l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

dr. Gyuró Ferenc ny. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. Az egyetemi hallgatók. tankönyveket. A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. művelődésének. Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). a termelésfejlesztőknek. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek.A többszerzős tankönyvek. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. Budapest. 2003. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. a termesztök szakmai képzésének. egyetemi tanár 10 . mint egyetemi tankönyv az oktatás. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve.

Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő.l. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science).s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s.!:Í.~Y~!l.Yi t~Q. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. !l_gy. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül.Q. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike.Js.c.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik. alakja. A gyümölcsök változatos színe. amely növénytani.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is..~. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok. zamatú.te. amely az érés után nyersen. A?. században.zásra kerül. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is.. A gyümölcs vonzó megjelenésű.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel.r!Jles~ti. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése. jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.f:imiil. biokémiai. elsősorban alkalmazott tudomány. kellemes ízű. különösen a fejlődő országokban magas. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q.Lemt. ll . A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik.l. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe.l. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött.. 4_gyjim(jlc:s. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak.~. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. különösen annak második felében volt gyors. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i. kiváló íze és aromája.~_!~k. frissen azonnal fogyasztható.JceJ:~!.

A történeti emlékek.k. a görögök. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be.imillcstermesztésimódszer. e.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~. e.IQ'!!l!i_. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket. írásos feljegyzések.m l:mkáSJJ. Perzsiában. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni.pí!l?. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében.különösen Európában . 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét.Jitán E. Cato i.!l!ák l!gyi.r. u. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll.€I~~IJJikJ5si közpo1lt. Drakon i. A gyümölcstermesztés törtéfl.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. l O-ben törvényt hozott.eket. barlangok és sírkamrák falain található rajzok. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése.1. Perzsiában. Lassú. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették.f.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket. Évezredeken keresztül a természetben található. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. az ókori Egyiptomban. Egyiptomban.K ~5> . . mert a hittérítők a mezőgazdasági. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött. Abban a korban a gyümölcstermesztés. A keresztény- 12 . Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. 60 körül.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák.ell ékérQl_&QIÖ..uró. e. közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. hogy Kína mellett Indiában.fLKÍna ter:ületén alakult ki. Hippokratész i.l. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával. az állandó helyre való letelepedés.1. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. Az ókorban Kínában.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l. Mózes az Ótestamentum I. Indiában. A_R_ómaLBirodalo. Babilóniában.m. 8Jrjlqt ~§.

Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.!!_l®!ii. Franciaországban.rmesz. A rómaiaké a fő érdem. József !782-ben kiadott rendeletében előírja.ltQ. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt.§_gJ~s fej \9_<f._n.l:IJ.nemesi.t!l~~zűnt.(Q vj~ga .. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását.. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 . század végéig Itáliában. A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek. A világ gyümölcstermesztgse &.rimwi biro.lJJ}f!/s. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l.!~_ko_:. l>2:ázadtqll<. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe..li.m9J~.tnölcst~:.u~ c.a kQ. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is. A XVIII.b.[!P..P. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték.!..~:<z<lőd.li~I11}~!?-~1~. Valószínű. Az új földrészek.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn.s.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?. Ez akkor is igaz.ő~n~ekmre_mé.l!gl:l~~e_uróp~Q!:.így hazánkban is .da.és a cisztercita rendek közösségei.Y~ket.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!..tbQ:lé!tot1 Uá. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r.Ymölli_ösker:C. századig rendkívüllassú volt."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:. a német fejedelemségek területén.s..ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak.i!Ml._~_gyii.s_á~z~r Le. különösen a Szent Benedek.s.r9. Il.§k_eresztez. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek.t~.en. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb.!!~. fel~ li gyijm§h.m9l<t~f~k.:. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj.P.n_yolt a. .!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.~~­ szőlőy~ssző.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§..JWtill~:tt~bQ....lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi._z~le~_g_i9s.c. ..c. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította. A XIX_..~!l<~.s_i t:. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.~.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté.ii. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be.. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l. Európában.§. különösen Amerika felfedezése. A.&Y.)5:_ertészeti köQ):YS<_. .S<hő.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.törté!!:__e~(!_(lz av__q!.E &Y!!. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették.ése.S_?:ágok. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés.eJ(!k meg_ő. 1785-ben alakult meghazáuk.. Az 1960-as -~v ektől ke:z.Y...._s~~. A XIX.Qil<.!?~._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ.tés. termesztésének.~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba./m_ak~ .eredményeket ért~is__{!L_~_l. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának. _!?zA~_<! d m!i~g. A XI-XV.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::..j.QY.

Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban.tilJ_. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t.!Y. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá.t.?fs.lti. 14 . A Il. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.cig... ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt.. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif. jelentős részben az ún.~fJ(f11q[. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete. Erdélyben..és dombvidékeken.s.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz. _Jjntz f'?!?!JJ.L?.bi:Jfl. A XIX.r:.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl.~ő.en nagyar. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett. A filoxéravész után a k_ifJ.ba1!. szá~gci elejé. a Felvidéken és Kárpátalján. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére.at~-­ kozott._vezet_~§ével. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_.k.J~. kétszintes termesztési mód alkalmazásával.!!Elfl!::_~~ c.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.Q. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos.J _§.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu.l:t. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ.gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~.or. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek.!f§_e. amelyet importtal kellett pótolni._gmgl)!_qj{IX. mert a híres gyümölcstermesz1ési.cl_Qr.. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent.. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz.llilbmtle.ek hf!]x~l}_.E.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól._jlJ:.aránya.J?.. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást.Q. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott.az.

§~r­ mésének ~._az..e.a. A világ .mind. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.1. fon.1.JeJmel~~!Jen.&lil _ta_rta11i..t~.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt. iJiety~ a. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a. Nemzetközi és hazai helyzet 1. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.é. Európában Olaszország.100!. táblázat).gya.lY~..5% volt.gy_lir~n.s. táblázat tartalmazza.Jegbiztosabb piaci hátterét.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<.mangó._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő.1.a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.e.tLgy_Qm_öl_<.gJás. feitődö.. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc. ezért a viszonylagos túJl<. ő. India.lmn e..a.nagy§_grenddel (1.~É!.3. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1.ll. a . Az eJ§. alma részarill'.. mélyhűtött termé~~Js.Julanász é. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a.tQ. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY.~!­ mányok __é_s_~.:l.ancl. 1928-ban. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt.1Jl_Qic~fp...~intt::llf9. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált..Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb. Brazília és az Egyesült Államok.Q.tos s.ti ipari országokban.s. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr.li:E.!Yo-kal növekedett..Y. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába.gos~l!l.2.világ gyül_l!_Ql<.il::_ mölcslevek.énye!s...sz.S..1.afejl.é. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss.EQ!§. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.LkieJn~ll\e<Ul<.gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel. A világtermelésben a körte.s. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2. Az ors~~EQ. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban._ befőttels.e. ~si_ti_1!sf~1-~ls..~_á.jpálat az ára. Ebből a szempontból a banán kivétel. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .és a mérsékelt. táblázatban tüntettük fel.. olívajs.k.zere_pe!Jillszit.az.~it~§.kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q.%..A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k.r§_e_lzé§.J~kvárois__Imlpok._ít. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l._~.2.2.~!J~náJ1J!._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ.. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó._gj_lYa.~zilli!r~~k.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja.~J elő@j.a fPI. sűríhp..Jlll!diterrán országokban :!O%~.&i:tlmazásban.k s_~erir.s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül.a.L~:Z.!l.

6 26.2 15.0 2.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.3 24.3 2.6 94.6 37.4 9.4 102.3 23.0 8.8 37.9 40.8 10.5 5.0 9.5 2.1 9.7 100.6 0.5 10.1 13.4 8.8 2.2 0.9 3.7 1.0 3.3 16.4 !4.6 1991!995 378.8 2.2 12. 7 !998 434. táblázat.8 11.4 13.0 2.6 8.7 59.9 37.9 4.! 13. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.4 15.6 3.8 1.8 8.4 1.5 45.3 5.2 2.7 8.2 7.0 56. táblázat.5 1.5 5.4 8.3 14.2 6.1 61.9 10.l 2.7 1.3 2.3 10.2.7 13.4 3.5 7.5 7.4 2.5 2.0 15.1 2.4 23.5 0.3 !997 429.0 5.0 !2.9 200 0 468.6 0.l 8.5 58.0 12.8 61.5 65.6 0.7 0.5 5.8 18.4 335.2 3.3 83.6 100.2 3.5 17.3 % 100.1 14.6 2.7 53.4 ll .5 58.7 57.2 27.7 13.8 !999 458.8 38.3 2.2 64.8 58.4 16.2 4.7 0.6 0.8 13.6 25.7 0.4 !997 % t 435.4 23.2 l .5 12.1 8.3 6.3 10. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.2 12.7 16 .0 14.4 !996 426.0 0.3 32.9 56.7 8.5 ll .5 0.4 1.9 13.5 98.3 23.0 64.1 1. 1.3 1.1 0.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.6 51.4 58.1.0 12.6 58.8 2.2 31.4 101.3 1.3 0.9 10.0 1.6 67.1 18.7 0.8 7.1.1 58.5 22.9 7.3 8.9 2.3 l' l 2.7 3.! 13.0 98.7 57.6 56.1 5.2 0.1 10.3 17.1 13.6 0.8 5.9 11.2 4.7 42.

USA.3 0.ll foglalk_<.ii. 1.: g~~. Kína.2 1.tt.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.l!tási_l~h~!.s. USA.2. táblázat.!<~S.9 6.. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával.3 Forrás: FAO Production Yearbooks. India.eJ~se -~§.2. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.an_ növekszikl!z.!. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le.zletláncok és szupermark. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998.2C2C. A gyümölcsimportáló országok közül Németország.2.2 15.7 2. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.<5s~e~.6 13._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g.4 0._~gg_z17 . Anglia.etelcs.6 1.8 1.7 t 12. világháború utáni gJ. hogy a hazaj__~J}.ódo. Spanyolország.9 0. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp. Columbia.illi.6 1997 % 2.t ~i~_Az ösztönzést az I.5 1998 % 2.8 2.9 38.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.7 10.2!~!1l.9 12.l!s!~~l.L~. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília..1lQY.4 t 12. 1.3.~ll.. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.3 11.0 10.3 % 2. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.4 1. Olaszország. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő.0 10.Az 1. Franciaország.2 5.zerepe.m glob.9 1. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15.5 2.4 2.alizál.iil!lölcshiá.>~!.4 2. Argentína és Chile.t: __ gyümöl<.

táblázat).~ház.~xtenzi~!ll.. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg. 18 .ás.!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak.Q.l!!l~ld}~~iL közén.Q.QQQD valósult meg.. elsősorban i!. A Il.Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ..dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.4. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra.Ll!Q!. mert egyrészt az il!frasti}J~b.._ mint duplájára nöy~kedett. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§".J.R.!.4.'!._ii!att tq_lJ. 1. táblázat. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos.. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet.l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 . .JL&Yii. Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.á1:.o.Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.iletfl.g§.kuulem Y.!P~nnő teri.l_~§.Q]J_d~$nziigyi forrás. Kelet-Mamors~:!gQ.

ny~L<l.vente mégJJ)=.1 10.8 1138. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.3 22.8 7.0 7.s_gyümölcstennés.9 24.wJ:elté.tekk.a..kben.6 12.4 17.3 104.2 70.3 764.6 1509.9 !956!960 304.dően az alma l!.2 69.I}nát.9 0.0 28.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.5 0..JnillióJol]l. 1990 és 122.3 16. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.L2.5 28.4 94.MQJ:>t.4 90. elérte az évi 560 ezer tonnát.s..6 406.9 63.QL téséhe.5%-a Magyarországról származott.3 !9661970 606.5.7 35.?an m~g_b~l.á­ gok közé került.2 7.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.2 4.2 14.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1.5 60. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y.5.rsz.2S_Q~Jll> é.5 85.3 11.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.2 26.1 34.0 46.ározó ~yümölcsünk.0 13.7 11.250-es . .5 11.-i~mökse.1 63.9 1629.veze1ő ah:na=.5 87.ze.>:ai gyümöJc.0 35.ll!JL70::-:8Q%::-.5 3.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.~J.2 9.2 15.2 18.é.8 1730.0 42.1 32.1 31.5 0.3 19.7 39.5 8.0 967.5 182.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett. Részaránya meghaladj (l__ az .0 39.7 26.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.0 45.4 586.7 3. táblázat.4 9. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.éY.kben.st~rrnes_ztésben.7 10..6 94.§Q!s:.e.9 90.7 56.7 96.9J.A h~:.1 9.9 5.9 18.9 28.9 174. amely !![!pj_aillkl.7 7.0 7.3 169.11!__gyjill'\9~.2 19 .1 13.meghal:.1 29.8 32.f§.6 40.6 11.8 12.5. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett. 1..7 1070.2 4.4 11.6 12. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő. Az 1.'<1.6 6.3 1.2 8.1 114.3 9.t1 gyümöl~sterm.4 66.4 221.őelu!_!~rm~~z.0 217.3 186.8 46.7 6.ci.z.0 21.[! meg az l millióJQ.5 77. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.Ye.8 955.ktől.6 1218.9 94.25~Yal1.8 14.s.k~<ivez..0 19. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .6 61.3 35.2 !9611965 395.8 4.5 14. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.0 5. é.5 3.csökkentadis.0 24. táblázat tartalmazza.5 208.9 !950 134.1 243.:91.2 37.3 14.7 1. amely 1_281-b~p.3 15.8 14.4 8.3 140..4 21.1 1378. 1982-ben köze.amely éves átlagbal_l_alig haladt.2 26.1 19711975 749.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.óo. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.6 32.4 26.0 89.xpQrtáJ.5 22.8 65.5 1..1 20.1 1332.2 80.6 72.8 1.1 11.

4 64.1% 4.9 18.4 45.8 21.1 42.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.2 1995 353.7 123.1 16.8 3.2 1998 482. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.2 979.0 4.3 48.2 20.0 36.3 12. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.3 883. A cson!!J.8 7.8 65.4 12.~j!é. évek átlagában.0 5. A ])ogy9~gyijmpJ<.7 4.3 142.fu_é!sok.0 14.0 70.1 18.0 41. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665.0 89.0 12.0 42.6 19.4 683.7 1049.4 75.3 21.0 27.1 1.3 4._tt:.5 4.9 36.9 3.9 91.4 8.3 2.2 103.9 49.2 2000 694. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.4 21.5 122.3 26.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.6 2.9 12.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.9% 2.0 19.4 60.ségét ajöyőben is az extőségű.5 19.Az 1.4 8.4 822. táblázatban találhatók az 1990-1999.9 116. de ennek ellenére exportjuk növekedett.8 22.8 15.1 4.8 4.2 64.0 75.2 3.4 9.0 12.5 38.8 8. A c~Qntb.1 4.1 11.6 1997 499.7 2001 605.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 .0 916.6% 3.Y_edclmez. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.5% 5. RQ_rt_~rt~k_e.nes.i.6 6.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.8 3.6 56.1 13.8% 2.8 23.1 11. különösen vonatkozik ez a málnára..8 53.§_l~.7 12.8 834.1 19.7 15.8 18.3 49..9 8.8 24.0 12..zt~~Dekjö.2 1994 657.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban.7 19.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő.n.5% 6.1 1993 819.1 14. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.7 62.5 12.4 35.7 97.8 17. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.8 11.8 11.4 13.3 12.1 47.8 8.ő.határozzák.~ge.7 44.8 4.8 64.9 40.0 9.6 36.2 1038.3 19.6 72. me.5.6 22.8 4.8 38.§.0 13.9 1996 551.9 5. 6.8 21.4 63.6 104.0 18.9 18.4 1999 444.3 12.7 10.7 13.4 1270.hető.5 77.8 65.0 12.meg.0 40.2 56.0 5.5 24.8 114.

0 18.6 71.6 5.0 10.1 2.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.0 1.0 3.9 37.4 2.7 1.1.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100. .1 2.0 6.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.0 .9 2.0 1. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.4 1.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11.2 6. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999.3 2._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996..6 2.5 _.3 3.6. 1996-2001.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .0 1.2 3. táblázat.6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.8 13. évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.

szott.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1.ki\Uin. A.Q_Q.~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg. de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~.Y~ korösszetétele.__!:. 4. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni.llríÍm:..ll!l<?_nö~&~kJ~J:m.Jelére es~<tt vissz~.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt.~.Yclé.3% 70.§!.. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki.~§._hnarad a kívánatos színvonaltól.e.6% 5.atos.rl!!~~!.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet. Hajdú-Bihar. Hagyományosan a legrégibb. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük..Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet.h~~~LgyQmQlcst~.. fajtahasználata..O-l ..1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:. 10-15%-a ex.iJ. 5.9~t~rmés majdnem.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k.. halaszthatatlan feladat. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék). A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.9% 6...6% 13.Az összes gyümöl. táblázat tartalmazza.~Y~!9J. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók.6. amikor a gyümö!f.. 2. Jelenleg még szerény.Y~:Z. 3.7% 6.. művelésj rendszere és termeszté§. Az ültetvények akkorlördulnak termőre. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t.~t-l\1. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli.eg_e_~~!L19.se.:!gyilJ.~sn~Js _ho_z.:-. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte._z. Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l .nÖ.QI::. _ 22 . ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk.5Qo/. t~IcS?S.állítják elő. .J. mert ~z ül_!~.3. 1.tecpnQlógiáE.!LM~~-<~-llO!:. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős.t.txé!l. A jövőben a gyümölcséJ:-:.t~~!l. Az árugyümölcsösök területének nagysága változó.ának.

§.s_Jw..!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.~~ls.iU.SE.:st~rlll?S~@..?lQ!~sfajQJ5!l~.jmélq gyomirtQ.t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ.c:_s_t_e.9_t~rmő. .me_ghal~dó területű_ ülte_tV. -.1.r.a nitrogénműtrágya használatának. ta)nt 23 .§miEi_j_§. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b.·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!.öl~sf~rmeszté.._Q~_.~_ávokbankömyeJ:e.q. -..!:.~~!J~Pc .!!l~t.öntözés.áJata v~gy talajtak~rM_.(0:2.giát tg€fiyg/L..fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir.J.1JJ(}§.l<. hanem~el§l!Y!J. .j-:JiYjjpj]jfc's. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN..ii'!J. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e.---·--···--.~t~!"2L4i!t!..Jő t~nli§itYfÍny.integrált gyümölcstermesztés. . tápoldatos öntözés.m.eJJ!.!. mert az integ- rfrJJ.@eJ:D.?Jg§r_e_ gs_k_i§. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított.m.~!~J:Qrdul.[()sságainak kihasználásqra.{?~ny.ö.hagyományos gyümölcstermesztés.!~J::I:!liS. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata.Jllinimalizálása. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<.~tlwtfl.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés.2JJ.r:{l)Jgyi}. e_g~~zs~g~s...a sorközök ftivesítés~ 1 __ .~!l.. .ésgabályqzó vegyszerek használata.k.9.!!kéL119gjl_f...f!!l_ő nijy_é!JY. .'!:_!!l_!!:!flflɧ.E.lli!§.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése .Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.Jn:tL:.----.eii..tl<..J..ap_oiít~a!lYil_g használata.~?_s.Q!<. n~m áJ! rendelkezésre.J!.§.Qmy_ez~.].1_~_g._t~!!!}..optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen. §...~~ly megvá"lasztása:-.foJy_l!m..J'!-zt..kerJia.s nyújt._g..Ö. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett. . a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása.z__~qdha!2_!_qg__é. bQgyQ§Q.------. elérő y~gy . Az integ[ált gyij_m. --· következők: használata.§.~J)Qm2 -t.óLrusaJJ.EJY.QJ91Ü!.... a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: ..Q_!lÖV~~ed~§:_~.§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f.csak a .__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik.l.J_QJ2Qit!.ll11.·· .Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés. .. garqntált(J'! m. A hagyományou:J~ii.lLQd.iil. .t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ..Lawl.a fa.'.1.3.lillál az 500 Jl12 -1.tyédt(Lrpi §.IJ._ző~ és követelményei a ellenállók~.._yizsgálatokra alapoz()tt tá. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.~~!11- PQQ!9Lh.Cster.L~~ l.----..ek biof~giqi saj(Í. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.IiUs.jajták ~-~-z.e..Q~ny~g~!!_át_á§.JEtételévé válik.~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.

eít qz öko{ógiai a..öntözéses termesztés.l_l:l..he~§§j~kbe~sJJFl. ~-~gyüm()l<..n1!gyjiltet_yénysűrűség.~E~~z~~~gr()I. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g..tradiciog.>. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek._Ez a termesztők számára a legfontosabb.gy~g_g_~_ _y_~y_~2.> tetjiiet.: irá~t. ... hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog.~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls.l<Q~@<.~I'~-~~~~.Q.ruág_q_~f2an _g_s__.nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma.és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY.c!__Q[qJ/J.. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!. amely egyértelműen valószínűsíti.~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a..!El!!~~.!f!!!!J.@. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított..§_gyümi)!~s!!1J. infra_stru.§_ÖJ~..<U.'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!.Q!QZ~§._ - . 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma.~k.Jaitl!h~g_n~llJ.Qk..~ ~Q.E§... .~l~efe.alacsony terméshozilm()_~L11~X.s . Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%.erős Y. . A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio. .s.XÜnáli.az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői . mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik. de aránya emelkedik.~i.~l.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.eJ~-~~11YS~1 . .alacsony jövedelmezőség..ilzJJ:.rn<J._á.ág.~el_lll~S-i!}~adE_~!. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és. .Pi.. mégpeqjg_q~J~J::{g. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi.ls. .~-bi2ID'iiii!ölc.gjgj le.ív gr~mölcstermesztés.y~gys~f!r.:lin~Jás.lis __ü.~iY é_s. a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel. .l!~tvénys~r_:ű~ég~__ . Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre. Hazánkball....g~ vagy-~~~.általában k~cl.hiányos árukezelési. . .ado.!<-~t. .-----·...nem hatékony gépkihasználá~P .tts.i..YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~. 24 .~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata. 1997).t.tQ~§2:}}ál~..~g1 . 2001. . SüLTÉSZ et al.i111el1z. .~S fé[ly~!!l_f!:§.~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9..nagy tenyés~!etiil~l...sqjckal ink~Qb.t'!.!l2§. nélküli termesztés.l!ra..~~_()~ fajtahasználat.2.st~rmékek.t~@léssza~álygzás hiánya.yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g. · · · · ···--------.

a_mag~-~Xcitciágk. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra. CDfti. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése._gyümölcsmiuőséggetl<. az I.gyes_fejfzaszná_:: l{!e.g_JjjxténJj termesz(fjssel.\:.zásbar.Jáplálko.aru. ~. é_s i31Yf!..§ekjelentkezhetnek.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I...: tali gyümölc~. az alma-.me5ztés.?Ji.fgjjljdi.ja.l.. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg.. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ.a.a rer.s. őszL~<lra.Jt!rtn~~sz. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése. -~~gy (l kéziml1l.(lg.sz~ri..!!11~!~k~ll)'~~_g_e. .Lé!Várh!J. .l!!<l&asfóldé!dók.ci..Q~s~ . A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l.lendenciá.a:J. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.9k~1'.cJ.lf_l~ss~l. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.9~<!~.JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható. ~rt~i<e~í th_~~ő.Q~:lJer:t!}es:z..iliY.liicik~~ttőlfugg.ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi.e.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál.n! gazdaságQsaJ2Q<ln ..Qil~!P-. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ . A folyamatosan korszerűsödő művelési ..§. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§._(. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.3.ek.9.~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s. nagy a területegységr~Jyt. körte-. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot. illetve földbérleti díjak. - és.sJ.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: ..~ru~h~tőségek.tóp. . magas jövedelmezőség.2..~s a_~Zaf[}.r.9JQfll. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága.solatos piaci követs..b. A kiskerti gyümölcstermeszt#!.!!s1!!(!. amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.Tekintettel arra.foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t..Q!fskégt_é.a.ó !~!!!!~~~L~rték_. előál/í~4~4'!.J1fu'.. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg. kedvező értékesJt.!_é§Q§!l2. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede.khen. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű.l§gfejl~Jt\!l2.~nz_i~s~Ll.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás.. 1!1~~~-~~-r:!!.a~..{l§_Z.lw~nyek.r:!~kesíti._ (2lJPE. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre.J.tJJMY.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.

.íili.lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t.<~k~r~~k_e. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő..f!. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül. A.4!iJJ:._~J. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.. uO 1..). de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be.timali?.'!}_l(<. azok mennyiségé!QL_és mi!l.~§~~J._Az ezredfQidulQLkQ.élkit_«z~s.!L4EE.~JÜ~l?Y_~!Q_(. ~r. A biogy_Üf1!:_ölq_-l. G~111§lccsel az .bb_ c.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f.s~gétqLfygg.gy. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.s_a. a~LJ1._"QQ.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő.4.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E.1Ql<.zés komplettebb.([fkoqQ..r!a.t9_an)J.Uf'.lJ.~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.!~t:t..'!J.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.á.!_gfqfl_t?.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.2?. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má..j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak. 1990-ben az EUQ.t.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret . A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata..vá!JJJ!.rs.!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.felüle.ő.J.ök .!_n__..ban az üzletlá!lcok éUJ.~Z!.. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer.2-ha_yolt. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9.glf_ik..1JJ~tig~!V(.ály.Ll1<! ~olt..J:errne.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f..~§...r. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai.s__g$J!ijmQ.ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e. Az l.tj]2§. Y!!lilmil!t ~z. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé.<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély..rn_g{gbqli?.. A folyamatosan emelkedő J!i!!._erősödik..és 26 .Y.á!!!s..al_q terff!. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.Y.s_~e­ repet tölt !ze.lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo.gyiimö lcs.>t.. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss. asztali gyümölcs.h9.1(2_4.s.~YJized. toyjJ.édő_.ÜJ1. A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_..a_gyjimöJ.tJ.t~ke.t:Jő.QzQtLgY.:~_4etetlen elemeivé váltak. ezért qfaméretek_c.­ zamoJ és .órészei _ ö_sszet_~!t)J~től..l?.b.QP.Q piacon maradásnak feltétele lesz..t\::.A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.!S..9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel.táp1Mk9z.<mím. a gyümö...!!11!!:!fsJ!.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.ell.á~_bj o lógillj.±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.étke.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga . mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S..!J1.Q..4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges.e.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar. 2.1.§ft~~f!!Jése. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent.. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges.!!Elé.

A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.0 9.8 3.6 0.8 5.3 0.4 0.2 2.6 4.:z:.6 0.2 86.8 2.1 12.7 3.1 1.5 1.9 4.2 5.7 89.Q_Qé!!l pem.3 86.9 0.0 73.3 1.6 0.l!~_()~s.2 ll .7 gramm 7.0 90.9 85.11 gyi!ll!<.5 2.3 0.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.2 6.~~3~_Q.0 0.5 0..5 0. 7.0 0.1 24.7 78.4 87.3 12.4 1.2 8.5 84.6 0.9 1.2 63.0 13.8 2.8 8.4 0.0 10.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .4 86.5 0.0 11. ezért a gyül.4 2.9 1.6 15.6 0.3 0. 7.8 0.6 1.6 0.4 0.5 86.2 0.5 0.4 0. gyüm§lcsö~ t()b_bs.0 14.7 0.0 57.4 0.8 0.2 79.4 0.megőrző hl!c~.3 2. táblázat.0 4.0 0.5 1._v~.0 0.8 0.8 89.9 0.0 9.9 88.0 1.6 0.1 88.2 2.z1.2 57.5 8.6 1. lllert ~?:Qk .7 1.7 0.4 0.7 0.4 0.8 0.3 0.8 1.6 0.8 18.~kr~.6 27.7 0.6 0.5 1.2 7.5 0.6 1.7 0.§_L<!:Z_9.8 0.5 0.0 7.z~1l1~tő _yi~s_.0 12.4 6.0 9.4 86.2 2.1 14.0 52.5 7.4 1.3 7.6 0.7 3.6 85.8 86.6 0.9 82.9 0.Y_'!g:_~~.4 0.3 3.~gél1~ls_s.7 6. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.5 54.5 0.6 8.?éi1hLd.6 0.6 4.8 3.4 0. táblázat tartalmazza.rát_!_artalmJl_é!l~<.6 0.7 32.6 0.5 9.~Qgy.8 22.8 5.6 13.H~sö_l< beJ!él.8 0.8 1.9 86. A.3 0.rt~1111i anyagai!!.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.0 0.8 2.5 0.6 88.8 0.5 0.2 83.4 0.6 0.6 1.7 83.2 0. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.3 0.6 0.1 0.1 18.7 11.4 0.8 0.9 2.7 0.7 84.8 1.5 0.7 3.

i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását.75 2. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r.7 2. táblázat).5 Ös sz. A.l!l91c.:n_. szénhidrát 9.4 8.6 2.04 o 0.5 2. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.9 4.05 8.17 3. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma._!l.1 o o o o 1.0 20.56 0. Makroelemek közül jelentősebb a)<.6 7.9Jli. táblázat).8. l!ÍQ~ZfQr.9 9. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n.05 4.egtalálható a gyümölcsben.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.AhlJt:n.0 Szorbit Xilit o 1.8 1.56 o 0.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban.4 9.9 4.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§. a_c_itromsav és borostyánkősa.4 1. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása.6 0.75 10.m.és szőlQ.2 0.1!.7 0.5 2.0 0.Ytartal. táblázat).am következtében üdítő hatása yal}_.8 2.66 4. iizervezet ha.5 o 0.1 2. 76 1.~ alacsony ~zénhi9r~t~.2 6.6 12. !illi.3 1.6 9.04 o 0. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.4 1._):p.4 l.4 6.1 1.7 3.Q~l~m~k eg~g. különösen C-vitaminban (1. táblá- 28 .1 0.>ra.3 4. a!:atcilJ.0 10. 8.10..és_a _mag11ézium.0 Glukóz 2.2 3.5 7.1 Fruktóz 5.s.9. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1.~ a gyümölcs.1 7.5 4.5 6.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2.5 3.7 6.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel. mert a szacharóztartalom rendszerint al.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0.s<. A gyümölcsök makro-.1 5.ütó--r6szé"CA.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát.43 0.1 5.8 0.z~m!:>s:r-! .03 0.3 0.9 o 3.~. táblázat.0 2.11.66 0.1 3.5 7.1 3.>::nQ~_Hj?.7 11.08 1.v_ található_ (1. amelyek az erlzlmekfontos aík.g. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~. ~s_ nagy ~zery~S§.__ 1._?. A gyümöl~sök szénhidrát.5 3.6 o o o 4. l 1.04 o 0.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER._ (J.

"é~~~I!~!l~}}.. ~zabad gyököket. valaiJiinf. ezért fogyasztás ukkal. 75 0. ún.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.55 0.27 o 0.22 0. a bélrendszer működése javítható.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.~Jyét. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán.13.­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.tni.05 0.02 0. A fejlett iJ2_q_rj. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0.90 o o o 0.ségesep .5Í_k. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.41 o za t).tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J . A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER.87 1..~p~_s_s~z 1!2.20 0. A gyümölcsök !?..Y.05 0. a táplálkozás minősége.23 0.07 0.!_l!~. táblázat).31 o o 0.~I~~~f~-~~~I~i·~z.Teg- 29 .28 0.30 0.90 0.06 0. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta. táblázat.88 0.08 0.~k_Qf.1.ő. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1.ve§.07 0.45 0.k.11 o 0.43 1.74 0. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.l.26 0.z egészséget káros ító.38 0. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.k~L~yti­ zedb~~ _".16 0.68 1. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.08 0._?.03 0.15 0.06 o 0.Z.t.~~S§-2.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.~§~~k. táblázatban találhatók.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan. A gyümölcs. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e. Kedvező!len.29 0.§_yjt_~JI1ÜJ9.84 0. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg. hogy_ ~z utó_1Jbi.86 0.k~§_ ~rg:im.32 0.l~ágát .09 0.ek ~ép~§~lsc lekö.03 0.12.~O-~~ évek második felében csökkent is.9.11 0.40 o o o o o o 0.a.

014 0.002 - Nikkel 0.002 0.087 0.3 52.7 0.008 0.007 0.049 4.050 0.6 +6.3 5. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.4 202.0 16.002 0.0 94.016 0.009 0.9 0.006 0.0 2.002 0.0 20.9 +6.6 28.1 +6.30 0.001 0.7 13.006 0.5 0.020 0.ülO - 0.9 10.018 0.3 31.015 - Hamualkalítás +2.053 0.6 +5.4 +5.029 0.004 - 0.037 0.20 0.6 0.5 +3.011 0.071 0.214 - 0.52 2.006 0.7 66.7 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.2 4.9 3.060 0.0 2.10 1.0 290.8 7.0 43.7 0.5 0.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.063 0.089 0.20 3.090 0.006 - 0.003 - 0.70 0.2 +2.0 2.028 0.7 +7.8 3.3 +4.035 L .3 275 20 0.30 0.008 0.8 23.10 4.5 0.095 - 0.007 0.0 14.0 2.013 - Mang án 0.013 0.4 -6.1 4.10 0.163 0.20 0.40 1.0 0.20 1.6 0.30 0.006 0.30 4.7 1.007 - 0.10.003 - Króm 0. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.0 -3.010 0.7 3.2 2.8 39.083 0.019 0.014 0.3 22.5 0.003 0.6 N átrium 2.136 0.8 28.186 O.7 6.8 36.006 - Cink 0.024 - -19.0 +5.20 3.2 110.057 0. 0 0.81 1.073 0.00 1.063 0.002 Kobalt 0.86 0.011 0.30 0.001 - 0.10 - 0.007 o .004 0.142 0.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.026 0.050 0.5 +3.059 - 0.1 27.004 - - - o '--------- - - 4.o w 1.0 49.2 +4.042 0.6 0.0 4.005 0.30 0.24 3.4 0.9 8.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.50 4.006 0.30 0.5 0.0 56.034 0.2 +12.4 0.00 0.003 0.3 9.29 - - 0.2 +4.005 0.0 238.6 1. táblázat.032 0.6 0.80 4.5 15.89 1.6 0.4 0.1 +3.029 0.10 1.60 0.6 5.0 1.029 0.033 - 0. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.024 - 0.095 0.040 0.0 16.0 18.110 0.6 3.136 0.80 - - o 0.033 - 0.5 8.6 0.5 +4.046 0.003 - +3.2 +4.8 0.015 0.50 0.

3 - 0.2 0.3 4.16 0.5 3.04 0.14 0.04 0.! g 1.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.06 0.3 - 1. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.48 0.2 1.8 1.02 0.2 0.! g Riboflavin Bz J.2 0. táblázat.6 2.30 0.11.03 0.2 2.30 0.3 0.4 0.3 0.3 0.06 - 0.07 0.08 0.02 0.3 Folsav J.1 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.9 0.1 1.2 0.0 6 30 5 20 5.3 0.0 2.19 0.40 0.10 0.5 1.07 0.8 nyomokban 0.7 0.9 5.23 0.4 - T iamin B.3 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.2 0.05 0.4 - 2.0 1.01 - Biotin J.05 0.6 0.08 0.0 7.2 6.1 0.05 0.8 1.3 0.04 0.05 0.03 - 50 30 25 - - 0.35 0.0 1.0 23.10 0.03 0.05 - Piridoxin B6 mg 0.07 - 0.2 - P an toténs av mg 0.22 0.05 0.0 1. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.1 28.7 0.2 0..10 0.2 0.1 0.6 0.1.0 1.12 0.02 0.13 0.5 0.4 1.7 26.02 0.0 24.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.1 Áfonya .9 0.2 1.08 0.8 0.4 0.5 33.3 0.32 0. J.3 0.0 30.8 34.8 1.34 0.5 0.4 - 0.30 0.J - - 0.4 1.06 0.5 - 4.! g 6.09 0.09 0.

1 - 0.02 Toko fero! E mg 0.- - - - - - .! g Riboflavin B2 J.2 0.9 0.4 0.~6.10 -- L__()...3 0.1 0.07 0.0 0.! g Niacin PP faktor mg 0.0 6.! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.N w Az 1.6 4...L __ _ _ _ _ ..02 0.25 0.8 0.0 7.11.04 Biotin J.02 0.2 0.2 Tiamin BI J.2 - 13.20 0. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.2 0.2 Pantoténsav mg 0.3 0.0 4.20 0.0 ------ 0.0 17.4 0.02 0.15 0.17 0.06 0.17 Piridoxin B6 mg 0..1 0..! g Folsav J.5 0.2 0.

8 72.2 12.0 66.70 6.7 20.1 54.4 16.40 (kg/fő) 1. táblázat.2 14.8 22.70 9.7 21.0 74.10 7.80 3. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .7 11.6 12.1 27.9 61.0 72.8 2.5 65.8 6.3 52.5 14.6 59.5 74.6 12.20 5.5 50.9 Déli 1.3 70.6 9.5 71.6 72.4 16. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.13.2 58.17 5.0 8.20 3.60 1.0 23.3 11.9 71.3 8.8 76.7 14.70 4.6 68.20 3.0 13.4 62.7 10.0 21.5 17.6 14.8 63.0 13.3 64.8 16.1 49. táblázat.4 65.8 50.12.7 70.3 61. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.63 10.6 Hazai 53.0 9.1.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.3 5.1 55.0 60.1 54. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.8 16.50 9.4 42.

ezért hozzájárulhat a krónikus. 34 . A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van.zs~gme_ge!!!!.!l!!:. A korszeru gyümölcstárolásnak.Jizálqdgj_t. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be.. bete. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje.~ülözhetetlen élelmiszerré vált. A gyümölcsök és a zöldségek az ún. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van.l!. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak. . hanem ~y~lj:~11J!:í:íe.Y~ll1_a. a választék bő­ vülése mellett. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében.ő. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható.értékeit. de átmenetileg a teltség érzetét adja..·--. Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani.!!~l.fs.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§._gj(J_~g.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt. mert ful. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége.

körte. szilva (ott ma is köken néven). körtéről (körtvély). domestica. áryk (árok = öntöző csatorna) stb.. LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). 1297-ben: pomárium N ogykert .1. a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. szilváról (Kéked. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban..Pruna Ungarica duplicia. köken (a magvaváló. mint a gyökér. dió. gyökérsarj akkal. A kelta és római kórtól. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. édesebb. a második (bP kisebb. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma). GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". insititia duránci. fa (galga). húsos. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. Pruna alia Ungarica. savanykás. levél. 7.. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. tojás nagyságú termésekkel. nemesebb ala}cokról. majora et oblongiora. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. (b) P. Olyan alapvető. ábra). már vannak adataink a fajták közé sorolható. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. = nagykert). arany vagy viaszsárga színű. Pruna Ungarica Damascena termése vastag. amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. A régészeti adatok szerint. ág. Erre utalnak azok a szavaink." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. 1560-ban megjelent. nemeskömény~ kökényfa.és Közép-Ázsiában). Pruna Ungaricanak. Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. fa termetű. dióról.1. rotundiora et dulciora. alia minora. kerek termésű. 6. rendszerébe. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények. hosszúkás. latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. sőt részt vehetett a termesztésükben is.2. időszámításunk kezdete táján. mai szakkifejezéseink. mint var. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. pl.. 35 . hungarica. kert. 1 2 (a) valószínű a P." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). a fa töve. szemben a gabonafélékkel. gyümölcs stb. a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait. besztercei típusú szilva neve Dél. A magyarság ázsiai hazájában az alma. Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak.: alma.

hastard = fajvegyülék. latin epithetonnal (jelzővel). sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt.az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. taxonok). a fajon belüli egységekre. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . keverékfaj. a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas. Az európai vadkörte .magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. A magyarországi termesztési gyakorlatban. var. amelyben a botanikai.) vették egyenértékű­ nek. pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk.1. race-rassz =fajta.2. MÁGOCSY és DIETZ (1894).a fajtának . A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot. subrace = alfajta.: taxa. ábra. 1807). ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének . forma= alak.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . változat. általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét. LINNÉ után a termesztés egységeit. a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. bármely rendszertani egységre használható.Pyrus pyraster subsp.

Minden rangfokozatnak. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti.zeti nyelven) használatát. hanem a "hort. majd később a coneu/ta (conc. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev.2. A gyümölcs. annak ellenére. alfaj varietas var. d) Nemzetközileg elfogadott. a termelésben. táblázat. kultúrváltozat. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. j) Az információáramlás elősegítése. egységes szabályokra épült.). alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 .és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait.1.1.1.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp. fajtaváltozat. leíró jellegű névhasználat elkerülése. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja. biológiai. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). változat subvarietas sub var.) vagy a cultigrex (cgrex). a kereskedelemben. fajtakör kifejezést. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas. táblázat): 2. Az 1995.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. a biotipust és az ökotipust." (hortorum) jelzés követ. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. illetve bevezetését javasolja. A fajtakérdéssel. cikk. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. alak subfonna subf. b) A tudományos kutatásokban.) és nem helyettesítik. szükség szerint. sem a KK. al változat fonna f. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat.

provarietas. Corylus avellana. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. A fajtával együtt már három. Jonathan (auctor) BORKH.3. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. Ezért olyan társadalmi termék. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. fallax ev. kutatásban a felsorolt.2. Juglans regia ev. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. 2. a kategóriák részletesebb. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan.2. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. regia ev. hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. pedig négy. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. Fajtameghatározásban. nem szakszerű. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. növényeink megnevezésében. Milotai. táblázat). Malus domestica. Amennyiben biztosak vagyunk abban. hierarchikus felsorolása is szükséges. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. Az igények változásával. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl. duracina (L. 38 . Milotai. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. convar. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. a fajtacsoporttal. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). 2. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. ev.1. 2. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. Castanea sativa. kétféle típusú..3. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll.) Mönch. pl. növénytermesztő munkájával. ill. különböző szintű. Cerasus avium (L. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. a társadalmi igényeknek megfelelően. A többi infraspecifikus kategória (convarietas.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. vagy új.) Janch. Milotai. nagyobb hozamú. táblázat. szaporítóanyag-előállításban. leíró Fajtacsoport (conc. Germersdorfi.

fajták egész sorának a kiválogatását. vagy magról szaporítottak. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg. A fajták eltérő származásúak. mutánsok). A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük.természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység. Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. A termesztésbe vett fajpopulációk . Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. hibrid eredetüek. vagy a színbeli eltéréssel (lusus. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. subsp. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). Ez a lehetőség. vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. 4..két. elpusztult.fajtabélyegeknek nevezzük. Morfológiai fenoökológiai. keresztezéssei . mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe. amely előállításakor a szülő39 . Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. Hangsúlyozni kell. a változattal (varietas. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. az alakkal (forma. a termesztési cél. 3. génbankokban helyezik el őket. szaporodásbiológiai jellegeik. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). 5.) nem azonos értékűek. l. 2. Egyébként minden olyan új fajtát.). vagy kizárják őket. var. rezisztenciájuk. klónok. 1. gyakran az ízlés miatt is .és gyümölcstermőfajták is). A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján . A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek).3.kultivar (cultivar. f. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből.). A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. A fajtára.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. az alfajjal (subspecies. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. 6. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. a termesztésből kivont fajta. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. ev.). Mindazokat a tulajdonságokat. A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. vagy lus. Az elmúlt századok során nagyon sok. táblázat szerint. mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. a termesztett egyedek olyan összessége. elszaporítását tette lehetővé.

A 2. ev.) specioid (spd.cultigen (cg. önálló koltivárnak ismerjük el. táblázat. ev. ev. alak forma ev. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk. ev. ev. ev. amelyet a KK még nem ír elő.binomen .3.) [subspecies (subsp. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 . külfóldi gyakorlat nyomán. kultivár rangúak a helyi .) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.az ún. ev.) subspeciaid (subspd.). nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev.) subconvarietas provarietas (prov ar.4.2.5. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. változat varietas ev.) convarietas (convar.4. 2. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk. táblázat.) forma (f. tájfajták is. 2000-új adat) alfaj subspecies ev. ev.a ev. Hasonlóan helyes meghatározás esetén.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés . táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja.) varietas (var. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. ev.) subconculta cultivar (ev.) subprovarietas conculta (conc.

Maius orientalis Uglitz. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik.a társadalmi igényeknek megfelelően . erősödnek Nevezéktan ad 5. az evolúció törvényszerüségét követik. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. amelyet az ember irányít . pl.5. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 . a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6.2. var. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. l. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. c) egyszerű. előnyös tulajdonságaik fejlődnek. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. alapvető jellemzőjük. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. Borkh. rendszerint tájat. vagy köznyelvű névhez. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. kereszteződéssel.2. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. hogy vagy a) eléje ev. ettől úgy különítjük el. Nevezéktan ad 5.3. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7. táblázat. a szülőfaj(ok) areáján kívül. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. gazdaságilag elsődleges. !994. = cultigen = cg. változatokat. ezért gyakran polifiletikus.nemesítéssei (kiválogatással. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. orientalis 2. ev. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl.

A fajtáknál. nothospecies. A név állhat egy vagy két szóból. 'Vilmos körte'. amelyet nem ajánl a KK. Eléggé elterjedt. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk.) MILL. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980). a betűjelek és számok használata. különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. Cerasus (Prunus) mahaleb (L.a natha (röv. 1996. jelenleg M I-XXV-ig. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. faj és a taxon kifejezés esetében. vulgaris. a következő módon: nothogenus. ev. miszerint 1959. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. a nemzetség. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak. Prunus domestica. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. vagy 30 betű lehet. A megnevezésben másként járunk el. Pyrus communis L. gör.) alanyok elnevezésében. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x). követik a szülők neveit: 2. Pyrus communis. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl. illetve M XXV-től M26. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük.: n. Mal us domesti ca. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). b) körtealanyok EM A-H stb. 42 . rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét.) MILL.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3.. Gyakorlati okokból a régi. A KK szerint az általános jellemzésekben. M27.-.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk.eredeti sajmeggy vadalany 3. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést.) MILL. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. Egyes szerzők a nemesítő. nothotaxon. Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. vagy nehezen tisztázható hibrideknél. közlésekben a kereszteződésből való származás tényét. A) Magonc származású alanyok. Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag.

feketeeperfa-szederfa (Morus nigra). háziszilva (P.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. 2. grex). kereszteződik a kökénnyel.) fokozatot földrajzilag. az újkőkorszak óta (i. 2. A termesztett.: convar. simonkaii (Pannóniai fcsop. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte. a nothospecies (= hibridfaj) . de nem rangfokozat. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci.Prunus insititia. 5--4 ezer éve). sz. az első ma is nevezetes fajról . sinenses.) 'Besztercei'. domestica). A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop. Számos fajta szülője. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. megelőzve a P. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . A fajtacsoport (conculta. V.3. de nem vagyunk teljesen biztosak abban.koltúrrassz A konvarietász (röv. 1984). A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. domesticát. e. Cerasus mahaleb subsp.korai előfordulása. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. folyamatosan előfordul Magyarországban is.2.4.kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. a legfontosabb a fajtacsoport. domestica convar. de az időszámításunk előtti korokban előfordul. Az 1995-ös. A convarietas .) 'Korponay'.3. nemeskökény). A faj. ha gyéren is. JEREM. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. A rokon.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. vadon termő faja ma is él. 2.4. A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. illetve kultúrfaj rokon. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. Pyrus convar.3.cuitivar-group (grp. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. e.

nivalis P. elaeagrifolia P. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl.6. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2. házi berkenye. nagyon ritka maradvány. táblázat. bourgeana P. nutans P. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect. táblázat). Akultúr körtefaj.a ma is élő. t t t Subsect. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. oxyprion P. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata. anatolica P. magyarica és a P. Alloploid eredetű: a háziszilva. australe stb. fekete ribiszke. juliana Cerasus avium convar.származása Európa-Kaukázus P.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták.6. pyraster P.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. slavonica P. birs. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása. hyrcana P. austriaca P. caneasica P.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . hakkiarica P. som. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. mecsekensis P. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. salviifolia P.: Xeropyrenia Subseet. salicifolia (TERPÓ A. mogyoró. spinasa P. 4. európai.Pyrus communis. málna. korshinskyi P. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. zangezura stb. P. syriaca P. szamóca. 5.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. canescens Balkán-Ny-Ázsia P.) Ny-Ázsia-Kaukázus P. Gyümölcstermő növényfajaink többsége. armud P. Ilyen fajok a dió. x ananassa DucH. az oktoploid szamóca = F. avium 3. Elvadulás gyakori: leírt. naspolya.). mandula. slavonica P. praenorica P. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum. 2. kajszi.

divaricata P. s. (P. !803 em. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak. Termesztésen kívüli termőhelyeken. cerea L. macracarpa WALLR. x syriaca BORKH. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. kuken subsp. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. pissardi convar. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy.) PRUNUS fajok P. spinosa L. Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I. kivadult egyedek legtöbbször P. IV. 17 1753 cseresznye sz. Az elvadulás. KÁRPÁTI Z. macracarpa . myrobolana (L. spinasa var. domestica var. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek.nagykökény subsp.) subsp. syria2. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra. pyraster. P. dasyphylla SC HUR P. syriaca subsp. prisca BERTSCH) 45 . Újra körte kísérleteinkből hozunk példát. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között. vadcseresznye). de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. táblázat.) P. ritkán de előfordul nemes fajta is: pl.2. Ezek a "visszavadult" növények. (mirabolán) subsp.1. Naturk. cerasifera EHR. cerasifera var.7. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre.4. Beitr. var.: P. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A.Mirabellák (subsp. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. Elvadulás abban az esetben lehetséges.) . Ezek az ún. x fruticans Weihe 1826 .

.3.2 3 4 Scm 2.Bulgáriában honos.Pyrus nivalis JACQ.a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon. A vastaggallyú vagy hókörte. Pyrus x amphigenea DOM. (communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2. ábra.2. ábra. TERPÓ) 46 .

.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. valamint felhasználását a 2.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA . Elő-Azsia. 7.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD. !825 P. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba.ca és P nivalis eredetet jeleztek (2.. szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. 2. nivalis JACQ.8. Kis-Ázsia Ny-Ázsia. 1793 (DP. táblázat. 1787 P. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet... Gyakori elvadulások.. stavonica KIT. P. Magyaror. amygdalifor mis WILL. elaeagrifolia PALL.2. Mind a spontán keletkezett hibridek. ábra. nemes. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit. salvifalia DC.. táblázatban közöljük 2. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták. !849 - 47 . Irán. helyi fajták.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. eredetét és elterjedését. !753 . részben hibridek is: az alma. caucasica FED. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. elaeagnifolia ) P.3.. alany nemes 2n: 34 2n: 34.. !952 P. alany spontán.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE.8. 1768 Elő-Azsia. salicifolia PALL.5... ábra). táblázatban közöljük 2. austriaca KERN. A Prunus taxonok rendszerét a 2.speciaid . 68 Turkesztán Pyrus communis L. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. É-Afrika alany. 51. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa. 1774 P. azaz idegenhonos fajokká váltak. 1776 P. Kultúrszökevényből meghonosodott..cultigen . körte és a kajszi. A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka. 1896 P.

1803 M.) REHD. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ. helyi fajták 2n: 34 M. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . betu/ifalia BUNGE.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE. helyi fajták alany. 1915 P.) BüRKH. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. Kaukázus... európai déli része alany.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . Közép-Kína. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34... 51 2n: 34 48 . siebo/dii (Reg.. !803 M. Kis-Ázsia Oroszország...) M. 1926 P. dasyphyl!a BORKH. !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. Közép-Ázsia. 1871172 P. calleryana DECNE.) BoRKH. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany.) NAKAI. pyrifolia (Burm. helyi fajták alany alany alany.A 2.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL. 1803 M.speci o id .MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P. pumi/a MILL.) BüRKH. helyi fajták - Északkelet-Ázsia. Afganisztán Európa. 1847 M.) BüRKH. ussuriensis MAXIM. helyi fajták alany. !768 M. praecox (Pali. helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34....cultigen . spectabilis (Ait. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. f.RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE. turkmenorum Juz. Japán Kína. ROEM. helyi fajták alany. prunifolia (Willd. !825 Maius domestica BORKH... 1857 P.. !803 . nemes fajták alany. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia.. Irán törpealany. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany. 1803 É-K-Kína Japán. bretschneideri REHD. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L. Korea. Himalája.. 1768 M. 1835 P. pashia HAMILT. 1915 alany.8. É-Amerika alany..

.. termesztik É-Amerikában is D-Európa. 1821 Amelanchier canadensis (L.. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL.) MILL.) Ell. angustifolia (Ait. É-Kína. Turkesztán K-Mediterrán. 1768 M..) MICHX. Krétától Turkesztánig Balkán. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia... elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND.. 1803 M. 1793 Mespilus germanica L. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L. ioensis (Wood) BRITT. Amurfóld. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa. 1753 spontán alakok nemes. Ny-Ázsia.RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE. Dieck.. spontán körtealany nemes.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. Ny-Szibéria.. edulis.8. 1901 Maius x robusta (Carr. 1920 (M. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.) MEDIK...) CRANTZ. 1833 2n: 68 2n: 34 49 . Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa.A 2. 1753 var.) Rehd.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L. 1763 Arania melanocarpa (MICHX. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L. Korea spontán alakok helyi fajták nemes. Kis-Ázsia. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota.. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa.

RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS. et SCHLECHT.cultigen .speci o id . É-Amerika spontán nemes.. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS .28.SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD... 56. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa. rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM.cultigen . 21. !803 Ruhus aceidenta/is L..speciaid . !753 Ruhus fruticosus L. termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14. elterjedés ROSOlDEAE. táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet.63.. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT.A 2. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P.cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 .42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX. É-Ny-Afrika Ny-Európa. 1827 Ruhus allegheniensis PORTER. !753 termesztett.. J.. !766 .MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L. idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42. 8. !753 Ruhus illecebrosus FocKE. !923 (R. !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US.. !753 Európa délibb hegyvidékein.SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH. É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14. MUELL... et SCHLECHT. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán. !864 Ruhus caesius L.. .

. termesztett spontán. 1803 = Európa É-Amerika spontán..) MöNCH. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH.. 19. !753 Cerasus fruticosa (PALL.. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa. 1766 F. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia.speci o id . !925 = Délibb Európa. nemes. 24.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L. szubspontán..) WüRONOW. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. L. !808 = Prunus x gondouini (POIT. !753 .8. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. szubspontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE.speciaid .. 1753 F.A 2.cultigen . Ny-Szibériáig spontán. termesztett SUBGENUS: CERASUS. Ázsia a Bajkálig.. termesztett spontán. viridis Duch.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS.) DUCH. 1766 F. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán.) MILL. alany spontán. ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE.36 51 . Ny-Ázsia Eurázsia spontán.. et TURPIN) Rehd. 18.. szubspontán.cultigen = = Cerasus avium (L. termesztett spontán.. !755 vad és. vesca L.. 1753 Padus serotina (EHRH.32. szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. !794 Prunus avium L. !768 Prunus cerasus L. virginiana DUCH. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F... !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL. 1766 spontán..SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL. moschata Duch. 17. alany.. 1768 = Prunus mahaleb L.) BüRKH. 1768 = Prunus padus. 1788 spontán.

specioid ..APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. 1894 É-Amerika spontán. 8. ferganensis (KosT.) 1753 = Prunus persica (L. et KosT.A 2.. szülőfaj 2n: 16 C.. 1803 = Prunus pumi/a L. !882. pseudocerosus (LINDL. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán.) Batsch.. nemes..cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína. alany.. Korea (Bailey).cultigen . 1829 = Prunus tomentosa THUNB. helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL. 1801 .és Közép-Kína nemes. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS . Himalája (Mansfeld) Kína spontán. !884 P. 1872 = Prunus davidiana (CARR. WEBB P..) MICHX. pumi/a (L. 1935 = Prunus ferganensis (KOST. 1921 Észak.cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán.) Kov. termesztett termesztett 2n: 16 C.) G. (BATSCH) !801 .specioid . A. táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet. Hup ei termesztett. 1973 Amygdalus communis L.) FRANCH.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS.) Kov. et KOST.MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL.) D. 1935 = Prunus kansuensis REHD.) TERPÓ.. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY. et RIAB. alany 2n: 16 52 ... szülőfaj P. 1768 (Amygdalus persica L.. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB.. communis (L. davidiana CARR. 1753 - Nyugat-Kína. et RIAB.coltigen .) Arc. !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. szülőfaj. P.) WALL... amyg da/us. DoN.

dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM. !956) Armeniaca mumu SIEB. 1753 . !836 Armeniaca ansu (MAXIM.A 2.) PERSOON.) KOCHNE. alany spontán.és Ny-Ázsia csak termesztve spontán. 1806 = Prunus brigantina V ILL... !770) REHD.MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et.cultigen .. nemes... szülőfaj - helyi fajták.. !780 Prunus armeniaca L. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.) SKVORTZ. alany. DK-Mongólia. Korea spontán Az Alpok D. !921 szubspontán. Ny-i részén 53 .cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. alany spontán. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. Kína. szubspontán..) KosT.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. 1785 spontán. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM.) LAM. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB.. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST. helyi fajták 2n: 16.. alany. alany. 1883 Armeniaca brigantina (VILL. !789 = Prunus sibirica L. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM.. dísznövény. helyi fajták alany.8..SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS. 1801 spontán. 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH. ÉK-Mandzsúria Közép. !797 = Prunus dasycarpa EHRH.KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA ..... TURPIN) Soó. helyi fajták. et Zucc.speci oid . 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia.) BORKH. alany. Japán. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L.. 1791 (Armenoprunus JANCHEN. !941 = Prunus ansu (MAXIM. É-Korea. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH. É-Kína K-Szibéria (tengermellék).) KOMAROV.

1789 spontán spontán.A 2.8.. l 892 P. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán.. nemes. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL. nemes. et KosT. hortulana BAlLEY. alany szubspontán.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.. alany. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. Elő-Ázsia.. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L. angustifolia MARSH. KÁRPÁTI.VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L..és DK-Kína K-Szibéria. nemes.. nemes spontán. 1785 P.. 1753 . munsoniana WIGHT. csak termesztve spontán.. !789 P. helyi fajták spontán. helyi fajták 54 .cultigen . nigra AIT. alany. helyi fajták spontán. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa. alany szubspontán. !828 Prunus ussuriensis Kov. 1967 Prunus syriaca BORKH. 1755 (L. 1803 em. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.fajcsoport P.. helyi fajták szubspontán... KÁRPÁTI. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH. americana MARSH. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. (48) Prunus coeamilia TEN. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.. nemes. nemes. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. !935 É. É-DK-Kína spontán. em. csak termesztve É-Kína. 1785 P. 1803. nemes nemes. nemes. Ny-Közép-Ázsia. szülőfaj Prunus insititia JusL.specioid . 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa. szülőfaj 2n: 32.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS.. 1811 Prunus cerasifera EHRH.

aureum PuRSH.alnemzetség Ribes nigrum L.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán.. cynosbati x uvacrispa). nemes. !819 R. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. alany 55 . ussuriense lANCZ.. spontán.. Eurázsia. !768 R.cultigen .specioid . rusticum lANCZ.. !803 R. aciculare SM. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria.. SCHM. rubrum L.. uti/e lANCZ. p.. !753 (R. (R. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia . longeracemosum FRANCH.. termesztett spontán. !753 .. americanum MILL. Saxifragaceae p. É-Amerikában elvadult spontán. hirtelium x uva-crispa). spontán spontán.. dikuscha FISCHER. spontán. !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. !844 R. gracile) Fontosabb hibridek R.8.cultigen. (R. !906 R.. termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. termesztett spontán. !830 R. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R. spontán. odoratum WENDL. !825 R. !863 Amerikai fajok R.. oxyacanthoides L. !768 . szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. !881 R. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.A 2. cynosbati L. !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R. !753 R. agg. petio/are DOUGLAS. hirtelium MICHX. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán. burejense FR. !814 R. szubspontán..specioid .

termesztett. 1753 Sambucus ebulus L. multijlorum KIT.. Kína Ny-Azsia Mediterrán. s.. Saxifragaceae p. nemes spontán. 1753 É-India.Somfélék spontán. 1753 Vaccinium angustifolium AIT. nemes.. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R.54 Sambucus nigra L.. termesztett spontán.. ruhrum L. str. szülőfaj Cornus mas L.. 48 Vaccinium corymbosum L. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán. R. termesztett 2n: 18 27.8. nálunk gyűjtik É-Amerika. Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett. Kanada termesztett.. spicatum Ross. 1819 spontán. DK-i államok É-Amerika. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales . termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend . DK-i államok. Ny-Ázsia termesztett. p. termesztett. petraeum WULF.. Közép-Ázsia. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE.. É-Európa.. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán.A 2. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.Hangavirágúak Ericaceae. 106.308 2n: 26 56 . szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89.. 1753 Ficus carica L. DK-i államok É-Amerika. 1753 M nigra L. 1797 R... Középeurópai K-Európa Cornaceae ..Eperfafélék családja Morus alba L. 1778 Vaccinium myrtillus L.Csalánvirágúak Moraceae. Alapfajok és szülőfajok R.

. szubspontán. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH.Diófélék Junglans regia L. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa..NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L. Mexikó É-Amerika spontán. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. Ny és délibb. Iowa. !768 Kis-Ázsia. nemes spontán. 1869 (C.BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL. CORYLACEAE) .6. a gyógyszeripar. alany alany spontán. 1753 J. pontica K. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L.) K. nemes spontán.. nemes 2n: 32. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún.Dióvirágúak Juglandaceae .28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae. 57 . !849 C. 1869 spontán. Ny-Ázsia spontán. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar.A 2. nemes.. ailantifolia CARR.. 24 Juglandales rend . Fokozódott a gazdaságilag hasznos. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. KOCH. termesztett 2n: 22. KocH. alany 2n: 22. szubspontán... pecan) Carya ovata (MILL. maxima MILL. nemes spontán.Bükkfalék Castanea sativa MILL. !768 C.) KocH ("illinoensis"). elterjedés FAGELES REND. colurna L. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. Dél-Európa spontán. nemes spontán.. !753 C.8. !753 Európa. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. nemes. nemes 2n: 32 2..

2. gombák.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott. táblázat szerint a következő: l. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. gyomosítók stb. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád.9. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak. A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott.háztartási (technikai) növények.élelmiszemövények. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas.9. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2. lényegesen különböző technológiával (pl.).Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. 7. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. héjas. Hagyományos felosztásuk a 2. matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel. táblázat. banán). a különböző országokban.zöldterületi (dísz-) növények. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. . eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok.káros hatású növények (kórokozó. tudományosabb alapokra helyezte azokat. almatermésűek (almagyümölcsűek. helytelenül "almások") 2. . narancsfélék. . köztük 58 . Ez természetes is.

történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani.7. salicina LINDL. 4 7 újvilágit. Kína-Japán központ.dolgozott fel. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. alma. szamóca stb. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. Japánt másodiagos központként tartják nyilván. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. meggy.újra gazdag heterogén populáció alakul ki. valamint paleontológiai. Szilva-Prunus. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. a mutációk. Másodlagos származási központja Japán. Koreát és Japánt foglalja magában. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. VAVILOV.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel.1. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. A szerző összesen 246 növényfajt. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. vadon Észak-Kína erdeiben él. néhányat alközpontokra osztott fel.199 óvilági t. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. Az értékes P. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. A mérsékelt égöv alatt termesztett. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. munkájában. 12 származási központot különített el. Az utóbbi esetben . Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. régészeti. gyümölcstermő 2. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. körte. I.növényeink származásának tisztázását sem. fajtái Magyarországon is elterjedtek. a rekombinációk hatására. eredetük visszavezetését őseikre. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. Ez a faj 59 .

A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.o O\ 2. kiegészítette TERPÓ) .4. ábra.

vulgaris L. kultúrfaj. C amygdaliflora NEVSKI stb. Közép-ázsiai központ.syn. regelii REHD. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P.. mume SIEB. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl. Kaukázus. Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. 1971).. hozzá tartozik Északnyugat-India. M hissarica S. communisan kívül 5 vad fajt. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) . P.) M..genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. kansuensis (REHD.. IV. PoP.. M juzepczukii VASS. et KosT. VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide. VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P. M niedzwetzkyana DIECK. A meggy (Cerasus) kb. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. simonii CARR. Az A. A Persica vulgaris L. et Zucc. korshinskyi LITV. Egyéb vad (en61 . Másodlagos géncentruma . és C sieboidiana Bl. Másodlagos származási központjai: Irán. et KosT. P. Vadon nem ismeretes. Alakgazdag. RoEM.. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. Kajszi-Armeniaca. Alma (Maius). linczevskii P. Ausztrália területét foglalja magába. Trópusi. Afganisztán. közép. mira (KOEHNE) Kov.. AP.és észak-kínai faj. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén). ábra). Öszibarack-Persica. másodiagos géncentrum. az A.. Közép-Ázsia . Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus).4. P.. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. M sieversii (Ldb.vadon termő alapfajai. C mandshurica MAX. egyik elsődleges géncentruma itt. V. III. a másik Elő-Ázsiában van. M. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. davidiana CARR.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. elsődleges géncentruma Északkelet-K ína.. és a P. A P. PoL. a Tien-San keleti területe. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő. elsődleges géncentruma Kína.). KUDR. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. II. ahol vadon is nő. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. A sajátos endemikus. AMa/us pumi/aMILL . Az Amygdalus communis L. A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. vulgaris L. vavilovii M. és J mandshurica MAXIM. ahol kb. Viszonylag kis területű központ. Indiai központ.) Kov. Az eperfa.. bucharica LITV. elsődleges géncentrumai is ezek a területek.:) J siebotdiana MAXIM. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. P. vulgarishoz közel álló P.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán.

A. Cydonia. stb. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. AMespitus germanica L. a P. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető. a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. C. nivalis JACQ. caucasica FED.) alakkör. PoP. elaeagrifolia PALL. vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). nálunk négy tájfajtával. colurna L... maxima MILL. elsődleges géncentrum. VII. a termesztésben sok helyi fajtával. A Castanea sativa MILL.illetve alak. vadon elsősorban a P. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl). syriaca Borss. Ide tartozik Irán. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C. Termeszíve gyakori.). A terület ősi kultúmövénye (2. cerasifera EHRH.).). A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L.). A Cornus mas L. a cseresznyének (Cerasus avium [L. pontica K. pumi/a MILL. AJuglans regia L. vadon a Tien-San nyugati részében nő. egyik géncentruma szintén itt található. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport..] MöNCH). Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus). Számos gazdasági növény géncentruma. a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse. Afrikai (Abesszíniai) központ.4. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. AM turkmenorum Juz. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L. A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L. FED. a cseresznyeszilva (P... A Maius orienta/is UGLITZ. colchica ALB. A nemzetség elő-ázsiai faj. P. VIII. a fő géncentrumában. stavonica (KIT. VI.és helyi fajták). Cory/us. P.keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. KoCH. hibridekkel (P. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum). imerelica KEM. Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. P. Elő-ázsiai központ. ez másodiagos géncentruma. és több félkultúr forma is. Kis-Ázsia. A növénytermesztés ősi sajátos központja. a vastagganyú körte (P. spinasissima BGE.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. Szru-TERPó).. C..). Kis-Ázsiában és a Balkánon található. 62 . vadon és termesztve gyakori. takhtadzhianü A. fajták alapfaj a.) géncentruma. allohexaploid). (őri félkultúr faj). a maodulának (Amygdalus communis L.-NAT. Mindkét faj aM. C. bucharica KoRSH. =P. A Cydania oblonga MILL. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus. sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. spinosa) vadon és termesztve (alany. vadon Észak-Iránban. C. spinasa L. vavilovii M. Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. vadon és termesztve fordul elő itt. A Prunus cerasifera EHRH... armud BORNM. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL. Az Armeniaca vulgaris L.demikus) mandulafajok A. újabban az Arab-félsziget is. A.. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. A házi szilva (Prunus domestica L. A Ficus carica L. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P.) elsődleges géncentruma ez a terület. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. vadon gyakori. ábra).

) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL. A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen.) vadon és termesztve. vulgaris MILL.fruticosa [PALL. Európai-szibériai közpon t.. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma. A területen előfordul vadon. R.IX. Közép-amerikai központ. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L. spicatum Ross.). X. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz.) és a korai vadalmát (M. az egres termesztése és első fajtái". hatását az európai fajták fejlő­ désére..). XI. R. uva-crispa L. ledebouriana SCHLECHT. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről. ruhrum L. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C. webbii SPACH).] WoRoN. Európai ugyanis a földieper. ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A. Az egres. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. Guatemala.. illetve köszméte (R. és A. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. a ribiszke. A szamócafajok európai képviselői. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is .) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont.. Honduras és CostaRica. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. a diploid Fragaria viridis DVCH.).) DucH.. így a vörös ribiszkének (R. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. és aF vesca L. Területe: Mexikó.] BORKH.] MöNcH) és a nemes meggynek (C.). kultúr infraspecifikus taxonjának. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. és könnyen kereszteződnek egymással. (2n =32) terjedt el.. nigrum L. A Ribes nemzetség több fajának.. a fekete ribiszkének (R. illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét.) és több félkultúr. petraeum WULF. Oktoploid faj. parnonica TERPÓ ). Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. a málna. praecox [PALL. 63 .jelentőségét.). A fajgazdag nemzetség (kb.. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte. ZsuKOVSZKIJ is elismeri.). A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L.) Európa. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-. Dél-amerikai központ.

egresek. ailantifolia. hindsii stb. A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják. A kerti szamóca (F. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására. angustifolium AIT. A Fragaria virginiana DuCH.) elsődleges géncentruma. a Juglans nigra. J. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban. Észak-amerikai központ. R.. cynoshati L. Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L.XII. elsődleges géncentruma ez a terület. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R. Prunus. málnák. köszméte).) mint kultúrfajnak az átalakulása.. Ruhus (85 faj). A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. aceidenta/is L. Helianthus.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R. szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. stb. Fragaria és a Vaccinium (áfonya)... stb. ananassa) egyik szülője. stb. V. A máinának (Ruhus idaeus L. mint a Vitis. V. P nigra AIT. 15 fajjal képviselteti magát. strigosus MICHX.. Carya. austra/e SMALL. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres..) termesztésbe vonásával. R.). illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. Az egres. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj. 64 . amikor az észak-amerikai szőlők. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. szilvák.). C. hirtelium MICHX.

. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P.iJletxe.őgy/iki.>.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_._.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e.ny_~. ~-!~J.n ta. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz.QIÖ. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé. szilva. míg a sekélyebben gyökeresedő .is le_!!~~<~Lh_a_!pak.fcl.§át !}1egelőzhetj_ill<.iuk.~ alapján két csQpQrtba sor.gy. elsődleges feladatuk a_yj_zbep. vétele__a.~~Q(Í!Qt~•.J:~~~:ill.öyj.stb.yény rögzítése a talaj!~an. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól._kjalakul~. . ---. s ezáltal nJtg)'s. . amelyből másod-.a.ls~~~tl.. ribiszke. köszmétestl.rut..zámú oldalg)'.tiv úto. Y§S__g_!)"". j_alajbQJ.."__c~ere.n_két fő_r~Mnak.Qk. A gyümölcstermő növények te.::. gyf?...---. A vegetatív !J!9JL(haj!. A karógyöké!.fejlődne.:2jjfu2).. talajművelés stb.~tfelépítésük alapj!!.~&e[jj!P'Qk~~~tt. de befolyásolja a talaj típusa.§JS§. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E.3.k .. a vi~ !!.>_~zap()_rit~s ~őállit.ás.jJ~. raktározása.sztenek.s.ri!&Y).~!:! fe. kajszi leg!~~bb_J. A gyökereket ~~Je.) ismemie kell a növények testének felépítését.elyeken. harmad.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp.m.---------... --:-..fá~. víz.{m~r..!~nyag_2k felvétele.ajban.illlill!la.-~r. _arp._z a gyökérrendszer.n..g2_t<h.t1lQ..=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}. l!lálna.§ . ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük.q.J:rpa. 3. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ. 1974). szállítása.Y_a.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.(QiQ". levegő és tápanyagtartalma.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el.fa.1. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill.j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9.Ökeret fej leszten ek.uJ.milq<.Qld alatti _rg:....~~_főgy§kéf!.drepd~Jky~~ ~~11J~ra.·---. a gyök~J:S:?.rE.9Q.. hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás.Aj. tápanyag-utánpótlás. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző.hajszálgyökerek.lálhat~!LO:. rendű oldalgyökerek fejlődnek. Vaxmak ~~~~~!l.?:K.g)<_.

sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos.alanytól függően . !la <l talajban kevés a_~i?. 3. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t.~~t. 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme . {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 . E 3 agyagos vályog 3J ábra. !986 nyomán). A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel. TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be. Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára. sárga homok !i?77. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<.1. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!.!~riileteken_a gyökérze. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).j yíztarta[ma. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza. vadkajszi.bb talajrétegekben helyezkedik el. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok.nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók.. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa..:gQ!lenség léphet fel.. a gyökere!< mélyebbre hatolnak.t a fel_~§. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9.5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el.1. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet.a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 ._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 . A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet.J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok. míg a szilva_2-4~C. (TAMÁSI. [glafhőmérséklet. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />.

29 4. Az_ első áprilistól július közepéig tart:.97 4.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.azódq_gy_öl. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését.~~~!:.22 2.<: _e.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete. A jó l~vegőgazdál~pdású laza. amelynek 67 . .25 4.11 4.a.53 5. Gyümölcsfák gyökér. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.mL~l~..38 6.2.86 5.~-~~~1-~ kajszi.._felü!~J~t hálóznak be.87 3. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.1. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il. Közös jellemzőjük.r_t. mint a föld feletti ágrendszer (3. rövideJ?b. táblázat. f!1int az erősen kötött taJ&QD-. 74 1.között van.6-2. mint a tápanyagban szegény talajokon.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően). 3. szilvaz.30 5.Qk~I~kzö­ me (3. ábra).Nyár. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t. szárazság idejénTgyak.. l.b!?.!!ió.89 (m) 3.32 5.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése ..1. 3.gy.J. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert.&.54 2. hogy fejlett főtengelyük van. hogy az M4 alanyú almafák 1._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg. l.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5.99 2.>t!:ll<!.­ k_gn a gyökerek nagy9. berkenye stb. homQM~tala..giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik.60 4.iJQ.~. A talaj tápanyagtartalma. táblázat). ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.1.io. évben (TAMÁSI.lhi. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel. k2. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb. de dúsabJ?.~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>. !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7. gesztenye.61 2.

Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek. (h) tővessző (tősarj).j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3. ábra). Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t.§_s.~§. ábra. birset._.laki1Jlat2lsi.. eze_l<.:-···· ··· 2. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke.~J~~tév!get­ nek.ratr~.~egetatíy-&!!.BY~nsíilyrn~gterewtésére. fest~~()­ dza. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből . 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük..J!!!!_ndJ. ábra).ális. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i . (g) gyökérsarj. 1éiVieS a fiige stb. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll. (c) mellékvezérvessző....sarjak .. E gyümölcstermő növényeknek főten. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző. 3.!Ját.l~Y~U~. a tör~§ nem a.a gyqkerek~n. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3. köszméteL mogyoró.l<. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el. azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns. (j) fattyúvessző.m:. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk.g~b1!~. . ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.2.. ··· · ······-····· . (d) oldalvezérvessző. a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5.el 68 .Qptjm. (e) termőgally.3.a törzs gyökér (a) fővezérvessző.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek.2. tQ.!E.niQ~f).

Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). ábra. (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek). (d) járulékos gyökérzet a 3. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally. (c) leterrnett termővessző. (b) termővessző (gyökérsarj eredetű). ábra. (e) járulékos gyökérzet 69 .3.(a) tővessző. 3. (c) cserjetörzs.4.

5. 3. de a rés~. ábra). hogy minél mag1lsaJ.na vázágrendszerének tartása.5. . (/) tőkocsány virággal és terméssel 3.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3.a kgro. Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3. raktározása..4. ábra.2.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa.víz ~s tá~anyagok"l>~állítág . ábra). a magasságát szabványok írják elő.újul meg minden évben (3. A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki.!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4.~~n h. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 . (c) tőrózsában álló levelek. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·. sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek. (e) meggyökeresedett indanövény. Feladata: .·. alapelv.asszimiliták szállítása.b. ábra).2. (b) gyökérzet. P. Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. Lágyszárúak. "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki.1. (d) inda.

!él- ' \ . A törzs mindig annak a fajnak. ábra._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból.§JÖrzsű fákat csak dió. az alkalmazotLalany. de más fajta is leheL(pL. a ráoltott nemesből.tJ. amely befelé a fatest. a fatestet pedig a háncsréteg.Lyiszg_~!<.. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk.1--+-.. fajtának a sajátosságát hordozza. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit. vagy kajszinál szilva tögs)..~~~~B!.!$. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~. színe. Vannak 71 . A korona és részei Korona. A törzs folyt~~sát képező ágrendszer.l!Rl:!. amely vastagszik.bé lszövet 3. 60-80 cm. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága.Q~Q&ia.Ls~ 1 nevezünk..~i! héj. ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba. A törzs keresztmetszetét a 3.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét. I.6. par.2.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium.~i .J..6._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.sQdik s a._.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.. ábrán szemléltetjük.2.fatest -r----. feladata a törzs belsejének védelme a külső~.I!~~zá~2_k.l~het alakítani.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését. a fajta. Legbelül található a bélszöyet.. sőt fajtánként változhat. katlan koronaforma). míg aK92:eJ2.-.. Am. 150 cm felett.gY~. 100-120 cm. 3. repedezeHsége gyümölcsfajonként._~örtén~l közben oltott fajta. amelyet körülvesz a fatest. sövények. amelyből kialakították.Ai!!k. a fa kora.!Z_ ö.Lnk Yl!gy_~z~m.k.<J§_ságába oltt.á.s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y.

s.virágrügy (barkarügy) .S.~*--~~kul~a. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill.:k_kj. ameJl.2. táblázat alapján csoportosíthatunk.olyan gyümölcsfajok (dió. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az. vagy technikai behatás éri a fát.1. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy . táblázat. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. A gyümölcstermő növé_.X.{pu~ek szlntén hajtásrügyek. Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy."(j:_ l ._~grulé.get (3. s a hajtásokon levelek és k_ii. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek.~lllnk•.!_ö_p. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>. El vétve előfordul. Belőlük kialakult hajtást g)!.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~. amelyek a következő évben termést hoznak. amelyet a 3.2. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 .~r_ülések hely~n keletkeznek. amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.5::!!. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása. ez_~x:! ezet!:"l!Lt. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.i:h'i<l kéreg.~. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek.:tl(!velek QÓ!!l!MQ. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl.~l_!l!.e_!!t lef!t~.) differenciálódhatnak. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük. Rügy.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.:_?~_zjiJ~rack. meggy. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.5 m.ITáblázat).~/Lrüggyéválna!<. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k.. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let.vegyesrügy Hajtór. almatermésűek.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk.t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén. málna stb..QkgrsgrJills. 3. szelídgesztenye). amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik.b. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket.rzpk nevezzük.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k. . Málna.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY.r:!i.:tE:a.

(c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 .gyek mérete rendszerint kiseb_b. ábra). szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró. b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban. alakjuk megnyúlt. 7. Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk.yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. 7. ábra. táblázat._rpint a termőrügyeké.3.3.. míg a veg. A hajtást}_i. A a 3. (b) virágzás idején. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet.

~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter).On 2--::1 virág.termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki. aJöb_bitmellékrügynek.fujonk_~_l!~ változó időben .~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P...:.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~. 2 3 4 5 3.csomónak vagy nódusznak hiv] ak. ábra).kezdődik..~. ~~! (~u_gusztus. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_.::~L~Sl~op?!!~. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet.9IU.!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök. július l!ón~p~!<bll:I! .~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok.!~:. szep!em~e.jónius..-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: .2!&alán. A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}. és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart. ezt végálló rügynek ne. ábra.§.. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként.!.. A hajtásrügyek állhatnak magánosan. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P.?:-}. dalon a termőrügye_!s_.r) llajtásnöy~kedé.~~}lv~l termőr~~~J3.. A hajtásoknak azt a részét.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda). ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s.?akszt<_- __ 74 .. Igen rövid ízközűek. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q..rügy~s~2!!.~z oszlOQQ..ajtás. Ilyen vegyes riigy_Q§QP.. ahol a levelek találhatók. hogy a Je~elek csomóba álln_ak .üúlius_kgzepeitft~f!1•..!~! <?.(yir~g[li_gy~k} található~·c._y_ezzük.a....r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét.. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is. (2) magános virágrügyek. de egy rügyalapon több rügy iL~pződh.~t.8. Két CS. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat.8.:~JS.. illetve a h~S.J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző.s.alálha.~. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- .K.. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük.

esetleg alternáló fákon fordul elő. a vázágak ei_~~. megfásodo tt. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző. l CJ25I}~~~l . A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek.~..§. A hajtásokon tafilllató leveTék J.1~tárt vonp.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ.. Növekedési vesszők. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~.~2 @..e. A hajtások kezdetben lágy állományúak.~~~~hez_l.hili~Ieefia­ . málnának. a levélnyél hossza..J. ugyanak. színe. szedemek. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű . a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká.Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§.~g_ítj~.L~~-. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.. tr~xázás. be- rűtlen é..(~i. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h. nyugalmi állapotban lévő.. alakja. szamócának. csonthéjas oknak.. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§.til!001~ILZ..~Ő (3.Y~-~~~é)yé.. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző.k.Almánál egy-egy gy_QJE. a levelek által felvett szén-dioxid. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg.~ Igy alakul át (ll~y-~1~.Qlp!~li~ kif~j}§.J!!~ny_be!egségek gyors m.I. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_.Qi~J. !993).i2~~é.~:mt~~-~~~!PP<?.A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn.lL.h~aftások) kihajtanak..~P.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó.. A levél nagysága..1l. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő. hill!. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza.korkörté~~Lf~.i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá. tengely) ~n()y~k.~~.k_. Ezt használják fel a termesztők.)zponti. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k.~et és tápanyago kat is képesek felvenni.ár9dil<:. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db.. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ. J. 2. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át. s m[..metszés. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja.i. E.A talajból felvett tápoldatok.L4:::-Jl.xgés~tfolytaJ­ ja. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet. -. ~_hil.!I'~t:!~. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra.!Q_~r~!g~~§.és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos. I}Jő_vezérv!!_S§.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E. Ilyenkor a csúcsrügy. A levelek nemcsak asszimilálni k.~t. Különösen ~.-~.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js._e_!t~ajt_á.@ fü_ggően ez a sz~I]l.!~.ölcs _!l.Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe.ll1nls..§. fogazottsága. gesztenyén ek.~§~_l<:.eg~zül!!~. szükséges.g~_yj.?jpif!. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~. . A vessző lomblevél nélküli. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek.!~s~gyen. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y .!. bodzának.!.

!-~!P.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ. hogy ~. szilva) értékes termőrészei.. Gyökérsarjak.~L Cseresznye. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt .és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~.k. csúcsán rendszerint vegyesrügy.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. meggyl ~~ k~~i é~-~. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni.. f' Hosszú termővessző.!§_~. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t. 1-20 cm hosszúságú szárképlet. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak.tef1!!9@gyek. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt.5-2. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack.mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. . s a növekedési pontok. Termőnyárs..----------------------. Néhány alma. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző.álható. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ.. Ez több éven keresztül megismétlődhet. a111i -~ "továbbnövekedést. . kajszi. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t.~lő. K1'ax.~Jz~ti~. hármasával). Ilyének fordufnaFeTo.. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~.l::~.. . oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók.t~l~l~!2.~~~ rö.et.m:~uzi~~. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_. ---------··-A·--------. 2.á~jellem~ő ter:nőrésze.~t és ismét csúcsrügyben zárul.. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat. a szedemél. . Sima termőnyárs. *Rövid termővesszők parda. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található... hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás. 5-20 cm hosszú.f§i!c. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani.t!~lhq._____ - ~"-·- Min4!<:~...· · Tővessző. IsQ~.az ősZioaracK"riál. az évenkénti me_gújulást_§. Ha.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 .Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik.. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs)._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak. 5 cm hosszúságú. illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek).. termőrügy) megtalálható. meggy. meggy)...~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok.flli!._~~!l t<. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja. amelyek elérhetik a ""· -------·H ________.~bl~n<?v~Isedéss. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus. ~jó ~~~l!. Termővesszők. de a málnánál..~Jq:. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs.}Jl!!?::E. 1.._ ______ . amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy. csúcsán vegyesrügy. cseresznye.--------.. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ..

gz_ ízesül.~hl?_~~§§.9. (e) vessző 77 . főleg)l.rüKJleiQől fejlődött .!!i!~J>rü.tYe._mag_~QQSan elhelye.s. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy).riigy_@!n~JÖviQ. t~_!!llŐg!lJly!?.ke~§.a vesszők csú~§CÍ.haitfÍs..z.Lvalq~zíq:Ybb. ..gyek. egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók.agságig~..Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!. ábra). (b) hajtásrügy. .Jdalán _s_zó. (e 1) dárda..o.17.§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t.9.~Q. ~!ll!:Í.. sima termőnyárs. ~Jennőrügy). ábra.i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény). Fejlődésük. . (d) sima termőnyárs.a veS'§?:_§~.rt á_l!ás_ban.hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda.. középhoss zú és hosszú termővessző). elhelyezke désük: .lL~~~-!art_~l~rii}. (a) termőrügy 3. mivel a_~ok oldalsó vagy (3.~.411~~~dt_!~!I!l.

.!l!Q:J::g~gQflflUJ. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·.IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően).rövid term(ir_é.~ ~~_vi~-~rm.\L~ossz_lonct. középhosszú és hosszú vessző). _y.gy~köii.~!!_g:Qp.Js~~§.--------. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 ..a yirágot (magános nagy virág).8. ábra). . a másik a végentermő t!. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda.z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl.YE~~í. remnek.{gr.?.s-. Körte . ~gjo~l:J-~!<-~.ibl>~-~ rövi9_.!~:~ na&l. nasik) gxakr~~~!!...!<:. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3.~l_ig~n.ársak. . t~lig.!_ermővesszők.!:it~~~!l.~~i_ój_~fá­ kQ.s!. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: . 7. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira. ábra).fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl.-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db)..C!:.Y.vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek. mint az almánál. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!.___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml. a termőnyársak.~_k.ezE.a vesszők f.ZJ!..~~~s~ő~i:)I}. aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők. Csak az almára. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3.*l annak végén ho_~.a~2_szlOQ<?.lgyjg_{)§~l>!2..§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:.~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~. Vilmos körte.a vesszők vastagsága változó.. . .!l.§_~~k~!l· .pus.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs . a termő!!Y.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt. Kajszi. amiko~.----------.:~akoriak a hiányos termővesszők. csonthéjasok termőnyársa. -------.----------------.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető. ------· .:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők.. sima termőnyárs. szilva L~~-~s>I.

az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. ábra. (c) termőnyárs.1 O.~~-t:r!1l~_(l v~~s.í.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 .z. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek. Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm).~~~t~gs_~g~~f~.tis~ ~~ ri.70::5. Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy). Dió }eQ:Ílőy~ss.10. Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek. újabb bokrétás nyársat fejlesztve.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. (b) hajtásrügy. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább. (e) vessző. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ.-b a -e -a 2 3. ábra). (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek. (d) bokrétás termőnyárs.r:mfu.~9~.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi.!~ ré! t~. ReQ_J.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

forgalmazni. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. fajták minősített vetőmagját.A szaporításra engedélyezett szőlő. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. a certifikáltat kék. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni. vagy ideiglenesen szaporításra.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér. törvény biztosítja. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával. A. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. termékeket narancsszínű címkével látja el. az oltvány az adott fajta. szaporítóanyagát. illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. C. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). Előírja.. feldolgozásukat. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. 89 . Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. ültetési anyagot előállítani. csomagolásáról és jelöléséről. hogy a végtermék. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként.4. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. a C. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. 4.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. évi CXXXI. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. majd igazolja. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott .

és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. és oltóvessző törzsültetvény. A csemetetermesztés a magiskolában.5. oktatási intézmények tartják fenn. dugványcsemete. oltóvesszőt. dugványiskola. iskolázott csemete szemzett alany. egyéves oltvány (suháng és koronás). bujtvány anyatelep. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. 4. kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. kétéves tábla magcsemete. dugványt kell előállítani. táblázat). bujtvány. szemzőhajtást. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. megfelelő 4. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. A magcsemetéket teljes egészében. vagyis alanyvetőmagot.2. szemzőhajtás. áru alany vetőmag. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. illetve törzsültetvényekkel. táblázat. ezért mind a vásárolt. részben kutatóintézetek. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók. amely törzsültetvénynek minősül. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. 2. előírások betartására. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. 1996). ezeket nagyobb faiskolák. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. de zárolhatja is a faiskolát.

vagyis csemetéjük ültetési anyag. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. mogyoró) közvetlenül. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola. amelyeket az ún. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 . nemesből. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. 2. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. az oltás. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. 3. a végtermék. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. esetleg közbeoltott fajtából áll. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban. egészségi állapot) megfelel. gyümölcsösök telepítésére szolgál. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. kijelölt fáról. Az európai faiskolai forgalomban C.a dugvány. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. A. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. kijelölt fáról. Kivételes esetben engedélyezik az ún. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. A 1996. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. 28) FM rendelet a 88/1997. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. az oltvány alanyból. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere. szemzéssel szaporítják. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. évi CXXXI. illetve a módosítására kiadott 4511998. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. (VI. (XI.

ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. egészségi állapot) megfelel. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4. 92 . honosítása fajta.. kiemelhozam és minőségi tulajdonságok.2.fen. A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni.új fajták nemesítése.. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő... A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. ábra.

A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. Az ivartalan szaporítási módo!.3. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás). Az ilyen kijelölt fákról. amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal.7lak két nagy csoportja van. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják.C.6. ábra. az 4. ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. dugványozás. (alanyra) növesztenek rá oltással. 4. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre. Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. indanövény). ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn.A. kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. állományról C. különösen a csonthéjasoknál. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását.. sarj. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették.

Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás.éljenek tovább.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. A gömbkoronájú. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. majd összeforrva többkomponensű növényként. . ezek közül a fontosabbak a következők. . amelynek eredménye a meglevő 94 . Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. . amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek. . az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. hogy összeillesztve.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. azoknál a fajtáknál.rek képződése. . így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. annál sokoldalúbb a használata. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg. A szárdugványoknak (hajtás. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás.oltványként. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy).

A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. ábra. ismert tu lajdonságú.A vírusos betegségek kimutatásánál. Így pl.vagy koronarészeket. Valószínű. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 .1. tennészetesen fajonként változó arányokban. hogy az ipari célú. ültetvény fajtájának megváltozása. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. Egy fajtából álló.7. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. Csemeteneve lés 4. tennő fákra. megtartva az eredeti fajtát is. . ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. . 4. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat. 7. Franciaországban. s így az új hibridek kiértékelését. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá.fák. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak. . a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál.4. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent.

Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. 4. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. egyenes. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. a ribiszke. Így szaporítják az alma. A sorok iránya É-D-i legyen. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. elágazásmentes gyökérnyakú.7. A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják. amelyek egymást jól termékenyí tik. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. A tőtávolság 25--40 cm.2. ami felbecsülhetetlen érték. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. ritkábban előfordul. a korszerűen gépesített. 96 . mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. de még nem fásodtak meg.nos magoncalanyokat igényelnek. amely a bakhátak készítéséhez elegendő. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart.és a birsalanyokat. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be. mint alanycsemetének az értéke is ismert. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj.5 m. de egyes csonthéjas alanyklónok. kiváló csemeteminőséget.9-1 . de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges.

Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. vértetü. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. rövid csemeték aránya. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. és még akkor sem pihentetik. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. az időjárás. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket.) lepjék el azokat. ha csökken a hozamuk.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. ősszel 97 . hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. Ha gyökérzetük még nem elég erős. a letenneléssel várni lehet tavaszig. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. ezért korábbari úgy tartották. pajzstetü stb. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. ábra. 5. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. vékony.

és fásdugványozással. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. 4. vesszőik könnyebben meggyökeresednek. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. Brompton) és a füge. munkái is kevésbé gépesíthetők. amely a technika fejlődése (ködpermetezés.6.7. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak.3. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. ábra. hogy minden darabon egy hajtás maradjon.3-0.6. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. az utóbbit úgy daraboljuk fel. Azoknál a növényeknél használható. A törzsma- 98 . Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet. Sugaras bujtás (HROTKÓ. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. ábra). A 3 m körüli sortávolság. Ilyenek pl. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. mint a hajtások. Sugaras vagy kínai bujtás.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. vagy mindkét rész meggyökeresedik. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. 4. míg az alma.8 m. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti.

árnyékos helyen. Fásdugványozás. védett. Minden évben tarvágást alkalmaznak. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke. szi lva.3 db egyszerű dugvány is készíthető. SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft.gasság a 80.január hónapban végzik. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani.21 °C) kell.80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk. am i a vessző mi4. A rövid. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő. 70. ábra. nem teljesen érett. a tőtávolság 30-40 cm.100 cm-t ne haladja meg. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő .60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. myrobalán. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. birsnél. A kész fásdugványokat . A fásdugványok ho sza 15. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C). A dugványokat szedés után azonnal. egy bokorról 15. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. de más növényfajták esetében is 99 .iggően 25. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. 7. l evegős anyagba.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. A fűrészpor mint verm e l ő anyag. preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni.30 cm.25 db. Egy fej lett vesszőből 2. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. birs). fajtákná l ad jó eredményt.

A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C). könnyen felmelegedő.jobb a talaj nál. A fásdugványozás folyamata és mtsai. tavasszal viszont csak akkor.8. ábra. levegős. !992) 100 . Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól. A dugványiskolának a laza. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. g h (CZÁKA 4. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak.

A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. ezen belül a sortávolság 20 cm. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. A sorok ágyásokba is rendezhetők. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. van közöttük olyan is. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. mint a fásdugványok. 200 l. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. Iül . a tőtávolság 5-l O cm.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. lombtalan. s egészségesebb a lombozat. erősebb a hajtásnövekedés. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk.04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. elágazásmentes legyen. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak. . . A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. 200 l). a dugványozás könnyebb. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. A hajtásdugvány leveles. Alapvető. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: .alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. A takarás megőrzi a talajnedvességet. . A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. CsrKÓS és HROTKÓ. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. viszont érzékenyebbek. Lehet 0. több típus van nálunk forgalomban. beérett. A későn kihajtó fajokat. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. A kísérletek azt mutatták. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. A Plantlift teljesítménye pl. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat.

. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk. (c) állandó szaporítóberendezésben. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. ---. A sebzés. sajmeggy. tapasztalatokra vagyunk utalva. myrobalan) általában 2 g/kg.edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják.. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk. a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják.9.. A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön. tőzegcserépben (HROTKÓ. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs. 1974). a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe. !995) 102 . a nehezebben gyökeresedöknél (pl.. Nagyobb sebzést is okozhatunk. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". A dugványokat általában késsel vágják meg úgy.. fóliaalagutakat. majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után.. ábra. szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. A jól gyökeresedő fajoknál (pl. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani..

és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK. több gyökér marad vissza a talajban. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. így a következő 103 . így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. és 0. A kiemeit ágyásoknak. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb.4. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. Minél sű­ rübben ültetünk. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. 7 . 4.7x0. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. Ez az edzés 1-2 hétig tart. asztaloknak több előnye is van. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. felhős időszak ad jelentőséget. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. 1989).A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. másrészt jobb a közeg levegőzése. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja.és 50 cm tőtávolságra telepítjük.

A szaporítás ehhez igazodik. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek. 4. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. 60-70 OOO darabra.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. amelynek alapfeltétele.és tőtávolságra telepítjük egyenként. Egy málnatő. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. Ha szívleveleik tönkremennek.fajtától ftiggően. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. párosan vagy hármasával augusztus elején. műtrágyával és boronáljuk el.5. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. a palánták életképtelenek lesznek.és tőtávolságra. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június.évente 15-20 db sarjat ad. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. Érkezés után a csomagot szellős. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. Így felüdülnek. árnyas helyen bontsuk ki. hogy kb. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be.7. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz.vagy kétéves termesztési mód. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. évben indul meg. és vízzel permetezzük meg. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. mint az évelőké. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. Azt kell elérni. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. mint amennyire szükség volna. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. a negyedik évben a hozam csökken. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll.

A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. Igen fontos. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. előnye. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. 4. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. amit végül az alvószemzés zár. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. időtartama egy vagy két év. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. mivel törzsmagassága. Az így előkészített palántákat lazán. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor.8. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. ez teszi lehetővé. csak a szívlevelek maradnak meg. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. egy évig tart. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. differenciálódott virágrügyet takarnak. Bizonyos koronaformák (sövények. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten.1. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. A suhángon nincsenek elágazások. 105 . Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés.8. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. 4. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb.

Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen.1 O. Cerasus. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. utóbbiak közvetlen kártételükkel. A talajban károsító fonálférgek. ábra). a hajtások rövidszártagúságában. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI.és mikroelemekben való elszegényedésében. a különböző talajgombák (Rosellinia. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. A közbeoltott. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. s különösen a vírusok.) Fragaria. rossz szemzési eredményekben. ca. kórokozókban keresték az egyes kutatók. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. 1992). Armeniaca. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. a lombozat sárgulásában. a hajszálgyökerek hiányában. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük. Humulus. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. ábra. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok. ahol a te4.Azt a megoldást. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. korai színeződésében és hullásában. Lyco106 . Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. elágazódásában. korai újratelepítés. rozettásodásában. A faiskola területén a gyakori. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. Beta. Cucumis. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. Grossularia. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák.10. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. SRD) kezdték nevezni.

Bizonyos fajoknál (őszibarack. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. korán lekerüljön a területről. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. Persica. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. !974). kiegészítve 107 . s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. Az oltványnevelés általában kétéves. Daucus. 1978). mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. Ez az oka annak. kötözni. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket.és dugványcsemetéket telepítenek. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. Cannabis. hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás.8. Pyrus. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. Nicotiana. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. Pastinaca. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. Helianthus. hogy jó gyomirtó hatású legyen. s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. Ruhus. Ribes. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. Medicago. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. Ez fajonként változó.persicon. esetleg öntözéssel védekezzünk. Pisum. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. jó vízgazdálkodással. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. Phaseolus. 4. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. bujtvány. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Prunus. Maius.2. Kiderült. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan.

nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott. ami abból adódik. ami részben a száraz.12.13. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések.l. ábra. másrészt kevesebb a vadaJási igény. év alanynevelés és szemzés éve 2. mint a T-szemzésnél (4. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják. mint a T-szemzésnél. és jobb az oltványok törzsminősége (4. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg. ábra). hogy 108 . s magasabban az alany "héja könnyen leragad".11. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában. 1995) azzal. öntözetlen körülményekkel magyarázható. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. ábra).

A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. g) a megvágott alany oldalnézetben. HOWARD. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki._l. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . 1995) a) az alsó vágás az alanyon. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm. 1962. 4. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben.13.. d) a megvágott alany elölnézetben. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. ábra. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS. A chip-szemzés (HROTKÓ. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. ábra. 1987).12. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg.

110 . A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. A későn. Az alany növekedésszabályozó hatásának. ha a kötözést alulról kezdték. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. Az alany törzsén. kajszi-. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg.26 és MM. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. A magas szemzésnek további előnye. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. ami azt igazolja. de korán sem szabad vadaini. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. Szigetcsépen az M. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál. Magoncalanyoknál viszont. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. hideg. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. Mennél magasabban szemzünk. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték. A vadalással addig ne késlekedjünk. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. 1974). a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. magasságú alanycsemete. hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. nehéz talaj). rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. és biztonságosan kihajt. ökológiai tűrőképességének (fagy. valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. A beszúradásra érzékenyebb (pl. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára.

kézzel kitörik. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek.közepes törzsű (kt): 100-120 cm. Ha addig nem kezdődött volna. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában.magas törzsű (mt): 150 cm felett. Jonathan. Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. Jonagold) általában jól koronásodnak.bokorfa (b): 30-50 cm. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük. mint a hosszabbak. . vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. Golden Delicious. Ebből az következik. Elstar.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. mindaddig végezni kell.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. . . intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek. Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. július elején végezhető. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. Egyes alma. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. akkor jelentősen meg lelll . A képződő olda/hajtásokat. A koronába csípés június végén. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. mie/őtt megfásodnának. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. 1980). Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange.

5. 1997. elágazód ik.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. hogy a törzsmagasság felett 5. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. táblázat). Három-négy permetezéssel akár l 0. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4. de minél később végezzük. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös.4. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. 1996. s ha megerősödik. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. és az oldalelágazások mereven elállnak. Mivel az őszibarack vesszője törékeny. nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i.14. Amint a korona magasságában lé11 2 . beárnyékolhatja az alsó hajtásokat.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t. ábra. ábra. esetleg e l is ágazódtak. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését.15. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok.

1999) Faj. 4. nehogy megfertőződje­ nek. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona.5-0.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő.5-0. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük.2% x3-4 0. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet. de kétéves kultúra lévén.2% x3-4 0.4-0.5.3-0.3% x3-4 0. Ehhez. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk. ezt az oltásnál figyelembe kell venni. MAGYAR és tsai. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba.3-0.8.3. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0. ezen a koronaalakítással segíteni kell. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel. tőzeg.4% x3 0.4% x3-4 0.2% x3-4 0.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0.2% x3 0. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng.4.6% x4 0. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. egyszerübb teleltető ver113 . Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától.. 1998. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai. Nyirkos közegben (fűrészpor. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani.6% x4 0.. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk.2-0. táblázat.

.. . ·:.··• ! . · ..·:····:"-: . ·••·· .• ':...:··:.··:-· .•. ·... ~ . ••••~.. •... ~-·:· r. .. .-·:·". ·.. •....•:. 4. • r• ·:.·.tavasz l... .. .. :o~..·. ·•· ·....•• •'. év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r ..·... •• -.. · •· ....:: . 1....· •. ·:·· . : . Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 . : :··: ·:.·· ...-: ...• :•t ·• ...16....·:.. · · ..• •. év nyár 2.·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés ...• ~ . •··• .. . . ....·. ábra.·:<~ . ~ · . .:· ...

A kötözésta szemzéshez hasonlóan. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra.5 alatt van. 98% relativ páratartalmon tartjuk. ami nem ritkán 80-90% felett van. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. pincék is jók. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . l mm vastag.25 cm hosszú. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban . de fe lül kezdik. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. 6. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. megközelítik a kézi oltás eredményét. mint az oltóvesszőket.8 mm széles és 20.mek. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. oc o c 4. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen.17. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. bontsuk szét a kötegeket. Mint a fás növényeket általában. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . A sza lag ideális méretei: O. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. ábra.

Egyes. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni. mert a növények gyökerei már károsodhatnak. de egyéb föld feletti részeik. valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak. Mielőtt ez bekövetkezne. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. de a rügyek ne hajtsanak ki. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. hogy az oltványí ne sértsük meg. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. mert leveleik. hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez.4. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. A nevelés lényege az. ezek közül általában több kihajt. csak a legerősebb. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). a kitermelést be kell szüntetni. A kiszedéstaddig lehet végezni. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. A kitermelés kezdetét részben biológiai. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is. 4. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. amíg a szükséges magasságot el nem érték. bevágódik az oltvány héjkérgébe. 1985). Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. kiszáradnak. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan.8. ha az alá süllyed. Arra kell törekedni. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van.

- 4. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR.tudja pótolni. ábra). A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 . a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. D szeptember 30. Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN. a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet.------. kajszi . D október 10. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS. Gyakran alkalmazo tt megoldás. 1986). megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit.------. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van.------. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. őszibarack . mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt . s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. lombhullás D zeptember 15.------. ábra. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni.------. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk . % 20-. 18. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható.-----.---. A téli tárolás során érzékeny.------.FRITIS. hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. tömeg. 1977). 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell. Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. 18. az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel.

nem m egfe l elő e zközzel végzett.19.vagy verme l őgépek. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. burgonyaprizmázó.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása.5. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. át nem gondo lt. amelyek árkot készítenek. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. ábra. A felületes . Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó. csemeténél 2/3-áig érjen. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus. hanem a tábla szélén dolgoznak. 4.4. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni .8. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. így a kitermelés itt kezdődik.

20. % eredési. 1983) 119 . ábra. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom.4. ábra.2 1.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY.

A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. 4-6 db).+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. 45 cm hosszú oldalhajtás található. A téli vennelőt be kell keríteni. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. s elfogadható az oltványok eredése. s mindegyik telepítése eredményes lehet. 4.9. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. Az álló. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. 7-9 db. rajta másodrendű hajtások képződnek. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. Egy hazai kísérletben (4. az így tárolt oltványok roszszul erednek. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket.21. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . csírázás). ahol a szükséges O. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. A venndési módok közütlegjob b a döntött. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása. nehogy nyúlkár érje. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. terített vermelés. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. ha megfelelően kezeljük. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés.lenesével.

táblázat. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. legalább (cm) 20 30 20 10 121 . spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. 1987).kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. A különbségek persze nem nagyok. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. 6. Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük.

sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. termőnyársakat. erre a telepítést követő. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. felső harmadában azonban egyéves. a kettő előnyeit egyesítve magában. Az igen erős növekedési erélyű. az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. mint az egyéves oltványt. A fa törzsének fel122 . mert a faiskolában kinevelt. ezért nagyon fontos. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. a gyökérzet legyen arányban a koronával. 6. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. jól elágazódott oltványhoz. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. Törzse alul kétéves.4. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő. azzal a különbséggel. a legnagyobb hátrányuk az. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. a vesszők pedig egyévesek. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. s ugyanúgy nevelik még egy évig. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett. juvenilitásuk fokozódik. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. dárdákat is nevelhetnek. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. amelyre az ültetvényben szükség van. koronája hasonló az egyéves.

A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. a Goldel Deliciaus klónok. ép. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. mint az egyéves oltvány. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. noha minőségben. kezelést kíván. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. öntözés során erre tekintettel kell lenni.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. 1987). A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. igen korán terrnőre fordulnak. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. Minél magasabban szemzünk. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. Ilyenek a Jonaihan klónok. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik.és kétéves oltványak között. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. sőt némely fajtánállecsüngőek. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. Sokkal gondosabb ápolást. ha a szemzést a talajszintben végezték. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. ezért a telepítést követően az ápolás. hogy az a koronát jól megtartsa. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. s op- 123 . Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. különösen akkor. a Jonagold és az Elstar. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. beérett csúcsrügyel. amely később az oltvány törzse lesz. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot.

viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. célszerű ezért úgy vásárolni. nyelves párosítás vagy lapozás. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. kecskeláb oltás. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. de hátrányuk. A kész oltványt paraffinoz- 124 . Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. Suháng. az oltvány pedig egyéves. mint a koronás oltványok. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. de ha mód van rá. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. elágazás nélküli oltvány. a tengely dominanciája megmarad. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. Félkész oltványok. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. amelyek olcsóbbak. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. dárdák képző­ désének esélye. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. hogy a visszacsípés alatti. Egyéves. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak.

Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. amit érdemes is kihasználni. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. szemre metszik. A kalluszosodásra jó hatással van. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. Konténeres oltványok. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. Erre az intenzív vastagodás időszakában. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. Ez a legkésőbbi időszak arra is. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. amelyeket pótlásra. s az oltvány jól fejlett. fólia alatti gyorsított nevelése. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. amikor már eldönthető. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. amelyeknél szabadföldön nevelt. dús gyökérzettel rendelkezzen. Előnye. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. 125 . hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. hogy erősítőiskolában. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás.zák. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. általában június végén kerülhet sor. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. el kell távolítani. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. azzal a kűlönbséggel. Németországban és Hollandiában gyakori. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk.

ez a jelenség a bazitónia. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. CRABBÉ. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. 1985.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. 1981. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal.5. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5.és máig érvényes . Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége. 1998). hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül. Éppen ezért elkerülhetetlen. kép). Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője. Vegetatív 5. de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ. 1939. cit. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. A klasszikus.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg. 29. BUBÁN.. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. Termesztett fás növényeink felépítését több. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31.1. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. 1964. CooK et al.1. 1998). 1998). cit. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat.1. mind a bazitónia fiziológiailag . A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása. Mind az akrotónia.. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. BUBÁN. a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. 1967. éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. Gyakori. 1998). cit. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. és 40%-os arány126 .

megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. kép). A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. Idetartozó olaszországi információ.. paradormant. vagy a másodrendű hajtások megjelenését.oszlik meg (2.a virágképződés elsődleges helyeként ismert. A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. 1998). Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. 1998). A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al. hogy az őszibarack hajtás. hogy a növekedési erély több rügy között . További értelmezési lehetőség. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi.a mélynyugalomhoz csak hasonló. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. áprilisban ívelte le.csúcsrügyek száma is (GIESBERGER. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink.ban hajtottak ki. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. BRUNNER. sylleptikus hajtások (3. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. Abban az esetben.éppen a hajtáscsúcs közelében.. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa. amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét. 36 és 59% volt.tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . az akratónia kevésbé érvényesül.akadályozza meg az oldalszervképzödést. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. amely. pl. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. cytokinin) kezeléssel. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. kép). Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart. ha a vesszőket csak tavasszal. cit.állapotban vannak. amikor vegyszeres (pl. A csúcsdominancia. az akratóniával teljes ellentétben. 1995). cit. ami már akrotóniát tükröz. 1997). hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek. Éppen ezért. és ezzel természetesen csökken.. Azaz: a mérsékelten erős. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún.. szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al. DENNIS. illetve tápanyag vonzó centrum. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. 1979) szerint úgy magyarázható. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. Ennek közvetlen-és hasznos. 1995. 1972. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. CooK et al.

előző fejezetrész). termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek.2.1. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. Az almafajták LESPINASSE (1980. cit. pl. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű. metszés ellenére is. vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. cit. illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. hogy a termőnyársak. a rügyek nem hajtanak ki. A mikroszaporításból származó. mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. BUBÁN. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. nagyon valószínű. Ezzel együtt. a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. akrotónia vagy bazitónia). 'Starkrimson'). pl. éves rész alapi. 'Akane'. 'Golden Delicious'.a növekedési erély. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 . 'Red Rome van Weil'.jellemzi. kép). Az akrotónia általában a gyümölcsfák. USA). A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . 5.zónája inaktív marad. Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. rövidebb. kép).fajtától függően hosszabb. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. mint standard. amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk. a túlerős akrotónia . 1972. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. 1989). 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl. FAUST. egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. dárdák megjelenése a 2. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak.felkopaszadás.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm. A normál növekedési típusú (standard. vagy kevesebb is. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. 'Gloster' (1. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti.ízközű hajtások képződnek. pl. dárdák. kép). 1989). tehát nincs felkopaszadás (5. az elágazódási szög. valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. éves rész alapi zónájára is érvényes.és rövidebb . a 2. Az ízközhosszúság és a fák mérete.

1.5 magasság 3. Amikor egy függőleges (v. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek. 129 .1.3 mm.0 7. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5.mutatószám az ágszög (elágazódási szög). táblázat. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok.1.2 1. 5. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható.5.· zódási tulajdonságai. "kiterjesztett" ágszög. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz.) Törpe Igen törpe 20. fájuk törékeny. Az ízközhosszúság túlzott. 1999). illetve igen törpe klónéhoz. 1989). A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . ág. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő.4 és 20.gally.0 2. A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és. Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát. Normál (Golden D.9. ami átlagosan kevesebb. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. 5.0 nemesítés i programból származó törpe. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. Egyetlen. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb. minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége.és gyakran használt.az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA. táblázat).4 1. 1988.a jelzett határérték alá. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége). pl. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. illetve a korona tengely közötti szög (az ún.7 2. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. a praktikusan kis koronaméret. cit. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb.által bezárt szög értendő. FAUST. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. táblázat). Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST.2. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. kép). mint 4 cm volt.4 1. ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5.

a 5.3 ± 7. táblázat. ábra 130 . A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik.2 ± 8.6 ± 13.0 60.8 60.3 ± 19. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent.7 80.1.2. de nehezen mérhető. normál (St l) Standard-2.1 51.7 55. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO.6 40. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47.EXTA ~.0± 12. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.1 59.5 ± 10.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ. 1999) telmezhetők. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index. Például.2 ± 13.2 80.1. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.6 ± 11.6 ± 11. és mint fentebb már utaltunk rá.8 45. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.3 ± 18.9 "Kiterjesztett" ágszög 10. -v 5. mert a gyökémöv ekedés. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek.6 59.3 80. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától..0 ± 15.4 ± 9.8 ± 6.3 ± 14. de ha mégis. ábra. mint azok hosszúságától függ.0 45. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak.

illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk).2.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll.különösen akkor. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. 5.még mindig a rügyek belsejében.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén.66 kg/m volt (FORSHEY. A málna félcserje. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. Később. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés. BUBÁN. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy. de .legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul.43. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves.iggően. meghatározott körülményektől ft. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. cit. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag. A szamóca évelő. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak. A növekedési jellemzőkhöz tartozik. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. 1998). ill. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg. ezek az elágazádások. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége. de folyamatos marad. 1991.a következő évi termővesszők -jelennek meg. 131 . A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. mert . Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért.vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. lágy szárú növény. 0. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg. majd ugyanitt levelek is megjelennek.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész.

2. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken. Régen ismert viszont. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik. a felkopaszodás elkerülhetetlen. Pl. vagy tél vége is. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. de a termőnyársak sem hosszabbak. hanem a termőbogo­ kon képződik. s ez lehet október. rövid termő részek. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. Ez utóbbi helyen képződött dárdák. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. illetve a bennük lévő magvak száma. 1998). majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása.fejlettsége által meghatározott. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. A dárdát rövid ízközök jellemzik. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. éves koronarészek oldalrügyeiből. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök.és természetes módon. egy jellegzetes megvastagodás. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. pl. A csúcsrügyben.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg. mint a dárdák csúcsrügyeiben. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak . a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak.a fák kezeléséből eredő . A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. amelyen kettes. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. mint 15 cm. ahol a gyümölcskocsány ízesül.1. mint l O cm. 132 . amikor ez túlzott mértékű. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza). termőbog alakul ki. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. az ún. vagy hármas (hajtás. A termést hozó dárda csúcsi részén. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal.5. teljes hosszúsága kevesebb. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás.megfelelő feltételek mellett. Mégis.

A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. 1986. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém.2.fajtától és termesztőhelytől fiiggően. Ezzel magyarázható másik tapasztalat.1. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között.az 5. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS.potenciális termőrész-alakul ki. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. 1979). A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. 133 . a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. de érdekes adalék. hidegebb országok területén július végén. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. Romániában június végén van. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. akár azonos nóduszon is. P..azokat a hajtásképleteket.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. de Magyarországon már október végére. augusztus elején figyelhető meg. a meggynél Lengyelországban július ban. személyes közlés ). mert pl. január és 1988.június második fele és augusztus első fele között. július elején van. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. fejezetrészben írtuk le. amelyeken a virágrügyek képződnek. illetve október vége. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. Például. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. pl. vagy akár 2 hónappal később történik. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. A kőrtefákon a virágképződés. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. mint szeptember vége. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. Spanyolországban. illetve közepén. augusztus elején van.

az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. 1994). de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. legalább 2-4 hetes periódust jelent. a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely.még azonos hajtásképletre.Meg kell jegyeznünk.2. dárdákra is érvényesen . A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN. nőség. és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. P. old. 1966) mun134 . Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. Virágrügy-differenciálódás.első jeleire vonatkoznak. 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. 1995). 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. mint a dárdák rügyeiben. F = fellevélkezdemény.a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. 'Baldwin': 18. valószínűen hormonálisan programozott folyamat. R = rügypikkely. .2.ill. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik.Indukció: molekuláris biológiai. személyes közlés). A = átmeneti levélkezdemény. . 1995 és 5. cit. 148-150.). 1997).Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható . 1979). Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. BUBÁN. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik. L = levélkezdem ény. 1996) azonban detektálni tudjuk.2/a ábra. 1982. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén..és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. 1984. 5. HIRST és FERREE. pl. Egy fa egész rügyállományát tekintve . 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE.2/a ábra). A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése. 1970).Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. 1996). 3 átmeneti levél. 1991). Feltételezik (HIRST. 1924. A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . pl.

Viszont. 1991) és a rügyeknek az a képessége. mint 7 nap. hogy a plastochron ne legyen több. Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. 1982). További kétségeket támaszt.2/b ábra).2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN.káiból ismerjük. A részleteiben nem ismert . Gyakorlatilag ez annyit jelent. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. 1984. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. !974). következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül.2/c ábra. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. !996) tősen 135 . hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban. A virágrügyek differenciálódása. sokkal fontosabb lehet. hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat. A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. 1984. viszont ezt követően . A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST. a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE.a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő .2/b ábra.virágmerisztéma 5. Virágmerisztéma (5. akár 18 nap is. differenciálódáskor (BUBÁN.

2/d ábra). de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször. A virágzaton belüli. A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. 1996) 5. Pi = tennő (BUBÁ . P = sziromlevél. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló. L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . 1984.2(( és 5. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre.5. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van.4. Pflock-stádium.3. Pflock-stádium (BUBÁN. meggy) esetében nem érvényesül. mint később a virágkezződmény !36 . A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún. 1984. A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5.2/e. ábra). ábra) éppen annyira egységes.2/d ábra.i ábra. 1996) 5. Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél.2/g. ábra). a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . 1996) ai differenciálódás része. A = portok.5. 5. Hasonló lehet a körte virágzata is (5. 1984.2/e-f ábra. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye.

mint az előzőekben. 1983 .. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja.5. 1996) 137 . Ezt követően jelennek meg. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának. ábra. őszibarack). A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. hogy az 5. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. 1995) deményeké szeptemberben (5. Említést érdemel. ábra. ábra) megjelenéséig azonos. ábra tudománytörténeti különlegesség. i ábrák). a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. in 8UBÁN. Amikor a virágrügyben nem virágzat.8. 6. A porzószálak megnyúlása csak tavasszal.3. 5.2/g. Az egyes virágok részeinek megje- 5. a levélkezdeményeket eltávolították.5. hanem egyes virágok képződnek (kajszi. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE. 7. ábra) . h. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal.4. nem sokkal virágzás előtt történik.

4. B. ábra. in KOB EL. 25. g) okt.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél.5. 12. d) aug.: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR). a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei.(KR) kezdemények fcjlődése. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl.. ST = bibeszáJ.: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél. e) aug. C.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház. 192 1.: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A .(K) kezdemények is.a) e) b) c) 5. 30. 23. !93 1) !38 . 3. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS.. b) júl. 3.: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül.O szept. c) aug. D).

1996) !39 . 1983. in 8UBÁN. 7.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél.8. ábra. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben. 1960a. ábra. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 1996) 5.5. 6. 1992· in BUBÁN. 1996) 5. augusztusban (8UBÁN. ábra. 1992· in BuBÁN.

A fajta csak botanikai érdekesség. akkor hajtásrügyről beszélünk. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. A virágoknak nincs sziromlevele.10. ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. ugyanazon a fán. hogy olyan. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. de. Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet. A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra.mint az előzőek­ ben láttuk . Éppen ezért indokolt a metszés előtti. és a virágzaton belüli virágokban (alma. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . Optimálisnak tekintjük. ábra). ábra). a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák.9. Ebből következik.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. a portokban valósul meg a pollenképződés. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. Mesterséges megporzás után.12. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. II. amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. fentiektől egészen eltérően. Aporzók helyén további 10 termő van (5. pl. nemritkán előfordul a kifejezés használata. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. meggy stb. 1998). A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen. Ez a magyarázata annak.). mint "átmeneti rügy" nem létezik. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. ábra). vagy nem. Néhány. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. noha.még a virágképzésre preferált helyeken. A szamóca virágaiban. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. Az ivarszervek képződése. akkor virágrügyről van szó. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. hogy pl. Amennyiben pl.

A = csökevényes portokkezdemén y. 1996) 5. O = ovulum (magkezdemény).12. in B uBÁN. ábra. 1996) 5. 1983. in BUBÁN.11. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER. 1969.9.5. P = termő . A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. ábra. in 8UBÁN. ábra. ábra. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. JO. 1960a· 1983. Ov = magház (BUBÁN. 1978. in B UBÁN. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. 1996) 5. 1996) !41 .

ábra.13. in 8 UBÁN. A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. amelyekben az embriózsákot találj uk. A portok felnyílása . a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. bibeszál és a magház. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). !983. Az almafajták pollen- 5.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. amely a pollenképződés helyéül szolgál. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. Az első. !996) !42 . A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. A női ivarszerv a termő. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik.

Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. A termő az a virágrész . . de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. 1996) 143 . A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. bibeszál. amelyek felszínét proteinré teg vonja be. cit. . Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. A másik. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). b ábra). A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. in BUBÁN . A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. 1989. A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző . élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. 1990. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . A bibeszálnak az a bel ő zónája. b ábra).. amelyekben az embriózs ák képződik. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. 1992). amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. B UBÁN. ábra).15/a. illetve OROSZ-KOvÁCS.13/a. amely a bibét és a magházat köti össze. 1996). a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. fejlődésben l évő fiatal magvakat. amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5.1 4. mert bibecsatornájuk van). A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be. 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi.kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. 1980. ezek egyike vegetatív sejtmag. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. 1990). A termő szerveződése.szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. .

hogy a nucellusz 144 . Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést.16.és funkcionálisan legfontosabb része . b. in BuBÁN. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi.18/c-fés 5. a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5.5. Az ovulum középső . mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. ábra. 1968. ábra. 5. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER.16. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. almatermésűeknél tíz.a nucellusz. Az alma ovulumai először a tél végén. Az ovulum a virágok magházában található. számuk a csonthéjasoknál kettő. illetve a termő legfontosabb része. tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág. benne alakul ki az embriózsák. amelyben az embriózsák képződik.19/a.15.fábrák). ábra). 1996) megjelölésére is. de úgy. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el. 1996) 5. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER.17/a. in BUBÁN. a dió nővirágában egy ovulum van. A fekete ribiszke virága. 1985. d.

3 nap. 145 . a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5.25%-a. a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. in BusA N.19/c. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . Ch = cha laza.17. A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart. ez az egymagvú. vagy primer embriózsák (5. az ún. Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció. ll oc átlaghőmérsékleten 11 . Meggynél a termő funkcióképessége 2. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek. 1996) csúcsánál egy nyílás. M = tnikropile (csírakapu). e ábra). N = nucellusz (B uBAN. csírakapu (mikropi le) marad.19/b ábra. mint a notmái virágban. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b).12 nap.5. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb). de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1. ábra. 1979. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. li és fo = belső és külső integumentum.

5. ábra. Sa = bibe. S = bibeszál. Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE. ll = belső integumentum. N = nucellusz.05 mm. 2. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2.0 mm. Az ovulum egérfüles állapotban (D). a lépték mindhárom ábrán 0. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). P = sziromlevél. 0 = ovulum. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F).18. 1990) 146 . a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0.) l.2. Se = csészelevél. 0. kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). St = portok. Ol = külső integumentum.5 és 2.

0.5. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor.) l . Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). l . E = petesejt. lépték az ábrák sorrendj ében O. N = nucellusz. If = belső integumentum. . Pt = papillált szövet. . nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet. Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . 2. lépték az ábrák sorrendjében O l. (COSTA TURE és MACKENZIE. nyolc sejtmagvas.04 mm.19. SY = szinergida sejtek. 1990) .05 és 0. Ol = külső integumentum . 0.2 és O l mm. A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B). PN = poláris sejtmagvak.2. ábra.

A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. csak az érett embriózsák ban (5. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. cit. pl. a dárdák levelei nagyok. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. TU KEY !989) tapasz- 148 . s ezzel nőtt a nonnál alakú. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. A virág minősége. de pl. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. 1997). BUBÁN. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. !989. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). b ábra). a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt.20. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. 5. ábra. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták.20/a. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. Szinte valamenny i. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg. de az ikertermők gyakoriságát.

1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. BLASSE és BARTHOLD. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. 1971. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. amely szerint a virágképződést serkentő hatású. pl. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt.40. oldalvirágainál 0. a természetes lombhullás idő­ pontja. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. hogy a korábban szüretelt. ROBINSON (!979. korábbi szüreteléssel. a szüret időponta és a nitrogénellátottság. 1997) szerint a vacokátmérő. 149 . JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. 1996. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. hogy a megporzás megtörténne. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. vagy után fokozható. cit. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. egy esetleges kényszerű lombvesztés. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. hosszú kocsány. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés.25 értékekkel jellemezhető. a normál időben szüretelt fákon csak 0. STOCKERT és STÖSSER. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. cit. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal.43. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. A virág minőségét. ALSTON és TOBUTT. 1989). mint az átlagos terhelésű fákon. ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. az időjárási hatások.talata. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják. BUBÁN 1996).kal kevesebb sejtet számláltak. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. illetve 0. STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal.34. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb. cit. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége).

1989). A gyümölcs méretét és súlyát.3. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg. a meggy (FEUCHT és KHAN. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. 1989). hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). JONES et al. Azt nem tudjuk.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK. mind a három vizsgált almafajta esetében.43. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. pl. Legismertebb gátló tényező. 1975). regutátorok ebben a folyamatban. cit.ami pl. 1997). Kétségtelen azonban. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . valamint a gyümölcshúsba n a GA . a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. 1998). hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). 1989. 'Golden Delicious' 0. Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. térfogata. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. tömeget) illetően. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez.. 5. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. 1973. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. 1966).74 és -0. 1976) fejlődő magvaiban. Gibberellinek. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes.58. de bizonyított. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . Még vitatott (LAVEE. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. 1958). később a magban a GArt is.2. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. 1973) és a mandula (RYUGO. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS.53 és 'Elstar' 0.95 közötti értékű volt. Úgy tűnik. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. 24 fokozta a virágképződést. hogy pl. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása . BANGERTH.. hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. a leveleken keresztül. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . vagy más szerveken pl. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma.. cit. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést. BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. 1976). a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH.

mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében.. valamint HOAD (1978) bizonyítják. A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. később már alig mérhető (PRANG et al. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. 1997). A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független. Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. 1968). ill.5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. 1982). 1997). hogy amikor különböző gibberellineket. 1974). 1976) eredményeit is. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS. egymásba átalakulni képesek.. Közvetlen bizonyítéknak tűnik. mint a magvaké. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. HOAD és DONALDSON (1977. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. hogy a gibberellinek. 1998). 1997) is megerősítik. hogy a magvak vízzel helyettesítése. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb. Fentiekből mégis arra következtethetünk.. cit. Ellentmondó. BUBÁN és FAUST. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. mint a magvak gibberellinprodukciója. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. 1976). más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL. mint a gyümölcshúsban (DENNIS. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. mint kvantitatív hatás... vagy gibbereHin előanyago­ kat. BAN.nem befolyásolta a virágindukciót. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség.(1973). 1977). cit. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. 1-0. 1997 cit. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. 1994 ). 1997). mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA. mint pl. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. 1993. 1987. megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. Különös figyelmet érdemel. DENNIS és NEILSEN. A gibberellinek interkonvertálódni. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont.a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . 1997). Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs).. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 . STEPHAN et al.

1993.és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak. 1994). mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. 1997). A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al. hogy a hosszú életű. a fiatal magvakban (BANGERTH. 1985. A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. almafákon GOTTRIDGE (1962. mint 90%a virágzott a következő évben. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél.kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. LOCKWILL és SILVA (1979).. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén.2. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS. EL-MAHDY. !997). 1997). !978). 1976). Ők közölték.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják. A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8.. LOCKWILL. deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. Indolecetsav (lES). a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. Az alma. az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. ÜLIVEIRA és BROWNING. 1977) ismerték fel. 1988). A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. 152 . 1978). Kétségtelen azonban. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. Ennek a valószínű magyarázata.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. pl. igen aktív gibberellinek. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. cit. talán a piastachron megnyújtása révén (1. 1978). 1992). 1995). a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. noha. amely nem gátolja azt (TROMP. a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen.2. hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. Lehetséges. 1997). BANGERTH. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből. mert azáltal érvényesül. cit. cit. 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi. 1986). legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. 5. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al.... 1982). mint az évenként termő fajták esetében. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. hogy gibberellin. mindenesetre. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. LOCKWILL (1970). 1968). szilvafákon (PAONOVIC et al. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. 1978). Úgy tűnik.. meggyfákon (BoKOVAC et al.

Ugyanis. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. abszcizinsav. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. Valóban bizonyították.Mind a magvakból. cit. BUBÁN és FAUST. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. Nagyon valószínű. héten a teljes virágzás után. KAMBOJ és QUINLAN. 21. 1997) 153 . cit. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. 1982). l 981. ábra. 1997). Cytokininek. Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. etilén. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. Talán nem érdektelen.. 1995). 1978. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5.21. ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. 1997).

!969. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. Arra vonatkozóan. Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. Azaz. cit. 1997). BUBÁN és SÁGI. 1991). 1974). A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. 1988). Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. !994) szerint elősegíthetik. 2000). a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. de nem meghatározó módon. 1997). a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. mint az évente termő almafajták fáin. hogy a cytokinineknek van. A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. a virágrügyek képződését. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. de lehet.. 1979. Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. cit. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. 1981. mint NOrnitrogén táplátást követően. DENCKER és HANSEN. 1974). vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. 1976). 1997). az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 .. 1979. cit. McLAUGHLIN és GREENE. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. EL-MAHDY. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. 1978). RAMIREZ és HOAD. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt. hogy a fa melyik részét vizsgáljuk.

A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. mint a nem termő dárdákéban. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. BUBÁN és FAUST. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. EL-MAHDY. A kézi megporzás magképző155 . 1974. 1997).. 1975. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. 1978). a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. Ezeknek a klónoknak a virágai. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. 1973. 1968). Kísérletes bizonyíték. cit. 'Golden Delicious' almafákon. 1988). mint sajátos tényező. Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). 1979). WILLIAMS. A gyümölcs jelenléte. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. cit. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. ROBITAILLE. amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. 1975). BANGERTH. KLEIN és FAUST. mégis számolnunk kell azzal. mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. 1978) növeli az etilénprodukciót. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. ScHMIDT et al.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. 1988). AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. Ezzel ellentétben. 1973. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. amely kedvező a virágrügyképződéshez. mint pl. cit. BUBÁN és FAUST. 1982. cit. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp. tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. Az ABA maximuma.

Azonban. cit. 1991). az előző évi . ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966. mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. 1972. 1973). 1972. 1973 cit. vagy alig mérhető a hormonprodukció. Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a .akár magvas.2. Másrészt. A virágindukció lehetséges értelmezése. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. 1994). személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni. Annak ellenére. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. 1994). Ami leginkább fehér folt maradt. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. 1982). vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. NEILSEN. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. maga DENNIS (1980. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon. ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. Emlékeztetnünk kell itt arra. fejezetrész). ző 156 . Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt.2. Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. Valószínűbb mégis. a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. Könyvünkje len (5. ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya. az a virágindukció mibenléte. illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását.) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét.CPPU kezelésnek tulajdonítja. Tény. cit. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . akár parthenokarp . 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány. 1970. BUBÁN és FAUST. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. 5. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. hogy a virágzás a magtartalmat.mindössze 20 ppm .

1968). mint százéves (SACHS. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1. amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). Ezek szerint egy komplexről van szó. 1937. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. mint: minden. Azokra a tényezőkre tehát. cit. Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. 157 . cit. 5. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag. DENNIS és NEILSEN.mint növény . 1880. CHAILAKHYAN. a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. 1988.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. 1977). a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. esetenként kizárják a gyümölcsfa . Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több. de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. 1968). ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. CHAILAKHYAN. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. Újabb értelmezés szerint (RYUGO. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. nevezetesen virágrüggyé. Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható.2. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. 1959. amelyek csökkentik. cit. mind a magvak. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése.1. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK. Szerinte az indukció egy olyan folyamat.

+17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. Megkülönböztetünk: . stabil.1. Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. A fajták relatív virágzás i ideje. A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. az emelkedő hőmérsékletek + 16. labilis virágzású fajtákat. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította.6. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük.az időjárástól kevésbé fliggő. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. 158 . Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. A virágzás menete (lefolyás a). 6. . (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. Megadta.és az időjárástól erősebben függő.

a porzókés a bibék hervadását. japánszilva. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. . kajszi. pH-ja gyengén savanyú. szirom. köszméte. nyálkás és cukros közeg. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban. hogy ivarérett a bibe. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. európai szilva. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. naspolya. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot.későn virágzó: dió. (SOLTÉSZ. riszméte. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. . ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz.igen későn virágzó: szeder. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. hervadása és elszáradása jelzi. A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi.1. piros ribiszke."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. táblázat). illetve lehullását jelenti. A bibe felülete ilyenkor "nedves". lepel) még összecsukód va körülfogják. málna. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid. ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. birs. . A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. alma. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. nashi. gesztenye. A bibeváladék ragadós. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása.igen korai virágzású: mogyoró. . . A virágok kinyílása: az a folyamat. A bibe felülete megbarnul (elöregedett). a bibeszál fonnyadása. meggy. 159 . Legnagyobb a terrnéskötődés."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág. A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . . a porzókés a termő szabaddá válnak. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. szamóca.középkorai virágzású: cseresznye. rögzülését és a pollencsírázást."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. a turgor csökkenése. fekete ribiszke. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent.korai virágzású: mandula. 1996) (6.középkésőn virágzó: körte. őszibarack. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. .

hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. akkor kezdődik meg a pollenszóródás.1. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. mint a nővirágok (SoLTÉSZ. a portokok szétválnak. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. 1997). Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6. A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. Ez esetben kizárt a virá160 . és sárgulni kezdenek. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ.1. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki.2. csillogó zöldessárga. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. 1996) változhat (6. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. 1997).2. táblázat. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet. táblázat).6. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. mint a bibeszekréciót. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják.1. 6. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. táblázat. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. végének pedig az az állapot tekinthető. amely a megporzásra kész időszakban válik szét.

körte: hímelőző. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ.2. 6. Bizonyos években azonban. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. vagy csaknem egy időben virágzik. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. de a portokok még zárva vannak. kisebb arányú a homogámia. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. mielőtt más faj161 . mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. őszibarack: homogámia jellemző. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása. szeder: homogámia. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. a homagárnia ritkán jelentkezik. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. cseresznye: a hímelőzés általános. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia).1. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. illetve arányát a fák kora. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia.különösen az önmeddő fajták esetében. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. mandula: hímelőző. szilva: általános a hímelőzés.a megporzás hatékonyságának biztosítása. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. ritkább a homogámia. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. hanem fokozatosan nyílnak. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. a homagárnia ritka.gon belüli önmegporzás. köszméte: hímelőző. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. és a virágpor előbb kiszóródik. piros ribiszke: hímelőző. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon.

O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6. A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI.... ábra.. 1989) .1...

hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet. 163 . Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása. . essenek egybe. 6. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk). amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális. Amikor az időjárás tartósan hűvös. A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja.3. középkései.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. középidejű. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. közepes. késői. Ez azért szükséges. A virágzási idejüket figyelembe véve. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. a fajták nem telepíthetők együtt.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra.a virágzási idők fedjék egymást.3. középkorai. a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. A 6.ták pollenjével megporzódhattak volna. .a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. táblázatban foglaltuk össze. mint a fő fajta virágai. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást.a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. . igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. kései) és öt (igen korai.a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. Ettől eltérően használatos még négy (korai. . mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. .a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös.1. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. A megporzás biztonságát növeli. A legelterjedtebb. hogy három (korai. mint a megporzandó fajta. korai. A . a virágzás annyira elhúzódhat. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos.

A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. SOLTÉSZ. Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. A másik típus a kazmogámia. és ott megtapad. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből. 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. 1997. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. Magyarázat: *= 6. 164 . Megporzás. táblázat. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. 1980.6. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. Egyedmegporzás (idiogámia).3. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás. amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut.2.

időjárási (éghajlati) viszonyok. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. az a pollen pedig. Az a pollen. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. amely morfológiailag egységes. majd tömlőt hajt.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. A pollen a hibétől vizet. vagyis a fajták társítása. A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik.a pollenadó fajták összetétele. száma. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. rosszul csírázik.a virágzási időtartam hossza. A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. A megporzás során célunk.a portokok a bibék felett helyezkednek el. .a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. Eb165 . a virágpor ráhull a bibékre. . .a virágpor minősége. A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. . a mogyoró és a homoktövis. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. Kizárólag szélmegporzású a dió. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. jól csírázik. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére. . . A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: . ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot.és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. mennyisége és kiszóródása a portokokból. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük.

hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. megvastagszik és elágazik. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. ha a megporzás későn következik be. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. P. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. elrúgásnak nevezzük. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. A pollennek egy rövid időpontban. Vagyis azt fejezi ki.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. Az életképtelen. mint a bibe fogékonyságának időtartama. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. hogy a petesejt funkcióképes legyen. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. A többi. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. korábban degenerálódnak. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. belenőnek a magkezdeménybe. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. hogy azok nem termékenyíthetők meg. parthenokarpia és apomixis útján. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. 166 . abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. P) fogalmát WILLIAMS (1966. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. A terméskötődés elmaradását. mint a bibeszálon. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. bár rövidebb a távolság.is csak egy tud az embriózsákba behatolni.

meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke.6. Két gyümölcsfajta: . a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik.önmeddők. . Az a fajta. 6. 2002) Faj Alma. körte Birs Cseresznye.egyik termékenyítheti a másikat. .apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak.öntermékenyülők. amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI.3. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. amely nem képes erre. táblázat.4.kölcsönösen termékenyítheti egymást. Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: .parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. SOLTÉSZ.részben öntermékenyülők. . termést köt. . következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk. infertilis). Piros ribiszke. terméketlen (steril. . . 1980.kölcsönösen nem termékenyítik egymást. Köszméte 167 . 1997.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. 8 9. napján. 1996). 184 . illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. 7.és a nőelőzés egyaránt előfordul. napján. 3. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al..16. napján. 10. napján. gyors felmelegedésű évjáratban . ll. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. különösen egy hideg tél után. 2. 3 J.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés. középkorai = diófakadás 5-14. ezáltal csökken a dichogámia. Középkései 6. 3. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. A nőelőző fajtáknál a hím. A fajtáknál a hím. A hím. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. középkései = diófakadás 15-24. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint. táblázat. 4.3 2 7 J. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. 1980). kései= diófakadás 25-34. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző. 5. 1998) Fajták rügyfaka. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb.6.

a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 .0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1.34 1. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul.0 feletti.1997). A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak. alacsony terméshozaroot kaptak. Az öntermékenyülést a hím.0 52.17. Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor . A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta.17.5 60. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül. mint a nővirágok. 1980): sőséges 6. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek. táblázat. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz. A nő. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak.5-3. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja. A diónál gyakori az apomixis.68 2. a pollen rövid élettartama.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges. Annak ellenére. a portokok szétválnak.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést.

Azt is megfigyelték. mint növirág. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul.hőmérséklettől függően . kettős bogas oldalágú vegyesbarkák. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak. mert a nővirágok abortálódását. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. Ekkor vált ismertté. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. napon elszáradnak és lehullanak.a diónál egyedülállóan . A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. mint az életképes. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet.a szabályostól eltérően .a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut. akár 7 növirág is lehet. gyengén molyhosak. A kupacstüskéi rövidek. zárt kupacs. s az esetek egy részében lehull. A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről . a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik. és a nővirágok lehullanak. hogy . a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor. A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú). majd elbarnul és elpusztul. l 0-15 cm hosszúak. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után. 1997). Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő. A nővirágok . erősen tüskés. Azt figyelték meg. A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen.két ágra nem válnak szét. más típu186 .a pollenellátás szempontjából is .a szélirányt is figyelembe véve . már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. akkor a bibék . A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben.l sor pollenadó fajtát ültetnek. de esetenként több.rosszul értelmezve . elszárad. A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad.le kell mondanunk (SOLTÉSZ. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. a terméssel együtt vagy külön lehulló. Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. hanem azonnal elszáradnak.a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában.a megporzást követő 5-8. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található.

porzószál nélküli. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság. a portokok sok virágport termelnek.a porzószálak 5-7 mm hosszúak.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. a portokok nem érnek a lepellevél fölé. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. . teljesen hímsteril fajták. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. A termékenyülés csak akkor kezdődik. . a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). Ettől melegebb tavasz után korábbi. 1980). a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat.5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális.a porzószálak 3-5 mm hosszúak. amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. 187 . A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. .a porzószálak 1-3 mm hosszúak. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. befejezték a pollenszórást. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. másodiagos hímbarkák. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: .

A kupacsonkénti virágok száma 2-7. akár 22-35 millió virágpor is lehet. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. A legtöbb mogyorófajta . azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. illetve teljesen önmeddők. amikor az alapjainál összenőtt. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. a kölcsönös meddőség ritka.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. Az egyes termések méretét az is meghatározza. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. szélmegporzású faj. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége.elsősorban a korai virágzásúak . ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart.nőelőzők. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". esetenké nt még több lehet. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. vagyis az. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI. míg kifelé meggörbülnek. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. gyakran már decemberben virágzik. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. 1980). A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. mint a nővirágoké. mint a hímvirágoké. 1980). A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. majd elbamulnak. és addig tart. A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. A mogyorófajták virágai részben.

Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 .att károsodik. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. a bibeszál folyamatos növekedése révén. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. -l o °C-ot. a másik abortál. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. -7 °C-ot. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. a pollenszóródás idején pedig csak -5. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7. A nővirágzatok termékenyülés előtti.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. A pollenadók aránya 10-15%. mint a pollenszóródás (hímelőzés). megnyúlt állapotban legfeljebb -8. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. A termékenyülés mértéke. 1980). A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. 1980). mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. -8 °C. korai hullása elérheti a 35-45%-ot. -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. vagy nagyobb annál.

1987). utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak.másodrendű termővesszőket is nevel. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 .a máinával ellentétben. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. de teljesen mindegy. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. torz gyümölcsök fejlődnek. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. A virág szerkezetéből következik. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. illetve a riszméte virágai. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A virágzás a köszmétével kezdődik. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. 5-15 virággal (PORPÁCZY. az utóbbinál esetenként egy virág található. ezt követi a piros ribiszke. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. a későbbiekben pedig 200-300. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. mint a málnáé. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. de az összesre sohasem. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. 1975). Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell. Az elsődleges virágokban 400-500. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. A fajták nagy része. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. ezért is a virágzása elhúzódóbb. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek.egy részére rászáródik ugyan pollen. Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél.

illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. . Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. Titania.(méh-) megporzás szükséges. Fertődi l) jellemző. Ide tartozik például a Coronet fajta. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. amely az északeurópai származású fajtákra (pl. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. Wellington XXX). hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet.befolyásolják.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. Goliath. Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete. 1987). . ha azok a közeli rokon Ribes nigrum.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. 1998). A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. Junnat. Brödtorp. Ben More. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta. tő tősen 191 . Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult.kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. Silvergieter. 1999). Altajszkaja deszertnaja. A köszméténél is a rovar. mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. Paliagi óriás. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. Zöld győztes.

6.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása.ültetvényekben.megporz ást végző méhek hiánya. . . mert: .5.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján.a fajták önmeddősége.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása.tömbös.a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . vagy egymás között meddők). hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni. ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel). .csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek. amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell.egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki. .kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés. vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre.az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása. . Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja. Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: . A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben.az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. . számának és arányának meghatározása. a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást. . . A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell. illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása). hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban.a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. .piaci prognózis. .a fajták eltérő virágzási ideje. arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző. . A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. . A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: . hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője. . . Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. . A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi.új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe. 192 . a jó pollenadók. Az előbbi felsorolásból is kitűnik. A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez.kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt.

mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. körte. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". ha az egyik fajta "kiesik". a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett. triploid. 193 . himsteril). fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek. ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét.18.5. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet. Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. Az önmeddő fajták (pl. birs. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk. illetve a megporzás. Fajták száma táblán belül Az. szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. meggy. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. . hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. ha . cseresznye.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. 6. E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. labilis virágzási idejű). a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. ha pollenadók nélkül telepítjük. . Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai.a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. . Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk.a virágzás ideje hosszú legyen. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. Az egyik pollenadó főfajta előtt. . abban az esetben.1. ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. mint a fő (vagy teljes) virágzás. csak más fajtákkal társítva teremnek. őszibarack. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. táblázat). mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. együttvirágzó.a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. alma.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága.

194 . összetapadt pollen aránya). diploid A.a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos. táblázat. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen. 6. .. vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. megfelelően öntermékeny. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására.a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete. triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta. . megfelelően öntermékeny. B-2 kis gyümölcsű fajta. 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A.18.a virágzási idejük minden évben stabil legyen. .a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A.a portokok pollentermelése nagy legyen. Pollen: . diploid A.

kell a fajtákat telepíteni. • fagyérzékenység. . 195 . A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken.fajtának nevezzük. kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki. .külön sorban. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%. .hogy gyümölcsemilyen áruértékű. a várakozási idők betartása). A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. hogy az árufajta megporzását biztosítsuk.a szedés időpontjában a fő. A jő. ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. Kűlönösen a pollen minősége változik évente. akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó . hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen. rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk.a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos). kevés zsugorodott. a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt.és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. pollent nem ad). .19. Pollenadó fajta aránya táblán belül. táblázatban foglaljuk össze.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. léha pollen képződjön. .a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli.a pollen jó minőségű legyen.kiegészítő vagy mellék . • növekedési erély és típus. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. Jó pollenadó. a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. .a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . . • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika). Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). Előnyös a feltűnő szín különbség.a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. 85-15%). de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk..és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt. ezért elkülönítve. 90-10%.: 95-5%. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek.

áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6.2.5.19. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye.6. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. piros ribiszke. táblázat. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. 196 . 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte.

önmeddő kajszi. Pándy meggy. sorban. öntermékenyülő meggy.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula. cseresznye. körte. táblázat. A növényápolás és a szüret nehezebb. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el. minden 5. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol . 197 .minden 3.minden 5. 6.a főfajtától két sor. mint a fő fajtáé.előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk .Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. minden 3.20. európai szilva alma. fa pollenadó(k) . birs japán szilva. a termést külön menetben kell betakarítani. fa pollenadó(k) . Fontos követelmény. Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb.fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. sorban. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva . Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack. kajszi.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják . Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben .8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén. meggy.annak ellenére.

A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell. növényvédelem. meggy-. Szél. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. minden 5. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. őszibarack. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m). ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. vagyis a szélmegporzás hatékony. Rovarmegporzás. A 6. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz.és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás.20. 6. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. minden 5. hogy történjen. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. a pollen igen kicsi. kaj198 .6.8 millió. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés. sorban.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). szarnszédos fák között. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. Az öntermékenyülő kajszi-. dió és gesztenye. és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja. könnyű és nem tapad össze. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe. szüret). A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. E fajokra jellemző. illetve igen nagy mennyiségben képződik. A rovarfauna összetétele. fán belül. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. de rovarmegporzás is előfordul. hogy a bibék nagyok és elágazóak. Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel.

.tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. . .polienszáródás tartama. emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt. időpontja.pollen életképessége. 1980). A méh a pollent "rányomja" a bibére. hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer. ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos.a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). . hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. A méhek viselkedése a virágo n. mint a nektárgyűjtők. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad. . ezután az intenzitás rohamosan csökken. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh.a virág illata. csalogató volta).a pollen mennyisége. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek.nektár mennyisége.a virágok megporzásában . így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. a porzószálak szétterülése. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek. Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg.szi) gyakran látogatják. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. tetszetőssége.a virágok "kedveltsége" (vonzása. .a portokok felnyílásának napi menete.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája. .és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: . A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. . cukortartalma.a sziromlevelek színe. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt. többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. .a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága. pollen. A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. 13-14 óra között éri el a csúcsot. . A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. 199 . nektárgyűjtés (oldalról és felülről). A pollen szállításában . a porzószálak fejlettsége. cukorösszetétele.

(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK. cseresznye. .a fajták közötti versengés (konkurencia).6. alma köszméte. aránya és elhelyezése a táblán belül. Az ültetvény: .hőmérséklet. .21.21. martilapu repce martilapu. . . táblázat. repce alma.művelési rendszere (koronaforma.szélsebesség. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza. szilva.virágzási ideje (korai-kései).viselkedése a virágon. .1. .méhcsaládok száma és erőssége. . alma.testűkön lévő pollen mennyisége. .6. repce repce gyermekláncfű. A faj ták: . A méhek: .a kaptárok elhelyezése és távolsága. lemossa a szekrétum- 200 .a fajták összetétele. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. táblázatban közlünk). felhígítja a bibeváladékot. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. 6. sor. Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén. a kinyílt portokokból kimossa a pollent. .napfénytartam. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak.virágsűrűsége. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból.csapadékmennyiség. nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye. gyermekláncfű. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: . .méhlátogatás gyakorisága a virágokon.és tőtávolság).

Csökkenti a nektár koncentrációját.nagy virágsűrűség esetén. A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme.szükségesek az alábbi esetekben: .a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése. a kaptárok elhelyezése az ültetvényben.virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok. . . .művelésmód (koronaforma. a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása. .virágsűrűség az ültetvényben. A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok.fajjellemzők. ezzel megakadályozza a megporzást. Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk. szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól). módosíthatja: . megporzásra kedvezőtienek a körűlmények). .kisebb termékenyülő képességű fajtáknál.fajtatulajdonságok.cseppet. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat. a kaptárok kihelyezésének ideje.elhúzódó virágzású évjáratokban. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet. .a méhcsaládok erőssége. A 6. .korai és gyors virágzású években. . .virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. esős. megporzást nem végeznek. .az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló.szélesebb fajtatömbök esetén. . A méhes megporzás technológiája.22. 201 . .igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás. A szükséges méhcsaládok száma hektáronként.kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben.túlnépesedés . . Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek. . térállás ). Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja. A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket. megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. . teljes termőkorban lévő).fajtaösszetétel a táblában.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ). .

nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk.5-5 3-5 0. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban).5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. meggy. l 0-20-as csoportokban. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. A kaptárokat elszórtan. táblázat. szilva) is méhmegporzásra van szükség. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk.2% közötti volt a gyümölcskötődés. a fák napos. A kaptárok kihelyezési ideje.22. Ezek az adatok is azt bizonyítják.5 család/ha. A gézsátorral izolált fákon 0. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás.6. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3.5-3 l 3-5 5-8 2. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható.9-1. 202 . fáról fára és szinte soha. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni.

5 cm-es átmérő. Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. 2.1. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. majd a fejlődési folyamat végén megémek. mint a tömege. Az alma és a körte kb. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. Kezdetben sejtosztódással. ábra. l millió sejt alakul ki. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése.7. az ún. ábra). tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is. 1988 nyomán. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO.1. de növekedésük üteme nem lineáris. módosítva) 203 .1. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb.

sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő.. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. a második júniusban. ll l J. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. Ez a növekedés időleges csökkenését. a későieknél későbbre tolódnak el. egy részük korábban lehull. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. in: WESTWOOD. A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL.2. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7. 1993) 204 . A gyümölcsök magvai. ábra..2. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. ábra). A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. 1953 nyomán. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. és az felhasználja az endospermiumot.szakban maguk állítják elő. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul. Később elveszítik ezt a képességüket. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől.

A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. A kutatók egyetértenek abban. Ez aztjelenti. 7.2. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. képesek bizonyos mértékű utóérésre. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . színe kialakuljon. ezzel sokan foglalkoztak. amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. íze. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. hogy a fajra. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. fogyaszthatóvá váljon. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. amely szerint ezek a fajokfán beérők. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. Ez különösen az önmeddő fajoknál. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. ízük nem lesz jobb. megpuhulnak.A virágzás utáni gyümölcshullás. ha túl sok gyümölcs kötődik. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. nem tipikusan utóérők. színük. amit tisztuló hullásnak is neveznek. az érés minőségi változás. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. Csak annyi gyümölcs marad a fán. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. harmadik kategóriát. mint a fán érettek. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. színesebbé válnak. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. fogyasztásra alkalmatlanok. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él. amelyek lehetővé teszik. Almatermésűeknél figyelték meg. ha a cseresznyét. hogy az megérjen. az ízük is javul. Arról azonban már vita van. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. mint a fán maradottakban. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. illetve fajtáknál lehet számottevő. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek.

Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. PoRPÁCZY et al. 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. 7.1. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. hogy az íz.és aromaanyagok. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben.1. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük.2. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. ami azt jelenti. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 . a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. hogy megpuhuljanak. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. 1980). Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. a citrom és a narancs. utóérésre nem képesek. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani.7. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. táblázat. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. A fárólleszedve tovább élnek.

A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7. a zöld színanyagok helyett sárga. valamint az illóanyagok adják. c) fehérjék. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. így az érést is hormonok és enzimek irányítják.1. ezek vízoldékonyak. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. b) redukáló cukor. A legszembetűnőbbek a színváltozások. e) szerves savak. 7. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény.A növények valamennyi életfolyamatát. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. ábra). piros és kék pigmentek képződnek. 1990) a) növekedés. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak.3. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő. táblázat. amelyek zsírban oldódnak. d) légzés./) keményítő 207 . A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. ábra. és a vakuólumokban halmozódnak fel. A kloroplasztiszok szétesése. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. A gyümölcsök ízét. zamatát a külőnböző savak és cukrok. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja.3. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja.. A vörös és kék színanyagok antocianinok. Az alma színeződését a sok napfény. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. és csaknem valamennyiben oxálecetsav.

hő hatására nehezebben bomlik el. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. mint az almasav. ketonok. ezért feltételezik. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. A citromsav stabilabb. míg az almában és a körtében a fruktóz. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. kálium-. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. vagy akkor aktiválódnak. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. és ez az érés során is változik. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. és barna elszíneződést okoz. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. aromájuk kialakításához. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. és csak az öregedés során. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. aldehidek. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. egészen az érés kezdetéig. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. majd az öregedés során már csökken. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. Ezek fajspecifikusak. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. magnézium. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. a fehérjék.vagy kalciumionokhoz kötődnek. észterek. ezért titrálással nem mutathatók ki. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. Ez a vizsgálat egyszeruen. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. Az illóanyagok többnyire az alkoholok.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában.

A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését.adagol tak. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. A túlzott vízellátás is káros.2. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. szöveti szerkezetük szétesik. ha az enzimkivonat málnából készült. 7. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken. túlságosan megpuhulnak. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. tönkremennek. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma.és meggyfajtákra. Utóérés. összetöppednek. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz.és körtegyümölcsök. 2 ezrelék körül van. elvesztik jó ízüket. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. 209 . Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. a sejtmegnyúlás idején intenzív. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. különösen az érés alatt. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. elbamulnak. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését.2. ásványi sókat is. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. Ezek menynyisége nem túl nagy. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. Ez már az öregedés jele. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. Annál tovább tudjuk tárolni őket.

A szabvány irányítja a termelőt. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória. Ebből következik. s a szabványban megfogalmazo tt. gyümölcsterhelés. ültetvény elhelyezése. növényi kórokozók. illetve hatása a gyümölcsökre. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. kozmetikum stb. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. agro. napperzselés.8. gyógyszer. A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést.).küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. herbicidek. gyümölcsrepedés. megporzási körűlmények.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. l998a). s a gyümölcspiacot egységesen érinti. ültetési anyag. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. szélkár. minőségre orientál. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai.).és fitotechnika. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja. csomagolás stb. frissesség. ágdörzsölés stb. valamilyen gyümölcstermék előállítására. feldolgozásra. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. terméskötődés szabályozása. jégverés. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. ültetvény fajtatársítása. művelé­ si rendszer. időjárás stb. más élelmiszer vagy termék (pl. fák kora és kondíciója. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad. gyorsfagyasztásra. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését. 210 . A friss fogyasztásra kerülő. regulátorok.) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon.

hanem már a termesztésben is. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. héj. ISO 9000. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság.élvezeti és táplálkozási. speciális utáérlelés stb. ha eljárásai. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak.és hússzilárdság. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. minőségi garancia. színtartósság. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. tárolhatóság stb. festőlevüség. érési egyöntetüség.és savtartalom. l. íz. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. gépi osztályozhatóság. illat. magtartalom.). GLP stb. áruvá készítés.). érésmenet. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. a minőségromlás megakadályozása. szín. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP. alak. gyümölcsfelület egyenletessége. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg.). zamat. értékesítés megszervezése és folyamata. A kedvező piaci megítélést. cukor. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők.1. héj repedési hajlama. szabvány. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget. e) Gyorsfagyasztásra.értéke (hús színe. ásványi anyag stb. b) A gyümölcsök beltartalmi. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. felhasználó speciális követelményei. tárolás hossza és technológiája. szeletelhetőség. polctartósság stb. illetve a piacon találkozunk. betárolás ideje. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását.). 211 . magozhatóság. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. csomagolás.). osztályozottság. 8. válogatás. GMP. parásodás. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti. szárazanyag-tartalom. szállítás. héj vastagsága és rugalmassága.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. bamulási hajlam. vásárláskori érettség.). repedés stb. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent.). lényeredék. minőségszabályozás. vitamin. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó.). A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. A minőségellenőrzés. mentesség szermaradványoktól stb. szállíthatóság. osztályozás. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. 2. aszalhatóság stb. préselhetőség. csomagolás.

Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. Kevés olyan fajta van. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek. A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat. . cseresznye repedési hajlama. bor. a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. Ezért fontos követelmény. különösen kínálati pozícióban. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. szamócaaszmagok elhelyezkedése. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. . Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. ha a külső megjelenés. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. japán-kínai típusú szilva. . befőtt stb. tejipari.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. sütő­ ipari. gyorsfagyasztott gyümölcs. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti.). párlat. nektarin. birs malybossága és bordázottsága.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak. ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul. Sok esetben . A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják.különösen az érési idény kezdetén . hajtatott szamóca.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati. Régi felismerés. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra. biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. dzsem. körte. de .friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . alakjának is meghatározó szerepe van. lé. befőtt.A friss fogyasztás a meghatározó. A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . kajszi bibepont-kiemelkedése. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. az ipari feldolgozás aránya elenyésző. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben.a termelési volumen miatt.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. 1997): . színének.A fajták a friss fogyasztást szolgálják. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. Az ipari célfajták . gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. Bizonyos termékeknél (pl. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. ringló.

mandula. . a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. fekete ribiszke. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. 213 . A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. az egyenletes és garantált minőség. . A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. bodza.). A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. bodza stb. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is. Elkerülhetetlen. csipkebogyó. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. gyorsfagyasztott gyümölcsök).A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. Példaként említjük a kis terméshozású. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. riszméte. köszméte. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. . a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. a vámkorlátok mérséklésével. kajszi. és az igények egységesüln ek. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. áfonya. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. fekete berkenye. a piaci infrastruktúra kiépülésével. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. mogyoró. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében. amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. ipari (befőtt) őszibarack. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. gesztenye. szabadföldi szamóca. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. szilva. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. málna. piros ribiszke. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését. szeder. hogy inkább kevesebb. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. szamóca. málna. amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra.Az ipari felhasználás az elsődleges. rugalmas gyümölcshús stb. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj. szamóca. adalékként. homoktövis.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. dió.

szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. őszibarack. szeder. paraszemölcsök és -foltok. málna.2. SZABÓ 1998.héj hamvassága. SZABÓ et al. málnaszeder: leválás a vacokkúpról. riszméte. Az almánál fontos: . Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. A birsnél fontos: .viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . kocsány hossza és vastagsága. SoLTÉSZ. .aszimmetria. varratvonal.nagyság. Kajszi. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. molyhosság. felület hullámossága. köszméténél. szilva: aszimmetria. bordázottság. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága. 1998.. SOLTÉSZ 1998a. őszibarack: fedőszín. KEREK et al. málnánál. viaszfelület. Ribiszkénél. Köszméte. riszméte. 214 . Köszméte: serteszőrözöttség. 1997. alak. kocsánymélyedés.. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság.8. Köszméte. magok átütő színe a héjon. alak. bibepont. A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. szamóca: gyümölcsalak Köszméte. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. A körténél és a birsnél fontos: . a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . ribiszke. szín és érettség egyenetlensége. alakindex. szeder. gyümölcsrepedés. csészemaradvány. kocsány elválása a gyümölcstől. riszméte: hamvasság. . színe és fényessége. bibemaradványok Málna. Kajszi. Szilva: hamvasság. szedernél. 1998. 1998a). Nektarin. kocsány. szamóca: csészemaradványok Málna. alakindex. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. felület hullámossága. kocsány elválása a gyümölcstől. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al.a kocsány hossza és vastagsága. alapszín.fedőszín jellege és borítottsága.molyhosság.és csészemélyedés. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. alapszín. kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe..

. vitaminok.magbél édessége. csészelevelek simulása. nagysága és színe (ribiszke. 215 . Az a/matermésű. Ide elsősorban a . olajtartalma. önálló élelmiszerként minősítik.kőmag tömege. s abból mennyi marad meg a feldolgozás során. csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: . birs).rostok mennyisége és jellege. . . ásványi sók. .belső mézgásodás (szilva). .magház és magrekeszek nagysága.Iisztesedés (kajszi).mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. . . A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: . nagysága és alakja.olvadékonyság (körte). Az a leginkább mérvadó. szilva). .magvaválóság. A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: . . . 8. zamat. . . köszméte. Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . aminosavak. vagy attól függetlenül. lédússág. hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze. cukor mennyisége és típusa. A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek. íz.üregesség (szamóca). szilárdsága. .savak összetétele.magok száma. glükozidtartalma.Iisztesedés (alma.illat.kövecsesség (körte. A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag. őszibarack). őszibarack.funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak.csipkebogyóból. riszméte). naspolya).gyümölcshús színe. középen és a mag körül (őszibarack). rugalmassága.Szamóca: felület hullámossága.gyümölcshús állománya. . .szotyósódás (körte. homoktövisből. körte). .pektin.kőmag hasadási hajlama (kajszi. aroma. aszmagok száma. . A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg. A táplálkozás-élettani hatás dönti el. az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. fekete ribiszkéből. mennyisége. bodzából és más gyümölcsökből készült.vacokkúp aránya (szeder).húsbarnulás a kőmag körül (kajszi. magok száma és színe.3.szárazanyag-tartalom. . az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. . színe és elhelyezkedése.

hogy . sav-.). A táplálkozás biztonsága összetett kategória.környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. .A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. s azok menynyire maradtak meg a termékben. hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet. fehérje-. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik.ne károsítsák a fogyasztó egészségét. A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér.ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. ásványianyag-tartalom stb. 216 . A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. . Fontos minőségi bélyeg. illetve a csomagolóanyagok jelenthetik. ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. a gyári adalékok.

1. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 . 9. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé.9. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. mint a decemberi. A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata.1.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege.1. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. A diffúz. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. 9. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. míg a nagyobbak az Alföld középső területein. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. napfénytartam. a sugárzási egyenleg szabja meg. a fele szórt sugárzásként érkezik.

meghaladja a 350 órát. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy.1. az arány 71-74% között mozog. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya. A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg.J. A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak. ábra). A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. A termesztés szempontjából figyelemre méltó. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. Egy adott térség felhős. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. 9. decemberben 15-27%). itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. területi átlaga 54%.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték. a területi átlag 44%. A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 .ábra.

1. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. táblázat). Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. a Nyírségben. A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. valamint nyugati. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít. a Dunántúl sík területein. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17.O oc köváltozik.2. mint az Alföld. Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C.2. A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. Az Alföld legnagyobb részén.0-11 . ábra).5 °C-ot. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző. északnyugati területei között.5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. Hőmérséklet. táblázat). addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9.2.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. ábra.0-15. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke.

6 16.4 16. 9.9 9.6 18.5 5.9 Év 9.0 1.6 14.4 15.8 1.8 -2.8 16.2 18.9 11.0 21.7 6.1 17.1.7 18.0 --0.5 21.9 16.6 20.4 16.6 3.2 16.4 IX.1 4. táblázat.8 20. 15.4 6.3 17.8 20.6 15. 19.1 9.5 3.8 15.4 VI. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.9 5. 4.2 17.0 5.6 --0.7 17.1 20.5 20.5 11.9 9. 9.0 14.3 -2.9 15.9 5.2 15.8 11.0 19.2 -1.0 3.9 4.0 -1. nyári.1 6.1 0.2 15. 3. 17.2 3.7 9.0 0. l v.8 18.3 11.7 19.7 16.3 19.9 5.9 3.5 -1.8 9.2 10.7 -1.9 10.6 10.2 10.6 17.0 18.2 19.6 1.1 20.3 4.6 4.5 19. 20.3 0.8 15.7 22.9 0.0 0.7 15.4 VIII.2 -1.5 3.5 0.1 --0.7 19.7 -1.o N N 9.7 19.4 15.5 11.4 16.7 5.9 x.9 IV.6 9.5 II.5 0.8 10.6 5.2 3.3 20.8 17.4 -3.4 15.0 -3.5 0.9 4.4 --0. A léghőmérséklet havi.9 III.7 1.1 --0.2 10.9 15.8 -1.8 19.7 18.6 0.7 6.3 16.9 10.7 10.6 21.9 1.4 4.5 VII.0 19.2 XI.5 11.1 18.4 5.3 22.0 -1.8 14.4 22.5 IVIX.3 17.6 5.6 -1.8 3.4 ll.3 11.8 4.9 10.3 14. 15.6 19.6 15.2 3.3 18.8 3.4 16.4 10.9 18.5 15.4 21.9 2.2 -1.1 3. --0.0 -1. -1.2 4.0 2.1 0.3 9.0 3. 4.7 5.2 21.7 17.3 1.6 2.5 --0.0 5.7 0.0 16.9 19.1 --0.1 10.3 21.6 8.9 19.5 10.2 XII.4 11.5 8.6 11.9 9.6 1.6 .2 10. 16.5 10.4 10. 0.3 4.5 13.3 1.8 10.4 16.7 20.3 10.3 10.8 16.9 17.3 5.8 10.4 16.0 0.2 10.4 0.5 8.1 4.3 20.5 17.7 XIII.0 10.5 19.5 18.5 21.

9 -18.1 -11.8 31.0 30. -13.6 6.6 29.5 33.8 -4.7 16.9 10.8 4.1 3.6 34.8 33.7 24.8 32. 6.4 12.5 -17.6 -1.1 19.2.3 24.9.6 27.4 32.3 -16.1 24.2 Nyíregyháza max.4 10.6 5.5 -7.5 16.3 2.0 8.3 Kecskemét mm. -14.5 -5.3 32.1 34.5 10.5 -1.4 -1.3 --0.5 3.2 33. 8.7 -6.2 32.6 29.7 22.5 9.7 -10.7 -2.4 24.5 3.0 31. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max.6 8.7 11.7 2. -15.4 7.5 34.8 15.9 9.0 -1.4 --6.4 10.9 4.3 16.5 2.2 7.6 29.3 35.1 10.1 -11. 6.9 34. -13.8 -2.7 23.5 -11.0 7.2 min.8 -5.3 -18.7 N N .6 29.2 10. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.5 11.0 28. táblázat.5 12.5 18.7 -12.0 35.3 -12.2 18.1 23.8 29.5 -11.2 8.1 min.5 -13.6 max.2 --6.3 mm.5 -1.8 19.1 9.8 -5.2 33.0 23.

3.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein. Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. ábra). Ez természetesen nem jelenti azt. táblázat. A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9. Az utolsó tavaszi fagy. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő.5 oc körüli értékek.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik. A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9. valamint .0 oc havi középérték is előfordul. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. Az Alfoldön.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője. több mint három hét. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente.O °C-nál nagyobb értékek adódnak.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva . kivéve a szűkebb délnyugati szegletet. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. Ennél már valamivel enyhébb. a Balaton környékén és Észak-Somogyban. ábra). hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. Tehát az időbeli különbség igen nagy. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában. addig a Dunántúl déli területein -l .0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9.4. táblázat adatsora. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein. a Nyírség pedig hidegebb. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet.0 és -20.5 és -2.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13.0 és -2. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap.3. A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere.0 oc közé esnek. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek. -l . -3. Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. valamint a Nyírség területét.2. a január hőmérsékleti eloszlása.

a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9. A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 . ábra.3.

4 -14.6 32.1 -4.5 32.0 8.1 18.N N 9.2 39.5 -7.2 47.6 5. táblázat.0 49.8 5.5 48.5 34.2 -9.0 1-5 2.3 max.5 38.4 39.6 -4.8 -16.0 25.5 6-10 0.0 0.8 0.0 48.6 16-20 21-25 10.5 3.0 38.3 14.5 22.5 -2.0 30.0 26-30 4.0 29.5 15.4 max.0 5.6 -3.5 1.2 -16.0 -29.1 -12.5 36.0 -17.8 -5.0 44.8 23.5 -11.1 3.0 38. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62. -24.7 3.2 0.2 19.3 6-10 22.1 1.5 16-20 0.2 36.5 25.3 -17.0 1.5 38.7 5.0 5.2 -29.7 min.7 -14.4 1.4 30.9 -19.0 2.6 -11.2 30.7 24.0 35.0 Május ll-15 0.2 30.1 3.0 2.6 39.6 11-15 12.5 10.5 Budapest mm.1 -- Április 26-31 32.8 37.0 25.7 -23.0 38.6 -19.4.2 -32.7 38.6 32.7 39.5 2. -21. 17.2 -27.0 27.2 4.4 34.0 19.2 ------ Nyíregyháza max.5 -1.0 38.0 1.0 8.2 33.5 - Kecskemét min.5 -18.5 -27.2 32. 15. 13. táblázat.3 36. -26.2 5.9 11.2 -3.2 16-20 56.2 -3.3 6.4 -13. -32.2 39.4 --0.4 39.2 22.4 16.0 3.4 -3.4 38.6 6.6 15.6 -32.3 mm. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.5 18.0 1.0 36.0 -23.7 -27.1 -23. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.9 7.0 1.5 21-25 0.2 22.8 22.4 29.5 .0 3.4 31.5 21-25 44.1 18.1 1-5 22.5 31.8 9.9 23.6 18.1 2.5 16.3.

a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. 200 cm-en 0. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat.63. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez. előrejelzése.~l 9. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. Kecskeméten. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9. amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony. nekilendülési szakasz). gyakorisága. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. Fagyok kialakulása. Kalocsán viszont május első pen225 .72 °C/óra). Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek.59.68 és 50 cm-en 0.4. ábra. 100 cm-en 0. táblázat. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk.4. Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik.

meg- 226 . ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. harmatpont módszert. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. h . Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. s ennek az ára ma még igen magas. a talaj. Egy körzetben pl. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet. A fagyelő­ rejelzés két részből áll. sokéves tapasztalatára is. a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. Az itt felsorolt. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható.relatív nedvesség az esti észleléskor. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. Tn. 19 . Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n . hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését.vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. Fagyelőrejelzésről beszélünk. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. ami csak infrahőmérővel lehetséges. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni.tádjában fordul elő. A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún. Ahhoz. de ugyanez fennállhat fordítva is. nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is. RN .az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk. mivel ha azt az értéket eléri. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában). a Tn értékére adnak becslést. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le.az esti észlelésnél mért harmatpont.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük. Először a hivatalos keretek között (pl. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. T 19 . a domborzati. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. Td . Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak.

3738Tct.0790 T. itt a csapadék 500-550 mm. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb. 227 .0. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. sőt fellelhetők kisebb tájegységek. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket.9.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. Angström becslési formulája: Tn= 0. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között.3757Tn. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. e terület vízhiánya kiugróan magas. Mind a Young-. A nagyobb értékek a délnyugati. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9.5. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. ködképződés. délnyugati határszélen. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük. a nedves hőmérséklet meghatározásához.t9 + 0. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. Ebből megállapítható. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. párolgás. ábra).0491.0515RN + 0. főleg az Alpokalján. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg.0523n + 5. Csapadék. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. hogy jó prognózist adjanak.0. pszichrométerrel. nyugati területeken. hirtelen hőmérséklet. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. A Young-formulánál egyszerűbb becslés. mint az előző módszer. de szükséges hozzá egy pszichrométer. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. mint a harmatpontmódszer. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető.1632. valamint középhegységeinkben találhatók. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. táblázat. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata.indul a kicsapódás. A harmatpont-módszemél akár pozitív. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul.5. A domborzat hatása annyira jelentős. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. amelyek ez után következtek be. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban.

II. XIII.5. x. 65 74 49 72 XI. táblázat. v. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI. IX. IVIX. VIII. III. IV. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 .N N 00 9. VII. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. XII.

A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága. hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező. ábra. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők.6/b ábra).5. bár ennek elsősorban az az oka. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. táblázat). Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm). Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. míg a 20. 229 . Ez számszerüen is alátámasztást nyer. Az 5. 6/a ábra). Ezek képviselik a szélsőségeket. azaz ari d jellegű terület. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. 6. Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. különösen az Alföld középső területein fordul elő.

A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 . ábra.a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM .6.

6 20.1 2.9 1.8 20.3 7.0 ll .8 10..8 15.4 5.1 3.J N .3 2.0 22.7 23.7 7.9 72.5 6.0 5.6 22.9.4 3.0 3.5 70.7 3.8 59.0 5.1 4.3 73.8 18.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .9 10-14 3.3 22.1 62.8 56.1 70.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.4 1.4 13.1 3.3 2.0 2.5 78.1 (..4 5-9 17.3 19.0 1.5 69.1 7.4 19.3 3.5 79.0 21.2 3.1 73.2 16.4 17.1 7.3 70.9 2.6 3.9 18.5 75.6 21.8 22.4 4.9 7.4 2.3 3.3 1.9 1.3 3.6 3.6.9 5-9 27.8 0.0 10-14 2.4 74.8 9.9 15 l-4 60.7 5.4 72.3 19.6 25.6 62.:>: 15 l-4 77.1 75.:>: 15 6.3 23.3 23.7 2.9 20.4 20.6 .3 26.0 73.0 15.7 28.4 64.4 10-14 6.8 2.7 1.3 3.4 63.5 2.2 3.2 25.2 17.1 72.5 2.2 69.9 7.8 71.3 4.8 3.8 22.6 6. táblázat.1 62.4 60.2 .4 76.8 2.5 11.7 70.0 2.4 4.8 64.

Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük.1 érték fölé. A szél iránya hazánk területén rendkívül változó. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. ősz elején minimális: l .1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. és a kora délutáni órákban fejeződik be. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető. Az ország északkeleti részén. A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. általában a késő délelőtti órákban alakul ki.5 m · s. április). Szél. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás. 7. rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása.0 m · s. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3. mint a napi középértékekből (9. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. hogy a klíma makro/ép232 . Törvényszerű.5-3. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén.1-ot.5--4. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. évente átlagosan 10-30 alkalommal. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány.0 m · s. a minimum kora délután figyelhető meg. táblázat). valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. s a nyár végén.1 értéket. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%). Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző.1 körül alakul. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. legolcsóbb eszközökkel (higrométer).5 m · s. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. kb. valamint az Északi-középhegység vidékén. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. A légköri szárazság a nyári félév jelensége. kora délután következik be. ahol a szélsebesség eléri a 3. A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei.0 m · s. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2.

VIII. IX. táblázat. VII. 69 72 72 XI. v. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I. XII. IV. IVIX. 7. x. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI.9. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . Ill. II.

A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. mikroklíma alakul ki. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. a helyi adottságok által megszabott keretek között. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. Minden növényfajnak. szél. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . lejtők kitettsége. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt.és a mikroklíma között átmenetet képez. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. A mikroklímákra általánosan jellemző. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. közeli vízfelszín).tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak. térszínforma. a talaj közeli térben. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság. Fő jellemzője. amit a térszínforma. A növényállományok elnyelő képességét az ún. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. Beer234 . ún. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. növényzet. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. Így pl. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. A mezoklíma a makro. A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. Növényállományok klímáj a. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. az állomány belső mikroklimatikus terét. az éghajlati adatok adaptálása. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. Mikroklímákban általában gazdag. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak. A mezo.

A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. a sebességmezők megemelkednek. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. figyelembe véve az átlagos borultságot is. A szél a mikroklímáknak. l . hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön.85. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. szélviharok törési sérűlé235 .törvény írja le.5 m-en 5-l 0%-ra. fejlettsége és vízellátottsága. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0. április 20. A zöld !~·:él átbocsátása. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén.1).3-0.és energiaforgalom. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. állománymagasság 3m). Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. (J · cm-2 • min. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. A korona csúcsi részét. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI). A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. és szeptember 10. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg.8 között változik. kioltási együttható.5 m-en 15-25%-ra és 0. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. Ez az oka annak. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás.5 m. azaz az ún. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. A sorköz középvonalában. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog.5 m magasságban 30-40%-ra. A növényállományok sugárzáskioltását. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. A korábbi vizsgálatok rámutattak. észak-déli sorirányú gyümölcsösben.

értéke a be-. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos.seket okozhatnak. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. mint a lombkoronáé. A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. 236 .és energiaforgalmának egészére befolyással bír. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. mint a meteorológiai állomáson. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk. az állomány megdőléséhez vezethet. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. mint a szabadban. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. Zárt állományokban. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. illetve kisugárzástól. de ha nem megfelelő a vízellátottság. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. főleg. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. Így pl. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). aminek az a következménye. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. 2m magasságban mérve. rovarporozta növényeknél az erős. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. viharos szél hátráltathatja a megporzást. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. de közvetve a növények anyag.

kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. 9. amely a terméshozamot. általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. a mikroklímát szélsőségessé teszik. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. laza talajok könnyen hevülnek. Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. s akkor is rendszerint nagyon költségesen.és a vályogtalajok 237 . ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki. majd a nap során. 1983). a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. Az egyes fajok. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. egészen a késő délutáni órákig. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára. Példaként említjük. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni.2. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. barna homok.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. hűvös talajok. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül.. Szélsőségesen száraz. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. akár 20-50% is lehet az állománytérben. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat. A homokos. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. Az agyagos. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték.1. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. Gyakori. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető.

A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ .5 > 8.05 0.0 > 8..1<: b.s ~ .1 0.l a •O 'i.05 0.04 0. <4.0 < 5.7 < 5.8.1 0.1 0.5 < 5. o o"' ol N •O ..0 > 6..1 0..5 > 8. "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.05 0.5 > 8.0:: . táblázat.1 0.1 0..7 <4.!.0 < 5.!2_ f§~] >..05 0..o N o 1:1 ·.1 0.05 0.1 0.8 < 5.5 < 5.06 0..0 > 8.5 > 8.1 0.7 < 5.1 0. Budapest.5 > 8.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.0 > 8.0 > 8.04 0.15 0.05 0.15 0.g CJJ ol -~'~ .15 0.7 < 4.7 < 4.NAK.5 > 8.> a ·o .15 0.05 0.05 0.5 > 8.01 0.5 > 8.1 0.. . o () ~ l-4"' ol O . 1979..05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei.1 0..5 > 8..O U'.> .5 < 5. o o .N _ ol ~ .05 0.5 > 8.5 < 5.5 > 8.5 > 8. MÉM.01 0.5 < 5.0 > 8.5 > 8.9.7 < 5.t) ~ . 238 .05 0..7 < 4.1 0.5 .15 0.5 > 8.05 0. ~ &~ CJJ ·a..7 < 5.7 < 4. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.-l ::r: o. ... .1 0. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .7 < 5.0 N ·- o o N CJJ CJJ .gp~ '(.05 0.1 0.7 < 5.

Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan. . mésztartalma.humusztartalom 1. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele). a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok. .a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: . hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún. . Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: . aszódalúgosság mértéke.pH (KCl) 6-7.talajvízszint mélysége l . szikes réteg. vízben oldott összes sótartalma. A beruházások megtérülése viszony239 . mészkő­ pad. . a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún. .a 0. .a terület lejtése 0--5%. . .2. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség.CaCOrtartalom 0--5%. kémhatása.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező. humusztartalma. erősen levegőtlen gleyes réteg. .A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi.8. .a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. KzO-.a futóhomoktalajok.O-l .optimális Pz0 5-. ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt. Mg. de a kedvező fizikai.termőréteg vastagsága l 00-200 cm.5-3.kötöttség (AK) 30-42. Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik. a termőréteg vastagsága.heterogenitás. 9.5 m. . . a talajvízszint mélysége. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket. durva kavicsos réteg. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9.0%. erodáltság aránya l 0%-nál kisebb.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok.

az optimális termelési szerkezet kialakításával. gépek). Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. . . A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. az állandó és a változó költségek csökkentésével.1. .a faj. a faj. Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. 9. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. föld vásárlása vagy bérlete stb. Az ültetvény. épületek-építmények építése. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. Részletes költségeket nem adtunk meg. a hozam növelésével.lag hosszabb időszakot igényel.a faj. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. pl. évtizedekre szóló beruházás. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük.az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa. mert azok az ültetési távolság. meglévő ültetvény korszerűsítése. A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. valamint munkaerővel és szakismerettel. ültetviny.és fajtaszerkezet olyan legyen. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. . berendezések beszerzése. amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: . gépek. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése. 240 .és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. pl. aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése.2. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. .az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. öntözés bevezetése az ültetvényben. teljesítménye javulását elősegíti. akkor járulékos beruházásról beszélünk. hagyományos. valtozások figyelembe vétele alapján. Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. ültetvénylétesítés. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen. hiszen az ültetvény több évre.a piaci igények felmérése a várható. alapberuházásn ak nevezzük.

0 18.0 1.0 33. táblázat).0 1. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9. táblázat).1 241 . Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z. táblázat.10.9. KISS.7 1. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés.0 ll 11.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l .és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.0 8. Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10.8 munkanap 5 nha 10.5 t műtrágyaszállítás. kupacolás stb.1 O.6 1.0 2. 25 4 3 37 11.0 4. KISS. 9.3 m (1500 fa/ha).5 t műtrágya Talaj-előkészítés. 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l . Málna gépi kézi munka nha 10. táblázat.0 5. kiszórással Talaj-előkészítés.0 27. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z. Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa.6 4. Egy hektár alma.0 21. 2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l .0 2.0 5.9.0 ültetés.5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1.0 munkanap 5 normálhektár 10.5 0. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe.

a piac közelsége vagy éppen távolsága. Ennek aránya 15-20% körül mozog. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. Jt. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. évi 150-250 eFt/ha (9. a domborzati viszonyok. az út-.8-1. pl. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z. kapcsolatos kiadások szerepelnek. továbbá az öntözés. további 0.8 millió Ft/ha körül alakul. a kerítésépítés.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület.11. a műtrágya. város. amiben a beszerzéssel. Az anyagköltségben a szaporítóanyag. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. afekvés. táblázat. KISS. lakott helytől való távolság stb. irányítással stb. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg.11. szállítási viszonyok. táblázat). a tárorendszer létesítés költsége.a beruházás megtérülése években. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l .az évi átlagos tiszta jövedelem.9. szállítással. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. bogyósoknál 1-2 év). a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. B2. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. a természetes termőképesség.6-2.

amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár.5 millió Ft = 12 . amijövedelemcsökkenést okozhat. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak. a termés minőségét (pl. elhelyezkedése.az inflációs ráta. Ezek pedig a névleges kamatláb.B n = l . ha nő az infláció nő a földár. A megtérülések számával kimutatható. ahol Ny% = a nyereség százaléka. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. illetve a föld értéke is. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket. amelyek az ültetvény termőképességét. r . hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő.5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg. Képlete: Fé= Fj r 243 .pedig a reál kamatláb.a névleges kamatláb. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. i . fekvése. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. és fordítva.

amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi.6%-kal. ami állandó növekedést mutat. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. munkabér és gépi munka .12. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal.csak a 4-7. Ugyanakkor az ültetvény. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek. ipari).a föld értéke (ára). 9.ahol: Fé. évben hoz akkora árbevételt. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik. Ennek eldöntésében azon túl.2-l . Általános ktg. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. r . 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem .anyag. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. Másik nagyon lényeges szempont. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l . Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. a termésátlag. táblázat.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége.12. táblázat).a tőkésített kamatláb. export. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas. A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is. Fj. hogy az meghaladja a termelési költséget. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 . a gyümölcs minősége.a föld jövedelme Ft!ha.

elő­ rejelzését. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez. a várható eredményeket. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell.2. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. 245 . Mindenképpen figyelembe kell venni. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges.és értékesítési stratégiát. Éppen ezért méltányos. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. később progresszív). 9. ribiszke 10-12 évig. az alkalmazandó stratégiát. a szamóca 1-3 évig. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás. előbb degresszív. export). hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. progresszív. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. pl. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől.2.). Másik ok. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. Az amortizáció (leírás). A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. (2) A célpiac elemzését. degresszív és ezek keveréke is (pl. a vállalkozás üzletmenetét. a vállalkozás erőforrásait. az értékesítés irányától (asztali. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. (3) A marketing. lehet lineáris. Előnye. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. a málna 8-10 évig. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. Az életkor fajonként változó. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. Hátránya. növényvédőszer vásárlása stb. aminek termelési. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. ipari.

E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. hogy a termesztéshez szükséges gépek. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet. A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb.2. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. az ösztönzés. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete. az ültetvény művelésmódja. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja.minőség . hitel és állami támogatás. tőke (nyereségből 246 . A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%.3. értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet .70-80%-át. A szamócatermesztésben (8. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát. Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék. Ennek 80%-a betakarításra esik. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. eszközök beszerzéséhez. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. áruvá készítés.. a munka gépesítettsége. aminek oka abban rejlik. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. A szüret.Az almatermesztésben pl. 9. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség.gyümölcsfajtól fiiggően . Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki. pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. a teljesítmény . saját és amortizációból képzett). a munka szervezettségi színvonala.

hogy az úgynevezett . vagy nyugdíjasként termesztő. 10-30 cm-es részét adja az alany.. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . termőképessége és a gyümölcs minőség e. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. elágazódási rendszere. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő. A jelenlegi szintnél. összekapcsolt anyagcsererendszer. ásványi anyagok kal. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. Ritkább a törzsképző alany. az egymásn ak szállított vízzel.5 millió tonnára tehető. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata.3. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb.2-l . gyorsfagyasztott. koronába oltásnál). nem egyedül a termesztésből él. s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. Az oltvány egy kétkomponensű. Ugyanis a fő munkahely mellett. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira.3. míg más tulajdonságait. törzsét) képezve tulajdon247 . a fa mérete. Alany.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében . A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot.1. mint pl. Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. élelmiszer-ipari.és fajtahasználat 9.Másik az. mert az oltáson. a kártevőkkel. 9. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. szilva. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk.

korona habitusa. Ilyenek a gyökérzet víz. hajtásnövekedés. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk.A vegetáció lefolyása: kihajtás. pH-. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. méret. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is.ságait jelentős részben megőrzi. A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére. termőképességére. A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. termékenyülés. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna. hogy megfelelően szilárd. tárolhatóság. tolerancia talajban élő kártevőkkel.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája .virágzóképesség. terrnőre terrnőre fordulás. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. alkalmazkodás a magas talajvízhez. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. kiterjedése és babitusa (szögállás) . kórokozókkal szemben). hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség. féltörpe. féltörpe. törpe.13.Öko. erős). beltartalom . felsorolásszeruen. középerős. rezisztencia. mint pl. gyümölcsnövekedés és érés. A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9.13. feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . szín. táblázat foglalja öszsze.és patorezisztencia: télállóság. szárazságtűrés. mész-. virágzás. ágak szögállása. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe. tárolhatóságára. sótartalom tűrése. táblázat. elöregedés. állóképes törzset nevel. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. középerős.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . élettartam termőképesség . Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. lombhullás.és tápanyagfelvevő. igen erős). az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9.Vegetatív teljesítmény: fa mérete.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg.Gyökérzet mérete. vagyis növekedésére. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében. szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. erős. Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . törpe alanyokat keresik. de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás. nyugalmi állapot .

mint a sajmeggyen levők. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. rezisztenciájára. év után kezdenek el növekedni. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. ami valójában a növekedés intenzitására utalna.vigor. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. A nemes rész kondíciója. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. növekedésük hamar lelassul. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. 1953). a téli hidegre kevésbé érzékenyek. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. 1998). Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. s ezáltal közvetve annak télállóságát. hogy a jó tápanyagellátottságú. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. 1969). könnyebben átvészelik a telet. vagy növekedési erély fogalmával. Azoknál a csonthéjasoknál. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. Gyökérfeltárások igazolták. jó kondíciójú egyedek. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. nagyobbak lesznek. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. 1988). hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. kezdetben gyorsan nőnek. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. de a vigor. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. hamarabb elérik a termő kort. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. Feltételezhető azonban. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. A cseresznyénél jól ismert. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. és közvetve is befolyásolhatja.

Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. ami az ültetvény kondícióján. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. közgazdasági. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. az alkalmazható koronaformát. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. mint a ráoltott nemesé. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9. más része kézzel szüretelhető. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták. 250 . a termés mennyiségét és minőségét. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. művelésmódot.2. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. másrészt a művelési rendszerek. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. A fajtahasználat állandóan változó folyamat. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. természetes minőségé­ ben elfogyasszák. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. s számuk és arányuk fajonként változó. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel.3. nemritkán több évtizedre szóló döntés.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük.

a munkacsúcsok kiküszöbölése. vagy nehezen valósítható meg. állami szubvenció. egyöntetűség. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. alma. szakmai felkészültség). s nehéz olyan fajtát választani. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. hanem propagálni is. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. őszibarack) is ismerik. épületek. vegyszermentesség. a piaci infrastruktúra.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. őszibarack. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. integrált termesztés. alma) vagy a fajtatípusokat (pl. törzsmagasság. tenyészterület). ökológiai gazdálkodás). amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. sérülésmentesség. ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó.a szállítási távolság. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. tisztaság.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: . gépek. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. hogy árutermelésről. . ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok. az értékesítési forma. a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. koronaforma. szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. de ez üzemi szinten nem.és fitotechnikai eljárások.).). Bizonyos gyümölcsfajok (pl. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége.konkurrencia (más termesztők. reklám stb. optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. .Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet. a munkaerőigények kiegyenlítése. . Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . csomagolás stb. 251 .kereslet-kínálat. valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség.a termesztéstechnológiát meghatározó agro.a művelési rendszer s annak összetevői (alany. . . .

TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával. valamint a piac igényeivel. más üzemekben és országosan. .az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl.és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. 252 . Az árbevétel főbb tényezői: .és növényanalitika. virágzási idő. SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. .a termelői ár trendje. . a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. .aminőségképzés (pl.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben.a fajták várható termésátlaga. . A költségráfordítás főbb tényezői: . Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. a fajták tulajdonosainak.a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával.Fel kell mémi. illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak.az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években.a termelésnövelés költségkihatásai. Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása. gyümölcsritkítás) költségei. amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. . s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. fitotechnikai felmérés). gépi szüret). Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években. . Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl. OMMI. intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. növekedési erély). Termesztés. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl. . Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit. talaj.

táblázat). mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. állami fajtapolitikának. terméshozási típus. Ha túl kevés a fajta. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). a virágzási hajlam. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. a tájfajtákat. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. Ilyenek pl. a virágképzés rendszeressége. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. a rügyfakadás és virágzás ideje. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. hossza és hidegigénye. a virágok fagyérzékenysége. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. a növekedési erély és habitus. a termőkor hossza. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. a mélynyugalom kezdete. Pia- 253 . a fajlagos terméshozam. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság. a szárazságés széltűrés.14. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza.14. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat.

zamat. termőhelyi igény. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés.termésbiztonság .4. illat . Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők. azaz koronaforma. alak. gépi betakaríthatóság. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. szupermarketek) partnerei. A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. gyorsan felkopalszodnak. befőzés) való alkalmassága. nehezen kezelhetők. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat.1.9. táblázat. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják .termőképesség .tárolhatóság.beltartalmi érték. konzisztenciája .és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság.14. tárolási és utóérlelési igény . íz. de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk. parásodás szállíthatóság.termés sza254 .hús színe. betegségekkel szembeni rezisztencia stb.héj színe és egyéb sajátosságai .termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. felület kocsány és elválása repedés. A fajták optimális száma fajonként változó. 9. íz és beltartalmi értékekben is. sütés. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani.4. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben. gépi osztályozhatóság . házi feldolgozás. formálódás. Részben nagy területet foglalnak el. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes. állománya.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok .magtartalom. "ember közeli" koronaformák a megfelelők. A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ.) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. Művelési rendszerek 9. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával.

5 kör 3-3.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.5-4 2.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.2 x 0. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak. táblázat. ki terjedés (m) vetület alakja sor.5 3-3.6 2.5 2.5 2-2.5 2-2.5 2.5-3.5 5-6 3-4 3-4 1.5-3 2.2-1.5 x 4-4.2-2 0.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5 6x4 5-6 x 3.8-1 0.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5 5-8 4-5 2.5-3 3.5-3 3-3.5-4 6-7 x 4-4.5-4 3.6-0.5 3-3.5-3 3-3.5 2.15.4-0.5-4 x 1.5-4 5-6 x 3. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.4-0.5-3.5 x 0.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.5-4 2-2.5 4-5 x 2.9.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 4-5 x 1-1. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .5-3 2-3 3-4 2.8 5 kör 3-3.5 2-2.

5-6 x 2.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.5 4. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.5-3 2-2.5-4.5-3.2-2.2-3.5 3.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4.2-3 8-10 x 5-7 5.5-3.5 2.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .8-5 x 1. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5 3.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.5 x 2.2-3.5-5.N Vl A 9.15.5 x 1.

5-3 4. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.2-2.5-5.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér.5-3 1.2-3.5 3. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5-2 5-6 4-5 3-4 2.5 x 2.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak.A 9. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .8-5 x 1.5-4.5 x 1. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.5-3 2.5 3.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.2-3.2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.5-3 1.15.5-6 x 2.

a termesztéstechnológia színvonalától.2 3-3.6 1-1.2 0.5-1.2-1.5 3.5 1.6--0.5 1.5-3.5-1.3--0.5-2 1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor.6--0.4-1. diónál 100-120 cm. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak.2 5.2-1.5 1.8 3-4 0.5 x 0.2 1.8 1-1.2 x 2 3 x 0.5-3 x 0. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.5 x 1-1. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.4 0.8-1 1.6--0.8-2 1-1.4--0. gépihez a magasabb.4 x 0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk.8-2.7 2-2.5 - 1.2 0.6-1 3-3.5-2 2.8 0.2 0.6-1 1-1.6 1.5 x 0.8 x 0.5 1.Vl 00 N A 9.5 3 x 0. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.5 x 1-1. 4 = termősarjak száma.8 1.8-1.4-0.8 0.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk. 3 = termősarjak száma.2 3-3. = = .2-1.4-1.15.és tőtávolság. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.7-1 2. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1. a fajtától és az alanytóL A vázágak.8-1.

a részletesebb ismeretek . a dió. körte birsalanyon. kötetben kerülnek bemutatásra. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. ringló. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. A természetes koronaformák egyik formája.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. pl. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. táblázatban foglaltuk össze. 7. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. törzses bogyósok. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. Középmagas törzs: 80-100 cm .dió. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. a fa magassága eléri. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. de befolyásolja a terrnőre fordulás. gyümölcsritkítás stb. a fajtától és az alanytóL A vázágak. szilva.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. diónál l 00-120 cm. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. Gömb korona. mintegy kikatlanozzuk a fát. hogy a vázágak emeleteket alkotnak.és a gesztenyefákra jellemző. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . a törzs magassága. kajszi. szilva. körte) koronaformája. mert sudaras koronaként indítjuk. valamint a fa magassága.bályozás.15. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9.cseresznye. A táblázatban feltüntetett sor. a termesztéstechnológia színvonalától. gesztenye. sőt az érés idejét is. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. kép). akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. kép). de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. Törzsmagassága 80-120 cm.alma. -. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. meggy. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. a vázágak száma és elhelyezkedése. meggy. 259 . körte vad alanyon.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. kajszi. A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. vagy meghaladja a 5-6 métert is. 7. Magas törzs: 120 cm és felette . a talaj típus. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. az ültetés mélysége stb. ábra. őszibarack. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8.

Elsősorban az őszibarack koronaformája. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9.9. 9. A katlan koronától abban különbözik. kép). ábra). Váza (tölcsér) korona. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa. Kombinált koronaforma Katlan korona. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12.5 m. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma..10. ll. kép). rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9. ábra. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. A vázágak szögállása 35-40° (9. 260 . a fa magassága 2-3m.8. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). ábra. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. Törzsmagassága 40-60 cm. 7. ábra). Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. Sudara nincs. Termőkaros orsó. Törzsmagassága 50-60 cm. kép). a fa teljes magassága 3.0--3.9. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető.

5-3 m 9.2. 8. Katlan koronaforma 9.9. Váza koronaforma 261 . ábra. ábra.

1 O. Szabad orsó koronaforma 262 .11. Termőkaros orsó koronaforma 3-3. ábra. ábra.l 50-60 cm 3-4m 3-3.5 m 9.5 m 9.

Almánál hazánkban is elterjedt. a fa 2-2. Szuperorsó. egyedi karós. a sortávolság sem lehet 2. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 . 19. 14. 20.11. 18.) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák.3-0. hanem metszéssel. 13. Tárorendszeres koronaforma. ábra. körténél kevésbé. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága.6-0. kép). Az előző koronaformától abban különbözik.6 m. Sor.. (9.12. Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. ábra) vagy huzalos (9.. meggynél. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. Norvégia. Csonthéjasoknál is alkalmazható.5 m magas. kép). Kialakításához tároberendezésre van szükség. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. könnyen ápolható koronaforma. meggy.8 m. kép). Csonthéjasok (cseresznye. ábra. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. Korszerű.. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést. 16.Szabadorsó. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9.5-3 m x 0.13. Törzsmagassága 50-60 cm. ábra) megoldással..8 m-nél kisebb. Karcsúorsó. Lengyelország stb.12.. Almán kívül kajszinál.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). 9. szilva) orsója Az északi országokban (Németország.

Szuperorsó koronaforma 264 .14. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9.13. ábra. ábra.9.

vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. a vázágak milyen szögben állnak. kép). a 3. a mogyoró.15. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. ábra. de a törzsképző magas szemzése. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. Tenyészternlet igé265 . sokfélék lehetnek. Tulajdonképpen bokor koronaformák. Törzsmagassága 60 cm. a fa magassága 2.16. Hungária sövény. akkor is főleg augusztus ban. Amíg a fekete bodza. hogy hány vázáguk van. az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. A ribiszkefélék. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. ..További jellegzetességei: .az ültetést követő évben már terem. kép). . Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. Az egyes sövények attól fiiggően. vagy ahhoz közelítő. Haag-sövény. a naspolyát. a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak. mekkora a vázágak közti távolság. mogyoró. Törzses bokrok. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve.a szuperorsófák élettartama rövid. illetve sövényeknek nevezzük.14. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. 24. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9. szögállásuk vízszintes. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9.5 m. a mogyorót. 22. ábra). mindössze 8-l O év! (9. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. a birs. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs.15. a fekete bodza. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. Törzsmagasága 40--60 cm. amelyek alapvetülete. kép). A birset.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára. birs. Bokorkorona. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra.minimális metszés. téglalap alapvetületű koronaformáknak.5-3. ábra. de nevelhetök törzses formára is. ábra. 21. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk. naspolya saját törzsű.

./ - ...16._ L.../ / . ..5 m ...17...__ m /_ / -l./ 3-3. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 . 140-60 cm ._ f--- 140-60= ' ' '-.... ábra. ábra..5-3 ./ / f--- ' ' ..._ 9. Haag-sövény 9.___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2....

Középerős alanyú alma. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. . meggy. 25. és a fa magassága (9. Elnevezése kissé furcsa. mert tulajdonképpen csak két vázága van.19. Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. szuper és füzérorsó különböző változatai. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. Ferdekarú sövény. ábra). ha a sor. kajszi.18. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük. 267 . Bouché. Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. ábra. a vázkarok közti távolság. Különleges.Támberendezése egyszeru. valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség. lekötözünk. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak.Thomas-sövé ny Alma. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. körte. ábra).A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek. egymás fölött 20-30 cm távolságra. A fejlesztő munka során kiderült. kép). Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. . 3 vázágú sövény. hazai viszonyokra . később a karok ritkítása szükséges.17. Az olasz palmetta.nye 8-1 O m2ffa. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. viszonylag olcsó.Bármilyen alanyorr kialakítható. a harmadik a központi tengely. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok. ami sorirányba nő.. kissé mélyre ültetik egymással szemben. míg Európában a karcsú.Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok. Törzsmagassága 50-60 cm.Mihályffy József által kidolgozott formája. . Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. Duplasoros alma és körte karcsú-. hogy kézi betakarításra.20. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez. valamint szuperorsó. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása.és tőtávolságot a talaj. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. . Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. Visszametszés nélkül nevelik a növényt.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. és 9.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája.zögben állnak. A vázkarok 20-30°-os . Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel. Franciaországban Solerr néven ismert. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata.

268 .

269 . J5. A sor.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét. Alma és körte karcsú. 2.20.és tőtávolságtól függ. az ún.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható. kép). A gyümölcsösökben alkalmazott sor. Három és többsoros.és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság.4. különösen a gépi betakarítás lehetőségére. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. Egysoros. 3. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor.2.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre. az alany. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9. A sor. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. Ikersoros. amely elsősorban a megválasztott sor.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet. táblázatban foglaltuk össze. tenyészterületet. sor.9. A sor. ábra. Telepítési rendszer. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget. Almafüggöny koronaforma 9.és szuperorsó ültetvényekben.

A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig. ábra.21.\_ 80 cml. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást. Ennek időtartama 3-4 év. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 .kombinált (huzalos + karós.21.3. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-. \\ 180 cm \. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés. feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm .egyedi karós és faoszlopos. huzalos és bambuszrudas). karcsú.4. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük.9. A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése. ábra). .és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / . A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte.huzalos vagy kordon (9. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. r- ! -----------+1\':.és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn. A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . . amíg kialakul. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9.

hosszú életűek legyenek. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid). hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. ezek hatása viszonylag rövid idejű. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. könnyen kezelhető. viszont hamarabb korrodálódnak. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. Fontos.1-2. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg.22.4 mm között változik. rendkívül tartós épület.és szerszámfa. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. Betonból készült támberendezés. könynyen sérűlést okoz. valamint karók készítésére alkalmas. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. hogy rugalmasak. ábra). Fémhuzalok. nehéz.22. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. További fontos szempont. Ezeknél követelmény. cső.és feketefenyő laza szövetű fa. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. ábra. a különböző felületkezelő anyagokat. viszonylag drága. Az akác hátránya. A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére.2 m hosszúak.vagy szalagformában. Az akác nagyon sűrű szövetű. tartósítás) 15-20 évig is kitart. jól tartósítható. Az erdei.l Felrakása gyors. . a törzsnek elég he9. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés. Vastagságuk 2. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. Az égetés során arra kell törekedni. égetés. kényelmes. fűrészelve könnyen szálkásodik. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. Egyéb támrendszerelemek. vegyszereket nem szívja be mélyen. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés.J . horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. 3-3. Rideg. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen.Fából készült támberendezések.

. A huzatos támberendezés hátrányai: . Az egyedi karós támberendezés előnyei: .Megépítése szigorú. .Szélnyomásra érzékenyebbek a fák. 9.5.Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. . méretarányos kiviteli terveket. mint az egyedi karós támasz. 9.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan.vagy ha azok pontatlanok. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség. . mint a huzalos támberendezésnél.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok. térképeket kell készíteni.Javítása és pótlása bonyolult.Pótlása gyors és egyszerű.Helytakarékos. A huzatos támberendezés előnyei: . a telepítést hibásan. az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. hogy a kengyel bevág a törzsbe. a vesszők lekötözésére. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény. táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani. fegyelmezett szakmunkát követel. . . illetve késedelmesen lehet megvalósítani.lyet hagy a szabad mozgáshoz. a sorvégeken nem maradnak üres területek.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. .Folyamatos törzsnevelésre alkalmas. 272 . Ezekből nagy a választék.1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos.5. A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. .Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. . Ezek hiányában. .1. . . Az egyedi karós támberendezés hátrányai: .Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni. adathiányosak -.A sorok átjárhatóbbak .. könnyen görbülnek . tereprendezés. és a különböző huzalrögzítő elemek. nehézkes.A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására. és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését. Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. Telkesítés. A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők.

. szélességét. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. a víze/vezetésre. csatornarendszer. Ehhez legalább 8-l O. a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. . .tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként.a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. nagy gödrökkel tarkított. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő.) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. . gépforduló ). A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő.). A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére. tároló. szociális és irodai épületek stb. a rendkívül magas költségek. energiaellátás.műszaki létesítmények (műhely. . vagy 4-6 m széles. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. őrbódé. . Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk.) helyeinek kijelölése. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. műtárgymaradványok stb. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani. és a környezetkárosítás miatt. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. . A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek. mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik. mellékhelységek stb. A táblásítás során határozzuk meg: .A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: . tárolószín. vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése. 273 .rakodó és parkoló területek helyét. Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése. illetve kialakítása. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal. Ezek munkája után a terület hepehupás.utak. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. kamion.

megnövelve a végleges koronaátmérő felével. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . Megjegyzendő. A száraz. 9. málna. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító. leghamarabb nyár végén.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . ezután következhet a mélyebb talajmunka. köszméte stb. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. Megjegyzendő. különösen fontos. nagy rögű.a jó elmunkálás ellenére is . (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több.5. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik.: szamóca. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna). ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. talajfertőtlenítést is kell végezni.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja. vagy a vele párhuzamosan. a koronaátmérő nélkül. bogyósok esetében 40. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el.és műtrágyázásra. azért. Azokban az ültetvényekben. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m. illetve rakják. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. illetve a kifordulás utáni második sorba. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. szeder. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. illetve szükséges szerves.4. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni.2. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. vagy fűféle volt. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt.2. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el.).

és szuperorsók. nehéztárcsával. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. nehéz simítóval (vasúti síndarab). Nagy tőszámú.kevesebb. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. vagy ezek kombinációjával. vagy teljes területű feltöltés. A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. terméketlen. de a facsíkra számítva sokkal több táp. A fel.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer.elegendő tavasszal elmunkálni. anyag. A gödrök mérete l x l x0. forgatással vagy ásógéppel. illetve forgatási mélységbe. úgy az őszi mélyszántást . Basudin 5G). vibrációs altalajlazítóval). A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását . A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet. a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni. Amennyiben a telepítés tavasszal történik. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG.tápanyagok. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. kicserélése viszont indokolt lehet.munkaerő.5 m között változik. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos.5-2. . . ha az időjárás szárazra fordul.és altalaj különrakása.és energiamegtakarítás. A módszer előnyei közé tartoznak: . Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben.megeredni. 1979). Árutermelő ültetvényekben ritkábban. nem szabad a felszínre hozni. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI. valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni.bedolgozás mélyszántással. markolókanállal. és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ. bogyósok) viszont követendő módszer. A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg. Amennyiben az altalaj rossz minőségű. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal.és talajjavító anyag jut. A sáv szélessége l .a talajfelszín lezárása.O m között változik. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. . szakmai körökben vitatott eljárás. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. .8-l x l x l . házi. 275 . hogy milyen halmazállapotúak.altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában.

félkész oltvány. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. ha a megfelelő életfeltételeket .és fekete bodzavesszőket ne használjuk. rá merőlegesen a sorok irányát. karcsú. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés.) párhuzamosan futó egyenes. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. ribiszkék.3.6.6. koronás oltvány. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni. vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése.). A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng. akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. Erre a célra frissen vágott fűz. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre. könnyen legyökeresednek és kihajtanak.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk.) a legkifizetődőbb. gyökeres dugvány. Telepítés 9. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. illetve. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból.1. szamócapalánta). mert ha telepítés után a területen maradnak. fűz stb. szögprizmát. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. Költségkímélő megoldásként gyakori. málnasarj. és az első tövek helyét. szomszédos tábla stb. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg.5. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is. hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. út. málna. 9.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb.9. Ha az ültetés géppel történik. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig). illetve az uralkodó széllel párhuzamosan. árok. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően.

Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain. gesztenye. . fajták. Annak ellenére.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. hogy a talajban elegendő nedvesség van. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. az őszi időszak a kedvezőbb. A többi faj . a növények kiszáradhatnak tavaszra. Az átültetés i stresszre . A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb.6.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. faj. Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. amelyről a 4. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték. nagyon kritikus szakasz. . takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal. bogyósok. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. mennyiség.azonos körülményeket feltételezve . Ennél sokkal jobb és eredményesebb. 277 . minőség stb. 1979). mandula. a rakomány meglocsolása.a frigópalánta. Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. A legolcsóbb. . és kajszibarack a legfogékonyabbak. szállítási szerződés formájában. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. illetve tárolásáról. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás). szalmával. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is).legkevésbé a kanténeres növények.de drágább. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER.). illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió. ősziba­ rack. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából. és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről.almatermésűek. de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. gyökérvégek gyenge visszametszése). 9. (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek.2. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint.

de történhet az ültetéssei egy menetben is. és a jobb eredés elősegítése. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. ültetőfa). ábra.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. kapa. később cserépszerűen beszáradhat.5 m széles gödröket ásnak. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek. 9. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni.Szükség szerint pépezés. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. . de koronás oltványok esetében is elvégezhető). a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. az új gyökérkezdemények képződése. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni. 1-1. Ebből a célból40-50 cm mély.3. ültetőkanál. valamint talajéletfokozó készítményeket.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés. ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata.23. A pépbe növényvédő szereket.23. ültető léccel szervezést igényel. . Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. Az ültetőléc használatát a 9. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. Nagy károkkal jár 278 . Amennyiben az ültetés kézzel történik. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása.6. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. a fertőzések elleni védelem. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. ábra szemlélteti. A metszést úgy kell végezni.

a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). mint amilyen mélyen a faiskolában volt. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat.csemete beigazítása taposással.4. vagy géppel ültetünk. Ugyanez következhet be. vadriasztó készítmények kihelyezése). ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). hogy kézzel.6. . ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is. mert kiszáradnak. Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. . Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját.). a terű­ let rendbe rakása. kerítés építése. Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. c) Ültetés. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik.) összegyűjtése. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. fe- 279 . . tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat. Az ültetés. konténeranyagok stb.az alábbi lépésekből áll: . Erre a munkára . törzses köszméte. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni. vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). a gödör teljes betemetése. nyesedék stb.beöntözés.például. . b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel. gyors kiszáradását 9. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak.attól fiiggően. . Az ültetést követő munkák. Az ültetés során arra is ügyelni kell. A szabály alól természetesen vannak kivételek. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. az alany gyökértömegének növelése érdekében.mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. Beöntözés. mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. ültetőlécek.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. . "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni. Azoknál a művelési rendszereknél. illetve a víznyerő helyek kialakítása. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be. hulladékok (takaróanyagok.

a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. Talajtakarás. . Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás).1. kaszálék. A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni. komposzt. fejezetben ismertetjük. faforgács.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést. illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya.).kete bodza stb. 280 . hogy: . Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O. műanyagfólia stb. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: . szalma. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár. .gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén.a sorközök füvesítése. 4.). fakéreg. Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is. aminek elsősorban az volt a célja.a soroktalajának teljes.

amelyek jelentős élő. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának.és eszközfelhasználást igényelnek. öntözési lehetőség és berendezés. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki. A korszerű termesztéstechnológiát az élő. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. eszközök és anyagok felhasználásával. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. értékesítési irányok. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése.és eszközellátottság. valamint anyag. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany.és gépi munka. áruvá készítés és tárolás helyiségei. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni.1. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg. lehetőségek. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia.és fajtakombináció. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 .1.10. táblázatban foglaltuk össze. berendezései) is jelentősen befolyásolják. 1990). A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje. kötöttség). A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak.és gépi munkák hatékonyságának. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó. faalak és koronaforma. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos.

A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette. amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek. Fenológia 10.színező .koronaritkító.osztályozás .fagyvédelmi -frissítő .csomagolás . A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán.logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében.hajtáshelyzet megváltoztatása .mechanikai .1.szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés .takarásos . táblázat. időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.tápoldatos Aruvá készítés . A részletes (makro.1. 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem .2.vegyszeres -egyéb Trágyázás . A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg. fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .görög eredetű. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése. hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le.phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani. Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a.vízpótló .műtrágyázás .vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .2.és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg. Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk.vegyszeres -kézi Talajművelés . 10.hűtőtárolás . 282 .10.

A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását. A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. . 1997): . gyümölcsérés. ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük. . ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük.a szüret időpontjának becslését.a termesztés és a betakarítás technikai.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb. . illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. . lombhullás stb. . A fenológiai ismeretek elősegítik. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. mikrosporogenezis kezdete). .a rovarmegporzás tervezését. a védekezés pontos időzítését. trágyázás stb.) optimális időpontjának kijelölését. öntözés.) várható időpontjának becslését is. A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . szabályozását. 1990). a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl. . metszés. termésritkítás. de szabadszemmel még látható jelensége.fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. . amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl. virágnyílás kezdete). általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése. virágzás.a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás. Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. hogy a termesztési technológiában a produktivitás. virágzás).a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést. hajtáslekötözés. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. illetve pontos meghatározását.fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését.fenológiaifolyamat: a makro.és mikrofenológiai jelenségek összessége. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése. A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. . A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el. Több fenofázist.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése. 283 . Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban.

fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be.2. vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik. 1997). . Annak ellenére. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg.és vegyes rügyeké. hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik.2. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre.) korábbi a lombhullás . a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. A lombhulláskor.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al.és körtefajtáknál kell számítani. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak. ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda.. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. . a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. egy évben akár többször is. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. Figyelembe kell venni azt is. ún. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. 284 . A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi. Az ezt követő. termőnyárs. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi.10. bokrétás termőnyárs stb. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. mint a virág. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések.

A genetikai szabályozás összetett. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. rózsa. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST.származásuktól függően . amely az erős mélynyugalomban megmarad. 1997). A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége. mandula. s a növekedést serkentő.hímnős virágú fajoknál . elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. alma. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat.a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg.. kajszi). Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során.rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. 1989). vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. hirtelen hőmérséklet-változás. őszibarack. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. de az eddigi megfigyelések arra utalnak. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. mandula. a kezelés időpontjától függően. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. A virág. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk. illetve szállítóedényeinél. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. Elsősorban azért. közepes (pl. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza.) szerepe. Több gyümölcsfajnál (pl. körte) és hosszú (pl. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. őszibarack. nappalhosszúság stb. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. amely a virágrügyek és. a sejtek anyagcseréje. a kötött és szabadvíz aránya.(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 .

későbbi virágzású fajoknál . mint a virágrügyekéhez. őszibarack (50-1200). c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. nagyobb hidegigényü. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. vagy . Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. körte (600-1600). A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart. ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. Ha ez a hatás elmarad. a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. vagy ha be is következik a fakadásuk. s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. cseresznye (500-1700). c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. mandula (60-500). A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. nyílásuk pedig szabálytalan. Körténél. A mélynyugalom szabályos befejeződésével. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. Itt is az a legnagyobb gond. Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése.a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). vagyis az az időpont. illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. meggy (600-1800). A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. ha kisebb mértékben is. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére. A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. majd kivirágzik. A mélynyugalo m akkor oldódik fel. b) Mikrosporogenezis nyomon követése. A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. szilva (400-1700). b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. Az is problémát jelent.

Egyre inkább célravezetőnek látszik. mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén.nagyobb a termésbiztonság. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. esetenként a rügyek fakadása után következhet be. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. ennek jelentősége a kajszi. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. Meglepő. illetve csoportosítjuk. a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. mint egy enyhébb. 200 l). Ebben addig maradnak a növények. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. 287 . Magyarországon gyakori a januári erősebb.összegzése volt. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. késői tavaszodású termőhelyeken . hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben.és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY.a téltűrést. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. 1999). hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. Ennek a hatása attól is függ. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. s nagyobb információs értékkel bír.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát . amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. illetve vesszük figyelembe. A téltűrés szempontjából előnyös. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat.

A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. A tavasz végi. 10. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". amelyet szabad szemmel is követni tudunk. Ebben az időszakban. a telet is jól tűrő hajtás.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás.3. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának. hiszen azt sugallja. a terméskötődés és -hullás. a gyümölcsnövekedés és -érés. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. s a télre való felkészülést akadályozza.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik.2. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. a virágzás. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. illetve tartósan megmaradhat. a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. A szemek kihajtanak. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. Az ún. vagy az akrotónia. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki. hogy a csúcsrügy növekedése leáll. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása. s a téltűrésük is biztosított. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. valamint a lombhullás jelenti a 288 . A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás.

illetve szakaszokat. szeder. minél korábbi virágzási idejű az adott faj.legfontosabb fenológiai fázisokat.2. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. málna.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. riszméte stb. köszméte. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. körte. birs. párhuzamosan. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl. alma. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. rózsa. fekete ribiszke.2. naspolya. táblázat. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 . Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között. 10.

Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. virágbimbó-pattanás. meggy. esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában. szétválás. kiterülés. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik.A virágrügyes fajok (pl. Évjárattól függően. fejezetben közlünk. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. A dió virágrügyei később fakadnak. sziromhullás.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. virágnyílás. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. sziromhullás. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. A fajok virágzási sorrendje. őszibarack. mandula. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. illetve -fajták szerint. szeder). A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. Esetenként azonban előfordulhat. mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. őszibarack stb. szilva. mandula. c) vegyes rügy: rügypattanás. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. b) virágrügy: rügypattanás. 290 . kiterülés. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ.) esetében. alma. meggy. Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl.fakadás. A dió későn virágzik. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. rügyfakadás. cseresznye. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. körte. kajszi. szétválás. hogy a hajtás. a hímvirágok virágrügyben képződnek. kajszi. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. japánszilva. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. virág(zat) megjelenése. fekete ribiszke. rügyfakadás. mint a hajtásrügyek. lombosodás. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. virágbimbó. s a virágzási időszakuk is későbbi. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. virágnyílás. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. rügyfakadás. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). lomblevelek megjelenése.

ezért stabilabb a fajok. körte. valamint az információk másutt történő hasznosítását. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. vagy még hosszabb ideig tart. mint a virágzás esetében. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség. valamint a sziromhullás vége. csapadék. málna.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. fajtára. a fővirágzás idő­ pontja. Például a húskeménység vagy a cukor. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. köszméte. hogy . Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. 1974). különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát.). hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. fák kora. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. Minél későbbi érésű a fajta.) határozzák meg. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik. szamóca. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. birs stb. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. gyümölcs-levél arány stb. a pontosabb előrejelzés érdekében. illetve a fenofázis291 . A hőmérsékletösszeg a fajra.a naptári idő szerint . A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van.) képest. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. Régóta ismert. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek.

amely már hatással van az adott növény fejlődésére. A metszés szerepe.3. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel .3. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. 292 . továbbá sebkezelést végzünk. s nem azt az időpontot. Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. koronaformát alakítottak ki. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál.1. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). 10. amely azonban . illetve veszünk figyelembe. illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. igen eltérő volt.a többi befolyásoló tényező miatt. Itt módszertani problémát csak az jelent. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. a virágrügyképződést szabályozzuk. jelentősége igen nagy volt. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. a termőrész-berakódást. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk.bizonyos határok között változhat. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. illetve tőből eltávolítjuk. Termőfelület és termésszabályozás 10. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. mint a hőösszegé.ra jellemző állandó érték. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. sudaras koronaformák metszésének szerepe. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. közepes törzsű. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. hogy a virágzást veszik alapul.

A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. . A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. közép hosszú. A fák koronájának kialakítása. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny. ábra. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. Aminőség javítása. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10.~ 10. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. Ezek között a karbantartó metszés. ábra). ifjítása szerint. illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére.1. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek.1. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. gyümölcsberakódás) választjuk meg. A vesszők hosszú. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. fenntartása.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. a kevésszámú virág megkímélése céljából. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. vagyis a vesszők. a korai felkopaszadás elkerülésére. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. egy pedig gyenge.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. . ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. a terrnőre fordulás előtt. laza. . gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. A mérsékelt. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). illetve a termőrészképződést serkentjük.meggy-. a termőrész-berakódás azonban elmarad. rövid.almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére.a suháng koronába metszésekor. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. gyengén metsszük.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. illetve fenntartását. középerős és erős metszést különböztetünk meg. cseresznye. előidézve az egész fa gyors pusztulását. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten. Karbantartó metszés során: . Koronaalakítás esetén: .a meggy termőfelületének növelésére.az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. A beszáradó. a vesszők. 294 . A középerős metszéssel.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. illetve a következő évi terbiztosítására. két erős és hosszú. illetve a termőrészifjítás során gyenge. Minden rügy kihajt. hosszú hajtásokat kapunk. illetve a felkopaszadás csökkentésére. illetve visszametszésétjelenti.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére. a termőfelület növelésére. A termőegyensúlyban lévő. gyenge metszés a vízhajtások. . . az erőseket nem]. . . középerős hajtásnövekedésű.

vagy tápanyag. azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. vagy egyáltalán nem alkalmazzuk.Fejletlen. az egyenletes gyümölcsberakódást. mérete)? . vesszők) irányul a ritkítás. vékony. rügykímélő. a fa minden részére.Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. esetleg technológiai hibákat feltételez. vastagsága)? . amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. segítve az optimális hajtásnövekedést. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. minden képletére kiterjedő. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. minőség. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. valamint szélességét. annak ellenére. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. az egész fa kedvező megvilágítottságát. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű.Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle.és vízellátottsági hiányosságokat. színeződés)? . a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. vastag.Az erős metszést a vesszők. A metszés mértéke (erős. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. igényes. kevés virágot tartalmazó rügyek. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. hosszúsága. 295 . valamint a termőegyensúly biztosítása. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít). hogy kevesebb nyesedék képződik. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. .A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. fejletlen vesszők. bokrokat. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma. közepes vagy gyenge). A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. szín). veszszőritkító metszés. ágak visszavágását. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. méret. a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. rövid. . vastagabb) első-. gallyak. . A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása.

A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. tehát nemcsak árnyékolnak. Később már metszőollót kell használnunk.a sebektől távol. azaz a fa optimális alakját rontó . csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként .ábra). A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő. . Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. a sebek még a nyáron begyógyulnak (10. hogy az a legkedvezőbb.a . Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. az egyenletes terméshozást segíti elő. Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. de soha ne távolítsuk el tőből. rügyeik fejletlenek. kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására. levélzeilik laza szövetű. Az előbbiek alapján megállapítható. visszavágására. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására.a lecsüngő és a felfelé álló. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek. Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak.. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb.nem várt helyeken". 296 .és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. mint a téli metszés hatására fejlődők. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha).és méretbeli kiegyenlítődését. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. Az évről évre megfelelően alakított. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét.Későbbi termőkorban. hanem víz. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak.2. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek.

5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni. 297 . ha a fa minden részét érinti a metszés.és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után.1.metszőollóval ~ .2. ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. Egyes fajok esetében (őszi.. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. ..3. legalábbis akkor. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. ábra.1. és annak hatásai . A téli. a virágzás előtti állapotig metszeni. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. ... 10. kézzel 10. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre. Vízhajtások eltávolítása.

mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. fehér. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. A rügyfakadás utáni metszés. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. illetve a vázágak. Ennek során fiatal. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak.és mellékvezérhajtásokat. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. a június második felében végzett zöldválogatás. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A hajtásválogatás. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. a sziromhullás utáni metszés. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. barnulásához vezet. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. amely a kambium részleges elhalásához. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. 298 . a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. mintha az előtte vagy utána történne. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés.

ábra). amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott.3. Az ilyen fákon a nyári. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát.3. őszibarackfák esetén. A hajtásokat csak ritkítsuk. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. körte-. nyárvégi csonkok. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10. valamint a függőleges. Nyári metszés 299 . A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására.. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. ábra.

valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. elhúzódó vegetációs aktivitású. nagyobb állománysűrű­ ségű. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. az őszibarackot pedigjún ius végén.fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. Meggy. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. Az optimális időben.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. 300 .és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban.egyes években javítja a virágok funkcióképességét. szerepe megváltozott az új típusú. . végeredményben fokozza a termésbiztonságot. A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. az érésmenet lassításával: . A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást.és körtefajtákon augusztus második felétől. A metszés jelentősége. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. későn csúcsrügyben záródó alma. . a vegyszeres növekedésszabályozást. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük. tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. az almát. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. . hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket.3. hogy a körtét július közepén. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). hangsúlyozva. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. . közvetlenül a szüret után. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét.csökkenti a következő évi hajtásnövekedést.2. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. 10.javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát).Általánosságban megfogalmazható. július elején.

másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb.hajtások letépése.4.oldalkarmegtörés (roppantás). illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0. Ilyenek például: . .4. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet.A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására.törzsbemetszés. ellensúlyozására. A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű. A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított.az oldalelágazások eltávolítása szakítással. . Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású.hajtáscsavarás. . J0. ábra. szakítása. a vesszők kitámasztása az alakító metszés. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. c = vízszintes helyzetű. d = hajtásleívelés 301 . . vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os. követően végezhető. a a= függőleges helyzetű. ábra). 30°-0S szöget bezáró elágazások. a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai.

Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. mivel az évenkénti metszés. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. A fák méretének csökkenésével. a produktív termőfelület növekedésével. koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. illetve a sebkezelés . vezérvesszők kitámasztásakor. minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. az auxinképződéssel magyarázható. A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. a vázágak. illetve kül302 . annál erősebb a hajtásnövekedése. a vázágak. ebben az időszakban . A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. valamint auxinra van szükség. Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak.súlyos fertőzésektől eltekintve . A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások. amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . A fiatal.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb.

a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. tápanyagtermelő képességét.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. a belső árnyékolás) is. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja. A legföljebb l . a sebgyógyulás üteme kielégítő. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak.ső és felső részei. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. Az előbbiekből is látszik. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. amikor kevesebb a termés. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb. A fa belső. mint az alanyhatás. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. Az optimális szerkezetű. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. mennyire fontos a jó koronaalakítás. míg a nagyobb sor. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. a felkopaszodás. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése. Minél nagyobb egy fa. Túlzottan erős növekedés esetén. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. külső részeinek erős növekedése. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. mint azok. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. amelyek elágazáshoz közel találhatók. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. A "magányos" sebek (törzsön. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb.és tápanyag-szolgáltatása segíti. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. E sebek gyógyulása az évek során 303 . A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága.

hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak. . Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél. A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. Hátránya az. tél végi metszés során tépjük le. a kívánt magasságot megtartó 304 . Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul. ezért annak legaktívabb része. szakítása A fák magasságának korlátozása. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. jól megvilágított állapotát. Hajtás (vessző) tépése. a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága.bár sohasem szűnik meg . Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. ábra). csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét. gallyakat a központi tengelyről a téli. Itt az oldalelágazások szakításával. és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat.5. mint az eltávolított rész. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át.5. A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. Az a legkedvezőbb. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket. illetve a fák méretének.·" l l' l . ábra.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra.

Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. A megtörést úgy kell végeznünk. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik.3. túlzott június i hullás. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. hogy egy-egy. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. A túl erős növekedésű fák gyengítése.3. amelyek a regenerációs növedékek alapjai.) gyakran előfordul. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. árnyékoló. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. A mély. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. de egymástól különböző távolságra. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb. szilánkos töréssel megszakadj on. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. nem 305 . azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. sok csapadék stb. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. de a háncs. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul.technológiai eljárásnak tekinthetjük. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. A tépések következtében keletkezett. esetleg túltrágyázás. függőlegeshez közeli irányú. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon.

4. ami . 'Starkrim son'. 10. 'Delicio us'. őszibarack. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak. birs.közvetv e . a hagyományos módszer ekkel metszéssel.4. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása.3. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. körte. ehhez 5. kajszi. jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. 'Wellsp ur'. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. vagy hiányos elágazódás jellemző.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. 'Redspu r'. naspolya. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. lásd pl. meggy. A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. fejezetré szt).termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében.1. Ez határozza meg. hanem: .3. illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. . tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel. szilva.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1.2. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. Szintén fontos.szükséghelyzetben. Az olyan almafajták esetében. cseresznye. mert a hatóany aga cytokinin. amikor pl.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében. Termésszabályozás 10. táblázat). metszést kiegészítő eljárásokkal . Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'.3. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel. amelyek re jellemző. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. 'Golden spur'. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda. Cuitar és újabban Regalis ). nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk.1. Hangsúl yozzuk. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár. . a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál. 'Pirtósp ur'. 306 . Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg.a terrnőre fordulás gyorsítása.

fekete ribiszke. szamóca. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. táblázat). terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ.3.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. málna. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). szeder. 1997 adatai nyomán. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 .b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén. táblázat. 10. köszméte. Általános összefiiggés szerint. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. dió. csipkebogyó.3.a fajoktól eltérő mértékben. homoktövis. Ugyanezek hajlamosak. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10.

mint például a málnánál.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága. A terméshullásra nem hajlamos. . bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van.) . . A ribiszke. a terméshullás megakadályozásához. a hibékre jutó virágpor mennyisége. vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. az embriózsákok fejlettsége.Virágzási hajlam. A megfelelő terméskötődéshez. bodza. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van. apomixis előfordulása. . illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. termővesszők típusa és megoszlása. méhcsaládok életképessége. erőnléti és egészségi állapota.A virágzás ideje és időtartama. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet.A fajták öntermékenyülési hajlama. virágzatonkénti virágok száma. . .A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl. mennyisége és eloszlása. ribiszke.és másodrendű. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző).Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. . ha a virágzatokban csak az első. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. uralkodó szélirány. a virág(zat)ok fejlettsége. elhelyezése és száma). a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. a termők életképessége.). s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ.A gyümölcstermő növény kora. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének.A virágzás előtti időszak fenológiai menete. a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. (Parthenokarpia. A szamóca esetében az volna a kedvező. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása. a virágzáskori kilombosodás mértéke. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. virágnyílási ·sorrend a virágzatban. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. áfonya. csapadék. . málna. szél). legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. hiszen a résztermések száma. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. . 308 . fény. szeder) természetes velejárója. illetve azok termékenyülési arányának. a virágok termékenyülőképessége. áfonya. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom.

Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai.Az első. növényvédelem. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. szüret időpontja stb. . tápanyag-. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. . a bibék ismételt megporzásának lehetősége). vegyszeres hullásgátlás ). erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. fagy elleni védekezés. . időjárás).A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. . illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma). a kötődésfo­ kozást. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 . tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány. . víz. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is.A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői.Megtermékenyült virágok száma. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás.A virágzás alatti időszakban megjelenő. tápanyagellátás. a fa koronaszintjei és ágai szerint. növényi kórokozók (pl. A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához. vegyszeres terméskötődés-fokozás. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. virágritkítás. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza. növényvédelem.A gyümölcsök kifejlődéséhez. valamint a fák kora.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás.). Erwinia. öntözés.A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés.és asszimilátum-ellátottság. Botrytis stb. még beérett állapotban is.Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. egyéb regulátorok használata stb.). "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége. A terméskötődésre. amelyek elsődlegesen az ún. öntözés. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez). a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. Monilia. termésritkítás. almánál és körténél virágzatok szerint). . . . ún.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. . de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról. s a virágokat károsító vírusok. termővesszőtípusok szerint.. illetve állati kártevők .A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam.). .

A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok. amely visszafordíthatatlan.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. annál több hullási periódusra lehet számítani. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. Az utóbbi minél nagyobb. mint a lombhullás. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. A szakirodalom ban faj. de ennek szabályos. 1997): .ság. késői szüreti idővel bíró alma. éppen olyan szabályos folyamat. termőhelyek és a fák kora szerint változik.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). mint maga a termés leválása. 310 . A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban.közvetve . ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. . A hullások számát.tisztulóhullás.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók.ez okozhat terméshullást. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja.szüret előtti hullás. különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és . Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. évjáratok. Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. ha már az induló terméskötődés is kismértékű. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek.és körtefajtáknál jöhet számításba. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. .

amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. A terméshullás dinamikája termőhelyek. 'Mclntosh'.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl. A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). 'Cox's Orange Pipp in'. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le. A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet.A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. 1989). . ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni.). A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. az almával vagy körtével ellentétben. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban. 311 . Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani.). 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. ezért nem választható szét két részre. csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő. 'Boskoop' stb. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le.nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. 'Sampion'. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le.gyenge termőképességű. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. 'Red Delicious' standard változatai). évjáratok.rövidebb vegetációs idejű. mint a nyár végén érőknél). A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul.tripioidok nagy része ('Close'. ezért leginkább várható a túlkötődése is. . Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz. 'Mutsu'. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. az érés ideje szerint is változhat. . különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. 'Téli arany parmen'. Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. 'Érdi bőtermő'). túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. 1997): . 'Rubinette' stb. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. .

Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe. . Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. körte. A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. 312 . . ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. illetve a cseresznye és a meggy között. őszibarack.10.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. még ott is. szilva. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás. alma. ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. őszibarack. A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában. hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). kajszi) a termőfelület kialakítása után. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. körte.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. elsősorban a következők miatt: . cseresznye). Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk.3. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. . Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van.2. hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. illetve megfizeti-e a piac.4. . kajszi.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni.és termésritkítását. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos. A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető.nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl.

a korona széthasadásának megakadályozása. . termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. . . .a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. . .kedvező fakadási és kilombosodási erély. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása. .jobb színeződés.altemancia megelőzése.göngyölegszükséglet csökkentése. . a fák télre való felkészülésének elősegítése. A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük. A termésmennyiség növelése . .túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése.a túlterhelt gallyak sérülésének. Gazdasági előnyök biztosítása . 1997): l. .és vitamintartalom. . a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása.rendszeres terméshozás elérése.A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ. monília. ikergyümölcsök eltávolítása.szedési teljesítmény fokozása. a fák téltűrésének fokozása.a hajtások beérésének.szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. . 4. fejletlen terméseket távolítjuk el.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége. almamoly.árbevétel növelése.a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése.az ültetvény életteljesítményének javítása. Folyamatosan mindaddig végezhető. kedvezőbb cukor.a fák általános egészségi állapotának. A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése. . A gyümölcsminőség közvetlen javítása .koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám.gyümölcsnagyság növelése.a fejletlen. 3. Elsősorban a kicsi. .szabályos gyümölcsalak növelése. az ágtorkok sérülésének.minőségőrző szüret. aszálykár mérséklése.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb. . a gyümölcsminőség közvetett javítása . .). . amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése .szárazságtűrés fokozása. barackmoly. 2. . kondíciójának megtartása. szilvamoly stb. .tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. 5. .a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása. A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve. letörésének.

A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk.gyobb szerepet tölt be.az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . a fák összes termésszámától függetlenül. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. Fontos körülmény. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . az előrehozott teljes ritkítás kockázatos. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. az időjárási körülmények et 314 . A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással). hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. hogy jó minőséget akkor érünk el. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. A termésritkítás egyéb céljait (pl. a későbbi. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is.asszimilátumkiszolgálást kapnak. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését.) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. hanem az a tény is. a termőhelyi adottságokat. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. hatása kiszámíthatatlan.terméseket eleve leszedjük a fáról. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. ha csoportosan állnak. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések.

nem aszokásos módon alkalmazunk (pl. amely gáz halmazállapotú. Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése. A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel. Az etilén az egyetlen olyan anyag. belsőrügyes metszés).10. Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. ezért . ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. CEPA). vagy a nitrogén őszi kijuttatása). BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be. a hajtások és vesszők lehajlítása.) is. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. vagy a gyökérmetszés. amelyeket azonban . Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye. 315 . amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. 4. tápanyag-visszapótlás stb.3. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún.3. Roi-Fruct) készítmény is. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981.4. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. . a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. a növényekben is képződik és hormonhatása van. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. Ebből következően két megoldás kínálkozik. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei.a l O.és az egységesség érdekében . de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén.2. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása.

6 132.4 124. 2 = különböző időzítésű kezelések. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.9 % 142. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk.0 A kezelést virágzó dá rdák aránya.3 66.2 115. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.3 114.0 139. táblázat). amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés. sőt.0 86.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104. először a sziromhullás utáni 5-6. 1981 ).0 94.0 100.5 192. de ismételt permete10.5 98.3 154.0 100.0 143. A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében.9 163. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk.3 119. táblázat. Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 . sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük.4. az ebből származó termés mennyisége hasonló.0 129.9 164. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117.2 !36. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0. akkor sem.7 157. héten.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések. 8 100.0 100. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú.9 82.0 136. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk.9 136.2.5 94.4. évi adatok ellentmondásosak. 5.3 77.3 117.0 67. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. Ez utóbbi szempontból az 1974.3 58.0 73.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen.3 113.1 121.

vagy végzünk hajtásválogatást. virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete.4.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE. 1991). majd egy parakambium képződik. 1998). A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. A parakambium hozza létre azt a barna színű. a túlzott nitrogénellátottság. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez.5. a virágzást követő 9-12. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. édes tapintású felszíni paraszövetet. A budapesti Phylaxia Rt. táblázat). vagy a réztartalmú készítmények). Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). Felfedezték. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. parathion. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. bizonyos növényvédő szerek (pl. például fagyhatás. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. ami a minőségcsökkenést eredményezi. A készítményt esetenként vizes oldatban. vagy az alumínium-oxid finom diszperziója.5-triklórfenoxi-propionsav. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. 317 . színeződése. ilyen például a 'Golden Delicious'. héten (McARTNEY és LI. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. a többi hármat pedig hetenként. a 2. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. az elsőt sziromhulláskor. tankkeverék formájában. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. nyári metszést. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel).

10. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. 1999). 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re.5. BUBÁN és TURI. ha a virágzatban a középső virág kinyílt. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. táblázat). 'Topred'. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. "zöld" készítmény . A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. 318 . Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. 6. ún. 1972. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. 'Starking Delicious'. táblázat. őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. 1979. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. BUBÁN. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. A Phy-Gold nagy előnye. A piros Deliciaus fajtakör (pl. 1999). s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. de két alkalommal: először akkor. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit.

7 31. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm. Kajszi.10. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz. táblázat).késleltető hatása. táblázat.egy hetet nem meghaladóan . kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0.késleltettük a virágzást. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10. és l 0. 14. A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak. 7-8-i -4°C lehűlés után.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. vagy még kevesebb volt kinyílva.93-1. táblázat. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. 7. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr.0 34.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon. táblázat).6.7 18. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot. ha ősszel ethephonkezelést kaptak.8. fajta: 'Kécskei rózsa'. 7.8. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt.02 0. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. 7. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik. 1985) Kinyílt virág% ápr. l O.és őszibarackfajták fáin a 10. mint amelyek már kinyíltak. 319 .és eredményekkel . Téli (rügy) BUBÁN és Turi. táblázatoknál részletezett kezelésekkel . A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. június második felé- ben felmérve.93 gyümölcsök gyakorisága.

fajta: Sunbeam. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb.27. a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát.28. táblázat.a kezeléseket ősszel. 1985). a mélylazítás. hogy lassítja a virágkezdemények. Említést érdemel. a ta320 . héten. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont . % Kinyílt virágok százalékos aránya 04.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő. A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet.8. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz. Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN. mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). 30 79 85 04. hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk. 44 88 95 04.10.4.rügypikkelyeken belül.26. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. a trágyafélék talajba munkálása. . a fűtakaró gondozása. ll. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt. 10.29. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel).25.hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz. 10 36 52 04. Kezelések helye: Újfehértó. Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el.4. .) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. 17 61 70 04. a gyomirtás. Mind a kajszi-. a vegyszeres gyomirtás. .1. Talajerő-gazdálkodás 10.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk. a talaj lazítás. ezért legcélszerűbb.(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. 19977/78. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul.

4. a csapadék befogadása és megtartása.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés.1. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. hogy természetbarát legyen a talajművelés.az erózió és defláció elleni védelem.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése.a gyökérzet károsodásának elkerülése.takarásos (biológiai) talajművelés.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz. . Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye. . ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést. . A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. . A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . a különböző mű­ velési rendszereket. . kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható. hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket. mégpedig: . a levegőzöttség javítása.az állandó művelhetőség. 321 . s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata.a talaj termékenységének fenntartása és javítása. Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű.laj különböző anyagokkal történő takarása is. A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás. . .1. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk. valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve. valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása. visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat.a gyomnövények konkurenciájának csökkentése.a talajszerkezet megőrzése. . A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai. . Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak.vegyszeres (kémiai) gyomirtás.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag. . kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása. mobilitásának és feltáródásának biztosítása. 10. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket. A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg.a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése.a tápanyagok kedvező körforgásának. Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún. .

Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. többszöri . de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el.különböző mélységben végzett. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. jelentős gyökérkáro sodást okoz. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán". a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. A telepítés előtti. A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. Rontja a talaj szerkezetét. vagy annak jelentős korlátozására. gyomment esen tartani. kép).és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. A középkötött 322 . mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan.

200 l). Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. vibrációs talajlazítást végezni. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést. október-november hónapokban van. 323 . amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. Kötött talajú ültetvényekben. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. hogy a nyár második felében. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. Ősszel. A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére.és energiatakarékos legyen. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. Az altalajlazítás ideje ősszel. víz. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont.

A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni. Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén. A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni. kötöttségét. Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. 324 . a libatopfélék (Chenopodium spp. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli).és körteültetvényekben alkalmazhatók.).) fordulnak elő leggyakrabban.és káliumellátottsága. Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények. amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media). A vegyszeresen gyomirtott sávokban. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást.). a betyárko rá (Erigeron canadens is). Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni. A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben. Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni. a veronikafajok (Veronica spp.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp. A herbicidek legbiztonságosabban az alma. úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban.

bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak. . Ennek is köszönhető. .állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. .öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. bakhátmentes talajfelszínt biztosít.Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk. A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: .és tápanyagellátásban (28.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára. hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. . főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik. . hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód. 325 .a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását. Az elő­ nyök olyan szembetűnőek. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k. . amely gazdaságosabban alkalmazható. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése.a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. mint a gyümölcstermő növényeké. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken. mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: . mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. . amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. a fasávok takarónövényekkel fedése. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás. különösen a vashiány okozta klorózis. A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése. .a sorközök fúvesítése egyenletes.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. mint a mechanikai talajművelés. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható. kép). Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . . kisebb talajban a hőingadozás. amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van.

1-3 cm mélységre vetjük. mérsékelt víz. 15 cm-es gabona-sortávolságra. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni. 10. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. réti csenkesz. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. bírják a taposást és a beárnyékolás t. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. táblázat. A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség.9. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. veresnadrág csenkesz. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente.és tápanyagigényűek. márciusban-áprilisban és ősszel. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. 326 . A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. Legbiztonságosabban az ország nyugati. amelyek növekedési erélye kicsi. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás.

csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását. A talajtakarás hátrányos következménye lehet. . a kaszálást és a taposást. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. félék felhasználhatóságát vizsgálják. takaró. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent.javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt. .vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. hogy mérsékelt víz.javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék. Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül.és tápanyag-felhasználásuk legyen. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja. és Lamium spp. . de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. . 327 .a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak.véd a gyomosodás ellen. A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. .A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres. A talajtakarás előnyei közé tartozik. hogy: .elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. és extenzívebb kezelést igényel. Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. hogy: . Ez elsősorban a káliumra.esetenként a kálium túlzottan feldúsul. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált..kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják. A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás.nő a kisugárzási fagyok veszélye. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. . . de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik.

hanem azon is. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. tőzeg. 328 .04-0. illetve növekedését gátolja. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. Ezt évente ismételni kell (29. fakéreg. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. Az említett szerzők az l . A szamóca talajtakarásának előnyei. kép). tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l .08-0.5-1 .2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. faforgács. l mm vastagságú fólia szükséges. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák. még fokozottabban érvényesülnek. több évig használható fekete fóliával. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. így szerves trágya. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra.60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. ámyékolótrágyázása. komposzt. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt.05-0. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. széna. törek. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen.05 mm vastagságú fólia. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. fűrészpor. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását. aprított papírhulladék is felhasználhatók. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. 1979).O m 2 területre szerves trágyát terítenek.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. az DV-sugárzással szemben ellenálló. de a 2-3 éves termesztésben már 0. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. kép). Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. Használják az egyéves termesztésben.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít.15 mm vastagságú.

Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre. Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba.növeini a talajtermékenységét. 1997). A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának. genetikai tulajdonságok. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. PAPP. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . A XX. nagy óvatosságotigényeL 10. integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását. . 1986). Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan.növeini a termésbiztonságot. tudományos megalapozottság nélkül végezték. 1979. 1990. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. PAPP. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják.4. agrokémiai és növényélettani folyamatok. A korszeru. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. . valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. .2. így az ökológiai adottságok. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: . .javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák.

gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. 1979). A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását.0 mm hoszszúságú és 0. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető.és Ca-ellátottságuk.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják.3-1. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak. amelynek tápanyag. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el.1-4. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. tápanyag. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV.és vízfelvevő képessége kisebb. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 . Ezért is fontos. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető.0 mm átmérőjű. 1971. K. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák. A gyümölcstermő növények fejlett. PAPP és TAMÁSI. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére. mint a lágyszárú növényeké. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő. hosszú ideig. ezért jelentős az a talajtömeg.eszköze. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben.és vízkészletét hasznosítani tudják. kora ősszel a legintenzívebb. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. lehetővé téve a talaj tápanyag. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. 0.

a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON.és káliumellátás szerepe kiemelkedő. A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. Így pl. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van.életében. E tekintetben a nitrogén. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki. többségüknek tavasszal újra kell képződni. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. A szilva. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. Vizsgálatok igazolták. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. a málna. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. a rügyek fejlődésében. 1986). A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében.5 közötti talaj-pH (KCl). A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák.és vízfelvételének hatékonysága. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe.5-6. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. 331 . a meggy. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan.

B. KIM g. Ezek a következők: makroelemek: C. A makroelemek többsége (N. Cu. N/P. P. Mn. Ca.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. az enzimek. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. K. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat. 332 . P/Zn. Ca!Mg. Az ún. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. Ti. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. H. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg. A gyümölcstermő növények életében. O. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. csak akkor érvényesülhet. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. Valószínűsíthető. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. Mo. Ca/B. Ca/Fe. nyár végétől a lombhullásig. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. Makroelemek Nitrogén.és gyümölcsnövekedés időszakában. mint hasznos. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem.és ammóniumformájában veszik fel.mennyiségben veszik fel.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. N. Zn. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. K/Ca. K. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. az intenzív hajtás. Ca/Zn és Fe/Mn. illetve annak szabályozásában. A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. a nitrogéntartalékok képződése időszakában. Mg. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. mikroelemek: Fe. S. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. P. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. A fehérjék. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze.

laza szövetűek. Legtöbbet a levelek. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. amelyek a levelekből elvándorolnak. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. kezdetben világoszöldek. idősebb levelén jelenik meg. a szeder és a bodza. A gyümölcsök nagyok. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. a málna. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. majd elsárgulnak (31. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. A levelek kicsik. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. a meggy. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik. a reproduktív szervek képzésében. a fekete ribiszke. kép). 1965). A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. 1965. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . WILLIAMS. Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető.és szénhidrát-gazdálkodásában.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. Aktívan részt vesz a növény energia. A meleg. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. Foszfor. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. a szilva. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel. a vegetáció korábban fejeződik be. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. a dió. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak.

és fagytűrőbbek. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található.és zamatanyagainak kialakulására. 33. a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. lebontásában és szállításában. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. mint a gyökerek. Az elhalt barna. azok képzésében.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. kezdetlen sötétzöldek. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. A kálium a legmobilisabb makroelem. Kálium. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft.. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek. A foszforhiány tünetei. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. 1979).igg. 334 . de a talajban alig vándorol. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. amelynek a száraz időjárás kedvez. valamint íz. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. valamint a vízben mért 5. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. Először a hajtások legalsó. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős.és vasellátottságot okozhat. kép). Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. A levelek széleitől kezdődően előbb világos. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. Meszes talajú űltetvényekben. nekrotikussá válnak (32. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek.. A káliumhiány tünetei. majd csökkenő tendenciáj ú. Elő­ rehaladott állapotban. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink.

a kötő­ déstől csak néhány hétig. késleltetése. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. mégpedig csak akropetálisan. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. erős metszés. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. Az almagyümölcs be pl. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. gyenge gyümölcsberakódás). A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. 1989). túlzott nitrogéntrágyázás. Kalcium. 335 . ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti.és nitrogénfelvétel. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. általában keményebb húsállományúak. Gyümölcsösökben a füvesítés. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. kb. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. magnézium. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. a xylemben vándorol. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. luxus káliumfelhalmozásra. akkor esőkken a kalcium-. magas kálium. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. a levelek és hajtáscsúcsok felé. csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. 1972). 1968). a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. A kalcium felvehetősége. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben.

Kén. a levelek besodródva lehullanak. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. 336 . hanem csak közvetett tüneteinek (34. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak.. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak. Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány. kép). A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. gyenge minőségűek.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni. kép). cseresznye-. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt.és a K+Mg/Ca-arányokat is. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba.. de a légköri szennyezéssel. de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. 35. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. a talaj felvehető magnézium-. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. 36.. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. meggy-. hanem a K/Ca. alsó levelein jelennek meg. és nekrotizálódnak. A kalciumellátottságot levél. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. 38. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. A fehérjék. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz.Kalciumhiány tünetei. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. a talaj nedvességviszonyai. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. málna. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások . gyakran erősen hullanak. körte-. Magnézium.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában.néhány csúcslevél kivételével . Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek. kálium. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben.és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg.és kalciumellátottsága. idő előtt érnek. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb.

A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. Cu-. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. vaskelátok formájában veszik fel. a szilva. Vas. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában. A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár.képződéshez. A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. Az alma.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején. az öntözővíz magas bikarbonát. 1987).és körtefajták. a túlöntözés. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. 1987). A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. A gyümölcsfák a vasat Fe{. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. ezért gyakran az ún. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. amelyek még gyógyíthatók. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. mezoelemek csoportjába sorolják.permetező trágyaként hatva . a cseresznye.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. az őszibarack. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. a körte. a szamóca és a málna. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt. A jelenleg használatos növényvédő szerek . csúcs i levelein jelentkezik. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra.a gyümölcstermő növények. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb. Az egyes gyümölcsfaj ok. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk. kép). majd a levelek szélein barna. kép). Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. a termesztéstechnológiai hibák. Zn.tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. de az erek zöldek maradnak. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. a birs. különösen tömődött. az időjárás alakulása. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben. 337 .

majd elhalása. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. parás üregek formáját öltik. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. 1983). A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. A sérült részek további növekedése akadályozott. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. osztódó növényi részeken jelentkezik. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. Hiánya a fiatal. Az elhalást az idézi elő. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. hanem egyéb tényeidézik elő. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. és ennek következménye lesz az alakváltozás. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. Az ún. Mangán. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára.és mangánhiányhoz hasonló. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. összefiiggő területet. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. Bór. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. A mangánhiány a vas. üvegszerű. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. majd elhal. cseresznye. szilva. barnás színű szövetelhalások formájában. A belső parásodások kb.

elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. A tünetek leggyakrabban az alma-. Az ízközök rövidek. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. és rozettaszerűen helyezkednek el. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. körte. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. szilva és a málna a legérzékenyebb. szilva. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. szilva. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. amely a vashiányra nem jellemző. Bórhiány elsősorban a laza homok. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel.magház körüli részeken intenzív (41. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. elbamulnak és lehullanak. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. 10.és meszes talajokon várható. keskeny.4. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. kép). Cink. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság. kép). A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas.2. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. Réz. birs-. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. Megjelenése a homoktalajokon körte-. Fontos alkotó része több enzimnek. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 .és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető.1. A levelek törékenyek és klorotikusak. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. A cink számos enzim alkotórésze. alma-. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik.

A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni. CaCOr. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére.és magnéziumellátottságát a l 0. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. bór. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. amely részmintákból tevődik össze. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. A talaj kedvező foszfor-.1 J. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. gyümölcs) tápelem. 1994). A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. DIETZ. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. magnézium-. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. kálium-. 1984. 340 . -10. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. akkor a hiányzó mennyiséget pl. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. 1977.ságok határozzák meg. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH. hidrolitos aciditását.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. FABY és NAUMANN. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. táblázatok tartalmazzák. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. pH-értékét.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. kálium. Egy-egy átlag talajminta. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. oldható foszfor-. illetve növelésére. Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. vas-. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál.és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről. cink-. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. Talajvizsgálat. 20-40 cm. humusz-. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. táblázat).10. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét.13. N-műtrágyázással pótolni kell. mangán-. a gyümölcs minőségének alakulásával. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. 1986).

50 0.00 < 1. vályog agyagos vályog.50 < 2.50 < 1. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog.71-1.00 1.41-0.és laza talajok l 0. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .01-4. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.00 2.11.91-2.50 < 3.01-2.90 1. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.50 < 1.00 0.50 1.50 2. táblázat.20 <0. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.50 1.00 1.1 O.51-2.00 < 2.40 1.51-1.12.20 jó 3. táblázat. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.41-3.40 gyenge 2.50 2.10.01-3. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs.51-1.21-2.01-1. 13.00 igen jó 4.71-1.51-3.00< 3.70 <0.50 1.21-1.91-2.00 1.51-3. táblázat.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok.51-2.50 0.70 közepes 2.50 < 3. táblázat.90 1.

hogy a fajtára jellemző. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm.becslésekre támaszkodva. A levél.sok más szerzővel összhangban. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. vagy az a N-mennyiség. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől.A módszer lényege tehát az. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről. mint N-műtrágyát veszik figyelembe.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor .14. hidrolízis) határozható meg.n-készlet. Fontos követelmény.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően.két komponensre bontják. Ekkor szedik az almatermésűek. l 0. 1994. inkubálás. táblázat. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva. A második összetevő a N-szolgáltatás.14. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. táblázat).a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható. vagyis az ásványi Nmennyiség. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre. Ez a komponens jól mérhető. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. PAPP és TóTH. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. A mintavételi terület 3-6 ha. amely a vegetáció kezdetekor. Az első komponens az Nm. kifejlett.

20-0. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot. Tápanyag-kivonási értékek. 1992).40 Szilva Cseresznye.2-1.0-1.0 0.5 1.2-1. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.25-0. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.20-0.40 0.5-1.4-3.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja.1 2. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg.0-1.40 0.18-0.30-0.16 0.5-3. 1990. A gyakorlatban eddig N/K.25-0.70 0.18-0.5 2.5-2. táblázat tartalmazza. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.25-0. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.0 1.4-3.9-2.40 0.szárazanyag %-ában.30 0.6 1.7 2. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .6 2.20 0.6-3. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.30 0.5 2.6 2. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.25-0.20-0.30 1.25-0.4 1.30-0.8-1.15.5 1.6 1.1 2. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0.5-2. %) p K Ca Mg 2.9 1.0-2.40-0.16-0.2-1.1-2.5 1.0 0.1-2.4 0.25 0.60 0.6 1.0-2.2-1.8-1.9 2.35 0.40-0. l 0.0-3.4-2.20-0.5-2.15.5 1.24 0. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma. táblázat.5 1.25-0.30 0.0 2.40 0.7 0.0 2.8-3. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.23 0.6-3.1-2.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.4-2.20-0.0 2. Az alma.80 0.30-0.8-2.6-3. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is. KÁDÁR. Rendszerint évente végzik.2 2.60 0.30-0.0 1. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.6 2. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz.30 0.0 1. A levél tápelemtartalma .4-3.

0 4. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai.0 5.5 0.17 táblázat.16.0 5. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1.0 5. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 .0 3.0 0.5 3.8 1.5 1.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0.5 1.5 2. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli. táblázat.0 4.16.0 1.5 K20 (kg) 2. vontatott nagy vagy túl nagy. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik.0 1.0 9. l 0.0 12.0 10.0 P2 0 5 (kg) 0.0 4.5 1..0 4. táblázatban találhatók.0 2.0 10.0 1.tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.

10. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. a lombozat színeződése. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. túl puha túl csekély. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy.és humusztartalom esetén. a műtrágyázás.2. a vegyszeres gyomirtás. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze. de a talajművelés módja.4. a lombhullás vontatott menete. különösen alacsony szervesanyag. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően.17. 345 . az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. A hosszabb élettartamú ültetvényekben. de méginkább gyarapítani kell. megnyúlt sejtű szivacsos. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések.A 10. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe.2. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait. üres. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. A talaj szervesanyag. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen.és humusztartalmát megőrizni. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. A l 0.17.

0 IV.0 14. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. VI.5 4. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok. VII.5 14. VI. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje. kevés meszet tűr mészkedvelő 24. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV. IX.0 7.5 9. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10. táblázat. IX. IV..0 14. IV.0-9. vályog homok. IV-V. vályog homok. IV. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai.0-15. vályog anyag.0 17.5-5. X.5 17.0 10. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő.0-17.5 homok homok homok v. 17. v. v. vályog homok. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását.5 8.5-10.0-9. 21.5-14. 24. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába.0-26. VII.0 7.0-10.5-10.5-21.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere.0 346 .5-28.5 7.0 8. IX.0-16.0-10. IV.0-17.5-21. IV.0 anyag.0 11. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben. VII. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. VIII.0 17.5-28.0 9. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag. VIII-IX.5-21. agyag homok v.5-21. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába.0-9.18. v.

árnyékolótrágyázás. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. különösen a mikroelemek mennyiségét. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. ezért is kevésbé hatékony. Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. október-november hónapokban van. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. különösen abban az esetben. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. fajta biológiai sajátosságai.szervestrágyázást.18. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. káliummal. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. A műtrágyák érvényesülését az alany. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. 347 . Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban. öntözés) jelentősen befolyásolják. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. táblázatban találhatók. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. A szervestrágyázás ideje ősszel. Műtrágyázás. hogy a foszfor minden talajon.

illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. az ültetvény kondíciójára. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében.12. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. ha-ként szükséges P20 5. Fenntartó trágyázás. Az így kiszámított Al-P 20 5. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor.és magnézium-alapellátottsága. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. a 0-20. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák.törzses gyümölcsfajok esetében. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-. kalcium.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. a termés mennyiségére és minőségére.11. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni.a 0-60 cm-es. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. 348 . AzAl-módszerrel kiszámított. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. de nem is indokolt. Nitrogéntrágyázás. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm. és 10.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. tekintettel klórérzékenységükre. kálium-. valamint a gyümölcs minőségére. csökkeníve a műtrágyaadagokat. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. csak káliumszulfát használható.

A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást . gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható.és káliumtartalékától függ. A foszfor.tekintettel arra. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók. hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. További probléma. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. Foszfor. vagy kora ősz. ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. A gyümölcsösök foszfor. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.és káliumtrágyázás.és káliumkészlettel rendelkeznek. mivel könnyen mozog a talajban. hogy a sorközi művelőút. Olyan talajokon. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki.és káliumtrágyázása. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás. A gyümölcsösök foszfor. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni.és mésztartalma. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó .nem szükséges évente végezni.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. nyár vége. Az ültetvény kedvező foszfor. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható. a foszfor.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. Vályog. Kötöttebb talajokon a foszfor. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye. egyedi kiszórása. agyagásvány. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor. valamint kémhatása befolyásolja. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. ezért a foszfor. május második fele.

amikor a talaj nedvességi állapota kedvező. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt. l 0. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 . túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre.és magnéziumtrágyázás. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben.19. Az erősen lúgos.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is.és káliumtrágyázást. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt.20. Minél nagyobb a trágyaadag. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás. táblázat. A könnyű. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER. Alacsony Al-oldható foszfor. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.és káliumtrágyázásra. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor. táblázatban közöltek alapján.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak.19. vagy további vizsgálatoktól fi. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium.

és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben.20. mert felvehetőségük korlátozott. Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek. táblázat. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel. Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott.különösen az almaültetvényekben . A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők.35 1. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés. de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő. A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. 1990). Mikroelem-trágyázás.53 0. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni.05 1. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0.l 0. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. 76 1.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. Füvesített ültet351 . A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni. mint egyszerre nagyobbat. Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható.

a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. a kezelést meg kell ismételni. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. 352 . A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. Tápoldatos öntözés. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. A makroelemek közül a nitrogén. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. szélcsendes időben végezzük. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. elsősorban a lombozatra.és tápanyag-ellátottságának javítására. Zn EDTA) gyógyítható ily módon. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. Használatuknál a levél.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. néha több napot vesz igénybe. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. Sequestren 138 Fe). Az oldatokat frissen. A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. de erről meg kell győződni. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. de használatuk igen költséges.

és káliumellátásának javítására.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. A csapadék területi eloszlásában is 353 . A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas.2%-ot. 10. 1987). A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. fiziológiai. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása.4. érthetővé válik a csapadék változékony természete. Tápoldatos öntözésre csak jól. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. Ez a magyarázata annak. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas. 1-0.5%-os töménységet.és mikroelemet tartalmazó. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. Sok-sok felvetődő agrokémiai. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett.3. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. több makro. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák.

A csapadék hasznosulása a talaj típusától. A fejlődéshez a fajtától. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI.21. illetve a 20. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. vagy nagy nedvességtartalmú. Ez a csapadékmennyiség ugyanis .a tenyészidőszak jelentős részében . valamint az időjárástól függ. Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában. táblázat). a páratartalom és a szél.a párolgási veszteség ellenére is. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9. A mérsékelt égövben ezt a IV-IX. 1987). Aridés félarid éghajlat alatt. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat.minden talajban raktározódik. a növény fej lődését.igen nagyok az országos különbségek. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani.1. 354 . A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre.fejezetben). Klimatikus tényezők c. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal. A vízhiány olyan mértékü lehet. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban.0. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. különösen ha a talaj kötött. a hőmérséklet. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. Mind mezőgazdasági. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása.1. A sugárzás. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. 1993). Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé.

9 VIII.3 17. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. és az öntözés indokolt (SZALAY. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés. A termés mennyisége. 2.2 18. Ez arra hívja fel a figyelmet.9 VI.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk.5 14.6 37.6 30.21. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg.1. 1989). Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is.3 4.9 16.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi.0 18.1 30.9 20. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.8 5. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja.8-1. 18.6 5. 1973. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún.7 X. A feltételes öntözési zónában.4. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően.3 VII. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. 7. 355 .0 20. táblázat.2 23. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása.6 8. Pl.2 28. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa. ariditási tényező ad tájékoztatást. 3.0 5.7 3. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak.0 16.0 26. átlagos értéke 1.0 8.8 2. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek. Az utóbbi időben a víz. A növény fenológiai fázisai.0 4.6 16. 4. az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába.1. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0. A fajlagos levélfelület 4.1 22. 10. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. ahová hazánk is tartozik. 19.1 18.5 23.3.5 IX.3 25. 5.4 17.5 határok között változik. A terület mikroklímája. 25.10. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése. 24.8 10.

táblázat. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. A talajok vízkapacitásának (VK). holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget. A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. valamint a gyümölcsök mérete. Ezért a vízigényszámításoknál. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. Ellentétes esetben a sorok között az ún.A terület mikroklímája. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. Ha a növény vízellátása (pl. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. hasznosítható víztartalmának (DV).22. J0. 356 . Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik.22. akkor a levelek sztómái bezáródnak. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. A termés mennyisége. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. táblázat a talajok vízkapacitásának. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. A 10. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni.

75 0.20 0.40 0.50 0.65 0.20 0.30 0. Július 20.35 0. Október 10.35 0.35 0.50 0..40 0.20 3 0.40 0.20 0.45 0.20 l 0.60 0.30 0.60 0.50 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.30 0.30 0.23.55 0.50 május június július w Vl -.25 0.30 0.55 0.25 0.20 0.30 0.55 0.50 0.65 0. Szeptember l.50 0.30 0.30 0.30 0.20 0.60 0.35 0.70 0.25 0.65 0.30 0.20 0. Szeptember l O. Július 10.45 0.40 0.25 0.50 0.45 0.25 0.40 0.35 0. Augusztus 10.20 0.40 0.40 0.J .70 0.30 0.30 0.35 0. 0.55 0.60 0.70 0.30 0.50 0.35 0.20 0.25 0.30 0.10. Október l.30 0.25 0.50 0.50 0.35 0.35 0.20 0.75 0.25 2 0.40 0.35 0.25 0.20 3 0.35 0.45 0.25 0. táblázat.70 0.40 0.20 0.60 0.30 0.75 0. Augusztus l.55 0.30 0.70 0.35 l 0.30 0.65 0.25 0.50 0.75 0.20 0.20 0.30 0.30 0.40 0.40 0.35 0.20 2 0.25 0. Augusztus 20.20 l 0.30 0.45 0. Szeptember 20.20 0.60 0.20 0.45 0.20 0.70 0.30 0.30 0.40 0.30 0.25 0.80 0.55 0.20 0.20 0.40 2 0.25 0.45 0.45 3 0.50 0. Október 20.35 0.35 0.35 0.20 2 0.30 3 0.70 0.20 0.45 0.25 0.30 0.60 0.

\.20 0.55 3 0..30 0.20 0.50 0.65 0.40 0.20 0.40 0.35 0. Július 20.60 0.20 0.55 0.52 2 0.20 0.70 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.45 0.58 l 0.50 0.70 0.50 0.20 0.56 0.50 0.30 0.35 0. Augusztus l.50 3 0. Szeptember l O.25 0.50 ' 0.20 0.25 0.20 l 2 3 0.50 0.55 0.50 0.70 0.65 0.20 0.60 0.30 0.60 0.25 0.50 0.20 0. Augusztus 20.55 0.40 0.62 2 0.20 0.55 0.40 0.50 0.53 0.55 0.30 0. Október 20.65 0.70 0.60 0.20 0.50 0.45 0.50 0.75 0.40 0.55 0.50 l 0..20 0.35 0.70 0.50 0.55 0.75 0. Augusztus 10.20 l .70 0. 35 0.20 0.20 0. Szeptember l.75 0.60 0.80 0.20 0.50 0.20 0.40 0.52 0.60 0.20 0.75 0.30 0.70 0. Szeptember 20..80 0. Október l.70 0.70 0.30 0.55 0.20 0. Október 10.20 0.50 0.20 0.65 0. -- szeptember dekád október november 2 0.30 0.55 0.70 0.65 3 0.50 0.20 0.45 0.20 0.30 0.20 0.30 0. Július l O.65 0.65 0.l Vl oc A 10.60 0.60 0.20 0.23.60 0.20 0.65 0.40 0.30 0.60 0.20 0.20 0.

45 Június 10. A 10. 15 0. A vízigény-együttható meghatározása. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk. táblázatok tartalmazzák. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10.15 O.Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését.40 0. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.. 'db .15 0.15 0.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.23.50 0.35 0. Június 20.30 0. és a 10. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál.30 0.30 0.30 0.30 0.20 0.30 3 0. anyaga.35 0.24. Július 10. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.20 0.30 0. táblázat. Közismert.35 0.40 0. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik.25 0.40 2 0.20 0. .45 0.25 0. . l 0. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún. Vagyis: . A növény fenofázisai.40 0. és 10. .50 0.20 3 0.50 0. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans.30 2 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye.20 0. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását.35 0.15 359 .24. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" .25 l 0. 0.25 0.45 0.35 0. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll.45 3 0. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése. Július 20.40 0. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. .35 l 0. 24. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. . Július l. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.23.45 0. amelynek mérete. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása. .30 0. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével. az " tlpusu ka an mert paro1 .30 0. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0.35 0.25 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is.

20 0.20 0. 360 . Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni.20 0.20 0.25 0. el kell szállítani.25 0. több hónapos. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból.20 0. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet.4. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.25 l 0.20 0.2.20 3 0.30 l 0. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék.20 0. A napiak éjjeli üzemszünet. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében.20 0. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb.40 0. A tábla nagysága 30-70 ha között változik.25 3 0. 0.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik.helytelenül. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák.45 3 0.25 0.30 0. tavakból).25 0. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait.20 0. a holtágak és a terepmélyed ések. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t. illetve csapadékvize t el kell vezetni. Július 10.20 0.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg.20 0.20 0.20 0.20 0. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer.20 0.30 0. Július 20.A 10.20 0. (Itt jegyezzük meg. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre.20 0. A tározók lehetnek napi.25 0. Július l. Június 20.20 0.25 0. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára. Az öntözővíz beszerzése.20 0.20 október o:2o 10. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-.20 0. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből. hosszúságát 700-1200 m. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani.20 0. Öntözési területi egységek. rétegvízből.24.25 2 0.45 0. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.60 augusztus szeptember dekád 2 0. vízszegény országok.20 2 0. Az évszakos tározók többhetes. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet.20 0.3. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza.20 0. hogy nem szakemberek sok esetben. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll.20 0. Felszín alatti vizekből (talajvízből. Vannak ún. heti és évszakos tározók. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10. de 12 hózőtelep.20 0.

töltésekkel körülvett.burkolt és szigetelt csatornák.ideiglenes csatornák. Jellegük szerint a csatornák lehetnek: . Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére. .alacsony vízmélységű. A tározás müvei: . a duzzasztóművek. . illetve az osztóárkok.duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek. osztóbarázdák és sávok vízellátása.napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet.a völgyzáró gátak. Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg.fóldcsatornák. .a szivattyútelepek és töltések. A gravitációs úton müködőek a következők: . Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű.mellékcsatornák. . a zsilipek. .osztócsatornák. . Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: .állandó csatornák (fő-. Az öntözővíz szállítása. a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. .öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: . Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. mellék-.vasbeton csatornák. . Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák. lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. Ajőcsatorna feladata a vízszállítás. Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. és a tenyészidő után beszántják azokat. osztó.kötött talajú mélyedések. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. külön töltéssel el nem látott holtágak és . tárolásra alkalmas területek.és öntözőcsatornák). .völgyzáró gátakkallezárt völgyek. A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és . Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . A vízemelés útján működő tározók lehetnek: .főcsatornák. Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel.

árasztással. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. felső határa a csatorna anyagától. bentonit. mélyedés. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél. A leggyakoribb . 362 . és földdel takarjuk. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. Magyarországon viszont l O% alatti. A vízkivételi zsilipek. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak.stb. Burkolaton beton-. 95%-át teszi ki.egyben a legfontosabb .az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. A szivárgási veszteségek csökkentése. esetleg vas. Utak. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez. ártér. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. az osztó.rozza meg.3. esetleg vasbeton. Csővezetékek. Csatornahidakat alkalmazunk. A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. tégla-. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. azbesztcement. műanyag fólia). Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. csőáteresz. A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. amelyek szabványtervek szerint. burkolatától függ. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak. A fő. amelyeket a terepre. kő. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. illetve lábakra állítanak. bújtató és csatornahíd.3. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. beton. de befolyásolják a táblásítási szempontok. esetleg a birtokhatárok is. felszínű borítást értünk. vasbeton. a meglévő utak. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. 10. árasztás) nevezzük.4.

d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. 363 . hogy a szórófejek kör. a szórási távolság és a vízszállítás. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. kis. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű. hordozható berendezések. Az öntözőberendezés feladata. illetve a talajra. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe.vagy alumíniumcsövekből áll. cseppek formájában jut a növényre. Magyarországon általánosan nem terjedt el. ún. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. . közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. A vizet csőben. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk. . . A szórófej jellemzői közül . nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik. horganyzott acél.az öntözővízeloszlás egyenletessége.vízgazdálkodási szempontból . vagy háromszög kötésben helyezzük el. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül.a vízadagolás intenzitása. Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. gyors kapcsolású. téglalap alakú.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki. Tekintettel arra. téglalap és háromszög alakú. illetve körszektor alakú területet öntöznek. A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes.a porlasztás minősége.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. amelyen a szórófejek találhatók. A szórófejek kötése lehet négyzet.a legfontosabb: . Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. a szórófejeket pedig négyzetes. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. . illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. Hazai elterjedése folyamatos.

A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. illetve termést eredményez. A 3.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez.5-4 m/sec-os. A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás. táblázatból kitűnik. hogy az éjszakai. Így a fák különböző vízellátásban részesülnek. A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. 10. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3. A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. műanyag csővezetékek. egyenletesen kívánjuk elosztani. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. ami eltérő növekedést. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük.25. mert a kelleténél kisebb. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. a fagy ellen védő és a színező öntözés. 25. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható.) A l 0.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún. alumínium. 1989). A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. kép). (Kivétel a kelesztő. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. E módszernél a fő. így a szórófej elhelyezése optimális. 1988 és SZALA!. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet.a fővezetékhez.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti . illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. Szeles időben a szóráskép torzul. táblázat.

. .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. .és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó.a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. Beruházási költségük magasabb. téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. 1992).az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. . Különleges célú (esőszerű) öntözések.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel. színező) öntözések is megvalósíthatók. fagyvédelmi stb.a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti.a fúvókák mérete lehetővé teszi. . Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. 1973).a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. Működési alapelvük. 365 . . . hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen. . a talaj és a tápanyagok. A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE. . szabályozó. .többcélú (tápláló. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek.az üzemeltetés egyszerű. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. a lombozat károsodhat.A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja. ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg.tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. fő-. . . a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát.a lombozat nedvesítése .változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. mellék.növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését. . Az esőszerű öntözés előnyei: .) öntözésre alkalmas. öntözést nem igénylő területekre is kerül víz.a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el.nem szabályos (négyzet. . .növeli a levegő páratartalmát. Az esőszerű öntözés hátrányai: . Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi.bizonyos ökológiai körülmények között . ezért élettartamuk rövidebb.a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz. mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása. vízfelvétel a leveleken keresztül).lehetővé teszi a vezérlő-. vagy a szomszédos. frissítő. . .fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket.

a növények magasságától. majd a növényen. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. Ez azzal magyarázható. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani.Fagyvédelmi öntözés. A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia. kis vízmennyiséggel végzik. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. kis intenzitással. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . először a jégburkon. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. A frissítő öntözés célja. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával). hogy afagyásifoly amat alatt 334. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. A fagyvédő öntözés azon alapszik. Színező öntözés. Ismételt. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. Izrael.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. Olaszország. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. Ausztrália stb. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. Ezért állandó vízellátás szükséges.) szerepét kell elsősorban megemlíteni. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön. levélzetének formájától. ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad.érés előtti időszakban -javasolt. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

........: -. hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól..-::·. o:-...11.... figyelembe véve.. Ez technikailag úgy oldották meg. A termés viszont növekedett. oO -:: ('1 v . a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé.: v) _.. így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el. v v) ('1 . > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-.. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el. .. o o:-. hogy az arid égöv alatti. Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10.. ...9. """ oO v ~ ....i _. "E u "' :o :~ Ol) E o . •ll) ..10..optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" ..: "E ... . >-.... A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg._..Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra. ábra). 40 ·s:. .... > . ::j ::j '""' .. ..: . A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme. ...: r<) .. "' . ábrák összehasonlításakor. A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására... hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék.. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ.. de a magyarországi mérések is igazolják..: N o mérési időpontok 10...... és a 10. 1994) 376 . 60 N 9 Ol) <8 .. """· .... és mivel ezen periódus napjainak száma ismert...... A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték.. . Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként.... . > > > . ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---. mely 5800-6400-ra csökkent. ábra.) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal.9.. Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal..... hogy eredményesen alkalmazható.. akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10._. ..... (Itt jegyezzük meg. . 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c.. Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig.. .. amely mutatja a kívánt növekedést.. 20 r<) :o . .... ..

.. ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---.... ···A·-···A. ~ o ~ .......... ori :::i ..-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-.5 o:s ~ •o ........ megközelítőleg 80 mm..-... A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------.><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: .. s.. ~ 3.. ..f N O\== .....0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3. 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ ....... évben jelentősen különböztek..1 O....A------------------.. 1.f ..5 ..f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > . A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése..90 80 ? •<U t-.. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt. > > > > > . ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0..---... 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0. -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (. 70 5~ . 2 ... ábra.. A gyümölcsátmérő növekedése...> > "" ...... N 00 N .. .. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó... . Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség... .2... ~ --&- ....) o o\ a. "' -o 3 o ~ .5 ?ot-......... 4..0 •<U § •o:! 0.. ~ '-' •o:! -g§ "' (.... az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor...... -o ... ábra. o ..0 ..... . A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999.. .. s.f ...f N . a. azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos.. . 1999) 377 . s.. <'i ... 1...) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a..... 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér. •<\. a.. :::i :::i "" > > > > ..124mm •. .. § ·o:! <'i N o\ 0 .w 2..11.. N o N ~ <'i o ~ .....0 o •. Ol) o:s •o •<U ....5 a o:s sc •• "' gs ··.>....... •..a...

vértetű). valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. a mészkénlé. a Novenda. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el. a bordói lé. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. hogy több rovar-.és a körtedarazsak. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek.1 O. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. További problémát jelentett. 378 .és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű.5. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. Ezek több. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj. rovarölő. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. A természetes ellenségek betelepülését. atka.5. és ami még nagyobb nehézséget okozott. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták. A szerves foszforsavészter. az almailonca ellen védekezni. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. ahogyan ez a l 0. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. újból jelentős kártevövé váltak (pl. a sodrómolyok. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. HCH) alkalmazni. alkalmazását tette szükségessé. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. lehetőség nyílott az alma. l 0. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. Ezzel szemben Nyírbátorban. de egyenletesen csökkent. az minden kártevőre nem terjedt ki. tevékenységét kevésbé veszélyeztették. körte-levélbolha). Ennek visszahatásaként olyan rovarok. az almamoly.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan.1.

hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. a kártevők (aknázómolyok. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű.A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. ragadozó. Ez újabb rovar. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. mint pl. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. A gyümölcsösök. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. megbízható védelmet nem biztosít. elsősorban az alma. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. Fontos körülmény. majd gyakorlatának kialakításához. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). Régen ismert tény az is. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. levélbolhák) ellen úgy védekezni. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. a fitotechnikának.

az alany. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. az ültetvény környezetének megóvásával. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. Ennek több esete is ismert. fasorok. kajszi-. a szüret. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. almailon ca. a környezet fertőzöttségétől függően. a védekezés időpontját megállapítani. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. A növényvédő szereket az emberre. amelyek vektorai ízeltlábú. Ellenálló-képesség. sárga. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. A pl um pox vírus. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. A kártevő malylepkék ( almamo ly. amelyet levéltetvek terjesztenek. aknázómolyok. a részvétel ellenőrzése. őszibarack-ültetvénye­ ket. a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. a sorközök (művelő utak. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. valamint azok a mikoplazmák. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. illetve fogékonysága. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni.vagy fonálféregfajok. komputer vezérléssei működő. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. valamint az integrált növényvédelemmel. Miután a levél- 380 . a talajerő-gazdálkodással. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani.varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. néhány éven belül újrafertőzi. a szüret utáni kezelések. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. mérsékelni. raktározás és gyümölcsminőség. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. facsíkok). a fajták és a telepítésmód megválasztásával. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. a termőhely. és a termésszabályozás.

illetve ellenálló-képesség mértékét is figyelembe vették. A kiterjedt vizsgálatok alkalmával nem találtak olyan almafajtát.tetvek elleni védekezéssei a vírus terjedését legfeljebb csak mérsékelni lehet. Az alma. különösen a tavaszi időszakban intenzív permetezéssellehet védekezni. Szelekció során a Malling-Merton sorozat tagjai rezisztensnek vagy kevésbé fogékonynak bizonyultak. előfordulá­ suk a Távol-Keletről származó új fajták között várható. hogy a termés