l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. a termelésfejlesztőknek. mint egyetemi tankönyv az oktatás. tankönyveket. Gyuró Ferenc ny. a termesztök szakmai képzésének. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek. Az egyetemi hallgatók. 2003. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. egyetemi tanár 10 . dr. Budapest. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). művelődésének. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom.A többszerzős tankönyvek.

ll .te. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka. frissen azonnal fogyasztható. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött.~.Js. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak.JceJ:~!. kellemes ízű.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok.Yi t~Q. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. A?. különösen a fejlődő országokban magas. kiváló íze és aromája.Q. században.zásra kerül.!:Í. zamatú. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit.c. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik.. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i. jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. !l_gy.~_!~k. amely az érés után nyersen. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. A gyümölcsök változatos színe.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s. elsősorban alkalmazott tudomány..r!Jles~ti.~. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is. A gyümölcs vonzó megjelenésű. amely növénytani. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi..f:imiil. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. alakja.l. A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik. 4_gyjim(jlc:s. különösen annak második felében volt gyors. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai. Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő. biokémiai._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX.l.Lemt.l.~Y~!l. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják.

az ókori Egyiptomban.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be.K ~5> . A_R_ómaLBirodalo.eket.1. 8Jrjlqt ~§. barlangok és sírkamrák falain található rajzok. Hippokratész i. e. Mózes az Ótestamentum I.Jitán E. Abban a korban a gyümölcstermesztés. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki. Indiában. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került. Drakon i. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. 60 körül. az állandó helyre való letelepedés.m.l. A gyümölcstermesztés törtéfl. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött.fLKÍna ter:ületén alakult ki. Egyiptomban. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette. e. a görögök.uró. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll. A történeti emlékek. Cato i. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni.1. Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott.pí!l?.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be. A keresztény- 12 .. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi.imillcstermesztésimódszer. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét.IQ'!!l!i_.r. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével.€I~~IJJikJ5si közpo1lt. u.ell ékérQl_&QIÖ.!l!ák l!gyi.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják. .f. Perzsiában. hogy Kína mellett Indiában. e. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9.különösen Európában .m l:mkáSJJ. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. l O-ben törvényt hozott. Az ókorban Kínában. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~. Lassú. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében. Babilóniában. írásos feljegyzések. Perzsiában. mert a hittérítők a mezőgazdasági. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket.k. közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l. Évezredeken keresztül a természetben található. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i.

)5:_ertészeti köQ):YS<_.:.li~I11}~!?-~1~..lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.. Il..(Q vj~ga . századig rendkívüllassú volt. . A XI-XV..P.s.s.t!l~~zűnt.tés._n. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is..s_i t:. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté.és a cisztercita rendek közösségei.S_?:ágok.da.c. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe.lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés. Az új földrészek. Az 1960-as -~v ektől ke:z. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását.m9J~.a kQ. 1785-ben alakult meghazáuk.b. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII.!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.rimwi biro. A.eJ(!k meg_ő.ő~n~ekmre_mé.lJJ}f!/s. termesztésének.. .!~_ko_:.!!~.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn.P..Y~ket. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb.en.~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l.így hazánkban is . amely a római hódítás l!_l~gűnése_l."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:.~. A XIX.n_yolt a.s.tbQ:lé!tot1 Uá.Y.ltQ.r9. l>2:ázadtqll<._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ. különösen Amerika felfedezése. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY.u~ c..!. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.E &Y!!... Franciaországban...törté!!:__e~(!_(lz av__q!. Ez akkor is igaz. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették.JWtill~:tt~bQ. A XVIII.nemesi.ése._z~le~_g_i9s. fel~ li gyijm§h. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 .§. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj.!!_l®!ii.§k_eresztez.eredményeket ért~is__{!L_~_l. József !782-ben kiadott rendeletében előírja.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§.Ymölli_ösker:C... A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r. Valószínű.rmesz. különösen a Szent Benedek.§_gJ~s fej \9_<f. század végéig Itáliában. Európában.ii. a német fejedelemségek területén. A XIX_._s~~.m9l<t~f~k. A rómaiaké a fő érdem...._~_gyii. A világ gyümölcstermesztgse &.~~­ szőlőy~ssző.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l.QY.&Y..S<hő.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::. _!?zA~_<! d m!i~g.[!P. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.!?~.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték. .ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak.l:IJ.t~.j..l!gl:l~~e_uróp~Q!:. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt.~:<z<lőd.Qil<. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba.tnölcst~:.i!Ml.li. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be.c. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai.s_á~z~r Le./m_ak~ . A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek.~!l<~. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította.

._jlJ:.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját..cig.?fs.Q. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el.J _§.s.az.or.aránya.~ő._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f. kétszintes termesztési mód alkalmazásával.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J._gmgl)!_qj{IX.. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli. A Il. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. A XIX. szá~gci elejé.llilbmtle.és dombvidékeken. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent.r:.t. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott. mert a híres gyümölcstermesz1ési.!!Elfl!::_~~ c.ba1!.J?.l:t. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl.en nagyar. Erdélyben. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~.L?. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_. jelentős részben az ún. amelyet importtal kellett pótolni...J~.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ.. 14 ._vezet_~§ével. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek.at~-­ kozott. _Jjntz f'?!?!JJ.. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.!Y.E.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu.bi:Jfl.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t.cl_Qr.k. A filoxéravész után a k_ifJ. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.~fJ(f11q[. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek.lti.ek hf!]x~l}_.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt. a Felvidéken és Kárpátalján. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.Q.tilJ_. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett.!f§_e.

~zilli!r~~k. Az eJ§.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc..a.JeJmel~~!Jen.1.s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind. fon.A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína.. ~si_ti_1!sf~1-~ls. Európában Olaszország.. India.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.100!.Jegbiztosabb piaci hátterét.lY~.il::_ mölcslevek. táblázat).gJás. táblázat tartalmazza.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja..%. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l.e.~intt::llf9. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó. A világtermelésben a körte. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban..gy_lir~n.tos s. 1928-ban._az.:l. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.~_á. a .~J elő@j.ll.LkieJn~ll\e<Ul<.mind.. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül..é.mangó._ befőttels.s.~É!.5% volt...L~:Z..jpálat az ára.gya._~.. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.s.2.kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q. Brazília és az Egyesült Államok.k s_~erir. táblázatban tüntettük fel.. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.k.§~r­ mésének ~. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált.t~. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a.2..li:E.sz.nagy§_grenddel (1. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a. iJiety~ a.és a mérsékelt.&lil _ta_rta11i.é. olívajs. sűríhp.zere_pe!Jillszit.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át.a. mélyhűtött termé~~Js.~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb.a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.ancl. Nemzetközi és hazai helyzet 1.2.az.Julanász é.1. Az ors~~EQ.J~kvárois__Imlpok.a.~!J~náJ1J!.gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ.1.világ gyül_l!_Ql<._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.lmn e.tQ.Q.S..3. ő.~!­ mányok __é_s_~._ít. ezért a viszonylagos túJl<. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr. feitődö.&i:tlmazásban.e.Y.Jlll!diterrán országokban :!O%~. alma részarill'.1Jl_Qic~fp.afejl.e.1.~it~§.gos~l!l.s.énye!s. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§._gj_lYa. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .ti ipari országokban.EQ!§.. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt. Ebből a szempontból a banán kivétel. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába..r§_e_lzé§.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<.!l.a fPI. A világ ..!Yo-kal növekedett..tLgy_Qm_öl_<. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k.

7 100.3 14.2 31.6 0.8 !999 458.8 38.6 0.4 !4.8 5.3 8.0 14.6 37.0 0.8 58. táblázat.7 16 .5 58. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.7 53.6 8.6 51.2 0. 1.1 9.7 1.9 10.3 !997 429.5 17.3 1.4 1.8 10.3 2.2 7.3 10.0 2.2 4.0 15.6 0.6 1991!995 378.9 2.7 1.5 10.5 2.1 2.5 5.6 100.0 !2.9 37.7 57.4 1.3 5.! 13.2 27.4 8.5 0. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.7 42.0 56.3 83.4 23.6 2.1.2 15.2 12.7 0.2 3.4 101.8 2.6 3.9 7.4 8.3 17.4 9.1 13.l 8.4 16.5 12.6 0.3 24.8 13.0 98.4 ll .1 0.8 37.2 l .3 23.! 13.0 12.8 1.3 l' l 2.0 5.5 7.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.1 58.4 23.5 ll .2 3.8 7.2 12.7 59.7 8.8 2.5 22. 7 !998 434.5 1.1 18.2 4.4 !997 % t 435.1 8.6 25.4 2.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.1 5.7 13.3 2.2 0.6 0.9 11.5 65.0 2.3 32.6 56.5 0.1 61.2 64.l 2.4 335.1 10.9 10.5 5.5 45.9 4.0 12.8 8.9 13.3 0.6 26.0 64.5 7.4 15.5 58.7 0.0 1.4 3.1 1.4 102.8 61.2.9 200 0 468.5 5.0 3.7 0.6 58.8 2.9 3.3 1.0 8.7 8.4 !996 426.4 58.3 23.6 94.1 14.8 11.8 18.3 16.7 57.4 13.6 67.3 2.2 2.9 56.7 13.5 98.3 % 100.7 0.9 40.3 10.2 6.1 13. táblázat.0 9.5 2.3 6.7 3.1.

7 2.l!tási_l~h~!.9 6.5 2.6 13.4 0.m glob.: g~~.ódo._~gg_z17 .!<~S. hogy a hazaj__~J}.0 10. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto.2.~ll. USA. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília.4 1.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.2 1.9 38.4 t 12. Franciaország.6 1. Olaszország.6 1997 % 2.>~!.8 2.3 Forrás: FAO Production Yearbooks.t ~i~_Az ösztönzést az I.Az 1.5 1998 % 2.2 5.2.etelcs.l!s!~~l. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp.9 0..2.4 2. Kína.eJ~se -~§.s.an_ növekszikl!z. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő.8 1.2C2C. A gyümölcsimportáló országok közül Németország.1lQY. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998. világháború utáni gJ.ll foglalk_<.2!~!1l.2 15. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.3 11. 1.3 0.7 t 12.9 1. India.7 10. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.4 2.0 10.L~. Spanyolország.illi. Columbia.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá. táblázat. Argentína és Chile. USA..zletláncok és szupermark. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15.t: __ gyümöl<.9 12.3 % 2..iil!lölcshiá. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le.!.<5s~e~. Anglia. 1.zerepe.alizál.ii.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.tt.3.

1..4. táblázat). A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§".'!. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra.J. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet. 18 .R. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.QQQD valósult meg. Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.!. Kelet-Mamors~:!gQ._ mint duplájára nöy~kedett.Ll!Q!.. elsősorban i!. .Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ.JL&Yii.!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak.Q]J_d~$nziigyi forrás._ii!att tq_lJ..l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg.l_~§. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 .kuulem Y.l!!l~ld}~~iL közén. A Il.á1:.Q.~ház.g§.!P~nnő teri. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg.ás.~xtenzi~!ll.4..Q.Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos. mert egyrészt az il!frasti}J~b.dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.iletfl.o. táblázat..

óo. 1990 és 122.amely éves átlagbal_l_alig haladt.6 32.0 19.0 89.0 39.7 3.3 9.5 22.kben.9 5.3 186.2S_Q~Jll> é. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.6 94.7 7.6 1218.5.8 14.dően az alma l!.6 72.0 967.2 15.6 12. 1. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.0 45.8 46.őelu!_!~rm~~z.[! meg az l millióJQ.5 1.3 !9661970 606.z. é.5 28.5 3.4 66.k~<ivez..t1 gyümöl~sterm.4 90.I}nát.2 14..11!__gyjill'\9~.3 104.á­ gok közé került.'<1.1 32.0 42.3 1.2 18.JnillióJol]l.5.7 96.1 10.5 208.-i~mökse.Ye.. Részaránya meghaladj (l__ az .0 28.5 0.9 !956!960 304.7 26.4 586.0 21.1 20.9 0.3 16.csökkentadis.8 955.0 24.QL téséhe.?an m~g_b~l.s. elérte az évi 560 ezer tonnát.MQJ:>t.3 15.9J.1 114.0 7.ktől.meghal:.0 217.1 13.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.1 29. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő.§Q!s:.L2.4 94.e.7 6.5 0.3 22.5%-a Magyarországról származott.8 14. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.5 87.2 69. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.8 4.6 40.0 13. .s.rsz..2 !9611965 395. Az 1.~J.5 14. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.1 243.6 61.1 11.4 8.2 37.7 56.s_gyümölcstennés.0 5.4 9.7 1070.éY.7 1.a. amely 1_281-b~p.1 19711975 749.3 169.0 7.3 19..:91.1 31.7 11.8 65.9 24.25~Yal1.6 12. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.2 7.8 32.6 6.2 80.2 9.vente mégJJ)=.9 28.9 90. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.4 17.8 1138.6 11.8 1.5 3.0 35.9 174.A h~:.1 9.ze..2 4.f§..!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.2 26.3 140.9 !950 134.5 77.3 35.5 85.veze1ő ah:na=.5 8.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett.1 34.9 18.3 14.7 10.5 182.4 21.0 46.8 1730.>:ai gyümöJc.8 7.1 63.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.é.8 12. amely !![!pj_aillkl.ározó ~yümölcsünk.3 11.2 8.ny~L<l.5 60.4 221. 1982-ben köze.4 26.7 39.9 63.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0. táblázat tartalmazza.2 26.1 1332.2 19 .5 11.250-es .9 94.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.6 406.st~rrnes_ztésben.tekk.1 1378.wJ:elté. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.2 4. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .kben. táblázat.4 11..ci.3 764.7 35.9 1629.ll!JL70::-:8Q%::-.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.5.6 1509.xpQrtáJ.2 70.

6 6.0 36.4 12.0 14.0 9.7 2001 605.§_l~.zt~~Dekjö. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható..6 2.0 12.0 42.7 19.9 49.6 1997 499.9 91.8 11.3 12.2 103.8 11.5 77.ő.0 4.8 38.6 104.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 .i.0 12.7 123.5% 5.2 20.7 10.6 72.9 18.8 3.hető.0 70.5 38.7 12.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151. A ])ogy9~gyijmpJ<.3 49.0 75.8 23. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.§.8 65.4 9.7 62.8 4.7 15.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.1 13.meg.8 4. me.1 18. A cson!!J.~j!é.0 89. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.8% 2.3 48.5 19.8 65.9 5.9 18.1 1993 819.4 683.8 7.3 883.8 114.9% 2.0 12.1 19.8 3.1 11.1 47.3 19.3 142.8 4.2 3..9 1996 551.3 21.7 13. különösen vonatkozik ez a málnára.5 122. de ennek ellenére exportjuk növekedett.5% 6.0 12.9 36.4 35.1 16.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.8 21.4 63.1 4. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.4 13..0 13.0 916.5.8 21.0 41.4 8.6% 3.0 19.2 2000 694.6 36.9 40.0 40.8 834.9 116.4 1270.8 53.1 42.7 97.3 4. évek átlagában.2 1995 353.5 12.8 8.4 822.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő.4 60.0 5.2 979.2 64.8 15.9 8.4 21. RQ_rt_~rt~k_e.4 45.8 18.Az 1.5 4.4 64.7 4.határozzák.1 1. 6.6 19.nes.8 8.0 5.6 56.5 24.2 1994 657.1 14.3 26.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban. táblázatban találhatók az 1990-1999.Y_edclmez.8 17.2 1038.fu_é!sok.2 1998 482. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.1 11.0 18.4 1999 444.0 27.3 2. A c~Qntb.7 1049.1% 4.8 64.1 4.7 44. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.3 12.~ge.8 22.ségét ajöyőben is az extőségű.4 8.9 12._tt:.3 12. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.8 24.2 56.n.6 22.9 3.4 75.

Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999.2 3.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100..6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3. 1996-2001.0 . táblázat.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.9 2.6 5.1 2.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996.0 1.6 71.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5.7 1.6 2.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11.2 6.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest.1 2.3 3.0 10.0 6._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2. .0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.1.0 18. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .3 2.8 13. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.0 1.4 1. évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.9 37.5 _.6.0 1.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.0 3.4 2.

állítják elő. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.h~~~LgyQmQlcst~.~§. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL..Q_Q.~sn~Js _ho_z.5Qo/.9% 6.7% 6.Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük.J.6% 13. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t..t.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~. Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l .tecpnQlógiáE.Y~ korösszetétele..9~t~rmés majdnem. Hajdú-Bihar..Az összes gyümöl. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók.ának.__!:.1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:.. Az ültetvények akkorlördulnak termőre.~t-l\1.iJ.~Y~!9J. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék).O-l .§!.QI::.eg_e_~~!L19.6._z.txé!l. de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre.~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg.. _ 22 .6% 5.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli.ki\Uin.:!gyilJ. 4.nÖ.!LM~~-<~-llO!:. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős.e.Yclé. A.llríÍm:. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki. Hagyományosan a legrégibb.. amikor a gyümö!f.Y~:Z. t~IcS?S.3% 70. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1._hnarad a kívánatos színvonaltól.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt. 3.se. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~.szott.. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk. A jövőben a gyümölcséJ:-:. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni. 10-15%-a ex..rl!!~~!.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet. táblázat tartalmazza.Jelére es~<tt vissz~. halaszthatatlan feladat. mert ~z ül_!~. Jelenleg még szerény.3. 2. művelésj rendszere és termeszté§.:-. 1. .őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k. 5. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.~.. Az árugyümölcsösök területének nagysága változó.t~~!l.. fajtahasználata. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül.atos. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte.

:st~rlll?S~@.L~~ l.óLrusaJJ.giát tg€fiyg/L.!~J::I:!liS._ző~ és követelményei a ellenállók~.------.§. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e.J!.?lQ!~sfajQJ5!l~.'!:_!!l_!!:!flflɧ.J_QJ2Qit!.q.l<.c:_s_t_e.].ap_oiít~a!lYil_g használata.1.~!~J:Qrdul.öntözés. .Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b.·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!....ek biof~giqi saj(Í.m.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése . --· következők: használata.~~ls..s_Jw.ésgabályqzó vegyszerek használata. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ. .·· . .§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.öl~sf~rmeszté..J'!-zt.----.~~ly megvá"lasztása:-.J.iil. elérő y~gy . ta)nt 23 .jajták ~-~-z.._yizsgálatokra alapoz()tt tá.eii...§.f!!l_ő nijy_é!JY...~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.(0:2. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata.QJ91Ü!. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása. e_g~~zs~g~s.áJata v~gy talajtak~rM_.2JJ. -.9..hagyományos gyümölcstermesztés..~?_s.e..~tlwtfl.SE. ..iU.tyédt(Lrpi §...?Jg§r_e_ gs_k_i§.a fa.optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen.~t~!"2L4i!t!.~~!11- PQQ!9Lh.IJ.§..3.ll11.jmélq gyomirtQ. .integrált gyümölcstermesztés..!.JEtételévé válik.9_t~rmő.t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ. garqntált(J'! m.eJJ!._g..1JJ(}§.'.a sorközök ftivesítés~ 1 __ . §.----.Lawl.. tápoldatos öntözés.l. -.E._Q~_.!!kéL119gjl_f.§miEi_j_§.J.1_~_g. .~J)Qm2 -t.lli!§.Ö.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés. hanem~el§l!Y!J..__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik.kerJia.EJY._t~!!!}.j-:JiYjjpj]jfc's. mert az integ- rfrJJ. A hagyományou:J~ii.m. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett.csak a . egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: . Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított.Cster.[()sságainak kihasználásqra. Az integ[ált gyij_m..1.foJy_l!m.fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir. bQgyQ§Q..ö.r.lLQd.. .Q_!lÖV~~ed~§:_~.s nyújt.!:.Jn:tL:.Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés..Jllinimalizálása.---·--···--. a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<.tl<.{?~ny.~_ávokbankömyeJ:e.a nitrogénműtrágya használatának.k. ..Q!<.!!l~t.me_ghal~dó területű_ ülte_tV.~~!J~Pc .Jő t~nli§itYfÍny..!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.ii'!J. n~m áJ! rendelkezésre.Q~ny~g~!!_át_á§.lillál az 500 Jl12 -1.@eJ:D.IiUs.Qmy_ez~.~!l..r:{l)Jgyi}.z__~qdha!2_!_qg__é...

.st~rmékek. A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio.> tetjiiet.tts..y~gys~f!r.XÜnáli.tQ~§2:}}ál~. .lis __ü.. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi.!<-~t.gjgj le.ág.§_gyümi)!~s!!1J.s . ~-~gyüm()l<.ilzJJ:. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k. . hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog. Hazánkball..~iY é_s. mégpeqjg_q~J~J::{g. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és.~k.~E~~z~~~gr()I..tradiciog..Pi.ls.ív gr~mölcstermesztés.~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9.YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.~el_lll~S-i!}~adE_~!.t'!.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr.n1!gyjiltet_yénysűrűség. ...eít qz öko{ógiai a. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek.!El!!~~. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított..nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma.E§.._á.~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata. Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%.l!ra. de aránya emelkedik.Jaitl!h~g_n~llJ.és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot...Q!QZ~§.. .erős Y. · · · · ···--------.i111el1z.ruág_q_~f2an _g_s__.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY.l<Q~@<.nagy tenyés~!etiil~l.-----·. 24 . .nem hatékony gépkihasználá~P .ado.rn<J.~ ~Q.~i.§_ÖJ~.. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!. amely egyértelműen valószínűsíti.~~_()~ fajtahasználat.l_l:l.~-bi2ID'iiii!ölc.eJ~-~~11YS~1 . 1997).g~ vagy-~~~...sqjckal ink~Qb. SüLTÉSZ et al. .<U.gy~g_g_~_ _y_~y_~2.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi. a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel.~I'~-~~~~.~g1 .t~@léssza~álygzás hiánya.yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g.~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a. .>.he~§§j~kbe~sJJFl..az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént.Q.s..alacsony jövedelmezőség.alacsony terméshozilm()_~L11~X.hiányos árukezelési._Ez a termesztők számára a legfontosabb.i.általában k~cl.t. .~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls. ..l!~tvénys~r_:ű~ég~__ ..'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!. .öntözéses termesztés.!f!!!!J. mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik.2.. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g.Qk.~l~efe...._ - ..!l2§. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői . .: irá~t.@. 2001.~l. .. infra_stru.c!__Q[qJ/J. nélküli termesztés. Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre.~S fé[ly~!!l_f!:§. .:lin~Jás.

iliY. 1!1~~~-~~-r:!!. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem.!_é§Q§!l2.a rer.a~.9~<!~. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede.\:.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.l!!<l&asfóldé!dók.?Ji.9k~1'. illetve földbérleti díjak.e.9JQfll. kedvező értékesJt.fgjjljdi.§ekjelentkezhetnek.l§gfejl~Jt\!l2. amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.. előál/í~4~4'!.a.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.r..u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I. .lendenciá. - és.aru.l.~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.a_mag~-~Xcitciágk..ci.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése.a.2.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése...(lg...ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi.ek.s. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ.JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható. . korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!. é_s i31Yf!. A kiskerti gyümölcstermeszt#!.ja.Tekintettel arra.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: . ~rt~i<e~í th_~~ő.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál.. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg. CDfti.khen.. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.. őszL~<lra. A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána._ (2lJPE. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§...~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l. körte-. magas jövedelmezőség. nagy a területegységr~Jyt. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!. az I.zásbar.b. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ .lw~nyek. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot. -~~gy (l kéziml1l.g_JjjxténJj termesz(fjssel.a:J.Lé!Várh!J.Jt!rtn~~sz.Q!fskégt_é.Qil~!P-.~ru~h~tőségek.!!s1!!(!.lf_l~ss~l.tJJMY.Q~s~ . az alma-..§.. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra.Jáplálko.: tali gyümölc~. .{l§_Z.me5ztés._gyümölcsmiuőséggetl<.tóp. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg.liicik~~ttőlfugg.J.3.~s a_~Zaf[}.n! gazdaságQsaJ2Q<ln .solatos piaci követs.sz~ri.9.cJ..foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.sJ. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése.._(.Q~:lJer:t!}es:z.~nz_i~s~Ll.gyes_fejfzaszná_:: l{!e.ó !~!!!!~~~L~rték_. ~.J1fu'.!!11~!~k~ll)'~~_g_e. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás..r:!~kesíti. A folyamatosan korszerűsödő művelési .

Y!!lilmil!t ~z. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé. G~111§lccsel az . A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.!_gfqfl_t?.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f...([fkoqQ.f!.1(2_4. A biogy_Üf1!:_ölq_-l.rn_g{gbqli?.t~ke.QzQtLgY. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.. a~LJ1.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga .4. de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be.ban az üzletlá!lcok éUJ. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő. uO 1.lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo.~YJized..ő.íili..~JÜ~l?Y_~!Q_(..á.t:Jő..j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§. ezért qfaméretek_c.. A folyamatosan emelkedő J!i!!. toyjJ.).Uf'.!!Elé. A. azok mennyiségé!QL_és mi!l.á!!!s. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak.á~_bj o lógillj.t.­ zamoJ és .ály.gy..J:errne.!L4EE.bb_ c. ~r. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer.1. a gyümö.4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges.!S.!~t:t.<~k~r~~k_e.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f.4!iJJ:.s_~e­ repet tölt !ze.Y.a_gyjimöJ.élkit_«z~s..és 26 ._Az ezredfQidulQLkQ..Q.~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz.s~gétqLfygg.tj]2§.h9.lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss..f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má....ök . A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül._erősödik._"QQ.±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.al_q terff!.!!11!!:!fsJ!.Ll1<! ~olt.timali?. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.2?. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata.ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e..<mím.~§.táp1Mk9z. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges. Az l.b.felüle..édő_.ÜJ1.§ft~~f!!Jése.étke.9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel.zés komplettebb.:~_4etetlen elemeivé váltak. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E. 2.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar.Y.lJ.QP.glf_ik.r..'!}_l(<....l?.<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély.~§~~J.gyiimö lcs.. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent..vá!JJJ!. asztali gyümölcs.'!J.s__g$J!ijmQ..2-ha_yolt.Q piacon maradásnak feltétele lesz.r!a..!J1.t\::.rs.J.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.~Z!.>t.!_n__.tJ.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret .s.s_a. 1990-ben az EUQ.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §. A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s...1Ql<._~J.ell.1JJ~tig~!V(..órészei _ ö_sszet_~!t)J~től..!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.e.t9_an)J.

5 0.7 11.4 1.1 18.1 1.8 22.6 0.5 0.7 83. táblázat tartalmazza.2 0.9 4.0 4.8 1.8 0.4 2.0 9.8 0.6 0.6 0.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.7 0.6 0.6 0.7 78.7 0.9 0.6 0.6 0.7 0.1 12.0 0.0 13.7 32.9 1.3 1.5 0.2 0. A.9 0.2 57.7 89.8 0.rát_!_artalmJl_é!l~<.6 27.7 0.4 0.5 54.2 2.4 0.6 0.7 6.0 0.6 0.5 0.8 89.1 88.5 1.~gél1~ls_s.8 2.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .6 0.5 84.7 1.3 7.4 0.5 0.:z:.6 0.6 8.8 0.4 0.6 13.8 5.4 86.5 2.9 85.3 0.3 0.9 82.6 0.Y_'!g:_~~.5 1.9 88.5 0.?éi1hLd.z~1l1~tő _yi~s_.5 0.2 8.2 5.8 18.5 9.2 7.megőrző hl!c~.4 1.4 87.2 2.8 1.11 gyi!ll!<.rt~1111i anyagai!!.6 85.7 0.6 1.§_L<!:Z_9.6 1.0 52..2 ll .~Qgy.0 1.0 57.3 2._v~.Q_Qé!!l pem.4 0.3 0.5 8.6 1.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.5 1.4 0.9 0.4 0.8 5.8 1.0 9.4 86.2 6.H~sö_l< beJ!él.9 1.3 0.2 2.3 0.8 8.0 90.6 4.6 0.z1.0 14.~~3~_Q.8 3.2 63.8 2.4 6.8 0.5 0.8 0.3 86.6 1.3 0.0 0.6 4.l!~_()~s.0 7.2 79.1 0.9 86.0 12.7 3.4 0.7 3. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.5 7.6 0.0 9.3 3.6 0. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.4 0.6 15. táblázat. 7.5 86. gyüm§lcsö~ t()b_bs.7 3.9 2.5 0.1 24.0 73.2 83.7 0.7 gramm 7.5 0.6 0.0 0.7 84.8 86.4 0.8 3. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.4 0.2 86.8 2. lllert ~?:Qk .3 12.0 11. ezért a gyül.0 0.8 0.1 14.8 0.~kr~.6 88. 7.0 10.4 0.

17 3. iizervezet ha. táblázat).és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER.1 1.1 3.egtalálható a gyümölcsben.s.4 8.1!.z~m!:>s:r-! . A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r.7 3.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0.7 2.6 o o o 4.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.5 7.1 7._?. táblázat. A gyümöl~sök szénhidrát.5 Ös sz.2 6.2 3.4 1.75 10.0 20.AhlJt:n.3 1.05 8.66 4. Makroelemek közül jelentősebb a)<.1 o o o o 1.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2. mert a szacharóztartalom rendszerint al.9 4.0 Glukóz 2.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban.:n_.~ a gyümölcs.Q~l~m~k eg~g.5 3.1 2.és_a _mag11ézium. l 1.7 6.6 12.6 9.56 0.1 5. különösen C-vitaminban (1.75 2.__ 1.04 o 0.5 2. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav.6 2. a_c_itromsav és borostyánkősa.4 6.1 Fruktóz 5.s<.1 0.~ alacsony ~zénhi9r~t~.04 o 0.8 2.3 4.0 10. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1. 76 1.l!l91c.4 1.~.>::nQ~_Hj?. 8.1 3.4 l.0 0.5 6.2 0. l!ÍQ~ZfQr. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~._ (J.Ytartal. a!:atcilJ.ütó--r6szé"CA.04 o 0.56 o 0..7 11.5 o 0._):p.9Jli.6 0.6 7.8 0.9 o 3. A.05 4.g.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§.11.1 5.66 0.0 Szorbit Xilit o 1. !illi. A gyümölcsök makro-.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát.8.5 3. szénhidrát 9._!l.3 0.9 4.08 1. táblá- 28 . 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.5 7.am következtében üdítő hatása yal}_.5 2. ~s_ nagy ~zery~S§.>ra.9.43 0.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását.03 0.5 4. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma.0 2.8 1. amelyek az erlzlmekfontos aík.9 9.10.7 0.m.v_ található_ (1. táblázat).és szőlQ.4 9.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel. táblázat).

_lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§."é~~~I!~!l~}}.27 o 0. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan. táblázat).74 0.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.09 0.07 0.68 1.§_yjt_~JI1ÜJ9.86 0.Y.05 0..tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J .­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.20 0. a bélrendszer működése javítható.45 0.88 0. Kedvező!len. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.12.55 0.5Í_k. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán.03 0.1.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.Z..z egészséget káros ító.08 0.30 0.~k_Qf.!_l!~.28 0. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e.02 0.l.ő.~§~~k.Teg- 29 .22 0.9.~I~~~f~-~~~I~i·~z.15 0.29 0. A gyümölcsök !?. 75 0. táblázatban találhatók. A gyümölcs. ún.k~§_ ~rg:im. hogy_ ~z utó_1Jbi.~~S§-2.23 0. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő. valaiJiinf.38 0._?. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.ve§.l~ágát .41 o za t).11 o 0. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.84 0.~Jyét.16 0.40 o o o o o o 0.t.k~L~yti­ zedb~~ _".~O-~~ évek második felében csökkent is. ~zabad gyököket.11 0.ek ~ép~§~lsc lekö.32 0.90 o o o 0.87 1.31 o o 0.06 o 0.26 0.k.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az. a táplálkozás minősége.~p~_s_s~z 1!2.06 0.90 0.03 0. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1. táblázat. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe..07 0.08 0.a. ezért fogyasztás ukkal.tni. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0.ségesep . A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta.43 1.05 0. A fejlett iJ2_q_rj.13.

008 0.6 N átrium 2.8 39.029 0.029 0.5 0.110 0.040 0.0 20.020 0.050 0.40 1.087 0.5 0.7 13.015 - Hamualkalítás +2.073 0.049 4.019 0.4 -6.8 28.8 0.20 0.0 238. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0. táblázat.014 0.095 0.3 5.30 0.024 - -19.0 16.2 110.6 0.10 1.5 8.032 0.050 0.10 1.30 4.029 0.1 +3.033 - 0.0 2.6 1.063 0.095 - 0.018 0.20 3.002 0.7 +7.5 0.52 2.3 +4.0 16.007 0.0 14.0 -3.30 0.70 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.006 0.7 1.8 3.6 0.0 94.003 - +3.053 0.5 +3.30 0.163 0.3 9.035 L .008 0.6 0.4 0.002 0.059 - 0.136 0.2 2.089 0.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.2 +4.0 1.1 4.013 - Mang án 0.0 290.81 1.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.010 0.011 0.2 +4.89 1.0 0.142 0.4 0.0 43.5 15.006 0.3 52.ülO - 0.2 4.0 2.9 +6.014 0.015 0.7 0.006 - Cink 0.7 66.006 0.002 Kobalt 0.50 4.003 - 0.028 0.8 7.090 0.1 27.9 3.24 3.2 +12. 0 0.004 - - - o '--------- - - 4.6 +6.20 3.5 0.007 - 0.2 +2.00 1.8 23.30 0.005 0.50 0.0 +5.6 +5.7 0.005 0.060 0.5 0.007 o .013 0.0 56.10.011 0.0 2.10 - 0.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.037 0.9 10.007 0.3 22.0 49.006 - 0.003 0.186 O.6 28.o w 1.9 0.033 - 0.136 0.86 0.10 0.30 0.80 - - o 0.002 - Nikkel 0.80 4.083 0.3 31.002 0.6 0.009 0.0 2.0 18.00 0.1 +6.0 4.8 36. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.004 - 0.5 +3.60 0.6 0.4 0.071 0.214 - 0.6 0.004 0.7 3.001 - 0.6 5.9 8.29 - - 0.10 4.046 0.7 0.6 3.026 0.4 +5.006 0.30 0.006 0.001 0.20 1.057 0.4 202.2 +4.034 0.003 - Króm 0.3 275 20 0.5 +4.042 0.016 0.7 6.003 0.20 0.063 0.024 - 0.

9 0.3 - 0.04 0.06 0.3 0.0 1.14 0.3 - 1.2 0.0 30.9 5.03 0.3 4.02 0.1 Áfonya .3 0.4 - 0.0 1.05 0.0 6 30 5 20 5.05 0.2 0.4 - 2.2 - P an toténs av mg 0.3 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.1 28.19 0.03 0.07 0.2 0.2 1.48 0.7 0.2 0.12 0.05 0.3 0.23 0. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.7 26.1 1.10 0.! g Riboflavin Bz J.13 0.0 2.05 0.1.2 0.3 0.4 - T iamin B.30 0.10 0.6 2.8 nyomokban 0.22 0.08 0.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.16 0.1 0.05 0.02 0.3 0.4 0.30 0.07 0.4 1.1 0.11.5 0.8 34.2 0.02 0.0 7. J.04 0.02 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.2 0.6 0.5 3.5 1.05 - Piridoxin B6 mg 0.10 0.2 2.8 0.32 0.0 24.4 0.01 - Biotin J.2 1.08 0.30 0.6 0.7 0.0 1.1 0.J - - 0.8 1.04 0.07 - 0.09 0.06 0.9 0.5 - 4.3 0.35 0.! g 1.8 1.34 0.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.0 1.0 23.5 0.3 Folsav J. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.5 33.4 1.2 6.! g 6..3 0.09 0.03 - 50 30 25 - - 0.06 - 0.08 0.40 0.8 1. táblázat.

5 0..04 Biotin J.25 0.17 0.N w Az 1.0 4.8 0.0 6.11.1 0.! g Niacin PP faktor mg 0.06 0.- - - - - - ..3 0.! g Riboflavin B2 J.L __ _ _ _ _ ..0 17.2 0.2 Pantoténsav mg 0.2 0.07 0. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.0 ------ 0.2 Tiamin BI J.20 0..17 Piridoxin B6 mg 0.0 7.9 0..1 - 0.6 4.20 0.2 0.0 0..10 -- L__().4 0.2 0.02 Toko fero! E mg 0.15 0.3 0..02 0.4 0.1 0.02 0.! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.02 0.~6.! g Folsav J.2 - 13.

0 74.17 5.6 14.8 76.80 3. táblázat.40 (kg/fő) 1.1.0 66.20 3.5 50.10 7.70 4.1 49.6 68.0 23. táblázat.60 1.6 59.3 64.0 13.4 42.3 70.6 9.6 12.7 10.8 6.4 16.5 17.6 12.1 54.1 54.8 16.0 60.1 55.3 11.8 50. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.0 21.7 70.13.8 16.70 9.6 Hazai 53.20 3.6 72.5 71.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.5 65.3 52. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.7 21.4 62.9 71.8 72.2 58.5 74. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .9 61.7 20.7 14.0 72.7 11.2 14.50 9.3 61.4 65.1 27. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.3 5.20 5.8 22.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.2 12.12.5 14.8 63.0 13.70 6.63 10.9 Déli 1.3 8.4 16.0 9.8 2.0 8.

A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak.ő.értékeit. Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§.zs~gme_ge!!!!.Jizálqdgj_t. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. 34 .. bete.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún.!!~l. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~.Y~ll1_a. mert ful. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be.~ülözhetetlen élelmiszerré vált.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya.!l!!:. A korszeru gyümölcstárolásnak. A gyümölcsök és a zöldségek az ún._gj(J_~g. de átmenetileg a teltség érzetét adja. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható. ezért hozzájárulhat a krónikus. a választék bő­ vülése mellett.fs. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani.l!. .·--.

Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. kerek termésű. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. gyökérsarj akkal.. Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak.1.1. besztercei típusú szilva neve Dél. körtéről (körtvély). majora et oblongiora.: alma. 35 . Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. gyümölcs stb. fa (galga). Pruna Ungaricanak. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma).. hungarica. Pruna Ungarica Damascena termése vastag." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. mai szakkifejezéseink. Pruna alia Ungarica. Olyan alapvető. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2. = nagykert). időszámításunk kezdete táján. már vannak adataink a fajták közé sorolható. mint a gyökér. a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait. 7. köken (a magvaváló. pl. insititia duránci. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. 6. húsos. áryk (árok = öntöző csatorna) stb. kert. ábra). Erre utalnak azok a szavaink. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. 1560-ban megjelent. levél.Pruna Ungarica duplicia. 1 2 (a) valószínű a P. arany vagy viaszsárga színű. rendszerébe. ág. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények.. körte. LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. dió. fa termetű. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. sőt részt vehetett a termesztésükben is. savanykás. dióról. domestica. A kelta és római kórtól. édesebb. (b) P. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. rotundiora et dulciora. szilva (ott ma is köken néven). nemesebb ala}cokról. szilváról (Kéked. tojás nagyságú termésekkel. A magyarság ázsiai hazájában az alma. szemben a gabonafélékkel. hosszúkás. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". nemeskömény~ kökényfa.. a második (bP kisebb.2. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. 1297-ben: pomárium N ogykert . mint var. alia minora." Később innen került át LINNÉHEZ (1753).és Közép-Ázsiában). A régészeti adatok szerint. a fa töve.

általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták.Pyrus pyraster subsp.2. ábra. A magyarországi termesztési gyakorlatban.az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. race-rassz =fajta.a fajtának . latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . taxonok). a fajon belüli egységekre. forma= alak. ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének .) vették egyenértékű­ nek. a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas.1. 1807). Az európai vadkörte . pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk. A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . amelyben a botanikai. MÁGOCSY és DIETZ (1894). változat. var. keverékfaj. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét. hastard = fajvegyülék. subrace = alfajta. a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. latin epithetonnal (jelzővel).magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat.: taxa. sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt. bármely rendszertani egységre használható. LINNÉ után a termesztés egységeit.

Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 ." (hortorum) jelzés követ. hanem a "hort. egységes szabályokra épült.1.). évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). A fajtakérdéssel. a kereskedelemben.) és nem helyettesítik. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. a biotipust és az ökotipust. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat.zeti nyelven) használatát. fajtakör kifejezést. illetve bevezetését javasolja. e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. cikk.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. leíró jellegű névhasználat elkerülése. biológiai. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. a termelésben. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas. Minden rangfokozatnak. táblázat. alfaj varietas var. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja.2. al változat fonna f. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. táblázat): 2. majd később a coneu/ta (conc. b) A tudományos kutatásokban. fajtaváltozat. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik.és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2. annak ellenére. kultúrváltozat. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. j) Az információáramlás elősegítése. Az 1995. A gyümölcs. d) Nemzetközileg elfogadott. változat subvarietas sub var. alak subfonna subf. sem a KK.1. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. szükség szerint. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus.) vagy a cultigrex (cgrex). A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait.1. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése).

2. Amennyiben biztosak vagyunk abban. fallax ev. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. vagy új. ev. convar. kétféle típusú. nem szakszerű. regia ev. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. növényeink megnevezésében. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. pedig négy.) Mönch. kutatásban a felsorolt. Milotai.3. Jonathan (auctor) BORKH. Az igények változásával. ill. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. duracina (L. Corylus avellana. növénytermesztő munkájával. Juglans regia ev.) Janch. Cerasus avium (L. 38 . amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. A fajtával együtt már három. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. Castanea sativa. különböző szintű. a fajtacsoporttal. nagyobb hozamú.. A többi infraspecifikus kategória (convarietas. Ezért olyan társadalmi termék.2. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. Fajtameghatározásban. pl. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. táblázat). hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. 2. 2.2. Milotai. hierarchikus felsorolása is szükséges.1. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. a társadalmi igényeknek megfelelően.3. Milotai. Germersdorfi. táblázat. szaporítóanyag-előállításban. a kategóriák részletesebb. provarietas. Malus domestica. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. leíró Fajtacsoport (conc. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl.

fajtabélyegeknek nevezzük. f.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység.és gyümölcstermőfajták is).fajták egész sorának a kiválogatását. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). 6. 5. var.természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. Hangsúlyozni kell. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük. a változattal (varietas. A fajták eltérő származásúak. szaporodásbiológiai jellegeik. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. vagy magról szaporítottak. táblázat szerint. a termesztésből kivont fajta. vagy a színbeli eltéréssel (lusus.). evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. Mindazokat a tulajdonságokat. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. gyakran az ízlés miatt is . klónok. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. rezisztenciájuk. Morfológiai fenoökológiai. az alfajjal (subspecies. Ez a lehetőség. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. 4. az alakkal (forma. illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. vagy kizárják őket. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. ev. amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. 2. keresztezéssei . A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján . A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. l. hibrid eredetüek.kultivar (cultivar. A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe. Egyébként minden olyan új fajtát. A fajtára. mutánsok). vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg.). A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak .két. elpusztult. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). vagy lus. elszaporítását tette lehetővé. 1. Az elmúlt századok során nagyon sok.) nem azonos értékűek.. a termesztett egyedek olyan összessége.). Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. amely előállításakor a szülő39 . 3. a termesztési cél. subsp. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek). Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben.3. A termesztésbe vett fajpopulációk . génbankokban helyezik el őket.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény.

) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés .2. ev. 2000-új adat) alfaj subspecies ev. táblázat. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk. ev.) subspeciaid (subspd.) convarietas (convar. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 . kultivár rangúak a helyi .) varietas (var. változat varietas ev. ev. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. ev.4.3.) [subspecies (subsp.a ev. tájfajták is.) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.) forma (f. ev.) subprovarietas conculta (conc.) subconculta cultivar (ev. táblázat. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó. ev. táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk. külfóldi gyakorlat nyomán. ev.) specioid (spd. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak.).) subconvarietas provarietas (prov ar.4. ev. önálló koltivárnak ismerjük el. ev. A 2. amelyet a KK még nem ír elő. 2. alak forma ev.5. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2.binomen .az ún.cultigen (cg.

a szülőfaj(ok) areáján kívül. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. Borkh. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7. ezért gyakran polifiletikus. előnyös tulajdonságaik fejlődnek.2. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. pl. Nevezéktan ad 5. táblázat. kereszteződéssel. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg.a társadalmi igényeknek megfelelően . hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. alapvető jellemzőjük.nemesítéssei (kiválogatással. az evolúció törvényszerüségét követik. = cultigen = cg. a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6. c) egyszerű. gazdaságilag elsődleges. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. !994. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 . orientalis 2.3. Maius orientalis Uglitz. var. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. rendszerint tájat.2. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. ettől úgy különítjük el. hogy vagy a) eléje ev. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. változatokat. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. amelyet az ember irányít . ev. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. erősödnek Nevezéktan ad 5. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. l. vagy köznyelvű névhez. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára.5.

különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. A KK szerint az általános jellemzésekben. 42 . Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. nothotaxon. Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. A) Magonc származású alanyok. követik a szülők neveit: 2. M27. ev. gör. A megnevezésben másként járunk el. Eléggé elterjedt.-. b) körtealanyok EM A-H stb.) alanyok elnevezésében.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. jelenleg M I-XXV-ig. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. illetve M XXV-től M26. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. Egyes szerzők a nemesítő.) MILL. miszerint 1959. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk.a natha (röv. Prunus domestica. rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. közlésekben a kereszteződésből való származás tényét. A név állhat egy vagy két szóból. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük. Pyrus communis. vagy nehezen tisztázható hibrideknél. a nemzetség. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk.: n. vagy 30 betű lehet. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980).) MILL. vulgaris. Pyrus communis L. A fajtáknál.. a betűjelek és számok használata. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. faj és a taxon kifejezés esetében. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x).) MILL. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak.eredeti sajmeggy vadalany 3. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag. Mal us domesti ca. Gyakorlati okokból a régi. 1996. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl. a következő módon: nothogenus.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. 'Vilmos körte'. amelyet nem ajánl a KK. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. nothospecies. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok.

a nothospecies (= hibridfaj) . Cerasus mahaleb subsp. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci.3. az első ma is nevezetes fajról . A faj.4. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop. simonkaii (Pannóniai fcsop.) 'Korponay'. 2. 2. V. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. Számos fajta szülője. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra).) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. háziszilva (P. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk. ha gyéren is. folyamatosan előfordul Magyarországban is. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. sinenses. domestica convar. 5--4 ezer éve). de nem rangfokozat. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. az újkőkorszak óta (i. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . JEREM. illetve kultúrfaj rokon.korai előfordulása. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte. A convarietas .kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. nemeskökény).) 'Besztercei'. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést.cuitivar-group (grp. A rokon. 2.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. e. sz. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. e.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. kereszteződik a kökénnyel. A termesztett. 1984). a legfontosabb a fajtacsoport.koltúrrassz A konvarietász (röv.: convar.2.4.) fokozatot földrajzilag. domestica). A fajtacsoport (conculta. grex). A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. Az 1995-ös. vadon termő faja ma is él. domesticát. de az időszámításunk előtti korokban előfordul.3.Prunus insititia. megelőzve a P. de nem vagyunk teljesen biztosak abban. Pyrus convar. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l.3.

Alloploid eredetű: a háziszilva. táblázat). Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. 4.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata. hakkiarica P. Gyümölcstermő növényfajaink többsége. kajszi. az oktoploid szamóca = F. t t t Subsect.Pyrus communis. nagyon ritka maradvány.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták. x ananassa DucH. magyarica és a P. mogyoró. birs. spinasa P. zangezura stb. slavonica P. naspolya. som. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2.). canescens Balkán-Ny-Ázsia P. syriaca P. slavonica P. Ilyen fajok a dió. nivalis P. 5. pyraster P. australe stb. málna. juliana Cerasus avium convar. armud P.) Ny-Ázsia-Kaukázus P.: Xeropyrenia Subseet. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum. avium 3. praenorica P. P. fekete ribiszke.a ma is élő. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp.6. caneasica P.származása Európa-Kaukázus P. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. nutans P. hyrcana P. táblázat. bourgeana P. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . anatolica P. salviifolia P. európai. szamóca. salicifolia (TERPÓ A. austriaca P. házi berkenye. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. elaeagrifolia P.6. mecsekensis P. Akultúr körtefaj. 2. korshinskyi P. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. Elvadulás gyakori: leírt. oxyprion P. mandula.

!803 em. Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I.) . kivadult egyedek legtöbbször P. cerea L. cerasifera var. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. Termesztésen kívüli termőhelyeken. P. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják.) subsp. Az elvadulás. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre. domestica var. syriaca subsp. syria2. IV. divaricata P. macracarpa WALLR. prisca BERTSCH) 45 . kuken subsp. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. Naturk.7. x fruticans Weihe 1826 . pyraster.2. ritkán de előfordul nemes fajta is: pl. vadcseresznye). KÁRPÁTI Z. (mirabolán) subsp. Ezek a "visszavadult" növények. spinosa L. s. myrobolana (L. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. Elvadulás abban az esetben lehetséges.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. pissardi convar. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra.nagykökény subsp.Mirabellák (subsp. var. táblázat. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között. spinasa var. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát. Beitr. cerasifera EHR.4. 17 1753 cseresznye sz. dasyphylla SC HUR P.1. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak. macracarpa . (P. Ezek az ún.: P. x syriaca BORKH.) PRUNUS fajok P.) P.

ábra. (communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2.2 3 4 Scm 2.Pyrus nivalis JACQ..Bulgáriában honos. Pyrus x amphigenea DOM.3.2. ábra. A vastaggallyú vagy hókörte. TERPÓ) 46 .a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon.

. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. nemes. alany nemes 2n: 34 2n: 34. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit. ábra). Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. 68 Turkesztán Pyrus communis L. 1793 (DP. salvifalia DC.. Gyakori elvadulások. 51. ábra.cultigen . austriaca KERN.8.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE. helyi fajták. Elő-Azsia. 7. körte és a kajszi... !825 P. !952 P. A Prunus taxonok rendszerét a 2. valamint felhasználását a 2. P.5.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba. táblázat... mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet. elaeagnifolia ) P.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. salicifolia PALL.speciaid . 2. táblázatban közöljük 2. Magyaror. eredetét és elterjedését. 1768 Elő-Azsia. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet.2.ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. alany spontán.. elaeagrifolia PALL. A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka. stavonica KIT. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. 1776 P...3. nivalis JACQ. amygdalifor mis WILL. Kultúrszökevényből meghonosodott. !753 . Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa.8.. 1787 P. Mind a spontán keletkezett hibridek. caucasica FED. részben hibridek is: az alma. szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. !849 - 47 . É-Afrika alany. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták.. táblázatban közöljük 2. azaz idegenhonos fajokká váltak. Irán. 1896 P. 1774 P. Kis-Ázsia Ny-Ázsia.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA .

1847 M. !825 Maius domestica BORKH. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34. Közép-Ázsia. 1803 M. !803 .) NAKAI.cultigen . helyi fajták alany.) BüRKH. bretschneideri REHD. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany. Kaukázus.MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P. 1803 É-K-Kína Japán. praecox (Pali.) BüRKH. Himalája. ROEM. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany... helyi fajták 2n: 34 M.) M.. európai déli része alany. 1803 M. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L.. helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34. helyi fajták alany. siebo/dii (Reg.) BoRKH.. betu/ifalia BUNGE. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia.) BüRKH.. dasyphyl!a BORKH. ussuriensis MAXIM. 51 2n: 34 48 ..A 2. pyrifolia (Burm..) REHD. !768 M.. 1926 P. 1835 P. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . 1871172 P....RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . !803 M.speci o id .. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. 1915 alany. pumi/a MILL. Kis-Ázsia Oroszország. spectabilis (Ait. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. É-Amerika alany. Irán törpealany. helyi fajták - Északkelet-Ázsia. prunifolia (Willd. Afganisztán Európa. f. pashia HAMILT. helyi fajták alany alany alany..8. Japán Kína. nemes fajták alany. 1857 P. turkmenorum Juz.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL.. 1915 P.. Közép-Kína.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ. 1768 M. Korea. calleryana DECNE. helyi fajták alany.

1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L. termesztik É-Amerikában is D-Európa.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.. 1753 var. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. Krétától Turkesztánig Balkán. 1821 Amelanchier canadensis (L..8.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA ..) Ell.. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L. ioensis (Wood) BRITT. 1901 Maius x robusta (Carr. edulis.RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. 1768 M. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL. 1793 Mespilus germanica L.. 1833 2n: 68 2n: 34 49 .) CRANTZ. 1753 spontán alakok nemes. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa.. 1763 Arania melanocarpa (MICHX.A 2. spontán körtealany nemes. 1803 M..) MICHX. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.) Rehd. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L. Korea spontán alakok helyi fajták nemes. Turkesztán K-Mediterrán. Ny-Szibéria. Dieck...) MEDIK. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa. angustifolia (Ait.. Ny-Ázsia.) MILL.. Amurfóld.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L. Kis-Ázsia. Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. É-Kína. 1920 (M..

!923 (R. rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM.cultigen . 21. !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P. 56. et SCHLECHT. É-Ny-Afrika Ny-Európa.. !753 Európa délibb hegyvidékein.. J. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS .SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH. É-Amerika spontán nemes.42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX.. elterjedés ROSOlDEAE.cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 .. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD.MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L.28. !803 Ruhus aceidenta/is L... táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán.RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS. !753 termesztett... É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14. !864 Ruhus caesius L.63. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42.. !753 Ruhus fruticosus L.. 8.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT.cultigen . termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14. idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM. . et SCHLECHT. MUELL. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY. !766 . 1827 Ruhus allegheniensis PORTER.speciaid .speci o id ..A 2. !753 Ruhus illecebrosus FocKE.SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok.

1766 F.cultigen = = Cerasus avium (L.8. alany. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F.speci o id . táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. !753 Cerasus fruticosa (PALL. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. virginiana DUCH. !794 Prunus avium L. 1753 Padus serotina (EHRH. 1788 spontán.) BüRKH. 1766 spontán. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16. ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE... 24. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa...) DUCH...cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH.. L. 1753 F. moschata Duch. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL. 17. et TURPIN) Rehd.. termesztett SUBGENUS: CERASUS.. szubspontán. Ázsia a Bajkálig. 1803 = Európa É-Amerika spontán. szubspontán..A 2. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL.) WüRONOW. termesztett spontán. !768 Prunus cerasus L... termesztett spontán.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L. 18. szubspontán. viridis Duch.. Ny-Szibériáig spontán. !755 vad és.36 51 . alany spontán.32..) MöNCH.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS. 19.speciaid . !808 = Prunus x gondouini (POIT.cultigen .) MILL. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia. !925 = Délibb Európa. 1768 = Prunus padus. !753 . szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán. termesztett spontán. 1768 = Prunus mahaleb L. vesca L. nemes. Ny-Ázsia Eurázsia spontán. 1766 F..MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L.

et KosT... !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. Himalája (Mansfeld) Kína spontán. 1935 = Prunus ferganensis (KOST. 1768 (Amygdalus persica L.) D.MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL. 1872 = Prunus davidiana (CARR.. alany.. termesztett termesztett 2n: 16 C. helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL. et KOST. WEBB P..specioid .SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS.. szülőfaj. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL. !882. alany 2n: 16 52 . ferganensis (KosT.) Arc. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS .coltigen . 1894 É-Amerika spontán.specioid .cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán. szülőfaj P. 1935 = Prunus kansuensis REHD. et RIAB. pumi/a (L.... táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet.) Kov. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. DoN. 1803 = Prunus pumi/a L. pseudocerosus (LINDL. et RIAB.) Batsch.APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY. communis (L.cultigen . 1801 . nemes. amyg da/us. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán.) MICHX.) TERPÓ..) G. szülőfaj 2n: 16 C.. Korea (Bailey).. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB..cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD. (BATSCH) !801 .) WALL.és Közép-Kína nemes.) Kov. 1921 Észak. P. 1973 Amygdalus communis L. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína. !884 P.) FRANCH. 1753 - Nyugat-Kína. 8. Hup ei termesztett. A.A 2... 1829 = Prunus tomentosa THUNB. davidiana CARR.) 1753 = Prunus persica (L.

MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM. nemes. !956) Armeniaca mumu SIEB. !797 = Prunus dasycarpa EHRH. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS.. !941 = Prunus ansu (MAXIM. 1806 = Prunus brigantina V ILL.) PERSOON.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. É-Kína K-Szibéria (tengermellék). alany. Korea spontán Az Alpok D.) KOMAROV... !780 Prunus armeniaca L.speci oid .. alany spontán. !921 szubspontán. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et. et Zucc. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. !789 = Prunus sibirica L. szubspontán. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L. helyi fajták 2n: 16.cultigen .8.) SKVORTZ. alany spontán.. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH. alany. !836 Armeniaca ansu (MAXIM. !770) REHD. 1753 . 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH..) BORKH. É-Korea.. ÉK-Mandzsúria Közép. Ny-i részén 53 .és Ny-Ázsia csak termesztve spontán.A 2.) LAM. TURPIN) Soó. 1791 (Armenoprunus JANCHEN.. 1785 spontán... helyi fajták. Japán. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST.. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM.cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. Kína..KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA .. 1883 Armeniaca brigantina (VILL. alany. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia..) KosT. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM.. DK-Mongólia. helyi fajták alany. szülőfaj - helyi fajták. 1801 spontán... dísznövény.) KOCHNE. alany.

nemes nemes. !828 Prunus ussuriensis Kov.fajcsoport P.. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. nemes. 1755 (L.. 1811 Prunus cerasifera EHRH. et KosT.. helyi fajták szubspontán. 1785 P. alany szubspontán.VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. Ny-Közép-Ázsia. em. nemes. helyi fajták spontán. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa..cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.és DK-Kína K-Szibéria. munsoniana WIGHT.A 2. szülőfaj 2n: 32. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL. nemes... 1803 em. csak termesztve É-Kína. KÁRPÁTI. 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa. !935 É. alany. helyi fajták spontán. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. 1803. (48) Prunus coeamilia TEN.. 1789 spontán spontán. americana MARSH. !789 P. 1785 P. angustifolia MARSH. É-DK-Kína spontán. KÁRPÁTI. nemes spontán. nemes.. alany.cultigen . !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus. szülőfaj Prunus insititia JusL.. 1967 Prunus syriaca BORKH.8.specioid . Elő-Ázsia. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. hortulana BAlLEY. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán... nemes.. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. nigra AIT. csak termesztve spontán. helyi fajták 54 . nemes.. 1753 . alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH. l 892 P. alany szubspontán.

!844 R.. É-Amerikában elvadult spontán. alany 55 .. !825 R. !819 R. (R.. dikuscha FISCHER. gracile) Fontosabb hibridek R. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R. termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. !881 R. ussuriense lANCZ. (R. odoratum WENDL. cynosbati L. nemes.. aciculare SM. termesztett spontán. Saxifragaceae p. rusticum lANCZ.. oxyacanthoides L... hirtelium x uva-crispa). spontán. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán. americanum MILL. !814 R. longeracemosum FRANCH. rubrum L.specioid .specioid .. !753 R. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. spontán. Eurázsia. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. !753 (R.A 2. termesztett spontán.8. !863 Amerikai fajok R.alnemzetség Ribes nigrum L. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán.cultigen.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. !803 R. !768 R. spontán spontán. aureum PuRSH. SCHM. spontán.. !830 R.. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R. agg. uti/e lANCZ. !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. p. petio/are DOUGLAS. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. cynosbati x uvacrispa).cultigen . szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia ... !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. !753 . szubspontán. !768 . hirtelium MICHX. !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. !906 R.. burejense FR.

..308 2n: 26 56 . petraeum WULF.A 2. 1753 É-India. termesztett 2n: 18 27. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett. Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. Középeurópai K-Európa Cornaceae . szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend . 1778 Vaccinium myrtillus L. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán.. p. 1819 spontán. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales . Ny-Ázsia termesztett. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. termesztett spontán. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán. 1753 Ficus carica L.. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL.8. Kína Ny-Azsia Mediterrán.. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. szülőfaj Cornus mas L. 1753 Vaccinium angustifolium AIT. 1753 Sambucus ebulus L. 48 Vaccinium corymbosum L. DK-i államok. multijlorum KIT.Csalánvirágúak Moraceae.. str.. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89.54 Sambucus nigra L.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L.. termesztett. ruhrum L.Hangavirágúak Ericaceae. termesztett. 106. DK-i államok É-Amerika.. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. Alapfajok és szülőfajok R. Kanada termesztett.Somfélék spontán. s. É-Európa.Eperfafélék családja Morus alba L. 1797 R. DK-i államok É-Amerika.. nemes. Közép-Ázsia. spicatum Ross..... nemes spontán. 1753 M nigra L. nálunk gyűjtik É-Amerika. R. Saxifragaceae p.

szubspontán. 1869 (C. KocH. nemes spontán. colurna L. KOCH. 57 .A 2... nemes. Iowa.Diófélék Junglans regia L.Dióvirágúak Juglandaceae . nemes. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. Fokozódott a gazdaságilag hasznos. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. termesztett 2n: 22. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar. nemes spontán.. nemes spontán. Mexikó É-Amerika spontán.) K. !849 C. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH. ailantifolia CARR.. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa.) KocH ("illinoensis").. Ny és délibb. alany 2n: 22. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. maxima MILL.Bükkfalék Castanea sativa MILL.. nemes spontán. nemes 2n: 32 2. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún. nemes 2n: 32. szubspontán.. pecan) Carya ovata (MILL.. elterjedés FAGELES REND. Dél-Európa spontán.NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L. 1753 J.8. alany alany spontán.6. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa. !768 C.. CORYLACEAE) . !768 Kis-Ázsia. 1869 spontán.28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae. !753 C. !753 Európa. a gyógyszeripar. pontica K. Ny-Ázsia spontán. 24 Juglandales rend .BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL.

.9.élelmiszemövények. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. a különböző országokban. . lényegesen különböző technológiával (pl. tudományosabb alapokra helyezte azokat. táblázat. köztük 58 . narancsfélék. héjas. gombák. eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas. .vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére. táblázat szerint a következő: l. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak. 2.háztartási (technikai) növények. gyomosítók stb. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott. bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4.).zöldterületi (dísz-) növények. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. almatermésűek (almagyümölcsűek.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3. A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. 7. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel. helytelenül "almások") 2. Ez természetes is.9. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2. banán). más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. Hagyományos felosztásuk a 2.káros hatású növények (kórokozó.

és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. körte. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. a mutációk. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. néhányat alközpontokra osztott fel. valamint paleontológiai. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. vadon Észak-Kína erdeiben él.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. A szerző összesen 246 növényfajt. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. Az értékes P. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. Ez a faj 59 . történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. alma. VAVILOV. I. fajtái Magyarországon is elterjedtek. szamóca stb. Kína-Japán központ. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel. 12 származási központot különített el.növényeink származásának tisztázását sem. gyümölcstermő 2. Az utóbbi esetben . hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. régészeti. Szilva-Prunus. Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. munkájában. salicina LINDL. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték.1. a rekombinációk hatására. Másodlagos származási központja Japán. meggy. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét.dolgozott fel. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. A mérsékelt égöv alatt termesztett. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. eredetük visszavezetését őseikre. Koreát és Japánt foglalja magában.7. 4 7 újvilágit.újra gazdag heterogén populáció alakul ki. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX.199 óvilági t. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. Japánt másodiagos központként tartják nyilván. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve.

kiegészítette TERPÓ) .o O\ 2. ábra.4. A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.

elsődleges géncentruma Északkelet-K ína. RoEM. davidiana CARR.. Afganisztán. Vadon nem ismeretes. C mandshurica MAX. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén).. M sieversii (Ldb. korshinskyi LITV. II. bucharica LITV. VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. vulgarishoz közel álló P. Az A. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl. V. M. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms.és észak-kínai faj.. IV... A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. A P. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. 1971). VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi. M juzepczukii VASS. et KosT. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik. kultúrfaj. PoP. A sajátos endemikus. Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. vulgaris L. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. a Tien-San keleti területe. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. M niedzwetzkyana DIECK. linczevskii P. Öszibarack-Persica. regelii REHD. az A. communisan kívül 5 vad fajt. elsődleges géncentruma Kína. Trópusi. P. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus). C amygdaliflora NEVSKI stb. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. M hissarica S. Egyéb vad (en61 .) Kov. Ausztrália területét foglalja magába. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő.:) J siebotdiana MAXIM..vadon termő alapfajai. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) . ahol vadon is nő.4. Indiai központ. közép. Közép-Ázsia . egyik elsődleges géncentruma itt. AP. és J mandshurica MAXIM. A Persica vulgaris L. P.). et KosT. A meggy (Cerasus) kb. elsődleges géncentrumai is ezek a területek. és C sieboidiana Bl. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P. Viszonylag kis területű központ. Alma (Maius).. vulgaris L. kansuensis (REHD. AMa/us pumi/aMILL . simonii CARR. KUDR. és a P. mume SIEB. másodiagos géncentrum.syn. Másodlagos géncentruma .. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő.) M. Kaukázus. Alakgazdag.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. Kajszi-Armeniaca. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. a másik Elő-Ázsiában van. hozzá tartozik Északnyugat-India. ahol kb.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. mira (KOEHNE) Kov. PoL. vavilovii M.. Másodlagos származási központjai: Irán. P. III.. Közép-ázsiai központ. P. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2.. ábra). et Zucc. Az eperfa. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. Az Amygdalus communis L.

PoP.keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. A Cornus mas L. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport. P. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. nálunk négy tájfajtával. és több félkultúr forma is. Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus). a P. sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját.) elsődleges géncentruma ez a terület. pumi/a MILL.illetve alak. pontica K. Termeszíve gyakori. ez másodiagos géncentruma. a vastagganyú körte (P. A Prunus cerasifera EHRH. Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. takhtadzhianü A.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. A Castanea sativa MILL. A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L. vadon gyakori. spinosa) vadon és termesztve (alany. elaeagrifolia PALL. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum). a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse. A. Az Armeniaca vulgaris L. Kis-Ázsiában és a Balkánon található. AMespitus germanica L. Cory/us.. KoCH.). Szru-TERPó). syriaca Borss. vavilovii M. egyik géncentruma szintén itt található. VI. AJuglans regia L. a cseresznyének (Cerasus avium [L. P. 62 . =P.-NAT. stavonica (KIT. vadon elsősorban a P.. vadon Észak-Iránban. Kis-Ázsia.. colchica ALB. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. nivalis JACQ. újabban az Arab-félsziget is. Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t.. VII. P. caucasica FED. Afrikai (Abesszíniai) központ. C. C. AM turkmenorum Juz. vadon és termesztve fordul elő itt. vadon és termesztve gyakori.). A terület ősi kultúmövénye (2. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L.4. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető. A. armud BORNM. imerelica KEM. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is.] MöNCH). vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). A Cydania oblonga MILL. bucharica KoRSH.). C. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C.. Számos gazdasági növény géncentruma. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. A házi szilva (Prunus domestica L. allohexaploid). Elő-ázsiai központ. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P.. hibridekkel (P.). VIII. Mindkét faj aM. a maodulának (Amygdalus communis L. spinasa L. C. stb. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL.) alakkör. elsődleges géncentrum. maxima MILL. cerasifera EHRH.. fajták alapfaj a. Cydonia.).) géncentruma. spinasissima BGE.... ábra).és helyi fajták). colurna L. a fő géncentrumában. a termesztésben sok helyi fajtával. a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője.demikus) mandulafajok A. Ide tartozik Irán. A Ficus carica L. A Maius orienta/is UGLITZ. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl). A növénytermesztés ősi sajátos központja. FED. (őri félkultúr faj). vadon a Tien-San nyugati részében nő. a cseresznyeszilva (P. A nemzetség elő-ázsiai faj.

] MöNcH) és a nemes meggynek (C. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is . a málna.. A fajgazdag nemzetség (kb.] BORKH.fruticosa [PALL. ZsuKOVSZKIJ is elismeri.. Területe: Mexikó. praecox [PALL. ledebouriana SCHLECHT. parnonica TERPÓ ). az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH..) vadon és termesztve.] WoRoN. ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A..). Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma.). A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L. Oktoploid faj. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . Közép-amerikai központ. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte.). valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. Európai ugyanis a földieper. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C. Dél-amerikai központ.. webbii SPACH).) és több félkultúr. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről. hatását az európai fajták fejlő­ désére. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L. spicatum Ross. és könnyen kereszteződnek egymással. a fekete ribiszkének (R. illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma.. Európai-szibériai közpon t. Guatemala. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH.) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét. R. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. vulgaris MILL. uva-crispa L. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi.. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH.). illetve köszméte (R. a diploid Fragaria viridis DVCH.) és a korai vadalmát (M. petraeum WULF. (2n =32) terjedt el.jelentőségét. Az egres. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-. és A. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi.. X.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont. az egres termesztése és első fajtái". kultúr infraspecifikus taxonjának. 63 . A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen. a ribiszke. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. ruhrum L.) Európa.IX. R.). így a vörös ribiszkének (R. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD.). A területen előfordul vadon. A szamócafajok európai képviselői. és aF vesca L. nigrum L. Honduras és CostaRica. A Ribes nemzetség több fajának.) DucH. XI.

. P nigra AIT. ananassa) egyik szülője. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására.) elsődleges géncentruma.. Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. köszméte). A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. R.). C. Fragaria és a Vaccinium (áfonya). A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják. a Juglans nigra. A Fragaria virginiana DuCH. stb.) mint kultúrfajnak az átalakulása. A máinának (Ruhus idaeus L. egresek. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R. Észak-amerikai központ. angustifolium AIT. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. V. stb. Carya. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres... elsődleges géncentruma ez a terület.) termesztésbe vonásával. austra/e SMALL. cynoshati L. Prunus.. amikor az észak-amerikai szőlők. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. hirtelium MICHX. 15 fajjal képviselteti magát. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban. strigosus MICHX. málnák. mint a Vitis. Ruhus (85 faj). Helianthus.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R. szilvák. hindsii stb.). V. szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. stb.XII. aceidenta/is L. 64 . J.. ailantifolia. Az egres. R. A kerti szamóca (F.

rE.fejlődne.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_.fá~.---------. s ezáltal nJtg)'s.§át !}1egelőzhetj_ill<.uJ.. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ._z a gyökérrendszer.sztenek. A vegetatív !J!9JL(haj!. levegő és tápanyagtartalma.{m~r..n ta.9Q.zámú oldalg)'.rut. . ~-!~J.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el. köszmétestl.lálhat~!LO:. víz. ribiszke. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól..ri!&Y).3. a vi~ !!.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI.elyeken. hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás.QIÖ.Ökeret fej leszten ek.hajszálgyökerek. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz.őgy/iki.§ ...Aj.ny_~. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük. vétele__a. Vaxmak ~~~~~!l..Qk. _arp.fcl. kajszi leg!~~bb_J.ás..·---.iuk.tiv úto.~~Q(Í!Qt~•. A gyümölcstermő növények te.g)<_.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp.q.(QiQ".. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill..ajban.ls~~~tl.J:rpa..~ alapján két csQpQrtba sor. l!lálna.is le_!!~~<~Lh_a_!pak.stb. 3.. míg a sekélyebben gyökeresedő .. a gyök~J:S:?. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer.illlill!la. tápanyag-utánpótlás. .t1lQ. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P..~&e[jj!P'Qk~~~tt.Qld alatti _rg:. raktározása.k .milq<. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző..Y_a. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E.. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében. rendű oldalgyökerek fejlődnek._kjalakul~.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.jJ~. harmad. Y§S__g_!)""._.~!:! fe.?:K. szállítása.j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9..:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé.iJletxe.::.n.a. 1974).~~_főgy§kéf!. --:-. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében.!~nyag_2k felvétele. elsődleges feladatuk a_yj_zbep. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer. de befolyásolja a talaj típusa. A gyökereket ~~Je..:2jjfu2).J:~~~:ill.>."__c~ere.yény rögzítése a talaj!~an.gy.m. szilva. gyf?. talajművelés stb.=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}. ---. amelyből másod-. j_alajbQJ.---.) ismemie kell a növények testének felépítését.1.-~r.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk.>_~zap()_rit~s ~őállit.g2_t<h.n_két fő_r~Mnak..~tfelépítésük alapj!!.s.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E.drepd~Jky~~ ~~11J~ra.öyj. A karógyöké!.fa.§JS§.

. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 . aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be. (TAMÁSI._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme .bb talajrétegekben helyezkedik el. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg.a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet. A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet. E 3 agyagos vályog 3J ábra. míg a szilva_2-4~C.5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />.J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa.~~t.. !la <l talajban kevés a_~i?. sárga homok !i?77.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza. a gyökere!< mélyebbre hatolnak. [glafhőmérséklet..t a fel_~§. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok.j yíztarta[ma. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 . A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel. vadkajszi.nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).!~riileteken_a gyökérze. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t.alanytól függően . Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 . 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése. 3. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<. !986 nyomán). TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos.:gQ!lenség léphet fel.1.

!974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7.32 5.25 4. szilvaz. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.6-2.1.mL~l~.99 2. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.r_t.&.~-~~~1-~ kajszi.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik.89 (m) 3. 3. mint a föld feletti ágrendszer (3..~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>. 3.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően). Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert. Közös jellemzőjük.22 2. szárazság idejénTgyak.a. de dúsabJ?. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il. l.Nyár. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.29 4. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.iJQ.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése .!!ió. l. Gyümölcsfák gyökér.54 2.~~~!:. mint a tápanyagban szegény talajokon.gy.60 4.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel. . A jó l~vegőgazdál~pdású laza.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5._felü!~J~t hálóznak be. évben (TAMÁSI. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t.>t!:ll<!. homQM~tala. táblázat).J.38 6. hogy fejlett főtengelyük van.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését.61 2.97 4.87 3. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a.11 4. gesztenye. f!1int az erősen kötött taJ&QD-. táblázat.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete. amelynek 67 . rövideJ?b. A talaj tápanyagtartalma.lhi.között van.b!?. 74 1. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb.<: _e. hogy az M4 alanyú almafák 1..io.1.. Az_ első áprilistól július közepéig tart:. k2.53 5.2.azódq_gy_öl.. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg.1. ábra).Qk~I~kzö­ me (3. berkenye stb.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.30 5.86 5.­ k_gn a gyökerek nagy9. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg.~..

~§. 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük. azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns.BY~nsíilyrn~gterewtésére.!Ját. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i .2.a törzs gyökér (a) fővezérvessző. (e) termőgally.. birset.l<.laki1Jlat2lsi.. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3.:-···· ··· 2. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2.ális. ábra.niQ~f). ··· · ······-····· . d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•. 1éiVieS a fiige stb.el 68 .ratr~.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek..Qptjm.. . ábra). köszméteL mogyoró. ábra).a gyqkerek~n. eze_l<. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke.. (c) mellékvezérvessző.m:.~J~~tév!get­ nek..3.~egetatíy-&!!.2. E gyümölcstermő növényeknek főten. a tör~§ nem a. (h) tővessző (tősarj). A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll.j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3.. Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t.l~Y~U~.!E. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk. fest~~()­ dza. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből . a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5. tQ. (d) oldalvezérvessző. (g) gyökérsarj. ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.g~b1!~.§_s. (j) fattyúvessző.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer.sarjak .Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek._.J!!!!_ndJ. 3.

ábra.3. ábra. 3. (c) leterrnett termővessző.4. (e) járulékos gyökérzet 69 . Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). (c) cserjetörzs. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally.(a) tővessző. (d) járulékos gyökérzet a 3. (b) termővessző (gyökérsarj eredetű). (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek).

a kgro. a magasságát szabványok írják elő.1. sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek. Feladata: . "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki. . de a rés~. Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·.!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4. ábra). (d) inda. (e) meggyökeresedett indanövény.5. Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3. ábra. (c) tőrózsában álló levelek.újul meg minden évben (3. ábra). hogy minél mag1lsaJ.·.~~n h.. ábra). alapelv. P.2. Lágyszárúak. (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 .5. (b) gyökérzet.4. 3.na vázágrendszerének tartása.2.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3.b. A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki. raktározása.víz ~s tá~anyagok"l>~állítág .asszimiliták szállítása.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa.

_A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból..~i! héj. vagy kajszinál szilva tögs). magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit.Lyiszg_~!<.~i .tJ.Q~Q&ia. a fajta.-. A törzs keresztmetszetét a 3. I. fajtának a sajátosságát hordozza.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm..s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága. A törzs folyt~~sát képező ágrendszer.l!Rl:!. míg aK92:eJ2. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~.Ai!!k. Legbelül található a bélszöyet.6. a fa kora. Am. ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba.bé lszövet 3.sQdik s a. színe.fatest -r----.. Vannak 71 .Ls~ 1 nevezünk. amelyet körülvesz a fatest.l~het alakítani. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+. ábrán szemléltetjük._.§JÖrzsű fákat csak dió.!Z_ ö. a ráoltott nemesből.1--+-.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését.<J§_ságába oltt. 60-80 cm. feladata a törzs belsejének védelme a külső~..!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét.~~~~B!. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk. repedezeHsége gyümölcsfajonként. az alkalmazotLalany..k. par. a fatestet pedig a háncsréteg. 100-120 cm.2. sőt fajtánként változhat. A korona és részei Korona. 3.6. amely vastagszik. amelyből kialakították. de más fajta is leheL(pL.!él- ' \ ._~örtén~l közben oltott fajta. sövények.. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.!$. amely befelé a fatest. 150 cm felett.2. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.gY~.á.. katlan koronaforma).Lnk Yl!gy_~z~m. A törzs mindig annak a fajnak.. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók.I!~~zá~2_k.J. ábra._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium.

táblázat alapján csoportosíthatunk.~l_!l!.:_?~_zjiJ~rack.e_!!t lef!t~. amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.b. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l.2. . meggy..t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.{pu~ek szlntén hajtásrügyek. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 . _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~.get (3. El vétve előfordul.olyan gyümölcsfajok (dió. 3.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY.:k_kj.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k. vagy technikai behatás éri a fát.~r_ülések hely~n keletkeznek. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk. ez_~x:! ezet!:"l!Lt. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása.rzpk nevezzük.5::!!. Rügy. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let.S.~*--~~kul~a.2.~lllnk•.!_ö_p. ameJl. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>. Belőlük kialakult hajtást g)!. s a hajtásokon levelek és k_ii.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek.5 m.:tE:a.ITáblázat). Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl."(j:_ l . Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek.:tl(!velek QÓ!!l!MQ. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén.r:!i.s. amelyet a 3. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.vegyesrügy Hajtór.~/Lrüggyéválna!<.virágrügy (barkarügy) . amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője..) differenciálódhatnak. málna stb. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek.X. almatermésűek.~. A gyümölcstermő növé_. táblázat. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket.i:h'i<l kéreg. Málna.QkgrsgrJills.1. szelídgesztenye)._~grulé. amelyek a következő évben termést hoznak. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy .Q?§ életkorú koronarészeket találunk.

(b) virágzás idején.yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. A hajtást}_i.gyek mérete rendszerint kiseb_b.. b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk. 7. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . A a 3.3. ábra. táblázat. míg a veg. Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró.3. ábra). ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet._rpint a termőrügyeké. alakjuk megnyúlt. 7.

szep!em~e.~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P. Ilyen vegyes riigy_Q§QP. hogy a Je~elek csomóba álln_ak . Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_. ezt végálló rügynek ne..~t.!~:. július l!ón~p~!<bll:I! .csomónak vagy nódusznak hiv] ak. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s. de egy rügyalapon több rügy iL~pződh.. (2) magános virágrügyek. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek.~. ~~! (~u_gusztus.üúlius_kgzepeitft~f!1•.!~! <?.fujonk_~_l!~ változó időben .J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző. A hajtásrügyek állhatnak magánosan. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük.?akszt<_- __ 74 ...ajtás.K.!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik.r) llajtásnöy~kedé. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el.(yir~g[li_gy~k} található~·c..r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~...a.alálha.9IU.. ábra. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda). ahol a levelek találhatók. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- .~.:. illetve a h~S. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök._y_ezzük. A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is.~~}lv~l termőr~~~J3. aJöb_bitmellékrügynek.rügy~s~2!!... és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart. dalon a termőrügye_!s_.8.§.::~L~Sl~op?!!~. Két CS. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy. A hajtásoknak azt a részét.8. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét..termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki.s.!.. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok....jónius.:~JS.~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter).~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:.~z oszlOQQ.2!&alán.. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q..On 2--::1 virág.kezdődik.?:-}.-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: . 2 3 4 5 3. Igen rövid ízközűek. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat.. ábra).

. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ.i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá. a vázágak ei_~~. szamócának..Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES.~.k. A hajtásokon tafilllató leveTék J.?jpif!. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y . Ilyenkor a csúcsrügy. A hajtások kezdetben lágy állományúak.~~~~hez_l.korkörté~~Lf~.!~s~gyen. Ezt használják fel a termesztők..eg~zül!!~.~g_ítj~.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ.(~i.!Q_~r~!g~~§. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza.i2~~é. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§. E. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző._e_!t~ajt_á.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E.. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~. !993). .k_.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó. A levél nagysága.~:mt~~-~~~!PP<?. 2. bodzának.hili~Ieefia­ . Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő.A talajból felvett tápoldatok. s m[. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h.~~.. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra. fogazottsága. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű .A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn. esetleg alternáló fákon fordul elő. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg.~Ő (3.g~_yj. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek.. megfásodo tt. színe... J.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js.i.J. tengely) ~n()y~k.~§~_l<:. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja.metszés.lL.1~tárt vonp. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká. I}Jő_vezérv!!_S§. csonthéjas oknak. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át.. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k.Qlp!~li~ kif~j}§. A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek.ll1nls.Qi~J.. a levélnyél hossza.és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t. nyugalmi állapotban lévő.~t.L~~-.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ. Növekedési vesszők..)zponti. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos.§. A vessző lomblevél nélküli. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző. gesztenyén ek.Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§.~2 @. -.!.til!001~ILZ.. tr~xázás. ugyanak.§. szükséges.~ Igy alakul át (ll~y-~1~.I. be- rűtlen é. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.1l.~P.!~. l CJ25I}~~~l . A levelek nemcsak asszimilálni k.ölcs _!l.!I'~t:!~.!.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe. szedemek. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~.. ~_hil.-~.Y~-~~~é)yé.ár9dil<:. a levelek által felvett szén-dioxid.@ fü_ggően ez a sz~I]l. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak.. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét. málnának.. alakja.xgés~tfolytaJ­ ja. hill!.J!!~ny_be!egségek gyors m.L4:::-Jl.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet.e. Különösen ~.Almánál egy-egy gy_QJE.h~aftások) kihajtanak..~et és tápanyago kat is képesek felvenni.

. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t.~t és ismét csúcsrügyben zárul.et. csúcsán rendszerint vegyesrügy.~Jz~ti~. Néhány alma. Ez több éven keresztül megismétlődhet. az évenkénti me_gújulást_§..az ősZioaracK"riál. Gyökérsarjak._ ______ .Li!!::Ús~---~------"·'d 76 . IsQ~. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek.álható.m:~uzi~~. meggy). amelyek elérhetik a ""· -------·H ________. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs. 2. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt . 1..· · Tővessző. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:.. hogy ~. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~.mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s.~Jq:.. meggy.}Jl!!?::E. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni.~bl~n<?v~Isedéss.f§i!c. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével. termőrügy) megtalálható.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található. hármasával). ---------··-A·--------. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. Ilyének fordufnaFeTo. Termőnyárs.!-~!P.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ. meggyl ~~ k~~i é~-~._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak._~~!l t<.~~~ rö.. f' Hosszú termővessző.5-2. amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy. Ha. ~jó ~~~l!.á~jellem~ő ter:nőrésze. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző. a111i -~ "továbbnövekedést.. Sima termőnyárs..és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán. oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-. *Rövid termővesszők parda. . csúcsán vegyesrügy.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. 5-20 cm hosszú.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs)..k. szilva) értékes termőrészei. K1'ax.l::~. ... illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek)..~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok._____ - ~"-·- Min4!<:~.--------..t~l~l~!2. .tef1!!9@gyek.t!~lhq..~L Cseresznye. 1-20 cm hosszúságú szárképlet.. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt. . oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ. de a málnánál.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak. hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás.~lő. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack.!§_~.. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani. s a növekedési pontok... de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat.----------------------. Termővesszők. cseresznye.. kajszi. 5 cm hosszúságú. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző.Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. a szedemél.flli!.

s. .agságig~.Lvalq~zíq:Ybb.~hl?_~~§§.haitfÍs._mag_~QQSan elhelye.lL~~~-!art_~l~rii}.o.hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda. ._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t..gyek.riigy_@!n~JÖviQ.411~~~dt_!~!I!l. elhelyezke désük: . (e 1) dárda.!!i!~J>rü. . főleg)l. ~!ll!:Í.§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy).. ábra).9.gz_ ízesül.~. (e) vessző 77 ..i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S.9...rüKJleiQől fejlődött .rt á_l!ás_ban. sima termőnyárs.a veS'§?:_§~.17. (d) sima termőnyárs.z. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény). Fejlődésük. (b) hajtásrügy.a vesszők csú~§CÍ. ábra.Jdalán _s_zó.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!. középhoss zú és hosszú termővessző).tYe. egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók. ~Jennőrügy). t~_!!llŐg!lJly!?. (a) termőrügy 3. mivel a_~ok oldalsó vagy (3.~Q.ke~§..

----------------.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.----------. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda.gy~köii. aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők. 7. Kajszi.--------.?.a~2_szlOQ<?.ezE.~~i_ój_~fá­ kQ._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3.~ ~~_vi~-~rm. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·.pus. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .~~~s~ő~i:)I}.ársak.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml.!~:~ na&l.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek. nasik) gxakr~~~!!.. ábra). t~lig. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők.*l annak végén ho_~.. a másik a végentermő t!. ábra).!_ermővesszők.:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők.fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl. sima termőnyárs. amiko~. remnek.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:.§_~~k~!l· . a termőnyársak..z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§.:~akoriak a hiányos termővesszők.-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db).. .Js~~§. középhosszú és hosszú vessző).~l_ig~n.ibl>~-~ rövi9_. . hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3. Körte ..s!.ZJ!.8.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!.~!!_g:Qp. .a yirágot (magános nagy virág). _y. Csak az almára. ~gjo~l:J-~!<-~. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 .~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~. .._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:.a vesszők vastagsága változó. a termő!!Y.\L~ossz_lonct. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl. csonthéjasok termőnyársa.C!:.a vesszők f. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák.!l!Q:J::g~gQflflUJ.~_k.!:it~~~!l.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt. mint az almánál. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető..!<:.rövid term(ir_é. Vilmos körte.lgyjg_{)§~l>!2. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően). ------· .vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs.!l.Y... szilva L~~-~s>I.YE~~í. -------.IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!.{gr.s-.

Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy). Dió }eQ:Ílőy~ss. (d) bokrétás termőnyárs. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek. (c) termőnyárs.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 .gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm).tis~ ~~ ri.r:mfu. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas. ábra).1 O. Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek.z. (b) hajtásrügy.~9~. újabb bokrétás nyársat fejlesztve.í.10. Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek. (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3.70::5. (e) vessző. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. ReQ_J.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi.~~-t:r!1l~_(l v~~s.-b a -e -a 2 3.!~ ré! t~. ábra.~~~t~gs_~g~~f~.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. csomagolásáról és jelöléséről. C. Előírja. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő. a certifikáltat kék. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. szaporítóanyagát. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda. 4. termékeket narancsszínű címkével látja el. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. vagy ideiglenesen szaporításra. törvény biztosítja. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. feldolgozásukat. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. 89 . A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. forgalmazni. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni. a C. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . évi CXXXI. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként.A szaporításra engedélyezett szőlő. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. fajták minősített vetőmagját. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). a törzsültetvények létesítését és megszüntetését.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása.. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. hogy a végtermék. az oltvány az adott fajta. A. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. ültetési anyagot előállítani. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996.4. majd igazolja. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik.

Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. dugványiskola. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. A csemetetermesztés a magiskolában. A magcsemetéket teljes egészében. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. ezeket nagyobb faiskolák. táblázat. szemzőhajtás. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. dugványcsemete. dugványt kell előállítani. bujtvány anyatelep. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. és oltóvessző törzsültetvény. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. részben kutatóintézetek. áru alany vetőmag. megfelelő 4. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. egyéves oltvány (suháng és koronás). ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület. ezért mind a vásárolt. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók.2. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja. amely törzsültetvénynek minősül. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. iskolázott csemete szemzett alany. táblázat). kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. kétéves tábla magcsemete. oltóvesszőt. vagyis alanyvetőmagot. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. 2.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. bujtvány. oktatási intézmények tartják fenn. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. előírások betartására. de zárolhatja is a faiskolát.5. illetve törzsültetvényekkel. szemzőhajtást. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. 4. 1996).

a dugvány. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. évi CXXXI. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. amelyeket az ún. szemzéssel szaporítják. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. gyümölcsösök telepítésére szolgál. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. nemesből. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. 2. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. Az európai faiskolai forgalomban C. 28) FM rendelet a 88/1997. az oltás. egészségi állapot) megfelel. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. (XI. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. (VI. kijelölt fáról. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. illetve a módosítására kiadott 4511998. a végtermék. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. Kivételes esetben engedélyezik az ún. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola. mogyoró) közvetlenül. esetleg közbeoltott fajtából áll. kijelölt fáról.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. 3. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. vagyis csemetéjük ültetési anyag. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 . a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. az oltvány alanyból. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. A 1996. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. A.

A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni. 92 . ábra.új fajták nemesítése. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. honosítása fajta. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia..2... A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő.fen.ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. kiemelhozam és minőségi tulajdonságok. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. egészségi állapot) megfelel..

amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik. Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették. kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek. állományról C. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. különösen a csonthéjasoknál.A. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. sarj. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. dugványozás. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. Az ilyen kijelölt fákról.6. amely vírustesztelt vagy vírusmentes.C. s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat. indanövény). (alanyra) növesztenek rá oltással. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van.7lak két nagy csoportja van. 4. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás).3.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. Az ivartalan szaporítási módo!. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. ábra. az 4.. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják.

Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy). A gömbkoronájú. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják. . Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. annál sokoldalúbb a használata. azoknál a fajtáknál.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal.éljenek tovább. hogy összeillesztve. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. amelynek eredménye a meglevő 94 . . amely a technika fejlődése (ködpermetezés.rek képződése. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. A szárdugványoknak (hajtás.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. . amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. ezek közül a fontosabbak a következők.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. majd összeforrva többkomponensű növényként. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás. . mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!.oltványként. .

ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 .4. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4. . Egy fajtából álló. Valószínű.1. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. Így pl.fák. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. 4. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. tennő fákra. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. tennészetesen fajonként változó arányokban. a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. . ismert tu lajdonságú. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent.vagy koronarészeket.Oltással pótolni lehet sérül t törzs.A vírusos betegségek kimutatásánál. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. 7. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb. hogy az ipari célú. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. Csemeteneve lés 4. ábra. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak. Franciaországban. s így az új hibridek kiértékelését. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat. .7. megtartva az eredeti fajtát is. ültetvény fajtájának megváltozása.

amely a bakhátak készítéséhez elegendő. Így szaporítják az alma. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. elágazásmentes gyökérnyakú. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. A sorok iránya É-D-i legyen.5 m. ami felbecsülhetetlen érték.nos magoncalanyokat igényelnek. A tőtávolság 25--40 cm. A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. a ribiszke. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki.és a birsalanyokat. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása. a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják.7. mint alanycsemetének az értéke is ismert. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. ritkábban előfordul. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. 96 . a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. de még nem fásodtak meg. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. 4. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. kiváló csemeteminőséget. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges.9-1 . l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy. a korszerűen gépesített. egyenes. amelyek egymást jól termékenyí tik.2. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart. de egyes csonthéjas alanyklónok.

A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. a letenneléssel várni lehet tavaszig. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. vértetü. ezért korábbari úgy tartották. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg.) lepjék el azokat. rövid csemeték aránya. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. és még akkor sem pihentetik. ősszel 97 . az időjárás. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. ábra. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. vékony. 5. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket. Ha gyökérzetük még nem elég erős. pajzstetü stb. ha csökken a hozamuk.

A 3 m körüli sortávolság. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás.6.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0.6. vesszőik könnyebben meggyökeresednek. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. míg az alma. munkái is kevésbé gépesíthetők. az utóbbit úgy daraboljuk fel. A törzsma- 98 . Sugaras vagy kínai bujtás. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. Sugaras bujtás (HROTKÓ. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. Ilyenek pl. 4. ábra. mint a hajtások.8 m. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. Brompton) és a füge. ábra). Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. hogy minden darabon egy hajtás maradjon. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak.és fásdugványozással. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). 4. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. Azoknál a növényeknél használható. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4.3.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését.3-0. vagy mindkét rész meggyökeresedik. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer.7.

100 cm-t ne haladja meg. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. fajtákná l ad jó eredményt.80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni.25 db. SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft. de más növényfajták esetében is 99 . egy bokorról 15. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. ábra. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. myrobalán.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. védett.január hónapban végzik. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő . 70. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad. A rövid.30 cm. szi lva. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. l evegős anyagba. Fásdugványozás. Egy fej lett vesszőből 2. preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. A kész fásdugványokat . amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő.21 °C) kell. A dugványokat szedés után azonnal. A fűrészpor mint verm e l ő anyag.3 db egyszerű dugvány is készíthető. 7. birsnél. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. birs).i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. Minden évben tarvágást alkalmaznak. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani.gasság a 80. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt.iggően 25. nem teljesen érett. a tőtávolság 30-40 cm. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. árnyékos helyen. am i a vessző mi4. A fásdugványok ho sza 15. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C).

A fásdugványozás folyamata és mtsai. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok.8. ábra. !992) 100 . levegős. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. könnyen felmelegedő. g h (CZÁKA 4. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól.jobb a talaj nál. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk. tavasszal viszont csak akkor. A dugványiskolának a laza. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C).

. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: . árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. Iül . . A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. beérett. . 200 l). A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. A sorok ágyásokba is rendezhetők. A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. lombtalan.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. CsrKÓS és HROTKÓ. erősebb a hajtásnövekedés. elágazásmentes legyen. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat.04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. A kísérletek azt mutatták. Lehet 0.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. a dugványozás könnyebb. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. A takarás megőrzi a talajnedvességet. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód.alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra. Alapvető. viszont érzékenyebbek. a tőtávolság 5-l O cm.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. több típus van nálunk forgalomban. ezen belül a sortávolság 20 cm. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. A Plantlift teljesítménye pl. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. 200 l. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. s egészségesebb a lombozat. A hajtásdugvány leveles. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk. van közöttük olyan is. A későn kihajtó fajokat. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak. mint a fásdugványok. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként.

Nagyobb sebzést is okozhatunk. (c) állandó szaporítóberendezésben. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. ---. ábra. myrobalan) általában 2 g/kg. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. !995) 102 .. tőzegcserépben (HROTKÓ. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők... A dugványokat általában késsel vágják meg úgy. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani.9. fóliaalagutakat. sajmeggy. A jól gyökeresedő fajoknál (pl.. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére.. tapasztalatokra vagyunk utalva. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön. a nehezebben gyökeresedöknél (pl. majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után. 1974). a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos. A sebzés. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs. A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig.edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4... szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják.

így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez.7x0. így a következő 103 . ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. Ez az edzés 1-2 hétig tart. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. felhős időszak ad jelentőséget. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. több gyökér marad vissza a talajban. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni.4.A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. 4. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. a növekvő gyökérzet oxigénellátása.és 50 cm tőtávolságra telepítjük. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. 1989). A kiemeit ágyásoknak.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. 7 . és 0. másrészt jobb a közeg levegőzése. asztaloknak több előnye is van. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. Minél sű­ rübben ültetünk. és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK.

és tőtávolságra telepítjük egyenként. 4.és tőtávolságra. árnyas helyen bontsuk ki.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. mint az évelőké. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. a negyedik évben a hozam csökken. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. A szaporítás ehhez igazodik. Érkezés után a csomagot szellős.5. 60-70 OOO darabra.fajtától ftiggően. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. Ha szívleveleik tönkremennek.évente 15-20 db sarjat ad. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. és vízzel permetezzük meg. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. Azt kell elérni. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. amelynek alapfeltétele. párosan vagy hármasával augusztus elején.vagy kétéves termesztési mód. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. a palánták életképtelenek lesznek.7. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. Egy málnatő. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. évben indul meg. műtrágyával és boronáljuk el. Így felüdülnek. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. mint amennyire szükség volna. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. hogy kb. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 .

A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. ez teszi lehetővé. A suhángon nincsenek elágazások. egy évig tart. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. Igen fontos. differenciálódott virágrügyet takarnak. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb. Az így előkészített palántákat lazán. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés.1. Bizonyos koronaformák (sövények. 4. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. amit végül az alvószemzés zár. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. időtartama egy vagy két év. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. mivel törzsmagassága. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. előnye. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. 105 . feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten.8. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. 4.8. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. csak a szívlevelek maradnak meg.

ábra). illetve a területen felszaporodó kártevőkben. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. rozettásodásában. Cucumis. a hajtások rövidszártagúságában. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. Lyco106 . Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. SRD) kezdték nevezni.) Fragaria. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. ahol a te4. s különösen a vírusok.Azt a megoldást. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük. Armeniaca. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. a hajszálgyökerek hiányában. A faiskola területén a gyakori. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). korai újratelepítés. rossz szemzési eredményekben. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. utóbbiak közvetlen kártételükkel.és mikroelemekben való elszegényedésében. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. Humulus. A talajban károsító fonálférgek. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. ábra. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. ca. 1992). kórokozókban keresték az egyes kutatók. elágazódásában. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. Grossularia. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. a különböző talajgombák (Rosellinia. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen.1 O. Beta. A közbeoltott. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. Cerasus. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák. a lombozat sárgulásában.10. korai színeződésében és hullásában. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában.

Ez fajonként változó. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Az oltványnevelés általában kétéves. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. Pastinaca. Cannabis. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. Bizonyos fajoknál (őszibarack. 4. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. Persica. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. Ruhus. kiegészítve 107 . s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. Ribes. !974). amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. Kiderült. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. Helianthus. Phaseolus. Daucus. Pisum. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. Prunus. Medicago. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. 1978). A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. Nicotiana. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. hogy jó gyomirtó hatású legyen. korán lekerüljön a területről. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon.2. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. esetleg öntözéssel védekezzünk. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. jó vízgazdálkodással. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH.és dugványcsemetéket telepítenek. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. Maius. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek.8. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. Pyrus. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek.persicon. bujtvány. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. Ez az oka annak. kötözni.

év alanynevelés és szemzés éve 2. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4.13. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában. mint a T-szemzésnél (4. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. ami abból adódik. ábra). ábra. 1995) azzal. hogy 108 . A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg.l.11. ami részben a száraz. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott. ábra). öntözetlen körülményekkel magyarázható. nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések. s magasabban az alany "héja könnyen leragad". másrészt kevesebb a vadaJási igény.12. és jobb az oltványok törzsminősége (4. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. mint a T-szemzésnél. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják.

A chip-szemzés (HROTKÓ. d) a megvágott alany elölnézetben. HOWARD. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. 4. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk.12. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. 1962. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. 1987). g) a megvágott alany oldalnézetben. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 ..13. ábra. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm._l. j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg. 1995) a) az alsó vágás az alanyon. ábra.

de korán sem szabad vadaini. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. ha a kötözést alulról kezdték. 1974). A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. A magas szemzésnek további előnye. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. nehéz talaj). valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. ami azt igazolja. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. Magoncalanyoknál viszont. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. magasságú alanycsemete. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. kajszi-. hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. hideg. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. Szigetcsépen az M. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. A vadalással addig ne késlekedjünk. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása. gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. Az alany növekedésszabályozó hatásának. 110 . Mennél magasabban szemzünk. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. A beszúradásra érzékenyebb (pl. Az alany törzsén. A későn. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. és biztonságosan kihajt. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál.26 és MM. ökológiai tűrőképességének (fagy. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták.

A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. . Elstar. amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek.közepes törzsű (kt): 100-120 cm. Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange. Ebből az következik. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. . a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. Jonathan. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. kézzel kitörik. A képződő olda/hajtásokat. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. július elején végezhető. Ha addig nem kezdődött volna. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. Egyes alma. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. mie/őtt megfásodnának. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye. A koronába csípés június végén. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. mint a hosszabbak. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek. Jonagold) általában jól koronásodnak. Golden Delicious.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. mindaddig végezni kell. akkor jelentősen meg lelll . 1980).bokorfa (b): 30-50 cm. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. .magas törzsű (mt): 150 cm felett. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény.

5. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. s ha megerősödik.14. ábra. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. elágazód ik. és az oldalelágazások mereven elállnak. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét. Három-négy permetezéssel akár l 0. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. de minél később végezzük. 1997. Amint a korona magasságában lé11 2 . nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. hogy a törzsmagasság felett 5. táblázat). 1996. esetleg e l is ágazódtak.15. Mivel az őszibarack vesszője törékeny.4. ábra. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t.

A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0.2% x3 0.4% x3-4 0. de kétéves kultúra lévén. Nyirkos közegben (fűrészpor. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük.6% x4 0. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent.4% x3 0. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. tőzeg.3. 4. nehogy megfertőződje­ nek. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet. táblázat.6% x4 0.. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0..2% x3-4 0. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig. egyszerübb teleltető ver113 .4.4-0. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk. 1998. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai.2% x3-4 0.8. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona. 1999) Faj.2% x3-4 0. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel.5-0.5. MAGYAR és tsai.5-0. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően.3-0.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek.3% x3-4 0. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk. Ehhez. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0. ezen a koronaalakítással segíteni kell. ezt az oltásnál figyelembe kell venni.3-0.2-0.

.• ':..·..·......... · •· .·:····:"-: . • r• ·:..... •. év nyár 2. év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . .. ~ · ..· •.• •.. 4. ·:.·. ·.... •.. ·. Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 .:··:. . . 1. :o~. •• -.·.. .-·:·"....·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés .•:.. . ábra. ~-·:· r.. : :··: ·:. .-: .• :•t ·• ..·:. ·••·· .. ~ .··:-· ......•• •'. . ·•· ·.. .. : ..:· . •··• . · . · · .16....·:<~ .....•...:: . ·:·· . ••••~.. .··• ! .tavasz l....• ~ .·· ..

l mm vastag. ábra. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak. ami nem ritkán 80-90% felett van. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten.8 mm széles és 20. bontsuk szét a kötegeket. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. mint az oltóvesszőket. megközelítik a kézi oltás eredményét.mek. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . de fe lül kezdik. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. A sza lag ideális méretei: O. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. 6. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . Mint a fás növényeket általában. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket.5 alatt van. A kötözésta szemzéshez hasonlóan.25 cm hosszú. oc o c 4. pincék is jók. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. 98% relativ páratartalmon tartjuk. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban .17.

A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. A kiszedéstaddig lehet végezni. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. A kitermelés kezdetét részben biológiai.4. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. de egyéb föld feletti részeik. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. ezek közül általában több kihajt. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. a kitermelést be kell szüntetni. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak.8. Arra kell törekedni. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. Mielőtt ez bekövetkezne. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. 4. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. de a rügyek ne hajtsanak ki. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. bevágódik az oltvány héjkérgébe. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is. csak a legerősebb. kiszáradnak. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. Egyes. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). 1985). legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. mert leveleik. tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. A nevelés lényege az. valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. hogy az oltványí ne sértsük meg. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni. ha az alá süllyed. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. amíg a szükséges magasságot el nem érték. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . mert a növények gyökerei már károsodhatnak. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak.

kajszi . különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk . Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. - 4.------. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz.------. s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. D szeptember 30. őszibarack .------. az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. 18. A téli tárolás során érzékeny. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt . D október 10.------. ábra). hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. 18.FRITIS. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS.---. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség. ábra. 1977). Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit. a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. lombhullás D zeptember 15. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term.-----. % 20-. 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 .tudja pótolni. Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni. 1986). Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. Gyakran alkalmazo tt megoldás. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. tömeg.------. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van.------.

A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból.5.8. burgonyaprizmázó. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig. csemeténél 2/3-áig érjen. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. át nem gondo lt. Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni . A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása. ábra. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. nem m egfe l elő e zközzel végzett.4. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó. Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni.19. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. 4. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus. A felületes . a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. hanem a tábla szélén dolgoznak.vagy verme l őgépek. így a kitermelés itt kezdődik. amelyek árkot készítenek. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai.

% eredési. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom. ábra.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4. ábra. 1983) 119 .20.4.2 1. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY.

a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . az így tárolt oltványok roszszul erednek. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása. rajta másodrendű hajtások képződnek. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni.21. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. csírázás). úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. terített vermelés. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. nehogy nyúlkár érje. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. Az álló. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés.+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. A téli vennelőt be kell keríteni. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. A venndési módok közütlegjob b a döntött. 4. Egy hazai kísérletben (4. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. ha megfelelően kezeljük. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk.lenesével. s mindegyik telepítése eredményes lehet. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő.9. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. 4-6 db). 7-9 db. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. 45 cm hosszú oldalhajtás található. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. s elfogadható az oltványok eredése. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. ahol a szükséges O. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor.

A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. 6. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. 1987).kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. legalább (cm) 20 30 20 10 121 . Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. A különbségek persze nem nagyok. spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. táblázat. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4.

hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. a gyökérzet legyen arányban a koronával. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. dárdákat is nevelhetnek. a vesszők pedig egyévesek. termőnyársakat. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. s ugyanúgy nevelik még egy évig. Az igen erős növekedési erélyű. amelyre az ültetvényben szükség van.4. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. ezért nagyon fontos. jól elágazódott oltványhoz. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. a legnagyobb hátrányuk az. 6. felső harmadában azonban egyéves. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. azzal a különbséggel. juvenilitásuk fokozódik. mert a faiskolában kinevelt. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. a kettő előnyeit egyesítve magában. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. mint az egyéves oltványt. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. A fa törzsének fel122 . oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. Törzse alul kétéves. koronája hasonló az egyéves. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. erre a telepítést követő.

igen korán terrnőre fordulnak. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. hogy az a koronát jól megtartsa. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. 1987). a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. Minél magasabban szemzünk. A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. s op- 123 . kezelést kíván. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. Ilyenek a Jonaihan klónok. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. ha a szemzést a talajszintben végezték. beérett csúcsrügyel. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. noha minőségben. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. Sokkal gondosabb ápolást. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. ezért a telepítést követően az ápolás. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. a Goldel Deliciaus klónok. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. mint az egyéves oltvány. ép. öntözés során erre tekintettel kell lenni. különösen akkor. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. amely később az oltvány törzse lesz. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. sőt némely fajtánállecsüngőek. a Jonagold és az Elstar. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők.és kétéves oltványak között. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus.

Félkész oltványok. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. de ha mód van rá. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. mint a koronás oltványok. Egyéves. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. a tengely dominanciája megmarad. hogy a visszacsípés alatti. Suháng. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. nyelves párosítás vagy lapozás. A kész oltványt paraffinoz- 124 . így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. de hátrányuk. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. célszerű ezért úgy vásárolni.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. kecskeláb oltás. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. dárdák képző­ désének esélye. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. amelyek olcsóbbak. ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. elágazás nélküli oltvány. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. az oltvány pedig egyéves.

mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. A kalluszosodásra jó hatással van. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. el kell távolítani. Előnye. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. Erre az intenzív vastagodás időszakában. amit érdemes is kihasználni. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. szemre metszik. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. amikor már eldönthető. Ez a legkésőbbi időszak arra is. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. amelyeket pótlásra. általában június végén kerülhet sor. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. hogy erősítőiskolában. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba.zák. azzal a kűlönbséggel. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. fólia alatti gyorsított nevelése. Németországban és Hollandiában gyakori. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. s az oltvány jól fejlett. s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. dús gyökérzettel rendelkezzen. Konténeres oltványok. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. amelyeknél szabadföldön nevelt. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. 125 . mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g.

Éppen ezért elkerülhetetlen. Vegetatív 5. de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH.. ez a jelenség a bazitónia.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. mind a bazitónia fiziológiailag .eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. Gyakori. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. Termesztett fás növényeink felépítését több. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője.1.. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák.és máig érvényes . 1998). 1985. CooK et al. a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. A klasszikus. cit. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. 1939. 29. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. 1998). CRABBÉ. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása. 1981. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. BUBÁN. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. 1998).1. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg. cit. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. kép). 1967. BUBÁN.1. és 40%-os arány126 .5. Mind az akrotónia. Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége. 1964. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal. amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. 1998). valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. cit.

áprilisban ívelte le. 1972. 1998). paradormant. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. Abban az esetben. BRUNNER. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. pl. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi.akadályozza meg az oldalszervképzödést. 1997). illetve tápanyag vonzó centrum.megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa..oszlik meg (2. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. ami már akrotóniát tükröz. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek. A csúcsdominancia. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. ha a vesszőket csak tavasszal. hogy az őszibarack hajtás. az akratóniával teljes ellentétben. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart. cit. CooK et al.éppen a hajtáscsúcs közelében. kép). szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . Éppen ezért. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. 1979) szerint úgy magyarázható. hogy a növekedési erély több rügy között .csúcsrügyek száma is (GIESBERGER. 1995).a virágképződés elsődleges helyeként ismert. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul.. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek.állapotban vannak. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. Ennek közvetlen-és hasznos. cit.. Idetartozó olaszországi információ. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. sylleptikus hajtások (3. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. DENNIS. További értelmezési lehetőség. amikor vegyszeres (pl.a mélynyugalomhoz csak hasonló. 1998). amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét. amely. A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. cytokinin) kezeléssel.tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . vagy a másodrendű hajtások megjelenését. Azaz: a mérsékelten erős. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. kép).ban hajtottak ki.. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink. 36 és 59% volt. és ezzel természetesen csökken. az akratónia kevésbé érvényesül. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. 1995. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún. A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al.

metszés ellenére is.ízközű hajtások képződnek. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. rövidebb. akrotónia vagy bazitónia).felkopaszadás.1. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak. nagyon valószínű. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . 1972. előző fejezetrész). vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. kép). 5.a növekedési erély. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. 'Akane'. cit. az elágazódási szög. a rügyek nem hajtanak ki. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. dárdák. Az akrotónia általában a gyümölcsfák.jellemzi. A mikroszaporításból származó. USA). illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. BUBÁN. vagy kevesebb is. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl. A normál növekedési típusú (standard. egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti. 'Gloster' (1. FAUST. mint standard. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. kép). 'Red Rome van Weil'. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 . tehát nincs felkopaszadás (5. cit.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. hogy a termőnyársak. valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. 'Starkrimson'). 1989). a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. 1989). Ezzel együtt. éves rész alapi zónájára is érvényes.2. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy.zónája inaktív marad. pl. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. Az almafajták LESPINASSE (1980. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm. a túlerős akrotónia . mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. éves rész alapi.fajtától függően hosszabb. a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. dárdák megjelenése a 2. kép). a 2. Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953.és rövidebb . pl. 'Golden Delicious'. Az ízközhosszúság és a fák mérete. hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű. amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk. pl. termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek.

Egyetlen. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. a praktikusan kis koronaméret.7 2.0 7. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. illetve igen törpe klónéhoz. 129 . 5. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége. illetve a korona tengely közötti szög (az ún.0 nemesítés i programból származó törpe. A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST. mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok.4 és 20.4 1. cit. kép).és gyakran használt. 1988.1.4 1. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. 1989). Amikor egy függőleges (v. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5.1.mutatószám az ágszög (elágazódási szög). Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS.) Törpe Igen törpe 20. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás.a jelzett határérték alá. minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja. táblázat). Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. 5. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. 1999).csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek. "kiterjesztett" ágszög. mint 4 cm volt.9. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb.0 2. ami átlagosan kevesebb. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell. Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos.5 magasság 3. fájuk törékeny. pl. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb.· zódási tulajdonságai.2 1. táblázat).2. ág.1.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható.az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége). A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5.3 mm.által bezárt szög értendő. Az ízközhosszúság túlzott.gally. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét.5. táblázat. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő. Normál (Golden D. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek. FAUST.

2 ± 8.4 ± 9.7 55.8 ± 6.1. -v 5.3 ± 14. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index.6 40.EXTA ~.8 45.3 ± 18. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo.6 ± 11. ábra. normál (St l) Standard-2. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent. ábra 130 .8 60. de nehezen mérhető.0 60. mert a gyökémöv ekedés.1 51. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ. és mint fentebb már utaltunk rá.0± 12.3 ± 7.1 59.5 ± 10.2 ± 13. de ha mégis..7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5. 1999) telmezhetők.1. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO.2 80.0 ± 15. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47.7 80.6 59.2.6 ± 11. mint azok hosszúságától függ. a 5. Például.3 ± 19. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.3 80.0 45.6 ± 13. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. táblázat.9 "Kiterjesztett" ágszög 10. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.

a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. A növekedési jellemzőkhöz tartozik. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik.66 kg/m volt (FORSHEY. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport.vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. Később. A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart.a következő évi termővesszők -jelennek meg. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás. meghatározott körülményektől ft. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. de .'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg. 0. illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk). majd ugyanitt levelek is megjelennek. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. A szamóca évelő. lágy szárú növény. BUBÁN. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg. 5. ezek az elágazádások.különösen akkor.iggően. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy. cit. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul. ill. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. A málna félcserje. 1991.43. a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k. de folyamatos marad. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. 131 . A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak.legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés.2. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag. mert . 1998).még mindig a rügyek belsejében. Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások.

a felkopaszodás elkerülhetetlen. Régen ismert viszont.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg.2. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. Pl.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. teljes hosszúsága kevesebb. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. 132 . 1998). ahol a gyümölcskocsány ízesül. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. mint l O cm.megfelelő feltételek mellett.1. hanem a termőbogo­ kon képződik. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2. de a termőnyársak sem hosszabbak. s ez lehet október. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. egy jellegzetes megvastagodás. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak . A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. A csúcsrügyben. pl. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. vagy tél vége is. illetve a bennük lévő magvak száma. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. A termést hozó dárda csúcsi részén.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. A dárdát rövid ízközök jellemzik. Mégis. a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. rövid termő részek. vagy hármas (hajtás. termőbog alakul ki. Ez utóbbi helyen képződött dárdák. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.a fák kezeléséből eredő . éves koronarészek oldalrügyeiből.fejlettsége által meghatározott.és természetes módon. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. mint a dárdák csúcsrügyeiben. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken. az ún.5. amikor ez túlzott mértékű. amelyen kettes. mint 15 cm. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza).

P. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. hidegebb országok területén július végén. 1979). mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. illetve október vége. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. január és 1988. illetve közepén. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. fejezetrészben írtuk le. Spanyolországban. július elején van. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van.fajtától és termesztőhelytől fiiggően. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. 1986.1.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik. A kőrtefákon a virágképződés.az 5. mert pl. augusztus elején figyelhető meg. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. de érdekes adalék. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. de Magyarországon már október végére. Romániában június végén van. mint szeptember vége. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit .június második fele és augusztus első fele között.. személyes közlés ). Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. pl. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. augusztus elején van. vagy akár 2 hónappal később történik. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém.azokat a hajtásképleteket. akár azonos nóduszon is. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. a meggynél Lengyelországban július ban. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. Például. 133 . hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető.potenciális termőrész-alakul ki. amelyeken a virágrügyek képződnek.2.

'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. nőség. pl. Virágrügy-differenciálódás.még azonos hajtásképletre. A = átmeneti levélkezdemény. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA.Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése. Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. 1997). valószínűen hormonálisan programozott folyamat.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok.Indukció: molekuláris biológiai. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás.2/a ábra. 1996). 1991).2/a ábra). cit. Feltételezik (HIRST. 1982. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén. dárdákra is érvényesen . 1995 és 5. 1924. 5. . 148-150. R = rügypikkely. 'Baldwin': 18. A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. P. A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely. 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben.ill.2. legalább 2-4 hetes periódust jelent. . 1996) azonban detektálni tudjuk. Egy fa egész rügyállományát tekintve . 3 átmeneti levél. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. 1966) mun134 . hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. személyes közlés). mint a dárdák rügyeiben. BUBÁN.).a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. 1984. az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. HIRST és FERREE. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik.Meg kell jegyeznünk.első jeleire vonatkoznak.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható . A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik.. F = fellevélkezdemény.és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése.2. pl. 1995). 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. 1994). 1970). Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. old. L = levélkezdem ény. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. 1979).

1982). !974). de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. A részleteiben nem ismert . hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést. sokkal fontosabb lehet. A virágrügyek differenciálódása. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül. akár 18 nap is. Virágmerisztéma (5.2/c ábra. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban. 1984. Viszont. mint 7 nap. hogy a plastochron ne legyen több. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás. differenciálódáskor (BUBÁN. 1991) és a rügyeknek az a képessége. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE.káiból ismerjük. viszont ezt követően . További kétségeket támaszt.a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő . Gyakorlatilag ez annyit jelent. !996) tősen 135 . A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5.virágmerisztéma 5.2/b ábra). Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére.2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN. hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat.2/b ábra. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. 1984.

2/e-f ábra. ábra). 5. A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún.3. A virágzaton belüli. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van.2(( és 5. 1984. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5.4. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye. Pflock-stádium. ábra) éppen annyira egységes. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-.5. 1984. meggy) esetében nem érvényesül. Pflock-stádium (BUBÁN.i ábra. 1996) 5.2/g. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre. P = sziromlevél.2/d ábra). 1996) ai differenciálódás része. de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször. 1996) 5. ábra). A = portok. Pi = tennő (BUBÁ . Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló. Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél. 1984.5. mint később a virágkezződmény !36 .2/d ábra.2/e. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5. Hasonló lehet a körte virágzata is (5.

Ezt követően jelennek meg. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER. i ábrák). a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. 1995) deményeké szeptemberben (5. Amikor a virágrügyben nem virágzat. őszibarack). 1996) 137 . A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának.. ábra tudománytörténeti különlegesség. a levélkezdeményeket eltávolították. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE. 6.5. nem sokkal virágzás előtt történik. ábra) . 5. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal. mint az előzőekben. Az egyes virágok részeinek megje- 5. 1983 . hogy az 5. in 8UBÁN. ábra. h.2/g.3. ábra.4.8. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. A porzószálak megnyúlása csak tavasszal. hanem egyes virágok képződnek (kajszi. a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. 7. Említést érdemel. ábra) megjelenéséig azonos.5. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5.

d) aug. e) aug. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl. ábra.: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül. !93 1) !38 . a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei.: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el. 25. c) aug.: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél. b) júl. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS. 4. D). 12. 3.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház. C.. 30. B.: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR).5. 23. 3. 192 1.O szept.a) e) b) c) 5.(K) kezdemények is. in KOB EL. g) okt.(KR) kezdemények fcjlődése.. ST = bibeszáJ.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A .

1992· in BuBÁN. 1960a. in 8UBÁN.5. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 1983. ábra. 6. 1996) 5. ábra.8.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN. ábra. 1996) 5. 1992· in BUBÁN. 7. augusztusban (8UBÁN. 1996) !39 .

Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. Amennyiben pl. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. meggy stb. Ebből következik. hogy pl. nemritkán előfordul a kifejezés használata. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. Éppen ezért indokolt a metszés előtti. pl. A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. a portokban valósul meg a pollenképződés.10. ábra).még a virágképzésre preferált helyeken. Aporzók helyén további 10 termő van (5. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. A virágoknak nincs sziromlevele. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. mint "átmeneti rügy" nem létezik. és a virágzaton belüli virágokban (alma. hogy olyan. de.). ugyanazon a fán. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. akkor hajtásrügyről beszélünk. A fajta csak botanikai érdekesség.mint az előzőek­ ben láttuk . fentiektől egészen eltérően. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet.9. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. II. A szamóca virágaiban. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. 1998). Néhány. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . noha. Ez a magyarázata annak. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak.12. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. akkor virágrügyről van szó. ábra). almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. Mesterséges megporzás után. vagy nem. Optimálisnak tekintjük. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen. ábra). a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. Az ivarszervek képződése.

1978. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. 1996) !41 . ábra.9. in 8UBÁN. 1996) 5. A = csökevényes portokkezdemén y. 1969.5. 1996) 5.12. JO. in BUBÁN. in B UBÁN. Ov = magház (BUBÁN. ábra. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. P = termő .11. 1996) 5. in B uBÁN. O = ovulum (magkezdemény). 1983. ábra. ábra. 1960a· 1983.

s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. A női ivarszerv a termő. ábra. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. amelyekben az embriózsákot találj uk. A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. in 8 UBÁN. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). Az első. !996) !42 . A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. Az almafajták pollen- 5. a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. A portok felnyílása . bibeszál és a magház. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. amely a pollenképződés helyéül szolgál. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI.13. !983. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik.

A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. ezek egyike vegetatív sejtmag. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés. A termő az a virágrész . A másik. de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. cit. 1980. de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. amelyekben az embriózs ák képződik. Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5.kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. amely a bibét és a magházat köti össze. A bibeszálnak az a bel ő zónája. . illetve OROSZ-KOvÁCS. B UBÁN. 1996). amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. mert bibecsatornájuk van). 1992). magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. A termő szerveződése. a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. b ábra). 1990). 1996) 143 . A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott.. 1990. A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. fejlődésben l évő fiatal magvakat. a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. in BUBÁN . 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. amelyek felszínét proteinré teg vonja be. amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al.13/a. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. . bibeszál. b ábra). amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). ábra).15/a. Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. .1 4. A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző .szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. 1989. élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be.

16. A fekete ribiszke virága. 1968. in BuBÁN.17/a. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el.a nucellusz. hogy a nucellusz 144 . almatermésűeknél tíz.18/c-fés 5. mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. benne alakul ki az embriózsák. tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág. 1985.fábrák).5.16. de úgy. Az alma ovulumai először a tél végén.és funkcionálisan legfontosabb része . 5. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. 1996) 5. Az ovulum középső . de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. számuk a csonthéjasoknál kettő.15. ábra. ábra. 1996) megjelölésére is. amelyben az embriózsák képződik. in BUBÁN.19/a. ábra). d. a dió nővirágában egy ovulum van. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER. illetve a termő legfontosabb része. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést. b. Az ovulum a virágok magházában található. a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5.

A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5. Meggynél a termő funkcióképessége 2.19/c. M = tnikropile (csírakapu). 1996) csúcsánál egy nyílás. vagy primer embriózsák (5. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb).3 nap.19/b ábra.25%-a. az ún. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). csírakapu (mikropi le) marad. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. 1979. a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. 145 . ll oc átlaghőmérsékleten 11 . de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1.17.5. in BusA N. N = nucellusz (B uBAN. Ch = cha laza. e ábra). Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció. ábra. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . ez az egymagvú. Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b). mint a notmái virágban. A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik.12 nap. li és fo = belső és külső integumentum. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart.

Az ovulum egérfüles állapotban (D).5 és 2.2.) l. 2. kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). St = portok. 1990) 146 . Ol = külső integumentum. ll = belső integumentum. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2. P = sziromlevél.05 mm. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F). 0 = ovulum. Sa = bibe.0 mm. 0.18. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). Se = csészelevél. S = bibeszál. Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE. a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0. a lépték mindhárom ábrán 0. N = nucellusz. ábra.5.

2. N = nucellusz. SY = szinergida sejtek. .2 és O l mm. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. . Ol = külső integumentum . 1990) .) l . nyolc sejtmagvas. lépték az ábrák sorrendjében O l.2. Pt = papillált szövet. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . E = petesejt. lépték az ábrák sorrendj ében O. PN = poláris sejtmagvak. de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor.04 mm. nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet. If = belső integumentum. ábra. l .05 és 0.19. 0. A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B).5. (COSTA TURE és MACKENZIE. 0.

a dárdák levelei nagyok. s ezzel nőtt a nonnál alakú. A virág minősége. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. 1997). a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. de az ikertermők gyakoriságát. BUBÁN. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. de pl. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. Szinte valamenny i. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). !989. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. 5. pl. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS.20/a. csak az érett embriózsák ban (5. ábra. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. b ábra). Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. TU KEY !989) tapasz- 148 . cit. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg. A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC.20.

cit. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. mint az átlagos terhelésű fákon. 149 . STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. illetve 0. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. korábbi szüreteléssel. BLASSE és BARTHOLD. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége). 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. cit. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. A virág minőségét. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. 1997) szerint a vacokátmérő.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta.talata.43. a normál időben szüretelt fákon csak 0. egy esetleges kényszerű lombvesztés. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt. amely szerint a virágképződést serkentő hatású. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. BUBÁN 1996). ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. cit. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. 1971. ROBINSON (!979. hosszú kocsány. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van.40. STOCKERT és STÖSSER. ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. a szüret időponta és a nitrogénellátottság. a természetes lombhullás idő­ pontja. vagy után fokozható.kal kevesebb sejtet számláltak. ALSTON és TOBUTT. hogy a megporzás megtörténne.25 értékekkel jellemezhető. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb. 1989). az időjárási hatások. hogy a korábban szüretelt.34. oldalvirágainál 0. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. 1996. pl.

vagy más szerveken pl. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . 1997). 1989).hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. 1989.43. tömeget) illetően. A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. 1998).74 és -0.2. Legismertebb gátló tényező. 1975). Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. 1989). hogy pl. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. 'Golden Delicious' 0. mind a három vizsgált almafajta esetében.95 közötti értékű volt. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma. később a magban a GArt is. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg. hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). JONES et al. térfogata. a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. de bizonyított. Még vitatott (LAVEE. pl. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. 1976). valamint a gyümölcshúsba n a GA . 1973.. regutátorok ebben a folyamatban. 1966).3. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH. 24 fokozta a virágképződést. Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . 1973) és a mandula (RYUGO. A gyümölcs méretét és súlyát. Azt nem tudjuk. cit. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. 5. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. Úgy tűnik. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK.ami pl. a leveleken keresztül. hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. BANGERTH. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása .. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést. cit. Gibberellinek. a meggy (FEUCHT és KHAN. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . 1958). hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől).53 és 'Elstar' 0. Kétségtelen azonban.. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket.58. 1976) fejlődő magvaiban. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS.

cit. 1997). a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. DENNIS és NEILSEN. vagy gibbereHin előanyago­ kat. HOAD és DONALDSON (1977. Különös figyelmet érdemel. a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. BUBÁN és FAUST. egymásba átalakulni képesek. 1976) eredményeit is. Közvetlen bizonyítéknak tűnik. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb. ill. hogy a gibberellinek. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. 1997). mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. A gibberellinek interkonvertálódni. Ellentmondó. 1998). mint a gyümölcshúsban (DENNIS.. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség.. 1982). 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs). hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. cit. 1987. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS.. 1976). mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA. Fentiekből mégis arra következtethetünk. BAN. 1997). 1-0. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. mint a magvak gibberellinprodukciója. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt. 1997 cit. 1977).(1973). megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. 1997) is megerősítik. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al.. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. 1968).a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . hogy amikor különböző gibberellineket. mint a magvaké. hogy a magvak vízzel helyettesítése. Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN.. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független. valamint HOAD (1978) bizonyítják. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD.. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. 1994 ). A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 .5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. STEPHAN et al. 1997). 1974).nem befolyásolta a virágindukciót. mint kvantitatív hatás. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. 1993. később már alig mérhető (PRANG et al. mint pl. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL.

A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál. hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA.. EL-MAHDY. !997). hogy a hosszú életű.. 1968). az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben.. almafákon GOTTRIDGE (1962. ÜLIVEIRA és BROWNING. 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi. 1992). mint az évenként termő fajták esetében. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al. 1994). deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. 1986).kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. 1982). A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. cit. 1978). a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. 1993. talán a piastachron megnyújtása révén (1. Indolecetsav (lES).. 1978). BANGERTH. igen aktív gibberellinek. amely nem gátolja azt (TROMP.. LOCKWILL (1970). 1995). Ennek a valószínű magyarázata. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. !978). pl. 1997). A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. meggyfákon (BoKOVAC et al. Úgy tűnik. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS. Kétségtelen azonban. mint 90%a virágzott a következő évben. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. 1976). A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből. noha. LOCKWILL és SILVA (1979). mindenesetre.és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak.2. Ők közölték. 5. LOCKWILL. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. 1997). a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják. cit. 1985. 1978). mert azáltal érvényesül.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. Lehetséges. szilvafákon (PAONOVIC et al. mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. 1988). ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. a fiatal magvakban (BANGERTH. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l.. Az alma.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. 1977) ismerték fel. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. hogy gibberellin. a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. cit. 1997).2. 152 .

Nagyon valószínű. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. cit. ábra. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte.Mind a magvakból. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. 1978. BUBÁN és FAUST. héten a teljes virágzás után. Talán nem érdektelen. KAMBOJ és QUINLAN. 1982). hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. 1997). hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. 21. Ugyanis.21. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. cit. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. l 981. Cytokininek. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD.. abszcizinsav. ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. Valóban bizonyították. 1997) 153 . 1997). etilén. 1995).

hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. BUBÁN és SÁGI. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. a virágrügyek képződését. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 . Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. cit. RAMIREZ és HOAD.. 1981. 1997). A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. 1979. mint NOrnitrogén táplátást követően. 1974). a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. Azaz. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. 1979. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek. a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. cit. 2000). hogy a cytokinineknek van. mint az évente termő almafajták fáin. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. 1976). 1974). hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. de lehet. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. !994) szerint elősegíthetik. EL-MAHDY. Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. McLAUGHLIN és GREENE. !969. A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. 1997). az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt.. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. cit. DENCKER és HANSEN. 1991). de nem meghatározó módon. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. 1978). Arra vonatkozóan. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul. 1988). Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. 1997).

EL-MAHDY. A kézi megporzás magképző155 . BANGERTH. mégis számolnunk kell azzal. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. 1974. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. mint a nem termő dárdákéban. Az ABA maximuma. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. cit. 1968). KLEIN és FAUST. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. BUBÁN és FAUST. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. 1997). A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. Ezeknek a klónoknak a virágai. A gyümölcs jelenléte. BUBÁN és FAUST. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. Ezzel ellentétben. 'Golden Delicious' almafákon. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. 1973. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. cit. 1988). cit. 1978). mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). WILLIAMS. 1979). hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. ROBITAILLE. ScHMIDT et al. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. Kísérletes bizonyíték. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. 1975). DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. 1975. mint sajátos tényező. amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel.. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. cit. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. 1978) növeli az etilénprodukciót. mint pl. 1988). 1982. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. amely kedvező a virágrügyképződéshez. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. 1973.

vagy alig mérhető a hormonprodukció. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását. Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. Azonban. cit. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . hogy a virágzás a magtartalmat. Könyvünkje len (5. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. Másrészt. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak.CPPU kezelésnek tulajdonítja. 1994). a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. ző 156 . fejezetrész). 1991). 1972. Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966.akár magvas.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon. akár parthenokarp . cit. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . Ami leginkább fehér folt maradt. mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. maga DENNIS (1980. a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást.mindössze 20 ppm . 1972. ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya. A virágindukció lehetséges értelmezése. a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány.2. 1982). Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. 1970. Emlékeztetnünk kell itt arra. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. Valószínűbb mégis. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van. személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. Tény. 1973 cit. Annak ellenére. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását.2. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). az a virágindukció mibenléte. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. az előző évi . 1973). NEILSEN. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. 5. vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. 1994).) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. BUBÁN és FAUST. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán.

Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. cit. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. 1959. Szerinte az indukció egy olyan folyamat. nevezetesen virágrüggyé. 1968). Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható. de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. 1880. CHAILAKHYAN. esetenként kizárják a gyümölcsfa . fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. mint: minden. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. cit. ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több.mint növény . amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?).egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. 1988. amelyek csökkentik. mind a magvak. DENNIS és NEILSEN. mint százéves (SACHS. 157 . a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. Ezek szerint egy komplexről van szó. 5.2. 1937. Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. Újabb értelmezés szerint (RYUGO.1. CHAILAKHYAN. 1977). Azokra a tényezőkre tehát. cit. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. 1968). Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK.

az emelkedő hőmérsékletek + 16. 6. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán.az időjárástól kevésbé fliggő. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van.és az időjárástól erősebben függő. +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. labilis virágzású fajtákat. stabil.1. . A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. A fajták relatív virágzás i ideje. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be.6. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. Megkülönböztetünk: . A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. Megadta. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította. A virágzás menete (lefolyás a). Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. 158 . A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük.

A bibe felülete ilyenkor "nedves". . amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. nyálkás és cukros közeg. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása. hogy ivarérett a bibe. rögzülését és a pollencsírázást. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. riszméte. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota.középkorai virágzású: cseresznye. A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. A bibeváladék ragadós. köszméte. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot. pH-ja gyengén savanyú. 159 . A legnagyobb terméskötődés akkor várható. a bibeszál fonnyadása. japánszilva. illetve lehullását jelenti.1.középkésőn virágzó: körte. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. . lepel) még összecsukód va körülfogják.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . . . a turgor csökkenése. piros ribiszke. európai szilva. hervadása és elszáradása jelzi. fekete ribiszke. táblázat). Legnagyobb a terrnéskötődés. A virágok kinyílása: az a folyamat. alma. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. a porzókés a bibék hervadását.igen későn virágzó: szeder. . majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás. gesztenye. 1996) (6. ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág. ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. őszibarack. kajszi. .igen korai virágzású: mogyoró. a porzókés a termő szabaddá válnak. szirom. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. (SOLTÉSZ. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. meggy. birs. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. . málna.későn virágzó: dió. szamóca. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ.korai virágzású: mandula. nashi. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. A bibe felülete megbarnul (elöregedett). naspolya.

2. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. táblázat. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. és sárgulni kezdenek. 1997).1. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. mint a nővirágok (SoLTÉSZ. táblázat). hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. 1996) változhat (6. Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek".1. Ez esetben kizárt a virá160 . A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. 1997). Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. táblázat. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. 6. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek.6. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak.1. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból. amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. a portokok szétválnak. A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. mint a bibeszekréciót. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. akkor kezdődik meg a pollenszóródás. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. amely a megporzásra kész időszakban válik szét. végének pedig az az állapot tekinthető. csillogó zöldessárga. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet.2. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki.

2. illetve arányát a fák kora. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző.gon belüli önmegporzás. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. Bizonyos években azonban. és a virágpor előbb kiszóródik. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. köszméte: hímelőző. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia). birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. a homagárnia ritkán jelentkezik. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. cseresznye: a hímelőzés általános. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. szeder: homogámia. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését.a megporzás hatékonyságának biztosítása. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak.1. ritkább a homogámia. mielőtt más faj161 . de a portokok még zárva vannak. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. kisebb arányú a homogámia.különösen az önmeddő fajták esetében. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. vagy csaknem egy időben virágzik. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. hanem fokozatosan nyílnak. szilva: általános a hímelőzés. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása. őszibarack: homogámia jellemző. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. piros ribiszke: hímelőző. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. mandula: hímelőző. a homagárnia ritka. körte: hímelőző. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. 6. Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ.

. A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI... ábra. O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6... 1989) ..1.

középkései. mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk). A virágzási idejüket figyelembe véve. a fajták nem telepíthetők együtt. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. Ez azért szükséges. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. 163 . Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. a virágzás annyira elhúzódhat. mint a fő fajta virágai. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. Amikor az időjárás tartósan hűvös. A . kései) és öt (igen korai.1. A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös. késői. Ettől eltérően használatos még négy (korai.a virágzási idők fedjék egymást. amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. A legelterjedtebb. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. A megporzás biztonságát növeli. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl.ták pollenjével megporzódhattak volna. hogy három (korai. A 6. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális.3. . a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . .a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet. . a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait. korai. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. mint a megporzandó fajta. közepes. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. essenek egybe. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. középidejű. táblázatban foglaltuk össze.3. 6. középkorai. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást.a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. . .a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor.

A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. 164 .2. Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. 1980. Magyarázat: *= 6. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. SOLTÉSZ. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás.3. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. 1997. 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. Egyedmegporzás (idiogámia). és ott megtapad. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. Megporzás. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut. A másik típus a kazmogámia.6. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. táblázat. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből.

A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. száma. . A megporzás során célunk. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük. jól csírázik. .időjárási (éghajlati) viszonyok.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. vagyis a fajták társítása. mennyisége és kiszóródása a portokokból. a virágpor ráhull a bibékre. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. Az a pollen. A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba.a portokok a bibék felett helyezkednek el. A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. . A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: . az a pollen pedig.a virágzási időtartam hossza. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó. .és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. rosszul csírázik. Kizárólag szélmegporzású a dió. A pollen a hibétől vizet. A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi.a virágban a porzók közel állnak a bibékhez.a virágpor minősége. tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . . A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. amely morfológiailag egységes.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. . hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. majd tömlőt hajt. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére.a pollenadó fajták összetétele. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. a mogyoró és a homoktövis. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. Eb165 . Ezután a pollen néhány órán belül csírázik. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön.

A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. bár rövidebb a távolság. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. belenőnek a magkezdeménybe. hogy azok nem termékenyíthetők meg. megvastagszik és elágazik. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. hogy a petesejt funkcióképes legyen. A pollennek egy rövid időpontban. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. 166 . amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük. mint a bibeszálon. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. P) fogalmát WILLIAMS (1966. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. P. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. parthenokarpia és apomixis útján. Az életképtelen. A többi. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. korábban degenerálódnak. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. Vagyis azt fejezi ki. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. ha a megporzás későn következik be. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. mint a bibe fogékonyságának időtartama. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. A terméskötődés elmaradását. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. elrúgásnak nevezzük.

1980.6.apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak.4. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI. amely nem képes erre. .önmeddők. táblázat. . Köszméte 167 . amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz. meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke.kölcsönösen nem termékenyítik egymást.egyik termékenyítheti a másikat. körte Birs Cseresznye. . Piros ribiszke. 1997.öntermékenyülők. Két gyümölcsfajta: . 2002) Faj Alma. terméketlen (steril. Az a fajta.3. . infertilis). 6. .parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: . SOLTÉSZ.részben öntermékenyülők. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik. következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk.kölcsönösen termékenyítheti egymást. . NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. termést köt.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

184 . különösen egy hideg tél után. A hím. ll. napján. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint.16.6. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. napján. 1998) Fajták rügyfaka. 5. 10. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. ezáltal csökken a dichogámia. középkései = diófakadás 15-24.3 2 7 J. Középkései 6. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. 4.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. 2. kései= diófakadás 25-34. napján. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. táblázat. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. 1996). 3. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát. napján.és a nőelőzés egyaránt előfordul. 8 9. A fajtáknál a hím. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. gyors felmelegedésű évjáratban . PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. 7. 3 J. 1980). 3. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. A nőelőző fajtáknál a hím. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. középkorai = diófakadás 5-14. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző..

(2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut.5-3. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45.0 52. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. a pollen rövid élettartama. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést. a portokok szétválnak. alacsony terméshozaroot kaptak. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik. Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor . A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek. mint a nővirágok.5 60. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. táblázat. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 .17.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé.0 feletti. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek. 1980): sőséges 6.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. A diónál gyakori az apomixis. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió. A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak.1997). A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. Az öntermékenyülést a hím. Annak ellenére. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul.68 2.17. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét.34 1. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik. A nő.

a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet. 1997). vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után.a szélirányt is figyelembe véve . A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről . A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. l 0-15 cm hosszúak. kettős bogas oldalágú vegyesbarkák.a diónál egyedülállóan . A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. elszárad. hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. Ekkor vált ismertté. mint növirág. Azt is megfigyelték. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú). zárt kupacs. Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet.két ágra nem válnak szét. hogy . Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. gyengén molyhosak. s az esetek egy részében lehull. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak.hőmérséklettől függően . mert a nővirágok abortálódását. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad. a terméssel együtt vagy külön lehulló.a szabályostól eltérően . és a nővirágok lehullanak. napon elszáradnak és lehullanak. akár 7 növirág is lehet. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik.a pollenellátás szempontjából is .a megporzást követő 5-8. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. mint az életképes. majd elbarnul és elpusztul. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen. A kupacstüskéi rövidek. A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik.l sor pollenadó fajtát ültetnek. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő.rosszul értelmezve . A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. hanem azonnal elszáradnak. Azt figyelték meg. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor. más típu186 . s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. A nővirágok .le kell mondanunk (SOLTÉSZ. erősen tüskés. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik. A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével. akkor a bibék . de esetenként több.

teljesen hímsteril fajták. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja.a porzószálak 3-5 mm hosszúak. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. a portokok sok virágport termelnek. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. 187 . amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid.a porzószálak 5-7 mm hosszúak. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz. a portokok nem érnek a lepellevél fölé.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor.a porzószálak 1-3 mm hosszúak. Ettől melegebb tavasz után korábbi. 1980). A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. . .5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. . A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. befejezték a pollenszórást. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. A termékenyülés csak akkor kezdődik. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: . A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza.porzószál nélküli. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. másodiagos hímbarkák. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság.

Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. illetve teljesen önmeddők. gyakran már decemberben virágzik. esetenké nt még több lehet. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. 1980). A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. A mogyorófajták virágai részben. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. szélmegporzású faj. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága.nőelőzők. Az egyes termések méretét az is meghatározza. vagyis az. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. 1980). azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. majd elbamulnak. mint a nővirágoké. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. a kölcsönös meddőség ritka. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. mint a hímvirágoké. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású.elsősorban a korai virágzásúak . akár 22-35 millió virágpor is lehet. A legtöbb mogyorófajta . illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". míg kifelé meggörbülnek. és addig tart. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. amikor az alapjainál összenőtt. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart.

-18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna.att károsodik. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. vagy nagyobb annál. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. 1980). A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. A nővirágzatok termékenyülés előtti. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. 1980).fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. megnyúlt állapotban legfeljebb -8. a másik abortál. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. -7 °C-ot. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. A termékenyülés mértéke. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. A pollenadók aránya 10-15%. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. -8 °C. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. korai hullása elérheti a 35-45%-ot. A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. mint a pollenszóródás (hímelőzés). Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. a pollenszóródás idején pedig csak -5. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. -l o °C-ot. a bibeszál folyamatos növekedése révén.

de teljesen mindegy. A virág szerkezetéből következik. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. a későbbiekben pedig 200-300. Az elsődleges virágokban 400-500. Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. illetve a riszméte virágai. ezt követi a piros ribiszke. A virágzás a köszmétével kezdődik. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak.a máinával ellentétben. mint a málnáé. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 .másodrendű termővesszőket is nevel. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő.egy részére rászáródik ugyan pollen. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. 1975). hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. az utóbbinál esetenként egy virág található. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. torz gyümölcsök fejlődnek. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. ezért is a virágzása elhúzódóbb. 5-15 virággal (PORPÁCZY. A fajták nagy része. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. de az összesre sohasem. 1987).

tő tősen 191 . PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . Fertődi l) jellemző. Titania. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás.befolyásolják. Brödtorp. Zöld győztes. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. Altajszkaja deszertnaja. Junnat. Ide tartozik például a Coronet fajta. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. A köszméténél is a rovar.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. Paliagi óriás. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. Wellington XXX). . amely az északeurópai származású fajtákra (pl. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba.(méh-) megporzás szükséges. 1999). ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. Ben More. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. Silvergieter. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. Goliath. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete.kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. 1987). A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. . s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. 1998). Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult. Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta.

A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi.a fajták eltérő virágzási ideje. Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: . hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást.új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe.kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt. Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján.megporz ást végző méhek hiánya. . . mert: .csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek. arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző. .a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása.a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének. amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . . .az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása. . a jó pollenadók. A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. . vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre.kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés. .tömbös. . 192 .nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben.piaci prognózis. Az előbbi felsorolásból is kitűnik. . E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell. vagy egymás között meddők).a fajták önmeddősége. számának és arányának meghatározása. A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez. hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban. . A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz. .ültetvényekben.6.a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. . A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: . . ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel). .az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása. illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása).egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki.5.

Az önmeddő fajták (pl. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai. abban az esetben. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. Fajták száma táblán belül Az. 6.1. cseresznye.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl.5. Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. . .a virágzás ideje hosszú legyen. mint a fő (vagy teljes) virágzás. együttvirágzó. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek. . ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. birs. csak más fajtákkal társítva teremnek. szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. ha pollenadók nélkül telepítjük. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett.18.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. Az egyik pollenadó főfajta előtt. mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. körte. táblázat). a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". alma. himsteril). a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. illetve a megporzás. hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. triploid. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat.a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. ha . 193 . Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. meggy. Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. őszibarack. . labilis virágzási idejű).a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. ha az egyik fajta "kiesik".

. diploid A. összetapadt pollen aránya). megfelelően öntermékeny.a virágzási idejük minden évben stabil legyen. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására. vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete. megfelelően öntermékeny. táblázat. triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta. Pollen: .18. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A. 194 . . 6.a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos.a portokok pollentermelése nagy legyen. . B-2 kis gyümölcsű fajta.a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. diploid A. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható. . 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A.a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen.

• termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika).a szedés időpontjában a fő. . kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. .hogy gyümölcsemilyen áruértékű. A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. Pollenadó fajta aránya táblán belül. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben.és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. .19. • fagyérzékenység. rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk..és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek.fajtának nevezzük.külön sorban.: 95-5%. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken.a pollen jó minőségű legyen.kell a fajtákat telepíteni. 90-10%. . 195 . a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt. . akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó . Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk.a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés. • növekedési erély és típus. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt. hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen. 85-15%). pollent nem ad). kevés zsugorodott. ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl. Kűlönösen a pollen minősége változik évente. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . hogy az árufajta megporzását biztosítsuk.kiegészítő vagy mellék . .a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli. . Jó pollenadó. de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos). A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. ezért elkülönítve. a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen.a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6.az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. A jő. Előnyös a feltűnő szín különbség. táblázatban foglaljuk össze.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. a várakozási idők betartása). léha pollen képződjön.

táblázat.6. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6. 196 .5. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. piros ribiszke.19. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek.2. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió.

Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb. táblázat. amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol .a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják . Fontos követelmény.előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. meggy. hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. sorban. a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . A növényápolás és a szüret nehezebb. kajszi. sorban. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva . önmeddő kajszi.20.a főfajtától két sor. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben . Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) .fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el.8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén. fa pollenadó(k) . mint a fő fajtáé.Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. 197 . fa pollenadó(k) .minden 5. 6. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula.minden 3. Pándy meggy. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . minden 5. birs japán szilva. körte. öntermékenyülő meggy. európai szilva alma. cseresznye. minden 3.annak ellenére. a termést külön menetben kell betakarítani.

fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. könnyű és nem tapad össze. őszibarack.20. vagyis a szélmegporzás hatékony. E fajokra jellemző. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. szarnszédos fák között.és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. A 6. meggy-. kaj198 . és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. növényvédelem. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. szüret).6. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. Szél. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. 6. de rovarmegporzás is előfordul. illetve igen nagy mennyiségben képződik. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. dió és gesztenye. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m). Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés.8 millió. Rovarmegporzás. hogy történjen. a pollen igen kicsi. Az öntermékenyülő kajszi-. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. A rovarfauna összetétele. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. hogy a bibék nagyok és elágazóak. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. minden 5. minden 5. fán belül. sorban. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja.

a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be.tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. . emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt. . amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: . nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek. A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad. . .pollen életképessége. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt.a pollen mennyisége. többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. időpontja.a virág illata. . mint a nektárgyűjtők. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek. hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. pollen. .nektár mennyisége. A pollen szállításában . A méhek viselkedése a virágo n.polienszáródás tartama. ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. a porzószálak fejlettsége. A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt. tetszetőssége. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek.a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága. A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. cukortartalma.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája. így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos.szi) gyakran látogatják. 13-14 óra között éri el a csúcsot. .a virágok "kedveltsége" (vonzása. cukorösszetétele.a virágok megporzásában . csalogató volta). ezután az intenzitás rohamosan csökken. .a portokok felnyílásának napi menete.és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). A méh a pollent "rányomja" a bibére. 1980). A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh. a porzószálak szétterülése.a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer.a sziromlevelek színe. . Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg. 199 .

a kaptárok elhelyezése és távolsága.napfénytartam.virágsűrűsége. .és tőtávolság). .viselkedése a virágon.csapadékmennyiség.a fajták összetétele.hőmérséklet. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza. martilapu repce martilapu. repce alma. táblázat. aránya és elhelyezése a táblán belül. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból. repce repce gyermekláncfű. a kinyílt portokokból kimossa a pollent. Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén. cseresznye. .méhcsaládok száma és erőssége. . a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén. felhígítja a bibeváladékot. alma. A faj ták: . .(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. szilva. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK. 6. Az ültetvény: . .21.6. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: .1. alma köszméte.21.testűkön lévő pollen mennyisége.szélsebesség. . A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye.6.virágzási ideje (korai-kései). táblázatban közlünk).a fajták közötti versengés (konkurencia). lemossa a szekrétum- 200 .méhlátogatás gyakorisága a virágokon. . A méhek: . . sor.művelési rendszere (koronaforma. . gyermekláncfű.

módosíthatja: . a kaptárok kihelyezésének ideje. . teljes termőkorban lévő).fajtatulajdonságok.virágsűrűség az ültetvényben. szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól).művelésmód (koronaforma. a kaptárok elhelyezése az ültetvényben.cseppet. . a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet.az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló. . . . 201 .virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok.kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk. .a méhcsaládok erőssége. . megporzást nem végeznek. .kisebb termékenyülő képességű fajtáknál. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat.nagy virágsűrűség esetén.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. A 6. A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok. .szükségesek az alábbi esetekben: . Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ). Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el.fajjellemzők. A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme. . .a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése. Csökkenti a nektár koncentrációját. A méhes megporzás technológiája.túlnépesedés .22.korai és gyors virágzású években. . A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket. A szükséges méhcsaládok száma hektáronként. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak.elhúzódó virágzású évjáratokban. ezzel megakadályozza a megporzást. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása. . térállás ). megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét.szélesebb fajtatömbök esetén. . Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek. megporzásra kedvezőtienek a körűlmények). . esős.fajtaösszetétel a táblában.igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás. .

6. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb. A gézsátorral izolált fákon 0. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra. Ezek az adatok is azt bizonyítják. táblázat. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl.22. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás.2% közötti volt a gyümölcskötődés. A kaptárokat elszórtan. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. a fák napos. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. A kaptárok kihelyezési ideje. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt.5-3 l 3-5 5-8 2. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. meggy. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban). szilva) is méhmegporzásra van szükség. fáról fára és szinte soha.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk.9-1. l 0-20-as csoportokban. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3.5-5 3-5 0. 202 .5 család/ha. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni.

a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. 1988 nyomán. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is. Az alma és a körte kb. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. módosítva) 203 . majd a fejlődési folyamat végén megémek.5 cm-es átmérő.1. l millió sejt alakul ki. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. ábra). A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. mint a tömege.1. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7.1.7. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. 2. de növekedésük üteme nem lineáris. Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO. Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. az ún. ábra. Kezdetben sejtosztódással. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb.

az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. 1993) 204 . Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. in: WESTWOOD. a második júniusban.2. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. és az felhasználja az endospermiumot. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. Ez a növekedés időleges csökkenését. a későieknél későbbre tolódnak el. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő. A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. ábra). amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől.. A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. ll l J. A gyümölcsök magvai. 1953 nyomán.szakban maguk állítják elő. Később elveszítik ezt a képességüket. egy részük korábban lehull. és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva.. ábra.2.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7.

fogyasztásra alkalmatlanok. amely szerint ezek a fajokfán beérők. harmadik kategóriát. 7. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat.2. fogyaszthatóvá váljon. színük. ha túl sok gyümölcs kötődik. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. A kutatók egyetértenek abban. Ez aztjelenti.A virágzás utáni gyümölcshullás. színe kialakuljon. megpuhulnak. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. ízük nem lesz jobb. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. íze. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. amit tisztuló hullásnak is neveznek. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. ezzel sokan foglalkoztak. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. képesek bizonyos mértékű utóérésre. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. ha a cseresznyét. mint a fán érettek. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. színesebbé válnak. illetve fajtáknál lehet számottevő. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . az érés minőségi változás. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. Arról azonban már vita van. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. hogy a fajra. hogy az megérjen. amelyek lehetővé teszik. Ez különösen az önmeddő fajoknál. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. Almatermésűeknél figyelték meg. mint a fán maradottakban. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él. az ízük is javul. nem tipikusan utóérők. Csak annyi gyümölcs marad a fán.

hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. utóérésre nem képesek. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. 1980). karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 .1. a citrom és a narancs. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. ami azt jelenti. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük. 7. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust.7.és aromaanyagok. A fárólleszedve tovább élnek. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre. hogy az íz. hogy megpuhuljanak. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket.1. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása.2. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. táblázat. PoRPÁCZY et al.

A vörös és kék színanyagok antocianinok. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek.1. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. ezek vízoldékonyak. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja. d) légzés. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. ábra)..3. e) szerves savak.A növények valamennyi életfolyamatát. a zöld színanyagok helyett sárga. ábra. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. Az alma színeződését a sok napfény. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. 7. és a vakuólumokban halmozódnak fel. piros és kék pigmentek képződnek. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő. A legszembetűnőbbek a színváltozások. b) redukáló cukor. amelyek zsírban oldódnak. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül.3./) keményítő 207 . A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. c) fehérjék. A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. 1990) a) növekedés. A gyümölcsök ízét. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. valamint az illóanyagok adják. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. és csaknem valamennyiben oxálecetsav. zamatát a külőnböző savak és cukrok. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. táblázat. A kloroplasztiszok szétesése.

a fehérjék.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. aldehidek. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt.vagy kalciumionokhoz kötődnek. A citromsav stabilabb. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. és csak az öregedés során. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 .és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. és barna elszíneződést okoz. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. észterek. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. mint az almasav. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. míg az almában és a körtében a fruktóz. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. Az illóanyagok többnyire az alkoholok. magnézium. vagy akkor aktiválódnak. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. Ezek fajspecifikusak. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. ezért feltételezik. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. ketonok. aromájuk kialakításához. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. kálium-. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. és ez az érés során is változik. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. ezért titrálással nem mutathatók ki. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. hő hatására nehezebben bomlik el. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. majd az öregedés során már csökken. Ez a vizsgálat egyszeruen. egészen az érés kezdetéig.

Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje. Ez már az öregedés jele. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. Ezek menynyisége nem túl nagy.és meggyfajtákra. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. A túlzott vízellátás is káros.adagol tak. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. szöveti szerkezetük szétesik. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. a sejtmegnyúlás idején intenzív. Annál tovább tudjuk tárolni őket. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. összetöppednek. különösen az érés alatt. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat.2. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. 2 ezrelék körül van. 7. ha az enzimkivonat málnából készült. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. elbamulnak. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. tönkremennek. ásványi sókat is. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. 209 .és körtegyümölcsök. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. túlságosan megpuhulnak.2. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. elvesztik jó ízüket. Utóérés. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat.

növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. minőségre orientál. ültetvény elhelyezése. ágdörzsölés stb. jégverés. s a gyümölcspiacot egységesen érinti. A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. ültetési anyag. más élelmiszer vagy termék (pl. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai. csomagolás stb.) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. növényi kórokozók. regulátorok. frissesség. illetve hatása a gyümölcsökre. s a szabványban megfogalmazo tt. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória. valamilyen gyümölcstermék előállítására.és fitotechnika.). A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. gyümölcsrepedés. agro. művelé­ si rendszer. napperzselés. Ebből következik. 210 .küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. herbicidek. l998a). A szabvány irányítja a termelőt. terméskötődés szabályozása.8. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. gyógyszer.). időjárás stb. ültetvény fajtatársítása. A friss fogyasztásra kerülő. gyümölcsterhelés. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra. kozmetikum stb. feldolgozásra. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. gyorsfagyasztásra. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. szélkár. fák kora és kondíciója. megporzási körűlmények.

gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. hanem már a termesztésben is. speciális utáérlelés stb. préselhetőség. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. színtartósság. lényeredék. értékesítés megszervezése és folyamata. parásodás. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. érési egyöntetüség.és hússzilárdság. tárolhatóság stb. repedés stb. héj vastagsága és rugalmassága. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság. illat. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget.).). polctartósság stb. héj repedési hajlama. a minőségromlás megakadályozása. válogatás.értéke (hús színe. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. héj. 2. illetve a piacon találkozunk. áruvá készítés.és savtartalom. minőségi garancia. bamulási hajlam. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. csomagolás. vásárláskori érettség. festőlevüség. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. csomagolás. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. A kedvező piaci megítélést. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. l. 211 . GMP. szabvány. felhasználó speciális követelményei. gyümölcsfelület egyenletessége.). zamat. szállítás.). 8. magozhatóság. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel.). gépi osztályozhatóság. szárazanyag-tartalom. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. szín. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak. alak. ásványi anyag stb. aszalhatóság stb. szeletelhetőség. mentesség szermaradványoktól stb. ha eljárásai. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP. betárolás ideje. minőségszabályozás. vitamin.). érésmenet. cukor. osztályozás. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. e) Gyorsfagyasztásra. b) A gyümölcsök beltartalmi. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg.1. ISO 9000. GLP stb. magtartalom. osztályozottság.élvezeti és táplálkozási. A minőségellenőrzés.). A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. íz. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti. tárolás hossza és technológiája.). A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. szállíthatóság.

biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak. különösen kínálati pozícióban. Kevés olyan fajta van. befőtt stb. Ezért fontos követelmény.friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat. gyorsfagyasztott gyümölcs.A fajták a friss fogyasztást szolgálják.A friss fogyasztás a meghatározó.). színének. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek. birs malybossága és bordázottsága. gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. bor. sütő­ ipari. de . Az ipari célfajták .különösen az érési idény kezdetén . Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . alakjának is meghatározó szerepe van. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol".A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. nektarin. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. dzsem. . körte. ringló. japán-kínai típusú szilva. Bizonyos termékeknél (pl. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű. szamócaaszmagok elhelyezkedése.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. kajszi bibepont-kiemelkedése. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük.a termelési volumen miatt. Régi felismerés. 1997): . ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. párlat. lé. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. cseresznye repedési hajlama. . . tejipari. A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben. hajtatott szamóca. Sok esetben . az ipari feldolgozás aránya elenyésző. ha a külső megjelenés. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. befőtt. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány.

vagy más formában) fogyasztjuk: birs. hogy inkább kevesebb. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését. gesztenye. áfonya. köszméte.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. a vámkorlátok mérséklésével. amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. bodza. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. Példaként említjük a kis terméshozású. kajszi. homoktövis. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj. mogyoró. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. fekete berkenye. szamóca. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. szabadföldi szamóca. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. rugalmas gyümölcshús stb. szamóca. és az igények egységesüln ek.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. . . ipari (befőtt) őszibarack. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb.Az ipari felhasználás az elsődleges. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. riszméte. a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. málna. szeder. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. a piaci infrastruktúra kiépülésével.A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. bodza stb. az egyenletes és garantált minőség. 213 .). csipkebogyó. szilva. piros ribiszke. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. Elkerülhetetlen. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). Másrészt megváltozik az a korábbi irány. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. mandula. gyorsfagyasztott gyümölcsök). . dió. amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. fekete ribiszke. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. adalékként. málna.

A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. KEREK et al. Kajszi. szedernél. Köszméte. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. ribiszke. magok átütő színe a héjon.. alak. A körténél és a birsnél fontos: . . molyhosság. Köszméte: serteszőrözöttség. 214 . szín és érettség egyenetlensége. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. bibepont. kocsánymélyedés.. riszméte. Ribiszkénél.és csészemélyedés. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. viaszfelület. 1997. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. kocsány elválása a gyümölcstől. köszméténél.2. Nektarin. alapszín. felület hullámossága. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság. Szilva: hamvasság. málnánál. szeder. bordázottság. . SoLTÉSZ.fedőszín jellege és borítottsága. alak. felület hullámossága. szeder. alakindex. 1998. kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. gyümölcsrepedés. bibemaradványok Málna.molyhosság. alakindex. A birsnél fontos: . 1998a). A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. alapszín. riszméte: hamvasság. színe és fényessége. varratvonal.a kocsány hossza és vastagsága. kocsány hossza és vastagsága. szamóca: csészemaradványok Málna.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . 1998. őszibarack. Az almánál fontos: . kocsány elválása a gyümölcstől. riszméte.nagyság. paraszemölcsök és -foltok.8. SZABÓ et al.. málna. málnaszeder: leválás a vacokkúpról.aszimmetria.héj hamvassága. SOLTÉSZ 1998a. csészemaradvány. SZABÓ 1998. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. Kajszi. Köszméte. őszibarack: fedőszín. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága. a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . szilva: aszimmetria. szamóca: gyümölcsalak Köszméte. kocsány.

. vagy attól függetlenül. köszméte. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag. A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. körte).csipkebogyóból. őszibarack.Iisztesedés (kajszi). nagysága és alakja. Az a/matermésű.kőmag hasadási hajlama (kajszi. glükozidtartalma.magbél édessége. aszmagok száma.Szamóca: felület hullámossága. A táplálkozás-élettani hatás dönti el.mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. .vacokkúp aránya (szeder).belső mézgásodás (szilva). .gyümölcshús állománya.rostok mennyisége és jellege. aroma. . fekete ribiszkéből.savak összetétele. .üregesség (szamóca). Az a leginkább mérvadó. A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: . .olvadékonyság (körte). A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: . . homoktövisből. középen és a mag körül (őszibarack).szotyósódás (körte. 215 . csészelevelek simulása. A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek.funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak. zamat.magvaválóság. nagysága és színe (ribiszke.illat. aminosavak.kőmag tömege. . s abból mennyi marad meg a feldolgozás során.kövecsesség (körte. mennyisége. .magház és magrekeszek nagysága. rugalmassága. őszibarack). Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . . az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége.Iisztesedés (alma. hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze.gyümölcshús színe. íz. önálló élelmiszerként minősítik. lédússág. 8. cukor mennyisége és típusa. vitaminok. . A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg.3.szárazanyag-tartalom. magok száma és színe. riszméte). csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: . . . birs).magok száma. . . ásványi sók. naspolya). . Ide elsősorban a . szilva). bodzából és más gyümölcsökből készült.húsbarnulás a kőmag körül (kajszi. színe és elhelyezkedése. szilárdsága. .pektin. olajtartalma. . az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. .

216 .). s azok menynyire maradtak meg a termékben. Fontos minőségi bélyeg.környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. fehérje-.A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. illetve a csomagolóanyagok jelenthetik.ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. a gyári adalékok. hogy . sav-. A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér.ne károsítsák a fogyasztó egészségét. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. ásványianyag-tartalom stb. . . A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. A táplálkozás biztonsága összetett kategória.

Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz.1. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják. mint a decemberi. A diffúz. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. 9.9.1. a fele szórt sugárzásként érkezik. napfénytartam. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 .és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé. 9. a sugárzási egyenleg szabja meg. míg a nagyobbak az Alföld középső területein.1. A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet.

A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. Egy adott térség felhős. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. a területi átlag 44%.J. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. decemberben 15-27%).1. A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték.ábra. Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. meghaladja a 350 órát. területi átlaga 54%. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy. az arány 71-74% között mozog. A termesztés szempontjából figyelemre méltó. ábra). 9. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe.

északnyugati területei között. a Nyírségben. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít.0-11 . A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9.0-15.5 °C-ot. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. a Dunántúl sík területein.O oc köváltozik. Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. ábra. A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv.2. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9. ábra).2. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9. táblázat). táblázat). Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). Hőmérséklet. Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. valamint nyugati. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9. Az Alföld legnagyobb részén. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű.2. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 .5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza.1.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. mint az Alföld. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző.

0 -1.4 16.4 16.0 3.0 2.8 10. 0.6 19.3 19. 19.6 --0.9 4. nyári.2 10.6 14.3 4.8 3.4 10.9 0.7 5. 15.5 19.7 17.5 21.5 3.3 16.1 20.4 VI.7 19.2 10.1 0.7 10.7 19.4 VIII.7 20.7 22.7 -1.5 IVIX.4 15.6 11.5 8.0 21.5 --0.8 18.5 15.3 11.o N N 9.2 10.9 5.2 -1.9 3. -1.0 -1.4 15.0 14.6 16.0 -3.9 2.5 21.2 3.9 5.3 5.6 . téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.9 10.5 -1.9 15.8 14.5 VII. táblázat.0 0.6 10. 9.0 16. 15.2 -1.3 9.9 10. --0.3 10. 4.5 8.0 0.4 21.4 16.1 3.7 1.3 0.9 III.5 0.3 17.0 1.5 11.4 -3.6 18.7 9. 3.8 20.7 6.9 16.3 -2.1 4.0 10.4 22.6 21. l v.2 10.6 1.6 -1.5 II.5 17.0 --0.3 17.1 10.4 11.3 22.3 4.8 4. 4.3 18.9 19.2 XI.3 21.7 18.5 3.7 19.4 4.4 16.4 5.5 13. 9.4 IX.8 19.7 XIII.9 15.2 19.9 10.0 -1.8 10.8 15.9 11.4 ll.6 4.1 17. 17.2 3.8 15.8 1.7 15.4 --0.3 10.2 3.5 10.7 -1.6 5.1 --0.9 9.0 19.9 1.8 17.8 16.6 1.1.4 6. 20.3 11.0 5.5 0.8 10.3 1.3 20.5 11.4 10.2 21.4 16.8 20.5 10.3 14.5 19.2 15.0 5.8 3.7 16. A léghőmérséklet havi.6 15.9 17.6 20.4 0.9 19.6 5.1 20.1 6.6 17.2 18.5 5.8 -1.5 0.5 11.6 2.5 18.1 9.9 Év 9.7 0.7 17.9 5.7 6.1 0.4 16.2 XII.8 16.2 10.3 20.8 11.1 --0.2 17.2 15.6 15.1 --0.9 9.6 8.8 -2.4 15.2 16.9 18.9 x.3 1.1 18.6 9.8 9.6 3.5 20.0 18.6 0.0 0.0 3. 16.7 5.0 19.2 -1.2 4.9 IV.9 4.9 9.7 18.1 4.

4 10.3 32.7 N N . táblázat.1 -11.5 -1.7 22.3 --0. -13.4 --6.7 -12.8 4.1 19.7 16.1 3.8 19. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.5 33.6 34.3 mm.6 29.1 23.2.2 32.7 -2.1 -11.0 23. 6.6 27.5 9.5 -11.6 29.2 Nyíregyháza max.2 7.7 -10.2 --6. -15.2 min.6 -1.8 -2.8 15.1 10.4 7.5 16.2 33.3 -12.3 24.9 -18.4 12.5 2.3 -18.0 8.2 8.5 3.1 34.3 16.8 29. 8. -13.7 24.5 -5.0 -1.8 -5.1 min.3 35.5 34.9 9. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max.4 32.5 12.5 -11.0 28.0 30.4 10.6 29.5 10.4 -1.6 29.7 11.7 -6.9 34.2 10.5 3.0 7.3 2.6 6.5 -1. -14.7 2.5 -7.6 max.6 8.1 24.5 -13.8 32.3 -16.8 33.8 -4.7 23.9.9 10.0 35.3 Kecskemét mm.2 33.5 -17.6 5.5 18.0 31.8 31.1 9.5 11.8 -5.2 18.9 4.4 24. 6.

Tehát az időbeli különbség igen nagy. hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata. ábra). addig a Dunántúl déli területein -l . valamint . de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein.3. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában. Ez természetesen nem jelenti azt. Az Alfoldön. a Balaton környékén és Észak-Somogyban. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet. valamint a Nyírség területét. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten. Ennél már valamivel enyhébb. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek.O °C-nál nagyobb értékek adódnak. a Nyírség pedig hidegebb.0 oc havi középérték is előfordul. A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van. Az utolsó tavaszi fagy. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9.0 és -2. a január hőmérsékleti eloszlása. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente.0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. táblázat.3. Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . ábra). A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő. -l .0 és -20.4. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere.0 oc közé esnek.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein. -3.2.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet. A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9. táblázat adatsora. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva .5 és -2.5 oc körüli értékek. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik. több mint három hét. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y.

3. A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 . ábra.a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9.

4 1.8 22.4 --0.2 30.0 1.6 32.5 15.6 -32.0 27.2 30.6 11-15 12.2 -9. -32.6 16-20 21-25 10.3 14.4 34.1 -12.0 1. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.1 3.2 -32.6 18.2 47.2 36.0 19.0 35.0 30.4 31. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.5 -7.7 24.7 39.6 5.1 -23.3 -17.5 1.0 3.0 25.0 5.5 Budapest mm. táblázat.0 2.6 15.2 -3.N N 9.6 -4.8 5. 13.4 16.0 49.1 -4.4 29.5 21-25 44.2 -29. -26.0 -29.1 -- Április 26-31 32.5 48.0 8.0 26-30 4.0 -23. 15.5 34.0 0.5 10.2 33.7 5.6 -11.5 25.8 23.8 9.3 6-10 22.6 39.5 6-10 0.8 37.0 3.0 8.2 -27.0 36.9 23.4 -14.3 6.4 max.6 -3.4.9 7.2 5.1 18.0 1-5 2.5 2.2 39.6 -19.5 38.7 -27.7 -14.1 2.4 39.5 16-20 0.5 -1.7 38.5 - Kecskemét min. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.3 36.6 6. -24.0 -17. 17.4 -13.0 29.2 39.4 39.2 4.8 0.8 -16.0 48. táblázat.1 1.2 22.3.5 21-25 0.0 Május ll-15 0.0 25.5 -18.5 -11.9 -19. -21.0 2.5 -27.5 31.1 3.0 5.2 0.2 -3.9 11.2 -16.7 3.5 18.5 16.1 18.2 ------ Nyíregyháza max.7 min.1 1-5 22.2 32.7 -23.5 22.0 38.0 1.0 1.5 3.3 max.0 38.0 44.2 19.4 -3.3 mm.2 22.0 38.0 38.5 38.5 32.8 -5.5 .2 16-20 56.6 32.4 30.5 36.5 -2.4 38.

Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. Fagyok kialakulása. nekilendülési szakasz). ábra. Kecskeméten.68 és 50 cm-en 0.59.4. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni).63. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. 100 cm-en 0. gyakorisága. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. 200 cm-en 0. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik.4. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. előrejelzése. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0.72 °C/óra). A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. táblázat. a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony. Kalocsán viszont május első pen225 .~l 9.

a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. a talaj. Td . 19 .az esti észlelésnél mért harmatpont. Először a hivatalos keretek között (pl. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. Ahhoz. harmatpont módszert. Tn. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában).az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. Fagyelőrejelzésről beszélünk. s ennek az ára ma még igen magas. Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n .relatív nedvesség az esti észleléskor.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. RN . Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. a domborzati.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. Az itt felsorolt. ami csak infrahőmérővel lehetséges. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún.vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. Egy körzetben pl. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is. mivel ha azt az értéket eléri. meg- 226 . aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő. A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak.tádjában fordul elő. A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. de ugyanez fennállhat fordítva is. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk. sokéves tapasztalatára is. h . hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. T 19 . A fagyelő­ rejelzés két részből áll. Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják. a Tn értékére adnak becslést. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak.

A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. pszichrométerrel. 227 .0790 T. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. mint az előző módszer. itt a csapadék 500-550 mm. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb. hirtelen hőmérséklet. Mind a Young-. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. párolgás. amelyek ez után következtek be. hogy jó prognózist adjanak. Ebből megállapítható. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók. nyugati területeken. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. A harmatpont-módszemél akár pozitív.3757Tn. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. A nagyobb értékek a délnyugati.1632. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás. Angström becslési formulája: Tn= 0. ködképződés. A Young-formulánál egyszerűbb becslés.t9 + 0.9. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is. Csapadék. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati.5. de szükséges hozzá egy pszichrométer. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget.0.5. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente.0523n + 5. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t.0.3738Tct. főleg az Alpokalján. ábra). valamint középhegységeinkben találhatók. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. A domborzat hatása annyira jelentős. mint a harmatpontmódszer.indul a kicsapódás. sőt fellelhetők kisebb tájegységek. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz.0491. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük.0515RN + 0.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. e terület vízhiánya kiugróan magas. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel. a nedves hőmérséklet meghatározásához. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. délnyugati határszélen. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata. táblázat. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0.

VII. III. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. x. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI. IV. VIII. XIII. táblázat. II. XII.5. IVIX.N N 00 9. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . v. 65 74 49 72 XI. IX.

5. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. 6. Ezek képviselik a szélsőségeket. azaz ari d jellegű terület. 6/a ábra). ábra. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. míg a 20. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm). Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. különösen az Alföld középső területein fordul elő. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. Az 5. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. bár ennek elsősorban az az oka.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. Ez számszerüen is alátámasztást nyer. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken. táblázat). 229 . A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága.6/b ábra). Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm.

A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 . ábra.a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM .6.

0 ll .1 7.5 6.3 4.3 3.5 11.7 28.8 22.5 2.3 1.9.0 5.4 74.8 2.3 3.6 6.3 70.8 59.8 64.9 7.9 5-9 27.5 70.1 2.7 5.6 20.3 7.8 0.3 19.6.1 75.9 20.7 3.3 73.0 2.:>: 15 l-4 77.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.7 23.4 64.8 9.4 60.1 7.0 10-14 2.8 71.8 2.2 3.4 4.6 21.6 3.8 18.9 15 l-4 60.0 2.8 15.2 25.6 .3 26.9 18..6 3.9 72.7 2.5 2.5 79.6 22.4 1.3 2.9 1.1 70. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .6 25.1 3.7 1.1 62.3 3.9 1.4 63.8 22.8 3.0 22.0 3.2 .9 7.1 72.1 73.4 76.4 17.2 16.5 75.1 3.4 20.7 70.3 23.4 2.4 13.5 78.2 3.3 3..3 2.0 21.4 5-9 17.:>: 15 6.1 62. táblázat.9 10-14 3.4 10-14 6.4 72.9 2.3 22.4 3.3 19.5 69.8 56.0 5.2 69.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.0 15.6 62.3 23.2 17.4 4.0 73.1 (.0 1.1 4.J N .4 19.8 20.4 5.8 10.7 7.

táblázat). hogy a klíma makro/ép232 . A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. évente átlagosan 10-30 alkalommal. A légköri szárazság a nyári félév jelensége. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3.1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat. Szél. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. s a nyár végén. mint a napi középértékekből (9. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. valamint az Északi-középhegység vidékén. rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. Az ország északkeleti részén.1 érték fölé. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%). valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni.5 m · s. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük. ősz elején minimális: l . A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. 7.0 m · s. a minimum kora délután figyelhető meg. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei.1-ot.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása.5 m · s. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is. április).0 m · s. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. A szél iránya hazánk területén rendkívül változó. kb.5-3. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető.1 körül alakul. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter.5--4. általában a késő délelőtti órákban alakul ki. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén. Törvényszerű. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal.0 m · s. ahol a szélsebesség eléri a 3.1 értéket. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). és a kora délutáni órákban fejeződik be. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2. kora délután következik be. A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. legolcsóbb eszközökkel (higrométer).Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás.

IVIX. 69 72 72 XI. IX. XII. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . 7. IV. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I. VII. II. VIII. táblázat.9. v. Ill. x. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI.

növényzet. az állomány belső mikroklimatikus terét. a talaj közeli térben. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. amit a térszínforma. közeli vízfelszín). ún. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt. Minden növényfajnak. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. Beer234 . A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. Növényállományok klímáj a. lejtők kitettsége.és a mikroklíma között átmenetet képez. A mikroklímákra általánosan jellemző. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. az éghajlati adatok adaptálása. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. A növényállományok elnyelő képességét az ún.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. Így pl. a helyi adottságok által megszabott keretek között. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. Mikroklímákban általában gazdag. térszínforma. mikroklíma alakul ki. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. A mezo. szél. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak. A mezoklíma a makro. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . Fő jellemzője.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti.

között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. és szeptember 10. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog. A korábbi vizsgálatok rámutattak. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző.1). április 20. A szél a mikroklímáknak. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg.3-0. észak-déli sorirányú gyümölcsösben. figyelembe véve az átlagos borultságot is. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. állománymagasság 3m). fejlettsége és vízellátottsága.85. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. szélviharok törési sérűlé235 . Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik.5 m-en 5-l 0%-ra. A sorköz középvonalában. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. A korona csúcsi részét. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. A zöld !~·:él átbocsátása.8 között változik. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. (J · cm-2 • min. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0.5 m. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. A növényállományok sugárzáskioltását. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. azaz az ún.5 m-en 15-25%-ra és 0. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora.és energiaforgalom. kioltási együttható. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat.törvény írja le. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. a sebességmezők megemelkednek. Ez az oka annak. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. l . ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI).5 m magasságban 30-40%-ra. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg.

ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. mint a meteorológiai állomáson.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. mint a szabadban. de ha nem megfelelő a vízellátottság. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. de közvetve a növények anyag. Zárt állományokban. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. viharos szél hátráltathatja a megporzást. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. 236 . A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. főleg. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C).seket okozhatnak. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. illetve kisugárzástól. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. 2m magasságban mérve. aminek az a következménye. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. rovarporozta növényeknél az erős. Így pl. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. értéke a be-. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. mint a lombkoronáé. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. az állomány megdőléséhez vezethet. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk.

A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat. Az egyes fajok. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. a mikroklímát szélsőségessé teszik. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető. s akkor is rendszerint nagyon költségesen. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb.2. egészen a késő délutáni órákig. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti. Gyakori. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára.1. hűvös talajok. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. amely a terméshozamot.. Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja.és a vályogtalajok 237 . reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. majd a nap során. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. Az agyagos. akár 20-50% is lehet az állománytérben. barna homok. laza talajok könnyen hevülnek. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. A homokos. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. Példaként említjük. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. 9. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. 1983). Szélsőségesen száraz. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés.

05 0. o o"' ol N •O .0 > 8..05 0.1 0.5 > 8.5 < 5.05 0.0 < 5.05 0.5 > 8.05 0.15 0.04 0.1 0.5 > 8.05 0.0 > 6.7 < 5. táblázat.1 0. ~ &~ CJJ ·a.5 > 8.01 0.5 > 8..7 < 5.1 0.s ~ .1 0..7 < 5.. "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.15 0.05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei.7 < 5.1<: b.. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.5 > 8.t) ~ .0 < 5.05 0.7 < 4.7 < 5.5 .NAK.05 0.1 0.5 > 8. <4.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.7 < 5. Budapest.1 0.1 0.05 0.5 > 8.g CJJ ol -~'~ .5 > 8.1 0.05 0. MÉM.5 < 5.!. .5 < 5.06 0.7 < 4.01 0. o o .5 > 8.8.5 > 8.5 < 5.0:: .0 > 8.5 > 8.1 0.8 < 5...0 > 8..N _ ol ~ .1 0.O U'.o N o 1:1 ·..1 0.7 < 4.15 0.5 < 5..1 0. A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ .1 0. o () ~ l-4"' ol O . 238 .-l ::r: o.0 > 8.15 0.9.05 0.gp~ '(.0 > 8..> .5 > 8.0 N ·- o o N CJJ CJJ .> a ·o . ..1 0...05 0. 1979.. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .7 <4.l a •O 'i..15 0.04 0.7 < 4.5 > 8.!2_ f§~] >. .

telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9. A beruházások megtérülése viszony239 . . . erősen levegőtlen gleyes réteg.8.5 m. . mésztartalma. Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan.0%. durva kavicsos réteg. de a kedvező fizikai.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok. aszódalúgosság mértéke.kötöttség (AK) 30-42.2.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok. erodáltság aránya l 0%-nál kisebb. . . ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. a talajvízszint mélysége. a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún. kémhatása. vízben oldott összes sótartalma.a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. .CaCOrtartalom 0--5%. .heterogenitás. 9. a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége. . humusztartalma. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont.termőréteg vastagsága l 00-200 cm.talajvízszint mélysége l .a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: . Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt. szikes réteg. hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket.a terület lejtése 0--5%.humusztartalom 1.a futóhomoktalajok. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség.a 0. . a termőréteg vastagsága. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele). . Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: .pH (KCl) 6-7. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak.optimális Pz0 5-.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező. . táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik. KzO-.O-l . .5-3.A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. Mg. mészkő­ pad.

ültetviny. pl. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni.2. berendezések beszerzése. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. az állandó és a változó költségek csökkentésével. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. hiszen az ültetvény több évre.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. .az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa. évtizedekre szóló beruházás. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg.a piaci igények felmérése a várható.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez. . aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés.és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. teljesítménye javulását elősegíti. meglévő ültetvény korszerűsítése. Részletes költségeket nem adtunk meg. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: .a faj. pl. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. gépek). a faj. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük.és fajtaszerkezet olyan legyen. gépek.lag hosszabb időszakot igényel. mert azok az ültetési távolság. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése.a faj. akkor járulékos beruházásról beszélünk. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése. 9. az optimális termelési szerkezet kialakításával. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. alapberuházásn ak nevezzük. ültetvénylétesítés.1. épületek-építmények építése. a hozam növelésével. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. Az ültetvény. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. hagyományos. . . amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. valamint munkaerővel és szakismerettel. 240 . Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. föld vásárlása vagy bérlete stb. Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. . öntözés bevezetése az ültetvényben. valtozások figyelembe vétele alapján.

5 0.0 ültetés. Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10. Egy hektár alma.0 4.5 t műtrágyaszállítás. táblázat.0 5.1 241 . kupacolás stb. 2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l . 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l . táblázat).0 21.7 1.0 ll 11.0 8.0 2. 25 4 3 37 11.6 1.0 27. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása. táblázat.0 1.10.0 1.5 t műtrágya Talaj-előkészítés.0 2.6 4.0 33. Málna gépi kézi munka nha 10.0 5.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9.0 munkanap 5 normálhektár 10.1 O.0 18. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe. KISS. kiszórással Talaj-előkészítés. táblázat). KISS.3 m (1500 fa/ha).és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha. Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa.8 munkanap 5 nha 10. 9. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z.9.5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.9.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l .

a természetes termőképesség. tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . további 0. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. KISS. a piac közelsége vagy éppen távolsága. szállítással. táblázat.8-1. szállítási viszonyok. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések. Ennek aránya 15-20% körül mozog. afekvés. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . lakott helytől való távolság stb.a beruházás megtérülése években.11. Az anyagköltségben a szaporítóanyag. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. a műtrágya. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. a kerítésépítés. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l .8 millió Ft/ha körül alakul. B2.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület.9. a tárorendszer létesítés költsége. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. kapcsolatos kiadások szerepelnek. táblázat).az évi átlagos tiszta jövedelem. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. az út-. pl. évi 150-250 eFt/ha (9. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z.6-2. Jt. város. irányítással stb. a domborzati viszonyok. továbbá az öntözés. amiben a beszerzéssel.11. bogyósoknál 1-2 év). Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól.

ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. ha nő az infláció nő a földár. a termés minőségét (pl. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. i . hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. amelyek az ültetvény termőképességét. és fordítva. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. r . fekvése. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár. Ezek pedig a névleges kamatláb. Képlete: Fé= Fj r 243 . Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet.az inflációs ráta. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. amijövedelemcsökkenést okozhat.a névleges kamatláb. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket. ahol Ny% = a nyereség százaléka. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg.pedig a reál kamatláb. illetve a föld értéke is. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák.B n = l .5 millió Ft = 12 . elhelyezkedése. A megtérülések számával kimutatható. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja.5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg.

Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége.12. export. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas. amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. hogy az meghaladja a termelési költséget. ami állandó növekedést mutat. a gyümölcs minősége. táblázat). táblázat. Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. a termésátlag. Ennek eldöntésében azon túl.anyag. munkabér és gépi munka .csak a 4-7. Másik nagyon lényeges szempont.a tőkésített kamatláb.6%-kal. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l .a föld jövedelme Ft!ha.12. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal.2-l .a föld értéke (ára). A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9.ahol: Fé. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk. r . Általános ktg. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 . Fj. Ugyanakkor az ültetvény. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. ipari). 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem . 9. évben hoz akkora árbevételt.

növényvédőszer vásárlása stb. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. (3) A marketing. az alkalmazandó stratégiát. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. Az amortizáció (leírás). A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. (2) A célpiac elemzését. Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. Az életkor fajonként változó. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. a málna 8-10 évig. a szamóca 1-3 évig. Mindenképpen figyelembe kell venni.és értékesítési stratégiát. ribiszke 10-12 évig. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. előbb degresszív.2. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. aminek termelési. progresszív. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. a várható eredményeket. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. később progresszív). Másik ok. degresszív és ezek keveréke is (pl. az értékesítés irányától (asztali. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez.2. ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. pl. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. 245 . hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. a vállalkozás erőforrásait. A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. ipari. Hátránya. Előnye.). a vállalkozás üzletmenetét. export).hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. lehet lineáris. 9. Éppen ezért méltányos. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges. elő­ rejelzését.

értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet . Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék.3. A szamócatermesztésben (8.gyümölcsfajtól fiiggően . ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond.70-80%-át.Az almatermesztésben pl.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van. a munka szervezettségi színvonala. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. az ösztönzés. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. a munka gépesítettsége.. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is. ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. eszközök beszerzéséhez. pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. A szüret.minőség . aminek oka abban rejlik. Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. hogy a termesztéshez szükséges gépek. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt. hitel és állami támogatás. a teljesítmény . az ültetvény művelésmódja. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. tőke (nyereségből 246 . saját és amortizációból képzett). Ennek 80%-a betakarításra esik. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát.2. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. 9. Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja. áruvá készítés.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb. A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes.

összekapcsolt anyagcsererendszer. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. 10-30 cm-es részét adja az alany. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. gyorsfagyasztott. Ugyanis a fő munkahely mellett. elágazódási rendszere. kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő. az egymásn ak szállított vízzel. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. ásványi anyagok kal. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. nem egyedül a termesztésből él. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. a kártevőkkel. szilva. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. élelmiszer-ipari. törzsét) képezve tulajdon247 . vagy nyugdíjasként termesztő. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. koronába oltásnál). Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése.Másik az. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv.5 millió tonnára tehető. illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. Ritkább a törzsképző alany.és fajtahasználat 9. a fa mérete. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését.3.2-l . s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. 9. Alany.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében .1.. hogy az úgynevezett . Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . mert az oltáson. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. míg más tulajdonságait.3. mint pl. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. Az oltvány egy kétkomponensű. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk. A jelenlegi szintnél. termőképessége és a gyümölcs minőség e.

ágak szögállása.13. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága. termőképességére. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére. A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat.ságait jelentős részben megőrzi. kiterjedése és babitusa (szögállás) .Öko. középerős. mész-.és patorezisztencia: télállóság.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája . korona habitusa. felsorolásszeruen.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. sótartalom tűrése. gyümölcsnövekedés és érés. termékenyülés. Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg. igen erős). feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. nyugalmi állapot . az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. törpe alanyokat keresik. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is.Vegetatív teljesítmény: fa mérete. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás. pH-. szín. szárazságtűrés. hajtásnövekedés. hogy megfelelően szilárd. rezisztencia. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. erős. állóképes törzset nevel.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . Ilyenek a gyökérzet víz. beltartalom . s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek.13. erős). A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség.A vegetáció lefolyása: kihajtás. vagyis növekedésére. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. alkalmazkodás a magas talajvízhez. elöregedés. élettartam termőképesség . A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9. törpe.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . féltörpe. kórokozókkal szemben). a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . középerős. Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . mint pl. virágzás.és tápanyagfelvevő. lombhullás. táblázat. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe.Gyökérzet mérete. méret. tárolhatóságára. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe.virágzóképesség. terrnőre terrnőre fordulás. tárolhatóság. tolerancia talajban élő kártevőkkel.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás. táblázat foglalja öszsze. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9. féltörpe. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna.

Azoknál a csonthéjasoknál. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. hamarabb elérik a termő kort. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. 1969). Gyökérfeltárások igazolták. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. kezdetben gyorsan nőnek. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. és közvetve is befolyásolhatja. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. vagy növekedési erély fogalmával. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. mint a sajmeggyen levők. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. Feltételezhető azonban. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. könnyebben átvészelik a telet. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. A cseresznyénél jól ismert. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. év után kezdenek el növekedni. rezisztenciájára. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. ami valójában a növekedés intenzitására utalna. növekedésük hamar lelassul. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. 1988). hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. 1998). mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. de a vigor. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. nagyobbak lesznek. s ezáltal közvetve annak télállóságát. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. hogy a jó tápanyagellátottságú. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. jó kondíciójú egyedek. hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. 1953). Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek.vigor. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. A nemes rész kondíciója.

mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. közgazdasági. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú. 250 . a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. természetes minőségé­ ben elfogyasszák. mint a ráoltott nemesé. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. s számuk és arányuk fajonként változó. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. művelésmódot. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9.3. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. a termés mennyiségét és minőségét. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. más része kézzel szüretelhető. az alkalmazható koronaformát. A fajtahasználat állandóan változó folyamat. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz.2. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. nemritkán több évtizedre szóló döntés. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. másrészt a művelési rendszerek. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták. ami az ültetvény kondícióján.

ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni.Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. . 251 . koronaforma.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. integrált termesztés.). A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. hogy árutermelésről. . A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. . amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. sérülésmentesség. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. . Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. vegyszermentesség. tisztaság.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet.konkurrencia (más termesztők.a művelési rendszer s annak összetevői (alany. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: . önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. s nehéz olyan fajtát választani. gépek. Bizonyos gyümölcsfajok (pl. hanem propagálni is. a munkacsúcsok kiküszöbölése. szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni. ökológiai gazdálkodás).a termesztéstechnológiát meghatározó agro. optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. csomagolás stb. az értékesítési forma. alma) vagy a fajtatípusokat (pl. a piaci infrastruktúra. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . a munkaerőigények kiegyenlítése. . épületek. törzsmagasság. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről.). reklám stb. tenyészterület). a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. őszibarack) is ismerik. . valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség. egyöntetűség. de ez üzemi szinten nem. szakmai felkészültség).kereslet-kínálat. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. alma. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. állami szubvenció. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. vagy nehezen valósítható meg.a szállítási távolság.és fitotechnikai eljárások. őszibarack.

az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. gépi szüret). intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl.a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával.az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). . valamint a piac igényeivel. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben. a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. más üzemekben és országosan. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. A költségráfordítás főbb tényezői: . növekedési erély). Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl.és növényanalitika.a termelői ár trendje. . . . virágzási idő. fitotechnikai felmérés).és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere. Termesztés. SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén. . Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya.a termelésnövelés költségkihatásai. üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni. OMMI. amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. Az árbevétel főbb tényezői: . gyümölcsritkítás) költségei.Fel kell mémi. . Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása. talaj.a fajták várható termésátlaga. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években.aminőségképzés (pl. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. 252 . és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg. a fajták tulajdonosainak. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával. . . illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak.

a mélynyugalom kezdete. valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. a virágok fagyérzékenysége. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). táblázat). A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). a szárazságés széltűrés. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. Ilyenek pl.14. a rügyfakadás és virágzás ideje.14. a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. a virágképzés rendszeressége. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. a virágzási hajlam.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9. Ha túl kevés a fajta. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. Pia- 253 . A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. terméshozási típus. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. a fajlagos terméshozam. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. a növekedési erély és habitus. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. állami fajtapolitikának. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. a termőkor hossza. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. hossza és hidegigénye. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra. a tájfajtákat.

héj színe és egyéb sajátosságai . termőhelyi igény. zamat.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok .) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. 9. gépi osztályozhatóság . de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több.4. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés. konzisztenciája . amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani. azaz koronaforma. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes.9. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják .1. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ.beltartalmi érték. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat. alak. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk.tárolhatóság. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. tárolási és utóérlelési igény . parásodás szállíthatóság. Részben nagy területet foglalnak el. táblázat. állománya. formálódás. gyorsan felkopalszodnak. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. szupermarketek) partnerei. íz és beltartalmi értékekben is. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl.magtartalom.hús színe. befőzés) való alkalmassága.4. illat . betegségekkel szembeni rezisztencia stb. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők. íz. "ember közeli" koronaformák a megfelelők.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság.termésbiztonság . gépi betakaríthatóság. felület kocsány és elválása repedés.termés sza254 . nehezen kezelhetők.14. A fajták optimális száma fajonként változó. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés.termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. házi feldolgozás. Művelési rendszerek 9. sütés.termőképesség .

9.5-3.5 2.5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.5 2.15. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .4-0.5 x 0. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-4 x 1.2-2 0.5 5-6 3-4 3-4 1.2-1.5-3 2.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3. ki terjedés (m) vetület alakja sor.8 5 kör 3-3.6-0.5-3 3-3.5-4 2.5 3-3.5 6x4 5-6 x 3.5-3. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak.5 kör 3-3.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.4-0.5-3 3.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5-4 3.6 2.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2. táblázat.2 x 0.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5 4-5 x 2.5-4 6-7 x 4-4.5 2.5-4 5-6 x 3.5 2-2.5-3 3-3.5 x 4-4.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 3-3.5 2-2.5 4-5 x 1-1.5-3 2-3 3-4 2.5-4 2-2.5 2-2.5 5-8 4-5 2.8-1 0.

N Vl A 9.5 3.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5-6 x 2.5-5.5-3 2-2.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5 2.5-4. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.15.5 x 2.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.5 x 1.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.2-2. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.2-3. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.5-3.5-3.2-3.8-5 x 1.2-3 8-10 x 5-7 5.5 4.5 3.

táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak.A 9.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér.5-3 1.5-3 2.5-2 5-6 4-5 3-4 2.5 x 1.2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.5-4.5-5.5 3.2-3. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.5 3.5-6 x 2. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.8-5 x 1.2-3.5 x 2.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2.5-3 1.5-3 4. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.15.2-2. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .

elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.8 1.2 3-3.8 3-4 0.4 x 0.5-1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor. = = .4-1.4--0.8 x 0.2 x 2 3 x 0.15.6-1 1-1.5 3 x 0.4 0.5 x 0. a termesztéstechnológia színvonalától.8-1. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1. 3 = termősarjak száma.6--0.7-1 2.6--0.5-2 1. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.5 - 1.8-2 1-1.5 x 1-1.2-1.5 1.3--0.5 3.8-1.8-2.5-3.5-3 x 0.8 0.5 x 1-1.4-0.8 1-1. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.2 0.5-2 2. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.2 3-3.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk. diónál 100-120 cm.6 1. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak.5-1.2-1.6-1 3-3.5 1. a fajtától és az alanytóL A vázágak.2 0.5 1. gépihez a magasabb. 4 = termősarjak száma.2 0.5 x 0.6 1-1.5 1.2-1.7 2-2.2 5.6--0.8 0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk.és tőtávolság.Vl 00 N A 9.4-1.2 1.8-1 1.

ringló.alma. 7. a fajtától és az alanytóL A vázágak. a vázágak száma és elhelyezkedése. az ültetés mélysége stb. a talaj típus. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80. őszibarack. A táblázatban feltüntetett sor. ábra. törzses bogyósok. 7. A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. a törzs magassága. gyümölcsritkítás stb. kép). gesztenye. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. körte) koronaformája. meggy. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. sőt az érés idejét is. mert sudaras koronaként indítjuk.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. a dió.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. Törzsmagassága 80-120 cm.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . mintegy kikatlanozzuk a fát. 259 . Magas törzs: 120 cm és felette . akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. táblázatban foglaltuk össze. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. a termesztéstechnológia színvonalától. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm .és a gesztenyefákra jellemző.dió. meggy. körte birsalanyon. Középmagas törzs: 80-100 cm . A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9. de befolyásolja a terrnőre fordulás. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8. a részletesebb ismeretek . Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. kötetben kerülnek bemutatásra. szilva. Gömb korona.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. kajszi. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. -. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. pl. kajszi. valamint a fa magassága. A természetes koronaformák egyik formája. kép). amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. a fa magassága eléri. diónál l 00-120 cm.bályozás.15. szilva.cseresznye. körte vad alanyon. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. vagy meghaladja a 5-6 métert is. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9.

rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9.9. kép). 9. Termőkaros orsó. a fa magassága 2-3m. a fa teljes magassága 3. A vázágak szögállása 35-40° (9. ábra). Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12.10. A katlan koronától abban különbözik. 260 . Törzsmagassága 40-60 cm. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. ll. ábra. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. ábra). rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen.5 m. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9.8. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. Váza (tölcsér) korona. kép).9. Elsősorban az őszibarack koronaformája. kép).0--3. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. 7. Törzsmagassága 50-60 cm. Sudara nincs.. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Kombinált koronaforma Katlan korona. ábra. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa.

Katlan koronaforma 9.9. Váza koronaforma 261 . ábra. 8. ábra.5-3 m 9.2.

11. ábra.1 O.5 m 9.l 50-60 cm 3-4m 3-3.5 m 9. Szabad orsó koronaforma 262 . ábra. Termőkaros orsó koronaforma 3-3.

ábra) vagy huzalos (9.. ábra) megoldással. egyedi karós. körténél kevésbé. Almán kívül kajszinál.5-3 m x 0. Sor. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17.11. Törzsmagassága 50-60 cm. Csonthéjasok (cseresznye. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 .. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. Karcsúorsó. hanem metszéssel. Korszerű.6 m. kép). meggynél. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). a sortávolság sem lehet 2.. Csonthéjasoknál is alkalmazható.12. Lengyelország stb. meggy.. szilva) orsója Az északi országokban (Németország.) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák.Szabadorsó. 20. Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa.6-0.8 m-nél kisebb. 16. 14. 18. 19. kép). (9. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. könnyen ápolható koronaforma. Az előző koronaformától abban különbözik. Norvégia. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést.5 m magas.13. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága.8 m. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0. 9. kép). a fa 2-2. ábra. 13. ábra.. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. Kialakításához tároberendezésre van szükség. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15.12. Tárorendszeres koronaforma. Szuperorsó. Almánál hazánkban is elterjedt.3-0.

13. ábra. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9.14. ábra.9. Szuperorsó koronaforma 264 .

Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. kép). Az egyes sövények attól fiiggően. mogyoró. Tulajdonképpen bokor koronaformák. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk. a naspolyát.az ültetést követő évben már terem.14. vagy ahhoz közelítő. kép).15. mindössze 8-l O év! (9.5 m. naspolya saját törzsű. a fa magassága 2.a szuperorsófák élettartama rövid. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve..További jellegzetességei: . mekkora a vázágak közti távolság. Törzsmagassága 60 cm. Haag-sövény.16. amelyek alapvetülete. de a törzsképző magas szemzése.15. sokfélék lehetnek. szögállásuk vízszintes. de nevelhetök törzses formára is. akkor is főleg augusztus ban. téglalap alapvetületű koronaformáknak. Amíg a fekete bodza. . a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9. 24. a birs. hogy hány vázáguk van.minimális metszés. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. a mogyorót. a mogyoró. Hungária sövény. ábra). Tenyészternlet igé265 . a fekete bodza. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra. a 3. 21. az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. . Bokorkorona. ábra. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. ábra. kép). ábra. a vázágak milyen szögben állnak. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat. Törzsmagasága 40--60 cm.5-3. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. Törzses bokrok. birs. A ribiszkefélék. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. A birset. 22. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs. illetve sövényeknek nevezzük. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára.

../ - . ábra..._ f--- 140-60= ' ' '-... ábra.._ 9..5 m ./ 3-3. Haag-sövény 9.___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2......_ L...5-3 .__ m /_ / -l./ / f--- ' ' .17.....16. 140-60 cm . Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 ./ / ..

Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok.zögben állnak. Törzsmagassága 50-60 cm. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. Franciaországban Solerr néven ismert. 3 vázágú sövény. körte. kajszi. hazai viszonyokra . Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata. a vázkarok közti távolság. ami sorirányba nő. a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. Különleges. és 9. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása.Támberendezése egyszeru. A vázkarok 20-30°-os . míg Európában a karcsú. valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség.Bármilyen alanyorr kialakítható. A fejlesztő munka során kiderült.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája. 25. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez.Mihályffy József által kidolgozott formája.18. ábra). Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. Ferdekarú sövény. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. később a karok ritkítása szükséges. viszonylag olcsó. lekötözünk. Bouché. kép). a harmadik a központi tengely. ábra. . E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. és a fa magassága (9. szuper és füzérorsó különböző változatai. Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. 267 . egymás fölött 20-30 cm távolságra. mert tulajdonképpen csak két vázága van. Elnevezése kissé furcsa. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma. . ábra). kissé mélyre ültetik egymással szemben. Középerős alanyú alma. Az olasz palmetta. valamint szuperorsó.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak.nye 8-1 O m2ffa. háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek.és tőtávolságot a talaj.20. ha a sor. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve.19. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. Duplasoros alma és körte karcsú-. meggy.17. . . a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m. hogy kézi betakarításra.. Visszametszés nélkül nevelik a növényt.Thomas-sövé ny Alma.

268 .

és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható. A sor.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra. különösen a gépi betakarítás lehetőségére. táblázatban foglaltuk össze. Három és többsoros. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. 3. amely elsősorban a megválasztott sor. A gyümölcsösökben alkalmazott sor.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző.2. A sor.20. az alany. sor. J5. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. 269 .és szuperorsó ültetvényekben.4. kép). 2. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban. Ikersoros. ábra. Alma és körte karcsú.és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. Almafüggöny koronaforma 9. Egysoros.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9. az ún. Telepítési rendszer.és tőtávolságtól függ. A sor. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor.9. tenyészterületet.

9. . feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm . r- ! -----------+1\':. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . amíg kialakul. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9.huzalos vagy kordon (9. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / .egyedi karós és faoszlopos.és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn.3.\_ 80 cml. ábra. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig.kombinált (huzalos + karós. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 . \\ 180 cm \. A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés.4. A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése.21. huzalos és bambuszrudas). Ennek időtartama 3-4 év. karcsú. . Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-.21. ábra).és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük.

jól tartósítható. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni. Betonból készült támberendezés. Az akác hátránya.1-2. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak.2 m hosszúak. hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. Rideg.l Felrakása gyors. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. Vastagságuk 2. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. tartósítás) 15-20 évig is kitart. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. ábra.22. vegyszereket nem szívja be mélyen. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. rendkívül tartós épület. fűrészelve könnyen szálkásodik. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . Fontos. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát.22. hogy rugalmasak. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. Ezeknél követelmény. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez. Fémhuzalok. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. 3-3. a különböző felületkezelő anyagokat. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés. valamint karók készítésére alkalmas. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. égetés. kényelmes. viszonylag drága. ábra). A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. a törzsnek elég he9. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek.és szerszámfa. cső. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek.J . Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid). horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. ezek hatása viszonylag rövid idejű. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen. Az akác nagyon sűrű szövetű. További fontos szempont. Az erdei. könynyen sérűlést okoz. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. könnyen kezelhető.és feketefenyő laza szövetű fa.Fából készült támberendezések. Az égetés során arra kell törekedni. Egyéb támrendszerelemek. Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. . hosszú életűek legyenek. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok.4 mm között változik. nehéz. viszont hamarabb korrodálódnak.vagy szalagformában.

térképeket kell készíteni. . .Javítása és pótlása bonyolult. az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. hogy a kengyel bevág a törzsbe.1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos. 272 .. . 9.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény.Megépítése szigorú. tereprendezés. fegyelmezett szakmunkát követel. táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani.5. A huzatos támberendezés hátrányai: . A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat. és a különböző huzalrögzítő elemek. illetve késedelmesen lehet megvalósítani.Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. A huzatos támberendezés előnyei: . . .Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok. . Ezekből nagy a választék.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. . könnyen görbülnek .A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására. Az egyedi karós támberendezés hátrányai: .vagy ha azok pontatlanok. méretarányos kiviteli terveket. és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését.Helytakarékos. . Az egyedi karós támberendezés előnyei: . Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. a vesszők lekötözésére.Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. Ezek hiányában. .5. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség.1.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák. mint az egyedi karós támasz. a telepítést hibásan.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni. .Pótlása gyors és egyszerű. a sorvégeken nem maradnak üres területek. nehézkes. szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. Telkesítés. adathiányosak -. 9. mint a huzalos támberendezésnél. . . A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők.A sorok átjárhatóbbak .lyet hagy a szabad mozgáshoz.Folyamatos törzsnevelésre alkalmas.

Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek. nagy gödrökkel tarkított. tárolószín. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. 273 . Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. gépforduló ). Ehhez legalább 8-l O. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani.) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. illetve kialakítása. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. .). mellékhelységek stb. . . és a környezetkárosítás miatt. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek. vagy 4-6 m széles. A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése. Ezek munkája után a terület hepehupás. a víze/vezetésre. a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal. . A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők).a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió. vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése.tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése.műszaki létesítmények (műhely. A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. műtárgymaradványok stb. őrbódé. energiaellátás. . A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére. A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki. kamion. szociális és irodai épületek stb.) helyeinek kijelölése. A táblásítás során határozzuk meg: .A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: .utak. csatornarendszer. mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik.rakodó és parkoló területek helyét. illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. tároló.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. szélességét. Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre. . . a rendkívül magas költségek.

nagy rögű. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. szeder. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. illetve rakják. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. vagy a vele párhuzamosan. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt. illetve szükséges szerves.4. A száraz. a koronaátmérő nélkül. Megjegyzendő. különösen fontos. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. málna.: szamóca. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja.2.2. bogyósok esetében 40. köszméte stb. megnövelve a végleges koronaátmérő felével. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító. leghamarabb nyár végén. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m.a jó elmunkálás ellenére is . vagy fűféle volt. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. Megjegyzendő. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. 9. Azokban az ültetvényekben. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik.).és műtrágyázásra. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. illetve a kifordulás utáni második sorba. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna). valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0.5. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt. azért. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). ezután következhet a mélyebb talajmunka. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. talajfertőtlenítést is kell végezni.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be.

vibrációs altalajlazítóval). nem szabad a felszínre hozni. Amennyiben az altalaj rossz minőségű.O m között változik. terméketlen. . markolókanállal. Árutermelő ültetvényekben ritkábban. valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni. valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. szakmai körökben vitatott eljárás. 275 . de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni. A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg.kevesebb. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. nehéz simítóval (vasúti síndarab). kicserélése viszont indokolt lehet. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. A fel. A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is.és altalaj különrakása.megeredni. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. házi. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. hogy milyen halmazállapotúak. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre.tápanyagok. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. Amennyiben a telepítés tavasszal történik.a talajfelszín lezárása. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI. forgatással vagy ásógéppel.és szuperorsók. és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását . A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . . anyag. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. Basudin 5G). bogyósok) viszont követendő módszer. a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel. A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. nehéztárcsával.és talajjavító anyag jut. Nagy tőszámú. Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben.és energiamegtakarítás. ha az időjárás szárazra fordul. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG.5-2. de a facsíkra számítva sokkal több táp.5 m között változik. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ. A módszer előnyei közé tartoznak: . A gödrök mérete l x l x0. vagy teljes területű feltöltés. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. vagy ezek kombinációjával. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. A sáv szélessége l . illetve forgatási mélységbe.elegendő tavasszal elmunkálni. . 1979). úgy az őszi mélyszántást .8-l x l x l .munkaerő.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer. .altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában.bedolgozás mélyszántással.

vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig).).5.6. illetve az uralkodó széllel párhuzamosan. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre.3. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. szomszédos tábla stb. árok.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. és az első tövek helyét. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak.6.) párhuzamosan futó egyenes. 9. könnyen legyökeresednek és kihajtanak. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk. koronás oltvány. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. Telepítés 9. fűz stb. félkész oltvány. málnasarj. rá merőlegesen a sorok irányát. akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. illetve. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. Költségkímélő megoldásként gyakori.9. ribiszkék. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig).1. málna. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. ha a megfelelő életfeltételeket . hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. karcsú. mert ha telepítés után a területen maradnak. A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng. szamócapalánta). szögprizmát. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék. út. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. Erre a célra frissen vágott fűz. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. Ezen jelölik meg a sortávolságokat.) a legkifizetődőbb.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb. gyökeres dugvány. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni. Ha az ültetés géppel történik. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg.

a frigópalánta. mennyiség. Annak ellenére. és kajszibarack a legfogékonyabbak. mandula.azonos körülményeket feltételezve . amelyről a 4.6. az őszi időszak a kedvezőbb.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek. ősziba­ rack. Ennél sokkal jobb és eredményesebb. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. A többi faj . cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével. Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. gyökérvégek gyenge visszametszése). 9. illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. fajták.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió. hogy a talajban elegendő nedvesség van. (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. 1979). ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. gesztenye. a rakomány meglocsolása. minőség stb.2. illetve tárolásáról. nagyon kritikus szakasz. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. A legolcsóbb. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről.almatermésűek. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont. szalmával. A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES).legkevésbé a kanténeres növények. faj. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. . szállítási szerződés formájában. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. 277 . A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás). bogyósok. Az átültetés i stresszre . Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal.). ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül.de drágább. és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. .egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is). a növények kiszáradhatnak tavaszra. .

1-1.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. . valamint talajéletfokozó készítményeket. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni. ültető léccel szervezést igényel. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük. Nagy károkkal jár 278 . később cserépszerűen beszáradhat. A metszést úgy kell végezni. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek.23. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. ültetőfa). ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. az új gyökérkezdemények képződése. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. ábra. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. . Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. 9. de történhet az ültetéssei egy menetben is.Szükség szerint pépezés. Az ültetőléc használatát a 9.6. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés.3.5 m széles gödröket ásnak. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. ültetőkanál. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. Ebből a célból40-50 cm mély. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. ábra szemlélteti. A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. Amennyiben az ültetés kézzel történik. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja.23. A pépbe növényvédő szereket. és a jobb eredés elősegítése. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). a fertőzések elleni védelem. kapa. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi.

b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel.). .Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni. hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat. hulladékok (takaróanyagok. A szabály alól természetesen vannak kivételek. mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. Beöntözés.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). fe- 279 . a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal).attól fiiggően. vadriasztó készítmények kihelyezése). amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. Az ültetés. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak.csemete beigazítása taposással.például. Ugyanez következhet be.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése. mint amilyen mélyen a faiskolában volt. mert kiszáradnak. ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. törzses köszméte.) összegyűjtése. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni. gyors kiszáradását 9. "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. kerítés építése. az alany gyökértömegének növelése érdekében. konténeranyagok stb. Az ültetés során arra is ügyelni kell. a gödör teljes betemetése. ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat. Erre a munkára . . Az ültetést követő munkák. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be. ültetőlécek. c) Ültetés.mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. . Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. . hogy kézzel. . ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. illetve a víznyerő helyek kialakítása. Azoknál a művelési rendszereknél. vagy géppel ültetünk.beöntözés.6.az alábbi lépésekből áll: . vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). . Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik.4. a terű­ let rendbe rakása. nyesedék stb. Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák.

4.1. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: . 280 . . a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. komposzt. műanyagfólia stb.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést.kete bodza stb. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár. Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt. kaszálék.). illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya.). . hogy: .gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén. Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás). A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni. faforgács. szalma. Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is. fakéreg. Talajtakarás. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O. aminek elsősorban az volt a célja.a soroktalajának teljes.a sorközök füvesítése. fejezetben ismertetjük.

áruvá készítés és tárolás helyiségei. A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak.és eszközfelhasználást igényelnek. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó.1. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje.10. amelyek jelentős élő. berendezései) is jelentősen befolyásolják. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is. táblázatban foglaltuk össze. A korszerű termesztéstechnológiát az élő. lehetőségek.1.és gépi munka. kötöttség). A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki.és gépi munkák hatékonyságának. értékesítési irányok. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. eszközök és anyagok felhasználásával. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. valamint anyag.és fajtakombináció.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 . öntözési lehetőség és berendezés. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. faalak és koronaforma. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg.és eszközellátottság. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. 1990).

1.mechanikai . A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg.vegyszeres -egyéb Trágyázás . Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk. A részletes (makro.hajtáshelyzet megváltoztatása .vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .hűtőtárolás .vízpótló .koronaritkító. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani.szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés . Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a. Fenológia 10.1.2.csomagolás .vegyszeres -kézi Talajművelés . táblázat.műtrágyázás . amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek. fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.görög eredetű. A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette.10. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán. 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem .logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében. 282 . hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le. 10. időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.osztályozás .színező .2.fagyvédelmi -frissítő .tápoldatos Aruvá készítés .takarásos .

a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl. hogy a termesztési technológiában a produktivitás.fenológiaifolyamat: a makro. . A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. trágyázás stb. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl. termésritkítás. öntözés.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb. általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. . Több fenofázist. 1997): .a rovarmegporzás tervezését.és mikrofenológiai jelenségek összessége. A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. lombhullás stb. .a termesztés és a betakarítás technikai. Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben.a szüret időpontjának becslését. . A fenológiai ismeretek elősegítik. Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. 283 .fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb. hajtáslekötözés. A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. mikrosporogenezis kezdete). .fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . 1990). de szabadszemmel még látható jelensége. virágzás.) várható időpontjának becslését is. . virágzás). illetve pontos meghatározását. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. gyümölcsérés. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását. ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban. .a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás.) optimális időpontjának kijelölését. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését. metszés. . a védekezés pontos időzítését.a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést. virágnyílás kezdete). . szabályozását. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése.

Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre.. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. egy évben akár többször is. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni.) korábbi a lombhullás . . Az ezt követő. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak.fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk.és körtefajtáknál kell számítani. Figyelembe kell venni azt is. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi. vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő. bokrétás termőnyárs stb.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom. termőnyárs. A lombhulláskor. hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan.10. 1997). Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik. 284 . illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be. ún. a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . .2. mint a virág.2. Annak ellenére.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda.és vegyes rügyeké. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik.

vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . mandula. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. közepes (pl. a kötött és szabadvíz aránya. A genetikai szabályozás összetett. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. Több gyümölcsfajnál (pl.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez. a sejtek anyagcseréje. illetve szállítóedényeinél. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki.) szerepe. mandula. Elsősorban azért. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya.rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek.a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. rózsa. körte) és hosszú (pl. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. őszibarack. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. 1997).(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 . őszibarack. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. hirtelen hőmérséklet-változás. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya.származásuktól függően . kajszi). ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is. 1989). A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. amely az erős mélynyugalomban megmarad. s a növekedést serkentő. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul.hímnős virágú fajoknál . de az eddigi megfigyelések arra utalnak. alma. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. nappalhosszúság stb. Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. a kezelés időpontjától függően. amely a virágrügyek és. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. A virág. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét..

s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően.későbbi virágzású fajoknál . nyílásuk pedig szabálytalan. A mélynyugalo m akkor oldódik fel. vagyis az az időpont. Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét.a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). vagy . amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). Körténél. b) Mikrosporogenezis nyomon követése. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. cseresznye (500-1700). a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). A mélynyugalom szabályos befejeződésével. meggy (600-1800). s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. Ha ez a hatás elmarad. A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . körte (600-1600). A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. Itt is az a legnagyobb gond. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. nagyobb hidegigényü. mandula (60-500). ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére. majd kivirágzik. őszibarack (50-1200). az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. vagy ha be is következik a fakadásuk. A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. mint a virágrügyekéhez. Az is problémát jelent. szilva (400-1700). A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. ha kisebb mértékben is.

mint egy enyhébb.és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY.összegzése volt. 1999). illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. késői tavaszodású termőhelyeken . A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. s nagyobb információs értékkel bír. 287 . Magyarországon gyakori a januári erősebb.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát . Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. esetenként a rügyek fakadása után következhet be.a téltűrést. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. Egyre inkább célravezetőnek látszik. Meglepő. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. Ennek a hatása attól is függ. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. 200 l). illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. Ebben addig maradnak a növények. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. ennek jelentősége a kajszi. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. illetve csoportosítjuk. A téltűrés szempontjából előnyös. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése.nagyobb a termésbiztonság. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. illetve vesszük figyelembe.

Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki. a terméskötődés és -hullás. A szemek kihajtanak. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. s a télre való felkészülést akadályozza. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. valamint a lombhullás jelenti a 288 . a virágzás. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek".2.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. a gyümölcsnövekedés és -érés. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. amelyet szabad szemmel is követni tudunk. vagy az akrotónia. hiszen azt sugallja. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. 10. hogy a csúcsrügy növekedése leáll.3. a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. s a téltűrésük is biztosított. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. A tavasz végi. Ebben az időszakban. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. Az ún. illetve tartósan megmaradhat. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. a telet is jól tűrő hajtás. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le.

De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. párhuzamosan. minél korábbi virágzási idejű az adott faj.2. rózsa. szeder. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 . naspolya. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl. táblázat. 10. körte. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. birs. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között. málna.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. illetve szakaszokat.legfontosabb fenológiai fázisokat. riszméte stb. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze.2. alma. fekete ribiszke. köszméte.

esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. a hímvirágok virágrügyben képződnek. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. alma. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. A dió virágrügyei később fakadnak. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. A fajok virágzási sorrendje. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. lomblevelek megjelenése. mandula. Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl.A virágrügyes fajok (pl. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. Évjárattól függően. szétválás. kajszi. kiterülés. s a virágzási időszakuk is későbbi. mandula. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. japánszilva. 290 . Esetenként azonban előfordulhat. c) vegyes rügy: rügypattanás. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. őszibarack. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok.) esetében. sziromhullás. cseresznye. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. b) virágrügy: rügypattanás. őszibarack stb. meggy. Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. fekete ribiszke. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. virágnyílás. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. mint a hajtásrügyek. virágnyílás. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás).fakadás. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. virágbimbó. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. rügyfakadás. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. hogy a hajtás. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. körte. szeder). minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában. szilva. rügyfakadás. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. rügyfakadás. illetve -fajták szerint. kajszi. sziromhullás. mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. lombosodás. kiterülés. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. virág(zat) megjelenése. A dió későn virágzik. szétválás. fejezetben közlünk. meggy. virágbimbó-pattanás. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik.

kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. gyümölcs-levél arány stb. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek. a pontosabb előrejelzés érdekében. Például a húskeménység vagy a cukor. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. valamint a sziromhullás vége. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. Minél későbbi érésű a fajta. fajtára. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. köszméte. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi. birs stb. körte.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják.). A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. hogy . A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség.) képest. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. szamóca. Régóta ismert. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig.) határozzák meg. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. fák kora. illetve a fenofázis291 . s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. 1974). mint a virágzás esetében. valamint az információk másutt történő hasznosítását. A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. csapadék. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet. A hőmérsékletösszeg a fajra. a fővirágzás idő­ pontja.a naptári idő szerint . Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. ezért stabilabb a fajok. málna. vagy még hosszabb ideig tart. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni.

sudaras koronaformák metszésének szerepe. a virágrügyképződést szabályozzuk. Termőfelület és termésszabályozás 10.3. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk.bizonyos határok között változhat. Itt módszertani problémát csak az jelent. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. s nem azt az időpontot. illetve veszünk figyelembe. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. igen eltérő volt.ra jellemző állandó érték. közepes törzsű. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. hogy a virágzást veszik alapul. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál. 10. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata. Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. amely azonban . A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. koronaformát alakítottak ki. mint a hőösszegé. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó.3.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. 292 . Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat.1. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. illetve tőből eltávolítjuk. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. továbbá sebkezelést végzünk. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. a termőrész-berakódást.a többi befolyásoló tényező miatt. a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. jelentősége igen nagy volt. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését. hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk. A metszés szerepe.

amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. Aminőség javítása. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. ifjítása szerint. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be.1. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. fenntartása.~ 10. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10. közép hosszú. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. A fák koronájának kialakítása. . Ezek között a karbantartó metszés. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek. ábra. ábra).1. gyümölcsberakódás) választjuk meg. A vesszők hosszú.

az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására. egy pedig gyenge. a termőfelület növelésére.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére.a suháng koronába metszésekor. a termőrész-berakódás azonban elmarad. illetve a felkopaszadás csökkentésére. elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. Minden rügy kihajt. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. Karbantartó metszés során: . Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. . középerős hajtásnövekedésű. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten. illetve visszametszésétjelenti.almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére. ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. az erőseket nem]. illetve a következő évi terbiztosítására. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. . A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását. két erős és hosszú. illetve a termőrészifjítás során gyenge. a vesszők. a kevésszámú virág megkímélése céljából. hosszú hajtásokat kapunk.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. illetve fenntartását. A termőegyensúlyban lévő. cseresznye. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. illetve a termőrészképződést serkentjük. Koronaalakítás esetén: . .A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. rövid. gyenge metszés a vízhajtások. gyengén metsszük. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. 294 . vagyis a vesszők. a korai felkopaszadás elkerülésére. a terrnőre fordulás előtt. . az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). előidézve az egész fa gyors pusztulását.a meggy termőfelületének növelésére. középerős és erős metszést különböztetünk meg. gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. A beszáradó. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. .koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. A mérsékelt. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. . laza. A középerős metszéssel.meggy-.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl.

Ilyen esetben a metszés részletgazdag. mérete)? . 295 . vastag.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát. esetleg technológiai hibákat feltételez. kevés virágot tartalmazó rügyek. . színeződés)? . A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. az egész fa kedvező megvilágítottságát.A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. vagy tápanyag. az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. annak ellenére. ágak visszavágását. . veszszőritkító metszés. segítve az optimális hajtásnövekedést. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. vékony. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak.Milyen volt az előző évi termés (mennyiség.Fejletlen. A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. rövid. . vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít). a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. vastagsága)? .Az erős metszést a vesszők. méret.és vízellátottsági hiányosságokat. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. valamint a termőegyensúly biztosítása. közepes vagy gyenge). amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. valamint szélességét. a fa minden részére. bokrokat. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. szín). vastagabb) első-.Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . A metszés mértéke (erős. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). hosszúsága. a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű. minden képletére kiterjedő. rügykímélő. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret. másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma. vesszők) irányul a ritkítás. az egyenletes gyümölcsberakódást. gallyak. hogy kevesebb nyesedék képződik. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. minőség. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. fejletlen vesszők. a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. igényes.

ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. visszavágására. levélzeilik laza szövetű. tehát nemcsak árnyékolnak. mint a téli metszés hatására fejlődők. Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak. A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. hogy az a legkedvezőbb. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől.2.és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha). .ábra). rügyeik fejletlenek. a sebek még a nyáron begyógyulnak (10. A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek. hanem víz. Az évről évre megfelelően alakított.a sebektől távol. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás.nem várt helyeken". árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket.. Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. Az előbbiek alapján megállapítható. 296 . kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő. azaz a fa optimális alakját rontó . sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen.a lecsüngő és a felfelé álló. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. de soha ne távolítsuk el tőből. Később már metszőollót kell használnunk. az egyenletes terméshozást segíti elő.és méretbeli kiegyenlítődését. Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek.a .Későbbi termőkorban. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb.

10. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A téli.metszőollóval ~ ...1. Vízhajtások eltávolítása.2. Egyes fajok esetében (őszi. ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők.1. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre. kézzel 10. legalábbis akkor. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. . 297 . a virágzás előtti állapotig metszeni. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. és annak hatásai .5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni..és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. ábra..3. ha a fa minden részét érinti a metszés. .

A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. illetve a vázágak. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. barnulásához vezet. A hajtásválogatás. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. a sziromhullás utáni metszés. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. 298 . fehér. vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A rügyfakadás utáni metszés.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén).és mellékvezérhajtásokat. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. amely a kambium részleges elhalásához. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. Ennek során fiatal. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. mintha az előtte vagy utána történne. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. a június második felében végzett zöldválogatás.

illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. körte-. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10.. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásokat csak ritkítsuk. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. Nyári metszés 299 .3. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. őszibarackfák esetén. ábra. valamint a függőleges. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. nyárvégi csonkok. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10.3. ábra). esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. Az ilyen fákon a nyári.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota.

Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. . hangsúlyozva. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. az őszibarackot pedigjún ius végén. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható.és körtefajtákon augusztus második felétől. Az optimális időben. tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét.fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. . július elején. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. Meggy. A metszés jelentősége. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. nagyobb állománysűrű­ ségű. a vegyszeres növekedésszabályozást. . közvetlenül a szüret után. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése.Általánosságban megfogalmazható.javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). 10. az érésmenet lassításával: . a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük. későn csúcsrügyben záródó alma.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. . végeredményben fokozza a termésbiztonságot. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást. szerepe megváltozott az új típusú. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb.2. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. hogy a körtét július közepén. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. elhúzódó vegetációs aktivitású. 300 .3. az almát.csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit.egyes években javítja a virágok funkcióképességét. A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket.

illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. ábra.4. a vesszők kitámasztása az alakító metszés.A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb. d = hajtásleívelés 301 . 30°-0S szöget bezáró elágazások. a a= függőleges helyzetű. A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű. követően végezhető. c = vízszintes helyzetű. . Ilyenek például: . .4. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására. Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés. . A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja. ábra). vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású. szakítása. . a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os.hajtáscsavarás. ellensúlyozására. J0. illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0.hajtások letépése. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai.törzsbemetszés.az oldalelágazások eltávolítása szakítással.oldalkarmegtörés (roppantás).

minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. A fák méretének csökkenésével. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. illetve kül302 . sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. illetve a sebkezelés . csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. ebben az időszakban . és növekedik a hajtások elágazásának szöge. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". a vázágak. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. valamint auxinra van szükség. Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő. a vázágak. annál erősebb a hajtásnövekedése. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők.súlyos fertőzésektől eltekintve . koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek. Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . az auxinképződéssel magyarázható. vezérvesszők kitámasztásakor. a produktív termőfelület növekedésével. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. A fiatal. mivel az évenkénti metszés. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz.

Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. külső részeinek erős növekedése. tápanyagtermelő képességét.és tápanyag-szolgáltatása segíti. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. Az előbbiekből is látszik. a felkopaszodás. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. a sebgyógyulás üteme kielégítő. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb. E sebek gyógyulása az évek során 303 . A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. Túlzottan erős növekedés esetén. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. míg a nagyobb sor. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. amikor kevesebb a termés. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja. Minél nagyobb egy fa. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között.ső és felső részei. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. A fa belső. Az optimális szerkezetű. a belső árnyékolás) is. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. mint azok. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. A legföljebb l . amelyek elágazáshoz közel találhatók. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. A "magányos" sebek (törzsön. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. mennyire fontos a jó koronaalakítás. mint az alanyhatás. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb.

ábra. Hátránya az.5. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át. illetve a fák méretének. ezért annak legaktívabb része. ábra). tél végi metszés során tépjük le. A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). mint az eltávolított rész. A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével. Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél.·" l l' l . csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét. gallyakat a központi tengelyről a téli. Az a legkedvezőbb. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. a kívánt magasságot megtartó 304 .bár sohasem szűnik meg . ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul. Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. Hajtás (vessző) tépése. szakítása A fák magasságának korlátozása. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10. .a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat. jól megvilágított állapotát. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak. a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága. Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. Itt az oldalelágazások szakításával. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket.5. és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10.

amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni.3. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. de a háncs. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. nem 305 . Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. szilánkos töréssel megszakadj on. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes.) gyakran előfordul. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. A megtörést úgy kell végeznünk. A tépések következtében keletkezett. de egymástól különböző távolságra. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. sok csapadék stb. A túl erős növekedésű fák gyengítése.3. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb.technológiai eljárásnak tekinthetjük. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. túlzott június i hullás. függőlegeshez közeli irányú. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. árnyékoló. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy. esetleg túltrágyázás. hogy egy-egy. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik. A mély. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása.

306 . Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. metszést kiegészítő eljárásokkal . Termésszabályozás 10. ami .a terrnőre fordulás gyorsítása. amelyek re jellemző. naspolya. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0.1. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel. kajszi. lásd pl.4. mert a hatóany aga cytokinin. szilva. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak. 'Delicio us'. fejezetré szt). 'Wellsp ur'.3. . meggy. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású. Ez határozza meg.2. körte. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel. táblázat). jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. vagy hiányos elágazódás jellemző. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. . amikor pl. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). 'Redspu r'. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. ehhez 5. Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár. 'Golden spur'. mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. Cuitar és újabban Regalis ). Szintén fontos. cseresznye. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem.4. a hagyományos módszer ekkel metszéssel.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez.termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében. hanem: . Az olyan almafajták esetében. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1.3.3. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak.szükséghelyzetben. 'Pirtósp ur'.1. a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'. birs. A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. 10. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása.közvetv e . Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. 'Starkrim son'. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. őszibarack. Hangsúl yozzuk. illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván.

táblázat). különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén.3. csipkebogyó. 1997 adatai nyomán. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. 10.b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. dió. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. Általános összefiiggés szerint.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10.a fajoktól eltérő mértékben. málna. köszméte. c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. fekete ribiszke. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 . táblázat. szamóca.3. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. szeder. homoktövis. Ugyanezek hajlamosak.

illetve azok termékenyülési arányának. illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. ha a virágzatokban csak az első. hiszen a résztermések száma. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. erőnléti és egészségi állapota. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. uralkodó szélirány.Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. virágzatonkénti virágok száma.Virágzási hajlam. bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása. a terméshullás megakadályozásához. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma. a virágok termékenyülőképessége.). áfonya. méhcsaládok életképessége.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. .A virágzás előtti időszak fenológiai menete. málna. (Parthenokarpia. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző). A terméshullásra nem hajlamos.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága. A szamóca esetében az volna a kedvező. a virág(zat)ok fejlettsége. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. az embriózsákok fejlettsége. mennyisége és eloszlása.A fajták öntermékenyülési hajlama. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. szeder) természetes velejárója. a virágzáskori kilombosodás mértéke. a hibékre jutó virágpor mennyisége. A ribiszke. a termők életképessége. vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. áfonya. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. szél). termővesszők típusa és megoszlása. . 308 . Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének. legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés.és másodrendű. . . a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. . mint például a málnánál.) . apomixis előfordulása. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. elhelyezése és száma). ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. ribiszke. fény. A megfelelő terméskötődéshez. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van. . csapadék.A virágzás ideje és időtartama. virágnyílási ·sorrend a virágzatban. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom. s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet.A gyümölcstermő növény kora. .A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. bodza. .

A terméskötődésre. . növényvédelem. még beérett állapotban is. fagy elleni védekezés.). .A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. s a virágokat károsító vírusok. egyéb regulátorok használata stb. erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. .. a fa koronaszintjei és ágai szerint. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint.és asszimilátum-ellátottság. öntözés. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. termővesszőtípusok szerint. illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma).A virágzás alatti időszakban megjelenő. növényvédelem. . A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról.Az első.). időjárás).Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. almánál és körténél virágzatok szerint). a kötődésfo­ kozást. . vegyszeres hullásgátlás ). amelyek elsődlegesen az ún. valamint a fák kora. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. tápanyagellátás. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza.A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. ún. illetve állati kártevők . beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány. a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége. tápanyag-. a bibék ismételt megporzásának lehetősége). termésritkítás.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. öntözés. növényi kórokozók (pl.Megtermékenyült virágok száma. . Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 . . virágritkítás. szüret időpontja stb. de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell.).A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői.A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés. . A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához. . . Erwinia. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás. Botrytis stb. Monilia. vegyszeres terméskötődés-fokozás. "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. víz.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás.A gyümölcsök kifejlődéséhez.Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai. Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez).

és júniusi hullás egymást nem helyettesíti.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes. A szakirodalom ban faj. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. Az utóbbi minél nagyobb. különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik. éppen olyan szabályos folyamat. s a gyümölcsök versengése kevésbé várható.közvetve . Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. évjáratok. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és .szüret előtti hullás. de ennek szabályos. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. amely visszafordíthatatlan. Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. . . a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. annál több hullási periódusra lehet számítani.ez okozhat terméshullást.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). mint maga a termés leválása. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. 1997): . ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek. előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg. termőhelyek és a fák kora szerint változik.tisztulóhullás. 310 . a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik.és körtefajtáknál jöhet számításba. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. mint a lombhullás. ha már az induló terméskötődés is kismértékű. A hullások számát. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. késői szüreti idővel bíró alma. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ.ság.

A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet. amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni.A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. 1997): . csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő. 'Mclntosh'. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban. az érés ideje szerint is változhat. évjáratok. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. 'Boskoop' stb. A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ.).gyenge termőképességű. ezért nem választható szét két részre. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl.). 'Red Delicious' standard változatai). A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. ezért leginkább várható a túlkötődése is. 'Téli arany parmen'. 1989). 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. 'Érdi bőtermő'). A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz. . 'Rubinette' stb. . A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra.tripioidok nagy része ('Close'. . különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl.rövidebb vegetációs idejű.nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. 'Sampion'. 311 . túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. 'Mutsu'. az almával vagy körtével ellentétben. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. . mint a nyár végén érőknél). A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. 'Cox's Orange Pipp in'. A terméshullás dinamikája termőhelyek. A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja.

ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra.10.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. 312 . illetve a cseresznye és a meggy között. ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző.nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. . a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. kajszi. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. még ott is. . hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában. körte. elsősorban a következők miatt: .és termésritkítását. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. őszibarack. alma.2. . . A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában. Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe. illetve megfizeti-e a piac.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. cseresznye).kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. körte. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. őszibarack. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni.4. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás. szilva. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac.3. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. kajszi) a termőfelület kialakítása után.

3. A gyümölcsminőség közvetlen javítása . monília.a hajtások beérésének.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége.kedvező fakadási és kilombosodási erély.túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése. . termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. 2. a korona széthasadásának megakadályozása. a gyümölcsminőség közvetett javítása . letörésének. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése . . .és vitamintartalom. A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ.árbevétel növelése. . almamoly. a fák télre való felkészülésének elősegítése.). . beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása.szedési teljesítmény fokozása. .a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl. A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük.a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása. Elsősorban a kicsi. aszálykár mérséklése. . Folyamatosan mindaddig végezhető. . A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve.a túlterhelt gallyak sérülésének. . ikergyümölcsök eltávolítása.A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok.rendszeres terméshozás elérése.tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése. fejletlen terméseket távolítjuk el. .szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . A termésmennyiség növelése . Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. . szilvamoly stb. kedvezőbb cukor. . . 1997): l. .szabályos gyümölcsalak növelése.minőségőrző szüret. 4. . . . kondíciójának megtartása.jobb színeződés. a fák téltűrésének fokozása.az ültetvény életteljesítményének javítása. .a fejletlen.a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése. 5.a fák általános egészségi állapotának. .koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám.altemancia megelőzése.szárazságtűrés fokozása.gyümölcsnagyság növelése. az ágtorkok sérülésének. .göngyölegszükséglet csökkentése. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása. barackmoly. Gazdasági előnyök biztosítása .

az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . ha csoportosan állnak. a fák összes termésszámától függetlenül. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon. az időjárási körülmények et 314 . hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet.asszimilátumkiszolgálást kapnak. hanem az a tény is. Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. Fontos körülmény. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . hogy jó minőséget akkor érünk el. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással). A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését. a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés.terméseket eleve leszedjük a fáról. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. a későbbi. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. hatása kiszámíthatatlan. a termőhelyi adottságokat.gyobb szerepet tölt be. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk.) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk. A termésritkítás egyéb céljait (pl. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni.

Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése. CEPA).10.4. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. belsőrügyes metszés). Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén. a növényekben is képződik és hormonhatása van.3. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be.nem aszokásos módon alkalmazunk (pl.3. ezért .és az egységesség érdekében . 4.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés. különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. amely gáz halmazállapotú. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. a hajtások és vesszők lehajlítása. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún. vagy a nitrogén őszi kijuttatása). a hatóanyag-tartalom 40% ethephon.2. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. vagy a gyökérmetszés. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. Roi-Fruct) készítmény is. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. tápanyag-visszapótlás stb. 315 . A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel. . de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. Ebből következően két megoldás kínálkozik. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. amelyeket azonban . Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség.a l O.) is. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981. Az etilén az egyetlen olyan anyag.

3 77. táblázat). sőt.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104.0 100. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117.1 121. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk.0 100.2 115. Ez utóbbi szempontból az 1974. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0.0 94. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében.6 132. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik.5 94. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 .3 119. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk. először a sziromhullás utáni 5-6.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen. héten.9 164. az ebből származó termés mennyisége hasonló.0 100.0 129. 1981 ).3 114.0 A kezelést virágzó dá rdák aránya. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés.4 124. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai.0 136. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése. évi adatok ellentmondásosak.3 113.3 154.0 67. 5.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk. táblázat.0 139.0 86. 2 = különböző időzítésű kezelések. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében.0 143. 8 100. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések.3 58. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.9 163. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű.5 98.0 73.9 82.2 !36. de ismételt permete10. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú. A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt.2.9 % 142.3 117.5 192.3 66. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.4.4.7 157. akkor sem. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is.9 136.

ami a minőségcsökkenést eredményezi. a 2. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. A készítményt esetenként vizes oldatban. A parakambium hozza létre azt a barna színű. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. ilyen például a 'Golden Delicious'. nyári metszést. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. az elsőt sziromhulláskor. tankkeverék formájában. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. 1991). ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez. a többi hármat pedig hetenként. vagy végzünk hajtásválogatást. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. színeződése. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon.5-triklórfenoxi-propionsav.5. 1998). táblázat). vagy a réztartalmú készítmények). vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. majd egy parakambium képződik. édes tapintású felszíni paraszövetet. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. 317 . 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. például fagyhatás.4. a túlzott nitrogénellátottság. virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete. bizonyos növényvédő szerek (pl. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. parathion. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. héten (McARTNEY és LI. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. Felfedezték. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). a virágzást követő 9-12. Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). A budapesti Phylaxia Rt.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg.

BUBÁN. Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. 318 . 'Starking Delicious'. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. 1999). A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott.10. "zöld" készítmény . A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. 1999). 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. ha a virágzatban a középső virág kinyílt. A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. 1972. 6. táblázat. táblázat).5. 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. 1979. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. ún. 'Topred'. BUBÁN és TURI. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. de két alkalommal: először akkor. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. A Phy-Gold nagy előnye. A piros Deliciaus fajtakör (pl. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében.

az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele.02 0.0 34.8. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. táblázat). mint amelyek már kinyíltak. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt. 1985) Kinyílt virág% ápr.6. 14. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot.késleltettük a virágzást. 7. Kajszi. A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. táblázat). 7.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb. 319 .7 18. fajta: 'Kécskei rózsa'. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22. Téli (rügy) BUBÁN és Turi. A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában.93-1.8. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz.7 31. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai.késleltető hatása. táblázatoknál részletezett kezelésekkel .10. június második felé- ben felmérve.93 gyümölcsök gyakorisága. táblázat. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések. és l 0. 7-8-i -4°C lehűlés után. táblázat.egy hetet nem meghaladóan . l O. 7.és őszibarackfajták fáin a 10.és eredményekkel . A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10. vagy még kevesebb volt kinyílva. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. ha ősszel ethephonkezelést kaptak. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon.

a fűtakaró gondozása. a gyomirtás. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz.8. % Kinyílt virágok százalékos aránya 04. a talaj lazítás.25. mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont .(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. Említést érdemel. a mélylazítás. . 1985).1. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul. .26. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. Kezelések helye: Újfehértó.a kezeléseket ősszel. Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN.4. 10 36 52 04.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. a trágyafélék talajba munkálása. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt. 44 88 95 04. a ta320 .29.4.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk. fajta: Sunbeam. ll. 10. Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés.) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. 19977/78. hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. . A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet. 30 79 85 04. hogy lassítja a virágkezdemények. Talajerő-gazdálkodás 10.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő. a vegyszeres gyomirtás. Mind a kajszi-. ezért legcélszerűbb.27. táblázat.hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. héten.rügypikkelyeken belül. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel).10.28. a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát. 17 61 70 04. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon).

valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve.4. mégpedig: . . Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye. . Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún. kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása. . kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. .az állandó művelhetőség.a talaj termékenységének fenntartása és javítása. mobilitásának és feltáródásának biztosítása. .a talajszerkezet megőrzése. . Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést.1.takarásos (biológiai) talajművelés. .a gyomnövények konkurenciájának csökkentése.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés.vegyszeres (kémiai) gyomirtás. A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás.laj különböző anyagokkal történő takarása is. . 10.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése.a tápanyagok kedvező körforgásának. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk. A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. a különböző mű­ velési rendszereket. visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat. a levegőzöttség javítása. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű.1. valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása. A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . a csapadék befogadása és megtartása. . . Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai. . 321 . A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. hogy természetbarát legyen a talajművelés. ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt. A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag.a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése. s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket.a gyökérzet károsodásának elkerülése.az erózió és defláció elleni védelem.

A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz. A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. kép).különböző mélységben végzett. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. Rontja a talaj szerkezetét. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. gyomment esen tartani. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. jelentős gyökérkáro sodást okoz. vagy annak jelentős korlátozására. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. A telepítés előtti. többszöri . E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. A középkötött 322 . A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán".A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben.

Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. vibrációs talajlazítást végezni. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon.és energiatakarékos legyen. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. hogy a nyár második felében. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. Ősszel. Kötött talajú ültetvényekben. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. október-november hónapokban van. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. 323 . Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. Az altalajlazítás ideje ősszel. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. víz. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. 200 l). A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre.

A herbicidek legbiztonságosabban az alma. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media). A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el.és körteültetvényekben alkalmazhatók. a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. a betyárko rá (Erigeron canadens is). ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban. Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. kötöttségét. A vegyszeresen gyomirtott sávokban. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét.). a veronikafajok (Veronica spp. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli).) fordulnak elő leggyakrabban. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni.). Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát.és káliumellátottsága. 324 . amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. a libatopfélék (Chenopodium spp. A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma. amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények. Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni. Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens).

. A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: .a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. . . ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k.és tápanyagellátásban (28. A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. 325 . amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. . . mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. kép). Ennek is köszönhető. mint a gyümölcstermő növényeké.Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk. .javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok. Az elő­ nyök olyan szembetűnőek.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken.a sorközök fúvesítése egyenletes. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény. amely gazdaságosabban alkalmazható. főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: . különösen a vashiány okozta klorózis. . hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható .a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. kisebb talajban a hőingadozás.állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül. A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik.bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak. Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. . mint a mechanikai talajművelés. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód. a fasávok takarónövényekkel fedése. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése. . bakhátmentes talajfelszínt biztosít.

326 . A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. 15 cm-es gabona-sortávolságra. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. 10. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. veresnadrág csenkesz. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. 1-3 cm mélységre vetjük.9. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok.és tápanyagigényűek. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. réti csenkesz. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. táblázat. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. amelyek növekedési erélye kicsi. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. mérsékelt víz. márciusban-áprilisban és ősszel. Legbiztonságosabban az ország nyugati. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. bírják a taposást és a beárnyékolás t.

de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. és extenzívebb kezelést igényel. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék.A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres. . . Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. A talajtakarás hátrányos következménye lehet. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. hogy: . félék felhasználhatóságát vizsgálják.és tápanyag-felhasználásuk legyen. a kaszálást és a taposást.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény.elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek.a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent.csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását. Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. . . Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja.. de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik. . Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül. 327 .javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt. . A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. . A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. Ez elsősorban a káliumra. A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás. hogy: . ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. és Lamium spp.javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. hogy mérsékelt víz.véd a gyomosodás ellen.kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására.nő a kisugárzási fagyok veszélye. A talajtakarás előnyei közé tartozik. takaró.esetenként a kálium túlzottan feldúsul.

kép).05 mm vastagságú fólia. l mm vastagságú fólia szükséges. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására. még fokozottabban érvényesülnek.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni.04-0.5-1 . tőzeg. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. komposzt. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt. ámyékolótrágyázása.O m 2 területre szerves trágyát terítenek. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. Használják az egyéves termesztésben. fakéreg. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák. így szerves trágya. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat.05-0. faforgács. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. fűrészpor. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. 328 . Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. kép).15 mm vastagságú. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. de a 2-3 éves termesztésben már 0. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. illetve növekedését gátolja. 1979). Ezt évente ismételni kell (29.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít. széna.60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is. törek. több évig használható fekete fóliával. hanem azon is. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30. az DV-sugárzással szemben ellenálló. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. aprított papírhulladék is felhasználhatók.08-0. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. Az említett szerzők az l . de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l .2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. A szamóca talajtakarásának előnyei.

A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: .fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. . PAPP. így az ökológiai adottságok.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. 1997). Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák. .növeini a termésbiztonságot. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. 1979. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST. . 1990. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását.növeini a talajtermékenységét. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . tudományos megalapozottság nélkül végezték. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. agrokémiai és növényélettani folyamatok. 1986).4. A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának.2. Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége. nagy óvatosságotigényeL 10. A XX. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. PAPP.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan. amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. genetikai tulajdonságok. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani. Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. A korszeru. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba. .

világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag.és Ca-ellátottságuk. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. mint a lágyszárú növényeké. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-.eszköze. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. 1971. elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. amelynek tápanyag. hosszú ideig. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 . A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén.1-4. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. PAPP és TAMÁSI. A gyümölcstermő növények fejlett. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. tápanyag. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. 1979). ezért jelentős az a talajtömeg. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető.0 mm hoszszúságú és 0. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek. 0.3-1. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő. K.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. lehetővé téve a talaj tápanyag.0 mm átmérőjű. Ezért is fontos. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-. kora ősszel a legintenzívebb.és vízkészletét hasznosítani tudják.és vízfelvevő képessége kisebb. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók.

A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. A szilva.5-6. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. Így pl.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. Vizsgálatok igazolták. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. a meggy. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. a málna. de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe.és káliumellátás szerepe kiemelkedő. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor.és vízfelvételének hatékonysága. a rügyek fejlődésében. E tekintetben a nitrogén. A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz.5 közötti talaj-pH (KCl). többségüknek tavasszal újra kell képződni. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van.életében.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. 331 . A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak. 1986). de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják.

S. Cu.és gyümölcsnövekedés időszakában. Valószínűsíthető. mikroelemek: Fe. a nitrogéntartalékok képződése időszakában. A makroelemek többsége (N.mennyiségben veszik fel. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. Az ún. Mn. illetve annak szabályozásában. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. Ca/Fe. KIM g. P/Zn. K. az intenzív hajtás. Ca!Mg.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. K. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. 332 . Ti. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. Zn. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. K/Ca. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. A gyümölcstermő növények életében. Ezek a következők: makroelemek: C. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. csak akkor érvényesülhet. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. P. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció).és ammóniumformájában veszik fel. nyár végétől a lombhullásig. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. Makroelemek Nitrogén. O. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát. N. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. B. Mo. az enzimek. mint hasznos. N/P. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. Ca/Zn és Fe/Mn. H. P. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. Ca.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. A fehérjék. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. Ca/B. Mg.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre.

A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. 1965. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. amelyek a levelekből elvándorolnak. WILLIAMS. kezdetben világoszöldek. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. a meggy. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. A gyümölcsök nagyok. Legtöbbet a levelek. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. 1965). a szeder és a bodza. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. majd elsárgulnak (31. kép). a vegetáció korábban fejeződik be. Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. A levelek kicsik. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. a dió. idősebb levelén jelenik meg. Aktívan részt vesz a növény energia. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel.és szénhidrát-gazdálkodásában. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. a szilva. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. Foszfor. laza szövetűek. a reproduktív szervek képzésében. A meleg. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. a málna.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. a fekete ribiszke. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek.

33. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. A káliumhiány tünetei. nekrotikussá válnak (32. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. amelynek a száraz időjárás kedvez.és fagytűrőbbek. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. Elő­ rehaladott állapotban.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. mint a gyökerek. lebontásában és szállításában. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. A kálium a legmobilisabb makroelem. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. majd csökkenő tendenciáj ú. A foszforhiány tünetei. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. Kálium. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. 334 . nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft. valamint a vízben mért 5.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális.. Az elhalt barna. valamint íz. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak. Meszes talajú űltetvényekben.igg. kép). Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. Először a hajtások legalsó. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé. kezdetlen sötétzöldek. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek. a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. A levelek széleitől kezdődően előbb világos.. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. azok képzésében. s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában.és zamatanyagainak kialakulására. 1979). Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. de a talajban alig vándorol.és vasellátottságot okozhat.

a kötő­ déstől csak néhány hétig. luxus káliumfelhalmozásra. 335 . A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. kb. késleltetése.és nitrogénfelvétel. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. A kalcium felvehetősége. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. a levelek és hajtáscsúcsok felé. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. Gyümölcsösökben a füvesítés. általában keményebb húsállományúak. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. magas kálium. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. a xylemben vándorol. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. gyenge gyümölcsberakódás). csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. mégpedig csak akropetálisan. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. magnézium. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben. 1989). A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. túlzott nitrogéntrágyázás. 1972). hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. erős metszés. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. Kalcium. A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. akkor esőkken a kalcium-. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. Az almagyümölcs be pl. 1968).

A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni.Kalciumhiány tünetei. kép). Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. hanem a K/Ca. kép). Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz. de a légköri szennyezéssel. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb. 36. de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. hanem csak közvetett tüneteinek (34. Kén. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal.és a K+Mg/Ca-arányokat is. a levelek besodródva lehullanak. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. kálium. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését.néhány csúcslevél kivételével . 38. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. a talaj nedvességviszonyai. idő előtt érnek. gyakran erősen hullanak. a talaj felvehető magnézium-. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. A kalciumellátottságot levél. meggy-. 35. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt.. alsó levelein jelennek meg. és nekrotizálódnak. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások ..és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók. gyenge minőségűek. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. cseresznye-. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. körte-. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában.. málna.és kalciumellátottsága. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek. Magnézium. 336 . A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. A fehérjék. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális.

mezoelemek csoportjába sorolják. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. Az egyes gyümölcsfaj ok. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk. A jelenleg használatos növényvédő szerek . Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. csúcs i levelein jelentkezik. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. a szilva. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. a szamóca és a málna. az időjárás alakulása. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata. A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben. amelyek még gyógyíthatók. Cu-. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. a cseresznye. az őszibarack. a birs.permetező trágyaként hatva . különösen tömődött.a gyümölcstermő növények. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. 1987). A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején. A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. a túlöntözés. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában.és körtefajták. 1987). A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. az öntözővíz magas bikarbonát. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. ezért gyakran az ún. A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. de az erek zöldek maradnak. kép). 337 .tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . a körte. vaskelátok formájában veszik fel.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. A gyümölcsfák a vasat Fe{. Zn. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található.képződéshez. Vas. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra. Az alma. majd a levelek szélein barna. a termesztéstechnológiai hibák. kép). Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad.

a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. Bór. A mangánhiány a vas. Az elhalást az idézi elő. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. majd elhalása. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. Hiánya a fiatal. hanem egyéb tényeidézik elő. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. szilva. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb.és mangánhiányhoz hasonló. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. üvegszerű. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. cseresznye. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. barnás színű szövetelhalások formájában. Mangán. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. 1983). A sérült részek további növekedése akadályozott. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. összefiiggő területet. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. és ennek következménye lesz az alakváltozás. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. majd elhal. parás üregek formáját öltik. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. A belső parásodások kb. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. Az ún. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. osztódó növényi részeken jelentkezik.

A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet.4. Az ízközök rövidek. A cink számos enzim alkotórésze.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. Réz. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. elbamulnak és lehullanak. szilva és a málna a legérzékenyebb. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink.és meszes talajokon várható. kép). Fontos alkotó része több enzimnek. alma-. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb.2. A tünetek leggyakrabban az alma-. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. 10. birs-. kép). A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet. Bórhiány elsősorban a laza homok. Megjelenése a homoktalajokon körte-. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 . ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti.1. elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. körte. Cink. keskeny. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. A levelek törékenyek és klorotikusak. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. és rozettaszerűen helyezkednek el. szilva. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. szilva.magház körüli részeken intenzív (41. amely a vashiányra nem jellemző.

mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. mangán-. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül.és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről.1 J. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. akkor a hiányzó mennyiséget pl. 1977.13. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. magnézium-. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. 1986). 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. CaCOr. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. 340 . A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH. Egy-egy átlag talajminta. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. táblázat). Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. amely részmintákból tevődik össze. gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál.és magnéziumellátottságát a l 0. 1984. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét. FABY és NAUMANN. kálium. -10. pH-értékét. bór. 1994). gyümölcs) tápelem. DIETZ. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. 20-40 cm. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. táblázatok tartalmazzák. vas-. N-műtrágyázással pótolni kell. Talajvizsgálat. a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. oldható foszfor-. a gyümölcs minőségének alakulásával. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. A talaj kedvező foszfor-.ságok határozzák meg.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. kálium-.10. hidrolitos aciditását. cink-. humusz-. A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. illetve növelésére. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére.

90 1.51-3.00 2.51-2. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.1 O.50 < 2.71-1.50 0.50 < 1.70 közepes 2.50 1.70 <0.50 2.00 < 2.00 < 1.01-4. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm.és laza talajok l 0.00 0.51-3.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok. táblázat.01-1.71-1.00 1. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.50 < 3.51-2.50 1.12.20 <0.00< 3.00 1.50 0. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog.51-1.90 1. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .41-0. táblázat. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs.50 < 3.40 gyenge 2.91-2. táblázat.21-2.40 1.00 1. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.01-2.50 2.50 1.50 < 1.01-3. 13.10. táblázat. vályog agyagos vályog.20 jó 3.51-1.21-1.00 igen jó 4.41-3.11. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.91-2.

n-készlet.két komponensre bontják.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják. Ekkor szedik az almatermésűek. A mintavételi terület 3-6 ha. Fontos követelmény.14. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm.14. Ez a komponens jól mérhető. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva. mint N-műtrágyát veszik figyelembe. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre. 1994.becslésekre támaszkodva. hidrolízis) határozható meg. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. vagyis az ásványi Nmennyiség. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően. A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH. PAPP és TóTH. hogy a fajtára jellemző.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről. Az első komponens az Nm. kifejlett.sok más szerzővel összhangban. amely a vegetáció kezdetekor. táblázat). mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. l 0.A módszer lényege tehát az. A levél. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. táblázat.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor . csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. vagy az a N-mennyiség. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. A második összetevő a N-szolgáltatás. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. inkubálás. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől.

A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz. Rendszerint évente végzik.18-0.8-1.4-2.30-0.6 2. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.2 2.20 0.6-3.4 1.40-0.1-2.16 0.16-0.0-1.30-0.0-3.20-0.4-2.6 2. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.5 1.20-0.40 0.5 1.24 0.15. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0.4-3.5-2.9 1.40 0.1-2.6-3.8-2.30-0.4-3.0-2.60 0. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is. Az alma.30 0.25-0.40 Szilva Cseresznye.20-0.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja.35 0. Tápanyag-kivonási értékek. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.30 0.7 0.40 0. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.60 0. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.15.80 0.5 1.20-0.6 1.5-2.5 1.0 0.1-2. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.0 1.30-0.25-0.25 0.0 2.2-1.30 0.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.1 2.6 1.5 2. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .30 1. 1990.9 2.1 2.0 1.0-1. l 0. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.2-1.23 0. A levél tápelemtartalma .40 0. 1992).0-2.5-2.9-2. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot.5-3.7 2. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.25-0. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY.6-3.szárazanyag %-ában.0 0.25-0. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.0 1.6 2.0 2.8-3.6 1.25-0. A gyakorlatban eddig N/K.2-1.25-0.18-0. KÁDÁR.8-1.0 2.2-1.5 1.20-0. táblázat.5 2.4 0. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.70 0.4-3.40-0. táblázat tartalmazza.30 0. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún.5-1. %) p K Ca Mg 2.

!970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli.5 K20 (kg) 2.0 9.5 0. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai.16.0 4. táblázatban találhatók.5 1.5 1. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik..5 3.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0. l 0.0 1.0 4.5 2.0 12. vontatott nagy vagy túl nagy.8 1. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0.tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek.5 1.0 3. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.0 1.17 táblázat. táblázat.0 5.0 10.0 2. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al.16.0 1.0 4.0 5.0 5. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 . kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú.0 0.0 4.0 10.0 P2 0 5 (kg) 0.

A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja.2. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását.és humusztartalmát megőrizni. de a talajművelés módja. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása.17. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze. de méginkább gyarapítani kell. 10. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy. a lombhullás vontatott menete. túl puha túl csekély. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. a vegyszeres gyomirtás. A hosszabb élettartamú ültetvényekben. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait. A talaj szervesanyag. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően. a lombozat színeződése.17. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. A l 0. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése.A 10.4. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. 345 . Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők.és humusztartalom esetén. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. a műtrágyázás. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések. megnyúlt sejtű szivacsos. különösen alacsony szervesanyag. üres. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen.2.

v.5 9. kevés meszet tűr mészkedvelő 24. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába.0 17. v. VIII. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák. IV-V. VI. vályog anyag.0 7. IV.0-15. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását.5 8. vályog homok.0 9. IV.0-10. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben. VII. v. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10.5-21. VI.. IX. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII.5-28. 17.5-10.5-5.0-9. VII. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai.0 IV. 21.5 7.5-14. IX. IV. VII. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV. X.0 anyag.0-16. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű.0-9.0 8.0 11.5 4. vályog homok. VIII-IX.0 14.0-17. IX.0 17. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag. vályog homok. IV.5-21. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok. agyag homok v. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába.0 10.0 14.5 homok homok homok v.5 14.5-28. 24.0-9. táblázat.5-21.0 346 .0 7.0-10.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere.5-10.18.5-21. IV.0-17.5 17.0-26.

különösen a mikroelemek mennyiségét. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. káliummal. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. október-november hónapokban van. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. árnyékolótrágyázás. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. Műtrágyázás. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés.18. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. 347 . A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. fajta biológiai sajátosságai. hogy a foszfor minden talajon. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. különösen abban az esetben. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. ezért is kevésbé hatékony. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban.szervestrágyázást. A szervestrágyázás ideje ősszel. A műtrágyák érvényesülését az alany. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. öntözés) jelentősen befolyásolják. táblázatban találhatók. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet.

12.törzses gyümölcsfajok esetében. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. csökkeníve a műtrágyaadagokat.a 0-60 cm-es. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. csak káliumszulfát használható. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. a 0-20. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve. kálium-. Nitrogéntrágyázás.és magnézium-alapellátottsága. és 10. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva. Fenntartó trágyázás. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák. Az így kiszámított Al-P 20 5. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. 348 . de nem is indokolt. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5.11. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. ha-ként szükséges P20 5. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. tekintettel klórérzékenységükre. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. valamint a gyümölcs minőségére.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. kalcium. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére. az ültetvény kondíciójára. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. a termés mennyiségére és minőségére.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. AzAl-módszerrel kiszámított. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor.

gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.és káliumtrágyázása. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. Olyan talajokon. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki. hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó .és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. agyagásvány. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. Foszfor. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. A gyümölcsösök foszfor. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. Kötöttebb talajokon a foszfor. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható. hogy a sorközi művelőút. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás.tekintettel arra. nyár vége. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. Az ültetvény kedvező foszfor. május második fele. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást .A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni. mivel könnyen mozog a talajban. a foszfor. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki.nem szükséges évente végezni.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom.és káliumtartalékától függ.és káliumtrágyázás.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. A foszfor. valamint kémhatása befolyásolja. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. egyedi kiszórása.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor.és káliumkészlettel rendelkeznek. vagy kora ősz. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. Vályog. ezért a foszfor. A gyümölcsösök foszfor. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók.és mésztartalma. További probléma.

A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli.és káliumtrágyázást. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás.19. táblázatban közöltek alapján.és magnéziumtrágyázás. vagy további vizsgálatoktól fi. Az erősen lúgos. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. A könnyű.19. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. l 0. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. táblázat. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 .iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. Minél nagyobb a trágyaadag.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0.20. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is. 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium.és káliumtrágyázásra. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra. Alacsony Al-oldható foszfor. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.

20. mert felvehetőségük korlátozott. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott.53 0. 1990). de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja. 76 1. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. Mikroelem-trágyázás. Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el.05 1.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. mint egyszerre nagyobbat. táblázat.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai.l 0. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők. Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható. Füvesített ültet351 . A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj. Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni.különösen az almaültetvényekben .35 1. A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő.

352 . közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. szélcsendes időben végezzük. A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás).vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. A makroelemek közül a nitrogén. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők.és tápanyag-ellátottságának javítására. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. Sequestren 138 Fe). ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. Használatuknál a levél. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. de használatuk igen költséges. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. de erről meg kell győződni. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. Az oldatokat frissen. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. néha több napot vesz igénybe. a kezelést meg kell ismételni.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető. elsősorban a lombozatra. Tápoldatos öntözés. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. Zn EDTA) gyógyítható ily módon.

Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. Tápoldatos öntözésre csak jól. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. több makro. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente.4. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor. Ez a magyarázata annak. A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas.5%-os töménységet. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. Sok-sok felvetődő agrokémiai. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett. 1-0. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. A csapadék területi eloszlásában is 353 . A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. fiziológiai.2%-ot. 10. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz.és káliumellátásának javítására. 1987). érthetővé válik a csapadék változékony természete.3.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki.és mikroelemet tartalmazó. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák.

Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában. Ez a csapadékmennyiség ugyanis . a hőmérséklet. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére.a tenyészidőszak jelentős részében . A csapadék hasznosulása a talaj típusától. A mérsékelt égövben ezt a IV-IX. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre. a növény fej lődését. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. A fejlődéshez a fajtától. Klimatikus tényezők c. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása.1.1. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat. A sugárzás.igen nagyok az országos különbségek. Mind mezőgazdasági.21. táblázat). de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. A vízhiány olyan mértékü lehet. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz.minden talajban raktározódik. Aridés félarid éghajlat alatt. különösen ha a talaj kötött.a párolgási veszteség ellenére is. valamint az időjárástól függ. a páratartalom és a szél.fejezetben). 1993). ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. illetve a 20. A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. 1987). míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI.0. A transzspirációval párhuzamosan a talajból.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét. vagy nagy nedvességtartalmú. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál. 354 . mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk.

átlagos értéke 1.1. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa.3 4.6 5. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is. 1989). a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést. 5. 7.4 17.9 16.3 VII.3 17.0 8. Ez arra hívja fel a figyelmet.5 határok között változik.6 8. ariditási tényező ad tájékoztatást.2 28. A termés mennyisége. 25. és az öntözés indokolt (SZALAY. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége.0 5. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek. Az utóbbi időben a víz.6 37. 24. A feltételes öntözési zónában.0 16. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún. 3. A növény fenológiai fázisai.0 20. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg. az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába. Pl.9 20.3 25.5 23.8 2.3. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.1 30.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk.8-1.6 16. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi.1 22.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése.8 10.2 18.0 26.4. 19.0 18. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés.0 4.8 5.1.7 X.10. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően.2 23. ahová hazánk is tartozik.1 18. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. 2. 355 . 1973. A terület mikroklímája.6 30. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak.9 VIII. 4.9 VI.21.5 IX. táblázat.7 3. 18. A fajlagos levélfelület 4. 10. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0.5 14.

akkor a levelek sztómái bezáródnak. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. Ha a növény vízellátása (pl. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik.22. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. Ellentétes esetben a sorok között az ún.22. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. A talajok vízkapacitásának (VK). A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk.A terület mikroklímája. A termés mennyisége. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. táblázat a talajok vízkapacitásának. J0. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik. hasznosítható víztartalmának (DV). 356 . A 10. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé. valamint a gyümölcsök mérete. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. táblázat. Ezért a vízigényszámításoknál. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés.

35 0.30 0.20 l 0.25 0.25 0.70 0.40 0.50 0.30 0. Szeptember 20.30 0.30 0.20 0.10.30 0.60 0..30 0.60 0.30 0.25 2 0.20 0. Július 10. Augusztus 10.20 2 0.J .20 2 0.50 május június július w Vl -.70 0.30 0.50 0.30 0.20 0.25 0.75 0.60 0.35 0.50 0.70 0.55 0.45 3 0.30 0.20 0.20 3 0.40 0.25 0.25 0.30 0.20 0.45 0.35 0.35 0.30 0.40 0.25 0.30 0.70 0.30 3 0.45 0. Július 20.30 0. Szeptember l.70 0.30 0.20 0.25 0.30 0. Október 20.25 0.60 0.40 0.60 0.20 0.30 0.75 0.20 0.55 0.35 l 0.20 0.50 0.45 0.25 0. Augusztus 20.50 0.50 0. Október 10.30 0.20 0.40 2 0.40 0.20 0.70 0.40 0.20 0.25 0.25 0.75 0.80 0.30 0.40 0.35 0.35 0.35 0.35 0.35 0. táblázat.25 0.30 0.50 0.30 0.20 3 0.20 0. Szeptember l O.25 0.55 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.20 0.30 0.45 0.20 0.50 0.55 0.30 0.20 0.75 0.45 0. Augusztus l.50 0.25 0.30 0.20 0.35 0.45 0.40 0.60 0.20 l 0.35 0. Október l.40 0.55 0.35 0.35 0.45 0.65 0.30 0.40 0.40 0.55 0.35 0.45 0.65 0.70 0.65 0.20 0.50 0.65 0.40 0. 0.23.60 0.35 0.50 0.

55 0.30 0.55 0.55 0.75 0.20 0. Augusztus 20.65 3 0.20 0.30 0.20 0.65 0.30 0.30 0.75 0.30 0.70 0.50 0.60 0.55 0.20 0.20 0.60 0.50 0. Szeptember l.40 0.55 0.25 0.20 0.80 0.20 0.50 l 0.70 0. Október 20.20 0. Szeptember l O.60 0.20 0.60 0.50 0.50 0.20 l 2 3 0.70 0.40 0.60 0.60 0.l Vl oc A 10.20 0.65 0.55 0.65 0.20 0.30 0.20 l .65 0.35 0.45 0.60 0. Augusztus 10.50 0.20 0.20 0.45 0.50 0.70 0.60 0.20 0.58 l 0.50 ' 0.\.40 0.50 0.30 0.50 0. -- szeptember dekád október november 2 0.30 0.40 0.20 0.70 0.62 2 0.52 2 0.70 0. Szeptember 20. 35 0.35 0.30 0.55 3 0.50 0.53 0.70 0.70 0. Július l O.70 0. Augusztus l.20 0.20 0.23.40 0. Október l..20 0.60 0. Július 20.20 0.70 0.80 0.20 0.20 0.20 0..65 0.50 0.65 0.50 3 0.40 0.55 0.35 0. Október 10.65 0.50 0.75 0.20 0.30 0.20 0.50 0.50 0..60 0.55 0.20 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.52 0.40 0.56 0.20 0.75 0.25 0.50 0.55 0.45 0.20 0.25 0.

40 2 0.50 0. Július 20.45 0.30 3 0. . vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" .50 0.20 0.45 3 0.20 0. 0..Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is. Közismert. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. .35 0.30 0.45 Június 10. és a 10. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll.20 0. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg. táblázatok tartalmazzák.30 0. anyaga. és 10.35 0. amelynek mérete.30 0.45 0. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét. A vízigény-együttható meghatározása. Július l. 15 0.30 0.30 0. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún. táblázat.25 0.40 0.15 O.15 359 . . A 10. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál. 24.25 l 0.40 0.24.35 0. . az " tlpusu ka an mert paro1 .24. .25 0. 'db .45 0. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.30 0.30 0. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével.25 0.20 0. Július 10.35 0.50 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható.30 0. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.35 0.30 2 0. l 0.23. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0.20 3 0. Június 20.35 l 0. .40 0. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása.40 0.15 0. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.25 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik. Vagyis: . A növény fenofázisai.35 0.23.15 0. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását.

20 0. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza.24.25 0.45 3 0.20 0. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve. Felszín alatti vizekből (talajvízből. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.20 0.20 0. Az öntözővíz beszerzése.30 l 0. Július 20.20 0.20 0. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet.20 0. vízszegény országok. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg.2.25 0.25 l 0. Öntözési területi egységek. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.20 0.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni.25 0. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék.20 0.20 0. Július l. Az évszakos tározók többhetes.4. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből.20 0.40 0. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be. 360 . Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból.60 augusztus szeptember dekád 2 0. 0.30 0. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait. tavakból). de 12 hózőtelep. hosszúságát 700-1200 m.20 3 0.20 0.20 2 0.20 0. több hónapos. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-.20 0. heti és évszakos tározók. A tározók lehetnek napi. illetve csapadékvize t el kell vezetni. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében.20 0.20 0. (Itt jegyezzük meg.20 0.20 0.25 0. Július 10. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket. Június 20. hogy nem szakemberek sok esetben. rétegvízből. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb. A tábla nagysága 30-70 ha között változik. A napiak éjjeli üzemszünet. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre. Vannak ún.20 0.20 0.25 2 0. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.3.25 3 0. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani.30 0. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer.20 0.helytelenül.25 0. el kell szállítani. a holtágak és a terepmélyed ések. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára.20 0.45 0.20 október o:2o 10.A 10.20 0.20 0.20 0.25 0.

mellék-.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és .osztócsatornák. tárolásra alkalmas területek.alacsony vízmélységű.mellékcsatornák. A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel.öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: . A gravitációs úton müködőek a következők: .fóldcsatornák. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: . .főcsatornák.ideiglenes csatornák. osztóbarázdák és sávok vízellátása. és a tenyészidő után beszántják azokat. a zsilipek. . a duzzasztóművek. Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák.burkolt és szigetelt csatornák. osztó. lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. .töltésekkel körülvett. . illetve az osztóárkok.kötött talajú mélyedések.duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba.völgyzáró gátakkallezárt völgyek. .napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet. . A tározás müvei: . Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. . . Az öntözővíz szállítása. Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg.a szivattyútelepek és töltések. .a völgyzáró gátak. Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére. Jellegük szerint a csatornák lehetnek: . Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű. Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók.vasbeton csatornák. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. külön töltéssel el nem látott holtágak és . A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek.állandó csatornák (fő-.és öntözőcsatornák). Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . Ajőcsatorna feladata a vízszállítás.

tégla-. A szivárgási veszteségek csökkentése.stb. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. esetleg vasbeton.rozza meg. burkolatától függ. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. illetve lábakra állítanak. A leggyakoribb . Utak. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. ártér. felső határa a csatorna anyagától. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba.4.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. amelyeket a terepre. csőáteresz. bentonit. felszínű borítást értünk. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. 95%-át teszi ki. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet. A fő. beton. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. de befolyásolják a táblásítási szempontok. Csatornahidakat alkalmazunk. Burkolaton beton-. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. Magyarországon viszont l O% alatti. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben.egyben a legfontosabb . Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél. esetleg vas. műanyag fólia). vasbeton.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. azbesztcement. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez. mélyedés. esetleg a birtokhatárok is. A vízkivételi zsilipek. és földdel takarjuk. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. amelyek szabványtervek szerint.3. kő. árasztás) nevezzük. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb. az osztó. 362 . Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák. A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen. bújtató és csatornahíd. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. 10. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. a meglévő utak. Csővezetékek.3. árasztással.

Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. téglalap alakú. 363 . . illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. A vizet csőben. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. gyors kapcsolású. A szórófejek kötése lehet négyzet.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek. Tekintettel arra. . amelyen a szórófejek találhatók. Magyarországon általánosan nem terjedt el. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik. A szórófej jellemzői közül . Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. a szórási távolság és a vízszállítás. horganyzott acél. kis. illetve körszektor alakú területet öntöznek.vízgazdálkodási szempontból . A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére.a vízadagolás intenzitása. vagy háromszög kötésben helyezzük el. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. hordozható berendezések.vagy alumíniumcsövekből áll. Hazai elterjedése folyamatos. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes.az öntözővízeloszlás egyenletessége. .mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki. hogy a szórófejek kör. cseppek formájában jut a növényre. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül. . időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában.a porlasztás minősége. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. téglalap és háromszög alakú. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk. ún. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van.a legfontosabb: . s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. a szórófejeket pedig négyzetes. Az öntözőberendezés feladata. illetve a talajra.

A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. illetve termést eredményez.) A l 0. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3. táblázatból kitűnik. 1988 és SZALA!. A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás. 25. 1989). A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. ami eltérő növekedést. a fagy ellen védő és a színező öntözés. Szeles időben a szóráskép torzul. hogy az éjszakai. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. Így a fák különböző vízellátásban részesülnek.5-4 m/sec-os. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. alumínium. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. mert a kelleténél kisebb. 10.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez.25. A 3. E módszernél a fő. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. kép). (Kivétel a kelesztő. így a szórófej elhelyezése optimális.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti . a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. egyenletesen kívánjuk elosztani. A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. műanyag csővezetékek.a fővezetékhez. illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. táblázat. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható.

. a talaj és a tápanyagok. a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát. vízfelvétel a leveleken keresztül). . hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. . 1973).növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel.fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása. Az esőszerű öntözés hátrányai: . . . A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek. .a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el.többcélú (tápláló.a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket.nem szabályos (négyzet.bizonyos ökológiai körülmények között . mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása.az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. öntözést nem igénylő területekre is kerül víz. . mellék. .A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja. 1992). színező) öntözések is megvalósíthatók. . . .az üzemeltetés egyszerű. 365 . téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. . frissítő.változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható.tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor. ezért élettartamuk rövidebb. . vagy a szomszédos.) öntözésre alkalmas.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti.a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti. a lombozat károsodhat.a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. . Működési alapelvük.a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie.a fúvókák mérete lehetővé teszi. .és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó.növeli a levegő páratartalmát.megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. Az esőszerű öntözés előnyei: . ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg. Különleges célú (esőszerű) öntözések. szabályozó. . A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE.a lombozat nedvesítése .lehetővé teszi a vezérlő-. . fő-. Beruházási költségük magasabb. fagyvédelmi stb.

Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket. Színező öntözés. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. Izrael. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel.) szerepét kell elsősorban megemlíteni. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. Olaszország. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg. A fagyvédő öntözés azon alapszik. majd a növényen. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart. Ismételt. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el. Ausztrália stb. először a jégburkon. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön. a növények magasságától. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. Ezért állandó vízellátás szükséges. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. Ez azzal magyarázható. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. Alkalmazása a minőség javítása érdekében .érés előtti időszakban -javasolt. A frissítő öntözés célja. hogy afagyásifoly amat alatt 334. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet. kis intenzitással. amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával). ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani.Fagyvédelmi öntözés. kis vízmennyiséggel végzik. levélzetének formájától.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

.. oO -:: ('1 v ...... >-. hogy eredményesen alkalmazható.... A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására. ...... . hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól.. > .....9.) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal. ..Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra.. > > > . •ll) ..._.... 20 r<) :o ... . 40 ·s:.. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ.. hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék. "' .. hogy az arid égöv alatti.. ::j ::j '""' ... 1994) 376 .. és a 10. ..... Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig. .. . o o:-.. "E u "' :o :~ Ol) E o . Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal. ábrák összehasonlításakor. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el..: . .: N o mérési időpontok 10. mely 5800-6400-ra csökkent. . ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---.. > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-.-::·.optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" ..10. 60 N 9 Ol) <8 .... A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték. (Itt jegyezzük meg.. A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg...i _...: -.... amely mutatja a kívánt növekedést....11. . Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10. ábra)....... A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme. 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c.. így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el.: v) _._. figyelembe véve. """· . Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként.: "E ... o:-...9.. A termés viszont növekedett.. v v) ('1 . ábra..: r<) . de a magyarországi mérések is igazolják.. a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé.... akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10. Ez technikailag úgy oldották meg.. és mivel ezen periódus napjainak száma ismert.. . """ oO v ~ ... .. .

. A gyümölcsátmérő növekedése. Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség...> > "" .w 2. -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (.... ···A·-···A.) o o\ a. A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999. a.. A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------.. . ~ '-' •o:! -g§ "' (.. 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0. N o N ~ <'i o ~ . ábra.0 •<U § •o:! 0. ..>. ábra. <'i . 2 .. o . 1. N 00 N ... •.. ... > > > > > .><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: . s..... ~ o ~ ....... 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ .. ..5 .. megközelítőleg 80 mm.. s. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor. A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése........ 1999) 377 . míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt....f N ...f ..124mm •...... .... :::i :::i "" > > > > . . Ol) o:s •o •<U .5 ?ot-.. ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0......... •<\.-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-...f ......0 .11.. 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér.A------------------.. ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---. ~ --&- ....f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > .. a...) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a.5 o:s ~ •o .. "' -o 3 o ~ .....f N O\== ....-... 1..2... . 4...a..5 a o:s sc •• "' gs ··.. évben jelentősen különböztek.. § ·o:! <'i N o\ 0 . az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó....---........0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3.. 70 5~ . azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos.. ori :::i .1 O..90 80 ? •<U t-.............. -o .. ..... s...... ~ 3...0 o •..

A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. vértetű). tevékenységét kevésbé veszélyeztették. a bordói lé. ahogyan ez a l 0. lehetőség nyílott az alma.és a körtedarazsak. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. 378 . ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. az almailonca ellen védekezni. A természetes ellenségek betelepülését. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el. a sodrómolyok. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. körte-levélbolha). a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. az minden kártevőre nem terjedt ki. HCH) alkalmazni.1 O. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. atka. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. További problémát jelentett. alkalmazását tette szükségessé. de egyenletesen csökkent. a Novenda. újból jelentős kártevövé váltak (pl.1. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. az almamoly. A szerves foszforsavészter. Ezzel szemben Nyírbátorban. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. a mészkénlé.5. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. hogy több rovar-. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. l 0. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. és ami még nagyobb nehézséget okozott.5. rovarölő. Ezek több. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj.

hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. megbízható védelmet nem biztosít. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 .A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. a fitotechnikának. mint pl. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak. elsősorban az alma. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. ragadozó. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. A gyümölcsösök.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. Régen ismert tény az is. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. majd gyakorlatának kialakításához. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. levélbolhák) ellen úgy védekezni. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. a kártevők (aknázómolyok. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. Fontos körülmény. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. Ez újabb rovar. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas.

varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. a termőhely. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. az alany. a szüret utáni kezelések. amelyek vektorai ízeltlábú. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. az ültetvény környezetének megóvásával. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. amelyet levéltetvek terjesztenek. illetve fogékonysága. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. a környezet fertőzöttségétől függően. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. komputer vezérléssei működő.vagy fonálféregfajok. fasorok. a szüret. raktározás és gyümölcsminőség. mérsékelni. és a termésszabályozás. A pl um pox vírus. amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. a fajták és a telepítésmód megválasztásával. Ennek több esete is ismert. Ellenálló-képesség. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. valamint az integrált növényvédelemmel. néhány éven belül újrafertőzi. Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. a védekezés időpontját megállapítani. kajszi-. A növényvédő szereket az emberre. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-. a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani. A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. aknázómolyok. almailon ca. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. Miután a levél- 380 . facsíkok). A kártevő malylepkék ( almamo ly. a részvétel ellenőrzése. a talajerő-gazdálkodással. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. sárga. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. a sorközök (művelő utak. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. őszibarack-ültetvénye­ ket. valamint azok a mikoplazmák.

és körtefajták érzékenysége között olyan mérvű eltérések. Az Észak-Amerikából az 1800-as évek végén behurcolt kártevő az egész európai almatermesztést pusztulással fenyegette. A károsodás mértékét ebben az esetben is a toleráns fajták termesztésével