l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek.A többszerzős tankönyvek. Az egyetemi hallgatók. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek. tankönyveket. a termesztök szakmai képzésének. Budapest. a termelésfejlesztőknek. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. mint egyetemi tankönyv az oktatás. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). művelődésének. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. egyetemi tanár 10 . Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. Gyuró Ferenc ny. dr. 2003.

4_gyjim(jlc:s. jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét.Lemt.!:Í.zásra kerül.l.l. A gyümölcsök változatos színe. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.r!Jles~ti.te.c.~s egyéb anyagok halmQzódnak fel. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is.Js.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s.. Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő.JceJ:~!. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. különösen a fejlődő országokban magas.~. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése.. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i.. kiváló íze és aromája. században. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött. ll . A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak.l. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. kellemes ízű. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak. elsősorban alkalmazott tudomány. biokémiai. A?. frissen azonnal fogyasztható. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.~_!~k.f:imiil.Q. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. amely az érés után nyersen. alakja. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX. A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik. zamatú. !l_gy. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi.~Y~!l. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. különösen annak második felében volt gyors. amely növénytani. A gyümölcs vonzó megjelenésű. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya.Yi t~Q.~. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is.

A keresztény- 12 .m. u. A_R_ómaLBirodalo.uró. Perzsiában. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. Babilóniában. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket.1. mert a hittérítők a mezőgazdasági. Mózes az Ótestamentum I. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be. Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott. Az ókorban Kínában. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött. közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét.ell ékérQl_&QIÖ. hogy Kína mellett Indiában. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. Cato i. e. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják.f. e. l O-ben törvényt hozott.l. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be.fLKÍna ter:ületén alakult ki.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~. 60 körül. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés. Drakon i. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni.m l:mkáSJJ. .!l!ák l!gyi. 8Jrjlqt ~§.K ~5> . a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki. Perzsiában. amelyben a gyümölcslopást halállal büntette.imillcstermesztésimódszer. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. Hippokratész i.különösen Európában . az állandó helyre való letelepedés.pí!l?. az ókori Egyiptomban.. A történeti emlékek. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került.eket.k. Évezredeken keresztül a természetben található.€I~~IJJikJ5si közpo1lt.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. barlangok és sírkamrák falain található rajzok. e.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával.1. a görögök. A gyümölcstermesztés törtéfl. Egyiptomban. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.Jitán E. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. Indiában. Abban a korban a gyümölcstermesztés. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l. írásos feljegyzések. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. Lassú.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar.r.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll.IQ'!!l!i_.

.b.Qil<.ése..!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.és a cisztercita rendek közösségei.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l._s~~.tés. _!?zA~_<! d m!i~g. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.~:<z<lőd.)5:_ertészeti köQ):YS<_. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII.u~ c.....j. A.s.§k_eresztez.en.!.QY.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?. Európában.eJ(!k meg_ő._~_gyii.így hazánkban is .tbQ:lé!tot1 Uá.da.. Valószínű.l:IJ._z~le~_g_i9s. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának.eredményeket ért~is__{!L_~_l.!~_ko_:. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe.nemesi. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította.Y..s_i t:..s.S<hő.lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi.. 1785-ben alakult meghazáuk.ő~n~ekmre_mé.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba. A rómaiaké a fő érdem. fel~ li gyijm§h. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt. A világ gyümölcstermesztgse &. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal.t~.~~­ szőlőy~ssző.tnölcst~:..s_á~z~r Le. század végéig Itáliában. termesztésének. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY..&Y. hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek._n.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!.m9l<t~f~k.n_yolt a. Ez akkor is igaz.s. l>2:ázadtqll<. A XIX.[!P..m9J~.~!l<~. XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés. József !782-ben kiadott rendeletében előírja.r9.li~I11}~!?-~1~..(Q vj~ga .. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.!!_l®!ii.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn. .S_?:ágok.~._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ.rmesz. . századig rendkívüllassú volt.a kQ.ii. Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték.törté!!:__e~(!_(lz av__q!.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::. Az új földrészek.i!Ml. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§.JWtill~:tt~bQ. Franciaországban. Az 1960-as -~v ektől ke:z./m_ak~ .!!~. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai. A XI-XV. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be. különösen Amerika felfedezése.ltQ. A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek.l!gl:l~~e_uróp~Q!:.§. A XVIII.E &Y!!.P.li.Ymölli_ösker:C..!?~.t!l~~zűnt.:. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is. különösen a Szent Benedek.c.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l.rimwi biro.~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:. .P..ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 .§_gJ~s fej \9_<f.c...lJJ}f!/s. Il. a német fejedelemségek területén. A XIX_.Y~ket.

~_elk®ltekM~Qrs~ágtól. _Jjntz f'?!?!JJ._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX.!Y.és dombvidékeken.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.~ő. Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. 14 .k. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz.or.ek hf!]x~l}_.at~-­ kozott.. mert a híres gyümölcstermesz1ési.Q. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is. A XIX.cig. amelyet importtal kellett pótolni. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját. A filoxéravész után a k_ifJ.en nagyar.aránya._jlJ:. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.J~. a Felvidéken és Kárpátalján. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt.s.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be.E.t.. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek.bi:Jfl.l:t.!!Elfl!::_~~ c.llilbmtle.L?.cl_Qr.. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban.~fJ(f11q[._vezet_~§ével..Q. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében.az. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent.J _§..tilJ_.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t..lti.ba1!. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott. jelentős részben az ún. Erdélyben. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu.4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J.r:.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ. A Il.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl. szá~gci elejé._gmgl)!_qj{IX.J?. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_.?fs. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére.. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el.gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett. kétszintes termesztési mód alkalmazásával.!f§_e. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.

gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína.2. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr. ezért a viszonylagos túJl<. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1.s.lY~. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l.._gj_lYa. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.e.afejl. feitődö. Ebből a szempontból a banán kivétel.zere_pe!Jillszit.gy_lir~n. Nemzetközi és hazai helyzet 1.Jegbiztosabb piaci hátterét.%.S.L~:Z.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt.. iJiety~ a.!l.s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind.. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.3.li:E. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó.Y. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált.. táblázatban tüntettük fel.s.e.nagy§_grenddel (1. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad.r§_e_lzé§. olívajs.~zilli!r~~k. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át. ~si_ti_1!sf~1-~ls.Jlll!diterrán országokban :!O%~._~.. sűríhp.k.. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül. a .gya.a fPI.tQ..e. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.jpálat az ára.kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q.. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is.ll.é..LkieJn~ll\e<Ul<. Európában Olaszország.a. alma részarill'. ő.Julanász é.100!.. 1928-ban. mélyhűtött termé~~Js..és a mérsékelt.sz.!Yo-kal növekedett.§~r­ mésének ~.ancl._ befőttels.gJás.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<.a.énye!s.2.~intt::llf9.mind. fon. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss..~É!. Az eJ§.JeJmel~~!Jen.gos~l!l._ít.lmn e.t~.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc.~!J~náJ1J!.a.s. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt..&lil _ta_rta11i._az.mangó. A világtermelésben a körte..~J elő@j._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ. Brazília és az Egyesült Államok.~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb.tLgy_Qm_öl_<.5% volt.1.~it~§. táblázat).J~kvárois__Imlpok.EQ!§. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban.é. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.1.il::_ mölcslevek. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY.1._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő. Az ors~~EQ.&i:tlmazásban. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába. India. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§.a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.1Jl_Qic~fp.~!­ mányok __é_s_~.Q.. A világ . 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a.k s_~erir.~_á.:l..z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja.világ gyül_l!_Ql<.tos s.2.. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a.az.ti ipari országokban.1. táblázat tartalmazza..

4 9.2 27.2 3.8 7.4 23.2 3.2 l .6 56.0 12.7 0.1 14.2 4.5 5.5 22.0 12.1.6 8.5 1.6 0.2 7.1 58.0 0.5 5.2 31.4 16.7 57. 7 !998 434.1 18.4 !4.2 6.7 3.9 11.l 8.0 98.2 0.3 2.3 2. táblázat.8 38.9 40.3 6.4 2.7 16 .6 0.7 8.6 51.8 58.3 10.4 335.4 1.0 1.6 26.4 8.5 7.1 13.3 5.1 1.3 l' l 2.8 13.8 10.2 0.7 13.4 102.! 13.9 10.5 58.6 3.4 3.5 5.1 8.7 42.2 64.6 100.3 17.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.0 3.9 3.5 2.6 25.3 1.2 12.6 37.5 58.3 2.6 0.3 10.3 16.2 15.1 9.8 2.7 0.4 1.9 2.9 56.9 10.2 2.8 !999 458. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.4 58.6 58.8 1.3 23.5 65.9 200 0 468.0 14.4 23.8 2.6 0.8 37.3 % 100. 1.8 61.0 8.4 13.7 57.4 ll .4 !996 426.2 4.5 2.0 64.1 61.5 0.1 2.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.7 53.1 5.0 2.7 1.1 0.8 8.1 10.8 2.7 1.3 23.7 59.0 5.! 13.9 4.0 !2.8 11.5 17.2.4 8.5 10.5 7.3 1.5 0.7 100.5 98.6 1991!995 378.0 15.9 7.7 13.3 24.0 56.5 ll .7 0.6 0.0 9.3 83.6 67. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.4 15.5 45.7 0.3 14.1 13.4 101.5 12.6 2.l 2.3 8.2 12.1.7 8.4 !997 % t 435.8 18.9 37.9 13.3 0.8 5.3 !997 429.0 2. táblázat.6 94.3 32.

: g~~.an_ növekszikl!z.7 10. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15. Argentína és Chile.2. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.tt.4 2.alizál.ll foglalk_<.8 1.t: __ gyümöl<.9 12. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.4 2. világháború utáni gJ.6 13.2 15. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998..2. Spanyolország.9 38. 1..zerepe.<5s~e~.9 0.L~. táblázat. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá.7 2. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp.t ~i~_Az ösztönzést az I.!.2.3 % 2. Kína. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le. Olaszország.2 1.4 1.ódo.!<~S._~gg_z17 .4 t 12.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn.ii. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával. A gyümölcsimportáló országok közül Németország. Anglia.7 t 12.3 11.0 10. hogy a hazaj__~J}.3. Columbia. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.2!~!1l.3 0.l!tási_l~h~!..~ll. 1.6 1.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.2 5. Franciaország.0 10.m glob.zletláncok és szupermark.eJ~se -~§.1lQY.l!s!~~l.iil!lölcshiá.3 Forrás: FAO Production Yearbooks.6 1997 % 2. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő. USA.etelcs. India.5 2.5 1998 % 2.illi.9 6.8 2. USA.9 1.4 0.s.>~!.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.2C2C.Az 1.

J. . Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.QQQD valósult meg.l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg.iletfl.4.l!!l~ld}~~iL közén. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§".Q.JL&Yii. táblázat..4.dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw.Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ.Ll!Q!.Q]J_d~$nziigyi forrás._ii!att tq_lJ. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet.kuulem Y. elsősorban i!. mert egyrészt az il!frasti}J~b.g§._ mint duplájára nöy~kedett.Q.o. táblázat).ás..Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.R. 1. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg.!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak.~xtenzi~!ll.~ház.á1:. Kelet-Mamors~:!gQ... 18 . KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 .. A Il. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos.'!.!.l_~§.!P~nnő teri. közte a gyümölcstermesztés fejlesztését.

4 9.3 169.3 104.2 70.9 63.8 46.1 29.L2. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő.4 94.8 12. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.f§.8 4.5%-a Magyarországról származott.7 11. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.óo.s.8 1730.ll!JL70::-:8Q%::-.1 34.5 1.9 1629.0 45..0 13.2 14.ározó ~yümölcsünk.7 96.ktől.meghal:.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t.0 7.5 60.wJ:elté.5 85.2 69.5.3 764.xpQrtáJ.3 !9661970 606.4 66. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.dően az alma l!. Részaránya meghaladj (l__ az .4 21.MQJ:>t.3 140.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett.Ye.A h~:.5 14. .2 15.1 19711975 749..>:ai gyümöJc. elérte az évi 560 ezer tonnát.4 17.?an m~g_b~l.9 !956!960 304.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.á­ gok közé került.e. 1990 és 122.I}nát.5 182.2 26.7 39.9J..5 208.3 186. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1.1 63.3 19.éY.7 10..7 7.2 37.6 94.0 5.3 22.5 3.3 14.ny~L<l. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.9 24.1 31.4 8.st~rrnes_ztésben. 1982-ben köze.7 35.5 8.9 28.'<1.5.2 80.4 11..5..s.s_gyümölcstennés.2 19 .őelu!_!~rm~~z.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.9 90.6 1509..7 6.0 35.5 77.9 0.1 11.5 0.8 65.5 22.6 406.0 46.-i~mökse.4 221.6 40.vente mégJJ)=.§Q!s:.3 15.a.9 174.1 10.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.0 39.7 26.0 89.kben. 1. amely 1_281-b~p. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.7 1.3 11.5 0.t1 gyümöl~sterm.3 16. táblázat.6 11.é.0 217.kben.5 3.6 61..veze1ő ah:na=.6 12.2 8.4 26.csökkentadis.250-es .0 21.0 967.rsz.0 7.JnillióJol]l.2 7.7 56.6 32. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.3 9.25~Yal1.5 87.1 9.6 1218.ci.2 9. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .5 11.5 28.2S_Q~Jll> é.~J.2 18.8 955.4 90.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.QL téséhe.8 1. amely !![!pj_aillkl.8 32.9 94.3 35.9 5.9 !950 134.2 4.9 18.z.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.[! meg az l millióJQ.amely éves átlagbal_l_alig haladt.1 13.8 1138.11!__gyjill'\9~.3 1.1 20.8 14.1 243.:91.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.1 114.0 42.2 4. é.k~<ivez.tekk. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.1 1332.4 586.0 19.1 32. Az 1. táblázat tartalmazza.1 1378.7 3.0 28.6 72.2 !9611965 395.6 12.ze.0 24.2 26.6 6.8 7.8 14.7 1070.

8 22.6 56.3 48.1% 4.1 14.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő. különösen vonatkozik ez a málnára.5 4.5% 6.1 13.9 1996 551.0 9.2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.4 1270.6 72.4 45.2 103.7 15. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665.határozzák.7 13.0 12. A c~Qntb.8 17.2 2000 694.2 1038.4 21.2 56.8% 2.§_l~.2 1995 353.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.4 8.8 21.n. RQ_rt_~rt~k_e.fu_é!sok.9% 2.meg.8 3.8 3.0 89.7 97.8 4. 6.0 12.8 8.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.1 11.~j!é.2 64.ségét ajöyőben is az extőségű.0 916. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.6 36.2 979.0 36.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 .fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban.4 60.5% 5.1 4. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.1 1.8 53.5.7 19. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.4 13.1 1993 819. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.3 12.8 11.0 42.7 44.9 8.0 41.5 19.3 2.9 116.9 91.6 22.8 24.0 5.7 123. A ])ogy9~gyijmpJ<.4 1999 444.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.2 1998 482.8 7. me.9 3.7 1049.0 12.9 18.8 65..4 822.9 49. évek átlagában.7 12.1 19.4 683.3 21.2 3.7 62.4 35.4 12.3 883.nes.Az 1.4 8.0 12.6 2..2 1994 657.7 4. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.3 12.0 5.~ge.1 4.4 63.1 47.9 36.4 64..9 40.4 9.4 75. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.6 1997 499. de ennek ellenére exportjuk növekedett.ő.5 122.8 114.2 20.8 38.8 65.i.1 18.8 4.6% 3.Y_edclmez.3 49.0 70.1 42.1 16._tt:.8 4.0 13.6 6.0 14. táblázatban találhatók az 1990-1999.8 23.0 75.0 4.8 8.6 19.5 12.8 21.9 18.0 27.8 64.3 4.1 11.hető. A cson!!J.8 834.5 77.0 19.8 15.3 19.0 40.9 5.6 104.9 12.3 12.7 2001 605.8 18.0 18.5 38.§.zt~~Dekjö.3 26.3 142.8 11.5 24.7 10.

4 2.1 2.6 2.0 1.0 1. .6.6 71.3 2.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100. évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.2 3.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.2 6.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest.0 1.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996.3 3. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.9 37._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.7 1.0 18. táblázat.9 2.1 2.6 5.1. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999.0 6.6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5. 1996-2001..5 _.0 . Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .4 1.0 3.0 10.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11.8 13.

de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre. t~IcS?S.atos. mert ~z ül_!~.9~t~rmés majdnem.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k. Hajdú-Bihar.állítják elő.7% 6..Jelére es~<tt vissz~. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte. Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l .6% 5. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük.~t-l\1.ki\Uin.iJ. A.6% 13.se.Y~:Z. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza.9% 6.eg_e_~~!L19.~sn~Js _ho_z.szott. 1.Yclé.t~~!l..~..~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg.ának. 10-15%-a ex. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék). 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni..txé!l. művelésj rendszere és termeszté§. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli. fajtahasználata._hnarad a kívánatos színvonaltól.J..2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~..Q_Q. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.e. _ 22 . halaszthatatlan feladat.!LM~~-<~-llO!:.tecpnQlógiáE.~Y~!9J.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható. A jövőben a gyümölcséJ:-:. Az ültetvények akkorlördulnak termőre. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL. . Az árugyümölcsösök területének nagysága változó. táblázat tartalmazza. Hagyományosan a legrégibb. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók. Jelenleg még szerény..~§. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l.3. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk.._z.Y~ korösszetétele.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt.rl!!~~!.3% 70. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.. A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki.O-l . A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős. 5.1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:. amikor a gyümö!f. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~. 4.__!:. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t.:-.h~~~LgyQmQlcst~.6. 3.llríÍm:. 2.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m.:!gyilJ.t.5Qo/.nÖ. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1.Az összes gyümöl..QI::..Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet.§!.

foJy_l!m.!~J::I:!liS.e.f!!l_ő nijy_é!JY..ésgabályqzó vegyszerek használata.----.1.Jllinimalizálása.eii.9_t~rmő.j-:JiYjjpj]jfc's.r:{l)Jgyi}.ö.k._t~!!!}.. garqntált(J'! m. mert az integ- rfrJJ. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata..m. §._yizsgálatokra alapoz()tt tá.~J)Qm2 -t.----.'.§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f...m.Lawl.?lQ!~sfajQJ5!l~. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés.kerJia.tl<.iil. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított.Jn:tL:.csak a .J!. tápoldatos öntözés. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.integrált gyümölcstermesztés.. .jmélq gyomirtQ. a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1.fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir.~t~!"2L4i!t!. n~m áJ! rendelkezésre.s nyújt.!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e... átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett. bQgyQ§Q.].1JJ(}§.IJ.2JJ.9.Q_!lÖV~~ed~§:_~.l<..J_QJ2Qit!.Q~ny~g~!!_át_á§.~~!J~Pc .Ö.§.{?~ny..ek biof~giqi saj(Í.s_Jw..§miEi_j_§. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b.3.JEtételévé válik.c:_s_t_e.Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ.hagyományos gyümölcstermesztés.1..J.@eJ:D. e_g~~zs~g~s.a nitrogénműtrágya használatának.Qmy_ez~.QJ91Ü!.SE.. .me_ghal~dó területű_ ülte_tV. elérő y~gy ..optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen.~!~J:Qrdul.giát tg€fiyg/L.~?_s..1_~_g. -. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN.§.óLrusaJJ. --· következők: használata.~!l.~_ávokbankömyeJ:e.?Jg§r_e_ gs_k_i§..q.J...·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!.E.~~ly megvá"lasztása:-.a fa..l..~~ls.lLQd.'!:_!!l_!!:!flflɧ. -.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése .tyédt(Lrpi §.[()sságainak kihasználásqra.J'!-zt. ..iU.·· .~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§.öl~sf~rmeszté.t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ.öntözés.ll11.__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik..áJata v~gy talajtak~rM_...ii'!J. .~~!11- PQQ!9Lh. A hagyományou:J~ii.!.IiUs. .~tlwtfl.a sorközök ftivesítés~ 1 __ . .!:.Jő t~nli§itYfÍny.(0:2. ta)nt 23 ._ző~ és követelményei a ellenállók~..Cster. ._Q~_... Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: .---·--···--. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása.lillál az 500 Jl12 -1.z__~qdha!2_!_qg__é.!!kéL119gjl_f.jajták ~-~-z.ap_oiít~a!lYil_g használata..------.Q!<..:st~rlll?S~@._g. hanem~el§l!Y!J.EJY. . Az integ[ált gyij_m.§.r.!!l~t.lli!§.eJJ!.L~~ l.Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.

gy~g_g_~_ _y_~y_~2..erős Y. az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g. Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre._Ez a termesztők számára a legfontosabb.c!__Q[qJ/J. 24 . de aránya emelkedik. .öntözéses termesztés.~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a.!l2§.i.:lin~Jás. 2001.alacsony terméshozilm()_~L11~X. .@.általában k~cl. hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog.sqjckal ink~Qb.Qk.tts. A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio.~k.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr. . Hazánkball..gjgj le.!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.l!~tvénys~r_:ű~ég~__ .Q..~S fé[ly~!!l_f!:§..Pi.~l~efe.§_gyümi)!~s!!1J..ado..yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g.YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.~iY é_s. amely egyértelműen valószínűsíti..alacsony jövedelmezőség.tQ~§2:}}ál~.~el_lll~S-i!}~adE_~!. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!.t. ~-~gyüm()l<.eJ~-~~11YS~1 . · · · · ···--------.ív gr~mölcstermesztés.Q!QZ~§.-----·.~~_()~ fajtahasználat. 1997).. . A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított.~E~~z~~~gr()I.az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént..eít qz öko{ógiai a.~l. infra_stru. SüLTÉSZ et al.ág.he~§§j~kbe~sJJFl.!El!!~~.>.ilzJJ:.~g1 .~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls...!f!!!!J. Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%.nem hatékony gépkihasználá~P .~ ~Q. .l<Q~@<.st~rmékek.Jaitl!h~g_n~llJ.y~gys~f!r.<U.... .ruág_q_~f2an _g_s__...nagy tenyés~!etiil~l.: irá~t.l_l:l.~I'~-~~~~. .t'!. ..lis __ü.hiányos árukezelési._ - . ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői .ls.XÜnáli. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k. a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel._á.. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és. .g~ vagy-~~~. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma. .~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi..t~@léssza~álygzás hiánya.rn<J.~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata.i111el1z.tradiciog..l!ra.~-bi2ID'iiii!ölc.. .~i.nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma.§_ÖJ~. mégpeqjg_q~J~J::{g.!<-~t.s. nélküli termesztés. .'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!.2..és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot.> tetjiiet.n1!gyjiltet_yénysűrűség... . mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik..s ..E§.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY. A termőhelyi adottságok művelési rendszerek.

sJ. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.~nz_i~s~Ll.~s a_~Zaf[}.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: .iliY. illetve földbérleti díjak.9~<!~...!!11~!~k~ll)'~~_g_e. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága. kedvező értékesJt. é_s i31Yf!.g_JjjxténJj termesz(fjssel. .sz~ri.a rer.3. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.cJ.fgjjljdi.ó !~!!!!~~~L~rték_. valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.ja.. de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése. magas jövedelmezőség.r:!~kesíti.lendenciá. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg.ek..Jt!rtn~~sz..l. őszL~<lra..ci.9k~1'.l§gfejl~Jt\!l2. az I. körte-. mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!.2.s.JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható.{l§_Z..ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi.n! gazdaságQsaJ2Q<ln .!_é§Q§!l2.Jáplálko...foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t.. ~.aru.e. A folyamatosan korszerűsödő művelési .t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ.9JQfll.(lg.Tekintettel arra. nagy a területegységr~Jyt.~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.~ru~h~tőségek.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése.lw~nyek.solatos piaci követs. CDfti.Lé!Várh!J.a~.khen.tóp. amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.tJJMY.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.a._(.._ (2lJPE.b._gyümölcsmiuőséggetl<. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű.J.9. ~rt~i<e~í th_~~ő. előál/í~4~4'!.Qil~!P-.a_mag~-~Xcitciágk. 1!1~~~-~~-r:!!.l!!<l&asfóldé!dók.. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.§.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál.!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot.r.a. - és.: tali gyümölc~. .gyes_fejfzaszná_:: l{!e.?Ji.J1fu'. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem. A kiskerti gyümölcstermeszt#!. . A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána.\:. amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!.Q~:lJer:t!}es:z.Q!fskégt_é.liicik~~ttőlfugg.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l.Q~s~ ..zásbar.§ekjelentkezhetnek.. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§. az alma-.!!s1!!(!.me5ztés.. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ .a:J.lf_l~ss~l.. -~~gy (l kéziml1l. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede.

A. Y!!lilmil!t ~z. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S..QP. de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be.a_gyjimöJ.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f.és 26 .ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e.4.á!!!s.felüle.t:Jő....ÜJ1.. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f.ell. toyjJ.~§~~J.!!Elé.J.j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§... 2.órészei _ ö_sszet_~!t)J~től.ök .§ft~~f!!Jése.. a gyümö.f!.táp1Mk9z._"QQ.4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.rn_g{gbqli?.á~_bj o lógillj._Az ezredfQidulQLkQ.1Ql<..A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.t~ke. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.Q piacon maradásnak feltétele lesz. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak.élkit_«z~s.!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.2-ha_yolt.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.Y.Ll1<! ~olt. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9.:~_4etetlen elemeivé váltak.t.Y.9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel.±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is.s~gétqLfygg.'!J.­ zamoJ és .Uf'. ezért qfaméretek_c.([fkoqQ.ő.~Z!.vá!JJJ!.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret .1(2_4.bb_ c....tj]2§.l?.!!11!!:!fsJ!.glf_ik.J:errne.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga ..timali?.r!a.. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss.1.. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent..ban az üzletlá!lcok éUJ.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai.al_q terff!.lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t.étke.édő_.b..2?.'!}_l(<..zés komplettebb.~§.gy.tJ. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges._~J.ály.1JJ~tig~!V(.á.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.. G~111§lccsel az .). A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_. asztali gyümölcs.íili.<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má.t9_an)J.s_a. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.s__g$J!ijmQ.s_~e­ repet tölt !ze. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül..le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E. A biogy_Üf1!:_ölq_-l.<mím.e.Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar..!~t:t.!J1.>t..!_gfqfl_t?. 1990-ben az EUQ. Az l.Q...~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz.~YJized. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl.gyiimö lcs. ~r.rs..!S. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé.lJ. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő. a~LJ1...~JÜ~l?Y_~!Q_(. azok mennyiségé!QL_és mi!l.lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo. uO 1.!L4EE.!_n__.s._erősödik.h9. A folyamatosan emelkedő J!i!!.QzQtLgY.t\::.r...<~k~r~~k_e.4!iJJ:.

3 1. táblázat.Q_Qé!!l pem.3 0.2 0.7 3.5 0.0 0.2 6.11 gyi!ll!<.1 0.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .9 82.H~sö_l< beJ!él.6 0.2 83.5 1.6 27. táblázat tartalmazza.4 0.8 0.~kr~.1 12.7 11.4 6.2 7.6 1.7 0. gyüm§lcsö~ t()b_bs.2 63. lllert ~?:Qk .7 84.5 8.5 0.8 86.:z:.4 0.5 0.4 0.0 7.8 18.4 2.2 2.7 78.3 0.0 4.4 1.6 1._v~.0 9.4 86.1 18.4 87.2 8.8 5.2 57.6 0.6 0.8 0.6 0.7 0.3 0.megőrző hl!c~.8 0.3 7.l!~_()~s.7 6.8 2.4 1.0 52.0 11.6 88.3 2.8 3.6 0.6 0.9 0.7 3.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.8 2.5 0.?éi1hLd.8 0.6 4.~~3~_Q.6 85.4 0.2 2.7 32.6 0.5 2. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.8 89.rát_!_artalmJl_é!l~<.6 0.0 0.5 86.0 0.3 0.0 10.8 0.5 0.2 5.4 0.8 3.7 0.5 0.0 90.2 79.3 86.4 0.1 24.3 0.z~1l1~tő _yi~s_.7 gramm 7.0 13.6 13.8 0.6 0.8 1.9 1.5 54.9 85.4 0.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.5 7.6 0.7 0.8 2.1 88. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.8 1.0 9.9 4. 7.~gél1~ls_s.9 0.7 83.6 0.5 9. ezért a gyül..7 0.8 0.7 0.6 0.8 1.6 1.9 88.4 0.2 2.4 0.5 1.rt~1111i anyagai!!.3 3.3 0.6 0.1 14.9 1.9 2.5 0.0 9.0 0.9 0.0 0.4 0.Y_'!g:_~~.7 3.7 1.6 4.8 5.~Qgy.4 0.4 86.z1.0 1.0 12.5 84. A. 7.0 73.5 0.2 0.6 15.8 22.0 14.2 ll .§_L<!:Z_9.3 12.4 0.2 86.9 86.5 0.7 89.8 8.6 0.5 1. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0.6 0.6 1.1 1.6 0.8 0.6 8.5 0.0 57.

0 Glukóz 2. táblázat).6 0. Makroelemek közül jelentősebb a)<. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n.9 9.8 1.8 0. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav.08 1.1 3.5 o 0.6 7..7 6.3 1. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1. táblázat). amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma.5 6.10.04 o 0.03 0.5 Ös sz.1 5.75 10.5 2.9Jli.1 5.4 9.11.05 8.1 3.43 0.7 11.6 9. a_c_itromsav és borostyánkősa.6 12. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~. a!:atcilJ.5 4.>::nQ~_Hj?.9 4.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát.AhlJt:n. !illi.17 3.1 o o o o 1.l!l91c.9 4.6 2.4 8.Ytartal.2 0.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel.1 2.0 2. l!ÍQ~ZfQr.g.3 0.z~m!:>s:r-! .7 3. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1. A.~ alacsony ~zénhi9r~t~.2 3.5 2. táblázat.s.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.04 o 0.7 0.5 3. iizervezet ha. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0._):p.56 0.5 7. 8.4 1.5 7.2 6.1 Fruktóz 5.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER.és_a _mag11ézium.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását.04 o 0.0 10. l 1.am következtében üdítő hatása yal}_. szénhidrát 9.ütó--r6szé"CA.0 Szorbit Xilit o 1.~ a gyümölcs. különösen C-vitaminban (1.1 1._!l.és szőlQ.0 0.8 2.:n_.7 2.66 4.v_ található_ (1._ (J.1!.Q~l~m~k eg~g.66 0.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§.1 7.s<.6 o o o 4.__ 1. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása.4 l.1 0.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban. ~s_ nagy ~zery~S§. A gyümölcsök makro-. mert a szacharóztartalom rendszerint al.4 6.>ra. táblá- 28 .05 4.~. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r. 76 1._?.egtalálható a gyümölcsben.8.0 20. A gyümöl~sök szénhidrát. amelyek az erlzlmekfontos aík.75 2.m.9.56 o 0.4 1.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2.9 o 3.5 3. táblázat).3 4.

táblázat.~I~~~f~-~~~I~i·~z.07 0. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta.k~L~yti­ zedb~~ _".08 0.20 0.§_yjt_~JI1ÜJ9.l~ágát .enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.88 0.28 0.tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J .02 0.40 o o o o o o 0.41 o za t).05 0. a bélrendszer működése javítható.87 1..z egészséget káros ító..74 0.07 0. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0.ő.~O-~~ évek második felében csökkent is. A fejlett iJ2_q_rj.~k_Qf.27 o 0. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg.Y."é~~~I!~!l~}}. ~zabad gyököket.a. A gyümölcsök !?.!_l!~.ségesep .k.03 0. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.l.9.t. A gyümölcs._?. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.tni.06 0.03 0.26 0.11 o 0. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e.55 0. ezért fogyasztás ukkal.30 0.15 0.23 0. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.ek ~ép~§~lsc lekö.~Jyét.38 0. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán.84 0. ún.45 0. hogy_ ~z utó_1Jbi.5Í_k.ve§..43 1.Z.22 0.68 1.11 0. Kedvező!len. a táplálkozás minősége.13.1. táblázat).90 0. 75 0.86 0.évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.~§~~k. valaiJiinf.Teg- 29 . A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.05 0.31 o o 0. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.29 0.­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.06 o 0.08 0. táblázatban találhatók. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§.~p~_s_s~z 1!2.90 o o o 0. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.09 0.k~§_ ~rg:im.12.16 0.~~S§-2.32 0.

142 0.1 +3.004 - 0.3 5.7 0.3 275 20 0.2 +4.006 0.087 0.30 0.006 - 0.033 - 0.003 - +3.0 2.10 1.090 0.136 0.004 0.013 0.002 0.7 +7.0 0.20 3.029 0.3 31.20 0.89 1.059 - 0.00 0.1 27.5 15.81 1.20 3.30 4.010 0.9 8.9 10.024 - -19.0 94.5 0.005 0.0 56.7 3.018 0.o w 1.30 0.3 52. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.008 0.1 +6.006 0.053 0.003 0.006 - Cink 0.50 0.0 238.060 0.30 0.029 0.6 0.6 5.073 0.186 O.040 0.8 39.6 28.2 2.003 - 0.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.0 43.026 0.032 0.063 0.063 0.002 Kobalt 0.30 0.5 +4.0 290.005 0.006 0.4 +5.019 0.6 0. 0 0.5 0. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.2 110.8 28.008 0. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.007 o .011 0.015 0.5 0.5 0.003 - Króm 0.007 0.30 0.7 66. táblázat.0 2.007 0.4 -6.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.2 +4.2 +12.0 20.7 13.006 0.0 14.016 0.095 - 0.1 4.70 0.8 23.014 0.7 0.006 0.004 - - - o '--------- - - 4.8 3.6 3.5 0.020 0.9 3.009 0.6 0.015 - Hamualkalítás +2.4 0.002 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.083 0.049 4.0 16.6 +6.9 +6.028 0.2 +4.0 1.8 36.6 0.7 1.5 +3.0 49.002 0.8 0.007 - 0.29 - - 0.2 +2.042 0.003 0.071 0.4 0.050 0.10.5 8.86 0.029 0.9 0.013 - Mang án 0.035 L .002 - Nikkel 0.5 +3.7 6.163 0.3 9.20 1.050 0.6 N átrium 2.057 0.10 1.0 18.10 4.001 0.046 0.0 2.014 0.136 0.214 - 0.037 0.20 0.024 - 0.24 3.7 0.ülO - 0.0 -3.095 0.6 1.6 0.033 - 0.30 0.011 0.110 0.6 0.0 2.4 202.0 +5.10 0.089 0.8 7.034 0.0 16.6 +5.80 - - o 0.40 1.60 0.2 4.4 0.50 4.10 - 0.3 +4.001 - 0.00 1.80 4.0 4.52 2.3 22.

0 1.05 - Piridoxin B6 mg 0.05 0.5 0.! g 1.04 0.0 30.19 0.48 0.3 - 0.1 Áfonya .4 - T iamin B.9 0.2 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.02 0.30 0.6 0.0 1.02 0.3 0.8 1.4 - 0.07 0.0 2.11.8 1.30 0.J - - 0.32 0.04 0.10 0.1 0.2 0.08 0.3 0.4 1.2 2.2 0.0 6 30 5 20 5.7 0.2 0.3 0.! g Riboflavin Bz J.6 2.0 1.1 0.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.2 0.05 0.8 1.01 - Biotin J.05 0.4 0.1 1.3 0.2 1.7 26. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.2 0.34 0.07 0.02 0.6 0.13 0.1 0.3 4.3 0.! g 6.5 0.4 - 2.0 24.9 5.1 28.16 0.4 1.06 - 0.09 0.9 0.3 0.2 - P an toténs av mg 0.08 0.30 0.09 0.7 0.4 0.2 0.5 3.3 Folsav J.06 0.05 0.03 - 50 30 25 - - 0.10 0.03 0.8 0. táblázat.8 34.23 0. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.0 1.14 0.04 0.5 33.5 - 4.07 - 0.35 0.02 0.03 0. J.06 0.10 0.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.8 nyomokban 0.0 7..5 1.2 1.2 6.12 0.08 0.40 0.3 0.0 23.3 - 1.22 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.3 0.05 0.1.

0 4.3 0.02 0.1 0.2 0.1 - 0.- - - - - - .4 0.3 0..20 0.8 0.0 ------ 0.2 - 13.! g Folsav J..0 7.0 17.2 0.6 4.5 0..25 0.10 -- L__()..15 0.! g Riboflavin B2 J.20 0.9 0.0 6.07 0. táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.02 0.17 Piridoxin B6 mg 0.06 0.2 Pantoténsav mg 0.17 0.2 Tiamin BI J.1 0.0 0.~6.2 0.L __ _ _ _ _ .! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.2 0.02 0.! g Niacin PP faktor mg 0.04 Biotin J..4 0.N w Az 1.02 Toko fero! E mg 0.11...

1 55.70 9.0 60.1 27.3 70.8 2.7 70.3 11.4 42.0 23.40 (kg/fő) 1.1.4 16.3 8.8 63.17 5.6 9.5 50.6 12. táblázat.5 17.1 54.13.8 22.3 64.9 Déli 1.3 61. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.5 71.63 10.80 3.70 6.0 13. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .6 59.50 9.6 12.9 71.5 65.5 14.6 14.4 62. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.5 74.8 76.0 9.12.20 3.7 14.60 1.4 16.1 49.20 5. táblázat.0 21.6 68.20 3.0 13.1 54.7 21.0 66.3 52.8 72.8 50.7 10.6 72.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.8 6.10 7.4 65.2 14.7 11.7 20.0 74.0 8.8 16. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.3 5.2 58.9 61.0 72.70 4.2 12.6 Hazai 53.8 16.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.

a választék bő­ vülése mellett. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható..Jizálqdgj_t. de átmenetileg a teltség érzetét adja. 34 .·--.__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége.fs. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani._gj(J_~g.l!. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van. bete. Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható.. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható.zs~gme_ge!!!!. .ő. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak. A korszeru gyümölcstárolásnak. ezért hozzájárulhat a krónikus. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g.~ülözhetetlen élelmiszerré vált. mert ful. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún.!l!!:. Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§.Y~ll1_a. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik.értékeit.!!~l. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet. A gyümölcsök és a zöldségek az ún.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya. különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be.

körte. ág. fa (galga). besztercei típusú szilva neve Dél. szilva (ott ma is köken néven). időszámításunk kezdete táján. domestica.: alma. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma)." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. már a honfoglaláskori magyar nyelv része.. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. Pruna alia Ungarica. gyümölcs stb. mint var. nemeskömény~ kökényfa. pl. 1560-ban megjelent. 7. A régészeti adatok szerint. latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5.és Közép-Ázsiában). köken (a magvaváló. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte. hungarica. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények. savanykás. tojás nagyságú termésekkel.. Olyan alapvető..1. szemben a gabonafélékkel. sőt részt vehetett a termesztésükben is. húsos. fa termetű. 6. (b) P. A magyarság ázsiai hazájában az alma. édesebb. alia minora. mai szakkifejezéseink. Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre. insititia duránci. Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak. majora et oblongiora. mint a gyökér. nemesebb ala}cokról.2. Erre utalnak azok a szavaink. 1 2 (a) valószínű a P. Pruna Ungaricanak. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). dióról. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl.Pruna Ungarica duplicia. levél. rendszerébe. Pruna Ungarica Damascena termése vastag. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. áryk (árok = öntöző csatorna) stb. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. hosszúkás. körtéről (körtvély). ábra). a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. 1297-ben: pomárium N ogykert .. dió. gyökérsarj akkal. kerek termésű. arany vagy viaszsárga színű." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). a fa töve. Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2. a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait. kert. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb.1. = nagykert). A kelta és római kórtól. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . már vannak adataink a fajták közé sorolható. 35 . a második (bP kisebb. rotundiora et dulciora. szilváról (Kéked. amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók.

cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét. pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk. A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot. ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének .magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták. MÁGOCSY és DIETZ (1894). amelyben a botanikai. bármely rendszertani egységre használható.a fajtának . hastard = fajvegyülék. ábra. forma= alak.) vették egyenértékű­ nek. sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt. a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas.Pyrus pyraster subsp. a fajon belüli egységekre. A magyarországi termesztési gyakorlatban. LINNÉ után a termesztés egységeit. keverékfaj. var.1. 1807).: taxa.2.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak .az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. race-rassz =fajta. latin epithetonnal (jelzővel). subrace = alfajta. taxonok). Az európai vadkörte . változat.

évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja.1.és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben. egységes szabályokra épült. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar." (hortorum) jelzés követ. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. változat subvarietas sub var. d) Nemzetközileg elfogadott. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). táblázat): 2. Az 1995. majd később a coneu/ta (conc.1. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). biológiai. A gyümölcs. illetve bevezetését javasolja.2.1. többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. leíró jellegű névhasználat elkerülése.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is. fajtakör kifejezést. hanem a "hort. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat.zeti nyelven) használatát. a biotipust és az ökotipust. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. b) A tudományos kutatásokban. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2.) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. A fajtakérdéssel. annak ellenére. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 . e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. táblázat. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp.) és nem helyettesítik. alfaj varietas var.) vagy a cultigrex (cgrex). a termelésben. szükség szerint. a kereskedelemben. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus. alak subfonna subf. j) Az információáramlás elősegítése. al változat fonna f. A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. sem a KK. cikk. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. kultúrváltozat. Minden rangfokozatnak. fajtaváltozat. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas.).

) Mönch. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. Amennyiben biztosak vagyunk abban. a fajtacsoporttal. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. fallax ev. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK).2. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. vagy új. leíró Fajtacsoport (conc. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp. ill. duracina (L. 2.2.1. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. regia ev. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. növénytermesztő munkájával. kétféle típusú. Juglans regia ev. convar. Milotai. Corylus avellana. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. Cerasus avium (L.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. pedig négy. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl. Jonathan (auctor) BORKH. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. ev. 2. 38 . nem szakszerű. A többi infraspecifikus kategória (convarietas. 2. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. Az igények változásával. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. pl. provarietas.) Janch.3. Germersdorfi. Fajtameghatározásban. Castanea sativa. kutatásban a felsorolt. nagyobb hozamú. Ezért olyan társadalmi termék. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl..3. A fajtával együtt már három. hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. táblázat. Milotai. szaporítóanyag-előállításban. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl. hierarchikus felsorolása is szükséges. növényeink megnevezésében. a társadalmi igényeknek megfelelően. a kategóriák részletesebb. Malus domestica. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. különböző szintű. táblázat). nem mindig azonos a szülőfaj nevével. Milotai.

ev. Hangsúlyozni kell. Ez a lehetőség.és gyümölcstermőfajták is). A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg.két. Morfológiai fenoökológiai. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. a termesztett egyedek olyan összessége. Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. Az elmúlt századok során nagyon sok. A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján .) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység.3. elpusztult.fajták egész sorának a kiválogatását. 6. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. A fajtára. hibrid eredetüek. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). A termesztésbe vett fajpopulációk . illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. f. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. a termesztési cél. 3. Egyébként minden olyan új fajtát. vagy a színbeli eltéréssel (lusus.kultivar (cultivar. Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. vagy lus. A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek. l. a termesztésből kivont fajta. 2. Mindazokat a tulajdonságokat. keresztezéssei . táblázat szerint. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. az alakkal (forma. 5. vagy magról szaporítottak. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. elszaporítását tette lehetővé. var.. a változattal (varietas. A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . génbankokban helyezik el őket. vagy kizárják őket.természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. 4.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. mutánsok). subsp. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. amely előállításakor a szülő39 . rezisztenciájuk. A fajták eltérő származásúak. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. szaporodásbiológiai jellegeik. 1. amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek). A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben.). az alfajjal (subspecies. gyakran az ízlés miatt is . klónok.fajtabélyegeknek nevezzük. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői.). mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe.) nem azonos értékűek.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből.).

) [subspecies (subsp. táblázat. táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés .) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.) forma (f. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk.2.4. ev.cultigen (cg.4. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 .3. amelyet a KK még nem ír elő. külfóldi gyakorlat nyomán.) subprovarietas conculta (conc.binomen . 2. ev. ev. 2000-új adat) alfaj subspecies ev.az ún. ev.). ev. Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A.5. változat varietas ev.a ev. tájfajták is. ev.) subconculta cultivar (ev.) subconvarietas provarietas (prov ar. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. önálló koltivárnak ismerjük el. ev. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó. ev. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja.) convarietas (convar. kultivár rangúak a helyi . táblázat. alak forma ev.) subspeciaid (subspd.) specioid (spd. A 2.) varietas (var. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. ev.

alapvető jellemzőjük. változatokat. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. izolációval és a mutáció hasznosításával) 7. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. pl. ezért gyakran polifiletikus. l. előnyös tulajdonságaik fejlődnek. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. a szülőfaj(ok) areáján kívül. kereszteződéssel. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. az evolúció törvényszerüségét követik. = cultigen = cg. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg. !994. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos. rendszerint tájat. erősödnek Nevezéktan ad 5. hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat.nemesítéssei (kiválogatással. ettől úgy különítjük el. Borkh.a társadalmi igényeknek megfelelően . a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6.2. c) egyszerű. gazdaságilag elsődleges. Nevezéktan ad 5. orientalis 2. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 .5. táblázat. vagy köznyelvű névhez. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. hogy vagy a) eléje ev. Maius orientalis Uglitz. var. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet. ev. amelyet az ember irányít .2. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9.3. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl.

1996. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag.) alanyok elnevezésében. gör. Egyes szerzők a nemesítő. a nemzetség. A) Magonc származású alanyok. Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini. A fajtáknál. Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. amelyet nem ajánl a KK. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. 'Vilmos körte'. nothospecies. Gyakorlati okokból a régi. rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk.) MILL. Pyrus communis L. követik a szülők neveit: 2.) MILL. b) körtealanyok EM A-H stb. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl. nothotaxon. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét. ev.eredeti sajmeggy vadalany 3.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980). közlésekben a kereszteződésből való származás tényét. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x).) MILL. A név állhat egy vagy két szóból. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. Pyrus communis. A megnevezésben másként járunk el. miszerint 1959. vagy 30 betű lehet. A KK szerint az általános jellemzésekben. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. M27. Mal us domesti ca. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. vagy nehezen tisztázható hibrideknél.-. illetve M XXV-től M26. faj és a taxon kifejezés esetében. 42 . vulgaris. különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. jelenleg M I-XXV-ig. Eléggé elterjedt. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak.. a betűjelek és számok használata. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. a következő módon: nothogenus. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C.a natha (röv. Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok. Prunus domestica.: n.

A rokon. Az 1995-ös. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack. vadon termő faja ma is él. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra). Pyrus convar. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést. JEREM. domesticát. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. A termesztett. de nem vagyunk teljesen biztosak abban. sinenses. megelőzve a P. a legfontosabb a fajtacsoport. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. A faj.4.a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba.) 'Besztercei'. 2. de nem rangfokozat. simonkaii (Pannóniai fcsop. A fajtacsoport (conculta. ha gyéren is. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . az újkőkorszak óta (i. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. domestica).koltúrrassz A konvarietász (röv. kereszteződik a kökénnyel. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop.2. 2. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. Cerasus mahaleb subsp.) 'Korponay'.korai előfordulása.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. de az időszámításunk előtti korokban előfordul. A convarietas . illetve kultúrfaj rokon.3. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. folyamatosan előfordul Magyarországban is.Prunus insititia. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. 1984). A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. e. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte.3. 2. nemeskökény). a nothospecies (= hibridfaj) . domestica convar. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. Számos fajta szülője.4. e.: convar.cuitivar-group (grp. sz. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci.3. háziszilva (P. 5--4 ezer éve).) fokozatot földrajzilag. az első ma is nevezetes fajról .kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. V. grex).

praenorica P. slavonica P. táblázat). 2.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták. som. anatolica P. salviifolia P. bourgeana P. európai. Gyümölcstermő növényfajaink többsége. canescens Balkán-Ny-Ázsia P. Ilyen fajok a dió. salicifolia (TERPÓ A. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2. caneasica P. P.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . austriaca P. Akultúr körtefaj. málna.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. hakkiarica P. 5. Alloploid eredetű: a háziszilva. elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata. naspolya. syriaca P. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. hyrcana P. australe stb. fekete ribiszke. mandula.). mogyoró.6. birs. Elvadulás gyakori: leírt. armud P. korshinskyi P. zangezura stb. magyarica és a P.6. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. nagyon ritka maradvány. juliana Cerasus avium convar. spinasa P. házi berkenye. mecsekensis P. nivalis P. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése.származása Európa-Kaukázus P. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. pyraster P. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása.: Xeropyrenia Subseet. nutans P.) Ny-Ázsia-Kaukázus P. oxyprion P. slavonica P. táblázat.a ma is élő. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum. kajszi. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. az oktoploid szamóca = F. szamóca. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. avium 3. 4. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. t t t Subsect. x ananassa DucH. elaeagrifolia P.Pyrus communis.

domestica var. syria2. spinasa var. !803 em. prisca BERTSCH) 45 . Naturk. vadcseresznye).) .1. x syriaca BORKH. Beitr. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak.Mirabellák (subsp. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I.4. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. kuken subsp.7.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. pyraster. Elvadulás abban az esetben lehetséges. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. cerasifera EHR. divaricata P. macracarpa . Ezek az ún. x fruticans Weihe 1826 . ritkán de előfordul nemes fajta is: pl.) P. spinosa L. cerasifera var. KÁRPÁTI Z.: P. táblázat. kivadult egyedek legtöbbször P. var. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. cerea L. (mirabolán) subsp. macracarpa WALLR.) subsp. (P. myrobolana (L. P. dasyphylla SC HUR P. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra. Az elvadulás. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között. Ezek a "visszavadult" növények. 17 1753 cseresznye sz.2. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy. s. IV. pissardi convar.) PRUNUS fajok P. Termesztésen kívüli termőhelyeken. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát.nagykökény subsp. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre. syriaca subsp.

(communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2.Pyrus nivalis JACQ.2. Pyrus x amphigenea DOM.2 3 4 Scm 2.a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon.Bulgáriában honos.. ábra. TERPÓ) 46 . ábra. A vastaggallyú vagy hókörte.3.

speciaid .. helyi fajták.3. 7. 1768 Elő-Azsia. caucasica FED. Kis-Ázsia Ny-Ázsia. austriaca KERN. 1793 (DP.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. Gyakori elvadulások.5. 51. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba. Mind a spontán keletkezett hibridek. Irán. A Prunus taxonok rendszerét a 2.. táblázatban közöljük 2.. stavonica KIT.8. ábra. 2. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet. alany spontán.. !952 P..ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. Kultúrszökevényből meghonosodott. salicifolia PALL. szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa.. táblázat.2.. 1896 P. 68 Turkesztán Pyrus communis L. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND.. 1774 P. eredetét és elterjedését.. ábra).. amygdalifor mis WILL. azaz idegenhonos fajokká váltak.8. !753 . A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE. !825 P. alany nemes 2n: 34 2n: 34. 1787 P. elaeagrifolia PALL. körte és a kajszi.cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD. nivalis JACQ. nemes. salvifalia DC. elaeagnifolia ) P. részben hibridek is: az alma. táblázatban közöljük 2. Magyaror. !849 - 47 . Elő-Azsia. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA .MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. 1776 P. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit.cultigen . helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták.. É-Afrika alany. valamint felhasználását a 2. P.

Japán Kína. ROEM. bretschneideri REHD. prunifolia (Willd.) BoRKH. !803 . betu/ifalia BUNGE. pyrifolia (Burm.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL. Afganisztán Európa. spectabilis (Ait.. Kaukázus. Közép-Kína. Közép-Ázsia.. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 1803 M. turkmenorum Juz. 1803 É-K-Kína Japán.) BüRKH. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. európai déli része alany. dasyphyl!a BORKH.) REHD.MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P. É-Amerika alany. f. Kis-Ázsia Oroszország. pashia HAMILT. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . 1803 M.8.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE. Korea. 1857 P. ussuriensis MAXIM. 1915 P. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany.. helyi fajták alany.cultigen . !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L. Himalája. praecox (Pali...) BüRKH. 51 2n: 34 48 . !768 M. Irán törpealany. helyi fajták alany. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34... helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34.. pumi/a MILL. 1835 P. 1768 M.speci o id ... helyi fajták alany.A 2. 1847 M. helyi fajták 2n: 34 M. nemes fajták alany. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína.RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE..) M... helyi fajták - Északkelet-Ázsia. siebo/dii (Reg. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia... calleryana DECNE. 1871172 P. 1926 P.) BüRKH.) NAKAI. !803 M. !825 Maius domestica BORKH. !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA . Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany. helyi fajták alany alany alany. 1915 alany.. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ.

Amurfóld. 1920 (M. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L. angustifolia (Ait. edulis. 1793 Mespilus germanica L. 1763 Arania melanocarpa (MICHX. 1753 var. 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L..MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L.) MICHX. Kis-Ázsia.. 1753 spontán alakok nemes. spontán körtealany nemes.. 1768 M. Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. Turkesztán K-Mediterrán. 1901 Maius x robusta (Carr.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA .) Rehd. É-Kína. Dieck.. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota.RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE. 1833 2n: 68 2n: 34 49 .. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34. termesztik É-Amerikában is D-Európa. ioensis (Wood) BRITT.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L.) MILL. Krétától Turkesztánig Balkán..) CRANTZ.. 1821 Amelanchier canadensis (L.8. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa.RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE.. Ny-Ázsia.. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.. 1803 M.. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L.) Ell. Ny-Szibéria. Korea spontán alakok helyi fajták nemes..A 2. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa.) MEDIK.

É-Ny-Afrika Ny-Európa. et SCHLECHT. É-Amerika spontán nemes. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P.A 2. elterjedés ROSOlDEAE... !803 Ruhus aceidenta/is L. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42. 1827 Ruhus allegheniensis PORTER. !864 Ruhus caesius L. J.. !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US. 8..MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L. MUELL.SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok. termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14.28.63. !753 Európa délibb hegyvidékein. idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM.. !753 Ruhus illecebrosus FocKE.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT. . É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán..cultigen . rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM.SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD. !753 termesztett. táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet. 56... !753 Ruhus fruticosus L.42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX. !766 . É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14.cultigen ..RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS.. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY.speci o id . 21.speciaid . 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS . !923 (R. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa. et SCHLECHT..cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 .

szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán.cultigen . Ny-Szibériáig spontán.) MILL. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. alany spontán. 18.. !755 vad és. alany. szubspontán...) MöNCH.A 2.. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE. szubspontán..) WüRONOW.. 1768 = Prunus mahaleb L.36 51 .cultigen = = Cerasus avium (L. Ny-Ázsia Eurázsia spontán.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL.. 1766 F. 17. virginiana DUCH.speciaid .speci o id .) DUCH. et TURPIN) Rehd. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F.. 1803 = Európa É-Amerika spontán. 1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. 24. L. viridis Duch.. 1768 = Prunus padus. Ázsia a Bajkálig.32. !768 Prunus cerasus L. 1788 spontán. szubspontán.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS..SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L. 1766 F. termesztett spontán... 1753 F. 19. termesztett spontán.8. !808 = Prunus x gondouini (POIT. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia. moschata Duch... nemes. termesztett spontán. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH.MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L.) BüRKH. !794 Prunus avium L.. !753 . ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. vesca L. 1753 Padus serotina (EHRH. !925 = Délibb Európa. 1766 spontán. !753 Cerasus fruticosa (PALL. termesztett SUBGENUS: CERASUS. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16.

pseudocerosus (LINDL. 8.cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán.. Korea (Bailey). 1753 - Nyugat-Kína.) G.) Arc. táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet.specioid .specioid ..A 2.cultigen . Himalája (Mansfeld) Kína spontán. communis (L.MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB.. szülőfaj. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY. !882. davidiana CARR. szülőfaj P.. et RIAB. A. !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. et RIAB. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS .. et KOST.cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán. (BATSCH) !801 .. alany.) WALL. ferganensis (KosT. 1935 = Prunus ferganensis (KOST. pumi/a (L.) TERPÓ. termesztett termesztett 2n: 16 C. DoN. alany 2n: 16 52 . 1921 Észak. helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL. 1801 . 1803 = Prunus pumi/a L.. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL. !884 P....) 1753 = Prunus persica (L. et KosT. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. 1768 (Amygdalus persica L. amyg da/us. 1973 Amygdalus communis L.. nemes.) FRANCH. szülőfaj 2n: 16 C.) Kov.. 1829 = Prunus tomentosa THUNB. 1872 = Prunus davidiana (CARR.) Kov.) MICHX.. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína.) Batsch.és Közép-Kína nemes. 1935 = Prunus kansuensis REHD.) D.coltigen . WEBB P.APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. 1894 É-Amerika spontán.. P.. Hup ei termesztett.

!753 Armeniaca mandshurica (MAXIM. helyi fajták alany. helyi fajták. !921 szubspontán. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. Korea spontán Az Alpok D.és Ny-Ázsia csak termesztve spontán. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L.. et Zucc.) BORKH..) KosT. dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS. nemes. alany.. Ny-i részén 53 . táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.. alany spontán. Japán.. alany.) KOCHNE.. 1753 . alany spontán. Kína. !956) Armeniaca mumu SIEB. 1785 spontán.) PERSOON. !797 = Prunus dasycarpa EHRH. !836 Armeniaca ansu (MAXIM..A 2. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et. 1883 Armeniaca brigantina (VILL.) KOMAROV.8. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L. !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST.speci oid . !770) REHD. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM.) LAM.. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. 1806 = Prunus brigantina V ILL. 1791 (Armenoprunus JANCHEN. ÉK-Mandzsúria Közép..cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. szubspontán. TURPIN) Soó.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM. helyi fajták 2n: 16.. É-Kína K-Szibéria (tengermellék). 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH. 1801 spontán.. alany. !780 Prunus armeniaca L. DK-Mongólia.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS. !941 = Prunus ansu (MAXIM.. alany.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. szülőfaj - helyi fajták..cultigen ..KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA .MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH. dísznövény.. !789 = Prunus sibirica L. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH.) SKVORTZ. É-Korea..

1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. !789 P. nemes spontán. 1785 P. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L.és DK-Kína K-Szibéria. alany szubspontán. angustifolia MARSH. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. É-DK-Kína spontán. nemes. Elő-Ázsia. csak termesztve É-Kína. nemes. 1755 (L. 1753 . KÁRPÁTI. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus. 1967 Prunus syriaca BORKH.specioid . Ny-Közép-Ázsia. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL. nigra AIT. csak termesztve spontán. helyi fajták spontán.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. helyi fajták spontán. (48) Prunus coeamilia TEN. 1785 P.. szülőfaj 2n: 32. 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa. nemes. nemes.A 2... 1803. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán.8. alany. nemes nemes. em. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. 1803 em.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. l 892 P.cultigen . 1789 spontán spontán..VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. nemes... KÁRPÁTI. !935 É. nemes. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa.. !828 Prunus ussuriensis Kov. helyi fajták 54 . hortulana BAlLEY. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. 1811 Prunus cerasifera EHRH.. helyi fajták szubspontán. alany szubspontán... szülőfaj Prunus insititia JusL. et KosT... alany.fajcsoport P. munsoniana WIGHT. americana MARSH.

termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. SCHM. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. petio/are DOUGLAS... termesztett spontán. !753 (R. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia . uti/e lANCZ.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R. nemes.. termesztett spontán. (R. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. aciculare SM. gracile) Fontosabb hibridek R. !830 R.cultigen. hirtelium x uva-crispa).. burejense FR. !819 R. !825 R. szubspontán. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. spontán. !906 R. !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. cynosbati L.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. rusticum lANCZ. aureum PuRSH. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán.cultigen . (R. longeracemosum FRANCH. !753 R. É-Amerikában elvadult spontán. Saxifragaceae p. odoratum WENDL. Eurázsia. rubrum L..specioid . americanum MILL.A 2. !881 R. !768 .specioid .. !803 R. !844 R. hirtelium MICHX. spontán. !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. ussuriense lANCZ. agg. p.... dikuscha FISCHER. spontán. !753 . szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria. !863 Amerikai fajok R. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán. alany 55 .. oxyacanthoides L. !768 R.alnemzetség Ribes nigrum L..8. !814 R. spontán spontán. cynosbati x uvacrispa)..

. Ny-Ázsia termesztett. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend .A 2.. 1753 Vaccinium angustifolium AIT. termesztett. termesztett spontán. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. spicatum Ross.. Kína Ny-Azsia Mediterrán. termesztett 2n: 18 27. DK-i államok. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. szülőfaj Cornus mas L.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L. nálunk gyűjtik É-Amerika.. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales . petraeum WULF. 1753 Ficus carica L..Csalánvirágúak Moraceae.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. 1753 M nigra L. termesztett. p.. nemes spontán. ruhrum L.Hangavirágúak Ericaceae.54 Sambucus nigra L. R. 106...308 2n: 26 56 . Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. É-Európa.. DK-i államok É-Amerika.Somfélék spontán. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett.Eperfafélék családja Morus alba L. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán.. 48 Vaccinium corymbosum L. nemes. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán. str. 1753 É-India. 1778 Vaccinium myrtillus L. multijlorum KIT. DK-i államok É-Amerika. 1753 Sambucus ebulus L. s. 1797 R.. Saxifragaceae p. Középeurópai K-Európa Cornaceae .. Alapfajok és szülőfajok R. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. 1819 spontán. Közép-Ázsia.. Kanada termesztett.8.

Dióvirágúak Juglandaceae . alany 2n: 22. KOCH. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. nemes.. !753 C.6. alany alany spontán.8... elterjedés FAGELES REND. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar. nemes spontán... 1869 (C. maxima MILL. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún. CORYLACEAE) . !768 Kis-Ázsia. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. termesztett 2n: 22.) KocH ("illinoensis")..) K. nemes spontán. !753 Európa.28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae.BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL. 24 Juglandales rend . colurna L. KocH. Ny-Ázsia spontán. pontica K.Diófélék Junglans regia L. Dél-Európa spontán.. nemes 2n: 32 2. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. nemes spontán. a gyógyszeripar. Mexikó É-Amerika spontán. 1753 J. nemes spontán. szubspontán. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. Ny és délibb..NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L.. !849 C. !768 C. Fokozódott a gazdaságilag hasznos. Iowa. 1869 spontán. szubspontán. 57 . a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is.A 2. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. pecan) Carya ovata (MILL. nemes 2n: 32. nemes. ailantifolia CARR. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa.Bükkfalék Castanea sativa MILL. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH.

. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak. Hagyományos felosztásuk a 2. gombák. köztük 58 . lényegesen különböző technológiával (pl. banán). bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3.9. . A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád.9. héjas. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. narancsfélék. helytelenül "almások") 2. gyomosítók stb. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel. Ez természetes is.). Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak.zöldterületi (dísz-) növények. 2. táblázat. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. . eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények. illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére. almatermésűek (almagyümölcsűek.káros hatású növények (kórokozó.háztartási (technikai) növények. táblázat szerint a következő: l. tudományosabb alapokra helyezte azokat. a különböző országokban. 7. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2.élelmiszemövények.

valamint paleontológiai. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. Szilva-Prunus. salicina LINDL. régészeti. Az értékes P. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. vadon Észak-Kína erdeiben él.újra gazdag heterogén populáció alakul ki. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének.7. eredetük visszavezetését őseikre. vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. fajtái Magyarországon is elterjedtek. Az utóbbi esetben . Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. alma. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. meggy. gyümölcstermő 2.dolgozott fel.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. A szerző összesen 246 növényfajt. néhányat alközpontokra osztott fel. a mutációk. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. szamóca stb. történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. a rekombinációk hatására.199 óvilági t. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát. VAVILOV. Másodlagos származási központja Japán. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. 12 származási központot különített el. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. Koreát és Japánt foglalja magában.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt. A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. Kína-Japán központ. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. munkájában. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. A mérsékelt égöv alatt termesztett. Ez a faj 59 . 4 7 újvilágit. Japánt másodiagos központként tartják nyilván.1.növényeink származásának tisztázását sem. körte. I.

4. ábra. A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.o O\ 2. kiegészítette TERPÓ) .

vadon termő alapfajai. elsődleges géncentruma Kína. Viszonylag kis területű központ. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl.. Másodlagos géncentruma . PoL. M.:) J siebotdiana MAXIM. Közép-ázsiai központ.) Kov. és C sieboidiana Bl.és észak-kínai faj. linczevskii P. P.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén).. vulgaris L.. A Persica vulgaris L. vavilovii M. Másodlagos származási központjai: Irán. M niedzwetzkyana DIECK. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. a másik Elő-Ázsiában van.). VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P. A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P. és a P. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus). mume SIEB. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. AP. Az A.. elsődleges géncentruma Északkelet-K ína. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. PoP. Kajszi-Armeniaca. VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide.4. KUDR. közép.. Öszibarack-Persica. A P.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. A sajátos endemikus. davidiana CARR. AMa/us pumi/aMILL .. RoEM. Vadon nem ismeretes. másodiagos géncentrum. Kaukázus. Egyéb vad (en61 . Indiai központ. Ausztrália területét foglalja magába. communisan kívül 5 vad fajt. II. mira (KOEHNE) Kov. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. regelii REHD. P. elsődleges géncentrumai is ezek a területek. III.. ábra). ahol kb. a Tien-San keleti területe. kultúrfaj. egyik elsődleges géncentruma itt. P.syn. et KosT. Trópusi. Az eperfa. kansuensis (REHD. A meggy (Cerasus) kb. 1971). ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. Afganisztán. Közép-Ázsia . et KosT. vulgarishoz közel álló P. V. M hissarica S. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő. bucharica LITV. C amygdaliflora NEVSKI stb. Az Amygdalus communis L. IV.) M.. mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. Alakgazdag. Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. P. simonii CARR. korshinskyi LITV.. és J mandshurica MAXIM.. Alma (Maius).. et Zucc. M juzepczukii VASS. hozzá tartozik Északnyugat-India. vulgaris L. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik. M sieversii (Ldb. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi. ahol vadon is nő. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms. az A.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) . C mandshurica MAX. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma.

Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl).).] MöNCH). A Maius orienta/is UGLITZ. a termesztésben sok helyi fajtával.4. allohexaploid). a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse.) géncentruma. VI. A Castanea sativa MILL. vadon gyakori. C. A házi szilva (Prunus domestica L. colchica ALB.. ez másodiagos géncentruma. imerelica KEM. caucasica FED.. Számos gazdasági növény géncentruma. cerasifera EHRH. és több félkultúr forma is. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL.). P. A. ábra). sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. Termeszíve gyakori. elsődleges géncentrum. Az Armeniaca vulgaris L.. P. a vastagganyú körte (P. VIII. 62 . AJuglans regia L. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. A Cornus mas L. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. a cseresznyének (Cerasus avium [L. vadon elsősorban a P.és helyi fajták). AMespitus germanica L. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot.).demikus) mandulafajok A. Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus..) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban. (őri félkultúr faj)..illetve alak.). a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. pontica K. vavilovii M. stavonica (KIT. armud BORNM..keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. bucharica KoRSH. P. A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető. vadon a Tien-San nyugati részében nő. C. vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). újabban az Arab-félsziget is. FED. fajták alapfaj a. Elő-ázsiai központ.). vadon és termesztve fordul elő itt. A Ficus carica L. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C.. C. Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. AM turkmenorum Juz. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. VII. nivalis JACQ. a maodulának (Amygdalus communis L. Cydonia.. hibridekkel (P. A Cydania oblonga MILL. Cory/us. A. Mindkét faj aM. a P. Ide tartozik Irán. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P.-NAT. A nemzetség elő-ázsiai faj.. a fő géncentrumában. Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum).) alakkör. spinasa L. A terület ősi kultúmövénye (2. Kis-Ázsia. PoP. KoCH. spinosa) vadon és termesztve (alany. pumi/a MILL. vadon Észak-Iránban. syriaca Borss. maxima MILL. Kis-Ázsiában és a Balkánon található. Afrikai (Abesszíniai) központ. =P. A Prunus cerasifera EHRH. vadon és termesztve gyakori.. nálunk négy tájfajtával. egyik géncentruma szintén itt található.) elsődleges géncentruma ez a terület. A növénytermesztés ősi sajátos központja. Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus). stb. a cseresznyeszilva (P. elaeagrifolia PALL. Szru-TERPó). colurna L. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L. takhtadzhianü A. C. spinasissima BGE.

) Európa. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . Területe: Mexikó. A fajgazdag nemzetség (kb. valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. és A. Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is . hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte.fruticosa [PALL. parnonica TERPÓ ). A területen előfordul vadon. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P. X. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL..jelentőségét. Guatemala.) vadon és termesztve. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH.) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa. A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L. valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH.. Dél-amerikai központ. R. a málna.] BORKH. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. ZsuKOVSZKIJ is elismeri. A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH. (2n =32) terjedt el.] WoRoN.). R. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. a diploid Fragaria viridis DVCH. és könnyen kereszteződnek egymással. a fekete ribiszkének (R. ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A.). A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L. praecox [PALL. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi. Európai-szibériai közpon t. Honduras és CostaRica.). A szamócafajok európai képviselői. így a vörös ribiszkének (R.) és a korai vadalmát (M. a ribiszke. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi. spicatum Ross. A Ribes nemzetség több fajának. illetve köszméte (R. uva-crispa L. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen. nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét. XI.) DucH.)...IX.). vulgaris MILL. kultúr infraspecifikus taxonjának. webbii SPACH)..) és több félkultúr. petraeum WULF. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont. hatását az európai fajták fejlő­ désére. 63 . Az egres. Közép-amerikai központ. Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma.. és aF vesca L.. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz.. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L.).] MöNcH) és a nemes meggynek (C. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak. az egres termesztése és első fajtái". ruhrum L. Oktoploid faj. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről. nigrum L. ledebouriana SCHLECHT. illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. Európai ugyanis a földieper.

szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek. hirtelium MICHX. austra/e SMALL. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált.. A kerti szamóca (F. R.) termesztésbe vonásával. A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. Carya. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R. mint a Vitis. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. egresek.. Prunus. aceidenta/is L. a Juglans nigra. A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják.) mint kultúrfajnak az átalakulása. köszméte). elsődleges géncentruma ez a terület. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására.) elsődleges géncentruma. Fragaria és a Vaccinium (áfonya). ananassa) egyik szülője. Az egres. 15 fajjal képviselteti magát. Helianthus. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres.. Ruhus (85 faj). A máinának (Ruhus idaeus L.. A Fragaria virginiana DuCH.. angustifolium AIT. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban.vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R. stb. C. R. málnák. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj.. V. ailantifolia. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. szilvák. cynoshati L. amikor az észak-amerikai szőlők. V. hindsii stb.). Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. Észak-amerikai központ. 64 . stb. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. stb.).XII. J. P nigra AIT. strigosus MICHX.

hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer.?:K.) ismemie kell a növények testének felépítését. j_alajbQJ. ---. köszmétestl. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill.Aj.!~nyag_2k felvétele.§JS§. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E._kjalakul~..9Q.ny_~.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk. 1974).<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI. rendű oldalgyökerek fejlődnek.m.---.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el.fa.sztenek. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_. l!lálna.drepd~Jky~~ ~~11J~ra.~&e[jj!P'Qk~~~tt.gy.a.n.t1lQ.rut. ..j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9."__c~ere.. elsődleges feladatuk a_yj_zbep.is le_!!~~<~Lh_a_!pak.ás._. s ezáltal nJtg)'s.k ..ajban. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző. a vi~ !!..Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp.q._z a gyökérrendszer. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé. amelyből másod-..öyj.őgy/iki..iJletxe.g2_t<h. A gyökereket ~~Je.uJ. de befolyásolja a talaj típusa.. --:-. szállítása.§ .1. tápanyag-utánpótlás.s.. A vegetatív !J!9JL(haj!.jJ~... A karógyöké!.n_két fő_r~Mnak. harmad..zámú oldalg)'.stb..Ökeret fej leszten ek.J:~~~:ill.illlill!la.(QiQ". levegő és tápanyagtartalma.elyeken.n ta.~~_főgy§kéf!. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer.~tfelépítésük alapj!!.>_~zap()_rit~s ~őállit.. ~-!~J.iuk. gyf?.QIÖ. _arp.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::.J:rpa. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P. vétele__a.g)<_.~!:! fe.rE. ribiszke. raktározása.. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz.~ alapján két csQpQrtba sor.::. Vaxmak ~~~~~!l. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében.. A gyümölcstermő növények te.lálhat~!LO:.ri!&Y).ls~~~tl. .Qk.:2jjfu2). míg a sekélyebben gyökeresedő .·---.{m~r. szilva..3.milq<.. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól.yény rögzítése a talaj!~an.>.Qld alatti _rg:.hajszálgyökerek.§át !}1egelőzhetj_ill<.Y_a. 3. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük.=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében. a gyök~J:S:?. talajművelés stb. víz.fcl. Y§S__g_!)"".fejlődne.fá~.tiv úto.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e. kajszi leg!~~bb_J.---------.-~r.~~Q(Í!Qt~•.

A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel.alanytól függően . sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos.5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el..bb talajrétegekben helyezkedik el.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg.. 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése.!~riileteken_a gyökérze. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::). 3. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t. sárga homok !i?77.a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el. TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség. [glafhőmérséklet. míg a szilva_2-4~C. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza.1. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!.t a fel_~§. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben. Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon.J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok. (2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 .1.:gQ!lenség léphet fel. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok. a gyökere!< mélyebbre hatolnak. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 . keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be.j yíztarta[ma.~~t. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />. E 3 agyagos vályog 3J ábra. vadkajszi. A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet.nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet. (TAMÁSI. !986 nyomán). !la <l talajban kevés a_~i?._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme ._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye..9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 .

. f!1int az erősen kötött taJ&QD-.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete.6-2.mL~l~. de dúsabJ?.<:~JI<W:<!~zet}_g~vel. táblázat. Gyümölcsfák gyökér.. Az_ első áprilistól július közepéig tart:.2.!!ió. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.gy.87 3. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.lhi. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb.29 4. gesztenye. szilvaz. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg.~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>. hogy fejlett főtengelyük van. hogy az M4 alanyú almafák 1.1. mint a tápanyagban szegény talajokon.~. mint a föld feletti ágrendszer (3.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése . Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5.60 4. ábra).86 5.22 2.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik.Nyár.25 4. 3. l.99 2. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően).61 2.Qk~I~kzö­ me (3.között van.io.r_t. 3.97 4..azódq_gy_öl. !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését.~~~!:.~-~~~1-~ kajszi.>t!:ll<!. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg.a. rövideJ?b. A talaj tápanyagtartalma. Közös jellemzőjük.32 5..iJQ. berkenye stb. amelynek 67 .J. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.. táblázat).53 5. A jó l~vegőgazdál~pdású laza._felü!~J~t hálóznak be. szárazság idejénTgyak. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg. homQM~tala.b!?. A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert.30 5.1. k2.38 6.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.1.<: _e..­ k_gn a gyökerek nagy9. 74 1.54 2. l.11 4.89 (m) 3.&. évben (TAMÁSI.

eze_l<. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll.a törzs gyökér (a) fővezérvessző. (c) mellékvezérvessző.niQ~f)..Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek. (h) tővessző (tősarj).. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i .rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek. 3. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3.laki1Jlat2lsi..ratr~. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből . ábra.ális.J!!!!_ndJ.j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3. tQ.2.~§.. ··· · ······-····· .a gyqkerek~n. . (e) termőgally. ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.!E.m:..l~Y~U~. (d) oldalvezérvessző.. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke. fest~~()­ dza. a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5. E gyümölcstermő növényeknek főten. ábra). (g) gyökérsarj. 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük.3. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•.BY~nsíilyrn~gterewtésére. Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t.el 68 . a tör~§ nem a.Qptjm. 1éiVieS a fiige stb.~J~~tév!get­ nek.:-···· ··· 2. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk.g~b1!~.!Ját.. birset. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző. (j) fattyúvessző.l<. azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns.~egetatíy-&!!. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el._.§_s.sarjak . köszméteL mogyoró.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer.2. ábra).

ábra. (b) termővessző (gyökérsarj eredetű). ábra. (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek).4. (c) cserjetörzs. (c) leterrnett termővessző. (e) járulékos gyökérzet 69 . (d) járulékos gyökérzet a 3.3. Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű). 3. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally.(a) tővessző.

sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek. Feladata: .2.asszimiliták szállítása.2. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 .víz ~s tá~anyagok"l>~állítág .~~n h.!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4. a magasságát szabványok írják elő.újul meg minden évben (3.·. alapelv.5.. de a rés~. ábra. (e) meggyökeresedett indanövény.1. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa. ábra). ábra).na vázágrendszerének tartása. P. "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki. A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki. Lágyszárúak. Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3. 3.b. . Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs. (b) gyökérzet. raktározása.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3. (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. (c) tőrózsában álló levelek.4.5. (d) inda. hogy minél mag1lsaJ.a kgro. ábra).

I. fajtának a sajátosságát hordozza.l!Rl:!. vagy kajszinál szilva tögs).bé lszövet 3.á.Lyiszg_~!<.2. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága. repedezeHsége gyümölcsfajonként.!él- ' \ . ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba. A törzs mindig annak a fajnak. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj.. 3.Ls~ 1 nevezünk.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+._~örtén~l közben oltott fajta. színe. kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja.Lnk Yl!gy_~z~m.. feladata a törzs belsejének védelme a külső~.6. A korona és részei Korona.!$. 60-80 cm. ábrán szemléltetjük.I!~~zá~2_k.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium..k. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk.!Z_ ö.2. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit.<J§_ságába oltt.. a fatestet pedig a háncsréteg._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R. a fa kora. 150 cm felett.~i .. katlan koronaforma). amely vastagszik. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~..6.J.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését.. amelyből kialakították.tJ. A törzs keresztmetszetét a 3. sőt fajtánként változhat. amely befelé a fatest. amelyet körülvesz a fatest.sQdik s a._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból.gY~.._. a fajta. sövények. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók. Am.~~~~B!.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm. Vannak 71 .1--+-. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.fatest -r----. A törzs folyt~~sát képező ágrendszer.~i! héj. de más fajta is leheL(pL.s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y.l~het alakítani.-. 100-120 cm. míg aK92:eJ2. ábra.§JÖrzsű fákat csak dió. par.Ai!!k.Q~Q&ia. a ráoltott nemesből. Legbelül található a bélszöyet. az alkalmazotLalany.

elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy .őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk. táblázat.:k_kj. El vétve előfordul.~. táblázat alapján csoportosíthatunk.olyan gyümölcsfajok (dió.QkgrsgrJills.5 m. Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük.~*--~~kul~a.ITáblázat).~l_!l!.X. s a hajtásokon levelek és k_ii. de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>. ez_~x:! ezet!:"l!Lt. Rügy.get (3.2. amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.~lllnk•. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~. kajszi) vagy vegyesrügyek (pl.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k.. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása. vagy technikai behatás éri a fát. 3. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.virágrügy (barkarügy) . hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 .t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki.:_?~_zjiJ~rack. almatermésűek.~r_ülések hely~n keletkeznek. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.2. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k. A gyümölcstermő növé_.~/Lrüggyéválna!<.1. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let. málna stb.vegyesrügy Hajtór._~grulé. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek.) differenciálódhatnak.5::!!.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.:tl(!velek QÓ!!l!MQ. amelyek a következő évben termést hoznak. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill.:tE:a. szelídgesztenye).. ameJl."(j:_ l . Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT. .{pu~ek szlntén hajtásrügyek.s. Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén.b. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l.i:h'i<l kéreg. Málna.S. Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy. meggy. Belőlük kialakult hajtást g)!.r:!i.rzpk nevezzük.e_!!t lef!t~.!_ö_p. amelyet a 3.

A a 3. ábra. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk.3. b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban.3. Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna._rpint a termőrügyeké. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . alakjuk megnyúlt. (b) virágzás idején.gyek mérete rendszerint kiseb_b.yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3. míg a veg. 7. táblázat. 7. A hajtást}_i. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet. ábra)..

A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.K.8.~.:.. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök.~t.-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: .?akszt<_- __ 74 .~~}lv~l termőr~~~J3.8.. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük. Ilyen vegyes riigy_Q§QP..!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik.9IU. Igen rövid ízközűek.r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~. ahol a levelek találhatók. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- . az alatta lévő rügy veszi át a szerepét.On 2--::1 virág. szep!em~e. Két CS.. ~~! (~u_gusztus. illetve a h~S.jónius...üúlius_kgzepeitft~f!1•. ábra)..kezdődik.. A hajtásoknak azt a részét. 2 3 4 5 3.. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat.2!&alán. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s. aJöb_bitmellékrügynek.a. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S. de egy rügyalapon több rügy iL~pződh.csomónak vagy nódusznak hiv] ak.~....:~JS. ábra.rügy~s~2!!.::~L~Sl~op?!!~.!. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek.. A hajtásrügyek állhatnak magánosan. ezt végálló rügynek ne.~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:. dalon a termőrügye_!s_.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~..J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző.ajtás..termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_. július l!ón~p~!<bll:I! .~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P.r) llajtásnöy~kedé.fujonk_~_l!~ változó időben . hogy a Je~elek csomóba álln_ak ..§.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda).?:-}. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q.!~! <?.!~:..~z oszlOQQ.~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter). A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el.s. (2) magános virágrügyek._y_ezzük.alálha.(yir~g[li_gy~k} található~·c. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is.. és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart.

tengely) ~n()y~k.i2~~é.?jpif!. Különösen ~. a levelek által felvett szén-dioxid.korkörté~~Lf~.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja. A levél nagysága. . csonthéjas oknak.Qlp!~li~ kif~j}§. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~. 2. !993). A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza.~t..I. A levelek nemcsak asszimilálni k.e. szükséges.k...~et és tápanyago kat is képesek felvenni. fogazottsága.~g_ítj~. bodzának. I}Jő_vezérv!!_S§. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át.@ fü_ggően ez a sz~I]l.. a vázágak ei_~~.!~..-~.Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES.§.~. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.metszés. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ. Ezt használják fel a termesztők. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§.ár9dil<:. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe.til!001~ILZ. Ilyenkor a csúcsrügy. s m[.. nyugalmi állapotban lévő.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet. megfásodo tt. hill!. ugyanak.A talajból felvett tápoldatok.i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ.hili~Ieefia­ ..i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó.(~i.~~. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző.k_. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ.Almánál egy-egy gy_QJE.~ Igy alakul át (ll~y-~1~.~§~_l<:.!Q_~r~!g~~§. vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg.ll1nls.~P. tr~xázás.L4:::-Jl. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő. E. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra. színe. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_..)zponti. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h.J!!~ny_be!egségek gyors m. esetleg alternáló fákon fordul elő. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db..Y~-~~~é)yé. gesztenyén ek. J. ~_hil. A hajtások kezdetben lágy állományúak. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű .és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek.§.!.xgés~tfolytaJ­ ja.i.h~aftások) kihajtanak.1l. a levélnyél hossza.L~~-..Qi~J. A vessző lomblevél nélküli. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s. A hajtásokon tafilllató leveTék J. Növekedési vesszők. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos.~:mt~~-~~~!PP<?. alakja. A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek..lL. be- rűtlen é. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k.ölcs _!l. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y .~2 @..Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§.eg~zül!!~.!I'~t:!~..A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn.!. málnának.!~s~gyen.J. -.1~tárt vonp.._e_!t~ajt_á..~~~~hez_l. l CJ25I}~~~l .g~_yj. szamócának. szedemek..~Ő (3.

. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus.~bl~n<?v~Isedéss.mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s. meggy)..csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs). .!§_~. 5-20 cm hosszú. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs. Néhány alma. cseresznye.f§i!c. csúcsán vegyesrügy.. 2. meggy. *Rövid termővesszők parda. 1-20 cm hosszúságú szárképlet. Termőnyárs.t!~lhq. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack. amelyek elérhetik a ""· -------·H ________.. f' Hosszú termővessző. Sima termőnyárs. csúcsán rendszerint vegyesrügy...~L Cseresznye..~~~ rö.. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt. szilva) értékes termőrészei. Termővesszők.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ. a111i -~ "továbbnövekedést.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. 5 cm hosszúságú.. ~jó ~~~l!. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-. hogy ~..--------. a szedemél..m:~uzi~~.. . IsQ~.t~l~l~!2..5-2. termőrügy) megtalálható.álható. s a növekedési pontok.. ---------··-A·--------.. Ilyének fordufnaFeTo. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző.. .----------------------.. meggyl ~~ k~~i é~-~. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt . e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek._~~!l t<.k. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~. K1'ax._ ______ . az évenkénti me_gújulást_§.· · Tővessző.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 . de a málnánál.tef1!!9@gyek.az ősZioaracK"riál. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t.~Jq:. .._____ - ~"-·- Min4!<:~. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ.l::~. oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók.. Ez több éven keresztül megismétlődhet.~t és ismét csúcsrügyben zárul. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat.Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel. 1. hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás.!-~!P.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~.és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán.á~jellem~ő ter:nőrésze. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani.et. Ha. kajszi.~Jz~ti~. illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek).~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok.~lő. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. hármasával).Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak. Gyökérsarjak. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző.flli!.}Jl!!?::E.

..Lvalq~zíq:Ybb...haitfÍs.9.tYe.riigy_@!n~JÖviQ.z.o. sima termőnyárs..~hl?_~~§§. t~_!!llŐg!lJly!?. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény).rt á_l!ás_ban.gz_ ízesül.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!. főleg)l.agságig~.ke~§.a veS'§?:_§~. (e 1) dárda.rüKJleiQől fejlődött .i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S.gyek.9. ~Jennőrügy). mivel a_~ok oldalsó vagy (3. Fejlődésük. ábra).s.§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY. egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók.a vesszők csú~§CÍ. elhelyezke désük: . középhoss zú és hosszú termővessző). (e) vessző 77 . (b) hajtásrügy.._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t. (a) termőrügy 3.17. . Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy).~.lL~~~-!art_~l~rii}. . . ~!ll!:Í.!!i!~J>rü.411~~~dt_!~!I!l._mag_~QQSan elhelye. ábra.Jdalán _s_zó.hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda. (d) sima termőnyárs.~Q.

-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db).C!:. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3.Y._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3. . Kajszi.8. a másik a végentermő t!.rövid term(ir_é.vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs.:~akoriak a hiányos termővesszők. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .s!.YE~~í. sima termőnyárs. aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők.~~~s~ő~i:)I}. t~lig. a termő!!Y. Körte . ~gjo~l:J-~!<-~. Csak az almára.a vesszők f. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 .a~2_szlOQ<?.~!!_g:Qp.lgyjg_{)§~l>!2.!~:~ na&l. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően).IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!. -------. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira.a vesszők vastagsága változó.z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§. ábra). . ábra).. A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda.s-.~~i_ój_~fá­ kQ.a yirágot (magános nagy virág). . Vilmos körte...----------.?. illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·...!<:. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .~ ~~_vi~-~rm. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!.___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.{gr.fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl.:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl.!l. mint az almánál.\L~ossz_lonct.ibl>~-~ rövi9_.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:.termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:..~l_ig~n.. középhosszú és hosszú vessző).--------.~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~.*l annak végén ho_~. nasik) gxakr~~~!!.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető.Js~~§..gy~köii.----------------.ársak.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!. .§_~~k~!l· . 7.!_ermővesszők. amiko~. ------· .ZJ!.ezE.!l!Q:J::g~gQflflUJ.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek. a termőnyársak.. remnek. csonthéjasok termőnyársa.pus. szilva L~~-~s>I.!:it~~~!l. _y.~_k.

Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek.!~ ré! t~. (b) hajtásrügy. újabb bokrétás nyársat fejlesztve.~~~t~gs_~g~~f~. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas. (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek.í. Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek.1 O.r:mfu.10. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. ReQ_J.-b a -e -a 2 3.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi. ábra).~9~. Dió }eQ:Ílőy~ss.>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 . Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy).tis~ ~~ ri. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm).z.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc.~~-t:r!1l~_(l v~~s. ábra. (e) vessző. (c) termőnyárs. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább. (d) bokrétás termőnyárs.70::5. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. termékeket narancsszínű címkével látja el. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. törvény biztosítja. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. csomagolásáról és jelöléséről. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. 89 . a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. hogy a végtermék. fajták minősített vetőmagját. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. A. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. majd igazolja.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni. az oltvány az adott fajta. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. évi CXXXI. a C. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként. ültetési anyagot előállítani. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. Előírja.4. vagy ideiglenesen szaporításra.A szaporításra engedélyezett szőlő. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. feldolgozásukat. A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. forgalmazni. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda.. szaporítóanyagát. C. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával. a certifikáltat kék. 4. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését.

dugványt kell előállítani. 4. de zárolhatja is a faiskolát. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. dugványcsemete. A csemetetermesztés a magiskolában. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. egyéves oltvány (suháng és koronás). A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. dugványiskola. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. amely törzsültetvénynek minősül. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. áru alany vetőmag. kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . 1996). ezeket nagyobb faiskolák. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. kétéves tábla magcsemete. megfelelő 4. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. A magcsemetéket teljes egészében. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. bujtvány. vagyis alanyvetőmagot. szemzőhajtást. ezért mind a vásárolt. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. illetve törzsültetvényekkel. oltóvesszőt. 2. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók.2. oktatási intézmények tartják fenn. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. előírások betartására. táblázat). részben kutatóintézetek. iskolázott csemete szemzett alany. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. bujtvány anyatelep. táblázat. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség. szemzőhajtás. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. és oltóvessző törzsültetvény.5. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek.

Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. szemzéssel szaporítják. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. Az európai faiskolai forgalomban C. Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. Kivételes esetben engedélyezik az ún. egészségi állapot) megfelel. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja.a dugvány. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. A 1996. a végtermék. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok. (VI. 28) FM rendelet a 88/1997. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 . kijelölt ültetvényből történő szaporítást. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. vagyis csemetéjük ültetési anyag. 2.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. amelyeket az ún. gyümölcsösök telepítésére szolgál. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. mogyoró) közvetlenül. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. kijelölt fáról. az oltvány alanyból. nemesből. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. kijelölt fáról. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. az oltás. esetleg közbeoltott fajtából áll. illetve a módosítására kiadott 4511998. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. 3. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. A. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. évi CXXXI. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. (XI. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét.

új fajták nemesítése..fen. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia.2. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság.. A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4. ábra. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el..ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. 92 . honosítása fajta.. kiemelhozam és minőségi tulajdonságok. egészségi állapot) megfelel.

az 4. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek.6. dugványozás. sarj. vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás). kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára.3. indanövény). amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat.A. állományról C. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége.7lak két nagy csoportja van. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . különösen a csonthéjasoknál. 4. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. ábra. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre.C.. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. Az ilyen kijelölt fákról. Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. (alanyra) növesztenek rá oltással. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. Az ivartalan szaporítási módo!.

így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. amelynek eredménye a meglevő 94 . vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben. amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás. ezek közül a fontosabbak a következők. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva. . Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy). különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról.Az oltás lehetövé teszi különleges formák.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának. majd összeforrva többkomponensű növényként. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. A gömbkoronájú. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. . amely a technika fejlődése (ködpermetezés. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. . annál sokoldalúbb a használata. azoknál a fajtáknál. vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. .éljenek tovább. A szárdugványoknak (hajtás. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása. hogy összeillesztve. . Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre.rek képződése. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése.oltványként. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal.

ábra.A vírusos betegségek kimutatásánál. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. Egy fajtából álló. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. Így pl.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő. a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. . . tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. hogy az ipari célú. Csemeteneve lés 4.fák. megtartva az eredeti fajtát is.1. Valószínű. Franciaországban.7. tennő fákra. 4. tennészetesen fajonként változó arányokban. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak. ismert tu lajdonságú. ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent. . ültetvény fajtájának megváltozása. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 . s így az új hibridek kiértékelését. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá. 7.4.vagy koronarészeket. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat.

A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. A sorok iránya É-D-i legyen. Így szaporítják az alma.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. ami felbecsülhetetlen érték. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték. de még nem fásodtak meg. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel.nos magoncalanyokat igényelnek. 4. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. amely a bakhátak készítéséhez elegendő. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít.és a birsalanyokat. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt.9-1 . a ribiszke. mint alanycsemetének az értéke is ismert. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy. a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. de egyes csonthéjas alanyklónok. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. kiváló csemeteminőséget. ritkábban előfordul. elágazásmentes gyökérnyakú. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig. amelyek egymást jól termékenyí tik. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg.7. egyenes. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. 96 . A tőtávolság 25--40 cm.5 m. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. a korszerűen gépesített. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása.2. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik.

és még akkor sem pihentetik. ősszel 97 . fejlődése növekedésének erőssé­ ge. Ha gyökérzetük még nem elég erős. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta. a letenneléssel várni lehet tavaszig. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. vértetü. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. vékony. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. ezért korábbari úgy tartották. ábra. ha csökken a hozamuk. Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. pajzstetü stb. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket.) lepjék el azokat.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. rövid csemeték aránya. az időjárás. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. 5.

és fásdugványozással. 4. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. 4. Azoknál a növényeknél használható. A 3 m körüli sortávolság. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését. ábra.8 m. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. vagy mindkét rész meggyökeresedik. A törzsma- 98 .3.3-0.7. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan. sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. Ilyenek pl.6. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. míg az alma. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak. hogy minden darabon egy hajtás maradjon. Brompton) és a füge. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). vesszőik könnyebben meggyökeresednek. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. munkái is kevésbé gépesíthetők. ábra). A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet.6. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. mint a hajtások. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. Sugaras vagy kínai bujtás. az utóbbit úgy daraboljuk fel.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. Sugaras bujtás (HROTKÓ. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is.

A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. ábra.3 db egyszerű dugvány is készíthető. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton.25 db.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok. Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. myrobalán. A rövid. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. védett.100 cm-t ne haladja meg.21 °C) kell. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad. SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft. birsnél. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. A fásdugványok ho sza 15. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani. preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl. A dugványokat szedés után azonnal. szi lva. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell. birs).80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent. a tőtávolság 30-40 cm. Minden évben tarvágást alkalmaznak. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni. egy bokorról 15. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. Fásdugványozás.30 cm. nem teljesen érett. 7. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő. A kész fásdugványokat . am i a vessző mi4. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke.január hónapban végzik. árnyékos helyen.iggően 25. Egy fej lett vesszőből 2. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm.gasság a 80. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. fajtákná l ad jó eredményt. de más növényfajták esetében is 99 . A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C). 70. A fűrészpor mint verm e l ő anyag. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő . l evegős anyagba.

levegős. Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. g h (CZÁKA 4. Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól. könnyen felmelegedő. A dugványiskolának a laza. tavasszal viszont csak akkor. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk.jobb a talaj nál. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok.8. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C). A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. ábra. A fásdugványozás folyamata és mtsai. !992) 100 .

elágazásmentes legyen. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni. . viszont érzékenyebbek. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. 200 l). A kísérletek azt mutatták.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. A későn kihajtó fajokat. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. több típus van nálunk forgalomban.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. A takarás megőrzi a talajnedvességet. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek.alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. A hajtásdugvány leveles. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. 200 l. Iül . hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. mint a fásdugványok. ezen belül a sortávolság 20 cm. nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: . A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. s egészségesebb a lombozat. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. a tőtávolság 5-l O cm. van közöttük olyan is. CsrKÓS és HROTKÓ. erősebb a hajtásnövekedés. . különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. . Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak.04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. Lehet 0. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. A Plantlift teljesítménye pl. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. Alapvető. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. lombtalan. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. a dugványozás könnyebb. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. A sorok ágyásokba is rendezhetők. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. beérett. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen.

szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk. !995) 102 .. a nehezebben gyökeresedöknél (pl. hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön.edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4. ábra. A jól gyökeresedő fajoknál (pl... Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. fóliaalagutakat. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat... a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják. A dugványokat általában késsel vágják meg úgy. tapasztalatokra vagyunk utalva. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "". majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják.. sajmeggy. 1974). a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk.9. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. tőzegcserépben (HROTKÓ. Nagyobb sebzést is okozhatunk.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos.. myrobalan) általában 2 g/kg. ---. A sebzés. (c) állandó szaporítóberendezésben. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben.

több gyökér marad vissza a talajban. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. felhős időszak ad jelentőséget. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel.A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. A kiemeit ágyásoknak.7x0. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. és 0. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. Ez az edzés 1-2 hétig tart. másrészt jobb a közeg levegőzése. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. Minél sű­ rübben ültetünk. 1989). 4. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. 7 . A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. asztaloknak több előnye is van. ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. így a következő 103 . és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK.4. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált. A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak.és 50 cm tőtávolságra telepítjük. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben.

7.és tőtávolságra telepítjük egyenként. A szaporítás ehhez igazodik. párosan vagy hármasával augusztus elején. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal. és vízzel permetezzük meg. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. amelynek alapfeltétele. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június. Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. Egy málnatő. árnyas helyen bontsuk ki. műtrágyával és boronáljuk el. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk.és tőtávolságra. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. a negyedik évben a hozam csökken. mint amennyire szükség volna. Így felüdülnek. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. 60-70 OOO darabra. Azt kell elérni. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el.vagy kétéves termesztési mód. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. évben indul meg. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni.évente 15-20 db sarjat ad. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. mint az évelőké. 4. Érkezés után a csomagot szellős. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. Ha szívleveleik tönkremennek. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be.fajtától ftiggően. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. a palánták életképtelenek lesznek. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek.5. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll. hogy kb. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen.

differenciálódott virágrügyet takarnak. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. 105 . Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb. ez teszi lehetővé.elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. időtartama egy vagy két év. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. 4. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. mivel törzsmagassága. csak a szívlevelek maradnak meg.8. amit végül az alvószemzés zár. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. 4. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. A suhángon nincsenek elágazások. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. Az így előkészített palántákat lazán. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten.8. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. Igen fontos. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. egy évig tart. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. előnye. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál.1. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. Bizonyos koronaformák (sövények. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében.

a hajszálgyökerek hiányában. Armeniaca. A talajban károsító fonálférgek. Beta. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. rossz szemzési eredményekben. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. ábra). növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. Grossularia. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. korai újratelepítés. korai színeződésében és hullásában. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt. Humulus. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi.10. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen.és mikroelemekben való elszegényedésében. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. Cucumis. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. Cerasus. A közbeoltott.Azt a megoldást. Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek. elágazódásában. a különböző talajgombák (Rosellinia. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. utóbbiak közvetlen kártételükkel. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok.1 O. ca. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük. 1992). a lombozat sárgulásában. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. rozettásodásában. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. ábra. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI. ahol a te4. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák. SRD) kezdték nevezni. A faiskola területén a gyakori. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. a hajtások rövidszártagúságában. kórokozókban keresték az egyes kutatók. Lyco106 . s különösen a vírusok. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben.) Fragaria. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették.

Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. Phaseolus. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni. Pastinaca. Ez fajonként változó. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. Pyrus. Nicotiana. bujtvány. Persica. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. Kiderült. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. Medicago. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. kötözni. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. korán lekerüljön a területről.2. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. !974). Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. Az oltványnevelés általában kétéves. Daucus. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. Cannabis. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. jó vízgazdálkodással. Ribes. hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában.8. 4. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. Pisum. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség. Helianthus. esetleg öntözéssel védekezzünk. Ruhus. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Maius. kiegészítve 107 .persicon. Ez az oka annak. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. hogy jó gyomirtó hatású legyen. 1978). amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el.és dugványcsemetéket telepítenek. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. Prunus. Bizonyos fajoknál (őszibarack. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat.

év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. év alanynevelés és szemzés éve 2. mint a T-szemzésnél (4. ábra).11. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják.13. nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. ábra). és jobb az oltványok törzsminősége (4. öntözetlen körülményekkel magyarázható. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések. hogy 108 .12. mint a T-szemzésnél. ami abból adódik. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott. másrészt kevesebb a vadaJási igény. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. s magasabban az alany "héja könnyen leragad". A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg. 1995) azzal. ami részben a száraz. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik.l. ábra. A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek.

A chip-szemzés (HROTKÓ._l. d) a megvágott alany elölnézetben. Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. g) a megvágott alany oldalnézetben. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS.. 1987). j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. 1962. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk.13. HOWARD. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg.12. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. ábra. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum. 1995) a) az alsó vágás az alanyon. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. ábra. 4.

ökológiai tűrőképességének (fagy. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. A beszúradásra érzékenyebb (pl. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. 110 . Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. Szigetcsépen az M. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása.26 és MM. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. és biztonságosan kihajt. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál. Az alany növekedésszabályozó hatásának. ha a kötözést alulról kezdték.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. ami azt igazolja. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. A későn. rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. hideg. Magoncalanyoknál viszont. Az alany törzsén. valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. de korán sem szabad vadaini. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. 1974). Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. nehéz talaj).l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. A vadalással addig ne késlekedjünk. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. kajszi-. magasságú alanycsemete. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték. Mennél magasabban szemzünk. A magas szemzésnek további előnye. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható.

Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN.bokorfa (b): 30-50 cm. Golden Delicious. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. Ebből az következik. Jonagold) általában jól koronásodnak. különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. kézzel kitörik. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során. mindaddig végezni kell. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. 1980). A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. . belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. A koronába csípés június végén.közepes törzsű (kt): 100-120 cm. mie/őtt megfásodnának. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. Elstar. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk.magas törzsű (mt): 150 cm felett. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. . akkor jelentősen meg lelll . Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. Egyes alma.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. mint a hosszabbak. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. . Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük. Ha addig nem kezdődött volna. Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. július elején végezhető. Jonathan. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. A képződő olda/hajtásokat.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: .

Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4. ábra.5. esetleg e l is ágazódtak.15. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. s ha megerősödik. 1996.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. és az oldalelágazások mereven elállnak. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét. elágazód ik.4. Három-négy permetezéssel akár l 0. de minél később végezzük. ábra. 1997. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. Mivel az őszibarack vesszője törékeny. hogy a törzsmagasság felett 5.14.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. táblázat). Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4. Amint a korona magasságában lé11 2 . nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i.

3-0. ezen a koronaalakítással segíteni kell. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent. 1999) Faj.4-0. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek.4% x3 0. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani.5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0.2% x3-4 0. MAGYAR és tsai. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng. Nyirkos közegben (fűrészpor. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően..2-0. tőzeg.2% x3-4 0.8. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető. egyszerübb teleltető ver113 .5-0.5-0.3.6% x4 0. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai.2% x3 0.5.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet. táblázat. 1998.2% x3-4 0. nehogy megfertőződje­ nek.6% x4 0. Ehhez. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő. 4. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek. de kétéves kultúra lévén. jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk.. ezt az oltásnál figyelembe kell venni.3% x3-4 0.3-0.4% x3-4 0. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk.4.

1.-·:·".•:..··• ! ......• ':.. : :··: ·:.·· .·:..·:<~ .. ••••~.16.. • r• ·:...:: .:· .. ·•· ·. ·••·· . ábra. . .• •.. · · .·:····:"-: ... •.:··:.·.. Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 ..-: . ~-·:· r.... év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . . •··• .. ....· •...... ·. ~ ..tavasz l.• :•t ·• ..•...·.. ·. ·:·· ..... •. ·:. : . · •· . .·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés . . · . 4. ... .. év nyár 2.. ~ · ..•• •'....·.. :o~.··:-· ...• ~ . ..·. •• -..

Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak.17. Mint a fás növényeket általában. l mm vastag. de fe lül kezdik. ami nem ritkán 80-90% felett van.8 mm széles és 20. oc o c 4. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban .25 cm hosszú. ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be.5 alatt van. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. mint az oltóvesszőket. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. 6. ábra. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. A sza lag ideális méretei: O. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. megközelítik a kézi oltás eredményét. A kötözésta szemzéshez hasonlóan. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók. pincék is jók. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten.mek. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 . Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. 98% relativ páratartalmon tartjuk. bontsuk szét a kötegeket. A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják.

hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. ha az alá süllyed. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan.4. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. bevágódik az oltvány héjkérgébe. mert leveleik. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. de a rügyek ne hajtsanak ki. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik. amíg a szükséges magasságot el nem érték. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. kiszáradnak. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. A nevelés lényege az. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. de egyéb föld feletti részeik. 4. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés.8. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. ezek közül általában több kihajt. 1985). hogy az oltványí ne sértsük meg. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg. amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. Egyes. Mielőtt ez bekövetkezne. mert a növények gyökerei már károsodhatnak. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. A kiszedéstaddig lehet végezni. A kitermelés kezdetét részben biológiai. a kitermelést be kell szüntetni. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni. csak a legerősebb. Arra kell törekedni. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni.

Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. - 4. hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban. megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit. % 20-. tömeg.---. 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell. D október 10. D szeptember 30. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz. Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN.-----.------. 18. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. 1977).------.------.tudja pótolni. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR. Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. ábra).------. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal. 18. ábra. Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel. őszibarack . Gyakran alkalmazo tt megoldás. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. 1986). hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni.------. az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt . a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni .FRITIS.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. A téli tárolás során érzékeny. A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 . A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1. lombhullás D zeptember 15. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. kajszi . mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk .------.

nem m egfe l elő e zközzel végzett.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása.5. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. így a kitermelés itt kezdődik. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig.19. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus. A felületes . amelyek árkot készítenek. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. ábra. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. csemeténél 2/3-áig érjen. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg.vagy verme l őgépek. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani.4. hanem a tábla szélén dolgoznak. Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 . Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni . át nem gondo lt.8. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. burgonyaprizmázó. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet. 4.

2 1.4. ábra.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom. ábra. % eredési. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY.20. 1983) 119 .

ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. s elfogadható az oltványok eredése. A venndési módok közütlegjob b a döntött. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek.+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. 7-9 db. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés. ha megfelelően kezeljük. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. Egy hazai kísérletben (4. nehogy nyúlkár érje.9. 4. hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. 4-6 db). Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . rajta másodrendű hajtások képződnek. s mindegyik telepítése eredményes lehet. Az álló. mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. az így tárolt oltványok roszszul erednek. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. terített vermelés. Több gondot okoz az alacsony páratartalom.21. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása.lenesével. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. ahol a szükséges O. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. csírázás). 45 cm hosszú oldalhajtás található. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. A téli vennelőt be kell keríteni.

táblázat. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. A különbségek persze nem nagyok. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4.kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. legalább (cm) 20 30 20 10 121 . de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. 1987). Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. 6.

s ugyanúgy nevelik még egy évig. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. a vesszők pedig egyévesek. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett. amelyre az ültetvényben szükség van. a legnagyobb hátrányuk az. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. termőnyársakat.4. a gyökérzet legyen arányban a koronával. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa). erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. A fa törzsének fel122 . az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. a kettő előnyeit egyesítve magában. mert a faiskolában kinevelt. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. erre a telepítést követő. koronája hasonló az egyéves. felső harmadában azonban egyéves. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. mint az egyéves oltványt. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő. azzal a különbséggel. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. ezért nagyon fontos. oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. 6. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. Az igen erős növekedési erélyű. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. juvenilitásuk fokozódik. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. dárdákat is nevelhetnek. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. Törzse alul kétéves. jól elágazódott oltványhoz. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt.

s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. Sokkal gondosabb ápolást. ép. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. öntözés során erre tekintettel kell lenni. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. kezelést kíván. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. különösen akkor. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik.és kétéves oltványak között. mint az egyéves oltvány. s op- 123 . a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. a Jonagold és az Elstar. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. Minél magasabban szemzünk. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. 1987). A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. a Goldel Deliciaus klónok. beérett csúcsrügyel. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. hogy az a koronát jól megtartsa. ezért a telepítést követően az ápolás. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. amely később az oltvány törzse lesz. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. Ilyenek a Jonaihan klónok. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. sőt némely fajtánállecsüngőek. igen korán terrnőre fordulnak. ha a szemzést a talajszintben végezték. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. noha minőségben.

ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. kecskeláb oltás. Félkész oltványok. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. Egyéves. célszerű ezért úgy vásárolni. a tengely dominanciája megmarad. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. de hátrányuk. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. elágazás nélküli oltvány. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. nyelves párosítás vagy lapozás. amelyek olcsóbbak. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. de ha mód van rá. A kész oltványt paraffinoz- 124 . a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. mint a koronás oltványok. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. dárdák képző­ désének esélye. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. Suháng. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. hogy a visszacsípés alatti. az oltvány pedig egyéves. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető.

amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. amikor már eldönthető. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. A kalluszosodásra jó hatással van. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. általában június végén kerülhet sor. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. amit érdemes is kihasználni. Konténeres oltványok. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. hogy erősítőiskolában. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. el kell távolítani. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. szemre metszik. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba.zák. fólia alatti gyorsított nevelése. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. s az oltvány jól fejlett. amelyeket pótlásra. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. Erre az intenzív vastagodás időszakában. amelyeknél szabadföldön nevelt. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. azzal a kűlönbséggel. s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk. 125 . Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. Előnye. Ez a legkésőbbi időszak arra is. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. dús gyökérzettel rendelkezzen. Németországban és Hollandiában gyakori.

Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik. 1985. CRABBÉ. 1964. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH..1. CooK et al. Vegetatív 5. ez a jelenség a bazitónia. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. mind a bazitónia fiziológiailag . BUBÁN. 1998). amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. 1998). egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg. 1998). éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője.1. 1967. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása. cit. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal. A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége. 29.. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is. hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg.1. Termesztett fás növényeink felépítését több. Mind az akrotónia. valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. cit.és máig érvényes . a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. A klasszikus. BUBÁN. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. 1981.5. 1939. kép). és 40%-os arány126 . Gyakori. Éppen ezért elkerülhetetlen. cit. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. 1998). Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél.

A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al.. 1995). amely. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al. pl. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart.a virágképződés elsődleges helyeként ismert. hogy az őszibarack hajtás. cit. amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi. áprilisban ívelte le.csúcsrügyek száma is (GIESBERGER.a mélynyugalomhoz csak hasonló. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. és ezzel természetesen csökken.éppen a hajtáscsúcs közelében. További értelmezési lehetőség. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa. Idetartozó olaszországi információ.ban hajtottak ki. cit. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű.. szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . kép). 1997).és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. Ennek közvetlen-és hasznos. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés. 1972. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. BRUNNER. az akratónia kevésbé érvényesül. A csúcsdominancia. 1995. az akratóniával teljes ellentétben. hogy a növekedési erély több rügy között . amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak. kép). 1998). CooK et al.akadályozza meg az oldalszervképzödést. sylleptikus hajtások (3. amikor vegyszeres (pl. cytokinin) kezeléssel. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. Abban az esetben. 1998). A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. ha a vesszőket csak tavasszal. illetve tápanyag vonzó centrum. vagy a másodrendű hajtások megjelenését.. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink. Azaz: a mérsékelten erős. DENNIS. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. 1979) szerint úgy magyarázható. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott..tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően . 36 és 59% volt. paradormant. ami már akrotóniát tükröz.oszlik meg (2.állapotban vannak.megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. Éppen ezért.

'Red Rome van Weil'.fajtától függően hosszabb. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat.felkopaszadás. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. a 2. 5. vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. akrotónia vagy bazitónia). Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. mint standard. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. FAUST. az elágazódási szög. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm.és rövidebb . egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. Ezzel együtt. amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk. dárdák megjelenése a 2. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. hogy a termőnyársak. 'Gloster' (1.1. 'Starkrimson'). tehát nincs felkopaszadás (5. előző fejezetrész). nagyon valószínű. cit. cit. A mikroszaporításból származó. a rügyek nem hajtanak ki. Az akrotónia általában a gyümölcsfák. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. dárdák. pl. illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. 1989). az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. pl.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja.jellemzi. 'Akane'. Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 . 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl.a növekedési erély. a túlerős akrotónia . valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland. termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti. rövidebb. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl.zónája inaktív marad. 'Golden Delicious'. Az almafajták LESPINASSE (1980. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak. kép). termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek. éves rész alapi zónájára is érvényes. vagy kevesebb is. USA). pl.ízközű hajtások képződnek. 1989). hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű. kép). Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. Az ízközhosszúság és a fák mérete. éves rész alapi.2. A normál növekedési típusú (standard. BUBÁN. 1972. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. metszés ellenére is. kép). a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része.

minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától.1. ág.2.és gyakran használt. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége.gally. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra.0 nemesítés i programból származó törpe. amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb. pl.5.által bezárt szög értendő.9. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás. ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. ami átlagosan kevesebb. 129 . táblázat). mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok.3 mm. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek.5 magasság 3. Az ízközhosszúság túlzott.0 7. 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. táblázat).az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA. A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja.0 2.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek.) Törpe Igen törpe 20.7 2. "kiterjesztett" ágszög.· zódási tulajdonságai.4 1. kép). a hajtások elágazási szöge annál nagyobb. 1999). mint 4 cm volt. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos.2 1. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. 5.4 és 20. 1988. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST. Normál (Golden D. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell. a praktikusan kis koronaméret.1. Egyetlen. fájuk törékeny. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5.4 1.a jelzett határérték alá. cit. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk. 1989). vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő. illetve igen törpe klónéhoz.mutatószám az ágszög (elágazódási szög). A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. illetve a korona tengely közötti szög (az ún.1. 5. FAUST. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l . vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét. táblázat. Amikor egy függőleges (v. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége).

3 ± 18.0 45. 1999) telmezhetők. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik. ábra 130 .3 ± 14.4 ± 9. de ha mégis. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ.2 80.0± 12. Például. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.2. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO.3 ± 19.7 55..1 59.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5. és mint fentebb már utaltunk rá.3 80. normál (St l) Standard-2.7 80.8 60. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo. mint azok hosszúságától függ. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index.3 ± 7.6 ± 13. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47. táblázat. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek.EXTA ~.8 45. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.1 51. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent.0 ± 15.2 ± 8. de nehezen mérhető. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától. mert a gyökémöv ekedés.6 ± 11.5 ± 10.9 "Kiterjesztett" ágszög 10.6 59. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.6 40. a 5.8 ± 6.1. ábra.0 60.2 ± 13.1.6 ± 11. -v 5.

BUBÁN. A málna félcserje. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. meghatározott körülményektől ft.vagy virágzatkezdem énnyé alakul át.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. 0. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul. A növekedési jellemzőkhöz tartozik.2. 1998). A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. mert . Az elágazódás sajátos módja az indaképződés. ezek az elágazádások.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik. de folyamatos marad.43. lágy szárú növény. 1991. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport. ill. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. Később. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő . A szamóca évelő. 131 . 5. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége.különösen akkor. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak. de . amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze. A mélynyugalmi állapot befejeződése után. majd ugyanitt levelek is megjelennek.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás.66 kg/m volt (FORSHEY.még mindig a rügyek belsejében. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. cit. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget.legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja.a következő évi termővesszők -jelennek meg. a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág. illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk). a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg.iggően. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy.

és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. termőbog alakul ki. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2.és természetes módon. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás.2. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. de a termőnyársak sem hosszabbak. hanem a termőbogo­ kon képződik. 132 . Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. Pl. mint 15 cm. 1998). az ún. teljes hosszúsága kevesebb. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal. A csúcsrügyben. éves koronarészek oldalrügyeiből. A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. amelyen kettes. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. mint a dárdák csúcsrügyeiben. illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik. pl. vagy tél vége is. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök.fejlettsége által meghatározott. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.a fák kezeléséből eredő . a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm. funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. A dárdát rövid ízközök jellemzik. A termést hozó dárda csúcsi részén. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. illetve a bennük lévő magvak száma. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza).megfelelő feltételek mellett. vagy hármas (hajtás.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. rövid termő részek. a felkopaszodás elkerülhetetlen. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. egy jellegzetes megvastagodás.5. mint l O cm. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. Ez utóbbi helyen képződött dárdák. s ez lehet október. Mégis. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott.1. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. ahol a gyümölcskocsány ízesül. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared'). Régen ismert viszont. amikor ez túlzott mértékű. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak .az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg.

noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. 1986. hidegebb országok területén július végén. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent.azokat a hajtásképleteket.potenciális termőrész-alakul ki. illetve október vége.1.. A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén.az 5. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző. 1979). 133 . január és 1988. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye. pl.2. de Magyarországon már október végére. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém. augusztus elején van.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége. de érdekes adalék. illetve közepén. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás. a meggynél Lengyelországban július ban. A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. Spanyolországban. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. mint szeptember vége. személyes közlés ). augusztus elején figyelhető meg. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. mert pl. vagy akár 2 hónappal később történik. amelyeken a virágrügyek képződnek. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. július elején van. érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. Például.június második fele és augusztus első fele között. hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között.fajtától és termesztőhelytől fiiggően. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is. A kőrtefákon a virágképződés. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. Romániában június végén van. fejezetrészben írtuk le. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. akár azonos nóduszon is. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. P. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző.

148-150. 1979). az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. nőség. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik. hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének .még azonos hajtásképletre. Feltételezik (HIRST. 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. pl. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás.. Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA.2/a ábra. személyes közlés). 1995 és 5. pl. mint a dárdák rügyeiben. 1995). hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5.és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. 1991). valószínűen hormonálisan programozott folyamat. F = fellevélkezdemény. 1984. A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN. 1982.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok. 1997).ill. és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. Egy fa egész rügyállományát tekintve . .2.2/a ábra). az érett pollen és az embriózsák kifejlődése. L = levélkezdem ény.Indukció: molekuláris biológiai. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén. P. BUBÁN. Virágrügy-differenciálódás.első jeleire vonatkoznak. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik. Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt. 1966) mun134 . 1970). old. lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése.2. A = átmeneti levélkezdemény. a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely. 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. dárdákra is érvényesen . 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE. 'Baldwin': 18. 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. 3 átmeneti levél.Meg kell jegyeznünk. 1924. A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. legalább 2-4 hetes periódust jelent. A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. 1996) azonban detektálni tudjuk. 1994).). 1996). HIRST és FERREE. R = rügypikkely.a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható . 5. . 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. cit.Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése.

hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. 1984. További kétségeket támaszt. A virágrügyek differenciálódása. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele.virágmerisztéma 5.2/c ábra. Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. Gyakorlatilag ez annyit jelent.2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. mint 7 nap. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE. A részleteiben nem ismert . Virágmerisztéma (5. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására.2/b ábra). viszont ezt követően . hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést.káiból ismerjük. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. 1982). !974). akár 18 nap is. 1991) és a rügyeknek az a képessége. következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül. az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet.a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő . Viszont. a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére. !996) tősen 135 . 1984.2/b ábra. sokkal fontosabb lehet. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. differenciálódáskor (BUBÁN. hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat. A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható. Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. hogy a plastochron ne legyen több. hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban.

a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő . de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször. A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5. 1984. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5. A virágzaton belüli. 1984.3. 1996) ai differenciálódás része. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye.2(( és 5.2/d ábra. meggy) esetében nem érvényesül. L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . A = portok. 1996) 5.i ábra. ábra). A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5. Pi = tennő (BUBÁ . ábra). Pflock-stádium. 1996) 5.5. 1984.5. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló. Pflock-stádium (BUBÁN. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van. Hasonló lehet a körte virágzata is (5.4. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-. ábra) éppen annyira egységes.2/e-f ábra. P = sziromlevél. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre.2/g.2/e.2/d ábra). 5. mint később a virágkezződmény !36 . Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél.

a levélkezdeményeket eltávolították. 5. 1996) 137 .4. hogy az 5. ábra. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER. ábra. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. nem sokkal virágzás előtt történik. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal. Említést érdemel. 6. hanem egyes virágok képződnek (kajszi. i ábrák). Amikor a virágrügyben nem virágzat. mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának. ábra tudománytörténeti különlegesség.8. 1983 .5. in 8UBÁN. mint az előzőekben. a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. Ezt követően jelennek meg. Az egyes virágok részeinek megje- 5. őszibarack).3. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE. ábra) . A porzószálak megnyúlása csak tavasszal. 1995) deményeké szeptemberben (5.2/g.. h. 7. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja.5. ábra) megjelenéséig azonos.

12. in KOB EL. 192 1. ST = bibeszáJ.a) e) b) c) 5. b) júl. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS. c) aug.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A . 25.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl. a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei.: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR).(K) kezdemények is.: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél.: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül.(KR) kezdemények fcjlődése. 4. g) okt. 3.O szept. e) aug. ábra. 23.5.. C. !93 1) !38 .: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél. d) aug. 30. 3.. B. D).: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el.

A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 1992· in BuBÁN. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN. 1992· in BUBÁN. 1983. 6.5. in 8UBÁN. ábra. augusztusban (8UBÁN. 7. 1996) !39 . ábra. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél. 1996) 5.8. 1996) 5. ábra. 1960a.

amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. Néhány. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. Aporzók helyén további 10 termő van (5. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult.mint az előzőek­ ben láttuk . mint "átmeneti rügy" nem létezik. 1998). fentiektől egészen eltérően. A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. de. Amennyiben pl. ábra). noha. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés.10. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. A szamóca virágaiban. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet. II. Ebből következik. magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki.9. vagy nem. és a virágzaton belüli virágokban (alma. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. Éppen ezért indokolt a metszés előtti. A virágoknak nincs sziromlevele. Optimálisnak tekintjük. hogy olyan. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. hogy pl. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. Az ivarszervek képződése.még a virágképzésre preferált helyeken. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van. akkor virágrügyről van szó. ábra). Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága.). Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. meggy stb. Mesterséges megporzás után. gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban.12. pl. A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében. Ez a magyarázata annak. a portokban valósul meg a pollenképződés. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák. ugyanazon a fán. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. ábra). a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. A fajta csak botanikai érdekesség. nemritkán előfordul a kifejezés használata. ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. akkor hajtásrügyről beszélünk. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb.

ábra. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. Ov = magház (BUBÁN. 1983. 1996) 5. in B UBÁN.5. ábra. A = csökevényes portokkezdemén y. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. 1978. JO. 1969. 1996) 5. in B uBÁN. ábra.9. 1996) 5. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER.11. 1996) !41 . O = ovulum (magkezdemény).12. in BUBÁN. ábra. P = termő . 1960a· 1983. in 8UBÁN.

A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. !996) !42 . Az első. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik. A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. bibeszál és a magház. in 8 UBÁN. !983. A női ivarszerv a termő.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. ábra. amely a pollenképződés helyéül szolgál. A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. Az almafajták pollen- 5. amelyekben az embriózsákot találj uk.13. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). A portok felnyílása . a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI.

amelyekben az embriózs ák képződik. A bibeszálnak az a bel ő zónája. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. B UBÁN. amely a bibét és a magházat köti össze. élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. . bibeszál. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés. Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat. b ábra). A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. A másik. amelyek felszínét proteinré teg vonja be. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. cit. A termő szerveződése. 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe.. mert bibecsatornájuk van). A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző .13/a. de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. ábra). A termő az a virágrész . 1996) 143 .15/a. . Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al. amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak.1 4. a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. 1996). amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5. Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle. a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi. ezek egyike vegetatív sejtmag. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott. illetve OROSZ-KOvÁCS. b ábra). A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. 1992). amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be. 1990).szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). 1980.kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. . fejlődésben l évő fiatal magvakat. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. in BUBÁN . de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. 1989. A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. 1990.

amelyben az embriózsák képződik. in BUBÁN. hogy a nucellusz 144 .15. in BuBÁN. Az alma ovulumai először a tél végén. de úgy.5. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el.19/a. 5.a nucellusz. d. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER.16. almatermésűeknél tíz. a dió nővirágában egy ovulum van. a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5. Az ovulum a virágok magházában található. 1985. 1968. 1996) 5. ábra). benne alakul ki az embriózsák. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést. illetve a termő legfontosabb része. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. A fekete ribiszke virága. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. 1996) megjelölésére is. b. Az ovulum középső . tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág.16.17/a.18/c-fés 5.és funkcionálisan legfontosabb része . számuk a csonthéjasoknál kettő. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5. mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. ábra. ábra.fábrák).

a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik.17. mint a notmái virágban. li és fo = belső és külső integumentum. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b).12 nap. csírakapu (mikropi le) marad.19/c. az ún. vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. N = nucellusz (B uBAN. Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . ez az egymagvú.25%-a. vagy primer embriózsák (5. 145 .3 nap. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. ábra. Ch = cha laza. Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció. vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek. in BusA N. Meggynél a termő funkcióképessége 2.19/b ábra. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart. a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . e ábra). M = tnikropile (csírakapu). ll oc átlaghőmérsékleten 11 . 1996) csúcsánál egy nyílás. A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb).5. de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1. 1979.

St = portok. P = sziromlevél. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). ábra.5 és 2. Sa = bibe.) l. ll = belső integumentum. Az ovulum egérfüles állapotban (D). N = nucellusz. 2. Ol = külső integumentum.18. 0 = ovulum.2. 1990) 146 . a lépték mindhárom ábrán 0. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F). Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE. S = bibeszál. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2.5. 0.05 mm.0 mm. a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0. Se = csészelevél.

0. Pt = papillált szövet. PN = poláris sejtmagvak.5. Ol = külső integumentum . de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor. 0.04 mm. ábra. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). nyolc sejtmagvas. lépték az ábrák sorrendjében O l.) l . 2. 1990) .19. E = petesejt. . .2. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . If = belső integumentum. nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet.2 és O l mm. l . A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B). N = nucellusz.05 és 0. (COSTA TURE és MACKENZIE. lépték az ábrák sorrendj ében O. SY = szinergida sejtek.

s ezzel nőtt a nonnál alakú. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése.20. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. BUBÁN. cit. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. A virág minősége. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. 1997). A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan. Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. a dárdák levelei nagyok. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). b ábra). amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták. pl. ábra. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. TU KEY !989) tapasz- 148 . a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. 5. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. Szinte valamenny i. a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge. !989. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. csak az érett embriózsák ban (5. de az ikertermők gyakoriságát. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes.20/a. de pl.

ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. hosszú kocsány. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. hogy a megporzás megtörténne. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. pl.34. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt. BUBÁN 1996). 1997) szerint a vacokátmérő. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják. vagy után fokozható. a normál időben szüretelt fákon csak 0. 1996. egy esetleges kényszerű lombvesztés. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995.40.43. a szüret időponta és a nitrogénellátottság. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. amely szerint a virágképződést serkentő hatású. cit. ROBINSON (!979. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. 149 . az időjárási hatások. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER.kal kevesebb sejtet számláltak. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. mint az átlagos terhelésű fákon.25 értékekkel jellemezhető. a természetes lombhullás idő­ pontja. BLASSE és BARTHOLD. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. STOCKERT és STÖSSER. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. 1971. ALSTON és TOBUTT. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. oldalvirágainál 0. illetve 0. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője). Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. hogy a korábban szüretelt. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt. cit. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége).talata. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. korábbi szüreteléssel. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb. 1989). STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. A virág minőségét. cit. 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0.

valamint a gyümölcshúsba n a GA . később a magban a GArt is. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel.. Legismertebb gátló tényező. BANGERTH. 1989. 1989). BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket.ami pl. regutátorok ebben a folyamatban. Úgy tűnik. 1975). A gyümölcs méretét és súlyát. 1976) fejlődő magvaiban. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. vagy más szerveken pl. 1997). mind a három vizsgált almafajta esetében.2. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója.A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása .3. 1989). Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. térfogata. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. hogy pl. 5.95 közötti értékű volt. Még vitatott (LAVEE. Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. a leveleken keresztül.. Gibberellinek. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg.53 és 'Elstar' 0. 1998). Azt nem tudjuk. 1973) és a mandula (RYUGO.58. cit. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH. tömeget) illetően.. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. 1966). a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. de bizonyított. hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). pl. 24 fokozta a virágképződést. 1958). Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). a meggy (FEUCHT és KHAN. 1973. Kétségtelen azonban. nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége.74 és -0. GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS. 1976). 'Golden Delicious' 0. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez. cit. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. JONES et al.43. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg.

1-0... A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség. cit. mint kvantitatív hatás. mint pl.. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. STEPHAN et al. A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs). 1998).5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. 1982). vagy gibbereHin előanyago­ kat.. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. 1968). Különös figyelmet érdemel. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. HOAD és DONALDSON (1977.. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt.(1973). A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. 1977). ill. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. Ellentmondó. 1987. mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA. 1974). hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. cit. 1997 cit. mint a magvak gibberellinprodukciója. a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. hogy amikor különböző gibberellineket. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al. ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS.nem befolyásolta a virágindukciót. 1997) is megerősítik. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban.a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . 1997). BAN. Közvetlen bizonyítéknak tűnik. 1994 ). megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. 1976) eredményeit is. 1976). hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. 1997). 1997). 1997). hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. hogy a magvak vízzel helyettesítése. hogy a gibberellinek. A gibberellinek interkonvertálódni. mint a magvaké. 1993. mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL. Fentiekből mégis arra következtethetünk. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb. egymásba átalakulni képesek. DENNIS és NEILSEN. valamint HOAD (1978) bizonyítják. BUBÁN és FAUST.. A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 . mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. később már alig mérhető (PRANG et al. mint a gyümölcshúsban (DENNIS.

mint az évenként termő fajták esetében.. ÜLIVEIRA és BROWNING. cit. 1997). EL-MAHDY. 5. a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál..2. legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. 1976). Úgy tűnik. 1993. hogy a hosszú életű. 1994). Indolecetsav (lES). almafákon GOTTRIDGE (1962.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. mert azáltal érvényesül. Kétségtelen azonban. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. Az alma. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. 152 . Ennek a valószínű magyarázata. cit. LOCKWILL (1970). 1977) ismerték fel. !997). noha. deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. pl. a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. 1995)..és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak. cit. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. amely nem gátolja azt (TROMP. !978). Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből. Lehetséges.2. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. 1992). 1985. 1997).kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al. 1997). mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. igen aktív gibberellinek. hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. 1982). a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. szilvafákon (PAONOVIC et al. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. 1978). 1988). 1978). LOCKWILL. mint 90%a virágzott a következő évben.. BANGERTH. 1968). LOCKWILL és SILVA (1979). fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. 1986). a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. 1978). az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. meggyfákon (BoKOVAC et al. Ők közölték. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS.. mindenesetre. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. a fiatal magvakban (BANGERTH. talán a piastachron megnyújtása révén (1. A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják.. hogy gibberellin. 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi.

1997). 1982). Ugyanis.21. Cytokininek. 21. Nagyon valószínű. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. cit. 1997). 1997) 153 . Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. KAMBOJ és QUINLAN.Mind a magvakból. ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer. ábra. l 981. etilén.. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH. hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. abszcizinsav. Valóban bizonyították. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. 1978. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al. 1995). cit. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. Talán nem érdektelen. BUBÁN és FAUST. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. héten a teljes virágzás után. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója.

Azaz. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. McLAUGHLIN és GREENE. 1981. !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. cit. 1974). A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. RAMIREZ és HOAD. 1979. 2000). 1978). cit. hogy a cytokinineknek van. az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. 1991). 1974). Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. cit. Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. de nem meghatározó módon. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. 1997). mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. BUBÁN és SÁGI. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 .. a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. 1979. de lehet. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. 1988). DENCKER és HANSEN.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. mint az évente termő almafajták fáin. hogy itt a cytokininek in situ is képződnek. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al. de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH.. 1997). mint NOrnitrogén táplátást követően. Arra vonatkozóan. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt. hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. 1976). valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. !994) szerint elősegíthetik. EL-MAHDY. vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. !969. hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött. hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul. a virágrügyek képződését. a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. 1997).

mint pl. cit. ROBITAILLE.. 1988). a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. A kézi megporzás magképző155 . vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. ScHMIDT et al. 1978). amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. cit. amely kedvező a virágrügyképződéshez. a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. Az ABA maximuma. 1988). mint a kezeledeneken (EL-MAHDY.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. Kísérletes bizonyíték. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. 1975). mégis számolnunk kell azzal. 1973. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. 'Golden Delicious' almafákon. WILLIAMS. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). mint a nem termő dárdákéban. cit. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. Ezeknek a klónoknak a virágai. hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon.képződő etilénével (KLEIN és FAUST. 1973. 1997). KLEIN és FAUST. 1974. 1982. mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. 1968). mint sajátos tényező. Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. EL-MAHDY. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. BUBÁN és FAUST. hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973. BANGERTH. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. Ezzel ellentétben. A gyümölcs jelenléte. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben. Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. cit. BUBÁN és FAUST. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. 1978) növeli az etilénprodukciót. 1979). tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. 1975. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH.

a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. 1991).mindössze 20 ppm . ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya.2. maga DENNIS (1980. vagy alig mérhető a hormonprodukció. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. az előző évi . 1970. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon. Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. 1994). fejezetrész). 1994). 1972.2. Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben.CPPU kezelésnek tulajdonítja. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak. a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást. hogy a virágzás a magtartalmat. Könyvünkje len (5. Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET.dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. 1973 cit. Emlékeztetnünk kell itt arra. az a virágindukció mibenléte. Annak ellenére. cit.) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét. 1972. akár parthenokarp . Tény. Azonban. vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. Ami leginkább fehér folt maradt. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van. BUBÁN és FAUST. 5. 1973). cit. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. Valószínűbb mégis. NEILSEN. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. ző 156 . illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. 1982). A virágindukció lehetséges értelmezése. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány. Másrészt.akár magvas. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni.

cit. 1988. cit. nevezetesen virágrüggyé. 5. amelyek csökkentik. Azokra a tényezőkre tehát. Ezek szerint egy komplexről van szó.2. 1937.mint növény . CHAILAKHYAN. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1. Szerinte az indukció egy olyan folyamat. mind a magvak.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több. 157 . 1977). 1968). cit. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik. Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható. 1968). de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. esetenként kizárják a gyümölcsfa . CHAILAKHYAN. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK. ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. DENNIS és NEILSEN.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag. mint: minden. mint százéves (SACHS. 1959. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. Újabb értelmezés szerint (RYUGO. amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). 1880. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése.1.

Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. 6.6. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. 158 . Megkülönböztetünk: . Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van.1. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik.és az időjárástól erősebben függő. labilis virágzású fajtákat. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. stabil. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. az emelkedő hőmérsékletek + 16. Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük. . A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart. Megadta.az időjárástól kevésbé fliggő. A virágzás menete (lefolyás a). A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította. A fajták relatív virágzás i ideje. akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem.

köszméte. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. a turgor csökkenése. naspolya. málna. A bibeváladék ragadós. ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. . A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: ."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. a porzókés a bibék hervadását. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. birs. A bibe felülete ilyenkor "nedves". meggy. . piros ribiszke. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban. (SOLTÉSZ. A virágok kinyílása: az a folyamat. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen.Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. rögzülését és a pollencsírázást. fekete ribiszke. kajszi. riszméte. nyálkás és cukros közeg. . A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. . hervadása és elszáradása jelzi. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. . A bibe felülete megbarnul (elöregedett). szamóca. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid. Legnagyobb a terrnéskötődés.1. alma. ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. . hogy ivarérett a bibe. szirom.későn virágzó: dió. a porzókés a termő szabaddá válnak. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás. illetve lehullását jelenti. pH-ja gyengén savanyú.korai virágzású: mandula. védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. a bibeszál fonnyadása."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. őszibarack. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. lepel) még összecsukód va körülfogják. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart.igen korai virágzású: mogyoró. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. gesztenye.középkésőn virágzó: körte. rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. 159 . táblázat). európai szilva. japánszilva. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze. A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. 1996) (6. .igen későn virágzó: szeder. nashi.középkorai virágzású: cseresznye.

funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. a portokok szétválnak. 6. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. mint a nővirágok (SoLTÉSZ. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe.1. táblázat). 1997). 1996) változhat (6.2. csillogó zöldessárga. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. és sárgulni kezdenek. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. végének pedig az az állapot tekinthető.1. Ez esetben kizárt a virá160 . Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6.1. hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet.2. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. mint a bibeszekréciót. táblázat. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk. 1997). Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. táblázat.6. amely a megporzásra kész időszakban válik szét. Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". akkor kezdődik meg a pollenszóródás. amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége.

Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása. köszméte: hímelőző. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. a homagárnia ritka. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna.gon belüli önmegporzás. mandula: hímelőző. illetve arányát a fák kora. de a portokok még zárva vannak. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. szilva: általános a hímelőzés. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia).2. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. vagy csaknem egy időben virágzik. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. a homagárnia ritkán jelentkezik. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon. ritkább a homogámia.a megporzás hatékonyságának biztosítása. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. piros ribiszke: hímelőző. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. mielőtt más faj161 . Bizonyos években azonban. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál.különösen az önmeddő fajták esetében. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. hanem fokozatosan nyílnak. őszibarack: homogámia jellemző. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ. cseresznye: a hímelőzés általános. és a virágpor előbb kiszóródik. kisebb arányú a homogámia. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. szeder: homogámia.1. körte: hímelőző. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. 6. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző.

1989) .. ábra..1.. O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6.... A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI.

középkései. A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. A virágzási idejüket figyelembe véve.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös. 163 . Ez azért szükséges. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. Ettől eltérően használatos még négy (korai. A 6. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást. . késői.ták pollenjével megporzódhattak volna.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak. A megporzás biztonságát növeli. 6. essenek egybe. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos. közepes.1. amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást. .a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. . A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . A . Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. középidejű. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális.a virágzási idők fedjék egymást. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. a virágzás annyira elhúzódhat. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl. . mint a fő fajta virágai. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet.a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait. táblázatban foglaltuk össze. a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású. hogy három (korai. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású. középkorai. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk).a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni.3. . mint a megporzandó fajta. a fajták nem telepíthetők együtt. A legelterjedtebb. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. kései) és öt (igen korai. Amikor az időjárás tartósan hűvös. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. korai.3.

amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut. SOLTÉSZ. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás. és ott megtapad. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből. Magyarázat: *= 6. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. 1997.6. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. Megporzás.3. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. 1980. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. táblázat. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI.2. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. 164 . Egyedmegporzás (idiogámia). Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. A másik típus a kazmogámia. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról.

A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. . hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. Az a pollen.a portokok a bibék felett helyezkednek el. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke. a virágpor ráhull a bibékre. Eb165 . A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. jól csírázik.és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. . Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük. A megporzás során célunk. száma. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak. A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: .a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel. . A pollen a hibétől vizet.a virágpor minősége. vagyis a fajták társítása. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: . mennyisége és kiszóródása a portokokból. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik. amely morfológiailag egységes. A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó.a virágzási időtartam hossza. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön. rosszul csírázik. az a pollen pedig. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. Kizárólag szélmegporzású a dió.időjárási (éghajlati) viszonyok. majd tömlőt hajt. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. .a pollenadó fajták összetétele.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba. . a mogyoró és a homoktövis. A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. .

A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. Az életképtelen. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. belenőnek a magkezdeménybe. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. korábban degenerálódnak. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. 166 . 1970) vezette be a virágzásbiológiában. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. P) fogalmát WILLIAMS (1966. bár rövidebb a távolság. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. hogy a petesejt funkcióképes legyen. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. mint a bibe fogékonyságának időtartama. mint a bibeszálon. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja. ha a megporzás későn következik be. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. A többi. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. A terméskötődés elmaradását. hogy azok nem termékenyíthetők meg. elrúgásnak nevezzük. P. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. megvastagszik és elágazik. Vagyis azt fejezi ki.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. A pollennek egy rövid időpontban. parthenokarpia és apomixis útján. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el.

termést köt. 1997. .4.öntermékenyülők. meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke. . Köszméte 167 . amely nem képes erre. Az a fajta.6. . következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk.kölcsönösen termékenyítheti egymást. amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz.részben öntermékenyülők. . .kölcsönösen nem termékenyítik egymást. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI.parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. 2002) Faj Alma. SOLTÉSZ. 6. táblázat. 1980. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik.egyik termékenyítheti a másikat. . terméketlen (steril. Piros ribiszke. körte Birs Cseresznye. infertilis). NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ.önmeddők. Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: .apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak. Két gyümölcsfajta: .3.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

középkorai = diófakadás 5-14. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap. 5. 4.6. 3 J. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke. 184 . A fajtáknál a hím. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. 3. ll. középkései = diófakadás 15-24. A nőelőző fajtáknál a hím. napján. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. 10. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint.3 2 7 J. 3. A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. kései= diófakadás 25-34. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát. Középkései 6. 7. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész. gyors felmelegedésű évjáratban . különösen egy hideg tél után. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés. a fővirágzási időszak pedig 10 nap.és a nőelőzés egyaránt előfordul. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik.16. 1980). 1998) Fajták rügyfaka. napján. 2. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. ezáltal csökken a dichogámia. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző.. napján.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. napján. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. táblázat. 8 9. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. 1996). A hím. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al.

5 60.17. a portokok szétválnak. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé.5-3. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek. hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek. Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor .0 52. A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők.1997). ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 . Annak ellenére. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell. A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el.0 feletti. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek.68 2. A nő. Az öntermékenyülést a hím. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet. táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI. 1980): sőséges 6.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik.34 1. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz. táblázat.17. mint a nővirágok. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut. alacsony terméshozaroot kaptak. A diónál gyakori az apomixis. a pollen rövid élettartama.

A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő. mint az életképes. A nővirágok . Ekkor vált ismertté. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van. Azt figyelték meg. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet. más típu186 . Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. 1997). Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. majd elbarnul és elpusztul. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában.le kell mondanunk (SOLTÉSZ. és a nővirágok lehullanak. akár 7 növirág is lehet. hanem azonnal elszáradnak. a terméssel együtt vagy külön lehulló. mint növirág.a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik.a diónál egyedülállóan . A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak.a megporzást követő 5-8. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú). A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. s az esetek egy részében lehull. erősen tüskés. l 0-15 cm hosszúak. ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről . hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik. mert a nővirágok abortálódását. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni.két ágra nem válnak szét. napon elszáradnak és lehullanak.a pollenellátás szempontjából is .a szélirányt is figyelembe véve . Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található. zárt kupacs.l sor pollenadó fajtát ültetnek. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be.rosszul értelmezve . Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. A kupacstüskéi rövidek. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. de esetenként több.a szabályostól eltérően . hogy . a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad. elszárad.hőmérséklettől függően . akkor a bibék . kettős bogas oldalágú vegyesbarkák. Azt is megfigyelték. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. gyengén molyhosak.

A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. a portokok sok virágport termelnek. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. a portokok nem érnek a lepellevél fölé. . amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot.a porzószálak 1-3 mm hosszúak. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: . teljesen hímsteril fajták. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. befejezték a pollenszórást. másodiagos hímbarkák.a porzószálak 3-5 mm hosszúak. A termékenyülés csak akkor kezdődik. 1980). Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. . Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz.porzószál nélküli.5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni. . a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún.a porzószálak 5-7 mm hosszúak.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. 187 . A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. Ettől melegebb tavasz után korábbi. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz. A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje.

A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. míg kifelé meggörbülnek. A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. majd elbamulnak. Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. mint a nővirágoké. Az egyes termések méretét az is meghatározza. amikor az alapjainál összenőtt. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. vagyis az. A mogyorófajták virágai részben. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. 1980). mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke). A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. a kölcsönös meddőség ritka. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. szélmegporzású faj. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. mint a hímvirágoké. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori.nőelőzők. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. gyakran már decemberben virágzik. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el.elsősorban a korai virágzásúak . de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 . illetve teljesen önmeddők. A legtöbb mogyorófajta . Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. és addig tart. 1980). A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. akár 22-35 millió virágpor is lehet. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. esetenké nt még több lehet.

A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. mint a pollenszóródás (hímelőzés). A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. a másik abortál. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . megnyúlt állapotban legfeljebb -8. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. -8 °C.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. -7 °C-ot. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. a pollenszóródás idején pedig csak -5. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. vagy nagyobb annál. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott. Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. a bibeszál folyamatos növekedése révén.att károsodik. A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. 1980). A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. A pollenadók aránya 10-15%. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. 1980). Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. A termékenyülés mértéke. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. korai hullása elérheti a 35-45%-ot. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. -l o °C-ot. A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. A nővirágzatok termékenyülés előtti. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik.

de teljesen mindegy. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 . Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. ezt követi a piros ribiszke.egy részére rászáródik ugyan pollen. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. torz gyümölcsök fejlődnek. mint a málnáé. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. Az elsődleges virágokban 400-500. A virág szerkezetéből következik. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. 1975). Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. ezért is a virágzása elhúzódóbb. A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A virágzás a köszmétével kezdődik.másodrendű termővesszőket is nevel. illetve a riszméte virágai. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. A fajták nagy része. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. az utóbbinál esetenként egy virág található. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell.a máinával ellentétben. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. 1987). de az összesre sohasem. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. 5-15 virággal (PORPÁCZY. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. a későbbiekben pedig 200-300. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek.

Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. Altajszkaja deszertnaja. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. 1987). Paliagi óriás. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta. tő tősen 191 . mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. Zöld győztes. A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. Junnat. Titania. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. Fertődi l) jellemző. . s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. Brödtorp. ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult. Wellington XXX).kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. Goliath. 1999). Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY. 1998). A köszméténél is a rovar. A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. Ben More. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. Ide tartozik például a Coronet fajta. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT.befolyásolják. Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. Silvergieter. amely az északeurópai származású fajtákra (pl. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. .(méh-) megporzás szükséges.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen.

ültetvényekben. A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell. mert: . a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást. Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja. . .fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján.az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása.5.kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt. . 192 . arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző.új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe. E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban. Az előbbi felsorolásból is kitűnik.a fajták önmeddősége. Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: . . A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz. ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel).az irányított méhmegporzási technológia összeállítása. .tömbös. amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása. . . A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője. hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. .a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre.a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének. . .egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki.kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés. . a jó pollenadók.piaci prognózis. . vagy egymás között meddők). számának és arányának meghatározása.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása. .a fajták eltérő virágzási ideje.6.csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek. . illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása). Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: .megporz ást végző méhek hiánya.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben. . A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi.

. birs. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. körte. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. őszibarack. 193 . . ha az egyik fajta "kiesik". a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. együttvirágzó.a virágzás ideje hosszú legyen. . Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva). meggy. mint a fő (vagy teljes) virágzás. abban az esetben. termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét. ha pollenadók nélkül telepítjük. csak más fajtákkal társítva teremnek. Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz.a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". .a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. Az egyik pollenadó főfajta előtt. Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. Fajták száma táblán belül Az. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk.18. Az önmeddő fajták (pl. Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. 6.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. alma.5. mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. himsteril). illetve a megporzás. ha . cseresznye.1. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett. triploid. hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg.a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek. táblázat). Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. labilis virágzási idejű). Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai. szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők. mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni.

Pollen: . megfelelően öntermékeny.. diploid A. vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. megfelelően öntermékeny. .a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". összetapadt pollen aránya).18. 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen. 6. diploid A. de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli.a virágzási idejük minden évben stabil legyen.a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. B-2 kis gyümölcsű fajta. . A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására.a portokok pollentermelése nagy legyen. táblázat.a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos. . triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta. 194 . C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete.

.fajtának nevezzük.19. ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl. a várakozási idők betartása). 85-15%). . Jó pollenadó. ezért elkülönítve. .a szedés időpontjában a fő. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk. Kűlönösen a pollen minősége változik évente.kiegészítő vagy mellék . A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. A jő. A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság. Előnyös a feltűnő szín különbség. • betegségek és kártevők iránti érzékenység. pollent nem ad).a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos). rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk. A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény.külön sorban. Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6.a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli. hogy az árufajta megporzását biztosítsuk. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%. 90-10%. a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek.hogy gyümölcsemilyen áruértékű. • növekedési erély és típus. akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó .nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes).és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki.: 95-5%. . de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk.kell a fajtákat telepíteni. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken.a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben..a pollen jó minőségű legyen.az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt. . . léha pollen képződjön. táblázatban foglaljuk össze. . • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika). hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . Pollenadó fajta aránya táblán belül. 195 . • fagyérzékenység.és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek.a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény. kevés zsugorodott.

A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi.5. 196 . Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük.19. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió.2. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. piros ribiszke. táblázat.6. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye.

fa pollenadó(k) . hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. minden 3. meggy. Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb. kajszi. A növényápolás és a szüret nehezebb.minden 5. birs japán szilva. Pándy meggy. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben . sorban. fa pollenadó(k) . a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva . 6.fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula. 197 . hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el. európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack.a főfajtától két sor. Fontos követelmény. sorban. Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . önmeddő kajszi. amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol . európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. öntermékenyülő meggy.minden 3.Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. táblázat.előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. mint a fő fajtáé. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . cseresznye. körte. minden 5.20.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják .annak ellenére. a termést külön menetben kell betakarítani. a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . európai szilva alma.8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén.

A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. növényvédelem. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. Az öntermékenyülő kajszi-. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. fán belül. a pollen igen kicsi. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. kaj198 . de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni. illetve igen nagy mennyiségben képződik. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. minden 5. Rovarmegporzás. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%. 6. és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. E fajokra jellemző.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül.8 millió. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. vagyis a szélmegporzás hatékony. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. szarnszédos fák között. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell.és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. meggy-. Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel. Szél. hogy történjen. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze. őszibarack.20. de rovarmegporzás is előfordul. hogy a bibék nagyok és elágazóak. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. könnyű és nem tapad össze. dió és gesztenye. sorban. A 6. minden 5. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m). Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. szüret).6. A rovarfauna összetétele.

.szi) gyakran látogatják. cukorösszetétele. . A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. . csalogató volta). A méh a pollent "rányomja" a bibére. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg.a portokok felnyílásának napi menete. A méhek viselkedése a virágo n. A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. a porzószálak fejlettsége.polienszáródás tartama. időpontja. egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh. 199 . hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad.a pollen mennyisége. . pollen. amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: . ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek. . a porzószálak szétterülése.nektár mennyisége. emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt. így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el.pollen életképessége.a virágok "kedveltsége" (vonzása. 13-14 óra között éri el a csúcsot. A pollen szállításában .a virág illata. .a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt.a sziromlevelek színe. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek. mint a nektárgyűjtők. ezután az intenzitás rohamosan csökken. . többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. . A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik. . nektárgyűjtés (oldalról és felülről).tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt. ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. tetszetőssége.nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája.a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága. A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat.a virágok megporzásában .és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . cukortartalma. hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. 1980).

csapadékmennyiség.napfénytartam.a kaptárok elhelyezése és távolsága. kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza.méhcsaládok száma és erőssége. sor. nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye.szélsebesség.méhlátogatás gyakorisága a virágokon. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: . . a kinyílt portokokból kimossa a pollent. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6.a fajták közötti versengés (konkurencia). A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar. . Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK. alma. . . repce repce gyermekláncfű. felhígítja a bibeváladékot. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból. .a fajták összetétele. 6. martilapu repce martilapu.6. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. . szilva. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén. . cseresznye.viselkedése a virágon. gyermekláncfű.1. A faj ták: . . táblázatban közlünk).virágsűrűsége.(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja.hőmérséklet.virágzási ideje (korai-kései). aránya és elhelyezése a táblán belül. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. .21. A méhek: .testűkön lévő pollen mennyisége. táblázat. repce alma. .művelési rendszere (koronaforma.6.és tőtávolság). alma köszméte. A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén. Az ültetvény: .21. lemossa a szekrétum- 200 .

. . megporzást nem végeznek.kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg. . Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ). teljes termőkorban lévő). A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok. .fajtaösszetétel a táblában.szükségesek az alábbi esetekben: . . . A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket.fajjellemzők. ezzel megakadályozza a megporzást. .szélesebb fajtatömbök esetén.túlnépesedés . módosíthatja: .nagy virágsűrűség esetén. a kaptárok elhelyezése az ültetvényben. .cseppet.fajtatulajdonságok. A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet. Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. A 6.22. a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja. . A szükséges méhcsaládok száma hektáronként.virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok. . A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme. Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek.a méhcsaládok erőssége. 201 . Csökkenti a nektár koncentrációját.virágsűrűség az ültetvényben. . térállás ).az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló.a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése. . a kaptárok kihelyezésének ideje. . A méhes megporzás technológiája. . megporzásra kedvezőtienek a körűlmények). . esős. szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól).igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás.kisebb termékenyülő képességű fajtáknál.művelésmód (koronaforma. .elhúzódó virágzású évjáratokban. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk.korai és gyors virágzású években. táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat.

a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt. l 0-20-as csoportokban. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2.6. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb.9-1. Ezek az adatok is azt bizonyítják. a fák napos. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI. A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban). A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. A kaptárok kihelyezési ideje. 202 . A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk. A kaptárokat elszórtan. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között.5-3 l 3-5 5-8 2. szilva) is méhmegporzásra van szükség. meggy. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat.22. A gézsátorral izolált fákon 0. fáról fára és szinte soha.2% közötti volt a gyümölcskötődés. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja.5-5 3-5 0.5 család/ha. hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra. táblázat.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent.

Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. ábra. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. Az alma és a körte kb. 1988 nyomán.1. majd a fejlődési folyamat végén megémek. Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is.1. ábra). Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. 2. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. módosítva) 203 . Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO. de növekedésük üteme nem lineáris. és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g.1. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7. az ún. Kezdetben sejtosztódással. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete.5 cm-es átmérő. mint a tömege. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. l millió sejt alakul ki.7.

szakban maguk állítják elő. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől. ábra. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. ábra). és az felhasználja az endospermiumot. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető.2.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. in: WESTWOOD. egy részük korábban lehull. Később elveszítik ezt a képességüket. 1993) 204 . Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. Ez a növekedés időleges csökkenését. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. A gyümölcsök magvai. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő.. a későieknél későbbre tolódnak el.2. A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. 1953 nyomán. és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva. az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. ll l J. Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. a második júniusban.. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul.

ezzel sokan foglalkoztak. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé.2. megpuhulnak. az érés minőségi változás. Ez aztjelenti. ízük nem lesz jobb. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. fogyaszthatóvá váljon. az ízük is javul. színe kialakuljon. hogy a fajra. fogyasztásra alkalmatlanok. a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek. íze. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. ha túl sok gyümölcs kötődik. Arról azonban már vita van. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. mint a fán maradottakban. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye.A virágzás utáni gyümölcshullás. 7. amely szerint ezek a fajokfán beérők. ha a cseresznyét. illetve fajtáknál lehet számottevő. színük. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. Almatermésűeknél figyelték meg. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. Csak annyi gyümölcs marad a fán. mint a fán érettek. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. képesek bizonyos mértékű utóérésre. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. nem tipikusan utóérők. színesebbé válnak. amelyek lehetővé teszik. harmadik kategóriát. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. hogy az megérjen. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. A kutatók egyetértenek abban. Ez különösen az önmeddő fajoknál. amit tisztuló hullásnak is neveznek. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él.

Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. utóérésre nem képesek. ami azt jelenti. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek.és aromaanyagok. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel. A fárólleszedve tovább élnek. PoRPÁCZY et al. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. a citrom és a narancs. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak.7. hogy az íz. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre.2. 7. táblázat. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 . Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben.1. 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. 1980). hogy megpuhuljanak.1. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el.

1. táblázat. 1990) a) növekedés. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak. A vörös és kék színanyagok antocianinok. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7. zamatát a külőnböző savak és cukrok. A gyümölcsök ízét. b) redukáló cukor. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. ábra.. ábra). piros és kék pigmentek képződnek. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. ezek vízoldékonyak. és a vakuólumokban halmozódnak fel. amelyek zsírban oldódnak. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez./) keményítő 207 . a zöld színanyagok helyett sárga. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. e) szerves savak.3. A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. A legszembetűnőbbek a színváltozások. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. A kloroplasztiszok szétesése.A növények valamennyi életfolyamatát. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. 7. Az alma színeződését a sok napfény. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja.3. d) légzés. c) fehérjék. valamint az illóanyagok adják. és csaknem valamennyiben oxálecetsav.

hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. vagy akkor aktiválódnak. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. majd az öregedés során már csökken.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. A citromsav stabilabb. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. hő hatására nehezebben bomlik el. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. észterek. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt.vagy kalciumionokhoz kötődnek. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. és barna elszíneződést okoz. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. Ez a vizsgálat egyszeruen. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. és csak az öregedés során. kálium-. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. aromájuk kialakításához. egészen az érés kezdetéig. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. magnézium.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. ezért feltételezik. aldehidek. ezért titrálással nem mutathatók ki. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. mint az almasav. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. Az illóanyagok többnyire az alkoholok. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. ketonok. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. míg az almában és a körtében a fruktóz. A klimaktérium alatt lassan lebomlik. Ezek fajspecifikusak. és ez az érés során is változik. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. a fehérjék. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek.

és meggyfajtákra. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak.2. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje. Ez már az öregedés jele. Annál tovább tudjuk tárolni őket. Utóérés. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz. 209 . ásványi sókat is. szöveti szerkezetük szétesik. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. ha az enzimkivonat málnából készült. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat.2. elbamulnak. elvesztik jó ízüket. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. a sejtmegnyúlás idején intenzív. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét.és körtegyümölcsök. tönkremennek. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. túlságosan megpuhulnak. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. A túlzott vízellátás is káros. 2 ezrelék körül van. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat.adagol tak. különösen az érés alatt. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. 7. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. összetöppednek. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. Ezek menynyisége nem túl nagy. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni.

). s a gyümölcspiacot egységesen érinti. ültetési anyag. más élelmiszer vagy termék (pl. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. herbicidek. időjárás stb. valamilyen gyümölcstermék előállítására.küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. terméskötődés szabályozása. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. l998a). A friss fogyasztásra kerülő. illetve hatása a gyümölcsökre. 210 . ültetvény fajtatársítása. s a szabványban megfogalmazo tt.8.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. ágdörzsölés stb. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. minőségre orientál. gyógyszer. fák kora és kondíciója. frissesség. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad. feldolgozásra. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként. művelé­ si rendszer. kozmetikum stb. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. csomagolás stb. növényi kórokozók. gyümölcsterhelés. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja. gyümölcsrepedés. jégverés. regulátorok. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést. agro. napperzselés. megporzási körűlmények. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti.). A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. ültetvény elhelyezése. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. Ebből következik.és fitotechnika.) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. szélkár. gyorsfagyasztásra. A szabvány irányítja a termelőt. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra.

szín. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. szállíthatóság. 211 . illetve a piacon találkozunk.). A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. GMP. minőségszabályozás. színtartósság. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. érésmenet. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság. osztályozottság. vitamin. válogatás. a minőségromlás megakadályozása. ha eljárásai.értéke (hús színe. értékesítés megszervezése és folyamata. magozhatóság. gépi osztályozhatóság. parásodás. festőlevüség. mentesség szermaradványoktól stb. GLP stb. érési egyöntetüség. tárolhatóság stb. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget.). áruvá készítés. héj. 8. A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése. szabvány. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. héj repedési hajlama. lényeredék. speciális utáérlelés stb. csomagolás. polctartósság stb. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. gyümölcsfelület egyenletessége. betárolás ideje. tárolás hossza és technológiája. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. A minőségellenőrzés.).A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti. osztályozás. ISO 9000. héj vastagsága és rugalmassága.). a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását. csomagolás. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent.élvezeti és táplálkozási. repedés stb. vásárláskori érettség. magtartalom. l. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. alak.). szeletelhetőség.). hanem már a termesztésben is. préselhetőség. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során.és savtartalom.). cukor. zamat. bamulási hajlam. b) A gyümölcsök beltartalmi. A kedvező piaci megítélést.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. 2.és hússzilárdság. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők. e) Gyorsfagyasztásra. szállítás. felhasználó speciális követelményei.1. illat.). íz. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak. ásványi anyag stb. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. aszalhatóság stb. szárazanyag-tartalom. minőségi garancia. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP.

a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti. párlat. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. cseresznye repedési hajlama. alakjának is meghatározó szerepe van. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. befőtt. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. gyorsfagyasztott gyümölcs. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. különösen kínálati pozícióban. kajszi bibepont-kiemelkedése. dzsem.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel. lé. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. Sok esetben . birs malybossága és bordázottsága. ringló. édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat. A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye. tejipari. az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű.különösen az érési idény kezdetén . sütő­ ipari.a termelési volumen miatt.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. 1997): . a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben. ha a külső megjelenés. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. az ipari feldolgozás aránya elenyésző. bor. Régi felismerés. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek. Kevés olyan fajta van.). nektarin. Bizonyos termékeknél (pl. biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak. japán-kínai típusú szilva. gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. befőtt stb. . habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. körte. színének.A friss fogyasztás a meghatározó. . Ezért fontos követelmény. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra. szamócaaszmagok elhelyezkedése. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük. hajtatott szamóca.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent. A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . Az ipari célfajták . de .A fajták a friss fogyasztást szolgálják. .friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják. ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul.

hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. 213 . bodza stb. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. az egyenletes és garantált minőség. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke. málna. szamóca. . málna. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj. Példaként említjük a kis terméshozású. mogyoró. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak.A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. csipkebogyó. köszméte. hogy inkább kevesebb.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. Elkerülhetetlen. A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. mandula. fekete berkenye. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. és az igények egységesüln ek. dió. szamóca. . a vámkorlátok mérséklésével. áfonya.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). piros ribiszke.). a piaci infrastruktúra kiépülésével. szilva. szeder. gyorsfagyasztott gyümölcsök). A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében. . ipari (befőtt) őszibarack. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. riszméte. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. rugalmas gyümölcshús stb. amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. homoktövis. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. kajszi.Az ipari felhasználás az elsődleges. szabadföldi szamóca. adalékként. gesztenye. A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. bodza. hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. fekete ribiszke. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség.

SOLTÉSZ 1998a. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága. 1998a). szeder. alapszín. bibepont. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága.molyhosság. viaszfelület. . SZABÓ et al. alak. őszibarack: fedőszín. szín és érettség egyenetlensége. Köszméte.2. felület hullámossága.fedőszín jellege és borítottsága.héj hamvassága. 1997. riszméte. magok átütő színe a héjon. a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . kocsány.nagyság. Ribiszkénél. SoLTÉSZ. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. molyhosság. paraszemölcsök és -foltok. szamóca: csészemaradványok Málna. alakindex.8. Köszméte. alak. csészemaradvány. riszméte: hamvasság. Köszméte: serteszőrözöttség. málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. színe és fényessége. A birsnél fontos: . felület hullámossága. 214 . szamóca: gyümölcsalak Köszméte.és csészemélyedés. varratvonal. bordázottság. szeder. KEREK et al. kocsánymélyedés. Az almánál fontos: . A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. kocsány elválása a gyümölcstől.aszimmetria. málnaszeder: leválás a vacokkúpról. Kajszi. Szilva: hamvasság. ribiszke.a kocsány hossza és vastagsága.. .. kocsány elválása a gyümölcstől. szilva: aszimmetria.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . bibemaradványok Málna. 1998. 1998. málna. őszibarack. Nektarin. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. alapszín. málnánál.. köszméténél. A körténél és a birsnél fontos: . alakindex. kocsány hossza és vastagsága. riszméte. gyümölcsrepedés. Kajszi. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság. szedernél. kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. SZABÓ 1998.

köszméte. . Ide elsősorban a . . nagysága és színe (ribiszke. . .magbél édessége. őszibarack). körte).húsbarnulás a kőmag körül (kajszi.magvaválóság.olvadékonyság (körte).pektin.kőmag hasadási hajlama (kajszi. lédússág.illat. A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg. . hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze. nagysága és alakja. . . . őszibarack.rostok mennyisége és jellege. naspolya). A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: .kövecsesség (körte. A táplálkozás-élettani hatás dönti el.funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak.belső mézgásodás (szilva).szotyósódás (körte. A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek.gyümölcshús színe.csipkebogyóból.kőmag tömege. aroma. magok száma és színe.Szamóca: felület hullámossága.vacokkúp aránya (szeder).magház és magrekeszek nagysága. az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. rugalmassága. . szilárdsága. középen és a mag körül (őszibarack). 8. bodzából és más gyümölcsökből készült. . vagy attól függetlenül.üregesség (szamóca). . mennyisége. . színe és elhelyezkedése.Iisztesedés (alma. aminosavak. az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. glükozidtartalma. riszméte). A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: .savak összetétele. csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: . . aszmagok száma.mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. ásványi sók. A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz.Iisztesedés (kajszi). vitaminok. Az a/matermésű. íz.gyümölcshús állománya. zamat. . . . s abból mennyi marad meg a feldolgozás során.magok száma. homoktövisből. Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . szilva). . . 215 . olajtartalma.3. cukor mennyisége és típusa. birs). csészelevelek simulása. . önálló élelmiszerként minősítik. Az a leginkább mérvadó. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag. fekete ribiszkéből.szárazanyag-tartalom.

A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér. fehérje-. Fontos minőségi bélyeg. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. A táplálkozás biztonsága összetett kategória. .ne károsítsák a fogyasztó egészségét.A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. illetve a csomagolóanyagok jelenthetik. ásványianyag-tartalom stb. sav-. a gyári adalékok. 216 . hogy . hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet. s azok menynyire maradtak meg a termékben. A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-. .környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek.).ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét.

1. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege.9. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. 9. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. a sugárzási egyenleg szabja meg. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. A diffúz. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások. míg a nagyobbak az Alföld középső területein. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. a fele szórt sugárzásként érkezik. 9. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. mint a decemberi. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják.1. napfénytartam. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 .1. Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid.

A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. A termesztés szempontjából figyelemre méltó.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. ábra). A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya.ábra. A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra). decemberben 15-27%).1.J. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. az arány 71-74% között mozog. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. 9. Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. meghaladja a 350 órát. Egy adott térség felhős. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. a területi átlag 44%. A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak. A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. területi átlaga 54%. A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy.

Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van.5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9. a Dunántúl sík területein. táblázat). Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke.2. hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C. Hőmérséklet. ábra.5 °C-ot. a Nyírségben.1. táblázat). 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9.2. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente.0-15. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű.2. valamint nyugati.0-11 . mint az Alföld. ábra). A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző. északnyugati területei között. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít. Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9.O oc köváltozik. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15.A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. Az Alföld legnagyobb részén. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17.

7 19.0 5.4 11.6 10.3 10.7 19.6 15.6 8.9 15.8 19.6 4.5 13.0 0.2 XII.6 20.9 2.7 18.7 16.6 18.9 0.1 --0.1 0.1 4.6 5.5 3.3 10.9 4.5 20.5 3.8 -1.6 5.1 6.8 15.9 10. l v. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.5 21.0 1.4 16.9 10.8 20.9 3.4 10.7 -1.8 16.4 15.3 4.6 -1.4 16.8 3.8 9.4 15.3 1.7 6.4 5.1 3.2 18. nyári.5 10.1 0.8 1.9 1.5 0.4 VIII.5 -1.5 21.4 16.7 20.5 17.2 4.2 21.2 3.3 9.9 5.3 17.3 14. 4.5 8.3 5.5 19. 16.6 1.5 0. 9.8 20.2 15.1.2 17.5 10.5 5.4 10.4 IX.1 17.9 15.8 11.6 11.5 --0.8 4.0 0.5 19.2 3. 4.6 0.7 0.6 --0.7 5.7 19.5 11. 0.1 20.8 17.0 -1.5 18.6 3.0 5.0 19. 3.3 20.3 22.7 15. --0.9 17.0 16.9 5.7 18.9 x.o N N 9.3 0.0 21.0 3.9 IV.3 16.5 II.2 10.3 17.7 17.2 -1. 19.2 -1.7 9. -1.4 4.7 5.0 18.9 Év 9.3 20.3 18.0 14.9 5.0 -1.0 19.6 2.2 10.7 17.6 19.4 16.8 10.6 14.3 11.9 11.5 8.6 1.0 2.1 --0.9 19. 15.5 11.2 10. táblázat.0 -3.3 11. 17.8 -2.6 .3 21.4 16. A léghőmérséklet havi.2 19. 9.9 19.7 XIII.4 6.7 -1.1 10.5 VII.3 -2.9 16.9 III.6 15.9 9.2 10.2 XI.1 4.8 15.4 21.4 22.2 15.4 VI.4 16.6 21.9 10.6 16.3 19. 15.7 6.0 -1.2 10.8 3.1 18.9 4.9 9.4 ll.3 4.5 0.5 11.3 1.8 10.6 9.8 14.0 0.5 15.4 15.4 --0.7 22. 20.0 3.2 16.4 0.8 10.0 10.7 10.8 16.8 18.1 9.1 --0.2 -1.7 1.2 3.1 20.9 18.6 17.4 -3.9 9.0 --0.5 IVIX.

5 -1.8 -5.5 10.6 5.0 7.0 35.5 18. 6. 6.5 2.7 11.1 -11.4 7.2 10.0 8.7 24.1 3.5 -1.3 mm.7 2.5 33.5 11.1 9. táblázat.5 -17. -14.2 Nyíregyháza max.8 33.2 32. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.2.0 30.1 -11.7 -6.6 27.6 8.4 32.1 19.3 32.3 24.5 -5.7 N N .2 33.5 12.2 min.9 4.3 -16.2 33.9.8 32.3 --0.0 23.8 31.4 12.7 -2.4 24.0 28.5 34.9 -18.6 29.8 4.6 29.4 --6.0 -1.6 34.8 -5.5 16.6 max.5 3.1 24.0 31. -13.9 34.5 -7.3 -18.4 10.3 Kecskemét mm.6 -1.3 -12.2 8.5 -13. -13.9 9.2 7.3 2.8 -2.7 23.1 23.6 6.5 3.1 10.8 15.5 -11.3 35.8 29.1 34. -15.5 -11.7 16.7 22.2 --6.2 18.6 29. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max.4 -1.1 min.8 19.4 10. 8.8 -4.5 9.3 16.6 29.7 -12.7 -10.9 10.

-l .5 oc közé esik a januári középhőmérséklet.Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik. Tehát az időbeli különbség igen nagy.0 és -20. hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata.5 oc körüli értékek. a Balaton környékén és Észak-Somogyban.3. ábra). A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva . több mint három hét.4. a Nyírség pedig hidegebb. -3. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein.3.0 oc közé esnek. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere. táblázat. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet. valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható.0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. Az utolsó tavaszi fagy. táblázat adatsora.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője.2. E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente. Ez természetesen nem jelenti azt. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet. a január hőmérsékleti eloszlása.0 és -2. valamint a Nyírség területét.0 oc havi középérték is előfordul. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y. A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n. Ennél már valamivel enyhébb. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. ábra). Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9. valamint . Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. addig a Dunántúl déli területein -l . A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9.5 és -2. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. Az Alfoldön.O °C-nál nagyobb értékek adódnak.

ábra.a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9. A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 .3.

5 36.5 38.6 -11.4 29.0 36.5 16.2 33.0 49. táblázat.4 -14.2 47.6 16-20 21-25 10.6 5.4 --0.0 19.0 27. -21.4 -13.5 -18.0 1. -26.4 39.9 7.6 -32.0 Május ll-15 0.2 -29. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.8 37.0 35.7 39.5 -1.5 -7.1 3.0 25.7 3.5 - Kecskemét min.7 min.1 -- Április 26-31 32.5 18.5 38.5 32.6 39.2 -3.0 3.0 -23. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.3 36.2 19.0 38.8 5.6 -3.4.1 2.0 -29.2 36.2 0.3 mm.5 22. 17.3 max.8 23.8 0.3 6.0 38.0 1.0 3.3.5 21-25 44.2 -3.5 Budapest mm.5 15.1 18.2 -27.6 -4.5 -2.5 1.4 1.N N 9. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.2 39.2 22.8 -5.0 25.6 18.0 8.0 2.6 11-15 12.4 max.2 -32.2 5.1 3.5 6-10 0. -24.5 -27. -32. táblázat.1 -12.7 -27.8 9.5 31.6 32.0 0.3 14.2 -9.5 -11.9 23.4 38.4 30.0 26-30 4.5 21-25 0.0 5.4 31.2 32.7 38.2 ------ Nyíregyháza max.7 -23.5 .5 34. 15.4 -3.8 22.6 32.1 18.2 4.9 -19.7 24.2 30.5 16-20 0.5 48.9 11.2 30.7 -14.4 16.3 -17.0 29.0 1-5 2.5 3.1 -4.0 5.8 -16.0 38.0 44.3 6-10 22.0 -17.0 1.0 38.1 1-5 22.4 39.0 8. 13.6 15.6 6.6 -19.0 2.0 48.2 -16.1 1.5 10.7 5.5 25.1 -23.4 34.2 22.2 39.0 1.0 30.5 2.2 16-20 56.

amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony.4. előrejelzése. a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek.63.72 °C/óra). Kalocsán viszont május első pen225 . akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0. nekilendülési szakasz). Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza.59. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat.4. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9. 100 cm-en 0. táblázat. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza. Fagyok kialakulása. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik.68 és 50 cm-en 0. A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez.~l 9. Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). ábra. gyakorisága. 200 cm-en 0. Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. Kecskeméten. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún.

hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában). A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. Egy körzetben pl. s ennek az ára ma még igen magas. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. Tn. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő. Td . Az itt felsorolt. Először a hivatalos keretek között (pl. mivel ha azt az értéket eléri. Ahhoz. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható.tádjában fordul elő. aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. meg- 226 . A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet. harmatpont módszert. de ugyanez fennállhat fordítva is. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak.az esti észlelésnél mért harmatpont.az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve. a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. T 19 . hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. 19 .az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet. a Tn értékére adnak becslést. Fagyelőrejelzésről beszélünk. h . a talaj. RN . A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak.vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. sokéves tapasztalatára is. A fagyelő­ rejelzés két részből áll. Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n . nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek.relatív nedvesség az esti észleléskor. a domborzati. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják. ami csak infrahőmérővel lehetséges. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet.

Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. pszichrométerrel. valamint középhegységeinkben találhatók.5. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. a nedves hőmérséklet meghatározásához. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. 227 .9. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb. hogy jó prognózist adjanak. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati.1632.indul a kicsapódás. nyugati területeken. sőt fellelhetők kisebb tájegységek.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. itt a csapadék 500-550 mm. A nagyobb értékek a délnyugati. e terület vízhiánya kiugróan magas. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget. mint a harmatpontmódszer. Csapadék. Young módszerének becslési formulája: Tn= 0. délnyugati határszélen. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. de szükséges hozzá egy pszichrométer.0523n + 5. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. A Young-formulánál egyszerűbb becslés. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke. táblázat. Ebből megállapítható. Angström becslési formulája: Tn= 0. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás. ábra).t9 + 0.3757Tn. A harmatpont-módszemél akár pozitív. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. ködképződés.5.0790 T. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. amelyek ez után következtek be. mint az előző módszer. A domborzat hatása annyira jelentős.0. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9.3738Tct. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg. főleg az Alpokalján.0.0515RN + 0. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. Mind a Young-. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is. hirtelen hőmérséklet. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között. párolgás. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető.0491. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata.

XII. IX. IVIX. XIII.5. III.N N 00 9. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI. IV. 65 74 49 72 XI. x. VIII. II. VII. v. táblázat. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I.

a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken.0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12. Ezek képviselik a szélsőségeket. Ez számszerüen is alátámasztást nyer.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. bár ennek elsősorban az az oka. táblázat). különösen az Alföld középső területein fordul elő. Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm.6/b ábra). 6/a ábra). hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9. Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. 6. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. azaz ari d jellegű terület. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. míg a 20. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. 229 . Az 5. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm). a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges.5. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. ábra. A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek.

6. A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 . ábra.a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM .

3 19.4 2.3 3.1 75.6 3.8 56.1 7.1 72.3 23.7 2.3 2.3 70.2 3.8 18.9 18.0 10-14 2.8 22.3 2.7 70.9 7.5 6.4 17.4 20.4 63.4 72.8 15.9 20.3 22.4 3.6 21.0 1.2 3.2 .5 11.3 3.1 70.1 62.1 3.0 2.J N .. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .4 1.5 75.1 4.7 5.4 4.8 20.8 64.2 17. táblázat.3 3.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.4 19.4 4.4 5-9 17.8 2.9 10-14 3.3 73.8 22.0 15.1 73.3 23.7 23.9 5-9 27.5 70.0 2.5 2.:>: 15 l-4 77.8 59.0 5.2 16.6 62.7 28.7 7.1 (.8 10.4 64.0 3.4 10-14 6.2 25.1 7.3 19.2 69.9.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.9 1.8 0.4 76.1 62.6 25.8 2.3 7.3 4.9 15 l-4 60.0 73.4 13.3 26.9 72.5 79.0 ll .6 20.1 3.8 9.4 74.0 5.6 6.0 21.1 2.7 3.4 60.0 22.:>: 15 6.9 2.6 22.4 5.3 3.9 7.6 3.6.6 .5 78.5 2.8 3.9 1.5 69..3 1.7 1.8 71.

Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március.5 m · s. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot.1-ot.1 érték fölé. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. kb. A szél iránya hazánk területén rendkívül változó. s a nyár végén. ősz elején minimális: l . táblázat). mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. 7. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb.1 körül alakul. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző. ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén.5--4. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete.1 értéket. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető. valamint az Északi-középhegység vidékén.5-3. A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed.0 m · s. ahol a szélsebesség eléri a 3. Szél. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. évente átlagosan 10-30 alkalommal. Az ország északkeleti részén.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás. mint a napi középértékekből (9. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. a minimum kora délután figyelhető meg. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2. kora délután következik be. Törvényszerű.1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat. A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart.5 m · s.0 m · s. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei. és a kora délutáni órákban fejeződik be. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. április). legolcsóbb eszközökkel (higrométer). általában a késő délelőtti órákban alakul ki. A légköri szárazság a nyári félév jelensége. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%).0 m · s. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. hogy a klíma makro/ép232 .

IVIX. XII. IX. Ill. 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI. 69 72 72 XI. VIII. VII. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . táblázat. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I.9. II. x. IV. 7. v.

azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. amit a térszínforma. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. lejtők kitettsége. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat. mikroklíma alakul ki. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. az állomány belső mikroklimatikus terét. Növényállományok klímáj a. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. Fő jellemzője. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság.és a mikroklíma között átmenetet képez. közeli vízfelszín). A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. az éghajlati adatok adaptálása. A mezo. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. Így pl. a talaj közeli térben. A mezoklíma a makro. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. szél. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . térszínforma. ún. Beer234 .a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . Minden növényfajnak. növényzet. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. A mikroklímákra általánosan jellemző. A növényállományok elnyelő képességét az ún. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. a helyi adottságok által megszabott keretek között. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. Mikroklímákban általában gazdag.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak.

kioltási együttható.5 m-en 15-25%-ra és 0.8 között változik. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4.5 m magasságban 30-40%-ra. A növényállományok sugárzáskioltását. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen. Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik.5 m-en 5-l 0%-ra. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. A zöld !~·:él átbocsátása. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. a sebességmezők megemelkednek. április 20. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. észak-déli sorirányú gyümölcsösben. közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. l . A szél a mikroklímáknak. Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. szélviharok törési sérűlé235 . mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0.1). Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. (J · cm-2 • min. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. A sorköz középvonalában.és energiaforgalom.5 m. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén. figyelembe véve az átlagos borultságot is. Ez az oka annak. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. A korábbi vizsgálatok rámutattak. azaz az ún. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja.85. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk.törvény írja le. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. fejlettsége és vízellátottsága. és szeptember 10. állománymagasság 3m).3-0. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI). A korona csúcsi részét.

ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. Zárt állományokban. de ha nem megfelelő a vízellátottság. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk.seket okozhatnak. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. az állomány megdőléséhez vezethet. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. főleg.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. aminek az a következménye. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. 236 . mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. mint a lombkoronáé. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ. viharos szél hátráltathatja a megporzást. mint a szabadban. 2m magasságban mérve. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. de közvetve a növények anyag. a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. rovarporozta növényeknél az erős. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. Így pl. értéke a be-. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. illetve kisugárzástól. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. mint a meteorológiai állomáson. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció.

Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. amely a terméshozamot.. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. 1983). általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. Példaként említjük. hűvös talajok. A homokos. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. laza talajok könnyen hevülnek. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. 9. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. Gyakori. s akkor is rendszerint nagyon költségesen. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. Szélsőségesen száraz. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki. Az egyes fajok. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat.1. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al.és a vályogtalajok 237 . Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. barna homok. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti. Az agyagos. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. a mikroklímát szélsőségessé teszik. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára. akár 20-50% is lehet az állománytérben.2. egészen a késő délutáni órákig. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. majd a nap során.

A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ .05 0.05 0.5 > 8.!. <4. ~ &~ CJJ ·a.1 0. 1979. "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.1 0..05 0.05 0.1 0.. .0 > 6.7 < 5.05 0. o o ..5 < 5. MÉM.0 > 8.0 > 8.5 > 8.5 > 8.5 > 8.!2_ f§~] >.1 0..1 0.0:: . 238 .. táblázat.1 0.1 0. o () ~ l-4"' ol O .5 > 8.1 0.5 > 8..06 0.5 > 8.8.1<: b.5 > 8...7 < 5.l a •O 'i.05 0.g CJJ ol -~'~ .-l ::r: o.1 0.0 < 5.05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei.5 > 8..05 0. Ol) •o ·ol § ~ o f-'.05 0.05 0.01 0..7 <4.15 0.7 < 5.> a ·o .7 < 5.0 < 5.N _ ol ~ ..1 0...7 < 4.01 0. o o"' ol N •O .15 0.7 < 4.gp~ '(.05 0.0 N ·- o o N CJJ CJJ .05 0.5 < 5.5 < 5..> .7 < 5.1 0.s ~ . i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .0 > 8.1 0.5 > 8.7 < 4.NAK.15 0.t) ~ .1 0. .5 < 5.o N o 1:1 ·.05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.7 < 4.9.5 > 8.15 0.5 .0 > 8.15 0. Budapest.1 0.O U'.0 > 8.5 < 5..05 0. .04 0.1 0.04 0..5 > 8.5 > 8.8 < 5.7 < 5.5 > 8.

kémhatása. aszódalúgosság mértéke. humusztartalma. KzO-. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. .a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok. . a talajvízszint mélysége. ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.pH (KCl) 6-7. mészkő­ pad.2.termőréteg vastagsága l 00-200 cm. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket.a futóhomoktalajok. . A beruházások megtérülése viszony239 .a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: . erősen levegőtlen gleyes réteg. hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún. durva kavicsos réteg.a terület lejtése 0--5%.8. .5 m. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak. Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik. szikes réteg. 9.a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont. . a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége. a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún. mésztartalma.kötöttség (AK) 30-42.CaCOrtartalom 0--5%.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező. .optimális Pz0 5-. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele).humusztartalom 1. .a 0. . Mg. Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: . . .O-l .5-3.talajvízszint mélysége l . Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan. erodáltság aránya l 0%-nál kisebb.A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. . de a kedvező fizikai. telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9. vízben oldott összes sótartalma.0%.heterogenitás. Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok. a termőréteg vastagsága. .

. . vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. 9. amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. évtizedekre szóló beruházás. alapberuházásn ak nevezzük. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni.és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. hagyományos. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. ültetviny. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. berendezések beszerzése.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. épületek-építmények építése. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg. a faj. A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. öntözés bevezetése az ültetvényben. Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár.2. teljesítménye javulását elősegíti. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése. föld vásárlása vagy bérlete stb. a hozam növelésével.a faj. Ugyanakkor azt is el kell dönteni. hiszen az ültetvény több évre.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen.lag hosszabb időszakot igényel. gépek. akkor járulékos beruházásról beszélünk. Az ültetvény. valtozások figyelembe vétele alapján. pl. ültetvénylétesítés. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. mert azok az ültetési távolság. . 240 .a faj. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: . Részletes költségeket nem adtunk meg. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat. valamint munkaerővel és szakismerettel. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. gépek). . az optimális termelési szerkezet kialakításával. A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni.a piaci igények felmérése a várható.1. . a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése. meglévő ültetvény korszerűsítése.az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa.és fajtaszerkezet olyan legyen. Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. az állandó és a változó költségek csökkentésével. pl.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez.

9.0 2. 25 4 3 37 11. 2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l . Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10.0 21.0 8.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés. kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9. táblázat). 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l .0 5.0 27.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l .6 4. 9.5 0.3 m (1500 fa/ha).8 munkanap 5 nha 10. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9.1 O.0 1.5 t műtrágyaszállítás.0 4.0 2.0 munkanap 5 normálhektár 10. táblázat.0 1. táblázat).0 33.0 18. KISS. KISS.7 1. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.9.0 ll 11.10. kupacolás stb.és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.0 5. táblázat. Málna gépi kézi munka nha 10.6 1. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9.5 t műtrágya Talaj-előkészítés.5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1. Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa.0 ültetés. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása. kiszórással Talaj-előkészítés. Egy hektár alma.1 241 .

Ennek aránya 15-20% körül mozog. táblázat. város. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja.11.9.a beruházás megtérülése években. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól.8-1.11. pl. a műtrágya. bogyósoknál 1-2 év). évi 150-250 eFt/ha (9. szállítással. a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. B2. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l . Az anyagköltségben a szaporítóanyag.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület. az út-. a természetes termőképesség. kapcsolatos kiadások szerepelnek. a tárorendszer létesítés költsége. tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg.8 millió Ft/ha körül alakul. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. a kerítésépítés. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. a domborzati viszonyok.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel. KISS.az évi átlagos tiszta jövedelem. irányítással stb. továbbá az öntözés. A kerítés és az öntözőrendszer költsége. táblázat). a piac közelsége vagy éppen távolsága. lakott helytől való távolság stb.6-2. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. további 0. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . afekvés. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . szállítási viszonyok. Jt. amiben a beszerzéssel.

5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg. és fordítva. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg. Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. elhelyezkedése. A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. r . amijövedelemcsökkenést okozhat. Ezek pedig a névleges kamatláb. amelyek az ültetvény termőképességét.pedig a reál kamatláb. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár.B n = l . illetve a föld értéke is. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. ha nő az infláció nő a földár. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. a termés minőségét (pl. ahol Ny% = a nyereség százaléka.az inflációs ráta. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák. Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik.a névleges kamatláb. Képlete: Fé= Fj r 243 . a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket.5 millió Ft = 12 . Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. fekvése. hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. A megtérülések számával kimutatható. i .

Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell.a tőkésített kamatláb. Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal.12.2-l . hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. a termésátlag. Másik nagyon lényeges szempont. export. hogy az meghaladja a termelési költséget.6%-kal.anyag. Általános ktg. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége.ahol: Fé. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 . a gyümölcs minősége. Ennek eldöntésében azon túl.csak a 4-7. 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem . r . táblázat). évben hoz akkora árbevételt. A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is. nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE. 9.a föld jövedelme Ft!ha. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas.a föld értéke (ára). Ugyanakkor az ültetvény. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas. táblázat. ipari). A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. ami állandó növekedést mutat. munkabér és gépi munka . amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi. Fj. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik.12. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l .

Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását. lehet lineáris. elő­ rejelzését. pl. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. Az amortizáció (leírás). hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. a vállalkozás erőforrásait. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni.2. ipari. a vállalkozás üzletmenetét. az alkalmazandó stratégiát. Másik ok. aminek termelési. degresszív és ezek keveréke is (pl. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. Éppen ezért méltányos. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. (3) A marketing.és értékesítési stratégiát. Hátránya. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. export). az értékesítés irányától (asztali. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás.). Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől. A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés. Előnye. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. a szamóca 1-3 évig. progresszív. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. (2) A célpiac elemzését. később progresszív). a várható eredményeket. 9. ribiszke 10-12 évig. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat.2. a málna 8-10 évig. 245 . növényvédőszer vásárlása stb. Mindenképpen figyelembe kell venni. előbb degresszív. Az életkor fajonként változó. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez.

ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. aminek oka abban rejlik. az ösztönzés.Az almatermesztésben pl. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet . Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe. A szamócatermesztésben (8. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség.3. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete. saját és amortizációból képzett). a munka gépesítettsége.minőség . A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. a munka szervezettségi színvonala. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt.2. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát. az ültetvény művelésmódja. A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. 9. hogy a termesztéshez szükséges gépek. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. eszközök beszerzéséhez.gyümölcsfajtól fiiggően . Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. a teljesítmény . A szüret. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja. hitel és állami támogatás. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával.70-80%-át. Ennek 80%-a betakarításra esik. áruvá készítés. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is.. tőke (nyereségből 246 . Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki.

EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. 10-30 cm-es részét adja az alany. 9.2-l . az egymásn ak szállított vízzel.5 millió tonnára tehető. Ritkább a törzsképző alany. a fa mérete. Alany. összekapcsolt anyagcsererendszer. vagy nyugdíjasként termesztő. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. a kártevőkkel. míg más tulajdonságait.Másik az. Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. élelmiszer-ipari. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb. mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. hogy az úgynevezett .3.3. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk. mert az oltáson. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. A jelenlegi szintnél. Ugyanis a fő munkahely mellett. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta.és fajtahasználat 9. termőképessége és a gyümölcs minőség e. A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. Az oltvány egy kétkomponensű. szilva. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. mint pl. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. gyorsfagyasztott. elágazódási rendszere. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. koronába oltásnál).. nem egyedül a termesztésből él. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. ásványi anyagok kal.1. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében . illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben. törzsét) képezve tulajdon247 .

de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra. élettartam termőképesség . féltörpe. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás. termőképességére. feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. korona habitusa. táblázat foglalja öszsze. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . Ilyenek a gyökérzet víz.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás. szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. tárolhatóságára.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája . amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna. középerős. táblázat. gyümölcsnövekedés és érés. vagyis növekedésére. pH-. törpe. sótartalom tűrése. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség. féltörpe. rezisztencia. mész-. terrnőre terrnőre fordulás.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9.Vegetatív teljesítmény: fa mérete.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. igen erős). erős. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. ágak szögállása. mint pl. hogy megfelelően szilárd. beltartalom . az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. hajtásnövekedés. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. állóképes törzset nevel. Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg. szín. tárolhatóság.A vegetáció lefolyása: kihajtás. középerős. kiterjedése és babitusa (szögállás) . Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében.és tápanyagfelvevő. hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. szárazságtűrés. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. elöregedés. nyugalmi állapot .13.és patorezisztencia: télállóság. virágzás. alkalmazkodás a magas talajvízhez.virágzóképesség. kórokozókkal szemben). méret. Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére. lombhullás.ságait jelentős részben megőrzi. törpe alanyokat keresik.Öko. felsorolásszeruen. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is.Gyökérzet mérete. erős). tolerancia talajban élő kártevőkkel. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe.13.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. termékenyülés.

ami valójában a növekedés intenzitására utalna. jó kondíciójú egyedek. rezisztenciájára. év után kezdenek el növekedni. de a vigor. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. és közvetve is befolyásolhatja. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. nagyobbak lesznek. vagy növekedési erély fogalmával. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. 1998). hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. s ezáltal közvetve annak télállóságát. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. hamarabb elérik a termő kort. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. 1953). Gyökérfeltárások igazolták. mint a sajmeggyen levők. könnyebben átvészelik a telet. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. 1988). A nemes rész kondíciója. Azoknál a csonthéjasoknál. A cseresznyénél jól ismert. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. Feltételezhető azonban. kezdetben gyorsan nőnek. hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek. 1969). ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát.vigor. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. növekedésük hamar lelassul. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. hogy a jó tápanyagellátottságú.

ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. művelésmódot. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. ami az ültetvény kondícióján. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. 250 . s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. természetes minőségé­ ben elfogyasszák. a termés mennyiségét és minőségét. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. s számuk és arányuk fajonként változó. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. nemritkán több évtizedre szóló döntés.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. az alkalmazható koronaformát. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. közgazdasági. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9. mint a ráoltott nemesé. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták.2. más része kézzel szüretelhető. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. másrészt a művelési rendszerek. A fajtahasználat állandóan változó folyamat. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az.3. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú.

Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták).a művelési rendszer s annak összetevői (alany. a munkaerőigények kiegyenlítése.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. őszibarack. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése. . őszibarack) is ismerik. Bizonyos gyümölcsfajok (pl. reklám stb. az értékesítési forma. alma. tisztaság. épületek. SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: .a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet. .konkurrencia (más termesztők.). vegyszermentesség.és fitotechnikai eljárások. sérülésmentesség.).a szállítási távolság. hanem propagálni is. de ez üzemi szinten nem. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. 251 . optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . egyöntetűség. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. csomagolás stb. állami szubvenció. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. hogy árutermelésről.a termesztéstechnológiát meghatározó agro. szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. . a munkacsúcsok kiküszöbölése. ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni. gépek. ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok. alma) vagy a fajtatípusokat (pl. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. vagy nehezen valósítható meg. Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. s nehéz olyan fajtát választani. amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. törzsmagasság. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni. ökológiai gazdálkodás). tenyészterület).kereslet-kínálat. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. . . a piaci infrastruktúra. szakmai felkészültség). . koronaforma. a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. integrált termesztés.

az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg.és növényanalitika.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben. más üzemekben és országosan. amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. a fajták tulajdonosainak.a fajták várható termésátlaga. Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele. TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával. a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. . Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. . s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak.a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl.Fel kell mémi. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. . . . SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés.a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években. növekedési erély). Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása.aminőségképzés (pl. Az árbevétel főbb tényezői: . fitotechnikai felmérés).és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. gépi szüret).a termelői ár trendje. illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak. valamint a piac igényeivel. . 252 . intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl. Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl.a termelésnövelés költségkihatásai.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). gyümölcsritkítás) költségei. virágzási idő. OMMI. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. talaj. Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. .az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. . Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága. A költségráfordítás főbb tényezői: . üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni. Termesztés.

Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. a termőkor hossza. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). Ilyenek pl. a virágképzés rendszeressége. táblázat). hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. terméshozási típus. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9. Ha túl kevés a fajta. a mélynyugalom kezdete. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben.14. a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. a rügyfakadás és virágzás ideje. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. a szárazságés széltűrés. hossza és hidegigénye. a virágzási hajlam.14. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. állami fajtapolitikának. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. a fajlagos terméshozam. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. Pia- 253 . a virágok fagyérzékenysége. a növekedési erély és habitus. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők. a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. a tájfajtákat. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra.

Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. Művelési rendszerek 9.) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. íz és beltartalmi értékekben is.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok . 9.14. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl. parásodás szállíthatóság. sütés. nehezen kezelhetők. termőhelyi igény. tárolási és utóérlelési igény . szupermarketek) partnerei.beltartalmi érték. zamat. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés. illat .héj színe és egyéb sajátosságai .4. állománya. formálódás.termésbiztonság . Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem.termőképesség .termés sza254 . A fajták optimális száma fajonként változó.4.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani.termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. konzisztenciája . "ember közeli" koronaformák a megfelelők. táblázat. befőzés) való alkalmassága. gyorsan felkopalszodnak. íz. A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ. Részben nagy területet foglalnak el. azaz koronaforma. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. házi feldolgozás. betegségekkel szembeni rezisztencia stb.9. 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják . A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több.hús színe.magtartalom. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők. amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben.tárolhatóság. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk.1. felület kocsány és elválása repedés. gépi betakaríthatóság. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat. alak. gépi osztályozhatóság . A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek.

elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5 2-2.5 4-5 x 1-1.5-4 3.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér.5 kör 3-3.5-3.2-1.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.5-4 6-7 x 4-4.5-3 3.5 3-3.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.5-3 2-3 3-4 2.6 2.5 2-2.2-2 0.5-3 3-3.5 4-5 x 2.5 3-3.5-3.5-4 x 1.5 x 4-4.5 2. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .5 5-8 4-5 2.5 5-6 3-4 3-4 1.15.9.5-3 2.5 2.5 2-2.5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.5 2.8-1 0.5-4 2.2 x 0.4-0.5-3 3-3.6-0. táblázat.5-4 5-6 x 3.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 x 0.5 6x4 5-6 x 3.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.5-4 2-2.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.4-0.8 5 kör 3-3. ki terjedés (m) vetület alakja sor.

kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2.N Vl A 9.5-4.5 4. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5-3.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2.5 3.2-2.2-3.5-3 2-2.2-3 8-10 x 5-7 5.15.5 x 1.5 3.2-3.5-6 x 2.8-5 x 1. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.5-5. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5 x 2. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.5-3. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .5 2.

6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.5-4.2-3.5-3 4. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.5-5. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.2-2.5-3 1. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5 3.5-6 x 2.5-3 1.5 3.5-2 5-6 4-5 3-4 2.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér.5-3 2. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.8-5 x 1.5 x 2.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2.5 x 1.2-3.A 9.15.

5 3 x 0. 4 = termősarjak száma. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.5 - 1.8-2 1-1. 3 = termősarjak száma.5 x 1-1.6 1.5-2 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak. gépihez a magasabb.3--0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk.2-1.8-1 1.6--0.5 x 1-1.2 x 2 3 x 0.8-1.5-2 1.4-0.5 1.5 x 0.8 1.4--0.2 3-3.5-3 x 0.7 2-2.8 x 0.8 3-4 0.6-1 3-3.5-1.5 1. diónál 100-120 cm. a termesztéstechnológia színvonalától. = = .2 1.2 5. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.2 0.5-3.15.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk.7-1 2.6--0.5 3.2-1.2 0.Vl 00 N A 9.4 0. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.5-1.5 1.8-1.6--0. a fajtától és az alanytóL A vázágak.4 x 0.2 0.8-2.8 0.8 0.4-1.4-1.és tőtávolság.2-1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1.5 x 0.6-1 1-1.5 1.8 1-1.6 1-1.2 3-3. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő.

körte vad alanyon. a fajtától és az alanytóL A vázágak. A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott.dió. a talaj típus. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8. vagy meghaladja a 5-6 métert is. az ültetés mélysége stb. a törzs magassága. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. a dió. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . A táblázatban feltüntetett sor.az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80. 7. a vázágak száma és elhelyezkedése. Középmagas törzs: 80-100 cm .cseresznye. hogy a vázágak emeleteket alkotnak.alma. Magas törzs: 120 cm és felette .15. szilva. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. táblázatban foglaltuk össze.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. meggy. mintegy kikatlanozzuk a fát. ábra. a termesztéstechnológia színvonalától. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. de befolyásolja a terrnőre fordulás. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. 259 . a fa magassága eléri. kép). de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. sőt az érés idejét is. akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. gyümölcsritkítás stb. körte) koronaformája. kajszi. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. kép). diónál l 00-120 cm. kajszi. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. 7. kötetben kerülnek bemutatásra. mert sudaras koronaként indítjuk. ringló. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. törzses bogyósok. gesztenye. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. pl. a részletesebb ismeretek . az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. meggy. Gömb korona. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. valamint a fa magassága. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. körte birsalanyon. Törzsmagassága 80-120 cm. szilva. őszibarack. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt.bályozás. A természetes koronaformák egyik formája. -.és a gesztenyefákra jellemző.

9. Kombinált koronaforma Katlan korona. kép). Törzsmagassága 50-60 cm.9.5 m. ll. Sudara nincs. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. Váza (tölcsér) korona. A katlan koronától abban különbözik. a fa magassága 2-3m. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező.8. Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12. 9. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. a fa teljes magassága 3. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. 260 . szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. Törzsmagassága 40-60 cm. ábra). ábra. 7. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa. kép).10. Termőkaros orsó. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). A vázágak szögállása 35-40° (9.0--3. rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. ábra). Elsősorban az őszibarack koronaformája.. kép). ábra.

Váza koronaforma 261 . ábra.5-3 m 9.2.9. 8. ábra. Katlan koronaforma 9.

11. Termőkaros orsó koronaforma 3-3. ábra.5 m 9.1 O. Szabad orsó koronaforma 262 . ábra.l 50-60 cm 3-4m 3-3.5 m 9.

Kialakításához tároberendezésre van szükség.. Sor.13.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2.. Az előző koronaformától abban különbözik. ábra.8 m. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0.5 m magas. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést. Almán kívül kajszinál. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. 9. 19.. kép). Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. Csonthéjasok (cseresznye.. meggynél. Csonthéjasoknál is alkalmazható. (9. 16. Törzsmagassága 50-60 cm. Norvégia. ábra. meggy.12.6-0. Karcsúorsó. ábra) vagy huzalos (9. 18. körténél kevésbé.11. hanem metszéssel.12. Tárorendszeres koronaforma. Lengyelország stb. a sortávolság sem lehet 2. a fa 2-2. 13. 20. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9.6 m. könnyen ápolható koronaforma.8 m-nél kisebb. Szuperorsó. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága.5-3 m x 0.3-0. 14. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. szilva) orsója Az északi országokban (Németország. kép).) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 . meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa).Szabadorsó. kép). Korszerű. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. ábra) megoldással. Almánál hazánkban is elterjedt. egyedi karós.. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17.

13. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9. Szuperorsó koronaforma 264 . ábra.9. ábra.14.

a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak. 21.az ültetést követő évben már terem.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára. a mogyoró. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra. Az egyes sövények attól fiiggően. a vázágak milyen szögben állnak. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9. A birset.. Amíg a fekete bodza.15. a fa magassága 2. A ribiszkefélék. de nevelhetök törzses formára is. ábra. az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. kép). a mogyorót. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. birs.5-3. szögállásuk vízszintes. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. naspolya saját törzsű. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. hogy hány vázáguk van. a fekete bodza. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. a 3. de a törzsképző magas szemzése. ábra. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. sokfélék lehetnek. a birs. Bokorkorona. Haag-sövény. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9. 24. téglalap alapvetületű koronaformáknak.14. Törzsmagassága 60 cm.5 m. akkor is főleg augusztus ban. mekkora a vázágak közti távolság. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat.16. Tenyészternlet igé265 . Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs. mogyoró. 22. . Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. . kép). Tulajdonképpen bokor koronaformák. Törzsmagasága 40--60 cm. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. kép). Törzses bokrok. illetve sövényeknek nevezzük. a naspolyát.További jellegzetességei: . ábra). amelyek alapvetülete.15. ábra. vagy ahhoz közelítő. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. mindössze 8-l O év! (9.minimális metszés. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk.a szuperorsófák élettartama rövid. Hungária sövény.

.___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2.17._ f--- 140-60= ' ' '-.. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 ...._ L./ / f--- ' ' ./ 3-3. ábra..5-3 . Haag-sövény 9.._ 9./ / ........5 m .. 140-60 cm .. ábra. ./ - ..__ m /_ / -l.16...

Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. hogy kézi betakarításra. egymás fölött 20-30 cm távolságra. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. Törzsmagassága 50-60 cm. Franciaországban Solerr néven ismert. ami sorirányba nő. Bouché. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel. A vázkarok 20-30°-os .nye 8-1 O m2ffa. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása. háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek. Elnevezése kissé furcsa. ábra). valamint szuperorsó. lekötözünk.zögben állnak. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. Visszametszés nélkül nevelik a növényt. később a karok ritkítása szükséges.20. a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. Duplasoros alma és körte karcsú-. Különleges. Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve. a harmadik a központi tengely. . Az olasz palmetta. Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata. Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa.és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. és 9. Ferdekarú sövény. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára.19.Thomas-sövé ny Alma. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok.. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma. 3 vázágú sövény. míg Európában a karcsú. ha a sor. szuper és füzérorsó különböző változatai. Középerős alanyú alma. körte. kép). kissé mélyre ültetik egymással szemben. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. . A fejlesztő munka során kiderült. kajszi.Támberendezése egyszeru. .Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok.Bármilyen alanyorr kialakítható.18. 267 .és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik. és a fa magassága (9. ábra). Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. meggy. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m. valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség. mert tulajdonképpen csak két vázága van.és tőtávolságot a talaj. A támrendszer több változata is ismert azóta (9. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. 25. hazai viszonyokra . a vázkarok közti távolság. ábra.17.Mihályffy József által kidolgozott formája. . viszonylag olcsó. illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük.

268 .

és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre. Telepítési rendszer. különösen a gépi betakarítás lehetőségére.20.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra. Ikersoros. 3. tenyészterületet. az alany.és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. táblázatban foglaltuk össze. Egysoros. A sor.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható. J5. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget. amely elsősorban a megválasztott sor. A sor. ábra. az ún.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. sor. 269 .9. Három és többsoros. A gyümölcsösökben alkalmazott sor. A sor. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés.2. kép). A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. Almafüggöny koronaforma 9. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét.4. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26.és tőtávolságtól függ.és szuperorsó ültetvényekben.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9. 2. Alma és körte karcsú.

A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése.21. r- ! -----------+1\':. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9. huzalos és bambuszrudas). ábra. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük. .kombinált (huzalos + karós.9. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 .4.21. Ennek időtartama 3-4 év. ábra). A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. . A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / .\_ 80 cml. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. karcsú. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást.3.és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre. amíg kialakul.egyedi karós és faoszlopos. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés.huzalos vagy kordon (9. \\ 180 cm \. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése.és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-. feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm .

A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. Betonból készült támberendezés. fűrészelve könnyen szálkásodik. Ezeknél követelmény. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. . hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. Rideg. kényelmes. ábra. könynyen sérűlést okoz. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul.és feketefenyő laza szövetű fa. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. vegyszereket nem szívja be mélyen. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. valamint karók készítésére alkalmas. hosszú életűek legyenek. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát.1-2. könnyen kezelhető. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. nehéz. hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. Egyéb támrendszerelemek.22. ezek hatása viszonylag rövid idejű. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak. horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. a törzsnek elég he9. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek.és szerszámfa. ábra). A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek.l Felrakása gyors. hogy rugalmasak. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok.4 mm között változik. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. 3-3.Fából készült támberendezések. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós. Vastagságuk 2. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre.J . tartósítás) 15-20 évig is kitart. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid). Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. cső. jól tartósítható. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok.22. Az akác nagyon sűrű szövetű. rendkívül tartós épület. Az erdei. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni. Fontos. További fontos szempont. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak.2 m hosszúak. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . viszont hamarabb korrodálódnak. égetés. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez. a különböző felületkezelő anyagokat. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés.vagy szalagformában. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. Fémhuzalok. Az égetés során arra kell törekedni. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. viszonylag drága. Az akác hátránya.

. . az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők.A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására.A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. fegyelmezett szakmunkát követel.1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos. a telepítést hibásan. a vesszők lekötözésére.Folyamatos törzsnevelésre alkalmas. .Helytakarékos. .vagy ha azok pontatlanok.1. .Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. A huzatos támberendezés hátrányai: . . Az egyedi karós támberendezés hátrányai: . a sorvégeken nem maradnak üres területek. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény. nehézkes.Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. tereprendezés.A sorok átjárhatóbbak .A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan. A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat. táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani.lyet hagy a szabad mozgáshoz.5. Telkesítés. A huzatos támberendezés előnyei: . . és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését. és a különböző huzalrögzítő elemek.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák. .Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség.Megépítése szigorú. hogy a kengyel bevág a törzsbe.Javítása és pótlása bonyolult. . Ezek hiányában. 9.Pótlása gyors és egyszerű.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok.5. térképeket kell készíteni. 272 . Az egyedi karós támberendezés előnyei: . méretarányos kiviteli terveket.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. 9. adathiányosak -. mint a huzalos támberendezésnél. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli. illetve késedelmesen lehet megvalósítani. . Ezekből nagy a választék. könnyen görbülnek . mint az egyedi karós támasz. .. .

A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását. . nagy gödrökkel tarkított. a rendkívül magas költségek. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. szélességét. . A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). mellékhelységek stb. 273 . . és a környezetkárosítás miatt. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. Ehhez legalább 8-l O. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő. a víze/vezetésre. csatornarendszer.műszaki létesítmények (műhely. őrbódé. . Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre.a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. szociális és irodai épületek stb. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió. kamion. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt. .) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat.). vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése. A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése.utak. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére. Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek.A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: . A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal. Ezek munkája után a terület hepehupás. illetve kialakítása. energiaellátás. vagy 4-6 m széles.rakodó és parkoló területek helyét. .tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként. mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. A táblásítás során határozzuk meg: . műtárgymaradványok stb.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése. tárolószín. gépforduló ). tároló.) helyeinek kijelölése. . a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit.

A száraz. talajfertőtlenítést is kell végezni. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg. különösen fontos. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt. köszméte stb.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . vagy a vele párhuzamosan. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m. Azokban az ültetvényekben. (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. Megjegyzendő. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. szeder. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító.4. ezután következhet a mélyebb talajmunka. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. illetve a kifordulás utáni második sorba. leghamarabb nyár végén.5. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen.és műtrágyázásra. megnövelve a végleges koronaátmérő felével. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. málna. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0.). azért. 9. vagy fűféle volt. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni. illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna).2.: szamóca. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . Tápanyagellátás fejezetben közlünk. illetve rakják. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). bogyósok esetében 40. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. illetve szükséges szerves. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban. a koronaátmérő nélkül.2. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. Megjegyzendő. nagy rögű.a jó elmunkálás ellenére is .A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja.

5 m között változik. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. úgy az őszi mélyszántást . ha az időjárás szárazra fordul. illetve fordított visszatemetése a gödörbe. terméketlen.a talajfelszín lezárása. Amennyiben az altalaj rossz minőségű. A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. nehéztárcsával. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. Amennyiben a telepítés tavasszal történik. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ.és szuperorsók. valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni. . vagy ezek kombinációjával. Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben. valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni. . a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel. A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. bogyósok) viszont követendő módszer. A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos.és altalaj különrakása. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. kicserélése viszont indokolt lehet. forgatással vagy ásógéppel. markolókanállal. A fel. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG.tápanyagok. illetve forgatási mélységbe. A sáv szélessége l .elegendő tavasszal elmunkálni.és energiamegtakarítás. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni.8-l x l x l .altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában. . Nagy tőszámú.O m között változik.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer. szakmai körökben vitatott eljárás. vibrációs altalajlazítóval). nehéz simítóval (vasúti síndarab). A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. anyag. Basudin 5G). A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg.5-2.és talajjavító anyag jut. nem szabad a felszínre hozni. .bedolgozás mélyszántással. vagy teljes területű feltöltés. hogy milyen halmazállapotúak. házi.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását .megeredni. 1979). A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is. de a facsíkra számítva sokkal több táp. A módszer előnyei közé tartoznak: . Árutermelő ültetvényekben ritkábban.munkaerő. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. A gödrök mérete l x l x0. 275 .kevesebb.

1. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni. könnyen legyökeresednek és kihajtanak. szamócapalánta). Erre a célra frissen vágott fűz.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk.) párhuzamosan futó egyenes. vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). málnasarj. akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng.) a legkifizetődőbb. út. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. málna. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg.9. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék.6. rá merőlegesen a sorok irányát.3. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. szomszédos tábla stb. karcsú. 9. hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. és az első tövek helyét. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. ribiszkék. félkész oltvány. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak.5. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. Költségkímélő megoldásként gyakori. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig). DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . Telepítés 9. mert ha telepítés után a területen maradnak. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. szögprizmát. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. illetve az uralkodó széllel párhuzamosan. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. koronás oltvány. fűz stb. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb.). illetve. árok.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. Ha az ültetés géppel történik. gyökeres dugvány. ha a megfelelő életfeltételeket .és szuperorsó koronaformák csemetéi stb. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges.6.

mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről. 9.2. mandula. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal. bogyósok. (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. A többi faj .de drágább. gesztenye. . 1979). Annak ellenére. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek. fajták.a frigópalánta. de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. illetve tárolásáról.azonos körülményeket feltételezve . és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából. a rakomány meglocsolása. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. szalmával. a növények kiszáradhatnak tavaszra. A legolcsóbb. Az átültetés i stresszre . ősziba­ rack. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás).almatermésűek. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. gyökérvégek gyenge visszametszése).legkevésbé a kanténeres növények. illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén. nagyon kritikus szakasz. A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb. . az őszi időszak a kedvezőbb. cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével. faj. . szállítási szerződés formájában. hogy a talajban elegendő nedvesség van. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint.). A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. Ennél sokkal jobb és eredményesebb. Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. amelyről a 4. 277 . minőség stb. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is). és tartalék nedvességét felélve kiszárad.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték. Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. mennyiség. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER. és kajszibarack a legfogékonyabbak.6.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek.

ültető léccel szervezést igényel. vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni.23. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. a fertőzések elleni védelem. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. ábra. ültetőfa). A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. Nagy károkkal jár 278 . hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. . az új gyökérkezdemények képződése. A pépbe növényvédő szereket. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori. Amennyiben az ültetés kézzel történik. 9. a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük.6. Az ültetőléc használatát a 9.5 m széles gödröket ásnak. hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni. A metszést úgy kell végezni. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. és a jobb eredés elősegítése. ültetőkanál. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. de történhet az ültetéssei egy menetben is.3. ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. később cserépszerűen beszáradhat. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. . 1-1. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. ábra szemlélteti. kapa. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk. Ebből a célból40-50 cm mély.Szükség szerint pépezés.23. valamint talajéletfokozó készítményeket. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek.

Ugyanez következhet be. tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat. Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. . Beöntözés.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. a gödör teljes betemetése. hulladékok (takaróanyagok.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése.).mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -. hogy kézzel. Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat.6.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is.attól fiiggően. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. kerítés építése. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak. c) Ültetés. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. illetve a víznyerő helyek kialakítása. . Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák. Az ültetést követő munkák.például. konténeranyagok stb. fe- 279 . Erre a munkára . a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). . Az ültetés során arra is ügyelni kell. ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. .föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad.beöntözés. gyors kiszáradását 9. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni.4. ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. Azoknál a művelési rendszereknél. vagy géppel ültetünk. az alany gyökértömegének növelése érdekében. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. ültetőlécek. mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be. . mint amilyen mélyen a faiskolában volt. A szabály alól természetesen vannak kivételek.csemete beigazítása taposással. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. mert kiszáradnak. a terű­ let rendbe rakása. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. törzses köszméte. nyesedék stb. .az alábbi lépésekből áll: .) összegyűjtése. vadriasztó készítmények kihelyezése). Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt. vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). Az ültetés. hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel.

A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni.). fakéreg. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár. 280 . Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt. 4.gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén. illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya.kete bodza stb.a sorközök füvesítése. kaszálék.a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést. szalma. faforgács. műanyagfólia stb. aminek elsősorban az volt a célja. hogy: . Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is.a soroktalajának teljes. fejezetben ismertetjük. . komposzt. . a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. Talajtakarás. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O.). Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás).1. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: .

értékesítési irányok.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 .és fajtakombináció. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg.1. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. faalak és koronaforma. A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg. berendezései) is jelentősen befolyásolják. áruvá készítés és tárolás helyiségei. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni.10. valamint anyag.és gépi munkák hatékonyságának. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó.és eszközfelhasználást igényelnek. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki. 1990). A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10.és gépi munka. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. kötöttség).1. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság. öntözési lehetőség és berendezés. lehetőségek. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos. eszközök és anyagok felhasználásával. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó.és eszközellátottság. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. amelyek jelentős élő. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10. A korszerű termesztéstechnológiát az élő. táblázatban foglaltuk össze.

csomagolás . A részletes (makro.szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés . Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk.vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás .1. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán.2.hajtáshelyzet megváltoztatása .mechanikai . időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.koronaritkító.10. Fenológia 10. fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .színező .1. hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le. A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette.osztályozás .fagyvédelmi -frissítő . Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a. 10.phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani.görög eredetű.2. Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.vegyszeres -kézi Talajművelés .hűtőtárolás .műtrágyázás . 282 .logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében. amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek. táblázat.vegyszeres -egyéb Trágyázás .tápoldatos Aruvá készítés . 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem . A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg.és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.takarásos .vízpótló .Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .

öntözés. . . metszés. Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. 283 . A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: .) optimális időpontjának kijelölését. ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük. virágnyílás kezdete). mikrosporogenezis kezdete). 1990).a termesztés és a betakarítás technikai. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. . A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. termésritkítás. .fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb. Több fenofázist. . A fenológiai ismeretek elősegítik. illetve pontos meghatározását. a védekezés pontos időzítését. ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban.) várható időpontjának becslését is.a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése.a rovarmegporzás tervezését. . lombhullás stb. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását. ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el.a szüret időpontjának becslését. gyümölcsérés.a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését.a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést.fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl. . Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. de szabadszemmel még látható jelensége. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. . szabályozását. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl. hajtáslekötözés. virágzás. virágzás). illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben. általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. .fenológiaifolyamat: a makro.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők. illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését. trágyázás stb. hogy a termesztési technológiában a produktivitás. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat.és mikrofenológiai jelenségek összessége. a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése. 1997): .

vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak.10. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések. Az ezt követő. mint a virág. bokrétás termőnyárs stb. ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba.2. Figyelembe kell venni azt is. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. ún. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre. a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni. hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda.fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk.) korábbi a lombhullás . Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be.és körtefajtáknál kell számítani. Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. Annak ellenére.és vegyes rügyeké. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. .2. egy évben akár többször is. . amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart.. 284 .előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan. A lombhulláskor. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk. termőnyárs. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom. Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be. 1997). A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik.

ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. rózsa. a kötött és szabadvíz aránya. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. s a növekedést serkentő. a kezelés időpontjától függően. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez. A virág. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. Több gyümölcsfajnál (pl. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. mandula. 1997). A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. A genetikai szabályozás összetett. őszibarack. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. amely az erős mélynyugalomban megmarad. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. közepes (pl. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. kajszi). ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. mandula. őszibarack.hímnős virágú fajoknál .) szerepe. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al.származásuktól függően .rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. illetve szállítóedényeinél. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. Elsősorban azért. alma. de az eddigi megfigyelések arra utalnak. körte) és hosszú (pl.(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 .a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl.. A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. a sejtek anyagcseréje. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. nappalhosszúság stb. Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. amely a virágrügyek és. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. 1989). hirtelen hőmérséklet-változás. vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok .

a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. mandula (60-500).a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket. b) Mikrosporogenezis nyomon követése. cseresznye (500-1700). s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. majd kivirágzik. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát. b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). őszibarack (50-1200). c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. körte (600-1600). nagyobb hidegigényü. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. mint a virágrügyekéhez. meggy (600-1800). s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően. A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás. Itt is az a legnagyobb gond. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). A mélynyugalo m akkor oldódik fel. nyílásuk pedig szabálytalan. A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . Ha ez a hatás elmarad. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része.későbbi virágzású fajoknál . amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. ha kisebb mértékben is. Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. vagy . A mélynyugalom szabályos befejeződésével. Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. Az is problémát jelent. szilva (400-1700). vagy ha be is következik a fakadásuk. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. vagyis az az időpont. Körténél. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére.

A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. Meglepő. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. 1999). esetenként a rügyek fakadása után következhet be. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. illetve vesszük figyelembe. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén. ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. Magyarországon gyakori a januári erősebb. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség. a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét.nagyobb a termésbiztonság. 200 l). mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. Ebben addig maradnak a növények. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb.összegzése volt. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. A téltűrés szempontjából előnyös. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. ennek jelentősége a kajszi.a téltűrést. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. Ennek a hatása attól is függ. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. 287 .és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. Egyre inkább célravezetőnek látszik. illetve csoportosítjuk. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát . mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható. mint egy enyhébb. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. s nagyobb információs értékkel bír. késői tavaszodású termőhelyeken . A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban.

A tavasz végi. a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. 10. a terméskötődés és -hullás. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg. s a télre való felkészülést akadályozza. vagy az akrotónia. hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak.2. s a téltűrésük is biztosított. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. hogy a csúcsrügy növekedése leáll. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. a virágzás. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. a telet is jól tűrő hajtás. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. illetve tartósan megmaradhat.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása. Az ún. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". Ebben az időszakban. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. valamint a lombhullás jelenti a 288 . A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik. hiszen azt sugallja. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. a gyümölcsnövekedés és -érés. amelyet szabad szemmel is követni tudunk. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le.3. A szemek kihajtanak. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának.

A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl. táblázat.2. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. birs. párhuzamosan. minél korábbi virágzási idejű az adott faj. illetve szakaszokat. málna. körte. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. 10. köszméte.2. riszméte stb. naspolya. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. fekete ribiszke. szeder. rózsa. alma. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg.legfontosabb fenológiai fázisokat. A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 .

meggy. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. lombosodás. A fajok virágzási sorrendje. a hímvirágok virágrügyben képződnek. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. alma. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. szétválás. illetve -fajták szerint. esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. japánszilva. kiterülés. mandula. meggy.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. lomblevelek megjelenése. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. virágnyílás.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. kiterülés. mandula. c) vegyes rügy: rügypattanás. fekete ribiszke.) esetében.fakadás. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. körte. őszibarack. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában. kajszi. cseresznye. A dió virágrügyei később fakadnak. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. Évjárattól függően. a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. fejezetben közlünk. sziromhullás. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. b) virágrügy: rügypattanás. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. mint a hajtásrügyek. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. virágbimbó-pattanás. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6. virágbimbó. sziromhullás. rügyfakadás. szilva. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. szeder). 290 . kajszi. rügyfakadás. A dió későn virágzik. Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. rügyfakadás. szétválás. Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. virágnyílás. Esetenként azonban előfordulhat. s a virágzási időszakuk is későbbi.A virágrügyes fajok (pl. virág(zat) megjelenése. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. őszibarack stb. hogy a hajtás. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk.

A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság.) határozzák meg. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik. birs stb. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. fajtára. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje.).) képest. a fővirágzás idő­ pontja. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. Minél későbbi érésű a fajta. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. mint a virágzás esetében.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van.a naptári idő szerint . A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. 1974). A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges. Régóta ismert. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség. köszméte. csapadék. Ez fenológiai szempontból azt jelenti. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. valamint az információk másutt történő hasznosítását. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi. hogy . Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek. gyümölcs-levél arány stb. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. valamint a sziromhullás vége. vagy még hosszabb ideig tart. szamóca. Például a húskeménység vagy a cukor. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. fák kora. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. A hőmérsékletösszeg a fajra. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. illetve a fenofázis291 . körte. hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. málna. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz. a pontosabb előrejelzés érdekében.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. ezért stabilabb a fajok. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják.

Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben. a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. a virágrügyképződést szabályozzuk. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. hogy a virágzást veszik alapul. Itt módszertani problémát csak az jelent.3. 292 . mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. jelentősége igen nagy volt.bizonyos határok között változhat. illetve tőből eltávolítjuk. s nem azt az időpontot. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. A metszés szerepe. 10. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata. Termőfelület és termésszabályozás 10. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. továbbá sebkezelést végzünk.3. illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését. hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk. A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. a termőrész-berakódást. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. sudaras koronaformák metszésének szerepe. igen eltérő volt. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. amely azonban .ra jellemző állandó érték.1.a többi befolyásoló tényező miatt. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál. közepes törzsű. koronaformát alakítottak ki. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. illetve veszünk figyelembe. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. mint a hőösszegé.

azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. közép hosszú. . fenntartása.~ 10.1. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. A vesszők hosszú. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. A fák koronájának kialakítása. Ezek között a karbantartó metszés. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. ábra. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. ifjítása szerint. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. gyümölcsberakódás) választjuk meg. Aminőség javítása. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10.1. ábra). Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés.

Koronaalakítás esetén: .az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. illetve a következő évi terbiztosítására. . hosszú hajtásokat kapunk. elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. Minden rügy kihajt. laza. gyengén metsszük.a suháng koronába metszésekor. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. középerős és erős metszést különböztetünk meg. .elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére. a vesszők. illetve a termőrészifjítás során gyenge. a kevésszámú virág megkímélése céljából. rövid.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. . a korai felkopaszadás elkerülésére. az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. . A mérsékelt. A középerős metszéssel. Karbantartó metszés során: . 294 . gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. . A beszáradó. illetve a felkopaszadás csökkentésére. A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez.a meggy termőfelületének növelésére. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). két erős és hosszú. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű.meggy-. középerős hajtásnövekedésű. cseresznye. előidézve az egész fa gyors pusztulását.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását. . a termőrész-berakódás azonban elmarad. illetve a termőrészképződést serkentjük. egy pedig gyenge. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. a terrnőre fordulás előtt. gyenge metszés a vízhajtások. illetve fenntartását. A termőegyensúlyban lévő. a termőfelület növelésére. illetve visszametszésétjelenti. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. vagyis a vesszők.almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. az erőseket nem].

vastag. bokrokat. esetleg technológiai hibákat feltételez. hogy kevesebb nyesedék képződik. vékony. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. méret. a fa minden részére.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma. az egyenletes gyümölcsberakódást. minőség. közepes vagy gyenge). az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat.Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. .Fejletlen. kevés virágot tartalmazó rügyek. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. 295 . azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát. a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. rövid. másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít).Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. hosszúsága. a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. vastagsága)? . A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. segítve az optimális hajtásnövekedést. valamint szélességét.A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. rügykímélő. amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. vastagabb) első-. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. A metszés mértéke (erős. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. gallyak. színeződés)? . .és vízellátottsági hiányosságokat. valamint a termőegyensúly biztosítása. ágak visszavágását. mérete)? .Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően). minden képletére kiterjedő. fejletlen vesszők. annak ellenére. szín). veszszőritkító metszés. vagy tápanyag. a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű.Az erős metszést a vesszők. . Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. az egész fa kedvező megvilágítottságát.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. vesszők) irányul a ritkítás. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat. igényes.

ábra). A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak. Később már metszőollót kell használnunk. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha). hogy az a legkedvezőbb. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. a sebek még a nyáron begyógyulnak (10. azaz a fa optimális alakját rontó . egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket. hanem víz. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek.a sebektől távol. Az előbbiek alapján megállapítható. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő. sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben.a lecsüngő és a felfelé álló.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására.és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. de soha ne távolítsuk el tőből. levélzeilik laza szövetű.2. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel. Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. visszavágására. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. az egyenletes terméshozást segíti elő. tehát nemcsak árnyékolnak. mint a téli metszés hatására fejlődők. 296 . azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen. kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. Az évről évre megfelelően alakított. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak.és méretbeli kiegyenlítődését. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd.nem várt helyeken". Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. . mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. rügyeik fejletlenek. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek.Későbbi termőkorban. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő..a . Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb. az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás.

3.metszőollóval ~ . A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét.5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni. ábra. .. . ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. a virágzás előtti állapotig metszeni. A téli.. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre.. kézzel 10. 10. legalábbis akkor. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. Vízhajtások eltávolítása. Egyes fajok esetében (őszi. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét.1.2. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. és annak hatásai .. ha a fa minden részét érinti a metszés.és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. 297 .1.

amely a kambium részleges elhalásához. 298 . E munka során a vezérhajtások alatt az iker. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. A rügyfakadás utáni metszés. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. barnulásához vezet. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. a sziromhullás utáni metszés. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig.és mellékvezérhajtásokat. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. Ennek során fiatal. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. mintha az előtte vagy utána történne. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). A hajtásválogatás. fehér. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. a június második felében végzett zöldválogatás. illetve a vázágak. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni.

Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. őszibarackfák esetén. valamint a függőleges. ábra). A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek.3. illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. körte-. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk.. nyárvégi csonkok. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik.3. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. Az ilyen fákon a nyári. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza. ábra. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. A hajtásokat csak ritkítsuk. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Nyári metszés 299 . Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú.

. az őszibarackot pedigjún ius végén. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. közvetlenül a szüret után. az érésmenet lassításával: . amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert.fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. . augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. . mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. A metszés jelentősége. július elején.2. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi.3. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük.javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). a vegyszeres növekedésszabályozást. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása.csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. hangsúlyozva. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. 300 . Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást. hogy a körtét július közepén. későn csúcsrügyben záródó alma. 10. nagyobb állománysűrű­ ségű. szerepe megváltozott az új típusú. elhúzódó vegetációs aktivitású. végeredményben fokozza a termésbiztonságot.és körtefajtákon augusztus második felétől. tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. Az optimális időben. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. Meggy. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. . A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. az almát.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb.egyes években javítja a virágok funkcióképességét.Általánosságban megfogalmazható.

oldalkarmegtörés (roppantás). ábra).hajtások letépése. Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású. szakítása. c = vízszintes helyzetű. d = hajtásleívelés 301 . 30°-0S szöget bezáró elágazások. ábra.A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb.4. . illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0.törzsbemetszés. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb.4. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os.az oldalelágazások eltávolítása szakítással. J0. Ilyenek például: . a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására. A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű.hajtáscsavarás. . a a= függőleges helyzetű. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. . követően végezhető. vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. . ellensúlyozására. a vesszők kitámasztása az alakító metszés.

amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. az auxinképződéssel magyarázható. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások. vezérvesszők kitámasztásakor. másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. A fák méretének csökkenésével. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona. csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. mivel az évenkénti metszés. illetve kül302 . A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. annál erősebb a hajtásnövekedése. koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek. Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. ebben az időszakban . Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . A fiatal. A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. a vázágak. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. illetve a sebkezelés . annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". és növekedik a hajtások elágazásának szöge. a produktív termőfelület növekedésével. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. valamint auxinra van szükség. sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. a vázágak.súlyos fertőzésektől eltekintve . Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb.a leghatékon yabb a sebgyógyulás.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás.

míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. mint az alanyhatás. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. Az előbbiekből is látszik. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. tápanyagtermelő képességét. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. mennyire fontos a jó koronaalakítás. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. külső részeinek erős növekedése. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. E sebek gyógyulása az évek során 303 . mint azok. A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. a belső árnyékolás) is. A fa belső. míg a nagyobb sor. a felkopaszodás. Túlzottan erős növekedés esetén. Az optimális szerkezetű. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. A "magányos" sebek (törzsön. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. amelyek elágazáshoz közel találhatók. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. A legföljebb l . Minél nagyobb egy fa. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. a sebgyógyulás üteme kielégítő. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja.ső és felső részei. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. amikor kevesebb a termés.és tápanyag-szolgáltatása segíti. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal.

Itt az oldalelágazások szakításával. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul. Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél. tél végi metszés során tépjük le. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át. A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével. ábra). és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad.·" l l' l . Hátránya az.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. Hajtás (vessző) tépése. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. a kívánt magasságot megtartó 304 .5. mint az eltávolított rész. . Az a legkedvezőbb. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága.bár sohasem szűnik meg . A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét. gallyakat a központi tengelyről a téli. illetve a fák méretének. tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. szakítása A fák magasságának korlátozása. ezért annak legaktívabb része. ábra. Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. jól megvilágított állapotát. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket.5. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat.

harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. esetleg túltrágyázás. A túl erős növekedésű fák gyengítése. de a háncs. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása. sok csapadék stb. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában.3. A tépések következtében keletkezett. de egymástól különböző távolságra. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. túlzott június i hullás. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. árnyékoló. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. függőlegeshez közeli irányú. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. hogy egy-egy. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt.technológiai eljárásnak tekinthetjük. A megtörést úgy kell végeznünk. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. A mély. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. szilánkos töréssel megszakadj on. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb.) gyakran előfordul. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. nem 305 . Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik.3.

nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. Cuitar és újabban Regalis ). Ez határozza meg. mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. Hangsúl yozzuk.3.1. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. .közvetv e . 'Golden spur'. szilva. Termésszabályozás 10. birs. Az olyan almafajták esetében.3. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. 'Redspu r'. ami . illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. amelyek re jellemző. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső.4. Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál. 'Pirtósp ur'. az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'. mert a hatóany aga cytokinin. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel.2. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda. hanem: . fejezetré szt). Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. naspolya. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. meggy. . lásd pl.a terrnőre fordulás gyorsítása. jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak. 'Delicio us'. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván.3. Szintén fontos.1. vagy hiányos elágazódás jellemző. őszibarack. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású.szükséghelyzetben. cseresznye. 306 . táblázat). a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata. 'Wellsp ur'.4. ehhez 5.tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). amikor pl.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1. A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. 'Starkrim son'. körte.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. a hagyományos módszer ekkel metszéssel. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár. 10. metszést kiegészítő eljárásokkal . ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel.termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében. kajszi.

A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. szamóca. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 .b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is. fekete ribiszke. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10. különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén. 10. málna. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke. dió. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). 1997 adatai nyomán. csipkebogyó.3. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. szeder. Általános összefiiggés szerint.a fajoktól eltérő mértékben. köszméte. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség.3. táblázat. táblázat). Ugyanezek hajlamosak. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. homoktövis. terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula.

elhelyezése és száma). a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van.és másodrendű. ribiszke. . fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl.A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága.). hiszen a résztermések száma. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. a termők életképessége.Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. A ribiszke.A gyümölcstermő növény kora. A megfelelő terméskötődéshez. vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. a hibékre jutó virágpor mennyisége. a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van. . áfonya. virágzatonkénti virágok száma. szél).A virágzás előtti időszak fenológiai menete. .Virágzási hajlam. de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van. (Parthenokarpia. áfonya. uralkodó szélirány. s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ. illetve azok termékenyülési arányának.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet. .) . a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. 308 . illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. csapadék. a virágzáskori kilombosodás mértéke. . a terméshullás megakadályozásához. erőnléti és egészségi állapota. Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének. szeder) természetes velejárója. A szamóca esetében az volna a kedvező. ha a virágzatokban csak az első. fény. . virágnyílási ·sorrend a virágzatban. bodza. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző). a virágok termékenyülőképessége. A terméshullásra nem hajlamos. . mint például a málnánál.A virágzás ideje és időtartama. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. az embriózsákok fejlettsége. mennyisége és eloszlása. málna. . legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma. termővesszők típusa és megoszlása. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása.Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. a virág(zat)ok fejlettsége. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. méhcsaládok életképessége.A fajták öntermékenyülési hajlama. apomixis előfordulása. A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom.

termővesszőtípusok szerint. Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. s a virágokat károsító vírusok.). egyéb regulátorok használata stb. öntözés. termésritkítás. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is.A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. Erwinia. tápanyagellátás. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége.). virágritkítás. még beérett állapotban is.A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. . . A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához.). de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell. . vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez). vegyszeres terméskötődés-fokozás. a kötődésfo­ kozást. "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. A terméskötődésre. növényvédelem. Monilia. Botrytis stb. valamint a fák kora.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás. . a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány. tápanyag-. almánál és körténél virágzatok szerint). időjárás).A gyümölcsök kifejlődéséhez. . szüret időpontja stb. ..Megtermékenyült virágok száma. növényi kórokozók (pl. a fa koronaszintjei és ágai szerint. öntözés. . . fagy elleni védekezés. ún. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról.A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés. vegyszeres hullásgátlás ). illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma).A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. a bibék ismételt megporzásának lehetősége).Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása.A virágzás alatti időszakban megjelenő. .A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 .és asszimilátum-ellátottság. Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás.Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint. víz. növényvédelem. . amelyek elsődlegesen az ún. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza.Az első. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez. illetve állati kártevők .

Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja. Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. . de ennek szabályos. amely visszafordíthatatlan. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. mint maga a termés leválása. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg.ság. annál több hullási periódusra lehet számítani. éppen olyan szabályos folyamat. 1997): . a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. Az utóbbi minél nagyobb. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. A szakirodalom ban faj. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ. Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok.tisztulóhullás. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása. A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni.szüret előtti hullás. termőhelyek és a fák kora szerint változik. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. . A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. késői szüreti idővel bíró alma.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti.és körtefajtáknál jöhet számításba. 310 .és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes.ez okozhat terméshullást.közvetve . előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és . mint a lombhullás. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően. különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik. évjáratok. Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók. Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. A hullások számát. ha már az induló terméskötődés is kismértékű.

A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. ezért nem választható szét két részre. különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás. .). A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. 'Boskoop' stb. 'Rubinette' stb. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. 'Érdi bőtermő').nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban.rövidebb vegetációs idejű. 'Cox's Orange Pipp in'. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le. A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. ezért leginkább várható a túlkötődése is. az almával vagy körtével ellentétben. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. évjáratok. Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. 311 . 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. 'Sampion'. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. .gyenge termőképességű. A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet. az érés ideje szerint is változhat. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra. 1989). 'Mclntosh'. 'Red Delicious' standard változatai). 'Téli arany parmen'.A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat. A terméshullás dinamikája termőhelyek. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet.tripioidok nagy része ('Close'. különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. . 1997): . . mint a nyár végén érőknél). Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz.). amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. 'Mutsu'. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő.

A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. alma. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi.és termésritkítását. kajszi) a termőfelület kialakítása után. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van.2. elsősorban a következők miatt: . A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk. őszibarack.10. . A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. cseresznye).a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. . A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. illetve a cseresznye és a meggy között. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. őszibarack. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben.3. . ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra. illetve megfizeti-e a piac. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak. körte. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás. Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe.4. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. . még ott is.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. kajszi. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. körte. A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában.nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. szilva. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos. 312 .

A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. 3. . 5. . A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ. 4.tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. barackmoly. A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük. Gazdasági előnyök biztosítása . Folyamatosan mindaddig végezhető. letörésének. .jobb színeződés. a fák téltűrésének fokozása.árbevétel növelése. a gyümölcsminőség közvetett javítása .göngyölegszükséglet csökkentése.szárazságtűrés fokozása. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre.a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése.túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása. . A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve. . . a korona széthasadásának megakadályozása. .a hajtások beérésének. az ágtorkok sérülésének.a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése .a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása. . a fák télre való felkészülésének elősegítése.az ültetvény életteljesítményének javítása.).a túlterhelt gallyak sérülésének. . kedvezőbb cukor. 2. . monília. fejletlen terméseket távolítjuk el. . . A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése. almamoly.szabályos gyümölcsalak növelése.koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám. . a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . .szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. kondíciójának megtartása.altemancia megelőzése. termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. .és vitamintartalom. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. Elsősorban a kicsi. A termésmennyiség növelése .kedvező fakadási és kilombosodási erély.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb. . .szedési teljesítmény fokozása. ikergyümölcsök eltávolítása.rendszeres terméshozás elérése. 1997): l. aszálykár mérséklése. A gyümölcsminőség közvetlen javítása .gyümölcsnagyság növelése. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása.a fejletlen. . . szilvamoly stb. .minőségőrző szüret.a fák általános egészségi állapotának.

Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. a fák összes termésszámától függetlenül. hatása kiszámíthatatlan. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. ha csoportosan állnak.terméseket eleve leszedjük a fáról. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. hanem az a tény is. az időjárási körülmények et 314 . A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. A termésritkítás egyéb céljait (pl. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon. a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással).gyobb szerepet tölt be. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes.) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. hogy jó minőséget akkor érünk el. Fontos körülmény. egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . a későbbi. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk. a termőhelyi adottságokat.asszimilátumkiszolgálást kapnak. ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését.az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos.

. Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. amelyeket azonban . tápanyag-visszapótlás stb. ezért . A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún.3.4.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel.2. a növényekben is képződik és hormonhatása van. Az etilén az egyetlen olyan anyag. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. vagy a gyökérmetszés. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. CEPA). Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981. Ebből következően két megoldás kínálkozik. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta.nem aszokásos módon alkalmazunk (pl. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. 315 . a hajtások és vesszők lehajlítása.3. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne.és az egységesség érdekében .a l O. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése. művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. amely gáz halmazállapotú.) is. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. belsőrügyes metszés). Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. vagy a nitrogén őszi kijuttatása). Roi-Fruct) készítmény is. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség. Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés.10. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. 4.

0 94. táblázat. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 .3 58. de ismételt permete10. sőt. A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt.0 100. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése.9 164. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük.0 136.0 67.0 129. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai. Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl. 1981 ). 8 100.7 157. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l.5 192.2.3 117.3 77.0 139. 5. az ebből származó termés mennyisége hasonló.6 132.0 100.0 73. Ez utóbbi szempontból az 1974. héten.9 82. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű.0 A kezelést virágzó dá rdák aránya.3 114. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117.3 119.0 86.4. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent.3 154.3 113. 2 = különböző időzítésű kezelések.5 98.3 66.5 94. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen.0 100. először a sziromhullás utáni 5-6.1 121.4 124. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés.9 136. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében. évi adatok ellentmondásosak. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0.9 163.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104.9 % 142.2 115.0 143.4.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk. akkor sem.0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években.2 !36. táblázat). Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai.

A parakambium hozza létre azt a barna színű. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. A készítményt esetenként vizes oldatban. Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja.5. A budapesti Phylaxia Rt. a virágzást követő 9-12. bizonyos növényvédő szerek (pl. táblázat). vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait.4. ilyen például a 'Golden Delicious'. ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez. majd egy parakambium képződik. a túlzott nitrogénellátottság. 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. 317 . Felfedezték. Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. parathion. ami a minőségcsökkenést eredményezi. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. nyári metszést. tankkeverék formájában. vagy a réztartalmú készítmények). az elsőt sziromhulláskor. a 2.5-triklórfenoxi-propionsav. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. például fagyhatás. virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. 1998). a többi hármat pedig hetenként.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. édes tapintású felszíni paraszövetet. 1991). vagy végzünk hajtásválogatást. héten (McARTNEY és LI. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. színeződése. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek.

de két alkalommal: először akkor. táblázat). a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. A Phy-Gold nagy előnye. 'Topred'. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. 6. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. 1999). "zöld" készítmény .10. 'Starking Delicious'. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. 318 . ha a virágzatban a középső virág kinyílt. 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye. BUBÁN és TURI.5. 1979. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni. A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. 1972. s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. ún. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. 1999). s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. táblázat. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. A piros Deliciaus fajtakör (pl. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. BUBÁN. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében.

adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás.93 gyümölcsök gyakorisága. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon.8.93-1. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz.7 31. táblázat. Téli (rügy) BUBÁN és Turi.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb. és l 0.késleltető hatása.és őszibarackfajták fáin a 10. A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak.10. táblázatoknál részletezett kezelésekkel . ha ősszel ethephonkezelést kaptak. táblázat). A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. 7.7 18. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0. vagy még kevesebb volt kinyílva.8. 7. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot. 14. 1985) Kinyílt virág% ápr. 7-8-i -4°C lehűlés után. Kajszi.0 34. l O. táblázat).és eredményekkel . mint amelyek már kinyíltak.6. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása. A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. táblázat. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések. fajta: 'Kécskei rózsa'. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm.késleltettük a virágzást.02 0. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt.egy hetet nem meghaladóan . 319 . június második felé- ben felmérve. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0. 7.

ll.10. 10 36 52 04. .(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. táblázat. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul. héten. fajta: Sunbeam. a trágyafélék talajba munkálása.27.4. hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk. 17 61 70 04.) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár. 30 79 85 04. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb. 44 88 95 04.26. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). 1985).a kezeléseket ősszel.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő. a ta320 . Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN. Említést érdemel. a vegyszeres gyomirtás. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz. a fűtakaró gondozása.29. Kezelések helye: Újfehértó. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz.1.25. 19977/78. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el. a mélylazítás. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel). Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés.4. 10.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. Talajerő-gazdálkodás 10. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. .rügypikkelyeken belül. hogy lassítja a virágkezdemények. % Kinyílt virágok százalékos aránya 04. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. . a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont . mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt. ezért legcélszerűbb.meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk.hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet.28. a gyomirtás. a talaj lazítás. Mind a kajszi-.8.

Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai. . hogy természetbarát legyen a talajművelés. valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve. ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt. .a tápanyagok kedvező körforgásának.vegyszeres (kémiai) gyomirtás. Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak.a gyökérzet károsodásának elkerülése. valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása.laj különböző anyagokkal történő takarása is. a különböző mű­ velési rendszereket. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg. kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz.takarásos (biológiai) talajművelés.a gyomnövények konkurenciájának csökkentése. A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún. . s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű.a talaj termékenységének fenntartása és javítása. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk. A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás.1. kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható. .az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése. . . A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai. . mobilitásának és feltáródásának biztosítása.a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése. . .az állandó művelhetőség. 321 . Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye. . visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat. A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket.a talajszerkezet megőrzése. a levegőzöttség javítása. 10. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés. a csapadék befogadása és megtartása. A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. . mégpedig: .az erózió és defláció elleni védelem.1. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik.4.

mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. vagy annak jelentős korlátozására. A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik. Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. többszöri . A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán". A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. jelentős gyökérkáro sodást okoz. kép). A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. A középkötött 322 . de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg. a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató. Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. gyomment esen tartani. Rontja a talaj szerkezetét. ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani.különböző mélységben végzett. A telepítés előtti. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma.

200 l). Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak.és energiatakarékos legyen. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki. október-november hónapokban van. Ősszel. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont. hogy a nyár második felében. mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. víz. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. vibrációs talajlazítást végezni. 323 . A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést. Kötött talajú ültetvényekben. Az altalajlazítás ideje ősszel. Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás.

A vegyszeresen gyomirtott sávokban. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media). Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). a libatopfélék (Chenopodium spp. Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. 324 . Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén.) fordulnak elő leggyakrabban. elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények.). A herbicidek legbiztonságosabban az alma. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban. amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. kötöttségét.).és körteültetvényekben alkalmazhatók. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben. amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp. a veronikafajok (Veronica spp. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. Nagy előnye a takarásos talajművelésnek.és káliumellátottsága. a betyárko rá (Erigeron canadens is). A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma.) és a disznóparéjok (Amaranthus spp. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni.

főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény.a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. Az elő­ nyök olyan szembetűnőek. különösen a vashiány okozta klorózis. mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. . A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: . kép).a ilitakaró csökkenti a tápanyagok.a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: . mint a mechanikai talajművelés. kisebb talajban a hőingadozás.a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását.állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül. A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k.és tápanyagellátásban (28. . . Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható. .Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége. . . mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek.a sorközök fúvesítése egyenletes. ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . . . amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. amely gazdaságosabban alkalmazható.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. bakhátmentes talajfelszínt biztosít. mint a gyümölcstermő növényeké. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát. amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik. a fasávok takarónövényekkel fedése.bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése. A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. 325 . növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás. . Ennek is köszönhető. A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése.

ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. Legbiztonságosabban az ország nyugati.9. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. 15 cm-es gabona-sortávolságra. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. bírják a taposást és a beárnyékolás t. veresnadrág csenkesz. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. 326 . A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. amelyek növekedési erélye kicsi. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább.és tápanyagigényűek. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. 10. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. réti csenkesz. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. mérsékelt víz. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. 1-3 cm mélységre vetjük. táblázat. márciusban-áprilisban és ősszel. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség.

de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik. A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás. hogy: . Ez elsősorban a káliumra.javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül. . A talajtakarás hátrányos következménye lehet. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. A talajtakarás előnyei közé tartozik. de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek.elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik.javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt.esetenként a kálium túlzottan feldúsul. sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek.. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják.kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására.nő a kisugárzási fagyok veszélye. . . hogy mérsékelt víz.és tápanyag-felhasználásuk legyen. . . A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. félék felhasználhatóságát vizsgálják. és Lamium spp. . Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. takaró. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot. .csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását.véd a gyomosodás ellen. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék. ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el.A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres. hogy: . és extenzívebb kezelést igényel. 327 .a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. a kaszálást és a taposást. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja.

Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt.15 mm vastagságú. tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. Az említett szerzők az l . A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. ámyékolótrágyázása. fűrészpor.05 mm vastagságú fólia. széna. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. így szerves trágya.O m 2 területre szerves trágyát terítenek. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is.60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. A szamóca talajtakarásának előnyei. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására. Használják az egyéves termesztésben.05-0. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt.08-0. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l . Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák. faforgács. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. l mm vastagságú fólia szükséges. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra.5-1 . kép). illetve növekedését gátolja. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0.2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. 328 . komposzt. A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. tőzeg.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0. A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. kép). a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. még fokozottabban érvényesülnek. az DV-sugárzással szemben ellenálló. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni. de a 2-3 éves termesztésben már 0. törek. aprított papírhulladék is felhasználhatók.04-0. több évig használható fekete fóliával. fakéreg. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő. Ezt évente ismételni kell (29. hanem azon is. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. 1979).

A korszeru. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . . hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. . Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. . . 1986). annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. 1997). így az ökológiai adottságok. Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. PAPP. A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának. annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani.4. A XX. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák. tudományos megalapozottság nélkül végezték. 1990.növeini a termésbiztonságot. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: . agrokémiai és növényélettani folyamatok. integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. 1979. genetikai tulajdonságok. Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni.növeini a talajtermékenységét. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. PAPP.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST.2. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. nagy óvatosságotigényeL 10. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON.

eszköze. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb. 1979). Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. A gyümölcstermő növények fejlett. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók.és Ca-ellátottságuk. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. amelynek tápanyag. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető. 0. PAPP és TAMÁSI. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 . Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető. Ezért is fontos. kora ősszel a legintenzívebb. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan.és vízkészletét hasznosítani tudják. Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. mint a lágyszárú növényeké. K.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el. 1971.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák.és vízfelvevő képessége kisebb. hosszú ideig. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV. A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén.0 mm hoszszúságú és 0. elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő.1-4. lehetővé téve a talaj tápanyag. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké.3-1. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. ezért jelentős az a talajtömeg. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak.0 mm átmérőjű. tápanyag. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek.

mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe. 331 . Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb.életében. A szilva. de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. a meggy. A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz. 1986).5 közötti talaj-pH (KCl). a málna. A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák.és vízfelvételének hatékonysága. A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. E tekintetben a nitrogén.5-6.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki.és káliumellátás szerepe kiemelkedő. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. Így pl. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki. többségüknek tavasszal újra kell képződni. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. Vizsgálatok igazolták. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát. a rügyek fejlődésében.

A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. Mg. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. Ezek a következők: makroelemek: C.mennyiségben veszik fel. 332 . különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. Cu. a nitrogéntartalékok képződése időszakában.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. az enzimek. Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. nyár végétől a lombhullásig. Ti. A gyümölcstermő növények életében. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát.és gyümölcsnövekedés időszakában. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. mikroelemek: Fe.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. Ca. S. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. H. Ca!Mg. A fehérjék. Zn. K/Ca. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. KIM g. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. K. csak akkor érvényesülhet. Ca/B. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. Az ún. N. P. A makroelemek többsége (N. Mo. Ca/Fe. P/Zn. N/P.és ammóniumformájában veszik fel. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát. Makroelemek Nitrogén. Ca/Zn és Fe/Mn. illetve annak szabályozásában. Mn. mint hasznos. K. Valószínűsíthető. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. O. B. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. P. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. az intenzív hajtás.

Legtöbbet a levelek.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. a meggy. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. 1965. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. A meleg. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. a dió. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. a szeder és a bodza. Foszfor. a málna. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. 1965). laza szövetűek. A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. A gyümölcsök nagyok. sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. WILLIAMS. a vegetáció korábban fejeződik be. kezdetben világoszöldek. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk. majd elsárgulnak (31. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. A levelek kicsik. Aktívan részt vesz a növény energia. kép). napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. a fekete ribiszke. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak. a szilva. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik.és szénhidrát-gazdálkodásában. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . idősebb levelén jelenik meg. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. a reproduktív szervek képzésében. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. amelyek a levelekből elvándorolnak.

Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. lebontásában és szállításában. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. Először a hajtások legalsó. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem.. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. A levelek széleitől kezdődően előbb világos. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé. 33. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát.igg. 1979).5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. Kálium. A foszforhiány tünetei. s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. majd csökkenő tendenciáj ú. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. Elő­ rehaladott állapotban. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. A káliumhiány tünetei. amelynek a száraz időjárás kedvez. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. A kálium a legmobilisabb makroelem. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. azok képzésében. kezdetlen sötétzöldek. Az elhalt barna. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található. nekrotikussá válnak (32. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. 334 . A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. de a talajban alig vándorol. Meszes talajú űltetvényekben.és fagytűrőbbek. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. valamint íz. kép). a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. valamint a vízben mért 5. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik.és vasellátottságot okozhat.és zamatanyagainak kialakulására.. mint a gyökerek.

amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti. luxus káliumfelhalmozásra. Az almagyümölcs be pl.és nitrogénfelvétel. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. a kötő­ déstől csak néhány hétig. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. A kalcium felvehetősége. általában keményebb húsállományúak. 1989). Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. magas kálium. túlzott nitrogéntrágyázás. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. erős metszés. 335 . a levelek és hajtáscsúcsok felé. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. mégpedig csak akropetálisan. 1968). közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. Gyümölcsösökben a füvesítés. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. gyenge gyümölcsberakódás). hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. kb. magnézium. Kalcium. csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. 1972). akkor esőkken a kalcium-. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. késleltetése. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. a xylemben vándorol.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST.

enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze. hanem csak közvetett tüneteinek (34. 38. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb. a levelek besodródva lehullanak.. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. hanem a K/Ca.Kalciumhiány tünetei.és kalciumellátottsága. cseresznye-. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók.és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le.. Kén. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. meggy-. kép). idő előtt érnek. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt. 336 . málna. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak. kép). de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. a talaj nedvességviszonyai. és nekrotizálódnak. a talaj felvehető magnézium-. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében.néhány csúcslevél kivételével . Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány.. alsó levelein jelennek meg. gyenge minőségűek. A fehérjék. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások . mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől. ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít.és a K+Mg/Ca-arányokat is. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak. Magnézium. A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában. A kalciumellátottságot levél. gyakran erősen hullanak. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. de a légköri szennyezéssel. 36. körte-. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. 35. A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. kálium.

a gyümölcstermő növények. az öntözővíz magas bikarbonát. majd a levelek szélein barna. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek. a szilva. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben.permetező trágyaként hatva . kép). több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. A jelenleg használatos növényvédő szerek . amelyek még gyógyíthatók. mezoelemek csoportjába sorolják. Az egyes gyümölcsfaj ok. a birs. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. a túlöntözés. a körte. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. Cu-.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején. 337 . A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk.és körtefajták. kép). A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss. az időjárás alakulása.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. A gyümölcsfák a vasat Fe{. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. Vas. a szamóca és a málna. Zn.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható. vaskelátok formájában veszik fel. ezért gyakran az ún. a termesztéstechnológiai hibák. de az erek zöldek maradnak.tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. az őszibarack. különösen tömődött. 1987). A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. Az alma. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. csúcs i levelein jelentkezik. A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb.képződéshez. Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. 1987). de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. a cseresznye. A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata.

Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. Hiánya a fiatal. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. hanem egyéb tényeidézik elő. parás üregek formáját öltik. Az ún. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. majd elhal. A sérült részek további növekedése akadályozott. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb. A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. A belső parásodások kb. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. Mangán. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. majd elhalása. üvegszerű. szilva. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. összefiiggő területet.és mangánhiányhoz hasonló. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. cseresznye. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. Az elhalást az idézi elő. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. 1983). de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. A mangánhiány a vas. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. barnás színű szövetelhalások formájában. osztódó növényi részeken jelentkezik. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. és ennek következménye lesz az alakváltozás. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. Bór. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni.

A tünetek leggyakrabban az alma-. keskeny.magház körüli részeken intenzív (41. és rozettaszerűen helyezkednek el.és meszes talajokon várható. Réz. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. Cink. birs-. szilva és a málna a legérzékenyebb.1. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása.4. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink. szilva. elbamulnak és lehullanak. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. körte. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. 10. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 . Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. A cink számos enzim alkotórésze. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. amely a vashiányra nem jellemző. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. A levelek törékenyek és klorotikusak. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság. kép). A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet. elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. Fontos alkotó része több enzimnek. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. kép). Bórhiány elsősorban a laza homok.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. Az ízközök rövidek. Megjelenése a homoktalajokon körte-. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony.2. alma-. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik. szilva. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető.

gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10. illetve növelésére. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH. táblázatok tartalmazzák. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. DIETZ. N-műtrágyázással pótolni kell. 1986).és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről. Talajvizsgálat.1 J. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. a gyümölcs minőségének alakulásával.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére. A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. és a talajtermékenység folyamatos fenntartására. humusz-. 1977. FABY és NAUMANN. magnézium-. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. pH-értékét. oldható foszfor-. 340 .13. 20-40 cm. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. kálium-. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. CaCOr. Egy-egy átlag talajminta. mangán-. amely részmintákból tevődik össze. hidrolitos aciditását. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. bór. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható.ságok határozzák meg. akkor a hiányzó mennyiséget pl.10. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. vas-. -10. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál. A talaj kedvező foszfor-. 1984. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. cink-. kálium. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. gyümölcs) tápelem. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. 1994).és magnéziumellátottságát a l 0. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. táblázat). a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét.

00 igen jó 4. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.50 1.50 < 1.10. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm. táblázat.50 < 2. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.és laza talajok l 0. táblázat. táblázat.01-1.00 < 1. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 .00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok.51-2. táblázat.70 <0.12.50 < 3.20 <0. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm.00< 3.50 2. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.50 0.20 jó 3.00 2.50 < 3.41-3.11.21-2.00 1.71-1.1 O.01-2.01-4.50 0.50 1.00 1.50 1.51-3.71-1.91-2.41-0.40 gyenge 2.00 < 2. 13.01-3.91-2.00 1.00 0.90 1.51-2. vályog agyagos vályog.51-1.51-1.50 2.50 < 1.70 közepes 2.21-1. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS.51-3.40 1. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog.90 1.

14. A második összetevő a N-szolgáltatás. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH.sok más szerzővel összhangban. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről. hogy a fajtára jellemző. Ekkor szedik az almatermésűek. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható.A módszer lényege tehát az. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. inkubálás.két komponensre bontják. táblázat). hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva.becslésekre támaszkodva. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor . A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. kifejlett. hidrolízis) határozható meg. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise.14.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. A mintavételi terület 3-6 ha. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés. vagyis az ásványi Nmennyiség. PAPP és TóTH. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. táblázat. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 . l 0. Fontos követelmény. amely a vegetáció kezdetekor. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. Ez a komponens jól mérhető.n-készlet. A levél. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. vagy az a N-mennyiség. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre. mint N-műtrágyát veszik figyelembe. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. 1994. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. Az első komponens az Nm. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek.

40 0.30-0.18-0.30-0.1-2.1-2. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.30-0.0 0.5-1.9-2.40 0.5-2. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag.9 1.0-3.16-0.8-2.0 1.4-3.5 1.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.0 2.0-1.24 0. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.0-2.20-0. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.25-0.25-0. Tápanyag-kivonási értékek.60 0.2 2. táblázat.0 2. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz.1 2.1-2.6 1.8-1.70 0.30-0.0-1.7 0. Az alma. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is.35 0. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.18-0.1 2.5-2. A gyakorlatban eddig N/K.20-0.5 2.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.7 2.0 0.6-3.5 1.15.4-2. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0.16 0.25-0. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele.4-2. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.6 2.20-0.9 2.20 0. Rendszerint évente végzik.60 0.80 0.40-0.30 1.4-3.0-2.6 1.8-3.szárazanyag %-ában.40-0. A levél tápelemtartalma . 1992).5-3.23 0.2-1.20-0. KÁDÁR. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.0 1.5 1.2-1.6-3.4 1.2-1. %) p K Ca Mg 2.25-0.30 0. 1990. l 0.20-0.6 2.0 2.2-1.15. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.0 1.8-1. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg.5 1.40 0.5 1.30 0.40 Szilva Cseresznye. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot. táblázat tartalmazza. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .40 0.5 2.5-2.4-3.25 0.30 0.6 2.25-0.4 0.6-3.30 0.6 1.25-0.

tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek.0 4. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 .0 0.0 5.0 P2 0 5 (kg) 0. táblázatban találhatók. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge.16.5 1. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0.0 4.5 1.0 5. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai.8 1.16. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú.0 10.5 K20 (kg) 2. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.0 1.0 3.0 2.0 4. táblázat.0 4. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik.0 5.0 12.0 9. 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1.. l 0. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli.0 10.5 2.17 táblázat.5 3.0 1. vontatott nagy vagy túl nagy.0 1.5 0.5 1.

A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. különösen alacsony szervesanyag. 345 . ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait.és humusztartalmát megőrizni. A hosszabb élettartamú ültetvényekben. A l 0. aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy. megnyúlt sejtű szivacsos. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze.2. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. a műtrágyázás. a lombhullás vontatott menete. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is.4. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen.17. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. 10. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően.17.2. de méginkább gyarapítani kell. a vegyszeres gyomirtás. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések.és humusztartalom esetén.A 10. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. de a talajművelés módja. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. üres. túl puha túl csekély. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. a lombozat színeződése. A talaj szervesanyag. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben.

IV.5-5. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10.0 17. v. X. IX.0 14. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába.5 4.5-28. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. VII.0 7. IX.0-9.0 7. 21.0 8.0 IV. IV-V. vályog anyag.0-15. VIII-IX. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV.5 7.0 346 . VII. IV. VII.5 9. IV. 24.0-9. IX. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai. 17.0-9.18. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben.0 9.0-10. v. táblázat.5 17. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje.5 8. vályog homok. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag.0-17. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába.0 11. VIII.5-21. VI. agyag homok v. vályog homok. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok..0 17. IV.0 14.0-10.5 homok homok homok v. v.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő.5-21. vályog homok.5 14.5-10.0-26.0-16.0-17.5-14.0 anyag. VI. IV. kevés meszet tűr mészkedvelő 24.5-21.5-10.5-21.5-28.0 10. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű.

18. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent.szervestrágyázást. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. különösen a mikroelemek mennyiségét. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. A szervestrágyázás ideje ősszel. öntözés) jelentősen befolyásolják. A műtrágyák érvényesülését az alany. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. káliummal. valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. 347 . október-november hónapokban van. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. ezért is kevésbé hatékony. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. Műtrágyázás. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. táblázatban találhatók. hogy a foszfor minden talajon. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. különösen abban az esetben. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. fajta biológiai sajátosságai. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. árnyékolótrágyázás. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban.

és 10. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz.és magnézium-alapellátottsága.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel. valamint a gyümölcs minőségére.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor.a 0-60 cm-es. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. a 0-20. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm.11. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva. kalcium.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. 348 . ha-ként szükséges P20 5.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg. csökkeníve a műtrágyaadagokat. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. AzAl-módszerrel kiszámított. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg. tekintettel klórérzékenységükre. a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére. csak káliumszulfát használható. Nitrogéntrágyázás. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során. Az így kiszámított Al-P 20 5.12. a termés mennyiségére és minőségére. kálium-. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében. Fenntartó trágyázás. de nem is indokolt.törzses gyümölcsfajok esetében. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni. az ültetvény kondíciójára. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni.

hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. Az ültetvény kedvező foszfor. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg.nem szükséges évente végezni. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom. A foszfor. agyagásvány.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . mivel könnyen mozog a talajban. valamint kémhatása befolyásolja. A gyümölcsösök foszfor. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki.és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. Olyan talajokon. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást .és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. Kötöttebb talajokon a foszfor. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó . hogy a sorközi művelőút. vagy kora ősz. a foszfor. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor. ezért a foszfor.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik. és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki. gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni.és káliumtrágyázás.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént.tekintettel arra. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni. május második fele. Vályog. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. A gyümölcsösök foszfor.és káliumtartalékától függ. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás.és mésztartalma. Foszfor. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges. egyedi kiszórása.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti. hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót.és káliumtrágyázása. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. nyár vége. További probléma.és káliumkészlettel rendelkeznek. A gyümölcsösök fenntartó foszfor.

l 0. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. Alacsony Al-oldható foszfor.és magnéziumtrágyázás. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre. Az erősen lúgos.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt. vagy további vizsgálatoktól fi. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. táblázatban közöltek alapján.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0. táblázat. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás.és káliumtrágyázásra. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt. Minél nagyobb a trágyaadag. A könnyű. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg.19.20.és káliumtrágyázást. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező.19. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 . 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott.

Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek. Mikroelem-trágyázás. A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők.53 0. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő. 1990). Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni. Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani.35 1.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel. mint egyszerre nagyobbat.05 1. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai.2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. táblázat. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. Füvesített ültet351 . több évre elosztva tervezzük a kijuttatását.l 0. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat. de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni.20. mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj. 76 1. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0. mert felvehetőségük korlátozott.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés.különösen az almaültetvényekben . mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben.

és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. szélcsendes időben végezzük. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. de használatuk igen költséges. Tápoldatos öntözés. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. A makroelemek közül a nitrogén. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. néha több napot vesz igénybe. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. Használatuknál a levél. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. Az oldatokat frissen. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. Sequestren 138 Fe). A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli.és tápanyag-ellátottságának javítására. A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. elsősorban a lombozatra. de erről meg kell győződni. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. a kezelést meg kell ismételni. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. 352 . A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. Zn EDTA) gyógyítható ily módon.

A csapadék területi eloszlásában is 353 . 1-0. A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. érthetővé válik a csapadék változékony természete. több makro. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak.4. Ez a magyarázata annak. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. 10. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt.és mikroelemet tartalmazó.3. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül.5%-os töménységet. 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható. fiziológiai. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert. Sok-sok felvetődő agrokémiai. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el. 1987). Tápoldatos öntözésre csak jól. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg.2%-ot.és káliumellátásának javítására. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók.

minden talajban raktározódik. a növény fej lődését. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. Mind mezőgazdasági. különösen ha a talaj kötött. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. illetve a 20. a hőmérséklet. Klimatikus tényezők c.21. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni.igen nagyok az országos különbségek. A vízhiány olyan mértékü lehet. Aridés félarid éghajlat alatt.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk. Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában.a párolgási veszteség ellenére is. táblázat). A mérsékelt égövben ezt a IV-IX.1. jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. A csapadék hasznosulása a talaj típusától. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. A sugárzás. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál. de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. A fejlődéshez a fajtától. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. Ez a csapadékmennyiség ugyanis . A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz. 1987). A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen. 354 . míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI. az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre.1. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban. 1993).0. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat. vagy nagy nedvességtartalmú.fejezetben). valamint az időjárástól függ. a páratartalom és a szél. ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal.a tenyészidőszak jelentős részében . A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét.

Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően.0 20.1 18.6 30. 10.8 5.5 IX. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v.2 23.3.9 16. 24.4.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése.3 25.8 2.3 4. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll.0 5. ariditási tényező ad tájékoztatást.9 VI. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi. Az utóbbi időben a víz. 3.10. 1989). A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. 25.7 3. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.5 határok között változik. A növény fenológiai fázisai.7 X.8-1.0 26.1 30. 18. táblázat.9 VIII. A termés mennyisége.1 22.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk. 1973. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja. 5.6 37. A fajlagos levélfelület 4. Pl.21. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése.1. átlagos értéke 1. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is.9 20. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása.3 17.0 8.6 16.2 28. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak. 7. 355 .6 5. és az öntözés indokolt (SZALAY. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0.6 8.2 18. A terület mikroklímája.1.5 14. 2. az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába.0 18.5 23. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg.0 4. A feltételes öntözési zónában.3 VII.8 10. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek. ahová hazánk is tartozik.0 16.4 17. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés. 19. 4. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún. Ez arra hívja fel a figyelmet.

356 . Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé.22. táblázat a talajok vízkapacitásának. A termés mennyisége. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. akkor a levelek sztómái bezáródnak. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. Ellentétes esetben a sorok között az ún. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. J0. A talajok vízkapacitásának (VK). a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota.A terület mikroklímája. majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége.22. Ha a növény vízellátása (pl. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. Ezért a vízigényszámításoknál. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik. valamint a gyümölcsök mérete. hasznosítható víztartalmának (DV). Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. táblázat. A 10.

Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.45 0.50 0.35 0.30 0.70 0.35 0. Szeptember l O.50 0.50 0.20 0.J .30 0.30 0.65 0.75 0.30 0.25 0. Szeptember 20.20 3 0..60 0.60 0.30 0.60 0.35 0.35 0.45 0.45 0. Október 10.55 0.55 0.35 0.30 0.25 0.20 0.70 0.35 l 0.40 0.40 0.70 0.65 0. 0.30 3 0.55 0.20 2 0.65 0. Július 10.35 0.25 0.10.25 0.20 0.30 0.40 0.20 0.35 0.30 0.30 0.40 0.35 0.20 l 0.50 0.20 0.50 május június július w Vl -.35 0.20 0.70 0.20 0.70 0. Július 20.30 0.20 0.75 0.25 0.40 0.45 0.25 0.25 0.45 0.20 0.30 0.25 0.23.50 0.20 0.30 0.30 0.50 0.20 0.20 l 0. Szeptember l.20 2 0. Október l.75 0.45 0.25 2 0.30 0.30 0.35 0.80 0.35 0.60 0.35 0.70 0.40 0.60 0.20 0.40 0.60 0.45 0.25 0. táblázat.35 0.50 0.55 0.20 0.30 0.60 0. Augusztus l. Október 20.35 0.40 0.20 0.25 0.40 2 0.45 0.20 0.30 0.40 0.50 0.70 0.20 0.40 0.30 0.40 0.20 0.55 0.25 0.75 0.30 0.20 0.30 0.25 0. Augusztus 10.45 3 0.40 0.30 0.65 0.30 0.25 0.50 0.50 0.30 0.30 0.25 0.35 0.20 3 0.55 0.30 0. Augusztus 20.50 0.

50 0.20 0.40 0.50 0. Szeptember l. Július 20.20 0.20 l .23.53 0.45 0.70 0.20 0.70 0.75 0.65 0.65 0.55 0.30 0.75 0.65 0.20 0.40 0. 35 0.70 0.60 0.50 3 0.20 0.50 0.20 0.70 0.65 0.58 l 0.55 0.20 0.50 ' 0.30 0.20 0.55 0.56 0. Augusztus 10. Szeptember l O.\.50 0.50 0.52 2 0. Október 20.65 0.50 0.60 0.60 0.. Augusztus 20.60 0.50 0.75 0.40 0.55 0.62 2 0.30 0.75 0.70 0.40 0..20 0.65 0.50 l 0.60 0.30 0.52 0. Augusztus l.50 0.65 3 0.20 0..55 0. Október 10.25 0. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l.60 0.20 0.20 0.70 0.35 0.20 0.20 0. -- szeptember dekád október november 2 0.30 0.70 0.65 0.40 0.70 0.55 0.40 0.55 0. Október l.35 0.55 0.60 0.20 0.70 0.80 0.25 0.20 0.60 0.20 0.30 0.50 0. Július l O.20 0.20 0.20 0.45 0.l Vl oc A 10.50 0.20 0.20 0.50 0.50 0.30 0.25 0.20 0.50 0.50 0.20 0.30 0.55 0.55 3 0.60 0.35 0.60 0. Szeptember 20.40 0.70 0.20 l 2 3 0.30 0.45 0.30 0.20 0.20 0.20 0.80 0.

50 0.40 0.45 3 0.20 0.35 0.Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését.45 0.15 0. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is.15 O.35 0. .35 0.30 0. 24. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" . anyaga. 'db .20 3 0.24.50 0. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása. 15 0. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0.20 0. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk. Június 20. A vízigény-együttható meghatározása.25 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik.20 0. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.25 0. és 10. . .15 0. . 0.30 2 0. Július 20.20 0. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. .35 0..45 0. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.35 l 0. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése.30 3 0.25 l 0. A növény fenofázisai.25 0. és a 10.30 0. táblázatok tartalmazzák. Vagyis: . az " tlpusu ka an mert paro1 .30 0. l 0. ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll. A 10. amelynek mérete. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik.30 0. Július 10.35 0.35 0. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik. A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans.24.45 0. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10.30 0. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg. táblázat.40 2 0. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál.15 359 .meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.23.30 0.40 0.30 0. Július l.45 Június 10.50 0.30 0.25 0.40 0. .23. hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún.40 0. Közismert.

több hónapos.25 2 0. a holtágak és a terepmélyed ések. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be.45 0.40 0. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.25 0. hosszúságát 700-1200 m.20 0. Felszín alatti vizekből (talajvízből.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik.20 0.25 0.20 0. Július 20. Július l. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből. (Itt jegyezzük meg.20 0. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.20 0. Öntözési területi egységek.20 0.25 0.20 0. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból.20 0.20 0. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza.helytelenül.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg.20 0. A tározók lehetnek napi. illetve csapadékvize t el kell vezetni. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani.25 0.20 0. rétegvízből. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni. A tábla nagysága 30-70 ha között változik.20 október o:2o 10. Az évszakos tározók többhetes. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer.25 0.30 l 0.60 augusztus szeptember dekád 2 0. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve. Vannak ún. A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet.45 3 0.24. vízszegény országok.20 0.20 0.20 3 0.20 2 0.A 10.4.20 0. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet. A napiak éjjeli üzemszünet. 0.20 0. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket.30 0. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll.20 0.30 0.25 0. tavakból).20 0.20 0. heti és évszakos tározók.2.20 0. hogy nem szakemberek sok esetben.20 0. Június 20.20 0. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb.3.25 l 0. el kell szállítani. Július 10. 360 . hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-.20 0.25 3 0. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák.20 0. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.20 0.20 0. Az öntözővíz beszerzése. de 12 hózőtelep.

A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére.mellékcsatornák. . Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon. Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . . a duzzasztóművek. A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. A gravitációs úton müködőek a következők: . . lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. a zsilipek.napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet.és öntözőcsatornák). A tározás müvei: . . Ajőcsatorna feladata a vízszállítás.vasbeton csatornák. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba.ideiglenes csatornák. . A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. osztóbarázdák és sávok vízellátása.völgyzáró gátakkallezárt völgyek.állandó csatornák (fő-. .kötött talajú mélyedések. a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. .burkolt és szigetelt csatornák. mellék-.duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek. . tárolásra alkalmas területek. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: . külön töltéssel el nem látott holtágak és . Az öntözővíz szállítása.alacsony vízmélységű.főcsatornák. illetve az osztóárkok.a völgyzáró gátak. .töltésekkel körülvett. és a tenyészidő után beszántják azokat. Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák. osztó.a szivattyútelepek és töltések.osztócsatornák. Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása.öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: . Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg. Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és .fóldcsatornák. Jellegük szerint a csatornák lehetnek: .

stb. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl.3. A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen. Burkolaton beton-. Utak. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. burkolatától függ. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. amelyek szabványtervek szerint. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. kő. A szivárgási veszteségek csökkentése.rozza meg. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. árasztással. ártér. azbesztcement. a meglévő utak. bújtató és csatornahíd. A vízkivételi zsilipek. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél.3. vasbeton. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet. műanyag fólia). amelyeket a terepre. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. 95%-át teszi ki. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. tégla-. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. Csővezetékek. Magyarországon viszont l O% alatti. az osztó. bentonit. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. A fő. árasztás) nevezzük. Csatornahidakat alkalmazunk. de befolyásolják a táblásítási szempontok. felső határa a csatorna anyagától. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. A leggyakoribb . amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. esetleg vas. és földdel takarjuk. mélyedés.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. felszínű borítást értünk.egyben a legfontosabb . A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. 10. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk.4. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km. esetleg a birtokhatárok is. illetve lábakra állítanak.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. csőáteresz. esetleg vasbeton. beton. A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. 362 .

A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. Hazai elterjedése folyamatos. Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. kis.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. a szórási távolság és a vízszállítás.vagy alumíniumcsövekből áll. 363 . illetve körszektor alakú területet öntöznek.vízgazdálkodási szempontból .a porlasztás minősége. Magyarországon általánosan nem terjedt el. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül. s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. ún. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. cseppek formájában jut a növényre. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk. vagy háromszög kötésben helyezzük el. A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. A szórófejek kötése lehet négyzet. . Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe. illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba.az öntözővízeloszlás egyenletessége. Tekintettel arra. illetve a talajra. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában. gyors kapcsolású. hogy a szórófejek kör. téglalap alakú. . hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. hordozható berendezések. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek. . A vizet csőben.a vízadagolás intenzitása. amelyen a szórófejek találhatók. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. a szórófejeket pedig négyzetes. téglalap és háromszög alakú.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki.a legfontosabb: . Az öntözőberendezés feladata. . A szórófej jellemzői közül . horganyzott acél. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik.

beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák.) A l 0. A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez. 25. A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti .és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. kép). A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük.25. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. 1988 és SZALA!. A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. 10. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás. táblázatból kitűnik. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is. egyenletesen kívánjuk elosztani. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. alumínium. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . ami eltérő növekedést. E módszernél a fő. műanyag csővezetékek. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. Szeles időben a szóráskép torzul. illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. táblázat. (Kivétel a kelesztő.a fővezetékhez. A 3. A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. mert a kelleténél kisebb. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál. a fagy ellen védő és a színező öntözés. hogy az éjszakai.5-4 m/sec-os. illetve termést eredményez. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. így a szórófej elhelyezése optimális. 1989). Így a fák különböző vízellátásban részesülnek.

a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE. ezért élettartamuk rövidebb. .a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. .az üzemeltetés egyszerű. .növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését. 1992).a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti. 365 . . . . .a lombozat nedvesítése . .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. fő-. mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása. vagy a szomszédos.lehetővé teszi a vezérlő-. . . Különleges célú (esőszerű) öntözések. Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi. Az esőszerű öntözés hátrányai: .) öntözésre alkalmas.az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel.és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó.a fúvókák mérete lehetővé teszi. a talaj és a tápanyagok. .növeli a levegő páratartalmát.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti. ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg.többcélú (tápláló.fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása. Működési alapelvük. .a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz.bizonyos ökológiai körülmények között . öntözést nem igénylő területekre is kerül víz. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek.a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el. téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. vízfelvétel a leveleken keresztül). . . ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket. a lombozat károsodhat. szabályozó. . színező) öntözések is megvalósíthatók. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel. Az esőszerű öntözés előnyei: . fagyvédelmi stb. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik.változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. mellék.tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor. Beruházási költségük magasabb. frissítő.nem szabályos (négyzet.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni. 1973). . . hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen.A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja.

amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad.) szerepét kell elsősorban megemlíteni. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. először a jégburkon. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál. levélzetének formájától. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani. Olaszország. Ezért állandó vízellátás szükséges. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad.Fagyvédelmi öntözés. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet. a növények magasságától. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. Színező öntözés.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával).érés előtti időszakban -javasolt. A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg. Ismételt. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. Ausztrália stb. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. kis vízmennyiséggel végzik. Izrael. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia. majd a növényen. hogy afagyásifoly amat alatt 334. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. Ez azzal magyarázható. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket. A frissítő öntözés célja. mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. A fagyvédő öntözés azon alapszik. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. kis intenzitással.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

. oO -:: ('1 v .. ::j ::j '""' . > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-... Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig..Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra.... . > > > ... a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé.10..: v) _..: N o mérési időpontok 10. ábra).. ..... ...... így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el. mely 5800-6400-ra csökkent. o o:-. > .. Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10. .. •ll) ... amely mutatja a kívánt növekedést...optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" . . . de a magyarországi mérések is igazolják... ábrák összehasonlításakor.) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal.. A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására.. Ez technikailag úgy oldották meg.... (Itt jegyezzük meg.. ... . v v) ('1 .. "' . ..... hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék. hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól..9.11. Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként..... akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10. A termés viszont növekedett. . """· .. 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c.9.. hogy eredményesen alkalmazható. 60 N 9 Ol) <8 .... és a 10. >-....i _... figyelembe véve. A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg. 40 ·s:.. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ. és mivel ezen periódus napjainak száma ismert. A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték.... Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal.: -. "E u "' :o :~ Ol) E o . 20 r<) :o . o:-..-::·. A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme....: "E ....: .._. ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---... 1994) 376 . hogy az arid égöv alatti. """ oO v ~ .. ._.. ... ábra. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el.: r<) ........

.. 1. 1999) 377 ... . s..........f ..5 a o:s sc •• "' gs ··. A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999.. ~ --&- .. Ol) o:s •o •<U . o . az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor.) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a.. a.>. Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség.. 70 5~ . -o .... 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0.) o o\ a. s.. N o N ~ <'i o ~ . ~ o ~ .......... ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---..0 o •..5 ?ot-.. ..---... <'i .90 80 ? •<U t-..2. "' -o 3 o ~ ......><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: .........11......f N O\== .. ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0...-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-. ~ '-' •o:! -g§ "' (.. . az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó...... .-. -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (..... a..124mm •. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt. . ori :::i ...0 . 2 ........w 2..A------------------. ábra.f . :::i :::i "" > > > > ..... A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése...> > "" . .. •... A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------..5 o:s ~ •o .. 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ ... s...0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3. ....... 1. ~ 3.. évben jelentősen különböztek..........a. A gyümölcsátmérő növekedése...... § ·o:! <'i N o\ 0 ..... N 00 N . .. megközelítőleg 80 mm..f N . 4. ábra.5 ...f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > . azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos. > > > > > .....0 •<U § •o:! 0. ···A·-···A.1 O.... 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér.. •<\.

1 O. ahogyan ez a l 0. lehetőség nyílott az alma. rovarölő. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. vértetű). alkalmazását tette szükségessé. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. A természetes ellenségek betelepülését. körte-levélbolha). vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. hogy több rovar-. l 0. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. 378 . amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták.1. a sodrómolyok. a bordói lé. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj. HCH) alkalmazni. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. Ezzel szemben Nyírbátorban. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. és ami még nagyobb nehézséget okozott. A szerves foszforsavészter. Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű. atka.5. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. a Novenda. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. tevékenységét kevésbé veszélyeztették.és a körtedarazsak. Ezek több. de egyenletesen csökkent. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. További problémát jelentett.5. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését. az almamoly. az minden kártevőre nem terjedt ki.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. a mészkénlé. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. újból jelentős kártevövé váltak (pl. az almailonca ellen védekezni.

ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. a kártevők (aknázómolyok. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. levélbolhák) ellen úgy védekezni. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. elsősorban az alma. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. majd gyakorlatának kialakításához.A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. Fontos körülmény. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. Régen ismert tény az is. hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. megbízható védelmet nem biztosít. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. A gyümölcsösök. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. ragadozó. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. Ez újabb rovar. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. mint pl. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. a fitotechnikának.

amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. Ellenálló-képesség. a talajerő-gazdálkodással. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. A kártevő malylepkék ( almamo ly. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni. facsíkok). a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani. a környezet fertőzöttségétől függően. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. a termőhely. valamint az integrált növényvédelemmel. komputer vezérléssei működő. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. a sorközök (művelő utak. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. valamint azok a mikoplazmák. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. illetve fogékonysága. néhány éven belül újrafertőzi. és a termésszabályozás. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. mérsékelni. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. őszibarack-ültetvénye­ ket. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. az ültetvény környezetének megóvásával. a szüret.varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. A pl um pox vírus. fasorok.vagy fonálféregfajok. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. Miután a levél- 380 . A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. sárga. kajszi-. az alany. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. A növényvédő szereket az emberre. a fajták és a telepítésmód megválasztásával. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták. a védekezés időpontját megállapítani. amelyet levéltetvek terjesztenek. raktározás és gyümölcsminőség. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. amelyek vektorai ízeltlábú. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. Ennek több esete is ismert. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. aknázómolyok. a részvétel ellenőrzése. almailon ca. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. a szüret utáni kezelések.

amely a vértetűvel szemben ellenállónak bizonyult és ugyanakkor piacképes gyümölcsöt terem. Elszaporodásukat rovarölő szerek intenzív alkalmazásával is csak nagy nehézségek árán lehet megakadályozni. azonban ezek nem számottevőek. Az alma. Jó piacképes fajta esetében ma még vállalnunk kell a kémiai védekezés költségeit. a fa gyökérnyaki részein és a gyökereken tartózkodó kolóniák egyedei maradnak életben. Ebben az esetben igen nagy szükség lenne ellenálló fajtákra. előfordulá­ suk a Távol-Keletről származó új fajták között várható. illetve ellenálló-képesség mértékét is figyelembe vetté