cember 31-éig betöltött szolgálati nyugdíjasok tovább

ra is korhatár alatti nyugellátásban részesülhetnek).

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 3. §-ában.]

Változás 2012. január 1-től. A nyugdíjkorhatár

betöltése előtt nem állapítható meg nyugellátás

(kivéve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők

részére megállapítható nyugdíjkorhatárt megelőző

nyugellátást). így nem lehet előrehozott, csökkentett

összegű előrehozott nyugellátást igényelni. Meg

szűnik az egyes foglalkozási ágaknál, tevékeny

ségeknél - például bányászat, tánc- és előadó-mű

vészet egyes ágai, fegyveres szolgálat, valamint

például az országgyűlési képviselői, polgármesteri

tevékenység - elérhető korhatár alatti nyugdíjazás

lehetősége, és ezentúl korengedményes nyugdíja

zásról sem állapodhat meg a munkáltató és a mun

kavállaló. A szervezet fokozott igénybevételével járó,

jogszabályban felsorolt munkakört legalább tíz évig

ellátó férfi és nyolc évig ellátó nő 2012 végéig sze

rez korkedvezményes jogosultságot, de ez már nem

nyugdíjra, hanem korhatár előtti ellátásra jogosít.

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény

8., 18-18/B §-aiban.[

A prémiumévek programban részt vevők jog

viszonya az öregséginyugdíj-jogosultság meg

szerzése esetén szűnik meg, függetlenül a határo

zott idejű szerződés lejáratától. Eddig a jogviszony

az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek tel

jesítése vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása

esetén is megszűnt.

[Lásda2011/CLXVll. törvény 93-94. §-aiban.]

Nem változott. Életkorától függetlenül nyugdíjba

mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és

gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ide

je eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet szerzett

keresőtevékenységgel. A szolgálati időbe beszámító

időknek csak meghatározott elemei számítanak ke

resőtevékenységnek. Bár a szolgálati időbe beszámít

például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán

1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az állás

keresési járadék folyósításának időtartama, a nyug

díjazási feltételt Jelentő 40 éves időtartam kiszámítá

sakor ezek nem vehetők figyelembe.

Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének

ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogo

sultsági időbe beszámítható keresőtevékenység mi

nimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül

- 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett

szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie.

Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy

feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység

32 éves követelménye. Ha egy nő például öt, hat, hét,

illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához

elegendő, ha 31,30,29, illetve 28 év keresőtevékeny

séggel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti leg

alább 9,10,11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett

szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának

a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít

tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gye

reknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos

gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves

jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges

időtartama további két évvel rövidebb.)

A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes

ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a meg

állapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor to
vábbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni,

függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak

egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevé

kenységgel, illetve gyermekneveléssel. így például

ha egy 1954 augusztusában született nő 2014 augusz

tusában négy év gyermeknevelési és 36 év keresőte

vékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik,

ezek összege 40 év, jogosult tehát három és fél évvel

a 63 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően, 60

éves korában nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati

ideje két év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi

idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év

szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege

így az 1988. január 1-jétől elért jövedelmek valorizált

átlagának 69,3 (42 x 1,65) százaléka lesz (ha nem

magán-nyugdíjpénztári tag).

A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyug

díjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási

jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának
napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.

A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapí

tott nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik

a korhatár alatti megállapítás miatt.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d)

bekezdéseiben, a 168/1997. kormányrendelet

12. §-ában, a20U/CLXVII. törvény

2. § (5) bekezdésében.]

Nyugdíj-átalakítás

Új előírás 2012. január 1-jép. Korhatár előtti ellátássá

alakul át a 2011. december 31-én folyósított (csökken

tett összegű) előrehozott öregségi, korkedvezményes

és korengedményes nyugdíj, valamint a tisztségük

ről leköszönt országgyűlési, európai parlamenti

(magyarországi) képviselőknek, polgármesterek

nek, alpolgármestereknek, megyei közgyűlési elnö

köknek megállapított nyugellátás, ha az arra jogosult

2012 előtt nem töltötte be az öregséginyugdíj-korha-

tárt. A balettművészeti életjáradékra nem jogosult

(például színész, fúvós, zenész) művésznyugdíjas

és az átmeneti bányászjáradékra nem jogosult bá

nyásznyugdíjas (tehát aki a szükséges jogosultsági

időt nem - vagy nem kizárólag mélyművelésű mun

kakörben - szerezte meg) 2012-től szintén korhatár

előtti ellátást kap, ha 2011 végéig nem töltötte be

az öregséginyugdíj-korhatárt. [Lásd a 2011/CLXVII.

törvény 4. §(1) bekezdésében.]

A 2011. december 31-én 62. életévét be nem töl

tött - tehát 1950-ben vagy azt követően született - bá

nyásznyugdíjas ellátása 2012. január 1-én akkor ala

kul átmeneti bányászjáradékká, ha mélyművelésű

bánya föld alatti munkakörében legalább 25 év szol

gálati évet vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe

vehető műszakot eltöltött. (Aműszakszám megha

tározásakor a mecseki ércbányászati 1,67-szoros,

a mecseki szénbányászati pedig 1,25-szoros szorzó

val számítódik.)

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 40. §-ában.]

Ha a 2011. december 31-én 62. életévét be nem

töltött - tehát 1950-ben vagy azt követően szüle

tett - művésznyugdíjas összesen legalább 25 évig

magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett

a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Ba

lett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek

jogelődjeinél, akkor nyugdíja nem korhatár előtti el-

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

k6 | KORAI NYUGELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA

Jogosultságmegalapozó szolgálati idők*

Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők

■ a munkaviszony,
■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes kato
naság

(fentieknél mind ateljes, mind arészmunkaidős foglalkoztatás időtartama
elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak ahallgatói munkaszerző
dés alapján létrejött jogviszony),

■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés
esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minő
sülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minő
sülő társas vállalkozói jogviszony,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevé
kenység kivételével), ha a járulékalapot képező
jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,

■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őster
melői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi
illetékességű személytől szerzett jövedelem meg
szerzésének időtartama,
■ alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás
időtartama,
■ egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati
idő 1998-1999. években;
valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezető
jeként,
■ gépjárművezető-kép’ző munkaközösség tagja

ként,

/
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató
szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti
tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tag
ként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,

■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatárs
ként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadó-művészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagja

ként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alko
tótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet
folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként,
valamint
■ a 168/1997. kormányrendelet 29. § (8) bekezdé
se, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő.

Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szol
gálati idők

■ a terhességi-gyermekágyi segély,
■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan beteg vér szerinti vagy örökbe fogadott
gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolá
si díj folyósításának időtartama.

’ Anők részére W év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.

látássá, hanem balettművészeti életjáradékká alakul.

A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 97. §-ában.]

A 2011. december 31-én 57. életévét be nem töltött -

tehát 1955-ben vagy azt követően született - szolgálati

nyugdíjas ellátása 2012. január 1-én szolgálati járandó

sággá alakul át.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

5.

§ (1) bekezdésében.]

A 2012 előtt folyósított korhatár alatti nyug

díj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos

nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő

nyugdíjnövelés a 2012. január 1-jétől folyósított

korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átme

neti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék

alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

6. §-ában.]

Ellátási összeg

Új előírás 2012. januárl-jétől. A korhatár előtti ellá

tássá, átmeneti bányászjáradékká, balettművészeti

életjáradékká alakított ellátások kiszámítása során

a - korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési

képviselői nyugdíj kivételével - 2011 decemberében

folyósított nyugdíjat a 2012. januári nyugdíjemelés

általános szabályai szerint kell növelni.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

3. § (2) bekezdésében.]

A szolgálati járandóság összegét úgy állapítják

meg, hogy a 2011 decemberében járó szolgálati

nyugdíjat csökkentik a személyi jövedelemadó 16

százalékos mértékével megegyezően. A csökkentés

miatt a járandóság összege nem mérséklődhet a 2011

decemberében érvényes minimálbér (78 ezer forint)

másfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. Az éppen ek

kora vagy ennél is alacsonyabb szolgálati nyugdíjat

nem csökkentik. Nem kell csökkenteni a szolgálati

járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast

a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszi

chikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le,

továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll.

A szolgálati járandóság 2012. januári ösz-

szegét a 2012. januári nyugdíjemelés általános

szabályai szerint növelt összegben folyósítják.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

5.

§ [2)-(3) bekezdéseiben.]

A országgyűlési képviselői korhatár alatti nyugdí

jasok 2012. január 1-jétől folyósított korhatár előtti el

látásának megállapításakor a 2011. decemberi nyug

díjösszeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó

16 százalékos mértékével megegyezően, és meg kell

növelni a 2012. januári nyugdíjemelés általános sza

bályai szerint.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

4.

§ (2) bekezdésében.]

Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik,

a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás

sá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj

összegét ennek megfelelően kell módosítani. Pél

dául ha az adókulcs 2013-ban 16 százalékról 20

százalékra emelkedne, a szolgálati járandóságot

tovább kellene csökkenteni a 2011 decemberében

járó szolgálati nyugdíj 4 százalékának az időközi

nyugdíjemelésekkel megnövelt értékével. Csök

kenő - például 12 százalékos - adókulcs esetén

viszont megfelelően növekedne az ellátási összeg.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

4.

§ (3), 5. § (4) bekezdéseiben.]

A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellá

tássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj

csökkentett összege adó- és ehomentes, az adó

bevallás során nem kell figyelembe venni. Családi

kedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha a szol

gálati járandóság mellett szerzett jövedelem a ked

vezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élet

társsal megosztva sem elegendő. Ebben az esetben

a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított

adóval megegyező, de legfeljebb a szolgálati járandó

ság csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfo

lyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta

tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június
30-ától kezdődően, kérelemre - kiadott igazolást. Ha

a jogosult a családi adókedvezményt a házastársával,

élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági

igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is

szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyéb

ként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt

tudja igazolni, hogy a jogosult, illetve házastársa az év

folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett

igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak.

Ennek igazolásához a családi pótlékot folyósító szerv

(vagyis a Magyar Államkincstár) igazolása szüksé

ges. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe

vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell
csatolni a kérelemhez. [Lásda2011/CLXVII. törvény

4.

§ (4), 5. §(5) bekezdéseiben,

a333/2011. kormányrendeleti §-ában.]

Ellátásemelés

Korai nyugdíjak átalakítása^

Új előírás 2012. január 1-jétől. A korhatár előtti el

látássá, szolgálati járandósággá, átmeneti bányász

járadékká, balettművészeti életjáradékká alakított

ellátások 2012. januári összegének megállapításakor

a 2011. decemberi nyugellátást megnövelik a 2012.

januári4,2 százalékos nyugdíjemeléssel. Ezt megelő

zően a 2011. novemberi egyösszegű nyugdíj-kiegé

szítésben részesülteknek a kiegészítés egyhavi, 0,5

százalékos mértékével is emelik az ellátást. A szolgá

lati járandóságot és a korhatár előtti ellátássá átalakí

tott országgyűlési képviselői nyugellátást a személyi

jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyező

mértékű csökkentést követően kell növelni.

Az átalakított ellátások összegét az öregségi-

nyugdíj-korhatár betöltéséig a mindenkori nyugdíj-

emelés mértékével emelik.

[Lásda2011/CLXVII.törvény

3. § (2), 5. § (1) bekezdéseiben.]

Nyugdíjelnevezés-változás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Újra meg kell állapí

tani 2011. december 31-ével az 57. életévét betöltött

szolgálati nyugdíjas ellátását, ha ezen a napon vala

melyik fegyveres szervnél szolgálati viszonyban áll.

Ha az így kiszámított összeg magasabb, mint a 2011

decemberében folyósított nyugdíj, az újramegállapí

tott összeget kell - a januári nyugdíjemeléssel meg

növelve - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani

2012 januárjában. [Lásd a 2011/CLXVII. törvény

3. § (3) bekezdésében.]

A 40 év - jogszabályban meghatározott - jogo

sultsági idővel rendelkező, 2011. december 31-én a 62

éves korát be nem töltött (tehát 1950-ben vagy azt

követően született) nyugdíjas nő akkor is öregségi

nyugdíjat kap 2012. január 1-jétől, ha nyugdíját nem

ezen a jogcímen állapították meg. (Tehát például ha

előrehozott öregségi nyugdíjat kap 2010-től, hiszen

akkor még nem lehetett megállapítani 40 év jogosult

ság megszerzése miatti nyugellátást.) Ez a nyugdíj

tehát nem alakul át korhatár alatti ellátássá vagy
egyéb járadékká. Az öregségi nyugdíjjá alakítást

a 40 év jogosultsági idővel rendelkező korhatár alatti

nyugdíjas nőnek nem kell külön kérnie, ezt a nyug

díj-biztosítási szervek elvégzik, és erről értesítést
küldenek.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

3. § (2) c) pontjában, (4) bekezdésében.]

2011.
december 31-én
folyósított
nyugellátás

A nyugdíjas személy

2012. január 1-jétől folyósított ellátás

Előrehozott öregségi
nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Csökkentett összegű
előrehozott öregségi
nyugdíj

Mindenesetben

Korhatár előtti ellátás (anyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Korkedvezményes
nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Bányásznyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év törvényben felsoroltak sze
rinti (lásd a46. oldalt) biztosítási jogviszonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Föld alatti .munkakörben 25év szolgálati időt vagy
5ezer műszakot teljesített (a mecseki ércbányászati
múszakszám 1,67-szoros, amecseki szénbányászati
pedig 1,25-szoros szorzóval számít)

Átmeneti bányászjáradék (a nyugdíjkorhatár
elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Korengedményes
nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

«•

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Művésznyugdíj

A

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (ajogosult élete végéig kapja)

Atörvényben meghatározott balettegyüttesekben
aképzés ideje nélkül magántáncosi vagy tánckari
tevékenységet legalább 25évig végzett, és ezzel
legalább 25év szolgálati időt szerzett

Balettművészeti életjáradék (a nyugdíjkorhatár
elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré-
sekoröregségi nyugdíjjá alakul)

Polgármesteri nyugdíjNő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Európai parlamenti
képviselői nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosultat élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré
sekor öregségi nyugdíjjá alakul)

Országgyűlési
képviselői nyugdíj

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Korhatár előtti ellátás** (a nyugdíjkorhatár
elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul, acsökkentést
visszaadják)

Szolgálati nyugdíj

1954-ben vagy azt megelőzően született

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot
megalapozó (lásd a46. oldalt) biztosítási jogvi
szonnyal

Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja)

Bárki más

Szolgálati járandóság** (a nyugdíjkorhatár
elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul, acsökkentést
visszaadják)

*A 2012. januári ellátás összege - a**-gal jelölt kategóriák kivételével - a2011. decemberi nyugdíj 2011-ben nyugdíjazottaknál <*,2, ennél
korábbi nyugdíjasoknál 4,7 százalékkal emelkedik (a**-gal jelölt kategóriában ajanuári emelést megelőzően adecemberi nyugdíjat 16
százalékkal csökkentik). Haaz ellátásban részesülő ahavi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelmet szerez, mindaddig,
amíg ekorhatárt be nem tölti, ellátását eplafon elérésének hónapjától ez év végéig szüneteltetik.
Megjegyzés: Az 1949-ben vagy azt megelőzően születettek nyugellátását 2012. január 1-jétól „öregségi nyugdíj" megnevezéssel folyósítják
tovább.

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

k8 KORAI NYUGELLÁTÁSOK ATALAKITASA

Példák korhatár előtti ellátásokra

1. 1951-ben született férfi 2011-ben betöltötte a 60

életévét, és 39 év szolgálati időt szerzett, így elme

hetett volna csökkentett összegű előrehozott öregsé

gi nyugdíjba. Mivel nyugdíjazását nem kérte, 2012-

ben előrehozott nyugdíjat már nem igényelhet, de

korhatár előtti ellátást igen, mivelhogy 2011 végéig

elérte a nyugdíjjogosultsághoz feltételül szabott

60 éves életkort és 37 évi szolgálati időt. Ellátását

a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint állapítják

meg, és a 2011. decemberi szabályok szerint csök

kentik. A csökkentés mértéke a nyugdíjkorhatárt

megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék,

a megállapítás időpontjáig hiányzó további időszak

ra pedig 30 naponként további 0,4-0,4 százalék.

2. 1952 márciusában született férfit a munkáltató

ja 2011. október 1-jén felmentette közalkalmazotti

jogviszonyából, a felmentési időszak 2012. márci

us 31-éig tart. Közben, 2012. januárban eléri a 37

év szolgálati időt. A felmentési időszak lejártát

követő napon, 2012. április 1-jén korhatár előtti el

látást igényelhetne, ha e napon a 2011. december

31-ei szabályok szerint jogosult lett volna előreho

zott öregségi nyugdíjra. Ezt a jogosultsági feltételt

azonban nem teljesíti, mivel a 2011. évi szabályok

szerint az 1952-ben született férfiak 60 éves korban

csak 42 év szolgálati idővel mehettek volna előreho

zott nyugdíjba. Ha 42 évet nem, de legalább 37 év

szolgálati időt szereztek, akkor csak 60 és fél éves

korban, tehát ebben az esetben a korábbi szabá

lyok szerint 2012 szeptemberében állt volna fenn

a nyugdíjjogosultság. A 2012. évi rendelkezések

alapján azonban csak akkor igényelhető korhatár

előtti ellátás, ha a korábbi szabályok szerinü jogo

sultság a felmentési időszak lejártát követő napon

már fennáll.

Ha a közalkalmazott 2011 végéig arról állapo

dott volna meg a foglalkoztatójával, hogy a jogvi

szonyát 2012. október 1-jétől szüntetik meg, akkor
a jogviszony végét követő napon fennállnak a 2011.

decemberi szabályok szerinti jogosultsági feltételek

(tehát a - szeptemberben betöltött - 60 és fél éves

életkor és - a korábban megszerzett - 37 év szolgá

lati idő). Ebben az esetben a nyugdíjkorhatár betöl

téséig bármikor igényelheti a korhatár előtti ellátást.

Ennek összegét úgy számítják ki, mintha nyugdíjat

kapna, de az ellátást a 2011. december 31-én ha

tályos előírások szerint csökkenteni kell. A csök

kentés mértéke a 62 és fél éves nyugdíjkorhatárt

megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék,

a megállapítás időpontjáig hiányzó időszakra pedig

30 naponként további 0,4-0,4 százalék, de együtt

legfeljebb 8,4 százalék. Tehát ha a közalkalmazott

2012 októberében, a korhatár előtt 23 hónappal kéri

az ellátást, a csökkentés mértéke 8 százalék.

3. 1953 szeptemberében született nő 2012 júniu

sában megszerezte a 37 év szolgálati időt. A 2012.

szeptemberi 59. születésnapjától kezdve a 63 éves

nyugdíjkorhatár 2016. szeptemberi betöltéséig bár

mikor igényelhet korhatár előtti ellátást, hiszen

a 2011. december 31-ei előírásoknak megfelelően

elmúlt 59 éves, és a szükséges szolgálati idővel is

rendelkezik. Ha az ellátást már az 59. születésnap

ján igényli, annak nyugdíjkiszámítás szerinti össze

gét 10,8 százalékkal kell csökkenteni. A csökkentés

mértéke ebben az esetben úgy adódik, hogy 62 éves

kora előtt (a korhatára ugyan 63 év, de egy évvel
kevesebbet kell figyelembe venni) 36 hónappal veszi

igénybe az ellátást, szolgálati ideje pedig a szükséges

40 évnél három évvel kevesebb. A csökkentés a kor

határig hiányzó hónapoknak, valamint a hiányzó

három év miatt adódó 0,3-es szorzónak a szorzata,

vagyis 10,8 százalék. Ha a korhatár előtti ellátás

igénylésekor 40 év szolgálati ideje lenne, az egyik

szorzó 0 lenne, és így nem csökkentenék az ellátá

sát. Ha viszont a minimális 37 éves szolgálati időt

csak 2013 januárjában vagy később szerezné meg,

nem kérhetne korhatár előtti ellátást, hanem meg

kellene várnia a kottatár 2016. szeptemberi betölté

sét, amikortól öregségi nyugdíj jár neki.

4.1952 szeptemberében született férfi 2012. január

1-jén mozdonyvezetőként - tehát korkedvezményre

jogosító munkakörben - dolgozik, és 37 év szolgála

ti idővel rendelkezik. 2012 végéig korkedvezményes

munkakörben összesen 14 évet és 11 hónapot tölt

Változás 2012. január 1-jétől. Akkor is öregségi

nyugdíjat kap az a 62 éves nyugdíjkorhatárt 2011.

december 31-éig betöltött - tehát 1949-ben vagy azt

megelőzően született - személy, ha eredetileg más

típusú, például korkedvezményes nyugdíjat álla

pítottak meg részére. A fegyveres szervnél szolgált,

2011. december 31-én szolgálati nyugdíjban része

sülő személy ellátását akkor nevezik át öregségi

nyugdíjra, ha 2011. december 31-éig betölti 57. élet

évét (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született).

A névváltoztatás nem érinti az ellátás összegét, folyó

sítási szabályait, és az ellátást továbbra is az öregségi

nyugdíjakkal megegyező mértékben emelik. Eddig

a korhatár alatt megállapított nyugdíjakat nem ne

vezték át az öregséginyugdíj-korhatár betöltésekor.

[Lásda2011/CLXVII. törvény

3.

§ (2) a)-b) pontjaiban.]

A 2012. előtt az 57. évüket betöltött szolgálati

nyugdíjasok 2012-től folyósított öregségi nyugdíját

is szüneteltetni kell (az irányadó korhatár betöltésé

ig) a naptári év végéig, ha az ellátás mellett szerzett

éves jövedelem meghaladta a minimálbér 18-szoro-

sát (2012-ben az 1millió 674 ezer forintot). Ugyanígy

kell szüneteltetni a 40 év - jogszabályban megha

tározott - jogosultsági idővel rendelkező nők 2012.

január 1-jén átalakított öregségi nyugdíját. A 2008

előtt megállapított nyugdíjból átalakított öregségi

nyugdíj esetén az összeghatárba csak a 2012. július

l-jétől szerzett jövedelmeket számítják be. Eddig

az 57 évet betöltött szolgálati nyugdíjasok, valamint

a 208 előtt megállapított nyugdíjban részesülők el

látásuk megtartása mellett bármekkora kiegészítő

jövedelmet szerezhettek.

[Lásd a 2011/CLXVI1. törvény

3-

§ (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott. A nők részére 40 év jogosult-

sági idő alapján megállapított korhatár előtti

nyugellátást szüneteltetni kell, ha a nyugdíj

mellett szerzett jövedelem az irányadó korha

tár betöltését megelőzően eléri a minimálbér

18-szorosát (2012-ben ez 1millió 674 ezer forint).

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény

83/B (1) bekezdésében.]

Ha a korhatár alatti nyugdíjas járulékköteles

keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösz-

szeget, azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie

- a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyug

díjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés

alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt

adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósí

tásának szüneteltetéséről.

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény 83/B § (2),

97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet

85. § (2) bekezdéseiben.]

A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyug

díjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak

minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb

kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekö
vetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdí

jösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításá

nak idejétől kapja meg.

[Lásd az 1997/LXXXl. törvény

83/B § (4) bekezdésében.]

Új megállapítás korhatár előtti ellátásra

Új előírás 2012. január 1-jétől. Korhatár előtti

ellátás állapítható meg annak a személynek, aki

az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges élet

kort és az előírt szolgálati időt 2012 előtt megsze

rezte, de a nyugdíjjogosultságot nem vette igénybe.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

7. § (1) a) pontjában.]

Az 1953-ban született, 37 év szolgálati időt szer

zett nő a rá irányadó 63 éves nyugdíjkorhatár 2016.

évi betöltése előtt korhatár előtti ellátásra szerez

jogosultságot. 2012 után azonban csak akkor kap

hatja meg az ellátást, ha a 37 év szolgálati idővel

már 2012 végén rendelkezett.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

7. § (1) b) pontjában.]

HVQ |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

KORAI NYUGELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA | k9

el, ami két év korkedvezményt jelent (mivel ötéven

ként jár egy év kedvezmény). így a 62 és fél éves

nyugdíjkorhatár 2015. márciusi betöltése előtt két

évvel, 2013 márciusában igényelhet korhatár előtti

ellátást. A három év korkedvezményhez szükséges

15 éves időt nem tudja megszerezni, mivel 2012

után már nem jelent további kedvezményt a ko

rábban korkedvezményre jogosító munkakörben

töltött idő. Ha a jogszerzés nem szűnne meg 2012

végén, akkor a három év korkedvezmény 2013.
januári megszerzésekor azonnal igényelhetne kor

határ előtti ellátást, mivel a 2015. márciusi korha

tárbetöltésig kevesebb mint három év van hátra. Ha

a mozdonyvezető 2012-ig tíz év korkedvezményre

jogosító időt sem szerez, akkor a korhatárelérésig

egyáltalán nem kaphat korhatár előtt ellátást, mivel

a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi

kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott

idő szükséges.

5. 1955 januárjában született, 2010-ben szolgálati

nyugállományba helyezett rendőr 2011 decembe

rében 135 ezer forint szolgálati nyugdíjat kap. Mi

vel csak 2011 után, 2012 januárjában tölti be 57.

életévét, szolgálati nyugdíja 2012. január 1-jén nem

öregségi nyugdíjjá, hanem szolgálati járandósággá

alakul. A járandóság összegének kiszámításakor

a 2011. decemberi nyugdíjösszeget először lecsök-

kenük 16 százalékkal. Emiatt az ellátást 135 000 x

0,16 = 21 600 forinttal, tehát 113 400 forintra kel

lene csökkenteni, de csak 18 ezer forinttal fogják,

mert nem eshet a 2011. decemberben 78 ezer forin

tos minimálbér mésfélszerese, tehát 117 ezer forint

alá. A szolgálati járandóság csökkentett összegébe

2012 januárjában beépítik még a 2011. novemberi

egyösszegű kiegészítés egy' hónapra jutó 0,5 szá

zalékos emelési mértékét, majd a 2012. januári 4,2

százalékos nyugdíjemelést is. így összesen valami

vel több mint 4,7 százalékkal emelik meg a 117 ezer
forintra csökkentett ellátást. A szolgálati járandóság

2012. januári induló összege tehát 122 525 forint

lesz.

A volt rendőr 2012-ben a szolgálati járandóság

mellett állást vállal egy biztonsági cégnél, ahol évi 1

millió 200 ezer forint kiegészítő jövedelmet szerez.

Mivel ez nem haladja meg a 2012. évi 93 ezer forin

tos minimálbér 18-szorosát (tehát az 1millió 674

ezer forintot), szolgálati járandóságát 2012-ben nem

fogják szüneteltetni. Az 1millió 200 ezer forintos

éves adóköteles jövedelme nem elég ahhoz, hogy

teljes mértékben kihasználja a két eltartott gyereke

utáni 1millió 500 ezer forintos adóalap-csökkentést,

ehhez 300 ezer forint hiányzik. (Felesége 2012-ben

egyáltalán nem szerez adóköteles jövedelmet, így

a kedvezményt vele megosztva sem tudja kihasz

nálni.) 2013. június 30-a után kérheti az adóható

ságtól, hogy a kihasználatlan kedvezményről adjon

igazolást. A kiadott igazolást a Nyugdíjfolyósító

Igazgatóságnak kell bemutatni, ahol ennek alapján

ki fogják fizetni részére a 300 ezer forint 16 száza

lékos adójával megegyező összeget, tehát 48 ezer

forintot. Ez kisebb, mint a havi 18 ezer forintos ellá

táscsökkentés 216 ezer forintos éves összege, ezért

a 48 ezer forint egészére jogosult. Ha éves szinten

csak 12 x 3000 = 36 ezer forinttal csökkentették

volna ellátását, csak ennyi járna neki vissza a 48

ezer forintból. Ha szolgálati járandósága mellett

egyáltalán nem szerzett volna jövedelmet, akkor

az érvényesíthető 1,5 millió forint adóalap-kedvez-

mény adójának teljes összegét (240 ezer forintot)

visszakapná, feltéve, hogy a csökkentés 12 havi ösz-

szege legalább 240 ezer forint volt.

2019 januárjában a volt rendőr eléri a 64 éves

nyugdíjkorhatárt, ezért szolgálati járandósága

megszűnik, és öregségi nyugdíjat kap. Visszakapja

a 2011 végén elvett 18 ezer forihtos csökkentést is,

megemelve az azóta eltelt időszak nyugdíjemelése

inek mértékével.

Ha egy hónappal korábban, 1954 decemberében

született volna, akkor az 57 éves életkor 2011. de

cemberi betöltése miatt szolgálati nyugdíja 2012 ja

nuárjában öregségi nyugdíjjá alakulna át, és előtte

nem csökkentenék le 16 százalékkal, de a 0,5 és 4,2

százalékos 2012. januári, valamint a későbbi nyug

díjemeléseket is ugyanúgy megkapná.

Korhatár előtti ellátásra jogosult a korkedvez

ményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabá

lyok szerint szükséges jogosultságot 2012 végéig

megszerző személy (tehát a korkedvezményre

jogosító munkakört legalább tíz évig ellátó férfi

és nyolc évig ellátó nő) is. Ahány év korkedvez

ményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok

szerint számítva annyi évvel a nyugdíjkorha

tár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását

(a férfiak az arra jogosító munkakörben eltöltött

minden öt, a nők pedig minden négy év után

kapnak egy-egy év korkedvezményt). 2013-tól

azonban már nem szerezhető további jogosult

ság. Ettől kezdve csak a 2012 végéig tartó mun

kavégzést veszik figyelembe a korkedvezmény

kiszámításánál.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

7. § (l)c) pontjában, (2) bekezdésében.]

Korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-,

illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogo

sultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek.
Ha azonban az átmeneti bányászjáradék vagy balett

művészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is telje

síti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti,

korhatár előtti ellátást nem.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés

felvezető és záró szövegében, dj-ej pontjaiban.]

Korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot,

akinek a biztosítási jogviszonyát 2011-ben felmon

dással, felmentéssel vagy közös megegyezéssel

úgy szüntették meg, hogy annak utolsó napja 2011.

december 31-e és 2012. december 30-a közé esik.

További előírás, hogy a jogviszonymegszűnés más

napján teljesítve legyenek a (csökkentett összegű)

előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj vagy

a művésznyugdíj 2011. december 31-ei jogosultsági

feltételei.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

7. § (1) f) pontjában.]

A korhatár előtti ellátás összegét a megállapítás

kor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok

szerint, az előrehozott öregségi nyugdíjra 2012 előtt

érvényes csökkentési előírások alkalmazásával ál

lapítják meg.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 8. §-ában.]

Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorha

tárt be nem töltött személy részére állapítható meg.

Az igénylő az ellátás kezdőnapján nem állhat bizto

sítási jogviszonyban, és - hozzátartozói nyugellátás,

hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti

helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azo

nos, az Európai Unió más országából járó ellátás ki

vételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

7. § (1) bekezdésében.]

Nem változott. Korkedvezményre azok szerez

nek 2012. december 31-éig jogosultságot, akik

a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy

az egészségre különösen ártalmas munkát vé

geznek, azaz korkedvezményre jogosító munka

körben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen mun

kakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél

minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyo

mású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és

nőknél is három - szolgálati év után egy-egy év

kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan

szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél

nyolc, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású

légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat

munkaév.

[Lásd az 1997/LXXX1. törvény 8-8/B §-aiban és

a 168/1997. kormányrendelet 1. mellékletében.]

Új megállapítás szolgálati járandóságra

Új előírás 2012. január 1-jétől. Szolgálati járan
dóság kerül megállapításra a fegyveres szervek

és a Magyar Honvédség 2011-ben felmentett vagy

nyugdíjazott hivatásos vagy szerződéses állomá

nyú tagjának, ha a szolgálati viszony megszűnését

követő, 2012-re átnyúló napon a 2011. december 31-

ei szabályok szerint még kaphatott volna szolgálati

50 | KORAI NYUGELLÁTÁSOK ÁTALAKÍTÁSA

Korhatár előtti eilátás megállapítása 2012. január 1-jétől

Szüle
tési
év

Nem

Irányadó
öregségi
nyugdíj
korhatár
elérése

Korhatár előtti ellátás
megállapítás feltételei 2012-től

Kiszámítása

Csökkentés százalékos mértéke

Ellátás felfüggesztése
jövedelem szerzése esetén

1950

férfi

2012-ben, 62
évesen

2012előtt legalább 37év szolgálati időt
szerzett

Nyugdíj-kiszámítási
szabályok szerint, 40 évnél
kevesebb szolgálati idő
esetén csökkentéssel

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok
és a40 évhez hiányzó szolgálati évek
számánakszorzata, 10-zel elosztva

Ahavi minimálbér 18-szorosát meghaladó
naptári évi jövedelem megszerzésének
hónapjától az év végéig szüneteltetik
az ellátást (a korhatár eléréséig)

2012-ben, 62
évesen

2009 előtt legalább 33év szolgálati időt
szerzett

Nyugdíj-kiszámítási
szabályok szerint, 38 évnél
kevesebb szolgálati idő
esetén csökkentéssel

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok
és a38 évhez hiányzó szolgálati évek
számának szorzata, 10-zel elosztva

1951

férfi

2013-ban, 62
évesen

2012előtt legalább 37év szolgálati időt
szerzett

Nyugdíj-kiszámítási szabá
lyok szerint, csökkentéssel

Anyugdíjkorhatárt megelőző 12hónap
ra havi 0,3, az ellátás megállapításáig
atovábbi hónapokra 0,4-0,4 százalék

Ahavi minimálbér 18-szorosát meghaladó
naptári évi jövedelem megszerzésének
hónapjától az év végéig szüneteltetik
az ellátást (a korhatár eléréséig)

2013-ban, 62
évesen

2009 előtt legalább 33év szolgálati időt
szerzett

Nyugdíj-kiszámítási
szabályok szerint, 38 évnél
kevesebb szolgálati idő
esetén csökkentéssel

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok
és a38 évhez hiányzó szolgálati évek
számának szorzata, 10-zel elosztva

1952

férfi

2014. II.-2015.
1.félévében,
62,5 évesen

2011-ben úgy szüntetik meg ajogviszo
nyát, hogy alejáratot követő nap 2012-re
esik, és ekkor 60 éves elmúlt és legalább
42 vagy 60,5 éves elmúlt, és legalább 37
évszolgálati idővel rendelkezik

Nyugdíj-kiszámítási szabá
lyok szerint, csökkentéssel

Anyugdíjkorhatárt megelőző 12hónap
ra havi 0,3, az ellátás megállapításáig
atovábbi hónapokra 0,4-0,4, összesen
legfeljebb 8,4 százalék

Ahavi minimálbér18-szorosát meghaladó
naptári évi jövedelem megszerzésének
hónapjától az év végéig szüneteltetik
az ellátást (a korhatár eléréséig)

b

2014. II.-2015.
1.félévében,
62,5 évesen

2012előtt legalább 37év szolgálati időt
szerzett

Nyugdíj-kiszámítási
szabályok szerint, 40 évnél
kevesebb szolgálati idő
esetén csökkentéssel

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok
és a40 évhez hiányzó szolgálati évek
számának szorzata, 10-zel elosztva

1953*

férfi

2016-ban, 63
évesen

Kizárólag a2. megjegyzésben foglaltak
szerint

-

*

Ahavi minimálbér 18-szorosát meghaladó
naptári évi jövedelem megszerzésének
hónapjától az év végéig szüneteltetik
az ellátást (a korhatár eléréséig)

2016-ban,63
évesen

59 éves életkor betöltését követően, 37
év - legkésőbb 2012végéig megszerzett -
szolgálati idő esetén

Nyugdíj-kiszámítási
szabályok szerint, 40 évnél
kevesebb szolgálati idő
esetén csökkentéssel

Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok
és a40 évhez hiányzó szolgálati évek
számának szorzata, 10-zel elosztva

* Az 1953után születettek kizárólag a2. megjegyzésben foglaltak szerint kaphatnak korhatár előtti ellátást (öregséginyugdíj-korhatáruk születési évjáratonként fél évvel emelkedik, ésaz 1957-ben születetteknél éri el a65
évet).

Megjegyzések:

1. Korhatárt megelőzően nyugellátás megállapítása kizárólag annak anőnek lehetséges, aki 40 év jogosultsági időt szerzett, a46. oldalon leírtak szerint.
2. Korhatár előtti ellátás megállapítása abban az esetben islehetséges, ha az igénylő az igénylésig, de legkésőbb 2012végéig anyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő időtartamot elérő vagy meghaladó korked
vezményt szerez erre jogosító munkakör betöltése alapján, illetve ha 2012előtt bányász- vagy múvésznyugdíjra szerzett jogosultságot, de nyugdíjat nemkap. (Egyesesetekben korhatár előtti ellátás helyett
átmeneti bányászjáradék vagy balettmúvészeti életjáradék igényelhető.)
Ezekben az esetekben anyugdíj-kiszámítási szabályok szerint megállapított ellátást nem csökkentik, de afolyósított ellátások melletti jövedelemszerzés esetén azellátásokat korlátozzák.
3. Atörvényi feltételek teljesítési esetén szolgálati járandóság (lásd a49. oldalon), átmeneti bányászjáradék (lásd az 51. oldalon) ésbalettmúvészeti életjáradék ismegállapítható. Azellátások mellett szerzett
jövedelem esetén akorhatár előtti ellátáséival megegyező korlátozásokat alkalmaznak.
4. Akorhatár alatti ellátás, aszolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék ésabalettmúvészeti életjáradék akorhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul át.

nyugdíjat. Ebben az esetben az ellátást külön kére

lem nélkül, hivatalból állapítják meg.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

9. § a) pontjában.]

Szolgálati járandóság állapítható meg an

nak is, aki a fegyveres szervek, testületek által

megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági

nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és

a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje

2011. december 31-én elérte a 25 évet.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

9.

§ b) pontjában.]

Szolgálati járandóságra jogosult a 2011. decem

ber 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve
a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses

állományban állt tag, ha 2012 előtt betöltötte az 57.

életévét - tehát 1954-ben vagy azt megelőzően szü

letett -, és legalább 25 évig állt szolgálati viszonyban.

[Lásda2011/CLXVII. törvény

9. § c) pontjában.]

Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kez

dőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem

töltött, biztosítási jogviszonyban nem álló és rend

szeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellá

tás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás,

a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve

ezekkel azonos, az Európai Unió más országából

járó ellátás kivételével - nem részesülő személy

részére állapítható meg.

[Lásd a 2011/CLXVI1. törvény 9. §-ában.]

A szolgálati járandóság összegét a szolgálati

nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabá

lyai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hó

nap átlagkeresete alapján - kell megállapítani,

de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16

százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha

az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggés

ben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmat

lanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást

az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama

alatt kéri.) Nem csökkenthető azonban a szolgála

ti járandóság összege a megállapítás időpontjában

érvényes minimálbér havi összegének másfélsze

rese (2012-ben 139 500 forint) alá. A csökkentést

a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság

által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás

alapján - a személy ijövedelemadó-törvény szerint

járó családi kedvezmény adójának (de elegendő

jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig

visszautalja.

Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati vi

szony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő idő

tartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi
rokkantsági nyugdíj 16 százalékkal lecsökkenteti

és az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt ösz-

szege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető

családi kedvezmény adóját ebben az esetben is -

a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyó

sító Igazgatóság.

[Lásda2011/CLXVII. törvény 10. §-ában.]

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

KORAI NYUGELLÁTÁSOK ATALAKITASA ,51

Új megállapítás átmeneti
bányászjáradékra

Új előírás 2012. január 1-jétől. Átmeneti bányász

járadék állapítható meg a mélyművelésű bányá

ban föld alatti munkakörben 25 év szolgálati évet

vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe vehető

műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbá

nyászati műszakszámot 1,67-szoros, a mecseki

szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szo-

ros szorzóval számítják be).A jogosultság további

feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján

az öregséginyugdíj-korhatárt még nem töltötte be,
biztosítási jogviszonyban nem áll, és - hozzátar

tozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti

pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű

pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió

más országából járó ellátás kivételével - nem ré

szesül rendszeres pénzellátásban.

[Lásd a 2011/CLXVI1. törvény 40. §-ában.]

Új megállapítás balettművészeti

életjáradékra

Új előírás 2012. január 1-jétől. Balett művészeti élet

járadék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett,

a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett

együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél legalább 25

évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet vég

zett személynek. A 25 éves időtartamba a képzés ideje

nem számít bele. A jogosultság további feltétele, hogy

az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szol

gálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne

töltse be, ne álljon biztosítási jogviszonyban, és - hoz

zátartozói nyugellátás, hadi-vagy nemzeti gondozotti

pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országá

ból járó ellátás kivételével - ne részesüljön rendszeres

pénzellátásban.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 97. §-ában.]

Ellátásszüneteltetés

Új előírás 2012. januárl-jétől. A korhatár előtti ellá

tást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányász

járadékot és a balettművészeti életjáradékot is szü

neteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett

szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér

18-szorosát (2012-ben az 1millió 674 ezer forintot).

Ez a szabály a korhatár alatti nyugellátásból 2012.

január 1-jén átalakított és az újonnan megállapított

ellátásokra egyaránt érvényes, a 2008 előtt megálla

pított nyugdíjból átalakított ellátás esetén azonban

az összeghatárba csak a 2012. július 1-jétől szerzett
jövedelmeket számítják be. Ugyancsak szüneteltetni

keli az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósítá

sának hónapjaiban.

A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is beje

lentheti, de erről az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfo

lyósítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást

vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl

a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni.

[Lásda2011/CLXVII. törvény

11.,

13. §-aiban.]

A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell ak

kor is, ha a korábban nyugállományba helyezett

hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri

ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűné

sének igazolását követően a szolgálati járandóságot

továbbfolyósítják.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 12. §-ában.[

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy

a szolgálati jogviszony időtartama alatt legalább öt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szán

dékos bűncselekményt, illetve személyi szabadság

megsértését, emberkereskedelmet, embercsempé

szést, hivatali visszaélést, hivatali eljárásban bántal

mazást, továbbá - nemzetközi kapcsolatban, vagy

más esetben - befolyással üzérkedést, vesztegetést,

befolyásvásárlást követett el, járandóságát az elíté

lés hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítésig

szüneteltetik. Ha a joghátrányok hatálya a megálla

pító határozat jogerőre emelkedését követően áll be,

az ellátást a joghátrány beálltának megállapítását

követő hónap első napjától kell szüneteltetni.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 14„§-ában.]

Ellátásmegszüntetés

Új előírás 20». januárl-jétől. Megszűnik annak

a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgála

ti járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíj

korhatárt, akinek a 40 év jogosultsági idejére tekintettel

a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat állapítanak

meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést. A korenged

ményes nyugdíjból átalakult korhatár előtti ellátást

akkor is meg kell szüntetni, ha a korengedményes

nyugdíjazásról 2012 előtt megállapodó munkáltató és

munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus

(2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll

nak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató

a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít

a nyugdíjazottal. Ebben az esetben a munkáltató részé

re nem jár visszatérítés a nyugdíj korábban befizetett

megtérítéséből.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

17.

§ (1), 21. § (2) bekezdéseiben.]

Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati

járandóságban részesülő személyt munkaszerző

dés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása

nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -,

ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre

emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és visz-

sza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási

összeget.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény
17.

§ (2) bekezdésében.]

A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve

szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra,

ha ennek feltételei továbbra is fennállnak, vagy ismé

telten beállnak.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

17. § (3) bekezdésében.]

Ellátottak nyugdíjkorhatár-betöltése

Új előírás 2012. januárl-jétől. A nyugdíjkorhatár

betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást,

szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjára

dékot és balettművészeti életjáradékot öregségi

nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár

betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban

részesülő volt országgyűlési képviselők és a szol

gálati járandóságban részesülők öregségi nyug

díjukban visszakapják a személyijövedelemadó-

kulcs mértékével történt korábbi csökkentést.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

18. § (l)-(2) bekezdéseiben, 40., 97. §-aiban.]

A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hóna

pon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megál

lapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati

járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365

nap szolgálati időt szerzett, és a kérelem időpontjában

hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg

jár a részére.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény

18. $(3) bekezdésében.]

A fegyveres szervezeteknek 2011. december

31-én meg kell állapítani azt a szolgálatinyugdíj-

összeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal

rendelkező hivatásos áflományú tagjának járna, ha

a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást

igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati

viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez

a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámí

tott összeg közvetlenül a rögzítés után még nem

fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjeme

lésekkel megnövelt összege meghaladja a hivatá

sos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve

szolgálati járandóságát követően folyósított öreg-

séginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget

fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosít

hat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is.

[Lásd a 2011/CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]

Szolgálatiidő-szerzés

Új előírás 2012. januárl-jétől. A korhatár előtti el

látás, szolgálati járandóság, átmeneti bányász

járadék és balettművészeti életjáradék mellett

megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fi-

zetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyug

díjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem

érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.

[Lásd az 1997/LXXX1. törvény

22/A, 37. §-aiban.]

Jogosultságkorlátozás

Új előírás 2012. januárl-jétől. Mivel a korhatár alat

ti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti

életjáradék, szolgálati járandóság nem nyugellá

tás, az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak

a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, például

a közlekedésire.

HVG | TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

52

MAGAN NYUGDÍJ PENZTA RAK

Mit kell tudni

a magánnyugdíjpénztárakról?

Pénztártag tb-nyugdíja

Önkéntes pénztártagság

Változás 2011. december 31-étől. Bármely ország

állampolgára bármikor beléphet magánnyugdíj
pénztárba. (Eddig a 30 évesnél fiatalabb, valamint

a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

korábban be nem lépett bármely életkorú biztosított

válhatott pénztártaggá. Életkortól és az előzménytől

függetlenül pénztártagságot létesíthetett a hontalan,

illetve olyan, nem EU-tagországi állampolgár bizto

sított - úgynevezett harmadik országbeli személy

akinek államával Magyarország nem kötött szociális

biztonsági megállapodást.)

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 3. §-ában.J

Nem változott. Senkinek nem kötelező belépni

magánnyugdíjpénztárba.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 3. §-ában.]

Visszalépés a tb-be

Új előírás 2011. december 31-étől. A magán-nyug-

díjpénztári tagok2012. március 31-éig kezdeményez

hetik pénztártagságuk 2012. május 31-ei megszün

tetését, ha nem részesülnek társadalombiztosítási

nyugellátásban. A nyilatkozatot ahhoz a pénztárhoz

kell benyújtani, ahol tagsági jogviszonyuk fennáll.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24. § (15)-(17) bekezdéseiben.]

A pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsök

kentő Alapba kell átutalnia a tagságát megszüntető

pénztártag kiegészítő tagdíjjal és reálhozammal

csökkentett egyéniszámla-követelését. Az átutalást

nem készpénzben, hanem befektetett eszközökben,

például állampapírban, részvényben kell teljesíteni.

Az egyes átutalt eszközök arányát a tagi portfolió egé

szén belüli eszközaránnyal egyezően kell a pénztár

nak meghatároznia. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24. § (15), (17) bekezdéseiben.]

A visszalépéséről 2012. március 31-éig nyilatkozó

pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem fog

ják csökkenteni megszüntetett magán-nyugdíjpénz

tári tagsága miatt.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (6) és a 1997/

LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdéseiben.]

A tagságát megszüntető pénztártag 2012. május

31-éig nyilatkozhat arról, hogy az őt megillető reál

hozamot és kiegészítő tagdíjat készpénzben felveszi

(bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíj-

pénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező ösz-

szeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben

létrejövő egyéni számláján íratja jóvá. A pénztár

a határidő lejártát követően kezdi meg a tagnak járó

összeg kifizetését. A 2012. május 31-éig nem nyilat

kozó visszalépőt megillptn összeget a társadalombiz

tosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlá

ján jóváírják.

[Lásd az 1997,'/LXXXII. törvény

24. §(15), (17) bekezdéseiben.]

A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíj-

pénztárba utalt vagy tááadalombiztosítási egyéni

számlán jóváírt összeg adó- és efyómentes.

Nem változott. Ha a tag a pénztár felszámolása

vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve

a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem

nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni,

visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrend

szerbe. A pénztár megszűnését követően a társa

dalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő

pénztártagot a magánpénztár-tagsági idő alatt elért

reálhozam nem illeti meg, de társadalombiztosítási

nyugdíját nem fogfák csökkenteni megszűnő magán

nyugdíjpénztári tagsága miatt.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény 12. § (6)

és az 1997/LXXXII. törvény 83. § (7),

84. § (4) bekezdéseiben.]

Tagdíjfizetés

Változás 2011. december 31-étől. A pénztártagok

ezután maguk döntik el, mekkora mértékű vagy ösz-

szegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba.

Megszűnik tehát a pénztártagok nyugdíjjárulék

köteles jövedelme utáni kötelező tagdíjfizetés. (A

korábbi előírás szerint a pénztártagoknak a 2011

decemberétől megszerzett jövedelmük után 10 szá

zalékos mértékű tagdíjat kellett volna fizetniük, meg

egyezően a nem pénztártagok nyugdíjjárulékával.)

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 33. § (1) bekezdé

sében és az 1997/LXXXII. törvény 26. §-ában.]

A magán-nyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni

nyugdíjjárulék teljes összegét is a Nyugdíj-biztosítási

Alapba kell befizetni.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 2. § (4),

18.

§ (2) bekezdésében, 33. §-ában.]

A pénztár alapszabályában meg kell határozni
a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget,

az úgynevezett egységes tagdíjat. (Eddigjiem kellett

előírni minimális tagdíjösszeget.)

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

33.

§ (1) bekezdésében

és az 1997/LXXXII. törvény 26. §-ában.]

Változás 2011. december 31-étől. Nem szűnik

meg 2011. november 30-ával a magán-nyugdíj

pénztári tagok jogszerzése tb-nyugdíjra. Biz

tosítási jogviszonyuk időtartama ezt követően

is beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj

kiszámításánál figyelembe vett szolgálati idő

be, és a 2011 decemberétől kezdődően szerzett

jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj

kiszámítása során. (Az eddig érvényes, hatályon

kívül helyezett szabály szerint a magán-nyug

díjpénztári tagok 2011 decemberétől nem sze

rezhettek volna szolgálati időt, és jövedelmük

nem számított volna be a nyugdíjba.)

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

2. § (6) bekezdésében.]

Nem változott. A magán-nyugdíjpénztári tagok

társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése

során az általános szabályok szerint kiszámított

nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett

szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010.

október 1-2011. november 30. közötti időszakban

szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százaléká

nak összegével kell megszorozni.

[Lásd az 1997/LXXXI. törvény

12. § (1), (7), 20. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Visszalépő nyugdíjjogosultak

Változás 2012. január 1-jétől. A rokkantsági nyug

ellátás megszűnése miatt megszűnik az ellátásra

jogosultságot szerzett pénztártagok visszalépési

lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrend

szerbe. Eddig a pénztártag dönthetett arról, hogy

a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben járó

rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző nap

pal visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrend

szerbe; ha így döntött, rokkantsági nyugdíjának

mértékét nem csökkentették a pénztártagsága miatt.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

23. § (1) d) pontjában.]

Tagsági viszony keletkezése

Nem változott. A leendő pénztártagoknak belé

pési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot

a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy

elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező meg

felel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár

szervezeti és működési szabályzatában foglalt köve

telményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentke

zését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.

A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár

általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első

napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15

napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a vá

lasztott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bank

számlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15

napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

MAGÁN NYUG DÍJ PÉNZTÁRAK

53

zűnik

'Ugdíj-

i. Biz-

etően

-ugdíj

ti idő-

erzett

-ugdíj

ályon
nyug-

n sze

lniük

mény

'ben.]

:agok

ntése

lított
rzett

2010.

kban

léká-

ilény

m.]

pg-

ásra

pési

end-

iogy

¡áró

nap-

end-

nak

Itt.

ény

in.]

elá-
itot

Jgy

íeg-

:tár

Magán-nyugdíjpénztári adózás 2012-ben

Személyi jövedelemadó

Befizetés

■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önál
ló tevékenységet folytató magánszemély
pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes
költségelszámolással) által nem megállapo
dás alapján és nem kiegészítésként fizetett
tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megálla
pításakor nem vehető figyelembe költség
ként.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önál
ló tevékenységet folytató magánszemély
pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes
költségelszámolással) által megállapodás
alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megálla
pításakor nem vehető figyelembe költség
ként.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni
vállalkozó tag által saját maga javára nem
megállapodás alapján és nem kiegészítés
ként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapí
tásakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyé
ni vállalkozó pénztártag által megállapodás
alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapí
tásakor nem vehető figyelembe költségként.

■ Pénztártag helyett más által történő
befizetés
7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfize
tésre kötött megállapodás alapján fizetett
összeg.

nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárvá

lasztásáról.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 22. §-ában.]

Tagi jogok, kötelezettségek

Változás 2011. december 1-jétől. Ezentúl magán-

nyugdíjpénztári tag nem köthet megállapodást szol

gálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzé

se céljából a társadalombiztosítási szervekkel. Eddig

ezt megtehette, és ez esetben a nyugdíj-biztosítási és

nyugdíjjárulék befizetendő mértékét csökkentették

a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékével.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

34. § (1) bekezdésében.]

Változás 2011. december 31-étől. Ezentúl a jöve

delemmel nem rendelkező pénztártagoknak nem

kell a tagdíjfizetés érdekében egyedi megállapodást

kötniük a pénztárral, és ilyet nem is köthetnek. (Ed

dig a járulékalapot képező jövedelemmel nem ren

delkező - például fizetés nélküli szabadságot töltő

Adózási szabály: Magánszemély pénz
tártagnál (aki kapta): nem számít bevétel
nek.

11.

sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vál
lalkozó által más magánszemély javára, fizetett
tagdíj.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki
adta): költség.

Pénztári szolgáltatás
és haláleseti kifizetés

3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíj
pénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magán
nyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett
összeg.
Adózási szabály.'’Adómentes.
7. § (1) kb) Jövedelem, jpgcím: Haláleseti
(pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minő
sülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: A magánszemély (aki
kapta) jövedelmének kiszámításánál nem
kell figyelembe venni.

Átutalás más pénztárba,
visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe

7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénz
tári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes
nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási
Alapba utalt összeg.
Adózási szabály: A magánszemélynél (aki
a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, ön
kéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba
utalásáról rendelkezett) nem számít bevétel
nek.

28. § (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím:

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.

- pénztártagoknak megállapodást kellett kötniük,

ha tagdíjat akartak fizetni.)

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24. § (4) bekezdésében.]

Nem változott. Ha a pénztártag 2009. július 8-a

után két éven belül másodszor lép át másik pénztár

ba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei

meghaladják a tag számlaegyenlegének 1ezrelékét,

akkor az átlépő tag nem csak az 1ezreléket köteles

megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költ

ségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot.

Az 1ezreléken felüli költségeket az újonnan vá

lasztott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal

annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető

meg (az 1ezrelékkel viszont továbbra is azt kell

megterhelni).

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24. § (3) bekezdésében.]

A pénztártag átlépése csak akkor válik ér

vényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind

az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azok-

Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem

terheli.
84/L § Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjról
és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997/
LXXXI1. törvény 123. § (6) bekezdése sze
rinti (2011. március 1-jei) tagi visszalépések
esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegé
szítés visszafizetése, infláció feletti hozam
kifizetése).
Adózási szabály: A jövedelem kiszámítá
sánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi
kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt
összege az 1997/LXXXII. törvény 123. § (6)
bekezdése szerinti (2011. március 1-jei)
visszalépések esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifize
tések önkéntes pénztárba utalt kiegészíté
se az átutalt összeg 20 százalékával, leg
feljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az
összevont adóalap adókedvezménnyel és
az szja-törvény 44/A-C szerinti (tehát ön
kéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossá-
gi számlára teljesített tagi befizetés utáni)
átutalással csökkentett összegének erejéig
teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az
önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti
az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifi
zetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év
adóbevallásában tett nyilatkozat.

Társasági ás osztalékadó

3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkál
tató által jogszabályi előírás vagy saját elhatá
rozás alapján teljesített kifizetések (személyi
jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta):
költség.

nál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénz

tárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három

példányának aláírásával igazolja, hogy az útmuta

tót megkapta.

Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit,

lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy

a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg

a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.

A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak

az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s

azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilat

kozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa

el az elhagyni kívánt pénztárhoz.

A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi,

a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy

összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és

az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammuta

tóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó

átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24. § (1) bekezdésében.]

5h

MAGÁN NYUG DÍJ PÉNZTÁRAK

Ha a pénztártag 2009. december 31-e után

öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a ma

gánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz

érvényesíthető a hozamgarancia.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

89. § (4) b) pontjában.]

A pénztártag legkorábban hat hónapos pénz

tártagságot követően kezdeményezheti az átlépést

másik pénztárba. [Lásd az 1997/LXXXII. törvény

23.

§ (4) bekezdésében.]

Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlép

ni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz

munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már

a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag

tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén

a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy

csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jog

viszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik

lehetőséggel él).

Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében

megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lép

ni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont

hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag

tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja

a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának vala

melyikére esik, a pénztár egy hónappal később is

megszüntetheti a tagságot.

A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénz

tár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági

jogviszony megszűnését követő nyolcadik munka

napon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó ösz-

szeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel,

de maximum a tag követelésének 1ezrelékével.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

24.

§ (1), (3) bekezdéseiben.]

A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségvi

selők megválasztására, illetve maguk is tisztségvise

lővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai

döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és

a tervek jóváhagyásában.

A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen

vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.

A pénztártagnak eleget kell tennie adatszol

gáltatási kötelezettségének.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 21. §-ában.]

Tagdíj bevallása és befizetése

Változás 2011. december 31-étől. A magán-nyug-

díjpénztári tagdíjat a pénztár részére, a szabályza

taiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni.

(Eddig a tagdíjat a járulékkal együtt az adóhatóság

hoz kellett részletes törvényi előírások szerint beval

lani és befizetni.)

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 50-51. §-aiban.]

Pénztári szolgáltatások

Változás 2012. január 1-jétől. A korhatár alatti

nyugellátások megszűnése miatt ezután már csak

aza pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra,

aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-kor-

határt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alko

tóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátá

sokról szóló kormányrendelet alapján folyósított

öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint

növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi jára

dékban részesül. Eddig az a pénztártag is igénybe

vehette a pénztári szolgáltatást, aki a - 2012. ja

nuár 1-jétől megszüntetett - korhatár alatti öreg

ségi típusú (például előrehozott, bányász- vagy

rokkantsági) nyugdíjban részesült. Pénztári szol

gáltatásra volt jogosult eddig az 50 százalékosnál
magasabb mértékben egészségkárosodott, nem

rehabilitálható pénztártag is.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

4. § (2) a)-b), j) pontjaiban.]

Nem változott. A magán-nyugdíjpénztári szol

gáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű

szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem

kell utánuk jövedelemadót fizetni.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.]

A törvény négyféle életjáradék-típust tesz

lehetővé: „egy életre szóló”, az elején, valamint

a végén „garanciatartamos”, illetve „két vagy több

életre” szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok

közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár

szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mind

nek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor

vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell válasz

tania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár

szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell

a választásra rendelkezésre álló időt, a választható

járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá

az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi

és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét,

a járadékok emelésének mértékét, szabályait.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 27. §-ában.]

Pénztártag halála

Nem változott. A tagsági okiraton - a pénztártag

halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezménye

zett nevét, személyes adatait, a jogosultsága ará

nyát és a kedvezményezett jelölésének időpontját

is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megvál

toztatni korábbi döntését.

Ha a pénztártag a felhalmozási időszak

ban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása

előtt - meghal, megtakarításához a kedvezmé

nyezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt

ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogo

sult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján

lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezmé
nyezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt

is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, ha

nem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári

számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-

nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói

nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni

számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyug

díj-biztosítási Alapba.

A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor

úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biz

tosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyug

díjjárulékot fizetett volna. (Anem hozzátartozó ked

vezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra,

következésképpen nem áll érdekében, hogy az ösz-

szeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa át.)

Az egyéni számla nem része a hagyatéknak

(vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 29. §-ában.]

Hozamgarancia

Nem változott. A Pénztárak Garanciaalapja

valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja

az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igény-

bevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás

igénybevételekor egyaránt).

A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha

a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések

és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint

az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával

felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztár

tag 2012-ben például 14 évi pénztártagságot kö

vetően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást

kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarí

tása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefi

zetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint

lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni

neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot

a garanciaalaptól kapja meg.

A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől

a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási idő

szak összesített befizetéseire vonatkozik, nem

pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek

hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor

érvényesül, ha az összesített hozam az összesített

infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés

hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben

nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási

időszak többi esztendejében viszont meghaladja

azt.

Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az,

aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár

előtt veszi igénybe, vagy pedig 2009-et követően öt

éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat,

illetve portfoliót váltott.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

89. §-ában, 3. mellékletében.]

Pénztári garancia

Nem változott. Ha a magánnyugdíjpénztár

a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát

a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visz-

szalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendsze

rébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás

vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK | 55

összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipó

tolni.

A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyó

sítási időszakban a szolgáltatások fedezetének

megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szol

gáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elis

mert felhalmozásának összegét, más, kötelezően

felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 89. §-ában.]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott. A pénztárnak lehetőséget kell

teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában

vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon

8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett pana

szokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább

egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus

elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell

fenntartania.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

77/C§ (2) bekezdésében.]

A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszo

kat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha

erre nincs lehetősége - például mert az adott ügy

ben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénz

tárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról.

Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt

álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni

a pénztártagnak. írásbeli panasz esetén az an

nak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell

a megindokolt választ a pénztártagnak megkülde

ni.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

77/C§ (5) bekezdésében.]

Pénztári működés

Nem változott. A vagyonkezelővel kötött szer

ződésben meghatározott vagyonkezelési díj és

a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve va

gyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség

nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,2

százalékát.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak

legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési

célokra. A levonást követően fennmaradó össze

get teljes egészében a tagok egyéni számláján kell

jóváírni.

Ha a pénztárnak kimerülnek a működési for

rásai, az egyéni számlák befektetéséből szárma

zó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap

utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 62/A §-ában.]

A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegység
re épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie.

A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a ho

zamjóváírásnak a kezelésében a befektetési ala

pokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben

a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket „vásá

rol”, vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásár-

Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra

Magánnyugdíjpénztár 2002-ben 4 százalékos net

tó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot

ér el, 2010-ben 10 százalékos hozamot, 2011-ben

azonban 6 százalékos veszteséget. 2003-2009-

ben a hozam 22 százalékos nyereség és 20 száza

lékos veszteség között ingadozik.

2002 elején „A” pénztártag egyéniszám-

la-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos

hozam eredményeként megtakarítása abban

az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2010
elejére egyéni számlájának egyenlege 3 mil

lió forintra nő, a pénztári befektetések 2010.

évi 10 százalékos hozamának eredményeként

megtakarítása az évben további 300 ezer fo

rinttal növekszik. A 2010 októberéig jóváírt

befizetések eredményeként egyéni számlájá

nak egyenlege 2011 elején/3 millió 400 ezer

forint. (Novemberben és decemberben már

nem írtak jóvá tagdíjat.)

A pénztári befektetések 2011. évi 6 százalékos

veszteségének következtében a tag megtakarítá

sa az évben 204 ezer forinttal mérséklődött. Ezt

egyáltalán nem kompenzálta ebben azivben tag-

lással analóg módon - egységekké konvertálva

írják jóvá egyénfezámláján. A hozam az egység ár

folyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak

az aktuális árfolyamot minden egyes munkanap

ra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell

tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét

(egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg

tudja határozni egységei darabszámának és egy

egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 69. § (i8)-(15),

70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét ké

pező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló

ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana),

hozamként a működési költségek fedezetére szol

gáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által

meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő

összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

67/B§ (3) bekezdésében.]

A pénztári beszámolót és mérleget - a könyv-

vizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő

év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell köz

zétenni.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

39.

§ (2) bekezdésében.]

A pénztár alapításával és működtetésével ösz-

szefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és

működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.

A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés,

az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A köz

gyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (ame

lyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is

díjbevétel, mivel 2011 évben egyáltalán nem írtak

jóvá tagdíjat a számláján. így 2011 végén a szám

laegyenleg 3 millió 196 ezer forint volt.

A pénztár 2012. február végén jelenti a PSZÁF-

nak, hogy 2011. évi hozamrátája -6 százalék,

2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozam

rátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen

hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrá

tája azonos súllyal szerepel.

A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy
a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató

5.5 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat

a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyon

nal - hatványszámításos képlet alapján - súlyoz

zák).

A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mel

lett tehát „A” pénztártag vagyona átlagosan évi

5.5 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális

hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és

az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció

feletti átlagos hozam meghatározásához a nomi

nális hozamot el kell osztani a 2002-2011. közötti

időszak átlagos inflációs rátájával.

megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer

össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja

a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat

azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített

pénzügyi beszámolót.

A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú

és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait

a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatás

körébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói

jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek

kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság

feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres

ellenőrzése.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

36-48. §-aiban.]

A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie

a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye,

vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezető

inek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők

erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról,

hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá

a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló

dokumentumaikat, valamint a vezető tisztség-

viselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

44. § (5) bekezdésében.]

A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti
és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti

tartalék a pénztári szolgáltatások finanszíro

zását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizető-

képességének fenntartására, a fel nem használt

pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és

demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell

56 |MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK

elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet

egyéb tartalékok képzéséről is.

A működéssel kapcsolatos bevételeket, költsé

geket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítet

ten kell nyilvántartania.

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]

A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és le

tétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

40. § (8) bekezdésében.]

Informatikai előírások

Választható portfoliók

Nem változott. A pénztár köteles felkínálni

a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű

befektetés közül.

A három összetétel-változat:

■ klasszikus portfolió: zömében - legalább 90

százalékban - állampapírokat és más alacsony

kockázatú értékpapírokat tartalmaz;

■ kiegyensúlyozott portfolió: mérsékelt - legfel

jebb 40 százalékos - arányban foglal magában

nagy kockázatú befektetési formákat (például

részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);

■ növekedési portfolió: jelentős arányú benne

a nagy kockázatú befektetés.

Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de

a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan

besorolja

■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több

van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;

■ a kiegyensúlyozott portfolióval rendelkezők

közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;

■ a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül

lesz nyugdíjaskorú.

A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyug

díjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem

lehet növekedési portfóliós.

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 68/A-C§-aiban.]

A pénztárnak a portfoliók közötti kötelező át

sorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.

Portfólióváltási igény esetén a tag maga hatá

rozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván

térni a más összetételű befektetésre. Az igényt leg

később a fordulónapot megelőző 10. munkanapig

kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot

követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesíte

nie.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

68/A § (í8) bekezdésében.]

A magánnyugdíjpénztáraknak 2012. december

31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós

rendszerben meghatározott részvénybefektetési

limiteknek. 2012. december 31-étől a klasszikus

portfoliót választók felhalmozásának befektetése

kor a részvényalapú eszközök aránya maximum

10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfolió

ban a részvényhányad 10-40 százalék közötti,

a növekedési portfolióban minimum 40 százalék.

[282/2001. kormányrendelet

34. §, 2/A melléklet III. rész]

Nem változott. A magánnyugdíjpénztáraknak

informatikai rendszerük biztonsága érdekében

szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell

határozni a pénztár működtette információs

rendszerrel szemben támasztott követelménye

ket, a rendszer használatából adódó biztonsági

kockázatokat és azok kezelését a tervezési, be

szerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban.

A pénztári informatikai rendszer kockázat-

elemzését legalább kétévente el kell végezni.

Külön szabályzatban kell rendelkezni az infor

matikai rendszer ellenőrzéséről.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 77/'A §-ában.]

Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti

(kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e

tevékenységgel megbízottnak minden olyan

személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell,

amely a pénztár számára elő #an írva. így példá

ul rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához

szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak

megfelelő számviteli renddel és a biztonságos

működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.

A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszer

vezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt

alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről

szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvé

delmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról,

hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli

tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szerve

zetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint

hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági

előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerző

dést a megszegése esetén a pénztár azonnal

felmondhatja.

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 77/B§-ában.]

Átalakulás, megszűnés

Nem változott. A törvény lehetővé teszi vegyes

pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválá

sát. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíj-

pénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénz

tárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá

alakulhat, az pedig szétválhat magán- és ön

kéntes nyugdíjpénztárra.

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény

81/A-B §-aiban.]

Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad,

megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak

az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról

kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szán

dékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyon

mérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

79/A-D, 84. §-aiban.]

Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jog

utód pénztár alapszabálya hatálybalépésének nap

ja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második

közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap

lehet.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény

79/B § (11) bekezdésében.]

Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell

nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövök közül me

lyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilat

kozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzí

tettek szerinti pénztárban folytatódik.

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény

81. §(1) bekezdésében.]

Állami felügyelet

Nem változott. A pénztáraknak 2 millió forint

alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25

ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell

fizetniük.

[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 116. §-ában.]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele

te - a róla szóló, 1999. évi CXX1V. törvény sze

rint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet

átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha

egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is

ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizs

gálatot.

A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az el

lenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügye

lettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy

az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges infor

mációkhoz.

Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi

Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg.

Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jog

szabályokban, a felügyeleti határozatokban, illet

ve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettsége

ket, a felügyelet szankciókkal élhet.

[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény

109/A-C, 109/G §-aiban.]

Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezé

sek megtartására, az igazgatótanács vagy rend

kívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot

szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működé

sének biztonsága megkívánja,

■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat ren

delhet el;

■ felfüggesztheti a pénztár működését;

■ felügyeleti biztost rendelhet ki;

■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedé

lyét;

■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás

megindítását (ha a pénztári működés helyreállí

tására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevé

kenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár
végelszámolása az előírt határidőre - az arról

szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF

további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul

le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon

bejelentett székhelyén).

[Lásdaz 1997/LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ÖNK ÉNTES p e n z t a r a k

Mit kell tudni

az önkéntes pénztárakról?

Pénztártípusok

Nem változott. A törvény háromfajta pénztár
létrehozását teszi lehetővé:

■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltéte

lek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;

■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a tár

sadalombiztosítási, a munkanélküliségi és

a szociális ellátórendszer ellátásait (például

munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése,

hátramaradottak támogatása), illetve támogatást

nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgál

tatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és

gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);

■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi prog

ramok szervezését, finanszírozását, egészség-

ügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli

ellátások nyújtását teszi lehetővé.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

2. § (5)-(7) bekezdéseiben,

10.,

47., 50/A, 51/A §-aiban.[

Tagi jogok

Nem változott. A tagsági jogviszony kezdete

általában a belépési nyilatkozat pénztár általi

elfogadásának (záradékolásának) időpontja.

Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől el

térően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első

havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha

a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmaz

za, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj

befizetését, a pénztár köteles felhívni figyel

mét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben

megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be,

a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogvi

szonyt (a nem fizető személy adatait törölheti

a nyilvántartásából).

A pénztártagnak joga van a pénztár szer

veibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt

választani, s alapesetben ő maga is választha

tó ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya

azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például

úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető

szerveibe nem választhatók meg tisztségvise

lőknek).

Bármely pénztártag jogosult betekinteni

a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt

tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait,

de a megszerzett információkat nem használ

hatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok

személyes adatait sértő módon.

A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére

a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint

jogosult.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

11. § (2), (4) bekezdéseiben, 16. §-ában.]

Pénztártagság

>

Nem változott. A világ bár/nely országának

állampolgára azonos feltételekkel léphet be ma

gyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát

bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja

az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj

fizetését.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

11.

§(1) bekezdésében.]

A tagság megszűnik a pénztártag halálával,

kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék ese

tén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - pél

dául a hátralékláegyenlítés határidejét - az alap

szabályban kell részletezni).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 15. §-ában.]

Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki

nem tesz eleget az alapszabályban foglalt köve

telményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása

ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénz

tárba (például a zárt munkahelyi pénztárak ki

zárhatják a munkahelyet váltó tagot).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

15. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénz

tárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvez

ményt utaltatja, csak akkor jogosult az adóked

vezményre - a személyi jövedelemadóról szóló

1995. évi CXVII. törvény szerint ha tagsági jog

viszonya azért szűnik meg, mert átlép másik

pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást

vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri,

hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható

okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztár

tag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére

(azt a pénztár köteles visszautalni az adóható

ságnak).

Tagdíjfizetés

Nem változott. A pénztártag által vállalt leg

kisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj

mértékét a pénztár alapszabályának kell tartal

maznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó

speciális előírás, hogy évente kell meghatározni

az egységes tagdíj összegét.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

2.

§ (3) c) pontjában, 13. § (1),

50. § (3) bekezdéseiben.]

A tagsági jogviszony keletkezésekor a tag

nak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azon

ban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági

viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy

a pénztártag számára milyen - az egyéni szám

lát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - követ

kezményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénz

tár alapszabályában kell rendelkezni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

11.

§(1) bekezdésében, 14. §-ában.J

A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét

az alapszabályban előírtak szerint köteles beje

lenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett

tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti há

nyada a pénztár működési költségei fedezetéül

szolgál, az ennek levonása után megmaradó

tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénz

tártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni szám

la befektetéséből származó hozamot a számlán

jóvá kell írni.

[Lqsd az 1993/XCVI. törvény

13.

§-ában, 18. § (1) g) pontjában.]

A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját

befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal

rendelkeznek arról, hogy az adókedvezmény

nek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át

önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen

átutalás határideje az adóbevallás beérkezésé

től számított 30. nap, de legkorábbi időpontja

az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla

jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés

20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A tel

jes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszer

re nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy

egészségpénztárnak is tagja; ha valaki csak azo

nos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum

100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.

Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korha-

tárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2012-ben is

a befizetett tagdíj 20 százalékát írathatja jóvá,

de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú

pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

2. § (3) g), 36. § (3) e) pontjaiban.]

Munkáltatói hozzájárulás

Új előírás 2012. január 1-jétől. Az önkéntes pénz

tárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak mi

nősülő munkáltatói hozzájárulás 1,19-szorosa
után 10 százalék (tehát 11,9 százalék) egészség-

ügyi hozzájárulást kell fizetni. így a személyi

jövedelemadóval együtt összesen 30,94 száza

lékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak e

juttatás után.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (4) bekezdésében.]

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

58 ONKENTES PENZTARAK

1

Példa elszámolóegységre
épülő nyilvántartásra

Választható portfóliós rendszert működtető ön

kéntes nyugdíjpénztár 2012. január 1-jén elszá

molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre

áll át. Az átálláskor „A” tagnak 500 ezer forint

van a számláján.

Növekedési portfolió

Tétel

Januárl-je

1. Egyéni számlák összege

1000 000 000 Ft

2. Elszámolóegységek száma*

1000 000 000 db

3. Egy egység értéke (1./2.)

1Ft

i+. „A" tag számlaegyenlege

500 000 Ft

5. „A" elszámolóegységeinek
száma

500000 db

Január 9-én a pénztára január 2-án befektetett
növekedési portfolió révén 0,1 százalékos nettó
hozamot ér el

6. Nettó hozam (1.x 0,1%)

1000 000 Ft

7. Egyéni számlák összege

1001 000 000 Ft

8. Elszámolóegységek száma

1000 000 000 db

9. Egy egység értéke (7./8.)

1,001 Ft

10. „A" számlaegyenlege
(5.x 9.)

500 500 Ft

Január 12-én a pénztár 500 ezer forintos
befektetési veszteséget szenved el a növekedési
portfolióban

11. Befektetési veszteség

500 000 Ft

12. Egyéni számlák összege
(7.-11.)

1000 500 000 Ft

13. Elszámolóegységek száma

1000 000 000 db

1*». Egy egység értéke (12. /13.)

1,0005 Ft

15. „A" számlaegyenlege
(5.xm.)

500 250 Ft

Január 13-án a pénztára növekedési portfolióban
jóváír 1millió 500 ezer forint tagdíjat, „A" tagnak
ebből 20 ezer forintot.

16. Összes tagdíjjóváírás

1500 000 Ft

17. „A" tagdíjjóváírása

20 000 Ft

18. Egyéni számlák összege
(12.+16.)

1002 000 000 Ft

19. Elszámolóegység-növek-
mény(l6. /n.)

11+99 250 db

20. Elszámolóegységek száma
(13. +19.)

10011+99 250 db

21. Egy egység értéke (18.120.)

1,0005 Ft

22. „A” elszámolóegység
növekménye (17. /Ht.)

19990 db

23. „A" egységeinek száma
(5.+ 22.)

519990 db

2i+. „A" számlaegyenlege
(21.x 23.)

520 250 Ft

25. Az elszámolóegység-érték
növekedése** (21./3.-1)

0,05%

*Induláskor megegyezik a számlák összegével, tehát minden
tagnak annyi egység jut, amennyi a számlaegyenlege. **Meg
egyezik a vizsgált - itt a január 1-je és U-a közötti - időszak
hozamrátájával.

Nem változott. A személyi jövedelemadóról

szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint a jut

tatás 1,19-szorosa után számított 16 százalékos

(tehát 19,04 százalékos) mértékű adó terheli

az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói

hozzájárulás béren kívüli juttatásnak számí

tó részét. Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári

hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50

százalékáig, 2012-ben 46 500 forintig terjedő

részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és

önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások

összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig

(2012-ben havi 27 900 forintig) terjedő részét.
A kedvezményes közteher feltétele, hogy

a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának

arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem

nyújtott részére kedvezményesen adózó önkén

tes pénztári hozzájárulást.

A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezmé

nyes összeghatárt meghaladd része béren kívüli

juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott

juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a jut
tatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04

százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát

32,13) százalékos ehót kell fizetnie (összesen te

hát 51,17 százalékos terhet).

**

A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek ré

szére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve

a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek,

minden munkavállalóra azonos összegűnek,

illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató

pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és ön

segélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hoz

zájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meg

határozhatja a minimum- és a maximumösszeget

is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt

nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát

azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztár

ban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de

egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).

A munkáltató az általános feltételeknél ma

gasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást ál

lapíthat meg azok részére, akik 15 évnél hama

rabb érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1962-ben

született önkéntes pénztári tagok részére - fel

téve, hogy 2009. december 31-én már pénztárta

gok voltak - ezt a kedvezményt már év elejétől

megadhatja, annak ellenére, hogy ők az 50 éves

(tehát a nyugdíjkorhatárt 15 évvel megelőző)

életkort csak az év folyamán fogják betölteni.

[Lásd az 1993/XCV1. törvény

12.

§ (3)-(4) bekezdésében.]

Bármely természetes vagy jogi személy, illet

ve nem jogi személy gazdasági társaság szerző

dést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy

egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési

kötelezettségét. A szerződés megkötésével létre

jön a munkáltatói tagsági jogviszony.

Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet,

ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie

kell, aki nála legalább hat hónapja munka-

viszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy

csak bizonyos „kiválasztott” munkavállalók

javára fizet be munkáltatói hozzájárulást).

Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes

béren kívüli juttatások közül, vagyis cafete-

riarendszer működik, a dolgozó lemondhat

a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulá

sáról vagy annak egy részéről is, és helyette

választhat más juttatást.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 12. §-ában.]

..................................

Pénztártámogató

Nem változott. Önkéntes kölcsönös pénztári tá

mogató az a természetes vagy jogi személy, aki

ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti

vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli

szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy

a támogatás milyen célra és módon használható

fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénz

tár alapszabályában meghatározott tagsági kör

nek nyújtható.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 17. §-ában.]

A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy

a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát

a működési költségek fedezetére fordítja.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

17. § (3) bekezdésében.]

Pénztártag halála, számlaöröklés

Nem változott. A törvény mindhárom (tehát

a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező)

pénztártípusra meghatározza a pénztártag

halála esetén követendő eljárást, a kedvez

ményezett jelölésének módját, valamint azt,

hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá

az egyéni számlához.

A kedvezményezett jelölését a pénztárnak

nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelö

lés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - idő

pontjára visszamenő hatállyal. A tagsági ok

iraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek)

nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát

és a kedvezményezett jelölésének időpontját is.

A pénztártagnak bármikor jogában áll megvál

toztatni korábbi döntését, és új kedvezménye

zettet jelölni.

Ha a pénztártag meghal, a kedvezménye

zett (ennek hiányában a tag törvényes örököse)

a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt,

vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathat

ja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár
a jogosultság igazolását követő három munka

napon belül köteles intézkedni a kedvezménye

zett döntésének teljesítése ügyében.

Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-

szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem

illetéket nem kell fizetnie.

_________________________________I

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ONKENTES PENZTARAK 59

munka-

t, hogy

állalók
rulást),

z egyes

cafete-

Dndhat
íjárulá-

elyette

-óban.]

'tári tá-

ily, aki
k eseti

nzbeli

l>hogy

álható

ipénz-

gi kör-

íban.]

-hogy

ilékát

rvény

’ben.]

tehát

rező)

írtag

Ivez-

tazt,

ozzá

rnak

jelö-

•idő-

¡iok-

:(ek)

nyát

át is.

gvál-
inye-

nye-

öse)

>nyt,

Ihat-

ztár

ka-

iye-

|z-

an

Kedvezményezett vagy örökös hiányában

a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai kö

zött kell felosztani.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 16/A §-ában.]

Pénztárszervezet

Nem változott. A pénztár szervei a közgyűlés,

az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság.

A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés,

amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll.

Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondos

kodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzlet
politikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizott

ságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár

gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügy

vezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell

állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határoza

tainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes

működéséért és a folyamatos ügyvitelért.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]

A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - tele

fonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással

- is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat

azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak

a pénztár alapszabályában meghatározott há

nyada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizo

nyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és

aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyi

latkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon

belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

24.

§ (5) bekezdésében.]

A pénztár a felügyelettől kapott jogerős te

vékenységi engedély birtokában kezdheti meg

a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve -

az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

11.

§ (3) bekezdésében.]

A tagszervező e tevékenysége során nem kö

zölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat,

más pénztárakra vonatkozó olyan megállapí

tást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles

gondoskodni ügyfelei személyes adatainak vé

delméről.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

11/A-B §-aiban.]

Jogosultság nyugdíjpénztári
szolgáltatásra

Változás 2012. január 1-jétől. Ezentúl a nyug

díjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá

tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részé
re folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti

ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti

életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar

Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított

ellátásokról szóló kormányrendelet alapján fo

lyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély,

a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi

járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési

segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó

korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások

folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíj-

pénztári szolgáltatásra. Eddig akkor szerezhetett

a korhatár betöltését megelőzően jogosultságot,

ha a 2012. január 1-jétől átalakított korhatár előtti

nyugdíjak valamelyik formájában - például elő

rehozott, rokkantsági, szolgálati vagy korenged

ményes nyugdíjban - részesült.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

2.

§ (5) bekezdésében.]

Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári
szolgáltatás igénybevételére a rokkantsági nyug

díj átalakítását követően folyósított vagy újonnan

megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs
ellátás folyósítása. (A rokkantsági nyugdíjban

részesülő személy ed^ig jogosultságot szer

zett önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.)

[Lásd az 1$93/XCVI. törvény

2.

§ (5) bekezdésében.]

Nem változott. A munkaképességét legalább 50

százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalé

kos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag,

ha az állapotában legalább egy évig nem várható

javulás - ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szoci

ális Intézetnek igazolnia kell az úgynevezett

várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tag

sági viszony) előtt továbbra is átviheti az egyéni

számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíj-

pénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba,

így a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhal

mozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra,

gyógyszervásárlás támogatására, illetve egész

ségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó

pénzbeli ellátásra fordíthatja.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

47.

§ (3) bekezdésében.]

Az önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni

számlán lévő követeléséhez egy összegben és

részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorha

tárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási

ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti „rész

letfelvételre” csak háromévente van lehetőség

(vagyis aki 2012-ben felvesz a követeléséből, ezt

2015-ben teheti meg ismét).

A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben

vagy járadék formájában s a kettő kombinációjá

ban is hozzájuthat követeléséhez.

A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy

összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő

kombinációjaként fizet. A választott kifizetési

módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.

A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését köve

tően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem

fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást

sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja

erről azonban nyilatkoznia kell.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 47. §-ában.]

Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat

férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típu

sú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különb

ségtételt biztosításmatematikai és statisztikai

adatokkal tudja indokolni. így például járadék

szolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanak

kora felhalmozás után a férfiaknak magasabb

összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel

a férfiak átlagos várható élettartama alacso

nyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsít

hetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen

megkapnák felhalmozásukat).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

18/A§-ában, 64/C§ (2) bekezdésében.]

A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének

megfelelően postai úton vagy átutalással kell tel

jesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában le

hetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy

a házipénztárból fizessék ki.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 48. §-ában.]

Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes

nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár kö

teles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról,

hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora

része származik a befektetési hozamból, illetve

a 2007. december 31-ét követő befizetésekből

(azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti

fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

47/B § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je

előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét kö

vetően, de még a nyugdíjkorhatára elérését meg

előzően felvett megtakarítása után - a személyi

jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

szerint - a felvétel időpontjától függően fokozato

san csökkenő hányad után kell jövedelemadót és

27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást

a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel,

akkor az teljes egészében adóköteles, ha a máso

dik évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót

fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 száza

léka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási

idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarí

tásához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és

ehomentesen veheti fel.

Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz

ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül

- teljes egészében adó- és ehomentes.

A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe

vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi

jövedelemadó, az egyösszegű kifizetést és a já

radékszolgáltatást viszont csak akkor nem, ha

a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a já
radékszolgáltatás időtartama legalább három év,

és összege nem csökken jelentősen. A várakozási

időtől és a tagsági jogviszony időtartamától füg

getlenül sem terheli adó a pénztári szolgáltatást,

ha a tag tébés rokkantsági nyugellátásra a szol

gáltatás megkezdésekor szerzett jogosultságot.

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

60 ÖNKENTES PENZTARAK

A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. de

cember 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkor

határt megelőző felvétele esetén az adókötelezett

ség keletkezése és mértéke az egyes befizetések

időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi

számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi,

akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét idő

pontjában érvényes adószabályok szerint adózik

utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási

idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as

befizetés esetében 2029-re „fogy el”.

A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási

idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkor

határa elérése előtt felvett megtakarítás adóköte
les részét - az adókötelezettség mellett - 27 szá

zalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) a) pontjában.]

Egyéniszámla-értesítő

Nem változott. Az önkéntes pénztárnak min

den évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie

a pénztártag részére, melynek az egyéni számla

év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát,

valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénz

ügyi folyamatokat - például a még vissza nem

fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaz

nia. A tárgyévben már elszámolóegységes rend

szert működtető nyugdíjpénztárnak a számla

értesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig,

önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes

egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben

elszámolóegységre épülő rendszert nem mű

ködtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell

elküldenie a számlaértesítőt.

[281/2001. kormányrendelet

30. §, 268/1997. kormányrendelet 21/D §]

Tagi lekötés hitelfedezetre

Nem változott. Az önkéntes nyugdíjpénztár

tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként fel

ajánlhatja egyéniszámla-egyenlegéneklegfeljebb

50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell

arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget

a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis

zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor

van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt

- vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és

nincsen tagikölcsön-tartozása.

A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt)

összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő

letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás

formájában csak akkor veheti fel, ha előtte -

a lekötéssel biztosított követelés megszűntének

igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés meg

szüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvez

ményezett is csak ezen igazolás bemutatásával

kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.

Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére

igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy

kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette vol

na az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles,

a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána.

Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell

szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfi

zetni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

2. § (3) d) pontjában, 13. § (3),

47. § (7), 47/B § (3) bekezdéseiben.]

Tagi kölcsön

Nem változott. Nyugdíjpénztári tagi kölcsön
csak a várakozási idő harmadik évét követően

nyújtható. Összege nem haladhatja meg a köl

csönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján

nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje

pedig legfeljebb 12 hónap lehet.

Ha a tagi kölcsörft a tag felszólítás ellenére

sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénz

tár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni

számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag

jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 száza

lékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla

megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazo

lást kell kiállítania.

•*

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

46. §(l)b) pontjában, (3) bekezdésében.]

Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben

nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fenn

álló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés

esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénz

tárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható

tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem

fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot

a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemel

nie.

[281/2001. kormányrendelet 27. §]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott. A pénztárnak a hozzá intézett

szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia

és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például

azért, mert a pénztárnak az adott ügyben más

szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról

jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt

követően a panasszal kapcsolatos megindokolt

álláspontját 30 napon belül köteles megkülde

ni a pénztártag részére. írásbeli panasz esetén

ugyancsak az annak közlésétől számított 30 na

pon belül kell a megindokolt választ a pénztártag

részére megküldeni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 29/A §-ában.]

A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie

arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügy

félszolgálati irodában vagy a pénztár székhe

lyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig

fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefo

nos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munka

napján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes

vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is

folyamatosan kell fenntartania.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

29/A §-ának (2) bekezdésében.]

Hozammutatók nyilvánosságra hozatala

Nem változott. A PSZÁF a nyugdíjpénztárak

által február 28-áig bejelentett adatok alapján

március 15-éig - a pénztárak teljesítményének

bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a be

fektetési költségek levonásával számított) hozam

ráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is
nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozam

ráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az idő

pontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre

jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték,

az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénz

tárak által j elentett értékét is.

A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben

vagy más kereskedelmi kommunikációs csator

nán csak úgy teheti közzé az előző évben elért ho

zamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (példá

ul azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző

tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési

mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy

csak a tízéves mutatókat teszi közzé.

Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós

rendszert működtet, a hozammutatókat csak vá

lasztható portfoliónként kell a felügyelet részére

jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdeté

seiben vagy más kereskedelmi kommunikációs

csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet

is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosság

ra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hoza

tal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel

kell tüntetnie, hogy az egyes portfoliók vagyona

a pénztári összvagyon mekkora hányada.

[281/2001. kormányrendelet 24. § (2), 25. §)

Határidők

Változás 2012. januárl-jétől. A könyvszakértővel

hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet

követő ötödik hónap végéig, tehát május 31-éig

kell a közgyűlés elé terjeszteni. (Eddig a pénz

ügyi évet követő 150 napon belül, tehát legkésőbb

egy, vagy két nappal május 31-e előtt kellett ezt

megtenni.)

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

40. § (2) bekezdésében.]

Nem változott. Ha az önkéntes nyugdíjpénztár

nem működtet elszámolóegységre épülő nyilván

tartási rendszert, a pénztártag vagy annak ha

lála esetén a kedvezményezett részére az egyéni
számlán lévő összeg maximum 85 százalékát

utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is,

ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például

másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagy

is a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla

összí

fizeti

ve a

belül

minc

nekr

utaln

A:

szert

fordt

az lej

bejei

zettji

átlép

utalá

azig

köve

lül kt

A

amé:

-a tál

Közi

juka

ahor

ahol

honi

kötél

nik -

vagy

vagy

a nyi

forin

utalí

ző pt

forin

29.

N

a táj

von!

forin

azal

a mű

mar.

szán

A

tett \
-a ni

- elsí

sem

keze

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ÖNKENTES PENZTARAK 61

'-mailes

ábbrais

törvény

ésében.j

atala

íztárak

alapján

nyének

iát a be-

hozam-

átájátis

hozain-

az idő-

gy főre

Tiérték,

ó pénz-

tfóliós
sak vá-

25. §]

c

összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át,

fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illet

ve a jogosultság igazolásától számított 15 napon

belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak

minden esetben az átutalási igény bejelentésé

nek negyedévét követő 50 napon belül kell majd

utalnia.

Az elszámolóegységes nyilvántartási rend

szert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés

fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy

az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény

bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezménye

zettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag

átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy át
utalást tehát a szabályzatában meghatározott (de

az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal

követő) fordulónap után nyolc munkanapon be

lül kell teljesítenie.

A pénztáraknak a pénztári beszámolót és

a mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt

- a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi

Közlönyben kell közzétenniük, éves beszámoló

jukat pedig a tárgyévet követő év június 30-áig

a honlapjukon is, s ezek adatait a PSZÁF is közli

a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes

honlapja, akkor e közzététel kizárólag a PSZÁF

kötelezettsége.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Számlalezárási költség

Nemváltozott. Ha a tagsági jogviszony megszű

nik - például mert a tag átlép másik pénztárba

vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét

vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból

a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer

forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg

utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélye

ző pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer

forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.

[281/2001. kormányrendelet

29. § (2), 268/1997. kormányrendelet 21/A § (2)]

Tagdíjból levonható költségek

Nemváltozott. A befizetett tagdíjból, illetve

a tagok befektetési hozamából korlátozottan

vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer

forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka,

az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le

a működési és a likviditási tartalék javára. A fenn

maradó összeget teljes egészében a tagok egyéni

számláján kell jóváírni.

A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzí

tett vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által
- a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után

- elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt,

sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi

kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 49. §-ában.]

Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatóta

nács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér

az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyil

vántartási rendszerre. A rendszer bevezetését

követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket

„vásárol”, vagyis befizetéseit - a befektetésijegy

vásárlással analóg módon - egységekké konver

tálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elin

dításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését

is egységekben fejezik ki. Induláskor 1forint egy

egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló

árfolyama 1forint.

Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári be

fektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések

nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása

jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munka

napra és a hónap utolsó napjára - bármilyen

napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján.

(A tagnak csak az egységei darabszámát és egy

egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia

ahhoz, hogy a követelése, vag/is egyéniszámla

egyenlege értékét meghatározza.)

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

49/A § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E§-ában.]

Informatikai előírások

Nem változott. A pénztáraknak informatikai

rendszerük biztonsága érdekében szabályza

tot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni

a pénztár által mlíködtetett információs rendszer

rel szemben támasztott követelményeket, vala

mint az annak használatából adódó biztonsági

kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemel

tetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkoc

kázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni.

A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíte

niük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 40/C§-ában.]

Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) ada

tai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízott

nak minden olyan személyi és tárgyi feltételt

teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva.

így például rendelkeznie kell a tevékenység

ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adó

számmal, lennie kell legalább mérlegképes

könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyug

díjpénztár esetén befektetési szakértőjének,

járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktu-

áriusának. A kiszervezésről szóló szerződés

ben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató

érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá

hogy a kiszervezett tevékenységet végző hoz

zájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF

ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevé

kenysége során ő a felelős az adatvédelmi és

adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy

a szerződést a megszegése esetén a pénztár

azonnal felmondhatja.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 40/D §-ában.]

Példa tízéves hozamrátára és
vagyonnövekedési mutatóra

Önkéntes nyugdíjpénztár 2002-ben 5 száza

lékos hozamot ér el, 2010-ben 12 százalékos

hozamot, 2011-ben azonban 8 százalékos

veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 20 szá

zalékos nyereség és 18 százalékos veszteség

között ingadozott.

2002 elején „A” pénztártag egyéni szám

lájának egyenlege 400 ezer forint, az 5 szá

zalékos hozam eredményeként megtakarítása

abban az évben 20 ezer forinttal gyarapszik.

2010 elejére egyenlege 2 millió forintra nő, a

pénztári befektetések 2010. évi 12 százalékos

hozama eredményeként megtakarítása ez év

ben 240 ezer forinttal emelkedik. A 2010-ben

teljesített tagdíjbefizetések következtében

2010. végi záróegyenlege további 100 ezer fo

rinttal emelkedik, így 2 millió 340 ezer forint

lesz. 2011-ben a 8 százalékos negatív hozam

(veszteség) miatt 187 ezer forinttal mérséklő

dik a megtakarítása, amit csak részben kom

penzál a 100 ezer forintos tagdíjbefizetés. így

2011. végi záróegyenjpge 2 millió 253 ezer

forint.

A pénztár 2012. február végén jelenti a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének,

hogy 2011. évi hozamrátája -8 százalék (tehát

8 százalékos veszteség), 2002-2011 közötti,

vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7

százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hoza

mot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozam

rátája azonos súllyal szerepel. A pénztártagok

vagyona átlagos növekedésének mérésére

2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál,

eszerint a pénztár 2012. február végén azt is

jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi át

lagos vagyonnövekedési mutató 6,5 százalék.

Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az

egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra

jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos

képlet alapján - súlyozzák.

A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta

mellett tehát „A” pénztártag vagyona átlago

san évi 6,5 százalékkal nő.

Pénztári alapok, vagyon

Nem változott. A pénztárnak kötelező fedeze

ti, működési és likviditási alapokat létrehoznia.

A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására,

a működési a költségek fedezetére, a likviditási
az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére

s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál.

A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak

(például egyes kockázatok kezelésére).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 36. §-ában.]

HVG | T8-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

62 | ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK

Önkéntes pénztári adózás 2012-ben

Személyi jövedelemadó

7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánsze

mély nyilatkozata alapján az adóhatóság

által kiutalt, az önkéntes kölcsönös bizto

sítópénztár által a magánszemély egyéni

számláján jóváírt összeg.

Adózási szabály: Az önkéntes pénz

tártagnál (akinek az önkéntes pénztári

számláján jóváírták): a jövedelem kiszá

mításakor nem bevétel.

7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes

pénztár átutalása más önkéntes pénztár

ba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála

esetén a kedvezményezett rendelkezése

alapján).

Adózási szabály: Az önkéntes pénz

tártagnál vagy a kedvezményezettnél

(akinek az önkéntes pénztári számlájára

átutalták): a jövedelem kiszámításakor

nem bevétel.

7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes

pénztári tag kedvezményezettjének ren

delkezése alapján a kedvezményezett

egyéni számlája javára jóváírt összeg.

Adózási szabály: A kedvezményezettnél

(akinek az önkéntes pénztári számláján

a jóváírás megtörténik) a jövedelem ki

számításakor nem bevétel.

7- § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes

pénztári tag kedvezményezettjének hiá

nyában a pénztári tagok egyéni számlái

nak javára jóváírt összeg.

Adózási szabály: A pénztári tagoknál

(akiknek az önkéntes pénztári számláján

jóváírták) a jövedelem kiszámításakor

nem bevétel.

28. § (1) f), eho-tv 5. (1) d) Jövedelem, jog

cím: Önkéntes pénztár által egyéni

számlán jóváírt támogatói adomány és

más összegek (kivételekkel).

Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek

minősül, eho nem terheli.

Megjegyzés: Kivéve az alapszabály sze

rint egyéni számlán jóváírt saját befize

tés, az a jóváírás, amelyet bevételként

nem kell elszámolni, vagy amelynek a

forrását más jövedelemként kell figye

lembe venni, a fedezeti alapból történő

befektetések hozama (ideértve az értéke

lési különbözetet is).

44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély

tag befizetése és az egyéni számláján jó

váírt, az adóévben egyéb jövedelemnek

minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási

előírások szerint igazolják.

Adózási szabály: Az adóhatóság a ma

gánszemély nyilatkozata alapján, az ál

tala meghatározott önkéntes kölcsönös

biztosító-pénztári számlára utalja az

adóévben a magánszemély által befize

tett összeg 20 százalékát, de maximum

évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíj-

pénztári vagy egészség- és önsegélyező

pénztári befizetése és jóváírása után

az átutalás összege maximum 100 000

Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020.

január 1-je előtt betöltők esetében a fel

ső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az

átutalt összeg egyik esetben sem halad

hatja meg az összevont adóalapra eső,

adókedvezményekkel csökkentett adót.

Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek

szerint megbontva - igazolnia kell a ren

delkezési jogosultságot megalapozó be

fizetés-jóváírást. Az átutalást az adóha

tóság a visszatérítendő jövedelemadóra

vonatkozó rendelkezések szerint, illetve

ha a magánszemélynek adótartozása

van, ennek kiegyenlítését követő 30 na

pon belül teljesíti.

'

46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes

pénztár által a magánszemély egyéni

számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jö

vedelemnek minősül (például támogatói

adomány).

Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg

(és eho sem).

69. § (l)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 3. § (4)

Jövedelem, jogcím: A magánszemély ja

vára havonta átutalt önkéntes kölcsönös

biztosító-pénztári munkáltatói hozzájá

rulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulás

nak a minimálbér 50 százalékát meg nem

haladó, valamint az egészség- és önsegé

lyező pénztárba együttesen a minimál

bér 30 százalékát meg nem haladó része.

Adózási szabály: Béren kívüli juttatás

nak minősül. A foglalkoztatónak kell

megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után

a 16 százalékos (tehát a juttatás után

számítva 19,04 százalékos) adót és a 10

százalékos eho-t (tehát 11,9 százalékot).

Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást

befizető munkáltatót terheli. A hozzájá

rulásban részesülő pénztártag előzetes

nyilatkozatban köteles közölni a mun

káltatóval, hogy az adóévben más mun

káltató nem fizetett be a javára hozzájá

rulást. A hozzájárulást a kifizető több

hónapra előre vagy legfeljebb három hó

napra utólag utalhatja. Előre történő uta

lás esetén - beleértve a 2011. évi utalást is

- a juttatás közölt hónapjának, utólagos

utalás esetén pedig az utalás hónapjának

a kötelezettségeként kell bevallani és ki

fizetni az adót.

70. § (4), eho-tv 3. § (1) ba) Jövedelem, jog

cím: A magánszemély javára havonta

átutalt önkéntes kölcsönös biztosító

pénztári munkáltatói hozzájárulásból

a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a

minimálbér 50 százalékát, egészség- és

önsegélyező pénztári hozzájárulás ese

tén pedig az együttes befizetésnek a mi

nimálbér 30 százalékát meghaladó része.

Adózási szabály: Béren kívüli juttatás

nak nem minősülő egyes meghatározott

juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak

kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa

után a 16 százalékos (tehát a juttatás

után számítva 19,04 százalékos) adót és

a 27 százalékos elíót (tehát 32,13 százalé

kot).

84/L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi

kifizetések,önkéntes nyugdíjpénztárba

utalt összege 2011. március 1-jei vissza

lépés esetén.

Adózási szabály: A jövedelem kiszámítá

sánál nem kell figyelembe venni.

84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi

kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba

utalt összege 2011. március 1-jei vissza

lépés esetén.

Adózási szabály: A visszalépő tagi ki

fizetések önkéntes pénztárba utalt ösz-

szegének kiegészítése az átutalt összeg

20 százalékával, legfeljebb 300 ezer fo

rinttal. A kiegészítés az összevont adó

alap adójának adókedvezménnyel és az

szja-törvény 44/A-C §-ai szerinti (tehát

önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakaré-

kossági számlára teljesített tagi befizetés

utáni) átutalással csökkentett összegé

nek erejéig teljesíthető.

Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak

az önkéntes pénztárnak a számlájára tel

jesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő

tag kifizetését utalták. A teljesítés során

az szja-törvény 44/A §-ának szabályait

kell megfelelően alkalmazni. Az átuta

lás alapja a 2011. év adóbevallásában tett

nyilatkozat.

11. sz. mell. 1.5. Jövedelem, jogcím: Az

egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a

pénztárba fizetett munkáltatói hozzájá

rulás és közterhei.

Adózási szabály: Költségként elszámol

ható.

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ÖNKENTES PENZTARAK !63

Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás

1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az

önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása

(A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C:

rokkantság, egészségkárosodás, megvál

tozott munkaképesség miatt keletkezett

ellátás esetén).

Adózási szabály: Adómentes.

Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifi

zetést megelőző harmadik évben vagy azt

megelőzően kezdődött; B: ha legalább há

rom évre állapítják meg, és az első három

évben a járadék éves szinten nem csökken

jobban az előző évi összeg 15 százaléká

nál; C: mindig.

28. § (1) d), eho-tv 5. § (1) b) Jövedelem, jog

cím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem

adómentes nyugdíjszolgáltatása.

Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek

minősül, eho nem terheli.

Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia

és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.

28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jog

cím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösz-

szegű kifizetése a várakozási idő lejártát

követően, a felhalmozási időszakban.

Adózási szabály: A várakozási idő lejártá

nak évében és az ezt követő esztendőben a

kifizetés 100 százaléka, a várakozási időt

követő második évben 90 százaléka, az

ezt követő években folyamatosan továb

bi 10 százalékponttal csökkenő mértéke

adóköteles (all. évtől a kifizetés teljesen

adómentes). Az egyéni számlán 2007.

december 31-e után jóváírt tétel esetén a

jóváírás naptári évét követő 10. évet kell

a várakozási idő lejárta évének tekinteni.

Azt megelőző kifizetés esetén az adott

tétel 100 százaléka egyéb jövedelemnek

számít (tehát adóköteles). A kifizetés adó

köteles része után 27 százalékos ehót kell

fizetni.

Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia

az adóelőleget, és a pénztártagnak kell

megfizetnie az ehót.

1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni

számlán a fedezeti alapból történt befek

tetések hozamaként jóváírt összeg (ideért

ve az értékelési különbözet figyelembevé

tele alapján jóváírt összeget is).

Adózási szabály: Adómentes.

1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkén

tes kölcsönös biztosítópénztár által a ked

vezményezett részére kifizetett összeg.

Adózási szabály: Adómentes.

Egészség- és önsegélyező pénztári
szabályok

28. § (1) e), eho-tv 5. § (1) b), e) Jövedelem,

jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegé

lyező pénztár által kifizetett összeg, kivé

ve, ha adómentesnek minősül.

Adózási szabály: Egyéb jövedelem.

Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező

pénztári tagok által igénybe vett életmód

javító szolgáltatások ellenértéke egyéb jö

vedelem, eho nem terheli.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem,

jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegé

lyező pénztárból jogosulatlanul igénybe

vett szolgáltatás.

Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adó

köteles, eho terheli. A pénztárnak kell

megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a

tagnak kell megfizetnie az ehót.

44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egész

ségpénztári és önsegélyező pénztári tag

egyéni számláján két évre lekötött összeg

(az adóigazgatás szabályai szerinti igazo

lás alapján).

Adózási szabály: A lekötött összeg 10

százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az

adóhatóság^ magánszemély nyilatkoza

ta alapján, az általa megjelölt önkéntes

pénztári számlára átutalja. Az átutalt

összeg nem haladhatja meg az összevont

adóalap adójának adókedvezményekkel

csökkentett összegét.

Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és

önsegélyező pénztári tagi befizetések

és jóváírások 20 százalékának pénztá

ri számlára utalásával és a prevenciós

szolgáltatások utáni átutalással együtt

évente legfeljebb 100 000 Ft, valameny-

nyi önkéntes pénztári tagi befizetés és

jóváírás utáni számlára utalással együtt

pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá

irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január

1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve

150 000 Ft). Az egészségpénztárnak iga

zolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezé

si jogosultságot megalapozó adóévben

történt.

44/A § (4) Jövedelem, jogcím: Egészségpénz

tári és önsegélyező pénztári tag egyéni

számláján két évre lekötött összeg lekö

tésének akár részbeni megszüntetése

(feltörése).

Adózási szabály: A lekötés utáni, egyé

ni számlán jóváírt adóhatósági átutalási

összeget húsz százalékkal növelten kell

az adóévre vonatkozó adóbevallásban

bevallani, valamint az adóbevallás be

nyújtási határidejéig megfizetni.

Megjegyzés: A lekötött összeg feltörése mi

att nem kell ehót fizetni.

44/A § (1) c) eb) Jövedelem, jogcím: Egész

ségpénztári tag által igénybe vett, az

önkéntes kölcsönös biztosítópénztá

rakról szóló törvényben meghatározott

prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az

adóigazgatás szabályai szerinti igazolás

alapján).

Adózási szabály: Az igénybe vett szol

gáltatás ellenértékének 10 százalékát, de

legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a

magánszemély nyilatkozata alapján, az

általa megjelölt önkéntes pénztári szám

lára átutalja. Az átutalt összeg nem ha

ladhatja meg az összevont adóalapra jutó,

adókedvezményekkel csökkentett adót.

Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és

önsegélyező pénztári tagi befizetések

és jóváírások 20 százalékának pénztári

számlára utalásával és az egészség- és

önsegélyező pénztári lekötés utáni átuta

lással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft,

valamennyi önkéntes pénztári tagi befi

zetés és jóváírás utáni számlára utalással

együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető

(aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020.

január 1-je előtt betölti, annak 130 000,

illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztár

nak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a

rendelkezési jogosultságot megalapozó

adóévben igénybe vették.

1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egész

ségpénztár által nyújtott kiegészítő egész

ségbiztosítási szolgáltatások és az önse

gélyező pénztár által nyújtott kiegészítő

önsegélyező szolgáltatások.

Adózási szabály: Adómentes bevételnek

minősülnek.

Megjegyzés: Nem adómentes az egészség-

és önsegélyező pénztári életmódjavító

szolgáltatás.

Társasági és osztalékadó

20.

§ (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár ki

egészítő vállalkozási tevékenységből szár

mazó bevétele nem haladja meg a pénztár

összes bevételének 20 százalékát.

Adózási szabály: Adómentes.

3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befize

tett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (sze

mélyi jellegű egyéb kifizetés).

Adózási szabály: Költségnek, ráfordítás

nak minősül.

6k ONKENTES PENZTARAK

Az 1milliárd forint feletti vagyonnal rendel

kező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszkö

zöket naponta kell piaci áron értékelni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

49/A § (1)~(2) bekezdéseiben.]

Az önkéntes nyugdíjpénztárak több elté

rő kockázatú portfolióba is befektethetnek.

A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy

egyéni számlájuk melyik portfolióhoz tartoz

zon.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

49/B-D §-aiban.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét

képező tartalékból a pénztár elhelyezésére

szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt),

hozamként a működési költségek fedezetére

szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértéke

lő által meghatározott minimális bérleti díjnak

megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

38/A § (3) bekezdésében.]

Átalakulás, megszűnés

ányában a pénztártag az átalakulási tervben

rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

44. § (1) bekezdésében.]

Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyug

díjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán ma

gánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes

nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénz

tárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szét

válhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magán-

nyugdíjpénztárra. [Lásd az 1993/XCVI. törvény

44/A-B §-aiban.]

Önsegélyező pénztári szolgáltatások

Nem változott. A pénztár végelszámolással,

illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszá

molásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés
dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor

másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt

átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az

utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénz

tári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles

jövedelemnek számít).

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

45-45/B §-aiban.]

Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlé

sen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átala

kulási szándékról kell és lehet határozni, a má

sodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve

a vagyonleltárt kell elfogadni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 42. §-ában.]

Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fi

zetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet

kezdeményezi (mert például a pénztár műkö

désének súlyos szabálytalansága másként nem

orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet

visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét).

Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdemé

nyezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár

fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is.

A tagok követelése csak a felszámolási eljárás

költségeinek kifizetését követően egyenlíthető

ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegük-

kel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a fel

számolást elrendelő végzés meghozatalának

a napj a.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

45/B§ (1), (4) bekezdéseiben,

69/A §-ában.]

Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak

írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénz

tárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hi

Változás 2012. január 1-jétől. Az önsegélyező

pénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a

rokkantsági ellátást és a bányászok egészség

károsodási járadékellátását is kiegészítheti. A

kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig

- a tagi egyéni számla'megterhelésével is ad

ható. Az ellátások megszűnése miatt már nem

egészítheti ki viszont a pénztár a rokkantsági,

baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti jára

dék, a bányász dolgozók egészségkárosodási

járadéka, valamint a rendszeres szociális já

radék ellátásokat.

«•

[Lásd a 1993/XCVI. törvény 50/B § d), vala

mint 50/D§ c)-cc) pontjaiban.]

Nem változott. Az önsegélyező pénztárak ál

tal nyújtható szolgáltatások:

■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;

természetgyógyászati szolgáltatás;

■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;

■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;

■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsoló

dó segélyek;

■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;

■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;

■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának

támogatása;

■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által en

gedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlá

sának ártámogatása;

■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyaté

kos személy életvitelének támogatása.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 50/B §-ában.]

Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatáso

kat valamennyi egyéni számla egyidejű meg

terhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási

tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatá

si tartalék terhére finanszírozott úgynevezett

közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül

igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni szám

lákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit

a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szol

gáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kate

góriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti

el, mit nyújt.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

50., 50/D §-aiban.]

A kizárólag egyéni számláról finanszí

rozott önsegélyező pénztári szolgáltatások

egy részét a tag csak akkor veheti igénybe

az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkál

tatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha

a befizetéstől számítva legalább 180 nap el

telt. Nem korlátozza azonban várakozási idő

az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgál

tatások közül

■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök
vásárlásának ártámogatását;

■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem

pótlását;

■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak
támogatását;

■ a vakoknak készült speciális könyvek vásár

lásának támogatását;

■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;

■ a megváltozott munkaképességűek életvitele

javítását célzó támogatásokat.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

50. § (2) bekezdésében.]

Önsegélyező pénztár nevelésiév-kezdési,

tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként

a minimálbér 30 százalékáig terjedő összeget

adhat, azaz 2012-ben tagonként 27 900 forin

tot. (A szolgáltatás a tanév első napját megelő

ző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított

számla alapján vehető igénybe.)

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

50/B § (l)g) pontjában, 50/E§ (3)

bekezdésében.]

Csakúgy, mint az egészségpénztári, az ön

segélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek ar

ról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget

vagy annak egy részét két évig nem használják

fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 szá

zalékát az adóhatóság a tag által - az adóbeval

lásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára

utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni

számláján jóváírja.

Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év

lejárta előtt „feltöri”, tehát annak terhére szol

gáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett

adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával

növelten kell az adott évről szóló bevallásban

szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig be

fizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.)

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

50.

§ (6) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztárak valamennyi szol

gáltatásukat finanszírozhatják közösségi szol

gáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is

az egyéni számlák terhére létrehozott tartalék

ból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül
az egyéni számlák terhére csak

■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor

nyújtható egyszeri támogatást;

■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a bal

eseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi se

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

ONKENTES PENZTARAK 65

gélynek, a gyednek, az álláskeresési járadéknak

és segélynek a folyósításuk időtartama alatti,

legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg

mértékéig terjedő kiegészítését;

■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermek

nevelési támogatásnak, a rokkantsági járadék

nak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb

az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;

■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója ha

lála esetén a temetés igazolt költségeinek támo

gatását;
■ a gyógy teák, a fog- és szájápolók, az Országos

Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógy-

szernek nem minősülő gyógyhatású termékek

megvásárlásának támogatását;

■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök

vásárlásának támogatását;

■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott

egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő

speciális eszközök vásárlásának, továbbá a la

kókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya

költségeinek a támogatását.

Kizárólag közösségi szolgáltatásként finan

szírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgál

tatások - például a munkanélküli-hozzájárulás,

az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészí

tése -, ha a pénztártag ezek folyósításának le

jártát követően is munkanélküli.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 50/D §-ában.]

Egészségpénztári szolgáltatások

Változás 2012. január 1-jétől. Az egészségpénz

tár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkant

sági ellátást és a bányászok egészségkárosodási

járadék ellátását is kiegészítheti. Az ellátások

megszűnése miatt viszont már nem szolgál

tatható kiegészítés a rokkantsági, baleseti rok

kantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bá

nyász dolgozók egészségkárosodási járadéka,

valamint a rendszeres szociális járadék után.

[Lásd a 1993/XCVI. törvény 51/B §

(1) j) pontjában.]

Az egészségpénztárak ezentúl nem támo

gathatják a gyógyfürdő vagy más intézet által

nyújtott fürdőszolgáltatást, továbbá a gyógy- és

az egészségügyi üdülést, valamint a sporttevé

kenységet.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/B §-ában.]

Életmódjavító szolgáltatásként sem támo

gathatja az egészségpénztár a rekreációs üdü

lést, valamint az életmódváltozást elősegítő kú

rákat. Eddig ezeket a szolgáltatásokat igénybe

vehették ugyan a pénztártagok, de az egyéni

számláról ráfordított összeg után adót kellett
fizetniük.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

51/C § b), d) pontjaiban.]

Ha pénztártag 2011-ben olyan szolgáltatást

vett igénybe, amelyet 2012-ben a pénztár már

nem finanszírozhat, 2012. június 30-áig kér

heti a szolgáltatás ellenértékének elszámolá

sát egyéni számlája terhére. Ebben az esetben

a pénztártagnak a személyi jövedelemadót és

az ehót minden esetben a 2011. évi szabályok

szerint kell megfizetnie. Az általános elszámo

lási szabályok szerint e szolgáltatásokat csak

finanszírozhatósági idejük alatt, tehát 2011. de

cember 31-éig lehetett volna elszámolni.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

81. § (9) bekezdésében.]

Nem változott. Az egészségpénztárak által

továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:

■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi

szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;

■ otthoni gondozás;

■ gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételé

nek támogatása;

■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyaté

kos személy életvitelének támogatása;

■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának

támogatása;

>

■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által en

gedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlá

sának támogatása;

■ hátramaradottak segélyezése.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/B §-ában.]

A pénztártag által igénybe vett úgynevezett

életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát

az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni

számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles

jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbeval

lásában egyéb jövedelemként kell azt bevalla

nia és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító

szolgáltatás

■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó termé

szetgyógyászati szolgáltatás;

■ a sporteszközvásárlás támogatása.

Az egészség- és az önsegélyező pénztá

raknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás

a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának

támogatása.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény 51/C§-ában.]

Egészség- és önsegélyező pénztári adó-

kedvezmény

Nem változott. A tagi befizetés, az egyéni

számla kétéves lekötése, illetve az egészség-

pénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás

után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995.

évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvez

mény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető

igénybe.

Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár

tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számlá

ján lévő összeget vagy annak egy részét két évig

nem használja fel, a lekötött összeg 10 száza

lékát az adóhatóság a tag által - az adóbeval

lásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán

íratja jóvá.

Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget

a két év lejárta előtt „feltöri”, tehát annak terhé

re szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe

vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalé

kával növelten kell az adott évről szóló bevallás

ban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig

befizetnie.

Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóvá

írni az egészségpénztári tag által igénybe vett

prevenciós egészségügyi szolgáltatások (pél

dául szűrések) ellenértékének 10 százalékát.

A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások

igénybevétele után járó számlajóváírást be

kell számítani a pénztártag saját befizetései

után érvényesíthető jóváírás maximális ösz-

szegébe.

Pénztárfelügyelet

Nem változott. Az önkéntes kölcsönös pénz

tárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek

Állami Felügyeletéről szóló törvény valameny-

nyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai

vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénz

táraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy

célvizsgálatot, illetv^ha egy adott ügyben

több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie,

témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek

lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során

a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni

arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőr

zéshez szükséges adatokhoz, információkhoz.

Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályok

ban, a felügyeleti határozatokban, illetve a sa

ját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,

a felügyelet szankciókkal élhet.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

64/C-D §-aiban.]

A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy

az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés

megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el,

vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha

a pénztár működésének biztonsága ezt meg

kívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is

elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár műkö

dését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve

visszavonhatja a pénztár tevékenységi enge

délyét.

A felügyelet meghatározott esetekben fel-

számolási eljárást kezdeményezhet a bírósá

gon, ha a pénztári működés helyreállítására

más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet

a pénztár működési engedélyét visszavonta,

továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról

történő döntést követő egy éven belül - ame

lyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat

- nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon

bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

[Lásd az 1993/XCVI. törvény

65-66., 68-70. §-aiban.]

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

66

EGESZSEGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Mit kell tudni

mnMMi

az egészségbiztosítási
ellátásokról?

Ellátásválasztás

Nem változott. Az újonnan választott ellátás ösz-

szegéből az ellátásfolyosító szerv levonhatja az addig

folyósított nettó ellátás összegét.

A gyermekgondozási segély (gyes) igénybevé

tele mellett munkát vállaló, tekintettel folyamatos

biztosítási idejére, akár egy évig is jogosult lehet

táppénzre. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet

25/B §-ában.]

Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, bal

eseti táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi

segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak

egyet választhat.

Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások

közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Állam-

kincstár területileg illetékes igazgatóságához kell

benyújtania, más pénzbeli (terhességi-gyermekágyi

segély) ellátási igényét pedig az egészségbiztosítás

szakigazgatási szervéhez. Egyúttal be kell jelentenie,

hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.

[Lásd az 1997/LXXXUl. törvény 39. §-ában.]

Táppénzjogosultság

Változás 2011. május 1-jétői. Megszűnt a passzív

táppénz. Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak,

ha a biztosítási idő alatt válik keresőképtelenné. Ha

jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg,

a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti

meg.

[Lásd az 1997/LXXXIU. törvény

43. §(1) bekezdésében.]

Új előírás 2012. január 1-jétől. A korhatár előtti el

látásban, szolgálati járandóságban, illetve bányász

járadékban részesülő munkát vállaló az ellátás,

a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezért

táppénzre is jogosult lesz. A táppénzre jogosultság

időtartamát és a táppénz összegét csak a járandóság

melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

49. §(1) bekezdésében.]

Nem változott. A munkanélküli-ellátásban, illet

ve álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor

sem jár táppénz, ha ellátásuk folyósítása alatt válnak

keresőképtelenné (mivel a munkanélküli-ellátásból

nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot le

vonni).

[Lásd az 1997/LXXXIU. törvény

39., 43., 49. §-aiban.]

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény

nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli

egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett,
így táppénzre is jogosult.

A gyermeknevelési támogatás (gyet) és az ápolási

díj igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult

táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támo

gatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban

töltött (ahány napot dolgozott).

[Lásd az 19&7/LXXXIII. törvény

31. § (3) bekezdésében.]

Többes jogviszony

Változás 2012. január 1-jétől. Aki többes biztosítá

si jogviszonnyal rendelkezik, annak mirlden jogvi

szonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot

kell fizetnie (korábban csak egy jogviszonyában

kellett), ezért táppénzre is minden jogviszonya után

jogosult lesz.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 31. §-ában.]

Nem változott. Azok táppénz, illetve tes vagy

gyed iránti igényét, akik többes jogviszonnyal ren

delkeznek, annak a munkáltatónak kell elbírálnia,

és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társa

dalombiztosítási kifizetőhely működik. Több kifize

tőhely esetén az a munkáltató állapítja meg és folyó

sítja a táppénzt, amelyiknél a jogviszony korábban

kezdődött. Kifizetőhely hiányában az igényt az ille

tékes szakigazgatási szervnek kell elbírálnia, ahová

a munkavállalónak kell benyújtania a munkáltatói

igazolásokat.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 63. §-ában.]

A táppénzjogosultság időtartama

Nem változott. Táppénz annyi időre jár, ameny-

ny i ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt

a biztosítás, de legfeljebb egy évre.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

46. § (1), (3) bekezdéseiben.]

A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításá

nak 240. napját követő 15 napon belül köteles a kere
sőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz

lejártának időpontjáról.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 46. §-ában.]

Más uniós állam Magyarországon biztosítási

jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló pol

gára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága

időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos

biztosítási idejének megállapításakor számolni keli

azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban

biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a szak-

igazgatási szerv a másik állam teherviselőjétől (az

ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

48. § (l)-(5) bekezdéseiben.]

n

Időszakfogalmak

------------------------

Nem változott. A folyamatos biztosítási időbe

nem számít bele, ha valaki a munkanélküli-ellátás
szünetelése alatt megy gyesre, részesül terhességi-
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 5. §-ában.]

A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett

jövedelmek alapulvételével kell kiszámítani. Ha

a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan

biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszak

ban nem volt legalább 180 naptári napi keresete,

akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve

annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jo

gosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jöve

delemtermelő naptári nap.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre

jogosultság napját megelőző naptári év első napjá

tól a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed,

tehát

■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év

első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tar

tó időszak;

■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folya

matos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától

a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

^■^f^^:r^rr:,Mrckr^mm=assamm

Táppénzalap

Nem változott. A táppénz alapja csak olyan

rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet,

amely után a biztosítottnak pénzbeli egészség-

biztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jöve

delemnek a havi rendszerességgel járó munkabér

(illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlé

kok, illetve azé helyett kifizetett távolléti díj vagy

átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta

járó díjazás számítanak. Minden más jövedelem

nem rendszeres jövedelem.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

39/A §(1) és a 217/1997. kormányrendelet

31.

§ (1) bekezdéseiben.]

Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot

megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra

rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól'

legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visz-

szafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből

HVG ITB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

EGESZSEGBIZTOSITASI ELLÁTÁSOK i 67

Példák táppénzre

kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel „ellátott” na

pok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180

napot.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet

31. § (2), (5) bekezdéseiben.]

Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban

nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táp

pénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimál

bérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a bizto

sított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb

a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy

a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.

Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban

azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszá
mítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alap

jába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi se

gélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült,

a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját

képező összeg. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

A táppénzalapba továbbra is beleszámít a bizto

sított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett

jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járu

lékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet

hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a bizto

sított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 39/A §-ában.]

Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság

esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táp

pénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó

időszakban megszerzett, legalább 180 napi rend

szeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell

számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a mi

nimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján

számították ki. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

48. § (6) bekezdésében.]

Osztószám

Nem változott. A naptári napi rendszeres jöve

delmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e

jövedelmek összegét el kell osztani a táppénz-

jogosultságot megelőző év biztosításban töltött

napjainak a számával, de úgy, hogy a biztosítotti

napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti

táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed,

a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél

fiatalabb gyermekgondozása és a 12 évesnél fiata

labb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett

fizetés nélküli szabadság naptári napjait.

Az így kiszámított napok száma az úgyneve

zett osztószám.

A naptári napi nem rendszeres jövedelem ki

számításához az ilyen típusú jövedelmek összegét
el kell osztani azon időszakok naptári napjainak

a számával, amelyekre e jövedelmeket kifizet

ték. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres

jövedelem osztószámánál kevesebb napra szó

lóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is

az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem

1. Biztosított 2009. augusztus 1-jétől „A” munkál

tatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2012.

január 1-jétől „B” munkáltatóval újabb munkavi

szonyt létesít, 2012. február 7-étől mindkét jogvi

szonyában keresőképtelen.

A táppénzre való jogosultságot a két jogvi

szonyára külön kell megállapítani. Az „A” mun

káltatónál fennálló jogviszonya alapján a beteg-

szabadság lejártát követő naptól kell az ellátást

folyósítani, a 2011. évi jövedelem 60 százalékát.

„B” munkáltatónál is jogosult lesz táppénzre, mert

keresőképtelenné válásakor ott is kötelezett volt

pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.

2. Biztosított 2005. január 1-jétől munkaviszony

ban áll. 2007. november 1-jétől 2010. november

1-jéig terhességi-gyerpiekágyi segélyen, majd

gyeden és gyesen van, 2010. november 2-ától 2011.

március 1-jéig dolgozik. 2011. níárcius 2-án üzemi

baleset éri, 2011. március 2-a és 2011. december

31-e között baleseti táppénzen van. 2012. január

1-jétől újra munkába áll, 2012. március 1-jétől

2012. március 10-éig gyermekápolási táppénzt

igényel. Munkabére 2011. január 1-je és 2011.

március 1-je között összesen 600 ezer, 2012. janu

ár 1-je és február 29-e között pedig összesen 650

ezer forint.

Mivel a 201^. január 1-jétől 2012. február 29-

éig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de

naptári napi jövedelme 10416,66 forint -1250 000

/ (60 + 60) -, ami meghaladja a havi minimálbér

harmincadrészét (2012-ben a 3100 forintot), ezért

táppénzét a minimálbér után kell megállapítani,

vagyis egy naptári napra 1860 forintot.

3. Biztosított 1982. január 15-étől közszolgálati

jogviszonyban áll. 2012. január 1l étől kereső-

képtelen. 2011-ben havi 380 ezer forint a munka

bére, 2012. január 5-én 2011 második félévére 300

ezer forint prémiumot kap, 2011. augusztus 17-én

1millió 150 ezer forint jubileumi, 2011. december

rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olya

nok, amelyeket a „saját napjaikkal” kell elosztani,

s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.

Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási

alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem

a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól vissza

felé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-

ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszak

ban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra

jutó összegét. Ha a nem rendszeres jövedelem 180
napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is

180-nal osztva kell kiszámítani.

Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi

rendszeres jövedelem, az egy napra jutó táppénz

alap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szer

ződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el

5-én 50 ezer forint harmincéves törzsgárdajuta-

lomban részesül. 2012. január 11-étől 31-éig be

tegszabadságon van.

Rendszeres jövedelem utáni táp
pénzalap (380 000 X12/ 365)

12 493,15 Ft

Nem rendszeres jövedelem utáni
táppénzalap (300 000/365)

821,91 Ft

Nem rendszeres jövedelem utáni
táppénzalap
(50 000/10 957)

4,56 Ft

Atáppénz alapja
(12 «*93,15 + 821,91 + 4.56)

13 319,62 Ft

Atáppénz mértéke
(13 319,62 Ft 60%-a,
azaz 7991,77 Ft)

A táppénz napi összege (mivel ez
nem lehet magasabb a minimálbér
kétszeresének harmincadrészénél)

6 200 Ft

4. Biztosított 2008. november 1-jétől havi 40 órás

munkaviszonyban áll, emelletf2012. január 8-9-

én 200 ezer forintért megbízásos jogviszonyban

tolmácsolást vállal. 2012. január 10-én keresőkép

telenné válik.

A munkáltatónál - betegszabadsága lejártát

követően - 2012. évi jövedelme után egy évig 60

százalékos mértékű (de legfeljebb napi 6200 fo

rint) táppénzre jogosult, tolmácsolásból szerzett

jövedelme után viszont nem jár neki táppénz, bár

jövedelmét terheli pénzbeli egészségbiztosítási

járulék, de a jogviszony megszűnését követően

vált keresőképtelenné.

5. Biztosított 2008. november 1-jétől munkavi

szonyban áll. 2011-ben munkabére havi 850 ezer

forint. 2012. március 8-án keresőléptelenné válik,

betegszabadság lejártát követően 2011. évi jöve

delme alapján egy naptári napi keresete 27 945,20

forint (850 000 x 12 / 365), naptári napi táppénze

ennek 60 százaléka lenne, de a táppénzmérték

maximálása következtében 6200 forint.

a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek

hiányában a tényleges kereset harmincadrésze

az egy napra jutó táppénzalap.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]

Táppénzmérték

Változás 2011. május 1-jétől. A táppénz egy napra

járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kez
dőnapján érvényes minimálbér 200 százalékának

harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony

fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi

összege 2012-ben legfeljebb 6200 forint lehet.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

48. § (8) bekezdésében.]

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

68 EGESZSEGBIZTOSITASI ELLÁTÁSOK

Nemváltozott. Keresőképtelenség esetén a táppénz

■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén

a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagá

nak 60 százaléka,

■ ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy fekvő-

beteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 szá

zaléka.

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelen

né vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének

az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell

megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges

jövedelme alapján állapították meg.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

48. § (8) bekezdésében.]

Gyermekápolási táppénz

Nem változott. A szülőnek beteg gyermek ápo

lása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek

12 éves koráig:

■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;

■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermeken

ként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);

■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermeken

ként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;

■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyerme

kenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.

A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes

napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek

két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két

születésnap között igénybe nem vett napok nem vi

hetők át a következő terminusra).

A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető na

pok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e,

vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, öz

vegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa

nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastár

sával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbon

tására már megindult abírói eljárás). Egyedülállónak

kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II.

csoportos rokkant, illetve akinek a házastársa elő

zetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés

büntetését tölti, továbbá azokat a házastársakat, akik

a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy

arra jogosultak. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

46. és a 217/1997. kormányrendelet

27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]

Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyer

mekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt

vehet igénybe továbbá a nevelő- és a helyettes szü

lő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül

maradt gyermeket a saját családjában gondozza).

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet
27 28. § aiban.]

Betegszabadság

Új előírás 2011. május 1-jétől. Veszélyeztetett ter

hesként (9-es kóddal) betegállományba került nő

keresőképtelensége első napjától táppénzre jogosult

a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tör

vény 137. paragrafusa szerint.

Nem változott. Munkaviszonyban, közalkalma

zotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabad

ság időtartamára távolléti díjként a munkaszerző

désben meghatározott havi személyi alapbér 70

százaléka jár - írja elő a munka törvénykönyvéről

szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a

távolléti díjat a munkáltató fizeti, s társadalombiz

tosítási járulékot kell utána fizetnie).

A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köz-

tisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegsza

badságának időtartama-a munka törvénykönyvé

ről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa

szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap

lehet, és a „fel nem használt” napok nem vihetők

át a következő évre.

Ha a munkaviszony év közben kezdődik,

a betegszabadság lehetséges, időtartama arányos

a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel,

s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is.

Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított

az új munkáltatónál jogosult a betegszabadság még

igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira,

amennyi az új munkaviszonyában időarányosan

jár neki. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban

kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet,

új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár

neki betegszabadság. A munkaviszony megszűné

se esetén a betegszabadságos napok számát rá kell

vezetni a munkáltatói igazolásra.

A munka törvénykönyve szerint a betegszabad

ság idejét nem kell megszakítani az annak idejére

jutó munkaszüneti nappal („fizetett ünneppel”).

Szakképző iskola tanulójának - a szakképzés

ről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa

szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre

díjazása után 75 százalékos ellátást kell a munkál

tatónak fizetnie.

Táppénz az első betegnaptól

Nem változott. Nem kell a munkáltatónak be

tegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség

első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha

beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illet

ve foglalkozási megbetegedés miatt válik kereső-

képtelenné.

Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától

abban az esetben is,

■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja

végezni a munkáját, és terhességi-gyermekágyi se

gélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állat

egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és

más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem

foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például

egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok,

megbízásos jogviszonyban állók - keresőképtelen
ségük első napjától kaphatnak táppénzt.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

46. § (2) bekezdésében.]

Baleseti ellátások

Nem változott. Baleseti ellátás üzemi baleset

vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset

az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása kö

rében végzett munka közben vagy azzal összefüg

gésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri.

Üzemi a baleset továbbá, ha a biztosítottat közcélú

munka közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybe
vétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosí

tottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságá

nak (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából

elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges

egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megje

lenésével összefüggésben érte.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.j

Nem tekinthető üzemin^a baleset, ha kizárólag

a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem

tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély

nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás

miatt következik be,továbbá ha a biztosított akkor

szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) mun

kába, munkából a lakására (szállására) indokolatla

nul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy

amikor az utat indokolatlanul megszakította.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 53. §-ában.]

Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - il

letve a foglalkozási betegségben megbetegedettet -

baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli

ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék

illeti meg.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

54-55., 57. §-aiban.]

Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedés
ből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált

gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 száza

lékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett

gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott.

A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi bal
esetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 54. §-ában.]

Baleseti táppénz

Nem változott. Baleseti táppénzre az jogosult, aki

üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbe

tegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az an

nak megszűnését követő három napon belül válik

keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre

az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből ere

dően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti

járadékban részesül.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.]

A baleseti táppénz alapjába nem számít bele

az igazolt távollétre fizetett átlagkereset és a tá

volléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK 69

<éptelen-

törvény

ésében.)

---

baleset

i baleset

zása kö-

sszefüg-

enet éri.

közcélú

génybe-
biztosi-

mtságá-

:éljából

ikséges

) megje-

liban.]

zárólag

dz nem

igedély

bontás

takkor

1)mun-

kolatla-

t, vagy

íban.]

Itet - il

lettet -

nzbeli

íradék

wvény

iban.]

fedés

sé vált

száza-

e vett

gatott.

ni bal-

ísrais.

bán.]

lt, aki

azan-

válik

?nzre

álere-
leseti

fon.]

bele

¡atá-

!ti díj

kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a vég-

kielégítés, a jubileumi jutalom, valamint az a jut

tatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért -

hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási

támogatásként - fizetnek ki.

A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság

kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett

munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt)

jövedelem alapulvételével kell megállapítani.

A baleseti táppénz összegéhez alapul vett idő

tartam alatt végzett munkáért járó nem rendsze

res jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat,

túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz

alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg ké

sőbb fizetik ki.

Baleseti táppénz számításakor a nem rendsze

res jövedelmet azon időtartam naptári napjainak

a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették.

Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely

időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése,

ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alap

ján kell megállapítani (a 13. havi bér például jog

szabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémi

ummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról

a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jöve

delem naptári napi összegének megállapításakor

figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb

a rendszeres jövedelem naptári napi összegének

megállapításakor figyelembe vett napok számánál.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

33.

§ (l)-(2), (4) bekezdéseiben.]

Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosult

ság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiá

nyában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási

járulékot, a baleseü táppénz napi összege a baleseti

táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül meg

előzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő

hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötna

pos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámí

tani, és ennek az egy naptári napra jutó része a bal

eseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre

való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs

figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz ösz-

szegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmin-

cadrészének alapulvételével kell megállapítani.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.]

A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésé

re nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas

és jogviszonyban álló - biztosított baleseti táp

pénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de

jövedelemként csak az az összeg vehető figyelem

be, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási

járulékot fizetett.

Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppén

zének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezé

sek szerint - vagyis az előző évi vagy a jogosult

ságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből

- kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet

megelőző hónap jövedelméből.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 55. §-ában.]

Határozat üzemi balesetről

Nem változott. Az egészségbiztosítási szakigaz

gatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhe

lyek a meghozott jogerős határozatuk egy példányát

- megtérítési eljárás megindításának vizsgálata cél

jából - megküldik az Országos Egészségbiztosítási

Pénztárnak (OEP). A határozathoz mellékelni kell

a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, va

lamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló

értesítést.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 45. §-ában.]

A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási be

tegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szerv

nek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosí

tott a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné.

A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés

vagy foglalkozási betegség pontos leírását.

Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási be

tegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási

betegség tényéről az egészségbiztosítási szakigaz

gatási szerv dönt.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 43. §-ában.]

A baleseti táppénz mértéke

Nem változott. A baleseti táppénz mértéke üzemi,

illetve munkabaleset esetén 100 százalék, úti baleset

esetén 90 százaié^.

A baleseti táppénz a biztosított előzetes folya

matos biztosítási idejétől függetlenül a keresőkép

telenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig

jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek

az e táppénzre jogosultság első napját megelőző

egy éven belüli folyósítási időtartama (de példá

ul a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra

fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táp

pénz folyósítását az országos szakértői és rehabi

litációs tevékenységet végző bizottság maximum

egy évvel meghosszabbíthatja.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet

33. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Kiegészítő tevékenységű vállalkozók

Nem változott. A kiegészítő tevékenységet folyta

tó egyéni, ületve társas vállalkozó, valamint a mező-

gazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet nem

a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiz

tosítási szakigazgatási szervnek kell kivizsgálnia és

arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a bal

esetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes

egészségbiztosítási pénztárnak.
Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb ösz-

szege 150 százalékának (2012-ben 42 750 forintnak)

a 90 százaléka a baleseti ellátás.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti el-

Példák baleseti táppénzre

1. Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s

az egészségügyi intézetbe menet elüti egy autó.

Balesete üzemi balesetnek számít, ezért megilleti

a baleseti táppénz.

2. Biztosított 2012. április 11-én üzemi balesetet

szenved. 2012. március havi munkabére 394 ezer

forint, 2012. márciusra túlmunkáért 185 ezer forint

juttatásban részesül.

Baleseti táppénze egy naptári napra a 2012. már

cius havi bére után 12 709,67 forint (394 000 / 31),

a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után
5967,74 forint (185 000 / 31), összesen 18 677,41

forint.

3. Biztosított 2011. november 2-ától 2012. február

14-éig táppénzen van, 2012. március 7-én foglal

kozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igé

nyel. 2012. február 15-étől 29-éig 352 699 forintot

keresett.

A baleseti táppénz egy naptári napra a 2012.

február 15-étől 29-éig elért jövedelem alapján

23 513,26 forint (352 599 /15, felső korlát ugyanis

nincs).

4. Biztosított 2012. február 12-én üzemi balesetet

szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igé

nyel. 2012. januárban munkabére 580 ezer forint,

és 2011-ben végzett munkájáért 300 ezer forint

jutalmat kap.

Baleseti táppénz csak a munkabére után jár,

mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért

kapta, így a baleseti táppénze egy naptári napra

18 709,67 forint (580 000/31).

látása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

a 150 százaléka.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 56. §-ában.]

Kifizetői igazolás

Nem változott. A baleseti táppénzt folyósító szerv

(a szakigazgatási szerv vagy a kifizetőhely) az ellá

tás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül

(a korábbi nyolc munkanap helyett) köteles a kere

sőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti

táppénz lejártának időpontjáról.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

42. § (1) bekezdésében.]

Baleseti járadék

Nem változott. Baleseti járadékra az jogosult, aki
nek üzemi baleset következtében legalább 13 száza

lékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de

nem illeti meg baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabi

litációs járadék.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okoz

ta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészség

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

70 |EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

károsodás mértékének megfelelően az 1. baleseti

fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodá

sa 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek

az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozat

ba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészség-

károsodása meghaladja a 39 százalékot.

A baleseti járadék összege a fokozatok sorrend

jében a havi átlagkereset 8,10,15, a 4. fokozatban

pedig 30 százaléka.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 58. §-ában.]

Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől

az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképes

ség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ek

kor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság

a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 57. §-ában.]

A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalko

zási megbetegedés megállapítását követő egy éven

belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától szá

mítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásá

val - érvényesíthető.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 65. §-ában.[

Terhességi-gyermekágyi segély

Változás 2012. január 1-jétől. A gyám, valamint

a vér szerinti apa és az örökbe fogadó apa is kérhe

ti az ellátást abban az esetben, ha az anya (örökbe

fogadó anya) egészségi állapota miatt nem tud gon

doskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket

egyedülállóként örökbe fogadó apának is jár a tes.

(Eddig a szülő nő és az örökbe fogadó nő volt jogosult

a tesre.)

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

40. § (4) bekezdésében.]

Nem változott. Annak jár terhességi-gyermek

ágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó

nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven be

lül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított

volt. A 365 biztosítotti napba a közép- vagy felsőfo

kú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél

hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180

naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő

mellett legalább egy fél évet dolgozni is kell).

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

40. § (1) bekezdésében.]

Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérel

met a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál

korábban nyújtják be, a kérelemelbírálási határidő

a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kez

dődik.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

40.

§(3) bekezdésében.]

Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély

annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

40.

§ (1) bekezdésében.]

A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jö

vedelem számít bele, amely után pénzbeli egészség-

biztosítási járulékot kellett fizetni.

[Lásd az 1997/LXXXIIl. törvény 39/A §-ában.]

A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénz-

szabályok szerint kell megállapítani (ha a jogosult

az irányadó időszakban legalább 180 napi járu

lékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik).

Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési

szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatá

rozott - kezdőnapját megelőző naptári év első napja.

Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bár

mely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhes-

ségi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kez

dőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének

(2012-ben 186 ezer forintnak) a harmincadrésze.

Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási

járulék alapját képező - jövedelme az irányadó idő
szakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellá

tás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés

szerinti jövedelem.

A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az ál

láskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék

alapját képező átlagkereset harmincadrésze a ter

hességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki mun

kanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt

vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül

szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.

Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényle

ges jövedelem hiányában a jogosultság kezdőnapján

érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.

A terhességi-gyermekágyi segély mértéke tovább

ra is a napi átlagkereset 70 százaléka.

¿[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény

42. és a 217/1997. kormányrendelet

26. §-aiban.]

Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási,

sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 21. §-ában.]

A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szü

lési szabadságnak a munka törvénykönyvében meg

határozott időtartamára, azaz 168 naptári napra

illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka

törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya vá

laszthat, hogy a szülési szabadságot a szülés várha

tó időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés

napjától kezdi-e meg.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő

42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik,

illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.

Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama

alatt meghal, a terhességi-gyermekágyi segély a ha

lált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az eset

ben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168

napnál).

Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl

elkerül az anya háztartásából (például állami gondo

zásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását

a következő naptól meg kell szüntetni. I la a gyerme

ket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben

gondozzák, a szülési szabadság erre az időre meg

szakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfel

jebb a születéstől számított egy évig - ismét igénybe

vehető.

Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki

más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja

nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak).

Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondo

zásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralé

vő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához

képest kell vizsgálni a jogosultság feltételeit.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 40. §-ában.]

Gyermekgondozási díj

Nem változott. Gyedre akkor jogosult a biztosított

szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyer

meket szülő anya esetében a szülést - megelőzően
két éven belül 365 napon át biztosított volt. A szük

séges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb

ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári

nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet

dolgozni is kell).

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.]

A gyed idejére fizetés nélküli szabadságot kell

kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben

részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-

gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik,

jogosult marad a gyedre-, feltéve, hogy terhességi-

gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosí

tási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és

a gyermeket a saját háztartásában neveli.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.]

A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek

a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel

együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki

a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja

fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban

van valamint a gyámot.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/A §-ában.]

Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult ál

láskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illet

ve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző

juttatásban részesül.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/C §-ában.]

Gyedszámítás

Nem változott. Ha a gyedre jogosultnak az irány

adó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme,

az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivétel, ha

a gyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres

jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermek

ágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban része

sült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg

folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvé

telével kell megállapítani.

[Lásd az 1997/LXXXlll. törvény 42/D §-ában.]

Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele

előtt a jogosult munkanélküli-ellátásban része

sült, és az irányadó időszakban nem volt tény

leges jövedelme, az ellátás alapja maximum

a minimálbér (ha a munkanélküli-ellátás alapját

EGESZSEGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK 71

képező összeg a minimálbérnél kisebb, ez lesz

a gyedalap).

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

42/D §-ában és a 217/1997. kormányrendelet

26. § (2) bekezdésében.]

A gyed szüneteltethető, de összege a szünetelte

tést követően azonos a jogosultság kezdőnapján meg

állapítottal (például az igény feltámasztása esetén,

ha a mama mondjuk kiveszi gyerekét a bölcsődéből,

s megint otthon marad vele).

A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, ab

ból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni,

de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.

A gyermekgondozási díj legmagasabb összege

továbbra is legfeljebb a minimálbér (2012-ben havi
93 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet

(vagyis 2012-ben havi 130 200 forint).

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 42/D §-ában.]

Nyugdíjjárulék gyedből

Nemváltozott. A gyed összegéből 10 százalék

nyugdíjjárulékot kell levonni.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 19. §-ában.]

Gyedigénylés

Nem változott. Ha a gyermekgondozási díj iránti

kérelmet a szülési szabadság vagy az annak meg

felelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem

elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülé

si szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam)

lejártát követő nap. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

40. § (3) bekezdésében.]

Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosí

tási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt

a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt

napon belül köteles az illetékes egészségbiztosítá

si szakigazgatási szervhez továbbítani.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37. §-ában.]

A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (mun

káltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írás

ban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell

mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához

benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem

kell rávezetni a díjigénylés tényét.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

39/A §-ában.]

Gyedjogosulatlanság

Nem változott. Nem jár gyermekgondozási díj,

ha az egyébként jogosult

■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében

munkát vagy hatósági engedélyhez kötött kereső-

tevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevé

kenységet);

■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét

(ha a keresetét részben kapja meg, csak az elma

radt keresetrész után jár a gyed);

Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre

1.2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag

biztosított 2010. augusztus 27-én gyermeket

szül. A gyermek után járó terhességi-gyermek

ágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2009.

évi jövedelme alapján - naptári napi 11 814,68

forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár

neki).

2012. május 17-én - még a gyed alatt - ismét

szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor -

tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér

harmincadrészének alapulvételével kell kiszá

mítani, ez naptári napi (93 000 / 30 x 0,7) 2170

forint.

2. Biztosított 2010. január 14-én szül, a gyer

mekgondozási segély ideje alatt 2012. június 15-

én újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti

munkabére ekkor havi 180 ezer forint.

Mivel nincs legalább 180 ftaptári napi jöve

delme, ellátásának alapja a szerződés szerinti

keresete harmincadrésze (nem pedig a mini

málbér harmincadrésze, mert szerződés sze

rinti jövedelmének harmincadrésze nem éri el

a minimálbér kétszeresének harmincadrészét).

Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári na

ponként 4200 forint (180 000 / 30 x 0,7).

3.2006. május 1-je és 2009. december 31-e között

biztosított 2009. január 21-én szül. 2009. július

7-éig terhességfgyermekágyi segélyben, majd

2011. január 21-éig gyermekgondozási díjban,

ezt követően 2012. január 10-éig gyermekgon

dozási segélyben részesül. 2012. január 11-én

elhelyezkedik, 2012. május 29-én pedig újabb

gyermeke születik.

■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjá

ban felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;

■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesz

tés- vagy elzárásbüntetését tölti.

Nem jár gyed akkor sem, ha a gyermeket

■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideig

lenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti

vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlaká

sos szociális intézményben harminc napot megha

ladó időtartamra helyezték el;

■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben he

lyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs fog

lalkoztatást végző intézményt.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 42/C §-ában.]

Utazásiköltség-térítés

Nem változott. A háziorvosnak, illetve a házi

gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz

ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett

utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania

azon beteg részére,

Terhességi-gyermekágyi segély jár neki,

gyermekgondozási díj azonban nem, mert

a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szük

séges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis

a biztosítás megszűnését követően folyósított

gyermekgondozási díj időtartama nem számít

ható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon,

legalább 228 napot kellett volna még dolgoznia).

4. Egyetemi tanulmányait 2012. február 25-én

befejező nő 2012. március 1-jén biztosítási jog

viszonyt létesít, július 26-án szül.
Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180

nap számítható be, így 365 nap előzetes biztosí

tási idő hiányában sem terhességi-gyermekágyi

segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz

jogosult. A szülés napjától gyes megilleti,

5. Biztosított nő 2012. március 12-én szül, 2012.

június 2-ától 2012. június 18-áig kórházba kerül.

Kezelőorvosa igazolja, hogy a gyermeket egész

ségi állapota miatt nem tudja ellátni.

A gyermek édesapja 2012. június 2-ától -

a szülési szabadság még hátralévő időtartamá

ra - terhességi-gyermekágyi segélyre lesz jogo

sult. Mivel az anya 2012. március 10-étől vette

igénybe a szülési szabadságot, így az apát 2012.

augusztus 24-éig illeti meg az ellátás.

6. Egyetemi tanulmányait 2011. június 25-én

befejező nő 2011. szeptember 1-jén biztosítási

jogviszonyt létesít, 2012. március 5-én szül.

Biztosítási ideje az iskolai tanulmányok idejé

nek beszámításával (180 nap számítható be) meg

haladja a 365 napot, így terhességi-gyermekágyi

segélyre is, gyermekgondozási díjra is jogosult.

■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa

van;

■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egész

ségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal

kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz

igénybe;

■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alap

ján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb

van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint

a területi ellátására egyébként kötelezett egész

ségügyi szolgáltató.

A biztosított a következő orvos-beteg találko

zón köteles átadni háziorvosának, házi gyermek-

orvosának - a „kiírt” egészségügyi szolgáltatás

igénybevételének igazolásával együtt - a költ

ségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán ál

tal) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét.
Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem

állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési

utalvány.

A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól

közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszme

netjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótje

-

72 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

gyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezmények

kel viszont csökkenteni kell a térítést.

A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és

gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó in

tézményi kezelésre utazás költségei után is jár

a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és

rehabilitációs bizottság utazási utalványával vá

lik jogosulttá rá).

A beteg magánjárművön is utazhat, ha egész

ségi állapota, betegsége miatt nem ülhet közforgal

mú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult

orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell

jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjár

műhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként ki

lométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak

ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége,

a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biz

tosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint

utazásiköltség-térítést kaphat.

Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó

igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell

beadnia a helyileg illetékes regionális egészségbiz

tosítási szakigazgatási szervhez vagy a kormány-

hivatalok ügyfélszolgálatain.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]

Jövedelemigazolás

Nem változott. Az 1997. évi LXXX. törvényben

meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosí

tási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor

a foglalkoztató a „Jövedelemigazolás az egészség-

biztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű

nyomtatványon köteles igazolni a megelőző nap

tári év első napjától a jogviszony megszűnésének

napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási

járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá

azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak

nem volt ilyen jövedelme. A jövedelemigazolásban

az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres

jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét

is, megjelölve a kifizetésre jogosultság időtartamát,

valamint a kifizetés időpontját.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

37/A § (1) bekezdésében.]

Ellátáskifizetés

Nem változott. A biztosító a pénzbeli ellátások

iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 napon

belül köteles dönteni - írja elő a közigazgatási ha

tósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafu

sa. Ha az ügyintézés időtartama a szakigazgatási
szerv hibájából meghaladja a 30 napot, a késede

lem miatt (továbbra is 2200 forint) illetéket kell

a szakigazgatási szervnek fizetnie a központi

költségvetés számára. A határidőt a hivatal veze

tője indokolt esetben egyszer 30 nappal továbbra

is meghosszabbíthatja.

Ha az ellátást a megadott határidőig nem fize

tik ki, a folyósító szervnek az adózás rendjéről szó

ló tör vényben meghatá rozot t késedel mi pótlékkal

azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegyban

ki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét kell

fizetnie a jogosult részére.

Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szerv

nek, ha az legfeljebb 1000 forint.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet

39. § (3) bekezdésében.]

Visszafizetési, megtérítési kötelezettség

Nem változott. Az, aki az egészségbiztosítás el

látásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot,

baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott

támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visz-

szafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven

napon belül írásban kötelezték.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

49. § (4) bekezdésében.]

Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás

kibocsátásáról az OEP-nek 90 napon belül kell in

tézkednie. [Lásd a 217/1997. kormányrendelet

49. § (4) bekezdésében.]

Elektronikus ügyintézés

Változás 201}. július 1-jétől. Csak az OEP honlap

járól letölthető nyomtatványkitöltő programmal

előállított ellátási igénybejelentést fogad el a szak-

igazgatási szerv (korábban kézzel kitöltött nyom

tatványt is be lehetett nyújtani).

A programmal előállított nyomtatvány - re

gisztrációt követően - továbbítható elektronikus

úton, vagy kinyomtatva személyesen vagy postán

keresztül is benyújtható.

Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbe

li ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó

igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz

a törvényben meghatározott igazolásokat papír

alapúból digitalizált dokumentumként csatolni

kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kisköny-

vet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is

papíron kell csatolni.

A papíralapúból digitalizált dokumentumon,

elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papíriga

zoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.

A digitalizált igazolások eredeti példányát a ké

relem benyújtásától számított öt évig meg kell őriz

ni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét

megszegi, 10 ezer forinttól 1millió forintig terjedő

bírsággal sújtható.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

61. §(5) bekezdésében.]

Nem változott. Kizárt az elektronikus kapcso

lattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi

gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a mél

tányosságból igénybe vehető egészségügyi szol

gáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve

az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben,

valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX.

törvény 13. paragrafusa alapján (szociális biz

tonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós

rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya

alá tartozó személyekre vonatkozó szabályok)

indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az eu

rópai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos

eljárás.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

38/B §-ában.]

Ha az egészségkárosodásért felelős személy

(vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti

járadék megtérítésére kötelezett) az egészség-
károsodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza,

és van kötelező felelősségbiztosítása, helyette

- a gépjármű üzembentartójának kötelező felelős

ségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján -

a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban

is fizethet, ha az OEP erről, valamint az évenkén

ti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli

rendjéről megállapodik a kptelező gépjármű-fele

lősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar

Biztosítók Szövetségével.

[Lásd a 217/1997. kormányrendelet

49/D §-ának (l)-(2) bekezdéseiben.]

Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult

egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt,

baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérí

tenie az OEP számára, aki az egészségkárosodá

sért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mér

tékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget

az OEP megállapítja.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 68. §-ában.]

Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illet

ve magánszemély terhére kiszámolt visszafizeten

dő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni,

ha az nem több 5 ezer forintnál.

Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbe

tegedések miatt felmerült egészségbiztosítási

ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni

az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy

a megbetegedés annak a következménye, hogy ő

vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kö

telező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő

vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő

a balesetet.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

68-68/A faiban.]

ege

szó

köt

nyc

ny«

egy
kel'

Egészségügyi szolgáltatás

Nem változott. A biztosítás szünetelése - példá

ul fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermek-

gondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha
erre az időszakra ellátást is kap a szülő) esetén

nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi

szolgáltatás.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

29.

§ (9)-(10) bekezdéseiben.]

Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie

kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes

azl

latc

tási

tosí

bal

■ a

zés

azé

szó

ség

ság

■ c

rak

pár

mii

■ í

tás<

■ a

nyi

■ c

rek

tás;

■ a

■ a

dő\

sag

det

■ a

vég

tás

ség
téri

leh

aki

tele

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK 73

eértve

ekben,

LXXX.
lis biz-

uniós
atálya

ályok)

laz eu-

olatos

ndelet
dban.]

emély

ileseti

szség-

kozza,

lyette

élelős-

Pján -

ayban

;nkén-

fviteli

ű-fele-

agyar

idelet

iben.]

;osult

pénzt,

-gtérí-

isodá-

iraér-

iséget

bán.]

i, illet-

zeten-

zetni,

iítási

ríteni

vagy

Dgyő

'e kö-

haő

te elő

vény

ián.]

Aidá

in ek-

t, ha

étén
ügyi

vény

ien.]

znie

ntes

egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogvi

szonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP

köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek

nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdemé

nyez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatá

si járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal

együtt - az elévülési idő figyelembevételével be

kell hajtania.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 29. §-ában.]

Térítésköteles ellátások

Nemváltozott. Továbbra sem vehetők igénybe

az Egészségbiztosítási Alap terhére
■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgá

latok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálta

tások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biz

tosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi

balesete miatt váltak szükségessé;

■ az orvosszakértői vizsgálat és szakvéleménye

zés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés

azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy

szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egész

ségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosult

ságot;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szó

rakoztató szabadidős tevékenység (például vidám

parki szolgáltatás) közben bekövetkezett baleset

miatt szükségessé vált ellátások;

■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellá

tása;

■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében

nyújtott ellátások;

■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy

rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgálta

tás;

■ a látlelet;

■ a nem egészségügyi indokból végzett művi med

dővé tétel;

■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;

■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmas-

sági vizsgálatok;

■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók

detoxikálása;

■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására

végzett vérvizsgálatok.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 18. §-ában.]

A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosí

tási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egész

ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint

térítésmentes. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

18.

§ (6) bekezdésében.]

Ellátás méltányosságból

Változás2011. júliusl-jétől. Méltányosságból sem

lehet passzív táppénzt folyósítani azok részére,

akik 2011. július 1-jét követően váltak keresőkép

telenné.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

50. § (3) bekezdésében.]

Nem változott. A méltányossági ellátások alapját

a törvény korlátozza;

■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás

legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes mi

nimálbér kétszerese harmincadrészének alapján

állapítható meg;

■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezetett

naptári napi táppénz legfeljebb 5200 forint lehet.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

50. és a 217/1997. kormányrendelet

31/A-E §-aiban.]

Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

méltányosságból évente egyszer segélyben része

sítheti a biztosítottat. A méltányossági kérelmet
a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítónál

vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.

Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyá

szati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt

kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve

támogatással nem rendelhető, allopathiás (ho

meopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz,

különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer

támogatásához a biztosítottnak az OEP-hez kell

benyújtania a méltányossági kérelmet.

A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyó

gyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihor

dási - azaz elkopási - időre állapítható meg (a kü

lön jogszabályban megállapított kihordási időtől

eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott

időre csak kivételesen indokolt esetben).

Az OEP főigazgatója méltányosságból

az Egészségbiztosítási Alapban erre elkülönített

összeg erejéig

■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segéd

eszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő

tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társa

dalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű

támogatást adhat;

■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához

az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támo

gatást;

■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egész

ségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak

egy részét átvállalhatja.

A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint

illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 26. §-ában.]

Nem nyújtható támogatás olyan gyógyszer

hez vagy gyógyászati segédeszközhöz, amelyre

a méltányossági kérelem benyújtását megelőző

öt évben külön törvény szerinti támogatásba való

befogadást kérelmeztek, és az egészségbiztosítá

si szerv elutasító határozatot hozott (kivéve, ha

az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult),
illetve olyan, Magyarországon az adott indikáci

óra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező

gyógyszerhez, amely esetén a kérelem benyújtása

hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetle

nül megelőző 12 hónapban az azonos hatóanyag

tartalmú készítményekkel méltányosság alapján

kezelt betegek száma elérte az 50 főt (kivéve azon

gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indi

kációs területre benyújtott társadalombiztosítási

támogatás iránti kérelem elbírálása az egészség-

biztosítási szervnél már folyamatban van).

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény

26. és a 217/1997. kormányrendelet

ll/B-E§-aiban.]

Hazai kezelés helyett külföldi

Nem változott. Engedélyhez kötött külföldi

gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos

intézet javaslata szükséges. A kezelés indokoltsá
gáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeménye

zésére - országos státusú gyógyintézet szakmai

bizottsága dönt. A jóváhagyó döntés feltétele,

hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák

a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatko

zásra, illetve az, hogy Magyarországon egészség-

ügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot,

és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos

közreműködésével sem oldható meg. A szakmai

bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájéko

zódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdeté

ről, várható időtartamáról és költségeiről. A javas

latot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát

és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdemé

nyezőnek kell benyújtania az OEP-hez.

A támogatás felhasználására és az elszámo

lásra az OEP megállapodást köt a támogatottal.

A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon

belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és

a kapott számlákat a pénztárnak.

A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazá

si költséget a lakóhely szerinti egészségbiztosítási

szakigazgatási szerv automatikusan megelőlegezi.

A külföldi gyógyintézet által elrendelt kont-

rollvizsgálat költségeinek átvállalását külön

kell kérelmezni az OEP-nél. Ha a kontrollra

a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül

sor, a kontrolihoz is kérni kell a szakmai bizott

ság javaslatát.

Hazai intézményben végzett gyógykezeléshez

külföldi szakember is meghívható. A betegnek, il

letve kezelőorvosának szakmai bizottsági javas

latot kell beszereznie a meghívott elszámolható

költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz

szükséges eszközök áráról, a hazai egészségügyi

költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szak

mai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudo

mányos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát

és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben

nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha az OEP a szakmai bizottság által megaján

lott költségeket vagy azok egy részét átvállalja,

a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzíte

nie kell a szervezési feladatokat és a költségátvál

lalás mértékét.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 28. §-ában.]

HVG .TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

CSALADTAMOGATAS

Mit kell tudni

a családtámogatásról?

A

/

Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Nem változott. A családi pótléknak két típusa

van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 5. §-ában.]

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tan-

kötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az el

látásra jogosultnak.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

Jogosultak

Változás 2012. január 1-jétől. Nevelési ellátásra

jogosult

■ a gyermekotthon vezetője is, a gyermekotthon

ban nevelt gyermek után (eddig a vagyonkezelői

joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelői

eseti gondnok volt jogosult az ellátásra).

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

7. §(1) b) pontjában.]

Iskoláztatási támogatásra jogosult

■ a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-vég-

rehajtási intézet parancsnoka is, a javítóintézet

ben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézet

ben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt

álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tanköte

lezettség teljes időtartamára. (Eddig a vagyonke

zelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyon

kezelő eseti gondnok volt jogosult az ellátásra.)

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

8. § (1) b) pontjában.]

Nem változott. Nevelési ellátásra jogosult to

vábbá

■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,

■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,

■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt

gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irá

nyuló eljárás már folyamatban van,

■ a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,

■ a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelem

ről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes

hatállyal elhelyezték,

■ a szociális intézmény vezetője az intézményben

elhelyezett még nem tanköteles gyermek után.
A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyer

mek után a jogosult iskoláztatási támogatásban

részesül a tankötelessé válás évének november

1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha

a gyermek a tankötelezettség megszűnését követő

en közoktatási intézményben folytat tanulmányo

kat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig

jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű

gyermek a 23. életévét) betölti.

Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság
megszűnését követően saját jogán kérelmezhet

nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy,

aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s

ennek tényét az országos szakértői és rehabilitáci

ós tevékenységet végző bizottság (korábban az Or

szágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet)

szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását

követően igazolja.

Az iskoláztatási támogatás megállapításá

hoz a tankötelezettség vizsgálata is szükséges.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tan

kötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges

fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben,

amelyben a 6., legkésőbb, amelyben a 8. életévét

betölti. A tanujó annak a tanévnek a végéig tankö

teles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos ne

velési igényű tanuló tankötelezettsége meghosz-

szabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig,

amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség

kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról

az iskola igazgatója dönt.

[Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá

■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek,

a tankötelezetté válás évének november 1-jétől

a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult,

de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve

betöltéséig,

■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.

Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláz

tatási támogatást, aki közoktatási intézményben

tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége meg

szűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy

háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy há

zastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki

kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy

akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt

meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti,

örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével,

gyámjával.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 8. §-ában.]

Sajátos nevelési igényű az a gyermek (tanuló),

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéle

ménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfo

gyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megis

merő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós

és súlyos rendellenességével küzd.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

15. § (1) bekezdésében.]

Intézményi elkülönített számlakezelés

Változás 2012. január 1-jétől. A gyermekotthon
vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés

végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban,

javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézet

ben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló

gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes ösz-

szegét (a korábbi 50 százalék helyett) az intézmény
költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek

teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja an

nak személyre szóló felhasználását. A szociális in

tézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét (a

korábbi 50 százalék helyett) az intézmény költség-

vetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak

személyre szóló felhasználását.

[Lásd az 1998/LXXXIV .törvény 13. §-ában.]

Igazolatlan mulasztás

Új előírás 2012. januárl-jétől. A jegyzőnek tájékoz

tatnia kell a kincstárt, ha a tudomására jut, hogy

a még nem tanköteles gyermeket nevelő család kül

földre távozott. (Ilyen esetben a kincstár felfüggesz

ti a családi pótlék folyósítását.)

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 7. § (3),

12. § (2) bekezdéseiben és a 223/1998.

kormányrendelet 11., 27/E§-aiban.]

Nem változott. Ha a 18. életévét be nem töltött

tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgató

jának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz

kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a települési

önkormányzat jegyzője (gyámhatóságként eljár

va) végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás

jogosultját a gyermek védelembe vételének lehe

tőségére. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasz

tott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri

az ötvenet, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe

vételét (eseti gondnokot nevez ki), és felfüggeszti

az iskoláztatási támogatás folyósítását. Az iskoláz

tatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem

vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszü

lőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben

elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy

büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvé

delmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre.

A felfüggesztés időtartama alatt a támogatást

a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni,

majd a folyószámlán összegyűlt összeget a felfüg
gesztés mcgszüntetcsct követően a felfüggesztés

időtartamával megegyező számú hónapra eloszt

va - havi részletekben, természetben kell a gyer

mek számára nyújtani.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

15. §-ában, 37. §. (5)-(7) bekezdéseiben.]

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

CSALÁDTÁMOGATÁS 75

A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban

jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ide

értve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakok

ban felváltva gondozzák gyermeküket.

[Lásd az 1998/LXXX1V. törvény

9.

§ (4) bekezdésében.]

A családi pótlékra való jogosultság szempontjá

ból saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek

nek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelsze

rűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres

jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját

háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell

tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi
tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti

jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül,

akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan

helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti

gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt csa

ládok átmeneti otthonában tartózkodik.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

12. §-ának (2) bekezdésében.]

A családi pótlék összege

Nem változott. A havi családi pótlék összege

(függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy

iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):

■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,

■ egyedülálló esetén 13 700 forint,

■ kétgyermekes család esetén gyermekenként

13 300 forint,

■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként

14 800 forint,

■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén

gyermekenként 16 000 forint,

■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

személy esetén gyermekenként 17 000 forint,

■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyer

meket nevelő személy esetén 23 300 forint,

■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyer

meket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900

forint,

■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan

fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intéz

ményben nem tanuló személyt megillető) nevelési

ellátás összege 20 300 forint,

■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés

végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gon

doskodás alatt álló, illetve szociális intézményben

élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhe

lyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási

támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800

forint.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

11. § (1) bekezdésében.]

Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan

betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár

utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék

aki a magasabb összegű családi pótlékra jogo

sító betegségekről és fogyatékosságokról szóló

5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti beteg

sége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott

felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet

melléklete szerinti, „Igazolás tartósan beteg,

illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elneve

zésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást

a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi

gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő

vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja

ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jel

zi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb

öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját,

illetve az állapot véglegességének tényét. A tar

tósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

után járó magasabb összegű családi pótlék an

nak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség,

súlyos fogyatékosság tényét igazolták.

[Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény

11. § (3) bekezdésében.]

Egyedülálló

1

Új előírás 2012. január 1-étől. Egyedülállónak mi

nősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadék

ban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandó

ságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege

nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenko

ri legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

12. § (3) d) pontjában.]

Nem változott. Egyedülálló az, aki hajadon, nőt

len, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs

élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylő

nek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék ösz-

szegének megállapítása szempontjából egyedülál

lónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki

saját maga vagy a házastársa, élettársa

■ közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőok

tatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és

jövedelemmel nem rendelkezik,

■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági

támogatásban részesül,

■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális

járadékban, rokkantsági járadékban, hadigon

dozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme

nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogo

sultságát megállapították, a reá irányadó öregségi-

nyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]

Anyasági támogatás

Nem változott. Anyasági támogatásra az a nő
jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer -

koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett ter

hesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön

tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhes

gondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági

támogatásban.

Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó

szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő

180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági

támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a szüle

tését követő 180 napon belül - jogerős határozattal

- a gondozásába kerül.

Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági

támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen

tartózkodik Magyarország területén, és a terhes

sége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés

esetén legalább egyszer - Magyarország területén

terhesgondozáson vett részt.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

29.

§ (l)-(3) bekezdéseiben.]

Az anyasági támogatás összege gyermekenként

a gyermek születésének időpontjában érvényes

öregséginyugdíj-minimum - 2012-ben 28 500 forint

- 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (te

hát 64125, illetve 85 500 forint).

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 29. §-ában.]

Gyes, gyet______________'__________________

Nem változott. Gyermekgondozási segélyre

az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki

a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gon

doz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve

súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba

helyezésének időpontjától számított hat hónapig

gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe

fogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefoga

dás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás

előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte

a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem.

[Lásd az 1998/ LXXXIV. törvény

20/B§ (l)-(2) bekezdéseiben.]

Gyesen, gyeten lévők heti harminc órában vé

gezhetnek keresőtevékenységet.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 21. §-ában.]

Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves

korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek

vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy

több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a leg

fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 23. §-ában.]

Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő

gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe nap

közbeni ellátást.

[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]

A gyermekgondozási támogatást - a gyermek-

gondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást

- a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe

veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem

osztható meg).

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 25. §-ában.]

A16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult

gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy ház

tartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor

HVG ]TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

76 |CSALADTAMOGATAS

a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani

és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyer

mekek tankötelessé válása évének végéig jár.

Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az is

kolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása

évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

Ha a gyermekgondozási támogatásban részesü

lő személy az általa nevelt gyermek halála miatt el

veszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás

folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától

számított három hónap múlva kell megszüntetni.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

28. §. (1) bekezdésében.]

Méltányosságból engedélyezhető a gyes tovább-

folyósítása a gyermek általános iskolai tanulmánya

inak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig ha

betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis

intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen

címen nem engedélyezhető.)

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 22. §-ában.]

Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támoga

tás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak

aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tör

vény szerinti rendszeres pénzellátásban (például

gyedben, rendszeres segélyben) részesül.

Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan

gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal el

helyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek,

illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot megha

ladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem

számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha

a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett

végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 27. §-ában.]

Munka gyes mellett

Nem változott. A gyesen lévő szülő a gyermek

egyéves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő

állást vállalhat (ha a munkavégzés az otthonában

történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavég

zésére). A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos

gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek egyéves

kora után időkorlátozás nélkül folytathat kereső-

tevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyer

mekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül

lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor

a gyermekgondozási segélyben részesülő személy

a gyermekek számától függetlenül egy gyermek

után jogosult gyermekgondozási segélyre.

A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyerme

ket óvodában, bölcsődében helyezi el.

[Lásdaz 1998/LXXXIV. törvény

21., 27. §-aiban.]

Nagyszülő gyesen

Nem változott. A szülő helyett a nagyszülő is

igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek

elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának

további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak

erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal,

hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az eset

ben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő)

társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve korha

tár előtti ellátásban vagy rehabilitációs járadékban

részesül.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

20/A, 21/A §-aiban.]

A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3

éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára ke

resőtevékenységet, addig semmilyet.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 21/A §-ában.]

A gyes, gyet összege

Nem változott. A gyes és a gyet megegyezik

az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2012-ben

havi 28 500 forint). Hó a gyes vagy a gyet nem teljes

hónapra jár, a naptári napon/ként kapható összeg

a támogatás havi összegének harmincadrésze.

Ikergyermekek esetén a gyes összege az öreg

ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két

gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek

esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek

esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 26. §-ában.]

Ha a gyermekgondozási támogatásban részesü

lő személy az általa nevelt gyermek halála miatt el

veszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás

folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától

számított három hónap múlva kell megszüntetni.

Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt

veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgon

dozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét

a halálesetet követő három hónap múlva kell csök

kenteni .

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

28. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Kifizetőhelyek, igényérvényesítés

Nem változott. A családtámogatásokat a kincs

tári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő

hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig.

Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja

szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a ha

táridő az azt követő első munkanap.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

37. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott mű

ködnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos

igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiz

tonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek

a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hiva
tal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiz

tonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni

Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.

[Lásd a 223/1998. kormányrendelet

4/B § (4) bekezdésében.]

Ha a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed

iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását kö- ,

vetően az igénylő gyermekgondozási segély iránti

kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mint

ha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is

a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének idő

pontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig

az időpontig visszamenőleg megkapja).

[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]

Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény

benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra álla

pítható meg.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény 37. §-ában.]

A közoktatási intézményben tanulmányokat
folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről,

fennállásáról és megszűnésének várható időpont

járól a név és a taj-szám közlésével az Oktatási

Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat

a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról

az Oktatási Hivatal és a kincstár megállapodást köt.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

36/A § (1) bekezdésében.]

A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban

- bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogo

sultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés

elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást,

a folyósító szerv azt visszafizetteti.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

39. és a 223/1998. kormányrendelet

3. §-aiban.]

Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon

és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is

lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi

CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza).

Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.

[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]

Jogalap nélküli ellátás

Nem változott. A jogalap nélkül - vagyis nem jo

gosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellá

tás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha

a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást

a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán

nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelem

hez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és

átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az át

adás megtörtént. [Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

43.

és a 223/1998. kormányrendelet

26. §-aiban.]

Ellenőrzés

Nem változott. A Magyar Államkincstár ellenőr

zi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen álla

pítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el

ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot

megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági

feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellen

őrizheti.

[Lásd az 1998/LXXXIV. törvény

49. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

MUNKANELKÜL1-ELLÁTÁS0I<

77

tását kö-

ly iránti
ni, mint

ámét is

nek idő

st eddig

-ában.]

z igény

)ra álla-

■ában.]

nyokat
léséről,

iőpont-

ktatási

lgáltat

tájáról

ást köt.

irvény

ében.]

ásban

i jogo-
lentés

Hátast,

rvény

idelet

;ban.]

inyon

tón is

'4. évi

azza).

izolja.

bán.]

I—-P

snjo-

Mit kell tudni

a munkanélküli-ellátásokról?

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Új előírás 2012. január 1-jétől. Nem jogosult

álláskeresési segélyre, aki korhatár előtti

ellátásban, szolgálati járandóságban, balett

művészeti életjáradékban, illetve átmeneti

bányászjáradékban részesül.

[Lásdazl991/lV. törvény

30. § (1) e) pontjában.]

Változás 2012. január 1-jétől. A nyugdíj előtti

álláskeresési segély feltétele, hogy a munka-

nélküli 45 napon át álláskeresési járadékban

részesült (korábban ez 90 nap volt)

[Lásd az 1991,/IV. törvény

30. § (l)b) pontjában.]

Keresetpótló juttatás összege

Változás 2012. január 1-jétől. A keresetpótló jut

tatás összege nem lehet alacsonyabb a megál

lapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér

(2012-ben havi 71 800 forint) 60 százalékánál

(2012-ben havi 43 080 forintnál), és nem halad

hatja meg a megállapításakori közfoglalkozta

tási bér összegét. (2011-ben a keresetpótló jut

tatás alsó határa a minimálbér 60 százaléka,

46 800 forint, felső határa pedig a minimálbér,

78 ezer forint volt.) [Lásd az 1991/IV. törvény

14. § (6) bekezdésében.]

Foglalkoztatást bővítő támogatások

Új előírás 2012. január 1-jétől. Szociális szövet

kezet munkaadónak legfeljebb a munkabér

és járuléka 70 százalékáig terjedő támogatás

adható, feltéve, hogy vállalja, hogy a hátrá

nyos helyzetű személyt a támogatás folyósí

tási időtartama után legalább ezen időtartam

feléig tovább foglalkoztatja. A támogatás és

a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama

legfeljebb egy év (maximum nyolc hónap

támogatott foglalkoztatás plusz négy hónap
kötelező továbbfoglalkoztatás), legalább 24

hónapja álláskeresőként nyilvántartott sze

mély foglalkoztatása esetén legfeljebb két év

lehet (maximum 16 hónap támogatott foglal

koztatás plusz nyolo^hónap kötelező tovább

foglalkoztatás).

/

A támogatás további feltétele, hogy a tá

mogatási kérelem benyújtását megelőző 12

hónapban a munkavállaló munkaviszonyát

a támogatott szövetkezet a működési körében

felmerülő okból rendes felmondással nem

szüntette meg, és kötelezettséget yállal rá,

hogy a munkaviszony megszüntetésére a tá

mogatás folyósításának időtartama alatt sem

kerül sor.

[Lásd az 1991/IV. törvény

a 16. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Álláskeresési ellátások

Változás 2011. szeptember 1-jétől. Jelentősen át

alakult az álláskeresési támogatások rendsze

re. Ennek elemei a következők:

■ egy nap ellátásért tíz nap jogszerző időt kell

felmutatni (korábban öt nap járulékfizetésért

lehetett egynapi ellátást szerezni),

■ 90 napra rövidült a járadékban tölthető idő

(korábban ez maximum 270 nap lehetett),

■ a minimálbér összegére csökkent az álláske

resési járadék felső határa (korábban ez a mi

nimálbér 120 százaléka volt),

■ megszűnt az álláskeresési segély azon biz

tosítottak esetében, akik legfeljebb 200 nap,

továbbá azokéban, akik 900 napnál hosszabb

jogszerző idővel rendelkeznek,

■ az ellátásra való jogosultsághoz minimum

360 nap jogszerző idővel kell rendelkezni (ko

rábban 365 nappal kellett),

■ a jogszerző időt az álláskeresővé válást meg

előző három év alatt lehet összegyűjteni (ko

rábban öt év alatt lehetett).

[Lásd az 1991/IV. törvény 25-29. §-aiban.]

Változás 2012. január 1-jétől. „Álláskeresési

ellátásokra” módosul az átmenetileg munka

nélkül maradók juttatásaira (álláskeresési já

radék, álláskeresési segély) eddigi „álláskere

sési támogatások” gyűjtőfogalma.

[Lásd az 1991/IV. törvény 24-38. §-aiban.]

Jogszerző idő

Új előírás 2012. január 1-jétől. Az álláskeresési

járadékra való jogosultság időtartamának

meghatározásánál jogszerző időnek minősül,

ha az álláskereső önkéntes tartalékos katonai

tényleges szolgálatteljesítés miatt volt fizetés

nélküli szabadságon. [Láscfáz 1991/IV. törvény

25. § (4) d) pontjában.]

Együttműködési kptelezettség

Változás 2012. január 1-jétől. Az álláskeresőnek

15 napon belül kell bejelentenie az állami fog

lalkoztatási szervhez az adataiban történt vál

tozásokat (a korábbi nyolc nap helyett).

[Lásd az 1991/IV. törvény

54. § (9) c) pontjában,

58. § (5) d) 1-5. alpontjaiban.]

Nyilvántartás szünetelése

Új előírás 2012. januárl-jétől. Az álláskereső ak

tív munkahelykereső tevékenysége és álláske

resőként való nyilvántartása szünetel

■ a terhességi-gyermekágyi segélyre és gyer

mekgondozási díjra való jogosultság meg

állapítását követő naptól, továbbá a gyer

mekgondozási segélyre való jogosultság

megállapításának napjától,

■ az önkéntes tartalékos katonai tényle

ges szolgálatteljesítés időtartama alatt.

[Lásd az 1991/IV. törvény

54. § (14a) d)-e) pontjaiban.]

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

78

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Mit kell tudni

■■

a szakképzési
hozzájárulásról?

2012. január 1-től új törvény állapítja meg

a szakképzési hozzájárulás szabályait.

A hozzájárulás alapja, mértéke

Változás 2012. januárl-jétől. A szakképzési hoz

zájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet

terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (nem

a társadalombiztosítási alap, mint korábban).

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési

hozzájárulást naptári évre állapítja meg (ko

rábban az üzleti évre is megállapíthatta).

A számviteli törvény hatálya alá tartozó

egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szo

ciális hozzájárulási adó alapját a számvitelről

szóló törvény szerint megállapított éves árbevé

tele és az egészségbiztosítási szervtől származó

Megszűnő hozzájárulás
csökkentési lehetőségek

A bruttó kötelezettség 2012-től már nem csök

kenthető

■ a gyakorlati képzéssel kapcsolatos elszá

molható költségek (kiadások) összegével,

■ a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül

szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti

díjára, karbantartására stb. a tárgyévben for

dított összeggel,

■ a szakmai alapképzést is szolgáló tanmű

helyre a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és

arányos költségei (kiadásai) összegével,

■ a tanuló-, illetve a hallgatói szerződés alap

ján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gya

korlati képzése során anyagköltségre fordított

összeggel,

■ a saját munkavállaló számára felnőttképzé

si szerződés, illetve a munka törvénykönyve

szerinti tanulmányi szerződés alapján meg

szervezett képzés költségeivel,
■ a térségi integrált szakképző központ

(TISZK) részét képező szakképző iskola, va

lamint a felsőoktatási intézmény számára

nyújtott - a gyakorlati képzés tárgyi feltételei

javítását szolgáló - felhalmozási támogatással

(fejlesztési támogatással).

árbevétele arányában, minden más hozzájáru
lás-kötelezettnek pedig-a közhasznú nonprofit

gazdasági társaság kivételével - az éves bevéte

le és az egészségbiztosítási szervtől származó

bevétele arányában kell megosztania.

[Lásda20iyCLV. törvényi §-ában.]

Nem változott. A szakképzési hozzájárulás

mértéke: 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság

nak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó

alapját a számvitelről szóló törvény szerint

megállapított éves árbevételéből a társasági

adóról és az osztalékadóról szóló tprvény 6.

számú melléklet E) fejezete alapján meghatáro

zott kedvezményezett tevékenysége és a vállal

kozási tevékenysége árbevétele arányában kell

megosztania.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

4. § (2), (4) bekezdéseiben.]

A hozzájárulás kötelezettjei

Változás 2012. január 1-jétől. Szakképzési

hozzájárulás fizetésére kötelezett a közjegy

zői iroda is.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 2. §-ában.]

Nem változott. Továbbra is hozzájárulás-fize-

tésre kötelezett a belföldi székhelyű

■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről

szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot

ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felső-

oktatási intézmény által alapított társaságot,

valamint az olyan társaságot, amelyben a felső-

oktatási intézmény részesedést szerzett,

■ szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, vala

mint az iskolaszövetkezetet,

■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös

vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdál

kodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot

-, egyes jogi személyek vállalata és a leányvál

lalat,
■ ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a szabadal

mi ügyvivő iroda,

■ személyi jövedelemadóról szóló törvényben

meghatározott egyéni vállalkozó,

■ egyéni cég,

■ belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

külföldi székhelyű jogi személy, jogi szemé

lyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi

egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön te

lephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

2. § (l)-(2) bekezdéseiben.]

Az átalányadózónak nincs bevallási és

elszámolási kötelezettsége, fizetési kötele

zettségét pedig az átalányadó megfizetésével

teljesíti.

Az evaalany adózó az egyszerűsített vállal

kozói adóról szóló törvényben meghatározott

módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fize-

tési kötelezettségét. [Lásd a 2011/CLV. törvény

2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Mentesség hozzájárulás alól

Változás2012. januárl-jétől. Bővül a mentesítet

tek köre: nem fizet szakképzési hozzájárulást

az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi

ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői

iroda a tevékenységében személyesen közremű

ködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont

továbbra is fizet hozzájárulást).

[Lásd a 2011/CLV. törvény

t.§ (1), (5) bekezdéseiben.]

Nem változott. Továbbra sem kötelezett szak

képzési hozzájárulásra:

■ a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kö

telező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó

szervezet,

■ az egészségügyről szóló törvényben meghatá

rozott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy

az egészségbiztosítási szervvel szerződést kö

tött, és nem költségvetési szervként működik

- az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásá

val összefüggésben terhelő szociális hozzájáru

lási adó alapja után,

■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az álta

la foglalkoztatott után igen),

■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tör

vény melléklete alapján megállapított kedvez

ményezett tevékenység ellátásával összefüggés

ben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási

adó alapja után.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

2. § (5) bekezdésében.]

A hozzájárulás teljesítése

Változás2012. januárl-jétől. A szakképzési hoz

zájárulás teljesíthető

■ a szakképzésről szóló törvényben foglaltak

szerint a szakközépiskola vagy szakiskola

(együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulás

ra kötelezett között létrejött együttműködési

megállapodás alapján vagy a szakképző iskola

tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között

létrejött tanulószerződés alapján folytatott

gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi időt

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 79

Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzéssel

Gyakorlati képzésre elszámolható

normatíva

Új előírás 2012. január 1-jétől. A gyakorlati

képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kö

telezettek által elszámolható költségeire az is

kolai rendszerben oktatható szakképesítések

re differenciált normatíva kerül bevezetésre.

Az alapnormatíva 440 000 forint/fő/év, amit

2012-re a szakképzési hozzájárulási törvény,

az azt követő évekre pedig a mindenkori éves

költségvetési törvény rögzít.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 8. § (1) bekez

désében és a 280/2011. kormányrendelet 2.

§-ában.]

A szakképzésihozzájárulás-fizetési bruttó

kötelezettséget csökkentő tétel a szakmai gya

korlat idejével (napjaival) arányosan számít

ható szakközépiskolával vagy szakiskolával

kötött együttműködési megállapodás, illetve

a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó

gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

szervezett gyakorlati képzés esetén. Az egyna

pi gyakorlati képzési normatíva tanulók esetén

az alapnormatíva 1/130 részével, hallgatók

esetén 1/100 részével számolva határozha

tó meg. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség

a napi normatíva, valamint a képzési napok

és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával

csökkenthető.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

4. § (2), illetve 6. § (2) bekezdéseiben.]

Osztószám együttműködési megállapo

dásnál

A szakképző iskolákban egy tanítási évben

átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüg

gő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és

vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és

gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban sze

replő szakképesítésekre átlagosan jellemző

40-60 százalékos arányt - figyelembe véve te

hát a szakképesítések túlnyomó többségében

az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási

nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben

és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő

szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130

gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osz

tószámmal került meghatározásra az egynapi

gyakorlati képzési normatíva, melynek az ösz-

szege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva

130 nappal) napi 3385 forint. (40 százalékos

nál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén

a teljes gyakorlati képzés megszervezhető

együttműködési megállapodás keretében.)

Tehát például az összefüggő szakmai gya

korlat megszervezése esetén a gazdálkodók

tanulónként (20 nap x 3385 forint) 67 700 fo

rint csökkentő tételt számolhatnak el az adott

szakmai gyakorlati hónapra.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

4. § (2) bekezdésében.]

Osztószám felsőoktatásban

A felsőoktatási törvény alapján a félév öt

hónapból álló oktatásszervezési időszak, át

lagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így

az egynapi gyakorlati képzési normatíva ösz-

szege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva

100 nappal) 4400 forint/nap.

így például a gyakorlatigényes szak

keretében a szakmai gyakorlat megszer

vezése esetén a gazdálkodók hallgatón

ként (20 nap x 4400 forint) 88 000 forint

csökkentő tételt számolhatnak el havonta.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

6. § (2) bekezdésében.]

Előlegfizetés

A szakképzési hozzájárulási előleg fizeté

sénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő

tétel havi összegét a gyakorlati képzési norma

tíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített

gyakorlati képzési napok számának a szorzata

képezi tanulónként, illetve hallgatónként.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

6. § (4) bekezdésében.]

Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szak

képző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés

alapján folytatott gyakorlati képzés szervezé

sével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségé

nek, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő

tétel összegével csökkentheti. A csökkentő té

tel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószer

ződés a tárgyév egészére fennáll - tanulón

ként, az alapnormatíva-összeg és a rendelet

mellékletében szereplő, a tanulószerződésben

megnevezett szakképesítéshez tartozó szak

macsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell

meghatározni. Ha a tanulószerződés hatálya

nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként

az előlegfizetési szabályok szerint számított

havi csökkentő tételek összege adja a csök

kentő tétel éves összegét.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

5. § (l)-(3) bekezdéseiben.]

A tárgyév teljes időtartamára fennálló ta

nulószerződés esetén a szakképzési hozzájá

rulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi

összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulón

ként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő

tétel éves összegének egytizenketted része

képezi.

Ha a tanulószerződés megkötésére hónap

közben kerül sor, a csökkentő tétel - az elő

legszámítás szabálya szerint meghatározott

- összege azon hónapra számolható el a ta

nuló után először, amelyben a hozzájárulásra

kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést

teljesített.

Ha a tanulószerződés hónap közben szű

nik meg, az adott hónapra vonatkozóan

a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya

szerint - számított összegét az adott hónap

ból a tanulószerződés megszűnésének napjáig

eltelt napok és az adott hónap naptári nap

jai számának arányában kell meghatározni.

[Lásd a 280/2011. kormányrendelet

5. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

követő összefüggő szakmai gyakorlatot is -

szervezésével;
a 2012. augusztus 31-éig: a gyakorlatigényes
alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati
képzés szervezésével, ha a gyakorlati képzésre

a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulás

kötelezett - a felsőoktatásról szóló 2005. évi

CLXXXVII. törvény 31. paragrafus (1) bekez

dése alapján - együttműködési megállapodást

kötött;

■ 2012. szeptember 1-jétől: gyakorlatigényes

alapképzési szak keretében szervezett szakmai

gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső

képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói

munkaszerződés alapján kerül sor.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzá

járulási kötelezettségének a gyakorlati képzés

szervezésével nem (vagy csak részben, illetve

csak időszakosan) tesz eleget, az állami adóha

tóságnál vezetett számlára történő befizetéssel

teljesíti bruttó - vagy a csökkentő tételként fi

gyelembe vehető összegek levonását követően:

nettó - kötelezettségét.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 5. §-jában.]

Visszatérítés

Új előírás 2012. január 1-jétől. A kötelezettségét

gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hoz

zájárulás-kötelezett a bruttó kötelezettségét

80 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

2012-re440 ezer forint/fő/év összegben rögzített

alapnormatíva alapján - az erről szóló kormány-

rendeletben meghatározott, gyakorlati képzési

normatívák szerint - számított összeggel (csök

kentő tétel) csökkentheti.

Ha a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag

tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szer

vezésével teljesítőnél a csökkentő tétel összege

meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét,

a meghaladó rész visszaigényelhető az állami

adóhatóságtól. E szabály átmeneti szabályként

(kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alap

ján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási

kötelezettségre is érvényes.

Az állami adóhatóság a visszatérítésnél

az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el.

A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell

elszámolni.

A gyakorlati képzést szervező átalányadózó

hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visz-

szatérítés.

Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége

mértékét az, aki a szakképző iskolával kötött

együttműködési megállapodásban a szakkép

zésről szóló törvényben meghatározott időtar

tamot meghaladó mértékben vállal kötelezett

séget, és tanulószerződéssel nem rendelkezik.

Ha a hozzájárulás-kötelezett a tanulószer

ződést határidő előtt jogellenesen felmondja,

a szerződés felmondását követő 15 napon belül

köteles az állami adóhatóságnál vezetett szám

lára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló

törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai

szerint) a tanulószerződés alapján 2012. január

1-je után, a szakképzési hozzájárulási kötele

zettsége terhére a tanulószerződés felmondásá

ig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

8 § (l)-(4) és (8) bekezdéseiben.]

Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott

Új előírás 2012. január 1-jétől. Aki tanulószer

ződés alapján gyakorlati képzés szervezésével

teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak

részben rendelkezik a szakképzésről szóló tör

vényben meghatározott és a tanulószerződés

ben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez

szükséges feltételekkel, megállapodást köthet

egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szer

vezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesí

tési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre

átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját.

Az átirányítás időtartama a tanulószerződés
ben meghatározott gyakorlati képzési idő legfel

jebb 50 százaléka lehet, azzal, hogy a teljesítési

megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan

költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani

a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési

megbízott az általa az átirányítottaknak vég

zett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti

a normatíva szerinti csökkentést.

Az átirányítással megvalósuló gyakorlati

képzésre vonatkozó megállapodásnak tartal

maznia kell

■ az együttműködési megállapodást kötő felek

(a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési meg

bízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószá

mát, statisztikai számjelét, cégjegyzék- vagy

nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási

számát;

■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakor

lati képzésben részesülő tanulószerződéses ta

nulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti
létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szerve-

zőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;

■ a szakképző iskola szakmai programjában

szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hoz

zájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés ke

retében végzett gyakorlati képzés időtartamát,

valamint az átirányítás időtartamát s annak

arányát tanévenként;

■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszeré

nek leírását;

■ az együttműködési megállapodást kötő felek

nek a gyakorlati képzés végrehajtásávaj kapcso

latos jogait és kötelezettségeit;

■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tör

vény szerint megillető természetbeni juttatások

biztosításának rendjét, a tanuló felelősségbizto

sításának költségviselőjét;

■ a gyakorlati képzéssel összefüggésben a telje

sítési megbízottat megillető díjazást;

■ a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanu

ló felügyeletéről gondoskodni köteles személy

megnevezését.

Ha a hozzájárulásra kötelezett a megkötött

tanulószerződésben rögzített gyakorlati kép

zés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50

százalékát meghaladó mértékben vesz igénybe

teljesítési megbízottat, az adott tanulószerző

déses tanuló után nem érvényesítheti a norma

tíva szerinti csökkentést.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

8. § (5)-(7) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés, határidők

Változás 2012. január 1-jétől. A hozzájárulásra

kötelezett maga állapítja meg, elektronikus

úton bevallja és maga fizeti meg - a tárgyévet

követő év február 25-éig - az állami adóható

ságnak
■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves

bruttó kötelezettségét,

■ a csökkentő tétel éves összegét,

■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő

tétel különbözeiéként megállapított éves nettó

kötelezettségét.

A hozzájárulás-kötelezett az év 1-11. hónap

jára havonta szakképzési hozzájárulási előleget

fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó köte

lezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel az elő

legbefizetésnél időarányosan figyelembe vehe

tő, ha a kötelezett kizárólag tanulószerződés

alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesít,

és a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó

kötelezettsége mértékét. Ez esetben a kötele

zettséget meghaladó rész visszaigényelhető. E

szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszer

ben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati

képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezett

ségre is érvényes.
Az előleg összegét a kötelezett havonta maga

állapítja meg, elektronikus úton bevallja, és

megfizeti - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig

- az állami adóhatóság által vezetett számlára,

vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.

A befizetett előleg és az éves nettó kötele

zettség különbözetét a tárgyévet követő év feb

ruár 25-éig kell befizetni, iHetve a többletbefi

zetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől

eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy

a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő

szakképzési hozzájárulás alapjának meghatá

rozásához szükséges árbevétele összetételében

bekövetkezett - a főszabály szerinti éves beval

lásában figyelembe nem vett - változás esetén

a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üz

leti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig

vallja be (a társasági adóról készítendő bevallá

sában), fizeti meg vagy igényli vissza.

A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró ösz-

szeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás ese

dékességének napjától kezdeményezheti.

A hozzájárulásra kötelezettnek a szakkép

zési hozzájárulás bevallásával, befizetésével,

elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos

kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló

törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szak

képzési hozzájárulási törvény által nem szabá

lyozott kérdésekben. Az ellenőrzés érdekében

a gazdasági kamara az állami adóhatóságnak

közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az ál

tala a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult

hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanuló-

szerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 9., 11. §-aiban.]

Képzés, képzési rendszerfejlesztésének
támogatása

Változás 2012. január 1-jétől. A szakképzési

hozzájárulásból származó bevételek a Nemze

ti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források

felhasználhatók:

■ kormánydöntés alapján szak-, illetve felnőtt-

képzéssel összefüggő központi programra; to

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 81

•hónap,
előleget

ttó köte-
'l az elő.

be vehe-

?rződés
Iteljesít,

i bruttó
kötet
hető. E

ndszer-

korlati

elezett-

amaga

Hja, és

lapjáig

miára,

szeget,

kötele-
év feb-

etbefi-

yelni.

évtől

)vagy

tendő

?hatá-

lében

beval-

setén

azüz-

Pjáig
vallá-

dösz-

ese-

ckép-

ével,

atos

zóló

zak-

abá-

ben

nak

izál-

sult

uló-
z.

m.]

esi

ize-

sok

iőtt-

to-

vábbá - kérelemre - képzési célú támogatásra

legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő,

magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető

jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelke

ző gazdasági társaság számára; a kkv-s körbe

nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére

olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - is

kolai rendszerű szakképzés keretében - tanu

lószerződés alapján gyakorlati képzés folyta

tását tervezi; valamint az ilyen tanműhelyben

folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek

fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftver

felhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt

álló szoftvertermék megszerzéséhez,
■ hozzájárulásra nem kötelezett, a szakkép

zésről szóló törvény szerint tanulószerződés

kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egy

házi fenntartású intézmény, költségvetési szerv,

nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntar

tott intézmény) normatív támogatására,

■ a közoktatási intézményben nappali rendsze

rű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon

szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogvi

szonyban álló, a gazdaság által az adott megyé

ben igényelt szakképesítést tanulókat megillető

- a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló

328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben meg

határozott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj

és az ezzel összefüggésben felmerült költségek

támogatására,

■ a költségvetési törvény által előírt európai

uniós társfinanszírozási kötelezettség kereté

ben szak- és felnőttképzési célokra,

■ a decentralizált keretből finanszírozható cé

lokra (az előző pontok levonását követően fenn

maradó összeg 75 százalékáig),

■ a központi keretből finanszírozható célokra

(az előző pontok levonását követően fennmara

dó összeg erejéig).

[Lásd a 2011/CLV. törvény 12., 14§-aiban.]

A decentralizált keret beruházási célú támo

gatásokra használható fel

■ a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati

képzés támogatására azon tanulók esetében,

akiknek az elméleti képzése a térségi integrált

szakképző központ iskolai rendszerű szakkép

zést folytató intézményeiben folyik,

■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüg

gésben a térségi integrált szakképző központ

iskolai rendszerű szakképzést folytató intéz

ményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős

miniszterrel szakképzési feladatellátásra meg

állapodással rendelkező szakképzést folytató

intézményben; speciális szakiskolában és kész

ségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakkép

ző iskola fenntartójával kötött megállapodás

alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzés

ben részt vevő állami felnőttképzési intézmény

nél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlat-

igényes alapképzési szak keretében folytatott

szakképesítést, illetve szakképzettséget és

végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek

a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni

értékű jogok közé sorolható szoftverfelhaszná

lási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvéde

lemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.

A támogatás odaítélése nyilvános pályázat

alapján történik.

[Lásd a 2011/CLV. törvény

17. §-ban, 19. § (l)-(3) bekezdéseiben.]

A központi keretből a decentralizált keretnél

megfogalmazott célokon (beruházási támoga

tásokon) túlmenően

■ beruházási célú támogatás nyújtható az álla

mi szak- és felnőttképzési szervnek,

■ támogatás nyújtható a szakképesítésért fele

lős miniszter által a szakképzésről szóló törvény

alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgál-

tató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez

szükséges tananyag- $s taneszközfejlesztéshez,

központi programok kidolgozásához, valamint

az általa szervezett szakmai elméleti és gya

korlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és

gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos

szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez

(az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében

nyilvános pályázatot írhat ki),

■ támogatás nyújtható a gazdasági kamarák

nak - a gazdasági kamaráknak nyújtott tá

mogatási kereten belül, a gazdasági kamarák

szakképzési feladatellátásában megállapodás

alapján együttműködő országos gazdasági

érdek-képviseleti szervezeteknek - a gazdasá

gi kamarákról szóló törvényekben, valamint

a szakképzésről szóló törvényben meghatáro

zott feladataik, továbbá a szakképesítésért fele

lős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt

szakképzési feladatok ellátására,

■ kérelemre támogatás nyújtható az országos

gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés

fejlesztésében közreműködő közalapítványok

és szakmai szervezetek részére a szakképzés

fejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához,

valamint - nyilvános pályázat útján - országos

szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez,

■ támogatható a beruházási célú támogatásra

jogosultnál (lásd decentralizált keret) a szak

képzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag-

és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti,

gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak-

és gyakorlati oktatók akkreditált továbbkép

zése,
■ forrás biztosítható a felnőttképzésről szóló

2001. évi Cl. törvényben meghatározott iskola-

rendszeren kívüli felnőttképzési célokra, vala

mint
■ támogatás nyújtható az oktatásért felelős

miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai

ellátásához, melyek a következők lehetnek:

a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

ben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai

és szakközépiskolai általános műveltséget meg

alapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása

és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásá

hoz kapcsolódó kutatási, monitoringtevékeny

ség; a középfokú beiskolázás központi írásbeli

felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezé

séhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolá

kat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fej

lesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai

tanulói létszámarány alapján az alapkészségek

teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vo

natkozó adatfeldolgozás tekintetében a közok

tatási információs rendszer fejlesztése.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 18-19. §-aiban.]

A támogatások részletes feltételeiről szerző

désben kell megállapodni. A szerződést az álla

mi szak- és felnőttképzési szerv köti meg.

A támogatási szerződés tartalmazza:

■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét,

adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék-

számát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartá

si számát, önkormányzat vagy önkormányzati

társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási szá

mát, szakképző iskola és felsőoktatási intéz

mény esetében az intézmény OM-azonosítóját,

■ a támogatásban részesülő - állami adóha

tóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámla-

számát (a fenntartó elszámolási számlájához

kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető

pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova

a támogatás összege átutalható,

■ a támogatás célját, a felhasználás részletes

leírását,

■ a támogatás összegét, folyósításának módját

és ütemezését,

■ a támogatásban részesülőnek a támogatott

programhoz rendelkezésre álló, elkülönített

saját és egyéb pénzeszköz összegét,

■ a beruházás, illetve a program megkezdésé

nek és befejezésének tervezett időpontját, va

lamint a támogatás felhasználásáról történő

szakmai és pénzügyi elszámolás módját és

időpontját,

■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesz

téssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hall

gatói létszámot,

■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetés-

szerű támogatásfelhasználás jogkövetkezmé

nyeit,

■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálog

jog megszűnésének feltételeit,

■ azon körülményeket, amelyek fennállása

esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől,

■ mindazt, amit az államháztartás működési

rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányren

delet előír.

Az alaprészből nyújtott támogatások fel-

használásának ellenőrzését az állami szak- és

felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért

felelős miniszter által vezetett minisztérium,

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

82 | SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

valamint a jogszabályokban meghatározott

egyéb szervek végzik.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 20-21. §-aiban.]

A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből

a kormány egyedi döntésén alapuló támogatást,

valamint a pályázat útján kapott beruházási

célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd

azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött

tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási

szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből

kapott beruházási célú támogatásból vásárolt

és a támogatással létrehozott ingatlanra leg

alább tízéves időtartamra - a támogatás mér

tékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és
terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást

nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésé

nek feltételeiről a támogatási szerződésben kell

rendelkezni.

Ha a támogatásban részesülő a támogatást

nem a szerződésben meghatározott célra for

dítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett

eszközt, megvalósított létesítményt nem a szer

ződésben meghatározott rendeltetés szerint

használja, illetve az a támogatási szerződésben

meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy

a létesítményt megszünteti, a kapott összeget

visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és

azt a támogatás folyósításától számítva a min

denkori jegybanki alapkamat kétszeresével

növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti

Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál

vezetett számlájára az alaprész javára. A visz-

szafizetett támogatás összegével a kedvezmé

nyezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék

megszüntetése után - csökkenteni kell.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 22. §-ában.]

Átmeneti rendelkezések

A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési

alaprésze javára fennálló követelések és terhére

vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatá

si Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik,

ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.

A hozzájárulási kötelezettség 2011-re vonat

kozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján

kimutatott visszatérítést is, a 2012. január 1-jét

megelőzően hatályos szabályokat kell alkal

mazni, az alábbiak figyelembevételével.

A 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó

hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől

eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kö

telezett

■ az üzleti év első napjától december 31-éig idő
arányosan a szakképzési hozzájárulásról szóló

(korábbi) 2003. évi LXXXVI. törvény szerint,

■ 2012. január 1-jét követően a szakképzési

hozzájárulásról szóló (új) 2011. éviCLV. törvény

szerint

teljesíti.

2011-ben kezdődő üzleti év esetén a 2011. de

cember 31-éig terjedő időszakra

■ a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő

hozzájárulás-kötelezett az állami szak- és fel

nőttképzési szerv felé,

■ a gyakorlati képzést nem szervező hozzájáru

lásra kötelezett az állami adóhatóság felé

teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012.

február 25-ig benyújtandó soron kívüli beval

lásban.

2011-ben kezdődő üzleti év esetén, ha a 2011.

december 31-éig terjedő időszakban a hozzájá

rulásra kötelezett a kötelezettségét részben a sa

ját munkavállalói számára a felnőttképzésről
szóló 2001. évi Cl. törvényben meghatározott

felnőttképzési szerződés és a munka törvény-

könyve szerinti tanulmányi szerződés vagy

a tanulmányok folytatására történő munkáltatói

kötelezés alapján megszervezett képzés költsé

gei elszámolásával teljesíti, 2lj)12. február 25-éig

a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötele

zettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei

kormányhivatal munkaügyi központja részére.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 25-26. §-aiban.]

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek,

amelyik hozzájárulási kötelezettségé) 2012. ja

nuár 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében

gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és

a gyakorlati képzésre

■ együttműködési megállapodás alapján került

sor, 2012. január 1-jét követően az együttműkö

dési megállapodás szerinti időtartamból még

hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége

teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási

szabályokat kell alkalmaznia,

■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012.

január 1-jét követően a hallgatói szerződésben

meghatározott időtartamból még hátralevő idő

re a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél

a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó

szabályokat kell alkalmaznia.

A felsőfokú szakképzés keretében folyó

gyakorlati képzésre (akár együttműködési

megállapodás, akár hallgatói szerződés alap

ján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét

követően még hátralevő időre a hozzájárulási

kötelezettség teljesítésénél a normatívára és

a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, va

lamint a korlátozó feltételeket is megfelelően

alkalmazni kell.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 27. §-ában.[

2012.

január 1-je előtt a Munkaerő-piaci

Alap képzési alaprészéből, valamint annak

jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alap
részből kapott beruházási célú támogatással

megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló léte

sítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől el

térő céllal működtetni, ha a támogatási szerző

désben meghatározott időtartam még nem telt

el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény

eredeti rendeltetésének megfelelően nem mű

ködtethető tovább, a létesítmény szükségessé

váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti

meg az érintett szakképző iskola fenntartóját,

ha az a létesítményt szakképző iskolai tanu

lók gyakorlati képzésére kívánja továbbmű

ködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, ak

kor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti

meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot

teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző

iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja

továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírá

lásáról a szak- és felnőttképzésért felelős mi

niszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai

e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából

az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell

fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 28. §-ában.]

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012.

január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallga

tói szerződést az abban foglalt határidő lejárta

előtt, 2012. január 1-jét követően jogellenesen

felmondja, a szerződés felmondását követő 15

napon belül köteles a szakképzési hozzájáru

lási kötelezettsége terhére a szerződés alapján

annak felmondásáig "

■ az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi

kamattal növelt összegét az állami szak- és fel

nőttképzési szervnek a Magyar Államkincstár

nál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap terü

leti előirányzat-felhasználási keretszámlájára

(EFK-számla) befizetni,

■ a 2012. január 1-jétől érvényesíthető csök

kentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről

szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabá

lyainak megfelelően az állami adóhatóságnál

vezetett számlára visszatéríteni.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 29. §-ában.]

Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik

2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szer

vezésével teljesítette szakképzési hozzájáru

lási kötelezettségét, és a csoportos gyakorlati

képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz be

szerzésére fordított kiadását, költségét a szak

képzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011.

december 31-éig elszámolta, a tárgyi eszközt

köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig -

ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati

képzés céljaira használni.

Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti

a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesí

tés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb

a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az EFK-

számlára befizetni a 2011. december 31-én ha
tályos szabályok szerint a szakképzési hozzá

járulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi

eszközöknek és beruházásoknak - a képzés

megszűnés időpontjában fennálló - a még hát

ralévő használati kötelezettségi idővel arányos

bekerülési értékét.

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

BEVALLAS, BEFIZETÉS

83

iem mű-

ségessé

og illeti

tartóját,

si tanú-

ábbmű-
val, ak-
et illeti

ánlatot

kképző

cívánja

elbírá-
lős mi-

)sultjai

[árából
za kell

lávára.

ában.]

a2012.

hallga-

lejárta

nesen
ető 15

ájáru-

lapján

vételi

és fel-

ícstár-

terii-

lájára

csök-

ijéről

zabá-

ígnál

bán.]

lyik

szer-

íjáru-

írlati

be-

szak-

2011.

közt
,ig_

lati

teti

esí-

Dbb

¡FK-

ha-

ízá-

gyj

iés-

hát-

/os

Mentesül e befizetési kötelezettség alól

■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést

szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja

is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati kép

zést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja,

továbbá
a a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati

képzést jogutód nélkül megszüntető gyakor

lati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett,

ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül

szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítés-

mentesen átadja térségi integrált szakképző

központ keretében működő, nappali iskolai

rendszerű szakképzést folytató intézménynek.

Ez esetben az eszközátadást más adókötelezett

ség nem terheli.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 30. §-ában.]

2011-ben nyújtott fejlesztési támogatás

a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok sze

rint legkésőbb 2012. december 31-éig használ

ható fel a támogatási szerződésben meghatáro

zott célokra; az ezen időpontig fel nem használt

fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-

áig be kell fizetni az EFK-számlára.

A fejlesztési támogatásban részesített 2012.

január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan ese

tén tíz évre - vonatkozóan köteles elszámolást

készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot

szolgáltatni az állami szak- és felnőttképzési

szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos

szabályok szerint fogadott fejlesztési támoga

tásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami

szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást

60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy

jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési köte

lezettséget állapít meg. A megállapított összeget

a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon

belül köteles befizetni az EFK-számlára.

[Lásd a 2011/CLV. törvény 31. §-ában.]

Az adózás rendjéről szóló törvényben meg

határozott elévülés időtartama alatt - a benyúj

tott elszámolás alapján - továbbra is az állami

szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzá

járulási kötelezettségüket a 2012. január 1-jét

megelőzően hatályos szabályok szerint gya

korlati képzés szervezésével teljesítők kötele

zettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is

az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell

benyújtaniuk.

Az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továb

bá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befize

tésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére

a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabá

lyok az irányadók.
A 2012. január 1-jét megelőzően hatályos

szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatá

sok, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési

alaprészéből nyújtott támogatások felhasználá

sának elszámoltatását és ellenőrzését az állami

szak- és felnőttképzési szerv végzi.

Mit kell tudni

a bevallásról, befizetesrol,
adatszolgáltatásról?

Járulékbevallás

Változás 2012. január 1-jétől. Megszűnik a tb-já-

rulék, így annak bevallása is (tb-járulék helyett

szociális hozzájárulási adót kell bevallani).

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § pj bekezdésében.]

Átmeneti szabály. Még társadalombiztosítási

járulékot kell - a 2011. decemberre benyújtott

bevallásban - bevallani a 2011. december havi

bér után, ha azt 2012. január 10-éig kifizetik.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

65. § (2) bekezdésében.]

Nem változott. A foglalkoztatónak es a bizto

sított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgy

hónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton

kell járulékbevallást benyújtania és járulékada

tokat szolgáltatnia.

A mezőgazdasági őstermelő negyedévente,

a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járu

lékokat - elektronikus úton - bevallani.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény 50. §-ában.]

Nem kell a járulékot (és a 2012-ben a tb-

járulékot felváltó szociális hozzájárulási adót

sem) bevallania annak a munkavállalónak, aki

magyarországi biztosítási jogviszonyára tekin

tettel külfölditől kap járulékalapot képező jöve

delmet (például belföldi munkáltatója külföldi

anyavállalatától részvényopciós jövedelmet,

bonuszt). E külföldi juttatótól származó jöve

delmek után a magánszemély 27 százalékos

ehót fizet, amelyet az éves bevallásában vall be.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bekezdésében.]

A Magyarországon bejegyzésre nem köte

lezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott,

a magyar jog szerint biztosított munkavállaló

után a járulékokat a tárgyhónapot követő hó

nap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített,

magyar-angol nyelvű űrlapon kell bevallani.

A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a bel

földi fióktelep, ha nincs fióktelep, a pénzügyi

képviselője - vagy az adózás rendjéről szóló tör

vény szerint meghatalmazott más képviselője

- nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs

fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képvi

selője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie

kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartás
ba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallá

si kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem

kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztató

ként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak

kell a járulékokat a saját nevében bevallania.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

56/A § (l)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatá

sára munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,

és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járu

lékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő

vállalkozásnak kell bevallani.

Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy

másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és

a munkáltatók megállapodása alapján a bért és

annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amely

hez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavál

laló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás kö

teles benyújtani. [Lásd az 1997/LXXX. törvény

56/A § (4) bekezdésében.]

Járulékbefizetés

Nem változott. A foglalkoztatónak és a biz

tosított egyéni vállalkozónak a járulékokat

a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.

A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a ne

gyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni

a járulékokat.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

50. § (l)-(4) bekezdéseiben.]

A munkavállalónak nem járulékokat kell

fizetni, ha magyarországi biztosítási jogviszo

nyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot

képező jövedelmet. A magánszemély e jövedel

me után 27 százalék eho fizetésére köteles, ame

lyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente

fizet be.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bekezdésében.]

Tagdíjbefizetés, tagdíjbevallás

Változás 2011. december 31-étől. Megszűnik

a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tag-

díjfizetése, és így annak bevallása is.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

19. § (2) bekezdésében.]

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

8ff BEVALLAS, BEFIZETES

AZ ADOZAS RENDJE

Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott. A nyugdíj mellett kiegészítő

tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak

az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyug

díjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő

hónap 12. napjáig kell megfizetnie és személyi-

jövedelemadó-bevallásában bevallania - mond

ja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.

törvény 1-2. melléklete.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott. A főállású evás egyéni vál
lalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi

XLI11. törvény 22. paragrafusának (8) bekez

dése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő

12-éig köteles megfizetni és bevallani. A töb

bes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy

heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás

egyéni vállalkozónak a járulékot negyedéven

te, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie

és a tárgynegyedév utolsó hónapjának köte

lezettségeként bevallania. A kiegészítő tevé

kenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó

az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjá

rulékot évente, az adóévet követő hónap 12.

napjáig köteles megfizetni és az éves evabe-

vallásában bevallani.

Jövedelem külfölditől

Nem változott. Nem kell a munkavállaló

nak járulékot fizetnie, ha biztosítási jogvi

szonyával összefüggésben nem a foglalkoz

tatójától, hanem külfölditől kap járulékalapot

képező jövedelmet (például a munkáltatója

külföldi anyavállalatától). A nem biztosítá

si jogviszonyból származó jövedelem után

a magánszemély, ha kifizetőnek nem minő

sülő külföldi a juttató, a negyedévet követő

hónap 12. napjáig 27 százalékos ehót fizet (az

adóelőleggel együtt), amelyet az éves beval

lásában köteles bevallani.

[Lásd az 1998/LXVI. törvény

3. § (1) bekezdésében.]

Bejelentés és adatszolgáltatás

Nem változott. A külföldi vállalkozás magyar

jog szerint biztosított munkavállalóját a kül

földi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képvi

selője vagy az adózás rendjéről szóló törvény

alapján meghatalmazott más képviselője, ezek

hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül

maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól

előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglal

koztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás el

mulasztja, a munkavállaló köteles saját magát

bejelenteni.

Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatá

sára munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,

és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a mun

kavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbeve

vő köteles bejelenteni.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

56/A § (l)-(4) bekezdéseiben.]

A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést köve

tő napon köteles igazolást kiadni a biztosított

nak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen

adatokat jelentett be. A foglalkoztató a bizto

sított kérésére ismételten is köteles - három

munkanapon belül - kiadni az igazolást arról,

hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolás

nak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben

közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének

időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasz

tásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő

mulasztási bírsággal stújtható.

[Lásd az 19^7/LXXX. törvény

44. § (5), 44/A § (7) bekezdéseiben.]

Ha nem biztosított és egészségügyi szol

gáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföl

ditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot

más - személy vagy szerv, szervezet - átvál

lalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15

napon belül köteles bejelenteni az adóha

tóságnak; az átvállalás csak akkor válik ér

vényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.

Á [Lásd az 1997/LXXX. törvény

39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozói bejelentés

Nem változott. Az egyéni vállalkozó 15 napon

belül köteles bejelenteni az állami adóhatóság

nak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsé

ge megváltozik, ha tehát

■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részé

re, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;

■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített,

vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;

■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében tanulmá

nyokat folytat.

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 18. §-ában.]

Egyéni járulék elszámolása

Nem változott. Ha a járulékkötelezettség nem

pénzbeli jövedelem (hanem például részvény-

juttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által meg

előlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak

később kifizetett jövedelemből kell levonni.

A foglalkoztató a biztosítottal terhelő járu

lékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha

annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jö

vedelemből nem lehetséges.

[Lásd az 1997/LXXX. törvény

50. § (5) bekezdésében.]

Mit kell tudni

az adózás
rendjéről
a tb-ben?

Bejelentés

Változás 2012. január 1-jétől. Az iskolaszövet

kezetnek - a munkaszerződés megkötésének

napján - azokat a munkaviszonyban foglal

koztatott tagokat is be kell jelentenie az állami

adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.

[2003/XCII. törvény 16. § (11)]

Nem változott. A munkáltatónak, a kifizető

nek az adóhatósághoz kell elektronikus úton

vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját,

a biztosított egyéni vállalkozónak és őster

melőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási

jogviszony első napjáig, de még a foglalkozta

tás megkezdése előtt. E határidőszabály alól

kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az,

amikor a biztosítás csak utólag - például meg

bízásnál gyakran csak a kifizetéskor - álla

pítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb

a biztosítás megállapítását követő napon kell

megtenni.

A biztosítás megszűnését és szünetelését

nyolc napon belül kell bejelenteni.

Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az ese

ti megbízás keretében foglalkoztatott bizto

sítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy

másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik

(vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).

[2003/XCII. törvény 16. § (4), (8)]

A nem biztosított magánszemélynek -

a 2012-ben már havi 6390 forint - egészség-

ügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezett- ■)

sége keletkezését és megszűnését 15 napon

belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.

Nem kell bejelenteni a magánszemély e

kötelezettségének megszűnését, ha az a biz

tosítási jogviszony létesítése miatt szűnt

meg (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoz

tatói bejelentés alapján a biztosítási jogvi

szony első napjától hivatalból intézkedik

azegészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési
kötelezettség törléséről).

[2003/XCII. törvény 20. § (6), (7)]

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

AZ ADÓZÁS RENDJE | 85

A bejelentés tartalma, kötelezetti kör

Változás 2012. január 1-jétől. A foglalkoztatónak

a biztosítási jogviszony kezdetének bejelentése

kor nem kell bejelentenie a magánnyugdíjpénz-

tár-tag munkavállalója magán-nyugdíjpénztárá-

nak nevét és azonosítóját.

[2003/XCII. törvény 16. § (4)]

Nem változott. A biztosítás kezdetéről szóló

bejelentésben közölni kell a bejelentő adóazo

nosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét,

telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét

és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia

kell a foglalkoztatott biztosított természetes sze
mélyazonosító adatait, állampolgárságát, adó-

azonosító jelét, biztosítási jogviszonya kezdetét,

megszűnését, kódját, a biztosítás szünetelésének

időtartamát, heti munkaidejét, FEOR-számát.

A jogutód munkáltató köteles a jogelőd ada

tait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással

érintett biztosítottakat.

[2003/XCII. törvény 16. § (4)]

járulékbevallás

Változás 2012. január 1-jétől. Nem kell magán

nyugdíjpénztári tagdíjat bevallani a járulékbe

vallásban, de a magán-nyugdíjpénztári tagság

tényét továbbra is közölni kell.

Társadalombiztosítási járulék helyett szoci

ális hozzájárulási adót kell bevallani. A beval

lásban adatot kell szolgáltatni a foglalkoztatási

(Start, Start Plusz, Extra, Bonusz stb.) kedvezmé

nyekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási

adóból igénybe vett részkedvezmények alapjáról

és összegéről.

A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely

hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt kö

vető olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy

az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani,

amelyekben járulékalapot képező jövedelem, jut

tatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási

kötelezettsége.

[2003/XCII. törvény 31. § (2)-(2a)]

Nem változott. A járulékbevallásban a mun

káltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni

vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap

12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell

közölnie:
s a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai
(neve, székhelye, adóazonosító száma);

■ a magánszemély természetes személyazonosí

tó adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító

jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minősé

gének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, ará

nyos szolgálati idő napjai;

■ a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja,

összege;

■ a nyugdíjjárulék alapja, összege;

■ a magánszemély által fizetendő természetbeni

egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészség-

biztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék

alapja, a levont (befizetett) természetbeni egész

ségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosí

tási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;

■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli

egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíj

járulék levonása elmaradásának oka;

■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony

időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékala

pot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen

időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és

pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és

nyugdíjjárulék alapja, összege;

■ a biztosítás szünetelése;

■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő,

a korkedvezményre jogosító munkakör időtar

tama;

/

■ a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja

és összege,

■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg

több gazdasági társaság személyesen közremű

ködő tagjának azon választása, hogy mely gazda

sági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó

határ utáni járulékokat;

■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vál

lalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásá

ban fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni

járulékot;

a a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjáru

lék alapja és összege.

[2003/XCII. törvény 31. § (2)]

Járulékkülönbözet elszámolása

Nem változott. Ha a munkáltató (kifizető)

a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló

igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a ma

gánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben

meghatározottak szerint állapította meg és vonta

le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba

a törvényben meghatározottnál alacsonyabb ösz-

szegű járulék levonását eredményezte, a munkál

tató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától

a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmu

lasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít

meg, vall be és fizet meg.

A munkáltató, ha vele a magánszemély még

munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított

és levont járulék nyilvántartásba vételét köve

tően a járulékkülönbözetet a magánszemély ré

szére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot

állapított meg, a következő kifizetéskor levon
ja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, vala

mint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15

százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem

vonható le, a munkáltató a levonást további hat

hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató

a levont, illetve visszatérített járulékkülönbö

zetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén vissza

igényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható

le teljes egészében, vagy a magánszemély idő

közben munkahelyet változtat, a munkáltató

a levonás meghiúsulásától számított 15 napon

belül a különbözet fennmaradó összegéről és

a magánszemély adóazonosító számáról értesíti

az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hát

ralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék

a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határ

idő lejártát követően számítható fel. A magán-

személy csak akkor kérhet fizetési könnyítést

az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás

meghiúsult.

A kifizető a járulékkülönbözet összegéről,

a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről

szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adó-

azonosító szám feltüntetésével 15 napon belül

bejelentést tesz a magánszemély állami adóha

tóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve,

ha a magánszemély értesítéseimét nem ismeri).

A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján

a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság ha

tározattal írja elő a magánszemély terhére, illetve

járuléktúlfizetés esetén a javára.

Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járu

lékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési-

pótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség

teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség

megsértésével összefüggő jogkövetkezmények

(bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámo

lása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az ön-

ellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és

a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül

a levonási kötelezettség megsértésével összefüg

gő jogkövetkezmények alól.

Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban

már nem álló magánszemélytől a munkavi

szony fennállása alatt a biztosítottat terhelő

járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény

szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről

- a le nem vont járulék összegének és a magán-

személy adóazonosító jelének közlésével - ér

tesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság

a le nem vont járulékot határozattal írja elő

a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt

járulék beszedése érdekében. Ha a magánsze

mélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték,

erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt

munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az ál

tala megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat

terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és

rendelkezik a visszajáró összegről.

[2003/XCII. törvény 30. § (3)-(8)]

Nyilatkozat a járulékról

Nem változott. A magánszemély a munkál

tatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyi

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

86 AZ ADOZAS RENDJE

latkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifi

zetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség.

A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással

egyenértékű.

[2003/XCII. törvény 30. § (1)]

Nyugdíjjárulék visszaigénylése

Nem változott. A járulékfizetési kötelezettség

felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulé

kot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról

benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,

feltéve, hogy a különbözetet év közben a mun

káltatójával (kifizetőjével) nem számolta el.

[2003/XCII. törvény 30. § (2)]

Adatszolgáltatás

Nem változott. Az állami adóhatóság megke

resésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási,

az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szerv

nek, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és

idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely

ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint

a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének

ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatá

si szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához

szükséges.

Az adóhatóság elektronikus úton átadja -

a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - a Nyug

díj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére

a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához,

nyugdíj-megállapításához szükséges éves össze

sített adatokat.

Az állami adóhatóság a bevallásra előírt

határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja

a nyugdíjfolyósító szerv részére a korhatár előt

ti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban

részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi

nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedel

mi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, ami

kor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-ala

pot képező jövedelme meghaladja a minimálbér

18-szorosát.

[2003/XCII. törvény 52. § (7)]

Elszámolás a kifizetésekről

Nem változott. A kifizető és a munkáltató kö

teles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor

átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevé

telének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg,

az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a mun

káltatót terhelő közteher alapja és összege, vala

mint a levont adóelőleg, adó és járulék.

[2003/XCII. törvény 46. § (1)]

Külföldi foglalkoztató

Nem változott. Ha a külföldi vállalkozás mun

kavállalója a járuléktörvény szerint biztosított,

a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül,

ennek ellenére nem tekinthető az adózás rend

jéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt

nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás

rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs

kötelezettségeket, például igazolások kiállítását.

(A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja

utáni bevallási-befizetési szabályokat a járulék-

törvény írja elő.)

[2003/XCII. törvény 178. § 18. pont]

Becslés

Változás 2012. január 1-jétől. Ha az adóhatóság
megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette

be a munkavállalóját - legalább háromhavi fog

lalkoztatást vélelmezve legalább a mindenkori

minimálbér kétszerese után állapítja meg a járu

lékokat. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül

ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem

jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat

legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb

ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellen

őrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatot

tak számának átlaga alapján állapítja meg.

[2003/XCII. törvény 108. § (8)]

Méltányosságjáruléktartozásnál

Nem váltqgott. Az adóhatóság a magánsze

mély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti

az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótlék-

tartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele

együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését

súlyosan veszélyezteti.

[2003/XCII. törvény 134. § (1)]

Ismételt ellenőrzés

Nem változott. Ellenőrzéssel lezárt bevallási

időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor

is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok

ból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredmé

nye ellátási jogosultságot teremt.

[2003/XCII. törvény 115. § (1) c)]

Mulasztási bírság

Nem változott. Magánszemély legfeljebb 200

ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bír

ságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót,

ha

■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, va

lótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási

határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását,

ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedel

mét nem menti ki;

■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezett

ségét;

■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban
előírt nyilvántartásokat;

■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;

■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.

A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés

elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bír

ság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány

munkavállaló bejelentését mulasztotta el a mun

káltató.

Hibás bevallás esetén a nem magánszemély

100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő

mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn be

nyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késede

lem miatt büntethető.

Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni

a járulékot, vagy a levont járulékot nem fi

zeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni,

megfizetni elmulasztott járulék 50 százaléká

ig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell.

A mulasztási bírság kiszabásakor az adóha

tóságnak mérlegelnie kell az eset összes kö

rülményét, a jogellenes magatartás súlyát és

gyakoriságát.

Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot

az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi

pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

[2003/XCII. törvény 172. §]

adózóna .hű

adózásról mindennap

REGISZTRÁLJONMOST!

www.adozona.hu

14NA-os, ingyenes
tesztlehetőségi

Éves előfizetési díj 9990 Ff +áfa

’További csomagajánlatainkért és a részletekért

keresse fel a www.adozona.hu weboidait

HVG I

TB-KULÖNSZÁM 2012-RE

EU-S KOORDINÁCIÓS RENDELETEK

Mit kell tudni

az uniós koordinacios
tb-rendeletekről?

Az Európai Unióban tagállamonként jelentő

sen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek.

A szociális biztonság koordinációjára vonatko

zó uniós szabályok nem is törekednek a tagál

lami tb-rendszerek összehangolására - csak

koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti

szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb

helyzetbe a migráns munkavállalókat. így nem

zeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása,

hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és

hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett,

milyen ellátásokra jogosultak.

A 40 éves 1408/71/EGK rendelet és végre

hajtási rendelete helyett 2010. május 1-jétől két

új, minden tagállamban kötelező hatályú ren

deletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális

biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló

883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi

rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a má

sik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás

megállapításáról szóló 987/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végre

hajtási rendelet).

Az uniós rendeletekkel egy időben módosult

a 195/1997. kormányrendelet, amely meghatá

rozza az uniós előírások magyarországi végre

hajtásával kapcsolatos részletszabályokat.

A koordináció alapelvei:

■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának

elve,

■ az egyenlő bánásmód elve,

■ az ellátások exportálhatóságának elve és

■ a biztosítási idők összeszámításának elve.

A koordinációs rendelet hatálya minden

uniós állampolgárra kiterjed, de még nem al

kalmazható az EFTA-országokra, azaz Norvégi

ára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint Svájc

ra. Az EU valamelyik tagállamában legálisan

letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik

országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU

rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a

koordinációs rendeletet alkalmazni. Az EFTA-

országokra és állampolgáraikra nézve továbbra

is a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkal

mazni (mindaddig, amíg az EFTA-államokkal

meg nem állapodnak a koordinációs rendelet

alkalmazásáról).

Alkalmazandó jog'"

_

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó

személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai

alkalmazhatók.

Több érintett tagállam esetén ezek közül

meg kell határozni az illetékes tagállamot, és

ennek szabályait kell alkalmazni a biztosítási

és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkal

mazandó jogról az adott ország, intézmény (ez

Magyarországon az OEP területileg illetékes

szerve) állít kUgazolást arról, hogy a munka-

vállalónak és a munkáltatónak az illetékes

tagállamon (ez esetben Magyarországon) kívül

más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési

kötelezettsége.

A munkavállalóként vagy önálló vállalko

zóként egy tagállamban tevékenységet folytató

személyek főszabályként a munkavégzés helye

szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alá

tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés,

a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset,

amikor két tagállam illetékes szerve eltérően ál

lapodik meg.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikkében.]

Kiküldetés

A koordinációs rendelet szerint ha egy

munkavállalót a munkáltatója egy másik tag

államba küld, hogy ott a kiküldő munkáltató

nevében és javára munkát végezzen, továbbra

is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya

alá tartozik.

Kiküldetésnél a munkavégzés várható idő

tartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és

a kiküldetés célja nem lehet egy korábban ki

küldött munkavállaló felváltása. A munkaerő

kölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak

a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kiköl-

csönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait

kell alkalmazni.

A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat

ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény

az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás

érdekében kerüljön sor.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében]

Magyarországon a járuléktörvény végrehaj

tási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkál

tatónak belföldön (Magyarországon) jelentős

gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek

a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha

■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állo

mányi létszámán belül a belföldön foglalkoztatot

tak aránya eléri a 25 százalékot, vagy

■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás

esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó

összes bevételen belül a nem külföldi gazdálko

dásból származó összes bevétel aránya elérte a 25

százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére

kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevéte

li nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói

adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző

adóévi összes bevételen belüta belföldi tevékeny

ségből származó összes bevétel aránya elérte a 25

százalékot, vagy

■ olyan tényeket, körülményeket igazol, ame

lyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység

valószínűsíthető (például hogy folyamatos terme

lőtevékenységet végez belföldön), vagy

■ legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal ren

delkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél telje

sül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy

■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevé

kenység feltételét.

Koordinált tb-ellátások

A koordinációs rendeletet a következő szo

ciális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabá

lyokra kell alkalmazni:

■ betegségi ellátások,

■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,

■ munkahelyi balesetek,

■ foglalkozási betegségek,

■ rokkantsági ellátások,

■ öregségi nyugdíjak,

■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások,

■ haláleseti juttatások,

■ munkanélküli-ellátások,

■ családi ellátások,

■ előnyugdíjak.

A koordinációs rendeletet akkor kell alkal

mazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és

ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekinteté

ben több tagállam érintett (például ha a nyug

díjjogosultság megállapításához különböző

tagállamokban szerzett szolgálati időket kell

összesíteni, vagy az uniós polgár másik tagálla

mi ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik,

és orvosi ellátásra szorul).

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

88 |EU-S KOORDINÁCIÓS RENDELETEK

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenysé

get vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót

a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt

vállalkozásához küldi ki.

Nem alkalmazható a magyar jog, ha

■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kikülde

tés teljes időtartama alatt csak olyan munka-

vállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég

irányításával, adminisztratív tevékenységével

kapcsolatos feladatokat látnak el,

■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti ál

lamban nem folytat a magyarországi tevékeny

ségéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet

melléklete szerint azonos nemzetgazdasági
ágazatba tartozó) tevékenységet,

■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdő

napját megelőzően legalább 30 napos biztosítá

sa (az azonban nem feltétel, hogy e biztosítási

előzmény a kiküldő munkáltatóval álljon fenn,

vagyis nincs tiltva a kiküldetés céljából történő

munkaerő-felvétel),

■ a munkavállaló korábban ugyanabban az ál

lamban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi

kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap,

■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kikül

detés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót

egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa,

vagy másik tagállamba küldje tovább,

■ a kiküldetésére azért került sor, hogy a kikül

detés helye szerinti államban a munkáltató által

korábban kiküldött munkavállalót váltson fel,

■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal

a vállalkozással, amelyhez kiküldték.

ILásd a 987/2009/EK rendelet

14. cikk (l)-(2) bekezdéseiben

ésa 195/1997. kormányrendelet 25. §-ában.]

Akiküldetés igazolása

A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően

az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon

biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyúj

tania a székhelye szerint illetékes egészség-

biztosítási szakigazgatási szervhez (e szervek

a regionális egészségbiztosítási pénztárak

jogutódai, és a fővárosi, megyei kormányhi

vatalokon belül működnek). A szakigazgatási

szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és

a feltételek teljesülése esetén a magyarországi

biztosítás fennállását - 2010. április 30-a után

kezdődő kiküldetés esetén - az A1 jelű nyom

tatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24

hónapra adható ki).

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A
§-ában.]

Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre,

Svájcra 2010. május 1-je után is még a korábbi

1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni, ezért

ha ide irányul a kiküldetés, vagy ezen országok

állampolgára a kiküldött, továbbra is a koráb-

Példák kiküldetésre

I. Magyarországi székhelyű vállalkozás (amely je
lentős tevékenységet fejt ki Magyarországon)
ideiglenes munkavégzésre Németországba, egy
ottani székhelyű vállalkozáshoz küldi munka-
vállalóját, hogy elvégezze a német céggel kötött
szerelési szerződésben meghatározott munkát.
Amunkavégzés nem haladja meg a 2k hónapot.
Amunkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is
érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap.
Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kikül
detés ideje alatt is fennmarad a közvetlen kapcso
lat, a kiküldetés nem haladja meg a 2k hónapot, és
a munkavállalót nem másik dolgozó leváltása céljá
ból küldték ki, magyar biztosított marad a kikülde
tés alatt is. Amunkavállaló Németországban az EU-s
egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag
szükséges egészségügyi ellátást.

II. Magyar cég Ausztriába küldi munkavállalóját,
hogy egy osztrák vállalkozásnál végezzen ideigle
nesen munkát. Amunkavállaló az osztrák céggel
is munkaszerződést köt, és tőle is kap munkabért,
így egyszerre két munkáltatója van.

bi nyomtatványok alkalmazandók (a kiküldő

állam által kiadott E 101-es nyomtatvány legfel

jebb 12 hónapra, amelyet E 102-es nyomtatvány

kitöltésével a fogadó állam 12 hónappal meg

hosszabbíthat).

Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célor

szágba történő kiküldetése esetén a munkáltató

akkor kérhet újabb Al-es igazolást, ha a korábbi

kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete

között legalább 60 nap eltelt (az igazolás ér

vényessége ekkor is csak maximum 24 hónap

lehet).

Egymást közvetlenül követő, különböző tag

államokba irányuló kiküldetések önálló kikül

detéseknek számítanak, és az igazolás kiadása

államonként külön-külön történik.

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet

27/A § (4) bekezdésében.]

Önálló vállalkozó kiküldetése

A koordinációs rendelet nem definiálja, pon

tosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinte

ni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete vi

szont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti

egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági

őstermelő, valamint a külföldi jog szerint en

nek megfelelő státusú személy minősül ön

álló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig

a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közal
kalmazottak, köztisztviselők, a megbízási jog

viszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas

tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban

személyesen közreműködő tagok, valamint

a külföldi jogban hasonló jogállásúak számí

tanak.)

Amunkavállaló arra az időre, amely alatt csak
Ausztriában dolgozik, az osztrák tb-jogszabályok
hatálya alá kerül, és ha az osztrák jogszabályok
úgy rendelkeznek, a magyarországi foglalkozta
tójától kapott bére után is Ausztriában fizet já
rulékokat, és az osztrák biztosító terhére veheti
igénybe Ausztriában az ottani állampolgárokra
érvényes teljes körű ellátásokat, más uniós tag
államokban pedig az orvosilag szükséges ellátá
sokat. Ha azonban a munkavállaló időről időre
Magyarországra is visszatér munkát végezni, ab
ban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye
található.

III. Önálló vállalkozó, aki Franciaországban asz
talosként dolgozik, 15 hónapra Németországba
távozik, hogy ott nem asztalos önálló vállalkozói
tevékenységet folytasson.
Mivel Németországban más gazdasági ágazatban
dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló
tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a ki
küldetési szabály, és így Németországban a német
jog szerint lesz biztosított.

A tagállamok egyikében önálló vállalko

zóként tevékenykedő személy, ha hasonló te

vékenység végzése céljából 24 hónapnál nem

hosszabb időre egy másik tagállamba távozik,

továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak

a hatálya alá tartozik.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.]

Az önálló vállalkozó „kiküldetésének” fel

tétele, hogy

■ a letelepedése szerinti tagállamban a kikülde

tést megelőzően legalább két hónappal érdem

ben tevékenységet folytasson, és

■ a másik tagállamban történő munkavégzése

alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzlet

szerűen továbbműködjön.

Az önálló vállalkozó másik tagállamban

folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül

hasonlónak az „otthonihoz”, ha az ugyanabba

a gazdasági ágazatba tartozik.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet

14. cikk (3)-(4) bekezdéseiben.]

Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózko

dási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint

illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

től kell kérnie Al-es igazolást. Ezzel biztosítható,

hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizet

nie. A kérelmet az OEP által e célra rendszeresített

(az OEP honlapján elérhető) nyomtatvány kitöl

tésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete

előtt.

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet

27/A (1) bekezdéseiben.]

Tevékenység végzése több tagállamban

Ha a munkavállaló, önálló vállalkozó egy

idejűleg vagy folyamatosan váltakozva két vagy

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

\

EU-S KOORDINACIOS RENDELETEK 89

több tagállamban végez keresőtevékenységet,

a biztosítási kötelezettsége főszabályként a la

kóhelye szerinti országban állapítandó meg.

Ha a munkavállaló a különböző tagálla

mokban egy munkáltató javára végez munkát

(feltéve, hogy a munkáltató az EU területén

letelepedett), és a lakóhelye szerinti tagállam

ban végzett tevékenysége nem jelentős, bizto

sítási kötelezettsége a munkáltató székhelye

szerinti államban van. Ha a munkavállaló

különböző tagállamokban bejegyzett munkál

tatóknak dolgozik, a lakóhelye szerinti ál

lam jogát kell rá alkalmazni (ez esetben nem

számít, hogy ott jelentős-e a tevékenysége).

[Lásd a 883/2004/EK rendelet

13.

cikk (1) bekezdésében.]

Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti

tagállamban nem végez jelentős tevékenységet,

annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá,

ahol a tevékenységeinek központja található.

A tevékenység központja ott van, ahol az ön

álló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel

folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és

tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hó

napban.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (2)

és a 987/2009/EK rendelet 14. cikk

(8), (10) bekezdéseiben.]

Magyarországon akkor jelentős a járulék-

törvény végrehajtási rendelete szerint a tevé

kenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott

tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy

munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes mun

kaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát;

illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért be

vétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25

százalékát. [Lásd a 195/1997. kormányrendelet

27.

§ (3) bekezdésében.]

Az a személy, aki különböző tagállamokban

szokásosan munkavállalóként és önálló vállal

kozóként is végez tevékenységet, azon tagállam

Szociálpolitikai egyezmények

Magyarország hatályos és alkalmazandó kétol

dalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyez

ményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordi

nációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül

attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):

■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény

(az 1959/20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szer

biára, Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó)

■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény

(az 1963/16. törvényerejű rendelet hirdette ki;

Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó)

■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyez

mény (a 2003/LX1X. törvény hirdette ki)

■ magyar-horvát szociális biztonsági egyez

mény (a 2005/CXXV. törvény hirdette ki)

jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amely

ben a tevékenységet munkavállalóként végzi.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet

13. cikk (3) bekezdésében.]

Több tagállamban végzett munkavégzés

esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról

az Al-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely

vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes

egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél. Ha

a szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként

a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást

állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel.

Az igazolás kérelemre ismételten meghosszab
bítható, ha a magyar jog alkalmazásának felté

telei továbbra is fennállnak.

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet

27/A § (1) bekezdésében.]

Biztosítás ideiglenes megállapítása

Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehe

tőség van annak érdekében, hogy a munkavál

laló ne maradjon ellátás nélkül.
Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam

tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szem

pontok alapján lehet eldönteni:

.*

■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalko

zó csak egy tagállamban végez munkát, akkor

ennek a jogát,

■ ha az érintet^személy keresőtevékenysége

egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyál

talán nem folytat keresőtevékenységet, akkor

a lakóhely szerinti tagállam jogát,

■ ha az érintett több tagállamban végez mun

kát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében

megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen al

kalmazni.

Magyarországon a biztosítás ideiglenes

megállapítására a lakóhely szerint illetékes

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hat

hónapig érvényes Al-es igazolást ad ki, mely-

■ magyar-québeci szociális biztonsági megálla

podás (a 2006/XVII. törvény hirdette ki)

■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági

egyezmény (a 2006/LXX1X. törvény hirdette ki)

■ magyar-montenegrói szociális biztonsági

egyezmény (a 2008/LXXI1. törvény hirdette ki)

■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biz

tonsági egyezmény (a 2009/11. törvény hirdette ki)

■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény

(a 2010/XXIX. törvény hirdette ki, még nem hatályos)

■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyez

mény (a 2011/CXVII. törvény hirdette ki, még nem

hatályos)

■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény

(a2010/CXVIIl. törvény hirdette ki, mégnem hatályos)

nek egy-egy példányát megküldi a többi olyan

tagállam intézményének, ahol az érintett sze

mély keresőtevékenységet végez. A tájékozta

tástól számított két hónap elteltével a biztosítást

véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy

másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén

az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha

egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról

születik megegyezés, azt a tevékenység kezdő

napjára visszamenőlegesen kell alkalmazni.

/Lásd a 987/2009/EK rendelet

6. cikkében.]

Kivétel megállapítása

Egyes személyek vagy személycsoportok ér

dekében a tagállamok illetékes hatóságai közös

megállapodással eltérhetnek a koordinációs

rendelet szabályaitól.

A magyar biztosítás megállapítása érdeké

ben kivételt kérhet az OEP-től a munkáltató és

a munkavállaló, illetve az öiValló vállalkozó, ha

■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó át

meneti külföldi tevékenységének időtartama

előre láthatóan meghaladja a 24 hónapot,

■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt

24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös

méltánylást érdemlő körülmények indokolják

a kivétel megállapítását (például ha a munkavál

laló korábban jellemzően Magyarországon szer

zett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása

nélkül csak rövid időre szerezne más tagállam

ban jogosultságot).

A kérelmező a kérelem benyújtásával egyide

jűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket

amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

Az Al-es igazolás kiadásához elengedhe

tetlen, hogy az OEP a kérelmet támogassa, és

hogy a kivétel megállapítására irányuló javas

latot a másik érintett tagállam intézménye is

elfogadja. Al-es igazolás ebben az esetben leg

feljebb öt évre adható ki.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 16.,

a 987/2009/EK rendelet 18. cikkeiben

és a 195/1997. kormányrendelet 27/B §-ában. <

Külföldi gyógykezelés

Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem

az uniós rendeletek alapján (EU-s egészségbizto

sítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi

szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült

és igazolt költségeket az igénybevétel idején ér

vényes belföldi költség, de legfeljebb a ténvleges
költség mértékének megfelelő összegben téríti

meg.

[Lásd az 1997/LXXXIll. törvény 27. §-ábar..J

Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 ho

napig érvényes. A tartós külföldi szolgálato*

teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk

HVG !TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

90 | EU-S KOORDINÁCIÓS RENDELETEK

EU-kártyája továbbra is a külszolgálat idő

tartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 27.

és a 217/1997. kormányrendelet 12/A §-aiban.[

EGT-államban átmenetileg tartózkodó ma

gyar biztosított az európai egészségbiztosítási

kártyával igazolhatja, hogy a magyar egész

ségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást

igénybevenni.

Az EU-kártya az egészségbiztosítási szak-

igazgatási szervek ügyfélszolgálatán igényelhe

tő személyesen vagy írásban, elektronikus úton

személyesen vagy meghatalmazott útján, kisko

rúak esetén a törvényes képviselő közreműkö

désével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve

ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy el

lopják. Ilyenkor 2200 forint igazgatási szolgáltatá

si díj fizetendő. [Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 27.

és a 217/1997. kormányrendelet 12/A §-aiban.]

Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállam-

ban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi

szolgáltatást (például a kártyája még nem járt

le, de a biztosítása már megszűnt), köteles meg

téríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészség-

biztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt az OEP-

nek határozatban kell elrendelnie.

[Lásd az 1997/LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]

A bármely jogcímen harmadik államban -

vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyez

ményes országban - tartózkodó, például munkát

vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által

ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsé

gét az egészségbiztosítás forintban, az igénybe

vételkor érvényes árfolyamon átszámítva meg

téríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy

a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve

maradandó egészségkárosodással járt volna.

A beavatkozás indokoltságáról, szükségességé

ről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főor

vosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár

a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti

meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvé

nyes itthoni finanszírozási mértékig.

Harmadik államban tartósan foglalkoztatott

- és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyer

mek - esetében az egészségbiztosítási pénztár

a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igény

be vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás,

fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás,

valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költ

ségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig

téríti meg.

Harmadik államban tartósan foglalkoztatott

közalkalmazottnak, köztisztviselőnek cs kor

mánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indo

koltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalé

kot téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).

A költségtérítési igény bejelentésekor csatol

ni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást an

nak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar

nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapít

ható meg az igénybe vett egészségügyi szolgál

tatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár

nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi

szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazo

lást és annak fordítását is.

Az OEP akkor is engedélyezheti az összeg ki

fizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette

ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget

a külföldi gyógykezelést végző intézmény ré

szére kell átutalni.

A másik uniós tagállamból érkezett ál

lampolgárnak a helyben lakó biztosított ál
lampolgárokkal azonos ellátásban kell része

sülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/

EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK

rendeletekben foglalt uniós elve alapján).

[Lásd cp 1997/LXXXIII. törvény 27.

és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.[
i

Külföldön szerzett biztosítási idők

A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-

szabályok szerinti nyugdíjat a Központi Nyugdíj

nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapít

ja meg - mondja ki a 168/1997. kormányrendelet

1. paragrafus (2) bekezdés b) pontja. Kivétel, ha

hozzátartozói ellátást állapítanak meg, és az el

hunyt jogszerző részére már megállapítottak sa

ját jogú vagy az ő jogán hozzátartozói ellátást.

Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

állapítja meg.

A külföldön szerzett biztosítási idők az erről

szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Eu

rópai Unió koordinációs rendelete szerint szá

míthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntése

kor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.

Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági

Térség (EGT) további államaiban a 883/2004/EK

és a 987/2009/EK rend eletek érvényesek.

Az EU-tagországok maguk határozzák meg

nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási

idők összeszámítására létezik néhány közös

előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok sze

rint kell igazolni a biztosítási időket;

■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;

■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szo

ciálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási idő

nek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;

■ a speciális biztosítási időket (például bányá

szok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik

ország hasonló rendszerében el kell ismerni;

ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általá

nos rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett

szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapí

tásakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha va

laki például Franciaországban 15, Németország

ban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott,

akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő

a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35

év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyug

díjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).

Több országban szerzett biztosítási idők esetén

a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:

■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is

úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapí

tani, amelyből egy-egy országra az egyes szol

gálati idők arányában kell kiszámítani a tény

leges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20

év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év

alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka,
vagyis 41,7 százalék);

■ az országonként szerzett biztosítási idők alap

ján, azaz például 15 német év és 20 magyar év

esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a ma

gyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).

Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb

nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi

példában itthon az arányos számítás helyett

a nemzeti szabályokat kelf alkalmazni).

Magyarország kétoldalú szociálpolitikai

(szociális biztonsági) egyezményeinek két alap-

megoldása a nyugdíj megállapítására:

■ a biztosítási időket össze kell adni (hason

lóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíj

részt a magyar biztosítási idő arányában kell

kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve -

ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utód

államokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött

egyezményeiben);

■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat

a másik országban szerzett biztosítási idő után

is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Ma

gyarországnak a szovjet utódállamokkal).

Az utóbbi egyezménytípus esetében például

az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon

szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel

rendelkező az ottani szabályok és az ottani hason

ló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év

szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyaror

szágon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat

(a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló

munkakör magyar átlagkeresete alapján).

Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakó

helye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél

- az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló forma-

nyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyaror

szágon a területi igazgatóságokon). A szociálpoliti

kai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti
nyugdíjat azonban a Központi Nyugdíj-nyilvántar

tási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg, és ó

jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez

alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha

az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyug

díjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Iga2'

gatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás

előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor

a saját nyugdíj-megállapító szervhez.

HVG !TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

9^

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)’

a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről

egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelettel (R.)

I. fejezet
Általános rendelkezések

A törvény célja

Tbj. l.§

E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és

öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi

szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a tár

sadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyo

kat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási

jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biz

tosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében

való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és

a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a

közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Megha

tározza a társadalombiztosítási ellátások körét és

a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó

magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

Alapelvek

Tbj. 2. §

íll A társadalombiztosítás Magyarország ál

lampolgárait és e törvény külön rendelkezése alap

ián más természetes személveket az e törvényben

meghatározott szabályok szerint magában foglaló,

társadalmi szintű kockázatközösség.

Í21A társadalombiztosításban való részvétel a

törvényben meghatározott szabályok szerint köte

lező.

(31 A kötelező társadalombiztosítás rendsze

rében a biztosított - e törvény vagy társadalombiz

tosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendel-

kezése hiányában - az egyéni felelősség elvének

megfelelően, az e törvényben meghatározott já

rulékfizetési kötelezettség alapián szerezhet jogot

saját maga és törvényben meghatározott hozzátar-

• A 2011. november 30-ától hatályos változásokat aláhúzott dőlt
betűkkel, a 2011. december 1-iétől hatályosakat aláhii zott hetekkel.
a 2011. december 31-étől hatályosakat dőlt betűkkel, a 2012. január
1-jétől hatályosakat kövér betűkkel, a 2012. február 1-jétől hatá
lyosakat MtszerajáhúzottbMkkelj a 2013. január 1-jétől hatályosakat
kövér dóit betűkkel jelöljük.

tozóia javára az egves.társadalombiztosítási ellátá

sokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás ösz-

szege - ha törvény kivételt nem tesz - arányban áll a

biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék

alapjául szolgáló jövedelmével.

(4) Hatályát vesztette.

(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jog

viszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön

létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkozta

tót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási

és -levonási, járulékfizetési, valamint -bevallási

kötelezettség tgrheli. E kötelezettség kiterjed arra

a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország te

rületén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra

a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország terü

letén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról

szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya

alá tartozik.

(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás ke

retében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez

törvényben meghatározott járulék- és hozzájáru

lás-fizetési kötelezettségek terhelik.

Í6al A társadalmi szolidaritás elvének megfele

lően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és

lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint

az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása ér

dekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak költségvetését egészben vagy részben

megillető olyan fizetési kötelezettséget is megálla

píthat. amelynek megfizetése társadalombiztosítási

ellátásra való jogot nem keletkeztet.

(7) A társadalombiztosítási rendszer műkö

désében érvényesülő közteherviselés érdekében

törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat
mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére

kötelezi, amelyek társadalombiztosításijárulék

fizetési és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeik

megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzé

séhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteher

viselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megál

lapításához létrehozott nyilvántartások törvényben

meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

Tbj. 3. §

(1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer

működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel

összhangban álló fejlesztéséről

a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott

egyes ellátások megállapításával,

b) az ellátások fedezetére szolgáló fizetési köte

lezettségek meghatározásával,

c) az ellátások igénybevételére, a b) pont sze

rinti fizetési kötelezettség megállapítására, beval

lására, befizetésére és beszedésére, valamint nyil

vántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,

d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek

teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer sza

bályozásával

gondoskodik.

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások

fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombizto

sítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

II. fejezet
Fogalmak és értelmező rendelkezések

Tbj. 4. §

E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:

1. bármely jogi és természetes személy, egyéni

vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező

gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés

alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egye

sülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai
tanulmányokat folytató tanuló eseten a szerződést

kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó,

3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,

4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló

juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint

munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző

HVG íTB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

95

juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben

(a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás)

részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén

az ellátást folyósító szerv,

5. a gyermekgondozási segélyben, a gyermek-

gondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban,

az ápolási díjban részesülő személyek esetében a

segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkor

mányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tar

tozó munkáltatók esetében a járulék megállapításá

val, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással

és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak be

jelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-

ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,

7. a munka törvénykönyve harmadik része XI.

fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogsza

bály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,

10. a szociális igazgatásról és szociális ellátások

ról szóló 1993. éviül, törvény szerinti munkarehabi

litáció (a továbbiakban: munkarehabilitáció) kere

tében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális

intézmény.

b) Egyéni vállalkozó:

1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilván

tartásban szereplő természetes személy,

2. a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlá

sára jogosító igazolvánnyal rendelkező magán-

személy, a gyógyszerészi magántevékenység,

falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevé

kenység vagy szociális szolgáltató tevékenység

folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező

magánszemély (a továbbiakban együtt: egészség-

ügyi vállalkozó),

3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tar

tozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiak

ban együtt: ügyvéd),

4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,

5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékeny

kedő közjegyző,

6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenyke

dő önálló bírósági végrehajtó.

ba.) Hatályát vesztette.

c) Társas vállalkozás:

1. a közkereseti társaság,

2. a betéti társaság,

3. a korlátolt felelősségű társaság,

4.

5. a közös vállalat,

6. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági

egyesülést is,

7. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások

az előtársaságként történő működés időszakában is,

8. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi

ügyvivői iroda,

9. a gépjárművezető-képző munkaközösség,

10. az oktatói munkaközösség,

11. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

12. a végrehajtói iroda,

13. az egyéni cég.

d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkerese

ti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a

közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai

gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve

ezen társaságok előtársaságként történő működé

sének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen

és személyesen közreműködik, és ez nem munka-

viszony vagy megbízási jogviszony keretében tör

ténik (tagsági jogviszony),

2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi

ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében

személyesen közreműködik,

3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végre

hajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközös

ség, az oktatói munkaközösség tagja,

4. az egyéni cég tagja,

5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és

a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes

személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem

munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1.

alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni,

illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékeny

séget saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az

az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá

irányadó öregségipyugdíj-korhatárt betöltötte.

f) Sajátjogú nyugdíjas: az a természetes személy,

aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról

szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény al

kalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pont

jában meghatározott saját jogú nyugellátásban,

a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által

folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet

alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyug-

díjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon

nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, feleke

zeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi,

munkaképtelenségi járadékban részesül,

2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálá

sáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendele

tek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásá

val saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont sze

rinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban

említett nyugdíj folyósítása szünetel.

g) Hatályát vesztette.
h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a

magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogvi

szony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog

hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony

és munkaviszony, amely alapján a munkát Ma

gyarország vagy a szociális biztonsági rendsze

rek koordinálásáról szóló közösségi rendelet

hatálya alá tartozó másik tagállam területén

végzik.

i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, il

letve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biz

tosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

j) Külföldi: az a természetes személy, aki nem

minősül belföldinek.

k) Járulékalapot képező jövedelem:

1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi

CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint

összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló

tevékenységből származó bevételből az adóelő-

legalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a

munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet

részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerző

désben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői
díj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgá

lójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borrava

ló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas fog

lalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában

a munkaszerződésben meghatározott személyi

alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony,

hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében végzik, a szerződésben meghatározott

díj.

I) Járulék: az egészségbiztosítási és munka

erő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiz

tosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási

járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyug

díjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészség-

ügyi szolgáltatási járulék, valamint a korked

vezmény-biztosítási járulék.

m) A magánnyugdíjpénztár tagja:

1.

2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntés

sel csatlakozó

személy.

n)

o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel

csatlakozó:

1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem mi

nősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je

és 2005. december 31-e között hatályos rendelke

zések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és

2. azMpt. 3. §-ának (2) bekezdésében megha

tározottszemély.

p) Tanulószerződés: a szakképzésről szóló 1993.

évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.

Q)
r) Igazgatási szerv:

1. a biztosítási kötelezettség megállapításával,

a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kö

telezettséggel, a járulék bevallásával, megfizeté

sével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos

jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás
beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzé

sével kapcsolatos hatósági ügyben - a 34-35. §, 41.

§ (4)-(5) bekezdés, 42-43. § kivételével - az álla

mi adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény

88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott fel

adatkörében a vámhatóság,

HVG TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

96 TARSADALOMBIZTOSITASI ELLÁTÁSOK

2. a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának,

40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42-43.

§-amak alkalmazásánál a Nyugdíj-biztosítási Alap

kezeteséert felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a

nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv,

3. a 34. § (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának,

40. *?-ának, a 41. §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a

42-43. §-ainak alkalmazásánál az egészségbiztosí

tási szerv,

4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42-

43/A § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság.

s) Minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes

munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részé
re megállapított személyi alapbér kötelező legki

sebb íiavi összege, és

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járu

lékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásá

ban a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre

érvényes garantált bérminimum havi összege, ha

az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevé

kenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége

legalább középfokú iskolai végzettséget vagy kö-

zépiokú szakképzettséget igényel.

t)

n) Belföldi:

1. Magyarország területén a polgárok személyi

adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhely-

lyei rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt

és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként

elismert személy,

2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren

delkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szotó törvény hatálya alá tartozó személy (a további

akban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren

delkező személy), aki a szabad mozgás és a három hó

napot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország

területén gyakorolja, és a polgárok személyi adata

inak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény

szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

3. a hontalan.

v) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az

Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

ban részes más állam, továbbá az az állam, amely

nek állampolgára az Európai Közösség és tagál

lamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban nem részes állam között

létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai

Gazdasági Térségről szóló megállapodásban ré

szes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

w) Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv.

3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.

x) Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy,
aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült me

zőgazdasági őstermelőnek.

z) Harmadik állam: az Európai Gazdasági Tér

ség és Magyarország által kötött kétoldalú szociá

lis biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem

tartózó állam.

zs)

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magán-

nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fede

zetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)

58. §-ában, valamint a kötelező egészségbizto

sítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

83. §(2) bekezdésének ^pontjában foglaltfelhatalmazás alap

ján akormánya következőket rendeli el:

R. 1. § (1) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó,

tárgyhónapra esőjövedelemegyrésze Magyarországon, másik

része külföldön adóztatható, járulékalapként

ója Tbj. 4. §k)pontjának 1. alpontjában meghatározott

jövedelmet és

öjaTbjA §k) pontjának 2. alpontjában említett szemé

lyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének

azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét,

amelyben a jövedelem külföldön adóztatható,

együttesen kellfigyelembevenni.

(2)

A Tbj. 4. §k) pontjának 2. alpontjában meghatározott

személyialapbéra munkaszerződésalapjánfizetett.juttatott, az

adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi

havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi

alapbérajárulékalap.

R2.§0)-(6)

(7)

Amennyiben apénztártag amagánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a

továbbiakban: Mpt.) 23. §-a (1) bekezdésének g)pontja szerinti

választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági

jogviszonyátmeg kívánja szüntetni, éserrőlapénztárrészéreaTbj.

5. §-a szerinti biztosítási jogviszony vagy a Tbj. 34. §(1) bekez

dése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül

írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában abiztosítási jogviszony,

illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie

kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűlegtöbb biztosítási

jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíj

pénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogya magán-nyug

díjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik

jogviszonyában sem áll fenn.

R. 2/A§

III. fejezet
A társadalombiztosítás ellátásai és az

ellátásra jogosultak

A biztosítottak

Tbj. 5. §

(1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az ország

gyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg

közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgá

lati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igaz

ságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hi

vatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas

foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási

jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség,

arendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatá

sos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerző

déses állományú tagja, a katonai szolgálatot telje

sítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban:

munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglal

koztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskola-

szövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját

ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,

vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében

személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai

tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő

személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem
minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem

minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbí

zási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak

nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)

személyesen munkát végzői, személy - a külön

törvényben meghatározott közérdekű önkéntes

tevékenységet végző személy kivételével -, ameny-

nyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi

járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér

harminc százalékát, illetőleg naptári napokra an

nak harmincadrészét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi sze

mély, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt:

egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irány

adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már meg

szerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazol

vány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdál

kodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve ag) pont

és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíj

ban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregsé-

ginyugdíj-korhatárt betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kereté

ben munkát végző személynek kell tekinteni azt is,

aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi

szervezetek szövetsége, társasházközösség, egye

sület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet vá

lasztott tisztségviselője, gazdasági társaság társas

vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségvi

selője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá

a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szerveze

teinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a

magánnyugdíjpcnztárak választott tisztségviselője,

a helyi (települési) önkormányzat választott képvi

selője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású

polgármester, amennyiben járulékalapot képező

jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) el

éri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

c

aki.

Mag

álisl

köze

tartc

R

oltalo

talom

együt

nyúló

vábbii

jogiví

szemé

megbí

lékala

szerint

figyelt

R.

kezdő

Tbj. 7.!

abizto

sítésér

teljesít

ma.sei

kifizeti

venni.

(2)

szakon

sor, a b

kesség

sához;

jövede

figyele

számáv

(3)

w

sánál fi

megköt

elóadá:

(előadá

(5)
tisztség

időszak

díj fizet

tésének

megszű

(6)
R.i

alapján

díjjárul«

határ[TI

(2)/

alapot ki

(l) bekez
sánál-i
kellfigyf

(3)/
néséret

évreáth

HVG !TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

97

)iakban:

foglal-
rténik,

íz iskola-

;retében
tagját ~

iviszony,

cetében

5 iskolai

szesülő

iák nem

ak nem

rányuló

megbí

zónak

ayban)

i külön

íkéntes

ameny-

rgyhavi

imálbér

Dkra an-

ázi sze-

együtt:

iíjast,

á irány

ár meg-

b 20 év,

igazol-

gazdál-

%) pont

lyugdíj- :

öregsé-

kon túl

kereté-

ii azt is,

idalmi

5, egye-

ezetvá-

társas

tségvi-

)vábbá

erveze-

árak,a
isclője,

:képvi-

zatású

;épez<5

ása) el

eget.

(3) Biztosított az a természetes személy is,

alu a munkát külföldi foglalkoztató számára
Magyarország területén kívül végzi, és a szoci

ális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló

közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá

tartozik.

r . 3. § Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi

oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaol

talom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban

együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irá

nyuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a to

vábbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői

jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész)

személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a

megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járu

lékalap megállapításakor afelhasználási szerződés (előadás)

szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell

figyelembevenni.

R. ti. § (1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony

kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a

Tbj.7. §-a alapján nem állapítható megvagy az vitatott, akkor

abiztosítás időtartamaként atevékenység időtartamát, telje

sítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a

teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtarta

ma, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj

kifizetéséig(esedákességéig)elteltidőtartamot kellfigyelembe

venni.

(2) Ha adíjazásra nem havi rendszerességgel, hanem idő

szakonként, illetőlega tevékenység befejezését követően kerül

sor, abiztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedé

kességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálá

sához akifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi

jövedelemadó előlege alapjának számításánál jövedelemként

figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak

számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

(3)

(*0 Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálá

sánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés

megkötésétől, az előadásra történő felkérés elfogadásától az

előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként

(előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

(5) ATbj. 5. §-ának(2) bekezdésében említett választott

tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az

időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a

díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifize

tésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség

megszűnésének napjáigeltelt.

(6) Hatályát vesztette.

R. «»/A§ (l) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

alapján kifizetettjárulékalapot képező jövedelem után a nyug

díjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső

határ [Tbj. 24. §(2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulék

alapot képező jövedelmet(elmaradt követelés) a Tbj. 2b. §-ának

(1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapítá

snál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra)

kellfigyelembevenni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

(3) Abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszű

nésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári

évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező

jövedelem után anyugdíjjárulékot akifizetés napján érvényes

járulékfizetésifelső határnapi összegénekfigyelembevételével

kell megállapítani és megfizetni.

(k) A járulékalap megállapításánál a Tbj. §-ának k)

pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedel

met akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a

biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően,

e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező

jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe

venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése

napján került volna sor.

(6) A biztosítás szünetelése alatt - a szünetelést megelő

zően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján-kifizetett

(juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési

felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifi

zetésére a szünetelés kezdőnapját megelőző napon került

volna sor.

M/B§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.

évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóIó.168/1997. (X. 6.) kor

mányrendelet 75/B §-ában meghatározott tájékoztató kereté

ben a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban

részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igény-

bevételérevalójogosultságigazolása céljából azOrszágos Egész

ségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.

R.WC§

Tbj. 6. §

(1) A biztosítottak - ha törvény eltérően nem

rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi

ellátására jogosultságot szerezhetnek.

(2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b),

g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meg

határozott jogviszonyban áll, és egyidejűleg saját

jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi

szolgáltatásra jogosult.

Tbj. 7. §

(1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérő

en nem rendelkezik - az ennek alapját képező jog

viszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

(2) A munka törvénykönyve szerinti munkavi

szony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen

a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

Tbj. 8. §

Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve,

ha

ad) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermek-

gondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyer

meknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét éves

nél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik

igénybe,

b) az igazolatlan távoliét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) köte

lezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a

munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkavi

szonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár,

vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti

díj), táppénzfizetés történt,

d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés

tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene

emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a bün

tetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet

utóbb a bíróság jogerősen felmentette,

e) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvi

vő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünete

lésének ideje alatt.

Tbj. 9. §

(1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogvi

szonyban álló személy biztosításának fennállását

mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbí

rálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2)

bekezdésében szabályozott munkavégzésre irá

nyuló egyéb jogviszony keretében munkát végző

személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a

biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyan

annál a foglalkoztatónál a naptári hónapban el

ért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell

számítani.

(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és

(2) bekezdésében említett személy biztosítása - a

7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - ak

kor is fennáll, ha

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermekne

velési támogatásban, ápolási díjban

részesül,

c)

amennyiben az ellátások folyósítását közvetle

nül megelőző napon biztosított volt.

Tbj. 10. §

(1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfi

zetési kötelezettsége:

a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való

bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilván

tartásból való törlés napjáig,

b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő ese

tében a kamarai tagság kezdete napjától annak

megszűnése napjáig, európai közösségi jogász

esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak

törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén

e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése
napjáig

tart.

(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezett

sége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szaba

dalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői

iroda tagja esetében a tényleges személyes közre

működési kötelezettség kezdete napjától annak

megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az

98 í

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben

fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál léte

sített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztség-

viselői jogviszony létrejötte napjától annak meg

szűnése napjáig tart.

(3) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kö

telezettsége

a) az őstermelői igazolványban feltüntetett idő

ponttól az igazolvány visszaadása napjáig,

b) gazdálkodó család tagja esetében a családi

gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyil

vántartásból való törlés napjáig, illetőleg

c) az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában megha
tározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését

követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekö

vetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a bizto

sítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép

a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

R. 5. § (1)

(2)

ATbj. 10. § (2) bekezdés o^pontjánakalkalmazásánál a

társasági szerződésben meghatározott személyes közremű

ködés kezdetének azt anapot kell tekinteni, amikor a tag a

személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyi

ben ez a nap nem állapítható meg, úgy atársasági szerződés

ben meghatározottidőpontaz irányadó, ennek hiányában a

személyes közreműködés kezdeténekazta napot kell tekinte

ni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságok

ról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

Tbj. 11. §

A biztosítás nem terjed ki:

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált

diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének

külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban:

képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú ház

tartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet

tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával

közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú

családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az

alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő

állam vagy más állam társadalombiztosítási rend

szere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi

szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjé

re (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő

családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy

kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biz

tonsági rendszere;

b) a magyar jogszabályok szerint be nem

jegyzett külföldi munkáltató által Magyaror

szág területén foglalkoztatott, harmadik állam

állampolgárságával rendelkező és külföldinek

minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre

kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsön

zés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munka

végzés a két évet nem haladja meg; e rendelke

zés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a

munkavállalóra, ha az előző belföldi munka

végzés befejezésétől számítva három év nem

telt el;

c) az európai parlamenti képviselőre.

d)

Tbj. 12. §

A11. §-ban meghatározott személyek társada

lombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései

szerint megállapodást lehet kötni.

Tbj. 13. §

E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordi

nálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

Társadalombiztosítási ellátások

Tbj. 14. §

(1) A társadalombiztosítás rendszerében nyúj

tott ellátások az egészségbizfosítás és a nyugdíj-

biztosítás keretében vehetők igénybe.

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás;

b) pénzbeli ellátások:

ba) terhességi-gyermekágyi segély,

bb) gyermekgondozási díj,

be) táppénz;

c) baleseti ellátások:

ca) balesetiegészségügyi szolgáltatás,

eb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék;

d) megváltozott munkaképességű szemé

lyek ellátásai:
da) rokkantsági ellátás,
db) rehabilitációs ellátás.

(3) A nyugdíj-biztosítási ellátások:

a) társadalombiztosítási sajátjogú nyugellátás:

aa) öregségi nyugdíj,

ab) hatályát vesztette,
ac) hatályát vesztette;

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

be) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;

c) rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira
jogosultak

Baleseti ellátásra jogosultak

Tbj. 15. §
(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátar

tozói nyugellátásra jogosult a társadalombiz

tosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.

törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a

kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló

1997. évi LXXXII1. törvényben (a továbbiakban:

Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítot

takon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállal

kozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak

minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az

5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint

a (2) bekezdésében meghatározott jogviszony

ban áll.

(2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogo

sult, aki

a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény,

iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakor

lati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide

nem értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elme
beteg, illetőleg szenvedélybeteg,

c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzá

rásra utalt, szabadságvesztés-büntetést töltő sze

mély (a továbbiakban: fogvatartott),

d) közcélú munkát végez, különösen, aki élet

mentés, baleset-, illetőleg katasztrófaelhárítás

vagy véradás során szenved balesetet vagy egész

ségkárosodást,

,.

e) közérdekű munkát végez,

f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes

tevékenységet végez.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Tbj. 16. §

(1) Egészségügyi szolgáltatásra jogo

sult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a

13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult

személyeken túl - az, aki

a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segély

ben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénz

ben, baleseti járadékban,

b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyug

díjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitáci

ós járadékban,

c) mezőgazdasági járadékban (öregségi,

munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, nö

velt összegű öregségi, munkaképtelenségi, öz

vegyi járadékban), megváltozott munkaké

pességű személyek ellátásában, bányászok

egészségkárosodási járadékában, fogyaté

kossági támogatásban, rokkantsági járadékban,

házastársi pótlékban, házastársi jövedelempót

lékban,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadi

gondozotti ellátásban,

e) bányászati keresetkiegészítésben vagy

átmeneti bányászjáradékban részesül,

f) gyermekgondozási segélyben,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egy

háztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar
Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított

ellátásokról szóló kormányrendelet alapján fo

lyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjse

gélyben (nyugdíjban) részesül,

h) az aktív korúak ellátására való jogosultság

keretében megállapított pénzbeli ellátásban, idős

korúa

lésitá

0

tozó i

felsői

felsőt

tatás

magy

polgá
sért f(

alapj;

áll,

í)

egés2

ség-v,

egész

éri, v

enné

vonal

k)

és jö^

lékát

D

Mag;

tózk<

mag]

orszí

m

sós s:

(ide i

meki

báni

azillí

lyal e

átme

szem

ff
o,
lis e

54. §-

Pj

kébei

r)

szóig

s)

véka

képe

zalék

t)

u

szün
szólj

korh

dósá

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

99

ztosítot-

s vállal

taiénak
cént az

ilamint
uszony

ba jogo-

ézmény,

gyakor-

ója,ide

;lt elrae-

itt, elzá-

jltő sze-

akí élet-

hárítás

yegész-

ikéntes

ak

jogo-

tőleg a

jgosult

segély-

ppénz-

nnyug-

Dilitáci-

gségi,

in, nö-

igi, öz-

kaké-

íszok

gyaté-

?kban,

;mpót-

I, hadi

vagy

ttegy-

agyar
•sított

ián fo-

¡díjse-

Jltság

., idős

korúak járadékában, ápolási díjban, gyermekneve

lési támogatásban részesül,

i)

a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tar

tozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a

felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó

felsőoktatási intézményben nappali rendszerű ok

tatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú

magyar állampolgár, valamint az a külföldi állam

polgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatá

sért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj

alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban

áll,

j) megváltozott munkaképességű, illetve

egészségkárosodást szenvedett, és munkaképes
ség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve

egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot el

éri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy

ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre

vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 száza

lékát,

l) kiskorú, magyar állampolgársággal és

Magyarország területén lakóhellyel vagy tar

tózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem

magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyar-

ország területén lakóhellyel rendelkezik,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlaká

sos szociális intézményben elhelyezett személy

(ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyer

mekvédelmi rendszerben utógondozási ellátás

ban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá

az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatály-

lyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében

átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú

személy,

n) fogvatartott,

o) a szociális igazgatásról és szociá

lis ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érde

kében kötött megállapodás alapján jogosult,

r) a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi

szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e te

vékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot

képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 szá

zalékát, naptári napokra annak harmincadrészét,

t) hajléktalan,

a) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak meg

szüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a

szolgálati járandóságról szóló törvény alapján

korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járan

dóságban részesül,
v) az előadó-művészeti szervezetek támoga
tásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól

szóló törvényben meghatározott balettművé

szeti életjáradékban részesül.

(2) A13. § hatálya alá tartozó külföldi személy

az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg

nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészség-
ügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s) pontja

esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatá

rozott ösztöndíjas kivételével - az egészségügyi

szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az

érintett személy belföldinek minősüljön.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonat

kozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jog

címre tekintettel lehet megállapítani. Amennyi

ben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján

is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekez

désben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet

jelent, azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatáro

zott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcíme

ket megelőzi.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és

az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult szemé

lyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen,

valamint a biztosítás alakján térítésmentesen vagy

térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés

ellenében igénybe vehető ellátások körét külön tör

vény határozza meg.

Tbj. 16/A §

A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában em

lített tanuló és hallgató a tanulói jogviszony,

illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a di

ákigazolványra való jogosultság megszűnéséig

jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve

a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének

időtartamát is.

A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás
és kifizetés

Tbj. 17. §

A magánnyugdíj keretében a biztosított, illető

leg a kedvezményezett

a) nyugdíjjáradékra vagy

b) egyösszegű kifizetésre

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és

a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben

meghatározott feltételek szerint.

IV. fejezet

Az ellátások fedezete Járulékfizetésre
vonatkozó általános szabályok

Tbj. 18. §

(1) A társadalombiztosítási ellátások és a mun

kaerő-piaci célok fedezetére

a) a biztosított természetbeni egészségbiztosí

tási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulé

kot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban

együtt: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő

tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó

nyugdíjjárulékot,

b) hatályát vesztette,

c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni

vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató

társas vállalkozó után a társas vállalkozás, va

lamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy

egészségügyi szolgáltatási járulékot,

d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a

külön törvényben meghatározott személy egész

ségügyi hozzájárulást,

e) a foglalkoztató a külön jogszabályban megha

tározott korkedvezményre jogosító munkakörben

foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minő

sülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet

folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után,

valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben
vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni

vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot

e) 2013. január 1-jén hatályát veszti

fizet.

(2) Hatályát vesztette.

(3) Hatályát vesztette.

(4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hoz

zájárul.

(5) A járulékokat a járulékalapot képező jö

vedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek

szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését kö

vetően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező

jövedelem után is meg kell fizetni.

(6) Hatályát vesztette.

Tbj. 19. §

(1) Hatályát vesztette.

(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni és társas vállalkozó által fizeten

dő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

(3) A biztosított által fizetendő egészség-

biztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke

8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és mun-

kaerő-piaci járulékon belül a természetbeni

egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénz

beli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a

munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

(4) A kiegészítő tevékenységet folytató

egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet

folytató társas vállalkozó után a társas vál

lalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében

meghatározott személy által fizetendő egész

ségügyi szolgáltatási járulék havi összege

6390 forint (napi összege 213 forint).

(5) A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosí

tott betegsége miatti keresőképtelensége, valamint

a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósí

tott táppénz egyharmadát hozzájárulás címén

fizeti meg.

(6) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által

fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mér

téke 13 százalék.

(6) 2013. január 1-jén hatályát veszti.

(7) Hatályát vesztette.

R. 5/A§ (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

100 ITÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának(5) bekezdése

szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és

az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendel

kező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét

a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes fő

városi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári

feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban:

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) állapítja meg. A

foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően

a táppénz-hozzájárulást15 napon belül a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatóltáppénz-

hozzájárulás-beszedési számlájára utalja át.

(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező

foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál

fennállójogviszony alapján folyósított táppénz összegéről,

a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy

nevének, taj-számának, valamint a foglalkoztató nevének,

adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével

egyidejűlegtájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazga

tási szervet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok

mint kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénzhozzájáru-

lás-fizetési kötelezettség megállapítása céljából.

{k) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

a jogerős határozatok adatait határozatonként, a

foglalkoztató azonosító számát és a követelés ösz-

szegét, valamint esedékességét tartalmazó adat

szolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére.

Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP

közötti megállapodásban rögzített adattartalom

mal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhóna

pot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszol

gáltatás szerint fennálló követelést az adóhatósága

foglalkoztató adószámláján „táppénz-hozzájárulás

adónem" kötelezettségként írja elő. Az adatszolgál

tatás alapját képező jogerős határozatok közül az

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv csak azt a

határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen

aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, ame

lyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az

adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság

kérésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

a jogerős határozatot 8 napon belül papíralapon is

megküldi.

(5) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

és az állami adóhatóság - a közöttük létrejött meg

állapodásnak megfelelően - a nyilvántartásában

2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak

minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató

adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), cí

mére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében

kölcsönös adategyeztetést valósít meg.

Tbj. 20. §

Hatályát vesztette.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Tbj. 20/A §

(1) A foglalkoztató a korkedvezményre

jogosító munkakörben foglalkoztatott után a

4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a

21. § szerinti jövedelmeket) alapulvételével

korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve,

ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint

mentesítették.

(2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizeté

sére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilván

tartási és adatszolgáltatási kötelezettségre az Art.

szabályait megfeleló'en alkalmazni kell.

Tbj. 20/A §

2013. január 1-jén hatályát veszti.

Járulékalapot nem képező jövedelem

Tbj. 21. §

Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egész

ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alap

ját:

a) a foglalkoztató által megállapított és folyó

sított társadalombiztosítási ellátás, valamint a

szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő

összege,

b) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli

juttatás,

c) a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló

járadék),

d) a szerzői jogi védelem, találmányi szaba

dalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők

oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, va

lamint az újítás hasznosítására irányuló felhasz

nálási, hasznosítási, használati szerződés alapján

a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog)

felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

e) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó ka

mat.

Tbj. 22. §

Hatályát vesztette.

Tbj. 23. §

A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett

szervek a hivatásos, szerződéses állományú tag

jaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett

kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiz

tosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszá

molhatják.

Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulék, valamint a nyugdíjjárulék

Tbj. 24. §

(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében

meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a

19. § (3) bekezdésében meghatározott egész

ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a

4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a
21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A fog

lalkoztatott nem fizet

a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosí

tási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj

és a borravaló után,

b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a
külön jogszabály szerinti prémiumévek prog.

ram és a különleges foglalkoztatási állomány

keretében járó juttatás után.

(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járu

lékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban

a központi költségvetésről szóló törvényben az

egy naptári napra meghatározott összeg naptári

évre számított összege után fizeti meg (a további

akban: járulékfizetési felső határ).

(3) A járulékfizetési felső határt évente január

1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a bizto

sítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn

a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső
határt a jogviszony időtartamával arányosan kell

megállapítani. A járulékfizetési felső határ szá

mításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá

azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak

járulékalapot képező jövedelme nem volt, így kü

lönösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi

segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermek-

gondozási segélyben, baleseti táppénzben része

sült, valamint a fizetés, díja'zas nélküli időszakot.

A megállapított járulékfizetési felső határt időköz

ben csökkenteni kell az említett időszakok naptá

ri napjainak száma és a napi járulékfizetési felső

határ szorzatával.

(4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítot

tól több járulékot vont le az (l)-(2) bekezdésben

előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legké

sőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül

vissza kell fizetni.

(5 )-(7)

Járulékfizetésre vonatkozó különös

szabályok

Tbj. 25. §

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járu

lékalapot képező jövedelme után természetbeni

egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot

fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú

nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbizto

sítási járulékot is köteles fizetni.

R. 5/B§ (l)-(3) Hatályát vesztette.
R. 5/C§ (l) A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott,

valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és

társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3)

bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfi

zetési felső határlgfizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítá

sára év közben kerül sor, a nyugdíjjárulék-fizetési felső

határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően

újra meg kell állapítani a Tbj. 2k. §-ának (3) bekezdé

sében foglaltak szerint.

(2)

A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas

foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott

ellátás megállapításának kezdőnapját követően létesí
tett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján

a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem

után fizettermészetbeni egészségbiztosítási járulékot és

nyugdíjjárulékot.

(3

megh
követ

jedő i

járó jc

jöved

számi

kifize

mege

T

N

zotti

a,

iban

-ider

sülő í

keret

b

zép-

palii

folyt

mun

azt a

gon\

c)

kozó

biztc

megi

korh

(1
dozá

bán,

reha

kövt

reha

díj, s

után

díjbí

díj-k

szesi

ápol,

után

adói

nyuÉ

hez

hatjí

szén

G

min

bek(

díjjá
ségl

közj

szer

ni és

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

Ulékot a
ek prog.

Ilomány

ot a járu-

azonban
lyben az

:naptári

további-

e január
i a bizto-

áll fenn

ési felső'
san kell

itár szá-

ovábbá

tottnak
, így kü-
íekágyi

,'ermek-
n része-

íszakot.

időköz-

cnaptá-

si felső

tosítot-

lésben

t legké-

1belül

a járu-

?tbeni

ilékot

itjogú

¡bizto-

tatott,

éni ás

iák (3)

Jlékfi-

apítá-

i felső

időén

:ezdé-

¡díjas

ózott

étesí-

¡pján

elem

(otés

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

101

(3)

Ha a sajátjogú nyugdíjas a Tbj. k. §-a/)pontjában

meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt

követően az ellátás megállapításának kezdőnapjáig ter

jedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással

járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező

jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ

számításánál

úgy kell figyelembe venni, mintha annak

kifizetésére az ellátás megállapításának kezdőnapját

megelőző napon került volna sor.

Tbj. 25/A §

Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatáro

zott mértékű munkaerő-piaci járulékot

a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontja

iban és (2) bekezdésében meghatározott személy

- ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minő

sülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony

keretében közreműködő szövetkezeti tagot

b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki kö

zép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nap

pali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat

folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett

munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve

azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadsá

gon van-,

c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállal

kozó, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalom-

biztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban

meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíj

korhatárt betöltötte.

Tbj. 26. §

(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgon

dozási segélyben, gyermeknevelési támogatás

ban, ápolási díjban, munkarehabilitációs díjban,

rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét

követően hatósági határozattal megállapított

rehabilitációs ellátásban részesülő személy a

díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege

után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyug

díjban, valamint a reá irányadó öregséginyug-

díj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban ré

szesülő személy a gyermekgondozási segély, az

ápolási díj, valamint a munkarehabilitációs díj

után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irány

adó öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi

nyugdíjban részesülő személy a folyósító szerv

hez benyújtott nyilatkozatával azonban vállal

hatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő

személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3) Az egyházi személy után az egyház a

minimálbér alapulvételével a 19. § (2)—(3)

bekezdésében meghatározott mértékű nyug-

díjjárulékot, valamint természetbeni egész

ségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot

központilag, egy összegben az Art. szabályai

szerint kell az állami adóhatóságnak bevalla

ni és megfizetni.

(4) Hatályát vesztette.

(5) A központi költségvetés a 16. § (1) be

kezdés b) pontjában meghatározott - foglal

koztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet

folytatónak nem minősülő - személyek, a gyer

mekgondozási díjban részesülők, valamint a

16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t) pontjában

meghatározott személyek után havonta 5850

forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fi

zet.

(6) Hatályát vesztette.

(7) A külön jogszabály szerinti felszolgá

lási díj után a foglalkoztató - a foglalkozta

tott helyett - 15%-os mértékű nyugdíj járu

lékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója
a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló

után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A ven

déglátóüzlet felszolgálója a borravaló után

fizethető járulékot a személyi jövedelem-

adóról benyújtott bevallásában vallja be,

a bevallás benyújtására előírt határidőig

fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot

szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és

összegéről.

(8) Hatályát vesztette.

(9) Az egyszerűsített közteher-viselési

hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését

megalapozó jogviszonyból származó jöve

delem után a biztosított az e törvény szerinti

nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék

fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közte

her-viselési hozzájárulásról szóló törvényben

meghatározottak szerint teljesíti.

(10)-(11) Hatályát vesztette.

R. 5/D § (l) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi

szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a

katonaiszolgálatotteljesítő önkéntestartalékos katonák

részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett

a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos

statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni-

egészségbiztosításijárulék-alaphoz viszonyított átlagos

arány alapján, az egyéniegészségbiztosításijárulék-ala-

pot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megálla

podás alapján számolják el,

b)a nyugállományba helyezést követő két hónapra

nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos

állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra

jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás

helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat tör

vény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő össze

get az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósággal (a

továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás

alapján teljesítik.

Az a) pontban meghatározott megállapodásnak

megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a

rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzet-

biztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási

járulék csökkentésével a NAV mint állami adóhatóság ál

tal rendszeresített bevallásban számolják el.

(2) A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulék-

fizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi sze

mélynek, illetőleg a szerzetesrend tagjának tekinteni,

akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban

annak minősít.

(3)-(6)

R. 5/E § Hatályát vesztette.

R. 5/F§ Ha a korkedvezményre jogosító munkakör

ben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban

(pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre

a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkora korked-

vezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem

(társadalombiztosításijárulék-alap) azon időszakra

(naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe

venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogo-

sultságotszerez.

R. 5/G§ (1)

(2) A Tbj. 25/A § c) pontja alkalmazásában öregsé-

ginyugdíj-korhatár alatt a hivatásos állomány tagjai

esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú

tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben

és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses ál

lományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben

meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát

kell érteni.

it

A társas vállalkozás és a társas

vállalkozó járulékfizetése

Tbj. 27. §

(1) Hatályát vesztette.

(2) A biztosított társas vállalkozó a

19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot,

valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egész

ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a

társas vállalkozástól személyes közreműkö

désére tekintettel megszerzett járulékalapot

képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a

minimálbér, az egészségbiztosítási és mun

kaerő-piaci járulék alapja havonta legalább

a minimálbér másfélszerese. A társas vállal

kozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfi

zetési felső határig fizet.

(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötele

zettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll

fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási

kötelezettség időtartamával arányosan kell meg

határozni.

(4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas

vállalkozó esetén a személyes közreműködés

díjazásának az ügyvezetés díjazását kell te
kinteni.

(5) A társas vállalkozás a korkedvez

ményre jogosító munkakörben foglalkoztatott

biztosított társas vállalkozó után a nyugdíj

járulék alapjának alapulvételével korked

vezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha

e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint

mentesítették.

(5) 2013. január 1-jén hatályát veszti.

102 |TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Tbj. 28. §

(1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó

határát arányosan csökkenteni kell azon időszak

figyelembevételével, amely alatt a társas vállalko

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhes

ségi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási

díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermek-

nevelési támogatásban, ápolási díjban részesül

- kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyer

meknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének

időtartama alatt vállalkozói tevékenységét szemé

lyesen folytatja

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tarta

lékos katona,

c) fogvatartott,

d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz

jegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megha

tározott körülmények nem állnak fenn a nap

tári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési

alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a

27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap

harmincadrészét kell alapul venni. A járulék-

fizetési felső határt csökkenteni kell az (1) be

kezdésben meghatározott időtartamok naptári

napjai és a járulékfizetési felső határ naptári

napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell

alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biz

tosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött

vagy szűnt meg.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

Tbj. 29. §

(1) Hatályát vesztette.

(2)

(3) A biztosított egyéni vállalkozó a

19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulé

kot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerin

ti egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulékot vállalkozói jövedelem szerinti

adózás esetén a vállalkozói kivét, átalány-

adózás esetén az átalányban megállapított

jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjáru

lék alapja havonta legalább a minimálbér,

az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulék alapja havonta legalább a minimál

bér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó

nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizeté

si felső határig fizet.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési

alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot

és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu

lékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a)

táppénzben, baleseti táppénzben, terhes-

ségi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási

díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermek-

nevelési támogatásban, ápolási díjban részesül -

kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermek-

nevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának

tartama alatt vállalkozói tevékenységét személye

sen folytatja -,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tarta

lékos katona,

c) fogvatartott,

d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz

jegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói

tevékenységét szünetelteti,

ej a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vál

lalkozó keresőképtelen.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatáro

zott körülmények a naptári hónap teljes tartamán

át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ ki

számításánál egy-egy naptári napra a járulékalap
harmincadrészét kell alapul venni. A járulékfize

tési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdés

ben meghatározott időtartamok naptári napjai és a

járulékfizetési felső határ naptári napi összegének

szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor

is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

hónap közben kezdődött vigy szűnt meg.

(6)

(7) Hatályát vesztette.

(8) A korkedvezményre jogosító munkakör

ben vállalkozói tevékenységet végző biztosított

egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának

alapulvételével korkedvezmény-bfztosítási járu

lékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön

jogszabály szerint mentesítették.

(8) 2013Január 1-jén hatályát veszti.

R. 6. § Hatályát vesztette.

Tbj. 29/A§

(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki

az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a

továbbiakban: evaadózó), a 19. § (2)-(3) bekez

désében meghatározott járulékokat fizet. A

nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér,

az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járu

lék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.

(2) Az evaadózó egyéni vállalkozó já

rulékfizetési kötelezettségének megállapí

tásánál értelemszerűen alkalmazni kell a

29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) Az evaadózó egyéni vállalkozó a

magasabb összegű társadalombiztosítá

si ellátások megszerzése érdekében egy

oldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a

19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg.

A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az

adóévet megelőző év december 20-áig, azt követő

en a november hónapra vonatkozó járulékbeval

lásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz

benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végre

hajtható okiratnak minősül.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekez

désében említett evaadózó egyéni vállalkozó a

munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jog

viszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra

is választhatja a magasabb járulékalap utáni já

rulékfizetést.

R. 6/A §. (1) A Tbj. 29/A §

bekezdése szerint

magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési

kötelezettséget vállaló evaadózó egyéni vállalkozó

köteles a Tbj. 29. § (**) bekezdésében foglalt körül

mények szerinti csökkentését igazoló okmányokat

az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.

(2)

Ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év

közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hó'

napjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi

arányosítással számított összege után fizeti meg.

Tbj. 30. §

R. 6/B §

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Tbj. 30/A §

(1) A mezőgazdasági őstermelő - ide

értve a tevékenységét a tárgyévben kezdő

mezőgazdasági őstermelőt is - a minimál

bérnek megfelelő összeg után fizeti meg a

19. § (3) bekezdésében meghatározott termé

szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu

lékot, valamint a gyugdíjjárulékot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a me

zőgazdasági őstermelő, akinek az e tevé

kenységéből származó, tárgyévet megelő

ző évben elért bevétele nem haladja meg az

Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre

vonatkozó bevételi értékhatárt, az ősterme

lői tevékenységből származó, tárgyévet meg

előző évi bevételének 20 százaléka után a

19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű

természetbeni egészségbiztosítási járulékot és

10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv.

szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó

bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül

kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerző

dés rendelkezése alapján folyósított, egyébként

bevételnek számító támogatást.

(3) A mezőgazdasági őstermelő a maga

sabb összegű társadalombiztosítási ellátások

megszerzése érdekében az adóévre vonat

kozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a

19. § (3) bekezdésében meghatározott termé

szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu

lékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (l)-(2)

bekezdésben meghatározott járulékalapnál

magasabb összeg után fizeti meg. A mező-

gazdasági őstermelő a magasabb járulékalap

választásáról a tárgyév első negyedévére vo

natkozó járulékbevallásában nyilatkozik az

állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art.

szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési

kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglalta

kat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Hatályát vesztette.

JT -.v

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

103

őszakra
utáni já-

e szerint

kfizetési

illalkozó

It körül,

anyókát

ni.

sága év

inés hó-

ap napi

meg.

izetése

- ide

kezdő

nimál-

mega

termé-

5i járu-

a me-

?tevé-

egelő-

íeg az

nelőre

terme-

t meg-

itán a

értékű

kot és

Szja tv,

itkozó

i kívül

ízerző-

'bként

aiaga-

tások

/onat-

)gy a

ermé-

ijáru-

0-C2)

ípnál

nező-

talap

re vo-

ik az
i Art.

I.

vetési

ílalta-

r. 6/C § A Tbj. 30/A §(2) bekezdésének alkalmazá

sában

a)a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként

atárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egy-

tizenketted részét,

b)a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi

értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi

értékhatárt

kell figyelembe venni.

Járulékfizetés több biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű

fennállása esetén

Tbj. 31. §
(1) Több biztosítási kötelezettséggel járó

jogviszony egyidejű fennállása esetén a járu

lékalap után mindegyik jogviszonyban meg

kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészség-

biztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

(2) A nyugdíjjárulékot a biztosítási kö

telezettséggel járó jogviszonyokban és a

26. § (1) bekezdésében említett ellátások után

együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső hatá

rig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári

év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított

nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a

járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjá-

rulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés

igazolását követő 15 napon belül köteles a járulé

kot visszafizetni a biztosítottnak.

(3) Hatályát vesztette.

(4) A természetbeni és pénzbeli egészség-

biztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék

alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező

jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében

az Éva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,

átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az áta

lányban megállapított jövedelem, ha

a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyé

ni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36

órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is

áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanul

mányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál

az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban elő

írt munkaidőt össze kell számítani.

(5) Amennyiben a társas vállalkozóként biz

tosított több gazdasági társaság személyesen

közreműködő tagja vagy ügyvezetője a járulék-

fizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy

alkalommal történő választása szerint - egyszer

kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e vá

lasztásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a

társas vállalkozásnak.

(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben

társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállal

kozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (3) be

kezdése, illetőleg 29/A § (1) bekezdése szerint áll

fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló

járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen

elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni

vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév

január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként

az adóév egészére választhatja, hogy a járulék-

fizetési alsó határ után történő járulékfizetési

kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E

választása alapján az egyéni vállalkozásában,

illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4)

bekezdésben említett járulékalap után kell a járu

lékot megfizetni.

(7) Hatályát vesztette.

R. 7. § (1) ATbj. 31. §-ának(5) bekezdésében említett

esetben a társasvállalkozóválasztásáról a tárgyévjanuár

31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozáso

kat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.

(2) Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes

jogviszonya évközben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának

(5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói

jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói

jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a

többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként bizto

sított, a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését

követő15 napon belül írásban értesíti.

(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó tár

sas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehe

tőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi

választásáról tájékoztatnia kell.

R. 7/A § (1) ATbj.^1. §-a szerinti biztosított mindaddig

köteles nyugdíjjárulékotfizetni, illetőlega foglalkoztató

a járulékalapot képezőjövedelmeiből a nyugdíjjárulékot

levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a

járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj.

2k. §-ának(2) bekezdésében meghatározott összeget.

(2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban

álló biztosított a Tbj. 2k. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj.

27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) be

kezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében

meghatározott magasabb összeg után fizetett egészség-

biztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el

kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik

biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási

és visszafizetési kötelezettségazta foglalkoztatótterheli,

amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári

évbentovábbra is fennáll.

(3) Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszo

nyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a nap

tári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a

visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli,

amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jöve

delem. A naptári évi összeghatár megállapításánál - a

naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt)

biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a

naptári napokat lehetfigyelembe venni, amely napokra

abíztosítottnakjárulékalapot képező jövedelme volt. Az

igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell

benyújtania, amelyik ajárulékkülönbözet elszámolására

és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás

kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulék-

külőnbözetetelszámolni és a biztosítottnak visszafizetni,

továbbá ennektényét a nyilvántartásba bejegyezni.

(íf) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűlegtöbb, egyéb

biztosítással járó jogviszonyban Is áll, az (l)-(3) bekez

dés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt

kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az

egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri.

Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. §(2)

bekezdésének rendelkezései szerint számol el.

(5)

R. 7/B § Hatályát vesztette.

Tbj. 32. §

Tbj. 33. §

Hatályát vesztette.

R. 7/C § Hatályát vesztette.

Megállapodás társadalombiztosítási

ellátásra

Tbj. 34. §

(1) Az a belföldi nagykorú1’személy, aki nem

magán-nvugdíipénztári tag és nem saját iogú

nyugdíjas, és

a) aki az 5. és a 13. ^-ban említett biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, ille

tőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki,

b) akinek biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyug

díjalapot képező jövedelem szerzése céliából 34

százalék nvugdíi-biztosítási és nvugdíiiárulék

fizetésének vállalása mellett megállapodást

köthet.

(1) Az a belföldi nagykorú személy, aki nem

magán-nyugdíjpénztári tag és nem saját jogú

nyugdíjas, és

a) aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, ille

tőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki,

b) akinek biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és

nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése cél

jából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének

vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szol

gálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkere

set megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3)
(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megálla

podás esetén a járulékfizetés alapja a megálla

podást kötő személy által megjelölt jövedelem,

legfeljebb azonban a megállapodás megköté

sekor érvényes járulékfizetési felső határ napi

összegének figyelembevételével a naptári hó
napokra számított összeg, de legalább a megál

lapodás megkötése napján érvényes minimál

bér összege. Amennyiben a megállapodást a

minimálbér vagy a járulékfizetési felső határ

összegének figyelembevételével kötik meg, an-

HVG |TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

m TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

nak változása esetén a megállapodás alapján

fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő

hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alap

ján megfizetni. így kell eljárni akkor is, ha a

megállapodást kötő személy az általa megjelölt

jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő

személy, kedvezményezett javára kötött meg

állapodás esetén a kedvezményezett a megál

lapodás időtartama alatt biztosítási kötelezett

séggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás

alapján történő járulékfizetési kötelezettség

szünetel.

(51 Szolgálati idő szerzése érdekében megálla

podást köthet a megállapodás megkötése napián

érvényes minimálbér alapulvételével számított

34 százalék nyugdíj-biztosítási és nvugdíiiárulék

fizetésével az a nem magán-nyugdíipénztári tag

nagykorú személv, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rend

szerű oktatás keretében folytatott tanulmányok

nak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét

(ideértve a doktoranduszképzést is),

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes

nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év

szolgálati idő vagy - az igénylőre irányadó öreg-

séginyugdíj-korhatár 1997. december 31-e utáni

betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz

előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében

kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, il

letőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz

szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb

azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megál

lapodást köthet a megállapodás megkötése nap

ján érvényes minimálbér alapulvételével szá

mított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével

az a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú

személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rend

szerű oktatás keretében folytatott tanulmányok

nak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét

(ideértve a doktoranduszképzést is),

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes

nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év

szolgálati idő vagy - az igénylőre irányadó öreg-

séginyugdíj-korhatár 1997. december 31-e utáni

betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz

előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében

kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, il

letőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz

szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb

azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megál

lapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja

a szolgálati időként elismerhető időszak naptári

napjainak és a megállapodás megkötése napján

érvényes minimálbér harmincadrészének szor

zata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti meg

állapodást a minimálbér alapján kötötték, és a

minimálbér változik, a megállapodás alapján

fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő

hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján

megfizetni.

(7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben

a megállapodás megkötése a nyugdíjigény el

bírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat

elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártá

ig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot a

megállapodás megkötését követő tizenöt napon

belül egy összegben kell megfizetni. A megálla

podást kezdeményező személy az addig elismert

szolgálati idejét a nyugdíj-biztosítási igazgatási
szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgá

lati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb

jogosultsági feltételek megléte esetén is legko

rábban a járulék megfizetésének napjától álla

pítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt

esetben egy alkalofnmal, legfeljebb 30 nappal

meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt

jogerős határozattal elbírált igények esetében

újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás

nem köthető.

(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megálla

podás köthető, a megállapodás megkötése napján

érvényes gyermekgondozási segély összege alap

ján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyug

díjjárulék megfizetésével

a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejé

vel megegyezd otthoni gondozás idejére, valamint

b) hatályát vesztette.

(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a

járulékfizetést a megállapodás megkötése napján

érvényes járulékmértékek figyelembevételével a

megállapodás megkötését követő 30 napon belül

egy összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b)

pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha

változik a gyermekgondozási segély összege vagy

a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján
fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hó

nap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján

megfizetni.

(10) Az e törvény szerint nem biztosított és

egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem

jogosult természetes személy megállapodást köt

het a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke

egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás

alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés

szerinti minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) be

kezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.

(12) A Magyarország területén oktatási intéz

ményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató külföldi állampolgár

egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben

meghatározott minimálbér 30 százalékának

megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járu

lék megfizetésének vállalása esetén köthet meg.

állapodást.

(13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és

nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szol

gálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás
szerzése érdekében kötött megállapodást a ked

vezményezett személy javára a járulékfizetés át

vállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.

Az előzőekben említett megállapodások alapján

fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos

pénznemében és a megállapodás megkötése

utáni mértékváltozások figyelembevételével kell

megállapítani és megfizetni.

R. 8. § (1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és

nyugdíjalapot képező jövedelem [Thj. §-ának (l), (5)

és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megköté

sére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett

javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett

- lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazga

tóság, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező,

külföldön élő személy esetében [Tbj. 3k. §-ának (5)

bek.] a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai

Igazgatóság illetékes.

*'

(2) A Tbj. Ik. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti

megállapodás megkötésére a megállapodást kötő sze

mélyre - ha a megállapodást más javára kötik, a ked

vezményezettre - irányadó öregséginyugdíj-korhatár

- figyelemmel a korkedvezményre is - betöltése után

kerülhet sor.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött

megállapodás [Tbj. 3k. §-ának (10) bekezdése] megkö

tésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogo

sult.

[k) A Tbj. 3k. § - á n a k (10) bekezdésében meghatá

rozott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló

megállapodás megkötéséhez bemutatandó a ked

vezményezett személyazonosságát igazoló okmány,

a lakó-, tartózkodási, illetőleg szálláshelyet igazoló

dokumentum, külföldi állampolgár esetében az ide

genrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra

jogosító okmány.

R. 8/A § A megállapodás alapján megfizetett járu

lékot - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell

fizetni

ojha a megállapodás nem felel mega Tbj. 3^. §(1), (5)

és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megálla

podás), illetőleg

b)arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtar-

tamota nyugellátás megállapításakorszolgálati időként

nem vettek figyelembe,

ejabban azesetben, ha utólaga megállapodást kötő

személy a 9/C§-ban meghatározott okirattal igazolja,

hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jog

viszonyt eredményező jogviszonyban állt.

Tbj. 35. §

(1)

A megállapodásnak tartalmaznia kell a

szerződő felek megnevezését, címét, valamint

a megállapodást kötő személynek, illetőleg a

kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adat-

szóig-
adata

a szei

zettsf

időpc

(2

podá

hóna

napr.

lett ki

re, a

12.n,

elmi

nik.

fogls
addi

szói*

meg:

G
pont

legk

targ
pod.

léke

meg

dás

(
sült

zik

alk£

34.

álla

sür

me

jár,

eg}
sza

ese

lap

jár

vei

19

ü§
19

Ve

Vt

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

íet meg.

ti idő és

g a szol-

iáitatás
¡t a ked-

íetés át

kötheti,

alapján
ratalos

kötése
vei kell

ti idő és

k (1), (5)
egköté-

nyezett

nyezett

igazga-

lelkező,

nak (5)

natikai

szerinti

jtő sze-

a ked-

irhatár

e után

kötött

negkö-

Vjogo-

ghatá-

nyuló

3ked-

mány,

;azoló

ízide-

dásra

t járn

iakell

(1), (5)
gálla-

iőtar-

íként

:kötő

zolja,

'jog-

ell a

nint

ega

idat-

TARSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

105

szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti

adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét,

a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötele

zettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek

időpontját.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megálla

podás csak a megállapodás megkötését követő

hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hó

napra esedékes járulék egyidejű befizetése mel

lett köthető. Ezt követően a járulékot havonta elő

re, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap

12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő

elmulasztása esetén a megállapodás megszű

nik a járulék esedékességének napját magában

foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha

addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás

megszűnéséig áll fenn.

(3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b)

pontja szerinti megállapodás a megkötése napján,

legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A

tárgyhónap első napját megelőző időre megálla

podás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjáru-

lékoí a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáigkell

megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapo

dás megszűnését vonja maga után.

(4) A megállapodás alapján megszerzett jogo

sultságra - ha e törvény másként nem rendelke

zik - a Tny. tv., illetve az Eb. tv. rendelkezéseit kell

alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a

34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött meg

állapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a

sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás

megkötését követő hatodik hónap első napjától

jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével

egyidejűleg az előírt járulék befizetése visz-

szamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi

esetben az egészségügyi szolgáltatás a megál

lapodás megkötését követő hónap első napjától

jár.

(6) Megállapodás alapján egészségügyi szol

gáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a

vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

(7)

Biztosítási kötelezettséggel

nem rendelkezők járulékfizetése

Tbj. 36. §

(1) A kiegészítő tevékenységet folytató

társas vállalkozó után a társas vállalkozás a

19. § (4) bekezdésében meghatározott egészség-

ügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a

19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíj

járulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas

vállalkozónak a személyes közreműködése alap

ján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jö

vedelem.

(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas

vállalkozó tevékenységének megszűnése után ki

fizetett, a személyes közreműködése alapján járó

járulékalapot képező jövedelem után is meg kell

fizetni a járulékot.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató társas

vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulék-

fizetési felső határig fizeti meg.

Tbj. 37. §

(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyé

ni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatá

rozott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a

19. § (2) bekezdésében meghatározott nyug

díjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e

tevékenységből származó vállalkozói kivét, áta
lányadózó esetén az átalányban megállapított

jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást vá

lasztó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni

vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdés

ben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Éva

tv.-ben meghatározott adóalap ¥0 százaléka után

fizeti meg.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni

vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott

időtartam alatt köteles járulék fizetésére.

(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni

vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a>járulék-

fizetési felső határig fizeti meg.

R. 9. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas

vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. §(2) bekez

désében meghatár6zott időtartam alatt köteles egész

ségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(2)

Tbj. 37/A §

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot

fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészí

tő tevékenységet folytató vállalkozó

a) keresőképtelen, gyermekgondozási segély

ben részesül,

b) fogvatartott,

c) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, köz

jegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,

d) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Tbj. 38. §

(1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén

a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után

az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4)

bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy

jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas

vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulé

kot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban

végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév

egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vál

lalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szol

gáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti

meg utána.

(4)

A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az

egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas

vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adó

év egészére választhatja, hogy az egészségügyi

szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több

társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony

esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti

meg utána.

Tbj. 39. §

(1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekez

désének a)-o), s)-t) pontjában említett személyek

egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5)

bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és

az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átuta

lásával biztosítja.

(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított

és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekez

désének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § sze

rint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében

meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulé

kot fizetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötele

zettség további feltétele, hogy a természetes sze

mély a bejelentkezését megelőzően megszakítás

nélkül legalább egy éve^a polgárok személyi ada

tainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.

évi LXV1. törvény szerint bejelentett lakóhellyel

rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves

időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencvenna

pos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem

rendelkezett a Magyarország területén bejelentett

lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves

időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartá

sában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési

kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a pol

gárok személyi adatainak és lakcímének nyilván

tartását kezelő központi szervet a lakcímre vonat

kozó adatok közlése érdekében.

(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak

hozzájárulásával más személy vagy szerv is telje

sítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adó

hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekez

dés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést

tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést

átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egész

ségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés sze

rinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés sze

rint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére

kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint

hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10

napon belül elektronikus úton megküldi az Egész

biztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

Tbj. 39/A §

(1) A 39. § (2) bekezdésében meghatáro

zott járulékfizetési kötelezettség az egész

ségügyi szolgáltatásra való jogosultság

HVG ITB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

106 TARSADALOMBIZTOSITASI ELLÁTÁSOK

megszűnését követő naptól a biztosítási kötele

zettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a

16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontjában

meghatározott jogosultsági feltételek bekövetke

zésének napjáig áll fenn.

(2) Ha a biztosítási kötelezettség megál

lapítására utólag kerül sor, a biztosítási jog

viszony fennállásának időtartama alatt a

39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató

által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza

lehet igényelni az állami adóhatóságtól.

V. fejezet

Társadalombiztosítási nyilvántartások

Tbj. 40. §

A társadalombiztosítási rendszerek és a ma

gánnyugdíjrendszer hatékony működésének biz

tosítása céljából az a)-c) pont szerinti nyilvántar

tások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását,

beszedését és az ellátások megállapításához szük

séges, e törvény szerinti adatokat,

a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatke

zelője a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért fele

lős nyugdíj-biztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás adatke

zelője az egészségbiztosítási szerv,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehaj

tását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az

állami adóhatóság.

Tbj. 40/A §

A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás és az egész

ségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilván

tartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok

ellátásával csak államigazgatási szervet vagy ki

zárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet

bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az adatke

zelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére

a közigazgatási informatika infrastrukturális meg

valósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter

a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyil

vántartások fokozottabb védelméről szóló törvény
ben meghatározott egyedi felmentést ad.

Tbj. 41. §

(1) A 40. §-ban említett nyilvántartások tar

talmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak

törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével

szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosí

tottanként megállapítható a társadalombiztosítá

si-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci-, vala

mint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a

biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont

egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék ösz-

szege, a biztosítási jogviszony időtartama, vala

mint a biztosítottat megillető ellátások megállapí

tásához szükséges adat.

(2) Az állami adóhatóság a jogosulatlan társa

dalombiztosítási ellátások igénybevételének meg

akadályozása, az ellátások összegének megálla

pítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben

meghatározott adatokat a biztosítottak adóazono

sító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíj-

biztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosí

tási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási

igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás ada

tait a saját nyilvántartásának adataival az 1996.

évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód

alkalmazásával veti egybe. A társadalombizto

sítási igazgatási szervek a jogosulatlan ellátások

igénybevevőiről adóazonosító jel feltüntetésével
tájékoztatják az állami adóhatóságot.

(3) A társadalombiztosítási ellátások és a

magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások megálla

pítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése

érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7)

bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a

Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyug

díj-biztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és

az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a magán

nyugdíjpénztár részére.

(4) Hatályát vesztette.

(5) Hatályát vesztette.

(6) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben

foglaltakon túl az Art. 16. §-ának (3) bekezdése

a)-i) pontjában meghatározott adatokat a tár

sadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja.

Amennyiben^ felhasználás során a felhasználó

igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomásá

ra, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv a mező-

gazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét

érintő, nyilvántartásában szereplő új adatokról, az

adatok változásáról a járulékfizetési kötelezettség

ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyed

évet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az

állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartal

máról és módjáról az állami adóhatóság megálla

podást köt a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

VI. fejezet

Az adatszolgáltatási kötelezettség
terjedelme, adatvédelmi rendelkezések

Tbj. 42. §

(1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rend

szerben az alábbi személyes adatokat tarthatják

nyilván és kezelhetik:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja

neve, születési hely, születés éve, hónapja és nap

ja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevé

kenység,

e) az egészségkárosodás mértékére, a reha-

bilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá

az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre

vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalom-

biztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

g) társadalombiztosítási azonosító jel (a továb

biakban: taj-szám).

(2)

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társada

lombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és

egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és

természetes személy részére adatot csak törvény,

illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasz
nálás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölé

se mellett - jogszabályban meghatározott módon

szolgáltathatnak.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldö

zés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a

nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása

érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meg

határozott célok és feltételek teljesülése esetén - e

törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba

felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

Tbj. 43. §

(1) A42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba

vett adatokból

a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság

az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont sze

rinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatko

zó és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó

adatok,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati

adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az

adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az

a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a

munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony idő

tartamára vonatkozó adatok, támogatás megálla

pítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból az

egészségkárosodás mértékére vonatkozó,

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei

az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi

ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai,

d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (sze

mélyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik el

látása érdekében az a)-e) és g) pontjai,

e) az okmányirodák kijelöléséről és illetékes

ségi területéről szóló kormányrendeletben meg

határozott - körzetközponti feladatokat ellátó

- települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok

jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meg

határozottak,

f) a menekültügyi hatóság az ellátások és tá

mogatások megállapítása, folyósítása és a jogo
sultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban

foglalt adatokról,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv szer

vei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása cél

jából aza)-e) és g) pontjai,

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

107

h) a köztartozás behajtására törvény által fel

hatalmazott szervek e tevékenységük ellátása cél

jából az a)-d) és f) pontban foglaltak,

i) a szociális hatóság a szociális igaz

gatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 20/C §-a, valamint
a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

139. § (2) bekezdés szerinti feladata teljesítésé

vel, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyer

mekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a

szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi

szolgáltatások, ellátások biztosításával össze

függésben a g) pont

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. §(1) bekezdése szerinti adatok statisz

tikai célra felhasználhatók és statisztikai célú fel-

használásra - személyazonosításra alkalmatlan

módon - átadhatók.

(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben

adatok továbbításának csak akkor van helye, ha

ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az

érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól

felvilágosítást kérhet.

(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társada

lombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató,

illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok sze

mélyes adatai védelméért való felelősségének

körében köteles olyan technikai és szervezési

intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert ki

alakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni,

amely biztosítja az adatvédelmi követelmények

teljesülését.

Tbj. 43/A §

Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja

az 56/A § (6) bekezdésében meghatározott adatokat

a) az álláskeresési támogatások megál

lapítása és ellenőrzése céljából az állami

foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítá

si ellátások ellenőrzése céljából az egészség-

biztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részé

re a bevallás benyújtására előírt határidőt követő

hónap utolsó napjáig,

b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogo

sultság és nyugdíj megállapítása céljából a

Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős

nyugdíj-biztosítási szerv részére a tárgyévet

követő augusztus 31-éig.

Tbj. 43/B §

Az e törvény szerinti eljárások során az

uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot

működtető egészségügyért felelős miniszter

az uniós rendeletek szerinti célból, az ah

hoz szükséges mértékben és ideig kezeli az

elektronikus adatcserével érintett, az igaz

gatási szervek által e törvény szerint kezelt

személyes és különleges adatokat.

VII. fejezet

A járulékkötelezettség teljesítésének eljárási

szabályai

Nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettség teljesítése

Tbj. 44. §

(1) A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállal

kozó, az őstermelő, valamint az 56/A § szerinti mun

kavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt:

nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabály

ban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az
Art. 31. §-ának(2) bekezdésében meghatározott ada

tokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

(2) A mezőgazdasági őstermelő az

5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott

körülmények fennállásiról az őstermelői igazol

vány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság

nyilvántartásba vétele iránti bérelem benyújtá

sával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági

igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő

a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak

bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az

állami adóhatóságnak.

(3) A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal

kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16.

§-ában foglaltaknak megfelelően az állami adóha

tóságnak teljesít^

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az

adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan

adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kö

telezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt.

Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészség-

biztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapítá

sához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg

a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék

fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adó

hatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási

szervei és a PSZÁF az Art. 54. §-a (1) bekezdésének

b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság

megállapításával, a járulékok alapjául szolgáló jö

vedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével

összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.

(5) A foglalkoztató és az egészségügyi szolgál

tatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelen

tésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb

a bejelentést követő napon, illetve a biztosított

vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra

jogosult személy kérésére három munkanapon

belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a

biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészség-

ügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely
tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a

bejelentés teljesítésének időpontját.

Tbj. 44/A §

(1)

A kincstár a 42. § (1) bekezdésének a) pont

jában meghatározott személyi adatok és a taj-szám

megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosí

tási szerv részére a gyermekgondozási segélyben,

gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági

támogatásban részesülő személyekről az ellátást

megállapító határozat jogerőre emelkedését és az

ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az

adatok átadásának módjáról a kincstár és az egész

ségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(2) Az illetékes települési önkormányzat jegy

zője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában megha

tározott személyi adatok és a taj-szám megjelölésé

vel bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek

az aktív korúak ellátására való jogosultság kereté

ben megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási
díjban, az időskorúak járadékában és a hadigon

dozotti pénzellátásban részesülő személyekről az

ellátást megállapító határozat jogerőre emelke

dését és az ellátás megszűnését követő 10 napon

belül. Az illetékes települési önkormányzat jegy

zője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek

a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról

és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szo

ciális rászorultság megállapításáról szóló határo

zat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül

kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a

jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogo

sultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó

bejelentést

a) az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesü

lők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyó

sító szerv,

b) a bányászati keresetkiegészítésben része

sülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,

c) hatályát vesztette,

d) a személyes gondoskodást nyújtó bentla

kásos szociális intézményben és gyermekotthon

ban elhelyezettek esetén - az a) pontban és a (4)

bekezdésben említett személyek kivételével - az

intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, ne

velőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői

hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezet

tek esetén a külső férőhelyet működtető,

e) a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett

tanulók és hallgatók esetén a közoktatási informá

ciós rendszer, illetve a felsőoktatási információs

rendszer működtetője,

f) fogvatartottak esetén a fogvatartást fogana

tosító szerv,

gj a rehabilitációs ellátásban, rokkantsá

gi ellátásban részesülők esetében az ellátást

megállapító szerv

a jogosultság kezdetét és megszűnését követő

10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbizto

sítási szervnek.

(4) A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve

a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban

részesülőket), rehabilitációs járadékban, kor

határ előtti ellátásban, szolgálati járandó

HVG TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

108 TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

ságban, balettművészeti életjáradékban,

átmeneti bányászjáradékban, a Magyar

Alkotóművészeti Közalapítvány által folyó

sított ellátásokról szóló kormányrendelet

alapján folyósított ellátásban, mezőgazda-

sági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi,

özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi,

munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bá

nyászati keresetkiegészítésben, rokkantsági

járadékban, baleseti járadékban, polgármeste

rek közszolgálati járadékában, házastársi pót

lékban, házastársi jövedelempótlékban része

sülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási
díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadi

gondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyó

sító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának

megkezdését, illetve megszüntetését követő

napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási

szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési

kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíj-biz-

tosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-bizto-

sítási szerv megállapodást köt az egészségbiz

tosítási szervvel.

(5) A16. § (1) bekezdésének/) pontjában meg

határozott személy az egészségügyi szolgáltatá

sának biztosítására bejelentést tesz az egészség-

biztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvos

szakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv

vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményé

vel, szakhatósági állásfoglalásával igazolja,

hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az

50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának

mértéke a 40 százalékot eléri.

(6) A16. § (1) bekezdésének k) és sj pontjában

említett személy az egészségügyi szolgáltatásá

nak biztosítására bejelentést tesz az egészségbiz

tosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik ar

ról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér

30 százalékát.

(7) Az egészségbiztosítási szerv a

44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás

kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának

elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése

miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság

gal sújthatja.

(8) Ha az egészségbiztosítási szerv az egészség-

biztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyil

vántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg,

hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kö

telezett a bejelentési kötelezettségét nem vagy nem

jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő ki

tűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy

igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a
bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a

bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mu

lasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső

határa a be nem jelentett személyek számának és a

bírság legmagasabb értékének szorzata.

(9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott mu

lasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási

szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kö

telezett jogellenes magatartásának vagy mulasz

tásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a

mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy

a bírság kiszabását mellőzi.

(10) A hajléktalan személyekről az egészség-

biztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi

intézmények vezetői:

a) hajléktalanok otthona,

b) hajléktalanok átmeneti szállása,

c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,

d.) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

e) hajléktalanok nappali melegedője.
A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást

ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés

és az igazolás érvényessége a bejelentés napját

magában foglaló naptári hónapot követő hatodik

naptári hónap utolsó napjáig tart.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott intéz

mény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának

elmulasztása miatt nem bírságolható.

Tbj. 44/B §

(1) Az egészségbiztosítási szerv az egészség-

ügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészség-

ügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában

nem szereplő személyekről a bejelentési és járu

lékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

céljából - ^ülön megállapodásban foglaltak sze

rint - havonta adatot szolgáltat az állami adóha

tóságnak.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészség-

ügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában

biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi

szolgáltatásra jogosultként nem szereplő szemé

lyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezett

ség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön

megállapodásban foglaltak szerint - adatot szol

gáltathat az állami adóhatóságnak.

(3) Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott

adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. 20. § (1) be

kezdésében meghatározott természetes azonosító

adatokra.

(4) Az állami adóhatóság az (l)-(2) bekezdés

ben, valamint a 44/C § (3) bekezdésében megha

tározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a beje

lentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

(5) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez

arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a

biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt,

akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogo

sultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhe

lyéről és a foglalkoztatottak Art. 20. §-ának (1) be
kezdése szerinti természetes azonosító adatairól

tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az

egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a

természetes személy egészségügyi szolgáltatásra

való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése mi

att már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási

szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az állami

adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében

előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek

ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami

adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás

és tartózkodás jogával rendelkező személyek be

utazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben

meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését

más EGT-államban fennálló biztosítással (euró

pai egészségbiztosítási kártyával) igazolják. Az

adatszolgáltatás az Art. 20. §-ának (1) bekezdése

szerinti természetes azonosító adatokra terjed

ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adó

hatóság megállapodást köt az idegenrendészeti

hatósággal.

Tbj. 44/C §

(1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb.

tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során meg

állapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő sze

mély nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra

jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultsá

gának tisztázása érdekében az érintett személy

hatósági eljárást kezdeményezhet az egészség-

biztosítási szervnél.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészség-

ügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában

az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az

egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jo

gosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - az

egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepel

teti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a

jogviszony fennállását.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés

ben meghatározott bejegyzést követően - az okirat

másolatának megküldésével együtt - a bejelentési

és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének el

lenőrzése céljából a 44/B § (3) bekezdésében meg

határozott adatokat haladéktalanul továbbítja az

állami adóhatóságnak.

Tbj. 45. §
(1) A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes

döntéssel csatlakozó személy [4. § o) pontja]

a pénztártaggá válásától számított 15 napon

belül köteles a foglalkoztatójának bejelente

ni az általa választott magánnyugdíjpénztár

megnevezését, címét és pénzforgalmi szám

lájának számát.

(2)

(3)

(4) Hatályát vesztette.

R. 9/A-B § Hatályát vesztette.

R. 9/C § A Tbj. í+i+/C§-ában meghatározott eljárás

során felhasználható minden olyan közokirat és teljes

bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre

alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítás

sal járójogviszony fennállását, illetve az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.

R. 10. § Hatályát vesztette.

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

| 109

Társadalombiztosítási egyéni

nyilvántartás

Tbj. 46. §

(1) A foglalkoztató a tevékenységében sze

mélyesen közreműködő biztosított személyek

adatait oly módon köteles nyilvántartásba ven

ni és erről a magánszemélynek igazolást adni,

hogy abból a törvényben előírt adatok a mun

kavégzés (tevékenység) megkezdésétől meg

állapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel

elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. sze

rint megállapítható mulasztási bírság - a nyil

vántartásba nem vett személyenként - terheli.

(2) A foglalkoztató a biztosítottakról - az

egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő

adatairól - köteles a külön törvényben megha

tározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni,

amely tartalmazza a biztosított nevét és sze

mélyi adatait, társadalombiztosítási azonosító

jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vo

natkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a bizto

sítási időre és a szolgálati időre vonatkozó ada

tokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és

összegét. A munka törvénykönyve harmadik

részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott

munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilván

tartásba venni.

Tbj. 47. §

(1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást

a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archi

válja, és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében

meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz

bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak

esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez

adatszolgáltatást teljesít.

(2)

(3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz

csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig

köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást

kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt

biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyév

re, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulé

kok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó

jogviszony év közben történő megszűnése esetén

az igazolást soron kívül kell kiadni.

(4) Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti

bevallási kötelezettség teljesítése vagy a már tel

jesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet

megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben megha

tározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az

adatszolgáltatást a nyugdíj-biztosítási igazgatási

szerv részére kell teljesíteni.

Tbj. 48-49. §

R. 10/A-15. §

R. 16. §(l) A (2) bekezdésben nem említett esetben a

külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékala

pot a Magyar Nemzeti Bank(a továbbiakban: MNB) hivata

los - a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap

15. napján érvényes-devizaárfolyamának alkalmazásával

kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén,

amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lap

ján, az MNB által közzétett, euróbán megadott árfolyamot

kell a forintra történő átszámításhozfigyelembe venni.

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a

külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja

tv. szerinti adóelőlegalap-számításnál figyelembevett

jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő

átszámítás megegyezik az adóelőlegalap-számításnál

figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv.

szabályai szerint alkalmazott átszámítással.

R. 17. § (1) A Tbj. k6. §-ának (l) bekezdése szerinti

nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony

megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, to

vábbá az igazolás átvételének elismerését.

(2)

Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszony

ra irányuló szerződés, amennyibe^ az a foglalkoztatás

(tevékenység) megkezdésekor afoglalkoztatott részére

átadásra került.

R. 17/A §

R. 18. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cég

ről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó

egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a

telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami

adóhatósághoz

a)a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jo

gosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint

a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének,

megszűnésének időpontját,

b)az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az

ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kez

detének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének

időpontját,

c)a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szol

gálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.

A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalko

zó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési he

lyét, taj-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét

(fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét,

a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó

szerv megnevezését.

(2) Az egyéni vállalkozó, ha

ója Tbj. k. §-ának/J pontja szerinti ellátást állapítot

tak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszün

tették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés

időpontját követő

b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített,

vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a meg

szüntetésétől számított

c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat

folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő idő

pontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység

kezdetét követő

15

napon belül az(l) bekezdésben említett igazgatási

szervnél bejelentést tesz.

R. 19. § Hatályát vesztette.

A járulék megállapítása,

bevallása, megfizetése

Tbj. 50. §

(1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgy

hónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot

képező jövedelem alapján köteles az egészség-

biztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyug

díjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat ter

helő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi

járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és

2. számú mellékletében meghatározottak szerint

kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig beval

lani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóság

nak. A megállapított járulékot csökkenteni kell

azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az

adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre

vonatkozó túlfizetés - ideértve a magán-nyug-

díjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is

- miatt fizetett vissza a biztosítottnak.

(2) Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási

és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíj

járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és

2. számú mellékletében meghatározottak szerint a

tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, ille

tőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva-

adózó egyéni vállalkozó a járulékot az Éva tv.-ben

meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.

(3)

(4) A mezőgazdasági őstermelő a

19. § (3) bekezdésében meghatározott termé

szetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járu

lékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. 31.

§-ának (2) bekezdése szerinti adattartalom

mal elektronikus úton negyedévente, a negyed

évet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás

benyújtására előírt határidőig fizeti meg az ál

lami adóhatóságnak.

(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő já

rulékot akkor is köteles bevallani és befizetni,

ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett

jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett

járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben

fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

(6) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a

biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésé

vel egyidejűleg a biztosított jövedelméből le

vont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci já

rulékról, valamint nyugdíjjárulékról, illetőleg

a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt)

járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő

tevékenységet folytató társas vállalkozót az

egészségügyi szolgáltatási járulékról.

(7)-(8) Hatályát vesztette.

(9)-(10) Hatályát vesztette.

Tbj. 51. §

Hatályát vesztette.

Tbj. 51/A-B §

Hatályát vesztette.

HVG |TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

110 ITÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

R. 19/A—20/A § Hatályát vesztette

R. 21. § (1)—(5) Hatályát vesztette.

(6) A Tbj. 5*f. §(2) bekezdés o) pontja szerint hozott

jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényér

vényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel -

közli a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel. ATbj. 5k. §

(2) bekezdés öjpontja alapján hozottjogerős határozatot

az állami adóhatóság közli az OEP-pel és a nyugdíj-biz-

tosítási igazgatási szervvel.

R. 21/A-B § Hatályát vesztette.

Tbj. 52. §

(1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet
fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított

illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzá

járulást az általa folyósított társadalombiztosítási

ellátások elszámolásán tünteti fel.

(2) Ha a biztosított részére az (1) bekezdésben

meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási

szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyó

sítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét

az igazgatási szerv érvényesíti.

(3) Hatályát vesztette.

(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállal

kozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó

jövedelméből levont járulékkal együtt, a tárgyhó

napot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ameny-

nyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k)

részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév fo

lyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt já

rulék a járulékfizetési alsó határ után számított

járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a

járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles

a társas vállalkozó helyett megelőlegezni és azt a

törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(5H6)
(7) A foglalkoztató által levont járulék a biztosí

tottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkozta

tó bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a

vele szemben foganatosított hatósági intézkedések

nem vezettek eredményre.

(8)

R. 21/C § (1) A társadalombiztosítási kiflzetőhely-

lyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati

kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét

az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél, illetve

a fővárosi és megyei kormányhivatal mint kifizetőhely

esetén az OEP-nél igényelheti.

(2) Az elszámolást az egészségbiztosítási szakigazga

tási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok

mint kifizetőhelyek esetén az OEPrészére kell megkülde

ni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az

OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérke

zését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hoz-

zájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.

(3) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél

kifizetett ellátásokfedezetének igénylése és elszámolása

a Magyar Államkincstár területi szerveinek adatszolgál

tatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabály

ban meghatározott-szabályok szerint történik.

(k) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető

foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedeze

te érdekében az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv

által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából

hitelintézetnél számlát nyithat. Eszámlára csak az előző

ekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás.

A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifi

zetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése

teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizető-

hely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével

megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik sze

mélyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási

eljárás indul.

R. 22. § (1) A Magyar Államkincstár területi szerve aTbj.

MA § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő

személyeket az OEP-nekjelenti be. Az adatok átadásának mód

járól a MagyarÁllamkincstár az OEP-pel köt megállapodást.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 4U/A § (2)

bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő vagy

szociálisan rászorult személyedet az egészségbiztosítási

szakigazgatási szervnek jelenti be.

(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. kklk § (3) bekezdé

sében említettszemélyeket az OEP-nekjelenti be.

(k) A Tbj. 16. §(1) bekezdésének j) pontjában meghatá

rozottszemély aTbj.MAi(5)bekezdésében meghatározott

bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek

teljesíti, egyidejűleg az orvos szakértői szerv szakvélemé

nyével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultsá

gát. ATbj. 16. §(1) bekezdésének k)és s) pontjában említett

személy abejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási

szervnek teljesíti.

(5) A NAVaz Art. 16. §-ának (k) bekezdésében előírt beje

lentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi

szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában,

valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megálla

podást köt.

(6)ATbj.í*íf/A§W bekezdésében meghatározott ellátás

ban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésé

nek módjáról az ONYF és az OEPmegállapodást köt.

(7)

Az (l)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus

úton vagy gépi adathordozón az OEPáltal rendszeresített

programmal, a (k) bekezdés szerinti bejelentést az erre a

célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. ATbj.

WA § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton

vagy gépi adathordozón az OEPáltal rendszeresített prog

rammal vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon

kell teljesíteni.

(8) Az OEPanyilvántartása szerint taj-számmal ren

delkező személyek természetes személyazonosító adatairól,

lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot

szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az

OEPés az ONYF megállapodást köt.

(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

megállapítása érripkéhpn a Tbj. 39. §-ának (2) bekpzdése

szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó

adatok átadásának módjáról a NAV és az OEPmegállapo

dást köt.

(10) Az OEP a Tbj. 5<+. §(2) bekezdésének a) pontja

és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási

jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről

határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapí

tására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs

lehetőség.

A befizetések elszámolása

Tbj 53. §

(l)-(3) Hatályát vesztette.

(4) Hatályát vesztette.

Tbj. 53/A §

(1) A befizetett egészségbiztosítási és munka

erő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19

százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81

százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak
utal át.

(1) A befizetett egészségbiztosítási és munka

erő-piaci járulékból az állami adóhatóság

százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 17^65

százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak
utal át.

(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot meg

illető járulékot naponta kell átutalni a Nemzeti

Foglalkoztatási Alap számlájára.

Ellenőrzés it

Tbj. 54. §

(1) Az igazgatási szervek - jogszabályban meg

határozott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a

46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást,

a biztosítási kötelezettség elbírálását és a

46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás veze

tését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során

a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra

való jogosultság utólagos megállapítása, törlése

tárgyában a határozat meghozatalára

a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az

egészségbiztosítási szerv,

b) a járulék utólagos megállapítása mellett az

állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni

jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art.

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott

igazgatási szervek - igényelbírálási eljárásuk so

rán - ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség

teljesítését, és a mulasztásról értesítik az állami

adóhatóságot.

Tbj. 55. §

Az a természetes személy, jogi személy vagy

egyéb jogalany, aki (amely)

a) valótlan adatok közlésével olyan személyt

jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
b) a járulékokat jogellenesen a tényleges járu

lékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg

után állapította meg és vallotta be,

a jogsértés időtartamára - a bejelentés vagy

bevallás megalapozatlanságától függetlenül - kö

teles a járulékot, a b) pont szerinti esetben a ma

gasabb összeg utáni járulékot megfizetni.

TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

111

Késedelem, mulasztás következményei

Tbj. 56. §

(1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendel

kezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben,

valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel

kell alkalmazni a

a) járulékok megállapításával, bevallásával,

megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének

bejelentésével, a bejelentett adatok változásával,

az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkez

ményeivel,

b) járulékkötelezettség teljesítésével kapcsola

tos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és

végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség

elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizeté

si kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmu

lasztásával kapcsolatban,

c) Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési

és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság,

késedelmi kamat, korengedményesnyugdíj-tarto-

zás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a

behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtás

hoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasz

tás, részletfizetés engedélyezésére.

(2) Hatályát vesztette.

(3)

Különös szabályok a járulék

kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan

Tbj. 56/A §

(1) A magyar jogszabályok szerint bejegy

zésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a

továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

keretében munkát végző foglalkoztatott ré

szére kifizetett járulékalapot képező jövede

lem alapulvételével a külföldi vállalkozás a

19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyug

díjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és

munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötele

zettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelen

tési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az

Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján,

ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget

közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelő

zően köteles bejelentkezni az állami adóhatóság

nál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság fog

lalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötele

zettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. sze

rinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt

bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglal
koztatott természetes személy biztosításával ösz-

szefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási

kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli

a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jog

következményeket (ide nem értve a mulasztási

bírságot és az adóbírságot).

(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglal

koztatására

a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkál

tatók megállapodása alapján a munkavállaló

munkabérét és az ezzel járó közterheket az a

munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót

kirendelték,

b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,

és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,

e foglalkoztatással összefüggésben a beje

lentés és nyilvántartás, valamint a járulék meg

állapításának, bevallásának és megfizetésének

kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a

munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót

kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön

bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biz

tosítási és járulékfizetési kötelezettséggel össze

függő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét

havonta, a tárgyhónapot követe hónap 12-éig - a

(6) bekezdésben meghatározott adattartalommal

- elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság

részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezet

tet a 44. §-ban és a 46-47. §-ban, valamint az

50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartá

si és igazolási kötelezettség nem terheli.«.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulék

bevallástartalmazza:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adó-

azonosító száma*,

b) a foglalkoztatott természetes személyazono

sító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító

jelét,

d) a járulékfizetési felső határig terjedő és
az a fölötti járulékalapra, a járulékok össze

gére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tói—ig”

tartamára vonatkozó adatot,

e) annak az időszaknak a megjelölését, amely

alatt a biztosított természetes személy járulékala

pot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és

f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége sze

rinti állam hatósága által megállapított adóazo

nosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3)

bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.

(7) Az állami adóhatóság a (2)-(3) bekez

dése szerinti kötelezett által befizetett járulé

kokból 54,05 százalékot a Nyugdíj-biztosítási

Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosí

tási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglal

koztatási Alapnak utal át.

Tbj. 56/B§

A kincstár számfejtési körébe tartozó központi

költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár

teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával,

megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgál

tatással, valamint a biztosítottak bejelentésével

összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kö

telezettségeket.

Különös eljárási szabályok a magán

nyugdíjpénztári visszalépésekre és

a tagdíjak elszámolására vonatkozóan

Tbj. 56/C§

íll A kincstár által vezetett masánnyusdíipénz-

táranként megnyitott tagdíjbeszedési-. késedelmi- és

önellenőrzésipótlék-számlákra 2011. december 1-iét

megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós

túlfizetés és téves befizetés összesét a foglalkoztató

az Art, szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti

vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illet

ve túlfizetés kiutalását a Magvar Államkincstárnál

vezetett. Nvugdíi-biztosítási Alapot megillető bevé
telek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról

az adóhatóság az Art, szabályai szerint intézkedik.

A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóható

ság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

(2) A magán-nyugdíjpénztári számlára telje

sített olvan befizetést, amely nem a pénztárt illeti

meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül

a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi számlájára.

*'

Tbj. 56/D§

(1) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszo

nya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a

visszalépést megelőző időszakban tévesen meg

állapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését

nyugdíjjárulék-önellenőrzésként kell elvégezni,

feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjá

rulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjá

rulék és tagdíj együttes összegéhez képest vál

tozik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni

kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója

tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére,

hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíj

pénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés

miatt nem mutatkozik különbözet.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

be visszalépett pénztártag esetében a 2007. január

1-jétől kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pót

bevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.

Tbj. 56/E §

A foglalkoztató vagy a társadalombiztosítási

nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott

(biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészí-

téssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult el

járások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyez

tetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt

jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a

pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő

Alaptól e célra visszaigényelt összeg terhére teljesíti.

Tbj. 56/F §

(1)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. ja

nuár 1-je és 2006. december 31-e közötti időszakra

- a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a foglalkoztató

által a magánnyugdíjpénztárhoz benyújtott pótbe

HVG | TB-KÜLÖNSZÁM 2012-RE

112 ITÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

vallásokat, helyesbítő bevallásokat a magánnyug

díjpénztár köteles feldolgozni és a feldolgozott

adatokat az állami adóhatóság részére továbbítani

a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását

követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezett

séget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

(2) Amennyiben a magánnyugdíjpénztár a fog

lalkoztató által elkészített pótbevallás, helyesbítő

bevallás benyújtásának idejére már megszűnt, a

foglalkoztató a pótbevallást, helyesbítő bevallást

az eredeti esedékességig benyújtott alapbeval

lással együtt az állami adóhatósághoz nyújtja be,

amelyeket az állami adóhatóság köteles feldolgoz

ni és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi

Nyilvántartása részére továbbítani a pótbevallás

és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap

utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami

adóhatóság felé kell teljesíteni.

(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. janu

ár 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által be

nyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat

az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott

adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása

részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az

állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

Tbj. S6/G §

Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalé

pése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jog

viszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság,

pótlék tekintetében az eljárást az állami adóható

ság a Nyugdíj-biztosítási Alap javára folytatja le.

Tbj. 56/H §

(1) A társadalombiztosítási nyugdíjrend

szerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelé

sérvényesítés biztosítása végett a magánnyug

díjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig

vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak

átadott mindazon - 2006. december 31. napja

előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő köve

telésükre irányuló - végrehajtási megkeresé

seiket, melyekben az adott foglalkoztatóval

szemben még van fennálló, végrehajtás alatti

követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek,

hogy ezen felül egyéb végrehajtásieljárás-kez-

deményezéshez kapcsolódó követelésük nem

áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szem

ben.

(2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011.

október 31. napjáig - foglalkoztatónkénti bontás

ban - átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak

végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szerveze

tük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezett

ségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és

Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át,

melyekhez kötődően az adóvégrehajtás lefolytatá

sához való jog még nem évült el.

(3) A magánnyugdíjpénztárak 2011. december

12-éig átadják az állami adóhatóságnak - foglal

koztatókra és biztosítottakra lebontva - azon még

el nem évült tagdíj- (bírság-, pótlék-)hátralékra

vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiz

tosítási nvugdíirendszerbe visszalépett tagokat

érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási meg

kereséseiket az (1) bekezdés alapján visszavonták.

A pénztár által átadott adatok alapján az állami

adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le. és a be

folyt összeget a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi

számlájára utalja át.

(4) A felszámolási eljárás során a magánnvug-

díipénztáráltal érvényesített cs a Nyugdíjreform és

Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonát

adást követően - megtérült, a társadalombiztosítá

si nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő. 2007.

január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíj

jal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a

Nyugdíj-biztosítási Alap.

>

Tbj. 56/1 §

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény

251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyug

díjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkal

mazható.

VIII.

fejezet
Záró rendelkezések

Hatálybaléptetés

Tbj. 57. §

(1) E törvény hatálybaléptetéséről a magán-

nyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló

törvény rendelkezik.

(2)

(3) Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény

rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról

szóló külön törvényben foglalt eltérések figyelem-

bevételével kell alkalmazni.

Felhatalmazások

Tbj. 58. §

(1) A kormány felhatalmazást kap arra, hogy

rendeletben szabályozza

a) a járulékalap megállapításához szükséges

számítási módot,

b) a biztosítási jogviszony fennállásának rész

letes szabályait,

c) az előírt adatszolgáltatás teljesítésének mód

ját,

d) a biztosítottak és az egészségügyi szol

gáltatásra jogosultak nyilvántartását és beje

lentését,

e) a 23. § szerinti elszámolás feltételeit, vala

mint a 18. § (3) bekezdésében, a 26. § (3)-(5) be

kezdésében meghatározott járulékfizetés rendjét

és az adatszolgáltatás módját,

f) a 46. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás

részletes szabályait,

g)-h) hatályát vesztette,

i)

a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személy biztosítási jogviszonyával,

járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával

összefüggő rendelkezéseket,

j) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott ked-

vezményezetti kör évenkénti tájékoztatásának

részletes szabályait, valamint a központi költség-

vetés által teljesítendő járulékfizetés összege ki

számításának módszerét,

k) a szociális biztonsági rendszerek koordi

nálásáról szóló közösségi rendeletek és a szociá

lis biztonságról szóló nemzetközi egyezmények

alapján az alkalmazandó jogszabályokról szóló

igazolás kiadásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rende

letben határozza meg az e törvényben előírt felada

tokat ellátó igazgatási szerveket, e körben felada

tokat állapítson meg, szabályozza az igazgatási

szervek közötti együttműködést, a biztosítottak és

az egyes ellátásra jogosultak bejelentésére vonat

kozó részletes szabályokat, a társadalombiztosítás

nyilvántartási rendszerének működését, módsze

reinek összehangolását.

Tbj. 59-60. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Tbj. 61. §

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok

nak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve

(2003. november 25.] a harmadik országok huza

mos tartózkodási engedéllyel rendelkező állam

polgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d)

pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács

2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az unió

polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok

területén történő szabad mozgáshoz és tartóz

kodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK

rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK,

a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK,

a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a

90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kí

vül helyezéséről, 24. cikk.

Tbj. 61/A §

Ez a törvény a szociális biztonsági rend

szerek koordinálásáról szóló 2004. április

29-ei 883/2004/EK európai parlamenti és

tanácsi rendelet és a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/

EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás

megállapításáról szóló 2008. szeptember 16-

ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi

rendelet végrehajtásához szükséges rendel

kezéseket állapít meg.

sege

ikra

1i*0i

rent

laló

140!

szat

ei 5

574,

har

polj

kitc

tan

szól

ti é:

koc

reh

200

est

ren

ság

irá

po

szc

ás

áll

ka

ta'

al

ős

HVG TB-KÜIÖNSZÁM 2012-RE

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

113

tartás

5jogával
anyával,

tatásával

Jzottked-

itásának

i költség-

szege kj.

a szociá-

mények

ól szóló

;y Tende

rt felada

ti felada-

izgatási

ottakés

e vonat-

ztosítás

nódsze-

lelés

ktusok-

(

nyelve

állam-

:dés d)

anács

z unió

lamok

:artóz-

VEGK ;

/EGK,

/EGK,

GK, a

fon ki- j

rend-

»rilis

ti és

sági

004/

iárás

:r 16-

lácsi

ndel-

R. 23. § 0) A 24-27/B § rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közös

ségen belül mozgó munkavállalókra és családtagja

ikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 1^-ei

1lf08/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági

rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavál

lalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló

1/+08/71/EGK EGK-rendelet végrehajtására vonatkozó

szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-

ej 57íf/72/EGI< tanácsi rendelet, az 1íf08/71/EGK és az

57/+/72/EGK EGK-rendelet rendelkezéseinek valamely

harmadik ország e rendelkezések által pusztán állam-

polgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való

kiterjesztéséről szóló, 2003. május Hf-ei 859/2003/EK

tanácsi rendelet,

b)a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról

szóló, 2004. április29-ei 883/2004/EK európai parlamen

ti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek

koordinálásáról szóló 883/2004/EK EK-rendelet vég

rehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló,

2009. szeptember16-ai 987/2009/EK európai parlamenti

és tanácsi rendelet

[a továbbiakban a)és b) pont együtt: koordinációs

rendeletek] és

cja Magyar Köztársaságánál kötött szociális bizton

sági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény)

által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására

irányuló eljárásban kell alkalmazni.

(2) A 26-27/B §alkalmazásában

aj munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b),g), h)

pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogvi

szonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó

és akülföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban

álló személy,

b) munkaviszony: az a) pont szerinti személy mun

kavégzésre irányuló jogviszonya,

c) munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoz

tatója,

djönálló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó,

aTbj. 5. §(1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági

őstermelő és a külföldi jog szerint annak megfelelő sze

mély.

R. 2k. § (1) A koordinációs rendeletek és az egyez

mény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban:

kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása

érdekében a munkáltató - az OEPáltal erre a célra rend

szeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a

székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigaz

gatási szervnek az alábbi adatokatszolgáltatja:

ajmunkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhe

lye), adóazonosító száma,

b) a kiküldött munkavállaló természetes személy-

azonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma,

akérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkavi

szony kezdete,

c)a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozá

sa NACERév. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006.

december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és

tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállal

kozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók

tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ-kód), amelynek

megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a

kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,

d)

a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe,

amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiá

nyában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és

ej a kiküldetés tervezett időtartama.

(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

a)a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelő

zően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,

b)a kiküldetés időtartama alattfolyamatosan fenn

tartja amunkaviszonyta kiküldött munvállalóval,

c)akiküldetés időtartama alatt Is folyamatosan tel

jesíti a járulékkötelezettségeket,

d)a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy

egy ko