l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. művelődésének. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. a termesztök szakmai képzésének. Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). tankönyveket. dr. A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. a termelésfejlesztőknek. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. mint egyetemi tankönyv az oktatás. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. Gyuró Ferenc ny. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. Budapest. egyetemi tanár 10 .A többszerzős tankönyvek. 2003. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. Az egyetemi hallgatók.

A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik.. amely növénytani.JceJ:~!. !l_gy. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak. A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak.Yi t~Q. különösen annak második felében volt gyors. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. alakja.~. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.~.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is. A gyümölcs vonzó megjelenésű.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. kellemes ízű. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok. amely az érés után nyersen. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya.~Y~!l. különösen a fejlődő országokban magas.f:imiil. kiváló íze és aromája. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi.~_!~k. zamatú. biokémiai. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe.l. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg. A?.zásra kerül.. elsősorban alkalmazott tudomány. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s. frissen azonnal fogyasztható. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel.!:Í._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike.c. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX.Q. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött. században.te. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). ll .. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. 4_gyjim(jlc:s. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka.r!Jles~ti. A gyümölcsök változatos színe.Js.l.Lemt.l.

Indiában.f. l O-ben törvényt hozott.. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével. 60 körül. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. Évezredeken keresztül a természetben található.imillcstermesztésimódszer.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák. barlangok és sírkamrák falain található rajzok.!l!ák l!gyi.pí!l?.IQ'!!l!i_. A gyümölcstermesztés törtéfl. írásos feljegyzések.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar.1. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket.ell ékérQl_&QIÖ. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette. Lassú. mert a hittérítők a mezőgazdasági.Jitán E. e. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött.1. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. . A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják. A_R_ómaLBirodalo. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében. hogy Kína mellett Indiában. Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott.k. Mózes az Ótestamentum I.fLKÍna ter:ületén alakult ki. Perzsiában. az ókori Egyiptomban. Cato i. e. Az ókorban Kínában. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került. u. A történeti emlékek.m l:mkáSJJ. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni. Egyiptomban. 8Jrjlqt ~§. Hippokratész i. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. Abban a korban a gyümölcstermesztés. Babilóniában. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket.l. A keresztény- 12 . Drakon i. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. Perzsiában.€I~~IJJikJ5si közpo1lt. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét.eket.r. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. a görögök. e. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be.uró.m.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. az állandó helyre való letelepedés.különösen Európában . közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette.K ~5> .

_n. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba...t!l~~zűnt.S<hő....j.így hazánkban is . l>2:ázadtqll<.Qil<. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt.ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj.li.!~_ko_:.lJJ}f!/s. különösen Amerika felfedezése. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai. Valószínű..s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!.)5:_ertészeti köQ):YS<_..QY.~.. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is.c.. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l. .u~ c..m9l<t~f~k..tés."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:.eJ(!k meg_ő.n_yolt a. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.rimwi biro.l!gl:l~~e_uróp~Q!:._s~~.t~. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek.[!P.Ymölli_ösker:C.b.r9. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb. A rómaiaké a fő érdem.!!~./m_ak~ .li~I11}~!?-~1~._~_gyii. József !782-ben kiadott rendeletében előírja. fel~ li gyijm§h.!. A világ gyümölcstermesztgse &. _!?zA~_<! d m!i~g.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.ii.rmesz. Az 1960-as -~v ektől ke:z.~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l.:.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l. Az új földrészek.da.m9J~.. Európában.tbQ:lé!tot1 Uá.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal.S_?:ágok. termesztésének. Franciaországban.. 1785-ben alakult meghazáuk. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának.Y~ket.ltQ.. A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek... .lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi.§_gJ~s fej \9_<f.§k_eresztez.s_á~z~r Le.§.~~­ szőlőy~ssző.törté!!:__e~(!_(lz av__q!.s.P.._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ.!!_l®!ii.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?.&Y._z~le~_g_i9s. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r.i!Ml.és a cisztercita rendek közösségei. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!. Il.~:<z<lőd.Y. századig rendkívüllassú volt. A. A XVIII. A XI-XV.l:IJ.eredményeket ért~is__{!L_~_l.P. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII.!?~.nemesi.(Q vj~ga .tnölcst~:.ő~n~ekmre_mé. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította. . Ez akkor is igaz..s. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be. A XIX_. különösen a Szent Benedek. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.a kQ. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették.. század végéig Itáliában.en.s_i t:.c. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés.JWtill~:tt~bQ. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 .s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn.s.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§.!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.E &Y!!. A XIX. a német fejedelemségek területén.ése. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását.~!l<~.

hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is.lti.L?.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz. _Jjntz f'?!?!JJ.?fs.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif.cl_Qr.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz.E.Q._gmgl)!_qj{IX. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban.en nagyar. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.k. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját._jlJ:. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el. A filoxéravész után a k_ifJ.az..után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete.l:t.és dombvidékeken.!f§_e. A Il. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ.J _§.!!Elfl!::_~~ c. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt.ek hf!]x~l}_..gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~. a Felvidéken és Kárpátalján.aránya.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult.. kétszintes termesztési mód alkalmazásával.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.t. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást.~fJ(f11q[. jelentős részben az ún._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~.llilbmtle. amelyet importtal kellett pótolni.J?.cig. mert a híres gyümölcstermesz1ési.!Y. 14 .. szá~gci elejé.Q. Erdélyben. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.bi:Jfl.s. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált..~ő..lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl.._vezet_~§ével.J~.or. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_.tilJ_.at~-­ kozott. A XIX. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J.ba1!.r:.

%.a._~.. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad.A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína. a . Nemzetközi és hazai helyzet 1..a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.!Yo-kal növekedett.~É!.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt..e. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált.S.5% volt. Brazília és az Egyesült Államok.LkieJn~ll\e<Ul<.100!.~!J~náJ1J!.~it~§._ befőttels.L~:Z. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába.1.t~.mind.k s_~erir.gJás. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.:l.gya.~_á.é. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül.EQ!§.il::_ mölcslevek.!l.Y.s...gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel. feitődö..jpálat az ára.Q.Jegbiztosabb piaci hátterét..tos s. táblázat).kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át.JeJmel~~!Jen.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§..ti ipari országokban.1. mélyhűtött termé~~Js.1. táblázat tartalmazza.s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő.~intt::llf9.li:E..és a mérsékelt. A világtermelésben a körte. Európában Olaszország.gos~l!l. ezért a viszonylagos túJl<. Ebből a szempontból a banán kivétel.1Jl_Qic~fp.nagy§_grenddel (1..r§_e_lzé§. ~si_ti_1!sf~1-~ls._gj_lYa.a fPI. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a. táblázatban tüntettük fel.az. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1. Az ors~~EQ.a.tLgy_Qm_öl_<.~zilli!r~~k.. ő.afejl. olívajs. A világ . iJiety~ a. fon. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .tQ.~!­ mányok __é_s_~.§~r­ mésének ~.J~kvárois__Imlpok. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.é.zere_pe!Jillszit. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.lY~. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY.s. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss.3. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó.s.mangó. 1928-ban.sz. sűríhp.._az.ancl.e..1._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ.Jlll!diterrán országokban :!O%~.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.lmn e.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<.._ít.énye!s.e.Julanász é.2.világ gyül_l!_Ql<.. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a.k.&i:tlmazásban.gy_lir~n. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban.. Az eJ§. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k. alma részarill'.2.~J elő@j.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja.a..ll. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.2. India..~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb.&lil _ta_rta11i.

6 100.9 200 0 468.6 25.2 3.5 45.6 37.5 98.2.5 58.8 7. táblázat.4 101.1.4 3.5 5.8 1.3 32.8 11.5 5.2 3.3 17.9 37.6 2.4 1.2 27.9 40.2 0.7 3.9 2.3 24.3 16.0 2.6 0. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.7 0.7 42.3 8.1 5. 1.2 l .8 61.7 0.7 1.0 0.2 2.1 13.7 13.6 94.2 64.3 83.9 3.5 ll .9 7.6 0.5 17.1 10.3 14.0 8.0 2.7 59.0 9.1 18.1 0.6 58.5 0.8 58.7 100.2 12.4 23.0 !2.3 !997 429.7 8.0 56.7 0.0 12.7 0.4 !996 426.0 15.4 !997 % t 435.3 0.5 5. táblázat.5 22.4 1.8 13.4 2.2 7.9 10.7 1.4 13.8 10.0 14.6 8.4 ll .5 12.8 !999 458.3 23.6 0.6 0.1 14.1 8.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.4 8.9 13.4 8.8 38.3 5.5 0.l 8.8 2.2 4.0 12.3 l' l 2.0 64.5 2.5 2. 7 !998 434.l 2.3 2.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.8 37.4 335.9 10.0 98.7 8.3 % 100.5 65.1.3 1.1 13.6 67.4 58.! 13.6 51.4 15.8 2.4 9.6 1991!995 378.7 57.1 1.8 2.1 61.2 15.3 2.7 13.2 0.3 1.0 3. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.3 2.9 4.9 56.8 8.6 3.5 7.5 10.5 7.3 10.0 1.2 4.8 18.6 56.4 16.5 58.0 5.! 13.3 10.9 11.1 9.2 31.7 16 .6 0.1 2.2 12.8 5.5 1.3 6.4 !4.4 23.7 53.6 26.2 6.1 58.4 102.3 23.7 57.

táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.2!~!1l. Olaszország.7 10.s.3 % 2. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő. USA.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.illi.2C2C.0 10.9 0.zerepe.4 0.~ll.3 Forrás: FAO Production Yearbooks.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn.4 t 12.2 15. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával.3 11.: g~~.Az 1.2.alizál.!.eJ~se -~§.t ~i~_Az ösztönzést az I.zletláncok és szupermark. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá.6 13.ll foglalk_<. Argentína és Chile.L~.l!s!~~l. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.l!tási_l~h~!.4 2. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília. India.etelcs. USA._~gg_z17 .2.9 38.3.4 1. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.9 12. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15. hogy a hazaj__~J}.7 t 12.an_ növekszikl!z.1lQY.6 1997 % 2. világháború utáni gJ. Columbia. Kína.9 1.9 6.0 10.m glob.!<~S.8 1. Franciaország..7 2.2 1.3 0..<5s~e~. 1.. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto.ódo.>~!.iil!lölcshiá.6 1.ii.t: __ gyümöl<.1 Forrás: FAO Production Yearbooks. A gyümölcsimportáló országok közül Németország. táblázat.8 2. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.5 2. 1. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998.2.4 2.tt.5 1998 % 2. Spanyolország. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp.2 5. Anglia.

18 . mert egyrészt az il!frasti}J~b. táblázat.ás.l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg.JL&Yii.o.Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.!. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet.J.Q]J_d~$nziigyi forrás..iletfl.!P~nnő teri.g§. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos.!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak.l_~§.4. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§". A Il.l!!l~ld}~~iL közén...Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ.á1:. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését. 1.Ll!Q!._ii!att tq_lJ. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra.~xtenzi~!ll. .kuulem Y..R.Q. Kelet-Mamors~:!gQ.~ház. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 . Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.4._ mint duplájára nöy~kedett. táblázat).. elsősorban i!.Q.QQQD valósult meg.'!.

meghal:.2 80. 1.1 32.1 243..4 66.2 70.0 19.3 16.6 40.4 9.9J.1 63.5 14.?an m~g_b~l.amely éves átlagbal_l_alig haladt.9 !956!960 304.1 1332.1 31.9 174.wJ:elté.0 24.8 1.1 114.3 764.9 94.2 !9611965 395.9 18.5 8. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.7 96.5 11.6 11.á­ gok közé került.5 1.3 1. .xpQrtáJ.a.QL téséhe.4 21.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.9 24.2 69.s.7 7.0 967.1 10.kben. 1982-ben köze.ny~L<l.MQJ:>t.7 3.A h~:.0 13.7 1.5 77.3 !9661970 606.9 1629.0 28.8 46.vente mégJJ)=.dően az alma l!.6 61.25~Yal1.§Q!s:. amely !![!pj_aillkl.st~rrnes_ztésben.0 21.2 8.8 7.6 6.4 94.5 0.5 60.9 5. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.-i~mökse.8 4.'<1.. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.2 7.7 6.6 94. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.4 221. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.2 4.ározó ~yümölcsünk.veze1ő ah:na=. amely 1_281-b~p.9 63.f§.3 15. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.7 26.1 34.2 26.3 140.Ye.8 1730.0 217.3 22.6 12..5.3 169.2S_Q~Jll> é.5 85.8 14.kben.5 0.5 28.6 1509.8 1138.5.9 90. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.:91.0 42.7 35.k~<ivez.6 32.5 87. é.7 56.6 72.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.8 65.5%-a Magyarországról származott. táblázat tartalmazza. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .csökkentadis.tekk.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett.6 406.éY.őelu!_!~rm~~z. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő..5.8 955.3 11.JnillióJol]l.2 26.5 3.4 26.1 13.1 29.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.1 11.3 14.6 12.2 37.3 9. 1990 és 122.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y.5 3.1 9.4 17.6 1218.0 45.8 14.8 32.ci.4 8.9 !950 134.7 1070.7 39.I}nát.[! meg az l millióJQ. táblázat..ze.2 9.5 208.s_gyümölcstennés. Részaránya meghaladj (l__ az .s.0 7.3 104.3 19..5 182.z.ktől.L2.e.9 0.250-es .t1 gyümöl~sterm.4 90.0 5.2 15.9 28.4 11.1 1378..3 186.0 89.>:ai gyümöJc.8 12.0 35.1 19711975 749.2 14. Az 1.7 11.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.0 46.4 586.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.2 4.2 19 .3 35.óo. elérte az évi 560 ezer tonnát.é.11!__gyjill'\9~.0 7.1 20..rsz.0 39. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.7 10.2 18.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.5 22.~J.ll!JL70::-:8Q%::-.

4 12.9 36.i.2 64..0 89.0 5.8 4.0 36.0 40.5 24.9 40.0 27._tt:.1 1.1 16.6 22.meg.4 9.7 123.1 11.8 38. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 . RQ_rt_~rt~k_e.8 4.8 23. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665.8 834.7 10.0 9.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban.6 36.8 65.1 14.5 38.0 12.3 12.8 65. különösen vonatkozik ez a málnára.7 44.2 3.3 142.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.1 13.2 1038.Az 1.9 1996 551.8 8.1 42.9% 2. me.8 64.3 21.8 8.fu_é!sok.5 77.8 11.9 18. de ennek ellenére exportjuk növekedett.6 1997 499.0 19.8 7.3 48.3 19.0 14. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.4 683.8 21.0 18.8 22.0 70.4 60.8 3.1 4.7 12.1 4.4 35.4 21.0 12.5 122.6 104.8 11.5 19.4 8.9 5.5 12..2 2000 694. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.4 63.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.5 4.5% 5.2 979.4 75. A c~Qntb.2 103.7 19.1 47.4 1270. A cson!!J.7 62.0 4.8 18.§.ségét ajöyőben is az extőségű.5.8 21.4 1999 444.8% 2.9 3.n.8 114. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.7 4.1 11.9 91.0 13. A ])ogy9~gyijmpJ<.0 5.8 4.8 3. évek átlagában.2 20.8 53.3 12. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.0 916.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.6 2.3 2.0 41.4 64.1 18.9 12.0 12.6 6..7 13.5% 6.8 24.9 116.4 45.7 97.§_l~.9 49.0 42.4 8.4 822.6% 3.2 1994 657.8 15.4 13.1 1993 819.6 72. 6.1 19.zt~~Dekjö.ő.6 19.2 1998 482.3 26.határozzák.3 883.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő.~ge.2 56.0 12.2 1995 353.nes.7 15.1% 4.3 49.9 18.7 2001 605.0 75. táblázatban találhatók az 1990-1999.3 4.6 56.8 17.~j!é.Y_edclmez.3 12.9 8.7 1049.hető.

1 2.1 2.3 3.9 2.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100.1.0 3.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest. 1996-2001.3 2.0 1.2 6.0 6.6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.6 5.6.0 18.5 _. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2..0 10.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.9 37.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6. táblázat.7 1.0 1.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.0 . . évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.8 13.6 71.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11.4 2. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.0 1.2 3.4 1.6 2.

.~. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~..Y~:Z._z.iJ. fajtahasználata.állítják elő.~§.atos.~Y~!9J.Yclé.se. A.. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli.7% 6. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük.rl!!~~!. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók.__!:. művelésj rendszere és termeszté§.1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:.Q_Q.nÖ.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~.J.5Qo/.§!.!LM~~-<~-llO!:._hnarad a kívánatos színvonaltól. _ 22 . A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.h~~~LgyQmQlcst~.Jelére es~<tt vissz~. Hajdú-Bihar.txé!l.ának.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható. A jövőben a gyümölcséJ:-:. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1. halaszthatatlan feladat. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza..:!gyilJ. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős. 10-15%-a ex.~t-l\1. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m. Jelenleg még szerény.tecpnQlógiáE.ki\Uin..:-.Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet.9~t~rmés majdnem. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte. t~IcS?S. mert ~z ül_!~.~sn~Js _ho_z. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék). Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l . ..~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg.6% 5.eg_e_~~!L19. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.6. Az ültetvények akkorlördulnak termőre. Hagyományosan a legrégibb.O-l . 2..szott. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet. de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre.. 1. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk. 4.Y~ korösszetétele.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt..3.QI::. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t.e.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül. Az árugyümölcsösök területének nagysága változó.6% 13.9% 6.t.Az összes gyümöl. táblázat tartalmazza.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k. 3.llríÍm:.t~~!l. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki.. amikor a gyümö!f.. 5.3% 70.

elérő y~gy .J!.ii'!J.(0:2.SE. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett.~J)Qm2 -t. A hagyományou:J~ii..§miEi_j_§..·· .]. . mert az integ- rfrJJ.EJY._yizsgálatokra alapoz()tt tá.r. . -. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított. garqntált(J'! m.----. ta)nt 23 .!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.öl~sf~rmeszté.1JJ(}§.----.'!:_!!l_!!:!flflɧ.!!kéL119gjl_f.!:. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása.hagyományos gyümölcstermesztés.. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.jajták ~-~-z.z__~qdha!2_!_qg__é.~!l.·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!...l<.~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.2JJ.k.L~~ l.lli!§. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<.. .m.~~!11- PQQ!9Lh.kerJia. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN.__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik.JEtételévé válik.fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir.j-:JiYjjpj]jfc's.Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés..§.q.:st~rlll?S~@.ap_oiít~a!lYil_g használata.eii.Lawl.3._Q~_.IiUs.QJ91Ü!.Q_!lÖV~~ed~§:_~. a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés..eJJ!.l. -..J. Az integ[ált gyij_m. e_g~~zs~g~s.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ.{?~ny.§.tl<.optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen..me_ghal~dó területű_ ülte_tV.giát tg€fiyg/L.ll11.lillál az 500 Jl12 -1..e. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.a fa.'. n~m áJ! rendelkezésre.m.!~J::I:!liS..~t~!"2L4i!t!.1.iil.~_ávokbankömyeJ:e.§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f.~~ly megvá"lasztása:-..Jő t~nli§itYfÍny.J'!-zt._ző~ és követelményei a ellenállók~. .Jllinimalizálása.r:{l)Jgyi}. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata.IJ.óLrusaJJ.9_t~rmő. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: .a nitrogénműtrágya használatának.@eJ:D.Cster.~~!J~Pc .J_QJ2Qit!.ek biof~giqi saj(Í.Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.. hanem~el§l!Y!J.~tlwtfl.Ö..ö.J.. --· következők: használata..lLQd.~!~J:Qrdul..ésgabályqzó vegyszerek használata.... .öntözés.f!!l_ő nijy_é!JY.c:_s_t_e.1_~_g.... tápoldatos öntözés.integrált gyümölcstermesztés.Q~ny~g~!!_át_á§. .áJata v~gy talajtak~rM_._t~!!!}.~~ls.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése .1.csak a .tyédt(Lrpi §..s_Jw.Qmy_ez~. .jmélq gyomirtQ.?lQ!~sfajQJ5!l~..~?_s. . bQgyQ§Q.[()sságainak kihasználásqra.§.---·--···--.Jn:tL:._g.?Jg§r_e_ gs_k_i§.foJy_l!m.------.Q!<. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e. §.iU.E. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b.s nyújt..!!l~t.t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ....!.a sorközök ftivesítés~ 1 __ .9.

2.~i.t.alacsony jövedelmezőség..Q!QZ~§..:lin~Jás. infra_stru.g~ vagy-~~~. ..~g1 .E§.ls.l!~tvénys~r_:ű~ég~__ . Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre. 1997). 24 .sqjckal ink~Qb. amely egyértelműen valószínűsíti. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és.st~rmékek. A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio. a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel. Hazánkball..ív gr~mölcstermesztés._Ez a termesztők számára a legfontosabb..: irá~t.~~_()~ fajtahasználat.. 2001. · · · · ···--------..t'!.~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata..ado.eít qz öko{ógiai a. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k..!<-~t. .eJ~-~~11YS~1 ..YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.-----·.!f!!!!J.tradiciog... .l_l:l. .alacsony terméshozilm()_~L11~X..~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY.y~gys~f!r.s .nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma.>. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek.~S fé[ly~!!l_f!:§. . SüLTÉSZ et al.n1!gyjiltet_yénysűrűség..általában k~cl.Jaitl!h~g_n~llJ. ..yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g.az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént.~l~efe.~ ~Q.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr.@. nélküli termesztés. mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik. .. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma. ~-~gyüm()l<.~-bi2ID'iiii!ölc.tts.ilzJJ:.§_gyümi)!~s!!1J.<U.ág.l!ra.és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot..~I'~-~~~~.~l.._ - .~el_lll~S-i!}~adE_~!..i.tQ~§2:}}ál~. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!.§_ÖJ~. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői .!l2§.. .i111el1z. de aránya emelkedik.l<Q~@<. .öntözéses termesztés.ruág_q_~f2an _g_s__.t~@léssza~álygzás hiánya.Qk.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!.he~§§j~kbe~sJJFl.~E~~z~~~gr()I.nagy tenyés~!etiil~l..erős Y. Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g. .~k..!El!!~~.gy~g_g_~_ _y_~y_~2. .Q. mégpeqjg_q~J~J::{g. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított.s.rn<J.hiányos árukezelési. ..~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9... hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog.> tetjiiet._á.Pi.c!__Q[qJ/J.XÜnáli.~iY é_s..gjgj le.lis __ü.nem hatékony gépkihasználá~P .~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a.~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls. .

. é_s i31Yf!. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.a rer. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre.J. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!.: tali gyümölc~. nagy a területegységr~Jyt.lw~nyek.b.. A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána. az alma-.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l..JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható. A kiskerti gyümölcstermeszt#!. ~. - és.?Ji.foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t..g_JjjxténJj termesz(fjssel. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ . .Jt!rtn~~sz.Qil~!P-.~ru~h~tőségek.ek. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: . ._ (2lJPE.iliY. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.liicik~~ttőlfugg.tóp. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede.a:J. ~rt~i<e~í th_~~ő.Tekintettel arra.ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi.l.\:.l!!<l&asfóldé!dók.l§gfejl~Jt\!l2._(.n! gazdaságQsaJ2Q<ln .2.khen. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága... amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.lf_l~ss~l..9~<!~. körte-.lendenciá. illetve földbérleti díjak.~nz_i~s~Ll. . s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű.cJ.sJ._gyümölcsmiuőséggetl<.fgjjljdi.ci.{l§_Z. előál/í~4~4'!.Jáplálko.a~. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.sz~ri.gyes_fejfzaszná_:: l{!e.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál. magas jövedelmezőség. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás.9JQfll.s. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ..e.r:!~kesíti.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése...r. CDfti.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§.ó !~!!!!~~~L~rték_. az I.zásbar.§.!!s1!!(!. őszL~<lra.J1fu'. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot.3. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem..Q!fskégt_é.~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.tJJMY.a.9k~1'.(lg.Q~:lJer:t!}es:z.!!11~!~k~ll)'~~_g_e.9..ja. kedvező értékesJt. A folyamatosan korszerűsödő művelési .. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése..~s a_~Zaf[}..Q~s~ .aru.a_mag~-~Xcitciágk.. -~~gy (l kéziml1l.a.Lé!Várh!J.me5ztés.§ekjelentkezhetnek.solatos piaci követs. 1!1~~~-~~-r:!!. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra.!_é§Q§!l2.

A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak._erősödik.tJ.!!Elé.'!J.4..élkit_«z~s.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar..t:Jő.!J1..órészei _ ö_sszet_~!t)J~től.b.§ft~~f!!Jése.2?.. 2.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga ...f!.<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély..Q..Y. Az l. toyjJ.s_a._~J..__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f.ő.s.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.bb_ c. A biogy_Üf1!:_ölq_-l.rn_g{gbqli?. 1990-ben az EUQ. G~111§lccsel az .á. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S.1Ql<. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent.ály.>t. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.!!11!!:!fsJ!.h9...gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f.gyiimö lcs.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.ell.!_n__.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret . de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be.4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges..A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.~Z!.á!!!s.l?.lJ.J.ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e.j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő.1JJ~tig~!V(.édő_.'!}_l(<._Az ezredfQidulQLkQ. Y!!lilmil!t ~z. A. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai.táp1Mk9z. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő..r. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül.tj]2§. A folyamatosan emelkedő J!i!!.QzQtLgY.ök ...a_gyjimöJ.:~_4etetlen elemeivé váltak. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.íili.). A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_.timali?.felüle.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.s__g$J!ijmQ. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má.­ zamoJ és .ÜJ1.!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.t~ke.!~t:t..rs..s_~e­ repet tölt !ze.<mím.e.([fkoqQ.!_gfqfl_t?.... az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer.glf_ik..~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9. azok mennyiségé!QL_és mi!l._"QQ.lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t.~§.9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel. asztali gyümölcs.1..al_q terff!.á~_bj o lógillj.~JÜ~l?Y_~!Q_(. uO 1. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata.ban az üzletlá!lcok éUJ. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.~YJized. ~r..lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo.Y.QP.Uf'.2-ha_yolt. a gyümö..t9_an)J.J:errne. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé.gy.1(2_4.s~gétqLfygg.!L4EE. ezért qfaméretek_c...és 26 .~§~~J. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss.r!a.étke..!S.vá!JJJ!.Q piacon maradásnak feltétele lesz. a~LJ1.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E.4!iJJ:.±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.t..<~k~r~~k_e.zés komplettebb.t\::.Ll1<! ~olt..

11 gyi!ll!<.4 2.0 57.2 ll .2 0.2 63.7 3.8 0.2 83.4 0.0 7.6 8.0 9.5 8.H~sö_l< beJ!él.7 3.6 0.1 14.3 0.7 6.8 0.4 0.0 0. lllert ~?:Qk .6 0.0 90. 7.4 0.2 2.~Qgy.1 12.8 0.8 86.l!~_()~s.7 3.6 0.3 1.6 0.4 0.0 14.0 1.megőrző hl!c~.2 57.5 7.9 85.6 27.1 88.0 0.0 13.4 86.2 8.z1.9 86.3 2.7 84.2 0.6 4.8 0.5 2.0 73.8 22.7 gramm 7.0 0.6 15.0 10.6 0.7 0.3 0.5 0.4 0.8 8.2 86.0 4.1 24.4 87.~kr~.8 0.6 0.4 0.:z:.5 9. táblázat tartalmazza.rát_!_artalmJl_é!l~<.z~1l1~tő _yi~s_.9 0.4 1.5 1.8 1.1 0.0 12.3 7.2 79.4 0.6 1.5 86.?éi1hLd.6 88._v~.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .8 1.4 6.5 1.5 0.4 86.0 0.6 1.2 7.3 86.3 0.2 2. A.6 0.7 89.7 1.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.9 88.8 5.8 3.8 89.3 12.8 2.9 0.5 84.Y_'!g:_~~.5 54.2 2.8 0. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.8 3.5 0.8 0.8 2.0 11.6 0.5 0.8 0.7 78.6 1.rt~1111i anyagai!!.6 0.9 0.3 0.4 0.7 0..0 9.5 0.5 0.8 18.6 85.6 0.6 0.6 1.9 82. táblázat.9 4.8 5.6 0.7 32.7 11.7 83.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.5 0.4 0.6 4.5 0.0 9.9 2. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.1 18.4 0.6 0.3 0.1 1.5 0.6 0.9 1.0 52.3 3.7 0.~~3~_Q.6 0.9 1.6 13.2 6.5 1.8 1.4 0.6 0.7 0.7 0.5 0.4 1. 7.3 0.2 5.Q_Qé!!l pem.7 0. ezért a gyül.0 0.~gél1~ls_s.§_L<!:Z_9. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER. gyüm§lcsö~ t()b_bs.8 2.4 0.

75 10.AhlJt:n. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~. táblázat). szénhidrát 9.4 l.3 0.05 8. táblázat).5 3.s<.6 o o o 4.8 2.04 o 0.s. mert a szacharóztartalom rendszerint al.8 1.10. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1.6 0._!l.8.3 4.ütó--r6szé"CA.4 6.04 o 0.1 1.5 7.0 20. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.05 4.9 o 3.0 0.4 1.Ytartal. 76 1.7 11.56 o 0.1 2.5 2.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát. táblázat). Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása. amelyek az erlzlmekfontos aík.5 6.5 Ös sz.04 o 0.9.z~m!:>s:r-! . A gyümöl~sök szénhidrát.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását..66 4.__ 1.am következtében üdítő hatása yal}_. iizervezet ha. a!:atcilJ.8 0. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.1 5.1 o o o o 1.17 3. !illi.és szőlQ.~. a_c_itromsav és borostyánkősa.5 3. különösen C-vitaminban (1.6 7.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§.9 4.11. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav.1 Fruktóz 5. l 1.~ a gyümölcs.g.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0. Makroelemek közül jelentősebb a)<. táblázat.1 3.1 0.egtalálható a gyümölcsben.2 3._ (J.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2.2 6.9Jli.08 1.7 6.>ra.l!l91c.5 2.4 8.1!.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban.7 2.Q~l~m~k eg~g.4 1.43 0.0 Glukóz 2.v_ található_ (1.6 9.0 2.és_a _mag11ézium.9 4. l!ÍQ~ZfQr.6 2.75 2. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma.6 12.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel.1 3.03 0. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r. ~s_ nagy ~zery~S§.4 9.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER. 8.3 1.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.5 4._?. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n.~ alacsony ~zénhi9r~t~.7 0.>::nQ~_Hj?.66 0.2 0.0 Szorbit Xilit o 1.7 3.1 5.9 9.m.56 0.:n_.0 10. táblá- 28 . A gyümölcsök makro-.5 o 0.5 7.1 7. A._):p.

z egészséget káros ító.tni.~§~~k.20 0.ek ~ép~§~lsc lekö. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§.88 0. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan.~~S§-2.03 0.90 0.ségesep .30 0.08 0. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta.a. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.31 o o 0.9. valaiJiinf. táblázat).55 0.11 0. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha. hogy_ ~z utó_1Jbi.12.28 0.16 0..26 0. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.05 0.68 1.ve§. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán. ún. ~zabad gyököket.27 o 0.k~L~yti­ zedb~~ _".08 0.90 o o o 0. a bélrendszer működése javítható.§_yjt_~JI1ÜJ9.~Jyét. táblázat.tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J .l~ágát . 75 0.29 0.1.38 0.40 o o o o o o 0. A fejlett iJ2_q_rj.~p~_s_s~z 1!2.74 0.."é~~~I!~!l~}}. Kedvező!len._?. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1.ő. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e. táblázatban találhatók.09 0.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.07 0.5Í_k.­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.32 0. A gyümölcsök !?. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0. ezért fogyasztás ukkal. a táplálkozás minősége.03 0.!_l!~. A gyümölcs.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.41 o za t).l.Y.45 0.15 0.k~§_ ~rg:im.11 o 0.23 0. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.t.~O-~~ évek második felében csökkent is.k. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER..Teg- 29 .22 0.43 1.84 0.06 0.87 1.Z.02 0.06 o 0.05 0.~k_Qf.~I~~~f~-~~~I~i·~z. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg.07 0.86 0.13.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.

046 0.5 +3.6 0.214 - 0.009 0.007 - 0.040 0.0 20.5 8.30 0.035 L .0 14.028 0.2 +12.007 0.7 66.0 49.003 - Króm 0.057 0.6 5.10 1.24 3.7 +7.037 0.3 22.3 9.5 0.042 0.7 0.0 16.7 13.0 238.o w 1.006 0.2 +4.2 2.70 0.002 Kobalt 0.81 1.20 3.024 - 0.7 0.018 0.004 - - - o '--------- - - 4.8 0.6 3.073 0.9 10.0 56.136 0.110 0.0 -3.9 0.3 275 20 0.60 0.8 39.002 0.30 0.014 0.9 +6.5 +3.015 0.020 0.6 28.50 4.026 0.40 1.008 0.50 0.024 - -19.003 0. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.6 +6.136 0.090 0.005 0.033 - 0.049 4.20 3.8 36.007 o .089 0.30 0.015 - Hamualkalítás +2.003 - 0.011 0.52 2.10.4 -6.142 0.083 0.ülO - 0.029 0.063 0.7 6.6 0.186 O.0 1.30 0.005 0.032 0.10 0.4 0.6 0.1 27.30 0.0 16. táblázat.0 94.5 +4.010 0.002 0.10 1.5 0.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.029 0.00 0.89 1.3 31.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.20 0.6 0.011 0.3 5.050 0.029 0.063 0.6 N átrium 2.006 0.8 23.8 7.7 1.5 0.2 +2.1 4.0 2.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.060 0.6 1. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.7 3.6 +5.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.0 0.053 0.003 0.019 0.002 0.29 - - 0.1 +6.4 0.016 0.6 0.002 - Nikkel 0.4 202.087 0.1 +3.0 4.007 0.7 0.0 18.0 43.5 15.3 +4. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.5 0.86 0.006 0.013 0. 0 0.0 2.006 0.9 8.013 - Mang án 0.30 4.0 290.2 +4.059 - 0.00 1.163 0.80 4.4 0.6 0.0 +5.004 - 0.4 +5.001 0.0 2.2 +4.3 52.008 0.10 - 0.2 110.10 4.095 - 0.30 0.034 0.2 4.8 28.050 0.8 3.006 0.033 - 0.5 0.006 - 0.071 0.20 1.003 - +3.80 - - o 0.001 - 0.0 2.014 0.20 0.006 - Cink 0.095 0.004 0.9 3.

7 26. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.8 0.2 0.4 - 2.3 0.06 0.03 0.0 1.4 0.08 0.4 - T iamin B.14 0.10 0.3 0.8 1.05 0.8 nyomokban 0.0 1.1 0.02 0.2 0.0 23.09 0.4 1.1 28.3 - 0.0 6 30 5 20 5.30 0.02 0.04 0.5 33.13 0.0 24.! g 6.! g Riboflavin Bz J.12 0.08 0.11.2 0.2 2.07 0.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.2 0.01 - Biotin J.0 1.07 - 0.5 0.32 0.J - - 0.. J.05 0.8 34.03 - 50 30 25 - - 0.2 0.0 30.7 0.2 6.3 0. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.2 - P an toténs av mg 0.6 2.07 0.9 0.23 0.5 1.03 0.1 1.2 1.0 2.3 0.06 0.3 Folsav J.7 0.30 0.3 0.30 0.05 0.10 0.0 7.6 0.2 0.9 5.02 0.8 1.1 0.2 1.05 - Piridoxin B6 mg 0.1.04 0.5 3.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.4 0.8 1.10 0.34 0.16 0.5 - 4.40 0.1 Áfonya .48 0.09 0.1 0.3 - 1.05 0.3 0.2 0.4 - 0.0 1. táblázat.22 0.9 0.05 0.4 1.35 0.3 4.19 0.5 0.! g 1.6 0.3 0.08 0.3 0.04 0.02 0.06 - 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.

2 Tiamin BI J.0 0.20 0.3 0.2 0.17 Piridoxin B6 mg 0.06 0.17 0.! g Riboflavin B2 J.11.- - - - - - .6 4.4 0.07 0.0 17.15 0.2 Pantoténsav mg 0.....02 Toko fero! E mg 0.20 0. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.0 6.10 -- L__().5 0.1 0..! g Niacin PP faktor mg 0.1 - 0.~6.2 - 13..! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.2 0.8 0.25 0.9 0..4 0.0 4.3 0.L __ _ _ _ _ .0 7.02 0.02 0.0 ------ 0.02 0.04 Biotin J.2 0.2 0.N w Az 1.1 0.! g Folsav J.

0 13.7 21.60 1.3 70.6 59.4 16.3 11. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.2 12.5 17.20 3.0 74.1 55.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.6 72.50 9.12.5 74.1 27.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.7 14.7 11.5 71.6 68.5 65.5 14.8 72.0 72.6 14.1.1 54.9 Déli 1.3 61.4 16. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.70 4.70 6.17 5.63 10.8 16.5 50.8 63. táblázat.1 54.2 14.8 50.0 9.4 62.9 71.8 2.6 12.40 (kg/fő) 1.7 70.0 13.7 10.4 42.3 52.8 22.0 60.6 12.8 16.3 8.4 65.7 20.70 9. táblázat.8 6.0 21.0 23.8 76.0 8.2 58.13.0 66. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .20 3.20 5.6 9.9 61.3 64.6 Hazai 53.3 5. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.80 3.1 49.10 7.

. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje. A korszeru gyümölcstárolásnak. . Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható.~ülözhetetlen élelmiszerré vált. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g. A gyümölcsök és a zöldségek az ún. 34 . Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs.fs.Y~ll1_a. ezért hozzájárulhat a krónikus. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak.!!~l.. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik._gj(J_~g. bete. mert ful. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja.ő.·--.!l!!:. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. a választék bő­ vülése mellett. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet.l!.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható.Jizálqdgj_t. de átmenetileg a teltség érzetét adja.értékeit.zs~gme_ge!!!!. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be.

. domestica. (b) P.. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . szilváról (Kéked. nemeskömény~ kökényfa. gyümölcs stb. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. Pruna alia Ungarica. 35 . fa (galga). időszámításunk kezdete táján. kerek termésű. insititia duránci. fa termetű.. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. 1560-ban megjelent. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. Erre utalnak azok a szavaink. körte. sőt részt vehetett a termesztésükben is. arany vagy viaszsárga színű. körtéről (körtvély). szilva (ott ma is köken néven). meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. hungarica. a második (bP kisebb. a fa töve.Pruna Ungarica duplicia. Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. 1 2 (a) valószínű a P. Olyan alapvető.: alma. alia minora. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények. hosszúkás. levél." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2.1.2. ág. mint a gyökér. szemben a gabonafélékkel. kert. LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. édesebb. Pruna Ungarica Damascena termése vastag.és Közép-Ázsiában). a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. A magyarság ázsiai hazájában az alma. dióról." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. 7. rendszerébe. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. savanykás.1. A kelta és római kórtól. a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait. pl. A régészeti adatok szerint.. 6. húsos. áryk (árok = öntöző csatorna) stb. ábra). A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma). = nagykert). mai szakkifejezéseink. köken (a magvaváló. besztercei típusú szilva neve Dél. rotundiora et dulciora. tojás nagyságú termésekkel. már vannak adataink a fajták közé sorolható. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. dió. mint var. 1297-ben: pomárium N ogykert . nemesebb ala}cokról. gyökérsarj akkal. majora et oblongiora. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". Pruna Ungaricanak.

latin epithetonnal (jelzővel). pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk. taxonok). a fajon belüli egységekre.Pyrus pyraster subsp. Az európai vadkörte . a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS.magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas.) vették egyenértékű­ nek. A magyarországi termesztési gyakorlatban.az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . bármely rendszertani egységre használható. keverékfaj. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot.: taxa. ábra. hastard = fajvegyülék. amelyben a botanikai. 1807). subrace = alfajta.a fajtának . ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének . LINNÉ után a termesztés egységeit. var. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét. sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt.1. MÁGOCSY és DIETZ (1894).2. általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták. változat. forma= alak. race-rassz =fajta.

sem a KK. táblázat): 2. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. táblázat. e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. a kereskedelemben. b) A tudományos kutatásokban. al változat fonna f. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar.) vagy a cultigrex (cgrex). sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. fajtaváltozat. j) Az információáramlás elősegítése. A fajtakérdéssel. fajtakör kifejezést. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus. Minden rangfokozatnak. a termelésben. majd később a coneu/ta (conc. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat.2.1. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. annak ellenére. cikk. évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. kultúrváltozat. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat).és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2.1. egységes szabályokra épült. Az 1995. hanem a "hort. d) Nemzetközileg elfogadott.) és nem helyettesítik. alfaj varietas var. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. leíró jellegű névhasználat elkerülése. a biotipust és az ökotipust. szükség szerint. A gyümölcs. illetve bevezetését javasolja. alak subfonna subf.zeti nyelven) használatát. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. biológiai. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas." (hortorum) jelzés követ.).1. változat subvarietas sub var. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 .) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is.

leíró Fajtacsoport (conc. nagyobb hozamú. A fajtával együtt már három. duracina (L. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett. A többi infraspecifikus kategória (convarietas. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. vagy új. növénytermesztő munkájával. növényeink megnevezésében. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. 2. különböző szintű. Jonathan (auctor) BORKH.3. Milotai. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. a kategóriák részletesebb..1. Malus domestica. fallax ev. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. hierarchikus felsorolása is szükséges. táblázat. Milotai. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. Corylus avellana. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. kétféle típusú.3. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. convar. táblázat). Fajtameghatározásban.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. Ezért olyan társadalmi termék. Cerasus avium (L. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. a fajtacsoporttal. szaporítóanyag-előállításban. 2. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. Amennyiben biztosak vagyunk abban. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. Germersdorfi. Juglans regia ev.2. Milotai. kutatásban a felsorolt. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). ill.) Janch. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. pedig négy. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. Castanea sativa. regia ev. provarietas.2. pl. a társadalmi igényeknek megfelelően. Az igények változásával.) Mönch. nem szakszerű. hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. 38 . 2. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. ev.

elszaporítását tette lehetővé. Hangsúlyozni kell. illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg.fajták egész sorának a kiválogatását. vagy lus. var. vagy magról szaporítottak.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta.). 2. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg. hibrid eredetüek. Az elmúlt századok során nagyon sok.) nem azonos értékűek. táblázat szerint. rezisztenciájuk. Mindazokat a tulajdonságokat. az alfajjal (subspecies. A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek.. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. Egyébként minden olyan új fajtát. génbankokban helyezik el őket.). subsp. szaporodásbiológiai jellegeik. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. l.természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. gyakran az ízlés miatt is . de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe. a termesztésből kivont fajta. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. Ez a lehetőség. 3. f. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. 4. a változattal (varietas. amely előállításakor a szülő39 . vagy kizárják őket. a termesztési cél. ev. keresztezéssei . amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. 6. Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. 5. elpusztult.két. mutánsok).). A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. vagy a színbeli eltéréssel (lusus.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek). A fajtára. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. 1. A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység. A termesztésbe vett fajpopulációk . A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján . amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . A fajták eltérő származásúak.és gyümölcstermőfajták is).fajtabélyegeknek nevezzük. a termesztett egyedek olyan összessége.kultivar (cultivar. klónok. Morfológiai fenoökológiai. az alakkal (forma.3.

az ún. táblázat. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja.) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés .) convarietas (convar. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk.4. ev. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. változat varietas ev. ev. 2. kultivár rangúak a helyi . ev.3. alak forma ev.binomen .4.) varietas (var. külfóldi gyakorlat nyomán. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A.) specioid (spd. ev.5.a ev.) forma (f. táblázat. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 .) subconvarietas provarietas (prov ar.) [subspecies (subsp. önálló koltivárnak ismerjük el.cultigen (cg. ev. ev. ev. amelyet a KK még nem ír elő.). ev. A 2.) subconculta cultivar (ev. ev.2.) subprovarietas conculta (conc. tájfajták is. 2000-új adat) alfaj subspecies ev. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó.) subspeciaid (subspd.

erősödnek Nevezéktan ad 5. a szülőfaj(ok) areáján kívül. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. ettől úgy különítjük el. vagy köznyelvű névhez. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. táblázat. az evolúció törvényszerüségét követik.3. orientalis 2.a társadalmi igényeknek megfelelően . változatokat. var. !994. pl. Maius orientalis Uglitz. ev. = cultigen = cg. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. rendszerint tájat.nemesítéssei (kiválogatással. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6.2. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7.2. ezért gyakran polifiletikus. c) egyszerű. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg.5. gazdaságilag elsődleges. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 . Borkh. előnyös tulajdonságaik fejlődnek. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. Nevezéktan ad 5. alapvető jellemzőjük. amelyet az ember irányít . termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. l. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. kereszteződéssel. hogy vagy a) eléje ev. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet.

Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. 42 . amelyet nem ajánl a KK. a következő módon: nothogenus. Cerasus (Prunus) mahaleb (L.) MILL. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x). közlésekben a kereszteződésből való származás tényét. a nemzetség. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. nothotaxon.. A) Magonc származású alanyok. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. Eléggé elterjedt. Gyakorlati okokból a régi. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag. Mal us domesti ca. illetve M XXV-től M26. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl.-. vagy nehezen tisztázható hibrideknél. faj és a taxon kifejezés esetében. jelenleg M I-XXV-ig. Prunus domestica. ev. vagy 30 betű lehet. A fajtáknál. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük.) MILL. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. a betűjelek és számok használata. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. A megnevezésben másként járunk el. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980). különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl.) MILL. nothospecies. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. Cerasus (Prunus) mahaleb (L.: n. b) körtealanyok EM A-H stb. M27. 'Vilmos körte'. Pyrus communis L. A KK szerint az általános jellemzésekben. vulgaris.eredeti sajmeggy vadalany 3. Egyes szerzők a nemesítő. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. követik a szülők neveit: 2.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. Pyrus communis.) alanyok elnevezésében.a natha (röv.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. 1996. Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. A név állhat egy vagy két szóból. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak. gör. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. miszerint 1959. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok.

Cerasus mahaleb subsp. nemeskökény). háziszilva (P. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop. de az időszámításunk előtti korokban előfordul. az első ma is nevezetes fajról . simonkaii (Pannóniai fcsop. 5--4 ezer éve).koltúrrassz A konvarietász (röv.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. kereszteződik a kökénnyel. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést.4.korai előfordulása.4.) fokozatot földrajzilag. A convarietas . ha gyéren is. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra). folyamatosan előfordul Magyarországban is. a nothospecies (= hibridfaj) . JEREM.Prunus insititia.) 'Besztercei'. 2.cuitivar-group (grp. illetve kultúrfaj rokon. 2. A fajtacsoport (conculta. a legfontosabb a fajtacsoport.3. Pyrus convar. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . e.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci. vadon termő faja ma is él. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. megelőzve a P. V.3. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte.: convar. domestica convar.) 'Korponay'.3. grex). az újkőkorszak óta (i. sinenses. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. de nem vagyunk teljesen biztosak abban. 1984). Számos fajta szülője. de nem rangfokozat. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. Az 1995-ös. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. 2. A faj. domestica).kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. A rokon.2. A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. A termesztett. sz. domesticát. e.

praenorica P. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata.) Ny-Ázsia-Kaukázus P. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása. oxyprion P. mandula. anatolica P. juliana Cerasus avium convar. syriaca P. bourgeana P. Gyümölcstermő növényfajaink többsége.: Xeropyrenia Subseet. málna. 4.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. mogyoró. slavonica P.származása Európa-Kaukázus P.6. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum.6. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. armud P. australe stb. pyraster P. elaeagrifolia P. birs. házi berkenye. táblázat). hyrcana P. fekete ribiszke.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. kajszi. caneasica P.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . 5. korshinskyi P. nagyon ritka maradvány.Pyrus communis. mecsekensis P. Ilyen fajok a dió. Elvadulás gyakori: leírt. salviifolia P. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. salicifolia (TERPÓ A. 2. hakkiarica P. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. európai. Alloploid eredetű: a háziszilva. som. nutans P. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. az oktoploid szamóca = F. t t t Subsect. slavonica P. Akultúr körtefaj. austriaca P. avium 3. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2. x ananassa DucH.a ma is élő. P. naspolya. magyarica és a P. spinasa P. szamóca. canescens Balkán-Ny-Ázsia P. zangezura stb. táblázat. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. nivalis P. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták.).

domestica var. pyraster. kivadult egyedek legtöbbször P. x syriaca BORKH. ritkán de előfordul nemes fajta is: pl.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. Ezek az ún.4.) . Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I. IV. divaricata P. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között. cerasifera EHR. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát.) P. spinosa L.1. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak. Ezek a "visszavadult" növények. (P. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. cerea L. táblázat. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre.) PRUNUS fajok P. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. spinasa var. vadcseresznye).nagykökény subsp. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. (mirabolán) subsp. prisca BERTSCH) 45 . Naturk. s. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. Termesztésen kívüli termőhelyeken. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra. syriaca subsp. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják. var. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. Elvadulás abban az esetben lehetséges.7. cerasifera var. KÁRPÁTI Z. !803 em. dasyphylla SC HUR P. P.) subsp.2.: P. x fruticans Weihe 1826 . myrobolana (L. macracarpa . Az elvadulás.Mirabellák (subsp. pissardi convar. kuken subsp. Beitr. syria2. macracarpa WALLR. 17 1753 cseresznye sz.

ábra. (communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2.2 3 4 Scm 2.2. Pyrus x amphigenea DOM..a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon. ábra.3. A vastaggallyú vagy hókörte. TERPÓ) 46 .Bulgáriában honos.Pyrus nivalis JACQ.

alany spontán.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA . A Prunus taxonok rendszerét a 2. táblázatban közöljük 2.. Irán. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. eredetét és elterjedését. salicifolia PALL. elaeagnifolia ) P.speciaid . Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit. austriaca KERN. azaz idegenhonos fajokká váltak.. !849 - 47 . alany nemes 2n: 34 2n: 34. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND.. Mind a spontán keletkezett hibridek.8. 51. salvifalia DC. valamint felhasználását a 2. elaeagrifolia PALL. amygdalifor mis WILL.. stavonica KIT. 2.. 1793 (DP. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. ábra). 7. P.. ábra. Kultúrszökevényből meghonosodott.. Magyaror.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD. táblázatban közöljük 2. 1774 P..8. nivalis JACQ. 68 Turkesztán Pyrus communis L. 1768 Elő-Azsia.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. Gyakori elvadulások.ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. táblázat. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba. 1787 P.3. nemes. Elő-Azsia.5. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa.. 1776 P.. részben hibridek is: az alma. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. 1896 P. körte és a kajszi. caucasica FED.cultigen . Kis-Ázsia Ny-Ázsia. !952 P. !753 . É-Afrika alany. szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka.. !825 P.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa. helyi fajták.2.

siebo/dii (Reg. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia.. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany.. helyi fajták alany. É-Amerika alany.. f. 1857 P. 51 2n: 34 48 . !825 Maius domestica BORKH. helyi fajták alany.. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán.. 1835 P. Japán Kína. !803 .RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE.) BüRKH.. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. Afganisztán Európa.speci o id . !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. 1803 M..RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE. ussuriensis MAXIM. bretschneideri REHD. helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34. Közép-Ázsia. helyi fajták 2n: 34 M. prunifolia (Willd. 1926 P. helyi fajták - Északkelet-Ázsia. európai déli része alany. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34. ROEM. !803 M.) M.) BüRKH. pyrifolia (Burm. helyi fajták alany alany alany.. 1871172 P.A 2.) REHD.) NAKAI.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . betu/ifalia BUNGE. 1803 M... Kis-Ázsia Oroszország. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. 1847 M.cultigen ..) BüRKH. praecox (Pali. Kaukázus. Korea. turkmenorum Juz. spectabilis (Ait..MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P.. 1768 M. nemes fajták alany. !768 M. helyi fajták alany. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L. pumi/a MILL.8.. Irán törpealany.) BoRKH.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL.. calleryana DECNE. 1915 alany. dasyphyl!a BORKH. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ.. 1915 P. pashia HAMILT. Közép-Kína. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . 1803 É-K-Kína Japán. Himalája.

1901 Maius x robusta (Carr. 1753 var. spontán körtealany nemes. 1821 Amelanchier canadensis (L. Krétától Turkesztánig Balkán.. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota.) MEDIK. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. 1768 M.) MICHX. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L..A 2. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.) CRANTZ.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. Ny-Ázsia. É-Kína. Amurfóld.. 1753 spontán alakok nemes.) Ell. termesztik É-Amerikában is D-Európa.) MILL.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L.. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA .. Kis-Ázsia. Ny-Szibéria. edulis. Dieck. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34. Turkesztán K-Mediterrán. 1833 2n: 68 2n: 34 49 . 1763 Arania melanocarpa (MICHX. 1793 Mespilus germanica L. Korea spontán alakok helyi fajták nemes. ioensis (Wood) BRITT. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L.. 1920 (M..RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE.) Rehd...8. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia.. 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L.. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa. 1803 M. angustifolia (Ait.

cultigen .. !766 . et SCHLECHT.28.42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX.....63. 56..speci o id .SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS . MUELL.cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 . rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM. !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY. !803 Ruhus aceidenta/is L. elterjedés ROSOlDEAE. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P. 21. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán. !753 Ruhus illecebrosus FocKE. !753 Ruhus fruticosus L.. J.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT.. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD.cultigen . idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM.speciaid . É-Ny-Afrika Ny-Európa.MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L. É-Amerika spontán nemes. 8. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42.RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS. !753 termesztett.. !923 (R. !753 Európa délibb hegyvidékein. táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet. et SCHLECHT.SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH. . 1827 Ruhus allegheniensis PORTER. É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14..A 2. termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14. !864 Ruhus caesius L..

) MILL.cultigen = = Cerasus avium (L. 18.. alany spontán.speciaid . Ny-Szibériáig spontán.speci o id .cultigen .. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH. Ny-Ázsia Eurázsia spontán.36 51 .MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L. ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE. 1766 F.A 2. alany. L. !794 Prunus avium L. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán... alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL. 19.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL.8.. 1766 F. viridis Duch. moschata Duch. !925 = Délibb Európa.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS. et TURPIN) Rehd.. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia. 24. 1788 spontán. 1753 F.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. 1753 Padus serotina (EHRH. termesztett spontán. 1768 = Prunus padus.. szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa.. Ázsia a Bajkálig...32.) DUCH. termesztett spontán. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. !753 .. virginiana DUCH. termesztett SUBGENUS: CERASUS. 1766 spontán. szubspontán. szubspontán. !753 Cerasus fruticosa (PALL.) WüRONOW. 1803 = Európa É-Amerika spontán. !808 = Prunus x gondouini (POIT.. 1768 = Prunus mahaleb L.. vesca L.. nemes. !755 vad és.) BüRKH.) MöNCH.. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. termesztett spontán. !768 Prunus cerasus L. 17. szubspontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE.

!882.) FRANCH. szülőfaj. davidiana CARR.cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD. Himalája (Mansfeld) Kína spontán.specioid .) D. 8. 1894 É-Amerika spontán. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán.. et RIAB.) WALL. 1803 = Prunus pumi/a L... 1872 = Prunus davidiana (CARR. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB. nemes.) TERPÓ.) Batsch.A 2.coltigen .. amyg da/us. alany 2n: 16 52 . elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE.. termesztett termesztett 2n: 16 C. 1935 = Prunus kansuensis REHD.. 1973 Amygdalus communis L.APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. 1753 - Nyugat-Kína. (BATSCH) !801 .SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS. 1921 Észak....cultigen . 1801 .MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL. Hup ei termesztett. P.. et RIAB. szülőfaj P.. WEBB P. 1935 = Prunus ferganensis (KOST. 1768 (Amygdalus persica L..) Arc. et KosT.) Kov. alany. et KOST. ferganensis (KosT. !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS .cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán.. Korea (Bailey). helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL. pumi/a (L. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY.és Közép-Kína nemes. A.) 1753 = Prunus persica (L..specioid . táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet.. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína. !884 P.) G.) Kov. pseudocerosus (LINDL. DoN. 1829 = Prunus tomentosa THUNB.) MICHX. communis (L. szülőfaj 2n: 16 C.

1801 spontán.. alany. !780 Prunus armeniaca L. Korea spontán Az Alpok D. Ny-i részén 53 . nemes. !797 = Prunus dasycarpa EHRH..KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA . !770) REHD.. szubspontán.MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH.) LAM. Japán. É-Korea. !789 = Prunus sibirica L.A 2. ÉK-Mandzsúria Közép. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. helyi fajták alany. !956) Armeniaca mumu SIEB.) KOMAROV. alany spontán. 1785 spontán. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST.) SKVORTZ.. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM.. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM. É-Kína K-Szibéria (tengermellék).és Ny-Ázsia csak termesztve spontán.. !836 Armeniaca ansu (MAXIM.. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH. et Zucc. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE..) PERSOON.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS.. 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH. alany. alany.8. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM. helyi fajták 2n: 16..cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. alany spontán.cultigen . dísznövény.) KosT. 1806 = Prunus brigantina V ILL.) KOCHNE.. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS. !921 szubspontán. 1753 . alany. TURPIN) Soó.speci oid .. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et.. Kína. 1791 (Armenoprunus JANCHEN. DK-Mongólia.. !941 = Prunus ansu (MAXIM...) BORKH. helyi fajták. szülőfaj - helyi fajták. 1883 Armeniaca brigantina (VILL. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L.. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia.

8... szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. É-DK-Kína spontán. KÁRPÁTI. helyi fajták szubspontán.A 2. !935 É. 1785 P. helyi fajták spontán. nemes. 1803 em. 1785 P. americana MARSH. nemes. alany. szülőfaj 2n: 32.. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa. nemes nemes... alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. nemes spontán. et KosT. Elő-Ázsia. 1755 (L... !828 Prunus ussuriensis Kov. alany szubspontán. l 892 P. 1753 . hortulana BAlLEY. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. nigra AIT. !789 P.cultigen .specioid .VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. KÁRPÁTI. helyi fajták spontán. em. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE... helyi fajták 54 . Ny-Közép-Ázsia.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán.és DK-Kína K-Szibéria. 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa.. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus.. nemes. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. szülőfaj Prunus insititia JusL. csak termesztve É-Kína.fajcsoport P. (48) Prunus coeamilia TEN... nemes. csak termesztve spontán. munsoniana WIGHT. alany szubspontán. nemes. 1967 Prunus syriaca BORKH. 1811 Prunus cerasifera EHRH. 1789 spontán spontán. angustifolia MARSH. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L. alany. nemes. 1803. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL.

cultigen .. spontán spontán. !863 Amerikai fajok R.8.. agg. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán.. !803 R.alnemzetség Ribes nigrum L. !768 .. (R. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. !844 R. hirtelium x uva-crispa). !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. (R. !814 R. aureum PuRSH. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria. szubspontán.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. americanum MILL. p. É-Amerikában elvadult spontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE.. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán. !753 R. !753 (R.. !819 R. burejense FR.specioid . SCHM. !906 Ázsia Távol-Kelet spontán... cynosbati L. ussuriense lANCZ. spontán. termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. rubrum L. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. !825 R. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia . termesztett spontán. !830 R. Eurázsia. nemes. hirtelium MICHX. !768 R. !906 R. spontán. cynosbati x uvacrispa). !881 R.. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R..A 2. spontán. rusticum lANCZ.. petio/are DOUGLAS. dikuscha FISCHER. !753 .specioid . aciculare SM. uti/e lANCZ. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R.cultigen. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. gracile) Fontosabb hibridek R. alany 55 . termesztett spontán. Saxifragaceae p. odoratum WENDL. longeracemosum FRANCH... oxyacanthoides L.

Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. termesztett 2n: 18 27. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales .. 1819 spontán. Alapfajok és szülőfajok R. str. spicatum Ross. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend ..8. petraeum WULF. Közép-Ázsia. ruhrum L. Középeurópai K-Európa Cornaceae . Kanada termesztett. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett. R.Eperfafélék családja Morus alba L. 1753 Vaccinium angustifolium AIT. Kína Ny-Azsia Mediterrán. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. Saxifragaceae p.. multijlorum KIT.A 2.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L.. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán. szülőfaj Cornus mas L. termesztett spontán.. DK-i államok É-Amerika. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.54 Sambucus nigra L. 1778 Vaccinium myrtillus L.. DK-i államok. DK-i államok É-Amerika.. s. p. 1753 É-India. nemes spontán.. nemes. É-Európa.Hangavirágúak Ericaceae. 1797 R.Csalánvirágúak Moraceae.. termesztett. nálunk gyűjtik É-Amerika.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. termesztett. 1753 M nigra L... szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán. 1753 Ficus carica L.308 2n: 26 56 .Somfélék spontán... Ny-Ázsia termesztett. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89. 106. 1753 Sambucus ebulus L. 48 Vaccinium corymbosum L.

mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. !768 Kis-Ázsia. elterjedés FAGELES REND. CORYLACEAE) .. !753 Európa. KOCH.. maxima MILL.) KocH ("illinoensis"). Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. Ny és délibb. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. nemes spontán.6. 1869 (C. nemes spontán. !849 C.Bükkfalék Castanea sativa MILL. nemes.BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar. Dél-Európa spontán. pecan) Carya ovata (MILL.Dióvirágúak Juglandaceae .. nemes spontán. pontica K. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún. Ny-Ázsia spontán. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. szubspontán.... 57 . Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. nemes 2n: 32. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH. nemes. a gyógyszeripar. Fokozódott a gazdaságilag hasznos.NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L. !768 C. alany 2n: 22. alany alany spontán. Mexikó É-Amerika spontán. 1753 J. Iowa. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. termesztett 2n: 22. nemes spontán. 24 Juglandales rend .) K..28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae.. colurna L. szubspontán.Diófélék Junglans regia L. ailantifolia CARR.A 2. !753 C.8.. 1869 spontán. KocH. nemes 2n: 32 2.

eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. 7. bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3. köztük 58 . A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. lényegesen különböző technológiával (pl. .vagy kopáncsosgyümölcsűek 2. . A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények.9. a különböző országokban.). Ez természetes is.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. tudományosabb alapokra helyezte azokat. almatermésűek (almagyümölcsűek. narancsfélék. . banán). Hagyományos felosztásuk a 2.élelmiszemövények. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . helytelenül "almások") 2.háztartási (technikai) növények. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. táblázat.9. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. héjas. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott.zöldterületi (dísz-) növények. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott. táblázat szerint a következő: l. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. gombák. 2. matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére. gyomosítók stb.káros hatású növények (kórokozó.

újra gazdag heterogén populáció alakul ki. néhányat alközpontokra osztott fel. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. Az utóbbi esetben . Japánt másodiagos központként tartják nyilván. eredetük visszavezetését őseikre. szamóca stb. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. Szilva-Prunus. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. Másodlagos származási központja Japán. A mérsékelt égöv alatt termesztett. I. Koreát és Japánt foglalja magában. VAVILOV. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét.199 óvilági t. régészeti. körte. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. meggy. Ez a faj 59 .egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. Kína-Japán központ. alma. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. vadon Észak-Kína erdeiben él. a mutációk. Az értékes P. 4 7 újvilágit. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. fajtái Magyarországon is elterjedtek. 12 származási központot különített el. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát.7. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani.dolgozott fel. szemben DE CANDOLLE-lal az volt.1. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve. salicina LINDL. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. a rekombinációk hatására. vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. A szerző összesen 246 növényfajt.növényeink származásának tisztázását sem. munkájában. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. gyümölcstermő 2. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. valamint paleontológiai.

ábra. A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.4. kiegészítette TERPÓ) .o O\ 2.

A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. Az eperfa. M juzepczukii VASS. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. Egyéb vad (en61 . M niedzwetzkyana DIECK. Indiai központ. Közép-ázsiai központ. Ausztrália területét foglalja magába. és J mandshurica MAXIM. AMa/us pumi/aMILL . ahol kb. vulgaris L. simonii CARR.) Kov. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus).vadon termő alapfajai. elsődleges géncentruma Északkelet-K ína. A sajátos endemikus.. vulgaris L. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. PoL. P. bucharica LITV.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. linczevskii P. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő. Vadon nem ismeretes.és észak-kínai faj. P. davidiana CARR. Alma (Maius). közép. KUDR. vulgarishoz közel álló P. Másodlagos származási központjai: Irán. másodiagos géncentrum. PoP. elsődleges géncentrumai is ezek a területek. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. Öszibarack-Persica. Trópusi. mume SIEB.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. regelii REHD. C mandshurica MAX. 1971). elsődleges géncentruma Kína. et KosT. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén). egyik elsődleges géncentruma itt. Az Amygdalus communis L. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl... elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik. A Persica vulgaris L. Afganisztán. A P.) M. P. a Tien-San keleti területe. RoEM. M. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms.syn. II. M sieversii (Ldb.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK.). VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P. Kajszi-Armeniaca. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. Kaukázus. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) ... A meggy (Cerasus) kb. Az A.. et Zucc. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. M hissarica S. és C sieboidiana Bl.:) J siebotdiana MAXIM. hozzá tartozik Északnyugat-India. AP.. communisan kívül 5 vad fajt. Közép-Ázsia . Másodlagos géncentruma . ahol vadon is nő. a másik Elő-Ázsiában van. az A. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. kultúrfaj.. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. Alakgazdag. kansuensis (REHD. Viszonylag kis területű központ..4. III. korshinskyi LITV. P. ábra). Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. C amygdaliflora NEVSKI stb. mira (KOEHNE) Kov.. és a P. et KosT. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. V.. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P. VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. IV. vavilovii M.

A Cornus mas L. hibridekkel (P.. AM turkmenorum Juz. =P. C. armud BORNM. syriaca Borss. fajták alapfaj a. Szru-TERPó). Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. colchica ALB. C. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető.. Kis-Ázsia. vadon gyakori. a vastagganyú körte (P. Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. A Cydania oblonga MILL. spinasissima BGE. maxima MILL. a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. P. FED. imerelica KEM. A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L.-NAT.. nivalis JACQ. ez másodiagos géncentruma. A terület ősi kultúmövénye (2. A növénytermesztés ősi sajátos központja. A Maius orienta/is UGLITZ. és több félkultúr forma is. A. vadon Észak-Iránban. elsődleges géncentrum. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. colurna L. P. vadon és termesztve gyakori. 62 .. vadon és termesztve fordul elő itt. spinasa L. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. bucharica KoRSH. stavonica (KIT. (őri félkultúr faj). Számos gazdasági növény géncentruma. A Prunus cerasifera EHRH. KoCH. A Ficus carica L.. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L. AMespitus germanica L. újabban az Arab-félsziget is. a termesztésben sok helyi fajtával. ábra).4.). A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. pontica K..).] MöNCH). vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL.demikus) mandulafajok A. nálunk négy tájfajtával. Cydonia.illetve alak. Mindkét faj aM.. Elő-ázsiai központ. VI. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum). VIII. Termeszíve gyakori.).) géncentruma. Az Armeniaca vulgaris L. a P. A Castanea sativa MILL. PoP..). caucasica FED. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl).keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. pumi/a MILL.) alakkör. Afrikai (Abesszíniai) központ. spinosa) vadon és termesztve (alany. VII. elaeagrifolia PALL. stb. a cseresznyeszilva (P.. vadon a Tien-San nyugati részében nő. a cseresznyének (Cerasus avium [L. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus. vadon elsősorban a P. C. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport. A nemzetség elő-ázsiai faj. takhtadzhianü A.. AJuglans regia L.) elsődleges géncentruma ez a terület. allohexaploid). nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. Kis-Ázsiában és a Balkánon található. egyik géncentruma szintén itt található. A. a fő géncentrumában. A házi szilva (Prunus domestica L. P.és helyi fajták). Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus). C.). cerasifera EHRH. Ide tartozik Irán. a maodulának (Amygdalus communis L. Cory/us. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P. vavilovii M. a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse.

R.) vadon és termesztve.). illetve köszméte (R... A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. az egres termesztése és első fajtái". elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C. nigrum L... ledebouriana SCHLECHT. ZsuKOVSZKIJ is elismeri. Területe: Mexikó. X.). illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi. Közép-amerikai központ. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. Guatemala. Az egres. A szamócafajok európai képviselői. és könnyen kereszteződnek egymással. vulgaris MILL. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont. a diploid Fragaria viridis DVCH. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH. 63 . praecox [PALL. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről.] WoRoN. A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét. és aF vesca L.) Európa. a fekete ribiszkének (R. XI. Honduras és CostaRica.. A területen előfordul vadon. ruhrum L.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL. a ribiszke. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH. A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is . A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-. Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma.jelentőségét.. Dél-amerikai központ.IX.fruticosa [PALL. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. R.) DucH. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . spicatum Ross..). ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A. Európai-szibériai közpon t. a málna.) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. A fajgazdag nemzetség (kb. Európai ugyanis a földieper. uva-crispa L. és A.) és a korai vadalmát (M.).. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. A Ribes nemzetség több fajának. kultúr infraspecifikus taxonjának.) és több félkultúr. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak.). petraeum WULF. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH. hatását az európai fajták fejlő­ désére. így a vörös ribiszkének (R. Oktoploid faj. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte. parnonica TERPÓ ).). webbii SPACH).] MöNcH) és a nemes meggynek (C.] BORKH. (2n =32) terjedt el.

.) mint kultúrfajnak az átalakulása. hirtelium MICHX. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj. köszméte). austra/e SMALL. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult.. szilvák. Ruhus (85 faj). aceidenta/is L. A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. cynoshati L. Észak-amerikai központ..). ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. stb. mint a Vitis. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R.. C.. A kerti szamóca (F. Prunus. A máinának (Ruhus idaeus L. málnák. J.XII. A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják. angustifolium AIT. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres. egresek. strigosus MICHX.. ananassa) egyik szülője. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására.) elsődleges géncentruma. hindsii stb. amikor az észak-amerikai szőlők. P nigra AIT. Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. 15 fajjal képviselteti magát. Az egres.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R.) termesztésbe vonásával. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. stb. Carya. 64 . elsődleges géncentruma ez a terület. szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. V. stb. Fragaria és a Vaccinium (áfonya). A Fragaria virginiana DuCH. R.). V. a Juglans nigra. ailantifolia. R. Helianthus.

~&e[jj!P'Qk~~~tt.m. j_alajbQJ.iJletxe. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill.---. 3. Y§S__g_!)"".§ . kajszi leg!~~bb_J. víz. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében.is le_!!~~<~Lh_a_!pak.§JS§.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk. a vi~ !!. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól.milq<. A vegetatív !J!9JL(haj!.g)<_.fá~. 1974).öyj. ---.ls~~~tl. de befolyásolja a talaj típusa.őgy/iki. rendű oldalgyökerek fejlődnek..(QiQ". raktározása.Qk.9Q.zámú oldalg)'.. míg a sekélyebben gyökeresedő .t1lQ.ás. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé._kjalakul~.>_~zap()_rit~s ~őállit..~!:! fe. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer.ri!&Y).rE.sztenek. szilva. elsődleges feladatuk a_yj_zbep.. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző. amelyből másod-.) ismemie kell a növények testének felépítését. levegő és tápanyagtartalma.!~nyag_2k felvétele.:2jjfu2).~tfelépítésük alapj!!. A gyümölcstermő növények te.Ökeret fej leszten ek.q..fa.n ta. hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás.tiv úto.Y_a..~~Q(Í!Qt~•. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ.~ alapján két csQpQrtba sor.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI. harmad.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e.ajban.?:K.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P.§át !}1egelőzhetj_ill<.n."__c~ere.s. talajművelés stb. A gyökereket ~~Je. gyf?. .j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9.g2_t<h. szállítása.ny_~..J:rpa.illlill!la.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp.---------. . tápanyag-utánpótlás.drepd~Jky~~ ~~11J~ra. ~-!~J. ribiszke.uJ.. köszmétestl..stb. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer.jJ~.QIÖ..-~r.. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében.lálhat~!LO:..Qld alatti _rg:. vétele__a.J:~~~:ill.~~_főgy§kéf!. A karógyöké!..n_két fő_r~Mnak.3. --:-.elyeken.yény rögzítése a talaj!~an.{m~r.gy. Vaxmak ~~~~~!l.fejlődne.._z a gyökérrendszer.a._..=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}. a gyök~J:S:?. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz..1.iuk.k .. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E. _arp.hajszálgyökerek. s ezáltal nJtg)'s.·---.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_.::.rut..fcl.Aj. l!lálna.>.

1. sárga homok !i?77._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa.bb talajrétegekben helyezkedik el. sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos. [glafhőmérséklet. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<. Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 .5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok. vadkajszi. (TAMÁSI.:gQ!lenség léphet fel. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg. !986 nyomán). TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 .a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el.!~riileteken_a gyökérze. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t. A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet. A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel. 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. a gyökere!< mélyebbre hatolnak.t a fel_~§.j yíztarta[ma._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme . 3. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 .nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be.alanytól függően . Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza.1.J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok. !la <l talajban kevés a_~i?. E 3 agyagos vályog 3J ábra. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára.. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).~~t. míg a szilva_2-4~C...

1. mint a föld feletti ágrendszer (3.gy.. 3._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.iJQ.~~~!:._felü!~J~t hálóznak be.86 5.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik.38 6. homQM~tala.mL~l~.61 2.között van. !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7. amelynek 67 . gesztenye. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a. táblázat).12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete. mint a tápanyagban szegény talajokon. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert. berkenye stb.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően). Az_ első áprilistól július közepéig tart:.54 2. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb. A talaj tápanyagtartalma.1.2.io.<: _e. l.32 5.!!ió. Közös jellemzőjük.25 4.~. de dúsabJ?. rövideJ?b. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel.>t!:ll<!.b!?.r_t. táblázat.J.60 4.Nyár.Qk~I~kzö­ me (3. 3. f!1int az erősen kötött taJ&QD-. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése .azódq_gy_öl. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t.29 4.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5.&. ábra).!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését. 74 1. szárazság idejénTgyak.6-2.~-~~~1-~ kajszi.1. végén-ősszel az elsőniLJ:J!. hogy az M4 alanyú almafák 1.89 (m) 3.a. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.97 4. l.~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>. A jó l~vegőgazdál~pdású laza..87 3.. évben (TAMÁSI. .lhi. szilvaz. k2. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.22 2. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg.. Gyümölcsfák gyökér.53 5.11 4.30 5..­ k_gn a gyökerek nagy9. hogy fejlett főtengelyük van.99 2.

birset.._. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke. 1éiVieS a fiige stb.ratr~.el 68 .ális. (e) termőgally.J!!!!_ndJ.!E. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el.~egetatíy-&!!.m:...l<.2. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk. 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük.. ··· · ······-····· .BY~nsíilyrn~gterewtésére.l~Y~U~. ábra). ábra. köszméteL mogyoró. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•. (d) oldalvezérvessző. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből .. azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns. . a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5.2.3. fest~~()­ dza.:-···· ··· 2. (h) tővessző (tősarj).a gyqkerek~n. (g) gyökérsarj.~J~~tév!get­ nek.Qptjm.!Ját..a törzs gyökér (a) fővezérvessző.j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3.sarjak . ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3. 3. Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t. ábra).~§. eze_l<. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i . (c) mellékvezérvessző. E gyümölcstermő növényeknek főten. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző..laki1Jlat2lsi.g~b1!~.Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek.§_s. tQ. a tör~§ nem a. (j) fattyúvessző.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek.niQ~f). A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2.

ábra. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally. (d) járulékos gyökérzet a 3. (c) cserjetörzs. (c) leterrnett termővessző. (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek). Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). ábra.3. 3.4. (e) járulékos gyökérzet 69 . (b) termővessző (gyökérsarj eredetű).(a) tővessző.

sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek.5.2. (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. ábra).5. Feladata: . (c) tőrózsában álló levelek.4. ábra). Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. a magasságát szabványok írják elő.b. de a rés~. alapelv. ábra).a kgro.2. hogy minél mag1lsaJ. Lágyszárúak..~~n h.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 .víz ~s tá~anyagok"l>~állítág . Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·.·. raktározása. "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki. (d) inda. ábra. A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki.!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4. (b) gyökérzet.újul meg minden évben (3.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa.na vázágrendszerének tartása. P. (e) meggyökeresedett indanövény. .asszimiliták szállítása.1. 3.

_ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R.á.l~het alakítani.Q~Q&ia..~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését._.k. 100-120 cm.gY~.6.bé lszövet 3. A törzs mindig annak a fajnak.sQdik s a. ábrán szemléltetjük.!él- ' \ .s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y.Ls~ 1 nevezünk.~i .~i! héj... Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók. de más fajta is leheL(pL. amely vastagszik._~örtén~l közben oltott fajta. A korona és részei Korona... vagy kajszinál szilva tögs). A törzs folyt~~sát képező ágrendszer.. amely befelé a fatest.fatest -r----.-. par. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja. színe._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból.J.6.Lyiszg_~!<.l!Rl:!. feladata a törzs belsejének védelme a külső~.!$. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk. sövények.. az alkalmazotLalany.Lnk Yl!gy_~z~m.Ai!!k. fajtának a sajátosságát hordozza. a ráoltott nemesből. Legbelül található a bélszöyet. 3. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.2. A törzs keresztmetszetét a 3.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+.I!~~zá~2_k.2. katlan koronaforma).<J§_ságába oltt.1--+-. Vannak 71 .§JÖrzsű fákat csak dió. sőt fajtánként változhat. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.!Z_ ö.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium. a fajta.~~~~B!.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét. a fa kora. I. 150 cm felett. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~. Am.tJ. a fatestet pedig a háncsréteg. repedezeHsége gyümölcsfajonként. amelyet körülvesz a fatest. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága. ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm. míg aK92:eJ2.. 60-80 cm. ábra. amelyből kialakították.

!_ö_p.1.olyan gyümölcsfajok (dió. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek. meggy. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.S.e_!!t lef!t~. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>.X. almatermésűek. táblázat alapján csoportosíthatunk. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. 3._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek. A gyümölcstermő növé_. amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.:tl(!velek QÓ!!l!MQ.~/Lrüggyéválna!<. Rügy.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY. Belőlük kialakult hajtást g)!.:tE:a. Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy.rzpk nevezzük.QkgrsgrJills.i:h'i<l kéreg. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl.get (3. amelyet a 3."(j:_ l .5 m.2._~grulé. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk. ameJl.virágrügy (barkarügy) .~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk.:k_kj. szelídgesztenye).~l_!l!.s. ez_~x:! ezet!:"l!Lt.vegyesrügy Hajtór.r:!i. El vétve előfordul.ITáblázat). szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket.) differenciálódhatnak.5::!!.~*--~~kul~a.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.{pu~ek szlntén hajtásrügyek. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.~lllnk•. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k.. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük. málna stb. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek. vagy technikai behatás éri a fát. Málna.:_?~_zjiJ~rack.~. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy .b.~r_ülések hely~n keletkeznek. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik. s a hajtásokon levelek és k_ii.. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. táblázat. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k.2.t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let. amelyek a következő évben termést hoznak. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 . .

táblázat. 7. alakjuk megnyúlt.3. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró.gyek mérete rendszerint kiseb_b.3. 7. míg a veg. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. A a 3. A hajtást}_i._rpint a termőrügyeké. ábra. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet. b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban. (b) virágzás idején..yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk. ábra).

On 2--::1 virág. Két CS.termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki.. A hajtásoknak azt a részét. ahol a levelek találhatók..kezdődik..§. Ilyen vegyes riigy_Q§QP. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S.a.K.~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:..s...ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda).tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~.r) llajtásnöy~kedé.üúlius_kgzepeitft~f!1•..2!&alán.:. A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.~. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el. ezt végálló rügynek ne. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök. (2) magános virágrügyek. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_.:~JS.jónius._y_ezzük. és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart. 2 3 4 5 3. július l!ón~p~!<bll:I! . de egy rügyalapon több rügy iL~pződh.!~! <?.csomónak vagy nódusznak hiv] ak.~t. A hajtásrügyek állhatnak magánosan._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is. ábra.(yir~g[li_gy~k} található~·c. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy.9IU..8.~. aJöb_bitmellékrügynek...!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik.~z oszlOQQ. ~~! (~u_gusztus..?akszt<_- __ 74 . Igen rövid ízközűek.alálha. hogy a Je~elek csomóba álln_ak . illetve a h~S.J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q. szep!em~e. dalon a termőrügye_!s_. ábra).~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- .-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: .fujonk_~_l!~ változó időben .~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter).. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok..ajtás. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s.r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~.?:-}.8..::~L~Sl~op?!!~..!~:... Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek.!.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként.rügy~s~2!!.. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet.~~}lv~l termőr~~~J3.

!. A vessző lomblevél nélküli..~ Igy alakul át (ll~y-~1~.metszés. I}Jő_vezérv!!_S§. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át.J!!~ny_be!egségek gyors m.!..§.!~. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~. a levélnyél hossza. ~_hil. színe.~2 @.~P. l CJ25I}~~~l ... A levelek nemcsak asszimilálni k.til!001~ILZ.i2~~é.Qi~J.~~. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.~§~_l<:. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos.A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn.ár9dil<:.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y .~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js.A talajból felvett tápoldatok.h~aftások) kihajtanak.J. fogazottsága..!~s~gyen. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak.~:mt~~-~~~!PP<?.1~tárt vonp.§.~t.I.)zponti.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó.e. tr~xázás. gesztenyén ek.-~. szamócának. málnának..lL. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű . csonthéjas oknak.g~_yj. szükséges.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s.~~~~hez_l.ll1nls.Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES. 2.@ fü_ggően ez a sz~I]l... A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~.~. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet. -. Ezt használják fel a termesztők. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő. esetleg alternáló fákon fordul elő..i.és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t.L4:::-Jl._e_!t~ajt_á. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~... Különösen ~. !993).Almánál egy-egy gy_QJE.ölcs _!l. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k. a levelek által felvett szén-dioxid. A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek.!I'~t:!~.. ugyanak. be- rűtlen é.(~i.Qlp!~li~ kif~j}§.Y~-~~~é)yé. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe.korkörté~~Lf~. E.eg~zül!!~.?jpif!. hill!. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét.. A hajtások kezdetben lágy állományúak. J. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra.xgés~tfolytaJ­ ja. .~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E. s m[.k_.. Növekedési vesszők. szedemek..~g_ítj~.hili~Ieefia­ . bodzának. A levél nagysága..Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg. A hajtásokon tafilllató leveTék J. alakja. nyugalmi állapotban lévő. tengely) ~n()y~k. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja.~et és tápanyago kat is képesek felvenni. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző.1l.L~~-. a vázágak ei_~~. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ.!Q_~r~!g~~§. Ilyenkor a csúcsrügy.~Ő (3. megfásodo tt.k.i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá.

amelyek elérhetik a ""· -------·H ________.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 . A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-..----------------------. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző. a111i -~ "továbbnövekedést. s a növekedési pontok.. f' Hosszú termővessző.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_. illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek).~~~ rö.flli!.~Jq:.. meggy). csúcsán rendszerint vegyesrügy.t~l~l~!2. . meggyl ~~ k~~i é~-~. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt . Termőnyárs._____ - ~"-·- Min4!<:~..!§_~...._ ______ . hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek._~~!l t<..á~jellem~ő ter:nőrésze.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja. Ilyének fordufnaFeTo.f§i!c. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~..}Jl!!?::E. csúcsán vegyesrügy. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző. Gyökérsarjak.az ősZioaracK"riál. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ.--------..~lő. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani.álható.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. kajszi. a szedemél. K1'ax.!-~!P..· · Tővessző.tef1!!9@gyek. 2. 1.~bl~n<?v~Isedéss. ~jó ~~~l!. 5-20 cm hosszú.. ---------··-A·--------.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik.m:~uzi~~. IsQ~. amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy. . cseresznye.~t és ismét csúcsrügyben zárul.. Sima termőnyárs.~Jz~ti~. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs). hogy ~.~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok. . A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével.l::~. termőrügy) megtalálható..k.et. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t. Ha. Néhány alma.és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat. meggy. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:. 5 cm hosszúságú. . Termővesszők. hármasával).. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található.._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak. az évenkénti me_gújulást_§.mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s.t!~lhq. *Rövid termővesszők parda. de a málnánál. szilva) értékes termőrészei. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ..5-2...Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel. 1-20 cm hosszúságú szárképlet. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus.~L Cseresznye. oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni. Ez több éven keresztül megismétlődhet.

főleg)l..s.Jdalán _s_zó.z.a vesszők csú~§CÍ. (e 1) dárda.riigy_@!n~JÖviQ. (e) vessző 77 . (a) termőrügy 3. sima termőnyárs.~Q.tYe.Lvalq~zíq:Ybb. ~!ll!:Í.. (d) sima termőnyárs.rüKJleiQől fejlődött .!!i!~J>rü._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t. t~_!!llŐg!lJly!?.411~~~dt_!~!I!l... ábra).agságig~.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!. ~Jennőrügy). ábra. mivel a_~ok oldalsó vagy (3. egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók. .i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S.gz_ ízesül.lL~~~-!art_~l~rii}.9.17. középhoss zú és hosszú termővessző).hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda.gyek. . .~. elhelyezke désük: . (b) hajtásrügy.haitfÍs.ke~§._mag_~QQSan elhelye. Fejlődésük..a veS'§?:_§~.9.~hl?_~~§§..rt á_l!ás_ban. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy).§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény).o.

Körte . de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!. -------.gy~köii.----------.YE~~í.~~~s~ő~i:)I}. a termőnyársak.:~akoriak a hiányos termővesszők.!<:.. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira.~!!_g:Qp.a yirágot (magános nagy virág).\L~ossz_lonct.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:.lgyjg_{)§~l>!2.8. aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők. amiko~. szilva L~~-~s>I.ibl>~-~ rövi9_.Y.!~:~ na&l. nasik) gxakr~~~!!..!:it~~~!l.s-.~~i_ój_~fá­ kQ.*l annak végén ho_~. .ezE.~_k.pus.rövid term(ir_é. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően).!_ermővesszők.s!. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek..a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml.--------. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők. remnek.~ ~~_vi~-~rm.{gr. Vilmos körte.~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~. 7. ------· ..-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db). csonthéjasok termőnyársa..C!:. ~gjo~l:J-~!<-~.~l_ig~n. Kajszi.z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§.a~2_szlOQ<?.___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3. középhosszú és hosszú vessző). a másik a végentermő t!. ábra). Csak az almára. t~lig.vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl.!l.:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők. _y._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:. ..IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!. .ZJ!.§_~~k~!l· . mint az almánál.ársak.----------------. .. a termő!!Y.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3.Js~~§.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .?.a vesszők f.!l!Q:J::g~gQflflUJ.. ábra). sima termőnyárs. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 .fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl.a vesszők vastagsága változó.

(/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek.70::5.r:mfu.tis~ ~~ ri.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm). ábra). Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek. Dió }eQ:Ílőy~ss.~9~. (d) bokrétás termőnyárs.1 O.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 . (e) vessző. újabb bokrétás nyársat fejlesztve.í. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek. (b) hajtásrügy.10.~~-t:r!1l~_(l v~~s.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi.!~ ré! t~. Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy). ReQ_J.z.~~~t~gs_~g~~f~. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek.-b a -e -a 2 3. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas. (c) termőnyárs. ábra.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. termékeket narancsszínű címkével látja el. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. forgalmazni. fajták minősített vetőmagját. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. C. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. a C. szaporítóanyagát. Előírja. évi CXXXI. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. csomagolásáról és jelöléséről. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. ültetési anyagot előállítani. A. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni.4. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő.. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként. majd igazolja.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. 4. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. feldolgozásukat. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható.A szaporításra engedélyezett szőlő. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. 89 . az oltvány az adott fajta. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. a certifikáltat kék. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. törvény biztosítja. vagy ideiglenesen szaporításra. hogy a végtermék.

és oltóvessző törzsültetvény.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. kétéves tábla magcsemete. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. amely törzsültetvénynek minősül. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. oltóvesszőt. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. dugványt kell előállítani. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja. részben kutatóintézetek. szemzőhajtás. egyéves oltvány (suháng és koronás). Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület. kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. előírások betartására. ezért mind a vásárolt. A csemetetermesztés a magiskolában. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. de zárolhatja is a faiskolát. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. áru alany vetőmag. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. szemzőhajtást. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók.5. 4. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. dugványiskola. illetve törzsültetvényekkel. ezeket nagyobb faiskolák. oktatási intézmények tartják fenn. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. 2. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. dugványcsemete. vagyis alanyvetőmagot.2. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. A magcsemetéket teljes egészében. iskolázott csemete szemzett alany. megfelelő 4. táblázat). táblázat. bujtvány. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. 1996). (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. bujtvány anyatelep.

illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. egészségi állapot) megfelel. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere.a dugvány. kijelölt fáról. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. a végtermék. Az európai faiskolai forgalomban C. A. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. A 1996. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. 3. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. Kivételes esetben engedélyezik az ún. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. kijelölt fáról. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. (VI. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. gyümölcsösök telepítésére szolgál. 2. illetve a módosítására kiadott 4511998. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. vagyis csemetéjük ültetési anyag. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. évi CXXXI. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 . az oltvány alanyból. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. 28) FM rendelet a 88/1997. esetleg közbeoltott fajtából áll. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. mogyoró) közvetlenül. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. (XI. amelyeket az ún. nemesből. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. az oltás. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. szemzéssel szaporítják. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola.

A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia.. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el...fen.új fajták nemesítése.2. ábra.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4. 92 .ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. kiemelhozam és minőségi tulajdonságok. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. honosítása fajta.. egészségi állapot) megfelel.

s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek. Az ilyen kijelölt fákról. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat.A. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek.3. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. Az ivartalan szaporítási módo!. dugványozás. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. az 4. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége.6..C. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. 4. állományról C. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. (alanyra) növesztenek rá oltással. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják. ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . különösen a csonthéjasoknál. ábra. vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás). kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. sarj. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. indanövény).7lak két nagy csoportja van.

tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. annál sokoldalúbb a használata. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás. A gömbkoronájú.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának. ezek közül a fontosabbak a következők. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. . egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is. így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. . mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!. A szárdugványoknak (hajtás. vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása.rek képződése.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg. azoknál a fajtáknál. Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy).éljenek tovább. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. . amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. hogy összeillesztve. Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. amelynek eredménye a meglevő 94 . de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. . amely a technika fejlődése (ködpermetezés. az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. majd összeforrva többkomponensű növényként. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával.oltványként. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. . Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek.

megtartva az eredeti fajtát is. tennészetesen fajonként változó arányokban. ültetvény fajtájának megváltozása. ábra. a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. s így az új hibridek kiértékelését. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. hogy az ipari célú. Valószínű. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 . Egy fajtából álló.1. . de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat. Franciaországban. ismert tu lajdonságú. . Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze.4. . A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. tennő fákra.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb.vagy koronarészeket. Csemeteneve lés 4. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá. 7.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. 4. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak.7.fák. Így pl. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4.A vírusos betegségek kimutatásánál.

és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. amely a bakhátak készítéséhez elegendő.és a birsalanyokat. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. mint alanycsemetének az értéke is ismert. A sorok iránya É-D-i legyen. amelyek egymást jól termékenyí tik. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. 4. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. Így szaporítják az alma. l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy.nos magoncalanyokat igényelnek. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. a ribiszke.2. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. elágazásmentes gyökérnyakú. ami felbecsülhetetlen érték.9-1 . a korszerűen gépesített.7. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. egyenes. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. 96 . a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják. de egyes csonthéjas alanyklónok. oltványeredést és oltványminőséget biztosít.5 m. A tőtávolság 25--40 cm. ritkábban előfordul. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. de még nem fásodtak meg. kiváló csemeteminőséget. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart. A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be.

) lepjék el azokat. vértetü. Ha gyökérzetük még nem elég erős. az időjárás. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. ősszel 97 . Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. rövid csemeték aránya. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. ábra. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. pajzstetü stb. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. a letenneléssel várni lehet tavaszig. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. vékony. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. ezért korábbari úgy tartották. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. és még akkor sem pihentetik. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket. 5. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. ha csökken a hozamuk. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken.

amely a technika fejlődése (ködpermetezés. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet.7. ábra). Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. Ilyenek pl. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer.8 m. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. munkái is kevésbé gépesíthetők. 4. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. Brompton) és a füge.6. A törzsma- 98 . Sugaras bujtás (HROTKÓ. Azoknál a növényeknél használható. az utóbbit úgy daraboljuk fel. mint a hajtások. vagy mindkét rész meggyökeresedik. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. míg az alma.3. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését.3-0. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak.és fásdugványozással. hogy minden darabon egy hajtás maradjon. A 3 m körüli sortávolság. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan. ábra. Sugaras vagy kínai bujtás. 4.6. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4. vesszőik könnyebben meggyökeresednek.

Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. ábra. birs).25 db.3 db egyszerű dugvány is készíthető. l evegős anyagba. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő.21 °C) kell. A fásdugványok ho sza 15. 7.30 cm. am i a vessző mi4. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. myrobalán. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő . SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. Egy fej lett vesszőből 2. fajtákná l ad jó eredményt. védett. A rövid. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában.iggően 25. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. árnyékos helyen. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad.január hónapban végzik. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. 70. egy bokorról 15. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani. birsnél. Fásdugványozás. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni. A kész fásdugványokat . a tőtávolság 30-40 cm. szi lva.gasság a 80. Minden évben tarvágást alkalmaznak. nem teljesen érett.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12.80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk. A dugványokat szedés után azonnal. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. A fűrészpor mint verm e l ő anyag. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. de más növényfajták esetében is 99 . Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl.100 cm-t ne haladja meg. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C).

ábra. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C). A dugványiskolának a laza. Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól. levegős. könnyen felmelegedő.jobb a talaj nál. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk. g h (CZÁKA 4. !992) 100 . tavasszal viszont csak akkor. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. A fásdugványozás folyamata és mtsai.8.

. nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. A Plantlift teljesítménye pl. Iül . vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. van közöttük olyan is. 200 l). két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. ezen belül a sortávolság 20 cm. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. .a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: .alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. CsrKÓS és HROTKÓ. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. lombtalan. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. A későn kihajtó fajokat. s egészségesebb a lombozat. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. A takarás megőrzi a talajnedvességet. több típus van nálunk forgalomban. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. Alapvető. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. Lehet 0. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. viszont érzékenyebbek. A hajtásdugvány leveles. 200 l. a tőtávolság 5-l O cm. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. . mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el.04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra. erősebb a hajtásnövekedés. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. beérett. mint a fásdugványok. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. A sorok ágyásokba is rendezhetők. a dugványozás könnyebb. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. elágazásmentes legyen. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. A kísérletek azt mutatták.

A jól gyökeresedő fajoknál (pl. a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. 1974). A sebzés.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs. Nagyobb sebzést is okozhatunk. !995) 102 .. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk.. ábra. a nehezebben gyökeresedöknél (pl. myrobalan) általában 2 g/kg. tőzegcserépben (HROTKÓ.. sajmeggy. fóliaalagutakat. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják. majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után... A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe..9. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani. (c) állandó szaporítóberendezésben. A dugványokat általában késsel vágják meg úgy.edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat.. tapasztalatokra vagyunk utalva. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. ---. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos. hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön.

és 50 cm tőtávolságra telepítjük. és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. felhős időszak ad jelentőséget. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára.4. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. így a következő 103 . 1989). Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. Ez az edzés 1-2 hétig tart. A kiemeit ágyásoknak. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. 4. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető.A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel.7x0. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. Minél sű­ rübben ültetünk. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. másrészt jobb a közeg levegőzése. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. asztaloknak több előnye is van. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. több gyökér marad vissza a talajban. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb. és 0. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. 7 .

20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. Azt kell elérni.5. a negyedik évben a hozam csökken. műtrágyával és boronáljuk el. 60-70 OOO darabra. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. Így felüdülnek. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június.7. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. Ha szívleveleik tönkremennek. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. Érkezés után a csomagot szellős. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. mint az évelőké. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük.és tőtávolságra telepítjük egyenként. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. párosan vagy hármasával augusztus elején. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. a palánták életképtelenek lesznek.évente 15-20 db sarjat ad. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. hogy kb. Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről.vagy kétéves termesztési mód. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll. és vízzel permetezzük meg. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. amelynek alapfeltétele. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. A szaporítás ehhez igazodik.fajtától ftiggően. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be. évben indul meg. árnyas helyen bontsuk ki. Egy málnatő. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek.és tőtávolságra. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk. mint amennyire szükség volna. 4. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni.

A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. előnye. mivel törzsmagassága. időtartama egy vagy két év. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. differenciálódott virágrügyet takarnak. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. csak a szívlevelek maradnak meg. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. 4. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. Bizonyos koronaformák (sövények.8. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. egy évig tart. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor.8.1. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. 4. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. ez teszi lehetővé. Igen fontos. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. amit végül az alvószemzés zár. Az így előkészített palántákat lazán. 105 . hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. A suhángon nincsenek elágazások.

Cucumis. Grossularia. ábra). hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák. rossz szemzési eredményekben. s különösen a vírusok. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. rozettásodásában. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI. korai újratelepítés. elágazódásában. a különböző talajgombák (Rosellinia.és mikroelemekben való elszegényedésében. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. Lyco106 . a hajszálgyökerek hiányában. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. A közbeoltott. ahol a te4. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük.) Fragaria.10. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. korai színeződésében és hullásában. a hajtások rövidszártagúságában. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. Humulus. ca. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. ábra. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. A talajban károsító fonálférgek. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. Armeniaca. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. a lombozat sárgulásában. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. Beta. Cerasus. SRD) kezdték nevezni. 1992). Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt.Azt a megoldást. utóbbiak közvetlen kártételükkel. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. kórokozókban keresték az egyes kutatók.1 O. A faiskola területén a gyakori.

Bizonyos fajoknál (őszibarack. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. Ez fajonként változó. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása.persicon. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. Pyrus. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Pisum. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. 1978). nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. Maius. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. hogy jó gyomirtó hatású legyen. 4.8. korán lekerüljön a területről. Ez az oka annak. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. kötözni. Phaseolus. Az oltványnevelés általában kétéves. Persica. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. jó vízgazdálkodással. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől.2. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. Pastinaca. esetleg öntözéssel védekezzünk. Prunus. bujtvány. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. kiegészítve 107 . s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. Daucus. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. Cannabis. Kiderült. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. Medicago.és dugványcsemetéket telepítenek. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. Helianthus. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Ribes. Nicotiana. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. Ruhus. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. !974).

mint a T-szemzésnél (4.13. ami részben a száraz. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg. nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. és jobb az oltványok törzsminősége (4. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában.11. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. hogy 108 . 1995) azzal. ábra. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések.l. öntözetlen körülményekkel magyarázható. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. év alanynevelés és szemzés éve 2. ábra). s magasabban az alany "héja könnyen leragad". mint a T-szemzésnél. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4.12. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. másrészt kevesebb a vadaJási igény. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják. ábra). ami abból adódik.

i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. g) a megvágott alany oldalnézetben. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS. 1995) a) az alsó vágás az alanyon. d) a megvágott alany elölnézetben. ábra. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg. 4. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. 1987). 1962. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm.12. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. A chip-szemzés (HROTKÓ. j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje.13. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. HOWARD.._l. ábra. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum.

rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni.26 és MM. magasságú alanycsemete. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. ami azt igazolja. ha a kötözést alulról kezdték. Az alany növekedésszabályozó hatásának. ökológiai tűrőképességének (fagy. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. nehéz talaj). gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. A magas szemzésnek további előnye. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. de korán sem szabad vadaini. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. Szigetcsépen az M. Mennél magasabban szemzünk. valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. Az alany törzsén.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. Magoncalanyoknál viszont. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. A beszúradásra érzékenyebb (pl. kajszi-. 110 . korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. A vadalással addig ne késlekedjünk. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. hideg. A későn. és biztonságosan kihajt. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál. 1974). és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál.

Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. Jonagold) általában jól koronásodnak. 1980). amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. Ebből az következik. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. mint a hosszabbak. amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. . Ha addig nem kezdődött volna. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. kézzel kitörik. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. A koronába csípés június végén. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. .magas törzsű (mt): 150 cm felett. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük. július elején végezhető. mie/őtt megfásodnának. Egyes alma. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. Golden Delicious.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. Jonathan. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek.bokorfa (b): 30-50 cm. akkor jelentősen meg lelll .közepes törzsű (kt): 100-120 cm. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. mindaddig végezni kell. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. . A képződő olda/hajtásokat. Elstar. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik.

hogy a törzsmagasság felett 5. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4. és az oldalelágazások mereven elállnak. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. ábra. elágazód ik. 1997.4. esetleg e l is ágazódtak.15.5. nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. ábra. Mivel az őszibarack vesszője törékeny.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. Amint a korona magasságában lé11 2 . A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. táblázat). de minél később végezzük. 1996.14.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. Három-négy permetezéssel akár l 0. s ha megerősödik.

5-0. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet. de kétéves kultúra lévén. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai.2% x3-4 0.. egyszerübb teleltető ver113 . úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona.4-0. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng. 1998.3-0.3.. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig.4.2% x3 0. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel. 1999) Faj. nehogy megfertőződje­ nek. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet.5-0.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek. Ehhez.5. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba.2% x3-4 0.2-0. MAGYAR és tsai. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk.4% x3-4 0. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0.8.6% x4 0. tőzeg. táblázat.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0.4% x3 0. ezt az oltásnál figyelembe kell venni. Nyirkos közegben (fűrészpor.6% x4 0. ezen a koronaalakítással segíteni kell. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától. 4.3-0. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk.2% x3-4 0. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani.3% x3-4 0. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő.

· ...·:.. 4..·· .. : .·. ~ .. . : :··: ·:.·:<~ . • r• ·:.. ...··:-· . ~ · .. ... . ·...:: .··• ! .. ~-·:· r.·. :o~.. •.:··:..·:····:"-: . év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 .•.....·. 1. ·:·· . év nyár 2....-·:·".. .. · · ... ..•• •'.• ':.. .. ·••·· .-: . ••••~.. .. •··• . ·.·... ... ·:.. •• -.. · •· .• •...• ~ ........tavasz l. ábra..· •. •..• :•t ·• .·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés .16...•:.:· . ·•· ·.

A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. oc o c 4. 6. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. ami nem ritkán 80-90% felett van. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be.mek. Mint a fás növényeket általában. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak.8 mm széles és 20. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. mint az oltóvesszőket. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók. A kötözésta szemzéshez hasonlóan. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. megközelítik a kézi oltás eredményét. de fe lül kezdik. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . bontsuk szét a kötegeket. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. A sza lag ideális méretei: O.17. l mm vastag. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket.25 cm hosszú. 98% relativ páratartalmon tartjuk. pincék is jók. ábra. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban .5 alatt van.

a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak.8. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. amíg a szükséges magasságot el nem érték. mert leveleik. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). 4. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. de a rügyek ne hajtsanak ki. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. 1985). A kitermelés kezdetét részben biológiai. Mielőtt ez bekövetkezne. csak a legerősebb. de egyéb föld feletti részeik. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. Arra kell törekedni. mert a növények gyökerei már károsodhatnak. ha az alá süllyed. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg.4. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. ezek közül általában több kihajt. valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. a kitermelést be kell szüntetni. hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni. A kiszedéstaddig lehet végezni. Egyes. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. A nevelés lényege az. kiszáradnak. bevágódik az oltvány héjkérgébe. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. hogy az oltványí ne sértsük meg. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is.

18.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el.------. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. ábra. őszibarack . A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 . 1986). tömeg. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. 1977). A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van. Gyakran alkalmazo tt megoldás. s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. 18. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal.------. ábra). a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel. % 20-. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS. A téli tárolás során érzékeny. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz.-----. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt .------. az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. - 4. D október 10. Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN.------. 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell. kajszi . lombhullás D zeptember 15. a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1. a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg.tudja pótolni. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. D szeptember 30. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit.------.FRITIS.---.------. hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk .

tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. A felületes . amelyek árkot készítenek. nem m egfe l elő e zközzel végzett. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó.5. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. ábra. csemeténél 2/3-áig érjen. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni . majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak.vagy verme l őgépek. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása. 4.8. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet. hanem a tábla szélén dolgoznak. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. burgonyaprizmázó. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus. Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. így a kitermelés itt kezdődik. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során.4. át nem gondo lt. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell.19.

ábra.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4. ábra.20. 1983) 119 .4. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom.2 1. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY. % eredési.

a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. az így tárolt oltványok roszszul erednek. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés. A venndési módok közütlegjob b a döntött. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. nehogy nyúlkár érje. A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. 45 cm hosszú oldalhajtás található. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket.9. 4. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. csírázás). Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek. 4-6 db). ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. 7-9 db. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása. ahol a szükséges O. ha megfelelően kezeljük. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. s mindegyik telepítése eredményes lehet. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. Egy hazai kísérletben (4.lenesével. s elfogadható az oltványok eredése. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. rajta másodrendű hajtások képződnek. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. Az álló. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. A téli vennelőt be kell keríteni.21.+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. terített vermelés.

legalább (cm) 20 30 20 10 121 . koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. 1987).kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. táblázat. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. A különbségek persze nem nagyok. Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük. spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. 6. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet.

hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. a vesszők pedig egyévesek. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. mint az egyéves oltványt. felső harmadában azonban egyéves. jól elágazódott oltványhoz. koronája hasonló az egyéves. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. a legnagyobb hátrányuk az. juvenilitásuk fokozódik. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. ezért nagyon fontos. dárdákat is nevelhetnek. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. mert a faiskolában kinevelt. oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. a gyökérzet legyen arányban a koronával. a kettő előnyeit egyesítve magában. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. termőnyársakat. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. erre a telepítést követő. Törzse alul kétéves. 6.4. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. amelyre az ültetvényben szükség van. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. azzal a különbséggel. A fa törzsének fel122 . táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. s ugyanúgy nevelik még egy évig. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. Az igen erős növekedési erélyű. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett.

s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. a Goldel Deliciaus klónok. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. öntözés során erre tekintettel kell lenni. hogy az a koronát jól megtartsa. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. kezelést kíván. Minél magasabban szemzünk. ha a szemzést a talajszintben végezték. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak.és kétéves oltványak között. a Jonagold és az Elstar. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. noha minőségben. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. beérett csúcsrügyel. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. Ilyenek a Jonaihan klónok. ép. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. 1987). Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. sőt némely fajtánállecsüngőek. különösen akkor. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. mint az egyéves oltvány. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. ezért a telepítést követően az ápolás. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. amely később az oltvány törzse lesz. A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. Sokkal gondosabb ápolást. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. s op- 123 . igen korán terrnőre fordulnak.

A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. kecskeláb oltás. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. amelyek olcsóbbak. hogy a visszacsípés alatti. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. Suháng. de ha mód van rá. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. dárdák képző­ désének esélye. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. de hátrányuk. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. elágazás nélküli oltvány. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. az oltvány pedig egyéves. Félkész oltványok.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. Egyéves. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. célszerű ezért úgy vásárolni. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. mint a koronás oltványok. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. nyelves párosítás vagy lapozás. A kész oltványt paraffinoz- 124 . amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. a tengely dominanciája megmarad. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek.

s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. A kalluszosodásra jó hatással van. 125 . ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. általában június végén kerülhet sor. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete.zák. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. amelyeknél szabadföldön nevelt. amit érdemes is kihasználni. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. Előnye. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. hogy erősítőiskolában. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. Konténeres oltványok. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. fólia alatti gyorsított nevelése. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. el kell távolítani. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. azzal a kűlönbséggel. Németországban és Hollandiában gyakori. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. Erre az intenzív vastagodás időszakában. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. amelyeket pótlásra. Ez a legkésőbbi időszak arra is. dús gyökérzettel rendelkezzen. s az oltvány jól fejlett. szemre metszik. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. amikor már eldönthető. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető.

1985. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása. 1998). cit. BUBÁN. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. 29.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. CRABBÉ. 1939. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. 1964. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül. Éppen ezért elkerülhetetlen. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. 1967.1. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. mind a bazitónia fiziológiailag . amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. Vegetatív 5. Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. Gyakori. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. és 40%-os arány126 . 1998).1. 1998). a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. 1998). A klasszikus. kép). de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. CooK et al. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal.és máig érvényes . valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1.1.. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére.5. Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Termesztett fás növényeink felépítését több. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg. cit. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat.. BUBÁN. 1981. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője. cit. Mind az akrotónia. ez a jelenség a bazitónia.

Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. pl.. További értelmezési lehetőség. amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. CooK et al.állapotban vannak. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű. szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . 1997). BRUNNER. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén.. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al. vagy a másodrendű hajtások megjelenését. 1972.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik.. kép). amikor vegyszeres (pl. illetve tápanyag vonzó centrum. hogy a növekedési erély több rügy között . vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. 1998).oszlik meg (2. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. és ezzel természetesen csökken. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. az akratónia kevésbé érvényesül. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. áprilisban ívelte le. 1995).. 1979) szerint úgy magyarázható. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. cit.akadályozza meg az oldalszervképzödést. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa. kép). hogy az őszibarack hajtás. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi. Azaz: a mérsékelten erős. paradormant. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. az akratóniával teljes ellentétben.tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . amely. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. DENNIS. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. 1995. Ennek közvetlen-és hasznos. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al. cit.a mélynyugalomhoz csak hasonló. ami már akrotóniát tükröz. Idetartozó olaszországi információ.éppen a hajtáscsúcs közelében.megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés.csúcsrügyek száma is (GIESBERGER. 36 és 59% volt. A csúcsdominancia.ban hajtottak ki. A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. Éppen ezért.a virágképződés elsődleges helyeként ismert. ha a vesszőket csak tavasszal. cytokinin) kezeléssel. 1998). Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink. Abban az esetben. sylleptikus hajtások (3.

metszés ellenére is. cit.1. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. vagy kevesebb is. kép). amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk.jellemzi. Az almafajták LESPINASSE (1980. az elágazódási szög. pl. BUBÁN. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. pl. 1972. 1989). éves rész alapi. 5. 'Gloster' (1. A normál növekedési típusú (standard. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. kép). a 2.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. 1989). Az ízközhosszúság és a fák mérete. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti. hogy a termőnyársak.felkopaszadás. mint standard. előző fejezetrész). a rügyek nem hajtanak ki. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl.zónája inaktív marad. termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek. a túlerős akrotónia . hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű.a növekedési erély. Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. USA).fajtától függően hosszabb. 'Red Rome van Weil'. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez.ízközű hajtások képződnek. cit. Ezzel együtt. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. nagyon valószínű. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm. rövidebb. mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. tehát nincs felkopaszadás (5. FAUST.2. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. 'Starkrimson'). sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. éves rész alapi zónájára is érvényes. valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 . dárdák megjelenése a 2. 'Golden Delicious'. 'Akane'. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. dárdák. akrotónia vagy bazitónia).és rövidebb . pl. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. A mikroszaporításból származó. kép). Az akrotónia általában a gyümölcsfák. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak.

9. pl.0 2.· zódási tulajdonságai. A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és. 1999).0 7. 1989).a jelzett határérték alá. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát. táblázat.1. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes.5 magasság 3. mint 4 cm volt. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek. FAUST. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét. 5. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb. 129 . mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok.2 1. illetve igen törpe klónéhoz. illetve a korona tengely közötti szög (az ún. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell.1. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb. Az ízközhosszúság túlzott. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. 5.2.gally. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. kép). Normál (Golden D.és gyakran használt. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos. A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága.3 mm. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége. minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától.által bezárt szög értendő.4 1. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST. Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. cit.7 2.mutatószám az ágszög (elágazódási szög).1. ami átlagosan kevesebb. ág.) Törpe Igen törpe 20. táblázat). "kiterjesztett" ágszög. Amikor egy függőleges (v. fájuk törékeny. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő. 1988. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent.0 nemesítés i programból származó törpe.4 1. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. Egyetlen. a praktikusan kis koronaméret. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk.4 és 20. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó.5. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége).az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA. táblázat).

a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent.1 51.8 45. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.9 "Kiterjesztett" ágszög 10. és mint fentebb már utaltunk rá.8 ± 6.0 45.3 ± 19. mint azok hosszúságától függ. -v 5. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. táblázat.3 ± 18.2 ± 8. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ.3 ± 7.7 55.6 ± 13..6 ± 11. 1999) telmezhetők.4 ± 9.3 ± 14. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek.1. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik.2. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától.0± 12. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak.5 ± 10. normál (St l) Standard-2. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo.2 ± 13.6 40.3 80. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3. de ha mégis. a 5.1. ábra 130 .6 ± 11.EXTA ~.0 ± 15. Például. de nehezen mérhető.1 59.2 80. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47. mert a gyökémöv ekedés. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.7 80.8 60. ábra.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5.6 59.0 60.

A málna félcserje. Később.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. BUBÁN. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. 1991. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag. majd ugyanitt levelek is megjelennek.legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. de . A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart. 1998). hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei.különösen akkor. de folyamatos marad.66 kg/m volt (FORSHEY.iggően. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk). lágy szárú növény. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. 5.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg.a következő évi termővesszők -jelennek meg.2. ezek az elágazádások.vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. 0.43. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. A növekedési jellemzőkhöz tartozik. meghatározott körülményektől ft.még mindig a rügyek belsejében.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik. 131 . Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport. ill. A szamóca évelő. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k. cit. mert . a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág.

amelyen kettes. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg. ahol a gyümölcskocsány ízesül. hanem a termőbogo­ kon képződik. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. mint a dárdák csúcsrügyeiben. egy jellegzetes megvastagodás. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott. A dárdát rövid ízközök jellemzik. rövid termő részek. A csúcsrügyben. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal. mint 15 cm.megfelelő feltételek mellett. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak .és természetes módon. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. teljes hosszúsága kevesebb. mint l O cm. Régen ismert viszont. 132 . amikor ez túlzott mértékű. pl. de a termőnyársak sem hosszabbak. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza). vagy hármas (hajtás. Mégis. A termést hozó dárda csúcsi részén. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak.fejlettsége által meghatározott.a fák kezeléséből eredő . az ún. Pl. vagy tél vége is. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm.5. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg. s ez lehet október. illetve a bennük lévő magvak száma.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2. termőbog alakul ki.1. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. éves koronarészek oldalrügyeiből. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. Ez utóbbi helyen képződött dárdák.2. 1998). a felkopaszodás elkerülhetetlen. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült.

június második fele és augusztus első fele között.2. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye.fajtától és termesztőhelytől fiiggően.. a meggynél Lengyelországban július ban. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. de Magyarországon már október végére. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. július elején van. 1979). ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. illetve október vége. augusztus elején figyelhető meg. vagy akár 2 hónappal később történik. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. pl. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző. A kőrtefákon a virágképződés. amelyeken a virágrügyek képződnek. hidegebb országok területén július végén.azokat a hajtásképleteket. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. fejezetrészben írtuk le. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében.potenciális termőrész-alakul ki. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. mert pl. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb.1. 133 . akár azonos nóduszon is. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. mint szeptember vége. január és 1988. Például. P.az 5. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. augusztus elején van. A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. Spanyolországban. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. de érdekes adalék. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. 1986. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém. személyes közlés ). Romániában június végén van. illetve közepén. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos.

de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. 1996).és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. 1995 és 5. és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. valószínűen hormonálisan programozott folyamat.Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése. A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . dárdákra is érvényesen . 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA. P. R = rügypikkely. nőség.). F = fellevélkezdemény. hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. 1979). 'Baldwin': 18. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik. mint a dárdák rügyeiben. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok. 1970). A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. A = átmeneti levélkezdemény. legalább 2-4 hetes periódust jelent. 1994). Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. Virágrügy-differenciálódás. Feltételezik (HIRST. pl. 1966) mun134 . BUBÁN.ill. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás..Meg kell jegyeznünk. A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN.2. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. old. személyes közlés). 3 átmeneti levél. 1984. 148-150. 1996) azonban detektálni tudjuk.Indukció: molekuláris biológiai. HIRST és FERREE. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. cit. pl.még azonos hajtásképletre. Egy fa egész rügyállományát tekintve . az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. 1995). . 1924. 1982. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén. . 1991). 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE.2/a ábra.2. Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. 1997). a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely.2/a ábra).első jeleire vonatkoznak. 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE. L = levélkezdem ény. 5.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható .a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik.

A részleteiben nem ismert .2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN. hogy a plastochron ne legyen több.2/b ábra. !996) tősen 135 . A virágrügyek differenciálódása. Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. viszont ezt követően . sokkal fontosabb lehet. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. 1984. Viszont. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST.virágmerisztéma 5. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5.káiból ismerjük. Gyakorlatilag ez annyit jelent. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. akár 18 nap is. a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére.2/c ábra. következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül. mint 7 nap. További kétségeket támaszt. Virágmerisztéma (5. A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. !974). Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. differenciálódáskor (BUBÁN. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet.a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő . hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban.2/b ábra). 1991) és a rügyeknek az a képessége. hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. 1984. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás. hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE. 1982). hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat.

Pi = tennő (BUBÁ .3. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye.2/d ábra). A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5.2/g. Pflock-stádium. 1996) ai differenciálódás része. 1984. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van. A = portok. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . Pflock-stádium (BUBÁN. L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . A virágzaton belüli. 1996) 5. 1984.2/e-f ábra. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló. mint később a virágkezződmény !36 . ábra) éppen annyira egységes. 5. Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél. P = sziromlevél. 1996) 5. A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször.5. ábra). meggy) esetében nem érvényesül.4.5.i ábra. Hasonló lehet a körte virágzata is (5. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún.2/e. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-. 1984. ábra).2(( és 5. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5.2/d ábra.

mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE. 5. ábra tudománytörténeti különlegesség. ábra. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER. h. Ezt követően jelennek meg.4.2/g. nem sokkal virágzás előtt történik. Az egyes virágok részeinek megje- 5. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának. 6. in 8UBÁN. ábra) . a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. Amikor a virágrügyben nem virágzat. a levélkezdeményeket eltávolították. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. hanem egyes virágok képződnek (kajszi.. ábra) megjelenéséig azonos. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. ábra. Említést érdemel.3. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja. 1996) 137 .5. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. hogy az 5. 1983 . 7.8. őszibarack). mint az előzőekben.5. A porzószálak megnyúlása csak tavasszal. 1995) deményeké szeptemberben (5. i ábrák).

. in KOB EL.: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR). 12. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS. a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei. 192 1. 4. !93 1) !38 . D). b) júl. g) okt. 3. ábra.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház. 3.a) e) b) c) 5. d) aug..O szept.: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A . 23.(K) kezdemények is.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél. C.: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél.: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül.(KR) kezdemények fcjlődése. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl. B.5. c) aug. e) aug. 25. ST = bibeszáJ. 30.

1983.8. ábra. 1996) 5. augusztusban (8UBÁN. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN. 1996) 5. ábra. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben. 1960a. ábra. 1992· in BUBÁN. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 1996) !39 . 6. in 8UBÁN.5. 7. 1992· in BuBÁN.

A szamóca virágaiban. 1998). Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. hogy olyan. II. ábra). amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. hogy pl. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. meggy stb. mint "átmeneti rügy" nem létezik. akkor virágrügyről van szó. Ebből következik. vagy nem. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák. Mesterséges megporzás után. Néhány. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet. Amennyiben pl.mint az előzőek­ ben láttuk . a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. Éppen ezért indokolt a metszés előtti.még a virágképzésre preferált helyeken. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. Aporzók helyén további 10 termő van (5. A fajta csak botanikai érdekesség. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. a portokban valósul meg a pollenképződés. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. A virágoknak nincs sziromlevele. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. Ez a magyarázata annak. nemritkán előfordul a kifejezés használata. akkor hajtásrügyről beszélünk. A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen. ábra).10. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. és a virágzaton belüli virágokban (alma. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. ábra). Optimálisnak tekintjük.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. noha. magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. fentiektől egészen eltérően.). ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. pl. A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. ugyanazon a fán.12. Az ivarszervek képződése. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. de.9.

in B UBÁN.5. JO. 1960a· 1983. ábra. 1996) !41 . 1996) 5. A = csökevényes portokkezdemén y. ábra. in BUBÁN.11. P = termő . 1978. 1969. in 8UBÁN. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER.9. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. 1996) 5. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. Ov = magház (BUBÁN. ábra. 1983. O = ovulum (magkezdemény).12. ábra. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER. in B uBÁN. 1996) 5.

ábra.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. A női ivarszerv a termő. a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. !996) !42 . amelyekben az embriózsákot találj uk. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. bibeszál és a magház. amely a pollenképződés helyéül szolgál. in 8 UBÁN. Az almafajták pollen- 5. A portok felnyílása . Az első. A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. !983. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI.13. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány.

a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5.szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. 1989. . de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző .1 4. 1990. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés. 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. in BUBÁN . A másik. 1996) 143 . amelyek felszínét proteinré teg vonja be. 1996). cit. a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik).15/a. fejlődésben l évő fiatal magvakat. 1980. A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak.13/a. A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. bibeszál. de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. amelyekben az embriózs ák képződik. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. B UBÁN. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak. A termő az a virágrész . mert bibecsatornájuk van). Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. . a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi. ezek egyike vegetatív sejtmag. illetve OROSZ-KOvÁCS. b ábra). 1990). 1992). a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. ábra). .kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. amely a bibét és a magházat köti össze. b ábra). amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. A bibeszálnak az a bel ő zónája. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott.. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . A termő szerveződése.

1996) 5. amelyben az embriózsák képződik. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. hogy a nucellusz 144 . számuk a csonthéjasoknál kettő.17/a.és funkcionálisan legfontosabb része .16. illetve a termő legfontosabb része.fábrák). in BUBÁN.19/a. Az ovulum a virágok magházában található. almatermésűeknél tíz. a dió nővirágában egy ovulum van.a nucellusz. tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER. ábra). de úgy. in BuBÁN. ábra. a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5. 5. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. benne alakul ki az embriózsák. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. ábra. 1996) megjelölésére is. mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. 1985.18/c-fés 5. 1968. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést. A fekete ribiszke virága. b. Az ovulum középső .16.15. Az alma ovulumai először a tél végén. d.5.

Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik. az ún.5. ez az egymagvú. vagy primer embriózsák (5. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . ll oc átlaghőmérsékleten 11 . csírakapu (mikropi le) marad. a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1. in BusA N. Meggynél a termő funkcióképessége 2. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart.12 nap. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b). a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. 1979.3 nap.17. 1996) csúcsánál egy nyílás. e ábra). Ch = cha laza. A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5. mint a notmái virágban. li és fo = belső és külső integumentum. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek.25%-a. ábra.19/c. Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik.19/b ábra. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb). M = tnikropile (csírakapu). N = nucellusz (B uBAN. 145 . Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció.

0 mm.05 mm. S = bibeszál. Ol = külső integumentum. Sa = bibe.18. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). St = portok. Az ovulum egérfüles állapotban (D). 0 = ovulum. P = sziromlevél. a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0. ll = belső integumentum. Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE.5 és 2.2. kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). a lépték mindhárom ábrán 0. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F). Se = csészelevél. 2.5. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2. N = nucellusz. 1990) 146 .) l. 0. ábra.

Pt = papillált szövet. nyolc sejtmagvas. 2. lépték az ábrák sorrendj ében O.5.2.04 mm. E = petesejt. . nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet. ábra. 1990) . Ol = külső integumentum .05 és 0. SY = szinergida sejtek. N = nucellusz. 0. If = belső integumentum. PN = poláris sejtmagvak. A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B). .19.2 és O l mm. Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . (COSTA TURE és MACKENZIE. lépték az ábrák sorrendjében O l. 0.) l . de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. l .

!989.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. csak az érett embriózsák ban (5. de pl. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. a dárdák levelei nagyok. b ábra). s ezzel nőtt a nonnál alakú. vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. TU KEY !989) tapasz- 148 . ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. cit. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. 1997). méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. pl.20/a. 5. BUBÁN. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták. de az ikertermők gyakoriságát.20. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. A virág minősége. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. Szinte valamenny i. ábra. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés.

hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják.43. hogy a megporzás megtörténne. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). BUBÁN 1996). vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb. ROBINSON (!979. amely szerint a virágképződést serkentő hatású. illetve 0. 1971. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER.kal kevesebb sejtet számláltak. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%.34. STOCKERT és STÖSSER. a természetes lombhullás idő­ pontja. cit. BLASSE és BARTHOLD. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést.25 értékekkel jellemezhető. pl. mint az átlagos terhelésű fákon. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. A virág minőségét.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. az időjárási hatások. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. vagy után fokozható. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. korábbi szüreteléssel. hosszú kocsány. 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. hogy a korábban szüretelt. a szüret időponta és a nitrogénellátottság.talata. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. ALSTON és TOBUTT. 1989). 1997) szerint a vacokátmérő. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt.40. ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. 149 . ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége). oldalvirágainál 0. a normál időben szüretelt fákon csak 0. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. egy esetleges kényszerű lombvesztés. cit. cit. 1996. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt.

A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója. 5. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. valamint a gyümölcshúsba n a GA . 1976).. 1989). a leveleken keresztül. Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. 1998). 1973) és a mandula (RYUGO. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez.3. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . tömeget) illetően. 1997). BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket. 1975). Azt nem tudjuk. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. Úgy tűnik. hogy pl. mind a három vizsgált almafajta esetében. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. regutátorok ebben a folyamatban. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al.43.ami pl. 'Golden Delicious' 0. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. 1966). JONES et al. 1958). Kétségtelen azonban. 1976) fejlődő magvaiban. Legismertebb gátló tényező. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma.. cit. Még vitatott (LAVEE.2.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása . Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. 1973. 1989). mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). cit. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH.53 és 'Elstar' 0.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK. de bizonyított. vagy más szerveken pl.58. pl. később a magban a GArt is. 24 fokozta a virágképződést. A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. a meggy (FEUCHT és KHAN. 1989. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel. BANGERTH. Gibberellinek.74 és -0. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést. térfogata. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg.95 közötti értékű volt.. A gyümölcs méretét és súlyát.

a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. hogy a gibberellinek. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. vagy gibbereHin előanyago­ kat. mint pl. 1-0. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 . hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. Közvetlen bizonyítéknak tűnik. 1997 cit.. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al. Ellentmondó.. 1968).. 1997). a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O.a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . egymásba átalakulni képesek. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt. később már alig mérhető (PRANG et al. 1997) is megerősítik. cit. mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA.. 1976). 1987. BAN. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb. mint a gyümölcshúsban (DENNIS. 1993.(1973). megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. A gibberellinek interkonvertálódni. 1997). hogy a magvak vízzel helyettesítése. ill. mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. Különös figyelmet érdemel. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. 1994 ).. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. mint kvantitatív hatás. BUBÁN és FAUST. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. cit. Fentiekből mégis arra következtethetünk.. DENNIS és NEILSEN. HOAD és DONALDSON (1977. Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. mint a magvaké. mint a magvak gibberellinprodukciója. valamint HOAD (1978) bizonyítják. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független.5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. STEPHAN et al. 1976) eredményeit is. hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb.nem befolyásolta a virágindukciót. 1997). 1974). 1998). A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs). hogy amikor különböző gibberellineket. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. 1977). 1982). 1997). mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL.

. a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. 1977) ismerték fel. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD.. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. LOCKWILL... a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. 1985. Úgy tűnik. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. 1978). A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. amely nem gátolja azt (TROMP. talán a piastachron megnyújtása révén (1. Az alma. 1997).és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből. meggyfákon (BoKOVAC et al.. a fiatal magvakban (BANGERTH. Lehetséges. Kétségtelen azonban. 1993. mint az évenként termő fajták esetében. 1997). 1982). mint 90%a virágzott a következő évben. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. mindenesetre. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. hogy gibberellin. 5. Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. almafákon GOTTRIDGE (1962.. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak.kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. 1995). A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál.2. hogy a hosszú életű. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. Ennek a valószínű magyarázata. EL-MAHDY. 1997). cit.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. BANGERTH. mert azáltal érvényesül. 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi. 1986). a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. 152 . 1968).2. szilvafákon (PAONOVIC et al. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. 1976). igen aktív gibberellinek. Indolecetsav (lES). ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. cit. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. 1978). a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. 1988). noha. !978). LOCKWILL és SILVA (1979). pl. 1992). ÜLIVEIRA és BROWNING.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. cit. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják. Ők közölték. 1994). LOCKWILL (1970). ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS. 1978). hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. !997).

etilén. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe.21. 1997). abszcizinsav. 1982). ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH. 21. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. cit. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. 1997) 153 . de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében.. 1995). héten a teljes virágzás után. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. l 981. Valóban bizonyították. 1997). hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. cit.Mind a magvakból. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. ábra. 1978. Cytokininek. KAMBOJ és QUINLAN. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. Ugyanis. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. BUBÁN és FAUST. Talán nem érdektelen. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. Nagyon valószínű.

. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. cit. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. RAMIREZ és HOAD. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. mint az évente termő almafajták fáin. McLAUGHLIN és GREENE. A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. 2000). Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. 1978). Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. Azaz. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. cit. de lehet. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. a virágrügyek képződését. DENCKER és HANSEN. 1979. 1991). a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. 1979. a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. 1988). 1974). a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt. cit. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. !994) szerint elősegíthetik. 1997).szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. Arra vonatkozóan. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. 1981. 1976). BUBÁN és SÁGI. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul. hogy a cytokinineknek van. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg.. a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. de nem meghatározó módon. EL-MAHDY. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. !969. mint NOrnitrogén táplátást követően. 1997). 1997). A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 . mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. 1974). HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek.

a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. 1988). Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. BUBÁN és FAUST. cit. 1988). 1978). ScHMIDT et al. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. 1968). Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. cit. KLEIN és FAUST. 1975. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. cit. WILLIAMS. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. amely kedvező a virágrügyképződéshez. Az ABA maximuma. 1973. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul.. 1997). tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. 1974. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. ROBITAILLE. mint sajátos tényező. Ezzel ellentétben. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. 1978) növeli az etilénprodukciót. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. A gyümölcs jelenléte. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. BUBÁN és FAUST. 'Golden Delicious' almafákon. Ezeknek a klónoknak a virágai. A kézi megporzás magképző155 . AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. 1973. BANGERTH. mégis számolnunk kell azzal. mint pl. EL-MAHDY. 1982. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. mint a nem termő dárdákéban. mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. cit. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. Kísérletes bizonyíték. amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. 1979). 1975). A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben.

BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását. cit. Azonban.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. Ami leginkább fehér folt maradt.akár magvas. Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. Annak ellenére. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. 1972. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány. vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. Emlékeztetnünk kell itt arra. Tény. cit. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak.mindössze 20 ppm . az előző évi . mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. BUBÁN és FAUST. Könyvünkje len (5. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966.) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét. fejezetrész). maga DENNIS (1980. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. A virágindukció lehetséges értelmezése. az a virágindukció mibenléte. 1991). NEILSEN. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. akár parthenokarp . 1982). ző 156 . 1994). személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. Valószínűbb mégis. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van.CPPU kezelésnek tulajdonítja. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . 1970. vagy alig mérhető a hormonprodukció. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. hogy a virágzás a magtartalmat. Másrészt. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. 1973). 1973 cit. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon. 1972. a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. 1994). Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést.2.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya.2. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. 5.

nevezetesen virágrüggyé. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. CHAILAKHYAN. 1880. 1968). amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai.1. a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több. cit. amelyek csökkentik. 1977). Ezek szerint egy komplexről van szó. cit. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK. 1968). Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. CHAILAKHYAN. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást.2. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. Szerinte az indukció egy olyan folyamat. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. mint százéves (SACHS. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. 1937. de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése. 1959. Azokra a tényezőkre tehát. cit. 5. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1. mint: minden. DENNIS és NEILSEN.mint növény . Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható. mind a magvak. Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. 1988. 157 . Újabb értelmezés szerint (RYUGO. esetenként kizárják a gyümölcsfa .

és az időjárástól erősebben függő. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. stabil. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. labilis virágzású fajtákat.az időjárástól kevésbé fliggő. +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. . Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. A virágzás menete (lefolyás a). A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb.6. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük. Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. 158 . (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. 6. A fajták relatív virágzás i ideje. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze. az emelkedő hőmérsékletek + 16. Megkülönböztetünk: . A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. Megadta. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el.1. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából.

piros ribiszke. A bibeváladék ragadós. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. őszibarack. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. . 1996) (6.későn virágzó: dió. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. málna."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. szamóca. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. európai szilva. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. táblázat). rögzülését és a pollencsírázást. illetve lehullását jelenti."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. nyálkás és cukros közeg. Legnagyobb a terrnéskötődés. . hogy ivarérett a bibe. lepel) még összecsukód va körülfogják. (SOLTÉSZ. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban.igen későn virágzó: szeder. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. fekete ribiszke. .középkésőn virágzó: körte. nashi. a porzókés a bibék hervadását. japánszilva. 159 . A virágok kinyílása: az a folyamat. gesztenye. birs.korai virágzású: mandula. a porzókés a termő szabaddá válnak.igen korai virágzású: mogyoró. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot.középkorai virágzású: cseresznye. alma. hervadása és elszáradása jelzi. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. meggy. pH-ja gyengén savanyú. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. . tulajdonképpen még ki nem nyílt virág. A bibe felülete megbarnul (elöregedett). . a turgor csökkenése. . ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): .1. szirom. A bibe felülete ilyenkor "nedves". köszméte. A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . a bibeszál fonnyadása. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. naspolya. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. . A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás. kajszi. riszméte.

mint a nővirágok (SoLTÉSZ. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése.1. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. táblázat). ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze.2. 6.1.6. Ez esetben kizárt a virá160 . A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. akkor kezdődik meg a pollenszóródás. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. végének pedig az az állapot tekinthető. csillogó zöldessárga. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki. amely a megporzásra kész időszakban válik szét.2. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek.1. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. mint a bibeszekréciót. a portokok szétválnak. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". 1996) változhat (6. táblázat. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. táblázat. 1997). 1997). és sárgulni kezdenek. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet.

mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul.a megporzás hatékonyságának biztosítása. illetve arányát a fák kora. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. kisebb arányú a homogámia. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben.gon belüli önmegporzás. szeder: homogámia. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia). A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. Bizonyos években azonban. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. cseresznye: a hímelőzés általános. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás.2. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben.különösen az önmeddő fajták esetében. hanem fokozatosan nyílnak. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak. és a virágpor előbb kiszóródik. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. piros ribiszke: hímelőző. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző.1. szilva: általános a hímelőzés. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. ritkább a homogámia. de a portokok még zárva vannak. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. köszméte: hímelőző. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. mielőtt más faj161 . Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. 6. Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. a homagárnia ritkán jelentkezik. a homagárnia ritka. őszibarack: homogámia jellemző. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. körte: hímelőző. mandula: hímelőző. vagy csaknem egy időben virágzik.

A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI... ábra. 1989) ..1. O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6....

a virágzás annyira elhúzódhat.a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet. középidejű. táblázatban foglaltuk össze. Ez azért szükséges. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. A legelterjedtebb. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. A 6. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. . mint a fő fajta virágai. mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást.3.ták pollenjével megporzódhattak volna. a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású. essenek egybe. mint a megporzandó fajta. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. középkorai.1. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl. A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja. korai.a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk). késői. hogy három (korai. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. közepes. 163 . . középkései. A .a virágzási idők fedjék egymást. . hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást. Ettől eltérően használatos még négy (korai. Amikor az időjárás tartósan hűvös. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn.3. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. kései) és öt (igen korai. A megporzás biztonságát növeli.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak.a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon. . a fajták nem telepíthetők együtt. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. . A virágzási idejüket figyelembe véve. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait. 6.

2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ.3. Egyedmegporzás (idiogámia). 164 . A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik. amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut. Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. és ott megtapad. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. Megporzás. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás. 1997. 1980. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. táblázat. SOLTÉSZ.2. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. A másik típus a kazmogámia. Magyarázat: *= 6. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel.6. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik.

A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a. . jól csírázik. az a pollen pedig. A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. a virágpor ráhull a bibékre. száma. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön. Eb165 . tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. . A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: . A megporzás során célunk. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. .és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. rosszul csírázik. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük.időjárási (éghajlati) viszonyok. . majd tömlőt hajt. vagyis a fajták társítása. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. Az a pollen. A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját.a virágpor minősége. .a virágzási időtartam hossza.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. A pollen a hibétől vizet. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul.a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. .a pollenadó fajták összetétele. A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg.a portokok a bibék felett helyezkednek el. mennyisége és kiszóródása a portokokból. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. a mogyoró és a homoktövis. A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó. Kizárólag szélmegporzású a dió. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. amely morfológiailag egységes.

A többi. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. Vagyis azt fejezi ki. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. bár rövidebb a távolság. 166 . a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. hogy a petesejt funkcióképes legyen. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. parthenokarpia és apomixis útján. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. mint a bibeszálon. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. belenőnek a magkezdeménybe. A terméskötődés elmaradását. P. P) fogalmát WILLIAMS (1966. mint a bibe fogékonyságának időtartama. hogy azok nem termékenyíthetők meg. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. A pollennek egy rövid időpontban. ha a megporzás későn következik be. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. Az életképtelen. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. elrúgásnak nevezzük. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. megvastagszik és elágazik. korábban degenerálódnak. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük.

. . A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI. 6.6. termést köt. Piros ribiszke. Két gyümölcsfajta: .kölcsönösen termékenyítheti egymást.3. következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk. 1997. 2002) Faj Alma. . . meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke. Köszméte 167 . táblázat.4. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik.apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak. . . Az a fajta. 1980.kölcsönösen nem termékenyítik egymást. amely nem képes erre.öntermékenyülők. körte Birs Cseresznye.egyik termékenyítheti a másikat.részben öntermékenyülők.önmeddők. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. terméketlen (steril.parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. infertilis). SOLTÉSZ. Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: . amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

napján. 1998) Fajták rügyfaka. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. 1980). A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát.3 2 7 J. gyors felmelegedésű évjáratban . a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző.6. A fajtáknál a hím. különösen egy hideg tél után. kései= diófakadás 25-34. 2.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. 10. napján. középkorai = diófakadás 5-14. napján. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. 5. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. 7. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző.és a nőelőzés egyaránt előfordul. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. 3. középkései = diófakadás 15-24. A hím. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző. 4. 1996). 3. ll. napján.16. 8 9. ezáltal csökken a dichogámia.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. A nőelőző fajtáknál a hím. Középkései 6.. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. táblázat. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al. 3 J. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. 184 .

Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak. mint a nővirágok. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek. A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. táblázat. 1980): sőséges 6. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg.0 feletti. Annak ellenére. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 . A diónál gyakori az apomixis. Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor .5 60. alacsony terméshozaroot kaptak. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45.1997). A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut.0 52. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. A nő. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet. a portokok szétválnak. a pollen rövid élettartama. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek.34 1.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja.68 2.5-3. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. Az öntermékenyülést a hím. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta.17. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges.17.

Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában. a terméssel együtt vagy külön lehulló. hogy . A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik. Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. s az esetek egy részében lehull. kettős bogas oldalágú vegyesbarkák. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor. l 0-15 cm hosszúak. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. A kupacstüskéi rövidek. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú).a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. mert a nővirágok abortálódását. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be. majd elbarnul és elpusztul.l sor pollenadó fajtát ültetnek. hanem azonnal elszáradnak.a szélirányt is figyelembe véve . zárt kupacs. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet. A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. mint az életképes.két ágra nem válnak szét. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. gyengén molyhosak. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. akár 7 növirág is lehet. erősen tüskés. Azt figyelték meg. Ekkor vált ismertté. A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével. A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen.hőmérséklettől függően . 1997). akkor a bibék .a megporzást követő 5-8.a szabályostól eltérően . más típu186 . Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad. elszárad. Azt is megfigyelték. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. A nővirágok . A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók.a diónál egyedülállóan .le kell mondanunk (SOLTÉSZ. mint növirág. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről .a pollenellátás szempontjából is . hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. de esetenként több. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után. A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. és a nővirágok lehullanak.rosszul értelmezve . napon elszáradnak és lehullanak. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő.

A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. 187 . 1980). ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. . a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor.a porzószálak 1-3 mm hosszúak.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. befejezték a pollenszórást. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. másodiagos hímbarkák. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: .a porzószálak 3-5 mm hosszúak. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. a portokok sok virágport termelnek.a porzószálak 5-7 mm hosszúak. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. .porzószál nélküli. a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). a portokok nem érnek a lepellevél fölé. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz.5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. . Ettől melegebb tavasz után korábbi. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. A termékenyülés csak akkor kezdődik. Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. teljesen hímsteril fajták.

A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. és addig tart. a kölcsönös meddőség ritka. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. mint a nővirágoké. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. illetve teljesen önmeddők. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI. szélmegporzású faj. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. amikor az alapjainál összenőtt. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. 1980). A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. míg kifelé meggörbülnek. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. akár 22-35 millió virágpor is lehet. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. Az egyes termések méretét az is meghatározza. majd elbamulnak. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. 1980). Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös.nőelőzők. A mogyorófajták virágai részben. gyakran már decemberben virágzik.elsősorban a korai virágzásúak . a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . A legtöbb mogyorófajta . A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. vagyis az. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. mint a hímvirágoké. esetenké nt még több lehet. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége.

mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. A termékenyülés mértéke. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . a bibeszál folyamatos növekedése révén. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. vagy nagyobb annál. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. -l o °C-ot. A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. 1980). mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. A nővirágzatok termékenyülés előtti. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7.att károsodik. korai hullása elérheti a 35-45%-ot. a másik abortál. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. mint a pollenszóródás (hímelőzés). A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. -7 °C-ot. 1980). megnyúlt állapotban legfeljebb -8. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. -8 °C. a pollenszóródás idején pedig csak -5. A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. A pollenadók aránya 10-15%. mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják.

A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. ezért is a virágzása elhúzódóbb. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. az utóbbinál esetenként egy virág található. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell. illetve a riszméte virágai. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek.másodrendű termővesszőket is nevel. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. 1975). Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. A fajták nagy része. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. de az összesre sohasem. ezt követi a piros ribiszke. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. a későbbiekben pedig 200-300. 5-15 virággal (PORPÁCZY. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre.egy részére rászáródik ugyan pollen.a máinával ellentétben. A virág szerkezetéből következik. Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 . McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. mint a málnáé. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. A virágzás a köszmétével kezdődik. Az elsődleges virágokban 400-500. torz gyümölcsök fejlődnek. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. de teljesen mindegy. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. 1987).

Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. Brödtorp. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. Zöld győztes. Goliath. Silvergieter. A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. . Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. Titania. tő tősen 191 . Ben More. hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör.kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. amely az északeurópai származású fajtákra (pl. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. Paliagi óriás. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. A köszméténél is a rovar. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. Altajszkaja deszertnaja. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás. A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. Ide tartozik például a Coronet fajta. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. 1998). Wellington XXX). 1987). ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként.befolyásolják. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek.(méh-) megporzás szükséges. Junnat. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. Fertődi l) jellemző. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. 1999). A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. . Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT.

mert: .a fajták eltérő virágzási ideje. Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: . A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez. amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú .5. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell. E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása.megporz ást végző méhek hiánya. számának és arányának meghatározása. A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be.a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének.egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki. A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: .6.a fajták önmeddősége. . vagy egymás között meddők). .piaci prognózis.az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre. ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel). . . . a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást. hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. .kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés. Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. . . hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban. illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása).a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. . hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben. .kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt. a jó pollenadók. . . Az előbbi felsorolásból is kitűnik. . arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző.új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe.az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása. 192 . Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja. .ültetvényekben.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján. A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása.tömbös.csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek. A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz. .

labilis virágzási idejű).a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. mint a fő (vagy teljes) virágzás. . szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők.18. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk. ha pollenadók nélkül telepítjük. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. ha . a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek. . cseresznye.1. Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. táblázat). himsteril). a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. meggy. birs. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk. csak más fajtákkal társítva teremnek. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. alma. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl. ha az egyik fajta "kiesik". Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. körte. Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. 6.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. Az egyik pollenadó főfajta előtt. A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . illetve a megporzás.a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. 193 .5. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. .a virágzás ideje hosszú legyen. Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. triploid.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. Az önmeddő fajták (pl. abban az esetben. ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét. hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. . mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. őszibarack. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. Fajták száma táblán belül Az. együttvirágzó. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett.

B-2 kis gyümölcsű fajta. megfelelően öntermékeny. táblázat. . triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A. .a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos.a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli. összetapadt pollen aránya). . 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A. diploid A. triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta.a portokok pollentermelése nagy legyen. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen. diploid A.a virágzási idejük minden évben stabil legyen. megfelelően öntermékeny.18. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható.a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. 194 . kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására. Pollen: . a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete. 6. vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon..

és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.külön sorban. 90-10%. . ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6. A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. .és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. A jő.: 95-5%. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. a várakozási idők betartása). de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk. léha pollen képződjön. 195 . ezért elkülönítve. táblázatban foglaljuk össze. .kiegészítő vagy mellék . . hogy az árufajta megporzását biztosítsuk.fajtának nevezzük.a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre.a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés.hogy gyümölcsemilyen áruértékű.az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben.a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli. pollent nem ad). A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. Jó pollenadó. hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen. 85-15%). Kűlönösen a pollen minősége változik évente. • fagyérzékenység. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken. kevés zsugorodott. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk.19. Pollenadó fajta aránya táblán belül.a pollen jó minőségű legyen. . rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk.a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos)..az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó .a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl. . . a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt. Előnyös a feltűnő szín különbség.kell a fajtákat telepíteni. • növekedési erély és típus.a szedés időpontjában a fő. • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika).

19.6. táblázat. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6.5. 196 . gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük.2. piros ribiszke. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye.

európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack. fa pollenadó(k) .rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé .Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. mint a fő fajtáé. 6. európai szilva alma. birs japán szilva. cseresznye. 197 . a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . önmeddő kajszi. sorban. minden 3. minden 5.minden 3.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják . meggy.annak ellenére. sorban. a termést külön menetben kell betakarítani. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . öntermékenyülő meggy. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva .8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben . amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol .előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb.a főfajtától két sor. fa pollenadó(k) . táblázat.fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el.minden 5. hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen.20. A növényápolás és a szüret nehezebb. kajszi. körte. Fontos követelmény. Pándy meggy.

de rovarmegporzás is előfordul. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. E fajokra jellemző. szüret). fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). minden 5.20. hogy a bibék nagyok és elágazóak. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni. illetve igen nagy mennyiségben képződik. minden 5. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. A 6. Rovarmegporzás. dió és gesztenye. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. Az öntermékenyülő kajszi-. meggy-. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. A rovarfauna összetétele. hogy történjen. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell. sorban. és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja. könnyű és nem tapad össze.8 millió. szarnszédos fák között. 6. a pollen igen kicsi. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. növényvédelem.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. őszibarack. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. fán belül. vagyis a szélmegporzás hatékony. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m).és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat.6. Szél. A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. kaj198 . A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés. Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel.

a virágok megporzásában . A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. cukorösszetétele. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek.tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. . Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg. A méhek viselkedése a virágo n. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. mint a nektárgyűjtők. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad. A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. A pollen szállításában . így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. . amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: . 199 . . hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer.a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága.szi) gyakran látogatják. ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos.a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma).és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. ezután az intenzitás rohamosan csökken. . A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be.pollen életképessége. a porzószálak szétterülése. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek. . hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. 13-14 óra között éri el a csúcsot. A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak.polienszáródás tartama. . ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. .nektár mennyisége. csalogató volta). a porzószálak fejlettsége. cukortartalma. 1980). tetszetőssége.a portokok felnyílásának napi menete. A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt.a virágok "kedveltsége" (vonzása. időpontja. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt.a pollen mennyisége. .a virág illata. A méh a pollent "rányomja" a bibére.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája. nektárgyűjtés (oldalról és felülről).a sziromlevelek színe. pollen. . emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt.

Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza.csapadékmennyiség.méhcsaládok száma és erőssége. .1. A faj ták: . martilapu repce martilapu. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet.21.6.6.a fajták közötti versengés (konkurencia). gyermekláncfű. . a kinyílt portokokból kimossa a pollent. .viselkedése a virágon.(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. táblázat.virágsűrűsége. repce alma. táblázatban közlünk). lemossa a szekrétum- 200 . sor. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6. Az ültetvény: . A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK.hőmérséklet. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: . nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye. alma.napfénytartam. szilva.szélsebesség. repce repce gyermekláncfű. . cseresznye. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén. A méhek: . A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. felhígítja a bibeváladékot.a kaptárok elhelyezése és távolsága. .21. 6. . . alma köszméte.testűkön lévő pollen mennyisége. .méhlátogatás gyakorisága a virágokon. . aránya és elhelyezése a táblán belül.virágzási ideje (korai-kései).művelési rendszere (koronaforma.a fajták összetétele.és tőtávolság). .

szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól). .kisebb termékenyülő képességű fajtáknál. . . A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme. . A 6. megporzást nem végeznek. .nagy virágsűrűség esetén. .szükségesek az alábbi esetekben: .22.virágsűrűség az ültetvényben. esős. . . a kaptárok elhelyezése az ültetvényben.a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése.művelésmód (koronaforma.elhúzódó virágzású évjáratokban. Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja.korai és gyors virágzású években.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ).szélesebb fajtatömbök esetén. megporzásra kedvezőtienek a körűlmények).kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben. . ezzel megakadályozza a megporzást. Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. . Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása.igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás. . .fajjellemzők.virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok. A méhes megporzás technológiája. A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket. megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. .fajtaösszetétel a táblában. teljes termőkorban lévő). .cseppet. Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek.a méhcsaládok erőssége. a kaptárok kihelyezésének ideje. módosíthatja: . A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk.túlnépesedés .fajtatulajdonságok. a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. A szükséges méhcsaládok száma hektáronként. Csökkenti a nektár koncentrációját. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat. .az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak. térállás ). 201 . .

fáról fára és szinte soha. táblázat. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. A gézsátorral izolált fákon 0. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3.2% közötti volt a gyümölcskötődés.22.9-1. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt. Ezek az adatok is azt bizonyítják. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk. meggy. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb. l 0-20-as csoportokban.5-5 3-5 0. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható.6. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás.5 család/ha. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent. A kaptárokat elszórtan. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban). A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. szilva) is méhmegporzásra van szükség. 202 . vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni. A kaptárok kihelyezési ideje. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra. a fák napos.5-3 l 3-5 5-8 2. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között.

1. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. ábra). és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. mint a tömege. majd a fejlődési folyamat végén megémek. módosítva) 203 . hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. l millió sejt alakul ki. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb. 2.1. de növekedésük üteme nem lineáris. Kezdetben sejtosztódással.1. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g.5 cm-es átmérő. ábra. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. Az alma és a körte kb. Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. az ún. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg.7. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. 1988 nyomán.

ábra). A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. egy részük korábban lehull. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt.. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. ll l J.. ábra. A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. a későieknél későbbre tolódnak el. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7.2.szakban maguk állítják elő. és az felhasználja az endospermiumot. in: WESTWOOD. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. a második júniusban. 1953 nyomán. 1993) 204 . azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul. Ez a növekedés időleges csökkenését. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l .2. Később elveszítik ezt a képességüket. és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő. A gyümölcsök magvai.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható.

mint a fán érettek. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. A kutatók egyetértenek abban. Arról azonban már vita van. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. ha a cseresznyét. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. Ez különösen az önmeddő fajoknál. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. Almatermésűeknél figyelték meg. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. hogy a fajra. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. fogyasztásra alkalmatlanok. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. az ízük is javul. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. ha túl sok gyümölcs kötődik. ezzel sokan foglalkoztak. színesebbé válnak.A virágzás utáni gyümölcshullás. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. fogyaszthatóvá váljon. hogy az megérjen. ízük nem lesz jobb. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. az érés minőségi változás. Ez aztjelenti. Csak annyi gyümölcs marad a fán. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. nem tipikusan utóérők. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. amelyek lehetővé teszik. megpuhulnak. 7. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. amely szerint ezek a fajokfán beérők. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. színe kialakuljon. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. képesek bizonyos mértékű utóérésre. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. színük. illetve fajtáknál lehet számottevő. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. harmadik kategóriát. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. íze. mint a fán maradottakban. amit tisztuló hullásnak is neveznek.2.

A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel.és aromaanyagok. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. A fárólleszedve tovább élnek. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 .2. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre. ami azt jelenti. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. hogy megpuhuljanak. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük. a citrom és a narancs. PoRPÁCZY et al. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek.1. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. 7. hogy az íz.1. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. táblázat. utóérésre nem képesek. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken.7. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. 1980). Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet.

Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7.3. 1990) a) növekedés. Az alma színeződését a sok napfény./) keményítő 207 . A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. zamatát a külőnböző savak és cukrok. ábra. A legszembetűnőbbek a színváltozások. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. a zöld színanyagok helyett sárga. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő.3. amelyek zsírban oldódnak.1. ábra). és csaknem valamennyiben oxálecetsav. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. A vörös és kék színanyagok antocianinok. 7. b) redukáló cukor. táblázat. d) légzés. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak. valamint az illóanyagok adják. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja. A kloroplasztiszok szétesése. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. c) fehérjék. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. piros és kék pigmentek képződnek. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. ezek vízoldékonyak. e) szerves savak.A növények valamennyi életfolyamatát.. A gyümölcsök ízét. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. és a vakuólumokban halmozódnak fel. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során.

Az illóanyagok többnyire az alkoholok. és csak az öregedés során. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. kálium-. mint az almasav. a fehérjék. észterek. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. és barna elszíneződést okoz. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. hő hatására nehezebben bomlik el. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . míg az almában és a körtében a fruktóz. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. Ezek fajspecifikusak. ezért titrálással nem mutathatók ki. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük.vagy kalciumionokhoz kötődnek. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt. és ez az érés során is változik. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. ketonok. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. aromájuk kialakításához. ezért feltételezik. vagy akkor aktiválódnak. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. Ez a vizsgálat egyszeruen. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. magnézium. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. A citromsav stabilabb. aldehidek. majd az öregedés során már csökken. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. egészen az érés kezdetéig.

Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. 209 . mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. Ezek menynyisége nem túl nagy.és meggyfajtákra. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. 7. Ez már az öregedés jele. tönkremennek. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. ha az enzimkivonat málnából készült. elbamulnak. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. összetöppednek. 2 ezrelék körül van.2. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. a sejtmegnyúlás idején intenzív. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. szöveti szerkezetük szétesik.és körtegyümölcsök. túlságosan megpuhulnak. elvesztik jó ízüket. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje.adagol tak. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken.2. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. ásványi sókat is. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. különösen az érés alatt. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni. Utóérés. A túlzott vízellátás is káros. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. Annál tovább tudjuk tárolni őket. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg.

szélkár. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van.) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti. megporzási körűlmények. gyümölcsterhelés.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. ültetvény fajtatársítása.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. agro. gyorsfagyasztásra. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. feldolgozásra. frissesség. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra. s a gyümölcspiacot egységesen érinti. illetve hatása a gyümölcsökre. növényi kórokozók. terméskötődés szabályozása. minőségre orientál. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória.küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. valamilyen gyümölcstermék előállítására. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését.). A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. gyümölcsrepedés. fák kora és kondíciója. Ebből következik. ágdörzsölés stb. jégverés. kozmetikum stb. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. más élelmiszer vagy termék (pl. A szabvány irányítja a termelőt. A friss fogyasztásra kerülő. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. regulátorok. időjárás stb. csomagolás stb. napperzselés. 210 . ültetvény elhelyezése. művelé­ si rendszer. s a szabványban megfogalmazo tt. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést. herbicidek. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja.és fitotechnika. l998a). Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. gyógyszer.). A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. ültetési anyag.8.

tárolhatóság stb. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. csomagolás. vásárláskori érettség. magtartalom. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását. polctartósság stb. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja.). préselhetőség. érésmenet. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. érési egyöntetüség.). 8. aszalhatóság stb. héj vastagsága és rugalmassága.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti. festőlevüség. b) A gyümölcsök beltartalmi. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. cukor. a minőségromlás megakadályozása. hanem már a termesztésben is. betárolás ideje. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. szeletelhetőség.). ISO 9000. héj. speciális utáérlelés stb. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. színtartósság. minőségszabályozás. gépi osztályozhatóság. repedés stb.). ásványi anyag stb. héj repedési hajlama. csomagolás. ha eljárásai. értékesítés megszervezése és folyamata. vitamin. 2. mentesség szermaradványoktól stb.élvezeti és táplálkozási. GMP. alak. felhasználó speciális követelményei. válogatás. zamat. osztályozottság. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. lényeredék. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy.és hússzilárdság. szállítás. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság.). GLP stb. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. e) Gyorsfagyasztásra. szárazanyag-tartalom. illetve a piacon találkozunk. osztályozás. A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget. parásodás.és savtartalom. bamulási hajlam.). tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP. A kedvező piaci megítélést. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők. gyümölcsfelület egyenletessége. áruvá készítés. l.1.). illat. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent. szabvány. 211 . magozhatóság. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. íz. tárolás hossza és technológiája. szállíthatóság. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. szín.értéke (hús színe. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg.). A minőségellenőrzés. minőségi garancia.

). cseresznye repedési hajlama. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. bor. . gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben. ha a külső megjelenés. színének. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván. A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. . ringló. a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. párlat. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra. az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű. birs malybossága és bordázottsága. de . ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul. dzsem. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. nektarin. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. Kevés olyan fajta van. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". körte. . A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 .a termelési volumen miatt. 1997): . vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. tejipari. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. alakjának is meghatározó szerepe van. az ipari feldolgozás aránya elenyésző.A fajták a friss fogyasztást szolgálják.friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . japán-kínai típusú szilva. sütő­ ipari. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. szamócaaszmagok elhelyezkedése. befőtt stb.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek. Az ipari célfajták . Régi felismerés.különösen az érési idény kezdetén . különösen kínálati pozícióban.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak. Ezért fontos követelmény. Sok esetben . A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják. lé. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. hajtatott szamóca. kajszi bibepont-kiemelkedése.A friss fogyasztás a meghatározó. Bizonyos termékeknél (pl. gyorsfagyasztott gyümölcs. befőtt.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati.

213 . fekete ribiszke. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. csipkebogyó. gesztenye. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. málna. szabadföldi szamóca. áfonya. amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. mogyoró. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. kajszi.). amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. homoktövis. a piaci infrastruktúra kiépülésével. rugalmas gyümölcshús stb. bodza. szilva. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj. mandula. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is. szamóca. Elkerülhetetlen. az egyenletes és garantált minőség. gyorsfagyasztott gyümölcsök). a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. és az igények egységesüln ek. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. . hogy inkább kevesebb. Példaként említjük a kis terméshozású. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését.A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. szamóca. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését. málna. . A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség. amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. bodza stb. a vámkorlátok mérséklésével. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik.Az ipari felhasználás az elsődleges. fekete berkenye. piros ribiszke. köszméte. . riszméte.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. dió. A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. szeder.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. ipari (befőtt) őszibarack. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. adalékként.

héj hamvassága. köszméténél. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. SZABÓ et al.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: .. A birsnél fontos: . a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . szeder. SOLTÉSZ 1998a.2. bibepont. felület hullámossága.. őszibarack. gyümölcsrepedés. riszméte: hamvasság. Köszméte: serteszőrözöttség. molyhosság. Az almánál fontos: . riszméte. SoLTÉSZ. alakindex. szedernél.fedőszín jellege és borítottsága. felület hullámossága. kocsány elválása a gyümölcstől. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága. SZABÓ 1998.a kocsány hossza és vastagsága. Kajszi.. KEREK et al. magok átütő színe a héjon. . málnaszeder: leválás a vacokkúpról.aszimmetria.nagyság. őszibarack: fedőszín. Kajszi. alakindex. A körténél és a birsnél fontos: .és csészemélyedés. . Köszméte. paraszemölcsök és -foltok. alak.8. kocsány hossza és vastagsága. Ribiszkénél. varratvonal. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. Szilva: hamvasság. Köszméte. alak. bibemaradványok Málna. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. 1997. alapszín. csészemaradvány. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. málna. szín és érettség egyenetlensége. bordázottság. színe és fényessége. kocsány elválása a gyümölcstől. szeder. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság. 214 . kocsány. ribiszke. 1998. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban.molyhosság. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. alapszín. málnánál. viaszfelület. riszméte. 1998a). A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. 1998. szilva: aszimmetria. szamóca: gyümölcsalak Köszméte. Nektarin. kocsánymélyedés. szamóca: csészemaradványok Málna.

magház és magrekeszek nagysága.olvadékonyság (körte). .üregesség (szamóca).vacokkúp aránya (szeder). A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. naspolya). riszméte). lédússág.Iisztesedés (alma.kőmag hasadási hajlama (kajszi. . színe és elhelyezkedése. . fekete ribiszkéből. s abból mennyi marad meg a feldolgozás során. körte). . . A táplálkozás-élettani hatás dönti el. nagysága és alakja.húsbarnulás a kőmag körül (kajszi. az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. őszibarack.szárazanyag-tartalom.magvaválóság. mennyisége. .illat. csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: .magok száma. köszméte. cukor mennyisége és típusa.gyümölcshús állománya. vagy attól függetlenül.belső mézgásodás (szilva).funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak. . ásványi sók. . . Ide elsősorban a . olajtartalma. magok száma és színe. Az a leginkább mérvadó. íz. vitaminok.savak összetétele. aminosavak. nagysága és színe (ribiszke. középen és a mag körül (őszibarack). bodzából és más gyümölcsökből készült. 8. . rugalmassága. . . szilva).csipkebogyóból. .pektin. .kőmag tömege. A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: . 215 .szotyósódás (körte. önálló élelmiszerként minősítik. őszibarack). glükozidtartalma. . A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek.3.kövecsesség (körte. szilárdsága. birs).Szamóca: felület hullámossága. zamat.Iisztesedés (kajszi).rostok mennyisége és jellege. az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze. A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg.magbél édessége. . Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . csészelevelek simulása. .mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: . aszmagok száma. homoktövisből. aroma. . hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag.gyümölcshús színe. . Az a/matermésű.

A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér.).ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. 216 .környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. . ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. s azok menynyire maradtak meg a termékben. Fontos minőségi bélyeg. sav-.A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. A táplálkozás biztonsága összetett kategória. hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet. ásványianyag-tartalom stb. a gyári adalékok. A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. hogy . illetve a csomagolóanyagok jelenthetik.ne károsítsák a fogyasztó egészségét. . fehérje-.

A nyári félév sugárzásegyenlegé217 . A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység. A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé. napfénytartam. A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata.1. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. a fele szórt sugárzásként érkezik. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. míg a nagyobbak az Alföld középső területein.9.1. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. mint a decemberi. a sugárzási egyenleg szabja meg. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások.1. 9. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. A diffúz. 9. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb.

területi átlaga 54%. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. decemberben 15-27%).nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték.ábra. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). ábra). A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein.1. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. az arány 71-74% között mozog. A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl.J. A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. 9. meghaladja a 350 órát. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. A termesztés szempontjából figyelemre méltó. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya. Egy adott térség felhős. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. a területi átlag 44%. Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra).

A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. mint az Alföld. táblázat). Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17. Az Alföld legnagyobb részén. Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9.O oc köváltozik.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. ábra. addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9.5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9.2. valamint nyugati. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9.0-11 .1. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. északnyugati területei között.2. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente.5 °C-ot. Hőmérséklet. ábra). Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít. táblázat). a Dunántúl sík területein. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15.2.0-15. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. a Nyírségben. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C.

0 0.4 11.4 21.4 VI.4 15. --0. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.0 10.3 1. 15.6 15.9 5.6 2.2 15.7 5.5 10.4 16.1 --0. táblázat.8 14.6 -1.9 5.0 5.5 19.7 10.9 4.3 18.3 14.0 --0.6 11.6 17.1 20.3 10.4 IX.5 II.8 10.6 18.4 --0.9 9.0 19.0 19.7 6.2 -1.8 16. A léghőmérséklet havi.0 18.4 10.9 3.2 19.8 3.5 11.7 -1.8 9.5 --0.2 10.0 5.7 XIII.8 11.9 4. 4.9 15.5 -1.4 15.8 18.1 20.8 10.4 5.5 VII.6 16.8 -2.7 19.9 10.8 20.9 19.1. nyári.7 17.3 17.7 6.5 13. 0.6 3.9 1.0 1.5 21.0 -3.4 VIII.5 0.0 2.3 1.0 16.2 10.2 -1.5 3.5 3.9 0.5 17.4 -3.3 4.4 10.2 4.4 16.9 11. 15.6 4.1 18.1 9.3 -2.4 16.9 III.6 1.2 10.2 XII.2 3.7 17.9 2.2 17.5 8.3 22.6 8.0 21.7 16.0 -1.5 15.5 21.9 18.4 15.6 1.3 11.2 21.7 19.2 15.6 14.8 1.6 9.5 0.9 17.8 10.5 10.1 10.0 0.5 18.0 14.2 XI.5 5.7 18.1 0.1 6.0 0.1 17.1 4.6 5.3 21.6 21.0 3.9 Év 9.7 19.3 11. 4.4 16. l v.4 ll.4 0.3 4.0 -1.7 0.7 -1.3 10.9 IV.4 16.1 4.7 20.9 9.1 0.7 15.6 --0.8 -1.5 IVIX.3 0.9 5.6 0.9 10.2 10.4 6. 17.9 10.9 16.7 18.9 x.4 4.2 -1.4 16. 19.3 16.5 20. 9.3 20. 9.4 22.3 9.1 3.5 11.2 10.5 11.6 15.5 19.6 .0 -1.8 17.7 9.8 20.5 0.7 5.2 3.7 22. 20.6 20.o N N 9.6 19.0 3.8 16.1 --0.3 17.5 8.6 10.2 3.2 18.9 9.9 19.8 4.8 15.8 19.6 5. -1.3 5. 3.9 15.2 16.3 19.1 --0.3 20. 16.8 15.8 3.7 1.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max. 6.1 23. -15.7 24.5 16.6 -1.9 -18.7 11.2 min.0 -1.7 -10. -14.6 27.2 18.5 2.2 8.4 7.5 -5.2.9 10.4 12.1 34.8 4.7 -2.5 11.9.3 2.5 9.0 8.5 12.5 -1.6 29.0 7.1 min.5 3.9 4. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.3 Kecskemét mm.1 19.3 --0.7 -6.1 10.8 -2.2 32.0 28.4 -1.5 18. 6.5 -17. 8.0 31.2 Nyíregyháza max.1 24.5 -7.5 -11.4 10.6 29.3 mm.8 33.2 7.8 15.0 35.4 10.5 34.6 8.5 -1.3 16.2 --6.4 32.5 10.8 -4.8 -5.6 6.0 30.8 -5.5 -13.3 24.1 -11.8 19.3 -16.6 34.5 33.3 -12.2 33. -13.0 23.6 max.7 N N .7 23.1 9.9 9.2 10.7 -12.7 22.5 3.3 35.2 33.6 29.1 -11.7 2.5 -11.4 --6.4 24.1 3. táblázat.3 32.8 29.9 34.6 5.7 16. -13.8 31.8 32.3 -18.6 29.

4. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . több mint három hét. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható.3. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13.0 és -2.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n. táblázat. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. addig a Dunántúl déli területein -l . A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9. Ennél már valamivel enyhébb.0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek.5 oc körüli értékek. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9. Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet. Tehát az időbeli különbség igen nagy. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában. -l .3. Az Alfoldön. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9.5 és -2.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik.2. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein.0 és -20.O °C-nál nagyobb értékek adódnak. A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. a január hőmérsékleti eloszlása. ábra).0 oc közé esnek.0 oc havi középérték is előfordul. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein. valamint . hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y. valamint a Nyírség területét. Ez természetesen nem jelenti azt. ábra). a Nyírség pedig hidegebb. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. a Balaton környékén és Észak-Somogyban. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva .április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein. -3. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. táblázat adatsora. Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. Az utolsó tavaszi fagy.

A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 . ábra.3.a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9.

0 44.0 1.0 2.6 -4.7 min.2 -27. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.2 -9.4 1.4 --0.6 -32.6 6.5 48.5 .6 16-20 21-25 10.5 21-25 44.5 -7.3.1 1.0 -23.1 18.2 30.8 23.4 30. -21.2 19.5 2.3 6.N N 9.2 -3.9 11. 15.5 10.5 1.5 -11.4 -14.0 27.2 22.2 -16.0 3.1 3.2 33.6 11-15 12.3 36.4 -3.1 2.1 -4.5 -2.9 -19.9 7.4 31.0 5.6 -11.5 34. táblázat.1 -23.5 18.8 -5. 17.0 19.0 29.0 2.3 max.2 -3.4 39.6 -19.7 -27.5 -27.5 -18.0 0.2 39.7 -23.6 -3. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.3 14.8 37.3 -17.4 -13.0 1.5 -1.6 15.1 -12.0 38. -24.4 34.5 38.6 18.5 Budapest mm.5 16-20 0.4.1 -- Április 26-31 32.2 0.0 38. táblázat.1 3.5 38.2 -32.0 -17.0 38.0 -29.1 18.7 5.8 -16.0 30.5 21-25 0.8 9. -26.2 -29.0 1.5 36.7 -14.2 5.0 1-5 2.0 1.8 22.7 24.0 38.5 25.3 mm.0 25.6 5.5 6-10 0.4 16.0 35.5 3.0 5.0 48.4 29.5 - Kecskemét min.0 49.2 36.4 38.7 39.0 26-30 4.5 31. -32.0 36.7 38.6 32.2 ------ Nyíregyháza max.2 22. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.5 15.9 23.0 3.2 39.0 8.8 5.2 4.5 16.2 32.2 47.8 0.7 3.5 22.0 25.4 39.5 32. 13.0 Május ll-15 0.2 16-20 56.0 8.4 max.3 6-10 22.1 1-5 22.6 32.6 39.2 30.

68 és 50 cm-en 0. a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. Kecskeméten.4. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk. Kalocsán viszont május első pen225 . előrejelzése.59. amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony. táblázat.4. A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez. ábra. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). Fagyok kialakulása.72 °C/óra).~l 9. 100 cm-en 0. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat. Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0.63. 200 cm-en 0. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9. nekilendülési szakasz). Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. gyakorisága.

és e módszereknek jelentős az eszközigénye is. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. Td . s ennek az ára ma még igen magas. Először a hivatalos keretek között (pl.az esti észlelésnél mért harmatpont. aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. Fagyelőrejelzésről beszélünk. h . de ugyanez fennállhat fordítva is.tádjában fordul elő. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. ami csak infrahőmérővel lehetséges.relatív nedvesség az esti észleléskor. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún. T 19 . amikor az országban sehol máshol nem fordul elő. mivel ha azt az értéket eléri. sokéves tapasztalatára is.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését. A fagyelő­ rejelzés két részből áll. a talaj. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában).vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak. a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. Ahhoz. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható. harmatpont módszert.az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. a domborzati. nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. 19 . RN . A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n . meg- 226 . a Tn értékére adnak becslést. Tn.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. Az itt felsorolt. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. Egy körzetben pl. Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják.

3757Tn. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel. mint a harmatpontmódszer. A Young-formulánál egyszerűbb becslés. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is.0790 T. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja.indul a kicsapódás. e terület vízhiánya kiugróan magas. 227 . mivel a borultság szabad szemmel észlelhető. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. Mind a Young-. hogy jó prognózist adjanak. A domborzat hatása annyira jelentős. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. sőt fellelhetők kisebb tájegységek. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás.5. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente.3738Tct. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be.0523n + 5. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. főleg az Alpokalján. nyugati területeken. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb. párolgás. de szükséges hozzá egy pszichrométer. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. mint az előző módszer. itt a csapadék 500-550 mm. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük.0. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között. ködképződés. amelyek ez után következtek be. A harmatpont-módszemél akár pozitív. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. A nagyobb értékek a délnyugati. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke. Angström becslési formulája: Tn= 0.0515RN + 0.t9 + 0. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. délnyugati határszélen. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0.1632. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket.0. valamint középhegységeinkben találhatók. táblázat. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók.5.9. Ebből megállapítható. a nedves hőmérséklet meghatározásához. ábra). ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata. pszichrométerrel. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. hirtelen hőmérséklet.0491. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. Csapadék.

IVIX. III. XIII. x. táblázat. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. XII. 65 74 49 72 XI. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . IX. VII. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI.5. II.N N 00 9. v. IV. VIII.

A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. táblázat). azaz ari d jellegű terület.5.6/b ábra). A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. ábra. Ezek képviselik a szélsőségeket. Ez számszerüen is alátámasztást nyer. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm). Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. 229 . 6/a ábra). A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm. 6. különösen az Alföld középső területein fordul elő. Az 5. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. bár ennek elsősorban az az oka. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. míg a 20. A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága.

ábra.a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM . A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 .6.

1 62.7 1.4 10-14 6.0 2.4 60.1 3.0 15.1 3.5 69.5 11.4 5-9 17.7 7.2 25.0 1.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.9 7.3 1.8 64.3 2.7 3.0 3.8 10.6 25.1 72.3 26.4 13.9 1.4 20.3 3.5 78.7 5.8 2.1 4.8 71.9 2.4 63.9 72.6 20.2 3.4 5.4 4.9 15 l-4 60.3 73.5 6.4 64.0 5.2 69.8 22.8 0.7 2.0 21. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .5 2.8 22.1 7.0 10-14 2.6 22.2 .9 10-14 3.1 7.8 20.4 2.3 7.3 70.6 62.4 4. táblázat..3 19.0 2.1 62.6.8 18.7 70.7 23.1 2.2 16.3 19.9 1.8 15.0 ll .3 3..1 (.4 76.9 7.1 75.5 2.:>: 15 6.9 18.4 3.4 74.4 17.3 2.5 70.3 23.6 21.5 79.0 73.J N .7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.0 22.8 56.3 22.8 3.2 17.6 .3 23.4 19.4 72.9 20.6 3.6 6.3 3.3 4.0 5.6 3.4 1.9 5-9 27.1 70.8 59.9.2 3.5 75.:>: 15 l-4 77.7 28.8 9.1 73.3 3.8 2.

hogy a klíma makro/ép232 . A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed. A légköri szárazság a nyári félév jelensége. általában a késő délelőtti órákban alakul ki. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető. kb. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. évente átlagosan 10-30 alkalommal. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter. 7. és a kora délutáni órákban fejeződik be. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. ősz elején minimális: l . legolcsóbb eszközökkel (higrométer). A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). Szél. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. mint a napi középértékekből (9. a minimum kora délután figyelhető meg. valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki.0 m · s. Törvényszerű. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti.0 m · s. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. április). valamint az Északi-középhegység vidékén. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. táblázat). rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. s a nyár végén. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás.5--4. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg.5 m · s. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen.1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat.1 értéket. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. kora délután következik be. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%).5-3.1 érték fölé. A szél iránya hazánk területén rendkívül változó. ahol a szélsebesség eléri a 3. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei. A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is.0 m · s.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása. A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart.1-ot. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2.5 m · s. Az ország északkeleti részén. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző.1 körül alakul.

v. XII.9. VII. IVIX. 7. 69 72 72 XI. x. II. Ill. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI. IX. IV. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . táblázat. VIII. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I.

közeli vízfelszín). A mezoklíma a makro. Minden növényfajnak. szél. Beer234 . Mikroklímákban általában gazdag. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. térszínforma. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai.és a mikroklíma között átmenetet képez. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. az állomány belső mikroklimatikus terét. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. A mikroklímákra általánosan jellemző. az éghajlati adatok adaptálása. Így pl. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. növényzet.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. A növényállományok elnyelő képességét az ún. mikroklíma alakul ki. Növényállományok klímáj a. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. ún. a helyi adottságok által megszabott keretek között. Fő jellemzője. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. amit a térszínforma. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. A mezo. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. lejtők kitettsége. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. a talaj közeli térben. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki.

Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. és szeptember 10. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. A korona csúcsi részét.5 m-en 15-25%-ra és 0. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. A szél a mikroklímáknak. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. azaz az ún.1).és energiaforgalom. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. (J · cm-2 • min. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. kioltási együttható. l .törvény írja le. mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. szélviharok törési sérűlé235 . A korábbi vizsgálatok rámutattak. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. észak-déli sorirányú gyümölcsösben. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. a sebességmezők megemelkednek. figyelembe véve az átlagos borultságot is.3-0. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai.8 között változik.5 m-en 5-l 0%-ra. Ez az oka annak. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást.5 m magasságban 30-40%-ra. április 20. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0.5 m. A sorköz középvonalában. állománymagasság 3m). mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. A növényállományok sugárzáskioltását. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg. A zöld !~·:él átbocsátása. ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI).85. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. fejlettsége és vízellátottsága.

Zárt állományokban. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. értéke a be-.seket okozhatnak. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. 2m magasságban mérve. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. de ha nem megfelelő a vízellátottság. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. 236 . aminek az a következménye. rovarporozta növényeknél az erős. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. az állomány megdőléséhez vezethet. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. viharos szél hátráltathatja a megporzást. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. mint a lombkoronáé. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. Így pl. A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). mint a meteorológiai állomáson. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. főleg. illetve kisugárzástól. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. mint a szabadban. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. de közvetve a növények anyag. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg.

agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti.. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. A homokos. hűvös talajok. 1983). majd a nap során. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet.és a vályogtalajok 237 . hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. akár 20-50% is lehet az állománytérben.2. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. barna homok. Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat. Gyakori. Az egyes fajok. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik.1. s akkor is rendszerint nagyon költségesen. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. Példaként említjük. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki. egészen a késő délutáni órákig. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető. Szélsőségesen száraz. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. amely a terméshozamot. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára. a mikroklímát szélsőségessé teszik. általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira. laza talajok könnyen hevülnek. 9. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. Az agyagos. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás.

01 0.1 0.8. . o () ~ l-4"' ol O .15 0.1 0..05 0.7 <4.05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei. "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0..> a ·o .0 < 5.5 > 8.5 > 8..15 0.7 < 4.1<: b.5 > 8. <4.7 < 5.1 0..5 > 8.l a •O 'i.5 > 8.t) ~ .. táblázat..1 0.5 > 8. A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ .5 > 8.-l ::r: o.7 < 5.1 0.05 0.05 0.04 0.05 0. o o .0:: .7 < 5. o o"' ol N •O .5 > 8.9.0 > 8.1 0.> ..04 0.!.05 0.7 < 4. .05 0..s ~ .0 > 8.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.5 > 8.1 0.5 < 5.05 0.0 N ·- o o N CJJ CJJ .7 < 4.0 > 8.15 0. 1979. Budapest..7 < 5. .gp~ '(.8 < 5..5 < 5.5 < 5..1 0.g CJJ ol -~'~ .5 < 5.05 0.5 > 8.1 0.1 0..0 > 8.1 0.0 > 8.05 0.5 > 8.5 .01 0.06 0..!2_ f§~] >.1 0.05 0.0 < 5.05 0.5 > 8..1 0.15 0.5 > 8.0 > 6.1 0. 238 ..05 0.1 0. MÉM.5 < 5. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .5 > 8. ~ &~ CJJ ·a.N _ ol ~ .NAK.o N o 1:1 ·.7 < 4. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.7 < 5..7 < 5.O U'.15 0.

Mg.kötöttség (AK) 30-42.humusztartalom 1.O-l . Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt.a terület lejtése 0--5%. szikes réteg.pH (KCl) 6-7.talajvízszint mélysége l . KzO-. . a termőréteg vastagsága.5-3. Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: .optimális Pz0 5-. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún.0%. .5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok. de a kedvező fizikai.A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. . a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún.a futóhomoktalajok.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok.CaCOrtartalom 0--5%. .8.a 0. aszódalúgosság mértéke.a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. . mésztartalma. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező. . a talajvízszint mélysége. erősen levegőtlen gleyes réteg. . .5 m. humusztartalma. . a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége. erodáltság aránya l 0%-nál kisebb.2. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele). agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak. mészkő­ pad. ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.termőréteg vastagsága l 00-200 cm. kémhatása. . Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik.a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: . 9. Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan. vízben oldott összes sótartalma. .heterogenitás. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség. A beruházások megtérülése viszony239 . telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9. . durva kavicsos réteg.

az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa. évtizedekre szóló beruházás. 240 . .és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. öntözés bevezetése az ültetvényben.1. épületek-építmények építése. a faj. az állandó és a változó költségek csökkentésével. gépek. mert azok az ültetési távolság.lag hosszabb időszakot igényel. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. valtozások figyelembe vétele alapján. . Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. hiszen az ültetvény több évre. Az ültetvény. aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. gépek). amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg. ültetviny. valamint munkaerővel és szakismerettel.a piaci igények felmérése a várható.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. Részletes költségeket nem adtunk meg. az optimális termelési szerkezet kialakításával. berendezések beszerzése. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. teljesítménye javulását elősegíti. ültetvénylétesítés. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. hagyományos. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. .és fajtaszerkezet olyan legyen. 9. föld vásárlása vagy bérlete stb. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: . hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni. alapberuházásn ak nevezzük.2. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése. . a hozam növelésével.a faj. . pl. pl. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése.a faj. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. akkor járulékos beruházásról beszélünk. meglévő ültetvény korszerűsítése.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez.

5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1. Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.0 8. 2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l . KISS.3 m (1500 fa/ha).és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.5 t műtrágyaszállítás. kiszórással Talaj-előkészítés. kupacolás stb.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l .0 5.0 18.0 27. 9. táblázat.0 33.0 2.6 1. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z.5 0.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés.8 munkanap 5 nha 10. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9.0 ll 11.0 ültetés. Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa. táblázat).6 4. táblázat.7 1.5 t műtrágya Talaj-előkészítés. Málna gépi kézi munka nha 10.0 2. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe.1 241 .9.0 4.0 1.0 munkanap 5 normálhektár 10. KISS. táblázat).9.0 21.10. 25 4 3 37 11.0 1. 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l .1 O.0 5. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9. Egy hektár alma.

a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. táblázat). az út-.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel.8-1.11.11. város. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . Ennek aránya 15-20% körül mozog. a tárorendszer létesítés költsége. Az anyagköltségben a szaporítóanyag. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. pl. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l .a beruházás megtérülése években. továbbá az öntözés. a piac közelsége vagy éppen távolsága.az évi átlagos tiszta jövedelem. B2. kapcsolatos kiadások szerepelnek. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. KISS. szállítással.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület. a természetes termőképesség. táblázat. afekvés. amiben a beszerzéssel. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. szállítási viszonyok. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól. lakott helytől való távolság stb. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. a műtrágya. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . Jt. évi 150-250 eFt/ha (9. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. irányítással stb. a domborzati viszonyok.9.8 millió Ft/ha körül alakul. tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg.6-2. bogyósoknál 1-2 év). Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések. a kerítésépítés. további 0.

a névleges kamatláb. illetve a föld értéke is. amelyek az ültetvény termőképességét. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. i . ha nő az infláció nő a földár. és fordítva. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is.5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg. Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. A megtérülések számával kimutatható. a termés minőségét (pl. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. amijövedelemcsökkenést okozhat. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb.B n = l . Képlete: Fé= Fj r 243 . A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni.pedig a reál kamatláb. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár. ahol Ny% = a nyereség százaléka. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak. Ezek pedig a névleges kamatláb. r .5 millió Ft = 12 . hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. elhelyezkedése.az inflációs ráta. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. fekvése.

Fj.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 .csak a 4-7. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l . a termésátlag. ipari). munkabér és gépi munka . 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem . A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is.a tőkésített kamatláb.a föld jövedelme Ft!ha. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. r . Ennek eldöntésében azon túl. 9. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell. Általános ktg.12. amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi.ahol: Fé. Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. táblázat.12.a föld értéke (ára). export. hogy az meghaladja a termelési költséget. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek. ami állandó növekedést mutat. táblázat). a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas.2-l . évben hoz akkora árbevételt. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik.6%-kal. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk.anyag. Másik nagyon lényeges szempont. hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. a gyümölcs minősége. Ugyanakkor az ültetvény.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége.

ribiszke 10-12 évig. a málna 8-10 évig. a vállalkozás erőforrásait. Előnye. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. az értékesítés irányától (asztali.és értékesítési stratégiát. Másik ok. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. lehet lineáris. (2) A célpiac elemzését. az alkalmazandó stratégiát.). A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. export). a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges. Hátránya. ipari. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. a várható eredményeket. 9. Mindenképpen figyelembe kell venni. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. Az életkor fajonként változó. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. a szamóca 1-3 évig. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. később progresszív). Az amortizáció (leírás). pl. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. a vállalkozás üzletmenetét. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. progresszív. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. Éppen ezért méltányos. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől.2. A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását. előbb degresszív. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. degresszív és ezek keveréke is (pl. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés.2. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. aminek termelési. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. elő­ rejelzését. 245 . növényvédőszer vásárlása stb. (3) A marketing. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges.

9. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. az ültetvény művelésmódja.3.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond. aminek oka abban rejlik. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk.gyümölcsfajtól fiiggően . ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt.minőség . Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet.Az almatermesztésben pl.70-80%-át. Ennek 80%-a betakarításra esik.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. a munka szervezettségi színvonala. eszközök beszerzéséhez. a munka gépesítettsége.2. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet . az ösztönzés. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát. A szamócatermesztésben (8. a teljesítmény .. A szüret. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. hitel és állami támogatás. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. saját és amortizációból képzett). Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. tőke (nyereségből 246 . pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. hogy a termesztéshez szükséges gépek. 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. áruvá készítés. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés.

Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő.1. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. az egymásn ak szállított vízzel. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. Alany. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. a fa mérete. 9. ásványi anyagok kal.5 millió tonnára tehető. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. Az oltvány egy kétkomponensű. A jelenlegi szintnél.és fajtahasználat 9. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. vagy nyugdíjasként termesztő. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. szilva. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. Ritkább a törzsképző alany. hogy az úgynevezett .2-l . mint pl. nem egyedül a termesztésből él. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira.3. termőképessége és a gyümölcs minőség e. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. 10-30 cm-es részét adja az alany.Másik az. mert az oltáson. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. koronába oltásnál). összekapcsolt anyagcsererendszer. a kártevőkkel.. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. Ugyanis a fő munkahely mellett. törzsét) képezve tulajdon247 . amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. míg más tulajdonságait. gyorsfagyasztott. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. elágazódási rendszere. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. élelmiszer-ipari.3. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében .

élettartam termőképesség . növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. vagyis növekedésére. középerős. szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. sótartalom tűrése. elöregedés. pH-. táblázat. termőképességére. gyümölcsnövekedés és érés. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. Ilyenek a gyökérzet víz.és patorezisztencia: télállóság. ágak szögállása. virágzás.ságait jelentős részben megőrzi. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe. mint pl. kórokozókkal szemben). középerős. felsorolásszeruen. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében. A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. nyugalmi állapot . Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára .A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . lombhullás. törpe alanyokat keresik.és tápanyagfelvevő. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. rezisztencia. alkalmazkodás a magas talajvízhez. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk.13.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg. beltartalom . terrnőre terrnőre fordulás. igen erős). de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9. féltörpe.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája . tárolhatóság. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. korona habitusa. erős. tolerancia talajban élő kártevőkkel.A vegetáció lefolyása: kihajtás. féltörpe. állóképes törzset nevel. hajtásnövekedés.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna. szárazságtűrés. kiterjedése és babitusa (szögállás) . erős). mész-. szín. méret.13. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére.Vegetatív teljesítmény: fa mérete. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9. táblázat foglalja öszsze.virágzóképesség. termékenyülés. hogy megfelelően szilárd.Öko. törpe. feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére. tárolhatóságára.Gyökérzet mérete.

de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. s ezáltal közvetve annak télállóságát. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. 1988). és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. ami valójában a növekedés intenzitására utalna. nagyobbak lesznek. 1953). meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. hogy a jó tápanyagellátottságú. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. év után kezdenek el növekedni. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. vagy növekedési erély fogalmával. A cseresznyénél jól ismert. jó kondíciójú egyedek. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. A nemes rész kondíciója. 1998). hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. Feltételezhető azonban. mint a sajmeggyen levők. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. Azoknál a csonthéjasoknál. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. 1969). kezdetben gyorsan nőnek. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . rezisztenciájára. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. hamarabb elérik a termő kort. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. és közvetve is befolyásolhatja. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó.vigor. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek. Gyökérfeltárások igazolták. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. de a vigor. könnyebben átvészelik a telet. növekedésük hamar lelassul.

hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. közgazdasági. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. az alkalmazható koronaformát.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. 250 . mint a ráoltott nemesé. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően.3. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú. művelésmódot. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. ami az ültetvény kondícióján. nemritkán több évtizedre szóló döntés.2. a termés mennyiségét és minőségét. A fajtahasználat állandóan változó folyamat. természetes minőségé­ ben elfogyasszák. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. más része kézzel szüretelhető. s számuk és arányuk fajonként változó. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. másrészt a művelési rendszerek. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni.

A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. őszibarack.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség.és fitotechnikai eljárások. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: .a termesztéstechnológiát meghatározó agro.a szállítási távolság. szakmai felkészültség).konkurrencia (más termesztők. s nehéz olyan fajtát választani. állami szubvenció. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. . alma. sérülésmentesség. A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek.kereslet-kínálat. ökológiai gazdálkodás). optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni. reklám stb. a piaci infrastruktúra. őszibarack) is ismerik. tenyészterület). gépek. A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. az értékesítési forma. koronaforma. Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. . 251 .Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. . ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok. épületek. amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. hanem propagálni is. Bizonyos gyümölcsfajok (pl. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. egyöntetűség. ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. vegyszermentesség.). hogy árutermelésről. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó.a művelési rendszer s annak összetevői (alany. a munkaerőigények kiegyenlítése. csomagolás stb. . valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. de ez üzemi szinten nem. a munkacsúcsok kiküszöbölése. . Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. törzsmagasság. .). tisztaság. vagy nehezen valósítható meg. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). integrált termesztés. alma) vagy a fajtatípusokat (pl.

a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén. TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával.és növényanalitika. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). növekedési erély).a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával.és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere. Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása.az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. talaj.a fajták várható termésátlaga. . amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. virágzási idő. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. . OMMI. .a termelésnövelés költségkihatásai. SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. .aminőségképzés (pl. 252 . Termesztés. Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. fitotechnikai felmérés). a fajták tulajdonosainak.az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években. . s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl. gyümölcsritkítás) költségei. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit. más üzemekben és országosan. illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak. intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. A költségráfordítás főbb tényezői: .a termelői ár trendje. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl. Az árbevétel főbb tényezői: . Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága. .Fel kell mémi. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. . a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg. gépi szüret). . valamint a piac igényeivel. üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni.

hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. a virágok fagyérzékenysége. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. a tájfajtákat. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert. hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9.14. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. a rügyfakadás és virágzás ideje. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. Pia- 253 . a mélynyugalom kezdete. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. Ha túl kevés a fajta. a virágképzés rendszeressége. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. a fajlagos terméshozam. állami fajtapolitikának. terméshozási típus. a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). a termőkor hossza. táblázat). valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra.14. a szárazságés széltűrés. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). a virágzási hajlam. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. Ilyenek pl. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. hossza és hidegigénye. a növekedési erély és habitus.

"ember közeli" koronaformák a megfelelők. Részben nagy területet foglalnak el. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat.14. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes. 9.) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. gépi betakaríthatóság. íz. zamat. termőhelyi igény.4. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával.tárolhatóság. nehezen kezelhetők. tárolási és utóérlelési igény .héj színe és egyéb sajátosságai . mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés.beltartalmi érték. parásodás szállíthatóság. betegségekkel szembeni rezisztencia stb. Művelési rendszerek 9.termésbiztonság . A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják . A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. A fajták optimális száma fajonként változó.magtartalom. gépi osztályozhatóság . a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben. formálódás. házi feldolgozás. felület kocsány és elválása repedés. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem. szupermarketek) partnerei. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. illat . de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több. gyorsan felkopalszodnak. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru.1. azaz koronaforma. íz és beltartalmi értékekben is. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony.4.termés sza254 . amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság. konzisztenciája .termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. állománya. sütés. alak. befőzés) való alkalmassága. táblázat. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők.hús színe.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok .9.termőképesség .

5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.5 6x4 5-6 x 3.4-0. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5 5-8 4-5 2.5-3.8 5 kör 3-3. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.6-0.8-1 0.5 2-2.5 2.5-4 2-2.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.2 x 0.5 5-6 3-4 3-4 1.5-4 2.5-3 3-3.5-4 5-6 x 3.4-0.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5-3 2.5-4 6-7 x 4-4.2-2 0.5-3 2-3 3-4 2.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.5-4 3.5 2.5 2.9.5 2-2.5 x 0.5-3 3.5 3-3.15.2-1.5-3 3-3.5 4-5 x 2.5-3.5 x 4-4.5 kör 3-3. ki terjedés (m) vetület alakja sor.5 3-3. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .5-4 x 1.6 2.5 4-5 x 1-1.5 2-2. táblázat.

N Vl A 9.2-3.5-3 2-2.5 2.5-3.5 3.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-4.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 . kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.2-3 8-10 x 5-7 5.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5-5.8-5 x 1.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.5-6 x 2. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.15.5-3.5 x 1. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.5 3.2-2.5 4.5 x 2.2-3.

5-3 1.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5 x 2.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.5 3.2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-3 2.5 x 1.5-3 4.5-3 1.5 3.A 9.5-5.5-2 5-6 4-5 3-4 2.15.2-2.2-3.2-3.8-5 x 1.5-6 x 2.5-4. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J . kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak.

8 3-4 0.6--0. a termesztéstechnológia színvonalától.2-1.8 1.5 - 1.5 x 0. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak.4-0.5-2 2.6-1 1-1.2 1.2 0. 4 = termősarjak száma.8-1.6--0.8 1-1.2 5.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk.5 3.8 0.4 x 0.5 1.5-3. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1. gépihez a magasabb.2-1.5-1.2 x 2 3 x 0.2 0.5 x 1-1.7 2-2.15.5 x 0. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.5-1.8-1 1.5 1.4-1. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.5 x 1-1.8-2. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.6--0. a fajtától és az alanytóL A vázágak.3--0.7-1 2.2 0.4-1. 3 = termősarjak száma.6 1-1. diónál 100-120 cm.5 1.8 0. = = .8-2 1-1.és tőtávolság.8 x 0.2 3-3. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.4--0.6-1 3-3. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor.5 1.6 1.8-1.4 0.5-2 1.5 3 x 0.Vl 00 N A 9.5-3 x 0.2 3-3. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk.2-1.

meggy. valamint a fa magassága.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. de befolyásolja a terrnőre fordulás. sőt az érés idejét is. Középmagas törzs: 80-100 cm . A táblázatban feltüntetett sor. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. a fa magassága eléri.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. Gömb korona. A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. ringló. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. diónál l 00-120 cm. kajszi. gyümölcsritkítás stb. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. a vázágak száma és elhelyezkedése. törzses bogyósok.15. a törzs magassága. az ültetés mélysége stb. vagy meghaladja a 5-6 métert is.cseresznye. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. körte birsalanyon. körte) koronaformája.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. mintegy kikatlanozzuk a fát. Törzsmagassága 80-120 cm. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. a részletesebb ismeretek .alma. 7. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. kajszi. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. ábra. a termesztéstechnológia színvonalától. akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. gesztenye. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. kép). szilva. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80. a talaj típus. szilva.és a gesztenyefákra jellemző. A természetes koronaformák egyik formája.dió. 259 . pl. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. kép). fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. Magas törzs: 120 cm és felette . táblázatban foglaltuk össze. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9.bályozás. mert sudaras koronaként indítjuk. őszibarack. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. kötetben kerülnek bemutatásra. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. -. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . meggy. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. a dió. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. 7. a fajtától és az alanytóL A vázágak. körte vad alanyon.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés .

Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. A katlan koronától abban különbözik. kép).9. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. 9. ábra. Kombinált koronaforma Katlan korona.5 m. kép). A vázágak szögállása 35-40° (9. Termőkaros orsó. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa. 7. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9. kép). ll. ábra). rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9.10. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12. Elsősorban az őszibarack koronaformája. a fa magassága 2-3m.0--3.. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. ábra. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. 260 . Váza (tölcsér) korona. Törzsmagassága 40-60 cm.8. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. Törzsmagassága 50-60 cm. Sudara nincs. a fa teljes magassága 3. ábra). Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára.9.

ábra. 8. Váza koronaforma 261 .5-3 m 9. Katlan koronaforma 9.9.2. ábra.

1 O.11.l 50-60 cm 3-4m 3-3.5 m 9. ábra. Szabad orsó koronaforma 262 . Termőkaros orsó koronaforma 3-3. ábra.5 m 9.

16. kép). könnyen ápolható koronaforma.8 m... 14. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17. szilva) orsója Az északi országokban (Németország. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága. Csonthéjasok (cseresznye. körténél kevésbé.11. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. ábra) vagy huzalos (9. meggynél. ábra) megoldással. ábra. Tárorendszeres koronaforma. meggy. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). Sor..Szabadorsó. hanem metszéssel.6-0.6 m.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. 18. 19. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. Norvégia. 13. Karcsúorsó. a sortávolság sem lehet 2. (9.5 m magas. Almánál hazánkban is elterjedt.. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége.12. Korszerű. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0. Törzsmagassága 50-60 cm.13. Az előző koronaformától abban különbözik. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést. egyedi karós.12. Csonthéjasoknál is alkalmazható. Almán kívül kajszinál. 20.5-3 m x 0. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 . Szuperorsó..) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák. Kialakításához tároberendezésre van szükség. Lengyelország stb. kép). Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. ábra.3-0. 9. kép).8 m-nél kisebb. a fa 2-2.

Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9.13. ábra. Szuperorsó koronaforma 264 .14. ábra.9.

21. téglalap alapvetületű koronaformáknak. a vázágak milyen szögben állnak. szögállásuk vízszintes.15. a fekete bodza. ábra. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra.minimális metszés. de nevelhetök törzses formára is. kép). az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. naspolya saját törzsű. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk. a mogyorót. illetve sövényeknek nevezzük. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. akkor is főleg augusztus ban. Törzsmagassága 60 cm. amelyek alapvetülete. Törzses bokrok. mogyoró. mindössze 8-l O év! (9. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma.16. a 3. Az egyes sövények attól fiiggően. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. de a törzsképző magas szemzése. 22. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. ábra). A maga idejében elterjedt koronaforma volt. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. kép). Amíg a fekete bodza. . A birset. Haag-sövény. a birs.14. 24. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve. ábra. Törzsmagasága 40--60 cm. a naspolyát. .a szuperorsófák élettartama rövid. Bokorkorona. hogy hány vázáguk van. a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak.15. Tenyészternlet igé265 . ábra. A ribiszkefélék. a fa magassága 2.az ültetést követő évben már terem. kép).és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára.5 m.További jellegzetességei: . Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. mekkora a vázágak közti távolság. sokfélék lehetnek. Hungária sövény. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9.5-3. Tulajdonképpen bokor koronaformák. birs.. vagy ahhoz közelítő. a mogyoró.

. Haag-sövény 9.... 140-60 cm ..../ - ....__ m /_ / -l.17.../ / .16._ f--- 140-60= ' ' '-..._ L.. ábra./ 3-3.. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 .5-3 ../ / f--- ' ' .___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2._ 9.. . ábra.5 m ..

Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája. A vázkarok 20-30°-os . a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. ábra. . Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái.Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok. 3 vázágú sövény. ábra). és 9. lekötözünk. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez.19. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok. a vázkarok közti távolság. ha a sor. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. hogy kézi betakarításra.20. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9.Thomas-sövé ny Alma. kép). háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek. később a karok ritkítása szükséges.Bármilyen alanyorr kialakítható. meggy. Bouché. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel.nye 8-1 O m2ffa. szuper és füzérorsó különböző változatai. Ferdekarú sövény.és tőtávolságot a talaj.17. hazai viszonyokra . alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. viszonylag olcsó. Duplasoros alma és körte karcsú-. mert tulajdonképpen csak két vázága van. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. . ábra). valamint szuperorsó. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. körte. Franciaországban Solerr néven ismert. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük. 25. míg Európában a karcsú. Középerős alanyú alma. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása.. Különleges. . Törzsmagassága 50-60 cm. Elnevezése kissé furcsa. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk.zögben állnak. Az olasz palmetta. kajszi. A fejlesztő munka során kiderült. valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség.Mihályffy József által kidolgozott formája. a harmadik a központi tengely. Visszametszés nélkül nevelik a növényt. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma. ami sorirányba nő. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. egymás fölött 20-30 cm távolságra. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m.18. kissé mélyre ültetik egymással szemben.Támberendezése egyszeru. Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. . 267 . Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve. és a fa magassága (9.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki.

268 .

Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget. ábra. különösen a gépi betakarítás lehetőségére.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható.9. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9. kép).és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. A sor. Három és többsoros.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre.és tőtávolságtól függ. tenyészterületet. az alany. Egysoros.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra. 269 . Alma és körte karcsú. amely elsősorban a megválasztott sor. táblázatban foglaltuk össze. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban.és szuperorsó ültetvényekben. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. Almafüggöny koronaforma 9.2.4. A sor. Telepítési rendszer. A gyümölcsösökben alkalmazott sor. 2. A sor. az ún. 3.20. sor. J5. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26. Ikersoros.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét.

Ennek időtartama 3-4 év. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-.9. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / .3. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást. A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 .21. . huzalos és bambuszrudas). feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm .21.\_ 80 cml. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése.kombinált (huzalos + karós.4. A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . karcsú. r- ! -----------+1\':. ábra. .és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn. \\ 180 cm \. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés.és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig. ábra).egyedi karós és faoszlopos. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. amíg kialakul.huzalos vagy kordon (9. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9.

Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni.vagy szalagformában. cső. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. Betonból készült támberendezés. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. valamint karók készítésére alkalmas.és szerszámfa. vegyszereket nem szívja be mélyen. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek. a törzsnek elég he9. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. könnyen kezelhető. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. nehéz. hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen.J . Rideg. Az akác nagyon sűrű szövetű. 3-3. Fémhuzalok. Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. hogy rugalmasak. Fontos. viszonylag drága. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós.22. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok. Az erdei. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. tartósítás) 15-20 évig is kitart. ezek hatása viszonylag rövid idejű. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. Egyéb támrendszerelemek. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre.1-2. További fontos szempont. rendkívül tartós épület. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. kényelmes.és feketefenyő laza szövetű fa. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből.Fából készült támberendezések. hosszú életűek legyenek. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid).2 m hosszúak. . Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . Az akác hátránya. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. Az égetés során arra kell törekedni. Ezeknél követelmény. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. ábra.4 mm között változik. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. jól tartósítható. könynyen sérűlést okoz. viszont hamarabb korrodálódnak. ábra). Vastagságuk 2. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót.l Felrakása gyors.22. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. égetés. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát. a különböző felületkezelő anyagokat. fűrészelve könnyen szálkásodik. A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen.

. illetve késedelmesen lehet megvalósítani. .1. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli. .1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos.Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. . 272 . . szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. a sorvégeken nem maradnak üres területek. A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők. táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani. . Ezek hiányában.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható.. A huzatos támberendezés előnyei: .A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására. A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat.Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. a vesszők lekötözésére.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok. . tereprendezés. Az egyedi karós támberendezés előnyei: . Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény.Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. 9.lyet hagy a szabad mozgáshoz. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség. és a különböző huzalrögzítő elemek. .Pótlása gyors és egyszerű. Ezekből nagy a választék. és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését. az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák. méretarányos kiviteli terveket. A huzatos támberendezés hátrányai: . Az egyedi karós támberendezés hátrányai: . Telkesítés.5.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. nehézkes. a telepítést hibásan.A sorok átjárhatóbbak . mint az egyedi karós támasz.Javítása és pótlása bonyolult.vagy ha azok pontatlanok. . 9.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni. fegyelmezett szakmunkát követel.5. mint a huzalos támberendezésnél.Megépítése szigorú. . Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. . térképeket kell készíteni. adathiányosak -. könnyen görbülnek .Helytakarékos. hogy a kengyel bevág a törzsbe.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. .Folyamatos törzsnevelésre alkalmas.

a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. szélességét. és a környezetkárosítás miatt. . tárolószín.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. illetve kialakítása.utak. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. a rendkívül magas költségek. a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. tároló. vagy 4-6 m széles. kamion.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. szociális és irodai épületek stb. A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását. műtárgymaradványok stb.műszaki létesítmények (műhely. .tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként.rakodó és parkoló területek helyét. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki. Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal. . Ezek munkája után a terület hepehupás. illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. csatornarendszer. A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen.) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. . vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése. nagy gödrökkel tarkított. A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. őrbódé. Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk.A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: . a víze/vezetésre. . A táblásítás során határozzuk meg: . . mellékhelységek stb.) helyeinek kijelölése. . de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő. energiaellátás. gépforduló ). 273 .). Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani. mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek. Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek. Ehhez legalább 8-l O.

leghamarabb nyár végén. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. Megjegyzendő. megnövelve a végleges koronaátmérő felével. köszméte stb. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el.). a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg.2. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen.5. illetve a kifordulás utáni második sorba. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). vagy a vele párhuzamosan. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. azért. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. a koronaátmérő nélkül. bogyósok esetében 40. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. szeder. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni.és műtrágyázásra. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. 9. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. különösen fontos.a jó elmunkálás ellenére is . Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0. málna.4.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja. (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt.: szamóca. ezután következhet a mélyebb talajmunka. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. nagy rögű. Megjegyzendő.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . illetve szükséges szerves. illetve rakják. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító.2. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni. talajfertőtlenítést is kell végezni. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. vagy fűféle volt. A száraz. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna). Azokban az ültetvényekben.

valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni. . a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel. anyag. 1979). és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG.megeredni.5-2. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg. A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is. Amennyiben a telepítés tavasszal történik. . Árutermelő ültetvényekben ritkábban. vibrációs altalajlazítóval). A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. nehéztárcsával. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos.és talajjavító anyag jut. terméketlen. vagy teljes területű feltöltés.bedolgozás mélyszántással. .altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában.8-l x l x l . markolókanállal.a talajfelszín lezárása. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. A fel. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. nehéz simítóval (vasúti síndarab).és szuperorsók. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. hogy milyen halmazállapotúak. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. vagy ezek kombinációjával. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. A módszer előnyei közé tartoznak: . 275 .munkaerő. Basudin 5G). a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását . A sáv szélessége l . Amennyiben az altalaj rossz minőségű. bogyósok) viszont követendő módszer. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. nem szabad a felszínre hozni. Nagy tőszámú. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. forgatással vagy ásógéppel. házi.és energiamegtakarítás. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . illetve forgatási mélységbe.5 m között változik. Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben.és altalaj különrakása.elegendő tavasszal elmunkálni. ha az időjárás szárazra fordul.O m között változik. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. A gödrök mérete l x l x0. szakmai körökben vitatott eljárás. úgy az őszi mélyszántást .kevesebb. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ.tápanyagok. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. de a facsíkra számítva sokkal több táp. . kicserélése viszont indokolt lehet.

A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. Telepítés 9. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. illetve az uralkodó széllel párhuzamosan. hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. ribiszkék.5.6. málna. szamócapalánta).). hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is.) a legkifizetődőbb. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca.1. út. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. és az első tövek helyét.) párhuzamosan futó egyenes. félkész oltvány. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. 9. karcsú. fűz stb. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése. könnyen legyökeresednek és kihajtanak. gyökeres dugvány. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. illetve.3. Erre a célra frissen vágott fűz.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges. árok.6.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig). hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. koronás oltvány. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. málnasarj. ha a megfelelő életfeltételeket . Ha az ültetés géppel történik. Költségkímélő megoldásként gyakori. akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. mert ha telepítés után a területen maradnak. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre. vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék.9. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. szomszédos tábla stb. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni. szögprizmát. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. rá merőlegesen a sorok irányát.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb.

(fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. . de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. szalmával. szállítási szerződés formájában.). . az őszi időszak a kedvezőbb. illetve tárolásáról.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása. bogyósok. . kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás). 277 . Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. a rakomány meglocsolása. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. 9. A többi faj .ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. amelyről a 4. mandula. Az átültetés i stresszre . cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével.a frigópalánta. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont. illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. Annak ellenére. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint. Ennél sokkal jobb és eredményesebb. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER.legkevésbé a kanténeres növények. fajták. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is). és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. és kajszibarack a legfogékonyabbak. ősziba­ rack. mennyiség. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb.de drágább. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről. és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár.azonos körülményeket feltételezve . faj. A legolcsóbb. hogy a talajban elegendő nedvesség van. 1979).almatermésűek. gyökérvégek gyenge visszametszése). Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. nagyon kritikus szakasz. a növények kiszáradhatnak tavaszra.2.6. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. gesztenye. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek. minőség stb. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain.

Szükség szerint pépezés. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). Az ültetőléc használatát a 9.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük. A pépbe növényvédő szereket. . a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés.6. A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. valamint talajéletfokozó készítményeket. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. de történhet az ültetéssei egy menetben is. Nagy károkkal jár 278 .23. az új gyökérkezdemények képződése. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. és a jobb eredés elősegítése. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. ültetőfa). ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. 1-1. 9. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. ültető léccel szervezést igényel. később cserépszerűen beszáradhat. Ebből a célból40-50 cm mély. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. ültetőkanál. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni.23.5 m széles gödröket ásnak. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek.3. A metszést úgy kell végezni. kapa. ábra szemlélteti. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. . ábra. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. a fertőzések elleni védelem. Amennyiben az ültetés kézzel történik.

a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be. az alany gyökértömegének növelése érdekében.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni. Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák. Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését.6. b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. . hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon. a gödör teljes betemetése. . Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik. Erre a munkára . ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. kerítés építése.attól fiiggően. törzses köszméte. c) Ültetés. . ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is.4.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. Az ültetés. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. vadriasztó készítmények kihelyezése). . mint amilyen mélyen a faiskolában volt.). illetve a víznyerő helyek kialakítása. . Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak. hogy kézzel. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor).például. konténeranyagok stb.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. vagy géppel ültetünk. Ugyanez következhet be. hulladékok (takaróanyagok. fe- 279 . nyesedék stb.) összegyűjtése. gyors kiszáradását 9. mert kiszáradnak. A szabály alól természetesen vannak kivételek. a terű­ let rendbe rakása. "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt. vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor).az alábbi lépésekből áll: . ültetőlécek.beöntözés. mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri.csemete beigazítása taposással. Beöntözés. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni. Az ültetés során arra is ügyelni kell. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. .mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. Az ültetést követő munkák. Azoknál a művelési rendszereknél.

1. Talajtakarás. kaszálék. illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést. szalma. Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás). a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. 280 . A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni. . A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O. komposzt.a sorközök füvesítése. 4. fejezetben ismertetjük. fakéreg. Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár.a soroktalajának teljes.kete bodza stb. .gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén.). faforgács. hogy: . aminek elsősorban az volt a célja. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: . Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt.). műanyagfólia stb.

és eszközfelhasználást igényelnek. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság.és gépi munka. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki. A korszerű termesztéstechnológiát az élő.1. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia. értékesítési irányok. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje.és eszközellátottság. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. öntözési lehetőség és berendezés. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni.10.és gépi munkák hatékonyságának. áruvá készítés és tárolás helyiségei. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10. eszközök és anyagok felhasználásával. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. amelyek jelentős élő. kötöttség).és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 . A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó. berendezései) is jelentősen befolyásolják.1. valamint anyag. lehetőségek. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos.és fajtakombináció. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó. 1990). faalak és koronaforma. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is. táblázatban foglaltuk össze. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg.

időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.görög eredetű. 10. Fenológia 10. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.műtrágyázás . táblázat.mechanikai . A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán. Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a.osztályozás .logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében.vegyszeres -kézi Talajművelés .phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani.vízpótló . Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk.csomagolás .koronaritkító.10. fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .1. A részletes (makro. A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette.1.Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító . 282 . 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem .takarásos .színező .és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.hűtőtárolás . A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg.szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés .2.vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .hajtáshelyzet megváltoztatása . hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le.2.tápoldatos Aruvá készítés .vegyszeres -egyéb Trágyázás .fagyvédelmi -frissítő . amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek.

illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. öntözés. ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük. mikrosporogenezis kezdete).a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése. A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb. virágnyílás kezdete). . szabályozását. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése. illetve pontos meghatározását. . ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük. A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. de szabadszemmel még látható jelensége. . . . virágzás.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl.a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést. virágzás). .) várható időpontjának becslését is. A fenológiai ismeretek elősegítik.a szüret időpontjának becslését. általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl.fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást.fenológiaifolyamat: a makro. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben. a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. hajtáslekötözés. Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. 283 .A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése. trágyázás stb.) optimális időpontjának kijelölését.és mikrofenológiai jelenségek összessége.a rovarmegporzás tervezését. hogy a termesztési technológiában a produktivitás. gyümölcsérés. . ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban. .fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb. metszés. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl. 1997): .a termesztés és a betakarítás technikai. 1990). Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. termésritkítás. Több fenofázist. . a védekezés pontos időzítését. lombhullás stb.

mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. bokrétás termőnyárs stb. a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba. A lombhulláskor. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. Figyelembe kell venni azt is. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be. ún. hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. egy évben akár többször is. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: .2. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon.) korábbi a lombhullás .mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz.és vegyes rügyeké. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő.2. . az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi.. mint a virág. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. . vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. Az ezt követő.és körtefajtáknál kell számítani. A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart. Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma.10. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi. 284 . A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni. termőnyárs. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al. 1997).fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk. Annak ellenére. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható.

A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. Elsősorban azért. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. 1997). Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. őszibarack. Több gyümölcsfajnál (pl. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. illetve szállítóedényeinél. kajszi).a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. a kezelés időpontjától függően. mandula.származásuktól függően . rózsa. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. s a növekedést serkentő. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. 1989). elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva.rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk.hímnős virágú fajoknál .(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 . mandula. vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. körte) és hosszú (pl. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. de az eddigi megfigyelések arra utalnak. a sejtek anyagcseréje. őszibarack. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. hirtelen hőmérséklet-változás. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják. a kötött és szabadvíz aránya. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. közepes (pl. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. alma.) szerepe. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. amely a virágrügyek és. A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. nappalhosszúság stb. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. A genetikai szabályozás összetett. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos.. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. A virág. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. amely az erős mélynyugalomban megmarad. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is.

Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. nyílásuk pedig szabálytalan. Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. b) Mikrosporogenezis nyomon követése. vagy ha be is következik a fakadásuk. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. szilva (400-1700). A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 .a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. Ha ez a hatás elmarad. mandula (60-500). az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. meggy (600-1800). Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. cseresznye (500-1700). amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. vagy . vagyis az az időpont. körte (600-1600). ha kisebb mértékben is. Az is problémát jelent. majd kivirágzik. A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. Körténél. c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). A mélynyugalo m akkor oldódik fel. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). A mélynyugalom szabályos befejeződésével. őszibarack (50-1200). Itt is az a legnagyobb gond. s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. nagyobb hidegigényü. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik.későbbi virágzású fajoknál . c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. mint a virágrügyekéhez.

a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. mint egy enyhébb. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva.a téltűrést. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. Ebben addig maradnak a növények. 287 .amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát . 1999). A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál.nagyobb a termésbiztonság. s nagyobb információs értékkel bír. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt.és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. Meglepő. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. 200 l). Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez.összegzése volt. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén. Ennek a hatása attól is függ. illetve csoportosítjuk. ennek jelentősége a kajszi. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. Magyarországon gyakori a januári erősebb. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. A téltűrés szempontjából előnyös. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. késői tavaszodású termőhelyeken . A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. illetve vesszük figyelembe. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. Egyre inkább célravezetőnek látszik. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. esetenként a rügyek fakadása után következhet be.

hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. s a télre való felkészülést akadályozza. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. amelyet szabad szemmel is követni tudunk. Ebben az időszakban. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. hiszen azt sugallja. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. A szemek kihajtanak. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . vagy az akrotónia. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. illetve tartósan megmaradhat. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. a telet is jól tűrő hajtás. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. a gyümölcsnövekedés és -érés. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának. Az ún. valamint a lombhullás jelenti a 288 . amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. 10. a virágzás. A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. s a téltűrésük is biztosított. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". A tavasz végi. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll.2. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. a terméskötődés és -hullás. hogy a csúcsrügy növekedése leáll. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás.3. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés.

) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. köszméte. fekete ribiszke. alma. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. rózsa. szeder. körte. naspolya. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 . minél korábbi virágzási idejű az adott faj. illetve szakaszokat. 10. birs. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze.legfontosabb fenológiai fázisokat. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. párhuzamosan.2. táblázat. riszméte stb. málna. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl.2. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között.

) esetében. mint a hajtásrügyek. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. fekete ribiszke. virágnyílás. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. mandula. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. sziromhullás.A virágrügyes fajok (pl. c) vegyes rügy: rügypattanás. lombosodás. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. alma. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. japánszilva.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. rügyfakadás. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. hogy a hajtás. mandula. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. meggy. a hímvirágok virágrügyben képződnek. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). Esetenként azonban előfordulhat. Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. őszibarack stb. A dió későn virágzik. Évjárattól függően. Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. szilva. lomblevelek megjelenése. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk. 290 . a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. A dió virágrügyei később fakadnak. körte. őszibarack. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. rügyfakadás. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. virág(zat) megjelenése. esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. cseresznye. virágbimbó-pattanás. s a virágzási időszakuk is későbbi. virágnyílás. meggy. szeder). mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. kiterülés. fejezetben közlünk. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik. virágbimbó.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. sziromhullás. illetve -fajták szerint. A fajok virágzási sorrendje. kiterülés. b) virágrügy: rügypattanás. kajszi. rügyfakadás. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. kajszi. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. szétválás.fakadás. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). szétválás.

illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. ezért stabilabb a fajok. a fővirágzás idő­ pontja. Minél későbbi érésű a fajta. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg.) képest. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják. köszméte. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. málna. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi.). illetve a fenofázis291 . de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. Például a húskeménység vagy a cukor. fajtára. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. szamóca.a naptári idő szerint . Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében.) határozzák meg. A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van. hogy . Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. gyümölcs-levél arány stb. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. fák kora. mint a virágzás esetében. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. csapadék. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. körte. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. Régóta ismert. hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. valamint az információk másutt történő hasznosítását. birs stb. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. A hőmérsékletösszeg a fajra. valamint a sziromhullás vége. vagy még hosszabb ideig tart. a pontosabb előrejelzés érdekében. 1974).

de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk. igen eltérő volt. a termőrész-berakódást. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. sudaras koronaformák metszésének szerepe. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. amely azonban .ra jellemző állandó érték. a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. a virágrügyképződést szabályozzuk. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését. mint a hőösszegé. s nem azt az időpontot.bizonyos határok között változhat. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó.3. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását.1. koronaformát alakítottak ki. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. Itt módszertani problémát csak az jelent. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk. közepes törzsű. hogy a virágzást veszik alapul. illetve veszünk figyelembe. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. 10.3. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál. illetve tőből eltávolítjuk. Termőfelület és termésszabályozás 10. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. 292 . A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. jelentősége igen nagy volt. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata.a többi befolyásoló tényező miatt. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. A metszés szerepe. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. továbbá sebkezelést végzünk.

A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. Ezek között a karbantartó metszés. ábra). az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. Aminőség javítása. A vesszők hosszú. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. . fenntartása. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. ifjítása szerint.1. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében.1. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10. A fák koronájának kialakítása. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. ábra. az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . közép hosszú. gyümölcsberakódás) választjuk meg. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő.~ 10.

illetve a felkopaszadás csökkentésére. Karbantartó metszés során: . illetve a következő évi terbiztosítására. illetve a termőrészképződést serkentjük. gyengén metsszük. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. illetve fenntartását. két erős és hosszú. a vesszők.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. előidézve az egész fa gyors pusztulását. a korai felkopaszadás elkerülésére.meggy-. cseresznye. középerős hajtásnövekedésű. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. a terrnőre fordulás előtt. laza. vagyis a vesszők. . az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. A középerős metszéssel. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. A termőegyensúlyban lévő. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. Koronaalakítás esetén: . illetve visszametszésétjelenti. a kevésszámú virág megkímélése céljából. egy pedig gyenge. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. .az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására. .a suháng koronába metszésekor.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. a termőrész-berakódás azonban elmarad. gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. Minden rügy kihajt. hosszú hajtásokat kapunk. . .a meggy termőfelületének növelésére. illetve a termőrészifjítás során gyenge. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). az erőseket nem]. A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. rövid. középerős és erős metszést különböztetünk meg. a termőfelület növelésére. gyenge metszés a vízhajtások. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. .és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. 294 . A mérsékelt. A beszáradó. elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten.almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére.

segítve az optimális hajtásnövekedést. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. színeződés)? . az egész fa kedvező megvilágítottságát. a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű. közepes vagy gyenge). szín). azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát.Fejletlen. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. vékony. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. rövid. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. . amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. igényes.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. .Az erős metszést a vesszők. . vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. A metszés mértéke (erős.Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. annak ellenére. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. minőség. vastag. hogy kevesebb nyesedék képződik. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. hosszúsága. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít). vastagsága)? . fejletlen vesszők. valamint a termőegyensúly biztosítása. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket.A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. minden képletére kiterjedő. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. vesszők) irányul a ritkítás.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma.Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . vagy tápanyag. A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. vastagabb) első-. a fa minden részére. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. valamint szélességét. rügykímélő. az egyenletes gyümölcsberakódást. veszszőritkító metszés. 295 . másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. mérete)? . gallyak. az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. méret. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. bokrokat.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. ágak visszavágását.és vízellátottsági hiányosságokat. A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret. esetleg technológiai hibákat feltételez. kevés virágot tartalmazó rügyek.

túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására.és méretbeli kiegyenlítődését. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. Az előbbiek alapján megállapítható. a sebek még a nyáron begyógyulnak (10.nem várt helyeken". Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét. 296 .2. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. visszavágására. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket. Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. mint a téli metszés hatására fejlődők. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás. tehát nemcsak árnyékolnak. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. .ábra). sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben.a sebektől távol. A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. Később már metszőollót kell használnunk. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. hanem víz. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak. kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. levélzeilik laza szövetű. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen.és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. rügyeik fejletlenek. hogy az a legkedvezőbb.Későbbi termőkorban.a lecsüngő és a felfelé álló. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. de soha ne távolítsuk el tőből. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek.a . A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő. az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. azaz a fa optimális alakját rontó . A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. Az évről évre megfelelően alakított. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha). a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak. az egyenletes terméshozást segíti elő. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő..

5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott.és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. Egyes fajok esetében (őszi.2. 297 .. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. kézzel 10. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. és annak hatásai .3. A téli. a virágzás előtti állapotig metszeni. .1. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre.metszőollóval ~ . a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. .. ha a fa minden részét érinti a metszés. legalábbis akkor. 10. ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők.1.. Vízhajtások eltávolítása. ábra..

Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). Ennek során fiatal. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. fehér. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. mintha az előtte vagy utána történne. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. amely a kambium részleges elhalásához. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. 298 . valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. A hajtásválogatás. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. A rügyfakadás utáni metszés.és mellékvezérhajtásokat. a június második felében végzett zöldválogatás. barnulásához vezet. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. illetve a vázágak. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. a sziromhullás utáni metszés.

Az ilyen fákon a nyári. őszibarackfák esetén. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét).3. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán. ábra). illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja.. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10.3. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. A hajtásokat csak ritkítsuk. ábra. körte-. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. valamint a függőleges. Nyári metszés 299 . A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. nyárvégi csonkok. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását.

300 . az őszibarackot pedigjún ius végén. későn csúcsrügyben záródó alma. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. hogy a körtét július közepén. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. az érésmenet lassításával: .3. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. hangsúlyozva. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása.csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban.egyes években javítja a virágok funkcióképességét.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. végeredményben fokozza a termésbiztonságot. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. Meggy. . augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét.Általánosságban megfogalmazható. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. A metszés jelentősége. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. közvetlenül a szüret után. Az optimális időben. az almát. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást.2.és körtefajtákon augusztus második felétől. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. elhúzódó vegetációs aktivitású.javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. . szerepe megváltozott az új típusú. nagyobb állománysűrű­ ségű. a vegyszeres növekedésszabályozást. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket. 10. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. . .fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. július elején. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük.

J0.hajtások letépése. . amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb. szakítása. A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja.oldalkarmegtörés (roppantás). vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. ábra). ábra. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0. 30°-0S szöget bezáró elágazások. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. követően végezhető. c = vízszintes helyzetű. ellensúlyozására. a a= függőleges helyzetű.4. .A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. . Ilyenek például: .törzsbemetszés. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására.az oldalelágazások eltávolítása szakítással. d = hajtásleívelés 301 . . A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű.4.hajtáscsavarás. Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés. a vesszők kitámasztása az alakító metszés. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású.

Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. illetve a sebkezelés . Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. az auxinképződéssel magyarázható. vezérvesszők kitámasztásakor. és növekedik a hajtások elágazásának szöge. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. a produktív termőfelület növekedésével. A fiatal. Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. annál erősebb a hajtásnövekedése. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. A fák méretének csökkenésével. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek.súlyos fertőzésektől eltekintve . másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. a vázágak.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. mivel az évenkénti metszés. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. a vázágak. ebben az időszakban . ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. valamint auxinra van szükség. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások. illetve kül302 . Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg.

amikor kevesebb a termés. Túlzottan erős növekedés esetén. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. mint az alanyhatás. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. amelyek elágazáshoz közel találhatók. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés. a belső árnyékolás) is. a felkopaszodás. mennyire fontos a jó koronaalakítás. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése.és tápanyag-szolgáltatása segíti. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. a sebgyógyulás üteme kielégítő. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. E sebek gyógyulása az évek során 303 . A fa belső. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. tápanyagtermelő képességét. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. Az optimális szerkezetű.ső és felső részei. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. Minél nagyobb egy fa. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. mint azok. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. külső részeinek erős növekedése. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. Az előbbiekből is látszik. míg a nagyobb sor. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. A "magányos" sebek (törzsön.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. A legföljebb l . Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb.

gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10. illetve a fák méretének. Hajtás (vessző) tépése.bár sohasem szűnik meg . Az a legkedvezőbb. ábra. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul. ábra). és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. szakítása A fák magasságának korlátozása. jól megvilágított állapotát. mint az eltávolított rész. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket.5. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél. a kívánt magasságot megtartó 304 . a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága. Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. Hátránya az. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat. tél végi metszés során tépjük le. A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. gallyakat a központi tengelyről a téli. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak.·" l l' l .5. Itt az oldalelágazások szakításával. csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét. ezért annak legaktívabb része. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. .

hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. A tépések következtében keletkezett. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. szilánkos töréssel megszakadj on. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. A megtörést úgy kell végeznünk. sok csapadék stb. nem 305 . kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. de a háncs. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg.3. hogy egy-egy. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. árnyékoló. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy.technológiai eljárásnak tekinthetjük.3. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. de egymástól különböző távolságra. függőlegeshez közeli irányú. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. A túl erős növekedésű fák gyengítése. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. A mély. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. esetleg túltrágyázás. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása.) gyakran előfordul. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. túlzott június i hullás.

hanem: . Hangsúl yozzuk. 306 .termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében.közvetv e . kajszi.3. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel. ami . ehhez 5. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma.a terrnőre fordulás gyorsítása. őszibarack. cseresznye. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. fejezetré szt). birs. . az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'. hogy a készitmények egyike sem csodaszer.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda.2. 'Delicio us'. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású. 'Pirtósp ur'. mert a hatóany aga cytokinin. amelyek re jellemző. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván. 'Golden spur'. a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. lásd pl. Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. táblázat). körte.szükséghelyzetben. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak. meggy. Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. Cuitar és újabban Regalis ). vagy hiányos elágazódás jellemző.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár. A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. szilva. Az olyan almafajták esetében. a hagyományos módszer ekkel metszéssel. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása. naspolya. 'Starkrim son'. nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk.3. 'Redspu r'. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. Szintén fontos. .3. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. Termésszabályozás 10.1. mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. 10.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1. jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. 'Wellsp ur'.1. illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). amikor pl. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra.4. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel.4. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. metszést kiegészítő eljárásokkal . sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. Ez határozza meg.

táblázat. c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. szamóca.3. 10.a fajoktól eltérő mértékben.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén.b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. Ugyanezek hajlamosak. táblázat). A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10. köszméte. csipkebogyó. Általános összefiiggés szerint. málna. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 .3. 1997 adatai nyomán. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. homoktövis. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. szeder. fekete ribiszke. dió. terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét.

a virág(zat)ok fejlettsége. uralkodó szélirány. szeder) természetes velejárója. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. . Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének. s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ. hiszen a résztermések száma. mint például a málnánál. . ha a virágzatokban csak az első.A virágzás előtti időszak fenológiai menete. bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága. termővesszők típusa és megoszlása. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van. fény. virágnyílási ·sorrend a virágzatban. a terméshullás megakadályozásához. . A megfelelő terméskötődéshez. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. a virágok termékenyülőképessége.Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. .A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet. a termők életképessége. (Parthenokarpia. . bodza.A fajták öntermékenyülési hajlama. . 308 . . ribiszke. szél). A ribiszke.) . erőnléti és egészségi állapota. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. A szamóca esetében az volna a kedvező. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. méhcsaládok életképessége. mennyisége és eloszlása.A gyümölcstermő növény kora. elhelyezése és száma). mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. a hibékre jutó virágpor mennyisége.A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. virágzatonkénti virágok száma. legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző). megporzó rovarok jelenléte és aktivitása. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. A terméshullásra nem hajlamos. illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. áfonya. a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. málna. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. csapadék. a virágzáskori kilombosodás mértéke. . apomixis előfordulása. az embriózsákok fejlettsége.és másodrendű. áfonya. illetve azok termékenyülési arányának.). a pollenadó fajták elhelyezése és aránya.A virágzás ideje és időtartama.Virágzási hajlam.

növényi kórokozók (pl. valamint a fák kora. termővesszőtípusok szerint. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza. termésritkítás. tápanyagellátás. A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához.Megtermékenyült virágok száma. Erwinia. . tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány. a kötődésfo­ kozást. ún.Az első. illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma).).A gyümölcsök kifejlődéséhez. Botrytis stb. még beérett állapotban is. Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 .). . növényvédelem.Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai. . A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról.Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. A terméskötődésre. . növényvédelem. . de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell. . öntözés. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. . a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége.). víz. Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. öntözés.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás. szüret időpontja stb. . Monilia. . vegyszeres hullásgátlás ).A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés. a fa koronaszintjei és ágai szerint. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint. almánál és körténél virágzatok szerint).A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. egyéb regulátorok használata stb. tápanyag-. a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják.A virágzás alatti időszakban megjelenő.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. s a virágokat károsító vírusok.A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői. virágritkítás. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás. erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is. a bibék ismételt megporzásának lehetősége). fagy elleni védekezés. vegyszeres terméskötődés-fokozás. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez). amelyek elsődlegesen az ún. .A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint.. időjárás).és asszimilátum-ellátottság. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. illetve állati kártevők . "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják.

évjáratok. . Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg. éppen olyan szabályos folyamat. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. annál több hullási periódusra lehet számítani. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. A hullások számát.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. de ennek szabályos. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és .tisztulóhullás. amely visszafordíthatatlan. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. mint a lombhullás.szüret előtti hullás. Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek.és körtefajtáknál jöhet számításba. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok.ság. 1997): . Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja. Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. termőhelyek és a fák kora szerint változik.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ. Az utóbbi minél nagyobb. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók. A szakirodalom ban faj. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. 310 . s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. késői szüreti idővel bíró alma.ez okozhat terméshullást. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. mint maga a termés leválása. különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. . ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je.közvetve . ha már az induló terméskötődés is kismértékű.

'Érdi bőtermő'). amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne.). ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk.). 'Boskoop' stb. mint a nyár végén érőknél). . 'Mutsu'. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. 1997): . Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására.A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. . túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. 'Mclntosh'. ezért nem választható szét két részre. A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull.rövidebb vegetációs idejű. 'Cox's Orange Pipp in'. 'Sampion'.nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. az érés ideje szerint is változhat. Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban.gyenge termőképességű. 'Red Delicious' standard változatai). csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra. . az almával vagy körtével ellentétben. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás. ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. . Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. ezért leginkább várható a túlkötődése is. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. 311 . A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól.tripioidok nagy része ('Close'. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. 'Rubinette' stb. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. 1989). különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. 'Téli arany parmen'. Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. évjáratok. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. A terméshullás dinamikája termőhelyek. Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz. A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le. A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet. A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza.

312 . őszibarack. Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. . illetve megfizeti-e a piac. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. kajszi. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. őszibarack. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző. még ott is. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen.3. . A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. illetve a cseresznye és a meggy között. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra. alma. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. . szilva. körte. . A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk.és termésritkítását. ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. elsősorban a következők miatt: .nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege.4. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. kajszi) a termőfelület kialakítása után. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van. hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat).10. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. körte. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában.2. cseresznye).

.a fák általános egészségi állapotának.a fejletlen. 5. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése . beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása.túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése. A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ. 1997): l.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb.). a gyümölcsminőség közvetett javítása . kedvezőbb cukor.rendszeres terméshozás elérése. A termésmennyiség növelése .árbevétel növelése.a hajtások beérésének. Gazdasági előnyök biztosítása .az ültetvény életteljesítményének javítása.A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása.tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. . ikergyümölcsök eltávolítása. Folyamatosan mindaddig végezhető. . . . . termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. Elsősorban a kicsi. .szabályos gyümölcsalak növelése. monília. . az ágtorkok sérülésének.göngyölegszükséglet csökkentése. . . . kondíciójának megtartása. szilvamoly stb. a fák téltűrésének fokozása. .a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl.jobb színeződés.a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása.szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. letörésének. aszálykár mérséklése.szárazságtűrés fokozása. .altemancia megelőzése. 4.a túlterhelt gallyak sérülésének. a korona széthasadásának megakadályozása. A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése.kedvező fakadási és kilombosodási erély. .és vitamintartalom.a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése. A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve. 3. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. barackmoly. . .gyümölcsnagyság növelése.szedési teljesítmény fokozása. . . A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük. . almamoly.koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám. 2.minőségőrző szüret. . fejletlen terméseket távolítjuk el. a fák télre való felkészülésének elősegítése. a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . A gyümölcsminőség közvetlen javítása .a nagyság és a méret kiegyenlítettsége.

illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. a termőhelyi adottságokat. a fák összes termésszámától függetlenül. Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. az időjárási körülmények et 314 . a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . A termésritkítás egyéb céljait (pl.asszimilátumkiszolgálást kapnak. a későbbi. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések. A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. hatása kiszámíthatatlan. hogy jó minőséget akkor érünk el. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni.terméseket eleve leszedjük a fáról. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással). a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. ha csoportosan állnak. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon.az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó .) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk. Fontos körülmény.gyobb szerepet tölt be. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. hanem az a tény is. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését. hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes.

különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. vagy a nitrogén őszi kijuttatása). Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása.) is. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be. a hajtások és vesszők lehajlítása. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek.a l O. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. ezért . amelyeket azonban . c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel. vagy a gyökérmetszés. Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése.nem aszokásos módon alkalmazunk (pl.10. de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. 315 . Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. Az etilén az egyetlen olyan anyag. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. a növényekben is képződik és hormonhatása van. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. .3. Roi-Fruct) készítmény is. CEPA). amely gáz halmazállapotú.és az egységesség érdekében . Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés.4. tápanyag-visszapótlás stb.3. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav.2. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. 4. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún. belsőrügyes metszés). Ebből következően két megoldás kínálkozik. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981. amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést.

9 164.3 154. táblázat).5 192.0 94. Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl.0 136. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése. akkor sem. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú.3 113. 1981 ). A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években.0 67. héten. táblázat.3 58.2. az ebből származó termés mennyisége hasonló.2 115.4. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai.1 121.3 119. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.9 82. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik. A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk.0 100.3 77. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 .0 A kezelést virágzó dá rdák aránya.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104.3 117. évi adatok ellentmondásosak. először a sziromhullás utáni 5-6.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. 2 = különböző időzítésű kezelések.0 139.5 98.0 100. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai.3 114. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés.0 143.0 73. sőt. de ismételt permete10. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117. Ez utóbbi szempontból az 1974.0 129.0 100.9 % 142. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük. 5.7 157.2 !36.4. 8 100.9 136. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.3 66.9 163.4 124.5 94. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében.6 132.0 86.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk.

a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet.5. például fagyhatás. vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. édes tapintású felszíni paraszövetet. tankkeverék formájában. A budapesti Phylaxia Rt.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE. A készítményt esetenként vizes oldatban. A parakambium hozza létre azt a barna színű. 317 . Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). nyári metszést. színeződése. majd egy parakambium képződik. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. bizonyos növényvédő szerek (pl. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat.5-triklórfenoxi-propionsav. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. táblázat). az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. 1998). parathion. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10.4. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. ilyen például a 'Golden Delicious'. a 2. a virágzást követő 9-12. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. vagy a réztartalmú készítmények). a többi hármat pedig hetenként. virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. héten (McARTNEY és LI. a túlzott nitrogénellátottság. ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez. az elsőt sziromhulláskor. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. 1991). A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. vagy végzünk hajtásválogatást. ami a minőségcsökkenést eredményezi. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. Felfedezték.

A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. táblázat). A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük.10. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. "zöld" készítmény . ún. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében. 1999). A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. ha a virágzatban a középső virág kinyílt. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. táblázat. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. 'Starking Delicious'. 1972. A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. BUBÁN és TURI. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. 1979. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli.5. 'Topred'. A piros Deliciaus fajtakör (pl. A Phy-Gold nagy előnye. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. 318 . őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. de két alkalommal: először akkor. 6. 1999). A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. BUBÁN.

mint amelyek már kinyíltak. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0.02 0. 1985) Kinyílt virág% ápr. fajta: 'Kécskei rózsa'.egy hetet nem meghaladóan . táblázat). hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések.és őszibarackfajták fáin a 10. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. 7-8-i -4°C lehűlés után.93 gyümölcsök gyakorisága. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása.8. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb.késleltettük a virágzást. ha ősszel ethephonkezelést kaptak. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt. és l 0. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0.7 31.93-1. l O.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak. 319 . % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm. 7.10. táblázat.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon. 7. A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. Kajszi. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz. 14. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik.késleltető hatása. Téli (rügy) BUBÁN és Turi.7 18. vagy még kevesebb volt kinyílva.8. táblázat). táblázatoknál részletezett kezelésekkel .és eredményekkel . A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. táblázat. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O.6. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. június második felé- ben felmérve. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10. 7.0 34. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22.

amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. 10 36 52 04.26.8. . A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el.4. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb. a talaj lazítás. táblázat. 17 61 70 04. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz.) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. 30 79 85 04. hogy lassítja a virágkezdemények. ezért legcélszerűbb.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel).hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. a mélylazítás. Talajerő-gazdálkodás 10. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont .27. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). % Kinyílt virágok százalékos aránya 04.28. 44 88 95 04. 1985).29. ll. a vegyszeres gyomirtás. héten. . hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk.25. Mind a kajszi-.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk.a kezeléseket ősszel. Kezelések helye: Újfehértó.4.rügypikkelyeken belül. Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés. a gyomirtás. 10. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul. a ta320 . a fűtakaró gondozása. a trágyafélék talajba munkálása.10. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt. fajta: Sunbeam.(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI. a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát.1. 19977/78. . Említést érdemel. Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő.

valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve. hogy természetbarát legyen a talajművelés. A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése.4. A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai. A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás. Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés. Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye. . .vegyszeres (kémiai) gyomirtás. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű.a gyökérzet károsodásának elkerülése.az állandó művelhetőség.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. . visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat. ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt. . hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket. 321 . Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún. . kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása. . E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag.takarásos (biológiai) talajművelés.az erózió és defláció elleni védelem. a csapadék befogadása és megtartása.a talaj termékenységének fenntartása és javítása.a tápanyagok kedvező körforgásának. mobilitásának és feltáródásának biztosítása. Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz. kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható.1. .a gyomnövények konkurenciájának csökkentése. .a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése. s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. mégpedig: . Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. . 10.a talajszerkezet megőrzése. valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása.1. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést. . A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket. a különböző mű­ velési rendszereket. .laj különböző anyagokkal történő takarása is. a levegőzöttség javítása.

vagy annak jelentős korlátozására. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. jelentős gyökérkáro sodást okoz. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. kép). annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. A telepítés előtti.különböző mélységben végzett. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. többszöri . A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató. A középkötött 322 . ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. Rontja a talaj szerkezetét. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán".mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. gyomment esen tartani. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. költségessé teszi az ültetvények talajművelését.

Kötött talajú ültetvényekben. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. vibrációs talajlazítást végezni. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya.és energiatakarékos legyen. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon. október-november hónapokban van. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. víz. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. Ősszel. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. hogy a nyár második felében. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. Az altalajlazítás ideje ősszel. 200 l).és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. 323 . A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre.

Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani. A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén. amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni.) fordulnak elő leggyakrabban. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. a veronikafajok (Veronica spp. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). A herbicidek legbiztonságosabban az alma. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media). Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. a betyárko rá (Erigeron canadens is). a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul.és körteültetvényekben alkalmazhatók. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. kötöttségét. Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. A vegyszeresen gyomirtott sávokban. ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. a libatopfélék (Chenopodium spp. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát.és káliumellátottsága.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma. amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni. úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban. 324 .).). A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni.

hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k.a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását. A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek.a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. 325 .a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára. kép). .a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény. . . A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: . mint a mechanikai talajművelés. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése.és tápanyagellátásban (28.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek. A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. különösen a vashiány okozta klorózis. hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód. kisebb talajban a hőingadozás. Az elő­ nyök olyan szembetűnőek. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok.bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak. a fasávok takarónövényekkel fedése. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás. . mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. . amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik. Ennek is köszönhető.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. . főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. amely gazdaságosabban alkalmazható. . mint a gyümölcstermő növényeké. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken.a sorközök fúvesítése egyenletes. .Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk. A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése. . Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát. Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. bakhátmentes talajfelszínt biztosít.állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: .

Legbiztonságosabban az ország nyugati. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. táblázat. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is.9. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. 1-3 cm mélységre vetjük. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. veresnadrág csenkesz. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. mérsékelt víz. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. 10. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább. 15 cm-es gabona-sortávolságra. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. márciusban-áprilisban és ősszel. réti csenkesz. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. amelyek növekedési erélye kicsi. 326 .A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség.és tápanyagigényűek. bírják a taposást és a beárnyékolás t.

amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. .javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt.véd a gyomosodás ellen.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek. .kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására. 327 . Ez elsősorban a káliumra. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. félék felhasználhatóságát vizsgálják. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja. de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. a kaszálást és a taposást. takaró. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot. és extenzívebb kezelést igényel. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent.A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres.a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. hogy mérsékelt víz. . A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált.és tápanyag-felhasználásuk legyen. hogy: . hogy: . A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. A talajtakarás előnyei közé tartozik. . Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés.csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék. . A talajtakarás hátrányos következménye lehet.javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják.. és Lamium spp.elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. . Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül.nő a kisugárzási fagyok veszélye. .esetenként a kálium túlzottan feldúsul. de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik.

O m 2 területre szerves trágyát terítenek. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására.60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt.04-0. illetve növekedését gátolja.05 mm vastagságú fólia. komposzt. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. még fokozottabban érvényesülnek. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. ámyékolótrágyázása. faforgács. az DV-sugárzással szemben ellenálló. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. kép). Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. széna. 1979). fakéreg. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. így szerves trágya. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt. hanem azon is. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. Az említett szerzők az l . törek. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását.05-0.08-0. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. A szamóca talajtakarásának előnyei. 328 .2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. tőzeg. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek. de a 2-3 éves termesztésben már 0. aprított papírhulladék is felhasználhatók. Ezt évente ismételni kell (29. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30.15 mm vastagságú.5-1 .vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. kép). A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. több évig használható fekete fóliával. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. fűrészpor. l mm vastagságú fólia szükséges. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l . amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. Használják az egyéves termesztésben. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák.

. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. PAPP. integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. 1979. 1997). A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást.növeini a talajtermékenységét. Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák. 1986). . Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. PAPP. A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. A XX. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. agrokémiai és növényélettani folyamatok. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni. genetikai tulajdonságok. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba.2. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: .4. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST. 1990. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. A korszeru.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. . A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan.növeini a termésbiztonságot. nagy óvatosságotigényeL 10. . tudományos megalapozottság nélkül végezték. így az ökológiai adottságok.

elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. Ezért is fontos. 1971. PAPP és TAMÁSI. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV. ezért jelentős az a talajtömeg. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-.és vízfelvevő képessége kisebb.és vízkészletét hasznosítani tudják. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák.és Ca-ellátottságuk.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. amelynek tápanyag. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. 1979).és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók.3-1. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére. tápanyag.0 mm átmérőjű.eszköze. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő. mint a lágyszárú növényeké. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. lehetővé téve a talaj tápanyag. A gyümölcstermő növények fejlett. hosszú ideig. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak.1-4. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. K. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 . amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag. kora ősszel a legintenzívebb.0 mm hoszszúságú és 0. 0.

de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki. 1986). Vizsgálatok igazolták. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók.és vízfelvételének hatékonysága. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998).és káliumellátás szerepe kiemelkedő. Így pl. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van. de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. E tekintetben a nitrogén. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. A szilva.5-6. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. a rügyek fejlődésében. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. többségüknek tavasszal újra kell képződni. A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben.életében. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. 331 . Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. a meggy. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. a málna. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága.5 közötti talaj-pH (KCl). A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe.

A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. az intenzív hajtás. K. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. illetve annak szabályozásában. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. a nitrogéntartalékok képződése időszakában. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. Ca. mint hasznos. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. H. P. Mn. Az ún. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. P. K/Ca. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. B. Cu. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. mikroelemek: Fe. A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). A makroelemek többsége (N. O. Makroelemek Nitrogén. Ca/Fe. Mo. Zn. K. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz.mennyiségben veszik fel. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. Mg. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. N. Valószínűsíthető.és ammóniumformájában veszik fel. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. az enzimek. P/Zn. Ti. 332 . Ca/B. S. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke.és gyümölcsnövekedés időszakában. KIM g. Ca!Mg. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. A fehérjék. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. N/P. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat. Ca/Zn és Fe/Mn. csak akkor érvényesülhet.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. Ezek a következők: makroelemek: C.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. A gyümölcstermő növények életében. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. nyár végétől a lombhullásig. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát.

Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . Aktívan részt vesz a növény energia. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. a reproduktív szervek képzésében. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát.és szénhidrát-gazdálkodásában. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. Foszfor. A meleg. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. A levelek kicsik. a dió. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. Legtöbbet a levelek. a szeder és a bodza.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel. a vegetáció korábban fejeződik be. 1965. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak. a málna. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. a fekete ribiszke. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. kép). a szilva. majd elsárgulnak (31. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. a meggy. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. kezdetben világoszöldek. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. laza szövetűek. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. amelyek a levelekből elvándorolnak. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . WILLIAMS. A gyümölcsök nagyok. idősebb levelén jelenik meg. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . 1965). rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik.

Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek.és fagytűrőbbek. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. 334 . Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára.. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. Az elhalt barna. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. kezdetlen sötétzöldek. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al.. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. 33. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak. A levelek széleitől kezdődően előbb világos. mint a gyökerek. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. A káliumhiány tünetei. Először a hajtások legalsó. 1979). a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. A kálium a legmobilisabb makroelem. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában.és vasellátottságot okozhat. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé. amelynek a száraz időjárás kedvez. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. majd csökkenő tendenciáj ú. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. valamint a vízben mért 5. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. valamint íz. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. lebontásában és szállításában. kép). A foszforhiány tünetei. de a talajban alig vándorol. Meszes talajú űltetvényekben. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. Kálium.és zamatanyagainak kialakulására. s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. azok képzésében. nekrotikussá válnak (32.igg. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. Elő­ rehaladott állapotban.

ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. Kalcium. 1972). A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. túlzott nitrogéntrágyázás. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. általában keményebb húsállományúak. a levelek és hajtáscsúcsok felé. A kalcium felvehetősége. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. erős metszés. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. 335 . A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. 1989). mégpedig csak akropetálisan. luxus káliumfelhalmozásra. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. kb. közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. késleltetése.és nitrogénfelvétel.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. a xylemben vándorol. A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. Gyümölcsösökben a füvesítés. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. Az almagyümölcs be pl. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. magas kálium. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. 1968). akkor esőkken a kalcium-. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. a kötő­ déstől csak néhány hétig. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. gyenge gyümölcsberakódás). magnézium.

és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások . a talaj felvehető magnézium-. 36.és kalciumellátottsága. kálium. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben. 336 .és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. meggy-. Magnézium.és a K+Mg/Ca-arányokat is. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. és nekrotizálódnak. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb.. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában.. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal.Kalciumhiány tünetei. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. málna. a levelek besodródva lehullanak. A fehérjék. de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. kép).. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. hanem csak közvetett tüneteinek (34. gyenge minőségűek. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. kép). gyakran erősen hullanak. Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány.néhány csúcslevél kivételével . A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális. A kalciumellátottságot levél. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. idő előtt érnek. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz. 38. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók. alsó levelein jelennek meg. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek. de a légköri szennyezéssel. a talaj nedvességviszonyai. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása. hanem a K/Ca. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze. 35. cseresznye-. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. körte-. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. Kén.

a termesztéstechnológiai hibák. Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában. vaskelátok formájában veszik fel. A jelenleg használatos növényvédő szerek . kép). A mikroelemek többsége alig reutilizálódik.permetező trágyaként hatva . Az egyes gyümölcsfaj ok. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. Vas.tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . a szamóca és a málna. a túlöntözés. különösen tömődött. kép). A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. majd a levelek szélein barna. az őszibarack.és körtefajták. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. az időjárás alakulása. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal.képződéshez.a gyümölcstermő növények. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. az öntözővíz magas bikarbonát. a szilva. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. Az alma. a körte. amelyek még gyógyíthatók.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár. 1987). A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. Zn. 1987). Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. csúcs i levelein jelentkezik. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra. a cseresznye. A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. 337 . A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk. ezért gyakran az ún. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt. de az erek zöldek maradnak. A gyümölcsfák a vasat Fe{. a birs. Cu-. mezoelemek csoportjába sorolják.

A sérült részek további növekedése akadályozott. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott.és mangánhiányhoz hasonló. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. Bór. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. osztódó növényi részeken jelentkezik. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. Az elhalást az idézi elő. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. szilva.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. majd elhal. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. A belső parásodások kb. Hiánya a fiatal. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. 1983). és ennek következménye lesz az alakváltozás. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. Az ún. cseresznye. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára. összefiiggő területet. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. barnás színű szövetelhalások formájában. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. hanem egyéb tényeidézik elő. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. parás üregek formáját öltik. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. Mangán. A mangánhiány a vas. majd elhalása. üvegszerű. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem.

szilva. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 . Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. Cink. Réz. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik. és rozettaszerűen helyezkednek el. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet.2. A levelek törékenyek és klorotikusak. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. alma-. 10. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető. Fontos alkotó része több enzimnek.1. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. Az ízközök rövidek. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. A tünetek leggyakrabban az alma-. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. amely a vashiányra nem jellemző. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. keskeny.magház körüli részeken intenzív (41. szilva és a málna a legérzékenyebb. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság. A cink számos enzim alkotórésze.és meszes talajokon várható. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. körte. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. szilva. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. Bórhiány elsősorban a laza homok. kép). elbamulnak és lehullanak. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát.4. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. kép). Megjelenése a homoktalajokon körte-. birs-.

A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. bór. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. 1994). 20-40 cm. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. oldható foszfor-. Egy-egy átlag talajminta.10. illetve növelésére. Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. gyümölcs) tápelem. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. 1986). gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. 1984. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. humusz-. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki.1 J. hidrolitos aciditását. akkor a hiányzó mennyiséget pl.13. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. Telepítésre azok a talajok alkalmasak.ságok határozzák meg. táblázat).és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. 1977. DIETZ. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. N-műtrágyázással pótolni kell. 340 . Talajvizsgálat. FABY és NAUMANN. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. mangán-. kálium. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. a gyümölcs minőségének alakulásával. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH. amely részmintákból tevődik össze. kálium-.és magnéziumellátottságát a l 0. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. magnézium-. cink-. vas-. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható. CaCOr. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. táblázatok tartalmazzák. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben.és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. -10. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. A talaj kedvező foszfor-. pH-értékét.

70 <0. 13.51-1. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog. táblázat. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .90 1.50 2.50 0.71-1.50 < 1.00 1.01-1.21-2.50 1. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS.51-1.70 közepes 2.50 < 2. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm.00 1.40 1. táblázat.1 O.50 < 3.51-3.00 < 2.12.50 < 3.00< 3.90 1.40 gyenge 2.20 jó 3.01-2. táblázat. táblázat. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.50 1.71-1.00 2.00 < 1.01-3.91-2. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.50 0.51-3.50 2.01-4. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.41-3.és laza talajok l 0.51-2.91-2.21-1.00 igen jó 4.00 1.50 1.50 < 1. vályog agyagos vályog.41-0. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok.20 <0.00 0.11.10.51-2.

A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. A levél.14. hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. A mintavételi terület 3-6 ha.n-készlet. 1994. A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. vagy az a N-mennyiség. táblázat).sok más szerzővel összhangban. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. hidrolízis) határozható meg. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. Fontos követelmény. A második összetevő a N-szolgáltatás. táblázat.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor .14.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető.két komponensre bontják.A módszer lényege tehát az. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . hogy a fajtára jellemző. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről.becslésekre támaszkodva. Ez a komponens jól mérhető. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva. kifejlett. l 0. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. mint N-műtrágyát veszik figyelembe. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm. Ekkor szedik az almatermésűek. PAPP és TóTH. vagyis az ásványi Nmennyiség. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH. Az első komponens az Nm. inkubálás. amely a vegetáció kezdetekor.

1-2. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.6 1. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.20-0. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .15. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.30-0.20-0.0-2.60 0.0 0.6 1. táblázat tartalmazza.1 2.0 2.80 0.8-2.40 0. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.5 1.5 1. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0. l 0.25-0.24 0.5-2. 1990. táblázat.0 2.2-1.1-2.2-1.25 0. Rendszerint évente végzik.5 2.2-1.18-0.7 0.15.4-2.25-0.5 1.5 1.8-1.6-3.6-3.40-0. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.70 0. KÁDÁR.5-2. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY.30 0.40 0.6 2. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.5 1.9 1.30-0.1-2.4-2.30 0.2-1.16-0.0 1.30 0.25-0.40 0.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.20-0.6 2.35 0.20-0. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.23 0.0-1.4-3.25-0.4-3. 1992).30-0.18-0. %) p K Ca Mg 2.6-3. A levél tápelemtartalma .5-1.9-2.9 2.0-1. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.0 0.40 0.5-2. Az alma.0-2.1 2.0-3.6 2. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz.5 2.0 1.szárazanyag %-ában.0 2.25-0.2 2.30-0.20 0.30 0.30 1. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot.4 0. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg.7 2.8-1. A gyakorlatban eddig N/K.0 1.20-0. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is.60 0.16 0.4-3.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja.8-3.40-0.6 1.5-3.4 1.40 Szilva Cseresznye.25-0. Tápanyag-kivonási értékek.

0 1. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge.0 3.5 0.5 K20 (kg) 2.5 1. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú. vontatott nagy vagy túl nagy. l 0. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1. táblázatban találhatók.0 4.0 5. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli.0 4.16.5 1. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai.0 P2 0 5 (kg) 0. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0.0 1.0 4.16.0 10.0 0.5 1. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 .0 4.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0.tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek. táblázat.5 3.5 2..0 10. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik.0 2. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al.0 5.0 9.0 5.8 1.0 12.0 1.17 táblázat.

megnyúlt sejtű szivacsos. a műtrágyázás. A l 0. A hosszabb élettartamú ültetvényekben. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. a lombozat színeződése. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. üres. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. de a talajművelés módja. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. a vegyszeres gyomirtás. A talaj szervesanyag. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően. a lombhullás vontatott menete. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben.17.és humusztartalom esetén.és humusztartalmát megőrizni. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze. de méginkább gyarapítani kell. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait.17.4. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez.2. 10. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés.A 10.2. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása. túl puha túl csekély. 345 . az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen. különösen alacsony szervesanyag.

IV. IV-V.0 8.0 11. kevés meszet tűr mészkedvelő 24.. VI.0 17. VII. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai. v. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje.5 14.0 7. vályog anyag. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV.0 10. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag. IX. vályog homok. VII. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását.0-10.0-17. vályog homok. IV.5-5.0-10.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere. 21.0-9.0 IV.5 7. IV.0 anyag.5-21. vályog homok.5 9. v.5-21.0-16.0 14.0-15. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába. agyag homok v. IV.5 8.0 346 . 24. IX.0 17. VIII-IX.0-9. X.0 7. IV.5-10.18. IX. VII.5-14.5-21.5-21.5 4.5-28. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben.0-17.5-10. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. táblázat. 17.5 17.0-26. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű. v.0 9.0-9. VI.5 homok homok homok v.0 14.5-28. VIII. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok.

Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. fajta biológiai sajátosságai. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. különösen abban az esetben. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. árnyékolótrágyázás. A szervestrágyázás ideje ősszel. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. hogy a foszfor minden talajon. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. táblázatban találhatók. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel.szervestrágyázást. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. A műtrágyák érvényesülését az alany. ezért is kevésbé hatékony. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. Műtrágyázás. káliummal. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. különösen a mikroelemek mennyiségét. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban. 347 . így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. öntözés) jelentősen befolyásolják. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. október-november hónapokban van. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába.18. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0.

A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. kálium-. Fenntartó trágyázás. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák. AzAl-módszerrel kiszámított.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. Nitrogéntrágyázás. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm. kalcium. csökkeníve a műtrágyaadagokat.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe.törzses gyümölcsfajok esetében. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére. tekintettel klórérzékenységükre. a 0-20.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. 348 .A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. de nem is indokolt.és magnézium-alapellátottsága. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5. a termés mennyiségére és minőségére. valamint a gyümölcs minőségére.11. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. az ültetvény kondíciójára. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. csak káliumszulfát használható. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére. és 10.12. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. Az így kiszámított Al-P 20 5. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során.a 0-60 cm-es. ha-ként szükséges P20 5.

hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. vagy kora ősz. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. További probléma.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . agyagásvány. A gyümölcsösök foszfor. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás. Vályog. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.és káliumtrágyázás.és mésztartalma.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni. A foszfor. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást . Kötöttebb talajokon a foszfor.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik. ezért a foszfor. május második fele. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. a foszfor. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki. mivel könnyen mozog a talajban. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk.és káliumkészlettel rendelkeznek. gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület. ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. nyár vége. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt.nem szükséges évente végezni. egyedi kiszórása. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet.és káliumtrágyázása. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye.és káliumtartalékától függ. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént. Az ültetvény kedvező foszfor.tekintettel arra. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható. hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót. valamint kémhatása befolyásolja. hogy a sorközi művelőút. Foszfor. A gyümölcsösök foszfor. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. Olyan talajokon. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó .

1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. vagy további vizsgálatoktól fi. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 . Minél nagyobb a trágyaadag.és káliumtrágyázást. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt. táblázat. A könnyű. l 0. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre.20.19. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0.és káliumtrágyázásra. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is. táblázatban közöltek alapján. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. Az erősen lúgos. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező.és magnéziumtrágyázás.19. Alacsony Al-oldható foszfor.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.

l 0. Mikroelem-trágyázás.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni. 76 1.05 1.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők.különösen az almaültetvényekben . de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja.53 0.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben. mint egyszerre nagyobbat. A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani. Füvesített ültet351 . Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek. táblázat.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő. A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott. Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható. 1990). Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni. mert felvehetőségük korlátozott. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai.20. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el.35 1. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj.

A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. Zn EDTA) gyógyítható ily módon. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. de erről meg kell győződni. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). Használatuknál a levél. néha több napot vesz igénybe. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből.és tápanyag-ellátottságának javítására. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. a kezelést meg kell ismételni. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli. Az oldatokat frissen. A makroelemek közül a nitrogén. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. de használatuk igen költséges. Sequestren 138 Fe). Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. elsősorban a lombozatra. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. szélcsendes időben végezzük. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. 352 . Tápoldatos öntözés. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi.

Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. 1987). 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. A csapadék területi eloszlásában is 353 .2%-ot. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. érthetővé válik a csapadék változékony természete. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális.4. Tápoldatos öntözésre csak jól. A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható.3. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák.és mikroelemet tartalmazó. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor.és káliumellátásának javítására. 10. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. több makro. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki.5%-os töménységet. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. Sok-sok felvetődő agrokémiai. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. fiziológiai. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg. Ez a magyarázata annak. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak. 1-0. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni.

0.minden talajban raktározódik. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál. Aridés félarid éghajlat alatt.1. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9. 1987). Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. A fejlődéshez a fajtától. A mérsékelt égövben ezt a IV-IX. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat. 1993). A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. illetve a 20. Klimatikus tényezők c.1. Mind mezőgazdasági. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában.a párolgási veszteség ellenére is. különösen ha a talaj kötött. A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre.a tenyészidőszak jelentős részében . A sugárzás. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. A vízhiány olyan mértékü lehet. vagy nagy nedvességtartalmú. 354 .fejezetben). ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal. valamint az időjárástól függ. a páratartalom és a szél. A csapadék hasznosulása a talaj típusától. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé. a hőmérséklet. Ez a csapadékmennyiség ugyanis . ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. táblázat). míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani. a növény fej lődését. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen.21. de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt.igen nagyok az országos különbségek. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban. A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére.

1973. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége.0 8.7 3. átlagos értéke 1. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása. 2. 4.10. 10.3 25. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa. ariditási tényező ad tájékoztatást. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi.1.6 16.1. Pl. az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába. A fajlagos levélfelület 4. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll.0 5.4 17. 25.8-1. A terület mikroklímája.6 37.5 IX.6 8. 5. ahová hazánk is tartozik.8 5. 1989).2 23. A feltételes öntözési zónában.9 VI.9 VIII.9 16. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést. 19.1 18.7 X. és az öntözés indokolt (SZALAY.3 VII.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is. A termés mennyisége.0 16. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés.2 18. 355 .1 22. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. táblázat.3 17.5 23. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún.8 2.21.1 30. A növény fenológiai fázisai. 18. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l. Az utóbbi időben a víz. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése. 3.4.8 10.3 4. Ez arra hívja fel a figyelmet.0 18.6 5.6 30.2 28. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0.3.0 4. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak.0 26.5 14. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek.0 20. 24.5 határok között változik. 7.9 20.

majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. A talajok vízkapacitásának (VK). A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. akkor a levelek sztómái bezáródnak. valamint a gyümölcsök mérete. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. J0. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. A termés mennyisége.22. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik. Ezért a vízigényszámításoknál. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. Ellentétes esetben a sorok között az ún. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható.A terület mikroklímája. táblázat. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. Ha a növény vízellátása (pl. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. hasznosítható víztartalmának (DV). A 10. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. 356 . táblázat a talajok vízkapacitásának. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé.22. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét.

30 0. Szeptember 20.40 0.45 0.35 0.35 0. Július 20.50 május június július w Vl -.40 0.35 0. Augusztus 20.55 0.40 0.45 0.20 0. Augusztus 10.30 0.55 0.30 0.50 0.40 0.20 l 0.70 0.30 0.35 l 0.30 0.20 0.20 0.40 0.10.75 0.40 0.20 0.55 0.30 0.30 0.35 0.25 0.25 0. táblázat.50 0.50 0.65 0.55 0.60 0.60 0.60 0.20 3 0.60 0.30 0.60 0.25 0.20 0.25 0.50 0.30 0.25 0.20 0.20 0.40 2 0.75 0.30 0.70 0.25 0.50 0.30 0.35 0.25 0.35 0.45 0.50 0.40 0.50 0.20 0.. Augusztus l.20 0.30 0.25 0.50 0.80 0.20 2 0.70 0.40 0.65 0.50 0. Október l.30 0.45 0.35 0.20 3 0.70 0.30 0.20 0.35 0.J .30 0.70 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.75 0.70 0.50 0.45 3 0.30 0.40 0.45 0.20 0.20 0.20 0.20 2 0.20 0.70 0.35 0.30 3 0.75 0.35 0. Július 10.55 0.30 0.35 0.30 0. Október 20.30 0.20 0. 0.30 0.35 0.60 0.40 0.20 0.40 0.25 0.35 0.30 0.25 0.40 0.55 0. Október 10.50 0.23.35 0.45 0.35 0.20 0.45 0. Szeptember l.60 0.25 0.30 0.25 0.30 0.25 0.25 0.30 0.20 0.65 0. Szeptember l O.25 2 0.65 0.20 l 0.30 0.45 0.

Augusztus 20.20 0.80 0.30 0.80 0.70 0.20 0. Október 20.55 0.50 0.20 0. Október 10.45 0.23.20 0.30 0.55 0.50 0.20 0.50 0.55 0.65 0.60 0.60 0.25 0.65 0..55 0.20 0. -- szeptember dekád október november 2 0.65 0.53 0.50 ' 0.55 0.20 0.65 0.30 0.40 0.60 0.55 0.20 0.20 0.25 0.35 0.40 0.50 0.70 0. 35 0.70 0.40 0.60 0. Augusztus 10.35 0.70 0.20 0.50 0.65 0.70 0.20 0.50 0.56 0.55 0.75 0.20 0.50 0.60 0.55 0.20 0.50 0. Szeptember 20..20 0.35 0.50 3 0.30 0.50 l 0.30 0.60 0.70 0.20 0.30 0.20 0.45 0.20 0.60 0.30 0.70 0.20 0.45 0.20 0.20 0.40 0. Július 20.20 0.70 0.50 0.20 0.50 0.40 0.75 0.20 0.52 0.52 2 0. Július l O.25 0. Szeptember l O.75 0.60 0.20 0.\.60 0.65 3 0.58 l 0.20 0.20 0.65 0.30 0.l Vl oc A 10.75 0.70 0. Szeptember l.50 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.62 2 0.65 0.20 l 2 3 0.50 0.50 0.30 0. Augusztus l.40 0. Október l.20 l .55 0.55 3 0.60 0.40 0.20 0.70 0.30 0..50 0.

50 0. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" .23.20 0. l 0.30 0. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0.20 0. .30 0.30 0.35 0.45 0.23. és a 10. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll.35 0.35 0.40 0. .40 0.15 359 . Közismert.50 0.45 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható. az " tlpusu ka an mert paro1 . "A" típusú párolgásmérő káddal végzik. Június 20. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése.20 0.35 l 0. A 10. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.25 0. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál.25 0.20 0.25 l 0.35 0. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása.24. táblázatok tartalmazzák. Július l. Július 20.45 3 0. amelynek mérete.40 0. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg.30 3 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik. 'db .30 0.24.20 3 0.45 0.15 0. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún.15 0. táblázat. 24. 15 0. ..30 2 0. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk.Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését. 0.50 0. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans.30 0. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10. A vízigény-együttható meghatározása. . elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik. Vagyis: . A növény fenofázisai.35 0.25 0. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. . . Július 10.45 Június 10. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével.40 0. és 10. anyaga.30 0.15 O.30 0. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye.30 0.35 0.40 2 0.25 0.

A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék.20 0.20 0. hosszúságát 700-1200 m.20 0. Felszín alatti vizekből (talajvízből. Július 10.20 0.20 0.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg. több hónapos.20 0.20 0.20 0. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.20 0.25 0. Az öntözővíz beszerzése.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket.20 0.30 0. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza. Június 20. Az évszakos tározók többhetes. A tábla nagysága 30-70 ha között változik.25 0. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.40 0.25 l 0.20 0. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében.45 3 0. A napiak éjjeli üzemszünet. 360 .20 0. tavakból). felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből.20 2 0. hogy nem szakemberek sok esetben. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet. de 12 hózőtelep. illetve csapadékvize t el kell vezetni.25 0.20 0.4. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb. rétegvízből. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet.20 0. el kell szállítani.2.20 3 0. Vannak ún.60 augusztus szeptember dekád 2 0.20 0.25 0. 0.25 3 0.helytelenül. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait. vízszegény országok.20 0. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre.A 10.20 október o:2o 10. Öntözési területi egységek. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll. Július 20. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni.20 0. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10.24. (Itt jegyezzük meg. a holtágak és a terepmélyed ések.20 0. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.20 0.20 0.20 0.20 0.3.30 0.20 0.25 0. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák.25 2 0.20 0. A tározók lehetnek napi.30 l 0. Július l.45 0.25 0. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve.20 0. heti és évszakos tározók.

öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: . Jellegük szerint a csatornák lehetnek: . Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére. a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. osztó. a duzzasztóművek. Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel.völgyzáró gátakkallezárt völgyek. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba.vasbeton csatornák. . a zsilipek.a völgyzáró gátak. .árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és . Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg. Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák.és öntözőcsatornák).kötött talajú mélyedések.duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek. és a tenyészidő után beszántják azokat. illetve az osztóárkok.osztócsatornák.ideiglenes csatornák. A tározás müvei: . osztóbarázdák és sávok vízellátása. .burkolt és szigetelt csatornák. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. .főcsatornák. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: .állandó csatornák (fő-. . Ajőcsatorna feladata a vízszállítás.alacsony vízmélységű. A gravitációs úton müködőek a következők: . külön töltéssel el nem látott holtágak és . Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. . mellék-.töltésekkel körülvett. . Az öntözővíz szállítása. tárolásra alkalmas területek. A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon. lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni.fóldcsatornák.mellékcsatornák.napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet. Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. . . Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 .a szivattyútelepek és töltések.

hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. 362 .4.rozza meg. az osztó. felszínű borítást értünk. csőáteresz. és földdel takarjuk. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél. 10. műanyag fólia). felső határa a csatorna anyagától. burkolatától függ. beton. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. A szivárgási veszteségek csökkentése. illetve lábakra állítanak. 95%-át teszi ki. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez. Magyarországon viszont l O% alatti.stb. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. esetleg vasbeton. a meglévő utak. bújtató és csatornahíd. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé.egyben a legfontosabb . A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. de befolyásolják a táblásítási szempontok. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb. bentonit. esetleg vas. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. esetleg a birtokhatárok is. A leggyakoribb . A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. árasztással. A vízkivételi zsilipek. Csővezetékek. árasztás) nevezzük. vasbeton. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. amelyeket a terepre. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen.3. azbesztcement. ártér. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. Csatornahidakat alkalmazunk. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak.3.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. kő. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. Burkolaton beton-. A fő. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. amelyek szabványtervek szerint. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. mélyedés. Utak. tégla-.

. A szórófej jellemzői közül . Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. gyors kapcsolású. 363 . illetve a talajra. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek. . . d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. Magyarországon általánosan nem terjedt el. A szórófejek kötése lehet négyzet. . Az öntözőberendezés feladata. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből.az öntözővízeloszlás egyenletessége. illetve körszektor alakú területet öntöznek. téglalap és háromszög alakú. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki.a vízadagolás intenzitása. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű.vízgazdálkodási szempontból . horganyzott acél. a szórási távolság és a vízszállítás. illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. hogy a szórófejek kör. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. Tekintettel arra.a legfontosabb: .vagy alumíniumcsövekből áll. A vizet csőben. kis.a porlasztás minősége. téglalap alakú. vagy háromszög kötésben helyezzük el. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. Hazai elterjedése folyamatos. A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. hordozható berendezések. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe. a szórófejeket pedig négyzetes. ún. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik. amelyen a szórófejek találhatók. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. cseppek formájában jut a növényre.

A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. 1988 és SZALA!. 1989). ami eltérő növekedést. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos.a fővezetékhez. hogy az éjszakai. táblázatból kitűnik. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. Szeles időben a szóráskép torzul. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. A 3.25. egyenletesen kívánjuk elosztani. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük. (Kivétel a kelesztő.) A l 0. mert a kelleténél kisebb. illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. így a szórófej elhelyezése optimális. műanyag csővezetékek.5-4 m/sec-os. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. táblázat. Így a fák különböző vízellátásban részesülnek. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti . 10. alumínium. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. a fagy ellen védő és a színező öntözés. kép). A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. 25. E módszernél a fő.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás. illetve termést eredményez.

. .változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. Különleges célú (esőszerű) öntözések. vagy a szomszédos. ezért élettartamuk rövidebb. Beruházási költségük magasabb. fő-.többcélú (tápláló.) öntözésre alkalmas. Az esőszerű öntözés előnyei: . . szabályozó.a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát. a lombozat károsodhat. .fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása.bizonyos ökológiai körülmények között . frissítő. .lehetővé teszi a vezérlő-. vízfelvétel a leveleken keresztül).és szárnyvezetékeket kell alkalmazni. mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása.növeli a levegő páratartalmát. 1992). színező) öntözések is megvalósíthatók. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg. .a fúvókák mérete lehetővé teszi.a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel.a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti. Az esőszerű öntözés hátrányai: . téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. . . 1973).tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor. . Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi.az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. .a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz.a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el.nem szabályos (négyzet. . . fagyvédelmi stb.és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti.az üzemeltetés egyszerű. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE. . .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. Működési alapelvük. .növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket. mellék. . öntözést nem igénylő területekre is kerül víz. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek. . 365 .a lombozat nedvesítése . a talaj és a tápanyagok.A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja.

A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. levélzetének formájától. Ausztrália stb. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. majd a növényen.Fagyvédelmi öntözés. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart. A fagyvédő öntözés azon alapszik. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet.érés előtti időszakban -javasolt.) szerepét kell elsősorban megemlíteni.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával). ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. hogy afagyásifoly amat alatt 334. Ismételt. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. Olaszország. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. kis vízmennyiséggel végzik. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad. Ezért állandó vízellátás szükséges. először a jégburkon. A frissítő öntözés célja. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. Ez azzal magyarázható. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani. kis intenzitással. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia. Izrael. Színező öntözés. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön. a növények magasságától. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

. mely 5800-6400-ra csökkent. ... •ll) .......: v) _.optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" ..: r<) . Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig.. .. akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10..: -...... hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék. > ..9. Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10.. . a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé.i _.. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el.. > > > .: N o mérési időpontok 10. 60 N 9 Ol) <8 . és a 10.. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ. A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték. ....._.11. A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására.... o:-... ábra.. így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el. amely mutatja a kívánt növekedést... .... .... "E u "' :o :~ Ol) E o . A termés viszont növekedett. és mivel ezen periódus napjainak száma ismert.. >-. Ez technikailag úgy oldották meg.) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal.... ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---.. hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól. . . > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-.... """· ... ::j ::j '""' . Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként.....-::·.9. de a magyarországi mérések is igazolják..... o o:-. 20 r<) :o .. oO -:: ('1 v . figyelembe véve.. (Itt jegyezzük meg. 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c.. ábra)...: ..... ...Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra... hogy eredményesen alkalmazható.. .. . hogy az arid égöv alatti.10... . 40 ·s:.. Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal. ábrák összehasonlításakor. v v) ('1 . """ oO v ~ . . 1994) 376 .._. A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme... "' .. A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg..: "E .

....... ~ o ~ .. . ..><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: ... ..0 . ..........0 o •... N 00 N .... ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0... :::i :::i "" > > > > ..... -o ..5 . s.. a.. ... A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------. 2 .. -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (......f . évben jelentősen különböztek...) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a. megközelítőleg 80 mm..A------------------.w 2. . •....5 ?ot-.... 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ . s.. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt.-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-. 4.. ~ '-' •o:! -g§ "' (.. A gyümölcsátmérő növekedése.... 1... 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér.. ábra.> > "" . ~ --&- .. ... ···A·-···A.. ~ 3. azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos.. 1999) 377 ..5 o:s ~ •o . ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---.......... 70 5~ ..0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3........ § ·o:! <'i N o\ 0 .. A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése.5 a o:s sc •• "' gs ··. ábra. ori :::i .>...1 O....-. .0 •<U § •o:! 0.a. 1.. Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség...---.... <'i . s... A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999.f N O\== .... "' -o 3 o ~ . 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0... o ... N o N ~ <'i o ~ .... az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó.f N ....) o o\ a.....f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > .. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor....... •<\.2. Ol) o:s •o •<U .90 80 ? •<U t-...124mm •.. a..f ....11. > > > > > ....

HCH) alkalmazni.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. ahogyan ez a l 0. a mészkénlé. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. A természetes ellenségek betelepülését. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. az minden kártevőre nem terjedt ki. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. újból jelentős kártevövé váltak (pl.5. A szerves foszforsavészter. a sodrómolyok. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. lehetőség nyílott az alma. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították.1 O. Ezzel szemben Nyírbátorban. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. atka. az almamoly. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. a Novenda. rovarölő. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. a bordói lé. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését.és a körtedarazsak. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. 378 . körte-levélbolha).5. és ami még nagyobb nehézséget okozott. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj. de egyenletesen csökkent. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták.1. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. Ezek több. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. tevékenységét kevésbé veszélyeztették. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. hogy több rovar-. l 0. További problémát jelentett. vértetű). az almailonca ellen védekezni. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. alkalmazását tette szükségessé. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták.

hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. megbízható védelmet nem biztosít. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. Ez újabb rovar. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. majd gyakorlatának kialakításához. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). levélbolhák) ellen úgy védekezni. Régen ismert tény az is. A gyümölcsösök. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. Fontos körülmény. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. elsősorban az alma. a fitotechnikának.A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. a kártevők (aknázómolyok. ragadozó. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. mint pl. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak.

Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. facsíkok). amelyet levéltetvek terjesztenek. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. kajszi-. a szüret utáni kezelések. A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-. Ellenálló-képesség. a fajták és a telepítésmód megválasztásával. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. a talajerő-gazdálkodással. komputer vezérléssei működő. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. A kártevő malylepkék ( almamo ly. raktározás és gyümölcsminőség. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. a sorközök (művelő utak. a környezet fertőzöttségétől függően. amelyek vektorai ízeltlábú. őszibarack-ültetvénye­ ket. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták. az alany. a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. a termőhely. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. A növényvédő szereket az emberre. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. a részvétel ellenőrzése. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni. fasorok. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. aknázómolyok.varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. a védekezés időpontját megállapítani. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. sárga. és a termésszabályozás. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. Ennek több esete is ismert. mérsékelni. Miután a levél- 380 . a szüret. almailon ca. valamint azok a mikoplazmák. valamint az integrált növényvédelemmel. néhány éven belül újrafertőzi. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. az ültetvény környezetének megóvásával. A pl um pox vírus.vagy fonálféregfajok. illetve fogékonysága.

A fajták varasodással szembeni érzékenysége jelentős méctékben eltérő. rezisztens és toleráns fajták után kutattak. Szelekció során a Malling-Merton sorozat tagjai rezisztensnek vagy kevésbé fogékonynak bizonyultak. amelynek hajtásain a füstösszárnyú körtelevélbolha egyedei nem képesek fejlőd­ ni. jelenleg nem ismert. ha az ültetvényben fertőzött fák is előfordulnak. előnyben részesülnek a feldolgozásra megfelelő minőségü gyümölcsöt termő. A jelenleg forgalomban lévő fajták fogékonyságaközött vannak eltérések. cseresznye. A kiterjedt vizsgálatok alkalmával nem találtak olyan almafajtát. Az őszibarack-. közel 200 gazdanövénye ismert ugyanakkor