P. 1
Papp Janos - Gyumolcstermesztesi Alapismeretek

Papp Janos - Gyumolcstermesztesi Alapismeretek

5.0

|Views: 417|Likes:
Published by Luca Utassy
Papp Janos - Gyumolcstermesztesi Alapismeretek
Papp Janos - Gyumolcstermesztesi Alapismeretek

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: Luca Utassy on Feb 19, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/19/2014

pdf

text

original

l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. a termesztök szakmai képzésének. Budapest. Az egyetemi hallgatók. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek. Gyuró Ferenc ny. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. egyetemi tanár 10 . dr. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. művelődésének.A többszerzős tankönyvek. tankönyveket. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. mint egyetemi tankönyv az oktatás. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. 2003. a termelésfejlesztőknek.

A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya. amely növénytani.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik.Js.c.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg.te. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX. különösen a fejlődő országokban magas.l. A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak.!:Í. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is. !l_gy. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.r!Jles~ti. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka. Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő. különösen annak második felében volt gyors.~Y~!l.zásra kerül. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött.Yi t~Q. században.Lemt.. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. elsősorban alkalmazott tudomány. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel. A gyümölcs vonzó megjelenésű. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók.l. ll . amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak.~. A gyümölcsök változatos színe.f:imiil. 4_gyjim(jlc:s. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. amely az érés után nyersen. kellemes ízű.JceJ:~!. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit.. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok. biokémiai.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül. frissen azonnal fogyasztható. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. alakja. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is.Q. kiváló íze és aromája. zamatú._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike.~. A?. A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe.l.~_!~k..

vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni. Babilóniában. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják.fLKÍna ter:ületén alakult ki. Abban a korban a gyümölcstermesztés. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. Hippokratész i. l O-ben törvényt hozott. az állandó helyre való letelepedés..an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott. Egyiptomban. 60 körül.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar. Drakon i. e.l. mert a hittérítők a mezőgazdasági. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés. barlangok és sírkamrák falain található rajzok. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött.1.k. e. . közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette.K ~5> . az ókori Egyiptomban.€I~~IJJikJ5si közpo1lt. Az ókorban Kínában. Cato i. Perzsiában. A keresztény- 12 .ell ékérQl_&QIÖ.imillcstermesztésimódszer.1. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. u. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki.pí!l?. e. írásos feljegyzések. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették.r. 8Jrjlqt ~§.különösen Európában . Évezredeken keresztül a természetben található. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket. A történeti emlékek.IQ'!!l!i_.!l!ák l!gyi. Indiában.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l.m l:mkáSJJ. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be.Jitán E.m. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével. A_R_ómaLBirodalo. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került. Mózes az Ótestamentum I.f. A gyümölcstermesztés fejlesztésében.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. Perzsiában. hogy Kína mellett Indiában.uró. a görögök.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. A gyümölcstermesztés törtéfl. Lassú.eket. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~.

nemesi.li~I11}~!?-~1~. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is.§.~:<z<lőd.~~­ szőlőy~ssző.törté!!:__e~(!_(lz av__q!.. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII..c.lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi.a kQ.r9. Az 1960-as -~v ektől ke:z.!!~.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::.§k_eresztez.!.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.Y~ket.tnölcst~:.!?~. Az új földrészek.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§.P.lJJ}f!/s.. Valószínű.t~.eredményeket ért~is__{!L_~_l.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?. A XIX_. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés. A világ gyümölcstermesztgse &..._z~le~_g_i9s. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY._s~~.n_yolt a.E &Y!!.és a cisztercita rendek közösségei.... század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását.tbQ:lé!tot1 Uá. különösen a Szent Benedek. Ez akkor is igaz.~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l.~!l<~. József !782-ben kiadott rendeletében előírja.P.§_gJ~s fej \9_<f.!~_ko_:.. Európában. A.így hazánkban is .s.t!l~~zűnt.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté....s._~_gyii. A XI-XV.:.JWtill~:tt~bQ.ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak.Y..l!gl:l~~e_uróp~Q!:. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba. A XIX. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe.ése.S_?:ágok.QY.!!_l®!ii.S<hő.ltQ.li. 1785-ben alakult meghazáuk. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 . hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.tés. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának. A XVIII..)5:_ertészeti köQ):YS<_.(Q vj~ga .en. fel~ li gyijm§h. Il.s_i t:.da. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek. l>2:ázadtqll<. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték.~. termesztésének. a német fejedelemségek területén.[!P.m9l<t~f~k. _!?zA~_<! d m!i~g."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:.Qil<.c.rmesz. A rómaiaké a fő érdem.!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította.m9J~.rimwi biro.. A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek.&Y. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal.i!Ml.s_á~z~r Le. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!.eJ(!k meg_ő. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.. különösen Amerika felfedezése. . század végéig Itáliában. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb.b._n. ./m_ak~ ..ő~n~ekmre_mé.ii. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt. Franciaországban. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!. . századig rendkívüllassú volt.Ymölli_ösker:C.u~ c._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ..l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l.j.s.l:IJ.

azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent..gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~.. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX.t. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.llilbmtle.cig. mert a híres gyümölcstermesz1ési.?fs. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif..L?.bi:Jfl.ba1!._gmgl)!_qj{IX. A filoxéravész után a k_ifJ.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz. amelyet importtal kellett pótolni.!!Elfl!::_~~ c. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját.k.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J. A XIX.ek hf!]x~l}_.s. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett. szá~gci elejé. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos.!Y.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz..._vezet_~§ével.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére.E.at~-­ kozott. _Jjntz f'?!?!JJ.~ő.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.Q. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.en nagyar. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f.J~. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott. kétszintes termesztési mód alkalmazásával.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~.J _§. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§.aránya.or. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált.l:t.tilJ_.!f§_e.r:. Erdélyben.cl_Qr.~fJ(f11q[. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_. 14 .. A Il. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete. jelentős részben az ún.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól.J?._jlJ:.lti.az.és dombvidékeken. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.Q. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban. a Felvidéken és Kárpátalján.

mangó.Q._~. sűríhp.a.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.tLgy_Qm_öl_<.sz.il::_ mölcslevek.1Jl_Qic~fp.!Yo-kal növekedett._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ..az. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába. táblázat tartalmazza.. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül.k.2.r§_e_lzé§.gos~l!l.ti ipari országokban.EQ!§.§~r­ mésének ~.tos s.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc.!l. ~si_ti_1!sf~1-~ls. ezért a viszonylagos túJl<.jpálat az ára. Brazília és az Egyesült Államok.%. A világ .tQ. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad.zere_pe!Jillszit.~!J~náJ1J!. 1928-ban.~É!.~_á.afejl.J~kvárois__Imlpok.gJás.k s_~erir._gj_lYa.2. Az eJ§._az. táblázat).kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .~zilli!r~~k. alma részarill'.a.. Az ors~~EQ..s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind.. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr. A világtermelésben a körte.e. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss.A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína.gya.:l. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.~it~§.&i:tlmazásban. mélyhűtött termé~~Js.. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<..énye!s..é.1..._ befőttels.s. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1. olívajs.1..Jegbiztosabb piaci hátterét.t~.a fPI. Európában Olaszország. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.JeJmel~~!Jen.100!.nagy§_grenddel (1.gy_lir~n.~!­ mányok __é_s_~.lmn e.2.L~:Z. iJiety~ a. feitődö..1. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált.e...3.5% volt. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1.~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át.Y.1.Julanász é. táblázatban tüntettük fel. Nemzetközi és hazai helyzet 1.s..s. ő.a. Ebből a szempontból a banán kivétel..ancl.LkieJn~ll\e<Ul<. India.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő.lY~.~J elő@j.világ gyül_l!_Ql<. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.é._ít. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§.Jlll!diterrán országokban :!O%~.li:E.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja..ll.e.gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel.~intt::llf9. a .mind. fon.és a mérsékelt. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a.S..&lil _ta_rta11i. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k.

5 5.5 2.7 1.2 3.7 0.3 2.9 40.2 6.0 56.2 2.9 13.3 !997 429.7 42.0 3. táblázat.8 8.3 10.3 14.7 0.6 0.5 7.6 37.9 10.2 12.6 0.2 3.8 7.5 1.2 0.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.6 1991!995 378.1.0 14.4 9.2 64.5 5.0 5.4 2.5 10.3 2.6 56.9 2.5 ll .0 9.1 10.4 !4.l 8.5 65.4 ll . 7 !998 434.5 17.4 8.7 57.6 25.3 17.3 5.8 11.3 32.0 2.8 37.7 53.3 2.1 2.8 10. táblázat.8 2.2 12.5 5.9 4.9 56.3 l' l 2.0 64.5 22.5 45.4 !997 % t 435.1 9.9 200 0 468.1 14. 1.0 1.6 51.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.8 38.4 58.6 67.5 12.6 0.1 13.7 3.2 4.4 3.7 13.3 % 100.2 4.7 1.3 23.2 15.5 2. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.7 0.3 6.1 61.7 8.2 31.9 3.7 13.9 37.5 0.4 101.! 13.3 8.1.7 59.1 0.8 61.3 23.6 0.3 83.4 16.8 2.7 16 .5 7.4 !996 426.! 13.1 58.6 0.2 7.2 0.8 13.6 58.6 94.4 335.4 15.8 5.0 12.2 l .3 1.1 5.5 0.2.7 100.7 8.3 10.0 15.8 2.4 1.8 !999 458.5 98.8 58.3 1. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.4 8.1 13.4 23.6 26.4 13.1 1.3 0.7 0.0 8.3 24.4 23.6 100.4 1.5 58.6 3.0 2.1 8.8 18.6 2.9 10.9 7.0 0.1 18.3 16.4 102.6 8.5 58.9 11.0 !2.8 1.0 98.7 57.l 2.0 12.2 27.

t ~i~_Az ösztönzést az I.>~!. USA. Argentína és Chile.9 0.2C2C. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp. India. Spanyolország.3 Forrás: FAO Production Yearbooks.9 12. 1.Az 1. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto. Kína.9 1.2!~!1l.2.6 13.zletláncok és szupermark. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.7 t 12.4 0.9 38. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő.3 % 2. világháború utáni gJ. hogy a hazaj__~J}. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília. Anglia.4 2.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.0 10.4 t 12. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le._~gg_z17 .3 0.!. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.2.ll foglalk_<.s. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával.zerepe. Olaszország.7 2. Franciaország.m glob.ódo. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15.1lQY. A gyümölcsimportáló országok közül Németország.l!s!~~l.6 1.ii.2 15. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998. táblázat.illi.etelcs._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g.8 1.<5s~e~.5 1998 % 2.9 6.l!tási_l~h~!. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.8 2.t: __ gyümöl<.3 11.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.iil!lölcshiá. 1.2.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá.7 10. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.6 1997 % 2.!<~S.2 1.L~.2 5..5 2.: g~~.. USA.~ll.an_ növekszikl!z.tt.alizál..4 1. Columbia.0 10.3.eJ~se -~§.4 2.

másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg._ mint duplájára nöy~kedett. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek. 1. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 . Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.4. ..Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.kuulem Y.o.~ház..l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg..JL&Yii.J.!P~nnő teri.4.'!. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra. elsősorban i!. A Il._ii!att tq_lJ. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet. táblázat).!. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését.Q. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§"..dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.~xtenzi~!ll.l_~§.Q]J_d~$nziigyi forrás.l!!l~ld}~~iL közén.QQQD valósult meg.g§.R.iletfl.Ll!Q!. mert egyrészt az il!frasti}J~b.á1:. táblázat.Q. 18 .!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak.Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ. Kelet-Mamors~:!gQ.ás..

4 11.0 7.8 14.st~rrnes_ztésben.8 1138.5 14. amely !![!pj_aillkl.250-es .2 7..dően az alma l!.9 0.0 46. é.§Q!s:.5 11.8 7.0 21.5 28.é.ci.3 764.1 19711975 749.9 1629.1 243.2 4.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.8 14..3 15.JnillióJol]l.8 1730.4 221.4 66.5.I}nát.1 29..7 10.a.'<1.7 6.7 35.z.7 26.6 32.6 12.1 1332.5 60.5 1.8 1.5 3.2 18.rsz.11!__gyjill'\9~.1 13.:91.s.[! meg az l millióJQ.1 114.7 1070. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.éY.3 11.5 0.2 26.3 186.2 8.6 1509.4 17.ze.őelu!_!~rm~~z.5 22.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.ározó ~yümölcsünk.veze1ő ah:na=.2 37.tekk.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.MQJ:>t.f§.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.3 104.0 7.1 34.6 1218.ktől.8 46.5 3.8 4.9 28.0 967. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1.5.9 !956!960 304.0 19.1 20. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.t1 gyümöl~sterm.4 90.0 5.25~Yal1. 1982-ben köze.1 11.9 !950 134.4 8.5 77.2 69.9 5.3 140.6 11.7 56. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.5 208.2 70.A h~:.csökkentadis.3 9.kben.4 94.3 1. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.7 1.ny~L<l.amely éves átlagbal_l_alig haladt.6 94.9 63.1 31..9 174.9J.0 42. Az 1.~J.5 8. táblázat.-i~mökse.5 0.0 45.5 85..?an m~g_b~l.3 !9661970 606. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.1 1378. .7 39.QL téséhe.9 18.2 4.6 72.2 14.2 80.5 182.1 10.k~<ivez.L2.9 94. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.s_gyümölcstennés.1 32.xpQrtáJ.2 15.9 90.6 40. Részaránya meghaladj (l__ az . Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.0 24.wJ:elté.3 169.1 63.2 !9611965 395.0 35. 1.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.2 19 .6 6.3 16..vente mégJJ)=.4 21.1 9.5%-a Magyarországról származott.0 28.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett..7 11.7 96. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő.e. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.0 217.8 32.meghal:.2S_Q~Jll> é. táblázat tartalmazza.s.kben.3 14.8 955. elérte az évi 560 ezer tonnát..3 19. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.0 39. 1990 és 122.6 12.0 13.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y.óo.ll!JL70::-:8Q%::-.>:ai gyümöJc.3 22.8 65.6 406. amely 1_281-b~p.7 7.5.4 586.4 9.Ye.2 26.6 61.8 12.2 9.9 24.á­ gok közé került.7 3.0 89.5 87.4 26.3 35.

1 4.i.3 49.~j!é.8 18. A cson!!J.3 883.Y_edclmez.1 19.5 4.5% 5.5% 6.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban.7 13.7 97.2 979.0 12. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.1 18.1 11.8 64.8 23.6 2.§_l~.4 45.7 12.9 49.1 13..7 10.. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.4 21.0 18.0 9.0 12.0 42.0 12._tt:.8 21.6 6.4 60.5 77. évek átlagában.8 11.0 27.4 63.0 36.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.6 19.3 142. A c~Qntb.1 16.2 56.2 1994 657.4 8.Az 1. de ennek ellenére exportjuk növekedett.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 .4 64.9 40.4 822.8 4.1 1.8 834.9 91.7 1049.1 14.6% 3. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.0 70.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.9 1996 551.7 19.fu_é!sok.8 4.1 1993 819.8 114.7 4.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.0 41.8 65.2 3.4 13.8 3.5 19.2 20. különösen vonatkozik ez a málnára.3 26. A ])ogy9~gyijmpJ<.0 5.0 14.9 116.8 21.0 89.6 104.~ge.9 36.ő.0 4.3 21.2 64.6 1997 499. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.9 18.3 19.n.2 1038.9% 2.6 36.4 9.3 12.5 38. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665.2 103.7 15.8 17.4 8.4 1999 444.5 24.3 12.2 1995 353.1 11.1 47..9 12.4 1270.1 42.7 123.6 56.8 7.7 2001 605.2 1998 482.8 4.8 8.5.8 15. 6.8 65.0 40.2 2000 694.0 75.4 683.7 62.határozzák.0 916.8% 2.9 8.8 3.7 44.0 12.8 22.nes.6 22.0 19.8 53.1% 4.5 122.9 3.1 4.3 4.4 35. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.8 38.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő.zt~~Dekjö.0 13.3 2.4 75.§. RQ_rt_~rt~k_e.8 24.3 48.3 12.hető.9 5.ségét ajöyőben is az extőségű.8 11.meg.0 5.9 18. táblázatban találhatók az 1990-1999. me.8 8.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.6 72.5 12.4 12.

- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100.7 1.0 18.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.0 3._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.5 _.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest.. .0 1. 1996-2001.6 71.6.4 2.0 1.0 6.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5.9 2.2 3. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.3 2.2 6. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.1 2.1 2. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11. évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.8 13.1.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.6 2. táblázat.3 3.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.9 37.6 5.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.0 .4 1.0 1.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996.0 10.

de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre. Hajdú-Bihar.__!:..Q_Q.6% 5. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza._z. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.ki\Uin.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk. A. fajtahasználata.txé!l.3. 1. 3. Jelenleg még szerény. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL. .6% 13.~t-l\1. Az ültetvények akkorlördulnak termőre.7% 6.3% 70.t.nÖ._hnarad a kívánatos színvonaltól.. A jövőben a gyümölcséJ:-:. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet.Y~ korösszetétele..rl!!~~!.Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet.O-l .~§. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t.iJ. 2.Jelére es~<tt vissz~. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte.1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:..Y~:Z. mert ~z ül_!~.~sn~Js _ho_z. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük. amikor a gyümö!f.. 5. _ 22 . Borsod-Abaúj-Zemplén megyék). Az árugyümölcsösök területének nagysága változó.szott.llríÍm:.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k.9~t~rmés majdnem..3 millió gyümölcstermés prognosztizálható.atos. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki. 10-15%-a ex. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős.ának. művelésj rendszere és termeszté§.:!gyilJ..9% 6.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt.~Y~!9J..!LM~~-<~-llO!:.állítják elő.~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg.. 4.J.5Qo/..h~~~LgyQmQlcst~. Hagyományosan a legrégibb.6.§!.:-. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1.t~~!l. táblázat tartalmazza. Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l .Az összes gyümöl.se.tecpnQlógiáE.eg_e_~~!L19. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.QI::..!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül.Yclé. t~IcS?S. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~.~.e. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni. halaszthatatlan feladat.

e..Jllinimalizálása.QJ91Ü!.ii'!J.J_QJ2Qit!. a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1.~J)Qm2 -t.Ö. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN. hanem~el§l!Y!J.ek biof~giqi saj(Í._yizsgálatokra alapoz()tt tá.ö. ta)nt 23 . -.öntözés.2JJ.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés.eJJ!.~!~J:Qrdul.Qmy_ez~.f!!l_ő nijy_é!JY.~~ls..!:. .Q!<. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított.iU.3. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.me_ghal~dó területű_ ülte_tV._g.k.s_Jw. .a fa.'!:_!!l_!!:!flflɧ..giát tg€fiyg/L. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b.----.J.:st~rlll?S~@...L~~ l. .~~!J~Pc .ésgabályqzó vegyszerek használata.q..J!.. §.?Jg§r_e_ gs_k_i§. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e.s nyújt._ző~ és követelményei a ellenállók~.~?_s.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése ..jmélq gyomirtQ..öl~sf~rmeszté.optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.iil..jajták ~-~-z.~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.~t~!"2L4i!t!.áJata v~gy talajtak~rM_.r:{l)Jgyi}..Lawl. e_g~~zs~g~s..§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f.1_~_g.§.Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.!.~tlwtfl.ll11.Cster. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása.r.Q~ny~g~!!_át_á§..(0:2.!!kéL119gjl_f.Jő t~nli§itYfÍny..~~!11- PQQ!9Lh.1.j-:JiYjjpj]jfc's.tyédt(Lrpi §.!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.!!l~t.. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett.ap_oiít~a!lYil_g használata.~~ly megvá"lasztása:-..~_ávokbankömyeJ:e.------.].kerJia.z__~qdha!2_!_qg__é.a sorközök ftivesítés~ 1 __ ....1.tl<.----.__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik. .·· .§miEi_j_§.!~J::I:!liS. .1JJ(}§. .csak a .foJy_l!m..lLQd.a nitrogénműtrágya használatának.... --· következők: használata.Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés. .---·--···--.9_t~rmő.óLrusaJJ.m.Q_!lÖV~~ed~§:_~.@eJ:D.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ.IiUs. garqntált(J'! m. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata.'..hagyományos gyümölcstermesztés. elérő y~gy .~!l.·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!.fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir.§. bQgyQ§Q... . mert az integ- rfrJJ._t~!!!}.SE. Az integ[ált gyij_m.integrált gyümölcstermesztés..t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ.J.l<.lillál az 500 Jl12 -1.. -. tápoldatos öntözés. n~m áJ! rendelkezésre.c:_s_t_e.EJY.?lQ!~sfajQJ5!l~.J'!-zt.JEtételévé válik.m.Jn:tL:._Q~_.l. A hagyományou:J~ii. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: .{?~ny.9.lli!§.[()sságainak kihasználásqra.IJ..§.E.eii..

c!__Q[qJ/J. Hazánkball.~-bi2ID'iiii!ölc. .t'!. 1997).i...st~rmékek.~~_()~ fajtahasználat.>.i111el1z.Pi.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr. Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői .. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma.ruág_q_~f2an _g_s__..tts.n1!gyjiltet_yénysűrűség.. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!.ív gr~mölcstermesztés. · · · · ···--------. .~g1 . Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k.hiányos árukezelési. mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik.<U.~iY é_s..nem hatékony gépkihasználá~P .E§.~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a. .'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!. Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre... 24 .. nélküli termesztés.s.ado.. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi.ilzJJ:.._á.> tetjiiet.tQ~§2:}}ál~. ..gjgj le.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.~S fé[ly~!!l_f!:§..~k.!El!!~~.~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls.l_l:l.az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént.lis __ü. .. amely egyértelműen valószínűsíti.gy~g_g_~_ _y_~y_~2.általában k~cl.!l2§.~ ~Q.~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata.tradiciog.!f!!!!J.rn<J. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek. hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog..2. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g.~E~~z~~~gr()I. .t.eJ~-~~11YS~1 .~i.. SüLTÉSZ et al.~l.s . .-----·. . ... A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio. .he~§§j~kbe~sJJFl.nagy tenyés~!etiil~l.Qk.alacsony jövedelmezőség.: irá~t.yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g. infra_stru.ág._ - .Q!QZ~§.Q... a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel. mégpeqjg_q~J~J::{g.alacsony terméshozilm()_~L11~X.:lin~Jás.§_gyümi)!~s!!1J.nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma._Ez a termesztők számára a legfontosabb.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY..Jaitl!h~g_n~llJ.!<-~t.t~@léssza~álygzás hiánya.@.~el_lll~S-i!}~adE_~!..l!ra. .XÜnáli.YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.g~ vagy-~~~.~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9.~I'~-~~~~. 2001. .öntözéses termesztés. ~-~gyüm()l<.. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított.l!~tvénys~r_:ű~ég~__ .~l~efe.l<Q~@<.sqjckal ink~Qb...ls.y~gys~f!r.erős Y.§_ÖJ~..eít qz öko{ógiai a. de aránya emelkedik. .és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot.

Q!fskégt_é.J1fu'..fgjjljdi.iliY.a_mag~-~Xcitciágk. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál.J.?Ji.ó !~!!!!~~~L~rték_.tóp.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I..n! gazdaságQsaJ2Q<ln .~nz_i~s~Ll. é_s i31Yf!.lendenciá.. A kiskerti gyümölcstermeszt#!.(lg.khen.a~..9JQfll. A folyamatosan korszerűsödő művelési ..!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ . gyümölcst~fl!leszt~~ iQ.. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.solatos piaci követs._ (2lJPE... rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása. előál/í~4~4'!.§ekjelentkezhetnek.2.Lé!Várh!J. körte-.JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható.s. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű. magas jövedelmezőség.cJ.r:!~kesíti. az I. 1!1~~~-~~-r:!!.liicik~~ttőlfugg. az alma-.l!!<l&asfóldé!dók.ja.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.b.Q~:lJer:t!}es:z.{l§_Z.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése.Jáplálko. őszL~<lra.lf_l~ss~l. illetve földbérleti díjak. ~.me5ztés. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg.l. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.r.9k~1'.!_é§Q§!l2..zásbar.ek._gyümölcsmiuőséggetl<.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l.9.a.foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.!!11~!~k~ll)'~~_g_e. . amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.Tekintettel arra.Q~s~ ..~s a_~Zaf[}.. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§..a.9~<!~. . A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána.3. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem. nagy a területegységr~Jyt.a rer.. -~~gy (l kéziml1l.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi.g_JjjxténJj termesz(fjssel. ~rt~i<e~í th_~~ő.e.~ru~h~tőségek.a:J.. .: tali gyümölc~.\:. CDfti.sz~ri.gyes_fejfzaszná_:: l{!e.!!s1!!(!. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!.. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!.§. kedvező értékesJt. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg.Jt!rtn~~sz._(. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.ci. - és.l§gfejl~Jt\!l2.tJJMY.aru. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede..lw~nyek. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága.~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: ..Qil~!P-.sJ. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot.

lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo.1..9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel.l?.al_q terff!.timali?.t9_an)J.. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S..!S..felüle...2?..~Z!.t:Jő.4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges.ök .!!Elé.J:errne.Uf'.1Ql<. a~LJ1.. a gyümö.1JJ~tig~!V(.s.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má.ÜJ1.r!a. A folyamatosan emelkedő J!i!!.vá!JJJ!.~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz.. 1990-ben az EUQ.órészei _ ö_sszet_~!t)J~től. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.J..<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak.. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer.rn_g{gbqli?.±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.ban az üzletlá!lcok éUJ.ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e.j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§.([fkoqQ.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.t~ke.édő_.á~_bj o lógillj.<~k~r~~k_e. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.f!.<mím.és 26 .Q piacon maradásnak feltétele lesz..§ft~~f!!Jése..). A biogy_Üf1!:_ölq_-l. A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.bb_ c.étke._Az ezredfQidulQLkQ.'!J. 2. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai. uO 1.~§.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga ..s__g$J!ijmQ.Y.s_~e­ repet tölt !ze.. azok mennyiségé!QL_és mi!l.ell.>t.gyiimö lcs._erősödik.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f.~JÜ~l?Y_~!Q_(.!!11!!:!fsJ!. G~111§lccsel az .lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t.Y.t\::. ~r.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E... de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be.A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.:~_4etetlen elemeivé váltak.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését._"QQ.s_a.!~t:t.!J1. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata.b.zés komplettebb.~YJized.1(2_4.élkit_«z~s. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő.4!iJJ:. Az l. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss.a_gyjimöJ.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar..lJ.ály. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.gy....t.ő.. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül.­ zamoJ és . A..tj]2§.íili..!_gfqfl_t?.glf_ik. ezért qfaméretek_c.á.á!!!s.QP.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret .!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.!_n__..r._~J. toyjJ.~§~~J. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges..s~gétqLfygg.Ll1<! ~olt.tJ.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f. Y!!lilmil!t ~z.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő.h9.!L4EE. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé.e. asztali gyümölcs.'!}_l(<..Q.4.táp1Mk9z.QzQtLgY..rs.2-ha_yolt. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent.

7 gramm 7.5 0. gyüm§lcsö~ t()b_bs.7 84.2 79.Q_Qé!!l pem.5 86.rt~1111i anyagai!!.§_L<!:Z_9.5 9.0 14.6 0.6 4.4 86.4 6.2 63.0 9.7 6.5 54.6 0.H~sö_l< beJ!él.8 0.6 0.6 0.3 0.0 0.7 1.1 24.6 0.2 0.0 52. táblázat.~Qgy.6 0.7 3. 7.5 0.4 0.rát_!_artalmJl_é!l~<.5 0.6 1.l!~_()~s.8 22.7 0.3 0.0 0.0 9.8 0.0 11.6 88.4 0.3 0.7 11. lllert ~?:Qk .0 12.9 0.8 0.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.6 13.2 6.2 ll .1 18.5 0.8 0.~~3~_Q.5 0. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.0 1.2 83.0 13.3 0.4 86.6 0.z~1l1~tő _yi~s_. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.0 4.3 86.8 5.9 86.8 89.Y_'!g:_~~.:z:.7 0.8 0.0 0.8 1.4 1.0 10.6 0.2 7.9 82.7 89.6 1.3 12.9 0.5 1.8 2.2 0.5 8.6 0.3 3.8 18.0 0.7 0.7 78.3 0.4 0.8 0.8 2.1 14.7 3.1 0.7 3.2 5.2 2.7 32.6 27.9 1.8 86.~kr~.4 0.8 5.6 4.8 2.4 0.5 1.3 2.3 7.5 0.8 1.6 1.4 0.4 0.8 3.~gél1~ls_s.4 0.4 0.8 0.0 90. A.6 0.0 9.4 1.5 84.6 0.6 85.9 1.0 7.1 12.2 57.2 2._v~.11 gyi!ll!<. ezért a gyül.megőrző hl!c~. táblázat tartalmazza.6 0.4 87.6 0.1 88.7 0.5 0.5 0.8 3.4 0.5 0.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .7 0.4 0.5 0.4 0.9 88.0 57.5 1.2 2.6 0.6 8.3 0.z1.0 73.9 0..2 8. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.8 1.7 83.8 8. 7.5 7.2 86.6 1.9 85.3 1.6 0.?éi1hLd.8 0.9 2.4 2.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.0 0.5 2.9 4.6 15.7 0.1 1.6 0.

<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§.5 6.6 12.5 7. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n.7 6.2 3.1 5.1 3.5 4.7 0. Makroelemek közül jelentősebb a)<.04 o 0.v_ található_ (1.0 10.1 Fruktóz 5.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel.4 1.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r. mert a szacharóztartalom rendszerint al. l!ÍQ~ZfQr.5 3.5 2.>ra.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER. A gyümölcsök makro-.:n_.z~m!:>s:r-! .Q~l~m~k eg~g.~ a gyümölcs.6 0. A.1!.8 0.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.08 1.11.2 6.és_a _mag11ézium.7 2. táblá- 28 .1 o o o o 1.3 1.8 1.>::nQ~_Hj?.6 7.0 Szorbit Xilit o 1. A gyümöl~sök szénhidrát.3 0.Ytartal.1 2.5 o 0.s<. amelyek az erlzlmekfontos aík.0 Glukóz 2.9 9. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.7 3.9 4.43 0.05 4.5 3.AhlJt:n.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban.4 9.9 o 3.2 0.0 20.am következtében üdítő hatása yal}_.56 o 0.17 3. ~s_ nagy ~zery~S§.ütó--r6szé"CA.1 0.66 4. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma. szénhidrát 9.03 0. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása.4 6.4 8. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1. a_c_itromsav és borostyánkősa.75 2. !illi. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~.g.9Jli.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0.~ alacsony ~zénhi9r~t~.6 9.5 7. különösen C-vitaminban (1.l!l91c.__ 1.m.0 2.9 4. 76 1.0 0._?. a!:atcilJ.egtalálható a gyümölcsben.6 2.4 l.04 o 0.4 1.56 0._):p.04 o 0.6 o o o 4.. 8. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav.1 1. táblázat.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2._ (J.8 2.10.7 11.1 3. l 1.5 Ös sz.75 10.05 8.9. táblázat).1 7. táblázat). táblázat).5 2.66 0.8.~.1 5.és szőlQ. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.3 4.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát. iizervezet ha.s._!l.

a bélrendszer működése javítható.27 o 0.07 0. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta.~§~~k.03 0. A gyümölcsök !?. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1.~p~_s_s~z 1!2.31 o o 0.45 0. ezért fogyasztás ukkal.06 0.l~ágát . ún. a táplálkozás minősége.k.Teg- 29 .9.1.t.90 o o o 0._?. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.11 0.06 o 0.55 0.41 o za t). valaiJiinf.43 1.ek ~ép~§~lsc lekö. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e.07 0. táblázat.~O-~~ évek második felében csökkent is.13. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.ő.88 0. Kedvező!len. táblázat). ~zabad gyököket. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0.68 1.5Í_k. hogy_ ~z utó_1Jbi.k~L~yti­ zedb~~ _".90 0.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.z egészséget káros ító.!_l!~.ve§.29 0. A gyümölcs. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.22 0.08 0.05 0.l.87 1. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§.Z.40 o o o o o o 0.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.08 0.§_yjt_~JI1ÜJ9.a. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER.84 0.38 0.20 0.tni..­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.86 0.15 0.k~§_ ~rg:im..26 0.. 75 0.30 0."é~~~I!~!l~}}.74 0. táblázatban találhatók.~k_Qf.05 0.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.03 0. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán. A fejlett iJ2_q_rj.09 0.~Jyét.28 0.tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J . ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan.~I~~~f~-~~~I~i·~z.23 0.16 0. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.11 o 0.02 0.Y.32 0.12.ségesep .~~S§-2.

005 0.20 1.8 36. táblázat.186 O.6 0.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.0 43.0 56.007 o .4 202.8 39.095 - 0.3 275 20 0.089 0.1 +6.6 0.6 28.004 - 0.015 0.029 0.059 - 0.0 49.0 2.136 0.073 0.024 - 0.8 3.016 0.5 0.013 0.3 9.013 - Mang án 0.6 1.095 0.050 0.032 0.10.2 110.003 - +3.6 5.002 0.026 0.053 0.30 0.10 1.071 0.0 0.30 4.004 - - - o '--------- - - 4.86 0.5 +4.50 0.020 0.005 0.006 - Cink 0.5 +3.80 - - o 0.6 N átrium 2.5 15.50 4.029 0.0 20.083 0.6 0.30 0.4 -6.3 22.5 8.0 -3.1 27.7 3.029 0.70 0.2 4.110 0.009 0. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.5 0.007 - 0.001 - 0.4 0. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.018 0.2 +4.6 0.0 18.014 0.015 - Hamualkalítás +2.10 0.163 0. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.9 8.89 1.3 31.0 1.1 4.136 0.10 1.0 14.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.4 +5.40 1.014 0.o w 1.30 0.0 2.002 - Nikkel 0.002 0.2 2.006 0.049 4.6 0.29 - - 0.30 0.5 +3.20 3.019 0.042 0.80 4.008 0.024 - -19.8 28. 0 0.3 52.00 0.7 66.7 13.00 1.9 0.10 - 0.6 3.142 0.001 0.0 4.0 16.033 - 0.006 0.006 - 0.2 +4.7 6.7 0.10 4.8 7.090 0.006 0.20 3.060 0.2 +12.002 0.063 0.5 0.1 +3.7 1.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.6 0.003 - 0.9 3.30 0.7 0.0 2.6 +5.040 0.3 5.20 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.3 +4.010 0.2 +2.046 0.30 0.028 0.034 0.007 0.011 0.003 - Króm 0.006 0.5 0.2 +4.063 0.002 Kobalt 0.011 0.057 0.7 +7.0 16.6 +6.004 0.0 94.60 0.087 0.52 2.8 23.5 0.003 0.003 0.008 0.033 - 0.7 0.050 0.20 0.8 0.81 1.9 10.24 3.214 - 0.4 0.035 L .006 0.007 0.ülO - 0.0 238.0 2.0 +5.9 +6.037 0.4 0.0 290.

6 2.1 28.3 0.8 34.4 0. J.5 - 4.03 0.02 0.14 0.2 1.7 0.3 Folsav J.4 - 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.J - - 0.0 7.05 - Piridoxin B6 mg 0.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.6 0.4 1.4 - 2.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.3 0.09 0.9 5.34 0.8 1.3 0.05 0.8 nyomokban 0.05 0.2 0.10 0.10 0.02 0.12 0. táblázat.19 0.8 1.0 2.! g 1.23 0.1 1.2 0.5 3.3 - 1.3 - 0.05 0.6 0.04 0.! g Riboflavin Bz J.06 0.0 1.4 0.1 0.03 - 50 30 25 - - 0.4 1.35 0.06 - 0.1 0.0 30.8 0.0 1.05 0.2 1.2 0.! g 6..1 0.3 0.07 0.7 0.08 0.48 0.09 0.5 0.2 0.3 0.3 0.32 0.2 6.2 - P an toténs av mg 0.0 1. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.5 1.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.30 0.0 23.16 0.9 0.2 0.1.07 - 0.02 0.7 26.3 0.3 0.30 0.40 0.8 1.05 0.9 0.07 0.01 - Biotin J.30 0.0 24.13 0.08 0.03 0.2 0.5 33.10 0.5 0.22 0.0 6 30 5 20 5.2 2. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.1 Áfonya .04 0.02 0.2 0.06 0.08 0.11.0 1.04 0.4 - T iamin B.3 4.

0 0.2 - 13...N w Az 1.10 -- L__().2 Tiamin BI J.3 0.02 Toko fero! E mg 0.~6..4 0.! g Riboflavin B2 J.02 0.2 0.9 0.L __ _ _ _ _ .07 0.8 0.17 Piridoxin B6 mg 0.3 0.4 0.0 17.20 0.5 0.! g Niacin PP faktor mg 0.2 0.! g Folsav J.0 6.2 0..1 - 0.1 0.2 0.- - - - - - ..0 ------ 0.02 0.25 0..2 Pantoténsav mg 0.20 0.06 0.! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.11.0 7. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.15 0.6 4.02 0.0 4.1 0.17 0.04 Biotin J..

6 59.7 11.20 3.8 50.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.6 12.8 6. táblázat.6 9.3 5.60 1. táblázat.0 74.7 14.5 50. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.0 23.1 27.0 13.8 16.2 14.20 5.20 3.2 58.1 54.3 52.70 6.8 76.0 21.2 12.8 2.70 4.9 61.1 55.0 13.6 72.4 62. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.5 71.5 74.6 68.0 72.40 (kg/fő) 1.5 14.3 70.8 72.4 16.5 17.8 63.0 66.7 20.8 16.3 64.6 Hazai 53.63 10.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.5 65.1 49.7 70.12.6 14.0 9.0 60.4 65.13. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .50 9.9 Déli 1.8 22.1.4 16.3 8.1 54.70 9.6 12.7 21.4 42.0 8.17 5.7 10. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.80 3.9 71.3 61.3 11.10 7.

Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs.Jizálqdgj_t. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak.zs~gme_ge!!!!.fs.!!~l. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet.ő.~ülözhetetlen élelmiszerré vált. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt. 34 .·--. .tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya.!l!!:.Y~ll1_a. a választék bő­ vülése mellett. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g. A korszeru gyümölcstárolásnak. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható. mert ful._gj(J_~g.l!. bete. de átmenetileg a teltség érzetét adja.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható.értékeit. A gyümölcsök és a zöldségek az ún. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van.. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún. ezért hozzájárulhat a krónikus.

" GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma). a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait.. meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. domestica. arany vagy viaszsárga színű. kerek termésű. rendszerébe. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. A kelta és római kórtól. ág. már vannak adataink a fajták közé sorolható. ábra). 1560-ban megjelent. insititia duránci. Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. körtéről (körtvély). dióról. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. húsos. A régészeti adatok szerint. latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. savanykás. Pruna Ungaricanak. időszámításunk kezdete táján. 6. körte. nemesebb ala}cokról. Erre utalnak azok a szavaink. gyümölcs stb. köken (a magvaváló. a fa töve. kert. rotundiora et dulciora. = nagykert). mai szakkifejezéseink. a második (bP kisebb.. szilváról (Kéked.1. pl. Olyan alapvető. sőt részt vehetett a termesztésükben is. fa termetű.és Közép-Ázsiában). LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény).: alma. majora et oblongiora. Pruna alia Ungarica. áryk (árok = öntöző csatorna) stb. Pruna Ungarica Damascena termése vastag. tojás nagyságú termésekkel. gyökérsarj akkal. a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. édesebb. 1297-ben: pomárium N ogykert . nemeskömény~ kökényfa. dió. Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak.. 7. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). szemben a gabonafélékkel.Pruna Ungarica duplicia. alia minora. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". (b) P. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. szilva (ott ma is köken néven). mint var. besztercei típusú szilva neve Dél. hungarica.2. 35 .. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2.1. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. A magyarság ázsiai hazájában az alma. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. 1 2 (a) valószínű a P. levél. mint a gyökér. hosszúkás. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. fa (galga).

sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt. Az európai vadkörte . subrace = alfajta.Pyrus pyraster subsp. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . változat.a fajtának . race-rassz =fajta.magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot. általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták.az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. LINNÉ után a termesztés egységeit.2. hastard = fajvegyülék. latin epithetonnal (jelzővel). keverékfaj.) vették egyenértékű­ nek. ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének . pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk.1. var. taxonok).: taxa. bármely rendszertani egységre használható. a fajon belüli egységekre. A magyarországi termesztési gyakorlatban. MÁGOCSY és DIETZ (1894). amelyben a botanikai. a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. ábra. 1807). forma= alak.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét.

Minden rangfokozatnak. b) A tudományos kutatásokban. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. d) Nemzetközileg elfogadott. egységes szabályokra épült.zeti nyelven) használatát. táblázat): 2.) vagy a cultigrex (cgrex). forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. hanem a "hort. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar.). j) Az információáramlás elősegítése. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 . annak ellenére. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. a kereskedelemben. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus. fajtakör kifejezést. al változat fonna f.2. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). alfaj varietas var.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is." (hortorum) jelzés követ. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. a termelésben. sem a KK. A fajtakérdéssel. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). cikk. kultúrváltozat. Az 1995. biológiai. illetve bevezetését javasolja. A gyümölcs. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. változat subvarietas sub var. fajtaváltozat. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú.1. hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas.) és nem helyettesítik. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. szükség szerint.1.és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2. alak subfonna subf. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. a biotipust és az ökotipust. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. majd később a coneu/ta (conc. leíró jellegű névhasználat elkerülése. táblázat.1.

a fajtacsoporttal. provarietas. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre.1. A fajtával együtt már három. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. Corylus avellana. a kategóriák részletesebb. növénytermesztő munkájával. 2. Ezért olyan társadalmi termék. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. pl. Malus domestica. a társadalmi igényeknek megfelelően.3. hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev.) Janch. pedig négy. nem szakszerű. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl. hierarchikus felsorolása is szükséges. szaporítóanyag-előállításban. 2. Milotai. Jonathan (auctor) BORKH. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. táblázat).. leíró Fajtacsoport (conc. kétféle típusú. ill.2. 38 . akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. vagy új. duracina (L. különböző szintű.3. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). Fajtameghatározásban. Germersdorfi. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést.2. Milotai. Az igények változásával. kutatásban a felsorolt. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. Cerasus avium (L. fallax ev. nagyobb hozamú. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. Castanea sativa. ev. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. A többi infraspecifikus kategória (convarietas. Juglans regia ev. Milotai. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett. növényeink megnevezésében. táblázat. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. 2.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott.) Mönch. convar. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. Amennyiben biztosak vagyunk abban. regia ev.

két. Ez a lehetőség. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. a termesztésből kivont fajta. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . az alakkal (forma. ev. mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük. rezisztenciájuk. hibrid eredetüek. 5. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján . A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. vagy lus. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek). Egy fajtába tartoznak azok az egyedek.) nem azonos értékűek. amely előállításakor a szülő39 . Egyébként minden olyan új fajtát. vagy a színbeli eltéréssel (lusus. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. táblázat szerint. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták).3. 4. Mindazokat a tulajdonságokat. 3.kultivar (cultivar.). illetőleg titotechnikai igényeik alapján. A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára..).fajtabélyegeknek nevezzük. A termesztésbe vett fajpopulációk . elszaporítását tette lehetővé. Az elmúlt századok során nagyon sok. evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. A fajtára. génbankokban helyezik el őket. az alfajjal (subspecies. var. keresztezéssei .fajták egész sorának a kiválogatását. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. klónok. szaporodásbiológiai jellegeik. A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. l. f.). vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. vagy magról szaporítottak. 2. Morfológiai fenoökológiai. a termesztési cél. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg. a változattal (varietas.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. mutánsok).jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből. Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. 1. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés.természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. Hangsúlyozni kell. a termesztett egyedek olyan összessége.és gyümölcstermőfajták is). A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. subsp. mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. vagy kizárják őket.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység. elpusztult. gyakran az ízlés miatt is . A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek. A fajták eltérő származásúak. amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. 6.

) forma (f.) convarietas (convar. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó.3. ev. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. 2. alak forma ev. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. kultivár rangúak a helyi . fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja. ev.) subconvarietas provarietas (prov ar. külfóldi gyakorlat nyomán.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés . tájfajták is. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. önálló koltivárnak ismerjük el. változat varietas ev. ev. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. ev. ev. ev.). 2000-új adat) alfaj subspecies ev.binomen .az ún.a ev.) subconculta cultivar (ev.) varietas (var.2. ev.) subprovarietas conculta (conc.5. táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A.) specioid (spd. amelyet a KK még nem ír elő.) [subspecies (subsp. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk. táblázat.4.) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.4.cultigen (cg.) subspeciaid (subspd. táblázat. ev. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 . A 2. ev.

hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. táblázat. előnyös tulajdonságaik fejlődnek. az evolúció törvényszerüségét követik. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. Maius orientalis Uglitz. var. ezért gyakran polifiletikus. gazdaságilag elsődleges. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. = cultigen = cg. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. pl. !994.2. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl. hogy vagy a) eléje ev. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. orientalis 2.nemesítéssei (kiválogatással. l. Borkh. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. amelyet az ember irányít . rendszerint tájat. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 .a társadalmi igényeknek megfelelően . A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. alapvető jellemzőjük. ettől úgy különítjük el. c) egyszerű.2. vagy köznyelvű névhez. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. kereszteződéssel. ev. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7.3. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. Nevezéktan ad 5.5. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. erősödnek Nevezéktan ad 5. a szülőfaj(ok) areáján kívül. a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6. változatokat. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5.

Pyrus communis. a következő módon: nothogenus.a natha (röv. A név állhat egy vagy két szóból. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. faj és a taxon kifejezés esetében. A fajtáknál. Eléggé elterjedt. Gyakorlati okokból a régi. Mal us domesti ca. 'Vilmos körte'. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. vagy 30 betű lehet. amelyet nem ajánl a KK. Egyes szerzők a nemesítő.eredeti sajmeggy vadalany 3.) MILL. illetve M XXV-től M26. 1996. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. nothotaxon. Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x). 42 . A) Magonc származású alanyok. jelenleg M I-XXV-ig. gör. Prunus domestica. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). nothospecies. miszerint 1959. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980).nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. a nemzetség. b) körtealanyok EM A-H stb. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. Pyrus communis L. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig.: n. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. vulgaris. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. követik a szülők neveit: 2. A KK szerint az általános jellemzésekben. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok.. M27.) MILL. Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk. Cerasus (Prunus) mahaleb (L.-. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. ev. A megnevezésben másként járunk el. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak. vagy nehezen tisztázható hibrideknél. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést. a betűjelek és számok használata. közlésekben a kereszteződésből való származás tényét.) alanyok elnevezésében. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag.) MILL. rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is.

A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte. Az 1995-ös. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra).cuitivar-group (grp. Pyrus convar. megelőzve a P.koltúrrassz A konvarietász (röv.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. de nem rangfokozat. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. V. a legfontosabb a fajtacsoport. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. A rokon. de az időszámításunk előtti korokban előfordul.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. domestica convar. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. illetve kultúrfaj rokon.4.) fokozatot földrajzilag. JEREM.2. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést. sz.: convar.3.Prunus insititia. domestica). e.3. a nothospecies (= hibridfaj) . hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . az első ma is nevezetes fajról . sinenses. Cerasus mahaleb subsp. kereszteződik a kökénnyel. folyamatosan előfordul Magyarországban is. 2.3. grex). vadon termő faja ma is él.) 'Besztercei'. Számos fajta szülője. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. A fajtacsoport (conculta. 1984). nemeskökény). 5--4 ezer éve).kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. ha gyéren is. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci. háziszilva (P. az újkőkorszak óta (i.4.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. A convarietas . Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. simonkaii (Pannóniai fcsop. A faj. de nem vagyunk teljesen biztosak abban. 2.) 'Korponay'. e.korai előfordulása. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. A termesztett. domesticát. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. 2.

oxyprion P. fekete ribiszke. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. korshinskyi P.) Ny-Ázsia-Kaukázus P. t t t Subsect. Akultúr körtefaj. Elvadulás gyakori: leírt. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect. hakkiarica P. slavonica P. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. 4. spinasa P.). hyrcana P.: Xeropyrenia Subseet. málna. táblázat). az oktoploid szamóca = F. 2. európai. zangezura stb.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . naspolya. magyarica és a P. házi berkenye. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2. som. avium 3. táblázat. australe stb. x ananassa DucH. mecsekensis P. nutans P. caneasica P.a ma is élő. slavonica P. juliana Cerasus avium convar. bourgeana P.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták. austriaca P. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. elaeagrifolia P. Alloploid eredetű: a háziszilva. kajszi.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. mandula. pyraster P. nivalis P.Pyrus communis. szamóca.6. nagyon ritka maradvány. salviifolia P. mogyoró. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún.származása Európa-Kaukázus P.6. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata. praenorica P. Ilyen fajok a dió. armud P. P. canescens Balkán-Ny-Ázsia P. 5. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása. Gyümölcstermő növényfajaink többsége. birs. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. anatolica P.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. salicifolia (TERPÓ A. syriaca P. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum.

Elvadulás abban az esetben lehetséges. táblázat.) . macracarpa . ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre.) P. (P. pyraster.7. Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I. pissardi convar. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. 17 1753 cseresznye sz. spinasa var. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között. x fruticans Weihe 1826 . cerea L. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy. macracarpa WALLR.: P. divaricata P.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn.nagykökény subsp. kuken subsp. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják.2. IV. Az elvadulás. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. cerasifera EHR.4. prisca BERTSCH) 45 . !803 em. P. x syriaca BORKH. syria2. Naturk.1.Mirabellák (subsp. kivadult egyedek legtöbbször P. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát. spinosa L. var. Ezek a "visszavadult" növények. Beitr. dasyphylla SC HUR P.) subsp. ritkán de előfordul nemes fajta is: pl. myrobolana (L. Ezek az ún. domestica var. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra. KÁRPÁTI Z. cerasifera var. s. (mirabolán) subsp.) PRUNUS fajok P. syriaca subsp. Termesztésen kívüli termőhelyeken. vadcseresznye).

2.3. A vastaggallyú vagy hókörte.Bulgáriában honos. TERPÓ) 46 .Pyrus nivalis JACQ. ábra..a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon. ábra.2 3 4 Scm 2. Pyrus x amphigenea DOM. (communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2.

8.. elaeagnifolia ) P. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet.. Elő-Azsia. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit..ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. salvifalia DC.. részben hibridek is: az alma. !753 . Kultúrszökevényből meghonosodott. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa. P. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. táblázatban közöljük 2. salicifolia PALL.. amygdalifor mis WILL. Kis-Ázsia Ny-Ázsia.. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. ábra. caucasica FED. helyi fajták. 1896 P. alany nemes 2n: 34 2n: 34.3.. Mind a spontán keletkezett hibridek.. valamint felhasználását a 2... 1774 P. 7. Magyaror. azaz idegenhonos fajokká váltak. 2.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD. !849 - 47 .. !952 P.8. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. É-Afrika alany.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. 1776 P. Gyakori elvadulások. 1768 Elő-Azsia. elaeagrifolia PALL.cultigen . 1787 P. 68 Turkesztán Pyrus communis L. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE. körte és a kajszi. 51. táblázat. austriaca KERN. A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka. nivalis JACQ. eredetét és elterjedését. ábra). szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. stavonica KIT.5. A Prunus taxonok rendszerét a 2. Irán. táblázatban közöljük 2. 1793 (DP.2.speciaid . !825 P. alany spontán. nemes. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA .

Közép-Kína.RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE... Afganisztán Európa. prunifolia (Willd.) NAKAI. helyi fajták alany alany alany. 1803 M. 1915 alany. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. Himalája. Japán Kína..) BüRKH. dasyphyl!a BORKH.) BüRKH. helyi fajták 2n: 34 M. Kaukázus. Irán törpealany.. pumi/a MILL. helyi fajták - Északkelet-Ázsia. helyi fajták alany.) BoRKH... !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. 1847 M. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L..8.) BüRKH. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. spectabilis (Ait. !825 Maius domestica BORKH. 1915 P.) M. európai déli része alany. Korea. 1835 P. betu/ifalia BUNGE. pashia HAMILT.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . turkmenorum Juz. 1768 M. siebo/dii (Reg. helyi fajták alany. 51 2n: 34 48 .. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL. !803 M.. !768 M.speci o id .A 2... ussuriensis MAXIM. praecox (Pali. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . !803 . helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34.. calleryana DECNE. Közép-Ázsia. É-Amerika alany. 1857 P. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia.cultigen . 1926 P. helyi fajták alany.) REHD. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ. f. pyrifolia (Burm. 1871172 P.. 1803 É-K-Kína Japán. nemes fajták alany. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany.. Kis-Ázsia Oroszország. ROEM. 1803 M.MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P.. bretschneideri REHD.. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34.

spontán körtealany nemes. Korea spontán alakok helyi fajták nemes. Ny-Szibéria. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. Krétától Turkesztánig Balkán.. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34.. 1901 Maius x robusta (Carr. Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L.) CRANTZ. 1768 M.. Ny-Ázsia. É-Kína. 1763 Arania melanocarpa (MICHX. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 1793 Mespilus germanica L.) MICHX. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.. 1833 2n: 68 2n: 34 49 . Amurfóld. 1753 var. Dieck.) Ell. 1803 M.) MEDIK.RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L.8. angustifolia (Ait. 1920 (M.A 2. ioensis (Wood) BRITT.. 1753 spontán alakok nemes.) MILL.. termesztik É-Amerikában is D-Európa. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND.. Turkesztán K-Mediterrán. 1821 Amelanchier canadensis (L. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota. edulis..) Rehd. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . Kis-Ázsia.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L.. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia.... Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa.

SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok.A 2. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa.42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX. !803 Ruhus aceidenta/is L.. É-Amerika spontán nemes. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD. !753 Ruhus illecebrosus FocKE. et SCHLECHT..speciaid . !766 . !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US. !864 Ruhus caesius L. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P. 8.SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH... táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet.speci o id ..63.cultigen . MUELL. J.cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 . !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY. 56...28.MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L. !923 (R..RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS. É-Ny-Afrika Ny-Európa. et SCHLECHT. !753 termesztett. rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM. 1827 Ruhus allegheniensis PORTER. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42.. .. 21. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS . idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM. É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán. elterjedés ROSOlDEAE.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT.. !753 Ruhus fruticosus L. termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14.cultigen . !753 Európa délibb hegyvidékein.

vesca L.. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH. 1753 Padus serotina (EHRH.8. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia.36 51 .. virginiana DUCH. viridis Duch. !755 vad és. !753 . Ny-Ázsia Eurázsia spontán. termesztett spontán. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16.) WüRONOW.. 1766 F. 19. !925 = Délibb Európa. alany spontán.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. 24.) MöNCH. L.. termesztett spontán..speci o id .. nemes. alany.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L. 1768 = Prunus padus. 1766 spontán..A 2. szubspontán. 1766 F. Ázsia a Bajkálig. termesztett spontán.. 18.) DUCH. ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE. termesztett SUBGENUS: CERASUS. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F.....cultigen . !753 Cerasus fruticosa (PALL.. !768 Prunus cerasus L. szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. 1788 spontán. 17. szubspontán.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN.. moschata Duch.32. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa. et TURPIN) Rehd.) MILL.) BüRKH. !808 = Prunus x gondouini (POIT. Ny-Szibériáig spontán.speciaid . szubspontán. 1803 = Európa É-Amerika spontán.. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L. 1768 = Prunus mahaleb L. !794 Prunus avium L. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán.cultigen = = Cerasus avium (L. 1753 F.

termesztett termesztett 2n: 16 C.cultigen . Hup ei termesztett. helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL.és Közép-Kína nemes.) Batsch. táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet. pseudocerosus (LINDL. 1973 Amygdalus communis L. P.) WALL. alany 2n: 16 52 . 1916 = Prunus besseyi BAlLEY. 1801 . 1753 - Nyugat-Kína.. ferganensis (KosT.. et RIAB. 1935 = Prunus ferganensis (KOST.. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína.coltigen . A. davidiana CARR. 1921 Észak. DoN. 1935 = Prunus kansuensis REHD. communis (L. et KosT.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE.specioid . alany. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL.specioid . !884 P. nemes.) FRANCH.. szülőfaj P. Korea (Bailey).A 2.) Kov.) Arc. pumi/a (L. (BATSCH) !801 . 1803 = Prunus pumi/a L.. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB. szülőfaj.) G. 1829 = Prunus tomentosa THUNB.) 1753 = Prunus persica (L. szülőfaj 2n: 16 C... !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán.) D.MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL. 8. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán.) Kov. 1768 (Amygdalus persica L. et KOST.. et RIAB.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS.cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán.) TERPÓ.. amyg da/us. Himalája (Mansfeld) Kína spontán.. WEBB P...APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. !882.cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD..) MICHX.. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS . 1894 É-Amerika spontán. 1872 = Prunus davidiana (CARR.

) KOCHNE.MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH..KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM.) BORKH. alany spontán.. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM. szubspontán. nemes. 1806 = Prunus brigantina V ILL.KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA .) PERSOON.. !780 Prunus armeniaca L. !921 szubspontán. dísznövény. 1785 spontán. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST. alany spontán.A 2.) SKVORTZ. Japán.. !789 = Prunus sibirica L.. Korea spontán Az Alpok D. !836 Armeniaca ansu (MAXIM. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH.. !956) Armeniaca mumu SIEB.. Ny-i részén 53 . dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. alany. helyi fajták.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS.. É-Korea.) KOMAROV.8.. szülőfaj - helyi fajták.. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia. TURPIN) Soó.) KosT. 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH. 1753 . !941 = Prunus ansu (MAXIM. helyi fajták 2n: 16. et Zucc. helyi fajták alany. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM.speci oid .. 1801 spontán. Kína.. alany. ÉK-Mandzsúria Közép...cultigen . szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et.és Ny-Ázsia csak termesztve spontán. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. 1883 Armeniaca brigantina (VILL. !797 = Prunus dasycarpa EHRH.. !770) REHD. DK-Mongólia. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L.. 1791 (Armenoprunus JANCHEN. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L.cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. alany.. É-Kína K-Szibéria (tengermellék).) LAM. alany.

helyi fajták spontán. et KosT. helyi fajták spontán. csak termesztve É-Kína. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus.. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH. KÁRPÁTI. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa. helyi fajták 54 . alany szubspontán.A 2. 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa. nemes. nemes. Ny-Közép-Ázsia. 1803... nemes. !828 Prunus ussuriensis Kov. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. KÁRPÁTI.cultigen . 1789 spontán spontán. nemes. alany. !935 É. angustifolia MARSH.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.specioid .SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. nigra AIT. (48) Prunus coeamilia TEN. szülőfaj Prunus insititia JusL. 1785 P. munsoniana WIGHT. 1755 (L. !789 P. em. l 892 P. 1967 Prunus syriaca BORKH...8.. 1803 em... szülőfaj 2n: 32. americana MARSH.és DK-Kína K-Szibéria. alany szubspontán. nemes. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. nemes. nemes nemes. 1811 Prunus cerasifera EHRH.. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. Elő-Ázsia. alany.. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL..fajcsoport P.VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. hortulana BAlLEY. nemes spontán. helyi fajták szubspontán.. 1753 . 1785 P.. É-DK-Kína spontán. csak termesztve spontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE.

specioid . cynosbati L. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE...A 2. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán.specioid . agg... spontán. !881 R. termesztett spontán. uti/e lANCZ. burejense FR.. !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. aciculare SM. (R.. !906 R. !753 (R. !844 R. !825 R. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria... !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R. Eurázsia..cultigen . rubrum L. aureum PuRSH. szubspontán. cynosbati x uvacrispa). É-Amerikában elvadult spontán. !830 R.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. dikuscha FISCHER. termesztett spontán. termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia . spontán spontán. Saxifragaceae p. (R. gracile) Fontosabb hibridek R. oxyacanthoides L. !814 R. !863 Amerikai fajok R. longeracemosum FRANCH.alnemzetség Ribes nigrum L. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. !819 R. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán. nemes. !753 R.. !768 . rusticum lANCZ. spontán. ussuriense lANCZ. petio/are DOUGLAS... hirtelium MICHX. !803 R. SCHM. !753 . americanum MILL. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R.8. p. odoratum WENDL. spontán. alany 55 ..cultigen. hirtelium x uva-crispa). !768 R.

termesztett 2n: 18 27. Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. 1753 Vaccinium angustifolium AIT... Kína Ny-Azsia Mediterrán. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. 48 Vaccinium corymbosum L. termesztett... nemes spontán.A 2..Csalánvirágúak Moraceae. str. DK-i államok É-Amerika. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend . nemes. 1753 M nigra L. 106. DK-i államok.308 2n: 26 56 . szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett.Somfélék spontán. s.. Saxifragaceae p. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales .. 1778 Vaccinium myrtillus L. 1797 R. Alapfajok és szülőfajok R..Eperfafélék családja Morus alba L. Középeurópai K-Európa Cornaceae .. termesztett. É-Európa. spicatum Ross.Hangavirágúak Ericaceae. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán..8. Ny-Ázsia termesztett. R. 1753 É-India. multijlorum KIT.54 Sambucus nigra L. 1753 Ficus carica L.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L... nálunk gyűjtik É-Amerika. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. szülőfaj Cornus mas L. ruhrum L. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. 1819 spontán. DK-i államok É-Amerika. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. petraeum WULF.. Közép-Ázsia. p. Kanada termesztett.. 1753 Sambucus ebulus L. termesztett spontán.

NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L..6.. !753 Európa. alany 2n: 22. CORYLACEAE) . nemes spontán. 1869 (C.. Iowa. 57 . colurna L. !849 C.A 2. a gyógyszeripar. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún. nemes.. Mexikó É-Amerika spontán. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa. nemes spontán. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. elterjedés FAGELES REND. nemes spontán. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. nemes spontán. termesztett 2n: 22. nemes. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH. KOCH. ailantifolia CARR. Dél-Európa spontán. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. pecan) Carya ovata (MILL..Diófélék Junglans regia L. alany alany spontán.. !768 C. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. 1869 spontán. Fokozódott a gazdaságilag hasznos.Bükkfalék Castanea sativa MILL. KocH.) K. !768 Kis-Ázsia.Dióvirágúak Juglandaceae .) KocH ("illinoensis"). nemes 2n: 32. !753 C. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar.28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae. pontica K.. szubspontán.8. maxima MILL. szubspontán. 24 Juglandales rend . táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. 1753 J.. nemes 2n: 32 2. Ny és délibb..BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL. Ny-Ázsia spontán.

háztartási (technikai) növények. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére.zöldterületi (dísz-) növények. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . gyomosítók stb. lényegesen különböző technológiával (pl. almatermésűek (almagyümölcsűek. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. . . A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak.élelmiszemövények. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott. a különböző országokban. köztük 58 . eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas.9. matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel. 7. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. héjas. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád.9. Hagyományos felosztásuk a 2. banán).). narancsfélék.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. 2. tudományosabb alapokra helyezte azokat. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2. . helytelenül "almások") 2. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. gombák. Ez természetes is. táblázat.káros hatású növények (kórokozó. táblázat szerint a következő: l.

meggy. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. Az értékes P. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét. DE CANDOLLE a termesztett növények származását.1. valamint paleontológiai. a rekombinációk hatására. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük.199 óvilági t. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. Szilva-Prunus. Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. alma. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). vadon Észak-Kína erdeiben él. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel.újra gazdag heterogén populáció alakul ki. VAVILOV. Az utóbbi esetben . szamóca stb. munkájában.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. körte. 4 7 újvilágit. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye.7. vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. salicina LINDL. Kína-Japán központ. a mutációk. A szerző összesen 246 növényfajt. Másodlagos származási központja Japán. A mérsékelt égöv alatt termesztett. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. eredetük visszavezetését őseikre. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. 12 származási központot különített el. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. Japánt másodiagos központként tartják nyilván. I. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján.növényeink származásának tisztázását sem. néhányat alközpontokra osztott fel. fajtái Magyarországon is elterjedtek. régészeti. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. Koreát és Japánt foglalja magában.dolgozott fel. Ez a faj 59 . gyümölcstermő 2.

4. ábra. A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.o O\ 2. kiegészítette TERPÓ) .

C mandshurica MAX. A Persica vulgaris L. és J mandshurica MAXIM. ahol kb. Trópusi. Ausztrália területét foglalja magába. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő. Közép-Ázsia . A P. Az A. Indiai központ. Másodlagos géncentruma . VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide.. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P.. kultúrfaj. a Tien-San keleti területe. ahol vadon is nő. M sieversii (Ldb. közép. C amygdaliflora NEVSKI stb. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. mira (KOEHNE) Kov.:) J siebotdiana MAXIM. elsődleges géncentruma Kína. communisan kívül 5 vad fajt.. IV. a másik Elő-Ázsiában van.) Kov. P.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. Vadon nem ismeretes. vavilovii M. A sajátos endemikus. hozzá tartozik Északnyugat-India. P. et Zucc. AMa/us pumi/aMILL . elsődleges géncentruma Északkelet-K ína. KUDR. Kajszi-Armeniaca. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma.vadon termő alapfajai. Másodlagos származási központjai: Irán. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik.. A meggy (Cerasus) kb. VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl.. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. kansuensis (REHD. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén). és a P. 1971). Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl. Alma (Maius). Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. M. A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. egyik elsődleges géncentruma itt.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. PoL. vulgarishoz közel álló P. Afganisztán. M juzepczukii VASS. Egyéb vad (en61 . Viszonylag kis területű központ. Az eperfa. bucharica LITV. davidiana CARR. RoEM. linczevskii P. III. P. et KosT.) M.. regelii REHD.. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms.és észak-kínai faj. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus). vulgaris L. korshinskyi LITV. mume SIEB. vulgaris L. et KosT. P.. ábra).. II. PoP. másodiagos géncentrum. Az Amygdalus communis L.).. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) .. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. simonii CARR. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. V. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi.syn. Kaukázus. M niedzwetzkyana DIECK. M hissarica S. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. Alakgazdag. Öszibarack-Persica.4.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. AP. és C sieboidiana Bl. Közép-ázsiai központ. elsődleges géncentrumai is ezek a területek. az A.

A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L. colurna L.. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. Az Armeniaca vulgaris L. Afrikai (Abesszíniai) központ.. nivalis JACQ. Kis-Ázsiában és a Balkánon található.4. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P. Mindkét faj aM. colchica ALB.) géncentruma. Cory/us. ez másodiagos géncentruma.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. A növénytermesztés ősi sajátos központja. fajták alapfaj a.).. spinasa L.. a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. a vastagganyú körte (P. 62 .) elsődleges géncentruma ez a terület. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus. bucharica KoRSH. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL.. P. allohexaploid). Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. egyik géncentruma szintén itt található. Szru-TERPó). Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. Cydonia. vadon a Tien-San nyugati részében nő. KoCH. nálunk négy tájfajtával. A. vavilovii M. vadon és termesztve gyakori.keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb.). Számos gazdasági növény géncentruma. vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). A házi szilva (Prunus domestica L. A. C. P. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L. Kis-Ázsia. spinosa) vadon és termesztve (alany.). Ide tartozik Irán. PoP. pontica K. A nemzetség elő-ázsiai faj. P. =P..demikus) mandulafajok A.. Elő-ázsiai központ. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető. a cseresznyének (Cerasus avium [L. vadon Észak-Iránban.. C. cerasifera EHRH. stb.illetve alak. A Prunus cerasifera EHRH. a maodulának (Amygdalus communis L.) alakkör. a fő géncentrumában. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. C. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL.).. Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl). takhtadzhianü A.). vadon elsősorban a P. (őri félkultúr faj). imerelica KEM. pumi/a MILL. caucasica FED. a cseresznyeszilva (P. elsődleges géncentrum.. spinasissima BGE. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport. sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. vadon gyakori.és helyi fajták).] MöNCH).-NAT. A Castanea sativa MILL. A Maius orienta/is UGLITZ. A Cydania oblonga MILL. AMespitus germanica L. a P. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C. A Ficus carica L. A terület ősi kultúmövénye (2. ábra). VII. armud BORNM. VI. AM turkmenorum Juz. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum). a termesztésben sok helyi fajtával. elaeagrifolia PALL. és több félkultúr forma is. VIII. Termeszíve gyakori. maxima MILL. AJuglans regia L. FED. A Cornus mas L. syriaca Borss. C. vadon és termesztve fordul elő itt. hibridekkel (P. stavonica (KIT. újabban az Arab-félsziget is. Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus).

a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről. Európai ugyanis a földieper.) és a korai vadalmát (M..).) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa. A területen előfordul vadon.. így a vörös ribiszkének (R. Honduras és CostaRica. XI. (2n =32) terjedt el.] WoRoN. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L. a diploid Fragaria viridis DVCH. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. és aF vesca L. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte.) és több félkultúr. nigrum L. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi. A Ribes nemzetség több fajának.. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz. illetve köszméte (R.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL. A szamócafajok európai képviselői..) Európa. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. petraeum WULF. Területe: Mexikó. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. X.). Dél-amerikai központ.] MöNcH) és a nemes meggynek (C. a málna. R.. illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH. ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A.).IX.jelentőségét. kultúr infraspecifikus taxonjának. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-. vulgaris MILL.) vadon és termesztve. Oktoploid faj. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . Közép-amerikai központ. R. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is .) DucH.).. A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen. az egres termesztése és első fajtái".fruticosa [PALL.. praecox [PALL. Az egres. és könnyen kereszteződnek egymással. A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont. a ribiszke. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. uva-crispa L. webbii SPACH). 63 . a fekete ribiszkének (R. Európai-szibériai közpon t. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C.). és A. spicatum Ross. Guatemala. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. ruhrum L. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH. A fajgazdag nemzetség (kb. hatását az európai fajták fejlő­ désére. ledebouriana SCHLECHT. ZsuKOVSZKIJ is elismeri. parnonica TERPÓ )..] BORKH. Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L.).

A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják.. stb. strigosus MICHX.. Helianthus. C. R. szilvák. amikor az észak-amerikai szőlők. A máinának (Ruhus idaeus L. Fragaria és a Vaccinium (áfonya). ananassa) egyik szülője. hindsii stb.) termesztésbe vonásával. R. cynoshati L.XII. egresek. austra/e SMALL. V. angustifolium AIT. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. stb. A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. ailantifolia. Prunus. 15 fajjal képviselteti magát. a Juglans nigra.).). J..) mint kultúrfajnak az átalakulása.) elsődleges géncentruma. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. hirtelium MICHX. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban.. Az egres.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R. A Fragaria virginiana DuCH.. P nigra AIT. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R. V. szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. 64 . köszméte). A kerti szamóca (F. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására. elsődleges géncentruma ez a terület.. Carya. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. Ruhus (85 faj). málnák. mint a Vitis. Észak-amerikai központ. stb. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj. aceidenta/is L.

gyf?.s.g)<_. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer. szállítása.Qk.öyj. víz.fa. A gyümölcstermő növények te. --:-.Y_a. míg a sekélyebben gyökeresedő .. raktározása.~&e[jj!P'Qk~~~tt.zámú oldalg)'. vétele__a.. l!lálna. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében.::. Y§S__g_!)"".. szilva.ri!&Y). hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás.n. Vaxmak ~~~~~!l.. _arp.fá~.9Q. . levegő és tápanyagtartalma.{m~r. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer.hajszálgyökerek.sztenek.ny_~. tápanyag-utánpótlás. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé.---------. amelyből másod-...QIÖ.(QiQ".n_két fő_r~Mnak. köszmétestl.fcl.a.§ .ajban.. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében. 1974)._kjalakul~.is le_!!~~<~Lh_a_!pak. j_alajbQJ.§át !}1egelőzhetj_ill<. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P.iuk.n ta.~~_főgy§kéf!.---.m. rendű oldalgyökerek fejlődnek. ~-!~J.uJ.. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző.elyeken.őgy/iki. de befolyásolja a talaj típusa.J:~~~:ill..milq<.?:K.Ökeret fej leszten ek.lálhat~!LO:.>_~zap()_rit~s ~őállit.rE.g2_t<h.fejlődne. 3.ls~~~tl.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk. A karógyöké!.Aj..tiv úto.-~r.t1lQ.gy.) ismemie kell a növények testének felépítését. harmad._.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.~!:! fe.J:rpa.Qld alatti _rg:.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el..illlill!la.k .·---.yény rögzítése a talaj!~an.=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}.1. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI.q.. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól..rut.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E.drepd~Jky~~ ~~11J~ra.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e.3. elsődleges feladatuk a_yj_zbep. ribiszke.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz. ..~ alapján két csQpQrtba sor. kajszi leg!~~bb_J. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E.:2jjfu2).ás.. a gyök~J:S:?.. ---.>.~~Q(Í!Qt~•."__c~ere. s ezáltal nJtg)'s. A gyökereket ~~Je.jJ~.!~nyag_2k felvétele.stb._z a gyökérrendszer..j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9.~tfelépítésük alapj!!. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill.§JS§.iJletxe.. a vi~ !!. A vegetatív !J!9JL(haj!. talajművelés stb.

sárga homok !i?77. a gyökere!< mélyebbre hatolnak. vadkajszi. 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése.~~t. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet.j yíztarta[ma. E 3 agyagos vályog 3J ábra. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg. [glafhőmérséklet. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 . szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<. A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 .nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók.1.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára. Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon.!~riileteken_a gyökérze. TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. (TAMÁSI._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme .:gQ!lenség léphet fel. !la <l talajban kevés a_~i?.t a fel_~§.alanytól függően ._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9. sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 .. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza.bb talajrétegekben helyezkedik el..a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el. míg a szilva_2-4~C.. !986 nyomán). A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet. 3.1.5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el.

&.a. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert.mL~l~.53 5. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.6-2.. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb.38 6.22 2. mint a tápanyagban szegény talajokon.87 3. .~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>._felü!~J~t hálóznak be. berkenye stb.89 (m) 3.54 2.io. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a. ábra).J.29 4. Az_ első áprilistól július közepéig tart:.. 3. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg.11 4. 74 1.86 5. A talaj tápanyagtartalma.. hogy az M4 alanyú almafák 1. l.b!?. szilvaz.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete.1.között van.97 4.azódq_gy_öl. l.r_t. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t.32 5. A jó l~vegőgazdál~pdású laza.iJQ..~~~!:. amelynek 67 . Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.30 5.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik. mint a föld feletti ágrendszer (3.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése .99 2. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg. szárazság idejénTgyak. rövideJ?b. hogy fejlett főtengelyük van. f!1int az erősen kötött taJ&QD-.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl. gesztenye.2. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.~-~~~1-~ kajszi. homQM~tala.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését. táblázat). Gyümölcsfák gyökér. !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7.<: _e.>t!:ll<!.60 4. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il.61 2. 3.­ k_gn a gyökerek nagy9.~.25 4. táblázat. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.Nyár. évben (TAMÁSI.gy.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően). k2.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5..1.lhi.!!ió. de dúsabJ?.Qk~I~kzö­ me (3. Közös jellemzőjük.1.

a gyqkerek~n.~§.el 68 . azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns._. ··· · ······-····· .l<.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer.~J~~tév!get­ nek.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek.2. 3..J!!!!_ndJ.3.. birset. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk.!E. E gyümölcstermő növényeknek főten. fest~~()­ dza.m:.BY~nsíilyrn~gterewtésére.a törzs gyökér (a) fővezérvessző. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző. (g) gyökérsarj. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből . 1éiVieS a fiige stb. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2..niQ~f).:-···· ··· 2. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i .j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3. eze_l<. ábra).§_s. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke. ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek.. (j) fattyúvessző. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll.Qptjm. köszméteL mogyoró. (h) tővessző (tősarj). Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t. ábra..~egetatíy-&!!.. a tör~§ nem a. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el.. .g~b1!~. (e) termőgally. (c) mellékvezérvessző. (d) oldalvezérvessző.ratr~. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•.2. ábra). 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük.!Ját. tQ.laki1Jlat2lsi.ális. a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5.sarjak .l~Y~U~. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3.

3. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally.4. 3. (d) járulékos gyökérzet a 3. (c) leterrnett termővessző. (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek). (c) cserjetörzs. (b) termővessző (gyökérsarj eredetű).(a) tővessző. (e) járulékos gyökérzet 69 . Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). ábra. ábra.

(d) inda. (c) tőrózsában álló levelek. alapelv. Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek.~~n h.·.b. raktározása.4. Feladata: . P. hogy minél mag1lsaJ.!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3.5. Lágyszárúak. ábra. 3. ábra).a kgro. Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3.5. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·. de a rés~. (b) gyökérzet. (e) meggyökeresedett indanövény. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 .2. a magasságát szabványok írják elő. ábra).asszimiliták szállítása.újul meg minden évben (3. .2. "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki.1.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa.. ábra). (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki.víz ~s tá~anyagok"l>~állítág .na vázágrendszerének tartása.

ábrán szemléltetjük.gY~.6.fatest -r----. sövények.Lnk Yl!gy_~z~m.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium.~i . amelyből kialakították.-.Q~Q&ia.. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk.tJ. az alkalmazotLalany.. Legbelül található a bélszöyet.J. ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba. amelyet körülvesz a fatest._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R. feladata a törzs belsejének védelme a külső~.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+..~i! héj. a fatestet pedig a háncsréteg.Lyiszg_~!<. par. amely befelé a fatest. ábra..Ls~ 1 nevezünk.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm. míg aK92:eJ2. sőt fajtánként változhat. de más fajta is leheL(pL._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból._~örtén~l közben oltott fajta. vagy kajszinál szilva tögs).2. a fajta.á.1--+-.s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y. A törzs keresztmetszetét a 3. 100-120 cm. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.!$.I!~~zá~2_k. Vannak 71 .§JÖrzsű fákat csak dió. a fa kora.bé lszövet 3. Am. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~.l~het alakítani. amely vastagszik..l!Rl:!. katlan koronaforma). A törzs folyt~~sát képező ágrendszer. 60-80 cm. A törzs mindig annak a fajnak.~~~~B!.!Z_ ö. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.sQdik s a. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja.. repedezeHsége gyümölcsfajonként. 3. I.k. a ráoltott nemesből. fajtának a sajátosságát hordozza.!él- ' \ . A korona és részei Korona.6. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését. 150 cm felett. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók._.2. színe.Ai!!k..<J§_ságába oltt..

e_!!t lef!t~. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása.olyan gyümölcsfajok (dió.virágrügy (barkarügy) . .s. táblázat.~.t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki.ITáblázat). szelídgesztenye).S.~l_!l!.:tE:a. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek.5 m. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek.:_?~_zjiJ~rack. Málna. 3.X.~r_ülések hely~n keletkeznek. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik. A gyümölcstermő növé_.rzpk nevezzük.~*--~~kul~a.1.QkgrsgrJills. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k. El vétve előfordul. Rügy. ez_~x:! ezet!:"l!Lt. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk.~lllnk•. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl. ameJl._~grulé.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.~/Lrüggyéválna!<. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.2. meggy.b. almatermésűek. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>."(j:_ l . amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§. málna stb. Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy.get (3. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek.:tl(!velek QÓ!!l!MQ.) differenciálódhatnak.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 . amelyet a 3. vagy technikai behatás éri a fát.2. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket.i:h'i<l kéreg. táblázat alapján csoportosíthatunk. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT.r:!i.5::!!. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén. amelyek a következő évben termést hoznak.:k_kj. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy . Belőlük kialakult hajtást g)!. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l..!_ö_p..vegyesrügy Hajtór.{pu~ek szlntén hajtásrügyek. s a hajtásokon levelek és k_ii.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk.

dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk.3.yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. A hajtást}_i. alakjuk megnyúlt. Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. (b) virágzás idején. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet. táblázat. 7. A a 3. ábra).3. b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró.gyek mérete rendszerint kiseb_b._rpint a termőrügyeké. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . 7. ábra.. míg a veg.

aJöb_bitmellékrügynek.s. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_.r) llajtásnöy~kedé. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet.!. Két CS. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s.fujonk_~_l!~ változó időben ..:~JS.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~.8.. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök.(yir~g[li_gy~k} található~·c..::~L~Sl~op?!!~.~z oszlOQQ.?:-}. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét.§.!~:. ábra). Igen rövid ízközűek.~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter).On 2--::1 virág.rügy~s~2!!. dalon a termőrügye_!s_...csomónak vagy nódusznak hiv] ak. Ilyen vegyes riigy_Q§QP. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- .. ~~! (~u_gusztus.r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~.. 2 3 4 5 3._y_ezzük. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat. hogy a Je~elek csomóba álln_ak .üúlius_kgzepeitft~f!1•.~t..-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: ..a. A hajtásoknak azt a részét. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok. A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.. ezt végálló rügynek ne.. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek.9IU..kezdődik.~.~. illetve a h~S. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el.jónius.!~! <?._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P.ajtás.. és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart. szep!em~e.alálha. de egy rügyalapon több rügy iL~pződh. A hajtásrügyek állhatnak magánosan.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda).K.. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q.~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:.termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy.. (2) magános virágrügyek. ahol a levelek találhatók.~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P.2!&alán.J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző..!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S.. ábra.8..?akszt<_- __ 74 .~~}lv~l termőr~~~J3. július l!ón~p~!<bll:I! .:.

1~tárt vonp.J..Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ. színe. A hajtások kezdetben lágy állományúak. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~.. . E.ár9dil<:. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg. szamócának. s m[..~et és tápanyago kat is képesek felvenni.A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn.i.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js.Qlp!~li~ kif~j}§. a vázágak ei_~~. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h. a levelek által felvett szén-dioxid.. csonthéjas oknak. A vessző lomblevél nélküli. A hajtásokon tafilllató leveTék J.. Ilyenkor a csúcsrügy. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_.Almánál egy-egy gy_QJE.k_.Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E.!~. alakja.~t. a levélnyél hossza. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§. bodzának.!. Ezt használják fel a termesztők..korkörté~~Lf~. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek. szükséges. Növekedési vesszők. tr~xázás.. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző. !993). illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~.!Q_~r~!g~~§..!~s~gyen.Y~-~~~é)yé.ölcs _!l. tengely) ~n()y~k._e_!t~ajt_á...I... l CJ25I}~~~l ..A talajból felvett tápoldatok.Qi~J. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká.~g_ítj~. I}Jő_vezérv!!_S§.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s.hili~Ieefia­ .lL. Különösen ~.(~i. málnának. szedemek.Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§.~2 @. hill!.~Ő (3. ugyanak. -.~ Igy alakul át (ll~y-~1~. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át.xgés~tfolytaJ­ ja.h~aftások) kihajtanak.~P. A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek. megfásodo tt.-~.k.~§~_l<:. 2.~:mt~~-~~~!PP<?. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra.?jpif!. A levelek nemcsak asszimilálni k.metszés. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe. J. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ.§.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet.~~. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű .@ fü_ggően ez a sz~I]l.~~~~hez_l. A levél nagysága.eg~zül!!~. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.L4:::-Jl.e.!. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y . Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db.til!001~ILZ. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő.L~~-.1l.i2~~é.J!!~ny_be!egségek gyors m. esetleg alternáló fákon fordul elő..!I'~t:!~.)zponti... fogazottsága. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza.§. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ. nyugalmi állapotban lévő.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó.i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá. ~_hil. gesztenyén ek. be- rűtlen é.~.ll1nls.g~_yj.és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t.

meggyl ~~ k~~i é~-~..t~l~l~!2. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~. K1'ax. Termővesszők. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja.~L Cseresznye. a szedemél.et. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. f' Hosszú termővessző. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni.~bl~n<?v~Isedéss.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek.. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt . oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók.. Termőnyárs...mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s.álható.. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző.~Jq:._ ______ . . a111i -~ "továbbnövekedést. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ.l::~. de a málnánál. Ilyének fordufnaFeTo.á~jellem~ő ter:nőrésze.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 . amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy.}Jl!!?::E. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt.f§i!c. szilva) értékes termőrészei. Gyökérsarjak. amelyek elérhetik a ""· -------·H ________.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ.~lő.~~~ rö. Ez több éven keresztül megismétlődhet.... s a növekedési pontok.az ősZioaracK"riál. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-.· · Tővessző.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak.t!~lhq.és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével..flli!. meggy). kajszi. 5-20 cm hosszú.... meggy.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs).Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel.~t és ismét csúcsrügyben zárul. *Rövid termővesszők parda. 1-20 cm hosszúságú szárképlet.. csúcsán rendszerint vegyesrügy. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus. ._~~!l t<. .5-2.--------. Néhány alma..!§_~. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek. ~jó ~~~l!._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak. az évenkénti me_gújulást_§.. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs. hogy ~.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik.tef1!!9@gyek. csúcsán vegyesrügy.. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani. illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek).~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok. cseresznye. Ha. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat. 1. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:.~Jz~ti~.m:~uzi~~.k.----------------------.. IsQ~. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző. 5 cm hosszúságú. Sima termőnyárs. termőrügy) megtalálható. . A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack.. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_. hármasával)._____ - ~"-·- Min4!<:~. ---------··-A·--------. 2. hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás.!-~!P.

ke~§. (e) vessző 77 ..lL~~~-!art_~l~rii}.haitfÍs. sima termőnyárs.rt á_l!ás_ban. Fejlődésük._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t.. (b) hajtásrügy.9.411~~~dt_!~!I!l.~. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény).gz_ ízesül.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!.i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S.a vesszők csú~§CÍ.tYe. ábra)..~Q.!!i!~J>rü. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy).gyek..s. (e 1) dárda.. (d) sima termőnyárs.rüKJleiQől fejlődött . középhoss zú és hosszú termővessző). egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók._mag_~QQSan elhelye.o.Lvalq~zíq:Ybb.Jdalán _s_zó.§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY. mivel a_~ok oldalsó vagy (3. ~!ll!:Í.agságig~. ábra. elhelyezke désük: .hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda.17. főleg)l.riigy_@!n~JÖviQ.a veS'§?:_§~.~hl?_~~§§.. . .9.z. (a) termőrügy 3. ~Jennőrügy). t~_!!llŐg!lJly!?. .

é)I~-~:z:e_~(:!!!~:.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .!l!Q:J::g~gQflflUJ. ------· .vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs. középhosszú és hosszú vessző). aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők.!<:.~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt.:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek.. ábra).8. szilva L~~-~s>I. amiko~. mint az almánál. ábra).~~~s~ő~i:)I}.___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl..!_ermővesszők.s-.*l annak végén ho_~.!~:~ na&l.a vesszők vastagsága változó.a vesszők f.. Csak az almára..a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető. -------.YE~~í. ~gjo~l:J-~!<-~..a~2_szlOQ<?.-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db). .?.ibl>~-~ rövi9_. 7. . _y.gy~köii.lgyjg_{)§~l>!2.~~i_ój_~fá­ kQ. Kajszi. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3.~!!_g:Qp. nasik) gxakr~~~!!. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·..~_k.pus.§_~~k~!l· . Vilmos körte. sima termőnyárs.ársak. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§.~l_ig~n.----------------. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 .fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl. a termő!!Y.a yirágot (magános nagy virág). kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően).s!. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda. remnek.!:it~~~!l.. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők.Y.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml. t~lig.ezE. .{gr. Körte ._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3.:~akoriak a hiányos termővesszők. . a másik a végentermő t!.~ ~~_vi~-~rm. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!.rövid term(ir_é. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira. a termőnyársak.ZJ!.C!:.Js~~§.--------.----------.._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:.!l. csonthéjasok termőnyársa.\L~ossz_lonct.IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!.

tis~ ~~ ri.~9~.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. (d) bokrétás termőnyárs. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább.1 O. Dió }eQ:Ílőy~ss. ReQ_J. (b) hajtásrügy.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm). (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek. Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas.z. újabb bokrétás nyársat fejlesztve.~~~t~gs_~g~~f~.í.r:mfu. ábra. (c) termőnyárs. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek.70::5.!~ ré! t~.~~-t:r!1l~_(l v~~s. ábra).10.-b a -e -a 2 3.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 . Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy). Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek. (e) vessző.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával. az oltvány az adott fajta. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. a C. ültetési anyagot előállítani. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. majd igazolja. hogy a végtermék. a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. Előírja. illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. 4.4. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. A. forgalmazni. szaporítóanyagát. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). 89 . A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. C. törvény biztosítja. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda.A szaporításra engedélyezett szőlő. csomagolásáról és jelöléséről. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. termékeket narancsszínű címkével látja el.. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. fajták minősített vetőmagját. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. a certifikáltat kék. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. évi CXXXI. feldolgozásukat. A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. vagy ideiglenesen szaporításra. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok.

kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület.5. részben kutatóintézetek. illetve törzsültetvényekkel. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. de zárolhatja is a faiskolát. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. A csemetetermesztés a magiskolában. szemzőhajtást. amely törzsültetvénynek minősül. egyéves oltvány (suháng és koronás). előírások betartására. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. áru alany vetőmag. táblázat). bujtvány. dugványiskola. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. ezeket nagyobb faiskolák. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. dugványcsemete. vagyis alanyvetőmagot. iskolázott csemete szemzett alany. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. 4. és oltóvessző törzsültetvény. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. A magcsemetéket teljes egészében. megfelelő 4. bujtvány anyatelep. kétéves tábla magcsemete. ezért mind a vásárolt. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. oktatási intézmények tartják fenn. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. táblázat. szemzőhajtás. oltóvesszőt. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók. 2.2. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. 1996). Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. dugványt kell előállítani. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény.

amelyeket az ún. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. esetleg közbeoltott fajtából áll. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. az oltás. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. kijelölt fáról. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. kijelölt fáról. az oltvány alanyból. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. vagyis csemetéjük ültetési anyag. (XI. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. mogyoró) közvetlenül. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere. évi CXXXI. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. egészségi állapot) megfelel. a végtermék. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. A 1996.a dugvány. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. gyümölcsösök telepítésére szolgál. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. illetve a módosítására kiadott 4511998. szemzéssel szaporítják. nemesből. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. Az európai faiskolai forgalomban C. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. 2. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban. A. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. 28) FM rendelet a 88/1997. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. (VI. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. 3. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. Kivételes esetben engedélyezik az ún. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 .

C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4.. ábra. honosítása fajta..2. 92 .. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. kiemelhozam és minőségi tulajdonságok. A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni..új fajták nemesítése. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia.fen.ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. egészségi állapot) megfelel.

Az ivartalan szaporítási módo!. s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek.A. az 4. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek. különösen a csonthéjasoknál. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. (alanyra) növesztenek rá oltással. állományról C.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. dugványozás. Az ilyen kijelölt fákról. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. indanövény). A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. sarj. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. 4. ábra. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették.3. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre.7lak két nagy csoportja van. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás).. vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják.6.C. ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik.

A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. azoknál a fajtáknál. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás. az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra.oltványként. . mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás. vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy).rek képződése. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. . A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. annál sokoldalúbb a használata. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg. hogy összeillesztve.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. majd összeforrva többkomponensű növényként. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. . Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják.éljenek tovább. . amely a technika fejlődése (ködpermetezés. amelynek eredménye a meglevő 94 . amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. A szárdugványoknak (hajtás. ezek közül a fontosabbak a következők. A gömbkoronájú. .

. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 .4. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. Franciaországban. megtartva az eredeti fajtát is. 7. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá. ismert tu lajdonságú.fák. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. hogy az ipari célú. Így pl. ábra. ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata.vagy koronarészeket. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4. tennészetesen fajonként változó arányokban. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak.7.1. . Egy fajtából álló. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő. tennő fákra. s így az új hibridek kiértékelését. ültetvény fajtájának megváltozása. 4. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent.A vírusos betegségek kimutatásánál. Valószínű.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb. Csemeteneve lés 4. .

l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy. kiváló csemeteminőséget. 4.7. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart.2. amelyek egymást jól termékenyí tik. ami felbecsülhetetlen érték. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. egyenes.5 m. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. A sorok iránya É-D-i legyen. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. ritkábban előfordul. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. elágazásmentes gyökérnyakú.és a birsalanyokat. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása.nos magoncalanyokat igényelnek. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. amely a bakhátak készítéséhez elegendő. de még nem fásodtak meg. mint alanycsemetének az értéke is ismert. a korszerűen gépesített. A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető.9-1 . A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. a ribiszke. A tőtávolság 25--40 cm. 96 . A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. Így szaporítják az alma. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. de egyes csonthéjas alanyklónok. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik.

mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. a letenneléssel várni lehet tavaszig. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. ábra. Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. Ha gyökérzetük még nem elég erős. vértetü. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. rövid csemeték aránya. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. ezért korábbari úgy tartották.) lepjék el azokat. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. az időjárás. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. ha csökken a hozamuk. és még akkor sem pihentetik. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. vékony. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. pajzstetü stb. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. 5. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. ősszel 97 . A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan.

Ilyenek pl. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. az utóbbit úgy daraboljuk fel. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. A 3 m körüli sortávolság. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. vesszőik könnyebben meggyökeresednek.és fásdugványozással. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. Sugaras bujtás (HROTKÓ. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan.8 m.3. Brompton) és a füge. A törzsma- 98 .6. ábra. 4. mint a hajtások. munkái is kevésbé gépesíthetők. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0.3-0. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. ábra). Azoknál a növényeknél használható. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak. hogy minden darabon egy hajtás maradjon. 4. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét.7. Sugaras vagy kínai bujtás.6. míg az alma. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás).A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. vagy mindkét rész meggyökeresedik. amely a technika fejlődése (ködpermetezés.

január hónapban végzik. de más növényfajták esetében is 99 .100 cm-t ne haladja meg. l evegős anyagba.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. Fásdugványozás. a tőtávolság 30-40 cm. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. 7. am i a vessző mi4. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő. egy bokorról 15. SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. ábra. nem teljesen érett. myrobalán. védett. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. Egy fej lett vesszőből 2. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. A fásdugványok ho sza 15.21 °C) kell. 70. árnyékos helyen. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl. A kész fásdugványokat . A fűrészpor mint verm e l ő anyag. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő .30 cm. fajtákná l ad jó eredményt. birsnél. Minden évben tarvágást alkalmaznak. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni.3 db egyszerű dugvány is készíthető.gasság a 80. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. A dugványokat szedés után azonnal. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. szi lva. birs). A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke. A rövid. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C).iggően 25.80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk.25 db.

tavasszal viszont csak akkor. levegős. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól.8. ábra. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. A fásdugványozás folyamata és mtsai. A dugványiskolának a laza. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. g h (CZÁKA 4. könnyen felmelegedő. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok. !992) 100 .jobb a talaj nál. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C).

A sorok ágyásokba is rendezhetők.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. 200 l. A Plantlift teljesítménye pl. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat. több típus van nálunk forgalomban. Alapvető. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. viszont érzékenyebbek. .04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. Lehet 0. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. Iül . beérett. a dugványozás könnyebb. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. A későn kihajtó fajokat. erősebb a hajtásnövekedés. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. . amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. elágazásmentes legyen.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. lombtalan. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: . a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. s egészségesebb a lombozat. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható.alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. A kísérletek azt mutatták.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. van közöttük olyan is. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. A hajtásdugvány leveles. A takarás megőrzi a talajnedvességet. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. CsrKÓS és HROTKÓ. a tőtávolság 5-l O cm. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk. ezen belül a sortávolság 20 cm. mint a fásdugványok. . A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. 200 l). nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek.

. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben... A jól gyökeresedő fajoknál (pl. 1974).A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs.. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják. ábra. majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után.. myrobalan) általában 2 g/kg. A sebzés. szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. ---. a nehezebben gyökeresedöknél (pl..edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4.. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk. Nagyobb sebzést is okozhatunk. sajmeggy. a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják. hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos. A dugványokat általában késsel vágják meg úgy. A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe.9. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk. A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". fóliaalagutakat. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . !995) 102 . tapasztalatokra vagyunk utalva. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. tőzegcserépben (HROTKÓ. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat. (c) állandó szaporítóberendezésben. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk.

ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. Ez az edzés 1-2 hétig tart. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. 1989). több gyökér marad vissza a talajban. és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel.és 50 cm tőtávolságra telepítjük. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük.7x0.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben.4. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. felhős időszak ad jelentőséget. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. így a következő 103 . Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. Minél sű­ rübben ültetünk. 7 . A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek.A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. A kiemeit ágyásoknak. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. másrészt jobb a közeg levegőzése. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben. asztaloknak több előnye is van. 4. és 0.

és tőtávolságra telepítjük egyenként. Ha szívleveleik tönkremennek. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. Egy málnatő. műtrágyával és boronáljuk el. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal.évente 15-20 db sarjat ad. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember. amelynek alapfeltétele. hogy kb. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. 60-70 OOO darabra. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. párosan vagy hármasával augusztus elején. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. a palánták életképtelenek lesznek. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. évben indul meg. árnyas helyen bontsuk ki.vagy kétéves termesztési mód. Azt kell elérni. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll.és tőtávolságra. a negyedik évben a hozam csökken. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. A szaporítás ehhez igazodik. mint amennyire szükség volna. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk.fajtától ftiggően. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. és vízzel permetezzük meg. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június. Így felüdülnek. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be.7. Érkezés után a csomagot szellős.5. 4. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. mint az évelőké.

Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. egy évig tart. ez teszi lehetővé. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. 4. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. csak a szívlevelek maradnak meg.8. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. amit végül az alvószemzés zár. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. időtartama egy vagy két év. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. mivel törzsmagassága. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel.8. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva.1. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. Bizonyos koronaformák (sövények. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. 105 . Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. Igen fontos. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. A suhángon nincsenek elágazások. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. előnye. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés. 4. Az így előkészített palántákat lazán. differenciálódott virágrügyet takarnak. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása.

Azt a megoldást. rossz szemzési eredményekben. a hajtások rövidszártagúságában. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. Cucumis. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. a különböző talajgombák (Rosellinia. korai újratelepítés. utóbbiak közvetlen kártételükkel. ahol a te4. SRD) kezdték nevezni. Cerasus. Lyco106 . ca. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. ábra. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. Humulus. s különösen a vírusok. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák.és mikroelemekben való elszegényedésében. A talajban károsító fonálférgek. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik.1 O. rozettásodásában. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. a lombozat sárgulásában. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. A közbeoltott. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. Armeniaca. kórokozókban keresték az egyes kutatók. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). Beta. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. 1992). Grossularia. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok.) Fragaria. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. elágazódásában. ábra).10. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. a hajszálgyökerek hiányában. A faiskola területén a gyakori. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük. korai színeződésében és hullásában. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt.

Phaseolus. Ruhus. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. 4. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. 1978). !974). Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. Medicago. Pisum. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. Nicotiana. kötözni. esetleg öntözéssel védekezzünk. Ribes. Helianthus. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. jó vízgazdálkodással. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. bujtvány. Ez fajonként változó. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. Kiderült. amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal.persicon. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Bizonyos fajoknál (őszibarack. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. Prunus. Daucus. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. Pastinaca. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. hogy jó gyomirtó hatású legyen. Cannabis.2. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. kiegészítve 107 . hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. Maius. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen.és dugványcsemetéket telepítenek. s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Ez az oka annak. Az oltványnevelés általában kétéves. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. Persica. korán lekerüljön a területről. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb.8. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. Pyrus.

mint a T-szemzésnél (4. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában. hogy 108 . A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. öntözetlen körülményekkel magyarázható. ábra). 1995) azzal.l.11. ábra. és jobb az oltványok törzsminősége (4. ábra). Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések. ami abból adódik. mint a T-szemzésnél. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. s magasabban az alany "héja könnyen leragad". nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik.12. A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg.13. másrészt kevesebb a vadaJási igény. év alanynevelés és szemzés éve 2. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4. ami részben a száraz. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott.

g) a megvágott alany oldalnézetben. 1962. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. ábra. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat.12. HOWARD. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. d) a megvágott alany elölnézetben. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg. ábra. 1987). első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. 4. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. 1995) a) az alsó vágás az alanyon. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk. A chip-szemzés (HROTKÓ.13.._l. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum.

A beszúradásra érzékenyebb (pl. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. ami azt igazolja.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. Magoncalanyoknál viszont. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. A magas szemzésnek további előnye. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték. Mennél magasabban szemzünk.26 és MM. Szigetcsépen az M. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. kajszi-. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. 1974). hideg. 110 . hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. nehéz talaj). gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. A vadalással addig ne késlekedjünk. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. ökológiai tűrőképességének (fagy. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. Az alany törzsén. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása. hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. és biztonságosan kihajt. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. ha a kötözést alulról kezdték. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. Az alany növekedésszabályozó hatásának. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. A későn. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. magasságú alanycsemete. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. de korán sem szabad vadaini.

amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. . mindaddig végezni kell. 1980). Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. A koronába csípés június végén. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. akkor jelentősen meg lelll . Egyes alma. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. mie/őtt megfásodnának. Elstar. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. kézzel kitörik. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek.magas törzsű (mt): 150 cm felett. . hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk.bokorfa (b): 30-50 cm.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . A képződő olda/hajtásokat. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange. Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. Jonathan. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. Ebből az következik. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. . mint a hosszabbak. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény. Golden Delicious. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. Jonagold) általában jól koronásodnak. Ha addig nem kezdődött volna.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. július elején végezhető. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük.közepes törzsű (kt): 100-120 cm.

ábra.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. Mivel az őszibarack vesszője törékeny. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. Amint a korona magasságában lé11 2 . 1997. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. ábra.14. táblázat).7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. 1996. és az oldalelágazások mereven elállnak. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. s ha megerősödik. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4.5.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat.4. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését. esetleg e l is ágazódtak. Három-négy permetezéssel akár l 0. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. elágazód ik. de minél később végezzük. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai.15. hogy a törzsmagasság felett 5. nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i.

ezen a koronaalakítással segíteni kell. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent.2% x3-4 0. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet.2% x3-4 0. MAGYAR és tsai. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel. 1998. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk.2% x3-4 0.3% x3-4 0.5-0. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. nehogy megfertőződje­ nek. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk. de kétéves kultúra lévén. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona. táblázat. tőzeg.2% x3 0. 1999) Faj. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba. Ehhez. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng.4% x3 0.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő.8. 4.3-0.3.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0.5-0. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően..4.6% x4 0.4-0. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0.4% x3-4 0.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek. Nyirkos közegben (fűrészpor. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától.2-0. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani. egyszerübb teleltető ver113 .. ezt az oltásnál figyelembe kell venni.5. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük.3-0. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető.6% x4 0.

ábra....-·:·"... · . ~ · . ••••~. : :··: ·:. · •· ....• ':.16. 1.-: .. ·. Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 .... :o~.·:..• •. év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . : . . ~ ..:··:.. .•:.. • r• ·:..·:<~ .· •.. .• ~ . •. ·.··• ! . ... •..:: ..... ...·...·... ~-·:· r.•• •'.•. .·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés .. •··• . .. ·:. ·:·· ..··:-· . •• -. 4...• :•t ·• ..:· .·· . .tavasz l..·:····:"-: .·... · · ... ·•· ·... év nyár 2..... ..·.... ·••·· .

ábra. Mint a fás növényeket általában. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. oc o c 4. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. bontsuk szét a kötegeket. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. megközelítik a kézi oltás eredményét. A kötözésta szemzéshez hasonlóan. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak. 98% relativ páratartalmon tartjuk. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. ami nem ritkán 80-90% felett van. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. mint az oltóvesszőket. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák.5 alatt van. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel.25 cm hosszú. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be. l mm vastag.mek. A sza lag ideális méretei: O.17.8 mm széles és 20. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten. 6. pincék is jók. de fe lül kezdik. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban .

valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. 1985). a kitermelést be kell szüntetni.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak. hogy az oltványí ne sértsük meg. bevágódik az oltvány héjkérgébe. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. ezek közül általában több kihajt. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . 4. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. de a rügyek ne hajtsanak ki. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. amíg a szükséges magasságot el nem érték. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan. A kiszedéstaddig lehet végezni. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni. kiszáradnak. de egyéb föld feletti részeik. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. Mielőtt ez bekövetkezne. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. ha az alá süllyed. Egyes. A nevelés lényege az. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. csak a legerősebb. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. mert a növények gyökerei már károsodhatnak.4. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. A kitermelés kezdetét részben biológiai. mert leveleik. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet.8. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. Arra kell törekedni. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik.

s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. ábra). D szeptember 30. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni.------. 18. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1.FRITIS. megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit. D október 10. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel.------. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. tömeg.------. a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. Gyakran alkalmazo tt megoldás.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR. őszibarack .------.---. hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. - 4. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt . Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. kajszi . ábra. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. 18.------. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS. A téli tárolás során érzékeny. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk . az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN. 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell.tudja pótolni. 1986). a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. 1977). % 20-. lombhullás D zeptember 15. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség.-----.------. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 .

amelyek árkot készítenek. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során. csemeténél 2/3-áig érjen. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó. nem m egfe l elő e zközzel végzett.19. A felületes . így a kitermelés itt kezdődik. Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni .5.8.4. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig.vagy verme l őgépek. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . burgonyaprizmázó. Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. 4. hanem a tábla szélén dolgoznak. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. át nem gondo lt. ábra. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból.

1983) 119 . ábra. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom.4. ábra.2 1. % eredési.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4.20. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY.

Az álló. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. s elfogadható az oltványok eredése. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. nehogy nyúlkár érje. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. ha megfelelően kezeljük. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. rajta másodrendű hajtások képződnek. A venndési módok közütlegjob b a döntött. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. csírázás). illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. 7-9 db. A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár.21. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. 4. s mindegyik telepítése eredményes lehet. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot.lenesével. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket. az így tárolt oltványok roszszul erednek.9. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 .+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. 45 cm hosszú oldalhajtás található. Egy hazai kísérletben (4. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk. terített vermelés. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. A téli vennelőt be kell keríteni. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek. ahol a szükséges O. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. 4-6 db). s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni.

Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. legalább (cm) 20 30 20 10 121 . 1987). Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. táblázat. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. A különbségek persze nem nagyok.kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. 6.

az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. mert a faiskolában kinevelt. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő.4. erre a telepítést követő. koronája hasonló az egyéves. azzal a különbséggel. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. amelyre az ültetvényben szükség van. termőnyársakat. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. ezért nagyon fontos. a gyökérzet legyen arányban a koronával. dárdákat is nevelhetnek. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. a legnagyobb hátrányuk az. 6. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). felső harmadában azonban egyéves. a vesszők pedig egyévesek. mint az egyéves oltványt. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. A fa törzsének fel122 . s ugyanúgy nevelik még egy évig. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. jól elágazódott oltványhoz. Az igen erős növekedési erélyű. Törzse alul kétéves. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. juvenilitásuk fokozódik. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. a kettő előnyeit egyesítve magában. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett.

Sokkal gondosabb ápolást. amely később az oltvány törzse lesz. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. Minél magasabban szemzünk. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. ha a szemzést a talajszintben végezték. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. öntözés során erre tekintettel kell lenni. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. s op- 123 . akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. A törzs vastagságának olyannak kell lennie.és kétéves oltványak között. noha minőségben. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. hogy az a koronát jól megtartsa. mint az egyéves oltvány. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. ezért a telepítést követően az ápolás. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. a Goldel Deliciaus klónok. sőt némely fajtánállecsüngőek. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. kezelést kíván. 1987). Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. beérett csúcsrügyel. a Jonagold és az Elstar. A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. különösen akkor. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. ép. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. Ilyenek a Jonaihan klónok. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. igen korán terrnőre fordulnak. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie.

de ha mód van rá. elágazás nélküli oltvány. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. amelyek olcsóbbak. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. Suháng. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. dárdák képző­ désének esélye. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. kecskeláb oltás. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. nyelves párosítás vagy lapozás. hogy a visszacsípés alatti. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. az oltvány pedig egyéves. Egyéves. de hátrányuk. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. célszerű ezért úgy vásárolni. a tengely dominanciája megmarad. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. A kész oltványt paraffinoz- 124 . mint a koronás oltványok. Félkész oltványok.

s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. amelyeknél szabadföldön nevelt. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. Konténeres oltványok. szemre metszik. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. hogy erősítőiskolában. általában június végén kerülhet sor. 125 . s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik.zák. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. Előnye. amelyeket pótlásra. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. s az oltvány jól fejlett. azzal a kűlönbséggel. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. A kalluszosodásra jó hatással van. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. fólia alatti gyorsított nevelése. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. el kell távolítani. dús gyökérzettel rendelkezzen. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. amit érdemes is kihasználni. Erre az intenzív vastagodás időszakában. Ez a legkésőbbi időszak arra is. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. Németországban és Hollandiában gyakori. amikor már eldönthető. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak.

meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása.1. ez a jelenség a bazitónia. Vegetatív 5. cit. Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége.és máig érvényes . hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül.. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. 1967. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg. Termesztett fás növényeink felépítését több. 29.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek.5. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. 1998). és 40%-os arány126 .1. 1964. BUBÁN. Gyakori. cit. 1998). CooK et al. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. 1981. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. Éppen ezért elkerülhetetlen. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. 1998). mind a bazitónia fiziológiailag . 1985. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. cit. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH. de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. A klasszikus. éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. Mind az akrotónia. CRABBÉ. 1998). amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg..1. BUBÁN. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. kép). Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. 1939. a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY.

36 és 59% volt.ban hajtottak ki. vagy a másodrendű hajtások megjelenését. Azaz: a mérsékelten erős. Idetartozó olaszországi információ. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. 1998). CooK et al. A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. ha a vesszőket csak tavasszal.csúcsrügyek száma is (GIESBERGER. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. A jelenség CHAMPAGNAT (1965.tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . hogy a növekedési erély több rügy között . pl. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána.megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. Éppen ezért. hogy az őszibarack hajtás. 1979) szerint úgy magyarázható. cit. 1972. az akratónia kevésbé érvényesül. 1998).oszlik meg (2. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink. ami már akrotóniát tükröz. 1995).. szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . 1995. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek. sylleptikus hajtások (3.éppen a hajtáscsúcs közelében. kép). Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. Ennek közvetlen-és hasznos. A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. amikor vegyszeres (pl.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. kép). egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa. BRUNNER. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást.állapotban vannak. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét.a mélynyugalomhoz csak hasonló.. paradormant. az akratóniával teljes ellentétben. és ezzel természetesen csökken. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi.. cytokinin) kezeléssel. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart.. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al. Abban az esetben. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. További értelmezési lehetőség. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al. áprilisban ívelte le. amely. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. DENNIS. A csúcsdominancia. 1997). a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. cit. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. illetve tápanyag vonzó centrum.akadályozza meg az oldalszervképzödést.a virágképződés elsődleges helyeként ismert. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű.

A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. a túlerős akrotónia . a 2. Az ízközhosszúság és a fák mérete. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. 'Akane'. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. rövidebb. nagyon valószínű. kép). vagy kevesebb is. hogy a termőnyársak.felkopaszadás. 'Starkrimson'). akrotónia vagy bazitónia). FAUST. pl. dárdák. tehát nincs felkopaszadás (5. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. BUBÁN.1. A mikroszaporításból származó. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. Az almafajták LESPINASSE (1980.és rövidebb . éves rész alapi. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm.jellemzi. 1989). 5. dárdák megjelenése a 2. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak.ízközű hajtások képződnek. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. mint standard. a rügyek nem hajtanak ki. kép). termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek. 1989). kép). mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. pl. USA). a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű.a növekedési erély. 'Gloster' (1.zónája inaktív marad. valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. A normál növekedési típusú (standard. 'Golden Delicious'. 'Red Rome van Weil'. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. éves rész alapi zónájára is érvényes. 1972. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. az elágazódási szög. metszés ellenére is. Ezzel együtt. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. Az akrotónia általában a gyümölcsfák. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. cit. vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. előző fejezetrész). amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk. cit.fajtától függően hosszabb. pl. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id.2. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 .

1. 1999). minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától. táblázat). 1988. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra.1. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell. mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5. illetve a korona tengely közötti szög (az ún.mutatószám az ágszög (elágazódási szög). A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és.1. illetve igen törpe klónéhoz. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. pl.gally. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele.9. 129 .· zódási tulajdonságai.4 1. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5. FAUST. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége.4 1. mint 4 cm volt. táblázat). táblázat. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. ami átlagosan kevesebb. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek.az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA.a jelzett határérték alá.által bezárt szög értendő.5 magasság 3. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk.) Törpe Igen törpe 20. "kiterjesztett" ágszög. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. a praktikusan kis koronaméret.és gyakran használt. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó.0 7. Az ízközhosszúság túlzott. 5. kép).0 nemesítés i programból származó törpe. fájuk törékeny. Normál (Golden D. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható.2. Amikor egy függőleges (v. 1989).0 2.2 1.3 mm. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége). cit.5. Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. 5. Egyetlen. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb. ág.7 2. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek.4 és 20.

9 "Kiterjesztett" ágszög 10. táblázat. mert a gyökémöv ekedés. ábra.8 60.6 ± 11.5 ± 10.2 80.6 40. normál (St l) Standard-2.1 51.3 ± 14. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak.6 ± 11. a 5. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek. de nehezen mérhető. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.2 ± 8. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index. Például. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo. és mint fentebb már utaltunk rá. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO.7 55. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47.8 ± 6.3 ± 7.1 59. -v 5.6 59.0 45. mint azok hosszúságától függ.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5.1.6 ± 13.. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.3 80.0 60. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.2 ± 13. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik. de ha mégis.3 ± 18.EXTA ~.0± 12. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ.3 ± 19.7 80.4 ± 9. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától.2. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. ábra 130 . 1999) telmezhetők.1.0 ± 15.8 45.

még mindig a rügyek belsejében. meghatározott körülményektől ft.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll. 1991. de folyamatos marad.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak.2. lágy szárú növény. ill.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. mert . vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport.43. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. de .legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik.különösen akkor. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. cit. 0. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. ezek az elágazádások. BUBÁN. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. 131 . A növekedési jellemzőkhöz tartozik. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . 1998). illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk). majd ugyanitt levelek is megjelennek. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás.66 kg/m volt (FORSHEY. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul. Később. A szamóca évelő. 5. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág.vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége.iggően. A málna félcserje.a következő évi termővesszők -jelennek meg. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés.

A csúcsrügyben.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. de a termőnyársak sem hosszabbak. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. éves koronarészek oldalrügyeiből. rövid termő részek. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. amelyen kettes. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. vagy tél vége is. ahol a gyümölcskocsány ízesül.fejlettsége által meghatározott.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm. A dárdát rövid ízközök jellemzik. mint 15 cm. illetve a bennük lévő magvak száma. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak . mint l O cm. Mégis. az ún. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. egy jellegzetes megvastagodás. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza). egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal. Régen ismert viszont. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2.2.és természetes módon. a felkopaszodás elkerülhetetlen. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása. s ez lehet október. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök. 132 . A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. teljes hosszúsága kevesebb. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. A termést hozó dárda csúcsi részén. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés.5. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. amikor ez túlzott mértékű. hanem a termőbogo­ kon képződik. Pl. pl. dárdák és termőnyársak csúcsrügye.megfelelő feltételek mellett. vagy hármas (hajtás. 1998). A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken.1. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. mint a dárdák csúcsrügyeiben. termőbog alakul ki.a fák kezeléséből eredő . Ez utóbbi helyen képződött dárdák. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott.

A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. január és 1988. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. 1986. mint szeptember vége. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén.1. illetve közepén. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. vagy akár 2 hónappal később történik. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. illetve október vége. A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. de Magyarországon már október végére. 1979).fajtától és termesztőhelytől fiiggően. Például. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. akár azonos nóduszon is. július elején van. de érdekes adalék.azokat a hajtásképleteket. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. pl. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. P. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. személyes közlés ).június második fele és augusztus első fele között.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző.az 5. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. hidegebb országok területén július végén. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST..2. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között. A kőrtefákon a virágképződés. a meggynél Lengyelországban július ban. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. mert pl.potenciális termőrész-alakul ki. augusztus elején figyelhető meg. Romániában június végén van. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. augusztus elején van. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. amelyeken a virágrügyek képződnek. 133 . fejezetrészben írtuk le. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. Spanyolországban.

Feltételezik (HIRST.2/a ábra). F = fellevélkezdemény. 1924. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás. A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN. A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. 1982. nőség.). pl. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. .Meg kell jegyeznünk. 1995). az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA. személyes közlés). A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . cit. 1984. mint a dárdák rügyeiben. 1991). HIRST és FERREE. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik. 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE.ill.. 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. 1996). valószínűen hormonálisan programozott folyamat. 'Baldwin': 18.a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb.első jeleire vonatkoznak. old. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén. Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. dárdákra is érvényesen . L = levélkezdem ény. 1994). pl. 1996) azonban detektálni tudjuk. hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. P.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok. 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. 1979).Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése.még azonos hajtásképletre. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése. Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. 148-150. Egy fa egész rügyállományát tekintve . a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely.2.és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. . legalább 2-4 hetes periódust jelent. A = átmeneti levélkezdemény.2/a ábra. Virágrügy-differenciálódás.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható . 5. BUBÁN. 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. 3 átmeneti levél. 1995 és 5. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik. 1997). R = rügypikkely. és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN.Indukció: molekuláris biológiai. 1966) mun134 . 1970).2.

a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére. következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül.2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN.2/b ábra). hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. A virágrügyek differenciálódása. 1982). A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. !974). A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE. !996) tősen 135 . Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. Virágmerisztéma (5. 1991) és a rügyeknek az a képessége. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól.2/b ábra. További kétségeket támaszt. sokkal fontosabb lehet. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST. A részleteiben nem ismert . A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. viszont ezt követően . Gyakorlatilag ez annyit jelent. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. akár 18 nap is. mint 7 nap.a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő . Viszont. hogy a plastochron ne legyen több.virágmerisztéma 5. 1984. hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban.káiból ismerjük. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést.2/c ábra. 1984. Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás. differenciálódáskor (BUBÁN.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme.

A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5. 1996) 5. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-.2/g. mint később a virágkezződmény !36 . Pflock-stádium.4.5.2/e. 1996) 5. 1984. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye. 5. de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször. 1996) ai differenciálódás része. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló.2/d ábra.2/e-f ábra. Pflock-stádium (BUBÁN. A virágzaton belüli.5. A = portok.3. P = sziromlevél. meggy) esetében nem érvényesül. Hasonló lehet a körte virágzata is (5. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. ábra) éppen annyira egységes.2(( és 5. ábra). Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van. 1984. ábra). Pi = tennő (BUBÁ .2/d ábra).i ábra. 1984. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún.

a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. 7.3. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE. ábra. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. a levélkezdeményeket eltávolították. ábra tudománytörténeti különlegesség. 1995) deményeké szeptemberben (5. Említést érdemel. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER.5. Amikor a virágrügyben nem virágzat. 1996) 137 . A porzószálak megnyúlása csak tavasszal.5. h.4. ábra) . i ábrák). ábra) megjelenéséig azonos. őszibarack). nem sokkal virágzás előtt történik. hogy az 5. Az egyes virágok részeinek megje- 5. mint az előzőekben.2/g. ábra. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal. Ezt követően jelennek meg.8. 1983 . in 8UBÁN. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. hanem egyes virágok képződnek (kajszi. 5.. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja. 6.

: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül. C. 4. c) aug. ábra. 3.. e) aug. 3. 25. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél. 23.O szept. !93 1) !38 . b) júl.(KR) kezdemények fcjlődése.: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el.(K) kezdemények is.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház.a) e) b) c) 5. a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei. in KOB EL. D).: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR).: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A . ST = bibeszáJ. 12.5. B. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl. d) aug. 30. 192 1.. g) okt.

1996) 5. ábra. ábra. 1992· in BuBÁN. 1960a. in 8UBÁN. augusztusban (8UBÁN. 1996) 5. 7. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél. ábra. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 1992· in BUBÁN. 6. 1996) !39 . A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN.8.5. 1983.

A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. 1998). A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. hogy olyan. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban. magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. Amennyiben pl. akkor virágrügyről van szó.9. vagy nem. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás.10. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. ábra). Az ivarszervek képződése. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. Ez a magyarázata annak. mint "átmeneti rügy" nem létezik. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet. ábra). Néhány. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. noha. a portokban valósul meg a pollenképződés. Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. nemritkán előfordul a kifejezés használata. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. Éppen ezért indokolt a metszés előtti. II.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. fentiektől egészen eltérően. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. de.mint az előzőek­ ben láttuk .). A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. A szamóca virágaiban. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. Optimálisnak tekintjük. ábra). Ebből következik. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. Mesterséges megporzás után. ugyanazon a fán. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. A virágoknak nincs sziromlevele. és a virágzaton belüli virágokban (alma. meggy stb. pl. Aporzók helyén további 10 termő van (5. A fajta csak botanikai érdekesség.12. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. hogy pl. akkor hajtásrügyről beszélünk.még a virágképzésre preferált helyeken.

1983. JO. 1969.11. 1996) 5. in B UBÁN. 1978.9. ábra. ábra. in BUBÁN. ábra. in B uBÁN.12. 1996) 5. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. 1996) !41 . A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER.5. P = termő . O = ovulum (magkezdemény). in 8UBÁN. ábra. Ov = magház (BUBÁN. 1960a· 1983. 1996) 5. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. A = csökevényes portokkezdemén y.

!996) !42 . A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). Az első. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik. bibeszál és a magház. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI. a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. Az almafajták pollen- 5. !983. ábra.13. A portok felnyílása . amely a pollenképződés helyéül szolgál. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. in 8 UBÁN. A női ivarszerv a termő. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. amelyekben az embriózsákot találj uk.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám.

13/a. cit. in BUBÁN . Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. 1990). élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. ábra). b ábra). amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak.szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés.kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . B UBÁN. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt.15/a. A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be. A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. amelyekben az embriózs ák képződik. 1996). amely a bibét és a magházat köti össze. . de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. 1990. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5. ezek egyike vegetatív sejtmag. bibeszál. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott. 1992).1 4. 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. A bibeszálnak az a bel ő zónája. A másik. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. b ábra). 1989. . fejlődésben l évő fiatal magvakat.. . a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. amelyek felszínét proteinré teg vonja be. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. A termő az a virágrész . mert bibecsatornájuk van). 1996) 143 . de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). A termő szerveződése. 1980. A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző . illetve OROSZ-KOvÁCS.

de úgy.5. számuk a csonthéjasoknál kettő. Az ovulum a virágok magházában található. illetve a termő legfontosabb része. d. 1968. amelyben az embriózsák képződik. ábra. 1996) megjelölésére is. 1985.15. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. 1996) 5.19/a. in BUBÁN. in BuBÁN.17/a. almatermésűeknél tíz. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER. hogy a nucellusz 144 .és funkcionálisan legfontosabb része . mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg.fábrák). a dió nővirágában egy ovulum van.16. A fekete ribiszke virága. ábra. benne alakul ki az embriózsák. a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5.18/c-fés 5. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. ábra).a nucellusz. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést. Az ovulum középső .16. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág. Az alma ovulumai először a tél végén. 5. b. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el.

M = tnikropile (csírakapu). 1979. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1. 145 .12 nap. ll oc átlaghőmérsékleten 11 . Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. li és fo = belső és külső integumentum. A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik. N = nucellusz (B uBAN. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b). in BusA N. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. csírakapu (mikropi le) marad.19/c. vagy primer embriózsák (5. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart. 1996) csúcsánál egy nyílás. Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció. ez az egymagvú.5. mint a notmái virágban. A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5.17. Meggynél a termő funkcióképessége 2. a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. Ch = cha laza.25%-a. e ábra). F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb). Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső .19/b ábra. ábra. az ún. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek.3 nap.

S = bibeszál. Se = csészelevél.5.0 mm. ábra. ll = belső integumentum. a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0. Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE. Az ovulum egérfüles állapotban (D). kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). 0.05 mm.2. P = sziromlevél. St = portok. Sa = bibe.5 és 2.) l. 0 = ovulum. a lépték mindhárom ábrán 0. 1990) 146 . N = nucellusz. Ol = külső integumentum. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2.18. 2. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F).

lépték az ábrák sorrendjében O l.05 és 0. PN = poláris sejtmagvak.) l .2 és O l mm. lépték az ábrák sorrendj ében O.2. Pt = papillált szövet. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. 1990) . SY = szinergida sejtek.5. . ábra. de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor. If = belső integumentum. . A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B). nyolc sejtmagvas.04 mm. 0. 2. E = petesejt. (COSTA TURE és MACKENZIE.19. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . Ol = külső integumentum . N = nucellusz. 0. l . nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet.

de pl. !989. de az ikertermők gyakoriságát. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. 5. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. 1997). TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése. csak az érett embriózsák ban (5.20/a. cit. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. BUBÁN. b ábra). A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. a dárdák levelei nagyok. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. A virág minősége. TU KEY !989) tapasz- 148 . vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. Szinte valamenny i. s ezzel nőtt a nonnál alakú. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában.20. pl. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. ábra. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést.

ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. BLASSE és BARTHOLD. a természetes lombhullás idő­ pontja. 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. vagy után fokozható.43. a normál időben szüretelt fákon csak 0. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. pl. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). amely szerint a virágképződést serkentő hatású. cit. cit. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. hogy a megporzás megtörténne. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. ROBINSON (!979.kal kevesebb sejtet számláltak. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt.25 értékekkel jellemezhető. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. cit. mint az átlagos terhelésű fákon.34. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. hogy a korábban szüretelt. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. A virág minőségét. 1997) szerint a vacokátmérő. ALSTON és TOBUTT. BUBÁN 1996). 1989). hosszú kocsány. 149 . STOCKERT és STÖSSER. a szüret időponta és a nitrogénellátottság.40. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége). 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. egy esetleges kényszerű lombvesztés. oldalvirágainál 0.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. illetve 0. korábbi szüreteléssel. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben.talata. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. az időjárási hatások. 1971. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. 1996. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb.

1989. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést. hogy pl. 1976). BANGERTH. 1958).74 és -0. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS. JONES et al.43. 1976) fejlődő magvaiban. BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket.53 és 'Elstar' 0. később a magban a GArt is. tömeget) illetően.3.58. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. cit.. de bizonyított. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. 1989). hogy a növényi hormonok fontos messengerek. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. 1973) és a mandula (RYUGO. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. 1973.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK.95 közötti értékű volt. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása . Úgy tűnik. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. 24 fokozta a virágképződést. Még vitatott (LAVEE. 1989). hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). Azt nem tudjuk. Gibberellinek.. mind a három vizsgált almafajta esetében.ami pl. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. 1997). hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez. valamint a gyümölcshúsba n a GA . hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. A gyümölcs méretét és súlyát. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. 1998). a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. térfogata. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg .2. a meggy (FEUCHT és KHAN. vagy más szerveken pl. 1966). Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. 'Golden Delicious' 0. pl. 5. hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH. cit. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg. Kétségtelen azonban. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. 1975).. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. a leveleken keresztül. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. regutátorok ebben a folyamatban. Legismertebb gátló tényező.

nem befolyásolta a virágindukciót. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. cit. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. 1974). A gibberellinek interkonvertálódni. A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. 1997). 1997). DENNIS és NEILSEN. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. mint pl. 1976). 1-0. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. Ellentmondó. 1976) eredményeit is. mint a magvak gibberellinprodukciója. mint a gyümölcshúsban (DENNIS. STEPHAN et al. 1994 ). HOAD és DONALDSON (1977.. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. Fentiekből mégis arra következtethetünk. mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. 1997 cit. Közvetlen bizonyítéknak tűnik. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. 1998). BAN. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. hogy amikor különböző gibberellineket.. A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 .5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. 1997). mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL. vagy gibbereHin előanyago­ kat.a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt.(1973). később már alig mérhető (PRANG et al. valamint HOAD (1978) bizonyítják. 1968). ill. cit. hogy a gibberellinek.. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al.. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. 1977). Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. mint a magvaké. 1987. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS. megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. 1997).. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. hogy a magvak vízzel helyettesítése. mint kvantitatív hatás. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. 1982). egymásba átalakulni képesek. 1993.. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs). 1997) is megerősítik. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség. mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA. BUBÁN és FAUST. Különös figyelmet érdemel. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb.

Ennek a valószínű magyarázata.. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. noha. Az alma. A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál. mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. 1997). A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből. 5. 1982). Ők közölték. a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. almafákon GOTTRIDGE (1962. A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. hogy a hosszú életű. 1985. LOCKWILL és SILVA (1979). deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. a fiatal magvakban (BANGERTH. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják.2. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. Úgy tűnik. a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. mint 90%a virágzott a következő évben. ÜLIVEIRA és BROWNING.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. 152 . a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al. !997). igen aktív gibberellinek.. talán a piastachron megnyújtása révén (1. LOCKWILL (1970). LOCKWILL. 1978). a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. 1976). !978). hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. cit. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van.kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. 1997). 1994). 1988). A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe.. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. EL-MAHDY. cit. mert azáltal érvényesül. 1995). Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. mint az évenként termő fajták esetében. pl. hogy gibberellin. Kétségtelen azonban. 1993. Lehetséges. 1968). mindenesetre.. a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. 1986). a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS.2. az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. 1997). cit. BANGERTH. 1978). 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi..és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak. meggyfákon (BoKOVAC et al. szilvafákon (PAONOVIC et al. amely nem gátolja azt (TROMP. ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. 1992).. 1978). legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. Indolecetsav (lES). 1977) ismerték fel.

Cytokininek. l 981. Ugyanis. Valóban bizonyították. 1982). Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. 1995). KAMBOJ és QUINLAN. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. 21. cit. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. 1978. héten a teljes virágzás után. BUBÁN és FAUST. ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH.Mind a magvakból. cit. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. abszcizinsav. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. 1997). 1997). ábra. etilén. hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség.21.. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. 1997) 153 . a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. Talán nem érdektelen. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. Nagyon valószínű.

1997). 1974). egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. 2000).. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt. EL-MAHDY. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. 1988). 1991). A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. cit. Azaz. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek. 1976). hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. DENCKER és HANSEN. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. hogy a cytokinineknek van. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. Arra vonatkozóan. a virágrügyek képződését. 1974). vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. BUBÁN és SÁGI. A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként.. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. cit. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. 1978). de nem meghatározó módon. a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. !994) szerint elősegíthetik. hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. 1997). 1997). !969. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. de lehet. McLAUGHLIN és GREENE. mint az évente termő almafajták fáin. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. cit. 1979. Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. RAMIREZ és HOAD. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 . 1979. Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. mint NOrnitrogén táplátást követően. 1981. mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN.

mint a nem termő dárdákéban. WILLIAMS. cit. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. A gyümölcs jelenléte. tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. 'Golden Delicious' almafákon. BUBÁN és FAUST. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). cit. hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. 1978). cit. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. 1988). Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. 1982. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp. a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. 1979). Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. 1968). 1975). BUBÁN és FAUST. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. 1988). 1978) növeli az etilénprodukciót. 1973. Az ABA maximuma. EL-MAHDY. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. mégis számolnunk kell azzal. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. BANGERTH. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. mint sajátos tényező. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. cit. Ezzel ellentétben. amely kedvező a virágrügyképződéshez. 1997).. mint pl. Ezeknek a klónoknak a virágai. KLEIN és FAUST.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. A kézi megporzás magképző155 . mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. ROBITAILLE. 1973. 1975. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. ScHMIDT et al. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. 1974. Kísérletes bizonyíték. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben.

Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. az a virágindukció mibenléte. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését.mindössze 20 ppm . akár parthenokarp . Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. 1991). BUBÁN és FAUST. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . LUCKWILL (1970) és LINK (1976. Tény. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. Azonban. 1973 cit. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . ző 156 . Annak ellenére.2. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. hogy a virágzás a magtartalmat. Ami leginkább fehér folt maradt. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. 1972. mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon.2. a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni. maga DENNIS (1980. Valószínűbb mégis.CPPU kezelésnek tulajdonítja. a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást. 1994). de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966. vagy alig mérhető a hormonprodukció.) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. fejezetrész). hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. Emlékeztetnünk kell itt arra. 1972. Könyvünkje len (5. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány.akár magvas. Másrészt. az előző évi . ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). 1982). cit. cit. A virágindukció lehetséges értelmezése. NEILSEN. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya. 5. 1994). 1973). a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. 1970.

mint növény . Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1. 1968). de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. 1988. esetenként kizárják a gyümölcsfa . Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. nevezetesen virágrüggyé. 5. 1977). mint: minden. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag. Ezek szerint egy komplexről van szó. cit. Szerinte az indukció egy olyan folyamat. ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. DENNIS és NEILSEN. 1959. CHAILAKHYAN. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. cit. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). 1968). a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. cit. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává.1. Azokra a tényezőkre tehát.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több. Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. 157 . de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK. 1880.2. amelyek csökkentik. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. mint százéves (SACHS. 1937. mind a magvak. Újabb értelmezés szerint (RYUGO.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. CHAILAKHYAN. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése. Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható.

az időjárástól kevésbé fliggő. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze.6. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik.és az időjárástól erősebben függő. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. 158 . +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. A fajták relatív virágzás i ideje. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította. (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. A virágzás menete (lefolyás a). Megkülönböztetünk: . Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. az emelkedő hőmérsékletek + 16. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. stabil. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. labilis virágzású fajtákat. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. Megadta. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. 6. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt.1. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük. . illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott.

a porzókés a bibék hervadását. naspolya. a porzókés a termő szabaddá válnak.igen korai virágzású: mogyoró.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . . ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. (SOLTÉSZ."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. piros ribiszke. hogy ivarérett a bibe. európai szilva. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását.későn virágzó: dió. hervadása és elszáradása jelzi. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. a bibeszál fonnyadása. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban.igen későn virágzó: szeder. Legnagyobb a terrnéskötődés. 1996) (6. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. táblázat). ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. szamóca. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás. A virágok kinyílása: az a folyamat. riszméte. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. köszméte."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid. rögzülését és a pollencsírázást. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. a turgor csökkenése. . fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása. . A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . fekete ribiszke. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. birs. málna. őszibarack. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. nyálkás és cukros közeg. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. meggy. gesztenye. japánszilva. 159 . rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. illetve lehullását jelenti.középkésőn virágzó: körte. . . nashi. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. A bibe felülete megbarnul (elöregedett). pH-ja gyengén savanyú. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. .1. alma."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot. .korai virágzású: mandula. kajszi. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. A bibe felülete ilyenkor "nedves". A bibeváladék ragadós.középkorai virágzású: cseresznye. lepel) még összecsukód va körülfogják. szirom. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág.

végének pedig az az állapot tekinthető. táblázat). Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. amely a megporzásra kész időszakban válik szét. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet. amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. 6. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés.1. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. táblázat. táblázat. a portokok szétválnak. mint a nővirágok (SoLTÉSZ. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. 1997). amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból.1. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6. és sárgulni kezdenek. hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán.2. 1996) változhat (6.6. 1997).2. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi.1. Ez esetben kizárt a virá160 . meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése. akkor kezdődik meg a pollenszóródás. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. csillogó zöldessárga. mint a bibeszekréciót.

hanem fokozatosan nyílnak. 6. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. piros ribiszke: hímelőző. kisebb arányú a homogámia. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. Bizonyos években azonban. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. a homagárnia ritkán jelentkezik. szeder: homogámia. illetve arányát a fák kora.1. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. mielőtt más faj161 . Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. vagy csaknem egy időben virágzik. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. ritkább a homogámia. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása.2. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett.a megporzás hatékonyságának biztosítása.gon belüli önmegporzás. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia). fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. mandula: hímelőző. de a portokok még zárva vannak. szilva: általános a hímelőzés. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. a homagárnia ritka. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. köszméte: hímelőző. őszibarack: homogámia jellemző.különösen az önmeddő fajták esetében. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. és a virágpor előbb kiszóródik. cseresznye: a hímelőzés általános. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. körte: hímelőző. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző.

1989) .... ábra..1. A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI.. O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6..

középkorai. essenek egybe. A legelterjedtebb. középkései. középidejű. Ez azért szükséges.1.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. A megporzás biztonságát növeli. a virágzás annyira elhúzódhat. 163 .a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja. korai. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk).3.a virágzási idők fedjék egymást.a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl.ták pollenjével megporzódhattak volna.a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon. a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . A 6. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása. mint a megporzandó fajta.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös. . Amikor az időjárás tartósan hűvös. . mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. a fajták nem telepíthetők együtt. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet. Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. A virágzási idejüket figyelembe véve. mint a fő fajta virágai. . . az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. késői. kései) és öt (igen korai. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait. . táblázatban foglaltuk össze. A .3. 6. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. Ettől eltérően használatos még négy (korai. hogy három (korai. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. közepes.

2. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. táblázat. Magyarázat: *= 6. SOLTÉSZ. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. és ott megtapad. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. 1980. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből. Egyedmegporzás (idiogámia). 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut.3. Megporzás. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik.6. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. 164 . Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. 1997. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. A másik típus a kazmogámia.

A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba. száma. . . amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. vagyis a fajták társítása.a pollenadó fajták összetétele. . . A megporzás során célunk. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön.a virágpor minősége. A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. Kizárólag szélmegporzású a dió.a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. majd tömlőt hajt. az a pollen pedig. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. a mogyoró és a homoktövis. Az a pollen. A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: . A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. mennyisége és kiszóródása a portokokból. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. jól csírázik.a virágzási időtartam hossza. hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük. amely morfológiailag egységes. Eb165 . ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel.időjárási (éghajlati) viszonyok. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött.a portokok a bibék felett helyezkednek el. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot.és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. a virágpor ráhull a bibékre. . A pollen a hibétől vizet.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére. . Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. rosszul csírázik. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó. A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad.

8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. parthenokarpia és apomixis útján.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. P. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. hogy a petesejt funkcióképes legyen. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. P) fogalmát WILLIAMS (1966. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. bár rövidebb a távolság. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. A pollennek egy rövid időpontban. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. 166 . mint a bibe fogékonyságának időtartama. belenőnek a magkezdeménybe. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. Az életképtelen. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük. megvastagszik és elágazik. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. A terméskötődés elmaradását. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. hogy azok nem termékenyíthetők meg. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. ha a megporzás későn következik be. korábban degenerálódnak. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. mint a bibeszálon. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. A többi. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. elrúgásnak nevezzük. Vagyis azt fejezi ki. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul.

önmeddők. . Két gyümölcsfajta: . termést köt.kölcsönösen nem termékenyítik egymást. .egyik termékenyítheti a másikat. Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: .3. 1997. meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke. . amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz.részben öntermékenyülők. amely nem képes erre. 1980. terméketlen (steril. . Köszméte 167 .öntermékenyülők.parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI. táblázat. következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk. infertilis). 2002) Faj Alma.apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak. 6.4. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. SOLTÉSZ. körte Birs Cseresznye. .6. .kölcsönösen termékenyítheti egymást. Az a fajta. Piros ribiszke.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

2. napján. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. kései= diófakadás 25-34. napján.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. 3. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. 7. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. 1996). 8 9. táblázat. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al.6. ezáltal csökken a dichogámia. A fajtáknál a hím. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke. A hím.16. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. 1980). mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. 10.és a nőelőzés egyaránt előfordul. 184 . 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző.. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző. ll. középkorai = diófakadás 5-14. gyors felmelegedésű évjáratban .és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. napján. A nőelőző fajtáknál a hím. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint.3 2 7 J. középkései = diófakadás 15-24. napján. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. különösen egy hideg tél után. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát. 5. 3 J. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. 3. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. Középkései 6. 1998) Fajták rügyfaka. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. 4.

a portokok szétválnak. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. A nő. táblázat.0 feletti. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 . Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor . A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek.17. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik.0 52. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek. Az öntermékenyülést a hím. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió.5 60. a pollen rövid élettartama. Annak ellenére. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét. A diónál gyakori az apomixis. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta. A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik. 1980): sőséges 6. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést.1997). mint a nővirágok.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz.17. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak.5-3. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek.68 2. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével.34 1. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. alacsony terméshozaroot kaptak.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1.

Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. hanem azonnal elszáradnak. napon elszáradnak és lehullanak. A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről . erősen tüskés.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. Ekkor vált ismertté. de esetenként több. zárt kupacs. A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. akár 7 növirág is lehet.a megporzást követő 5-8. kettős bogas oldalágú vegyesbarkák.a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található. hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut. 1997). és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor. Azt is megfigyelték. és a nővirágok lehullanak. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad.két ágra nem válnak szét. A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók.a szabályostól eltérően . hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő.l sor pollenadó fajtát ültetnek. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet. A kupacstüskéi rövidek. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. akkor a bibék .a szélirányt is figyelembe véve . Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. hogy .hőmérséklettől függően . Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be. majd elbarnul és elpusztul. a terméssel együtt vagy külön lehulló. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik.le kell mondanunk (SOLTÉSZ. A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével. l 0-15 cm hosszúak. A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik. gyengén molyhosak. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú).a pollenellátás szempontjából is . A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen. mint növirág. elszárad.a diónál egyedülállóan . s az esetek egy részében lehull. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. mert a nővirágok abortálódását. Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. más típu186 .rosszul értelmezve . Azt figyelték meg. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. A nővirágok . mint az életképes.

gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: . befejezték a pollenszórást.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. 187 . Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. A termékenyülés csak akkor kezdődik. Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. . A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. . Ettől melegebb tavasz után korábbi. másodiagos hímbarkák. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. 1980).a porzószálak 5-7 mm hosszúak. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot.a porzószálak 1-3 mm hosszúak. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. a portokok sok virágport termelnek. A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. . A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. a portokok nem érnek a lepellevél fölé. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása.porzószál nélküli. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. teljesen hímsteril fajták.5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális.a porzószálak 3-5 mm hosszúak. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún.

A mogyorófajták virágai részben. 1980). A legtöbb mogyorófajta . A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége. majd elbamulnak. A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. esetenké nt még több lehet. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. míg kifelé meggörbülnek. a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. Az egyes termések méretét az is meghatározza. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. amikor az alapjainál összenőtt. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. gyakran már decemberben virágzik. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . mint a hímvirágoké. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI.elsősorban a korai virágzásúak . Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. vagyis az. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. mint a nővirágoké. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. 1980).nőelőzők. szélmegporzású faj. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. akár 22-35 millió virágpor is lehet. illetve teljesen önmeddők. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. a kölcsönös meddőség ritka.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. és addig tart.

A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. A termékenyülés mértéke.att károsodik. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. A nővirágzatok termékenyülés előtti. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. -l o °C-ot. -8 °C. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. 1980). a pollenszóródás idején pedig csak -5. vagy nagyobb annál. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. A pollenadók aránya 10-15%. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. megnyúlt állapotban legfeljebb -8. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. 1980). Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. -7 °C-ot. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. a másik abortál. -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. mint a pollenszóródás (hímelőzés). A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. a bibeszál folyamatos növekedése révén. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. korai hullása elérheti a 35-45%-ot.

ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. az utóbbinál esetenként egy virág található. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. A fajták nagy része. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. a későbbiekben pedig 200-300. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. ezt követi a piros ribiszke. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek. de teljesen mindegy. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. mint a málnáé.másodrendű termővesszőket is nevel. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. 1987). illetve a riszméte virágai. 5-15 virággal (PORPÁCZY. Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. A virágzás a köszmétével kezdődik. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. Az elsődleges virágokban 400-500. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 . de az összesre sohasem. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos.a máinával ellentétben. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő.egy részére rászáródik ugyan pollen. torz gyümölcsök fejlődnek. Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. ezért is a virágzása elhúzódóbb. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. A virág szerkezetéből következik. 1975). márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni.

hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. Ben More. Ide tartozik például a Coronet fajta. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. Titania. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta. Goliath. Altajszkaja deszertnaja. Zöld győztes. 1999). Fertődi l) jellemző. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. Brödtorp. tő tősen 191 . A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. 1998). Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: .kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. Paliagi óriás. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. . mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. 1987). Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete.befolyásolják.(méh-) megporzás szükséges. Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. Junnat. Silvergieter. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. Wellington XXX). de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. . amely az északeurópai származású fajtákra (pl. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. A köszméténél is a rovar.

kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt.egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki. . E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni. .különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja. . mert: . vagy egymás között meddők). Az előbbi felsorolásból is kitűnik. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell.a fajták önmeddősége. arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző. A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. . vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre. .az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. .5. .tömbös. A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi. a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást. .új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe. .az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása. .ültetvényekben.6.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása. A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz. 192 . . Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: .telepítési rendszer és koronaforma meghatározása. .csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek.a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének. amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell. számának és arányának meghatározása. A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez. hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban. . hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője.a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: . ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel).a fajták eltérő virágzási ideje. hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. a jó pollenadók.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján.megporz ást végző méhek hiánya. Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya.piaci prognózis. . . illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása).kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben.

a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. ha az egyik fajta "kiesik".18. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. Fajták száma táblán belül Az. .a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. ha . ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét.a virágzás ideje hosszú legyen. himsteril). A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. .jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. abban az esetben. illetve a megporzás. triploid.a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen.5. 6. a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. birs. Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). Az egyik pollenadó főfajta előtt. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk. Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. ha pollenadók nélkül telepítjük. táblázat). Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. . ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. mint a fő (vagy teljes) virágzás. körte. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel".1. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. meggy. a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. cseresznye. együttvirágzó. Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. őszibarack. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők. mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet. . nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. labilis virágzási idejű). Az önmeddő fajták (pl. alma. a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. 193 . Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. csak más fajtákkal társítva teremnek. ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet.

1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A. .a portokok pollentermelése nagy legyen.. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete. diploid A.a virágzási idejük minden évben stabil legyen. diploid A.a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos. B-2 kis gyümölcsű fajta. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható.a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására. összetapadt pollen aránya). Pollen: . de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli. 194 . táblázat. vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen.18. . 6. .a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. megfelelően öntermékeny. megfelelően öntermékeny. triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta.

rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk. 90-10%. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. hogy az árufajta megporzását biztosítsuk.a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés. léha pollen képződjön. . akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó .a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre.kell a fajtákat telepíteni. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. . Pollenadó fajta aránya táblán belül. a várakozási idők betartása). Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben. ezért elkülönítve. A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken. a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt.fajtának nevezzük.a szedés időpontjában a fő. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. Jó pollenadó. . A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%.kiegészítő vagy mellék . Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6.19.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl.és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek. kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki. • növekedési erély és típus.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk. . pollent nem ad).a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos). A jő.hogy gyümölcsemilyen áruértékű. táblázatban foglaljuk össze. . 85-15%).: 95-5%. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt.külön sorban.. hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen. Előnyös a feltűnő szín különbség. Kűlönösen a pollen minősége változik évente. . • fagyérzékenység. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek.a pollen jó minőségű legyen. de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt. • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika).az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . 195 . kevés zsugorodott. .a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl.

táblázat. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. 196 .5. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos.19.2. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió.6. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek. piros ribiszke.

európai szilva alma. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva . kajszi. minden 5. öntermékenyülő meggy. a termést külön menetben kell betakarítani.annak ellenére. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el. Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula.8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén. fa pollenadó(k) . európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack.minden 5.Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. sorban. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . 197 . a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . körte. 6. mint a fő fajtáé. minden 3. Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol .előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. Fontos követelmény. Pándy meggy.20.minden 3. táblázat. sorban. A növényápolás és a szüret nehezebb. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. birs japán szilva. meggy. önmeddő kajszi. fa pollenadó(k) . cseresznye.fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben .a főfajtától két sor.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják .

Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m). Az öntermékenyülő kajszi-. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel. Szél. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. fán belül. dió és gesztenye. sorban. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. szüret). fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe. hogy történjen. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell.20. és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. vagyis a szélmegporzás hatékony. illetve igen nagy mennyiségben képződik. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja. hogy a bibék nagyok és elágazóak. de rovarmegporzás is előfordul. meggy-. kaj198 . minden 5. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. minden 5. növényvédelem. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1.és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. szarnszédos fák között. könnyű és nem tapad össze. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. 6.8 millió. A rovarfauna összetétele. E fajokra jellemző. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. A 6.6. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. őszibarack. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. Rovarmegporzás. a pollen igen kicsi. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés.

emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt. A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek. . A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. . A méh a pollent "rányomja" a bibére. . ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos. . tetszetőssége. Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt. 13-14 óra között éri el a csúcsot.a pollen mennyisége. ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. A méhek viselkedése a virágo n. A pollen szállításában . pollen. 199 .tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: . a porzószálak szétterülése.a portokok felnyílásának napi menete.és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . .a virágok megporzásában .polienszáródás tartama. . a porzószálak fejlettsége. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh. nektárgyűjtés (oldalról és felülről).a virág illata. időpontja.a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. mint a nektárgyűjtők.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája.nektár mennyisége. hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer. cukorösszetétele. .a sziromlevelek színe. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt.a virágok "kedveltsége" (vonzása. hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. . A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van.pollen életképessége. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat.szi) gyakran látogatják. így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. cukortartalma. .a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. ezután az intenzitás rohamosan csökken. csalogató volta). 1980).

Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6. sor. .testűkön lévő pollen mennyisége. . intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. . 6. A méhek: .méhcsaládok száma és erőssége. alma köszméte. alma. . . táblázat. .a kaptárok elhelyezése és távolsága.virágzási ideje (korai-kései). Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén.(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból. szilva.a fajták összetétele. martilapu repce martilapu. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: .6. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. . táblázatban közlünk). felhígítja a bibeváladékot. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye. lemossa a szekrétum- 200 .virágsűrűsége. gyermekláncfű. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK.hőmérséklet.szélsebesség. A faj ták: .1.6.csapadékmennyiség. Az ültetvény: .és tőtávolság).napfénytartam. a kinyílt portokokból kimossa a pollent.21. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza. . .méhlátogatás gyakorisága a virágokon. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén.viselkedése a virágon.21. aránya és elhelyezése a táblán belül. repce repce gyermekláncfű.művelési rendszere (koronaforma. . cseresznye.a fajták közötti versengés (konkurencia). repce alma.

A 6. Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja.korai és gyors virágzású években. . . 201 .fajtaösszetétel a táblában. . . megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. A szükséges méhcsaládok száma hektáronként. Csökkenti a nektár koncentrációját. . ezzel megakadályozza a megporzást. . . .túlnépesedés .22. Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. .virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok. .virágsűrűség az ültetvényben.kisebb termékenyülő képességű fajtáknál. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak. A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket. .kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben. esős.a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése. a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól). .szélesebb fajtatömbök esetén.nagy virágsűrűség esetén. A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme. .a méhcsaládok erőssége.művelésmód (koronaforma.az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat. módosíthatja: .fajjellemzők.cseppet. . Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek.szükségesek az alábbi esetekben: .igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás. teljes termőkorban lévő). a kaptárok elhelyezése az ültetvényben.elhúzódó virágzású évjáratokban. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet. térállás ). . megporzásra kedvezőtienek a körűlmények). megporzást nem végeznek. A méhes megporzás technológiája. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk.fajtatulajdonságok.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ). a kaptárok kihelyezésének ideje. A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok. .

Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl.22. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent. a fák napos. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. szilva) is méhmegporzásra van szükség. táblázat. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. l 0-20-as csoportokban. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban).6.5-3 l 3-5 5-8 2. A kaptárokat elszórtan.5-5 3-5 0. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt. Ezek az adatok is azt bizonyítják. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. A gézsátorral izolált fákon 0. A kaptárok kihelyezési ideje.9-1. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk.2% közötti volt a gyümölcskötődés. 202 . fáról fára és szinte soha. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra. meggy.5 család/ha.

Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak.1. l millió sejt alakul ki. mint a tömege. ábra. 1988 nyomán. de növekedésük üteme nem lineáris.1. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7.5 cm-es átmérő. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. Kezdetben sejtosztódással. az ún. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. Gyümölcsfejlődés és -érés 7.1. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. ábra). a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7.7. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO. és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. Az alma és a körte kb. módosítva) 203 . később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. majd a fejlődési folyamat végén megémek. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. 2.

2. az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7.2. a második júniusban. A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. és az felhasználja az endospermiumot.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. in: WESTWOOD. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió.. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő. Ez a növekedés időleges csökkenését. ábra. ll l J. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. A gyümölcsök magvai. a későieknél későbbre tolódnak el. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . Később elveszítik ezt a képességüket. 1993) 204 . és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva.. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. egy részük korábban lehull. 1953 nyomán.szakban maguk állítják elő. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. ábra).

az érés minőségi változás. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. nem tipikusan utóérők. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. amelyek lehetővé teszik. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. ha túl sok gyümölcs kötődik. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. ezzel sokan foglalkoztak. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. amit tisztuló hullásnak is neveznek. ízük nem lesz jobb. Arról azonban már vita van. színesebbé válnak. színe kialakuljon. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. íze. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség.2. Ez különösen az önmeddő fajoknál. mint a fán érettek. harmadik kategóriát. Ez aztjelenti.A virágzás utáni gyümölcshullás. illetve fajtáknál lehet számottevő. Csak annyi gyümölcs marad a fán. az ízük is javul. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. A kutatók egyetértenek abban. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. képesek bizonyos mértékű utóérésre. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. 7. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. Almatermésűeknél figyelték meg. fogyaszthatóvá váljon. hogy az megérjen. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. mint a fán maradottakban. amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. hogy a fajra. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. megpuhulnak. amely szerint ezek a fajokfán beérők. ha a cseresznyét. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. fogyasztásra alkalmatlanok. színük.

1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. 7. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. hogy az íz.1. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel.2. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. 1980). Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi.1. A fárólleszedve tovább élnek. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni.7. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 . A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre.és aromaanyagok. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. utóérésre nem képesek. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. PoRPÁCZY et al. táblázat. hogy megpuhuljanak. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. a citrom és a narancs. ami azt jelenti. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket.

mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7. táblázat. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő./) keményítő 207 . 7. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. és csaknem valamennyiben oxálecetsav. ábra. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. A legszembetűnőbbek a színváltozások. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. A kloroplasztiszok szétesése. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. c) fehérjék. e) szerves savak. b) redukáló cukor. d) légzés. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. piros és kék pigmentek képződnek. amelyek zsírban oldódnak. A vörös és kék színanyagok antocianinok. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. A gyümölcsök ízét. ábra). A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével.3. a zöld színanyagok helyett sárga. Az alma színeződését a sok napfény. valamint az illóanyagok adják. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. ezek vízoldékonyak.. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak. zamatát a külőnböző savak és cukrok.1.A növények valamennyi életfolyamatát. és a vakuólumokban halmozódnak fel. 1990) a) növekedés.3.

és ez az érés során is változik. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. aldehidek. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. Ezek fajspecifikusak. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. és barna elszíneződést okoz. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. a fehérjék. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja.vagy kalciumionokhoz kötődnek. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. vagy akkor aktiválódnak. hő hatására nehezebben bomlik el. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. A citromsav stabilabb. Az illóanyagok többnyire az alkoholok. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. ezért titrálással nem mutathatók ki. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. mint az almasav. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. aromájuk kialakításához. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. magnézium. ketonok. és csak az öregedés során. egészen az érés kezdetéig. majd az öregedés során már csökken. kálium-.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. Ez a vizsgálat egyszeruen. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. észterek. míg az almában és a körtében a fruktóz. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. ezért feltételezik.

a sejtmegnyúlás idején intenzív. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. Utóérés. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. Annál tovább tudjuk tárolni őket.2. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét.és körtegyümölcsök. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. A túlzott vízellátás is káros. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat. elvesztik jó ízüket. tönkremennek. 209 . 2 ezrelék körül van. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. ha az enzimkivonat málnából készült. túlságosan megpuhulnak. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz.adagol tak. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. 7. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. Ez már az öregedés jele. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. ásványi sókat is. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje. szöveti szerkezetük szétesik. elbamulnak. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. különösen az érés alatt. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. Ezek menynyisége nem túl nagy. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken.2. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. összetöppednek.és meggyfajtákra.

). megporzási körűlmények.és fitotechnika. l998a). ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. minőségre orientál. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. ültetési anyag. feldolgozásra. A szabvány irányítja a termelőt.).követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. gyorsfagyasztásra. s a szabványban megfogalmazo tt. illetve hatása a gyümölcsökre. Ebből következik. frissesség. 210 .) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória. növényi kórokozók. gyümölcsrepedés. s a gyümölcspiacot egységesen érinti.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. valamilyen gyümölcstermék előállítására. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad.küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. jégverés. más élelmiszer vagy termék (pl. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti. gyógyszer. herbicidek. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. fák kora és kondíciója. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. agro. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést. kozmetikum stb. gyümölcsterhelés. művelé­ si rendszer. A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. napperzselés. ültetvény fajtatársítása. szélkár. ültetvény elhelyezése. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra.8. ágdörzsölés stb. időjárás stb. csomagolás stb. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. A friss fogyasztásra kerülő. regulátorok. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. terméskötődés szabályozása.

élvezeti és táplálkozási.). c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. mentesség szermaradványoktól stb. tárolhatóság stb. szállíthatóság. íz. minőségszabályozás. vásárláskori érettség. GMP. szabvány. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. illat. osztályozottság. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását.). ha eljárásai. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. szállítás. csomagolás. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget. szín. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak. felhasználó speciális követelményei. illetve a piacon találkozunk. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. lényeredék. minőségi garancia. 211 . szeletelhetőség. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók.). bamulási hajlam.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. l. héj. gépi osztályozhatóság. speciális utáérlelés stb. festőlevüség. cukor. héj vastagsága és rugalmassága. préselhetőség. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg.és hússzilárdság. b) A gyümölcsök beltartalmi. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó. érésmenet. színtartósság. A kedvező piaci megítélést. e) Gyorsfagyasztásra. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. szárazanyag-tartalom. zamat.1. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság.és savtartalom. A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése. 2. vitamin. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti.). értékesítés megszervezése és folyamata. áruvá készítés. a minőségromlás megakadályozása. hanem már a termesztésben is. ásványi anyag stb. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. csomagolás.értéke (hús színe. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent. héj repedési hajlama.). 8. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők.). A minőségellenőrzés. aszalhatóság stb. válogatás. tárolás hossza és technológiája.). parásodás. repedés stb. osztályozás. ISO 9000. polctartósság stb. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját.). hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. magozhatóság. magtartalom. érési egyöntetüség. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság. GLP stb. gyümölcsfelület egyenletessége. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. betárolás ideje. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. alak.

különösen az érési idény kezdetén . szamócaaszmagok elhelyezkedése. az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati. Régi felismerés.friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . . A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. Kevés olyan fajta van. Bizonyos termékeknél (pl.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. hajtatott szamóca. ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel.a termelési volumen miatt. tejipari. biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. kajszi bibepont-kiemelkedése. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . lé. alakjának is meghatározó szerepe van. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti. japán-kínai típusú szilva. ringló. körte. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják. Sok esetben . a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. . A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek.). gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. az ipari feldolgozás aránya elenyésző. sütő­ ipari. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben. birs malybossága és bordázottsága. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat.A fajták a friss fogyasztást szolgálják. cseresznye repedési hajlama. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. 1997): . Az ipari célfajták . ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak. de . nektarin. . ha a külső megjelenés. A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. Ezért fontos követelmény.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. gyorsfagyasztott gyümölcs. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. befőtt stb.A friss fogyasztás a meghatározó. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. különösen kínálati pozícióban. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük. dzsem. párlat. színének. bor. befőtt. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra.

gyorsfagyasztott gyümölcsök). piros ribiszke. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. mogyoró. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. szabadföldi szamóca. ipari (befőtt) őszibarack. . bodza. fekete ribiszke. kajszi. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú).A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. és az igények egységesüln ek. szamóca. A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. hogy inkább kevesebb. a vámkorlátok mérséklésével. a piaci infrastruktúra kiépülésével.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. szilva. köszméte. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. 213 . áfonya. csipkebogyó. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését. . a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. dió. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. rugalmas gyümölcshús stb. Elkerülhetetlen. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. szeder. gesztenye. riszméte. az egyenletes és garantált minőség. homoktövis. mandula. A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos.Az ipari felhasználás az elsődleges. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. adalékként. fekete berkenye. málna. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség. málna. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. . Példaként említjük a kis terméshozású. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. szamóca. bodza stb. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését.). amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is.

Az almánál fontos: . kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. szeder.. köszméténél. . felület hullámossága. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. csészemaradvány.8. Ribiszkénél. SOLTÉSZ 1998a. A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. kocsány elválása a gyümölcstől. őszibarack: fedőszín. . a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . varratvonal. szín és érettség egyenetlensége.molyhosság.aszimmetria. SZABÓ 1998. szeder.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . paraszemölcsök és -foltok. riszméte. Köszméte: serteszőrözöttség. bibemaradványok Málna. 1998a). kocsány. 1997. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. alapszín. 214 .. bibepont.fedőszín jellege és borítottsága. málna. szilva: aszimmetria. bordázottság. Kajszi. Szilva: hamvasság. SoLTÉSZ. Köszméte. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága.2. riszméte: hamvasság.. KEREK et al. 1998. riszméte. málnaszeder: leválás a vacokkúpról.a kocsány hossza és vastagsága. alakindex.héj hamvassága. SZABÓ et al. őszibarack. gyümölcsrepedés. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. alak. viaszfelület. magok átütő színe a héjon. szamóca: csészemaradványok Málna.és csészemélyedés. 1998. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság. kocsány elválása a gyümölcstől. felület hullámossága. ribiszke.nagyság. kocsány hossza és vastagsága. kocsánymélyedés. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. alakindex. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. Kajszi. Nektarin. alapszín. Köszméte. málnánál. molyhosság. A körténél és a birsnél fontos: . szamóca: gyümölcsalak Köszméte. alak. A birsnél fontos: . szedernél. színe és fényessége.

bodzából és más gyümölcsökből készült. rugalmassága.üregesség (szamóca). aroma.húsbarnulás a kőmag körül (kajszi. Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . . homoktövisből.rostok mennyisége és jellege. . fekete ribiszkéből. íz. cukor mennyisége és típusa.savak összetétele. .kövecsesség (körte. . . . .gyümölcshús színe. őszibarack. köszméte. csészelevelek simulása. aminosavak. olajtartalma. körte). birs). az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg.vacokkúp aránya (szeder).magház és magrekeszek nagysága. önálló élelmiszerként minősítik. A táplálkozás-élettani hatás dönti el.szárazanyag-tartalom. szilva). A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: . .Iisztesedés (kajszi).szotyósódás (körte.magok száma. vitaminok. .Iisztesedés (alma. Az a leginkább mérvadó.olvadékonyság (körte). mennyisége. . 8.gyümölcshús állománya. . hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze.illat.magvaválóság.Szamóca: felület hullámossága. A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek. vagy attól függetlenül. zamat. Ide elsősorban a . lédússág. 215 . csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: . .kőmag hasadási hajlama (kajszi. .belső mézgásodás (szilva).funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak. riszméte). magok száma és színe. szilárdsága. .magbél édessége.csipkebogyóból. őszibarack). . Az a/matermésű.3. színe és elhelyezkedése.mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. . naspolya).pektin. A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. nagysága és színe (ribiszke. . . A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: . glükozidtartalma. nagysága és alakja.kőmag tömege. középen és a mag körül (őszibarack). . s abból mennyi marad meg a feldolgozás során. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag. aszmagok száma. ásványi sók.

s azok menynyire maradtak meg a termékben. .). A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. sav-. A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér. illetve a csomagolóanyagok jelenthetik. Az utóbbiakkal szembeni követelmény.A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. 216 . a gyári adalékok. Fontos minőségi bélyeg. A táplálkozás biztonsága összetett kategória. hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet.ne károsítsák a fogyasztó egészségét. . fehérje-. ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. a szervezet ásványianyag-ellátását stb.ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét. ásványianyag-tartalom stb.környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. hogy .

hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé. A diffúz.1. A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz. 9.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység.1.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. a fele szórt sugárzásként érkezik.1. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre. 9. A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. napfénytartam. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése .9. míg a nagyobbak az Alföld középső területein. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 . mint a decemberi. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. a sugárzási egyenleg szabja meg. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen.

az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. a területi átlag 44%. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. ábra).J. Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. meghaladja a 350 órát. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe. területi átlaga 54%. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. az arány 71-74% között mozog.ábra. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. Egy adott térség felhős. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya.1. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását. decemberben 15-27%). 9. A termesztés szempontjából figyelemre méltó. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető.

2. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15.2.5 °C-ot. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít.O oc köváltozik. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű. táblázat). valamint nyugati. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17. A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. mint az Alföld. táblázat). Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték.5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. ábra. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9. a Dunántúl sík területein.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték.0-15.1. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző. ábra). északnyugati területei között. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente.2. Hőmérséklet. addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9.0-11 . a Nyírségben. Az Alföld legnagyobb részén.

2 10. 3.8 11.0 19.6 1.0 3. 16.9 5.0 1.9 19.6 8.8 9.9 11.7 5.9 18.5 19.3 20.6 5. 20.4 10.9 x.7 17.8 1.o N N 9.8 4.5 --0.2 3.7 19.4 11.3 -2.3 9.9 9.0 19.9 10.6 -1. 15.3 11.7 16.3 11.4 ll.1 9.9 9.7 19.6 20.4 0.1 17.7 20.2 10.7 19. nyári.6 16.2 10.4 -3.2 -1.4 IX.5 21.6 14.9 10.4 15.8 14.5 13.9 4.6 17.7 6.2 10.2 15.1 --0.5 3.6 .3 21.2 -1.3 14.4 VI.0 0.5 15.7 10. 4.4 16.3 17.9 19. --0.1 4.4 16.5 10.1 20.4 4.5 17.2 XI.7 6.0 21.4 6.5 8.7 XIII.2 XII. 19.9 2.9 10. táblázat.5 20.0 -1.6 9.7 15.5 11.9 16.6 21.1 10.1. -1.6 15.5 8. 15.9 Év 9.9 0.6 5.2 15.4 16.4 15.6 2.3 1.8 19. 9.5 VII.2 3.2 16.2 -1.9 15.1 3.3 16.3 18.8 18.6 15.5 -1. 4.6 11.6 0.9 9.3 4.1 --0.4 16.9 3.5 5. 0.6 4.3 0.2 18.7 0.7 9.0 5.8 20.4 VIII.4 --0.9 III.3 1.7 18.9 5.1 6. l v.2 10.6 19. 17.3 5.9 17.5 18.2 21.7 1.6 1.3 17.4 15.8 -2.5 0.9 5.8 20.7 -1.5 IVIX.3 10.5 19.4 21.5 0.2 17.1 20.0 -1.3 22.0 14.0 -1.8 3.8 16.2 4.4 16. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.1 0.7 17.5 21.6 18.0 5.8 3.1 --0.1 0.8 10.5 II.0 0.5 10.6 3.8 -1.4 22.3 19. A léghőmérséklet havi.7 5.1 18.2 19.6 10.4 16.0 3.8 10.5 11.4 5.8 17.5 0.5 11.5 3.8 10.3 20.8 15.8 15.0 -3.3 10.6 --0.0 2.9 1.7 18.4 10.8 16.1 4.7 22.0 10.0 --0.3 4.9 IV.0 0.7 -1.9 4.0 16.0 18.2 3.9 15. 9.

0 35.3 2.5 2.8 29.6 -1.5 -11.2 10.7 24.7 -12.8 15.3 -18.6 29.4 24.9 34.6 27.0 8.6 max.3 -16.6 34.5 9.7 -10. 8. -15.8 33.7 -2.5 -13.8 -4.0 7. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max.1 10.8 -5.5 34.1 min.8 -5.7 22.6 29.7 16.2 33.7 -6.7 11.0 28.7 23.8 31.2.2 min.2 8.5 -7.3 24. táblázat.0 -1.6 29.8 4.5 -5.4 10.4 12.2 --6.1 9.2 Nyíregyháza max.6 6. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.7 N N .5 -17.5 -1.9.1 -11.8 32.6 8.4 32.4 7.5 10.4 --6.5 3.4 -1.8 19.2 7.3 35.9 9.8 -2.6 5.4 10.1 -11.9 4.9 -18.1 23.3 Kecskemét mm.5 18.9 10.3 -12. 6.5 -1.1 3.5 16. -14.3 --0.5 33.1 24.5 12.2 18.6 29.3 mm.3 32.2 33.5 11.0 30. -13. -13.0 31.3 16.7 2.1 19. 6.5 3.1 34.0 23.2 32.5 -11.

Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik. -l .0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. a Balaton környékén és Észak-Somogyban.5 oc körüli értékek. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y.0 és -20. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9.O °C-nál nagyobb értékek adódnak. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. a január hőmérsékleti eloszlása.2.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein. Az Alfoldön. táblázat adatsora.0 oc havi középérték is előfordul. Az utolsó tavaszi fagy. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata. -3. több mint három hét. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet. Tehát az időbeli különbség igen nagy. ábra). táblázat. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente. A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik. Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására.0 és -2. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9. A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet.3.0 oc közé esnek. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője.4. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek. a Nyírség pedig hidegebb. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. Ennél már valamivel enyhébb. valamint . ábra). valamint a Nyírség területét. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg.3.5 és -2. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. addig a Dunántúl déli területein -l .a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva .

A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 .a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9.3. ábra.

2 30.4 --0.7 -27.0 19.1 -- Április 26-31 32.1 18.0 -23.5 -2.2 ------ Nyíregyháza max.2 0.5 25.0 25.4.2 39.8 0.2 4.0 Május ll-15 0.0 29.2 22.0 49.2 47.2 -29.2 -3.0 38.4 1.0 0.5 18.4 39.2 19.8 22.5 1.0 1.7 24.1 2.0 1.0 30.6 -19.5 3.0 1.N N 9.0 3.5 31.3.7 3.8 23.0 5.6 -4.2 -16. -21.5 22.6 -32.6 39.4 31.6 5.8 9.5 -27.3 6.5 16-20 0.6 -11. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.0 36.0 38.0 38.3 max.9 -19.0 2.5 32.0 8.0 35.5 38.0 1-5 2.5 21-25 0.7 min.8 -5.5 Budapest mm.5 34.7 -23.0 26-30 4.1 3.9 7.2 32.4 38.4 30.5 48.0 8.0 2.7 -14.5 -1.2 39.8 -16. 15.5 21-25 44.4 -13.2 -27.2 -9.2 -32.5 36.0 -29.0 3.5 10.1 -12. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.3 36.6 18.5 .0 38.4 39.5 2.0 25.4 -14.1 3. 17.1 -23.0 -17.5 -18.6 32.6 6.8 37.0 5.5 -11.0 48.0 1.2 33. 13.6 32.8 5.2 36.6 16-20 21-25 10. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.7 5.4 max. -26.3 6-10 22. táblázat.3 mm. -32.5 16.5 - Kecskemét min.7 39.4 16.3 14. -24.3 -17.4 29.1 1-5 22. táblázat.5 6-10 0.2 16-20 56.9 11.4 34.9 23.4 -3.2 5.6 -3.1 18.5 38.7 38.6 15.2 22.5 15.2 -3.5 -7.6 11-15 12.0 27.1 1.0 44.2 30.1 -4.

200 cm-en 0. előrejelzése. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk.4.4. táblázat. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik.72 °C/óra). amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún. nekilendülési szakasz). a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. ábra. 100 cm-en 0. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. gyakorisága.~l 9.63. Fagyok kialakulása. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. Kecskeméten. Kalocsán viszont május első pen225 .68 és 50 cm-en 0. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat. Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk.59. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez.

hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. Először a hivatalos keretek között (pl. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún. Egy körzetben pl. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő.vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. a domborzati. aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. A fagyelő­ rejelzés két részből áll. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak. a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják.relatív nedvesség az esti észleléskor. de ugyanez fennállhat fordítva is.tádjában fordul elő. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. harmatpont módszert. Td . a talaj. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n .az esti észlelésnél mért harmatpont. meg- 226 . nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. Ahhoz. mivel ha azt az értéket eléri. RN . de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. h . s ennek az ára ma még igen magas. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában). a Tn értékére adnak becslést. hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését. Fagyelőrejelzésről beszélünk. A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. T 19 . A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is.az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. ami csak infrahőmérővel lehetséges. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. 19 . Tn. Az itt felsorolt. sokéves tapasztalatára is. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet.

hirtelen hőmérséklet. Angström becslési formulája: Tn= 0. de szükséges hozzá egy pszichrométer. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9.3757Tn. mint az előző módszer. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető.0515RN + 0. valamint középhegységeinkben találhatók.0790 T.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás.9. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel.5.0. 227 . ábra).0523n + 5. Csapadék. Ebből megállapítható. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente. A Young-formulánál egyszerűbb becslés. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. A nagyobb értékek a délnyugati. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. párolgás. főleg az Alpokalján.5. táblázat. nyugati területeken. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. amelyek ez után következtek be. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral.3738Tct. A domborzat hatása annyira jelentős. sőt fellelhetők kisebb tájegységek.indul a kicsapódás. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között. a nedves hőmérséklet meghatározásához. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati. ködképződés. Mind a Young-. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg.1632. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. A harmatpont-módszemél akár pozitív. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. pszichrométerrel. mint a harmatpontmódszer. itt a csapadék 500-550 mm. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket. délnyugati határszélen. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb.t9 + 0. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. hogy jó prognózist adjanak.0. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók.0491. e terület vízhiánya kiugróan magas.

74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI.N N 00 9. v. VIII. x. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. XII.5. XIII. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . IVIX. táblázat. IX. II. IV. VII. 65 74 49 72 XI. III.

azaz ari d jellegű terület.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. bár ennek elsősorban az az oka. 6. A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. ábra.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. míg a 20. Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken. Ezek képviselik a szélsőségeket. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm).6/b ábra).5. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. Ez számszerüen is alátámasztást nyer. Az 5. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm. 6/a ábra). hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. 229 . táblázat). A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31. különösen az Alföld középső területein fordul elő.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54.

a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM . A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 . ábra.6.

3 2.7 1.7 5.2 .4 20.9 1.1 3.4 72.6 25.1 62.4 3.4 5-9 17. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .8 71.4 10-14 6.4 76.8 22.4 17.1 73.5 6.4 1.3 70.3 23.7 28.0 2.6 22.3 3.9 10-14 3.1 (.9 7.9.4 13.8 18.3 19.9 1.:>: 15 l-4 77.8 2.8 20.4 63.1 4.8 3.2 25.6 62.4 74.8 59.1 7.9 72.0 21.6.0 73.2 16.1 7.7 70.7 23..4 60.5 69.1 3.9 5-9 27.1 62.3 3.4 5.1 72.6 20.2 3.1 2.0 5.7 2.0 1.3 3.:>: 15 6.6 3.3 4.4 2.8 0.9 7.8 10.8 22.2 69.0 5.7 3.8 15.3 73.6 6.5 11.8 9.1 75.5 70.4 19.6 21.2 3.0 15.6 3.8 56.3 22.9 20.8 2.3 2.5 79.3 26.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.3 19.3 23.0 2..5 78.0 ll .2 17.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.0 10-14 2.3 3.5 2.3 7.6 .J N .9 18.9 15 l-4 60.1 70.5 75.4 4. táblázat.0 22.9 2.8 64.5 2.7 7.4 4.0 3.4 64.3 1.

A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető.5 m · s. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3.0 m · s.1-ot. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. ahol a szélsebesség eléri a 3. kb.0 m · s. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező.1 érték fölé. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%). valamint az Északi-középhegység vidékén. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. általában a késő délelőtti órákban alakul ki.0 m · s. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. kora délután következik be. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb. és a kora délutáni órákban fejeződik be. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. évente átlagosan 10-30 alkalommal. táblázat). ősz elején minimális: l .5-3. április).1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. A szél iránya hazánk területén rendkívül változó.1 körül alakul. A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart. 7. Szél. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. s a nyár végén. legolcsóbb eszközökkel (higrométer). a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. mint a napi középértékekből (9. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. hogy a klíma makro/ép232 . Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei. A légköri szárazság a nyári félév jelensége. a minimum kora délután figyelhető meg. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2.1 értéket. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük.5 m · s. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni.5--4. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen. valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. Az ország északkeleti részén. Törvényszerű.

IX. 69 72 72 XI. x. Ill.9. IVIX. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . IV. VIII. VII. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI. XII. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I. II. 7. táblázat. v.

A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak.és a mikroklíma között átmenetet képez. Így pl.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. mikroklíma alakul ki. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. az állomány belső mikroklimatikus terét.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. Fő jellemzője. növényzet. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. a helyi adottságok által megszabott keretek között. a talaj közeli térben. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. közeli vízfelszín). A mikroklímákra általánosan jellemző. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. A növényállományok elnyelő képességét az ún. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. szél. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. Mikroklímákban általában gazdag. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. Beer234 . ún. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. A mezoklíma a makro. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. az éghajlati adatok adaptálása. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. térszínforma. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. Minden növényfajnak. A mezo. amit a térszínforma.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. lejtők kitettsége.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Növényállományok klímáj a.

ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI).5 m-en 15-25%-ra és 0. szélviharok törési sérűlé235 . A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. azaz az ún.8 között változik. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye.és energiaforgalom. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. fejlettsége és vízellátottsága. április 20. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél.5 m.5 m-en 5-l 0%-ra.5 m magasságban 30-40%-ra. A korona csúcsi részét. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. és szeptember 10.85. A növényállományok sugárzáskioltását. kioltási együttható. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. észak-déli sorirányú gyümölcsösben. a sebességmezők megemelkednek. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen.1). mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. állománymagasság 3m). Ez az oka annak. Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul.3-0. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. l . figyelembe véve az átlagos borultságot is. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. (J · cm-2 • min. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. A zöld !~·:él átbocsátása.törvény írja le. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. A szél a mikroklímáknak. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. A sorköz középvonalában. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. A korábbi vizsgálatok rámutattak. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog.

A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. de közvetve a növények anyag. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. illetve kisugárzástól. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. Zárt állományokban. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. értéke a be-. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. 2m magasságban mérve. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. 236 . A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. főleg. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához.seket okozhatnak. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. az állomány megdőléséhez vezethet. mint a meteorológiai állomáson. aminek az a következménye. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. mint a lombkoronáé. de ha nem megfelelő a vízellátottság. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. Így pl. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. mint a szabadban. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. rovarporozta növényeknél az erős. viharos szél hátráltathatja a megporzást.

hűvös talajok. laza talajok könnyen hevülnek. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. Az agyagos. reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. a mikroklímát szélsőségessé teszik. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. akár 20-50% is lehet az állománytérben. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. Az egyes fajok. általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira.1. amely a terméshozamot. barna homok. majd a nap során. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. 1983).és a vályogtalajok 237 . Szélsőségesen száraz. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. 9. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. egészen a késő délutáni órákig. s akkor is rendszerint nagyon költségesen.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető.2. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. A homokos. Gyakori. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. Példaként említjük. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben.. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki.

05 0.7 < 4.5 > 8.l a •O 'i. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB . ~ &~ CJJ ·a.0 > 8. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.5 > 8.0 < 5.g CJJ ol -~'~ .!.7 < 5.7 < 5.0 > 8.05 0.1 0.5 < 5.5 . <4.05 0.1 0.15 0.1 0.1 0.7 < 5.1 0.N _ ol ~ .1 0.15 0.0 > 6.7 < 5.7 < 4.05 0...1 0.1<: b.5 > 8. A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ . "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.1 0.05 0..15 0.gp~ '(.1 0.-l ::r: o. .. Budapest. .7 < 4.t) ~ ..0 > 8.5 > 8.5 > 8.01 0.0 < 5.5 < 5.5 > 8. o o"' ol N •O .5 > 8..5 > 8.5 < 5.1 0.05 0.NAK.5 > 8.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.1 0.5 > 8.5 > 8..9.> .05 0.05 0.0:: .8.5 > 8.05 0.01 0.1 0.06 0.15 0...1 0.8 < 5.7 <4..7 < 4.05 0... 238 .05 0. o o .s ~ . táblázat.7 < 5.5 > 8.. o () ~ l-4"' ol O .0 > 8.0 > 8.04 0.0 N ·- o o N CJJ CJJ .05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei..04 0.1 0. 1979.> a ·o . MÉM..o N o 1:1 ·.1 0.5 > 8.5 < 5.05 0.O U'.7 < 5.5 < 5.!2_ f§~] >.15 0.. .

. telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9.2.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok.pH (KCl) 6-7.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező.humusztartalom 1. . agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak. erősen levegőtlen gleyes réteg. erodáltság aránya l 0%-nál kisebb. . . mésztartalma. a termőréteg vastagsága. a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún. hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont.a terület lejtése 0--5%.a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla.CaCOrtartalom 0--5%. KzO-. szikes réteg.0%. a talajvízszint mélysége.O-l .A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. . A beruházások megtérülése viszony239 . ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség. 9. de a kedvező fizikai.optimális Pz0 5-. Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik. . mészkő­ pad. .termőréteg vastagsága l 00-200 cm.5 m. durva kavicsos réteg. aszódalúgosság mértéke. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. vízben oldott összes sótartalma.5-3. . . Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan.a futóhomoktalajok. . . a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége. Mg.kötöttség (AK) 30-42. .8.heterogenitás. Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: . Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele). humusztartalma.talajvízszint mélysége l . mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok.a 0.a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: . kémhatása.

A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen. pl. hiszen az ültetvény több évre. alapberuházásn ak nevezzük.a piaci igények felmérése a várható. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés.2. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. Az ültetvény. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg. 9. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. a hozam növelésével. meglévő ültetvény korszerűsítése. aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése. . akkor járulékos beruházásról beszélünk. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. valamint munkaerővel és szakismerettel.és fajtaszerkezet olyan legyen.és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak.lag hosszabb időszakot igényel. teljesítménye javulását elősegíti.az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez.1. . ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: . berendezések beszerzése. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. valtozások figyelembe vétele alapján. gépek. . öntözés bevezetése az ültetvényben. hagyományos. gépek). mert azok az ültetési távolság. föld vásárlása vagy bérlete stb. évtizedekre szóló beruházás. a faj. . Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni. az állandó és a változó költségek csökkentésével.a faj. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. . A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük. amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. az optimális termelési szerkezet kialakításával. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. Részletes költségeket nem adtunk meg. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. ültetviny. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása.a faj. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. ültetvénylétesítés. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. épületek-építmények építése. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. pl. 240 .

táblázat. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9.5 t műtrágya Talaj-előkészítés.10. 25 4 3 37 11. Málna gépi kézi munka nha 10.0 4.0 21. 2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l .1 241 .0 18. táblázat).5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1. táblázat.0 ll 11. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés. KISS.és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.0 8. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z. 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l .0 33. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe. kiszórással Talaj-előkészítés. KISS.5 t műtrágyaszállítás.5 0.0 5.0 5.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l . Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa.9.0 27.0 2.9. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9.0 1. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9.3 m (1500 fa/ha). Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10.0 2.0 munkanap 5 normálhektár 10.7 1. kupacolás stb.6 4.0 1.6 1. táblázat).0 ültetés.1 O. Egy hektár alma.8 munkanap 5 nha 10. 9.

pl. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések.8 millió Ft/ha körül alakul. a műtrágya. a tárorendszer létesítés költsége. B2. a kerítésépítés. szállítási viszonyok. amiben a beszerzéssel. KISS. továbbá az öntözés. táblázat).az évi átlagos tiszta jövedelem.8-1. kapcsolatos kiadások szerepelnek. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. szállítással. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . bogyósoknál 1-2 év). tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg. táblázat. Az anyagköltségben a szaporítóanyag. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. évi 150-250 eFt/ha (9. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. a piac közelsége vagy éppen távolsága. Ennek aránya 15-20% körül mozog. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. a természetes termőképesség. Jt. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. afekvés. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l . Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. lakott helytől való távolság stb. város.9. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel. irányítással stb.6-2.a beruházás megtérülése években.11. további 0. a domborzati viszonyok. az út-. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki.11. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 .

év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg.az inflációs ráta. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni.5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. a termés minőségét (pl. amijövedelemcsökkenést okozhat.a névleges kamatláb.5 millió Ft = 12 . Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár. illetve a föld értéke is. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás.B n = l . Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket. amelyek az ültetvény termőképességét. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. A megtérülések számával kimutatható. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. Ezek pedig a névleges kamatláb.pedig a reál kamatláb. ahol Ny% = a nyereség százaléka. és fordítva. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák. elhelyezkedése. fekvése. r . i . Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. Képlete: Fé= Fj r 243 . ha nő az infláció nő a földár.

Másik nagyon lényeges szempont. a gyümölcs minősége. évben hoz akkora árbevételt. r . táblázat. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell. Ennek eldöntésében azon túl. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. ami állandó növekedést mutat. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas.a tőkésített kamatláb.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége.12. Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is. munkabér és gépi munka .a föld jövedelme Ft!ha.a föld értéke (ára). Általános ktg.2-l . a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal.6%-kal. Ugyanakkor az ültetvény. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 .12. export. 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem . táblázat).csak a 4-7. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. a termésátlag. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi.ahol: Fé. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik. ipari). hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. 9.anyag. hogy az meghaladja a termelési költséget.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. Fj. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l .

A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás. 9. (2) A célpiac elemzését. később progresszív). növényvédőszer vásárlása stb. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását.2. (3) A marketing. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. 245 . A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. lehet lineáris. a szamóca 1-3 évig. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. az alkalmazandó stratégiát. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől. A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. Mindenképpen figyelembe kell venni. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. a málna 8-10 évig. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. Éppen ezért méltányos. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. pl. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. a vállalkozás erőforrásait. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. Az amortizáció (leírás). ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. degresszív és ezek keveréke is (pl. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%.és értékesítési stratégiát. aminek termelési. progresszív. a vállalkozás üzletmenetét. Másik ok. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható.). Az életkor fajonként változó. Előnye. Hátránya. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. ribiszke 10-12 évig. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. az értékesítés irányától (asztali. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez. a várható eredményeket. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges.2. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. elő­ rejelzését. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. előbb degresszív. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. export). (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. ipari.

A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet . valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. a munka gépesítettsége. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. tőke (nyereségből 246 . de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. saját és amortizációból képzett).70-80%-át. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki.gyümölcsfajtól fiiggően . A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete.Az almatermesztésben pl. 9. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is. Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg.. az ültetvény művelésmódja. áruvá készítés. eszközök beszerzéséhez.3. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát.minőség . 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. az ösztönzés. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt. A szüret. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. hogy a termesztéshez szükséges gépek. a teljesítmény . aminek oka abban rejlik. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. Ennek 80%-a betakarításra esik. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. a munka szervezettségi színvonala. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. A szamócatermesztésben (8. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond.2. hitel és állami támogatás.

Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben.Másik az. gyorsfagyasztott.1. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. Alany. Ugyanis a fő munkahely mellett. s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. 9. koronába oltásnál). szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira. elágazódási rendszere.5 millió tonnára tehető. ahol a komponensek megtartva önállóságukat.3. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. a kártevőkkel. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. élelmiszer-ipari. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. 10-30 cm-es részét adja az alany. Az oltvány egy kétkomponensű. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l .és fajtahasználat 9. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. szilva. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. a fa mérete. vagy nyugdíjasként termesztő. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. nem egyedül a termesztésből él. illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. mint pl. mert az oltáson. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. törzsét) képezve tulajdon247 . Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk. az egymásn ak szállított vízzel. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. hogy az úgynevezett .részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében . míg más tulajdonságait. termőképessége és a gyümölcs minőség e.. összekapcsolt anyagcsererendszer.3.2-l . az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. Ritkább a törzsképző alany. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. ásványi anyagok kal. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő. A jelenlegi szintnél.

ságait jelentős részben megőrzi. az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. sótartalom tűrése. méret. A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája .13. erős). törpe. szín. felsorolásszeruen. nyugalmi állapot . táblázat foglalja öszsze.és patorezisztencia: télállóság. lombhullás.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. korona habitusa. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás. Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg. állóképes törzset nevel. kórokozókkal szemben). középerős. féltörpe.13. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága.Vegetatív teljesítmény: fa mérete. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . hogy megfelelően szilárd. de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. élettartam termőképesség . A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos.A vegetáció lefolyása: kihajtás. Ilyenek a gyökérzet víz.és tápanyagfelvevő. hajtásnövekedés. tárolhatóságára. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna.virágzóképesség. Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. féltörpe. igen erős). termőképességére. alkalmazkodás a magas talajvízhez. táblázat. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek.Gyökérzet mérete. tolerancia talajban élő kártevőkkel. tárolhatóság. szárazságtűrés. beltartalom . A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája . szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. kiterjedése és babitusa (szögállás) . gyümölcsnövekedés és érés. középerős. termékenyülés. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. virágzás.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés.Öko. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. erős. ágak szögállása. pH-. rezisztencia. törpe alanyokat keresik. feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. mint pl.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás. elöregedés. mész-. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is. terrnőre terrnőre fordulás. vagyis növekedésére. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére.

A nemes rész kondíciója. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. Azoknál a csonthéjasoknál. de a vigor. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. nagyobbak lesznek. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. és közvetve is befolyásolhatja. Feltételezhető azonban. jó kondíciójú egyedek. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az.vigor. növekedésük hamar lelassul. s ezáltal közvetve annak télállóságát. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. hogy a jó tápanyagellátottságú. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. Gyökérfeltárások igazolták. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. vagy növekedési erély fogalmával. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. A cseresznyénél jól ismert. 1998). 1988). 1953). könnyebben átvészelik a telet. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. hamarabb elérik a termő kort. kezdetben gyorsan nőnek. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek. rezisztenciájára. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. mint a sajmeggyen levők. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. 1969). amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. ami valójában a növekedés intenzitására utalna. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. év után kezdenek el növekedni.

2. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. az alkalmazható koronaformát. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. más része kézzel szüretelhető. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. A fajtahasználat állandóan változó folyamat. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. mint a ráoltott nemesé. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel. művelésmódot. ami az ültetvény kondícióján. közgazdasági. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. 250 . növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. s számuk és arányuk fajonként változó. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták.3. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. nemritkán több évtizedre szóló döntés. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. másrészt a művelési rendszerek. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. a termés mennyiségét és minőségét. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. természetes minőségé­ ben elfogyasszák.

reklám stb. A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. hanem propagálni is. amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. .a művelési rendszer s annak összetevői (alany. alma. csomagolás stb. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni.). ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok.és fitotechnikai eljárások. 251 . . ökológiai gazdálkodás). a piaci infrastruktúra. sérülésmentesség. Bizonyos gyümölcsfajok (pl. vagy nehezen valósítható meg. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: . tisztaság. őszibarack. gépek. ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni.). s nehéz olyan fajtát választani. A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. őszibarack) is ismerik. de ez üzemi szinten nem. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). egyöntetűség. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség.a termesztéstechnológiát meghatározó agro. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl.konkurrencia (más termesztők. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. a munkacsúcsok kiküszöbölése. optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság. Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. hogy árutermelésről. . alma) vagy a fajtatípusokat (pl. tenyészterület). az értékesítési forma. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. . A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok.kereslet-kínálat. integrált termesztés. épületek. a munkaerőigények kiegyenlítése.Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. koronaforma. a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. . . szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. vegyszermentesség. szakmai felkészültség).az alkalmazandó termesztési rendszer (pl.a szállítási távolság. állami szubvenció. törzsmagasság.

és növényanalitika.a termelésnövelés költségkihatásai. illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak. Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl. virágzási idő. üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni. 252 . s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. . .a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával. más üzemekben és országosan.az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit. . . Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. növekedési erély). amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. . valamint a piac igényeivel. Termesztés. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg. gépi szüret). intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. gyümölcsritkítás) költségei.aminőségképzés (pl. Az árbevétel főbb tényezői: . fitotechnikai felmérés). TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. a fajták tulajdonosainak.a termelői ár trendje. Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. . SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. A költségráfordítás főbb tényezői: . hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl. Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága. Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl.a fajták várható termésátlaga. Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele. .az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben.az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. talaj. .és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere.Fel kell mémi. OMMI.

hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. Ilyenek pl. terméshozási típus. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. Ha túl kevés a fajta. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai.14. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. a mélynyugalom kezdete. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. a virágok fagyérzékenysége. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. a termőkor hossza. a rügyfakadás és virágzás ideje. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. a virágzási hajlam. a szárazságés széltűrés. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. hossza és hidegigénye. a fajlagos terméshozam. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. a virágképzés rendszeressége. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. a tájfajtákat. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. a növekedési erély és habitus. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni.14. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. állami fajtapolitikának. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. Pia- 253 . valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. táblázat).

befőzés) való alkalmassága.termés sza254 . gyorsan felkopalszodnak.14.9. táblázat. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ.4. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat. betegségekkel szembeni rezisztencia stb. "ember közeli" koronaformák a megfelelők. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. illat . Művelési rendszerek 9. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani. parásodás szállíthatóság. azaz koronaforma. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság.beltartalmi érték. íz és beltartalmi értékekben is. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk. 9. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők.termőképesség . tárolási és utóérlelési igény . formálódás. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl. alak. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. házi feldolgozás. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes. zamat. állománya.hús színe.héj színe és egyéb sajátosságai .termésbiztonság . A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. A fajták optimális száma fajonként változó. amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek.) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére.1. sütés. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják . gépi osztályozhatóság .magtartalom. nehezen kezelhetők. de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat.termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. gépi betakaríthatóság. felület kocsány és elválása repedés.4. termőhelyi igény. szupermarketek) partnerei. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem. íz.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok . Részben nagy területet foglalnak el.tárolhatóság. konzisztenciája .

9. ki terjedés (m) vetület alakja sor.2 x 0.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.5 4-5 x 2.5-3.6 2.6-0.5 4-5 x 1-1.5-4 2-2.5-3 3-3.2-2 0.5-3 2.5-3 3-3.5 2-2. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak.8 5 kör 3-3.5-3 3.5-4 6-7 x 4-4.5 5-6 3-4 3-4 1.4-0. táblázat.2-1.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.5-3.4-0.8-1 0. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.5-4 5-6 x 3.5 2-2.5 2.5 6x4 5-6 x 3.5 kör 3-3.5 3-3.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 x 0.5 2-2.5-3 2-3 3-4 2. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5 2.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5-4 2.5 2.15.5 x 4-4.5-4 x 1.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5-4 3.5 5-8 4-5 2.5 3-3.

5-4.5-3 2-2.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2.15. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.5 3.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .5-3.N Vl A 9.5 x 1. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.5 2.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4.2-3 8-10 x 5-7 5. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2.5-5.5-3.8-5 x 1.2-2. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5 4.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.5 3.5 x 2. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.2-3.5-6 x 2.2-3. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.

5 3. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5 x 2. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.5-3 2.5-5. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.5-3 4.5-4.8-5 x 1.15.A 9.5 x 1.5 3.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.2-3.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2.5-6 x 2.5-3 1.2-3.5-3 1.5-2 5-6 4-5 3-4 2.2-2.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak.

kézi betakarításhoz az alacsonyabb. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.4-1.6--0.6--0.5 x 1-1.2 0.2 3-3.7 2-2.4-0.2-1.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk. 4 = termősarjak száma. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak.2 0.5 1.5 1.4 0.2 1.6-1 1-1.6-1 3-3.4-1.5 x 1-1.2-1.5-2 1.5-3.5 x 0. = = .8 0.5 1. diónál 100-120 cm.4 x 0.2 5.3--0.5 1.8-1.6--0.5-2 2. a termesztéstechnológia színvonalától.8-2 1-1.8-1 1. a fajtától és az alanytóL A vázágak.6 1.8 1-1.5-3 x 0.5 3 x 0. gépihez a magasabb.Vl 00 N A 9.8 1.8 x 0.8 3-4 0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.6 1-1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor.és tőtávolság.8 0.2-1.8-2.2 0. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1.8-1.5 3.2 3-3.5 x 0.4--0.2 x 2 3 x 0. 3 = termősarjak száma.5-1.5 - 1.7-1 2.15.5-1. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.

körte birsalanyon.cseresznye. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. A természetes koronaformák egyik formája. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. ringló.15. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80. mintegy kikatlanozzuk a fát. akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. kajszi. szilva. törzses bogyósok. meggy.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il.alma. Gömb korona. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. -. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. az ültetés mélysége stb. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. sőt az érés idejét is. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. 259 . táblázatban foglaltuk össze. diónál l 00-120 cm. kötetben kerülnek bemutatásra. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg.bályozás. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. a részletesebb ismeretek . mert sudaras koronaként indítjuk. a fajtától és az alanytóL A vázágak. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. valamint a fa magassága. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. kajszi.dió. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. a dió. a vázágak száma és elhelyezkedése. 7. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. kép). Törzsmagassága 80-120 cm. pl. a talaj típus. ábra. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . szilva. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . gesztenye. de befolyásolja a terrnőre fordulás. 7. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. A táblázatban feltüntetett sor. a törzs magassága. Középmagas törzs: 80-100 cm . kép). A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. a fa magassága eléri. körte) koronaformája. Magas törzs: 120 cm és felette . koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8.és a gesztenyefákra jellemző. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. meggy. vagy meghaladja a 5-6 métert is. a termesztéstechnológia színvonalától. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. gyümölcsritkítás stb. körte vad alanyon. őszibarack.

Váza (tölcsér) korona. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Elsősorban az őszibarack koronaformája. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. a fa magassága 2-3m. kép). Törzsmagassága 40-60 cm.0--3.. a fa teljes magassága 3.5 m. A katlan koronától abban különbözik. Termőkaros orsó. kép). ábra. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa.10. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. ll. Törzsmagassága 50-60 cm. rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. Sudara nincs. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. 9. 260 . Kombinált koronaforma Katlan korona. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. 7. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12. ábra).9. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. ábra.8. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. A vázágak szögállása 35-40° (9.9. ábra). kép).

5-3 m 9. 8. Katlan koronaforma 9. ábra. ábra.9. Váza koronaforma 261 .2.

Termőkaros orsó koronaforma 3-3.5 m 9. ábra.l 50-60 cm 3-4m 3-3. ábra.1 O.5 m 9. Szabad orsó koronaforma 262 .11.

meggy. ábra. Karcsúorsó. 13. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. kép). A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9. Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. a sortávolság sem lehet 2. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága. Kialakításához tároberendezésre van szükség. körténél kevésbé. Törzsmagassága 50-60 cm.. szilva) orsója Az északi országokban (Németország. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 .6 m. Lengyelország stb. 20. ábra.12. Szuperorsó. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége.8 m-nél kisebb. Tárorendszeres koronaforma. 9.5-3 m x 0. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). Almánál hazánkban is elterjedt.3-0.12..) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák. Almán kívül kajszinál. Korszerű. 14. ábra) vagy huzalos (9.8 m. meggynél. könnyen ápolható koronaforma.Szabadorsó.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. Norvégia. a fa 2-2.11. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0.13. egyedi karós.. Csonthéjasoknál is alkalmazható. Sor.5 m magas.6-0. kép). 16. kép). a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17. 19. hanem metszéssel... Az előző koronaformától abban különbözik. 18. (9. Csonthéjasok (cseresznye. ábra) megoldással.

9. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9. Szuperorsó koronaforma 264 . ábra.13. ábra.14.

a szuperorsófák élettartama rövid. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. a vázágak milyen szögben állnak. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. 24. Törzses bokrok. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. a birs. Tenyészternlet igé265 . birs. a fekete bodza. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9. Haag-sövény. a 3. amelyek alapvetülete. Hungária sövény. a fa magassága 2. mogyoró. mekkora a vázágak közti távolság. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. ábra). kép). Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. a mogyorót. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs.14. téglalap alapvetületű koronaformáknak. ábra. Törzsmagassága 60 cm. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. Tulajdonképpen bokor koronaformák.16. mindössze 8-l O év! (9. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk. akkor is főleg augusztus ban.15.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára. hogy hány vázáguk van. szögállásuk vízszintes. .További jellegzetességei: . a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. Törzsmagasága 40--60 cm.15. vagy ahhoz közelítő. kép).. ábra. A birset. Amíg a fekete bodza. sokfélék lehetnek. kép). az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén.az ültetést követő évben már terem. illetve sövényeknek nevezzük. ábra. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve. Bokorkorona. a naspolyát. de nevelhetök törzses formára is. naspolya saját törzsű.minimális metszés. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat.5 m. .5-3. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. A ribiszkefélék. a mogyoró. Az egyes sövények attól fiiggően. 22. de a törzsképző magas szemzése. 21.

.._ 9. ábra. Haag-sövény 9./ / f--- ' ' . 140-60 cm ../ - . ábra.....___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2.16..5 m .. ..17..5-3 .. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 ..../ 3-3..._ L.__ m /_ / -l._ f--- 140-60= ' ' '-.../ / .

. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok.Támberendezése egyszeru. Az olasz palmetta. ami sorirányba nő.Mihályffy József által kidolgozott formája. a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. valamint szuperorsó. A fejlesztő munka során kiderült. Elnevezése kissé furcsa.és tőtávolságot a talaj. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. viszonylag olcsó. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. hogy kézi betakarításra. 25.nye 8-1 O m2ffa. Különleges.Bármilyen alanyorr kialakítható. a harmadik a központi tengely. kép). Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. ábra). Ferdekarú sövény. Középerős alanyú alma. kajszi. míg Európában a karcsú. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m. körte.17. és 9. és a fa magassága (9. kissé mélyre ültetik egymással szemben. egymás fölött 20-30 cm távolságra. . Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. szuper és füzérorsó különböző változatai. Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. később a karok ritkítása szükséges. Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. Bouché. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük. Franciaországban Solerr néven ismert.Thomas-sövé ny Alma.18. a vázkarok közti távolság. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata.20. ha a sor.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája. Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. . meggy. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel. Duplasoros alma és körte karcsú-. ábra. ábra). Visszametszés nélkül nevelik a növényt.zögben állnak. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása.Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok. . valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez. A vázkarok 20-30°-os . 267 . Törzsmagassága 50-60 cm. .19. lekötözünk. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak. 3 vázágú sövény. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. mert tulajdonképpen csak két vázága van. hazai viszonyokra . háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek.

268 .

Telepítési rendszer.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét. Egysoros. kép). valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9.20. az ún. A sor.4. A sor.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra. A sor. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget.és tőtávolságtól függ. J5.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet.és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. ábra. tenyészterületet. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26. az alany. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. amely elsősorban a megválasztott sor.és szuperorsó ültetvényekben. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor. sor.9. Ikersoros. Három és többsoros. A gyümölcsösökben alkalmazott sor. 269 . Alma és körte karcsú. 3. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. 2.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre. különösen a gépi betakarítás lehetőségére. táblázatban foglaltuk össze.2. Almafüggöny koronaforma 9.

Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást.21. Ennek időtartama 3-4 év. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 . A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . huzalos és bambuszrudas). . . A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése. \\ 180 cm \. ábra).és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn.huzalos vagy kordon (9. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / .egyedi karós és faoszlopos. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9.\_ 80 cml.9.4. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése. ábra. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig.és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-.kombinált (huzalos + karós. feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm . amíg kialakul.3. karcsú. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés. A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. r- ! -----------+1\':.21.

a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát. tartósítás) 15-20 évig is kitart. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. Vastagságuk 2. hogy rugalmasak. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. égetés. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. ábra.J . hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. Betonból készült támberendezés.és feketefenyő laza szövetű fa.Fából készült támberendezések. könynyen sérűlést okoz. Fontos. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk.és szerszámfa. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . viszonylag drága. rendkívül tartós épület. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok. Az akác nagyon sűrű szövetű. Az égetés során arra kell törekedni. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. Fémhuzalok. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok. 3-3. jól tartósítható. hosszú életűek legyenek. ábra). További fontos szempont. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid).22. nehéz. valamint karók készítésére alkalmas. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek. viszont hamarabb korrodálódnak. .4 mm között változik. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. Rideg. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak.22. Az akác hátránya. horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni.vagy szalagformában. A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. a különböző felületkezelő anyagokat. ezek hatása viszonylag rövid idejű. a törzsnek elég he9. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen. Egyéb támrendszerelemek. kényelmes. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. vegyszereket nem szívja be mélyen. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. Az erdei. könnyen kezelhető.l Felrakása gyors. Ezeknél követelmény.1-2. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. cső. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre. hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. fűrészelve könnyen szálkásodik. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez.2 m hosszúak. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós.

könnyen görbülnek . illetve késedelmesen lehet megvalósítani.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni. A huzatos támberendezés hátrányai: . .Megépítése szigorú. adathiányosak -.vagy ha azok pontatlanok.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan..Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. a sorvégeken nem maradnak üres területek. térképeket kell készíteni.Javítása és pótlása bonyolult. Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. és a különböző huzalrögzítő elemek.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok.Folyamatos törzsnevelésre alkalmas. tereprendezés. nehézkes. Ezek hiányában. 9. . és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését. . mint a huzalos támberendezésnél.Helytakarékos. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli.5. .Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. a vesszők lekötözésére.Pótlása gyors és egyszerű. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség. .A sorok átjárhatóbbak . méretarányos kiviteli terveket. A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat. A huzatos támberendezés előnyei: .lyet hagy a szabad mozgáshoz. .Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. fegyelmezett szakmunkát követel.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. hogy a kengyel bevág a törzsbe. 272 .5. Telkesítés.1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos. 9. . . a telepítést hibásan.Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény. szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. Ezekből nagy a választék. . . mint az egyedi karós támasz.1.A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák. Az egyedi karós támberendezés hátrányai: . Az egyedi karós támberendezés előnyei: . . . az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani.

A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió. .). A táblásítás során határozzuk meg: . és a környezetkárosítás miatt. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése.) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani. kamion. energiaellátás. mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik. A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását.) helyeinek kijelölése. . .tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként. a víze/vezetésre. gépforduló ). illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése. A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére. csatornarendszer. . Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. vagy 4-6 m széles. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. . . őrbódé. tárolószín. Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek. A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. 273 . A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése.a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. . műtárgymaradványok stb.rakodó és parkoló területek helyét. Ezek munkája után a terület hepehupás. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). illetve kialakítása. Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő. tároló. a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. mellékhelységek stb. nagy gödrökkel tarkított.műszaki létesítmények (műhely. a rendkívül magas költségek. szélességét. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. Ehhez legalább 8-l O.utak. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. szociális és irodai épületek stb.A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: .a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal.

hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. leghamarabb nyár végén. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. Megjegyzendő. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. vagy a vele párhuzamosan. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni.és műtrágyázásra. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna).2. nagy rögű. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. talajfertőtlenítést is kell végezni. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. megnövelve a végleges koronaátmérő felével.5. szeder. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. a koronaátmérő nélkül.4.2. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. vagy fűféle volt. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító. Azokban az ültetvényekben. A száraz. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. köszméte stb.a jó elmunkálás ellenére is .) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. málna. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. illetve szükséges szerves. illetve a kifordulás utáni második sorba. 9. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. Megjegyzendő. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). azért.: szamóca. ezután következhet a mélyebb talajmunka. bogyósok esetében 40. különösen fontos. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0.). illetve rakják. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg.

munkaerő. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet.tápanyagok. markolókanállal. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. szakmai körökben vitatott eljárás. vibrációs altalajlazítóval). . terméketlen. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés.és talajjavító anyag jut. 1979).és szuperorsók. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását . Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben. bogyósok) viszont követendő módszer. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. A sáv szélessége l . házi. .8-l x l x l .5-2. anyag. illetve forgatási mélységbe. 275 . A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg. . b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ.O m között változik.5 m között változik. A gödrök mérete l x l x0. Árutermelő ültetvényekben ritkábban. forgatással vagy ásógéppel. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. nem szabad a felszínre hozni. nehéztárcsával. Amennyiben az altalaj rossz minőségű. úgy az őszi mélyszántást . nehéz simítóval (vasúti síndarab).és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer.altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában. de a facsíkra számítva sokkal több táp. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . A fel.és energiamegtakarítás. és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni.és altalaj különrakása. kicserélése viszont indokolt lehet. vagy ezek kombinációjával. Amennyiben a telepítés tavasszal történik.megeredni. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos.a talajfelszín lezárása. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. hogy milyen halmazállapotúak. a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel.kevesebb. valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. A módszer előnyei közé tartoznak: .elegendő tavasszal elmunkálni. A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is. Nagy tőszámú.bedolgozás mélyszántással. . A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. ha az időjárás szárazra fordul. Basudin 5G). kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. vagy teljes területű feltöltés.

akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. karcsú. illetve. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca. könnyen legyökeresednek és kihajtanak.) párhuzamosan futó egyenes. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük.5. illetve az uralkodó széllel párhuzamosan.9. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. fűz stb. Telepítés 9. út. szamócapalánta). Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. málna. szögprizmát. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg.1. árok. Költségkímélő megoldásként gyakori. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. koronás oltvány. gyökeres dugvány. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. Ha az ültetés géppel történik. félkész oltvány.3.6. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig). E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni.6. vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). Erre a célra frissen vágott fűz. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. málnasarj.). A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. rá merőlegesen a sorok irányát. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk. mert ha telepítés után a területen maradnak.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is. A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng. 9. ha a megfelelő életfeltételeket . pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges.) a legkifizetődőbb. ribiszkék. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. és az első tövek helyét. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . szomszédos tábla stb.

Az átültetés i stresszre . A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés.azonos körülményeket feltételezve . és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. az őszi időszak a kedvezőbb. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER. mennyiség. bogyósok. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. Annak ellenére. 9. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. szalmával.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. A legolcsóbb. nagyon kritikus szakasz. gyökérvégek gyenge visszametszése). cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont. . A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. Ennél sokkal jobb és eredményesebb. illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. 1979). . gesztenye. A többi faj .de drágább. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió. minőség stb. szállítási szerződés formájában.almatermésűek.legkevésbé a kanténeres növények. fajták. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. faj.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása.). míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). . Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. 277 . Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll.a frigópalánta. mandula. de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték.6. ősziba­ rack. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. amelyről a 4.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is).2. hogy a talajban elegendő nedvesség van. és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás). a növények kiszáradhatnak tavaszra. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain. a rakomány meglocsolása. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről. illetve tárolásáról. és kajszibarack a legfogékonyabbak. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából.

A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. Nagy károkkal jár 278 . A metszést úgy kell végezni. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni. a fertőzések elleni védelem. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett.23. a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. később cserépszerűen beszáradhat. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. és a jobb eredés elősegítése. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés. . valamint talajéletfokozó készítményeket. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. ültetőfa).A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. Ebből a célból40-50 cm mély. . de történhet az ültetéssei egy menetben is. Az ültetőléc használatát a 9. 9. kapa.5 m széles gödröket ásnak. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük. ábra szemlélteti. ültető léccel szervezést igényel. 1-1. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. ültetőkanál. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni. A pépbe növényvédő szereket.Szükség szerint pépezés. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. ábra.6. az új gyökérkezdemények képződése.23. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. Amennyiben az ültetés kézzel történik.3.

hogy kézzel.beöntözés. törzses köszméte. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel.6.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. . Az ültetést követő munkák. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat. a terű­ let rendbe rakása.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. Azoknál a művelési rendszereknél. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. a gödör teljes betemetése.mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. Beöntözés. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak. Az ültetés. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik. vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). kerítés építése. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be. ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. A szabály alól természetesen vannak kivételek. illetve a víznyerő helyek kialakítása. mert kiszáradnak. "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt.például.). tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is. konténeranyagok stb.4. Ugyanez következhet be. nyesedék stb.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. az alany gyökértömegének növelése érdekében. vadriasztó készítmények kihelyezése).csemete beigazítása taposással. Az ültetés során arra is ügyelni kell. . ültetőlécek.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni. . hulladékok (takaróanyagok.attól fiiggően. mint amilyen mélyen a faiskolában volt. fe- 279 . c) Ültetés.az alábbi lépésekből áll: . hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon.) összegyűjtése. mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. Erre a munkára . . gyors kiszáradását 9. . vagy géppel ültetünk. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. . Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni.

illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya. fejezetben ismertetjük.1. aminek elsősorban az volt a célja.kete bodza stb. . műanyagfólia stb. kaszálék. fakéreg. 280 .). hogy: . szalma. faforgács.a sorközök füvesítése. . a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: .a soroktalajának teljes. Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt. Talajtakarás. Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést. Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás).gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén. komposzt.). A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni. 4.

integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is.és gépi munka.1.és eszközfelhasználást igényelnek. kötöttség). A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10.és fajtakombináció. valamint anyag. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. A korszerű termesztéstechnológiát az élő.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 . lehetőségek. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó. értékesítési irányok. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. amelyek jelentős élő. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. berendezései) is jelentősen befolyásolják.10. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg. 1990). A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. eszközök és anyagok felhasználásával.1.és gépi munkák hatékonyságának. áruvá készítés és tárolás helyiségei. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. táblázatban foglaltuk össze. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos.és eszközellátottság. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. faalak és koronaforma. öntözési lehetőség és berendezés. A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó.

fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében. táblázat.1.tápoldatos Aruvá készítés . Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk. A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg. 282 .2.1. A részletes (makro.phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.koronaritkító.vegyszeres -egyéb Trágyázás .vegyszeres -kézi Talajművelés . hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le.fagyvédelmi -frissítő .mechanikai .műtrágyázás .takarásos .csomagolás . amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek.osztályozás . Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a. Fenológia 10.10. 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem . A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán.2.szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés . A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette. időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.görög eredetű.hajtáshelyzet megváltoztatása .hűtőtárolás .és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.színező .vízpótló . 10.

termésritkítás.a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést. A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását.a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás.a rovarmegporzás tervezését. hajtáslekötözés. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése. A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . .fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl.) optimális időpontjának kijelölését. A fenológiai ismeretek elősegítik. A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. mikrosporogenezis kezdete). 1997): . ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. 1990). A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. . ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük.és mikrofenológiai jelenségek összessége. .fenológiaifolyamat: a makro. a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. hogy a termesztési technológiában a produktivitás. virágzás). gyümölcsérés.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része.a szüret időpontjának becslését.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb. Több fenofázist.) várható időpontjának becslését is. de szabadszemmel még látható jelensége. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben. metszés. . a védekezés pontos időzítését. szabályozását. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése. . . virágzás. Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. . általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. trágyázás stb. 283 .fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb. illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését. virágnyílás kezdete). az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. öntözés. ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük.a termesztés és a betakarítás technikai. illetve pontos meghatározását. Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. . lombhullás stb. .

Az ezt követő. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik. A lombhulláskor. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. ún. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be. egy évben akár többször is.10.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. bokrétás termőnyárs stb. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik.és vegyes rügyeké. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. Figyelembe kell venni azt is. termőnyárs. Annak ellenére. Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda.fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő. 284 . . A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg. 1997). az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al. . ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma.2.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt.) korábbi a lombhullás . hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. mint a virág.. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be. A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik.és körtefajtáknál kell számítani.2. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak. vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi.

A genetikai szabályozás összetett. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is. amely az erős mélynyugalomban megmarad.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. 1997). a kezelés időpontjától függően.) szerepe. 1989). mandula. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják.a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. Több gyümölcsfajnál (pl. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. illetve szállítóedényeinél. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. Elsősorban azért. s a növekedést serkentő. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. a kötött és szabadvíz aránya. alma. vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. nappalhosszúság stb. kajszi). A virág. körte) és hosszú (pl.. rózsa. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. de az eddigi megfigyelések arra utalnak. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk.rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. őszibarack. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. közepes (pl. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége.származásuktól függően . Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn.(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 .hímnős virágú fajoknál . amely a virágrügyek és. hirtelen hőmérséklet-változás. elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. mandula. A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. a sejtek anyagcseréje. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. őszibarack.

illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak.a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). b) Mikrosporogenezis nyomon követése. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart.későbbi virágzású fajoknál . b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). ha kisebb mértékben is. Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. nagyobb hidegigényü. a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére. az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. körte (600-1600). nyílásuk pedig szabálytalan. A mélynyugalom szabályos befejeződésével. A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. vagyis az az időpont. cseresznye (500-1700). majd kivirágzik. őszibarack (50-1200). amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. vagy ha be is következik a fakadásuk. A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. A mélynyugalo m akkor oldódik fel. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. vagy . Itt is az a legnagyobb gond. s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően. Körténél. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. meggy (600-1800). Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. Ha ez a hatás elmarad. mandula (60-500). a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. szilva (400-1700).vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. Az is problémát jelent. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. mint a virágrügyekéhez.

200 l). Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik.a téltűrést. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát .és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. ennek jelentősége a kajszi. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. 1999). mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. Meglepő. 287 . késői tavaszodású termőhelyeken . a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. illetve csoportosítjuk. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. Ennek a hatása attól is függ. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén. Egyre inkább célravezetőnek látszik. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. mint egy enyhébb. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei.összegzése volt. esetenként a rügyek fakadása után következhet be. illetve vesszük figyelembe. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. Magyarországon gyakori a januári erősebb. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése. Ebben addig maradnak a növények. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. s nagyobb információs értékkel bír. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. A téltűrés szempontjából előnyös.nagyobb a termésbiztonság. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni.

A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. a telet is jól tűrő hajtás. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. Az ún. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. s a téltűrésük is biztosított. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. amelyet szabad szemmel is követni tudunk. valamint a lombhullás jelenti a 288 . A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. s a télre való felkészülést akadályozza. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. illetve tartósan megmaradhat. vagy az akrotónia. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. A tavasz végi. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának.3. a virágzás. a gyümölcsnövekedés és -érés. 10. hiszen azt sugallja. hogy a csúcsrügy növekedése leáll. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. Ebben az időszakban.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. A szemek kihajtanak. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. a terméskötődés és -hullás. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki.2.

naspolya. alma. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl. illetve szakaszokat. párhuzamosan. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 . birs. rózsa. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. fekete ribiszke. málna.2.2. köszméte. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között. riszméte stb. táblázat. minél korábbi virágzási idejű az adott faj.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. szeder. 10.legfontosabb fenológiai fázisokat. körte.

Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. Évjárattól függően. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. lomblevelek megjelenése. Esetenként azonban előfordulhat. szétválás. meggy. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik. rügyfakadás.fakadás. kiterülés. sziromhullás. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. c) vegyes rügy: rügypattanás. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. fekete ribiszke. kajszi. alma. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat.A virágrügyes fajok (pl. s a virágzási időszakuk is későbbi. rügyfakadás. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. kiterülés. Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. b) virágrügy: rügypattanás. mandula. virágbimbó-pattanás.) esetében. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. A dió későn virágzik. virágnyílás. japánszilva. lombosodás. szeder). a hímvirágok virágrügyben képződnek. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). szilva.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. körte. fejezetben közlünk. a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. virágbimbó. meggy. mint a hajtásrügyek. szétválás. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. kajszi. sziromhullás. rügyfakadás. illetve -fajták szerint. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. virágnyílás. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. mandula. A fajok virágzási sorrendje. A dió virágrügyei később fakadnak. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. őszibarack. 290 . a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. hogy a hajtás. őszibarack stb. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. virág(zat) megjelenése. cseresznye.

hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. fajtára. gyümölcs-levél arány stb. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi. A hőmérsékletösszeg a fajra. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. valamint az információk másutt történő hasznosítását. csapadék. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. valamint a sziromhullás vége. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. Régóta ismert. mint a virágzás esetében. ezért stabilabb a fajok. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek.) képest. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. Például a húskeménység vagy a cukor.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. birs stb. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. illetve a fenofázis291 . A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. a fővirágzás idő­ pontja. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. hogy . hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. a pontosabb előrejelzés érdekében.) határozzák meg. Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség.). Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. köszméte. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van. 1974).a naptári idő szerint . A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják. málna. körte. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. szamóca. Minél későbbi érésű a fajta. vagy még hosszabb ideig tart. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. fák kora. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet.

hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését.3. Itt módszertani problémát csak az jelent.1. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. Termőfelület és termésszabályozás 10. a termőrész-berakódást. továbbá sebkezelést végzünk. mint a hőösszegé. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. s nem azt az időpontot.a többi befolyásoló tényező miatt.ra jellemző állandó érték. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. közepes törzsű. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. jelentősége igen nagy volt. amely azonban . különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. 292 . illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. A metszés szerepe. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . sudaras koronaformák metszésének szerepe. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. hogy a virágzást veszik alapul. igen eltérő volt. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. koronaformát alakítottak ki. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. 10. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. illetve veszünk figyelembe. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó. a virágrügyképződést szabályozzuk.bizonyos határok között változhat. Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. illetve tőből eltávolítjuk.3. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál.

illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. A fák koronájának kialakítása.~ 10. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10. fenntartása. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. ifjítása szerint. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. gyümölcsberakódás) választjuk meg.1. ábra. közép hosszú. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. A vesszők hosszú. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. ábra). . az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. Aminőség javítása. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú.1. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. Ezek között a karbantartó metszés. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik.

A termőegyensúlyban lévő. . ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. illetve a termőrészképződést serkentjük. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. vagyis a vesszők. Minden rügy kihajt. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását. középerős és erős metszést különböztetünk meg. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. előidézve az egész fa gyors pusztulását. gyenge metszés a vízhajtások. a termőrész-berakódás azonban elmarad. A beszáradó. a vesszők. az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). rövid. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. cseresznye.a suháng koronába metszésekor.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. illetve a felkopaszadás csökkentésére. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. gyengén metsszük. a korai felkopaszadás elkerülésére.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. középerős hajtásnövekedésű. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. .a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges.meggy-. A mérsékelt. a kevésszámú virág megkímélése céljából. A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. laza. két erős és hosszú. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. illetve a következő évi terbiztosítására. Karbantartó metszés során: . hosszú hajtásokat kapunk. . . . az erőseket nem].az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére. a terrnőre fordulás előtt. . Koronaalakítás esetén: . illetve visszametszésétjelenti. A középerős metszéssel. egy pedig gyenge.almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére.a meggy termőfelületének növelésére. illetve a termőrészifjítás során gyenge. 294 . illetve fenntartását. a termőfelület növelésére.

vastagabb) első-. a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. 295 . A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. veszszőritkító metszés. ágak visszavágását. rügykímélő. az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát.Fejletlen. az egyenletes gyümölcsberakódást. vékony. a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít).Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret. annak ellenére. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. vesszők) irányul a ritkítás. A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. vagy tápanyag. rövid.A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. közepes vagy gyenge). méret. minőség. A metszés mértéke (erős. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása.Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . szín). mérete)? . hogy kevesebb nyesedék képződik. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. segítve az optimális hajtásnövekedést. minden képletére kiterjedő. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma.Az erős metszést a vesszők. . bokrokat. esetleg technológiai hibákat feltételez. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. vastag. az egész fa kedvező megvilágítottságát. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). igényes. amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. fejletlen vesszők. gallyak. a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. hosszúsága. .Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma.és vízellátottsági hiányosságokat. valamint szélességét. .Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. vastagsága)? . erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. valamint a termőegyensúly biztosítása. a fa minden részére. másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. színeződés)? . kevés virágot tartalmazó rügyek.

hanem víz. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet.2.és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. Az előbbiek alapján megállapítható.nem várt helyeken". Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. a sebek még a nyáron begyógyulnak (10. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. de soha ne távolítsuk el tőből. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. mint a téli metszés hatására fejlődők. . a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő.ábra). az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás. kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen. hogy az a legkedvezőbb. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. levélzeilik laza szövetű. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha). Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől.a . az egyenletes terméshozást segíti elő. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. tehát nemcsak árnyékolnak. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket.Későbbi termőkorban. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek.és méretbeli kiegyenlítődését. azaz a fa optimális alakját rontó . Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható.a sebektől távol. Az évről évre megfelelően alakított. visszavágására. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. rügyeik fejletlenek. 296 . Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben. Később már metszőollót kell használnunk. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni.a lecsüngő és a felfelé álló.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét..

3. Vízhajtások eltávolítása.2. a virágzás előtti állapotig metszeni. 10. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét.. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét.. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. A téli. 297 .és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. kézzel 10. . ha a fa minden részét érinti a metszés.metszőollóval ~ . ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. legalábbis akkor. ábra...5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni.1. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre. és annak hatásai . A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott.1. . Egyes fajok esetében (őszi.

A rügyfakadás utáni metszés. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. illetve a vázágak. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. Ennek során fiatal. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. a június második felében végzett zöldválogatás. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. barnulásához vezet. mintha az előtte vagy utána történne. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. A hajtásválogatás. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. amely a kambium részleges elhalásához. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. 298 . vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. fehér. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. a sziromhullás utáni metszés. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély.és mellékvezérhajtásokat. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként.

. ábra. A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. körte-.3. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. A hajtásokat csak ritkítsuk. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. őszibarackfák esetén. Az ilyen fákon a nyári. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). nyárvégi csonkok.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. valamint a függőleges. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. ábra). illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad.3. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. Nyári metszés 299 . A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán.

. későn csúcsrügyben záródó alma. közvetlenül a szüret után. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. 10. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása.és körtefajtákon augusztus második felétől. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. elhúzódó vegetációs aktivitású.egyes években javítja a virágok funkcióképességét. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. július elején. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük. hogy a körtét július közepén. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). Meggy. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni.fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig.Általánosságban megfogalmazható.javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. hangsúlyozva. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. szerepe megváltozott az új típusú. az érésmenet lassításával: . . színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. az almát.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. 300 .csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. nagyobb állománysűrű­ ségű. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. az őszibarackot pedigjún ius végén. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. A metszés jelentősége. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. Az optimális időben. . tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. a vegyszeres növekedésszabályozást. . végeredményben fokozza a termésbiztonságot.2. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni.3. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét.

d = hajtásleívelés 301 . . A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű.hajtáscsavarás. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású. . a vesszők kitámasztása az alakító metszés.4. ellensúlyozására. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. J0. . A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja.hajtások letépése. 30°-0S szöget bezáró elágazások.4. ábra). c = vízszintes helyzetű. a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai. Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb.A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. Ilyenek például: .oldalkarmegtörés (roppantás).az oldalelágazások eltávolítása szakítással.törzsbemetszés. ábra. szakítása. . vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0. követően végezhető. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. a a= függőleges helyzetű.

A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. valamint auxinra van szükség. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . a produktív termőfelület növekedésével. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. annál erősebb a hajtásnövekedése. ebben az időszakban . amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. A fák méretének csökkenésével. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. és növekedik a hajtások elágazásának szöge. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. az auxinképződéssel magyarázható. a vázágak. csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. A fiatal. sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. a vázágak. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. mivel az évenkénti metszés. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. vezérvesszők kitámasztásakor.súlyos fertőzésektől eltekintve . másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb. minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. illetve kül302 . Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. illetve a sebkezelés .

külső részeinek erős növekedése. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. amikor kevesebb a termés. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. Minél nagyobb egy fa. amelyek elágazáshoz közel találhatók. Az optimális szerkezetű. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. míg a nagyobb sor. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. a belső árnyékolás) is. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb. A fa belső. a felkopaszodás. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. Túlzottan erős növekedés esetén. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. mint az alanyhatás. E sebek gyógyulása az évek során 303 . a sebgyógyulás üteme kielégítő. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. A "magányos" sebek (törzsön. mint azok. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. mennyire fontos a jó koronaalakítás. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja.ső és felső részei.és tápanyag-szolgáltatása segíti. Az előbbiekből is látszik. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. A legföljebb l . Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. tápanyagtermelő képességét.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő.

vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat. Itt az oldalelágazások szakításával. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak. Hátránya az. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át. ábra. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. . A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). ezért annak legaktívabb része. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10.5. a kívánt magasságot megtartó 304 . gallyakat a központi tengelyről a téli. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul.5. csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. jól megvilágított állapotát. a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével.·" l l' l . Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. tél végi metszés során tépjük le. Az a legkedvezőbb. Hajtás (vessző) tépése. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken.bár sohasem szűnik meg . Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél. ábra). szakítása A fák magasságának korlátozása. illetve a fák méretének. és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. mint az eltávolított rész. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük.

hogy egy-egy. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit.) gyakran előfordul. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb. de egymástól különböző távolságra. esetleg túltrágyázás. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. A mély. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. A túl erős növekedésű fák gyengítése. A tépések következtében keletkezett. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása. sok csapadék stb. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. túlzott június i hullás. A megtörést úgy kell végeznünk. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát.technológiai eljárásnak tekinthetjük. de a háncs.3. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. árnyékoló. függőlegeshez közeli irányú. nem 305 . szilánkos töréssel megszakadj on. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze.3. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása.

azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású. 'Pirtósp ur'. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel.4. birs.2. amikor pl. Cuitar és újabban Regalis ). amelyek re jellemző. mert a hatóany aga cytokinin. Termésszabályozás 10. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. Szintén fontos. jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk.a terrnőre fordulás gyorsítása. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. kajszi.termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. cseresznye. nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk.közvetv e . szilva. Ez határozza meg. a hagyományos módszer ekkel metszéssel. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. . lásd pl. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak.1. Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. körte. 10. 306 . Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. táblázat).3. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. hanem: . az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. Hangsúl yozzuk. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). őszibarack. 'Redspu r'. 'Golden spur'. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. ehhez 5. a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. 'Delicio us'. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda.szükséghelyzetben. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében.3. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván. Az olyan almafajták esetében.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1. ami . A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár.3. fejezetré szt). Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. naspolya. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. metszést kiegészítő eljárásokkal . . 'Starkrim son'. vagy hiányos elágazódás jellemző. 'Wellsp ur'.1. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál.4. meggy.

szeder. Általános összefiiggés szerint.a fajoktól eltérő mértékben. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. szamóca. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. 1997 adatai nyomán. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. málna.b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. csipkebogyó. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. dió. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 . 10. táblázat.3. különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén. fekete ribiszke.3. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke. köszméte. Ugyanezek hajlamosak. homoktövis. táblázat).

málna. s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ. . .Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom. . a virágzáskori kilombosodás mértéke. méhcsaládok életképessége. illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. A megfelelő terméskötődéshez. Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének. uralkodó szélirány. . bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. mint például a málnánál. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása. elhelyezése és száma).és másodrendű. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van. erőnléti és egészségi állapota. illetve azok termékenyülési arányának.A virágzás ideje és időtartama. termővesszők típusa és megoszlása. virágzatonkénti virágok száma.) . az embriózsákok fejlettsége.Virágzási hajlam.).A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl. vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. bodza. a virág(zat)ok fejlettsége.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága.A fajták öntermékenyülési hajlama. A szamóca esetében az volna a kedvező.A gyümölcstermő növény kora. . ha a virágzatokban csak az első. a termők életképessége. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. apomixis előfordulása. szél). . A terméshullásra nem hajlamos. 308 . mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző). a terméshullás megakadályozásához. A ribiszke. áfonya.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet. legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés. csapadék. fény. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma. a hibékre jutó virágpor mennyisége. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. virágnyílási ·sorrend a virágzatban. . illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. a virágok termékenyülőképessége. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. szeder) természetes velejárója. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. áfonya. a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. . mennyisége és eloszlása.A virágzás előtti időszak fenológiai menete. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. hiszen a résztermések száma. ribiszke. (Parthenokarpia.

.A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői. öntözés.Az első. tápanyag-.Megtermékenyült virágok száma. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás. amelyek elsődlegesen az ún.). A terméskötődésre. "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. almánál és körténél virágzatok szerint). Botrytis stb. a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége. illetve állati kártevők . illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma).). . növényvédelem. Erwinia. tápanyagellátás. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza.Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai. . illetve nyári metszés időpontja és mértéke. . . termővesszőtípusok szerint. szüret időpontja stb. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. valamint a fák kora. a bibék ismételt megporzásának lehetősége). víz. a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. fagy elleni védekezés. s a virágokat károsító vírusok. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. .A virágzás alatti időszakban megjelenő. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. . növényi kórokozók (pl. a kötődésfo­ kozást.A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. termésritkítás. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez). erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell. . . időjárás).Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány.A gyümölcsök kifejlődéséhez. egyéb regulátorok használata stb. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. Monilia. Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. öntözés. vegyszeres hullásgátlás ). Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 .A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés.A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. a fa koronaszintjei és ágai szerint. A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához. virágritkítás. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról. vegyszeres terméskötődés-fokozás. még beérett állapotban is.). növényvédelem. ún.és asszimilátum-ellátottság. . .

termőhelyek és a fák kora szerint változik. késői szüreti idővel bíró alma. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. éppen olyan szabályos folyamat. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek.ság. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. amely visszafordíthatatlan. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. mint maga a termés leválása.ez okozhat terméshullást.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti. a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ. ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. . A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. A hullások számát. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. ha már az induló terméskötődés is kismértékű.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. Az utóbbi minél nagyobb.tisztulóhullás. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók. . Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. annál több hullási periódusra lehet számítani. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. A szakirodalom ban faj. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. de ennek szabályos. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és . s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. 1997): . előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg.és körtefajtáknál jöhet számításba.szüret előtti hullás.közvetve . különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik. évjáratok. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja. mint a lombhullás. 310 .

A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. 'Rubinette' stb. 'Érdi bőtermő').). 1989). A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. A terméshullás dinamikája termőhelyek. 'Red Delicious' standard változatai). A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). az almával vagy körtével ellentétben. . Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le. évjáratok. 'Mclntosh'. A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság.). . hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. . Meggynél szüret előtti hullás ritkábban. 'Téli arany parmen'. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. ezért nem választható szét két részre.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás. különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl.nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. 1997): . 'Cox's Orange Pipp in'. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. 'Sampion'. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. ezért leginkább várható a túlkötődése is. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő.rövidebb vegetációs idejű.tripioidok nagy része ('Close'. . A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. 311 . 'Boskoop' stb. mint a nyár végén érőknél). vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. 'Mutsu'. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. az érés ideje szerint is változhat. Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz.gyenge termőképességű. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet.

A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. illetve a cseresznye és a meggy között. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. . őszibarack. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. elsősorban a következők miatt: . ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra.10. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében.3. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni. Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. körte. szilva.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. körte. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. kajszi) a termőfelület kialakítása után. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. illetve megfizeti-e a piac. .nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben. kajszi. A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). . alma. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk. ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. még ott is.4.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. cseresznye). Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. 312 . hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában.2. .nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos.és termésritkítását.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. őszibarack.

szedési teljesítmény fokozása. 3. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. szilvamoly stb.kedvező fakadási és kilombosodási erély. .a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése.a fejletlen.a fák általános egészségi állapotának.göngyölegszükséglet csökkentése.és vitamintartalom. 2. . Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése . monília. 4. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. .szárazságtűrés fokozása. ikergyümölcsök eltávolítása.tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. Folyamatosan mindaddig végezhető. a fák téltűrésének fokozása. az ágtorkok sérülésének. barackmoly.rendszeres terméshozás elérése. Gazdasági előnyök biztosítása . . .minőségőrző szüret.túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése.altemancia megelőzése. . a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 .a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl. A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük. A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ. A gyümölcsminőség közvetlen javítása . . aszálykár mérséklése. . termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése.az ültetvény életteljesítményének javítása.gyümölcsnagyság növelése.). .szabályos gyümölcsalak növelése.a túlterhelt gallyak sérülésének. a korona széthasadásának megakadályozása. .A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. .a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása. letörésének. . . .gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb. . kedvezőbb cukor. . . A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve.szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése.jobb színeződés. A termésmennyiség növelése .árbevétel növelése. . . 5.a hajtások beérésének. . fejletlen terméseket távolítjuk el. a gyümölcsminőség közvetett javítása . 1997): l. kondíciójának megtartása. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása. a fák télre való felkészülésének elősegítése.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége. Elsősorban a kicsi.koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám. almamoly.

Itt a termésritkítást célszerű elvégezni.asszimilátumkiszolgálást kapnak. ha csoportosan állnak. hatása kiszámíthatatlan. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk. hogy jó minőséget akkor érünk el. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni.gyobb szerepet tölt be.) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. A termésritkítás egyéb céljait (pl. a fák összes termésszámától függetlenül. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések. illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára.az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon. hanem az a tény is. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. Fontos körülmény. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. a későbbi. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt.terméseket eleve leszedjük a fáról. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással). a termőhelyi adottságokat. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. az időjárási körülmények et 314 . beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is.

A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981.és az egységesség érdekében .nem aszokásos módon alkalmazunk (pl. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. ezért . Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. vagy a nitrogén őszi kijuttatása). Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése. amelyeket azonban . amely gáz halmazállapotú. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel.4. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be.10. Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún. .) is. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése.a l O.3. Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén.3. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. CEPA). de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. Az etilén az egyetlen olyan anyag. 4. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. Roi-Fruct) készítmény is. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye. 315 . amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül. tápanyag-visszapótlás stb. különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC.2. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. belsőrügyes metszés). Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. Ebből következően két megoldás kínálkozik. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. a hajtások és vesszők lehajlítása. vagy a gyökérmetszés. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. a növényekben is képződik és hormonhatása van. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult.

A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt. héten. 2 = különböző időzítésű kezelések. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai.4 124. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése.5 94.0 139.3 119.2 !36.3 77. 5.3 58.3 66.0 67.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk.0 A kezelést virágzó dá rdák aránya.2. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években. sőt. akkor sem.9 % 142. 1981 ). táblázat. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 . Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl.9 163.0 136.3 117. táblázat). a gyümölcsritkító hatás egyértelmű. 8 100.0 100. Ez utóbbi szempontból az 1974. de ismételt permete10. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.4.0 129.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen.5 98.5 192.0 143. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében.1 121.0 94.9 82. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés.0 100.0 100.7 157. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú.3 113.3 114.9 164.0 86. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik. az ebből származó termés mennyisége hasonló.4.6 132. évi adatok ellentmondásosak.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104. először a sziromhullás utáni 5-6.0 73.2 115. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.9 136.3 154.

5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. a túlzott nitrogénellátottság. Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). majd egy parakambium képződik. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. vagy végzünk hajtásválogatást. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. a 2. héten (McARTNEY és LI. Felfedezték. a többi hármat pedig hetenként. 317 . édes tapintású felszíni paraszövetet. táblázat). A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. parathion. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. például fagyhatás. A készítményt esetenként vizes oldatban. vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. ilyen például a 'Golden Delicious'. A parakambium hozza létre azt a barna színű. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. színeződése.4. ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). 1998). bizonyos növényvédő szerek (pl. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. A budapesti Phylaxia Rt. 1991). az elsőt sziromhulláskor.5-triklórfenoxi-propionsav. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. a virágzást követő 9-12. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme.5. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE. vagy a réztartalmú készítmények). virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. nyári metszést. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. tankkeverék formájában. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. ami a minőségcsökkenést eredményezi.

1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. ún. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. táblázat. de két alkalommal: először akkor. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető.5. 'Starking Delicious'. A Phy-Gold nagy előnye.10. BUBÁN és TURI. 1999). s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. 1979. 1999). Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. 1972. 318 . Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. "zöld" készítmény . 6. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. BUBÁN. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. 'Topred'. táblázat). ha a virágzatban a középső virág kinyílt. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. A piros Deliciaus fajtakör (pl. A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O.

A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt.10.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai. 7-8-i -4°C lehűlés után.egy hetet nem meghaladóan . táblázat. 7.késleltető hatása. ha ősszel ethephonkezelést kaptak. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz. l O. táblázat. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések.8. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele.8. vagy még kevesebb volt kinyílva.93 gyümölcsök gyakorisága. mint amelyek már kinyíltak. táblázatoknál részletezett kezelésekkel . Kajszi.7 31.0 34. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb.és eredményekkel . A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak.késleltettük a virágzást. 319 . 1985) Kinyílt virág% ápr. június második felé- ben felmérve. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon. A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. 7. 14.02 0.7 18. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik. 7.93-1. fajta: 'Kécskei rózsa'. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10.és őszibarackfajták fáin a 10. és l 0. Téli (rügy) BUBÁN és Turi. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. táblázat). % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. táblázat).6.

a trágyafélék talajba munkálása. . a ta320 . 30 79 85 04. 19977/78. 10 36 52 04. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. ll. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul.10. a vegyszeres gyomirtás. Kezelések helye: Újfehértó.27. a talaj lazítás. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel).) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. héten. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. . a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát. Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN.4.8. fajta: Sunbeam. hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk.1.4. a mélylazítás. táblázat. a fűtakaró gondozása. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el. hogy lassítja a virágkezdemények. A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont . l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz.rügypikkelyeken belül. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt.29. Talajerő-gazdálkodás 10.26. 1985).hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. % Kinyílt virágok százalékos aránya 04. 17 61 70 04. a gyomirtás. Említést érdemel.(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. ezért legcélszerűbb. 10. . 44 88 95 04. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz.28. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. Mind a kajszi-. mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI.a kezeléseket ősszel.25. Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés.

ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű.az erózió és defláció elleni védelem. a csapadék befogadása és megtartása. . . .vegyszeres (kémiai) gyomirtás. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik. . 10. A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket.a talajszerkezet megőrzése. Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak. Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai. a különböző mű­ velési rendszereket. valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. a levegőzöttség javítása. kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés. ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt.1. kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható. . 321 . A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése. . . mégpedig: . mobilitásának és feltáródásának biztosítása. hogy természetbarát legyen a talajművelés.a tápanyagok kedvező körforgásának. .laj különböző anyagokkal történő takarása is. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása.takarásos (biológiai) talajművelés.a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést. hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket.4. A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún.1. valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve.a gyökérzet károsodásának elkerülése. . A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz. Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye.a gyomnövények konkurenciájának csökkentése.az állandó művelhetőség. . s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag.a talaj termékenységének fenntartása és javítása. . visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat.

A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán". E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. jelentős gyökérkáro sodást okoz. A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz. Rontja a talaj szerkezetét.különböző mélységben végzett. többszöri . kép). Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. gyomment esen tartani. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. A középkötött 322 . vagy annak jelentős korlátozására. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. A telepítés előtti. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap.

víz. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. hogy a nyár második felében. Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. október-november hónapokban van. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. Az altalajlazítás ideje ősszel. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. 200 l). A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. 323 . hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. Ősszel. Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. Kötött talajú ültetvényekben.és energiatakarékos legyen. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. vibrációs talajlazítást végezni.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést.

Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények.és káliumellátottsága. a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). a libatopfélék (Chenopodium spp. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. kötöttségét. Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani. A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. a betyárko rá (Erigeron canadens is). amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni. amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek.). amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. A herbicidek legbiztonságosabban az alma. Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban.).és körteültetvényekben alkalmazhatók. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). A vegyszeresen gyomirtott sávokban. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén.) fordulnak elő leggyakrabban. 324 . hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben. Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. a veronikafajok (Veronica spp. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni. ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media). Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét.

. Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . . mint a mechanikai talajművelés. A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. a fasávok takarónövényekkel fedése.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok. . A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: .állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül. . ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. . kisebb talajban a hőingadozás. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken.Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását.a sorközök fúvesítése egyenletes. bakhátmentes talajfelszínt biztosít.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás. Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható. . . A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. Ennek is köszönhető. hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése.bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak. kép). A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek. amely gazdaságosabban alkalmazható.és tápanyagellátásban (28. 325 . . A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény. mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. Az elő­ nyök olyan szembetűnőek.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k.a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: .a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását. különösen a vashiány okozta klorózis. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát. . mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. mint a gyümölcstermő növényeké.

mérsékelt víz. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség. 1-3 cm mélységre vetjük. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. veresnadrág csenkesz. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. 10. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. 15 cm-es gabona-sortávolságra. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható.9. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. 326 . mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente. Legbiztonságosabban az ország nyugati. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni.és tápanyagigényűek. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. márciusban-áprilisban és ősszel. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. réti csenkesz. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok. táblázat. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. bírják a taposást és a beárnyékolás t. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. amelyek növekedési erélye kicsi. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére.

Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják. félék felhasználhatóságát vizsgálják. de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. . sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek.elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. .nő a kisugárzási fagyok veszélye. hogy: .esetenként a kálium túlzottan feldúsul. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja. ..javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása.kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására. hogy mérsékelt víz. A talajtakarás hátrányos következménye lehet. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált. de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. .véd a gyomosodás ellen. A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. 327 . A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani.csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását. . A talajtakarás előnyei közé tartozik. Ez elsősorban a káliumra. . Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül.A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres.javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. . és Lamium spp. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. és extenzívebb kezelést igényel. a kaszálást és a taposást.a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer.és tápanyag-felhasználásuk legyen. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent. takaró. hogy: .

60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt. kép).A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. Az említett szerzők az l . a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. A szamóca talajtakarásának előnyei. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. faforgács. törek. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. 328 . tányérszem talajfelszín kialakítása mellett.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata.04-0. ámyékolótrágyázása. kép). széna.08-0. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását.05-0. az DV-sugárzással szemben ellenálló. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. fűrészpor. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra. fakéreg. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30.05 mm vastagságú fólia. Ezt évente ismételni kell (29. így szerves trágya. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l . de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. hanem azon is. Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. Használják az egyéves termesztésben. aprított papírhulladék is felhasználhatók. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására. több évig használható fekete fóliával. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. még fokozottabban érvényesülnek. 1979).O m 2 területre szerves trágyát terítenek. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. illetve növekedését gátolja. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt. komposzt. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni. de a 2-3 éves termesztésben már 0.5-1 . A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is. tőzeg. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák.2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS.15 mm vastagságú. l mm vastagságú fólia szükséges. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen.

tudományos megalapozottság nélkül végezték. nagy óvatosságotigényeL 10. A korszeru. 1979. PAPP. . Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. 1986). Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: . amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. A XX. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. genetikai tulajdonságok.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák. A fekete fóliás talajtakarás hátránya.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. . 1990. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni.növeini a talajtermékenységét. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni.növeini a termésbiztonságot. Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani.2. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét.4. A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. agrokémiai és növényélettani folyamatok. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba. PAPP. 1997). . . A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. így az ökológiai adottságok.

K. 0. 1979). elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. hosszú ideig. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 .és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. ezért jelentős az a talajtömeg. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV. A gyümölcstermő növények fejlett. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. 1971. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. PAPP és TAMÁSI. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. mint a lágyszárú növényeké. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén.és Ca-ellátottságuk. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-.3-1. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. kora ősszel a legintenzívebb. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké.és vízkészletét hasznosítani tudják. lehetővé téve a talaj tápanyag.és vízfelvevő képessége kisebb. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag. tápanyag.eszköze. Ezért is fontos. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-.0 mm hoszszúságú és 0. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van.0 mm átmérőjű. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő.1-4. amelynek tápanyag. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére.

E tekintetben a nitrogén. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. Így pl. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki.5-6. Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. a málna. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. többségüknek tavasszal újra kell képződni. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van.5 közötti talaj-pH (KCl). Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). A szilva. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe. A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. Vizsgálatok igazolták. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. a rügyek fejlődésében. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. 1986). A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. a meggy.és vízfelvételének hatékonysága. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan. 331 . amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel.és káliumellátás szerepe kiemelkedő.életében. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki.

P. A gyümölcstermő növények életében. mint hasznos. Zn. Ezek a következők: makroelemek: C. mikroelemek: Fe. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. Makroelemek Nitrogén. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. KIM g. K/Ca.és ammóniumformájában veszik fel. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. P. Ca/B. Valószínűsíthető. illetve annak szabályozásában. az intenzív hajtás. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. Az ún. P/Zn. a nitrogéntartalékok képződése időszakában.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg. Ca/Fe. K. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. S. N/P.mennyiségben veszik fel. Ca!Mg. H. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. Ca. nyár végétől a lombhullásig. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. Mo. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. K.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. 332 . A fehérjék. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). Ti.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. csak akkor érvényesülhet. N. Cu.és gyümölcsnövekedés időszakában. O. B. Mn. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. Mg. az enzimek. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. A makroelemek többsége (N. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. Ca/Zn és Fe/Mn. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat.

Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. a szilva. Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. a vegetáció korábban fejeződik be. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. a málna. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. a meggy. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. 1965. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . a dió. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. Foszfor. WILLIAMS. amelyek a levelekből elvándorolnak. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. majd elsárgulnak (31. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. 1965). nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban.és szénhidrát-gazdálkodásában. a reproduktív szervek képzésében. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel. a fekete ribiszke. A gyümölcsök nagyok. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. A levelek kicsik. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. A meleg. kezdetben világoszöldek. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . laza szövetűek. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. idősebb levelén jelenik meg. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak. a szeder és a bodza. Legtöbbet a levelek. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. kép). Aktívan részt vesz a növény energia. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú.

Elő­ rehaladott állapotban. lebontásában és szállításában.és vasellátottságot okozhat. 334 . s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található. Az elhalt barna. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. de a talajban alig vándorol. kezdetlen sötétzöldek. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. A foszforhiány tünetei. Meszes talajú űltetvényekben. 33.. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. valamint a vízben mért 5. A levelek széleitől kezdődően előbb világos. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. Először a hajtások legalsó. nekrotikussá válnak (32. 1979). ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek.igg.. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. valamint íz. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak.és fagytűrőbbek. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. mint a gyökerek. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális. Kálium. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. A kálium a legmobilisabb makroelem. kép). amelynek a száraz időjárás kedvez. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. majd csökkenő tendenciáj ú. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. A káliumhiány tünetei.és zamatanyagainak kialakulására. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. azok képzésében. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé.

de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. a xylemben vándorol. A kalcium felvehetősége. magnézium. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. gyenge gyümölcsberakódás). csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. magas kálium. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. Gyümölcsösökben a füvesítés. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. általában keményebb húsállományúak. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. akkor esőkken a kalcium-. ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. luxus káliumfelhalmozásra. 1968). Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. a levelek és hajtáscsúcsok felé. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. késleltetése. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben. 335 .és nitrogénfelvétel.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. 1972). a kötő­ déstől csak néhány hétig. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. mégpedig csak akropetálisan. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. 1989). amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. kb. hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. túlzott nitrogéntrágyázás. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. Kalcium. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. Az almagyümölcs be pl. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. erős metszés.

A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális.és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány. málna.és a K+Mg/Ca-arányokat is. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet.Kalciumhiány tünetei.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók.. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. gyakran erősen hullanak. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások . a talaj felvehető magnézium-. körte-. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában. alsó levelein jelennek meg. de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. kép).és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni. 35. A fehérjék. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben.. de a légköri szennyezéssel. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. cseresznye-. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. kálium. a levelek besodródva lehullanak. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. a talaj nedvességviszonyai. gyenge minőségűek. idő előtt érnek. és nekrotizálódnak. Magnézium. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. kép). A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. 36. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze.néhány csúcslevél kivételével . hanem csak közvetett tüneteinek (34. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz. hanem a K/Ca. A kalciumellátottságot levél. 336 . Kén.és kalciumellátottsága. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. meggy-. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb.. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása. 38.

1987). kép). csúcs i levelein jelentkezik. kép). különösen tömődött. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. a túlöntözés. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. 1987). az öntözővíz magas bikarbonát.és körtefajták. ezért gyakran az ún. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. Vas. A gyümölcsfák a vasat Fe{. 337 . A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben.a gyümölcstermő növények. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet.tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . majd a levelek szélein barna. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. Az alma. A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra. a szilva. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb. A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. Cu-.képződéshez.permetező trágyaként hatva . Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. a szamóca és a málna. a termesztéstechnológiai hibák. mezoelemek csoportjába sorolják. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. A jelenleg használatos növényvédő szerek . Az egyes gyümölcsfaj ok. Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. az őszibarack. Zn. a birs. az időjárás alakulása. a cseresznye. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. amelyek még gyógyíthatók. vaskelátok formájában veszik fel. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. a körte.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. de az erek zöldek maradnak. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt.

majd elhalása. de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. Bór. parás üregek formáját öltik. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. üvegszerű. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. osztódó növényi részeken jelentkezik.és mangánhiányhoz hasonló. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. Mangán. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. és ennek következménye lesz az alakváltozás. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. szilva. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. Az elhalást az idézi elő. majd elhal. 1983). Hiánya a fiatal. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. A mangánhiány a vas. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. Az ún. összefiiggő területet. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. barnás színű szövetelhalások formájában. A belső parásodások kb. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. A sérült részek további növekedése akadályozott. cseresznye. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. hanem egyéb tényeidézik elő. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge.

Fontos alkotó része több enzimnek. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt.2. Az ízközök rövidek. keskeny. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. A cink számos enzim alkotórésze. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. elbamulnak és lehullanak. 10. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 . és rozettaszerűen helyezkednek el. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. A tünetek leggyakrabban az alma-. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket.4. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma.és meszes talajokon várható. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. Megjelenése a homoktalajokon körte-. Cink. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. szilva és a málna a legérzékenyebb. kép). mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. körte. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. szilva. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak. kép). alma-. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel.1. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. Bórhiány elsősorban a laza homok. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet. amely a vashiányra nem jellemző. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. birs-. szilva.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel.magház körüli részeken intenzív (41. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása. A levelek törékenyek és klorotikusak. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. Réz.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság.

A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH.10. humusz-. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. illetve növelésére.13. Talajvizsgálat.ságok határozzák meg. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. pH-értékét. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. 1994). Egy-egy átlag talajminta. A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni.és magnéziumellátottságát a l 0. A talaj kedvező foszfor-. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. kálium-. DIETZ. magnézium-. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. 20-40 cm. 1977. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. táblázat). cink-. amely részmintákból tevődik össze. 1984. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. 340 . akkor a hiányzó mennyiséget pl. mangán-. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. oldható foszfor-. a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. bór. gyümölcs) tápelem. gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. -10. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. FABY és NAUMANN. a gyümölcs minőségének alakulásával.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. 1986). A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét. táblázatok tartalmazzák. kálium. vas-. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható.1 J. CaCOr. N-műtrágyázással pótolni kell. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. hidrolitos aciditását.és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről.

20 jó 3.12.50 < 1.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok.1 O.és laza talajok l 0.50 < 2.51-2.50 < 1.00 2. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS.50 0.01-2. táblázat.01-1.71-1. táblázat.50 1. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.91-2.50 < 3.70 <0.50 0.01-3.51-2.00 1.51-3.51-1. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs.41-3.00 < 1.00 0. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.91-2.21-2. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm.20 <0.41-0.01-4. táblázat. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .51-1.50 2.21-1. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.50 < 3.00 < 2.71-1.90 1. táblázat.00 igen jó 4.50 2.50 1. vályog agyagos vályog. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.10.00< 3. 13.00 1.90 1.70 közepes 2.51-3.11.00 1.40 1.50 1.40 gyenge 2.

Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva.sok más szerzővel összhangban. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. Ekkor szedik az almatermésűek. amely a vegetáció kezdetekor. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. A mintavételi terület 3-6 ha. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről. táblázat. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. vagyis az ásványi Nmennyiség.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0. táblázat). Az első komponens az Nm. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően. l 0. inkubálás. A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. A második összetevő a N-szolgáltatás. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. vagy az a N-mennyiség. Fontos követelmény. 1994.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . kifejlett. hogy a fajtára jellemző. mint N-műtrágyát veszik figyelembe.becslésekre támaszkodva.A módszer lényege tehát az.két komponensre bontják.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható.14. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm. PAPP és TóTH. Ez a komponens jól mérhető. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor . A levél.14. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják. hidrolízis) határozható meg. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre.n-készlet.

5 1. Tápanyag-kivonási értékek.8-1. A gyakorlatban eddig N/K.5-1.6 2.20-0.20-0.30 0.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja. táblázat tartalmazza.9 1.60 0.25-0.5 1. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.6 2. %) p K Ca Mg 2.80 0.4-2.30-0.15. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.5 2.70 0.4 0.0-1.5-2. Rendszerint évente végzik.7 2. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.8-2.16-0.9-2.20-0.30 0.0 2.0 2. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY.24 0. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.40 Szilva Cseresznye. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.6 1. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0.25 0. 1990. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .2-1. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.30-0.40 0.6 1.40 0.5-2.4-3.4-3. 1992).1-2.30-0.18-0. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot.5 1. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.2 2. táblázat.25-0.60 0.szárazanyag %-ában.0-2. A levél tápelemtartalma .5-3.4 1.4-2.30 0.1 2.6 2. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is. Az alma.0 1.5 1.25-0.18-0.40 0.0 2.8-1.40 0.6 1.5 2.0 0.20-0.5-2.23 0.1 2.0 1.7 0.2-1.4-3.0 1.40-0.1-2. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is.25-0.20 0.15.25-0.9 2.0-3. KÁDÁR. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.2-1. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.5 1.1-2.16 0.0-1.6-3.20-0.30-0.35 0.6-3.0-2. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún.40-0. l 0.0 0. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.2-1.30 1.25-0.8-3.30 0.6-3.

tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek.0 10.0 0.5 K20 (kg) 2.5 1. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0. vontatott nagy vagy túl nagy.0 5.0 3.0 P2 0 5 (kg) 0.5 2. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 .0 10.0 5.0 5.0 4.0 4. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik.0 1.16.8 1. táblázatban találhatók. táblázat. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1.5 3. l 0.0 4.0 2.0 12.5 1.0 9. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.17 táblázat.0 1.0 1.5 0..16.0 4.5 1.

amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe.17.és humusztartalmát megőrizni. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. 10. megnyúlt sejtű szivacsos. a lombhullás vontatott menete. különösen alacsony szervesanyag. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. a vegyszeres gyomirtás. a műtrágyázás.4. A hosszabb élettartamú ültetvényekben.17. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések. A l 0. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. 345 . a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez. a lombozat színeződése. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása.2. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. A talaj szervesanyag.2.és humusztartalom esetén.A 10. de méginkább gyarapítani kell. túl puha túl csekély. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. de a talajművelés módja. üres.

0-17.0-9.5 7. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. VII.5-10.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere. 24. VII. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű.5 9. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok.0 anyag.0 7. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje. táblázat.5 homok homok homok v. IX.5-28.18. VIII-IX. v. IV. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák.0-15. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben. v.0 11.0-9. 21. VII. IV.5 8. IV-V. agyag homok v.0-10. IV. vályog homok.0-9.0 8.0 346 .5-10. IV. kevés meszet tűr mészkedvelő 24. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV.0 10. VIII.5-21. 17. v. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. vályog homok.0-10.0 14.5 14. IX. VI. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag. IV.0-16.0 IV. vályog anyag.0 17. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10. VI. IX.5-21. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába.0 9.5-28.5-21.0 7.5-5.5 4.5 17. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába..5-21.0 17. vályog homok.5-14.0-26. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását.0-17. X.0 14. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai.

hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. káliummal. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. különösen abban az esetben. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. hogy a foszfor minden talajon. 347 . fajta biológiai sajátosságai. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. A műtrágyák érvényesülését az alany. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. árnyékolótrágyázás. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban.szervestrágyázást. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún.18. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. Műtrágyázás. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. ezért is kevésbé hatékony. A szervestrágyázás ideje ősszel. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. október-november hónapokban van. különösen a mikroelemek mennyiségét. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. öntözés) jelentősen befolyásolják. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0. táblázatban találhatók.

20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges. AzAl-módszerrel kiszámított. 348 . táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során. Az így kiszámított Al-P 20 5. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét.11. csökkeníve a műtrágyaadagokat. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. és 10. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni. ha-ként szükséges P20 5. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. valamint a gyümölcs minőségére. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. az ültetvény kondíciójára. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. csak káliumszulfát használható. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel.és magnézium-alapellátottsága. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-. a termés mennyiségére és minőségére. Fenntartó trágyázás. de nem is indokolt.a 0-60 cm-es. a 0-20.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. Nitrogéntrágyázás. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére.törzses gyümölcsfajok esetében. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve. tekintettel klórérzékenységükre. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma.12. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. kalcium. kálium-.

és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók. valamint kémhatása befolyásolja. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom.és káliumtartalékától függ.és káliumkészlettel rendelkeznek.és káliumtrágyázása. A gyümölcsösök foszfor. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. egyedi kiszórása. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti. nyár vége. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. vagy kora ősz.és agyagtalajú ültetvényekben 349 .nem szükséges évente végezni.tekintettel arra. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni.és káliumtrágyázás. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. mivel könnyen mozog a talajban. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható. gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület. május második fele. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár.és mésztartalma. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást . elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. hogy a sorközi művelőút. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye. Az ültetvény kedvező foszfor.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. agyagásvány. A gyümölcsösök foszfor. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. ezért a foszfor. hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni. Vályog. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó . ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni. Foszfor. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor. a foszfor. További probléma. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. Kötöttebb talajokon a foszfor.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik. hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete. Olyan talajokon.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. A foszfor. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás.

A gyümölcsösök fenntartó foszfor. 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium. táblázatban közöltek alapján. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. A könnyű. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra.20. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.és magnéziumtrágyázás.és káliumtrágyázást.19. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás. Minél nagyobb a trágyaadag. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb.és káliumtrágyázásra. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 .és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. Az erősen lúgos. l 0. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg. vagy további vizsgálatoktól fi. Alacsony Al-oldható foszfor. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre. táblázat. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor.19.

A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. 76 1. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat.35 1. Füvesített ültet351 . Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el. Mikroelem-trágyázás.05 1.l 0. mert felvehetőségük korlátozott. táblázat. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel.különösen az almaültetvényekben .53 0. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott. Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek.20. mint egyszerre nagyobbat. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0. Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni. 1990).

A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. 352 . 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. Zn EDTA) gyógyítható ily módon.és tápanyag-ellátottságának javítására.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. Tápoldatos öntözés. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. de erről meg kell győződni. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. szélcsendes időben végezzük. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli. A makroelemek közül a nitrogén. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. elsősorban a lombozatra. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. de használatuk igen költséges. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. a kezelést meg kell ismételni. Az oldatokat frissen.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. Sequestren 138 Fe). Használatuknál a levél.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. néha több napot vesz igénybe. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat.

több makro. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. Tápoldatos öntözésre csak jól. 10. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas.és káliumellátásának javítására. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg.és mikroelemet tartalmazó. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. Ez a magyarázata annak. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-.4.3. Sok-sok felvetődő agrokémiai. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. fiziológiai.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor. A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak.5%-os töménységet. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. 1-0. A csapadék területi eloszlásában is 353 . hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. 1987). Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz. 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. érthetővé válik a csapadék változékony természete.2%-ot. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas.

illetve a 20. Klimatikus tényezők c. 1987). a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag.a tenyészidőszak jelentős részében . a hőmérséklet. A vízhiány olyan mértékü lehet.minden talajban raktározódik. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz. Mind mezőgazdasági. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk. A csapadék hasznosulása a talaj típusától. a páratartalom és a szél. táblázat). A mérsékelt égövben ezt a IV-IX. 1993).a párolgási veszteség ellenére is. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál. A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen. a növény fej lődését.fejezetben).igen nagyok az országos különbségek. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10.1. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre.21. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét. különösen ha a talaj kötött. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak.0. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. valamint az időjárástól függ. 354 . Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában. Aridés félarid éghajlat alatt. míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI. ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal.1. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. A fejlődéshez a fajtától. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9. A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. Ez a csapadékmennyiség ugyanis . vagy nagy nedvességtartalmú. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani. A sugárzás. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása. de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé.

az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába. A termés mennyisége. A feltételes öntözési zónában. 19.8 2. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi. Pl.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk.3 4.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése.5 14.7 X. 2.9 20.6 5.3 17. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek.7 3. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés. 25. Az utóbbi időben a víz.0 18. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll.1.4.8 5. 1973.5 határok között változik. 1989).0 4.1 22. A terület mikroklímája.8 10.4 17.10.6 37.3 25. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést.1.9 VI. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg.9 VIII. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.6 16. A fajlagos levélfelület 4.5 23. 4. Ez arra hívja fel a figyelmet.9 16.3.0 26.6 8. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. 5.1 30. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése.1 18. átlagos értéke 1. 18.2 28. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége.6 30. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása.5 IX. 24.0 8. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően. 3.8-1. 10. ariditási tényező ad tájékoztatást.3 VII. 355 .0 5.21. ahová hazánk is tartozik. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0. táblázat.2 18. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún. 7. és az öntözés indokolt (SZALAY.0 20. A növény fenológiai fázisai.2 23. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa.0 16.

holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. J0. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. 356 . amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. Ezért a vízigényszámításoknál. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget. A talajok vízkapacitásának (VK). így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik.22. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. akkor a levelek sztómái bezáródnak. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. táblázat. A termés mennyisége. hasznosítható víztartalmának (DV). A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát.A terület mikroklímája. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. A 10. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. táblázat a talajok vízkapacitásának. Ellentétes esetben a sorok között az ún. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza.22. valamint a gyümölcsök mérete. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. Ha a növény vízellátása (pl.

75 0.40 0.55 0.50 május június július w Vl -.65 0.30 0.25 0.30 0.30 0.20 2 0.40 0.55 0.25 0.35 l 0.30 0.30 0.20 3 0.30 0.20 0.60 0.40 2 0.40 0.20 0. Szeptember l.35 0.20 0.35 0.25 0.60 0.35 0.30 0.80 0.35 0.70 0.30 0.30 0.45 0.20 0. Október l.25 0.30 0.23.25 0.20 0.20 0.20 0.25 0.45 0. Július 20.35 0.65 0. Szeptember l O. 0.20 3 0. Augusztus l.60 0.20 0.20 0.65 0.30 0.40 0.25 0.20 0.25 2 0.45 0.30 0.45 0.50 0.70 0.30 0.55 0.25 0.35 0.25 0.70 0. Augusztus 10.30 0.50 0.45 0.20 0.30 0.35 0.70 0.50 0.35 0.20 0.30 0.20 0.20 0.55 0.75 0. Szeptember 20.45 3 0.35 0.50 0.40 0.25 0. Október 10.20 l 0.40 0.35 0. Augusztus 20.30 0.70 0.20 0.65 0.25 0.30 0.40 0.25 0.50 0.60 0.20 0.20 0.20 2 0..70 0.50 0.30 0. Október 20.50 0.30 0.35 0.50 0.20 0. táblázat.35 0.50 0.40 0.40 0.40 0.10.60 0.50 0.25 0.20 l 0.35 0.30 0.45 0.60 0.J .45 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.55 0.30 0.40 0.40 0.75 0.25 0.75 0.35 0.35 0.30 3 0.30 0.30 0.60 0.30 0.45 0.50 0.70 0. Július 10.55 0.

40 0.55 0. Október 20.20 0.40 0.50 0.20 l .35 0.65 3 0. -- szeptember dekád október november 2 0.23. Szeptember l.20 0.65 0.20 0.55 0.65 0. Szeptember 20.30 0.75 0.50 0.20 0.60 0.55 0. Szeptember l O.70 0. Október l.70 0. Július 20.40 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.65 0.70 0.70 0.20 0..58 l 0.20 l 2 3 0. Augusztus 20.50 0.56 0.53 0.60 0.70 0.35 0.60 0.55 0.60 0.70 0.50 0.60 0.20 0.20 0.20 0.l Vl oc A 10.40 0.75 0.55 0.70 0.60 0..70 0.20 0.60 0.20 0.62 2 0.40 0.50 0.75 0.50 0.20 0.50 ' 0.55 0.30 0.20 0. Július l O.30 0.20 0.20 0.55 0.45 0. Október 10.50 0..50 0.70 0.50 l 0.80 0.20 0.50 0.30 0.25 0.20 0.65 0.25 0. Augusztus 10. Augusztus l.50 0.52 0.20 0.30 0.50 0.50 0.65 0.20 0.65 0.45 0.50 0.55 0.75 0.20 0.30 0.20 0.20 0.55 3 0.20 0.60 0.20 0.50 0.\.20 0.20 0.60 0.40 0.30 0.45 0.20 0.80 0.52 2 0.30 0.40 0.20 0.50 3 0.55 0.60 0.70 0.30 0.35 0.30 0. 35 0.65 0.25 0.

Közismert. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is.15 0. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása.50 0.24.25 0. .45 Június 10. az " tlpusu ka an mert paro1 .30 0. Június 20.30 0.50 0..30 0. táblázatok tartalmazzák.23. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg. Július 10.40 0. .35 0.30 3 0.35 l 0. Július 20.45 0.30 0. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10.45 0. 24.45 3 0. Július l. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.25 l 0. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye.35 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik.Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.40 0. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását.35 0.15 0. 0.20 0. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk.20 0.40 0.20 0.30 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható. A 10.15 O. Vagyis: .45 0. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0. l 0.23. . és a 10. 'db .30 0. .35 0.20 0. .15 359 .24. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése.35 0.40 2 0. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll. és 10. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.30 2 0.30 0. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" .25 0. táblázat. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik.20 3 0.50 0. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével. A növény fenofázisai.25 0.30 0. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.35 0. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. A vízigény-együttható meghatározása. 15 0. anyaga.25 0.40 0. amelynek mérete. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. .

Az öntözővíz beszerzése. 0.45 0. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.20 0. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre.20 0. el kell szállítani. Felszín alatti vizekből (talajvízből. Július l.25 0.20 0.25 l 0.20 0.25 3 0.40 0. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára.3.20 0.20 0.20 0. A napiak éjjeli üzemszünet.45 3 0. tavakból). de 12 hózőtelep.A 10.20 0. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10. Vannak ún.20 0. heti és évszakos tározók.20 0.20 0. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni.25 0.25 0. illetve csapadékvize t el kell vezetni.24. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet.20 2 0.2. Július 20.20 0.20 0.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik.20 0.20 0. A tározók lehetnek napi.20 október o:2o 10. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket.25 0. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet.20 0.20 0.30 0.25 2 0. Az évszakos tározók többhetes.4. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza. több hónapos. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer.20 0. a holtágak és a terepmélyed ések. A tábla nagysága 30-70 ha között változik.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg. (Itt jegyezzük meg.helytelenül. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.25 0. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be.20 0. Július 10. Június 20. 360 .25 0. hosszúságát 700-1200 m. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani.20 0. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait.20 0.60 augusztus szeptember dekád 2 0. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből.30 l 0. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-.20 0. vízszegény országok. rétegvízből.30 0.20 0. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.20 3 0.20 0. Öntözési területi egységek.20 0. hogy nem szakemberek sok esetben.

öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: . Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák.és öntözőcsatornák).duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és .a szivattyútelepek és töltések.vasbeton csatornák.kötött talajú mélyedések. a zsilipek. A tározás müvei: . Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. . a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. .ideiglenes csatornák. A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel.a völgyzáró gátak. osztóbarázdák és sávok vízellátása.osztócsatornák. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. .fóldcsatornák. a duzzasztóművek. külön töltéssel el nem látott holtágak és . Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. .burkolt és szigetelt csatornák.állandó csatornák (fő-. . A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére. . A gravitációs úton müködőek a következők: . mellék-. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba. Jellegük szerint a csatornák lehetnek: .alacsony vízmélységű. Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: . illetve az osztóárkok. Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon. és a tenyészidő után beszántják azokat.mellékcsatornák. Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . .napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet. Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg. Ajőcsatorna feladata a vízszállítás. osztó. . Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű. tárolásra alkalmas területek.töltésekkel körülvett.völgyzáró gátakkallezárt völgyek. . Az öntözővíz szállítása.főcsatornák.

amelyek szabványtervek szerint. 95%-át teszi ki. de befolyásolják a táblásítási szempontok. Csatornahidakat alkalmazunk. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél. esetleg a birtokhatárok is. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. A vízkivételi zsilipek.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. Utak. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. Magyarországon viszont l O% alatti. csőáteresz. bentonit. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. azbesztcement. bújtató és csatornahíd. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. a meglévő utak.3. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. A szivárgási veszteségek csökkentése. árasztás) nevezzük.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. A leggyakoribb . A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen.rozza meg. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. Csővezetékek. kő. ártér. az osztó. illetve lábakra állítanak. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. Burkolaton beton-. A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. 362 . mélyedés. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. felső határa a csatorna anyagától. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. tégla-. vasbeton.3.4. és földdel takarjuk. esetleg vas.egyben a legfontosabb . helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. A fő. árasztással.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. beton. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. burkolatától függ. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb. műanyag fólia). előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. felszínű borítást értünk. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. amelyeket a terepre.stb. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. esetleg vasbeton. 10. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez.

Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül.vízgazdálkodási szempontból . Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. vagy háromszög kötésben helyezzük el. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes. kis. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van.vagy alumíniumcsövekből áll.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki. A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. A vizet csőben. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk.a legfontosabb: . gyors kapcsolású. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. a szórási távolság és a vízszállítás. illetve körszektor alakú területet öntöznek. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. Magyarországon általánosan nem terjedt el. Hazai elterjedése folyamatos. A szórófejek kötése lehet négyzet. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű. Tekintettel arra. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. hordozható berendezések. . amelyen a szórófejek találhatók. nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. A szórófej jellemzői közül . . s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. Az öntözőberendezés feladata. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe. téglalap alakú. ún. 363 . cseppek formájában jut a növényre. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű.az öntözővízeloszlás egyenletessége. .a porlasztás minősége. téglalap és háromszög alakú.a vízadagolás intenzitása. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában. horganyzott acél. . illetve a talajra. a szórófejeket pedig négyzetes. hogy a szórófejek kör. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége.

azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik.5-4 m/sec-os. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. 1988 és SZALA!.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti . A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik. 10.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. ami eltérő növekedést.) A l 0. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. E módszernél a fő. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . hogy az éjszakai. A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. (Kivétel a kelesztő. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. 1989). A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3.25. műanyag csővezetékek.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún. mert a kelleténél kisebb. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. egyenletesen kívánjuk elosztani.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák. a fagy ellen védő és a színező öntözés. illetve termést eredményez. Így a fák különböző vízellátásban részesülnek. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. alumínium. illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. így a szórófej elhelyezése optimális. 25. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. Szeles időben a szóráskép torzul. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. kép).a fővezetékhez. táblázat. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. A 3. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. táblázatból kitűnik.

365 . . A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE.fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása. mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni.a fúvókák mérete lehetővé teszi. színező) öntözések is megvalósíthatók. Az esőszerű öntözés hátrányai: .többcélú (tápláló. Különleges célú (esőszerű) öntözések.lehetővé teszi a vezérlő-.a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. .) öntözésre alkalmas. mellék. .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel.nem szabályos (négyzet.a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. . . vagy a szomszédos. . a lombozat károsodhat. ezért élettartamuk rövidebb.és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó.a lombozat nedvesítése .a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz. Az esőszerű öntözés előnyei: . fő-. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek. vízfelvétel a leveleken keresztül).a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti.növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését.változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket.A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja. Működési alapelvük. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. . frissítő. a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát. . téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. 1992). öntözést nem igénylő területekre is kerül víz.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti. fagyvédelmi stb. .az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. szabályozó. . a talaj és a tápanyagok. hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen. ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg. . Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi. .növeli a levegő páratartalmát. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. . . Beruházási költségük magasabb. .tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor. . . 1973).a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el.bizonyos ökológiai körülmények között .az üzemeltetés egyszerű.

ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. Ezért állandó vízellátás szükséges. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad. kis intenzitással. Színező öntözés. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg. a növények magasságától. Olaszország. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával). A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia.Fagyvédelmi öntözés. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. levélzetének formájától. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz.érés előtti időszakban -javasolt. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. majd a növényen. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. Ismételt. A frissítő öntözés célja. Ez azzal magyarázható. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. Ausztrália stb. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el.) szerepét kell elsősorban megemlíteni. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet. kis vízmennyiséggel végzik. Izrael. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. A fagyvédő öntözés azon alapszik. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. először a jégburkon. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. hogy afagyásifoly amat alatt 334. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

.... .9.... . . >-.. •ll) .. 1994) 376 .... 40 ·s:.. """· ....... ... hogy az arid égöv alatti._.. és mivel ezen periódus napjainak száma ismert.. Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig.. .. 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c....11.9.optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" . ..... de a magyarországi mérések is igazolják... Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal.. .. ábrák összehasonlításakor.... így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el.. o o:-... ábra... ::j ::j '""' ..: v) _. hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék.. a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé. > > > . v v) ('1 ... akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10.....) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal. "E u "' :o :~ Ol) E o ..... A termés viszont növekedett.-::·.. Ez technikailag úgy oldották meg.: r<) . A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték... A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme.. figyelembe véve.. A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására. oO -:: ('1 v .. Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként.. o:-.: "E .. .10.: N o mérési időpontok 10. . "' . Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el. . ábra).: ...i _... Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10.: -... és a 10. 60 N 9 Ol) <8 ... """ oO v ~ .._.. > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-. . mely 5800-6400-ra csökkent. hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól... > .Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ.. hogy eredményesen alkalmazható.... 20 r<) :o .. (Itt jegyezzük meg. A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg. amely mutatja a kívánt növekedést. .. ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---. .

0 •<U § •o:! 0.) o o\ a.11... -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (. ...f N O\== ..1 O.... ~ 3.> > "" ... "' -o 3 o ~ .. 1999) 377 . Ol) o:s •o •<U ..90 80 ? •<U t-..... N o N ~ <'i o ~ . 2 .. s.... 1...... A gyümölcsátmérő növekedése.) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a..0 o •. •.. A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése. 70 5~ . megközelítőleg 80 mm.... a....... a..f N . ..0 .. -o ..... . s...124mm •...f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > ... § ·o:! <'i N o\ 0 ... 1..5 ?ot-.-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-.. ori :::i . s... ~ '-' •o:! -g§ "' (.. ...........0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3.-..a.. > > > > > .. ábra. o .. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt..5 a o:s sc •• "' gs ··..---... .. 4.. •<\. A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------........ :::i :::i "" > > > > .f .. ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---. azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos. 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0. A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999. ... Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség.... az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó. ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0.>.A------------------. évben jelentősen különböztek..5 .... 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér. 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ .......w 2......><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: .... ···A·-···A.. ~ --&- . ..2........ az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor...... ~ o ~ .... <'i ..5 o:s ~ •o ... ..f .. N 00 N .. ábra...

fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. A szerves foszforsavészter. a mészkénlé. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. Ezek több. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. alkalmazását tette szükségessé. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését. ahogyan ez a l 0. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták.és a körtedarazsak. rovarölő. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. és ami még nagyobb nehézséget okozott. Ezzel szemben Nyírbátorban. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. l 0. További problémát jelentett. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű.5. hogy több rovar-. a sodrómolyok. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. a Novenda. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére.5. vértetű). 378 . ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. A természetes ellenségek betelepülését. körte-levélbolha). atka. újból jelentős kártevövé váltak (pl. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el.1 O.1. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. a bordói lé.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. HCH) alkalmazni. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. de egyenletesen csökkent. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. az minden kártevőre nem terjedt ki. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. az almamoly.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. az almailonca ellen védekezni. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. lehetőség nyílott az alma. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj. tevékenységét kevésbé veszélyeztették.

A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. Ez újabb rovar. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. a fitotechnikának. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. mint pl. Fontos körülmény. a kártevők (aknázómolyok. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. megbízható védelmet nem biztosít. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. Régen ismert tény az is. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. ragadozó. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. majd gyakorlatának kialakításához. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. levélbolhák) ellen úgy védekezni.A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. elsősorban az alma. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. A gyümölcsösök.