l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

tankönyveket. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. egyetemi tanár 10 . Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. Az egyetemi hallgatók. művelődésének. Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. a termesztök szakmai képzésének. mint egyetemi tankönyv az oktatás.A többszerzős tankönyvek. Budapest. a termelésfejlesztőknek. 2003. dr. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. Gyuró Ferenc ny. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek.

_if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike. A gyümölcs vonzó megjelenésű. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka. A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak.l.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX. !l_gy. biokémiai. frissen azonnal fogyasztható.c. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe.Lemt.. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének.~. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő.zásra kerül. 4_gyjim(jlc:s. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött. jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. A?. zamatú. amely növénytani. különösen annak második felében volt gyors. kiváló íze és aromája.!:Í.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.l.. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. kellemes ízű.Q. alakja. A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy.f:imiil.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is.~. században. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok.l.Yi t~Q. ll . különösen a fejlődő országokban magas.~Y~!l.JceJ:~!. elsősorban alkalmazott tudomány.te..r!Jles~ti. amely az érés után nyersen. A gyümölcsök változatos színe. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i.Js.~_!~k.

m. A történeti emlékek. Mózes az Ótestamentum I.f. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar. A gyümölcstermesztés törtéfl.eket. Hippokratész i. Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll.K ~5> . e. közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. u. Évezredeken keresztül a természetben található.1.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet.ell ékérQl_&QIÖ. hogy Kína mellett Indiában. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét. 8Jrjlqt ~§. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés. Lassú. Babilóniában. Perzsiában. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket. az állandó helyre való letelepedés. Abban a korban a gyümölcstermesztés.fLKÍna ter:ületén alakult ki. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében.r. barlangok és sírkamrák falain található rajzok.m l:mkáSJJ. l O-ben törvényt hozott.IQ'!!l!i_. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki.k.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. Indiában. Az ókorban Kínában. mert a hittérítők a mezőgazdasági.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. Drakon i. e. Egyiptomban.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák.€I~~IJJikJ5si közpo1lt..Jitán E.uró. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. írásos feljegyzések.imillcstermesztésimódszer. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~. Perzsiában.1. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával. e.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be. 60 körül. a görögök. az ókori Egyiptomban.különösen Európában . mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került.l. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött.pí!l?. A_R_ómaLBirodalo.!l!ák l!gyi. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. . A keresztény- 12 . a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni. Cato i. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.

l:IJ._s~~.!!_l®!ii.n_yolt a. 1785-ben alakult meghazáuk. különösen a Szent Benedek. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának.!?~.!!~. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai.eredményeket ért~is__{!L_~_l. termesztésének... Franciaországban. századig rendkívüllassú volt._z~le~_g_i9s.s_á~z~r Le.törté!!:__e~(!_(lz av__q!..~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l.&Y.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!.JWtill~:tt~bQ.a kQ.t!l~~zűnt./m_ak~ .c. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ.. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe..lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi.j..lJJ}f!/s.r9.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§. a német fejedelemségek területén. Az új földrészek.._~_gyii.)5:_ertészeti köQ):YS<_. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l.P. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r. A XIX.tés.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.m9J~. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj.ltQ.~:<z<lőd.s.nemesi.. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal.:. Valószínű. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.!~_ko_:.t~.(Q vj~ga .s..ő~n~ekmre_mé.Ymölli_ösker:C.eJ(!k meg_ő.. . l>2:ázadtqll<. A XVIII. A XI-XV.en. A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek. Ez akkor is igaz... NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb. _!?zA~_<! d m!i~g. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés.ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.~~­ szőlőy~ssző.rimwi biro.Y~ket.és a cisztercita rendek közösségei.l!gl:l~~e_uróp~Q!:.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté. József !782-ben kiadott rendeletében előírja.§k_eresztez.[!P. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be. század végéig Itáliában.tbQ:lé!tot1 Uá.i!Ml. különösen Amerika felfedezése.... Az 1960-as -~v ektől ke:z.. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását. . valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba.c.E &Y!!.. .ése.li~I11}~!?-~1~.s. A rómaiaké a fő érdem.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették.Y.u~ c.S<hő.m9l<t~f~k..QY.b. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII. fel~ li gyijm§h. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek.~!l<~.§.Qil<.S_?:ágok. Európában.da. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 . s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította.~.!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.s_i t:.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?.ii.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l.rmesz. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY.P.li. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is. A XIX_..tnölcst~:. A. Il.így hazánkban is ._n. A világ gyümölcstermesztgse &. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt.!.§_gJ~s fej \9_<f.

jelentős részben az ún.l:t. szá~gci elejé. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.tilJ_. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t.ek hf!]x~l}_. 14 . Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f.r:._vezet_~§ével.. mert a híres gyümölcstermesz1ési. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.L?.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz._gmgl)!_qj{IX. Erdélyben.. _Jjntz f'?!?!JJ. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.cig. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt. kétszintes termesztési mód alkalmazásával. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált. A filoxéravész után a k_ifJ.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól.és dombvidékeken. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif.~fJ(f11q[.az. a Felvidéken és Kárpátalján.or.t. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_.. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§.lti.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J.llilbmtle. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el._jlJ:.cl_Qr.gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.en nagyar.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját. A XIX._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent.!!Elfl!::_~~ c. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá. amelyet importtal kellett pótolni.Q..bi:Jfl.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl.at~-­ kozott.k..son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz.J~.!f§_e.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos. A Il.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ.?fs.E.J?.!Y.J _§.ba1!.Q...aránya. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek.~ő. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette.s.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.

_:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő.ti ipari országokban.§~r­ mésének ~.2.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.%..~J elő@j. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad._gj_lYa. Ebből a szempontból a banán kivétel. ~si_ti_1!sf~1-~ls.li:E.. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l. feitődö.s.az.r§_e_lzé§.gJás.é.nagy§_grenddel (1. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.a..k._ befőttels.A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<.kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q. olívajs.3.e.. Az ors~~EQ.a. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt.jpálat az ára.._ít.&lil _ta_rta11i.Julanász é. A világ .mind.1. 1928-ban.EQ!§.világ gyül_l!_Ql<. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.ancl..~it~§.Jegbiztosabb piaci hátterét.&i:tlmazásban. fon.. Nemzetközi és hazai helyzet 1. iJiety~ a...gos~l!l.t~.s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind. táblázat tartalmazza. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát. ezért a viszonylagos túJl<._~.tLgy_Qm_öl_<..énye!s.2.gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel.1.~_á. A világtermelésben a körte. Brazília és az Egyesült Államok..!l. mélyhűtött termé~~Js.JeJmel~~!Jen.~!­ mányok __é_s_~.lY~._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ.~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb.sz._az.e.1Jl_Qic~fp..zere_pe!Jillszit. alma részarill'.mangó. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át.a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.Q. Európában Olaszország.~!J~náJ1J!.e.Jlll!diterrán országokban :!O%~.:l. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .k s_~erir. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.a. ő..100!..il::_ mölcslevek. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§.afejl.1.s.tos s.L~:Z.LkieJn~ll\e<Ul<.5% volt..lmn e. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr..~zilli!r~~k.~É!.2.1. Az eJ§.ll.é.gya.~intt::llf9.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül.S. a .gy_lir~n.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1.tQ. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a.a fPI.. táblázat).J~kvárois__Imlpok. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába.és a mérsékelt..s. sűríhp.Y.!Yo-kal növekedett. India. táblázatban tüntettük fel. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss.

8 2.2 0.4 16.7 0.3 !997 429.1 10.2 2.l 8.2 4.7 1.4 1.4 !996 426.4 58.3 23.7 53.6 56.2 12.9 2.5 1.5 5.2 l .1 13.8 8.6 2.5 17.5 12.0 14.8 37.8 7.2 31.8 2.3 83.3 l' l 2. 7 !998 434.8 61.1 13.6 25.9 10.6 0.6 94.5 0.7 0.2 0.3 10.7 3.4 !997 % t 435.1 18.7 16 .6 51.0 !2.2 27.7 59.3 24.0 9.8 58.2 3.8 10.1 5.8 18.5 2. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.7 42.8 2.9 37.5 45.6 0.6 58.4 2.0 12.8 13.6 37.1 0.3 % 100.3 23.1 2.0 2.3 1.5 7.5 ll .5 58.9 11.2 3.8 !999 458.5 10.9 7.9 200 0 468.1 9.4 15.0 3.4 1.0 98.6 67.6 0.8 38.4 !4.3 8.5 22.4 9.3 0.7 8.5 7.4 23.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.6 3. táblázat.6 26.5 5. táblázat.0 1.1 58.7 100.7 0.1 1.7 57.2 15.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.0 5.3 2.2 6.5 98.4 102.2.2 12.1 14.4 8.4 13.6 100.5 0.0 8.6 8.7 8.0 64.0 12.8 5.0 56.3 6.3 14.0 2. 1.9 40.1 8.3 5.4 23.7 13.1 61.3 32.1.9 4.5 58.9 56.9 10.! 13.2 64.4 3.4 ll .5 2.0 0.1.5 5.9 13.6 0.3 16.0 15.7 13.5 65.6 0.9 3.6 1991!995 378.7 0.3 10.4 8.3 2.8 11.2 7.3 17.7 57.3 1.3 2.8 1.4 335.! 13.7 1.l 2.4 101.2 4.

3 Forrás: FAO Production Yearbooks.8 2.3 0. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp.9 38.!<~S.2C2C.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.l!s!~~l..7 10.3. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.an_ növekszikl!z.tt.7 t 12.1lQY. Anglia. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá.4 2.ii.. Franciaország.4 t 12.zerepe.2!~!1l.2 5.eJ~se -~§. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával. Spanyolország._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g.alizál. A gyümölcsimportáló országok közül Németország.2 1. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.L~. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília.9 0. 1.4 0. Kína.>~!.~ll.etelcs.ll foglalk_<. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto..0 10.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998. hogy a hazaj__~J}.6 1.iil!lölcshiá.2. India.!.zletláncok és szupermark.8 1.l!tási_l~h~!.illi.9 12. 1.t ~i~_Az ösztönzést az I.3 % 2.5 2.2.7 2. világháború utáni gJ._~gg_z17 . Columbia.m glob.: g~~.6 13.ódo. Olaszország. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.Az 1. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le.4 1. USA.<5s~e~.t: __ gyümöl<.6 1997 % 2. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő.4 2. USA.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn. Argentína és Chile.s. táblázat.3 11.0 10.2 15.2.9 1. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.5 1998 % 2.9 6.

'!..Q]J_d~$nziigyi forrás.!P~nnő teri._ii!att tq_lJ.g§. Kelet-Mamors~:!gQ.!. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§". A Il.kuulem Y. táblázat.J. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra. .~xtenzi~!ll.Ll!Q!. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését. 18 .QQQD valósult meg. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 . táblázat).R.JL&Yii.o.~ház.l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg.l!!l~ld}~~iL közén. elsősorban i!. Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg.l_~§.4..!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak._ mint duplájára nöy~kedett...dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.ás.á1:. mert egyrészt az il!frasti}J~b.Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.Q.. 1.Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ.4.Q.iletfl. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.

0 35.3 22.:91.6 72.kben.3 16.4 586. 1990 és 122.6 40..9 94.I}nát.A h~:.0 19.z. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.5.9 1629.3 140.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.2 4.6 61..4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859..8 14.9 63.5.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett.2 7.3 169.éY.4 221.7 26.4 11.QL téséhe.5 11.4 17.9 0.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.0 5.2 9.1 31.8 1730.á­ gok közé került. 1982-ben köze.2 19 .5 3.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.9 174.2 26. .7 35.4 90.ktől.8 1...2S_Q~Jll> é.2 26.5.-i~mökse.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.4 66.8 14.8 32.7 1.Ye.5%-a Magyarországról származott.9 5.0 45.csökkentadis.kben.2 70. táblázat.1 114.9 !950 134.8 4.1 10. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.5 28.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y.wJ:elté.0 89.JnillióJol]l.s_gyümölcstennés.8 1138.1 19711975 749.7 11..k~<ivez.250-es .9 !956!960 304. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .4 9. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.5 22.rsz.8 955. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.2 8.3 19.dően az alma l!.3 104.§Q!s:. elérte az évi 560 ezer tonnát.0 46.3 1.7 96.'<1.3 15.1 32.0 7.6 12.őelu!_!~rm~~z.5 77.0 217. 1.5 0.9 18.1 243.4 21. Részaránya meghaladj (l__ az .7 10. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.5 1.2 80. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő.6 12.0 21.0 13.ze. amely 1_281-b~p.ci.2 14.1 9.MQJ:>t. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1.t1 gyümöl~sterm.1 1378.2 !9611965 395.9J.3 35.0 28.0 7. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.0 967.2 18.ározó ~yümölcsünk.1 63.3 9.2 69.st~rrnes_ztésben.7 39.8 46.5 182.5 3.9 24. Az 1.5 0.meghal:.~J.1 1332.5 208.e.0 24.tekk. é.0 42.7 1070.0 39.7 6.1 29.é.>:ai gyümöJc.2 15.2 37.7 3.5 87.4 94.amely éves átlagbal_l_alig haladt.3 !9661970 606.f§.6 94.xpQrtáJ.ny~L<l.[! meg az l millióJQ.4 26.3 764.8 7. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.L2. amely !![!pj_aillkl.?an m~g_b~l.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.4 8.6 1509.5 85.5 8.2 4.s..7 56.6 32.1 20.1 11.9 90.a.veze1ő ah:na=.6 406.s. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.3 11.5 60.6 11.1 13.1 34.3 186.8 65.25~Yal1.vente mégJJ)=.7 7.ll!JL70::-:8Q%::-.óo.5 14.6 6..8 12.9 28. táblázat tartalmazza.11!__gyjill'\9~.6 1218.3 14.

6 72.6 1997 499.9 5.nes.0 70.4 1270.4 683. A ])ogy9~gyijmpJ<.1 19.hető.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.0 41.2 1038.6 2.4 35.0 75.9 18. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.6 36._tt:.9 116.3 49. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.0 9.5% 6.8 53.9 8.1 11.1 16.9 1996 551.2 1998 482.8 11.2 64.1 4.2 1994 657.7 19.1% 4.2 3.8 11.0 12.1 42.3 21.4 822.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.5 77.1 4.8 834.6 6.0 42.8 4.8 22.9 36.0 13.3 883.4 1999 444.2 56.3 12.6 22.8 65.5% 5.0 12.9 3.1 47.Az 1.7 15.7 1049. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.6% 3.2 103. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665..4 8. különösen vonatkozik ez a málnára.0 4.meg. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60. táblázatban találhatók az 1990-1999. évek átlagában.3 48.7 12.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.1 1993 819.~ge.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 . A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.3 19.fu_é!sok.3 2.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.8 65.4 12.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő.ségét ajöyőben is az extőségű.4 60.1 13.8 114.0 27..5 122.9% 2.5 19.8 3.7 97.határozzák.0 14.3 4.4 75.2 979.~j!é. A cson!!J.8 38.0 19.8 24.0 89.1 14.n.. 6.8 4.ő.zt~~Dekjö.0 12.§.4 13.7 10.0 40.4 64.7 62.1 18.2 1995 353. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.0 5.7 44.7 13.3 142.9 18.8 23.1 11.8 64.1 1.3 12.8 17.8 8.8 18.4 9.5. de ennek ellenére exportjuk növekedett.8 4.Y_edclmez.§_l~.9 40.8 8.8 3.i.7 2001 605.0 916.0 5.3 26.4 63.9 12.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban. me.3 12.0 12.0 36.5 12.9 49.4 8.7 4. RQ_rt_~rt~k_e.8 15.4 21.2 20.6 56.9 91. A c~Qntb.6 104.8 7.5 38.5 24.6 19.2 2000 694.8% 2.8 21.4 45.7 123.5 4.0 18.8 21.

0 18. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.1 2.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.0 1.2 3.6 71.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999.9 37.3 2.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996.4 1.0 1.0 1._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.7 1. .6 5.0 3.1 2.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5.6 2.6.. 1996-2001.3 3.5 _. évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100. táblázat.0 10.1.8 13.0 6.9 2.0 . KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.4 2.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100.2 6.

..5Qo/.J. _ 22 . A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók. A.llríÍm:. 2. Az árugyümölcsösök területének nagysága változó. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t. Jelenleg még szerény. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1. táblázat tartalmazza. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.t..6.atos.állítják elő.eg_e_~~!L19. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza.. fajtahasználata. Az ültetvények akkorlördulnak termőre.nÖ.txé!l. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni.._hnarad a kívánatos színvonaltól. 5..Q_Q.. halaszthatatlan feladat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék).6% 5.:-. mert ~z ül_!~._z. 1.9% 6. .Az összes gyümöl.Yclé.tecpnQlógiáE.9~t~rmés majdnem. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük. 10-15%-a ex..e.~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki.~. Hajdú-Bihar.~t-l\1.O-l .§!.Y~ korösszetétele.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k.. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli. Hagyományosan a legrégibb.ának.~§..1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható.Y~:Z. Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l .6% 13. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül. A jövőben a gyümölcséJ:-:.!LM~~-<~-llO!:.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m.QI::.__!:.ki\Uin.iJ. 4. 3.szott. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk. művelésj rendszere és termeszté§.rl!!~~!. amikor a gyümö!f.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt.3% 70. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL.7% 6.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~.Jelére es~<tt vissz~.~sn~Js _ho_z. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.:!gyilJ.~Y~!9J.se.h~~~LgyQmQlcst~.3. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l. de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre. t~IcS?S.. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet.t~~!l.Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet.

._g.J'!-zt.9.~!l.óLrusaJJ.1.öntözés.m.. garqntált(J'! m... a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1.ö. elérő y~gy .~!~J:Qrdul. .~~ly megvá"lasztása:-.s nyújt._t~!!!}.Jllinimalizálása.!!kéL119gjl_f.E.(0:2.a sorközök ftivesítés~ 1 __ .iU.§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f.kerJia.ap_oiít~a!lYil_g használata.ek biof~giqi saj(Í.·· . A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<. .r:{l)Jgyi}.9_t~rmő.integrált gyümölcstermesztés.!.JEtételévé válik.giát tg€fiyg/L. n~m áJ! rendelkezésre.~~ls..EJY.§.~~!11- PQQ!9Lh.------..__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik.Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.me_ghal~dó területű_ ülte_tV. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása..§. -.@eJ:D.lli!§. bQgyQ§Q.a nitrogénműtrágya használatának.jmélq gyomirtQ.QJ91Ü!.q.1_~_g.Q!<. tápoldatos öntözés.Q~ny~g~!!_át_á§.a fa.j-:JiYjjpj]jfc's.. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett..l..tyédt(Lrpi §. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.Lawl._Q~_.f!!l_ő nijy_é!JY.Q_!lÖV~~ed~§:_~..jajták ~-~-z.!:..m.2JJ.?Jg§r_e_ gs_k_i§.csak a .öl~sf~rmeszté.. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e..~~!J~Pc .IiUs.Jő t~nli§itYfÍny. . .'!:_!!l_!!:!flflɧ.Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés. .L~~ l.lLQd.].eii.3.J.§..J.:st~rlll?S~@.J_QJ2Qit!..optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen.~t~!"2L4i!t!..Jn:tL:.!!l~t.Cster.SE.---·--···--.foJy_l!m.áJata v~gy talajtak~rM_.ésgabályqzó vegyszerek használata. . elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata. A hagyományou:J~ii. .c:_s_t_e.[()sságainak kihasználásqra. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított.~_ávokbankömyeJ:e.{?~ny.ll11._yizsgálatokra alapoz()tt tá. --· következők: használata..~J)Qm2 -t. e_g~~zs~g~s..·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!.§miEi_j_§..bio (ökológiai) gyümölcstermesztés.r.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése .lillál az 500 Jl12 -1.tl<.!~J::I:!liS.eJJ!.l<.k....Qmy_ez~..'. -.Ö.~?_s.s_Jw. . §.ii'!J.1JJ(}§...iil. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: .J!..fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent._ző~ és követelményei a ellenállók~.e.----.z__~qdha!2_!_qg__é.~tlwtfl. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b..t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ.hagyományos gyümölcstermesztés..~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.----. ta)nt 23 . Az integ[ált gyij_m. hanem~el§l!Y!J..1.!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.IJ. mert az integ- rfrJJ.?lQ!~sfajQJ5!l~.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ.

~ ~Q.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr.Qk.. . . .._á..-----·.~-bi2ID'iiii!ölc.. .tradiciog.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY.általában k~cl.l!~tvénys~r_:ű~ég~__ .~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata.n1!gyjiltet_yénysűrűség. Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre..~I'~-~~~~. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!.E§.ív gr~mölcstermesztés.yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g. . .c!__Q[qJ/J.. mégpeqjg_q~J~J::{g.erős Y.>..~i. amely egyértelműen valószínűsíti. a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel.ág.: irá~t.. Hazánkball.~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls. . Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%.az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént..l!ra.ado..Pi._ - .~g1 .YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.öntözéses termesztés.@.nem hatékony gépkihasználá~P . de aránya emelkedik. hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma..ilzJJ:.nagy tenyés~!etiil~l.'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!. 24 ..tQ~§2:}}ál~.st~rmékek. SüLTÉSZ et al.!<-~t. . .!f!!!!J.s.:lin~Jás.~~_()~ fajtahasználat. nélküli termesztés.eJ~-~~11YS~1 .t.t~@léssza~álygzás hiánya. ..tts.és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot. ...~l.ls.2.Q. ~-~gyüm()l<. 2001. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k.~S fé[ly~!!l_f!:§.. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői .alacsony terméshozilm()_~L11~X. .gy~g_g_~_ _y_~y_~2..i111el1z.§_gyümi)!~s!!1J. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g.t'!.nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma. .Q!QZ~§..gjgj le._Ez a termesztők számára a legfontosabb.!El!!~~.~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a.~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9.alacsony jövedelmezőség.. mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik..hiányos árukezelési.~E~~z~~~gr()I.he~§§j~kbe~sJJFl.~el_lll~S-i!}~adE_~!. A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio. · · · · ···--------..~l~efe..!l2§.ruág_q_~f2an _g_s__.s .. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi.> tetjiiet. 1997).~iY é_s.Jaitl!h~g_n~llJ.l_l:l.eít qz öko{ógiai a. infra_stru.§_ÖJ~.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.~k..<U.y~gys~f!r.lis __ü.l<Q~@<.sqjckal ink~Qb.g~ vagy-~~~..XÜnáli.i.rn<J. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és..

J.. nagy a területegységr~Jyt. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése.ek.ci.: tali gyümölc~. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.lw~nyek.a~.(lg. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra...solatos piaci követs.~ru~h~tőségek. A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána.\:.a:J. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l.a.fgjjljdi..JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható. 1!1~~~-~~-r:!!.. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot..r. ~.§ekjelentkezhetnek. az I.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.Jáplálko.Lé!Várh!J..n! gazdaságQsaJ2Q<ln . őszL~<lra.sJ. A folyamatosan korszerűsödő művelési .. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ.tóp..ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi. .-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése. kedvező értékesJt.cJ..zásbar.ja.aru.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.lendenciá.foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t. CDfti.l!!<l&asfóldé!dók.khen. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§.3.a_mag~-~Xcitciágk. .{l§_Z.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.iliY. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg..!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás.!!s1!!(!.l§gfejl~Jt\!l2. ~rt~i<e~í th_~~ő.tJJMY.liicik~~ttőlfugg. az alma-.~nz_i~s~Ll. - és. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű.9.Q~s~ . előál/í~4~4'!.2._gyümölcsmiuőséggetl<.9JQfll..~s a_~Zaf[}.r:!~kesíti.ó !~!!!!~~~L~rték_..J1fu'.a rer. amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál.l. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.Q~:lJer:t!}es:z.?Ji.9~<!~.§. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ .me5ztés.9k~1'._(. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!.sz~ri.a. é_s i31Yf!.Tekintettel arra. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága. illetve földbérleti díjak.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I.. .Qil~!P-.g_JjjxténJj termesz(fjssel.lf_l~ss~l. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre.!_é§Q§!l2._ (2lJPE. magas jövedelmezőség.!!11~!~k~ll)'~~_g_e.s..Jt!rtn~~sz. A kiskerti gyümölcstermeszt#!. -~~gy (l kéziml1l.e. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg. körte-...Q!fskégt_é.b.gyes_fejfzaszná_:: l{!e.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: .~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.

ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül.ály.glf_ik.1(2_4.ő.f!..2-ha_yolt._Az ezredfQidulQLkQ.QzQtLgY.!S.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő..<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer. A folyamatosan emelkedő J!i!!.t9_an)J.h9. Y!!lilmil!t ~z.2?. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő.gy.bb_ c. 2.1JJ~tig~!V(. toyjJ.s_~e­ repet tölt !ze.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f.J.!!11!!:!fsJ!._~J.~§~~J.t:Jő._"QQ.1. azok mennyiségé!QL_és mi!l. ~r.!L4EE..!_gfqfl_t?..~JÜ~l?Y_~!Q_(.tJ.b..!J1.'!}_l(<. uO 1.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar.órészei _ ö_sszet_~!t)J~től. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.édő_. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata. A.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret .{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.r.Y.4.. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga ..vá!JJJ!..!~t:t.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.timali?. 1990-ben az EUQ..4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges. a gyümö.QP.ÜJ1.­ zamoJ és .e.és 26 .j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§.r!a. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent.gyiimö lcs.A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má._erősödik. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai.rn_g{gbqli?.. de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be..tj]2§. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss.al_q terff!.lJ.~§. G~111§lccsel az ..'!J. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S.íili.ök .élkit_«z~s. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges...1Ql<...t\::.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií. asztali gyümölcs..s..Y.lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t..Ll1<! ~olt.~YJized.á!!!s.étke..rs.!!Elé. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9..<~k~r~~k_e.á..±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.á~_bj o lógillj.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.Q piacon maradásnak feltétele lesz.).a_gyjimöJ..felüle.. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé.ell.4!iJJ:.s~gétqLfygg.t~ke.s_a.<mím.~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz.9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel.~Z!.s__g$J!ijmQ. Az l.l?.ban az üzletlá!lcok éUJ.Q.t.zés komplettebb.!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.:~_4etetlen elemeivé váltak.([fkoqQ. A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_..J:errne. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.!_n__.Uf'.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f.táp1Mk9z. ezért qfaméretek_c...§ft~~f!!Jése.>t. a~LJ1..lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo.. A biogy_Üf1!:_ölq_-l.

H~sö_l< beJ!él.2 63.5 0.4 0.8 86.~gél1~ls_s.6 8.5 0.4 0.8 5.9 0.7 1.7 84.Q_Qé!!l pem.5 0.9 88.8 8..6 85.2 2.Y_'!g:_~~.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.0 90.5 8.?éi1hLd.5 84.9 0.4 87.4 0.1 1.0 9.1 24.2 ll .6 88.9 1.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.11 gyi!ll!<.1 88.6 1.0 0.4 0.7 0.9 1.0 9.8 1.4 0.0 52.5 0.1 0.2 0.6 27.8 22.0 7.6 1.2 83.4 86.0 12.6 4.4 1.6 0.8 1. 7.4 0.2 8.6 15.2 6.5 54.rát_!_artalmJl_é!l~<.4 0.5 0.3 0. ezért a gyül.6 0.5 7.7 78.5 0.6 0.6 0.4 2. táblázat tartalmazza.8 18.8 3.9 2.9 86.9 4.4 0.0 73.7 0.3 0.4 0.~Qgy.2 5.9 0.1 18.7 83.z~1l1~tő _yi~s_.7 0.7 0.:z:.8 2.6 0.5 1.5 9.7 0. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.4 0.8 0.rt~1111i anyagai!!.6 0.5 0.6 0. A.3 0.6 13.0 9.0 0.8 0.5 0.3 86.5 0.8 0.2 2.6 0.0 0.4 0.0 14.6 0. gyüm§lcsö~ t()b_bs.7 89._v~.3 7. lllert ~?:Qk .8 0.3 2.8 0.3 0.0 11.2 0.2 79.6 0.3 0.2 7. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.~kr~.9 82.6 0.1 12.7 11.6 0.4 0.6 0. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.3 1.7 6.8 0.6 0.7 3.6 0.0 13.7 32. 7.2 86.7 gramm 7.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .7 3.0 0.4 6.~~3~_Q.6 4.7 0.3 12.0 57.5 0.8 3.4 1.5 2.8 0.z1.6 1.4 86.0 10.8 89. táblázat.6 1.6 0.§_L<!:Z_9.0 0.7 3.3 0.2 57.8 2.megőrző hl!c~.5 1.8 0.8 1.8 2.0 4.3 3.5 1.l!~_()~s.1 14.9 85.5 86.0 1.2 2.8 5.

6 2.9 4.0 2.2 6.~ alacsony ~zénhi9r~t~.3 4.04 o 0._!l.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2.5 7.ütó--r6szé"CA. !illi.__ 1.m.7 0.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel.56 o 0.1!.1 3.2 0.8 0.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát.8 2. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása.>ra.5 4.05 8.:n_.4 9.6 0.g.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban. táblázat.17 3.0 Szorbit Xilit o 1.1 5. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1.7 2.Q~l~m~k eg~g.5 6.56 0.5 Ös sz.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0.1 Fruktóz 5. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.9 4.8 1._):p.66 4.v_ található_ (1.6 12.Ytartal. l!ÍQ~ZfQr. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav.1 2.08 1.>::nQ~_Hj?.am következtében üdítő hatása yal}_.s.0 Glukóz 2.9.75 10.3 0.z~m!:>s:r-! .7 3.6 7. A gyümöl~sök szénhidrát.5 3.11. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r.5 2.4 1.és_a _mag11ézium.9 9.5 o 0.4 l.~ a gyümölcs.1 1.43 0.4 6.5 7.6 o o o 4.03 0.1 0.9 o 3. 8.egtalálható a gyümölcsben._?.05 4.4 1. l 1._ (J.04 o 0.9Jli. különösen C-vitaminban (1.1 7. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~.l!l91c. mert a szacharóztartalom rendszerint al.0 20. Makroelemek közül jelentősebb a)<. táblázat).75 2.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását.2 3.0 10.1 o o o o 1.5 2. táblá- 28 .7 11.8.1 5. amelyek az erlzlmekfontos aík.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.és szőlQ.~.66 0.s<. táblázat).3 1. a!:atcilJ.5 3.6 9.10. A.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§. ~s_ nagy ~zery~S§. iizervezet ha. a_c_itromsav és borostyánkősa.1 3.AhlJt:n. szénhidrát 9.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER.04 o 0. táblázat). 76 1.4 8.0 0. A gyümölcsök makro-. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.7 6..

15 0. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg.k~L~yti­ zedb~~ _".74 0.27 o 0. táblázatban találhatók. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán.k~§_ ~rg:im.§_yjt_~JI1ÜJ9.05 0. a táplálkozás minősége.23 0.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.02 0. ~zabad gyököket.Teg- 29 .08 0.t. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.ve§.9._?.07 0.k. Kedvező!len. hogy_ ~z utó_1Jbi. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta.20 0. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.5Í_k.tni. valaiJiinf.11 0.68 1. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§.Z. táblázat).12.~§~~k.26 0.43 1..a.29 0.03 0.~k_Qf.Y.ek ~ép~§~lsc lekö.55 0.l~ágát . A gyümölcsök !?.!_l!~.40 o o o o o o 0.11 o 0.09 0.06 0.03 0.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.41 o za t).. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e.32 0.45 0.ségesep .l. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.1.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.ő.28 0.13.~Jyét.88 0.z egészséget káros ító.05 0.86 0.~O-~~ évek második felében csökkent is.90 0.31 o o 0.~~S§-2. ún.30 0.08 0.87 1. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER. A gyümölcs.38 0.06 o 0.84 0. a bélrendszer működése javítható.16 0.tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J .50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan.07 0.90 o o o 0. A fejlett iJ2_q_rj. 75 0. ezért fogyasztás ukkal.­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.~I~~~f~-~~~I~i·~z.22 0."é~~~I!~!l~}}. táblázat.~p~_s_s~z 1!2.

002 Kobalt 0.046 0.20 0.80 - - o 0.20 3.10 1.034 0.0 56.004 - 0.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.89 1.006 - 0.80 4.016 0.6 +5. táblázat.70 0.018 0.20 0.20 1.5 0.0 -3.050 0.136 0.006 0.4 202.3 5.0 16.2 +12.007 0.30 0.003 - +3.073 0.019 0.006 0.004 - - - o '--------- - - 4.6 0.40 1.0 2.8 39.86 0.8 0.10 - 0.015 - Hamualkalítás +2.6 5.9 10.2 4.6 N átrium 2.6 1.9 +6.006 0.006 0.7 66.5 0.6 0.063 0.10 4.24 3.029 0.002 0.028 0.007 - 0.4 0.1 4.050 0.30 0.52 2.81 1.003 0.029 0.8 23.7 1.6 0.2 +4.013 0.60 0.0 0.30 0.9 3.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.095 - 0.00 0.024 - -19.011 0.10 0.ülO - 0.060 0.095 0.136 0.059 - 0.5 0.0 2.008 0.2 2.0 14.5 0.2 +2.010 0.007 o .032 0.3 52.006 - Cink 0.0 16.003 - 0.5 15.049 4.30 0.4 -6.040 0.4 0.001 - 0.3 22.o w 1.5 8.2 +4.002 0.033 - 0.1 +6. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.002 - Nikkel 0.6 0.6 0.003 0.0 2.2 +4.063 0.002 0.1 +3.053 0.2 110.0 49.163 0.7 3.0 18.10 1.8 7.024 - 0.6 0.0 1.5 +4.4 +5. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.3 275 20 0.9 8.8 36.8 3.30 0. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.011 0.00 1.7 +7.001 0.003 - Króm 0.008 0.10.5 +3.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.1 27.0 20.50 0.3 31.7 0.186 O.6 3.50 4.7 6.20 3.0 94.013 - Mang án 0.0 4.30 0.035 L .042 0.4 0.5 +3.6 +6.090 0.142 0.0 43. 0 0.083 0.057 0.29 - - 0.005 0.8 28.3 9.004 0.009 0.014 0.005 0.087 0.7 13.7 0.007 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.015 0.026 0.0 2.037 0.9 0.0 +5.6 28.7 0.029 0.089 0.014 0.30 4.5 0.110 0.3 +4.006 0.071 0.033 - 0.020 0.0 238.214 - 0.0 290.

40 0.8 1.! g 1.! g 6.0 7.05 - Piridoxin B6 mg 0.19 0.2 1.09 0.2 0.07 - 0.2 0.02 0.08 0.10 0.05 0.1 0.22 0.05 0.03 0.3 0.10 0.06 - 0.1 0.0 23.02 0.5 - 4.6 0.! g Riboflavin Bz J.2 0.30 0.2 6.3 0.11.14 0.8 34.07 0.34 0.3 Folsav J.0 1.3 0.3 4.2 0.4 0.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.4 - T iamin B.2 0.6 2.08 0.48 0.0 1.3 0.23 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.09 0.35 0.10 0.7 0.2 0.01 - Biotin J.5 0.5 3.3 0.04 0.1 0.8 nyomokban 0.0 2.0 1.03 - 50 30 25 - - 0.3 0.02 0.9 0.J - - 0..0 24.1.4 0.06 0.0 30.1 1.8 1.0 6 30 5 20 5.7 26.2 1.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.1 28.6 0.8 1.07 0.08 0.1 Áfonya .4 1.2 - P an toténs av mg 0.9 5.8 0.5 33.5 0. táblázat.05 0.30 0.02 0.3 0.0 1.04 0.5 1.13 0.32 0.3 - 0. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.30 0.06 0.2 2.9 0.3 - 1.04 0.12 0.05 0. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.4 - 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.4 1.16 0.2 0.7 0.3 0.4 - 2. J.05 0.03 0.

1 0..6 4.15 0.0 7.2 Tiamin BI J.! g Folsav J.02 0..1 0.17 0.~6.3 0.2 0.L __ _ _ _ _ .06 0.20 0.0 4...02 0. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.! g Niacin PP faktor mg 0.20 0.2 - 13.02 Toko fero! E mg 0.2 0.02 0..0 0.0 ------ 0.25 0.17 Piridoxin B6 mg 0..4 0.5 0.2 0.! g Riboflavin B2 J.2 0.4 0.0 17.8 0..N w Az 1.2 Pantoténsav mg 0.10 -- L__().- - - - - - .07 0.0 6.3 0.11.! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.04 Biotin J.1 - 0.9 0.

3 5.70 4.8 50.7 11. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.7 20.70 9.1.6 9.0 9.6 12. táblázat.12.2 14.1 27.9 71.40 (kg/fő) 1.3 8.5 65.0 8.2 58.20 3.13.6 68.8 76.0 74.6 14.8 2.4 16.3 64.4 42.3 61.4 65.4 16.5 17.4 62.5 74. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .6 Hazai 53.9 61.60 1.6 59.20 3.5 71.8 6.70 6. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.5 50.1 54.0 13.0 23.0 60.2 12.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.80 3.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.5 14.10 7.7 10.3 52.8 22.0 21.8 72.8 16.3 70.0 72.20 5.3 11.7 14. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.50 9.1 54.0 13.17 5.0 66.8 16.8 63.1 49.7 70.7 21.1 55.63 10.9 Déli 1. táblázat.6 12.6 72.

A korszeru gyümölcstárolásnak.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g.zs~gme_ge!!!!._gj(J_~g. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún. Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak...értékeit. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. 34 . A gyümölcsök és a zöldségek az ún. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége.Jizálqdgj_t. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§. . bete.ő. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet.!l!!:. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be. mert ful.l!. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható. a választék bő­ vülése mellett.!!~l. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható. de átmenetileg a teltség érzetét adja.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt.·--. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van.fs.~ülözhetetlen élelmiszerré vált. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. ezért hozzájárulhat a krónikus.Y~ll1_a.

besztercei típusú szilva neve Dél.2. domestica. rotundiora et dulciora. szilváról (Kéked. sőt részt vehetett a termesztésükben is." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. fa (galga). Pruna Ungaricanak. Pruna alia Ungarica. köken (a magvaváló. gyümölcs stb. hosszúkás. kert. hungarica. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae"." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). 1 2 (a) valószínű a P. Olyan alapvető. Pruna Ungarica Damascena termése vastag. savanykás. mint var.. húsos. meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. gyökérsarj akkal. kerek termésű. A magyarság ázsiai hazájában az alma.1. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma). édesebb. időszámításunk kezdete táján. a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait.és Közép-Ázsiában). 1297-ben: pomárium N ogykert . Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. mai szakkifejezéseink. a fa töve. a második (bP kisebb.1. arany vagy viaszsárga színű... amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. nemeskömény~ kökényfa. dióról. Erre utalnak azok a szavaink. levél. szilva (ott ma is köken néven). Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak. körte. tojás nagyságú termésekkel. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. mint a gyökér. fa termetű. alia minora. 6. A kelta és római kórtól. 1560-ban megjelent. LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). ábra). A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. pl. (b) P. áryk (árok = öntöző csatorna) stb.. körtéről (körtvély). latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . dió. már vannak adataink a fajták közé sorolható. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. majora et oblongiora. 7. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. 35 . A régészeti adatok szerint. insititia duránci.Pruna Ungarica duplicia. szemben a gabonafélékkel.: alma. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. rendszerébe. ág. = nagykert). nemesebb ala}cokról.

az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. hastard = fajvegyülék. bármely rendszertani egységre használható.1. ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének . a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . ábra. MÁGOCSY és DIETZ (1894).) vették egyenértékű­ nek. pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk. LINNÉ után a termesztés egységeit. taxonok).2.: taxa. 1807).Pyrus pyraster subsp. A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot.magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét. race-rassz =fajta. a fajon belüli egységekre. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . subrace = alfajta. változat. Az európai vadkörte . általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták. forma= alak. var. latin epithetonnal (jelzővel). amelyben a botanikai.a fajtának . a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. keverékfaj. A magyarországi termesztési gyakorlatban.

fajtakör kifejezést. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. A fajtakérdéssel. változat subvarietas sub var. e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. szükség szerint. táblázat. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. j) Az információáramlás elősegítése. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus.2. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú." (hortorum) jelzés követ. A gyümölcs. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait.és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2.1. sem a KK. Az 1995.) vagy a cultigrex (cgrex).) és nem helyettesítik. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 .). annak ellenére. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. hanem a "hort. a kereskedelemben. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). biológiai.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt.zeti nyelven) használatát. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. b) A tudományos kutatásokban.1. illetve bevezetését javasolja.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp. al változat fonna f. táblázat): 2. alak subfonna subf. hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas. a biotipust és az ökotipust. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. cikk.1. d) Nemzetközileg elfogadott. alfaj varietas var. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar. fajtaváltozat. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja. kultúrváltozat. leíró jellegű névhasználat elkerülése. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). Minden rangfokozatnak. egységes szabályokra épült. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat. a termelésben. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. majd később a coneu/ta (conc.

convar. ill. Milotai. növénytermesztő munkájával. a fajtacsoporttal. Az igények változásával. duracina (L.. nagyobb hozamú. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. Milotai. növényeink megnevezésében. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. táblázat. Corylus avellana. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. Jonathan (auctor) BORKH. 2. Germersdorfi. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. hierarchikus felsorolása is szükséges. A többi infraspecifikus kategória (convarietas.2. táblázat).3. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. nem szakszerű. pedig négy. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt.1. Ezért olyan társadalmi termék. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. Juglans regia ev. vagy új. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. a kategóriák részletesebb. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. A fajtával együtt már három. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl. pl.) Janch. Amennyiben biztosak vagyunk abban. Castanea sativa. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett. 2. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. provarietas. regia ev. Cerasus avium (L. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. különböző szintű.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. Malus domestica.2. kutatásban a felsorolt.3. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. leíró Fajtacsoport (conc. a társadalmi igényeknek megfelelően. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. Milotai. 2. Fajtameghatározásban. szaporítóanyag-előállításban. hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. ev.) Mönch. kétféle típusú. fallax ev. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. 38 .

1. az alfajjal (subspecies. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. l. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek).3. mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe.fajtabélyegeknek nevezzük. Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. elpusztult. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. keresztezéssei . Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. Morfológiai fenoökológiai. elszaporítását tette lehetővé. Ez a lehetőség. A fajták eltérő származásúak.) nem azonos értékűek. hibrid eredetüek. Egyébként minden olyan új fajtát. mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. klónok. illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző.fajták egész sorának a kiválogatását. 5. az alakkal (forma. A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján . vagy lus. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. a termesztett egyedek olyan összessége. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből. amely előállításakor a szülő39 . szaporodásbiológiai jellegeik. ev. evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták.két. A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. génbankokban helyezik el őket. vagy kizárják őket.. A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. mutánsok).természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. 6. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995).kultivar (cultivar.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység.és gyümölcstermőfajták is). Mindazokat a tulajdonságokat. Hangsúlyozni kell. A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. táblázat szerint. 2. subsp. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. a termesztésből kivont fajta. A fajtára.).).). f. gyakran az ízlés miatt is . Az elmúlt századok során nagyon sok.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. a termesztési cél. vagy magról szaporítottak. 3. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. 4. var. A termesztésbe vett fajpopulációk . vagy a színbeli eltéréssel (lusus. rezisztenciájuk. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. a változattal (varietas.

az ún. ev.) specioid (spd. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja. ev. ev. 2. ev. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 . táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk.binomen . külfóldi gyakorlat nyomán.) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.cultigen (cg. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. ev. ev.a ev. táblázat. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk.5.) forma (f. alak forma ev. tájfajták is. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. táblázat. 2000-új adat) alfaj subspecies ev. ev.) convarietas (convar. amelyet a KK még nem ír elő. változat varietas ev. ev.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés .3.) subconvarietas provarietas (prov ar. kultivár rangúak a helyi .).) [subspecies (subsp. önálló koltivárnak ismerjük el. ev.) subprovarietas conculta (conc.) subconculta cultivar (ev.4. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó.4. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. A 2.) varietas (var.) subspeciaid (subspd.2. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A.

A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet.5. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. var. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. táblázat. alapvető jellemzőjük. ettől úgy különítjük el. Maius orientalis Uglitz. orientalis 2. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. a szülőfaj(ok) areáján kívül.nemesítéssei (kiválogatással.2. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. változatokat. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. !994. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6. Borkh. az evolúció törvényszerüségét követik. kereszteződéssel. hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. pl. ezért gyakran polifiletikus. = cultigen = cg.a társadalmi igényeknek megfelelően . formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. előnyös tulajdonságaik fejlődnek.2. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. ev. erősödnek Nevezéktan ad 5. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. hogy vagy a) eléje ev. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7. vagy köznyelvű névhez. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. Nevezéktan ad 5. gazdaságilag elsődleges. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl. c) egyszerű. amelyet az ember irányít . kollektív vagy multihibrid eredetű 2. rendszerint tájat. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 . rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg.3. l.

beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. faj és a taxon kifejezés esetében.. A név állhat egy vagy két szóból. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk. vulgaris. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. a nemzetség. különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl. 'Vilmos körte'. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl. nothotaxon. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok.-.eredeti sajmeggy vadalany 3. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. 1996. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. a következő módon: nothogenus. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak. M27.) alanyok elnevezésében. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. a betűjelek és számok használata. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. Egyes szerzők a nemesítő.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. ev. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). közlésekben a kereszteződésből való származás tényét. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. Gyakorlati okokból a régi. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980). A megnevezésben másként járunk el. illetve M XXV-től M26. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x). miszerint 1959. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. Mal us domesti ca. vagy 30 betű lehet. A KK szerint az általános jellemzésekben. nothospecies. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük.a natha (röv. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést.: n.) MILL. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. Pyrus communis L. követik a szülők neveit: 2. 42 . rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. amelyet nem ajánl a KK. Eléggé elterjedt. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. Prunus domestica.) MILL. Pyrus communis. gör. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag. jelenleg M I-XXV-ig. A) Magonc származású alanyok. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. b) körtealanyok EM A-H stb. vagy nehezen tisztázható hibrideknél.) MILL. A fajtáknál.

A fajtacsoport (conculta. sinenses.Prunus insititia. A faj. folyamatosan előfordul Magyarországban is. 2. A convarietas . V. vadon termő faja ma is él. az újkőkorszak óta (i. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra). domestica convar. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján.3.3. A termesztett. domesticát. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. JEREM. Pyrus convar. ha gyéren is. illetve kultúrfaj rokon. grex).kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. a nothospecies (= hibridfaj) . nemeskökény). Cerasus mahaleb subsp. de nem vagyunk teljesen biztosak abban. 2. 5--4 ezer éve). 2. domestica).) 'Korponay'.: convar.cuitivar-group (grp. simonkaii (Pannóniai fcsop. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl.) fokozatot földrajzilag.koltúrrassz A konvarietász (röv. az első ma is nevezetes fajról .4. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. e. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. háziszilva (P. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. de nem rangfokozat. megelőzve a P.4. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. e. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek.korai előfordulása. kereszteződik a kökénnyel. Számos fajta szülője. 1984). különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. a legfontosabb a fajtacsoport. Az 1995-ös. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést.3.2. A rokon. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte. sz.) 'Besztercei'. de az időszámításunk előtti korokban előfordul.

armud P. x ananassa DucH. Alloploid eredetű: a háziszilva. 4. mogyoró.) Ny-Ázsia-Kaukázus P. hakkiarica P.). salviifolia P. canescens Balkán-Ny-Ázsia P.6. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. oxyprion P. P. t t t Subsect. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. fekete ribiszke. nutans P. kajszi. európai. málna. korshinskyi P. salicifolia (TERPÓ A. pyraster P. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása. szamóca. táblázat). rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2.: Xeropyrenia Subseet. az oktoploid szamóca = F. magyarica és a P. australe stb. hyrcana P. 5.a ma is élő. avium 3. elaeagrifolia P. som. házi berkenye.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták.6. naspolya. bourgeana P. anatolica P. mecsekensis P. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum. zangezura stb. 2. spinasa P. nivalis P. Gyümölcstermő növényfajaink többsége.Pyrus communis.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. juliana Cerasus avium convar. Akultúr körtefaj. slavonica P. syriaca P. praenorica P. slavonica P. Elvadulás gyakori: leírt. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. táblázat. birs. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. Ilyen fajok a dió. caneasica P.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . nagyon ritka maradvány.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata. austriaca P. mandula.származása Európa-Kaukázus P.

(P. spinosa L. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. kivadult egyedek legtöbbször P. cerasifera var. macracarpa WALLR. cerea L. !803 em. ritkán de előfordul nemes fajta is: pl. Az elvadulás. divaricata P.) subsp. 17 1753 cseresznye sz. kuken subsp.: P. IV.) P. spinasa var. macracarpa . Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. vadcseresznye). syriaca subsp. Naturk. dasyphylla SC HUR P. Ezek a "visszavadult" növények. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre. KÁRPÁTI Z. var. P. domestica var.7. syria2.Mirabellák (subsp. táblázat.) PRUNUS fajok P. cerasifera EHR.2. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között.1.4. Termesztésen kívüli termőhelyeken. x fruticans Weihe 1826 . s. x syriaca BORKH. myrobolana (L. (mirabolán) subsp. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra. pyraster. Ezek az ún. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát. Elvadulás abban az esetben lehetséges. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. pissardi convar.) .nagykökény subsp. Beitr. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. prisca BERTSCH) 45 .

A vastaggallyú vagy hókörte. ábra.a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon. TERPÓ) 46 .Bulgáriában honos. Pyrus x amphigenea DOM.2 3 4 Scm 2.. (communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2.Pyrus nivalis JACQ. ábra.2.3.

. Irán.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD. !825 P. !849 - 47 . Kultúrszökevényből meghonosodott. A Prunus taxonok rendszerét a 2. helyi fajták.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. Gyakori elvadulások. salicifolia PALL. 1787 P. 51. alany nemes 2n: 34 2n: 34. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa. !753 .8. Kis-Ázsia Ny-Ázsia.. 1776 P... részben hibridek is: az alma. stavonica KIT. nivalis JACQ. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa..2. elaeagrifolia PALL.ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. körte és a kajszi. 68 Turkesztán Pyrus communis L. azaz idegenhonos fajokká váltak. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. Elő-Azsia.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA . 1774 P. eredetét és elterjedését.speciaid . alany spontán... szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. amygdalifor mis WILL.5.3. Magyaror. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND... caucasica FED. ábra. É-Afrika alany. A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka.cultigen .8. nemes.. P. 1896 P. austriaca KERN. táblázatban közöljük 2.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba. 1768 Elő-Azsia. táblázatban közöljük 2. 1793 (DP.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. elaeagnifolia ) P. ábra). salvifalia DC. 7. valamint felhasználását a 2.. táblázat. 2. !952 P. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták. Mind a spontán keletkezett hibridek.

helyi fajták alany. helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34. ROEM. dasyphyl!a BORKH. 1915 alany.. !768 M. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 51 2n: 34 48 .MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P. Közép-Kína.RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE.. 1857 P.) M. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34. !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. !825 Maius domestica BORKH. 1847 M. 1803 É-K-Kína Japán. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia... helyi fajták alany alany alany. 1768 M... helyi fajták alany. f. spectabilis (Ait. betu/ifalia BUNGE. Kis-Ázsia Oroszország. helyi fajták alany. calleryana DECNE.) BüRKH. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany... Irán törpealany. nemes fajták alany. 1803 M. Közép-Ázsia.) BoRKH. É-Amerika alany. siebo/dii (Reg. praecox (Pali.. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ. prunifolia (Willd.. !803 .A 2. 1915 P..) BüRKH. pashia HAMILT. Afganisztán Európa.8. 1871172 P. bretschneideri REHD. pumi/a MILL.. Kaukázus... turkmenorum Juz.) REHD. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . 1835 P. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. 1803 M. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany. !803 M. európai déli része alany. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L. pyrifolia (Burm.. helyi fajták - Északkelet-Ázsia.speci o id . Himalája. ussuriensis MAXIM.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . helyi fajták 2n: 34 M.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE.) NAKAI. 1926 P. Korea.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL.) BüRKH. Japán Kína.cultigen ..

1808 Crataegus pinnatijida B UNG E. 1793 Mespilus germanica L.. 1753 spontán alakok nemes. ioensis (Wood) BRITT.8.. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia.. Krétától Turkesztánig Balkán. 1901 Maius x robusta (Carr.) MILL. 1803 M. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34. 1920 (M.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L.) MEDIK. Amurfóld.) CRANTZ. Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. 1821 Amelanchier canadensis (L. Kis-Ázsia. 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L.) Rehd. É-Kína...RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE.. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet..) Ell. 1833 2n: 68 2n: 34 49 . 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota. angustifolia (Ait. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa.. Korea spontán alakok helyi fajták nemes.) MICHX. 1763 Arania melanocarpa (MICHX.. spontán körtealany nemes. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. 1768 M.. termesztik É-Amerikában is D-Európa. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L. Ny-Ázsia. Ny-Szibéria.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA .A 2. Turkesztán K-Mediterrán. Dieck. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL. edulis. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa... 1753 var.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L.

. É-Ny-Afrika Ny-Európa. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD. !753 Európa délibb hegyvidékein.cultigen .42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY. !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US..MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L..SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH.. !753 Ruhus fruticosus L..cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 . É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán. !803 Ruhus aceidenta/is L.speci o id . 1827 Ruhus allegheniensis PORTER.. et SCHLECHT. táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet. elterjedés ROSOlDEAE. É-Amerika spontán nemes. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS . MUELL. termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14. !753 termesztett. !753 Ruhus illecebrosus FocKE.. 21. !923 (R. .. idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM.A 2. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42. et SCHLECHT. 56. rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM.SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok.28..RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS.cultigen .63. !864 Ruhus caesius L. J.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT... 8. !766 .speciaid .

!755 vad és. !753 Cerasus fruticosa (PALL. Ázsia a Bajkálig.MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L.cultigen . ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE.. termesztett spontán.speciaid .32. nemes.. !925 = Délibb Európa.) MILL.. alany. moschata Duch.) DUCH... elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE.A 2.. et TURPIN) Rehd. termesztett SUBGENUS: CERASUS.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L. !768 Prunus cerasus L.8. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL. 1788 spontán.. virginiana DUCH. alany spontán. 1768 = Prunus mahaleb L. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16.) MöNCH.36 51 . termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F.speci o id .. szubspontán. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa..) WüRONOW. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia. Ny-Ázsia Eurázsia spontán. szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. 1753 Padus serotina (EHRH.. szubspontán. szubspontán. 1766 spontán. 24.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS. 18. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH. vesca L. 1753 F.) BüRKH... 1766 F. viridis Duch. Ny-Szibériáig spontán.. 1766 F.cultigen = = Cerasus avium (L. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL. !794 Prunus avium L.. 19. 1803 = Európa É-Amerika spontán. 17. 1768 = Prunus padus. !753 . táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.. !808 = Prunus x gondouini (POIT. L. termesztett spontán. termesztett spontán.

communis (L. WEBB P. 1829 = Prunus tomentosa THUNB. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán.. A. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE.coltigen .SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS. termesztett termesztett 2n: 16 C.. pumi/a (L.cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán. táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet. et KosT..APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL.) WALL. Korea (Bailey). 1973 Amygdalus communis L.specioid .MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL.) Arc.. helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL. DoN. (BATSCH) !801 .specioid .) TERPÓ.) Kov. szülőfaj P. pseudocerosus (LINDL. P. 8... !882.) 1753 = Prunus persica (L.. Himalája (Mansfeld) Kína spontán.A 2. davidiana CARR. 1935 = Prunus kansuensis REHD. alany 2n: 16 52 . 1768 (Amygdalus persica L. et RIAB.. 1753 - Nyugat-Kína... !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB. alany. szülőfaj 2n: 16 C. ferganensis (KosT. et RIAB. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína. 1803 = Prunus pumi/a L. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY.) Batsch. et KOST. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL. szülőfaj. 1894 É-Amerika spontán. nemes.) FRANCH.. Hup ei termesztett. !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. 1921 Észak...cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD. 1801 .) D. 1935 = Prunus ferganensis (KOST..) G.. 1872 = Prunus davidiana (CARR. amyg da/us.cultigen .és Közép-Kína nemes. !884 P.) MICHX.) Kov. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS .

. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM. !780 Prunus armeniaca L.A 2.) KOCHNE..KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA . !836 Armeniaca ansu (MAXIM. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia. 1791 (Armenoprunus JANCHEN. DK-Mongólia.) PERSOON. Japán. szülőfaj - helyi fajták. dísznövény.cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. alany. ÉK-Mandzsúria Közép.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM.) BORKH. 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. Kína.. alany spontán. É-Korea. !789 = Prunus sibirica L.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS.speci oid . alany spontán. Korea spontán Az Alpok D.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM.8. !956) Armeniaca mumu SIEB. 1785 spontán..és Ny-Ázsia csak termesztve spontán.. helyi fajták alany.) KOMAROV. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST.. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet..MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH. helyi fajták 2n: 16.. alany.) KosT.. alany. 1806 = Prunus brigantina V ILL. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et.) LAM. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH. É-Kína K-Szibéria (tengermellék). dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS. 1883 Armeniaca brigantina (VILL. !921 szubspontán. helyi fajták.. 1753 .... Ny-i részén 53 . 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L.) SKVORTZ. !770) REHD. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L. !941 = Prunus ansu (MAXIM. nemes. szubspontán. alany. et Zucc.... TURPIN) Soó. 1801 spontán.cultigen . !797 = Prunus dasycarpa EHRH.

KÁRPÁTI. helyi fajták spontán. !789 P.8. 1755 (L.A 2. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. munsoniana WIGHT. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH. csak termesztve spontán. l 892 P. 1803 em.fajcsoport P. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. hortulana BAlLEY. alany. 1785 P.specioid . alany szubspontán.cultigen . et KosT... nemes.. helyi fajták szubspontán.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. 1785 P. nemes. nemes spontán.. É-DK-Kína spontán.. angustifolia MARSH. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. em.. nemes. americana MARSH. nemes. (48) Prunus coeamilia TEN.és DK-Kína K-Szibéria. nemes... táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. !828 Prunus ussuriensis Kov.. nemes nemes. szülőfaj Prunus insititia JusL.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa. alany.. alany szubspontán. helyi fajták spontán. !935 É. nemes.VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. nigra AIT. szülőfaj 2n: 32. 1967 Prunus syriaca BORKH. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. 1811 Prunus cerasifera EHRH. 1789 spontán spontán. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.. helyi fajták 54 .. csak termesztve É-Kína. 1753 . 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa. 1803.. Elő-Ázsia. Ny-Közép-Ázsia. KÁRPÁTI.

. !819 R. p. aciculare SM. gracile) Fontosabb hibridek R.specioid . cynosbati x uvacrispa). termesztett spontán. petio/are DOUGLAS. !863 Amerikai fajok R.. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. ussuriense lANCZ.. americanum MILL. (R.. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán.. oxyacanthoides L. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R.. cynosbati L.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. burejense FR. hirtelium x uva-crispa). !814 R. !768 R. !906 R. spontán spontán. !844 R. spontán. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria.alnemzetség Ribes nigrum L. !753 . elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE.A 2. termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. spontán. (R. hirtelium MICHX. spontán. termesztett spontán.8. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. !768 . alany 55 . !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia .cultigen. !753 R. dikuscha FISCHER.. !881 R.cultigen . !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. !830 R.. SCHM. rubrum L. odoratum WENDL.. Saxifragaceae p.specioid . !825 R. uti/e lANCZ.. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R. !803 R.. agg. !753 (R.. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. aureum PuRSH. Eurázsia. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán. szubspontán. É-Amerikában elvadult spontán. rusticum lANCZ. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. nemes.. longeracemosum FRANCH.

szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. R.Csalánvirágúak Moraceae.Somfélék spontán. 1753 É-India. Közép-Ázsia. s. Ny-Ázsia termesztett. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89..Hangavirágúak Ericaceae. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales . 1753 Sambucus ebulus L... 1753 Vaccinium angustifolium AIT.54 Sambucus nigra L.8. termesztett. Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. termesztett spontán.. 1753 M nigra L. petraeum WULF. str. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett..308 2n: 26 56 .. nemes. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. Középeurópai K-Európa Cornaceae . É-Európa. ruhrum L.. termesztett. 106. Saxifragaceae p.. 1819 spontán. nemes spontán... termesztett 2n: 18 27. 1797 R.A 2. Kanada termesztett. nálunk gyűjtik É-Amerika. DK-i államok.Eperfafélék családja Morus alba L. szülőfaj Cornus mas L.. Kína Ny-Azsia Mediterrán. DK-i államok É-Amerika. 1753 Ficus carica L. Alapfajok és szülőfajok R.. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán. 48 Vaccinium corymbosum L. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend . p. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. 1778 Vaccinium myrtillus L. DK-i államok É-Amerika.. multijlorum KIT.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. spicatum Ross.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L.

. !753 Európa. !753 C. pontica K. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. maxima MILL. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar.8. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún. pecan) Carya ovata (MILL. nemes spontán. Dél-Európa spontán. 1869 spontán.. nemes.A 2. nemes spontán. szubspontán. szubspontán. a gyógyszeripar.6. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés.NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L. nemes spontán. CORYLACEAE) . KocH. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH. 1753 J. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika.28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae... elterjedés FAGELES REND. alany alany spontán. Ny és délibb.) KocH ("illinoensis").Dióvirágúak Juglandaceae . Iowa.. !768 Kis-Ázsia.. Fokozódott a gazdaságilag hasznos. termesztett 2n: 22. alany 2n: 22. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. KOCH.. colurna L.) K. 57 ...Diófélék Junglans regia L. nemes. 24 Juglandales rend .BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL. !768 C. Mexikó É-Amerika spontán. nemes spontán. nemes 2n: 32. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa. !849 C. nemes 2n: 32 2. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. Ny-Ázsia spontán. 1869 (C.Bükkfalék Castanea sativa MILL. ailantifolia CARR.

gyomosítók stb.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai.zöldterületi (dísz-) növények. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. banán). tudományosabb alapokra helyezte azokat. . Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak. gombák.9. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak. eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. 7.9.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére.).élelmiszemövények. köztük 58 . növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott. héjas. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3. narancsfélék. lényegesen különböző technológiával (pl. a különböző országokban. Ez természetes is. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak.háztartási (technikai) növények.káros hatású növények (kórokozó. táblázat. helytelenül "almások") 2. bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4. táblázat szerint a következő: l. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . . 2. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád. A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. Hagyományos felosztásuk a 2. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények. almatermésűek (almagyümölcsűek. .

a rekombinációk hatására. gyümölcstermő 2. munkájában. Szilva-Prunus. a mutációk. körte. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). Koreát és Japánt foglalja magában. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. meggy. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. itt alakult ki az elsődleges géncentruma.7.dolgozott fel. néhányat alközpontokra osztott fel. alma. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. A mérsékelt égöv alatt termesztett. Másodlagos származási központja Japán.1. Kína-Japán központ. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. vadon Észak-Kína erdeiben él. Ez a faj 59 . Az utóbbi esetben .növényeink származásának tisztázását sem. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. 4 7 újvilágit. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. I. VAVILOV. valamint paleontológiai. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c.199 óvilági t. salicina LINDL. vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. eredetük visszavezetését őseikre.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének. 12 származási központot különített el. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. Japánt másodiagos központként tartják nyilván. szamóca stb. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. Az értékes P. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani. fajtái Magyarországon is elterjedtek. A szerző összesen 246 növényfajt. régészeti.újra gazdag heterogén populáció alakul ki.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve.

A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.o O\ 2.4. kiegészítette TERPÓ) . ábra.

és észak-kínai faj. AMa/us pumi/aMILL .). 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. Az Amygdalus communis L. et Zucc. APrunoideae-genuszok közül [a meggy.. vulgaris L. II.. AP. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. III. elsődleges géncentruma Kína. A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. Kajszi-Armeniaca. Öszibarack-Persica.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. vulgarishoz közel álló P. VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P. Az eperfa. vavilovii M. Indiai központ. PoL. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus). egyik elsődleges géncentruma itt. ahol vadon is nő.vadon termő alapfajai. közép.. Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. Közép-ázsiai központ. korshinskyi LITV. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. ábra). elsődleges géncentrumai is ezek a területek. davidiana CARR. P. Afganisztán. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. kansuensis (REHD. IV.. C mandshurica MAX.. P. mume SIEB. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. et KosT. C amygdaliflora NEVSKI stb. linczevskii P. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik. vulgaris L. V. simonii CARR. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms.. M niedzwetzkyana DIECK. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén). Alakgazdag. VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. és J mandshurica MAXIM. másodiagos géncentrum. M hissarica S. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) . mira (KOEHNE) Kov. Az A. PoP. A sajátos endemikus. és a P. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl.. Másodlagos származási központjai: Irán.syn. Alma (Maius). A P. Viszonylag kis területű központ. hozzá tartozik Északnyugat-India.:) J siebotdiana MAXIM.. az A.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. M. a Tien-San keleti területe. kultúrfaj. M juzepczukii VASS. P. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. 1971). Egyéb vad (en61 . KUDR.. RoEM. és C sieboidiana Bl. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. Közép-Ázsia . et KosT. elsődleges géncentruma Északkelet-K ína.) M.. P. ahol kb. Trópusi. a másik Elő-Ázsiában van. Vadon nem ismeretes. bucharica LITV.) Kov. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P.. Kaukázus. Ausztrália területét foglalja magába. A Persica vulgaris L. regelii REHD. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. Másodlagos géncentruma .4. M sieversii (Ldb. communisan kívül 5 vad fajt. A meggy (Cerasus) kb.

Kis-Ázsiában és a Balkánon található. vadon gyakori. Szru-TERPó). A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L. Cydonia. elsődleges géncentrum. vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). AM turkmenorum Juz. spinasa L. a P. AMespitus germanica L. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L.és helyi fajták). pumi/a MILL.. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. ábra). Számos gazdasági növény géncentruma. A házi szilva (Prunus domestica L. vadon elsősorban a P. P. P. pontica K. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL.).. nálunk négy tájfajtával.). A Ficus carica L.). Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. Ide tartozik Irán. és több félkultúr forma is. újabban az Arab-félsziget is. VIII. vadon a Tien-San nyugati részében nő. a termesztésben sok helyi fajtával. stavonica (KIT. vadon Észak-Iránban. colurna L. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport.. a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse.) alakkör. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl). a maodulának (Amygdalus communis L.] MöNCH). FED. A Castanea sativa MILL. Cory/us.. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P. cerasifera EHRH. Kis-Ázsia. a cseresznyének (Cerasus avium [L. Elő-ázsiai központ. sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. armud BORNM. A Cydania oblonga MILL. maxima MILL. bucharica KoRSH. PoP. syriaca Borss. ez másodiagos géncentruma. a vastagganyú körte (P.4.. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. takhtadzhianü A.keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. Termeszíve gyakori. spinasissima BGE. C. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum). C. KoCH. A Prunus cerasifera EHRH. A növénytermesztés ősi sajátos központja. Az Armeniaca vulgaris L. C. vavilovii M. allohexaploid). 62 . colchica ALB. vadon és termesztve gyakori. Afrikai (Abesszíniai) központ. A terület ősi kultúmövénye (2..demikus) mandulafajok A.). caucasica FED. spinosa) vadon és termesztve (alany.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. fajták alapfaj a. (őri félkultúr faj). A. a fő géncentrumában. nivalis JACQ. Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus)... P.) elsődleges géncentruma ez a terület. A Maius orienta/is UGLITZ. vadon és termesztve fordul elő itt.). A.-NAT.. A nemzetség elő-ázsiai faj. Mindkét faj aM. VI. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C. C. egyik géncentruma szintén itt található. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető.. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. =P. imerelica KEM. VII. a cseresznyeszilva (P. elaeagrifolia PALL. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus.) géncentruma. a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. stb. hibridekkel (P. AJuglans regia L. A Cornus mas L.illetve alak.

Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont.) és a korai vadalmát (M.) Európa. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L. és aF vesca L. R. Oktoploid faj. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi.. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-. Közép-amerikai központ. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte. Honduras és CostaRica. ruhrum L. 63 . a ribiszke.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL.. így a vörös ribiszkének (R. hatását az európai fajták fejlő­ désére. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. ledebouriana SCHLECHT.] MöNcH) és a nemes meggynek (C. praecox [PALL. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. és A. Európai-szibériai közpon t. ZsuKOVSZKIJ is elismeri. spicatum Ross. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. illetve köszméte (R. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH.jelentőségét. ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A. uva-crispa L. a fekete ribiszkének (R. (2n =32) terjedt el. nigrum L.. X. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L.. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi.] BORKH.). webbii SPACH). A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen. XI. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. a málna.).). Az egres.] WoRoN. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. Guatemala..).. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét.). parnonica TERPÓ ). az egres termesztése és első fajtái". petraeum WULF. A területen előfordul vadon.) DucH. Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről. Területe: Mexikó.. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is . R. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. A fajgazdag nemzetség (kb. A szamócafajok európai képviselői. A Ribes nemzetség több fajának.) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa.) vadon és termesztve. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. és könnyen kereszteződnek egymással. a diploid Fragaria viridis DVCH.IX. Dél-amerikai központ. A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L.. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . Európai ugyanis a földieper.fruticosa [PALL. kultúr infraspecifikus taxonjának.). vulgaris MILL.) és több félkultúr.

A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják. amikor az észak-amerikai szőlők..XII. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. cynoshati L. R. szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. ananassa) egyik szülője. ailantifolia.) elsődleges géncentruma. egresek. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban. A Fragaria virginiana DuCH.). málnák. Az egres. köszméte). elsődleges géncentruma ez a terület. hirtelium MICHX. a Juglans nigra.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R.. mint a Vitis. Carya. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R.) mint kultúrfajnak az átalakulása. A kerti szamóca (F. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj.). 15 fajjal képviselteti magát. Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. angustifolium AIT. A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. strigosus MICHX. Prunus. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres. A máinának (Ruhus idaeus L. aceidenta/is L. V. Észak-amerikai központ. stb. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. 64 . Ruhus (85 faj). Fragaria és a Vaccinium (áfonya). J.. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására. szilvák..) termesztésbe vonásával. stb. V. C. P nigra AIT. Helianthus. R... hindsii stb. austra/e SMALL. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. stb.

elsődleges feladatuk a_yj_zbep.ás.>_~zap()_rit~s ~őállit..hajszálgyökerek. szilva. víz.s..J:~~~:ill.g2_t<h.rut. s ezáltal nJtg)'s.Ökeret fej leszten ek.(QiQ".uJ.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_. --:-.sztenek. Vaxmak ~~~~~!l..) ismemie kell a növények testének felépítését. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz.q.3.>. raktározása.ny_~. szállítása._kjalakul~.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp.?:K...m."__c~ere. ~-!~J.iJletxe.Aj. a vi~ !!.fejlődne.~~_főgy§kéf!. hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás. a gyök~J:S:?.drepd~Jky~~ ~~11J~ra..n..Y_a. Y§S__g_!)"".yény rögzítése a talaj!~an.J:rpa. ribiszke.lálhat~!LO:. vétele__a.~~Q(Í!Qt~•. tápanyag-utánpótlás. A vegetatív !J!9JL(haj!.milq<.. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill. 1974).=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}.elyeken.9Q.öyj.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E. rendű oldalgyökerek fejlődnek.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI.n_két fő_r~Mnak.j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9.fcl.!~nyag_2k felvétele. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E.k . a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk.::..gy. gyf?.~!:! fe. amelyből másod-. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük.fa. _arp.stb.g)<_. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében. A gyümölcstermő növények te.§JS§. ..fá~. harmad.-~r._.. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző.§ .• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el. kajszi leg!~~bb_J.{m~r.tiv úto.§át !}1egelőzhetj_ill<.ajban. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében. míg a sekélyebben gyökeresedő ..őgy/iki.·---.~ alapján két csQpQrtba sor.n ta.---. levegő és tápanyagtartalma. talajművelés stb.~&e[jj!P'Qk~~~tt. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ.iuk.jJ~.~tfelépítésük alapj!!. A gyökereket ~~Je. de befolyásolja a talaj típusa.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.---------. ---.Qk. 3. köszmétestl. l!lálna. .is le_!!~~<~Lh_a_!pak...rE. A karógyöké!.ri!&Y).1.. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé.t1lQ.zámú oldalg)'. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer..ls~~~tl.a. j_alajbQJ._z a gyökérrendszer..QIÖ..Qld alatti _rg:. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól.illlill!la.:2jjfu2).

Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el. 3. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be. sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 . A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<... Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. !la <l talajban kevés a_~i?..a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el.t a fel_~§.J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!.~~t.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye. vadkajszi. TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. a gyökere!< mélyebbre hatolnak. sárga homok !i?77. E 3 agyagos vályog 3J ábra. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />. [glafhőmérséklet. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 . (TAMÁSI.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 . keresi!< a nedvesebb talajf9l!9._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme . 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. !986 nyomán).alanytól függően .j yíztarta[ma. A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok.1.bb talajrétegekben helyezkedik el.nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók. A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel.!~riileteken_a gyökérze.:gQ!lenség léphet fel. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára. míg a szilva_2-4~C. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza.

.mL~l~.között van.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése ._felü!~J~t hálóznak be.iJQ.6-2.86 5.~-~~~1-~ kajszi. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg. szárazság idejénTgyak. mint a föld feletti ágrendszer (3.Qk~I~kzö­ me (3. l.>t!:ll<!. táblázat).38 6._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg.a..<: _e. amelynek 67 . 3. berkenye stb.azódq_gy_öl. rövideJ?b.J..9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően).~.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik..&. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta..~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>. évben (TAMÁSI.32 5. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg. de dúsabJ?.29 4.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel. Az_ első áprilistól július közepéig tart:. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert.~~~!:. A talaj tápanyagtartalma. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.lhi. gesztenye.22 2. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb. A jó l~vegőgazdál~pdású laza.60 4. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il.30 5.1.87 3. k2. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete. szilvaz.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.99 2. 74 1. hogy az M4 alanyú almafák 1.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5. l.gy.2..r_t. f!1int az erősen kötött taJ&QD-. hogy fejlett főtengelyük van. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.1.Nyár.!!ió. Gyümölcsfák gyökér. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a.97 4.53 5. 3.b!?.­ k_gn a gyökerek nagy9.61 2. Közös jellemzőjük. táblázat. homQM~tala. mint a tápanyagban szegény talajokon.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését.54 2.25 4.11 4. ábra). !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7.io.89 (m) 3.1.

m:.g~b1!~. ábra). 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk. ábra). s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i .:-···· ··· 2..~J~~tév!get­ nek.§_s. fest~~()­ dza. (e) termőgally. (g) gyökérsarj.sarjak ..3. eze_l<. ··· · ······-····· .j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3. 1éiVieS a fiige stb. tQ.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek.J!!!!_ndJ. Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t.!Ját. . A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző.el 68 . birset._. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll..niQ~f). A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből .~§. a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5.a gyqkerek~n.laki1Jlat2lsi. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3.ratr~.!E.l~Y~U~. köszméteL mogyoró. ábra.2..Qptjm.Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek. (h) tővessző (tősarj). 3.l<. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•..ális. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke. a tör~§ nem a. (j) fattyúvessző.~egetatíy-&!!. (c) mellékvezérvessző.2.BY~nsíilyrn~gterewtésére. ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2..a törzs gyökér (a) fővezérvessző. (d) oldalvezérvessző.. E gyümölcstermő növényeknek főten. azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer.

(b) termővessző (gyökérsarj eredetű).(a) tővessző. ábra. 3. (d) járulékos gyökérzet a 3.3. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally. ábra. (c) cserjetörzs. Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek). (e) járulékos gyökérzet 69 .4. (c) leterrnett termővessző.

"'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki.1. (e) meggyökeresedett indanövény.b.víz ~s tá~anyagok"l>~állítág . A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 . A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki. de a rés~. 3.4. Feladata: . Lágyszárúak. sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek. P.·. (d) inda. ábra). a magasságát szabványok írják elő. ábra). ábra.a kgro..!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4. ábra).5.2. Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. .újul meg minden évben (3.~~n h. alapelv.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·. Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3.na vázágrendszerének tartása. (c) tőrózsában álló levelek. (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. (b) gyökérzet.2.5. raktározása.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3. hogy minél mag1lsaJ.asszimiliták szállítása.

az alkalmazotLalany. I. amelyet körülvesz a fatest. színe._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból..Lyiszg_~!<._. amelyből kialakították. sövények. a fatestet pedig a háncsréteg.2.!Z_ ö.!$. vagy kajszinál szilva tögs).Ai!!k. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.I!~~zá~2_k.~~~~B!. ábrán szemléltetjük.Q~Q&ia. Vannak 71 . A törzs keresztmetszetét a 3.gY~.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium.6. amely befelé a fatest.J. ábra.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+.l!Rl:!..2.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm. a fajta. de más fajta is leheL(pL. A korona és részei Korona. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága. fajtának a sajátosságát hordozza.Lnk Yl!gy_~z~m. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja.. A törzs mindig annak a fajnak.<J§_ságába oltt.6. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére. 60-80 cm.tJ. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~. katlan koronaforma). 150 cm felett.. Am.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét.á. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók.-. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk. ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba. a ráoltott nemesből. A törzs folyt~~sát képező ágrendszer..s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y.bé lszövet 3.k. amely vastagszik. 3. míg aK92:eJ2.§JÖrzsű fákat csak dió.!él- ' \ .l~het alakítani.fatest -r----.sQdik s a. sőt fajtánként változhat. 100-120 cm._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit.~i ..Ls~ 1 nevezünk._~örtén~l közben oltott fajta... repedezeHsége gyümölcsfajonként. feladata a törzs belsejének védelme a külső~. a fa kora. Legbelül található a bélszöyet.~i! héj.1--+-. par.

_~grulé.ITáblázat). ez_~x:! ezet!:"l!Lt. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik.~. táblázat. málna stb. El vétve előfordul.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek.rzpk nevezzük. Rügy. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT. s a hajtásokon levelek és k_ii.2.. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl.i:h'i<l kéreg. szelídgesztenye).vegyesrügy Hajtór.1.{pu~ek szlntén hajtásrügyek..5 m.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k.r:!i.get (3.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk.~lllnk•. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása. A gyümölcstermő növé_. amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.olyan gyümölcsfajok (dió.S. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén. almatermésűek.b. amelyet a 3. meggy.!_ö_p. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.:_?~_zjiJ~rack. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek.t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.2.QkgrsgrJills.~l_!l!. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket.~/Lrüggyéválna!<.virágrügy (barkarügy) . táblázat alapján csoportosíthatunk. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k.:k_kj.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk. Málna. Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy.~r_ülések hely~n keletkeznek. amelyek a következő évben termést hoznak. Belőlük kialakult hajtást g)!. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~.5::!!.:tE:a. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>. vagy technikai behatás éri a fát.e_!!t lef!t~.X. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát.) differenciálódhatnak. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill.:tl(!velek QÓ!!l!MQ. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az. 3. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 . A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy . . Rövíd szártagú hajtáskéQ_let.~*--~~kul~a.s."(j:_ l . ameJl. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.

b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban. míg a veg. 7._rpint a termőrügyeké.3. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró. ábra)..yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . ábra. alakjuk megnyúlt. 7. A a 3. (b) virágzás idején.3. Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. A hajtást}_i. táblázat.gyek mérete rendszerint kiseb_b. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk.

A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda)..~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:.. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét.~t... A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- . de egy rügyalapon több rügy iL~pződh. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el.~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter). (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy.K.(yir~g[li_gy~k} található~·c.fujonk_~_l!~ változó időben . ábra). 2 3 4 5 3.~.kezdődik.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_.rügy~s~2!!. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P..r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~. (2) magános virágrügyek.üúlius_kgzepeitft~f!1•.s.~.~z oszlOQQ.2!&alán.. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök.§..?akszt<_- __ 74 ..-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: .9IU. dalon a termőrügye_!s_. és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart. illetve a h~S.On 2--::1 virág. A hajtásoknak azt a részét. hogy a Je~elek csomóba álln_ak . szep!em~e.!~! <?. ahol a levelek találhatók. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S.ajtás.r) llajtásnöy~kedé.. ábra.:~JS.a.. A hajtásrügyek állhatnak magánosan._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is..!~:.!. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q.. július l!ón~p~!<bll:I! ..?:-}.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~. Ilyen vegyes riigy_Q§QP. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s.termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki.alálha.:.8.J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet. ezt végálló rügynek ne. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük. Két CS. ~~! (~u_gusztus._y_ezzük.!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok.csomónak vagy nódusznak hiv] ak.::~L~Sl~op?!!~..8. Igen rövid ízközűek..~~}lv~l termőr~~~J3.~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P.jónius... valamint a hajtások hoszsza szerint változhat.. aJöb_bitmellékrügynek.

A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek.~2 @. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~.Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja. J..t~~vel célravezető ez a beavatkozá s.Qlp!~li~ kif~j}§. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó. a levélnyél hossza.Almánál egy-egy gy_QJE.k.J. csonthéjas oknak. szedemek. színe.A talajból felvett tápoldatok. szamócának.. fogazottsága.!~s~gyen.k_. hill!. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db.~§~_l<:. tengely) ~n()y~k.eg~zül!!~.1~tárt vonp.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ.. A hajtások kezdetben lágy állományúak..§. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ. 2.~~~~hez_l. a levelek által felvett szén-dioxid. E.L4:::-Jl. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~..Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos.és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t.hili~Ieefia­ . alakja. A hajtásokon tafilllató leveTék J.korkörté~~Lf~.. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző.~g_ítj~.~Ő (3.L~~-.!~.(~i.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át.. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak. bodzának.i2~~é.?jpif!. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k.~. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y .i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá.i.. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_.A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn.g~_yj. szükséges. .I.!..)zponti. ugyanak.~:mt~~-~~~!PP<?. s m[.. A levél nagysága. gesztenyén ek.Y~-~~~é)yé. Ilyenkor a csúcsrügy.J!!~ny_be!egségek gyors m. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E.xgés~tfolytaJ­ ja. ~_hil.-~..~et és tápanyago kat is képesek felvenni. nyugalmi állapotban lévő.. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~. !993).@ fü_ggően ez a sz~I]l. a vázágak ei_~~. A levelek nemcsak asszimilálni k.. tr~xázás. Ezt használják fel a termesztők. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző. Növekedési vesszők.. málnának. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű . annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek. I}Jő_vezérv!!_S§.lL.metszés. A vessző lomblevél nélküli.ölcs _!l.~t.~~..Qi~J.!.til!001~ILZ. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra.ár9dil<:.!I'~t:!~. esetleg alternáló fákon fordul elő. be- rűtlen é.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js.e.h~aftások) kihajtanak. Különösen ~.ll1nls._e_!t~ajt_á.!Q_~r~!g~~§. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h.1l.§.~P. -. megfásodo tt.~ Igy alakul át (ll~y-~1~. l CJ25I}~~~l . rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző.. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ.

._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak..f§i!c. meggyl ~~ k~~i é~-~.~lő.~bl~n<?v~Isedéss. meggy.á~jellem~ő ter:nőrésze.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs). hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás.t!~lhq.. ._____ - ~"-·- Min4!<:~. Ha.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_.5-2. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni. termőrügy) megtalálható.~Jz~ti~. 1. a111i -~ "továbbnövekedést. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ.}Jl!!?::E. 5-20 cm hosszú.. f' Hosszú termővessző.· · Tővessző.az ősZioaracK"riál.et.Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel. oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók. Ilyének fordufnaFeTo. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~. . Ez több éven keresztül megismétlődhet. csúcsán rendszerint vegyesrügy. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack.flli!. a szedemél.. 1-20 cm hosszúságú szárképlet. *Rövid termővesszők parda.. kajszi.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek._ ______ . de a málnánál.~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. 2. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja.t~l~l~!2. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 .. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat.. . amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található.. ---------··-A·--------.!§_~..--------.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak.----------------------. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus. szilva) értékes termőrészei.!-~!P. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani. 5 cm hosszúságú.. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ... ~jó ~~~l!. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők.~t és ismét csúcsrügyben zárul. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt.l::~.. .mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s._~~!l t<. cseresznye. Sima termőnyárs. illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek). Gyökérsarjak. s a növekedési pontok.k. K1'ax. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t.. Termővesszők.és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán..~Jq:.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ... Termőnyárs.álható.~L Cseresznye. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt . amelyek elérhetik a ""· -------·H ________. hogy ~. az évenkénti me_gújulást_§. hármasával). csúcsán vegyesrügy. IsQ~..m:~uzi~~. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs. Néhány alma.tef1!!9@gyek.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik.~~~ rö. amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy. meggy). míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző.

mivel a_~ok oldalsó vagy (3.a vesszők csú~§CÍ.411~~~dt_!~!I!l.Jdalán _s_zó.rt á_l!ás_ban.Lvalq~zíq:Ybb. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény).a veS'§?:_§~.lL~~~-!art_~l~rii}.. ábra).§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY.o.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!. ~!ll!:Í.gyek. . t~_!!llŐg!lJly!?. középhoss zú és hosszú termővessző).rüKJleiQől fejlődött . egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy). sima termőnyárs. Fejlődésük.z.riigy_@!n~JÖviQ.tYe.9. főleg)l.17.~hl?_~~§§. ábra.haitfÍs. (e 1) dárda.s. elhelyezke désük: . . (e) vessző 77 ..i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S. .~Q.._mag_~QQSan elhelye.!!i!~J>rü. (d) sima termőnyárs._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t..gz_ ízesül. (a) termőrügy 3.. (b) hajtásrügy.agságig~..hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda. ~Jennőrügy).9.ke~§.~.

középhosszú és hosszú vessző).?.!l!Q:J::g~gQflflUJ..YE~~í. a másik a végentermő t!._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3. nasik) gxakr~~~!!.Y.{gr. ------· . . csonthéjasok termőnyársa. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda.. t~lig..--------.§_~~k~!l· ._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:. szilva L~~-~s>I.8.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!. a termő!!Y.ibl>~-~ rövi9_.s!. ábra).IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·. Kajszi.pus. a termőnyársak. .ársak.Js~~§..rövid term(ir_é.. . amiko~.----------------.. _y. Körte ...a vesszők f.*l annak végén ho_~.!:it~~~!l. remnek.~~i_ój_~fá­ kQ. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 .!_ermővesszők.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .~!!_g:Qp.fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl. 7.a~2_szlOQ<?.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek.-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db).gy~köii.a yirágot (magános nagy virág).~l_ig~n. .___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:..~ ~~_vi~-~rm.a vesszők vastagsága változó.!l. Vilmos körte. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl.:~akoriak a hiányos termővesszők.!<:. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák. ábra). Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira.ZJ!.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3.vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs.ezE.z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§. -------.~_k. mint az almánál.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~.~~~s~ő~i:)I}. aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők.\L~ossz_lonct. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően).C!:. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt.lgyjg_{)§~l>!2.s-. Csak az almára.----------. ~gjo~l:J-~!<-~.:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők. sima termőnyárs.!~:~ na&l.

r:mfu.~9~. (d) bokrétás termőnyárs. Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek.!~ ré! t~.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 . ábra. (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. ReQ_J.í. Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek. (e) vessző. Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy).i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi.1 O. (b) hajtásrügy.70::5.~~-t:r!1l~_(l v~~s.-b a -e -a 2 3.10. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas. Dió }eQ:Ílőy~ss.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. (c) termőnyárs. ábra). újabb bokrétás nyársat fejlesztve.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm).tis~ ~~ ri.~~~t~gs_~g~~f~.z. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

majd igazolja.4. A. Előírja. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. 4. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. forgalmazni. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. vagy ideiglenesen szaporításra. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. feldolgozásukat. hogy a végtermék. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. 89 . csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. a certifikáltat kék. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. csomagolásáról és jelöléséről. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. fajták minősített vetőmagját. C. ültetési anyagot előállítani. a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér.A szaporításra engedélyezett szőlő. évi CXXXI. az oltvány az adott fajta. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. szaporítóanyagát. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni. a C. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. termékeket narancsszínű címkével látja el. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával.. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. törvény biztosítja.

a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. dugványiskola. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. oltóvesszőt. szemzőhajtás. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. előírások betartására. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. áru alany vetőmag. vagyis alanyvetőmagot. de zárolhatja is a faiskolát. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. kétéves oltvány Oltványnevelés 90 .A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. A magcsemetéket teljes egészében. dugványcsemete. 1996). ezért mind a vásárolt. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. kétéves tábla magcsemete. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. illetve törzsültetvényekkel. ezeket nagyobb faiskolák.5. bujtvány. és oltóvessző törzsültetvény. szemzőhajtást. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. dugványt kell előállítani. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület. táblázat). mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók. A csemetetermesztés a magiskolában. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. egyéves oltvány (suháng és koronás). amely törzsültetvénynek minősül. bujtvány anyatelep. oktatási intézmények tartják fenn. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. táblázat. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. megfelelő 4. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. iskolázott csemete szemzett alany. részben kutatóintézetek.2. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. 2. 4. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja.

16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. kijelölt fáról. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. amelyeket az ún. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. illetve a módosítására kiadott 4511998. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban. 2. A 1996. esetleg közbeoltott fajtából áll. nemesből. A. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. (VI. mogyoró) közvetlenül. az oltás. 3. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. Az európai faiskolai forgalomban C. (XI. kijelölt fáról. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. szemzéssel szaporítják. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. évi CXXXI. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. gyümölcsösök telepítésére szolgál. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. vagyis csemetéjük ültetési anyag. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. egészségi állapot) megfelel. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 .és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. Kivételes esetben engedélyezik az ún.a dugvány. a végtermék. az oltvány alanyból. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. 28) FM rendelet a 88/1997. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő.

új fajták nemesítése. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el. A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni. ábra.. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot.2. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4... 92 . kiemelhozam és minőségi tulajdonságok.ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. honosítása fajta.fen. egészségi állapot) megfelel..

indanövény). ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. az 4. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat. állományról C. Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás). Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. sarj. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre. Az ilyen kijelölt fákról. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás.7lak két nagy csoportja van.6.A. (alanyra) növesztenek rá oltással. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. dugványozás. amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják. Az ivartalan szaporítási módo!. különösen a csonthéjasoknál.C. ábra. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára.. 4.3. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 .

mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. ezek közül a fontosabbak a következők. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. . így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. annál sokoldalúbb a használata. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. majd összeforrva többkomponensű növényként. . Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. . amely a technika fejlődése (ködpermetezés. hogy összeillesztve. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. azoknál a fajtáknál. amelynek eredménye a meglevő 94 . vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy). .A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást.éljenek tovább. az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják.rek képződése. A gömbkoronájú. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása.oltványként. A szárdugványoknak (hajtás. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. .

Valószínű. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4.A vírusos betegségek kimutatásánál.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. s így az új hibridek kiértékelését. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába.4. Egy fajtából álló. . Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. hogy az ipari célú. ültetvény fajtájának megváltozása. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 . megtartva az eredeti fajtát is.1. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. Csemeteneve lés 4. ismert tu lajdonságú. tennészetesen fajonként változó arányokban.7.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb. 4. a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. Így pl. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. 7. . s ez az arány mára sem csökkent 70% alá.fák. Franciaországban. . ábra.vagy koronarészeket. tennő fákra. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat.

a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák.9-1 . A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. de egyes csonthéjas alanyklónok. 4. a ribiszke. ritkábban előfordul. A tőtávolság 25--40 cm. mint alanycsemetének az értéke is ismert. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe.nos magoncalanyokat igényelnek. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. amely a bakhátak készítéséhez elegendő. ami felbecsülhetetlen érték. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. amelyek egymást jól termékenyí tik.és a birsalanyokat. de még nem fásodtak meg. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. elágazásmentes gyökérnyakú. 96 .2.7. egyenes. Így szaporítják az alma. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. A sorok iránya É-D-i legyen. kiváló csemeteminőséget. l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. a korszerűen gépesített. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges.5 m.

telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. és még akkor sem pihentetik. ezért korábbari úgy tartották. Ha gyökérzetük még nem elég erős. pajzstetü stb. rövid csemeték aránya. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. 5. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. vértetü. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. ábra. ha csökken a hozamuk. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. a letenneléssel várni lehet tavaszig. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. ősszel 97 . Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. vékony.) lepjék el azokat. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. az időjárás.

Sugaras vagy kínai bujtás. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet. Ilyenek pl. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. vagy mindkét rész meggyökeresedik.6. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan.3.3-0. munkái is kevésbé gépesíthetők.8 m. ábra). Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0. mint a hajtások. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás.7.6. hogy minden darabon egy hajtás maradjon. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. Brompton) és a füge. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. az utóbbit úgy daraboljuk fel. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. A 3 m körüli sortávolság. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. vesszőik könnyebben meggyökeresednek.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak. 4. Azoknál a növényeknél használható.és fásdugványozással. A törzsma- 98 .és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. ábra. 4. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. míg az alma. Sugaras bujtás (HROTKÓ.

vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni.100 cm-t ne haladja meg. egy bokorról 15.21 °C) kell.iggően 25. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C). am i a vessző mi4. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. szi lva. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. A kész fásdugványokat .25 db. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl.január hónapban végzik. Egy fej lett vesszőből 2. myrobalán. A fásdugványok ho sza 15. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad.gasság a 80. A rövid. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. birs). védett. 7.30 cm.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. Fásdugványozás. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke. Minden évben tarvágást alkalmaznak. A fűrészpor mint verm e l ő anyag. birsnél. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. A dugványokat szedés után azonnal. árnyékos helyen. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. de más növényfajták esetében is 99 . preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. 70. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő .80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk. nem teljesen érett. ábra. a tőtávolság 30-40 cm. l evegős anyagba. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december.3 db egyszerű dugvány is készíthető. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. fajtákná l ad jó eredményt.

hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C). !992) 100 . A dugványiskolának a laza. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk. ábra. A fásdugványozás folyamata és mtsai.jobb a talaj nál. Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól. levegős. g h (CZÁKA 4. könnyen felmelegedő.8. tavasszal viszont csak akkor.

a dugványozás könnyebb. Alapvető. .04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. ezen belül a sortávolság 20 cm. CsrKÓS és HROTKÓ. A hajtásdugvány leveles.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. 200 l. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. mint a fásdugványok. a tőtávolság 5-l O cm. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. beérett. . A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. 200 l). A sorok ágyásokba is rendezhetők. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra.alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. Lehet 0. A Plantlift teljesítménye pl.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. van közöttük olyan is. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. A kísérletek azt mutatták. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. lombtalan. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. több típus van nálunk forgalomban. s egészségesebb a lombozat. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: . nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. viszont érzékenyebbek. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. A későn kihajtó fajokat.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. Iül . elágazásmentes legyen. A takarás megőrzi a talajnedvességet. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. erősebb a hajtásnövekedés. .

hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön. ábra.. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. ---. a nehezebben gyökeresedöknél (pl. myrobalan) általában 2 g/kg. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk. tapasztalatokra vagyunk utalva. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk... !995) 102 . szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. tőzegcserépben (HROTKÓ. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. A sebzés. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. fóliaalagutakat. (c) állandó szaporítóberendezésben.9. A jól gyökeresedő fajoknál (pl. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani.. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés .edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4.. Nagyobb sebzést is okozhatunk. sajmeggy. a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs.. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. 1974). A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe.. A dugványokat általában késsel vágják meg úgy. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat.

1989).A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. felhős időszak ad jelentőséget. asztaloknak több előnye is van. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK. így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben.és 50 cm tőtávolságra telepítjük. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el.7x0. másrészt jobb a közeg levegőzése. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. és 0. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni. A kiemeit ágyásoknak. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. Ez az edzés 1-2 hétig tart. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. több gyökér marad vissza a talajban. Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is.4. 4. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. 7 . annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. így a következő 103 . ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. Minél sű­ rübben ültetünk.

Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. árnyas helyen bontsuk ki. Így felüdülnek. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet.5. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával.vagy kétéves termesztési mód. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. Érkezés után a csomagot szellős. a palánták életképtelenek lesznek. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. párosan vagy hármasával augusztus elején. A szaporítás ehhez igazodik. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. 60-70 OOO darabra. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek.és tőtávolságra. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. Azt kell elérni.7. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk. évben indul meg. hogy kb. és vízzel permetezzük meg. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be. műtrágyával és boronáljuk el. Ha szívleveleik tönkremennek. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk.évente 15-20 db sarjat ad. amelynek alapfeltétele. 4. mint amennyire szükség volna. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők.és tőtávolságra telepítjük egyenként. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. Egy málnatő. a negyedik évben a hozam csökken. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember.fajtától ftiggően.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. mint az évelőké. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban.

differenciálódott virágrügyet takarnak. 4. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány.8. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. amit végül az alvószemzés zár. Az így előkészített palántákat lazán. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. 105 . Igen fontos.1. A suhángon nincsenek elágazások. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. időtartama egy vagy két év. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. csak a szívlevelek maradnak meg. egy évig tart. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. Bizonyos koronaformák (sövények. ez teszi lehetővé. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. előnye.8. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. mivel törzsmagassága. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. 4. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik.

Grossularia. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. rozettásodásában.10. Armeniaca. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák. Cerasus.) Fragaria. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. ábra). elágazódásában. ábra. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. korai újratelepítés. utóbbiak közvetlen kártételükkel. korai színeződésében és hullásában. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI.1 O. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. ahol a te4. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. s különösen a vírusok. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. Cucumis. A faiskola területén a gyakori. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. a hajtások rövidszártagúságában. Lyco106 . kórokozókban keresték az egyes kutatók. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. Beta.Azt a megoldást. SRD) kezdték nevezni. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. rossz szemzési eredményekben. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. a hajszálgyökerek hiányában. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen. a lombozat sárgulásában. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. Humulus. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. A közbeoltott. 1992). Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük.és mikroelemekben való elszegényedésében. a különböző talajgombák (Rosellinia. ca. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. A talajban károsító fonálférgek.

Cannabis. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. korán lekerüljön a területről.és dugványcsemetéket telepítenek. Ruhus. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. kötözni. Pastinaca. jó vízgazdálkodással. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH.2. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Maius. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Pyrus. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. Persica. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Bizonyos fajoknál (őszibarack. Daucus. 1978). tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. bujtvány. !974). Helianthus. hogy jó gyomirtó hatású legyen. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. Ez fajonként változó. Phaseolus. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. Medicago. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES.persicon. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. Pisum. Prunus.8. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Kiderült. s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. Ribes. Az oltványnevelés általában kétéves. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. Ez az oka annak. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. esetleg öntözéssel védekezzünk. kiegészítve 107 . amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. 4. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. Nicotiana. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart.

másrészt kevesebb a vadaJási igény. ábra). hogy 108 . ábra. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4.13. ami részben a száraz. ábra).12. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések. 1995) azzal. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott.11. s magasabban az alany "héja könnyen leragad". hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg. és jobb az oltványok törzsminősége (4. mint a T-szemzésnél. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják.l. év alanynevelés és szemzés éve 2. ami abból adódik. mint a T-szemzésnél (4. nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. öntözetlen körülményekkel magyarázható. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában.

4._l. 1995) a) az alsó vágás az alanyon. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm.12. 1987).13. j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon.. 1962. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. HOWARD. ábra. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . d) a megvágott alany elölnézetben. A chip-szemzés (HROTKÓ. g) a megvágott alany oldalnézetben. ábra. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS.

hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. hideg. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. 110 . kajszi-. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. Az alany növekedésszabályozó hatásának. Mennél magasabban szemzünk. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. A vadalással addig ne késlekedjünk. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. Szigetcsépen az M. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. ökológiai tűrőképességének (fagy.26 és MM. A beszúradásra érzékenyebb (pl. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. de korán sem szabad vadaini. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. Magoncalanyoknál viszont. Az alany törzsén. nehéz talaj). ami azt igazolja. gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. A későn. magasságú alanycsemete. A magas szemzésnek további előnye. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. ha a kötözést alulról kezdték. 1974). valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. és biztonságosan kihajt. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték.

amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. . 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. Golden Delicious. Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. . a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. Ebből az következik. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény.bokorfa (b): 30-50 cm. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . Jonagold) általában jól koronásodnak. Elstar. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. A képződő olda/hajtásokat. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. kézzel kitörik. A koronába csípés június végén. .közepes törzsű (kt): 100-120 cm. Jonathan. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek. mindaddig végezni kell. július elején végezhető.magas törzsű (mt): 150 cm felett. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. mint a hosszabbak. akkor jelentősen meg lelll . amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. 1980). Egyes alma. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. mie/őtt megfásodnának. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. Ha addig nem kezdődött volna. Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra.

A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. és az oldalelágazások mereven elállnak. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. ábra. de minél később végezzük.14. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4.15. esetleg e l is ágazódtak. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. Amint a korona magasságában lé11 2 . s ha megerősödik. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. Mivel az őszibarack vesszője törékeny. 1997.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. hogy a törzsmagasság felett 5.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. Három-négy permetezéssel akár l 0. nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy.4. elágazód ik.5. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. ábra. 1996. táblázat).

A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai. de kétéves kultúra lévén.6% x4 0.2-0. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel. ezt az oltásnál figyelembe kell venni.5. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani.5-0.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0. tőzeg.. 1999) Faj.2% x3-4 0. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent.3.2% x3 0.4% x3-4 0.4% x3 0.3-0. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk. 4. ezen a koronaalakítással segíteni kell.8. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet. egyszerübb teleltető ver113 . de a szedést csak fagymentes napokon végezzük.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0.4-0. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően.2% x3-4 0. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától..5-0.3% x3-4 0. MAGYAR és tsai. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig.3-0.4. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0. Ehhez. táblázat. nehogy megfertőződje­ nek. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető.2% x3-4 0. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk. Nyirkos közegben (fűrészpor.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek. 1998.6% x4 0. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona.

.··:-· . 4.-·:·"..·.. :o~. • r• ·:. •. 1. ·..·:<~ .·.• ':.• ~ ... . ~-·:· r...:: . ·••·· . : . ....... ·..... · .·.. ..•• •'... : :··: ·:.. •··• . •• -.... ·:·· .•.• •..• :•t ·• . ..:··:...·:····:"-: . · · ....·:. •. · •· .·· . ~ · . .•:... ~ . év nyár 2..·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés .· •.. . év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . .. ••••~........16.·....:· .tavasz l. ..··• ! .. . ábra. ·:... ·•· ·. Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 .-: .

6. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten. mint az oltóvesszőket. A sza lag ideális méretei: O. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. A kötözésta szemzéshez hasonlóan. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók.5 alatt van.8 mm széles és 20.17. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. de fe lül kezdik. bontsuk szét a kötegeket. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be.mek. 98% relativ páratartalmon tartjuk. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. ábra. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. pincék is jók. Mint a fás növényeket általában. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban . oc o c 4.25 cm hosszú. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. l mm vastag. ami nem ritkán 80-90% felett van. megközelítik a kézi oltás eredményét. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten .

hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. Egyes. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. A kitermelés kezdetét részben biológiai. 1985). sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. ha az alá süllyed. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. Mielőtt ez bekövetkezne. amíg a szükséges magasságot el nem érték. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni.4. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. A nevelés lényege az. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan. bevágódik az oltvány héjkérgébe. Arra kell törekedni. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . csak a legerősebb. a kitermelést be kell szüntetni. A kiszedéstaddig lehet végezni. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak. hogy az oltványí ne sértsük meg. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. de a rügyek ne hajtsanak ki. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. mert leveleik. kiszáradnak. de egyéb föld feletti részeik. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. 4. mert a növények gyökerei már károsodhatnak. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. ezek közül általában több kihajt.8.

Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk . kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. 18. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1. A téli tárolás során érzékeny. % 20-. D október 10.------.-----. 18.------. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van.------. D szeptember 30. Gyakran alkalmazo tt megoldás. a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot.FRITIS. a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. - 4. hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. ábra). tömeg. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség.------. s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. 1977).------.------. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni. lombhullás D zeptember 15.---. 1986). Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN. Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek.tudja pótolni. őszibarack . ábra. kajszi . 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt . megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit. A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 .

amelyek árkot készítenek. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek.8. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. hanem a tábla szélén dolgoznak. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során. ábra.vagy verme l őgépek.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása.5. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . csemeténél 2/3-áig érjen. A felületes . A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet. burgonyaprizmázó.19. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. 4. nem m egfe l elő e zközzel végzett. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. így a kitermelés itt kezdődik. át nem gondo lt. Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni .4. Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus.

% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4. % eredési. ábra.4. ábra. 1983) 119 . A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY.20. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom.2 1.

4-6 db). Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy.lenesével. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában.+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek. 7-9 db. ahol a szükséges O. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. nehogy nyúlkár érje. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. az így tárolt oltványok roszszul erednek. 4. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők.9. A téli vennelőt be kell keríteni. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg.21. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. rajta másodrendű hajtások képződnek. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. csírázás). 45 cm hosszú oldalhajtás található. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket. ha megfelelően kezeljük. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. Az álló. Egy hazai kísérletben (4. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. s mindegyik telepítése eredményes lehet. terített vermelés. A venndési módok közütlegjob b a döntött. s elfogadható az oltványok eredése. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása.

Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. 6. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. táblázat. 1987). hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4. spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat.kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. legalább (cm) 20 30 20 10 121 . A különbségek persze nem nagyok. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük.

a vesszők pedig egyévesek. dárdákat is nevelhetnek. koronája hasonló az egyéves. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. a kettő előnyeit egyesítve magában. ezért nagyon fontos. juvenilitásuk fokozódik. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. a gyökérzet legyen arányban a koronával. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. jól elágazódott oltványhoz. az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. azzal a különbséggel. A fa törzsének fel122 . az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. termőnyársakat. Az igen erős növekedési erélyű. felső harmadában azonban egyéves. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett. mint az egyéves oltványt. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. mert a faiskolában kinevelt. 6. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb.4. amelyre az ültetvényben szükség van. erre a telepítést követő. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. s ugyanúgy nevelik még egy évig. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. Törzse alul kétéves. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. a legnagyobb hátrányuk az. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő.

sőt némely fajtánállecsüngőek. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. noha minőségben. a Goldel Deliciaus klónok. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. ép. amely később az oltvány törzse lesz. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. mint az egyéves oltvány. 1987). beérett csúcsrügyel. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. a Jonagold és az Elstar. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. ezért a telepítést követően az ápolás. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. Ilyenek a Jonaihan klónok. kezelést kíván. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók.és kétéves oltványak között. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. öntözés során erre tekintettel kell lenni. ha a szemzést a talajszintben végezték. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. hogy az a koronát jól megtartsa. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. igen korán terrnőre fordulnak. Minél magasabban szemzünk. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. különösen akkor. Sokkal gondosabb ápolást. s op- 123 .ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves.

kecskeláb oltás. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. Félkész oltványok. mint a koronás oltványok. ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. de hátrányuk. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. az oltvány pedig egyéves. de ha mód van rá. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. nyelves párosítás vagy lapozás. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. amelyek olcsóbbak. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. Egyéves. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. a tengely dominanciája megmarad. célszerű ezért úgy vásárolni. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. hogy a visszacsípés alatti. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. dárdák képző­ désének esélye. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. Suháng. elágazás nélküli oltvány. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. A kész oltványt paraffinoz- 124 . A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is.

vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. A kalluszosodásra jó hatással van. szemre metszik. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. Erre az intenzív vastagodás időszakában. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. Ez a legkésőbbi időszak arra is. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. s az oltvány jól fejlett. Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. 125 . sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. amikor már eldönthető. azzal a kűlönbséggel.zák. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. általában június végén kerülhet sor. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. Konténeres oltványok. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. amelyeknél szabadföldön nevelt. Előnye. amelyeket pótlásra. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. Németországban és Hollandiában gyakori. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. hogy erősítőiskolában. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. amit érdemes is kihasználni. fólia alatti gyorsított nevelése. dús gyökérzettel rendelkezzen. el kell távolítani. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk.

középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. 1939.és máig érvényes . A klasszikus. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. cit. Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége. és 40%-os arány126 . 1985. valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. Mind az akrotónia. Vegetatív 5. kép). cit.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. 1998). éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül.1.1. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. Éppen ezért elkerülhetetlen. CRABBÉ. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. 29. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. cit. 1998). de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ.. 1964. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. 1967. 1998).1. ez a jelenség a bazitónia. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása. 1998). Termesztett fás növényeink felépítését több. Gyakori. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH. BUBÁN. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg. a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg.5. mind a bazitónia fiziológiailag . CooK et al.. 1981. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. BUBÁN.

36 és 59% volt.. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét.. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. illetve tápanyag vonzó centrum.megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás.oszlik meg (2. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű. és ezzel természetesen csökken.csúcsrügyek száma is (GIESBERGER. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. 1998). áprilisban ívelte le. paradormant. amely. 1998). a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. Ennek közvetlen-és hasznos. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink.a virágképződés elsődleges helyeként ismert. kép).tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 .éppen a hajtáscsúcs közelében. További értelmezési lehetőség. 1979) szerint úgy magyarázható. A csúcsdominancia. cit.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. pl. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. az akratóniával teljes ellentétben. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al.ban hajtottak ki. DENNIS. hogy az őszibarack hajtás. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al. Éppen ezért.akadályozza meg az oldalszervképzödést. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. BRUNNER. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. 1997). 1995).. sylleptikus hajtások (3. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa.a mélynyugalomhoz csak hasonló. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart.. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. 1995. kép). CooK et al. ha a vesszőket csak tavasszal. vagy a másodrendű hajtások megjelenését. az akratónia kevésbé érvényesül. ami már akrotóniát tükröz. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek.állapotban vannak. cit. Abban az esetben. hogy a növekedési erély több rügy között . 1972. Idetartozó olaszországi információ. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi. Azaz: a mérsékelten erős. cytokinin) kezeléssel. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. amikor vegyszeres (pl.

A mikroszaporításból származó. FAUST. amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO.a növekedési erély. kép). egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. nagyon valószínű. a 2. 'Golden Delicious'. USA). 'Akane'. az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek. Az akrotónia általában a gyümölcsfák. hogy a termőnyársak. kép). az elágazódási szög. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . tehát nincs felkopaszadás (5. vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. éves rész alapi zónájára is érvényes. dárdák. Az almafajták LESPINASSE (1980. cit. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. 1989). A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. dárdák megjelenése a 2. Ezzel együtt. 'Red Rome van Weil'. a túlerős akrotónia .1. Az ízközhosszúság és a fák mérete. a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. 5. illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 .2. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. akrotónia vagy bazitónia).felkopaszadás. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. előző fejezetrész). BUBÁN. kép). mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. 'Gloster' (1. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. A normál növekedési típusú (standard. pl. 1972. hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű. rövidebb. a rügyek nem hajtanak ki. mint standard.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm.jellemzi. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl. pl.és rövidebb . 1989).ízközű hajtások képződnek.fajtától függően hosszabb. metszés ellenére is. cit. vagy kevesebb is. pl. 'Starkrimson').zónája inaktív marad. éves rész alapi.

és gyakran használt. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő.4 1. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb. fájuk törékeny. kép).0 7.4 1.7 2. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell.0 nemesítés i programból származó törpe. táblázat.mutatószám az ágszög (elágazódási szög). A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és. Normál (Golden D. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb.a jelzett határérték alá. ami átlagosan kevesebb.4 és 20. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. 5. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás. pl. 5.5. ág.az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA.· zódási tulajdonságai. 1988.1.0 2. Az ízközhosszúság túlzott. a praktikusan kis koronaméret. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. illetve a korona tengely közötti szög (az ún. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. Amikor egy függőleges (v. minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától.3 mm. "kiterjesztett" ágszög.5 magasság 3. Egyetlen.2 1.1. mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok. A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. illetve igen törpe klónéhoz. 129 . táblázat). ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra. mint 4 cm volt. ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége.1. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja. FAUST. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható. cit. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. 1989).) Törpe Igen törpe 20.gally. Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. táblázat). ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége). 1999). talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk. Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek.2.által bezárt szög értendő.9.

1999) telmezhetők.6 ± 11. Például. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent.1.3 ± 7.1 59. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.2 ± 13. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak.1 51.8 45.7 80.3 80. normál (St l) Standard-2.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5.2 ± 8. ábra 130 . Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO..8 60. a 5.4 ± 9. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától.6 59.6 ± 13.3 ± 18.2 80.6 ± 11. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47.EXTA ~. táblázat.0 ± 15. de nehezen mérhető.1. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető.0± 12. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága. és mint fentebb már utaltunk rá. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.0 45.6 40.9 "Kiterjesztett" ágszög 10.2.7 55. -v 5. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo.5 ± 10. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik. ábra. mint azok hosszúságától függ.8 ± 6. de ha mégis.3 ± 14.3 ± 19.0 60. mert a gyökémöv ekedés.

Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van. A szamóca évelő. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak.még mindig a rügyek belsejében. 0. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1.2. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége.különösen akkor. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze. de folyamatos marad. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. mert . ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . 131 .66 kg/m volt (FORSHEY.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik.a következő évi termővesszők -jelennek meg. A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart. meghatározott körülményektől ft. 1998). Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás. lágy szárú növény.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag.iggően. illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk).vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág.43. de . BUBÁN. ill. 1991. ezek az elágazádások. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul.legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. A növekedési jellemzőkhöz tartozik. majd ugyanitt levelek is megjelennek. Később.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. cit. A málna félcserje.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. 5. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg.

A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm. ahol a gyümölcskocsány ízesül. Mégis. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott. de a termőnyársak sem hosszabbak. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. hanem a termőbogo­ kon képződik. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. a felkopaszodás elkerülhetetlen. mint 15 cm. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. amikor ez túlzott mértékű. termőbog alakul ki. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. Ez utóbbi helyen képződött dárdák. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása.megfelelő feltételek mellett. egy jellegzetes megvastagodás. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal.a fák kezeléséből eredő .2. A csúcsrügyben. teljes hosszúsága kevesebb. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. vagy hármas (hajtás. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza). A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. s ez lehet október. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. rövid termő részek.fejlettsége által meghatározott.és természetes módon. amelyen kettes. vagy tél vége is. 132 . 1998). az ún. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. A termést hozó dárda csúcsi részén. illetve a bennük lévő magvak száma.1. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak . A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök. A dárdát rövid ízközök jellemzik.5. Pl. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. éves koronarészek oldalrügyeiből. pl. Régen ismert viszont. mint a dárdák csúcsrügyeiben. mint l O cm. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van.

mert pl. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző.2. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém. 1979). amelyeken a virágrügyek képződnek. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. Például. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye.azokat a hajtásképleteket. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. január és 1988. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. A kőrtefákon a virágképződés. fejezetrészben írtuk le. Romániában június végén van. illetve október vége. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . Spanyolországban. 1986. hidegebb országok területén július végén. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. P. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. pl. mint szeptember vége.június második fele és augusztus első fele között. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST.az 5. akár azonos nóduszon is. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat.1. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. 133 . a meggynél Lengyelországban július ban. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. július elején van. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. augusztus elején van.potenciális termőrész-alakul ki. személyes közlés ). illetve közepén. de Magyarországon már október végére.fajtától és termesztőhelytől fiiggően. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. augusztus elején figyelhető meg. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője.. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. vagy akár 2 hónappal később történik.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. de érdekes adalék. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik.

F = fellevélkezdemény. 1995 és 5. és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. 5.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható .2/a ábra. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik. Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. 1924. de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás.a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. mint a dárdák rügyeiben.2. az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE.)..Meg kell jegyeznünk. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése. Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. 'Baldwin': 18. Virágrügy-differenciálódás.első jeleire vonatkoznak. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik. P. . dárdákra is érvényesen . A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. A = átmeneti levélkezdemény.és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. legalább 2-4 hetes periódust jelent. pl. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . 1991).2/a ábra). cit.Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése. old. 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. 1996) azonban detektálni tudjuk. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA. 1994). hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN. 1970). 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. . 1979). Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. 1966) mun134 . A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok. 1995). 1997). amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén. A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza.2. 3 átmeneti levél. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. BUBÁN. nőség. pl. a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely.Indukció: molekuláris biológiai. 1984. L = levélkezdem ény. 1982. valószínűen hormonálisan programozott folyamat. 1996). Egy fa egész rügyállományát tekintve . HIRST és FERREE. R = rügypikkely.még azonos hajtásképletre. személyes közlés). 148-150. Feltételezik (HIRST.ill.

a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő .2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN. sokkal fontosabb lehet. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. mint 7 nap. !974).2/b ábra.káiból ismerjük. viszont ezt követően . 1991) és a rügyeknek az a képessége. 1984. hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban. hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. A részleteiben nem ismert . következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását.2/c ábra. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. hogy a plastochron ne legyen több. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás.virágmerisztéma 5. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. 1984. hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést. A virágrügyek differenciálódása. a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére. akár 18 nap is. A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. Gyakorlatilag ez annyit jelent.2/b ábra). hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat. !996) tősen 135 . További kétségeket támaszt. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. differenciálódáskor (BUBÁN. 1982). Viszont. Virágmerisztéma (5.

ábra). Pi = tennő (BUBÁ .2/g.i ábra. Pflock-stádium (BUBÁN.5. de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször. P = sziromlevél. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye. Pflock-stádium. ábra). A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún. mint később a virágkezződmény !36 . Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre.5. A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. Hasonló lehet a körte virágzata is (5.4. Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél. A virágzaton belüli. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló.2(( és 5. 1984. ábra) éppen annyira egységes.2/e.2/d ábra). L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . 1996) 5. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van. 1984.3.2/d ábra.2/e-f ábra. A = portok. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . 1996) ai differenciálódás része. 1996) 5. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-. 1984. meggy) esetében nem érvényesül. 5.

5. Amikor a virágrügyben nem virágzat. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának. ábra) . a levélkezdeményeket eltávolították.. ábra) megjelenéséig azonos. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. 1995) deményeké szeptemberben (5. őszibarack).8. 1996) 137 . kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. ábra. nem sokkal virágzás előtt történik. hogy az 5. 1983 . ábra. mint az előzőekben. A porzószálak megnyúlása csak tavasszal. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal. 6. i ábrák). Említést érdemel. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE.3. Az egyes virágok részeinek megje- 5. Ezt követően jelennek meg. hanem egyes virágok képződnek (kajszi. 5. h. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja. in 8UBÁN.4. a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER.5.2/g. 7. ábra tudománytörténeti különlegesség.

e) aug. a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei. ábra. ST = bibeszáJ.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél. D).5. 4. C.(KR) kezdemények fcjlődése.. 23..: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR).: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A . 3. b) júl. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl. !93 1) !38 . g) okt.a) e) b) c) 5. d) aug. c) aug.(K) kezdemények is.: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül.: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél.O szept. 30. 3. 12. 192 1. 25. B. in KOB EL.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház.

1983. 1992· in BUBÁN. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben. ábra. 1996) 5. in 8UBÁN. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. ábra. 1996) !39 .8. 1996) 5. ábra. augusztusban (8UBÁN. 1960a. 6. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél.5. 1992· in BuBÁN. 7.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN.

A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet.10. amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. akkor hajtásrügyről beszélünk. Ebből következik. Éppen ezért indokolt a metszés előtti. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. Optimálisnak tekintjük. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. Aporzók helyén további 10 termő van (5. A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. fentiektől egészen eltérően. A fajta csak botanikai érdekesség. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. hogy pl.). A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. Néhány. 1998). magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. és a virágzaton belüli virágokban (alma. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen.még a virágképzésre preferált helyeken. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák. a portokban valósul meg a pollenképződés. ábra).12. de. mint "átmeneti rügy" nem létezik. Az ivarszervek képződése. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. II. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. Ez a magyarázata annak. Mesterséges megporzás után. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. nemritkán előfordul a kifejezés használata. meggy stb.9. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. vagy nem. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. noha. ábra). ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. Amennyiben pl. hogy olyan. akkor virágrügyről van szó. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . A szamóca virágaiban.mint az előzőek­ ben láttuk . ugyanazon a fán. A virágoknak nincs sziromlevele. ábra). pl.

JO. ábra. 1996) 5. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. 1978. ábra. 1996) !41 . ábra.9. Ov = magház (BUBÁN. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER.12. 1983. in B UBÁN. O = ovulum (magkezdemény). 1996) 5.5. 1996) 5. in B uBÁN. 1960a· 1983. ábra. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. in 8UBÁN.11. in BUBÁN. A = csökevényes portokkezdemén y. P = termő . 1969.

amelyekben az embriózsákot találj uk. in 8 UBÁN. A női ivarszerv a termő. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. A portok felnyílása . ábra. a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. !983. Az első. A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. amely a pollenképződés helyéül szolgál. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. bibeszál és a magház. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. Az almafajták pollen- 5. A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. !996) !42 .13. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik.

ezek egyike vegetatív sejtmag. amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5.szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. fejlődésben l évő fiatal magvakat. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott. 1980. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. . a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. mert bibecsatornájuk van). cit. in BUBÁN . A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. illetve OROSZ-KOvÁCS. A másik. Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. 1989. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. b ábra). amelyek felszínét proteinré teg vonja be. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). A termő szerveződése. de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés.. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. 1996) 143 . 1996). A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző .15/a. . A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). amelyekben az embriózs ák képződik. . Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak. B UBÁN. A termő az a virágrész . 1990. b ábra).kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai.1 4. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. 1990). 1992). A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be. a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. amely a bibét és a magházat köti össze. A bibeszálnak az a bel ő zónája. élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi.13/a. bibeszál. 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. ábra). Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van.

in BuBÁN.17/a. de úgy.a nucellusz. 5.15. Az ovulum középső . a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5.16. d.19/a. A fekete ribiszke virága. számuk a csonthéjasoknál kettő. amelyben az embriózsák képződik. tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág. 1985. ábra). ábra. almatermésűeknél tíz. benne alakul ki az embriózsák. hogy a nucellusz 144 . Az ovulum a virágok magházában található. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést.18/c-fés 5. 1996) megjelölésére is. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. 1968. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER. in BUBÁN. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. b. a dió nővirágában egy ovulum van.fábrák).16. mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el. Az alma ovulumai először a tél végén. 1996) 5. illetve a termő legfontosabb része.és funkcionálisan legfontosabb része .5. ábra.

in BusA N. vagy primer embriózsák (5. A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb). a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). ll oc átlaghőmérsékleten 11 . csírakapu (mikropi le) marad.25%-a. A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5. Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció.5.17. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő .12 nap. li és fo = belső és külső integumentum. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart. mint a notmái virágban. az ún. Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1. Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . ábra. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő.19/c. Ch = cha laza. e ábra). M = tnikropile (csírakapu). 1996) csúcsánál egy nyílás. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek. N = nucellusz (B uBAN.19/b ábra. Meggynél a termő funkcióképessége 2. 145 .3 nap. 1979. ez az egymagvú. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b). a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező.

2. 1990) 146 . N = nucellusz. St = portok. 0. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2. ábra. S = bibeszál. Sa = bibe. a lépték mindhárom ábrán 0. ll = belső integumentum.5 és 2. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F).5.) l.2. Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE.18. Az ovulum egérfüles állapotban (D).0 mm. a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0.05 mm. kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). Ol = külső integumentum. 0 = ovulum. P = sziromlevél. Se = csészelevél.

0. 2. 0. (COSTA TURE és MACKENZIE.2 és O l mm. N = nucellusz. de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor.5.05 és 0.) l . lépték az ábrák sorrendjében O l. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile.2. If = belső integumentum. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). . SY = szinergida sejtek. ábra. lépték az ábrák sorrendj ében O. PN = poláris sejtmagvak. .04 mm. 1990) . Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . Pt = papillált szövet. E = petesejt. Ol = külső integumentum . nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet. l .19. nyolc sejtmagvas. A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B).

1997). A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. TU KEY !989) tapasz- 148 . A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. s ezzel nőtt a nonnál alakú. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. b ábra). csak az érett embriózsák ban (5. pl. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. a dárdák levelei nagyok. !989. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. 5. Szinte valamenny i. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. de az ikertermők gyakoriságát. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. de pl. a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése. ábra. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. A virág minősége. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták.20/a. cit.20. BUBÁN. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol.

illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége). amely szerint a virágképződést serkentő hatású. egy esetleges kényszerű lombvesztés. 1971. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. illetve 0. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. oldalvirágainál 0. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. a normál időben szüretelt fákon csak 0. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos.kal kevesebb sejtet számláltak. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. hogy a megporzás megtörténne.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt.25 értékekkel jellemezhető. hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják.40. hosszú kocsány. mint az átlagos terhelésű fákon. vagy után fokozható. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. ALSTON és TOBUTT. hogy a korábban szüretelt. 149 . STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. A virág minőségét. pl. korábbi szüreteléssel. ROBINSON (!979. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. cit. BUBÁN 1996). a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint.43. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995.34. BLASSE és BARTHOLD. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. STOCKERT és STÖSSER. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb.talata. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. a természetes lombhullás idő­ pontja. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. cit. 1997) szerint a vacokátmérő. a szüret időponta és a nitrogénellátottság. az időjárási hatások. cit. 1996. 1989).

cit. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. 1973. hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. 1966).. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést.ami pl. pl. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. 1973) és a mandula (RYUGO. Még vitatott (LAVEE. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. JONES et al. BANGERTH. később a magban a GArt is. Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. Gibberellinek. a leveleken keresztül.95 közötti értékű volt. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. de bizonyított. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 .3. Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK.. regutátorok ebben a folyamatban. hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). 1976) fejlődő magvaiban. A gyümölcs méretét és súlyát. 5.74 és -0. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . tömeget) illetően. 1958). Úgy tűnik. Legismertebb gátló tényező. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. 24 fokozta a virágképződést. hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). Kétségtelen azonban.2. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS. 1975).43. A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége.. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója.58. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. cit. mind a három vizsgált almafajta esetében. vagy más szerveken pl. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma. 1998).53 és 'Elstar' 0. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez. 1976). valamint a gyümölcshúsba n a GA . hogy pl. 1989. a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket. 'Golden Delicious' 0. 1989). 1997). a meggy (FEUCHT és KHAN. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása . Azt nem tudjuk. 1989). térfogata.

egymásba átalakulni képesek. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. Különös figyelmet érdemel. 1997 cit. valamint HOAD (1978) bizonyítják.5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. 1997). 1976). Közvetlen bizonyítéknak tűnik. 1987.. 1998).. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb.. mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al.. 1997). 1997). 1993. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA.. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. 1982). mint a gyümölcshúsban (DENNIS. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS.nem befolyásolta a virágindukciót. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. BAN. 1-0. hogy amikor különböző gibberellineket. Ellentmondó.(1973). megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. cit. A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. Fentiekből mégis arra következtethetünk. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független. mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs). A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 . A gibberellinek interkonvertálódni. mint a magvaké. STEPHAN et al. cit. 1976) eredményeit is..a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . mint pl. 1997) is megerősítik. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. 1994 ). a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. DENNIS és NEILSEN. ill. 1974). vagy gibbereHin előanyago­ kat. BUBÁN és FAUST. 1977). mint a magvak gibberellinprodukciója. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. később már alig mérhető (PRANG et al. HOAD és DONALDSON (1977. mint kvantitatív hatás. 1997). hogy a magvak vízzel helyettesítése. hogy a gibberellinek. 1968).

cit. !978).. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál. 1988).2.és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak.. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. 1976).. 1978). LOCKWILL. !997).kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. cit.2. hogy gibberellin. Indolecetsav (lES). 1993. 5. meggyfákon (BoKOVAC et al. mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. szilvafákon (PAONOVIC et al. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. talán a piastachron megnyújtása révén (1. cit. a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. 1995). A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. Az alma. Kétségtelen azonban. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al. mint az évenként termő fajták esetében. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják. 1977) ismerték fel. BANGERTH. LOCKWILL (1970). 1982). mert azáltal érvényesül. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. amely nem gátolja azt (TROMP. Lehetséges. 1994). Ennek a valószínű magyarázata. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. 1997). hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. pl. 1997).. mindenesetre. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. 1978). 152 . a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. noha. deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté... legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. 1968). 1978). ÜLIVEIRA és BROWNING. Úgy tűnik. Ők közölték. az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. hogy a hosszú életű. 1985. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. 1986). 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi. almafákon GOTTRIDGE (1962. 1992). 1997). mint 90%a virágzott a következő évben. ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. a fiatal magvakban (BANGERTH. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS. igen aktív gibberellinek. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. LOCKWILL és SILVA (1979). EL-MAHDY.

Cytokininek. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. abszcizinsav. 1982). amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER.21. Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta.. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. 1997). 1997) 153 . Valóban bizonyították. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. 1995). ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH.Mind a magvakból. l 981. cit. 1978. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. 21. Talán nem érdektelen. etilén. KAMBOJ és QUINLAN. BUBÁN és FAUST. héten a teljes virágzás után. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. ábra. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. 1997). hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. cit. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. Ugyanis. Nagyon valószínű.

a virágrügyek képződését. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt.. 1997). a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. 1981. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul.. hogy a cytokinineknek van. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. 2000). cit. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. Arra vonatkozóan. McLAUGHLIN és GREENE. az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. de nem meghatározó módon. 1988). DENCKER és HANSEN. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. EL-MAHDY. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. BUBÁN és SÁGI. 1974). cit. 1979. 1978). a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. 1997). Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. RAMIREZ és HOAD. hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. 1974). !994) szerint elősegíthetik. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. 1979. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. Azaz. 1976). mint NOrnitrogén táplátást követően. !969. 1991). vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. de lehet. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. cit. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 . mint az évente termő almafajták fáin. 1997). A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás.

1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. 1968). 1974. KLEIN és FAUST. A gyümölcs jelenléte. 1978) növeli az etilénprodukciót. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). 1975. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. 1973. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. 1982.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. amely kedvező a virágrügyképződéshez. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. Az ABA maximuma. AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. 1997). hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. BUBÁN és FAUST. BANGERTH.. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben. BUBÁN és FAUST. Ezzel ellentétben. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. 1979). WILLIAMS. ROBITAILLE. 1973. mint sajátos tényező. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. 1978). amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. cit. Kísérletes bizonyíték. cit. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon. 1988). mint pl. 1988). A kézi megporzás magképző155 . hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. mint a nem termő dárdákéban. 'Golden Delicious' almafákon. cit. Ezeknek a klónoknak a virágai. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. cit. EL-MAHDY. mégis számolnunk kell azzal. 1975). ScHMIDT et al. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp.

az a virágindukció mibenléte. Könyvünkje len (5. vagy alig mérhető a hormonprodukció. Emlékeztetnünk kell itt arra. maga DENNIS (1980. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. 1973).) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. az előző évi . fejezetrész). hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. Annak ellenére. cit. Azonban. személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni.2. NEILSEN. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. BUBÁN és FAUST. cit. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD.2. ző 156 . ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán. 1991). Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. 1982). a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány.CPPU kezelésnek tulajdonítja. 1972. a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. Valószínűbb mégis. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. akár parthenokarp . 1994). 1972.akár magvas. Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. Másrészt. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást.mindössze 20 ppm . Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. 5. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. Ami leginkább fehér folt maradt. Tény. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. 1970. hogy a virágzás a magtartalmat. 1994). A virágindukció lehetséges értelmezése. 1973 cit. illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását.

157 . CHAILAKHYAN. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK.mint növény . cit. Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. 1937. DENNIS és NEILSEN. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. nevezetesen virágrüggyé. 1988. Azokra a tényezőkre tehát. esetenként kizárják a gyümölcsfa . a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. cit. mint: minden. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1.2. mind a magvak. amelyek csökkentik. mint százéves (SACHS. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. 5. cit. 1968). Szerinte az indukció egy olyan folyamat.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több.1. Ezek szerint egy komplexről van szó. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése. 1959. 1977). 1880. ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). Újabb értelmezés szerint (RYUGO. CHAILAKHYAN. 1968). a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban.

A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. A virágzás menete (lefolyás a). stabil. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. labilis virágzású fajtákat. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott.6. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. . hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. Megkülönböztetünk: . Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. 158 . Megadta. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította.az időjárástól kevésbé fliggő.és az időjárástól erősebben függő. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze.1. A fajták relatív virágzás i ideje. (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van. 6. az emelkedő hőmérsékletek + 16.

. birs."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. a turgor csökkenése. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. . Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. lepel) még összecsukód va körülfogják. alma. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. A bibe felülete ilyenkor "nedves". meggy. 1996) (6. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág. táblázat). ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. 159 . pH-ja gyengén savanyú. hogy ivarérett a bibe. riszméte. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. a bibeszál fonnyadása. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. rögzülését és a pollencsírázást. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. . naspolya. piros ribiszke.középkésőn virágzó: körte. ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. illetve lehullását jelenti. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . szamóca. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. szirom. kajszi."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. a porzókés a termő szabaddá válnak. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban. A bibeváladék ragadós.későn virágzó: dió. gesztenye. japánszilva.középkorai virágzású: cseresznye. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása.korai virágzású: mandula. nyálkás és cukros közeg. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid. a porzókés a bibék hervadását. A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. fekete ribiszke. hervadása és elszáradása jelzi. (SOLTÉSZ. köszméte. . Legnagyobb a terrnéskötődés. nashi. .1. . . európai szilva. őszibarack. A bibe felülete megbarnul (elöregedett). málna.igen korai virágzású: mogyoró. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett."érett" bibeállapot: kinyílt virágban.igen későn virágzó: szeder. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. A virágok kinyílása: az a folyamat.

A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. a portokok szétválnak.1.1. táblázat). A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. 1997). akkor kezdődik meg a pollenszóródás. végének pedig az az állapot tekinthető.1. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. és sárgulni kezdenek. csillogó zöldessárga. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. táblázat. hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. amely a megporzásra kész időszakban válik szét. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése. 6. 1996) változhat (6. mint a nővirágok (SoLTÉSZ. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. táblázat.2. mint a bibeszekréciót. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6. 1997). ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból.2. Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. Ez esetben kizárt a virá160 . A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet.6.

vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. kisebb arányú a homogámia. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon.különösen az önmeddő fajták esetében. köszméte: hímelőző. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. ritkább a homogámia. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés.a megporzás hatékonyságának biztosítása. Bizonyos években azonban. hanem fokozatosan nyílnak. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el.1. Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. vagy csaknem egy időben virágzik. szeder: homogámia. 6. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. mandula: hímelőző. illetve arányát a fák kora. de a portokok még zárva vannak. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. a homagárnia ritka. a homagárnia ritkán jelentkezik. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása.gon belüli önmegporzás. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. piros ribiszke: hímelőző. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. és a virágpor előbb kiszóródik. ha azok fővirágzási ideje megegyezik.2. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. őszibarack: homogámia jellemző. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. mielőtt más faj161 . és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia). a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. szilva: általános a hímelőzés. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. cseresznye: a hímelőzés általános. körte: hímelőző.

1. A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI... O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6. 1989) . ábra.....

A virágzási idejüket figyelembe véve.ták pollenjével megporzódhattak volna.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. középkései. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk).3. A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja. Ez azért szükséges. a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . A 6. A megporzás biztonságát növeli. 163 . A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. mint a fő fajta virágai. . 6. essenek egybe. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos. Amikor az időjárás tartósan hűvös.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. középkorai. közepes. a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású.a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. . Ettől eltérően használatos még négy (korai. középidejű. A legelterjedtebb.a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. hogy három (korai. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. mint a megporzandó fajta. amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást.3. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait.a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást. Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. korai. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl. a virágzás annyira elhúzódhat. kései) és öt (igen korai. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet.1.a virágzási idők fedjék egymást. A . Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása. táblázatban foglaltuk össze. . . késői. . a fajták nem telepíthetők együtt.

164 . valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. Megporzás. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. 1997. 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán.2. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. SOLTÉSZ. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik.6. és ott megtapad. Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. 1980. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből.3. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. táblázat. A másik típus a kazmogámia. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. Egyedmegporzás (idiogámia). amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról. Magyarázat: *= 6.

A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . . Az a pollen. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a.a portokok a bibék felett helyezkednek el. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. .a virágpor minősége. . A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. rosszul csírázik. az a pollen pedig. jól csírázik.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: . amely morfológiailag egységes. . A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. Eb165 . száma. a virágpor ráhull a bibékre.és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. majd tömlőt hajt. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. mennyisége és kiszóródása a portokokból. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig.a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. Kizárólag szélmegporzású a dió. A pollen a hibétől vizet. a mogyoró és a homoktövis. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó.a pollenadó fajták összetétele. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. . A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke. A megporzás során célunk. A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére.a virágzási időtartam hossza. vagyis a fajták társítása. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel. .időjárási (éghajlati) viszonyok.

hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. parthenokarpia és apomixis útján. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. korábban degenerálódnak. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. Vagyis azt fejezi ki. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. A terméskötődés elmaradását. belenőnek a magkezdeménybe. Az eredményes megtermékenyülés feltétele.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. 166 . A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. mint a bibe fogékonyságának időtartama. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. bár rövidebb a távolság. P) fogalmát WILLIAMS (1966. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. mint a bibeszálon. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. hogy azok nem termékenyíthetők meg. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. ha a megporzás későn következik be. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. Az életképtelen. megvastagszik és elágazik. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. A többi. hogy a petesejt funkcióképes legyen. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. A pollennek egy rövid időpontban. elrúgásnak nevezzük. P. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg.

Két gyümölcsfajta: . meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke. 2002) Faj Alma. 1997.6.önmeddők. . infertilis). . termést köt.egyik termékenyítheti a másikat. .öntermékenyülők. körte Birs Cseresznye. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ.4. . Piros ribiszke. amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz. Az a fajta.kölcsönösen termékenyítheti egymást.3. terméketlen (steril. Köszméte 167 . táblázat. 6. amely nem képes erre. SOLTÉSZ.parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI.részben öntermékenyülők. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik.kölcsönösen nem termékenyítik egymást. következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk. . Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: . . 1980.apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

2. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. ll.3 2 7 J. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. napján. 4. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. napján. napján. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző. kései= diófakadás 25-34. középkorai = diófakadás 5-14. 1998) Fajták rügyfaka. 184 .. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. 10. 8 9. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész.6. 1980). 7. nagy melegben ettől is rövidebb lehet.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző. A nőelőző fajtáknál a hím. különösen egy hideg tél után. 3. napján. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke. 3. 3 J. középkései = diófakadás 15-24.és a nőelőzés egyaránt előfordul. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. 1996). ezáltal csökken a dichogámia. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés.16. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. 5. A hím. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al. táblázat.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. Középkései 6. gyors felmelegedésű évjáratban . A fajtáknál a hím. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát.

Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak.0 52. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik.68 2. A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni. Annak ellenére. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. táblázat. A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. a portokok szétválnak. Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor . mint a nővirágok. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul.17.34 1.5-3. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. A nő. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 . időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül.17. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik. alacsony terméshozaroot kaptak. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével.0 feletti. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek. 1980): sőséges 6. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. a pollen rövid élettartama. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora.5 60. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta. Az öntermékenyülést a hím.1997). Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek. A diónál gyakori az apomixis. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges.

mint növirág. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. mint az életképes. Ekkor vált ismertté. zárt kupacs. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad. de esetenként több.a megporzást követő 5-8.l sor pollenadó fajtát ültetnek. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik.a pollenellátás szempontjából is . A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik.a szabályostól eltérően . A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú). A nővirágok . a terméssel együtt vagy külön lehulló. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában. elszárad. akkor a bibék . A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik. hogy .rosszul értelmezve . napon elszáradnak és lehullanak. mert a nővirágok abortálódását. Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor.a szélirányt is figyelembe véve . l 0-15 cm hosszúak. akár 7 növirág is lehet. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet.két ágra nem válnak szét. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. hanem azonnal elszáradnak.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. és a nővirágok lehullanak. s az esetek egy részében lehull. A kupacstüskéi rövidek. kettős bogas oldalágú vegyesbarkák. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. erősen tüskés. hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut.a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen. gyengén molyhosak. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő. más típu186 . A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található. A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével.a diónál egyedülállóan .hőmérséklettől függően . A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. Azt figyelték meg. A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók. 1997). majd elbarnul és elpusztul. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. Azt is megfigyelték. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről .le kell mondanunk (SOLTÉSZ. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után.

a porzószálak 3-5 mm hosszúak. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. teljesen hímsteril fajták. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik.porzószál nélküli. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. . A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: . a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja. A termékenyülés csak akkor kezdődik. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. a portokok nem érnek a lepellevél fölé. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. befejezték a pollenszórást. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. 187 . tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. Ettől melegebb tavasz után korábbi. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. 1980). . A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz. A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. a portokok sok virágport termelnek.a porzószálak 1-3 mm hosszúak. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság.5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális. . másodiagos hímbarkák.a porzószálak 5-7 mm hosszúak.

Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. gyakran már decemberben virágzik. a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. 1980). A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. 1980). Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. akár 22-35 millió virágpor is lehet. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. szélmegporzású faj. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. A mogyorófajták virágai részben.nőelőzők. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. Az egyes termések méretét az is meghatározza. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. a kölcsönös meddőség ritka. mint a hímvirágoké. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. és addig tart. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. illetve teljesen önmeddők. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. amikor az alapjainál összenőtt. esetenké nt még több lehet. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. míg kifelé meggörbülnek. vagyis az. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. mint a nővirágoké.elsősorban a korai virágzásúak . az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. majd elbamulnak. A legtöbb mogyorófajta . A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI.

az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. -7 °C-ot. A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. A nővirágzatok termékenyülés előtti. a bibeszál folyamatos növekedése révén. A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. A pollenadók aránya 10-15%. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. -l o °C-ot. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. vagy nagyobb annál. 1980). A termékenyülés mértéke. korai hullása elérheti a 35-45%-ot.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. -8 °C. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik.att károsodik. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. 1980). amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. megnyúlt állapotban legfeljebb -8. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. mint a pollenszóródás (hímelőzés). Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. a másik abortál. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. a pollenszóródás idején pedig csak -5.

mint a málnáé. 1975). Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. de teljesen mindegy. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány.másodrendű termővesszőket is nevel. A virág szerkezetéből következik. A virágzás a köszmétével kezdődik. 1987). Az elsődleges virágokban 400-500. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. az utóbbinál esetenként egy virág található. a későbbiekben pedig 200-300. torz gyümölcsök fejlődnek. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. de az összesre sohasem. A fajták nagy része. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. illetve a riszméte virágai. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni.egy részére rászáródik ugyan pollen. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található.a máinával ellentétben. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. ezt követi a piros ribiszke. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek. ezért is a virágzása elhúzódóbb. Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 . 5-15 virággal (PORPÁCZY.

mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. tő tősen 191 .nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. Fertődi l) jellemző. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. Goliath. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. 1999). Ben More.befolyásolják. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. Altajszkaja deszertnaja.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. A köszméténél is a rovar. Brödtorp. 1998). 1987). A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. Wellington XXX).(méh-) megporzás szükséges. Ide tartozik például a Coronet fajta. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete. Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. . KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta. Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. Silvergieter. Titania. amely az északeurópai származású fajtákra (pl. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. Junnat. Paliagi óriás.kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. Zöld győztes. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás. . a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen.

a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell.6.5. A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz.az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása.tömbös.piaci prognózis. Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. Az előbbi felsorolásból is kitűnik. . ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel). .kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt. A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: . . a jó pollenadók. . arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző. 192 . illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása). . A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján. vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre.egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki. számának és arányának meghatározása. A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi. E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni.új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása. vagy egymás között meddők). . .csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek.a fajták önmeddősége. a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást. . . Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása. . . hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője. hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk.ültetvényekben.megporz ást végző méhek hiánya.kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés. mert: . amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell. .a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. .az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez. .a fajták eltérő virágzási ideje.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: . .

labilis virágzási idejű). E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. . birs. őszibarack. meggy. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni.a virágzás ideje hosszú legyen. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet. Fajták száma táblán belül Az.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. csak más fajtákkal társítva teremnek. triploid. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. ha pollenadók nélkül telepítjük. Az önmeddő fajták (pl. abban az esetben. a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. együttvirágzó.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. körte. Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk. mint a fő (vagy teljes) virágzás. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk.a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. himsteril).1.5. Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl. 6. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás.a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. ha az egyik fajta "kiesik". A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. cseresznye. illetve a megporzás. táblázat). A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. alma. ha . mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. . szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. .18. Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett. ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét. 193 . Az egyik pollenadó főfajta előtt.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek. . ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes.

a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására. de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli. 6. B-2 kis gyümölcsű fajta. megfelelően öntermékeny. Pollen: . vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete. .a portokok pollentermelése nagy legyen. összetapadt pollen aránya). 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen. .. 194 .18.a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos. megfelelően öntermékeny. diploid A. . táblázat. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ.a virágzási idejük minden évben stabil legyen.a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható. diploid A.

hogy gyümölcsemilyen áruértékű. • növekedési erély és típus. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt.19.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). kevés zsugorodott. . A jő. ezért elkülönítve.a pollen jó minőségű legyen. A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat.fajtának nevezzük. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben. Pollenadó fajta aránya táblán belül. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. a várakozási idők betartása). léha pollen képződjön. 195 .és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken. hogy az árufajta megporzását biztosítsuk. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. Kűlönösen a pollen minősége változik évente. akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó . ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. . Jó pollenadó. rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk.a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre..az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen.a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés.kell a fajtákat telepíteni. . a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. . 90-10%.a szedés időpontjában a fő.: 95-5%. A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. Előnyös a feltűnő szín különbség. . kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki.külön sorban.a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli. Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6. de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%.a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos). amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika). . táblázatban foglaljuk össze. • fagyérzékenység.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl. pollent nem ad). .és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.kiegészítő vagy mellék . 85-15%). vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt.

vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. piros ribiszke. táblázat. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek.5.6. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6.19. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió.2. 196 .

6. önmeddő kajszi.előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. birs japán szilva. fa pollenadó(k) .fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . meggy. Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb. hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. mint a fő fajtáé. minden 3. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el. A növényápolás és a szüret nehezebb. Fontos követelmény.a főfajtától két sor. öntermékenyülő meggy. körte.8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén.annak ellenére. a termést külön menetben kell betakarítani.minden 5. európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. 197 . amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol . táblázat. minden 5.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula. sorban. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva . Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . kajszi.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják .Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben . fa pollenadó(k) . Pándy meggy. sorban. cseresznye.20. európai szilva alma.minden 3.

Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. E fajokra jellemző. könnyű és nem tapad össze. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. A rovarfauna összetétele. 6. dió és gesztenye. fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. sorban. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. Szél. minden 5. vagyis a szélmegporzás hatékony. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni.20. illetve igen nagy mennyiségben képződik. A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. őszibarack. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos.6. és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. szarnszédos fák között. szüret). A 6. meggy-. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. fán belül. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. minden 5. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m).és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. Az öntermékenyülő kajszi-. de rovarmegporzás is előfordul. növényvédelem.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. kaj198 .8 millió. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. hogy a bibék nagyok és elágazóak. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. a pollen igen kicsi. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. Rovarmegporzás. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. hogy történjen. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe.

13-14 óra között éri el a csúcsot. . hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek. cukorösszetétele.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája.a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh.a virágok "kedveltsége" (vonzása. . pollen. Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg. A méhek viselkedése a virágo n. 199 . A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt. időpontja. mint a nektárgyűjtők. hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. A méh a pollent "rányomja" a bibére. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad.a virágok megporzásában . .szi) gyakran látogatják. . tetszetőssége. a porzószálak szétterülése.tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. A pollen szállításában . 1980).polienszáródás tartama. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat.pollen életképessége.és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. csalogató volta). ezután az intenzitás rohamosan csökken.a pollen mennyisége. A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között.a portokok felnyílásának napi menete.a sziromlevelek színe. amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: .a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága. ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos. . cukortartalma. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt.a virág illata. a porzószálak fejlettsége. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be. . . A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. .nektár mennyisége. A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt. . A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek.

táblázat. aránya és elhelyezése a táblán belül. felhígítja a bibeváladékot.hőmérséklet. 6. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. Az ültetvény: . nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye. . alma. alma köszméte. A faj ták: . A méhek: .1. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén.szélsebesség. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza. .(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. repce alma.21.csapadékmennyiség. lemossa a szekrétum- 200 . . martilapu repce martilapu. .viselkedése a virágon. repce repce gyermekláncfű. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból. Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén.testűkön lévő pollen mennyisége. .a fajták közötti versengés (konkurencia). A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. cseresznye.21. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK. . .és tőtávolság).a kaptárok elhelyezése és távolsága. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6.méhlátogatás gyakorisága a virágokon. a kinyílt portokokból kimossa a pollent.6. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. .6.a fajták összetétele. gyermekláncfű. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: . .művelési rendszere (koronaforma.virágsűrűsége. táblázatban közlünk).virágzási ideje (korai-kései). . sor. szilva.napfénytartam.méhcsaládok száma és erőssége.

szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól). Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja. térállás ).igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás.kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben.kisebb termékenyülő képességű fajtáknál.virágsűrűség az ültetvényben. a kaptárok kihelyezésének ideje. .korai és gyors virágzású években. . . . . megporzásra kedvezőtienek a körűlmények). A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket.művelésmód (koronaforma. megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. . A 6.fajtaösszetétel a táblában. . A szükséges méhcsaládok száma hektáronként. módosíthatja: . Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek.a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése.cseppet. teljes termőkorban lévő). A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok. . . A méhes megporzás technológiája. esős. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat. ezzel megakadályozza a megporzást. .az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló. 201 .virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok.fajtatulajdonságok.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. .22. A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme.a méhcsaládok erőssége. Csökkenti a nektár koncentrációját. . amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk.elhúzódó virágzású évjáratokban. megporzást nem végeznek.túlnépesedés .igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ).szélesebb fajtatömbök esetén. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak.szükségesek az alábbi esetekben: . a kaptárok elhelyezése az ültetvényben. . . a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása.fajjellemzők. .nagy virágsűrűség esetén. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet. .

5-3 l 3-5 5-8 2. táblázat. szilva) is méhmegporzásra van szükség. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni.5-5 3-5 0. l 0-20-as csoportokban.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent.2% közötti volt a gyümölcskötődés. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb. A gézsátorral izolált fákon 0.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt.5 család/ha. 202 . szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban).6. Ezek az adatok is azt bizonyítják. A kaptárokat elszórtan. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. fáról fára és szinte soha. A kaptárok kihelyezési ideje. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3. a fák napos. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja.22. meggy. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között.9-1. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk.

"diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. l millió sejt alakul ki.1. ábra). Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. Az alma és a körte kb. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után.1. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is.7. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. 2. és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök.1. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. mint a tömege. 1988 nyomán. de növekedésük üteme nem lineáris. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. Kezdetben sejtosztódással. majd a fejlődési folyamat végén megémek. ábra. az ún. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g. módosítva) 203 .5 cm-es átmérő. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO.

szakban maguk állítják elő. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul.. a későieknél későbbre tolódnak el. az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva.. ll l J.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. A gyümölcsök magvai. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő. in: WESTWOOD. a második júniusban.2. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . és az felhasználja az endospermiumot.2. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. egy részük korábban lehull. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. ábra. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. Később elveszítik ezt a képességüket. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7. A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. ábra). 1993) 204 . Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. 1953 nyomán. Ez a növekedés időleges csökkenését.

biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. illetve fajtáknál lehet számottevő. A kutatók egyetértenek abban. mint a fán maradottakban. ha a cseresznyét. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. amelyek lehetővé teszik. megpuhulnak. az érés minőségi változás. ha túl sok gyümölcs kötődik. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. ízük nem lesz jobb. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. Csak annyi gyümölcs marad a fán. színe kialakuljon. íze. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. Ez különösen az önmeddő fajoknál.2. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. amit tisztuló hullásnak is neveznek. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. színük. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. Arról azonban már vita van. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. mint a fán érettek. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. Almatermésűeknél figyelték meg. nem tipikusan utóérők. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. Ez aztjelenti. hogy a fajra. amely szerint ezek a fajokfán beérők. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk.A virágzás utáni gyümölcshullás. képesek bizonyos mértékű utóérésre. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. hogy az megérjen. 7. harmadik kategóriát. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. az ízük is javul. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. ezzel sokan foglalkoztak. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. színesebbé válnak. fogyaszthatóvá váljon. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. fogyasztásra alkalmatlanok. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben.

őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. PoRPÁCZY et al.2. hogy az íz. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet.és aromaanyagok. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. utóérésre nem képesek. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben.1.1. 1980). 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. A fárólleszedve tovább élnek. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. ami azt jelenti. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. hogy megpuhuljanak. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász.7. 7. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. a citrom és a narancs. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel. táblázat. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 .

hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak.1.3. piros és kék pigmentek képződnek. 7. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. zamatát a külőnböző savak és cukrok. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. b) redukáló cukor. A legszembetűnőbbek a színváltozások. és a vakuólumokban halmozódnak fel. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. a zöld színanyagok helyett sárga.3. táblázat.. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. amelyek zsírban oldódnak. A gyümölcsök ízét./) keményítő 207 . valamint az illóanyagok adják. A kloroplasztiszok szétesése. Az alma színeződését a sok napfény. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő.A növények valamennyi életfolyamatát. c) fehérjék. A vörös és kék színanyagok antocianinok. e) szerves savak. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. ábra). ezek vízoldékonyak. A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. d) légzés. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. 1990) a) növekedés. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. és csaknem valamennyiben oxálecetsav. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. ábra. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7.

amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. A citromsav stabilabb. ezért feltételezik. Az illóanyagok többnyire az alkoholok. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. magnézium. egészen az érés kezdetéig.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. mint az almasav. ketonok. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. és ez az érés során is változik. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . míg az almában és a körtében a fruktóz. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. hő hatására nehezebben bomlik el. és barna elszíneződést okoz. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. észterek. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. és csak az öregedés során. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt. aldehidek. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. ezért titrálással nem mutathatók ki. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. kálium-. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. majd az öregedés során már csökken. vagy akkor aktiválódnak. Ez a vizsgálat egyszeruen. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. aromájuk kialakításához. Ezek fajspecifikusak. a fehérjék. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik.vagy kalciumionokhoz kötődnek. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára.

A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni.2. túlságosan megpuhulnak. tönkremennek. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét.és meggyfajtákra. 7. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik.adagol tak. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz. Ez már az öregedés jele. Ezek menynyisége nem túl nagy. 209 . összetöppednek. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. 2 ezrelék körül van. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. ha az enzimkivonat málnából készült. ásványi sókat is. Annál tovább tudjuk tárolni őket.2. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. szöveti szerkezetük szétesik. elbamulnak. Utóérés. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. elvesztik jó ízüket. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. A túlzott vízellátás is káros. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. a sejtmegnyúlás idején intenzív. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. különösen az érés alatt.és körtegyümölcsök. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók.

csomagolás stb. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. terméskötődés szabályozása. fák kora és kondíciója. gyorsfagyasztásra. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. minőségre orientál.8. illetve hatása a gyümölcsökre. gyümölcsterhelés. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória.). 210 . a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti. időjárás stb. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja. gyümölcsrepedés. ültetvény elhelyezése. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok.). gyógyszer. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését. herbicidek. Ebből következik. megporzási körűlmények. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. feldolgozásra. ültetvény fajtatársítása. művelé­ si rendszer. agro.és fitotechnika. frissesség. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. ágdörzsölés stb. s a gyümölcspiacot egységesen érinti. A friss fogyasztásra kerülő. jégverés. s a szabványban megfogalmazo tt. ültetési anyag. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad.) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. napperzselés. regulátorok.küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. A szabvány irányítja a termelőt. kozmetikum stb. növényi kórokozók. szélkár. A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. más élelmiszer vagy termék (pl.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. valamilyen gyümölcstermék előállítására. l998a).

polctartósság stb. mentesség szermaradványoktól stb. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását. értékesítés megszervezése és folyamata. b) A gyümölcsök beltartalmi. magozhatóság. gépi osztályozhatóság. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó. szállíthatóság. GLP stb. minőségszabályozás. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP. színtartósság. minőségi garancia. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg. tárolás hossza és technológiája. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. vásárláskori érettség. A kedvező piaci megítélést. ISO 9000. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. repedés stb. hanem már a termesztésben is. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. szárazanyag-tartalom. 2.és hússzilárdság.).). héj vastagsága és rugalmassága. válogatás. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság. íz. héj repedési hajlama. felhasználó speciális követelményei. szabvány. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. érési egyöntetüség.). áruvá készítés. betárolás ideje. GMP. csomagolás. 8.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. érésmenet. cukor.élvezeti és táplálkozási.és savtartalom. l. szín.).értéke (hús színe. ásványi anyag stb. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. a minőségromlás megakadályozása. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. préselhetőség. gyümölcsfelület egyenletessége. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. e) Gyorsfagyasztásra. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget. alak. illetve a piacon találkozunk.). A minőségellenőrzés. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. parásodás. 211 . osztályozás. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent. illat. ha eljárásai.). festőlevüség.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. szeletelhetőség. speciális utáérlelés stb. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. magtartalom.). bamulási hajlam. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. aszalhatóság stb. zamat. héj. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti.1. vitamin. csomagolás. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. lényeredék. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak. A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése. szállítás.). tárolhatóság stb. osztályozottság.

dzsem.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel.A fajták a friss fogyasztást szolgálják. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. Bizonyos termékeknél (pl. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi.különösen az érési idény kezdetén . körte. Sok esetben . a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván. az ipari feldolgozás aránya elenyésző. nektarin. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. de . párlat. biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. lé. birs malybossága és bordázottsága. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye.). A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". sütő­ ipari. szamócaaszmagok elhelyezkedése. gyorsfagyasztott gyümölcs. gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. Régi felismerés. ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul. 1997): .a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat. hajtatott szamóca. befőtt. A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják. alakjának is meghatározó szerepe van. . Ezért fontos követelmény. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. . . ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra. Kevés olyan fajta van. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. tejipari. kajszi bibepont-kiemelkedése.friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . Az ipari célfajták . az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű. befőtt stb.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. bor.a termelési volumen miatt. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak.A friss fogyasztás a meghatározó. ha a külső megjelenés. ringló. cseresznye repedési hajlama. különösen kínálati pozícióban.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati. japán-kínai típusú szilva. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. színének.

A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. rugalmas gyümölcshús stb. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. 213 . amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. adalékként. ipari (befőtt) őszibarack.Az ipari felhasználás az elsődleges. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség. piros ribiszke. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. áfonya. a piaci infrastruktúra kiépülésével. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. . fekete ribiszke. mandula. szilva.). A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. a vámkorlátok mérséklésével.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). homoktövis. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. fekete berkenye. kajszi. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. . Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését. az egyenletes és garantált minőség. mogyoró.A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. málna. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését. gesztenye. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. dió. csipkebogyó. . amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. gyorsfagyasztott gyümölcsök). málna. bodza stb. köszméte. szabadföldi szamóca. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. riszméte.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. szamóca. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. hogy inkább kevesebb. Elkerülhetetlen. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. szeder. a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. Példaként említjük a kis terméshozású. és az igények egységesüln ek. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. bodza. szamóca.

Az almánál fontos: . kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. 1997. 1998a). Ribiszkénél. SZABÓ 1998. Köszméte. málnaszeder: leválás a vacokkúpról.2.nagyság. alapszín. szín és érettség egyenetlensége.. alakindex. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság.és csészemélyedés. alakindex. A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. alak. SoLTÉSZ. szilva: aszimmetria. . szamóca: gyümölcsalak Köszméte. őszibarack.fedőszín jellege és borítottsága. köszméténél. Köszméte. gyümölcsrepedés.a kocsány hossza és vastagsága. kocsány hossza és vastagsága. Szilva: hamvasság. A körténél és a birsnél fontos: . riszméte. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága. riszméte. viaszfelület. csészemaradvány.aszimmetria. felület hullámossága. málnánál. KEREK et al. bibemaradványok Málna. alapszín. a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . szeder. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. Kajszi. felület hullámossága. Köszméte: serteszőrözöttség.. szedernél. SZABÓ et al. 1998. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. őszibarack: fedőszín. magok átütő színe a héjon. színe és fényessége.molyhosság. szeder. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. alak. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. SOLTÉSZ 1998a. kocsány elválása a gyümölcstől. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. kocsány elválása a gyümölcstől. Kajszi.. bibepont. kocsány. varratvonal. A birsnél fontos: . ribiszke. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. 214 . Nektarin. paraszemölcsök és -foltok. molyhosság. 1998. bordázottság.héj hamvassága. kocsánymélyedés.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . . riszméte: hamvasság. málna.8. szamóca: csészemaradványok Málna.

aszmagok száma.magház és magrekeszek nagysága. aminosavak.szárazanyag-tartalom. Ide elsősorban a . .gyümölcshús állománya. . s abból mennyi marad meg a feldolgozás során. vitaminok. Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: .savak összetétele.mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. . színe és elhelyezkedése. Az a/matermésű. csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: .csipkebogyóból. szilárdsága.szotyósódás (körte.magvaválóság.magbél édessége. magok száma és színe. 215 .gyümölcshús színe. . rugalmassága. olajtartalma. homoktövisből.belső mézgásodás (szilva). őszibarack).Iisztesedés (alma. az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. lédússág.kövecsesség (körte. birs).3. . .kőmag tömege. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag.magok száma. cukor mennyisége és típusa. . .Iisztesedés (kajszi).üregesség (szamóca). . . mennyisége. csészelevelek simulása. vagy attól függetlenül. A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg. középen és a mag körül (őszibarack). . A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. ásványi sók.rostok mennyisége és jellege. íz. glükozidtartalma. nagysága és alakja. naspolya). körte). nagysága és színe (ribiszke. az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. köszméte. 8. szilva).kőmag hasadási hajlama (kajszi. A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek.funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak. zamat. . . hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze. . . . aroma. A táplálkozás-élettani hatás dönti el. . bodzából és más gyümölcsökből készült. Az a leginkább mérvadó.pektin. A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: . fekete ribiszkéből. őszibarack.Szamóca: felület hullámossága.húsbarnulás a kőmag körül (kajszi.illat.olvadékonyság (körte). önálló élelmiszerként minősítik. . riszméte). A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: .vacokkúp aránya (szeder). .

illetve a csomagolóanyagok jelenthetik. Fontos minőségi bélyeg.ne károsítsák a fogyasztó egészségét. ásványianyag-tartalom stb. 216 . s azok menynyire maradtak meg a termékben. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. A táplálkozás biztonsága összetett kategória.környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. .ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét. . fehérje-. A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok.A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. hogy . ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér. a gyári adalékok. hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet.). A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. sav-.

A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. a fele szórt sugárzásként érkezik.1. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. 9. A diffúz.9.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység. mint a decemberi. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. 9.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. míg a nagyobbak az Alföld középső területein. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 . Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. a sugárzási egyenleg szabja meg.1. napfénytartam.1.

A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. területi átlaga 54%. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy. meghaladja a 350 órát. Egy adott térség felhős. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását.J.ábra. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). A termesztés szempontjából figyelemre méltó. valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. 9. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya. a területi átlag 44%. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. ábra). A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. decemberben 15-27%). Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak.1. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . az arány 71-74% között mozog.

magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. ábra).5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17. táblázat).O oc köváltozik. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15. táblázat). A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9.2.0-11 .2. addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű. ábra. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9. Hőmérséklet. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. valamint nyugati.2. mint az Alföld. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző.1. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke. Az Alföld legnagyobb részén. a Nyírségben.0-15. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. északnyugati területei között. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . a Dunántúl sík területein. Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9.5 °C-ot. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete).

l v.2 15.8 -2.9 5.2 16.4 21.6 16.2 3.4 --0.o N N 9.4 22.8 10.7 -1.3 17.4 16.1 3. 4.4 5.8 3.3 11.2 -1.5 21.9 19.4 16.7 0.3 10.6 .2 19.4 16.9 5.7 18.7 6.5 --0.1 4.5 IVIX. 4.8 15.5 10. 20.9 III.7 17.2 17.0 0.9 9.0 --0.9 3.1 17.5 15.5 19.4 10.9 4.1 20.1 18.6 15.2 XII. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.5 8.4 VI.0 19.6 14.1 0.0 21. 3.5 0.7 1.3 1.5 3.3 4.1 9.5 13.7 -1.9 15.0 -1.2 10. 17.4 16.7 19.8 10.7 10.3 0.7 19.8 20.7 5.6 4.9 19.8 16.0 10.2 15.0 14.4 IX.3 10.3 9.9 10.1 20.3 16. 15.1 4. 9.9 IV.3 4.3 22. --0.5 10.2 3.6 1. A léghőmérséklet havi.5 11.6 18.7 20.0 0.6 2.1 6.0 19.5 18.8 20.2 10.4 6.4 11.3 14.8 4.0 -1. 9.0 0.6 0.1 --0.9 18.1 0.3 17.5 3.5 0.6 3.7 22.9 9.7 15.7 5. 15.2 3.9 4.1 --0.8 10.8 17.3 5.4 -3.6 17.4 16.5 VII.4 15.3 20.0 3.6 20.8 11.0 18.2 -1.6 10.0 2.3 20.9 16.9 2. nyári.2 XI.9 Év 9.6 -1.9 10.4 0.9 15.4 VIII.2 10.5 19.8 3.7 19.5 5.0 5.4 16.0 3.3 11.2 -1.4 4.6 11.2 10.7 18.6 5.6 15.5 -1.5 8.1 10.6 8.9 9.0 5.5 20.6 19.6 5.4 ll.8 14.1.0 -1.5 11. táblázat.4 10.0 1.1 --0.9 x.8 19.4 15.9 0.5 21.5 0.9 5.5 II.6 9.3 1.2 10.2 4.8 9.9 11.7 17. 19.3 18.5 11.3 21.2 18.8 15.4 15.9 17.9 1.7 16. 16. -1.6 1.5 17.7 9.9 10.3 -2.8 -1.7 6.8 1.3 19.6 --0.8 16. 0.0 -3.8 18.2 21.0 16.7 XIII.6 21.

6 max.0 8.2 8.6 27.0 35.0 30.3 32.5 16.8 31. táblázat.4 -1.4 12.2 33.5 33.4 10.1 min.2 --6.3 mm.7 22.5 -5.4 10.4 24.8 -5.6 6. -14.5 -11.5 -17.3 -18.1 10.7 -12.2 32.5 3. 6.9 -18.9 10.1 9.5 -11.8 -2.2 33.0 23.4 32.6 29.5 11.1 -11.5 -1.6 34.7 -2.1 -11.1 3.8 15.3 24.2 min.5 9.6 5.1 23.5 -1.8 29.7 23. -13.5 3.7 2. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max.8 33.8 32.7 -10.3 Kecskemét mm.6 -1. 6.5 -13. 8.6 29.7 -6.7 N N .8 -5.2 10.5 2.3 -16.3 35.3 2.5 18.2 18.8 -4.7 24.8 19.3 --0.6 29.6 29.9 9.5 12.5 10.3 -12.7 11.4 --6.0 -1.9 34.2 Nyíregyháza max.5 -7.0 28.1 19.5 34. -15.9.3 16.2 7.7 16.0 7.6 8.4 7.8 4. -13.1 34.1 24.9 4.2.0 31. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.

A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik.5 és -2. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein. több mint három hét. valamint a Nyírség területét. a Balaton környékén és Észak-Somogyban. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. Tehát az időbeli különbség igen nagy.0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. -l . mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9. Az utolsó tavaszi fagy.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. valamint . Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. a január hőmérsékleti eloszlása. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható.O °C-nál nagyobb értékek adódnak.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva . táblázat. Ez természetesen nem jelenti azt. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet.3.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője.3. a Nyírség pedig hidegebb. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata. ábra). A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. -3. táblázat adatsora.0 oc havi középérték is előfordul.0 oc közé esnek.0 és -2. Ennél már valamivel enyhébb. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten. Az Alfoldön. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van.2. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein.5 oc körüli értékek. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y. ábra). addig a Dunántúl déli területein -l . az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására.4. Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek.0 és -20. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13.

ábra. A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 .3.a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9.

0 44.4 16.0 1-5 2.3 mm.5 25.7 3.0 38.5 -18.0 38.2 ------ Nyíregyháza max.0 3. 13.4 -13.5 32.0 8.5 .0 25.5 16-20 0.4 31.0 49.4.0 1.4 -3.5 15.8 -16.4 29.2 22.5 10.2 30.6 32.5 38.3 6-10 22.0 38.N N 9.6 18.6 15.4 --0.5 31.2 33.0 2.5 - Kecskemét min.5 18.1 3.3 14.5 Budapest mm. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.4 1.0 3.0 36.1 -4.3 6.8 22.2 -29.4 38.5 21-25 44.5 3.2 47.5 36. 15.1 18.7 -14.4 34.0 -23.2 19.2 39.7 -27.2 16-20 56.5 34.0 5.7 39.7 38.0 8. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.3 max.5 -7.6 5.8 -5.7 24.4 39.3.2 -3.6 -4.2 -16.0 26-30 4.3 -17.1 -12.2 22.2 5.5 22.2 4.6 39.6 6.8 5.0 48.9 11.5 38.2 -3.1 3.0 5.4 30. táblázat.0 Május ll-15 0.1 1-5 22. -26. -32.6 -3.8 37.2 -27.2 30.0 29.1 18.2 -32.5 -11. -21.6 -32.4 39.1 -23. 17.0 1.1 -- Április 26-31 32.2 -9.4 max.1 1.1 2.5 1.9 23.8 23. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max. táblázat.5 6-10 0.5 -1.6 -19.0 1.5 2.9 7.2 39.0 35.9 -19.2 0.0 30.6 16-20 21-25 10.0 1.2 36.5 -2.7 5.8 9.0 -29.6 -11.0 0.6 32.0 2.5 16.5 21-25 0.0 38.8 0. -24.0 -17.4 -14.7 min.5 48.0 27.7 -23.0 25.5 -27.3 36.6 11-15 12.2 32.0 19.

amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony.~l 9. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0. Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. Kecskeméten. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). 100 cm-en 0. előrejelzése. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez. Kalocsán viszont május első pen225 .4. táblázat.59. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek.4. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún. gyakorisága. Fagyok kialakulása. nekilendülési szakasz). A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást.72 °C/óra). Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik. a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. 200 cm-en 0.68 és 50 cm-en 0. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. ábra. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9.63.

19 .az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún.tádjában fordul elő. meg- 226 .az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. a talaj. ami csak infrahőmérővel lehetséges. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n . a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. Fagyelőrejelzésről beszélünk. RN .a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. mivel ha azt az értéket eléri. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. harmatpont módszert. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. T 19 . h . s ennek az ára ma még igen magas. Az itt felsorolt. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is. sokéves tapasztalatára is. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. a Tn értékére adnak becslést. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában). A fagyelő­ rejelzés két részből áll. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. Egy körzetben pl. A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. a domborzati. de ugyanez fennállhat fordítva is.relatív nedvesség az esti észleléskor. Tn. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható. A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják. hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését.vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet. Td . aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel.az esti észlelésnél mért harmatpont. Ahhoz. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. Először a hivatalos keretek között (pl.

0. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. táblázat. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók. A nagyobb értékek a délnyugati. A domborzat hatása annyira jelentős. ábra). sőt fellelhetők kisebb tájegységek. de szükséges hozzá egy pszichrométer. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. Csapadék.9. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére.0.0491. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0.0790 T. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. A Young-formulánál egyszerűbb becslés. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel. Mind a Young-.5. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük. itt a csapadék 500-550 mm. 227 . Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke.t9 + 0. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg.0523n + 5.3738Tct. a nedves hőmérséklet meghatározásához. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. Ebből megállapítható.1632. hirtelen hőmérséklet. amelyek ez után következtek be. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket. mint a harmatpontmódszer. nyugati területeken.0515RN + 0. főleg az Alpokalján. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is.indul a kicsapódás. valamint középhegységeinkben találhatók. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. ködképződés. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. délnyugati határszélen. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9. mint az előző módszer. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető. párolgás. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget.5. Angström becslési formulája: Tn= 0. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati. pszichrométerrel. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. hogy jó prognózist adjanak. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. e terület vízhiánya kiugróan magas.3757Tn. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. A harmatpont-módszemél akár pozitív.

XIII. táblázat. XII.N N 00 9. IV. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. 65 74 49 72 XI. VII. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI. III. IVIX.5. v. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . II. VIII. x. IX.

A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. 6/a ábra). Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. bár ennek elsősorban az az oka. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm. míg a 20. Az 5. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. Ez számszerüen is alátámasztást nyer. táblázat). Ezek képviselik a szélsőségeket. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm). 6.5. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében.6/b ábra). 229 . Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. ábra. hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9. azaz ari d jellegű terület. különösen az Alföld középső területein fordul elő.

A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 .6. ábra.a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM .

9 1.1 4.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.4 20.8 15.5 2.0 5.6 20.9 7.4 3.2 .7 28.3 3.1 73.4 63.3 23.5 75.1 3.4 2.3 1.7 70.8 20. táblázat.0 3.7 2.4 13.9 5-9 27.:>: 15 6.3 2.6 25.1 75.4 60. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .1 70.0 21.9 18.J N .6 62.3 4..3 26.5 78.1 7.9 7.8 64.8 2.6 21.5 11.4 5.4 19.1 62.4 17.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.6.3 22.8 2.0 5.8 0.7 5.6 3.8 56.2 17.8 22.9 72.4 64.9 1.9 15 l-4 60.6 22.4 74.8 3.:>: 15 l-4 77.8 71.3 3.1 72.0 ll .7 1.1 (.9 2.3 3.8 10.7 23..9 20.6 6.3 73.9 10-14 3.1 7.5 6.8 22.0 15.4 72.4 5-9 17.0 2.5 79.0 2.2 3.7 3.3 23.8 18.3 19.2 3.5 2.4 4.2 69.8 9.6 3.5 70.4 76.3 3.9.3 70.5 69.1 3.4 10-14 6.3 19.0 10-14 2.0 22.7 7.8 59.1 62.1 2.6 .0 1.0 73.2 16.4 1.4 4.3 7.3 2.2 25.

Szél. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb.1 érték fölé. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban.1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat.0 m · s.1 körül alakul.1-ot. valamint az Északi-középhegység vidékén. évente átlagosan 10-30 alkalommal. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen. általában a késő délelőtti órákban alakul ki. ősz elején minimális: l . A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed.0 m · s. rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei.5 m · s. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%).5-3. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. s a nyár végén. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. a minimum kora délután figyelhető meg. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3.5 m · s. Az ország északkeleti részén. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. A légköri szárazság a nyári félév jelensége.1 értéket. valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző. táblázat). Törvényszerű. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. mint a napi középértékekből (9.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is.0 m · s. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük. kora délután következik be.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása. és a kora délutáni órákban fejeződik be. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. legolcsóbb eszközökkel (higrométer). Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. április). hogy a klíma makro/ép232 . 7. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén. ahol a szélsebesség eléri a 3. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. kb.5--4. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%). A szél iránya hazánk területén rendkívül változó.

IVIX. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI. x. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . VIII.9. II. IV. 7. IX. Ill. v. 69 72 72 XI. XII. VII. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I. táblázat.

növényzet. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. Mikroklímákban általában gazdag. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Minden növényfajnak. közeli vízfelszín). amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. Fő jellemzője. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. térszínforma. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak. Így pl. A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . A mezo. Növényállományok klímáj a. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai. az éghajlati adatok adaptálása. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes.és a mikroklíma között átmenetet képez. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. az állomány belső mikroklimatikus terét. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. ún. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. Beer234 . hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. A mezoklíma a makro. a helyi adottságok által megszabott keretek között. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. A mikroklímákra általánosan jellemző. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. A növényállományok elnyelő képességét az ún. a talaj közeli térben. amit a térszínforma. lejtők kitettsége. szél. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. mikroklíma alakul ki.

A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható.törvény írja le.5 m-en 15-25%-ra és 0. A korona csúcsi részét. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. állománymagasság 3m). Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik.és energiaforgalom. észak-déli sorirányú gyümölcsösben. A növényállományok sugárzáskioltását. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. április 20. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. l . elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. A sorköz középvonalában. (J · cm-2 • min. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag.8 között változik.3-0. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. fejlettsége és vízellátottsága. a sebességmezők megemelkednek. A szél a mikroklímáknak. figyelembe véve az átlagos borultságot is. azaz az ún.1). Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. A korábbi vizsgálatok rámutattak. kioltási együttható. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. A zöld !~·:él átbocsátása.5 m magasságban 30-40%-ra. Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén.5 m-en 5-l 0%-ra. mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen.5 m. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0. szélviharok törési sérűlé235 . A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI). Ez az oka annak. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. és szeptember 10. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik.85.

A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. értéke a be-. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. Zárt állományokban. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. Így pl. 2m magasságban mérve. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. az állomány megdőléséhez vezethet. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. illetve kisugárzástól. aminek az a következménye. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. főleg.seket okozhatnak. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. de közvetve a növények anyag. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. mint a lombkoronáé. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. viharos szél hátráltathatja a megporzást. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. 236 . míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. rovarporozta növényeknél az erős. de ha nem megfelelő a vízellátottság. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. mint a szabadban. mint a meteorológiai állomáson. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk.

. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók.2. Példaként említjük. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. s akkor is rendszerint nagyon költségesen. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat. Gyakori. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. A homokos. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti. 1983). Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. Szélsőségesen száraz. 9. Az agyagos. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. Az egyes fajok. amely a terméshozamot. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. laza talajok könnyen hevülnek. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki.1. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. barna homok. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. hűvös talajok. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak.és a vályogtalajok 237 . reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. akár 20-50% is lehet az állománytérben. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető. általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira. a mikroklímát szélsőségessé teszik. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. egészen a késő délutáni órákig.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. majd a nap során. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek.

05 0.1 0..05 0. 1979.5 > 8.o N o 1:1 ·. <4.01 0.1 0.1 0.1 0.15 0.0 > 8..7 < 5.!.5 > 8.9.05 0.8..05 0.!2_ f§~] >.05 0..g CJJ ol -~'~ .04 0.5 > 8. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.. A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ .04 0.0 > 8.1 0.05 0. ..7 < 5.5 > 8.5 > 8.0 < 5.5 < 5.01 0.1<: b.1 0.15 0.gp~ '(.8 < 5.5 . "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.1 0.> .0:: .0 > 6.7 < 5.05 0.5 > 8.7 < 4.1 0. 238 ..0 > 8.> a ·o . o o .5 > 8.7 <4.5 > 8.5 < 5.7 < 4.5 > 8.05 0.7 < 5.1 0. o o"' ol N •O .7 < 4.NAK.1 0.0 < 5.5 > 8.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.t) ~ .0 > 8.05 0.0 N ·- o o N CJJ CJJ .05 0..l a •O 'i.5 > 8.N _ ol ~ ..05 0... táblázat.1 0.. MÉM..1 0. ~ &~ CJJ ·a.s ~ .-l ::r: o.1 0.5 > 8.0 > 8.1 0..7 < 5. . .5 < 5.05 0. o () ~ l-4"' ol O . Budapest.O U'.7 < 5..5 > 8.05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei.5 < 5. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .5 < 5.7 < 4.15 0.15 0..5 > 8.15 0.1 0.06 0.

Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség.8.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok. a termőréteg vastagsága. . 9. de a kedvező fizikai. erősen levegőtlen gleyes réteg.a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: .a terület lejtése 0--5%.O-l .kötöttség (AK) 30-42. a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún. Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt. Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik. . . erodáltság aránya l 0%-nál kisebb. kémhatása. szikes réteg. ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.talajvízszint mélysége l . . hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún.CaCOrtartalom 0--5%.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező.A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. a talajvízszint mélysége. Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: .a 0. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele).5-3. .pH (KCl) 6-7. mésztartalma. .humusztartalom 1. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan.a futóhomoktalajok. . aszódalúgosság mértéke. durva kavicsos réteg.2.heterogenitás. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont.0%. vízben oldott összes sótartalma. humusztartalma.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok. . . A beruházások megtérülése viszony239 .a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket. telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9. . . .optimális Pz0 5-.termőréteg vastagsága l 00-200 cm. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak.5 m. a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége. Mg. KzO-. mészkő­ pad. Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan.

teljesítménye javulását elősegíti. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. évtizedekre szóló beruházás. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. . 240 . Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. a hozam növelésével. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: .az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa.a faj.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. föld vásárlása vagy bérlete stb. berendezések beszerzése. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés. az optimális termelési szerkezet kialakításával. valtozások figyelembe vétele alapján.a faj. . hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. . aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni.1. Részletes költségeket nem adtunk meg. pl.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg.lag hosszabb időszakot igényel. öntözés bevezetése az ültetvényben. amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. 9. mert azok az ültetési távolság. épületek-építmények építése. . a faj. ültetviny. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. pl. ültetvénylétesítés. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen. akkor járulékos beruházásról beszélünk. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. hiszen az ültetvény több évre. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. . A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. hagyományos.és fajtaszerkezet olyan legyen. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. valamint munkaerővel és szakismerettel. gépek). Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. az állandó és a változó költségek csökkentésével.a piaci igények felmérése a várható. alapberuházásn ak nevezzük. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. Az ültetvény. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése. gépek.2. meglévő ültetvény korszerűsítése. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni.és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok.

2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l .0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés.0 18. KISS. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9.0 1.0 5.5 t műtrágya Talaj-előkészítés.0 2.9. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása.0 8. kiszórással Talaj-előkészítés. táblázat.0 ll 11. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z.6 1.0 ültetés.9.5 t műtrágyaszállítás.1 O. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9. 9. táblázat).0 2.és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1.0 munkanap 5 normálhektár 10.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l .7 1.0 21.8 munkanap 5 nha 10. 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l .10.6 4.0 4. Málna gépi kézi munka nha 10. kupacolás stb. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.0 1. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9.0 27.3 m (1500 fa/ha). táblázat).0 33.5 0. Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10. Egy hektár alma.0 5. táblázat. Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa. 25 4 3 37 11.1 241 . KISS.

a tárorendszer létesítés költsége. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. a kerítésépítés. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. irányítással stb. a műtrágya. táblázat.8-1. kapcsolatos kiadások szerepelnek.8 millió Ft/ha körül alakul. város.11. pl. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. Ennek aránya 15-20% körül mozog. lakott helytől való távolság stb. táblázat). Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn .11. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések. bogyósoknál 1-2 év). továbbá az öntözés. tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg. szállítási viszonyok. a természetes termőképesség.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z. KISS.a beruházás megtérülése években.9. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l . amiben a beszerzéssel. a piac közelsége vagy éppen távolsága. Az anyagköltségben a szaporítóanyag. szállítással. az út-. B2. további 0.az évi átlagos tiszta jövedelem.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. Jt. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól. afekvés.6-2. évi 150-250 eFt/ha (9. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . a domborzati viszonyok.

5 millió Ft = 12 . hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. r . amelyek az ültetvény termőképességét. i .pedig a reál kamatláb. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák.B n = l . Ha nő a reálkamatláb csökken a földár. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. Képlete: Fé= Fj r 243 . és fordítva. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. fekvése. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. amijövedelemcsökkenést okozhat. Ezek pedig a névleges kamatláb. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket.a névleges kamatláb. illetve a föld értéke is. ahol Ny% = a nyereség százaléka. A megtérülések számával kimutatható. elhelyezkedése. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. a termés minőségét (pl. ha nő az infláció nő a földár. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak.az inflációs ráta. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is.5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg.

munkabér és gépi munka . amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi. évben hoz akkora árbevételt. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal.anyag. Ennek eldöntésében azon túl. ipari). a gyümölcs minősége. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell. Ugyanakkor az ültetvény. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 . A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is.12. 9. a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. Általános ktg. táblázat). PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas.2-l .közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. r . A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l .csak a 4-7.a föld értéke (ára). táblázat.a föld jövedelme Ft!ha. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE.a tőkésített kamatláb. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek. hogy az meghaladja a termelési költséget. ami állandó növekedést mutat. Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. a termésátlag. export. Fj. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal.6%-kal.ahol: Fé. hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. Másik nagyon lényeges szempont. 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem .12. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk.

Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. a málna 8-10 évig. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. aminek termelési. Éppen ezért méltányos. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés. növényvédőszer vásárlása stb. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. Mindenképpen figyelembe kell venni.és értékesítési stratégiát. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. Másik ok. a várható eredményeket. Az amortizáció (leírás).). elő­ rejelzését. (2) A célpiac elemzését. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl.2. később progresszív). ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része.2. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. pl. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. 9. ipari. Az életkor fajonként változó. a vállalkozás üzletmenetét. előbb degresszív. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. az értékesítés irányától (asztali. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. degresszív és ezek keveréke is (pl. az alkalmazandó stratégiát. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. 245 . Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. a szamóca 1-3 évig. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges. progresszív. lehet lineáris. export). A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. ribiszke 10-12 évig. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől. Előnye. (3) A marketing. Hátránya. A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás. a vállalkozás erőforrásait.

pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. saját és amortizációból képzett). A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. hogy a termesztéshez szükséges gépek.gyümölcsfajtól fiiggően . aminek oka abban rejlik. Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is.. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. A szamócatermesztésben (8.Az almatermesztésben pl. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete.70-80%-át. A szüret. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van.2. áruvá készítés. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. eszközök beszerzéséhez. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. Ennek 80%-a betakarításra esik. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. a munka gépesítettsége. a munka szervezettségi színvonala. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet. az ültetvény művelésmódja. Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. a teljesítmény .minőség . az ösztönzés.3. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. 9. A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. hitel és állami támogatás. tőke (nyereségből 246 . értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet . de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék.

asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira. mint pl. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. Az oltvány egy kétkomponensű. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. Ugyanis a fő munkahely mellett. élelmiszer-ipari. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. ásványi anyagok kal.2-l . vagy nyugdíjasként termesztő. Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. a kártevőkkel. nem egyedül a termesztésből él. az egymásn ak szállított vízzel. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. Ritkább a törzsképző alany. összekapcsolt anyagcsererendszer.5 millió tonnára tehető. mert az oltáson.Másik az.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében . A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. 10-30 cm-es részét adja az alany. illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. törzsét) képezve tulajdon247 . termőképessége és a gyümölcs minőség e. gyorsfagyasztott. Alany.3. 9. kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. hogy az úgynevezett .és fajtahasználat 9. elágazódási rendszere. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. míg más tulajdonságait. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. A jelenlegi szintnél. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll.1. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. koronába oltásnál).3. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő.. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. szilva. a fa mérete. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb.

méret. kórokozókkal szemben). Ilyenek a gyökérzet víz.Öko. Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg.Vegetatív teljesítmény: fa mérete.és tápanyagfelvevő. mész-. igen erős). Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás. termőképességére. féltörpe.Gyökérzet mérete. korona habitusa. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. vagyis növekedésére. lombhullás. tárolhatóságára. virágzás. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága. Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . törpe. hogy megfelelően szilárd. erős. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség. szín.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 .Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás.13. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . táblázat foglalja öszsze.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája . tárolhatóság. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. rezisztencia. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe. de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. termékenyülés. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . tolerancia talajban élő kártevőkkel.A vegetáció lefolyása: kihajtás.virágzóképesség. szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. állóképes törzset nevel.13. törpe alanyokat keresik. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. középerős. kiterjedése és babitusa (szögállás) . mint pl. felsorolásszeruen. gyümölcsnövekedés és érés. pH-. erős). hajtásnövekedés. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére. táblázat. sótartalom tűrése. középerős. féltörpe. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. szárazságtűrés. nyugalmi állapot . feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. elöregedés. élettartam termőképesség . terrnőre terrnőre fordulás. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő.ságait jelentős részben megőrzi. ágak szögállása. az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna.és patorezisztencia: télállóság. beltartalom .Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9. alkalmazkodás a magas talajvízhez.

terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. és közvetve is befolyásolhatja. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. 1969). hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. hamarabb elérik a termő kort. ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. kezdetben gyorsan nőnek. A nemes rész kondíciója. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. rezisztenciájára. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . 1998). Azoknál a csonthéjasoknál. 1988). viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. A cseresznyénél jól ismert. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. év után kezdenek el növekedni. hogy a jó tápanyagellátottságú. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. s ezáltal közvetve annak télállóságát. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. jó kondíciójú egyedek. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. Gyökérfeltárások igazolták. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. mint a sajmeggyen levők. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. nagyobbak lesznek. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. ami valójában a növekedés intenzitására utalna. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. könnyebben átvészelik a telet. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb.vigor. vagy növekedési erély fogalmával. de a vigor. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. növekedésük hamar lelassul. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. Feltételezhető azonban. hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. 1953). hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek.

illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. másrészt a művelési rendszerek. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. művelésmódot. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú.2. a termés mennyiségét és minőségét. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. s számuk és arányuk fajonként változó. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták. ami az ültetvény kondícióján. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. más része kézzel szüretelhető. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. 250 . ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. mint a ráoltott nemesé. nemritkán több évtizedre szóló döntés. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. az alkalmazható koronaformát. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel.3. közgazdasági. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. természetes minőségé­ ben elfogyasszák. A fajtahasználat állandóan változó folyamat.

vagy nehezen valósítható meg. a munkacsúcsok kiküszöbölése.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). . s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. . egyöntetűség. 251 . ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni.a szállítási távolság. tisztaság. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni.kereslet-kínálat. gépek. a munkaerőigények kiegyenlítése. törzsmagasság. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. . optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. Bizonyos gyümölcsfajok (pl. őszibarack. hogy árutermelésről.a művelési rendszer s annak összetevői (alany. de ez üzemi szinten nem.Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. csomagolás stb. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. hanem propagálni is. őszibarack) is ismerik. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok.és fitotechnikai eljárások. ökológiai gazdálkodás).konkurrencia (más termesztők. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. . sérülésmentesség.). A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. alma. vegyszermentesség.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet.a termesztéstechnológiát meghatározó agro. . szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: . reklám stb. A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. épületek. valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség. az értékesítési forma. Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl.). tenyészterület). integrált termesztés. a piaci infrastruktúra. koronaforma. szakmai felkészültség).a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. alma) vagy a fajtatípusokat (pl. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. s nehéz olyan fajtát választani. a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. . állami szubvenció. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető.

a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával. gépi szüret). . Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele.és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere. talaj. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg.aminőségképzés (pl.a termelői ár trendje. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. . 252 . . gyümölcsritkítás) költségei. SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. Az árbevétel főbb tényezői: . . fitotechnikai felmérés). amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. A költségráfordítás főbb tényezői: . a fajták tulajdonosainak. OMMI. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi.az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). . Termesztés. Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl. . Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása.Fel kell mémi. TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl. Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága. a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. növekedési erély). illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben.az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. . áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni.és növényanalitika. valamint a piac igényeivel. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit.a termelésnövelés költségkihatásai.a fajták várható termésátlaga. más üzemekben és országosan. virágzási idő. . Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években.

valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. Ha túl kevés a fajta. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság.14. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. a rügyfakadás és virágzás ideje. a szárazságés széltűrés. Pia- 253 . hossza és hidegigénye. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. állami fajtapolitikának. a fajlagos terméshozam. táblázat). fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. a termőkor hossza. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. Ilyenek pl. a mélynyugalom kezdete. a virágzási hajlam. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. a tájfajtákat. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. a virágok fagyérzékenysége. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. a növekedési erély és habitus.14. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. terméshozási típus. a virágképzés rendszeressége. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő.

termőképesség . befőzés) való alkalmassága. tárolási és utóérlelési igény . 9. Részben nagy területet foglalnak el. konzisztenciája .14. formálódás. azaz koronaforma. A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják . sütés. szupermarketek) partnerei.magtartalom. táblázat. gépi osztályozhatóság . A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ. Művelési rendszerek 9.termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség.4.tárolhatóság. íz és beltartalmi értékekben is.hús színe. illat . a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. "ember közeli" koronaformák a megfelelők. felület kocsány és elválása repedés. gyorsan felkopalszodnak. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes.termés sza254 .kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok .termésbiztonság . hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl.4.beltartalmi érték. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. gépi betakaríthatóság.) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több.1. állománya. betegségekkel szembeni rezisztencia stb. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat. alak. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk. A fajták optimális száma fajonként változó. íz. zamat.héj színe és egyéb sajátosságai . házi feldolgozás. amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. parásodás szállíthatóság. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők. termőhelyi igény. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat.9. nehezen kezelhetők.

5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.5 2-2.2 x 0.15.5 2.5 x 0.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5-4 6-7 x 4-4.5-4 x 1.5-3 2.6-0.5-3 2-3 3-4 2.5-3.5 2.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5 5-6 3-4 3-4 1.5 2. ki terjedés (m) vetület alakja sor.5-4 2. táblázat.6 2.5 6x4 5-6 x 3.5 x 4-4.5 4-5 x 2.2-1.5 kör 3-3. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak.5-3 3-3.5-3 3.8-1 0.5 2-2.5-4 5-6 x 3.2-2 0. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.9.5 5-8 4-5 2.5-3.5-3 3-3. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .5 3-3.5 4-5 x 1-1.5 2-2.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.5-4 3.8 5 kör 3-3.5-4 2-2.5 3-3.4-0.4-0.

5-3.5 3.5 3.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2.5-4.2-3 8-10 x 5-7 5.5-3.15.2-3. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5 x 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5 x 1. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.2-3. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-5.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .8-5 x 1. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2.5-6 x 2.2-2.N Vl A 9.5-3 2-2. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.5 4.5 2.

5-3 4.5-3 2.5-6 x 2.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.2-2.5-4.5 3.5-3 1.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2.5 x 2. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .A 9. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.15.8-5 x 1. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-3 1.5-2 5-6 4-5 3-4 2.5-5.5 x 1.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér.5 3. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.2-3.2-3.

5-3. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak. a termesztéstechnológia színvonalától.7 2-2. diónál 100-120 cm.6 1-1.4--0. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.8 0.2 0.5 1.Vl 00 N A 9.5-1.2 0.8-1.5 x 0.8-1 1.8 0. = = .5-2 1.6-1 1-1.és tőtávolság.4 x 0.2 1.8 3-4 0.2-1.2 0. 3 = termősarjak száma.5 3 x 0.4-1.4-0.6 1.4 0.8 1-1.5 - 1.6-1 3-3.5-1.2-1.4-1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.2 3-3.6--0.2 3-3. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.8-1.5-2 2.6--0.2-1.5 x 1-1.5 1.2 5.3--0.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk.7-1 2.8-2 1-1.6--0.2 x 2 3 x 0.5 x 1-1.5 1.8 x 0.5 3. 4 = termősarjak száma.8 1.5 x 0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk. gépihez a magasabb. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.5-3 x 0.8-2. a fajtától és az alanytóL A vázágak.5 1.15.

illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. A táblázatban feltüntetett sor. a részletesebb ismeretek . sőt az érés idejét is. meggy. meggy. valamint a fa magassága. körte) koronaformája. a vázágak száma és elhelyezkedése. kép).alma. pl. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. körte vad alanyon. kötetben kerülnek bemutatásra. kép).és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. mintegy kikatlanozzuk a fát. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. körte birsalanyon. táblázatban foglaltuk össze. őszibarack. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. ringló. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. diónál l 00-120 cm. Középmagas törzs: 80-100 cm . A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. a dió.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. gesztenye. mert sudaras koronaként indítjuk. A természetes koronaformák egyik formája.és a gesztenyefákra jellemző. 7. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. a fajtától és az alanytóL A vázágak. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. Gömb korona. 7. Törzsmagassága 80-120 cm. gyümölcsritkítás stb. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. szilva. szilva. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. törzses bogyósok. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm.15. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . a talaj típus. ábra. az ültetés mélysége stb.bályozás. -. 259 . a termesztéstechnológia színvonalától. vagy meghaladja a 5-6 métert is. Magas törzs: 120 cm és felette . de befolyásolja a terrnőre fordulás.dió. kajszi. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. a fa magassága eléri. a törzs magassága. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük.cseresznye. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . kajszi.

ábra). Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. a fa magassága 2-3m. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. Törzsmagassága 40-60 cm. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el.8. A vázágak szögállása 35-40° (9. ll. ábra). a fa teljes magassága 3. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa. kép). Termőkaros orsó. 7. Törzsmagassága 50-60 cm. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. kép).. Váza (tölcsér) korona. kép). 260 . de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. Elsősorban az őszibarack koronaformája. ábra.9. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9. Sudara nincs. 9.5 m. ábra. rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12. A katlan koronától abban különbözik.0--3. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°).10. Kombinált koronaforma Katlan korona.9.

2. Katlan koronaforma 9. 8.9.5-3 m 9. ábra. Váza koronaforma 261 . ábra.

ábra.5 m 9. ábra. Szabad orsó koronaforma 262 .11. Termőkaros orsó koronaforma 3-3.5 m 9.l 50-60 cm 3-4m 3-3.1 O.

ábra) megoldással.8 m-nél kisebb. Korszerű.11. ábra) vagy huzalos (9. Karcsúorsó. Sor. Norvégia. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják.. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést. Az előző koronaformától abban különbözik. Almánál hazánkban is elterjedt. Szuperorsó.6 m. (9. a sortávolság sem lehet 2. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. szilva) orsója Az északi országokban (Németország. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0. 20.12. meggynél. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17. 14. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. kép). 9. Törzsmagassága 50-60 cm.5-3 m x 0.. kép). Csonthéjasok (cseresznye..3-0. Almán kívül kajszinál.12.8 m. kép).5 m magas.. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). Lengyelország stb. hanem metszéssel. ábra. egyedi karós. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 . Tárorendszeres koronaforma. 19. 18.13. 13. Csonthéjasoknál is alkalmazható. Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. könnyen ápolható koronaforma..) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9. Kialakításához tároberendezésre van szükség. meggy. körténél kevésbé.6-0. a fa 2-2.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. 16.Szabadorsó. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága. ábra.

ábra. Szuperorsó koronaforma 264 . ábra.13. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9.9.14.

a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. téglalap alapvetületű koronaformáknak. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve. a naspolyát. ábra.5 m. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. szögállásuk vízszintes. a fa magassága 2. de a törzsképző magas szemzése. Törzsmagassága 60 cm. 22. hogy hány vázáguk van. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9. kép). illetve sövényeknek nevezzük. a fekete bodza. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. A ribiszkefélék. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. Az egyes sövények attól fiiggően. Tulajdonképpen bokor koronaformák. Amíg a fekete bodza. a mogyorót. ábra.5-3. 24. Hungária sövény. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk.15. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. sokfélék lehetnek. a vázágak milyen szögben állnak. Bokorkorona. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9. a birs. Törzsmagasága 40--60 cm. Haag-sövény.15. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. ábra). a 3. kép). kép). birs. de nevelhetök törzses formára is. naspolya saját törzsű. . vagy ahhoz közelítő. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat.a szuperorsófák élettartama rövid. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. mekkora a vázágak közti távolság.16. Tenyészternlet igé265 .14. A birset.További jellegzetességei: . amelyek alapvetülete.minimális metszés.az ültetést követő évben már terem. akkor is főleg augusztus ban. a mogyoró. Törzses bokrok. mindössze 8-l O év! (9. mogyoró. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra. . 21. az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén.. ábra.

.5 m ../ 3-3./ / f--- ' ' ._ 9..... . Haag-sövény 9./ - . ábra./ / .17.....__ m /_ / -l....16. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 ._ f--- 140-60= ' ' '-._ L. ábra.5-3 ....... 140-60 cm .___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2.

valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség.Bármilyen alanyorr kialakítható.17. ábra). A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása. Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. Bouché. Középerős alanyú alma. 3 vázágú sövény.Thomas-sövé ny Alma. mert tulajdonképpen csak két vázága van. A vázkarok 20-30°-os . a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához.zögben állnak. és a fa magassága (9. Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük.Támberendezése egyszeru. Törzsmagassága 50-60 cm. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára.. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m.18. meggy. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. hogy kézi betakarításra.és tőtávolságot a talaj. kép). . Az olasz palmetta. . a vázkarok közti távolság. Elnevezése kissé furcsa. 267 . Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája. ha a sor. később a karok ritkítása szükséges. A fejlesztő munka során kiderült. egymás fölött 20-30 cm távolságra. viszonylag olcsó. valamint szuperorsó. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. lekötözünk. 25. Ferdekarú sövény. kajszi. Duplasoros alma és körte karcsú-. szuper és füzérorsó különböző változatai. ábra.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. a harmadik a központi tengely. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok. ábra). Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez.19. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. míg Európában a karcsú. Franciaországban Solerr néven ismert. hazai viszonyokra .Mihályffy József által kidolgozott formája. háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek. Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. ami sorirányba nő. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. . körte.20. . és 9.Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel.nye 8-1 O m2ffa. Különleges. kissé mélyre ültetik egymással szemben. Visszametszés nélkül nevelik a növényt.

268 .

J5. 2.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre. Almafüggöny koronaforma 9.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható. sor. Egysoros.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor.2. Alma és körte karcsú. A sor. az ún. 269 .és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. az alany. Ikersoros. A gyümölcsösökben alkalmazott sor. Három és többsoros.és szuperorsó ültetvényekben. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26. 3. amely elsősorban a megválasztott sor. Telepítési rendszer. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. tenyészterületet. A sor. táblázatban foglaltuk össze. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. különösen a gépi betakarítás lehetőségére.4.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra.és tőtávolságtól függ.20. kép).9. A sor. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban. ábra.

huzalos és bambuszrudas). Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / . Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés.21.21.egyedi karós és faoszlopos. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást.huzalos vagy kordon (9. r- ! -----------+1\':. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig.kombinált (huzalos + karós. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 . Ennek időtartama 3-4 év. karcsú. amíg kialakul. feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm .9. A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése. A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. ábra. A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. ábra).3. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése.\_ 80 cml. . i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9.és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre.4. . Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. \\ 180 cm \. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-.és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn.

Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát. nehéz. fűrészelve könnyen szálkásodik. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. a különböző felületkezelő anyagokat.és szerszámfa. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. Az erdei. ábra. jól tartósítható. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. . Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid). a törzsnek elég he9. hogy rugalmasak. hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. Egyéb támrendszerelemek. Rideg.l Felrakása gyors. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek. égetés. kényelmes.vagy szalagformában. vegyszereket nem szívja be mélyen. Az akác hátránya.Fából készült támberendezések. Betonból készült támberendezés.4 mm között változik.22. Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok.1-2. További fontos szempont. ezek hatása viszonylag rövid idejű. viszont hamarabb korrodálódnak. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. ábra). Vastagságuk 2.és feketefenyő laza szövetű fa. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. viszonylag drága. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni. hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. Az égetés során arra kell törekedni. könynyen sérűlést okoz. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk.J . tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. tartósítás) 15-20 évig is kitart. horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. Az akác nagyon sűrű szövetű. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. rendkívül tartós épület. könnyen kezelhető. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. Fémhuzalok. hosszú életűek legyenek. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. 3-3. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre. Ezeknél követelmény. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés.22. valamint karók készítésére alkalmas. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. Fontos. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. cső. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen. A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek.2 m hosszúak.

Megépítése szigorú. térképeket kell készíteni. . Telkesítés. . .lyet hagy a szabad mozgáshoz. . táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani. A huzatos támberendezés előnyei: . nehézkes. mint az egyedi karós támasz. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség. mint a huzalos támberendezésnél. Az egyedi karós támberendezés hátrányai: .Javítása és pótlása bonyolult. Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. adathiányosak -.Pótlása gyors és egyszerű. A huzatos támberendezés hátrányai: . könnyen görbülnek .1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos. a vesszők lekötözésére.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok.Folyamatos törzsnevelésre alkalmas. fegyelmezett szakmunkát követel.Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. Ezek hiányában. . . 9. és a különböző huzalrögzítő elemek. . méretarányos kiviteli terveket.Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. .5. 9.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. Az egyedi karós támberendezés előnyei: .A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák.Helytakarékos. . .5.1. a sorvégeken nem maradnak üres területek.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni..vagy ha azok pontatlanok. szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. . Ezekből nagy a választék. a telepítést hibásan. és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését.Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. illetve késedelmesen lehet megvalósítani.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan. tereprendezés. az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. 272 . Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény. hogy a kengyel bevág a törzsbe. . A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat.A sorok átjárhatóbbak . A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli.

műtárgymaradványok stb. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. illetve kialakítása.műszaki létesítmények (műhely. A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását.utak. . Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre. . őrbódé.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. . Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. 273 . energiaellátás. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). vagy 4-6 m széles. vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. . Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek.rakodó és parkoló területek helyét. a víze/vezetésre. és a környezetkárosítás miatt. Ezek munkája után a terület hepehupás. . illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. tárolószín. .A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: . mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik.a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. szélességét. kamion.). . Ehhez legalább 8-l O. gépforduló ). A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. csatornarendszer. a rendkívül magas költségek. szociális és irodai épületek stb.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése. A táblásítás során határozzuk meg: .) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. nagy gödrökkel tarkított. a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére. A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése.) helyeinek kijelölése. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő.tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként. tároló. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. mellékhelységek stb. A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére.

2. leghamarabb nyár végén. a koronaátmérő nélkül. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni.: szamóca. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg. illetve a kifordulás utáni második sorba.5. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt. szeder. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna). hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen. nagy rögű. ezután következhet a mélyebb talajmunka. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító. A száraz. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. köszméte stb.4. vagy a vele párhuzamosan. azért.és műtrágyázásra. (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. illetve rakják. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. Megjegyzendő.). Azokban az ültetvényekben. 9.2. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. talajfertőtlenítést is kell végezni. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. málna. Megjegyzendő.a jó elmunkálás ellenére is . illetve szükséges szerves. különösen fontos. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . vagy fűféle volt. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. bogyósok esetében 40. megnövelve a végleges koronaátmérő felével. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt.

valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. 1979).a talajfelszín lezárása. és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. Amennyiben az altalaj rossz minőségű. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. . anyag. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. Basudin 5G).munkaerő. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos. illetve forgatási mélységbe. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI.és energiamegtakarítás. nehéztárcsával. Amennyiben a telepítés tavasszal történik. forgatással vagy ásógéppel. ha az időjárás szárazra fordul. Árutermelő ültetvényekben ritkábban.elegendő tavasszal elmunkálni. A sáv szélessége l . markolókanállal. úgy az őszi mélyszántást . Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. de a facsíkra számítva sokkal több táp. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt.5-2. . Nagy tőszámú. a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását .altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában.tápanyagok. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni. A fel. nem szabad a felszínre hozni.bedolgozás mélyszántással. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. A gödrök mérete l x l x0. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. terméketlen. A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is.megeredni. A módszer előnyei közé tartoznak: . Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet.5 m között változik. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. kicserélése viszont indokolt lehet. A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg. nehéz simítóval (vasúti síndarab).kevesebb. vagy teljes területű feltöltés. . valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni. 275 . A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG.és szuperorsók. bogyósok) viszont követendő módszer. szakmai körökben vitatott eljárás. A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. házi. vagy ezek kombinációjával.és talajjavító anyag jut. hogy milyen halmazállapotúak. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. . vibrációs altalajlazítóval). Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben.8-l x l x l .O m között változik.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer.és altalaj különrakása.

gyökeres dugvány. szomszédos tábla stb.1.3.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni. szögprizmát. málna. Telepítés 9. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak.9. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig). illetve az uralkodó széllel párhuzamosan. és az első tövek helyét. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges.) párhuzamosan futó egyenes. akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. Erre a célra frissen vágott fűz. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. ribiszkék.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk. koronás oltvány. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. mert ha telepítés után a területen maradnak.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése.) a legkifizetődőbb. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. ha a megfelelő életfeltételeket . félkész oltvány. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre.6. út. málnasarj. könnyen legyökeresednek és kihajtanak. szamócapalánta). de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca.6. rá merőlegesen a sorok irányát. 9. árok.). hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). karcsú. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . Költségkímélő megoldásként gyakori.5. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék. fűz stb. Ha az ültetés géppel történik. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. illetve. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is.

de drágább. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont.2. illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). .legkevésbé a kanténeres növények. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából. Az átültetés i stresszre . faj. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal.almatermésűek. ősziba­ rack. 277 . 1979). A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. az őszi időszak a kedvezőbb. gyökérvégek gyenge visszametszése).). Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével.a frigópalánta. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek.azonos körülményeket feltételezve . gesztenye. a növények kiszáradhatnak tavaszra. Ennél sokkal jobb és eredményesebb. és kajszibarack a legfogékonyabbak. a rakomány meglocsolása. hogy a talajban elegendő nedvesség van.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. nagyon kritikus szakasz.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása. fajták. minőség stb. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. szalmával. de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. mandula.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is). Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. szállítási szerződés formájában. 9. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER. . amelyről a 4. bogyósok. ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. A legolcsóbb. mennyiség. és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. A többi faj . A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb. . Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. illetve tárolásáról. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint. Annak ellenére. és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió.6. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás).

6. A pépbe növényvédő szereket.3. később cserépszerűen beszáradhat.5 m széles gödröket ásnak. ültető léccel szervezést igényel. 9. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. Ebből a célból40-50 cm mély. ábra. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. és a jobb eredés elősegítése.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. . Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. ültetőfa). mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés. kapa. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. Nagy károkkal jár 278 .Szükség szerint pépezés. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. ábra szemlélteti. ültetőkanál. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni.23. a fertőzések elleni védelem. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. Az ültetőléc használatát a 9. ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. de történhet az ültetéssei egy menetben is. Amennyiben az ültetés kézzel történik.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. valamint talajéletfokozó készítményeket.23. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. A metszést úgy kell végezni. . 1-1. az új gyökérkezdemények képződése.

attól fiiggően. hulladékok (takaróanyagok.az alábbi lépésekből áll: . Az ültetést követő munkák. b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel. hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon. nyesedék stb. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak. az alany gyökértömegének növelése érdekében. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. . "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt. vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése. fe- 279 .a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). Az ültetés. . mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. kerítés építése. . ültetőlécek.6. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni. ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. mint amilyen mélyen a faiskolában volt.beöntözés. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre.). Erre a munkára . . és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat.csemete beigazítása taposással. Ugyanez következhet be.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. a terű­ let rendbe rakása. . Beöntözés. a gödör teljes betemetése. gyors kiszáradását 9. Az ültetés során arra is ügyelni kell. vagy géppel ültetünk. ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack.mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni.) összegyűjtése. hogy kézzel. illetve a víznyerő helyek kialakítása.például. a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). mert kiszáradnak. c) Ültetés.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be.4. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat. . vadriasztó készítmények kihelyezése). hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is. Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. konténeranyagok stb. A szabály alól természetesen vannak kivételek. törzses köszméte. Azoknál a művelési rendszereknél. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik.

komposzt. fakéreg. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár. hogy: . .kete bodza stb. 280 . a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. fejezetben ismertetjük. . Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is.). műanyagfólia stb. 4.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést.a soroktalajának teljes. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O.a sorközök füvesítése. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: . Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás).gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén. Talajtakarás. kaszálék. aminek elsősorban az volt a célja.). faforgács. illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya. A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni. szalma. Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt.1.

A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is.1. táblázatban foglaltuk össze. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg. faalak és koronaforma. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni.1. A korszerű termesztéstechnológiát az élő. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki.és eszközellátottság.10. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos. öntözési lehetőség és berendezés.és eszközfelhasználást igényelnek. kötöttség).és fajtakombináció. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10. amelyek jelentős élő.és gépi munkák hatékonyságának. értékesítési irányok. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság. A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó. berendezései) is jelentősen befolyásolják.és gépi munka. valamint anyag. áruvá készítés és tárolás helyiségei. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. lehetőségek. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. 1990). a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 . eszközök és anyagok felhasználásával. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje.

1.fagyvédelmi -frissítő .vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .műtrágyázás .logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.vegyszeres -egyéb Trágyázás . 282 . időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik. Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a. A részletes (makro. amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek.phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani. Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk. táblázat. Fenológia 10. A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg.2.takarásos .hűtőtárolás .1.2.hajtáshelyzet megváltoztatása . 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem .Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .görög eredetű. A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette.és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.színező .mechanikai .szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés .koronaritkító.vegyszeres -kézi Talajművelés .tápoldatos Aruvá készítés . hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le.10. 10.vízpótló . A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán.osztályozás . fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .csomagolás .

de szabadszemmel még látható jelensége. lombhullás stb.fenológiaifolyamat: a makro.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését. a védekezés pontos időzítését. A fenológiai ismeretek elősegítik.fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. . ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük. 1997): . A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . termésritkítás. 283 . . illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését. hogy a termesztési technológiában a produktivitás.a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést.) várható időpontjának becslését is. . .a rovarmegporzás tervezését. . virágzás). hajtáslekötözés. ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban. 1990). valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását. virágnyílás kezdete). . A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el. a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. . .fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. . virágzás.a szüret időpontjának becslését. öntözés. általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. trágyázás stb. metszés. illetve pontos meghatározását. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb.és mikrofenológiai jelenségek összessége. mikrosporogenezis kezdete). Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. szabályozását. A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése. Több fenofázist. gyümölcsérés. ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük.a termesztés és a betakarítás technikai.) optimális időpontjának kijelölését. Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése.fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb.a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl.

hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. Annak ellenére. 284 . A lombhulláskor. . ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba. ún. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. . s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben.) korábbi a lombhullás . Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás.és körtefajtáknál kell számítani. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik. egy évben akár többször is. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. 1997).2. az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik. bokrétás termőnyárs stb.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi.10. Az ezt követő. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart.. vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni.és vegyes rügyeké. Figyelembe kell venni azt is. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be.2. a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda. termőnyárs.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al.fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom. mint a virág. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg.

A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége.(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 . mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. alma. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. Elsősorban azért. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. amely az erős mélynyugalomban megmarad. nappalhosszúság stb. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk. Több gyümölcsfajnál (pl. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez.) szerepe. mandula.. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. A genetikai szabályozás összetett. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. közepes (pl. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. hirtelen hőmérséklet-változás. illetve szállítóedényeinél. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél.hímnős virágú fajoknál . A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. s a növekedést serkentő. őszibarack. a sejtek anyagcseréje. Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. A virág. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. a kötött és szabadvíz aránya. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is.rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják. őszibarack. amely a virágrügyek és. 1989). körte) és hosszú (pl. rózsa. elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. mandula.származásuktól függően . A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. a kezelés időpontjától függően.a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. kajszi). A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. 1997). A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. de az eddigi megfigyelések arra utalnak.

meggy (600-1800). őszibarack (50-1200). A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . mint a virágrügyekéhez. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik. amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág.későbbi virágzású fajoknál . körte (600-1600). A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. b) Mikrosporogenezis nyomon követése. s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére. A mélynyugalom szabályos befejeződésével. Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. majd kivirágzik. b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. ha kisebb mértékben is. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart. a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. cseresznye (500-1700).legalább a fehér bimbós állapotig eljut. nyílásuk pedig szabálytalan. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. Körténél. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. vagy ha be is következik a fakadásuk. Ha ez a hatás elmarad. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. Az is problémát jelent. vagyis az az időpont. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. szilva (400-1700). A mélynyugalo m akkor oldódik fel. Itt is az a legnagyobb gond. vagy .a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. nagyobb hidegigényü. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. mandula (60-500). illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek.

Az újabb megfigyelések azt is igazolták. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. Meglepő. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását.nagyobb a termésbiztonság. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. 287 . mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. Magyarországon gyakori a januári erősebb. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát . Ennek a hatása attól is függ.és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY. esetenként a rügyek fakadása után következhet be. A téltűrés szempontjából előnyös. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. Egyre inkább célravezetőnek látszik. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. mint egy enyhébb. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. 1999). hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. Ebben addig maradnak a növények. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése.a téltűrést. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. 200 l). A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. illetve csoportosítjuk. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. illetve vesszük figyelembe. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. késői tavaszodású termőhelyeken . hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva.összegzése volt. ennek jelentősége a kajszi. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. s nagyobb információs értékkel bír. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban.

Ebben az időszakban. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll. vagy az akrotónia. Az ún. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának. valamint a lombhullás jelenti a 288 . a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. 10. a terméskötődés és -hullás. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. s a téltűrésük is biztosított. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot.2. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. a virágzás. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki.3. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. amelyet szabad szemmel is követni tudunk. a gyümölcsnövekedés és -érés. hogy a csúcsrügy növekedése leáll. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. illetve tartósan megmaradhat. A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. A tavasz végi. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. a telet is jól tűrő hajtás. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. A szemek kihajtanak. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. s a télre való felkészülést akadályozza. hiszen azt sugallja. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki.

táblázat. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl. riszméte stb. szeder.legfontosabb fenológiai fázisokat. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 . málna. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először.2. rózsa. alma. körte. illetve szakaszokat. párhuzamosan. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között.2. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. minél korábbi virágzási idejű az adott faj. 10. birs. naspolya. köszméte. fekete ribiszke.

szétválás. virág(zat) megjelenése. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. rügyfakadás. kajszi.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. kiterülés. őszibarack stb. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. virágbimbó. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. mandula. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. szeder). sziromhullás. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. mandula. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. hogy a hajtás. körte.A virágrügyes fajok (pl. s a virágzási időszakuk is későbbi. lombosodás. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. virágnyílás. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. rügyfakadás. a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. őszibarack. esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. 290 . illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. fekete ribiszke. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. virágbimbó-pattanás. Évjárattól függően.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. szétválás. A dió virágrügyei később fakadnak. virágnyílás. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. mint a hajtásrügyek. illetve -fajták szerint. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. A fajok virágzási sorrendje. rügyfakadás. Esetenként azonban előfordulhat. japánszilva. meggy. mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. lomblevelek megjelenése. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. kiterülés. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt.fakadás. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk. c) vegyes rügy: rügypattanás. b) virágrügy: rügypattanás. alma. a hímvirágok virágrügyben képződnek. szilva. cseresznye. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. sziromhullás. kajszi. A dió későn virágzik. meggy. fejezetben közlünk.) esetében. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában.

) határozzák meg. birs stb. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. málna.). illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. hogy . Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség. körte. szamóca. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. A hőmérsékletösszeg a fajra. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. illetve a fenofázis291 . A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. 1974). Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. fák kora. Például a húskeménység vagy a cukor. Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek. A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják. hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. gyümölcs-levél arány stb. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi.) képest. köszméte. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. a pontosabb előrejelzés érdekében. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. ezért stabilabb a fajok. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében. csapadék. valamint az információk másutt történő hasznosítását. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. a fővirágzás idő­ pontja. Minél későbbi érésű a fajta.a naptári idő szerint . A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. mint a virágzás esetében. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. valamint a sziromhullás vége. Régóta ismert. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. vagy még hosszabb ideig tart. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. fajtára. A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget.

jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. jelentősége igen nagy volt. hogy a virágzást veszik alapul. de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. amely azonban . hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata.3. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. s nem azt az időpontot. 10. illetve veszünk figyelembe. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak.bizonyos határok között változhat. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját.a többi befolyásoló tényező miatt. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. 292 .1. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését.ra jellemző állandó érték. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. közepes törzsű. mint a hőösszegé. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. A metszés szerepe. Itt módszertani problémát csak az jelent. koronaformát alakítottak ki.3. illetve tőből eltávolítjuk. továbbá sebkezelést végzünk. a virágrügyképződést szabályozzuk. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . a termőrész-berakódást. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. Termőfelület és termésszabályozás 10. sudaras koronaformák metszésének szerepe. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. igen eltérő volt. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál.

A fák koronájának kialakítása. az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. ábra.1. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. . az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. A vesszők hosszú. fenntartása.~ 10. ábra). középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. Ezek között a karbantartó metszés. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. ifjítása szerint. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk.1. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. közép hosszú. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. gyümölcsberakódás) választjuk meg. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. Aminőség javítása. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat.

A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. . ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. a terrnőre fordulás előtt. . Koronaalakítás esetén: .almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére. A mérsékelt. Minden rügy kihajt. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). illetve a termőrészképződést serkentjük. a vesszők. előidézve az egész fa gyors pusztulását.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. . a termőfelület növelésére.a suháng koronába metszésekor.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére.az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. illetve a felkopaszadás csökkentésére. illetve a következő évi terbiztosítására. a korai felkopaszadás elkerülésére.a meggy termőfelületének növelésére. két erős és hosszú.meggy-.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. illetve visszametszésétjelenti.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. rövid. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. laza. A beszáradó. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten. A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. a kevésszámú virág megkímélése céljából.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. az erőseket nem]. a termőrész-berakódás azonban elmarad. A termőegyensúlyban lévő. gyengén metsszük. 294 . cseresznye. illetve fenntartását. egy pedig gyenge. . . . A középerős metszéssel. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. Karbantartó metszés során: . hosszú hajtásokat kapunk. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). vagyis a vesszők. középerős és erős metszést különböztetünk meg. középerős hajtásnövekedésű. gyenge metszés a vízhajtások. illetve a termőrészifjítás során gyenge.

azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát.Az erős metszést a vesszők. bokrokat. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. A metszés mértéke (erős. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. . amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. színeződés)? . a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. szín). a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. fejletlen vesszők. vékony. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. hosszúsága. esetleg technológiai hibákat feltételez. hogy kevesebb nyesedék képződik. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. . méret. rügykímélő. segítve az optimális hajtásnövekedést. vastagsága)? . a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. kevés virágot tartalmazó rügyek. vagy tápanyag. rövid. a fa minden részére. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. igényes. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. minőség.A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. vastagabb) első-. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. veszszőritkító metszés.Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? .Fejletlen. vesszők) irányul a ritkítás. minden képletére kiterjedő. gallyak. az egyenletes gyümölcsberakódást. valamint a termőegyensúly biztosítása. 295 . mérete)? .Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. annak ellenére. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. az egész fa kedvező megvilágítottságát. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít). ágak visszavágását. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. vastag. közepes vagy gyenge). az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg.és vízellátottsági hiányosságokat. valamint szélességét. .

A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . a sebek még a nyáron begyógyulnak (10.nem várt helyeken".a lecsüngő és a felfelé álló. Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket.ábra).a .. hanem víz. rügyeik fejletlenek. azaz a fa optimális alakját rontó . kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. mint a téli metszés hatására fejlődők.és méretbeli kiegyenlítődését.a sebektől távol. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. . 296 . Később már metszőollót kell használnunk. tehát nemcsak árnyékolnak. Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására. Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására.2. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek. visszavágására. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha). levélzeilik laza szövetű. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet.Későbbi termőkorban.és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. de soha ne távolítsuk el tőből. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő. Az előbbiek alapján megállapítható. sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak. Az évről évre megfelelően alakított. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. az egyenletes terméshozást segíti elő. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb. hogy az a legkedvezőbb. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak.

A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. ábra. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre.2. és annak hatásai . illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. 297 . 10. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. . ha a fa minden részét érinti a metszés. ..1.. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. Egyes fajok esetében (őszi.3. A téli.és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után..5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni. Vízhajtások eltávolítása. kézzel 10. ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott.metszőollóval ~ .1. legalábbis akkor.. a virágzás előtti állapotig metszeni.

A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. mintha az előtte vagy utána történne. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak.és mellékvezérhajtásokat. a június második felében végzett zöldválogatás. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. A hajtásválogatás. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. Ennek során fiatal. 298 . mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. A rügyfakadás utáni metszés. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. amely a kambium részleges elhalásához. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. barnulásához vezet. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. illetve a vázágak. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. a sziromhullás utáni metszés. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. fehér. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat.

Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. A hajtásokat csak ritkítsuk.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. Az ilyen fákon a nyári. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán. nyárvégi csonkok. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. valamint a függőleges. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. ábra. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad.3. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét.3. ábra). A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. Nyári metszés 299 . körte-. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. őszibarackfák esetén. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott..

nagyobb állománysűrű­ ségű. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét.2.Általánosságban megfogalmazható.és körtefajtákon augusztus második felétől. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. végeredményben fokozza a termésbiztonságot. az őszibarackot pedigjún ius végén. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg.3. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. . a vegyszeres növekedésszabályozást. későn csúcsrügyben záródó alma. A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. 10. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. az érésmenet lassításával: . viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb. . szerepe megváltozott az új típusú. július elején. az almát. A metszés jelentősége.egyes években javítja a virágok funkcióképességét. . kisebb faméretű intenzív ültetvényekben.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. .javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). elhúzódó vegetációs aktivitású. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. közvetlenül a szüret után. 300 .csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). hogy a körtét július közepén. Az optimális időben. Meggy. tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. hangsúlyozva. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni.fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható.

Ilyenek például: .A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású. ábra). . a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai. . szakítása. követően végezhető. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. d = hajtásleívelés 301 .hajtások letépése. ellensúlyozására. a a= függőleges helyzetű. a vesszők kitámasztása az alakító metszés. A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os. . J0. 30°-0S szöget bezáró elágazások. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb.4.oldalkarmegtörés (roppantás). illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0. vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. c = vízszintes helyzetű. A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja.az oldalelágazások eltávolítása szakítással. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában.4. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. . Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés.hajtáscsavarás. ábra.törzsbemetszés.

Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. ebben az időszakban . minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. A fiatal. a vázágak. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. és növekedik a hajtások elágazásának szöge. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő. A fák méretének csökkenésével. annál erősebb a hajtásnövekedése. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. mivel az évenkénti metszés. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. a vázágak.súlyos fertőzésektől eltekintve . A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. az auxinképződéssel magyarázható. illetve kül302 . Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek. A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. a produktív termőfelület növekedésével. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. vezérvesszők kitámasztásakor. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. valamint auxinra van szükség. illetve a sebkezelés .

illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. mennyire fontos a jó koronaalakítás. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. Az optimális szerkezetű. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. míg a nagyobb sor. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. mint azok.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. A legföljebb l . a felkopaszodás. E sebek gyógyulása az évek során 303 . napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. a sebgyógyulás üteme kielégítő. a belső árnyékolás) is. Minél nagyobb egy fa. A "magányos" sebek (törzsön.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. Túlzottan erős növekedés esetén. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. mint az alanyhatás. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. amikor kevesebb a termés. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. amelyek elágazáshoz közel találhatók. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb.ső és felső részei. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés. Az előbbiekből is látszik. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. tápanyagtermelő képességét. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. külső részeinek erős növekedése.és tápanyag-szolgáltatása segíti. A fa belső. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja.

ábra). a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága. csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét. . Hajtás (vessző) tépése.bár sohasem szűnik meg . Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél.5. mint az eltávolított rész. illetve a fák méretének. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. tél végi metszés során tépjük le. és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket. Itt az oldalelágazások szakításával. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak.·" l l' l .5. Hátránya az. a kívánt magasságot megtartó 304 . A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). ábra. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével. szakítása A fák magasságának korlátozása. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. Az a legkedvezőbb. Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. ezért annak legaktívabb része. gallyakat a központi tengelyről a téli. A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. jól megvilágított állapotát.

Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. árnyékoló. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. függőlegeshez közeli irányú. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. szilánkos töréssel megszakadj on. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. sok csapadék stb. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. A túl erős növekedésű fák gyengítése. nem 305 . a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. A tépések következtében keletkezett. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik. de egymástól különböző távolságra.) gyakran előfordul. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb.3. A mély. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy.technológiai eljárásnak tekinthetjük. Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné.3. A megtörést úgy kell végeznünk. esetleg túltrágyázás. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. de a háncs. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. hogy egy-egy. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. túlzott június i hullás. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni.

mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. naspolya. Termésszabályozás 10.3. birs. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak. Ez határozza meg. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású.1. ami .termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében. amikor pl. .3. kajszi. Cuitar és újabban Regalis ). 'Redspu r'. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ).3. Az olyan almafajták esetében.4.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. 10. körte.közvetv e . meggy. amelyek re jellemző. vagy hiányos elágazódás jellemző. A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. 'Golden spur'. Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása. őszibarack. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. ehhez 5.szükséghelyzetben. . táblázat). Szintén fontos. 'Wellsp ur'.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében. illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. lásd pl. Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. 306 . a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk. hanem: . vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván. jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. a hagyományos módszer ekkel metszéssel. fejezetré szt). Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. Hangsúl yozzuk. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. cseresznye. szilva. 'Starkrim son'.2. 'Delicio us'. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál.a terrnőre fordulás gyorsítása. mert a hatóany aga cytokinin. 'Pirtósp ur'.1. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel.4. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár. metszést kiegészítő eljárásokkal .

köszméte. Általános összefiiggés szerint. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. 10.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke.3. terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. málna. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza.a fajoktól eltérő mértékben. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén. 1997 adatai nyomán. dió. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. szamóca. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. Ugyanezek hajlamosak. homoktövis. szeder. c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. táblázat). A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 . A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). táblázat.3. fekete ribiszke. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10.b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. csipkebogyó.

sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom. apomixis előfordulása. 308 . illetve azok termékenyülési arányának. a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. málna. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. . vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. csapadék. mennyisége és eloszlása. Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének. A ribiszke.Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban.A virágzás ideje és időtartama. A terméshullásra nem hajlamos. a virágok termékenyülőképessége. legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés. az embriózsákok fejlettsége.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága. ha a virágzatokban csak az első. a virágzáskori kilombosodás mértéke. szeder) természetes velejárója.és másodrendű.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet. A szamóca esetében az volna a kedvező. termővesszők típusa és megoszlása. uralkodó szélirány.Virágzási hajlam. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. méhcsaládok életképessége. . . illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. ribiszke. (Parthenokarpia. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is.A virágzás előtti időszak fenológiai menete. . A megfelelő terméskötődéshez. . a termők életképessége. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. a virág(zat)ok fejlettsége. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága.) . elhelyezése és száma). hiszen a résztermések száma. virágnyílási ·sorrend a virágzatban. virágzatonkénti virágok száma. a terméshullás megakadályozásához. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van. .A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl.). áfonya. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása.A fajták öntermékenyülési hajlama. fény. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma. a hibékre jutó virágpor mennyisége. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. . a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. áfonya. bodza. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző). mint például a málnánál. bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van. szél). s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ.A gyümölcstermő növény kora. erőnléti és egészségi állapota. .

A virágzás alatti időszakban megjelenő. . vegyszeres terméskötődés-fokozás.). víz. . a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége. illetve állati kártevők . A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához. "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. .és asszimilátum-ellátottság.Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez). A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. tápanyag-. . Botrytis stb. fagy elleni védekezés.Megtermékenyült virágok száma.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza. virágritkítás. még beérett állapotban is. Erwinia. illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma). a kötődésfo­ kozást. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell.). Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 . Monilia. amelyek elsődlegesen az ún. a bibék ismételt megporzásának lehetősége). Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. .Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás. növényvédelem.A gyümölcsök kifejlődéséhez. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet.A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról. . a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. ún. valamint a fák kora. A terméskötődésre. almánál és körténél virágzatok szerint). tápanyagellátás.Az első. öntözés. a fa koronaszintjei és ágai szerint. s a virágokat károsító vírusok. vegyszeres hullásgátlás ).A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. növényvédelem. szüret időpontja stb. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint. erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. .A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is.). öntözés. tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány.. időjárás). termővesszőtípusok szerint. egyéb regulátorok használata stb. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás.Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai.A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés. növényi kórokozók (pl. . . termésritkítás. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. .

annál több hullási periódusra lehet számítani.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. amely visszafordíthatatlan. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók.szüret előtti hullás. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. ha már az induló terméskötődés is kismértékű.és körtefajtáknál jöhet számításba. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg.tisztulóhullás. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és .ság. mint maga a termés leválása. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. de ennek szabályos. a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek. 310 . A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. mint a lombhullás. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. A szakirodalom ban faj. ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. éppen olyan szabályos folyamat. . különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik.közvetve . késői szüreti idővel bíró alma. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. évjáratok. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ.ez okozhat terméshullást. 1997): . A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. A hullások számát. . termőhelyek és a fák kora szerint változik. előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg. Az utóbbi minél nagyobb.

a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. 'Sampion'. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására.). . 1997): . ezért nem választható szét két részre. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. 1989). 'Téli arany parmen'. 311 . 'Red Delicious' standard változatai). 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő.rövidebb vegetációs idejű.nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. 'Boskoop' stb. ezért leginkább várható a túlkötődése is. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. . 'Érdi bőtermő'). A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet. . ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. 'Rubinette' stb. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. A terméshullás dinamikája termőhelyek. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás. az almával vagy körtével ellentétben. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. évjáratok. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. 'Mclntosh'. 'Mutsu'. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. 'Cox's Orange Pipp in'. A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra.tripioidok nagy része ('Close'. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. mint a nyár végén érőknél).gyenge termőképességű. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. az érés ideje szerint is változhat. .A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl.).

3.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. őszibarack. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk. cseresznye). még ott is. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. . kajszi) a termőfelület kialakítása után. alma. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás.4.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben. kajszi. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap.2. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző. őszibarack. . 312 . A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. . amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. körte.10. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos. A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni.és termésritkítását. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. körte. . A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában. ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. illetve megfizeti-e a piac.nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. illetve a cseresznye és a meggy között. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. szilva. elsősorban a következők miatt: . A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra.

A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve.). 5.és vitamintartalom. A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ.szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . . letörésének. .koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám.a hajtások beérésének. . . a gyümölcsminőség közvetett javítása . ikergyümölcsök eltávolítása. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása. . .szárazságtűrés fokozása. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. Folyamatosan mindaddig végezhető. monília. kedvezőbb cukor. .árbevétel növelése. . . A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése . kondíciójának megtartása.a fák általános egészségi állapotának. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. 4. az ágtorkok sérülésének. 2.altemancia megelőzése. aszálykár mérséklése.rendszeres terméshozás elérése.gyümölcsnagyság növelése. .a fejletlen.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége. barackmoly. A gyümölcsminőség közvetlen javítása .a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb.túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése. . .minőségőrző szüret. A termésmennyiség növelése .szedési teljesítmény fokozása. .a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése.szabályos gyümölcsalak növelése. termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. . A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük.az ültetvény életteljesítményének javítása. a fák télre való felkészülésének elősegítése. . 3.göngyölegszükséglet csökkentése. szilvamoly stb. . 1997): l. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása. . . fejletlen terméseket távolítjuk el.a túlterhelt gallyak sérülésének. a korona széthasadásának megakadályozása. a fák téltűrésének fokozása.a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása.jobb színeződés. Elsősorban a kicsi.kedvező fakadási és kilombosodási erély.tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. . almamoly.A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. Gazdasági előnyök biztosítása . .

az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. az időjárási körülmények et 314 . A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. A termésritkítás egyéb céljait (pl. Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések.asszimilátumkiszolgálást kapnak. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. hanem az a tény is. a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon.) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is. hogy jó minőséget akkor érünk el. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. a későbbi. hatása kiszámíthatatlan. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. a fák összes termésszámától függetlenül. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással). hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. ha csoportosan állnak. a termőhelyi adottságokat. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet.terméseket eleve leszedjük a fáról. Fontos körülmény. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen.gyobb szerepet tölt be. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését.

különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. a növényekben is képződik és hormonhatása van. amely gáz halmazállapotú. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. a hajtások és vesszők lehajlítása. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. Ebből következően két megoldás kínálkozik.és az egységesség érdekében . Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén.) is. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. Az etilén az egyetlen olyan anyag. amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül.3. Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. 315 . Roi-Fruct) készítmény is.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés.2. vagy a nitrogén őszi kijuttatása).10. vagy a gyökérmetszés. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. amelyeket azonban . A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel.3. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. . Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. 4. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be. Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye.nem aszokásos módon alkalmazunk (pl. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún. tápanyag-visszapótlás stb.4. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. ezért . amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert.a l O. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. CEPA). Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. belsőrügyes metszés). művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál.

A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik.0 139.5 94. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű.9 82.0 100.4 124. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó.5 192.3 119.3 154. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk.0 73.3 77.0 143.3 117. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 .0 A kezelést virágzó dá rdák aránya. akkor sem.0 94. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években.0 136.3 58. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése.0 129.2 !36. Ez utóbbi szempontból az 1974.3 66. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk.0 100. 8 100. először a sziromhullás utáni 5-6. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117.2. sőt.0 67. héten. táblázat.9 164. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai. 1981 ).1 121.4.0 86.9 % 142. de ismételt permete10.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai.0 100.9 163.2 115.5 98. 5. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú. táblázat). 2 = különböző időzítésű kezelések.9 136.7 157.4.3 114. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk. Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104.3 113.6 132. az ebből származó termés mennyisége hasonló. évi adatok ellentmondásosak.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések.

317 . a 2.5-triklórfenoxi-propionsav. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. ilyen például a 'Golden Delicious'. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete.4. majd egy parakambium képződik. vagy a réztartalmú készítmények). hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. A készítményt esetenként vizes oldatban. 1998). 1991). nyári metszést. táblázat). Felfedezték. a virágzást követő 9-12. parathion. tankkeverék formájában. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. az elsőt sziromhulláskor. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. A budapesti Phylaxia Rt. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. például fagyhatás. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez.5. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. bizonyos növényvédő szerek (pl. vagy végzünk hajtásválogatást. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. A parakambium hozza létre azt a barna színű. a többi hármat pedig hetenként. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. héten (McARTNEY és LI. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. a túlzott nitrogénellátottság. színeződése. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. édes tapintású felszíni paraszövetet. ami a minőségcsökkenést eredményezi.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE.

A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. 6. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. táblázat. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. ún. "zöld" készítmény . 318 .5. ha a virágzatban a középső virág kinyílt. 1999).10. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. 'Starking Delicious'. őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. A piros Deliciaus fajtakör (pl. 1972. 1999). A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. de két alkalommal: először akkor. BUBÁN és TURI. A Phy-Gold nagy előnye. s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. 'Topred'. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. 1979. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. BUBÁN. táblázat).

91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. vagy még kevesebb volt kinyílva. 7.egy hetet nem meghaladóan .8.7 31. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot.késleltettük a virágzást. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0.93-1. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon.és őszibarackfajták fáin a 10.93 gyümölcsök gyakorisága. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10. l O. ha ősszel ethephonkezelést kaptak. június második felé- ben felmérve. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele. táblázat. fajta: 'Kécskei rózsa'.0 34. és l 0. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel.6. táblázat. táblázat).02 0.késleltető hatása. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb. Téli (rügy) BUBÁN és Turi. Kajszi.10. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. táblázat). A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak. A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. 7-8-i -4°C lehűlés után. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik.8.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr. táblázatoknál részletezett kezelésekkel . 1985) Kinyílt virág% ápr. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22. 14. 319 . A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. mint amelyek már kinyíltak.7 18.és eredményekkel . 7. 7. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt.

25. 44 88 95 04. hogy lassítja a virágkezdemények. Említést érdemel.hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik.4. fajta: Sunbeam. a ta320 . szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). 17 61 70 04. .rügypikkelyeken belül.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk. Kezelések helye: Újfehértó. Mind a kajszi-.28.) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. a talaj lazítás. . hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk. 19977/78. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz. mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI.8.10. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul. ezért legcélszerűbb.1. 1985). a gyomirtás.a kezeléseket ősszel. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő. Talajerő-gazdálkodás 10. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz. 30 79 85 04. 10. 10 36 52 04. ll. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel). Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés. táblázat.29. héten. % Kinyílt virágok százalékos aránya 04. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont .27.26. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt.(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága.4. a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát. A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet. a mélylazítás. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb. a fűtakaró gondozása. a trágyafélék talajba munkálása. .a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. a vegyszeres gyomirtás.

. visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat. . A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás.az állandó művelhetőség. kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű. s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai. . . . Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye.4. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket. . kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása. A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik. Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak.az erózió és defláció elleni védelem. Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún. mégpedig: .1. Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai.a talajszerkezet megőrzése. .a talaj termékenységének fenntartása és javítása. A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag. a különböző mű­ velési rendszereket. .a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés.a gyomnövények konkurenciájának csökkentése. valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. . ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk. 10. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg. a levegőzöttség javítása. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz.a gyökérzet károsodásának elkerülése. .1. mobilitásának és feltáródásának biztosítása. 321 . hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket.laj különböző anyagokkal történő takarása is. .a tápanyagok kedvező körforgásának.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése.vegyszeres (kémiai) gyomirtás. A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. a csapadék befogadása és megtartása.takarásos (biológiai) talajművelés. hogy természetbarát legyen a talajművelés.

A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása.különböző mélységben végzett. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. Rontja a talaj szerkezetét. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. A telepítés előtti. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. vagy annak jelentős korlátozására. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. jelentős gyökérkáro sodást okoz. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. többszöri . A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. A középkötött 322 . A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. kép). A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán". a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. gyomment esen tartani. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul.

Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. víz. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. 323 . Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. hogy a nyár második felében. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak. október-november hónapokban van. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. Ősszel. 200 l). A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. vibrációs talajlazítást végezni. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont.és energiatakarékos legyen. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. Az altalajlazítás ideje ősszel. Kötött talajú ültetvényekben. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez.

A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni.). amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. 324 . ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. A herbicidek legbiztonságosabban az alma. amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. A vegyszeresen gyomirtott sávokban.). Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma. Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. a betyárko rá (Erigeron canadens is). Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni.és káliumellátottsága. elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben.és körteültetvényekben alkalmazhatók. A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni. Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban. a veronikafajok (Veronica spp. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). a libatopfélék (Chenopodium spp. kötöttségét. a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp.) fordulnak elő leggyakrabban. amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media).

a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára. . . hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód. amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. mint a mechanikai talajművelés. különösen a vashiány okozta klorózis. A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás.a sorközök fúvesítése egyenletes.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k.állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül. ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. Ennek is köszönhető. kép). Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. . . A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik. amely gazdaságosabban alkalmazható.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: . ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken. Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható.Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk. a fasávok takarónövényekkel fedése. főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. . kisebb talajban a hőingadozás. . . hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás. bakhátmentes talajfelszínt biztosít.a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. . A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: . . A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát. 325 . Az elő­ nyök olyan szembetűnőek. mint a gyümölcstermő növényeké. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése.bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak.és tápanyagellátásban (28.

15 cm-es gabona-sortávolságra. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. márciusban-áprilisban és ősszel. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. 326 . A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. 1-3 cm mélységre vetjük.9. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. veresnadrág csenkesz. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok.és tápanyagigényűek. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. bírják a taposást és a beárnyékolás t. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. 10. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább. Legbiztonságosabban az ország nyugati. mérsékelt víz. táblázat. réti csenkesz. amelyek növekedési erélye kicsi. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente.

Ez elsősorban a káliumra. A talajtakarás hátrányos következménye lehet. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. .és tápanyag-felhasználásuk legyen.nő a kisugárzási fagyok veszélye. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. . hogy: . de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik..javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt.csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását.javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. és extenzívebb kezelést igényel.A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres. Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül. hogy: . 327 . majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. és Lamium spp. . Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. takaró. félék felhasználhatóságát vizsgálják. .véd a gyomosodás ellen. Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja. . Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró.a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék.elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált. . A talajtakarás előnyei közé tartozik.kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására.esetenként a kálium túlzottan feldúsul. A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják. . sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek. de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. hogy mérsékelt víz. a kaszálást és a taposást. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek.

Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. Az említett szerzők az l . 328 . de a 2-3 éves termesztésben már 0. ámyékolótrágyázása. még fokozottabban érvényesülnek.05 mm vastagságú fólia. faforgács. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. Használják az egyéves termesztésben.2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak.5-1 . komposzt. széna. tőzeg.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is.05-0.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására. több évig használható fekete fóliával. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek.60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák. 1979). amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. hanem azon is. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. l mm vastagságú fólia szükséges. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen. aprított papírhulladék is felhasználhatók.08-0. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. így szerves trágya. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. A szamóca talajtakarásának előnyei. illetve növekedését gátolja. kép). Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30. törek. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását. fakéreg.04-0.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. kép). az DV-sugárzással szemben ellenálló. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. fűrészpor.15 mm vastagságú.O m 2 területre szerves trágyát terítenek. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l . Ezt évente ismételni kell (29.

1997). A XX. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. . A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. 1990. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. így az ökológiai adottságok.növeini a termésbiztonságot. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége. tudományos megalapozottság nélkül végezték. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST. integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. A korszeru. agrokémiai és növényélettani folyamatok. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: .növeini a talajtermékenységét. PAPP. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. PAPP. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése.4. 1979. . amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba. . nagy óvatosságotigényeL 10. . A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának.2. 1986). genetikai tulajdonságok.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását.

kora ősszel a legintenzívebb.eszköze. PAPP és TAMÁSI. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek.3-1. hosszú ideig. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos. amelynek tápanyag.1-4. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. 1971. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. 0. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 .és vízfelvevő képessége kisebb.0 mm átmérőjű. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak. Ezért is fontos. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. K. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. tápanyag. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-. elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő.és vízkészletét hasznosítani tudják. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag.0 mm hoszszúságú és 0. A gyümölcstermő növények fejlett. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. mint a lágyszárú növényeké. A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén.és Ca-ellátottságuk. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. ezért jelentős az a talajtömeg. 1979). lehetővé téve a talaj tápanyag. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető.

de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek.és vízfelvételének hatékonysága. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe. 1986). A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. többségüknek tavasszal újra kell képződni. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van.életében. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák. 331 . az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. A szilva. a meggy.5 közötti talaj-pH (KCl). hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki.5-6. a málna. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul.és káliumellátás szerepe kiemelkedő. Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. Így pl. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. a rügyek fejlődésében. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. Vizsgálatok igazolták.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz. E tekintetben a nitrogén. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki.

az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg.és gyümölcsnövekedés időszakában. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. az intenzív hajtás. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. csak akkor érvényesülhet. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. N. A makroelemek többsége (N. nyár végétől a lombhullásig. A fehérjék.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. KIM g. Ti. P. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. Az ún. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. H. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. P. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. Ezek a következők: makroelemek: C. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. illetve annak szabályozásában. B. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. Ca/Zn és Fe/Mn. P/Zn. Ca/B. S. A gyümölcstermő növények életében. N/P. Mn. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). K/Ca. K. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. K. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. mint hasznos. Mo. Cu.és ammóniumformájában veszik fel.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát. Ca!Mg. Makroelemek Nitrogén. Ca. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni.mennyiségben veszik fel. Zn. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. Mg. mikroelemek: Fe. O. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. a nitrogéntartalékok képződése időszakában. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. 332 . az enzimek. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. Ca/Fe. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. Valószínűsíthető.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat.

A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. a málna. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. kezdetben világoszöldek.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. a dió. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak.és szénhidrát-gazdálkodásában. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. A gyümölcsök nagyok. 1965). kép). A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik. a vegetáció korábban fejeződik be. Aktívan részt vesz a növény energia. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. Legtöbbet a levelek. Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. majd elsárgulnak (31. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt .amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. a fekete ribiszke. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. laza szövetűek. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. Foszfor. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. a szilva. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. a meggy. A levelek kicsik. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. A meleg. 1965. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. a szeder és a bodza. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . amelyek a levelekből elvándorolnak. WILLIAMS.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel. idősebb levelén jelenik meg. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát. a reproduktív szervek képzésében.

és zamatanyagainak kialakulására. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található... Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. A kálium a legmobilisabb makroelem. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. Kálium. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé. kezdetlen sötétzöldek.igg. valamint íz. nekrotikussá válnak (32. mint a gyökerek. kép). Először a hajtások legalsó.és vasellátottságot okozhat. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. A káliumhiány tünetei. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. amelynek a száraz időjárás kedvez. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. valamint a vízben mért 5. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében.és fagytűrőbbek. de a talajban alig vándorol. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. Az elhalt barna. lebontásában és szállításában. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. A foszforhiány tünetei. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem. 33. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális. Elő­ rehaladott állapotban. 334 . s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős. Meszes talajú űltetvényekben. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak. azok képzésében. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. 1979). A levelek széleitől kezdődően előbb világos. majd csökkenő tendenciáj ú.

késleltetése.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. túlzott nitrogéntrágyázás. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak.és nitrogénfelvétel. A kalcium felvehetősége. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. magnézium. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. erős metszés. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. luxus káliumfelhalmozásra. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. 1972). a kötő­ déstől csak néhány hétig. 1968). akkor esőkken a kalcium-.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. kb. Kalcium. 335 . Gyümölcsösökben a füvesítés. 1989). de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. Az almagyümölcs be pl. a xylemben vándorol. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. a levelek és hajtáscsúcsok felé. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben. magas kálium. gyenge gyümölcsberakódás). általában keményebb húsállományúak. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. mégpedig csak akropetálisan.

a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni. gyakran erősen hullanak. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában. A fehérjék. Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt. a talaj nedvességviszonyai. kálium. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása. Kén. málna. cseresznye-. 35. kép)..és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások .augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. hanem a K/Ca. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. meggy-. a levelek besodródva lehullanak.és a K+Mg/Ca-arányokat is. körte-. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális. idő előtt érnek. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze.és kalciumellátottsága. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő.. kép). 36. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. és nekrotizálódnak. 38. de a légköri szennyezéssel. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz.Kalciumhiány tünetei. alsó levelein jelennek meg. Magnézium. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb. gyenge minőségűek. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak.néhány csúcslevél kivételével .. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben. 336 . de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. A kalciumellátottságot levél. a talaj felvehető magnézium-. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak. hanem csak közvetett tüneteinek (34.

a cseresznye. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. Az egyes gyümölcsfaj ok. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. ezért gyakran az ún.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata. Az alma. csúcs i levelein jelentkezik. de az erek zöldek maradnak. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. az öntözővíz magas bikarbonát. amelyek még gyógyíthatók. a szamóca és a málna. Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. vaskelátok formájában veszik fel. kép). A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején.és körtefajták. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma.képződéshez. A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. az őszibarack. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben. az időjárás alakulása. majd a levelek szélein barna. a túlöntözés. A jelenleg használatos növényvédő szerek . a termesztéstechnológiai hibák. 1987).permetező trágyaként hatva .tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . a birs. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk. A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. a körte. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. Vas. mezoelemek csoportjába sorolják. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. kép). Cu-. különösen tömődött. 1987).gyakran nemkívánatos mellékhatással jár.a gyümölcstermő növények. 337 . A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. Zn. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. A gyümölcsfák a vasat Fe{. a szilva. A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni.

Az ún. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge. Mangán. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. üvegszerű. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. Hiánya a fiatal. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére.és mangánhiányhoz hasonló. összefiiggő területet. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. és ennek következménye lesz az alakváltozás.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. barnás színű szövetelhalások formájában. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. 1983). de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. Bór. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. parás üregek formáját öltik. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . hanem egyéb tényeidézik elő. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. osztódó növényi részeken jelentkezik. A mangánhiány a vas. szilva. majd elhalása. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. A sérült részek további növekedése akadályozott. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. Az elhalást az idézi elő. majd elhal. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. A belső parásodások kb. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. cseresznye.

és őszibarack-ültetvényben lépnek fel. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. A levelek törékenyek és klorotikusak. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. szilva.2. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. keskeny. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság. amely a vashiányra nem jellemző. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. szilva. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma.és meszes talajokon várható. szilva és a málna a legérzékenyebb. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 .és vasklorózis könnyen megkülönböztethető. birs-. körte. alma-. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. Réz. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel. kép). A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. Fontos alkotó része több enzimnek. A tünetek leggyakrabban az alma-. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. Cink. kép). és rozettaszerűen helyezkednek el. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. A cink számos enzim alkotórésze. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása.4. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. Bórhiány elsősorban a laza homok. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik.1. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. elbamulnak és lehullanak.magház körüli részeken intenzív (41. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. Az ízközök rövidek. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. Megjelenése a homoktalajokon körte-. 10. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet.

a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH. hidrolitos aciditását. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. pH-értékét. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. 1984. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. a gyümölcs minőségének alakulásával. akkor a hiányzó mennyiséget pl. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. 1986).és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. 340 . DIETZ. táblázat). táblázatok tartalmazzák. Egy-egy átlag talajminta. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét.ságok határozzák meg. 20-40 cm. gyümölcs) tápelem. A talaj kedvező foszfor-. FABY és NAUMANN. illetve növelésére. cink-. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. kálium-.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. Talajvizsgálat.10. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható. Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. 1994). vas-. oldható foszfor-. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál. kálium. CaCOr. humusz-. bór.13. a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. amely részmintákból tevődik össze. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére. N-műtrágyázással pótolni kell. magnézium-. gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF.és magnéziumellátottságát a l 0. 1977. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. -10. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. mangán-.1 J. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő.

50 2.40 gyenge 2. táblázat.50 1.20 <0.01-4.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.01-3.40 1. 13.01-2.01-1.50 < 1. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS.50 2.20 jó 3.00 0.51-1. táblázat.50 1.00 igen jó 4.12.70 <0.00 < 1.00 1.90 1.51-2. táblázat.71-1.21-1.11.41-0.91-2.70 közepes 2.50 < 3.90 1.51-2.50 1. táblázat. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .71-1. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.41-3.00 2.10. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.21-2.50 < 1.50 < 2.91-2. vályog agyagos vályog.51-1.és laza talajok l 0.51-3.51-3. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.50 0.50 0.00 1.50 < 3. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs.00 < 2.00< 3.1 O.00 1.

hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. A második összetevő a N-szolgáltatás. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre.sok más szerzővel összhangban. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. táblázat. Az első komponens az Nm. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. vagyis az ásványi Nmennyiség. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. Ez a komponens jól mérhető. amely a vegetáció kezdetekor. mint N-műtrágyát veszik figyelembe. Fontos követelmény. 1994. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően.14. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. kifejlett. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. hidrolízis) határozható meg. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. PAPP és TóTH. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. inkubálás. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor . A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika.becslésekre támaszkodva.n-készlet. Ekkor szedik az almatermésűek. l 0. hogy a fajtára jellemző.két komponensre bontják.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise.14. A mintavételi terület 3-6 ha. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről. A levél. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm. vagy az a N-mennyiség. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. táblázat).A módszer lényege tehát az.

Rendszerint évente végzik.5-2.20 0.40 0. 1990. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.2-1. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.30-0.20-0.35 0.18-0. KÁDÁR.1-2. Tápanyag-kivonási értékek. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.30 0.0-1.5 2.0-3.8-1. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .5 1.30-0.6 2.1 2.16 0. A levél tápelemtartalma .8-1.0-2.25-0.6-3.9-2.25 0. táblázat tartalmazza. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.5-2.4-2.5 1.szárazanyag %-ában.30 0.1 2. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg.15.40 0.25-0.5-3.4-3. táblázat. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY.5-2.0 1.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.25-0. 1992).6 1. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot.7 0. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.4 0.0 2.5 2.0 2.24 0.5 1.4-2.6 2.60 0.0-1.1-2.5 1.4 1.6 1.5-1.30 0.30-0.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.30-0. l 0.6 1. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0.40-0.20-0. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz.40 Szilva Cseresznye. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is.23 0.5 1.0 1.0-2.16-0. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.2-1.40-0.25-0.2 2. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.20-0. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún.6-3.60 0.9 1.20-0.6-3.30 0.2-1.40 0.18-0.30 1.4-3. %) p K Ca Mg 2.0 1. Az alma.1-2.15.80 0.0 2.0 0.2-1. A gyakorlatban eddig N/K.9 2.20-0.40 0.4-3. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.70 0.0 0.8-3. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.7 2. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.8-2.25-0.25-0.6 2.

0 12.. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.0 10.8 1.0 5. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1.16. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú. táblázat.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0.5 2.0 5.0 2. vontatott nagy vagy túl nagy.5 K20 (kg) 2.0 1.0 10. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli.5 0.5 1. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 .tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek.5 3.5 1.16.0 9.0 4.0 4.0 4. l 0. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0.17 táblázat.0 3.0 1.0 5. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al.0 P2 0 5 (kg) 0. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik.0 0.0 1. táblázatban találhatók.5 1.0 4.

mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. a lombhullás vontatott menete. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. de a talajművelés módja. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe. 10. a vegyszeres gyomirtás. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. A l 0. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. 345 . A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. a műtrágyázás. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze. megnyúlt sejtű szivacsos. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. A talaj szervesanyag. különösen alacsony szervesanyag.17.4. a lombozat színeződése. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez.és humusztartalmát megőrizni. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések. túl puha túl csekély.2. A hosszabb élettartamú ültetvényekben.és humusztartalom esetén.A 10. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul.17. üres.2. de méginkább gyarapítani kell. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben.

Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák. kevés meszet tűr mészkedvelő 24. IV.5 7.0 17. 17. 24. táblázat. v. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben.5-21. IV.0 8.5 8.0 anyag. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását.0 10. X. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai.0 IV. IX. v.0-16.5-21.5 homok homok homok v.0-17.0 14..5-21. agyag homok v.5-28. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje. IX. VI.5 14. 21. VII.0 9. vályog anyag. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag.0 11.5-28. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű. VIII.18.5 17. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába. IV. vályog homok. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV. VIII-IX. IV.0-26. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok. IX.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere.0 14. IV-V. VII.5-10.0 7. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. vályog homok. IV.5 4.0-15.0-9.0-10. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10.5-21.5-5.0 17. v.5-10.0-10.0 346 .5 9.0-9.5-14.0-9.0-17. VII. VI.0 7. vályog homok. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába.

A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. ezért is kevésbé hatékony. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra.18. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. táblázatban találhatók. árnyékolótrágyázás. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. A szervestrágyázás ideje ősszel. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. október-november hónapokban van. 347 . hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. különösen abban az esetben. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0. hogy a foszfor minden talajon. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. öntözés) jelentősen befolyásolják. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. különösen a mikroelemek mennyiségét. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. A műtrágyák érvényesülését az alany. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. fajta biológiai sajátosságai. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek.szervestrágyázást. Műtrágyázás. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. káliummal. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén.

és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el. AzAl-módszerrel kiszámított.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5. csak káliumszulfát használható.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. 348 . hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák. az ültetvény kondíciójára. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve.11. Nitrogéntrágyázás.a 0-60 cm-es. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm.12. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor. és 10. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére. kalcium. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. csökkeníve a műtrágyaadagokat. kálium-. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. Fenntartó trágyázás. valamint a gyümölcs minőségére.és magnézium-alapellátottsága.törzses gyümölcsfajok esetében. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében. ha-ként szükséges P20 5. a 0-20. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. a termés mennyiségére és minőségére. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. Az így kiszámított Al-P 20 5. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. tekintettel klórérzékenységükre. de nem is indokolt.

és mésztartalma. Vályog. hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete.és káliumkészlettel rendelkeznek. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor. nyár vége. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni. május második fele. ezért a foszfor. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. További probléma. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. vagy kora ősz. a foszfor. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható.és káliumtrágyázása.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók.és káliumtrágyázás.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . A gyümölcsösök fenntartó foszfor. hogy a sorközi művelőút. mivel könnyen mozog a talajban. Foszfor. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki.nem szükséges évente végezni. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható.tekintettel arra. A gyümölcsösök foszfor. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó . ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. egyedi kiszórása.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom. A foszfor. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki. Az ültetvény kedvező foszfor.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumtartalékától függ. valamint kémhatása befolyásolja. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. Kötöttebb talajokon a foszfor. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor. agyagásvány.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. A gyümölcsösök foszfor. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás. Olyan talajokon.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást . hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót.

19. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg. Alacsony Al-oldható foszfor. 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. A könnyű. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 .19. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre. táblázat. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0. táblázatban közöltek alapján.és káliumtrágyázást. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.és magnéziumtrágyázás. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.és káliumtrágyázásra. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor. vagy további vizsgálatoktól fi. Az erősen lúgos. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt. l 0. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben.20. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. Minél nagyobb a trágyaadag. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt.

Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai. mert felvehetőségük korlátozott. Mikroelem-trágyázás.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható.35 1. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium.53 0.20. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni. de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani. 76 1. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát.különösen az almaültetvényekben . A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés.l 0. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. 1990). mint egyszerre nagyobbat. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott. Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni. A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0. táblázat. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0.05 1. Füvesített ültet351 .

néha több napot vesz igénybe.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. szélcsendes időben végezzük. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. Sequestren 138 Fe). A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. de erről meg kell győződni. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. Tápoldatos öntözés. A makroelemek közül a nitrogén. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. de használatuk igen költséges. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. a kezelést meg kell ismételni. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat. A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. 352 . A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. Zn EDTA) gyógyítható ily módon. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. Használatuknál a levél. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető.és tápanyag-ellátottságának javítására. Az oldatokat frissen. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. elsősorban a lombozatra.

A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre.3. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. Tápoldatos öntözésre csak jól. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. Sok-sok felvetődő agrokémiai. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. 10. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. érthetővé válik a csapadék változékony természete. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. 1-0. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. 1987). A csapadék területi eloszlásában is 353 . 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. Ez a magyarázata annak. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett.és káliumellátásának javítására. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz.5%-os töménységet.4. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg.és mikroelemet tartalmazó. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert. fiziológiai.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor. több makro.2%-ot. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak.

a hőmérséklet. Klimatikus tényezők c. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. 354 . ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal. a páratartalom és a szél. míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI. vagy nagy nedvességtartalmú. Ez a csapadékmennyiség ugyanis .1.minden talajban raktározódik. A mérsékelt égövben ezt a IV-IX.a párolgási veszteség ellenére is.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani. A vízhiány olyan mértékü lehet. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk.0. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása. a növény fej lődését. A sugárzás. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. valamint az időjárástól függ. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. Mind mezőgazdasági. táblázat). hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál.a tenyészidőszak jelentős részében . A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét.fejezetben). Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában. 1993). A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban. Aridés félarid éghajlat alatt. 1987). illetve a 20.1. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre. A fejlődéshez a fajtától. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. A csapadék hasznosulása a talaj típusától. különösen ha a talaj kötött. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9.21. de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz.igen nagyok az országos különbségek.

Hazánkban az ariditási tényező értéke 0.3 4.3 25. 24. Pl.2 28.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése.4. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.3. 3.6 37.5 határok között változik. átlagos értéke 1.8 2.5 IX. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja.5 14.9 20.6 16. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. 1989).és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés.5 23.2 18. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése. 4. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést.0 4.2 23.0 18. A növény fenológiai fázisai. 18. A feltételes öntözési zónában. 19. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. ariditási tényező ad tájékoztatást.6 30.3 17.1. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa. 7. ahová hazánk is tartozik.9 16. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása.8 5. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún. Az utóbbi időben a víz. 25.0 20.0 5.1 18. 355 . A fajlagos levélfelület 4.0 26. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg.6 8.7 3. az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába.8-1.1 30.21.7 X.1. A termés mennyisége.3 VII.9 VIII. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak.6 5. 2. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is. és az öntözés indokolt (SZALAY. 5. táblázat. 1973. A terület mikroklímája. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően.0 16. 10.1 22.0 8.8 10.4 17.10. Ez arra hívja fel a figyelmet. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia.9 VI. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll.

a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket.22. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik. Ezért a vízigényszámításoknál. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. akkor a levelek sztómái bezáródnak. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. táblázat a talajok vízkapacitásának. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. Ellentétes esetben a sorok között az ún. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. hasznosítható víztartalmának (DV). annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget.22. valamint a gyümölcsök mérete. holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. J0. Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. A termés mennyisége. A talajok vízkapacitásának (VK). A 10. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. táblázat. 356 . majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken.A terület mikroklímája. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. Ha a növény vízellátása (pl. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége.

Szeptember l.60 0.65 0.30 0.30 0.55 0.45 0.75 0. táblázat.20 0.30 0.50 0.20 0.30 3 0.30 0.45 0.65 0.25 0.55 0.30 0.40 0.50 május június július w Vl -.50 0.30 0.35 0. Július 10.70 0.30 0.30 0.60 0.35 0.70 0.30 0.50 0.25 0.35 l 0.25 0.35 0.45 0.55 0.70 0.40 0.35 0.20 0.35 0.25 0.20 0.50 0.30 0.65 0. Október 20. 0.50 0.70 0.35 0.35 0.45 0.25 0.50 0.70 0.25 0.20 3 0.60 0. Augusztus 10.20 0.35 0.25 0.55 0.45 0. Augusztus 20.45 0.25 0.20 0.60 0.20 0.30 0.30 0.20 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.60 0.50 0.40 0.60 0.25 0.20 2 0.45 0.20 2 0.25 0.30 0.30 0.30 0.10.20 l 0.20 0.20 0. Július 20.50 0.30 0.25 0.30 0.70 0.30 0.40 0.50 0..35 0. Október 10.60 0.20 0.75 0.45 0.20 3 0.30 0.40 0.30 0.25 2 0.30 0. Október l.20 0.40 0.25 0.30 0.35 0.20 l 0.35 0.J .35 0.40 0.50 0.20 0.75 0.40 0.40 0. Augusztus l. Szeptember 20.20 0.23.50 0.25 0.40 0.45 3 0.40 0.30 0.20 0.35 0.55 0.55 0.80 0.25 0.75 0.65 0.40 2 0.30 0.40 0. Szeptember l O.70 0.35 0.20 0.20 0.35 0.30 0.20 0.

62 2 0.55 3 0.20 0.55 0.20 0.35 0.50 0.20 0.30 0.52 2 0..30 0.20 0.55 0. Augusztus 10.65 0.20 0.35 0.55 0.30 0. Szeptember l O.20 0.35 0.60 0.65 0.70 0.20 0.55 0.30 0.70 0.20 0.50 0.40 0.60 0.20 0.20 0.65 0.20 0.75 0.45 0.50 0.30 0.60 0.25 0.20 0.45 0.70 0.20 0.40 0.20 0.\.70 0.l Vl oc A 10.80 0.50 0.50 ' 0.20 0. Szeptember l.50 l 0.30 0.60 0.50 0.70 0.20 0.30 0.20 0.20 0. Október 10.20 0.30 0.52 0.20 0.50 0.53 0.30 0.60 0.30 0.58 l 0.50 0.40 0.20 l . Október l.50 0..50 3 0.60 0.65 0.70 0. -- szeptember dekád október november 2 0.70 0.50 0.60 0.70 0.40 0.20 0.55 0.20 0.50 0.70 0. Július 20.60 0.20 0.75 0. Július l O.55 0.80 0.75 0.50 0.23.65 0. Augusztus l.45 0. Augusztus 20.40 0.40 0.55 0.50 0.40 0.25 0.55 0.50 0. Október 20.56 0.65 0.60 0.. Szeptember 20.20 l 2 3 0.70 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.20 0.20 0.60 0.25 0.20 0.55 0.65 3 0.65 0.75 0.20 0. 35 0.50 0.

anyaga. . az " tlpusu ka an mert paro1 . Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10.25 l 0.50 0. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.30 0. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is.25 0. 0.35 0. Július l. . A növény fenofázisai.25 0. A vízigény-együttható meghatározása.45 0.20 3 0.30 0. .20 0.45 3 0.40 0.30 3 0. 15 0.45 0. táblázat. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans. és 10.45 Június 10.24.40 2 0.30 0. Június 20.15 359 .35 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható.35 0..20 0.30 0. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.45 0.40 0. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg.35 0. A 10. 'db .40 0.23. és a 10.40 0. Vagyis: . Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. Július 20.15 O. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" . Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál. 24.30 0.15 0.30 2 0.20 0. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.30 0. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását.30 0.20 0. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével. l 0. .Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. táblázatok tartalmazzák.25 0.30 0.24. Július 10. amelynek mérete. Közismert. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik. .35 0.35 l 0.50 0. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése.25 0.35 0. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.15 0.50 0. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik.23. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk. .

60 augusztus szeptember dekád 2 0.45 3 0.20 0. tavakból).20 0.3.20 0.20 0.20 0.20 0. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.25 0.20 0.25 3 0. 0. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében. a holtágak és a terepmélyed ések. Július 10.20 0. de 12 hózőtelep. illetve csapadékvize t el kell vezetni.20 0. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani.20 0. Július l.20 0.20 0. (Itt jegyezzük meg. több hónapos. rétegvízből.30 0. A napiak éjjeli üzemszünet.45 0. Az évszakos tározók többhetes.25 2 0. hosszúságát 700-1200 m.25 0.20 0.20 0.20 0.20 0.25 0. A tározók lehetnek napi.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára.20 0. Az öntözővíz beszerzése.25 0.20 3 0.25 0.20 0. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be. vízszegény országok. heti és évszakos tározók.20 0.4.24. Felszín alatti vizekből (talajvízből.20 0.helytelenül. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék.2.20 0. hogy nem szakemberek sok esetben. Július 20. Öntözési területi egységek. A tábla nagysága 30-70 ha között változik. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait.20 0. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból.20 0.25 0.20 0.A 10.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik.20 2 0. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve.30 0. 360 . Június 20. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-.20 október o:2o 10. Vannak ún.20 0. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10.25 l 0.30 l 0. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre. el kell szállítani. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák.40 0. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.

a völgyzáró gátak. Jellegük szerint a csatornák lehetnek: .állandó csatornák (fő-. . és a tenyészidő után beszántják azokat. Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba. .duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek. Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . A tározás müvei: .alacsony vízmélységű. osztóbarázdák és sávok vízellátása.mellékcsatornák. Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg. A gravitációs úton müködőek a következők: . Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű. Az öntözővíz szállítása.napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet. külön töltéssel el nem látott holtágak és . Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. mellék-. a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. osztó.főcsatornák. . Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák. a duzzasztóművek. . illetve az osztóárkok. a zsilipek. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: . Ajőcsatorna feladata a vízszállítás.vasbeton csatornák.burkolt és szigetelt csatornák.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és . .fóldcsatornák. . A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon. tárolásra alkalmas területek.osztócsatornák.töltésekkel körülvett. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek.völgyzáró gátakkallezárt völgyek. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. .és öntözőcsatornák). .a szivattyútelepek és töltések.öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: .ideiglenes csatornák. .kötött talajú mélyedések. A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel.

A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen. kő. A fő. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. burkolatától függ. csőáteresz. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet. árasztás) nevezzük. amelyek szabványtervek szerint.egyben a legfontosabb . a meglévő utak. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. 362 . Utak. esetleg vasbeton. árasztással. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. felszínű borítást értünk. amelyeket a terepre. illetve lábakra állítanak. azbesztcement. Csővezetékek. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. Magyarországon viszont l O% alatti.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. ártér. műanyag fólia). csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak. bentonit. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet.rozza meg. de befolyásolják a táblásítási szempontok. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. és földdel takarjuk. felső határa a csatorna anyagától. Csatornahidakat alkalmazunk. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére.3. mélyedés.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. A szivárgási veszteségek csökkentése. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél.3. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák. esetleg vas. beton. 10.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. A vízkivételi zsilipek. A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. tégla-. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. bújtató és csatornahíd. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb. Burkolaton beton-. vasbeton. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. 95%-át teszi ki. az osztó.4. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. A leggyakoribb .stb. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. esetleg a birtokhatárok is.

Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe. illetve körszektor alakú területet öntöznek. Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. hogy a szórófejek kör. Hazai elterjedése folyamatos. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes. horganyzott acél. Az öntözőberendezés feladata.vízgazdálkodási szempontból . A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. Tekintettel arra. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül. .vagy alumíniumcsövekből áll. . A szórófej jellemzői közül . illetve a talajra.az öntözővízeloszlás egyenletessége. d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. téglalap és háromszög alakú. s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. . A vizet csőben. . a szórófejeket pedig négyzetes. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. cseppek formájában jut a növényre. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. gyors kapcsolású.a legfontosabb: . nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki. hordozható berendezések.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. A szórófejek kötése lehet négyzet. vagy háromszög kötésben helyezzük el. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van. ún. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. 363 .a porlasztás minősége. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában.a vízadagolás intenzitása. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. téglalap alakú. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek. amelyen a szórófejek találhatók. Magyarországon általánosan nem terjedt el. kis. a szórási távolság és a vízszállítás.

A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3. Szeles időben a szóráskép torzul.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez. illetve termést eredményez. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. 25.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti . illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . hogy az éjszakai. E módszernél a fő. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. 1989). Így a fák különböző vízellátásban részesülnek. így a szórófej elhelyezése optimális. A 3. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. ami eltérő növekedést.) A l 0. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. műanyag csővezetékek. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. kép). ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. (Kivétel a kelesztő. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. mert a kelleténél kisebb. A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik. alumínium.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún.a fővezetékhez.5-4 m/sec-os. táblázat. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák.25. táblázatból kitűnik. 1988 és SZALA!. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. 10. a fagy ellen védő és a színező öntözés. egyenletesen kívánjuk elosztani.

) öntözésre alkalmas. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. szabályozó. 1992).a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. 365 . A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE. . színező) öntözések is megvalósíthatók. frissítő. . . . vagy a szomszédos.az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása.a lombozat nedvesítése .a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. Az esőszerű öntözés hátrányai: .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. . ezért élettartamuk rövidebb.a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti. .tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti. Az esőszerű öntözés előnyei: .növeli a levegő páratartalmát.változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. .az üzemeltetés egyszerű. . . Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi. . . kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. . a talaj és a tápanyagok.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel.nem szabályos (négyzet.lehetővé teszi a vezérlő-. öntözést nem igénylő területekre is kerül víz.a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek. 1973). vízfelvétel a leveleken keresztül). .A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni. . . Működési alapelvük.a fúvókák mérete lehetővé teszi.és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó. a lombozat károsodhat.többcélú (tápláló. . a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát.fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása. Különleges célú (esőszerű) öntözések.növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését. fő-. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket. mellék.bizonyos ökológiai körülmények között .a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el. . Beruházási költségük magasabb. fagyvédelmi stb. ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg.

hogy a jég a hőhatás következtében felolvad. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön.Fagyvédelmi öntözés. amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad. Ez azzal magyarázható. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. a növények magasságától. A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg. A frissítő öntözés célja. Színező öntözés. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet.) szerepét kell elsősorban megemlíteni. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz. kis vízmennyiséggel végzik. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. Ausztrália stb. majd a növényen. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. Izrael.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával). levélzetének formájától. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. kis intenzitással. hogy afagyásifoly amat alatt 334. Ezért állandó vízellátás szükséges. először a jégburkon. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia.érés előtti időszakban -javasolt. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. Olaszország. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . A fagyvédő öntözés azon alapszik. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . Ismételt. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

. o:-._..... ..... 1994) 376 .. így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el. és mivel ezen periódus napjainak száma ismert. 20 r<) :o . 60 N 9 Ol) <8 . A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték.11.... A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme. > > > . •ll) . Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10. A termés viszont növekedett._.9......: N o mérési időpontok 10. """ oO v ~ ..optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" . .. ::j ::j '""' .-::·......: r<) ..) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal... illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ. a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé. amely mutatja a kívánt növekedést. Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig.i _.: -.. Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként. ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---. ábra.. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el... ábrák összehasonlításakor.. . > ... . hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék. Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal.Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra.: . 40 ·s:.. > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-.. és a 10.. oO -:: ('1 v ..... .... v v) ('1 ... ábra). .. o o:-.: "E .. figyelembe véve. . >-. A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg.. "' .: v) _. A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására. (Itt jegyezzük meg....... . """· .. de a magyarországi mérések is igazolják.. . hogy eredményesen alkalmazható. .. ... hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól. hogy az arid égöv alatti.. mely 5800-6400-ra csökkent. . Ez technikailag úgy oldották meg...... 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c..... akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10.. "E u "' :o :~ Ol) E o ....10..... ....9.

.. s.. 2 . ~ --&- .11.... .w 2.. azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos. 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér.-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-....... A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------.. <'i .124mm •...f N O\== . . 1...1 O..... •..f N .) o o\ a.. a. N o N ~ <'i o ~ . 1999) 377 . ábra...0 •<U § •o:! 0...... N 00 N .5 ?ot-..... ....> > "" .A------------------........... ~ o ~ .... . o . 70 5~ ..... A gyümölcsátmérő növekedése.. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó... a.f .. ábra. 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0.. ···A·-···A... ...2.. 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ .0 o •. Ol) o:s •o •<U .5 ..... A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése.. évben jelentősen különböztek.....0 ...>.. § ·o:! <'i N o\ 0 .. 4.5 o:s ~ •o ....... -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (.---. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt.... "' -o 3 o ~ .......><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: .... -o .5 a o:s sc •• "' gs ··...f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > .. . A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999...a. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor... •<\... s..) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a. megközelítőleg 80 mm.. ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0. 1.0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3. s......-. > > > > > . ori :::i .... Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség......... :::i :::i "" > > > > ..90 80 ? •<U t-.... . ~ 3.f .. ~ '-' •o:! -g§ "' (... ... ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---.

olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. tevékenységét kevésbé veszélyeztették. atka.5. de egyenletesen csökkent. az almailonca ellen védekezni. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. l 0. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. a mészkénlé. rovarölő.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. vértetű). amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. a bordói lé. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését.1. körte-levélbolha). az minden kártevőre nem terjedt ki. Ezzel szemben Nyírbátorban. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. lehetőség nyílott az alma. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj.5. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. ahogyan ez a l 0. HCH) alkalmazni. és ami még nagyobb nehézséget okozott. az almamoly. 378 . a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. A szerves foszforsavészter. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. a Novenda.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. a sodrómolyok. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű.és a körtedarazsak. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. További problémát jelentett. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták. hogy több rovar-. A természetes ellenségek betelepülését. alkalmazását tette szükségessé. Ezek több.1 O. újból jelentős kártevövé váltak (pl.

levélbolhák) ellen úgy védekezni. a kártevők (aknázómolyok. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. a fitotechnikának. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. megbízható védelmet nem biztosít. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . juvenilhormon-analógok (juvenoidok).A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. A gyümölcsösök. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. mint pl. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. Ez újabb rovar. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. Régen ismert tény az is. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. elsősorban az alma. Fontos körülmény. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. majd gyakorlatának kialakításához. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. ragadozó. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő.

néhány éven belül újrafertőzi. amelyet levéltetvek terjesztenek. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. A kártevő malylepkék ( almamo ly. az alany. amelyek vektorai ízeltlábú. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. az ültetvény környezetének megóvásával. és a termésszabályozás. a részvétel ellenőrzése. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. Miután a levél- 380 . komputer vezérléssei működő. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-.vagy fonálféregfajok. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. a termőhely. sárga. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. a szüret. fasorok. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták.varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. kajszi-. mérsékelni. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. valamint az integrált növényvédelemmel. aknázómolyok. A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. valamint azok a mikoplazmák. illetve fogékonysága. a környezet fertőzöttségétől függően. a védekezés időpontját megállapítani. raktározás és gyümölcsminőség. a fajták és a telepítésmód megválasztásával. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. a talajerő-gazdálkodással. amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. a sorközök (művelő utak. A pl um pox vírus. Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. a szüret utáni kezelések. a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. Ennek több esete is ismert. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. A növényvédő szereket az emberre. almailon ca. Ellenálló-képesség. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. őszibarack-ültetvénye­ ket. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. facsíkok).

Elszaporodásukat rovarölő szerek intenzív alkalmazásával is csak nagy nehézségek árán lehet megakadályozni. jelenleg nem ismert. tekintettel arra. Szelekció során a Malling-Merton sorozat tagjai rezisztensnek vagy kevésbé fogékonynak bizonyultak. Jó piacképes fajta esetében ma még vállalnunk kell a kémiai védekezés költségeit. A kaliforniai pajzstetűnek ugyan számos. Az őszibarack­ fajták érzékenysége között jelentkező különbségek viszont a fajtának a termesztési értékét befolyásolják. cseresznye. A károsodás mértékét ebben az esetben is a toleráns fajták termesztésével lehet csökkenteni. 381 . közel 200 gazdanövénye ismert ugyanakkor azonban faj on belül a fajták érzékenységében is jelentős különbségek vannak. Ennek alapján az East Mallingban végzett almaalany-szelekció folyamán a vértetűvel szembeni fogékonyság. Az őszibarack-. Ellene nagyszámú.és meggyfajtáknál különös gondot szükséges fordítani a kaliforniai pajzstetűvel szembeni fogékonyságuk pontos ismeretére. a fa gyökérnyaki részein és a gyökereken tartózkodó kolóniák egyedei maradnak életben. mert ez a tulajdonság a kémiai védelmük mértékét