l ',

Lektorálta Kovács Sándor Mészáros Zoltán Nyéki József

0M
Oktatási
Minisztériurn

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája általlebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lntézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága támogatásával készült. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv

l. Gyümölcstermesztési alapismeretek
Szerkesztette Papp János

K 1318823 l
Írta .nonkos Nyé Bubán Tamás Papp János Gonda István Sass Pál G. Tóth Magdolna Sipos Béla Zoltán Göndör Józsefné Soltész Miklós Hrotkó Károly Szalay László J ens er Gábor Terpó András Ligetvári Ferenc Tőkei László Z. Kiss László

ISBN 963 286 175 2

6926/2005

Mezőgazda Kiadó - az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafúrt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Récsey Antónia Műszaki vezető: Gerlóci Judit Müszaki szerkesztő: Berkes Tamás Sorozatterv: Kiss István Borítófotó: Hrokó Károly Megjelent 42,2 (A/5) ív terjedelemben, 107 ábrával, 45 színes képpel, mellékleten

Felelős nyomdavezető:

Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Nemere Zsolt ügyvezető igazgató MGK 712 337/05

Tartalomjegyzék

Előszó

(dr. Gyuró Ferenc) ....................................... . . . . . . . . .

9

l. A gyümölcstermesztés általános kérdései (dr. Papp János) ........... .
1.1. Története .............................................. 1.2. Nemzetközi és hazai helyzet ................................ 1.2.1. A világ gyümölcstermesztése ............................ 1.2.2. Magyarországi helyzetkép .............................. 1.3. Formái és fejlődési tendenciája .............................. 1.3.1. Szervezeti formái ..................................... 1.3.2. Fejlődésének irányai .................................. 1.4. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége ..............................................

ll 12 15

~~---- 1
22
23 25 26 35 35 37

A

2. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése (dr. Te1pó András) .................................. . 2.1. A "rendszerezés" terminológiája ............................. . 2.2. A rendszerezés alapegységei ................................ . 2.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában ........................................ . 2.3.1. A fajta fő jellemvonásai ................................ . 2.3.2. A fajta nevezéktana ................................... . 2.3.3. A fajtacsoport (conculta, grex)- cuitivar-group (grp.) ......... . 2.3.4. A convarietas- kultúrrassz .............................. . 2.4. Fajok eredete ........................................... . 2.4.1. Az elvadulás, kivadulás és szökevények .................... . 2.5. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere ................. . 2.6. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) ........................................... . 2.7. A gyümölcstermő növények származási központjai ............... . 2.7.1. A kultúmövények Vavilov-féle származási világközpontjai (Zsukovszkij továbbfejlesztésének figyelembevételével) ....... . 3.
Gyümölcstermő

38 38
41

43 43 43 45

4L_
57 ••:t_ _,..-58 59

növények morfológiája (Göndör Józsefné dr.) ........ 3.1. Gyökérrendszer .......................................... 3.1.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők .............. 3.2. Hajtás és ágrendszer ...................................... 3.2.1. Törzs .............................................. 3.2.2. A korona és részei ....................................

. . . . . .

65" 65

67
71

66

0
,~

7Q_

5

4. A gyümölcstermő növények szaporítása és a faiskolai áru minősége (dr. Hrotkó Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése . . . . . . . . 4.5. Ültetési anyag előállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. A szaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Csemetenevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Bujtványcsemete előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Dugványcsemeték előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Málnasarj-csemete nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével ............. 4.8. A gyümölcsfák oltványnevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Oltványnevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Oltványnevelés alvószemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Kézben oltott oltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.4. Az oltványiskola kitermelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.5. A gyümölcsfaoltványo k tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Az oltványok minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátosságai (dr. Bubán Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .l. Vegetatív fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 .1.1. A morfológiai megjelenés szerveződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A virágrügyek képződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -\ 5.2.1. A virágrügyek képződésének helye és időpontja . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. A virágrügyképződés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. A virágrügyképződés endogén szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . .
'-

86 86 87 88 89 90 93 95 95 96 98 103 104 l 05 l 05 l 07 113 116 118 120

-:=

126 126 126 128 131 132 134 150 158 158 160 161 163 164 167 171 172 192 193 196 198

6.~irágzás

és termékenyülés (dr. Nyéki József) ................. ...... 6.1. Virágzás ................ ................ ................ 6.1.1. A bibe ivarérettsége és a portokok kinyílása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. A fajták együttvirágzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Virágzási időcsoportok ................ ................ .. 6.2. Megporzás, termékenyülés és terméskötődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6:3. Termékenyülési viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -..... 6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai . . . . . 6.5. Gyümölcsültetvénye k fajtatársítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Fajták száma táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. A fajták elhelyezése táblán belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Szél- és rovarmegporzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

6.6.1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
·1. Gyümölcsfejlődés és -érés (Szalai László) ........................ 7 .l. A gyümölcs növekedése ................................... 7.2. A gyümölcs érése és utóérése ............................... 7 .2.1. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben ........... _ 7.2.2. Utóérés, öregedés ..................................... . . . . . . . . .

203 203 205 206 209 210 211 214 215 217 217 217 237 239 240 245 246 247 247 250 254 254 269 270 272 272 274 276 276 276 277 278 279 281 281 282 282 284 288 292 292 297 7

8.

és befolyásoló tényezői (dr. Soltész Miklós) ........ 8.1. A friss gyümölcs minőségének összetevői ...................... 8.2. A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai ............. 8.3. A gyümölcstermékek minősége ..............................

Gyümölcsminőség

létesítése ...................................... 9 .l. Okológiai feltételek ....................................... ,1 } 9.1.1. Klimatikus tényezők (dr. Tőkei László) .................... _ 9.1.2. Talajadottságok (dr. Papp János) ......................... 9.2. Közgazdasági feltételek (dr. Z. Kiss László) .................... 9.2.1. Az ültetvényberuházás tényezői .......................... _. 9.2.2. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye .................... ..J. _2.2.3. Várható változások a gyümölcstermesztésben ............... 9.3. Alany- és fajtahasználat ................................... 9.3.1. Alanyok megválasztásának szempontjai (dr. Hrotkó Károly) .... 9.3.2. Fajták megválasztásának szempontjai (dr. G. Tóth Magdolna) ... .,1 :, J-if' Művelési -~e~?szerek ,(dr... Sipos Béla Zoltán) ; .................... 6 _11_9 .4.1. A gyumolcstermo novenyek koronaformai · ................. 9.4.2. Telepítési rendszer, sor- és tőtávolság ...................... ··- . 9.4.3. Támaszrendszer ...................................... 9.5. Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai (dr. Sipos Béla Zoltán) ... ~t_?·5.1. Telk~sít~s •. te~eprendezés, táblásítás ....................... . "'9.5.2. TalaJ-dokeszites ...................................... '-2.5.3. Sorokés a tőhelyek kitűzése ............................ 'ET.6. Telepítés (dr. Sipos Béla Zoltán) ............................. 9.6.1. A telepítés ideje ...................................... \\. 9.6.2. Az ültetési anyag előkészítése ........................... ' ·..:..:_ 9.6.3. Az ültetés kivitelezése ................................. ~.6.4. Az ültetést követő munkák, feladatok ...................... 10. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai .................. l 0.1. A termesztéstechnológia összetevői (dr. Papp János) ............ l 0.2. Fenológia (dr. Soltész Miklós) .............................. l 0.2.1. Jelentősége és alkalmazása ............................. l 0.2.2. Vegetáció és nyugalmi időszak .......................... 10.2.3. A gyümölcsfajok fenológiája ........................... 10.3. Termőfelület és termésszabályozás .......................... r) 1 ' 10.3.1. Metszés (dr. Gonda István) ............................ ; l 0.3.1.1. A metszés időpontja ..............................

~Gyül!lölcsösök

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

-------

10.3.2. Met szés t kiegészítő eljárások (dr. Gon da István) ... ... ... ... . 300 10.3.3. Vegyszeres növekedésszabál yozás (dr. Bub án Tamás) ... ... ... 305 l 0.3 .4. Termésszabályozás . . . . . . . ............................ . 306 10.3.4.1. A terméskötődés tényezői és mértéke (dr. Solt ész Miklós) ... 306 l 0.3.4.2. Kézi gyümölcsritkítás (dr. Solt ész Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 312 l O.3 .4 .3. A vegyszeres termésszabál yozás (dr. B u bán Tamás) . . . . . . . 315 l 0.4. Talajerő-gazdálkodás . . . . . . . ............................ . . . 320 10.4.1. Talajművelés (dr. Pap p Jáno s) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 320 l 0.4.1.1. Talajművelési mód ok . . . ........................... 321 l 0.4.2. Tápanyagellátás (dr. Pap p Jáno s) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 l 0.4.2.1. A gyümölcsösök tápanyag-szü kséglete és meghatározásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 10.4.2.2. Trágyázási mód ok és időp ontok ... ... ... ... ... ... ... . 345 10.4.3. Öntözés (dr. Lige tvár i Ferenc) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 353 10.4.3.1. A gyümölcstermő növénye k vízigénye ... ... ... ... ... .. 355 l 0.4.3.2. Öntözési területi egységek, az öntözővíz beszerzése és tárolása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 360 l 0.4.3 .3. Öntözési módok és módszer ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 10.4.3.4. Tápláló öntözés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 371 l 0.4.3.5. A gyümölcsátmérő változás án alapuló öntözésirányítás .... . 375 10.5. A gyü möl csös ök növényvédelme (dr. Jens er Gábor) ... ... ... ... .. 378 10.5.1. A növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 378 10.5.2. Az integrált növényvédelem ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 385 10.5.3. A gyümölcsösök újratelepítésé nek kérdései ... ... ... ... ... .. 386 10.6. Betakarítás, tárolás, áruvá kész ítés és értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................ . 389 l 0.6.1. Betakarítás (dr. Sipos Béla Zolt án) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 10.6.1.1. Szüreti előkészületek, term ésbecslés módszerei . . . . . . . . . . . 390 10.6.1.2. A szüret idejének meghatározá sa (dr. G. Tóth Mag doln a) ... 393 10.6.1.3. Kézi gyümölcsszüret ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 396 l 0.6.1.4. Gépi betakarítás (dr. And or Dom onko s) . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 10.6.1.5. Gyümölcsszállítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 420 10.6.2. Gyümölcstárolás (dr. Sass Pál) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 422 l 0.6.2.1. A tárolásra ható tényezők ........................... 422 l 0.6.2.2. A gyümölcstárolás módszer ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 10.6.2.3. A gyümölcsfajok tárolási sajá tosságai ... ... ... ... ... ... 428 l 0.6.2.4. Tárolási veszteségek és bete gségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 l 0.6.2.5. A gyümölcstárolás ökonóm iája és szervezése (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 436 10.6.3. Áru vá készítés (termékkialak ítás) (dr. Sipos Béla Zoltán) .... ... 438 l 0.6.3.1. Válogatás, osztályozás ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 439 10.6.3.2. Csomagolás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 442 l 0.7. Gyümölcsértékesítés (dr. Z. Kiss Lász ló) ... ... ... ... ... ... ... .. 454 10. 7.1. Az értékesítés mód ja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . 454 10.7.2. Piacszabályozás az Európai Unióban ... ... ... ... ... ... ... . 457

ll. Felhasznált és ajánlott irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8

. 459

Előszó

Gyümölcstermesztésünk fejlesztése, korszerűsítése a XX. században felgyorsult és a századfordulóra nagy elődeink nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos örökséget hagyományo ztak az utókorra. A fejlődés ütemét a kertészeti tankönyvek és kézikönyvek örökítették meg, melynek egyik értékes dokumentum a ez a mű. A fóldművelés, a kertészet, a gyümölcstermesztés a koltúra szerves része, amint ezt az ókori neves római író, Cato (Kr. e. 234-149) a De agriculta művében kifejtette: A cultura a colo igéből származik, melynek jelentése művelés, foldművelés, termesztés és átvitt értelemben 'képzés', 'művelődés '. Entz Ferenc (1805-1887) szerint "Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi". Ezt példázza a gyümölcstermesztés fejlettségének színvonala is. A fóldművelés, a kertművelés, a kertészeti termelés művelt, jól képzett szakembereket igényel. Entz Ferenc 150 éve, 1853-ban alapította a Kertészeti Egyetem jogelőd intézményét, amely a kertészeti oktatás és a kertkoltúra egyik hazai központjává fejlődött. A könyv szerzői ezzel a művel köszöntik a 150 éves jubileumát ünneplő egyetemünk et A gyümölcsök és termesztésük végigkísérték népünk történetét is, amint ezt a gazdag írásos történelmi hagyatékok rögzítik. Az előmagyar korból (Kr. e. l OOO előtt) származnak a meggy és eper, az ősmagyar korból (Kr. e. 1000 után) a gyümölcs, alma, körte, dió szavaink. Anonymus (1200 k.) a Gesta Hungarorum művében a honfoglalás korában ismert gyümölcseinket az alma (Almás vize), körte (Körtvélytó) és a dió (Gyogy) fóldrajzi nevekben örökítette meg. Kiváló tudós elődeink gazdag életműveikkel alapozták meg nemzetközileg is ismert gyümölcster mesztésünke t Ezekre a kézikönyvünkben is összefoglalt tudományos alapokra, a kor- és szakmatörténeti dokumentumokra építhetik tanítványain k és a szakemberek napjaink és a jövő gyümölcstermesztését, követhetik nagy elődeink eredményes munkáját. A tudomány egyes szakterületeinek fejlesztésére szakosodott oktatók és kutatók közös munkája jellemzi a gyümölcstermesztési kutatást és az új kutatási eredményeket összefoglaló gyümölcstermesztési szakirodalmat. Korunk kézi- és tankönyvei általában többszerzős művek, melynek példamutató úttörője Mohácsy Mátyás (1881-1970) , a gyümölcsterm esztés professzora volt. Szerkesztésében három kiadásbanjel ent meg A gyümölcstermesztés kézikönyve, tankönyve (1936, 1943, 1946) az egyes alkalmazott tudományterületek gyümölcstermesztési eredményeit specialista társszerzőkkel, professzorokkal és munkatársaival közösen készített kiváló mű. 9

A gyümölcstermesztés technológiája (1974) és a Gyümölcstermesztés (1990) című könyveinket Tankönyveink megírásába a tanszéki és az egyetemi oktatók mellett a kutatóintézetek. a termesztés és a nagyüzemek munkatársait szerzőként és lektorként vontuk be. Mi is szerzőtársakkal írtuk és szerkesztettük A gyümölcstermesztés alapjai ( 1974). a korszeru és gazdaságos gyümölcstermesztés fejlesztésének a kézikönyve ez a mű. s mint az oktatás és a termelés segédeszközét az egyetemi hallgatóknak. művelődésének. mint egyetemi tankönyv az oktatás.A többszerzős tankönyvek. a termelésfejlesztőknek. dr. Az egyetemi hallgatók. az üzemi termelőknek és a kertbarátoknak melegen ajánlom. egyetemi tanár 10 . 2003. Ez a többszerzős munka a gyümölcstermesztés legújabb tudományos és termesztési eredményeit tananyaggá szerkesztve. tankönyveket. Budapest. a korszeru új tudományos eredményeket összefoglaló kézikönyvek napjainkban szélesebb körben terjednek. Örömmel köszöntöm egykori munkatársaim és a fiatal kollegák munkájának eredményeként a most megjelenő Gyümölcstermesztési alapismeretek és az ezt követő Gyümölcsök termesztése c. a termesztök szakmai képzésének. mint kézikönyv a termesztés egyik szellemi forrása lehet. Gyuró Ferenc ny.

A gyümölcsök a legkedveltebb emberi táplálékokhoz tartoznak. növényélettani és ökológiai ismeretekre épül.Yi t~Q.l. különösen annak második felében volt gyors. A gyümölcsök változatos színe. elsősorban alkalmazott tudomány.Lemt. amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött.f:imiil.r!Jles~ti. A gyümölcster: mesztés fejlesztését világszerte. j\ fejlőgés irányát a gyümölcstermesztés intenzitásának növelése jelenti a fogyasztók. A világ árugyümölcs-termesztésének fejlődé­ se a XX.!:Í._if:e_lt_gy_ümölcs a legtermészetesebb táplálékok egyike. Célja a piac és a fogyaszták igényeit ki elégítő.~Y~!l. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel.zásra kerül. században. amelyeket rendszerint örömmel és élvezettel fogyasztanak. kémiai és biotechnológiai eljárásokkaL A tartósítóipari gyümölcskészítmények egyre kevesebb mesterséges adalékanyaggal készülnek és így növelik eredeti beltartalmi értékeit.. amely növénytani. 4_gyjim(jlc:s.Js.~. A tartósítóipar napjainkban többszázféle gyümölcstartalmú terméket állítanak elő fizikai.te. A gyümölcsök nagyobb részét frissen fogyasztják. annak egyik legrégibb tradícióval rendelkező területe. A gyümölcstermesztés tudománya (fruit science). jelentősen túlszárnyalva a mezőgazdaság átlagos fejlődési ütemét. A világ népességének rohamos növekedése és a gyümölcsök táplálkozási jelentőségének felértékelődése alapján a gyümölcstermesztés folyamatos fejlőqése várható a jövőben_ is. valamint harmonikus beltartalmi összetevői fogyasztásra ösztönző tulajdonságok..~s egyéb anyagok halmQzódnak fel.~. !l_gy.s_ botanikailag a gyümölcstermő növények virágrészeiből képződött valódi vagy álterm€s.l. frissen azonnal fogyasztható. biokémiai.ijJ}jlgQ_zqt!JgLtartozik.. mint mezőgazdasági termesztéssei foglalkozó ágazat_q. zamatú. de felhasználja az alkalmazott matematikai és közgazdasági módszereket is.l. kiváló íze és aromája. de a világon megtermelt gyümölcs 20-J_Qo/o-a m!!fi f_~!_~Qlg.Q.JceJ:~!. a foglalkoztatási gondok enyhítése is ösztönzi. alakja. ezért méltán tartják a táplálékok királynőjének. ll .~_!~k. amelyben a gyümölcsfejlődés és érés során különböző értékes ké[Ü~iyegY!i. kimagasló beltartalmi és é/vezeti értékű növényi termék. A gyümölcs vonzó megjelenésű. kiváló minő­ ségű és választékú gyümölcs termelése. különösen a fejlődő országokban magas. A gyümölcstermesztéssei foglalkozó üzemek között a családi munkaerőre alapozódó kisés közepes gazdaságok aránya. A?. A gyümölcstermesztés a gyümölcstermő növények szaporításával és a gyümölcsök elő­ állításával foglalkozik. A gyümölcstermesztés általános kérdései A gyümölcs az ember ősi tápláléka.c.tt és a környezetet fokozottan védő termesztési eliárásokkaL A gyümölcstermesztési ágazat beruházási igénye és élőmunka-felhasználása nagy. amely az érés után nyersen. kellemes ízű.

Abban a korban a gyümölcstermesztés.pí!l?.k~!JI~tv~gyüll!ölcsfajta került Európ4b:'l.m. 234-ben írt könyvében foglalkozik a gyümölcstermesztéssei és a gyümölcsfák szaporításávaL A római gazdagok fényűző asztalára egyre több változatos és élvezetes gyümölcs került. Julius Caesar idején a gallok és a germánok megismerhették és elsajátították az akkori gyümölcstermesztési ismereteket.k. ahol 5-6 ezer éve már bizonyítottan foglalkoztak gyümölcsök kiválasztásával és ültetésével. A görögöknél nagy kedvtelésnek örvendett a gyümölcsfogyasztás és a gyümölcstermesztés.f.. Hippokratész i. Egyiptomban. A történeti emlékek. az ókori Egyiptomban. Babilóniában. a gazdaságilag és katonailag erős birodalmakban kezdett virágozni.r. Perzsiában. a görögök. A rómaiak főleg a görög9kt91 t[lll. e.K ~5> . Mexikó és Peru mai területén már viszonylag fejlett gyümölcstermesztési kultúra virágzott. .1. hogy Kína mellett Indiában.imillcstermesztésimódszer. mert a hittérítők a mezőgazdasági.__I(js~ Ázsiá9é>L és a Fekete-_teng~. u.uró. Perzsiában. Története A gyümölcstermesztés több ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének részét képezi. Mózes az Ótestamentum I. Az ókorban Kínában.an a gyümölcstermesztés eddigi színvonalában hanyatlás állt be. A gyümölcstermesztés törtéfl. a rómaiak és az arabok nagy érdemeket szereztek a gyümölcstermesztési ismeretek bővítésében. mert a középkorig a fogyasztott gyümölcs jelentős részét a természetes előfordulási helyeikről gyűjtött gyümölcsök jelentették. Európa középső részein a római hódításig valószínűleg nem foglalkoztak gyümölcstermesztéssel.különösen Európában . amelyben a gyümölcslopást halállal büntette.Jitán E.z~!s_i_J~D!: ~~rő! pe~ig ar. 8Jrjlqt ~§.€I~~IJJikJ5si közpo1lt.IQ'!!l!i_.eket. 500-ban alkalmazta és elsőként írta le a szemzés módszerét. az állandó helyre való letelepedés. A gyümölcstermesztés az emberi civilizációval párhuzamosan fejlődött. Lassú. Columella a kiváló mezőgazdasági író -i. A_R_ómaLBirodalo. Cato i.l. a régészeti ásatások magleletei egyértelműen bizonyítják. Az ókori gyümölcstermesztés kialakulásának előfeltétele volt a nomád életmód megszűnése. l O-ben törvényt hozott.m l:mkáSJJ.10 könyvében ír gyümölcstermesztési ismeretekrőL A perzsák. vadon termő gyümölcsöket gyűjtötték A gyümölcsök gyűjtö­ getése nem fejeződött be a nomád életmód feladásával. 60 körül.a rómaiak töltöttek be kimagasló szerepet. könyvében a kertet és a gyümölcsöt a világ teremtésével és az első emberpár megjelenésével egyidőben említi. illetve a gyümölcsök földrajzi elterjesztésében.1.ab_ közvetítéssel s_z_á'!!gs_gyiim9. Homérosz eposzaiban gyakran említi a különböző gyümölcsöket. Évezredeken keresztül a természetben található. a Görögországban és más földközi-tengeri államokban a gazdaság akkori fejlettségi színvonalának megfelelő gyümölcstermesztési kultúra alakult ki.fLKÍna ter:ületén alakult ki. Drakon i.!l!ák l!gyi. e. de folyamatos fejlődés a kereszténységre való áttérés_ folyamán következeU be. írásos feljegyzések. A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. Indiában.ell ékérQl_&QIÖ. barlangok és sírkamrák falain található rajzok. A gyümölcstermesztés fejlesztésében. A keresztény- 12 . e. közö_(tük a gyümölcstermesztési ismeretek terjesztésében is történelmi küldetéstteljesítette.

._182-b(!n P ann_(> ni~!?<! gyiJ.Y~ket.s..t~.ése. 1667-ben jelent meg Litmay János "GY.u~ c.~:<z<lőd. tól kezdődően E_urqJ!~J!_f!:_1~tt l!!.t!l~~zűnt.~!l<~. hogy őseink a honfoglalás idején már valamilyen fokon álló gyümölcstermesztést találtak.rimwi biro.. valamint balkáni eredetű gyümölcs kerűlt az országba.s_i t:. különösen Amerika felfedezése.JWtill~:tt~bQ.m9J~. századig rendkívüllassú volt. Európában.da.s intenzit_:!_s:]J:>l!Q_!:!.Ymölli_ösker:C._z~le~_g_i9s.!.n_yolt a.tbQ:lé!tot1 Uá.tnölcst~:.[~éséb__?n és továbbfejleszt~sében__ kiemelkedő szerepe t töltöttek br:: az egyb_ázt lJ?. fel~ li gyijm§h.i!Ml.P.§_gJ~s fej \9_<f.. hogy hazánk terűletén megalapozódott a gyümölcstermesztés.~.c. Az 1960-as -~v ektől ke:z.ii. Ebben az időszakban sok törökországi és kis-ázsiai..~~­ szőlőy~ssző. 1785-ben alakult meghazáuk. A..)5:_ertészeti köQ):YS<_. amely a római hódítás l!_l~gűnése_l. Il. Az új földrészek. Franciaországban.törté!!:__e~(!_(lz av__q!..nemesi.en./m_ak~ .Qil<. A gyümölcstermesztés fejlődése a XIX.Jlgzaigy_Ü_'!l_ölc_ste_r'!!:_t:§...S_?:ágok..lJJ}f!/s. különösen a Szent Benedek. NémetAlföldön és Angliában volt a leggyorsabb..~rtek el ki~~-~§ er~gl_!!_~!l. . a német fejedelemségek területén."t!lÖlcs-term~gt~uzínJ!Q!lalq_ az_fu_t:. A XI-XV.l1LiJJa:: mokban volt a legrt}_agasab]l. Ez akkor is igaz._n.[!P.S<hő.. amely a legrészletesebben foglalkozik az akkor termesztett gyümölcsökkel és szaporítási módokkal.li.l:IJ. az alaptudományok fejlődése lehető vé tette más gyümölcsfajok és új nemesítési módszerek bevonását a fajta-előállí­ tó tevékenységbe.m9l<t~f~k.E &Y!!.és a cisztercita rendek közösségei.l!gl:l~~e_uróp~Q!:._s~~. század végéig Itáliában. A kapitalista fejlődéssei párhuzamosan nőtt a polgárság rész- 13 . Az egyházi rendek gyümölcstermesztésének példáját később az uralkodók és a fő­ urak is követték.lostqrokho2: kapcsolódó kertekb_~:.rmesz.lődés_?nek <:MfJ:lJlJltLa görögi.ő~n~ekmre_mé.s.. századok idején hazánkban a gyümölcsfákat csak alkalomszerűen és rendszertelenül ültették. . hogy az utak mellé gyümölcsfákat ültessenek.li~I11}~!?-~1~... A rómaiak Pannóniában és a Szerémségben gyümölcstermesztésbe kezdtek. versengésük kedvezett a szebb és jobb gyümölcsök meghonosításának..§k_eresztez.eJ(!k meg_ő.eredményeket ért~is__{!L_~_l.így hazánkban is . l>2:ázadtqll<.tés.a kQ.gy~~­ sülete Gömö_!_~_gy~~-t::.(Q vj~ga . XX: szil_z_ad_(!]sfj_j_el~_q_~_Cl_zj. Nagy hatással volt a hazai gyümölcstermesztés fejlődésére a török hódoltság is.&Y. A kapitalista fejlődést kísérő polgárosodás növelte a gyümölcsök iránti igényt. József !782-ben kiadott rendeletében előírja. termesztésének.s~J}~J~_k(~~~!k~<i§ Js:orszaka volt h~~fu:!kj:mn.!!_i_g__ és a római hódítás idő­ szakáig)!__(!?_?tht!_.s_á~z~r Le..!!~.iőd_ően _a gyümölcsteoneszté. A rómaiaké a fő érdem..c. A XIX_.ltQ. A világ gyümölcstermesztgse &. ha ez a fejlődés egészen a XVII-XVIII.!?~.s.:.j. század közepétől a vasúti és a hajózási szállítások korszerűsödése lehetővé tette a gyümölcsök nagyobb távolságra történő szállítását. A XIX. _!?zA~_<! d m!i~g.r9.!~_ko_:..ség terjedése idején a kolostorok szerzetesei rendszeresen ültettek gyümölcsfákat és gyümölcstermesztési ismeretekre is tanítottak.Y.QY. A XVIII.§.P.!!_l®!ii. Valószínű.._~_gyii.b. s azok termesztését hazánk mai terűletén meg is honosította. A rómaiak_~:_~_t~!f__ a gy_qmölc:sterll!:esztési is_mf}!r. A gyümölcstermesztési kultúra életbentartását a kolostorok szerzetesei biztosították Az Anjouk uralkodása alatt Itáliából sokféle gyümölcsfát hozattak be.

4nyú gyümölcstelepítéseket valósítottak ll!eg Fejes__§41J.fl_gjlqr~J~jf()dé§!lgfs ü:trlult.cf!:'ll gy_or_§ fejlődéstz. A hazai gyümölcstermesztés tulajdonviszonyaiban és üzemi szerkezetében a rendsz_ervá}tQZás_. _Jjntz f'?!?!JJ.és dombvidékeken..!!Elfl!::_~~ c. A Duna-Tisza közi gyümölcstermesztés az alföldi szőlőtermesztés fej lódésével párhuzamosan növekedett.lti.J _§.L?. Ekkor alakultak ki a Dunakanyarban.!Y.r:. Hazánk gyümölcstermesztése mennyiségileg az 1980-as évek el§. A gabona árának csökkenése és a filoxéra pusztítása nagy fellendülést hozott a hazai gyümölcstermesztés fejlődé­ sében. amelyet kormányzati intézkedésekkel is elősegítettek. században a gyümölcstermesztési ismeretek elterjesztésében jelentős szerepe volt az 1868-ban elfogadott népoktatásról szóló törvénynek. mert a híres gyümölcstermesz1ési._vezet_~§ével. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében a XIX század fordulója körüli évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott Rudinai Molnár István országos gyümölcsészeli biztos. azóta a megtermelt gyümölcs mennyisége csökkent. A XIX. Zala megyékben és a Duna-Tj§za lsfif.J?. Az első világháború után mutatkozó kereslet és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A trian_Q_QLP_~k~diktátum válságos helyzetbe QQ&a__a haz:1igyi!mölcstefl!}es]:_!é§t_~s -ellátást. aki a gyümölcstermesztőket szaktanácsokkal látta el.cl_Qr... Az 1930-as évek elején alakult meg a Gyümölcstennesztők Qrszágos~_ii!ete.Q. amely alapján a gyümölcstermesztést fő tal!tárgyként o]<tatták__~~--a_közs~ faiskolákl?i!!!_tangották a gyiim_ölqfál< sz~ppt:it!!~!!t. a Felvidéken és Kárpátalján.~_elk®ltekM~Qrs~ágtól. 14 . szá~gci elejé.lJJf:_J!an_a hazai árugyümölcs-te':mesztés_11J:~jqpg_~_q§fl.Ulereczlsy_ Máté munkásságának eli.§~{ult sző_lő_ijjtetVÉ._g_(Jz_a4y?g?!Lf~ aXX._jlJ:.son!h~jas gyümiHcsök !~rmesz.en nagyar.k. ezért kereslet mutatkozott a gyümölcsök iránt. hogy a Magyarországon termelt gyümölcsök eljussanak az Osztrák-Magya r Monarchia más részeibe is.aima­ termesztés nagyarányú fejlődésnek indult.~ő.s._gmgl)!_qj{IX.. amely az ország minden megyéjében gyümölcstermesztési intézőt alkalmazott.után_jelel!!§~_ _y@~~sok következtek be.ba1!..!f§_e.gJ!j)J!!ijjcstJ!J:!ll~.t.bi:Jfl.ek hf!]x~l}_.E. A filoxéravész után a k_ifJ.llilbmtle. A vasúti hálózat gyors kiépítése lehetövé tette. kétszintes termesztési mód alkalmazásával. jelentős részben az ún. Erdélyben.~fJ(f11q[.az.tilJ_. amelyet importtal kellett pótolni. amelynek eredményeként hazánk jelentős gyümölcsexportáló országgá vált.J~t~b~!L~rt~~ tetőpontját. A Il.as__éyekben súlyos gyümölcshiány mu. A történelmi Magyarországon gyümölcstermesztéssei túlnyomórészt a hegy.or. valamint a Duna-Tisza közi homokhátságon a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken foglalkoztak.J~.?fs.. világháborút követő hanyatlás után az 1_960-as és 197Q-es ~veJsfJ.l:t. valamint a gabona-világválság miatt a gyümölcstermesztés fejlesztése vált indokolttá.cig.aránya. Mohácsy Mátyás és munkatársai útmutatásával és az észak-amerikai tapasztalatok jjlh!Jsználásával Szaf!gJf!f. Ennek eredményeképpen hazánkban az ~.. a Budai hegyvidéken és Gyöngyös környékén a gyümölcstermesztő körzetek.Q.at~-­ kozott.

a.il::_ mölcslevek..afejl. amelyet Európa és Dél-Amerika követ közel azong§. feitődö. olívajs. elsősorban Ázsiában és Dél~Amerik:ába.~J elő@j.k s_~erir.s. a .1.t~.ancl. amelynéraz exportértékesítés eléri az összes termés 20-25%-át.~it~§.&i:tlmazásban. táblázatban tüntettük fel.100!. 1928-ban.. de a növekedés üteme az 1989 és 1998 között már csak 2.lmn e.2. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és az édesipar is..1. A világ gyümölcstermé sének átlagosan mintegy 30%-a kerül ipari feldolgozásr.nagy§_grenddel (1. Mennyiségileg a szőlő mellett a narancs és az alma ipari feldolgozása emelkedik ki a gyümölcsfajok közül.é.s.. A világ gyümölcstermesztése utóbbi félévszázadban a mezőgazdasági k..gy_lir~n.A vezető gyümölcstermesztő országok között fejlődő és fejlett ipari országok egyaránt megtalálhatók A világ vezető gyümölcstermesztő országai sorrendben Kína. Legdinamikusabb volt a növekedés a fejlődő országokban. alma részarill'.~!J~náJ1J!.L~:Z.gos~l!l.zere_pe!Jillszit._az. ~si_ti_1!sf~1-~ls..~É!. Az eJ§. A világ gyümölcstermesztésének fajonkénti megoszlását az 1.!l...~terméke_k_f~!~*-!~_sa --~Le_g!ő­ sebb..lY~.gQvi országokban pedig 25%-a A világ gyümölcstermésének túlnyomó többségét a termelő országban használják fel. ezért a viszonylagos túJl<._:·Ezekben a térségekben bőségesen áll rendelkezésre munkaerő.5% volt.Q. Ebből a szempontból a banán kivétel..s__átlagát meghaladó mértél\l>en_IJQvekedett mind. 1970 és 1998 között a gyümölcstermés ~Yel!!ei!!a.li:E.1.énye!s. de a csökkenő termőterületen a nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztés fejlesztése stratégiai kérdéssé vált. A világ fontosabb gyümölcstermesztő országait az 1._s­ termesztése a következő két évtizedben is tartósan növ_e_kednJ. A világtermelésben a körte. Európában Olaszország.és a mérsékelt.kat való_szíl1ű!~g_ ill~c~Q...s. táblázat tartalmazza.a fPI.Julanász é.Jlll!diterrán országokban :!O%~._~.i~l-~!1ti ~9Jcste!Jlleszt.e.mangó.a.EQ!§..é.Ie_gnagyobb 10 gyümölcstermelő ország állította elő a.~_á.az.S.3.J~kvárois__Imlpok. 1998-ban a trópusokon termett a világ gyümölcstermésének hozzávetőlegesen 35%-a.:l.zt_q_yilággxf}_rt]:Qlc.. ö_yijág (iss?es_gyii_!llölcstermése 1998-ra elérte a 435 millió tonnát.gJás._ befőttels. A világ .r§_e_lzé§.ti ipari országokban. India. A világ gyümölcstermesztésének nagyarányú bővülésétől a gyümölcsök kereskedelmi forgalma várhatóan a következő évtizedben elmarad.ll.világ gyül_l!_Ql<. Átlagosan a gyiim_ölcs_~[lllé~~-1 Q%-a kerül friss. fon.e.jpálat az ára. Az ors~~EQ.%.!Yo-kal növekedett.~!­ mányok __é_s_~.JeJmel~~!Jen.tos s. asztali gyümölcsként a világpiaci forgalolll_b(l.mind.!?~11ili_gyjll!!öl~§~!i~!<. iJiety~ a.tQ.LkieJn~ll\e<Ul<.1Jl_Qic~fp.tLgy_Qm_öl_<..1. Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése meghatározó..a" Ennek mértéke gyümölcsfajonk ént és országonként eltérő.k..a. ő. A feldolgozott gyümölcsök közül a EY._gj_lYa. 15 ~yil~g gyümölc~termeszt~~~_az .2.~intt::llf9.e.§~r­ mésének ~. Brazília és az Egyesült Államok. Nemzetközi és hazai helyzet 1. sűríhp. A földrészeket tekintve 1994 és 1998 közötti évek átlagában Ázsiában termelték a legtöbb gyümölcsöt. mélyhűtött termé~~Js.z()lőtermé­ sének 80-85%~Át a borászat hasznosítja.&lil _ta_rta11i.~zilli!r~~k._ít.gya..2.Jegbiztosabb piaci hátterét.sz. táblázat).Y.

3 17.7 1.7 59.1 8.6 67.2 7.8 2.2 27.9 37.3 l' l 2.4 23.3 10.l 2.7 3.2 Kína India Brazília USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország 52.7 57.4 1.9 10. táblázat.0 8.2 3.1 13. táblázat. 7 !998 434.5 12.5 2.4 102.3 83.4 101.7 42.9 56.0 1.4 !4.3 1.6 26.3 1.4 3.8 11.3 16.2 0.1 14.7 1.4 58.5 17.6 58.9 10.8 37.1 1.5 5.3 14.9 7.1 9.8 8.5 7.3 6.1 10.0 98.7 8.2 31.6 56.1.0 3. A világ fontosabb 1986-1990 t Összesen ebből gyümölcstermesztő országai (millió tonna) !998 % t 434.1 0.3 23.5 22. A világ gyümölcstermésének néhány jellemző adata (millió tonna) Megnevezés Összesen ebből Szőlő 1986!990 335.5 7.9 4.6 1991!995 378.1 18.0 12.6 0.4 1.7 Citrusfélék Banán Alma Körte Őszibarack Szilva Kajszi Mandula Dió Szamóca Ribiszke Málna Mangó Ananász Grapefruit Olíva - Forrás: FAO Production Books.3 10.6 51.7 0.0 56.3 2.3 24.5 0.8 1.4 15.3 !997 429.5 58.8 38.9 3.l 8.6 0.8 13.! 13.5 5.5 ll .7 53.9 200 0 468.4 335. 1.3 5.7 57.4 9.2 12.2 12.6 25.8 58.8 5.1 61.2 64.6 2.6 0.5 65.0 2.1.6 8.7 0.4 16.3 32.5 58.9 11.0 64.5 10.6 94.2 4.9 2.9 13.3 23.0 0.8 18.6 100.6 3.0 9.5 2.5 5.5 1.8 2.6 0.7 100.6 0.! 13.3 0.2.0 12.7 16 .8 7.2 3.7 0.5 45.4 8.0 !2.0 5.0 15.0 2.4 13.3 8.4 2.1 58.9 40.8 61.3 2.7 0.5 0.5 98.4 !996 426.2 0.4 ll .2 4.8 2.1 13.1 5.2 l .2 2.8 10.7 13.2 6.3 2.6 37.4 8.7 8.3 % 100.0 14.8 !999 458.1 2.7 13.4 23.2 15.4 !997 % t 435.

Olaszország.4 2._~-~!~l11!~_s_zt~~ -~i~~()l}yl_~g.9 6.zerepe. Az Európai Unió országaiban az üzletláncok részesedése a gyümölcsértékesítésben 2000-re meghaladta az 50%-ot.~ll. A gyümölcsimportáló országok közül Németország.7 10.2 5.1lQY. Spanyolország. hogy a hazaj__~J}. A világ jelentősebb gyümölcsexportáló országai: Brazília. de Németországban elérte a 66%-os és az USA-ban a 80%-os részarányt A gyümölcstermelés jövedelmezősége és a termelők kedvező piaci pozíciója csak szabályozott nagy.4 t 12.Az 1. megszűnt a gyümölcsellátás szezon'!litásL~.eJ~se -~§.2C2C.9 1.8 2.zletláncok és szupermark. világháború utáni gJ.o_JijánalcJcözel 50°!Q:g_ Nyugat-Európába irányul.9 0.7 t 12. 1.etelcs.6 1997 % 2. Franciaország.!.ódo.l!s!~~l.2. vil~_g__gyiiJl!{)lcsexp.ii.2 15. A korszerű szüret utáni árukezelési technológiák alkalmazásával.L~.9 38. Kína. táblázat.4 0.>~!.2!~!1l. India. modem berendezések és szállítóeszközök használatával Ag)iimi)lcskereskeill:le.3 11.3 0.. USA.2 1..3. Földrészek gyümölcstermésén ek megoszlása 1994-1998.5 1998 % 2. Japán és Hollandia szerepe kiemelkedő.0 10.alizál.1 Forrás: FAO Production Yearbooks.: g~~.2._~gg_z17 .. USA. Anglia.3 % 2.5 2. Columbia.4 1.s.an_ növekszikl!z. táblázatfolytatása 1986-1990 t Mexikó Irán Fülöp-szigetek Magyarország 8.4 2.!<~S. évek átlagában Földrész Európa Ázsia Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Óceánia A világtermelés %-ában 15. Magyarországi helyzetkép A gyümölcstermesztés történeti áttekintése fejezetben utaltunk rá. Argentína és Chile.tt. A gyümölcsök kereskedelmi forgalmában a fejlett ipari országokban folyf!n:mto. 1.iil!lölcshiá.9 12.3 Forrás: FAO Production Yearbooks.l!tási_l~h~!.<5s~e~.0 10.m glob.illi.ll foglalk_<.8 1.t: __ gyümöl<.6 13.t ~i~_Az ösztönzést az I.7 2.2.és kiskereskedelmi rendszer keretei között tartható fenn.6 1.

dasági világvál~ágot követő gabonaérték_esítési nehézsw._ mint duplájára nöy~kedett.4.._ii!att tq_lJ. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.Eyül!l~lcsterme_szté~i körzet~k.l_~§.QQQD valósult meg..'!. elsősorban i!.Az 1960:<ci§__~yekben egy évtizeQ. 1. táblázat.á1:. táblázat).~xtenzi~!ll. Magyarország összes gyümölcstermő területe (ha) Év Ezer ha 1950 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 !998 !999 2000 2001 58 71 !35 171 166 152 115 95 94 94 93 93 94 94 95 96 96 96 97 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.~ház.l!g}_ te!JIIeJ~sr~_kev~sl:2é alkalmas területeken engedélyezték A magyar gyümölcstermesztés világviszonylatban is elismert eredményeinek alapjait az 1960-as és 1970-es években alapozták meg. A gyümölcstermesztésnek ez a példa nélküli robbanásszerű területi fejlesztése ll~r:é§". Kelet-Mamors~:!gQ. Ekkor erősödtek meg a ma már hagyományos.!.J.!P~nnő teri.kuulem Y. Magyarországo n a gyümölcstermesztés tradicionálisarr azokban a régiókban _aillkult k_i1 .o.g§.R.JL&Yii..ás.Q]J_d~$nziigyi forrás.Ll!Q!.!!l~lyekben a talajadottságok más mezőgazdasági növények terme_lésér~ke­ vésbé voltak alkalmasak. mert egyrészt az il!frasti}J~b.. világháborút követő 1960-as és 1970-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya szükségessé tette a kertészet. a DélQYg@!-DIJl!án@on" Ennek eredményeképpen 1938-ban a mérsékelt égövi gyümölcsökből már nem szorult az ország importra.. másrészt az ültetvénytelepitéseket csak mezőgcg. A Il. . közte a gyümölcstermesztés fejlesztését.iletfl.Q.l!!l~ld}~~iL közén. 18 .4.Q.

kben.6 40. de az újabban termesztésbe vont gyümölcsök piaci jelentősége a következő évtizedben marginális marad.2 80.9 174. igen jó agroökológiai adottságokkal rendelkezik.0 217.9 18.7 10.5 3.4 21.5 0.8 32.25~Yal1.9 90.0 5.1 13.meghal:.s_gyümölcstennés.:91.ci.9 24.L2.0 967.ze.9J.7 7.őelu!_!~rm~~z.veze1ő ah:na=.Ye.5 3.4 17.6 406.Az 1970-es évektől kezdődően a keleti országokba irányuló almaexport fokozatosan növekedett.7 11. .ny~L<l.á­ gok közé került.9 !956!960 304. és 1967 -ben meghaladta az l millió tonnát..5 85.2 közöt!_i_~y~J<pen nagyrni!1é.8 65.5 22.6 1509.2 4..8 46.JnillióJol]l.8 955. Ezzel az export-teljesítménnyeLhazánk a .2 26.-i~mökse.3 9.s.5 14.0 45.3 104.6 12.e.k~<ivez.0 24.ktől.ározó ~yümölcsünk.4 11.A h~:.dően az alma l!.csökkentadis.3 !9661970 606.5 87. de folyamatosan emelkedett az össz~s betak<lríJ:P.5 208.1 32.11!__gyjill'\9~.0 28.3 22.9 !950 134. kezdődően háLéY!:llte ingadozó ro értékben.0 13.1 114.4 9. Az 1.1 34.3 186.1 11.6 94.t1 gyümöl~sterm.~_Sf:!~~Q~· A hátrányos helyzetű vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében a kézimunka-igényes gyümölcstermesztés kiemeit szerepet játszik.1 9.7 39. A gyümölcsfajok közül mennyiségileg és a gyümölcsfogyasztásban betöltött szerepe alapján az !930-a~ iy_ekyégétől kezdő.5 1.0 39.1 1378.f§.2 9.[! meg az l millióJQ.5 8.4 94. Az almatermés felhasználásban az ipari f~ldolgo~ás ará.2 7.é..rsz.7 56.3 15..§Q!s:.6 32.3 140. 1982-ben köze.0 89.5%-a Magyarországról származott.?an m~g_b~l.8 14..2 14.8 7...4 26.3 14.8 1730.1 243.2 69.3 11.3 169. elérte az évi 560 ezer tonnát.8 1138.6 12.9 1629.vente mégJJ)=.5 11.4 8.L<!_me~_ lyek közöt!_k!Y. táblázat tartalmazza.0 19.2 19 .5 60.7 26. Magyarország gyümölcstermésének fontosabb adatait az 1.7 6.0 35.3 764.5.I}nát.9 94.1 20.0 21.0 7.9 63.1 19711975 749. _Magy~r_()r:~zá_g_a Kárpát-medence által védett.2 barack Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 3.6 1218.8 14.2 8.>:ai gyümöJc. 1.7 35.2 4.4 19761980 1981!985 !9861990 1991 859.z.7 3.4 221.1 63.óo.8 12.'<1. Részaránya meghaladj (l__ az .4 66.2 !9611965 395. amely 1_281-b~p.6 11.3 19.2 26.4 586.9 28.MQJ:>t.st~rrnes_ztésben.1 10.!t~[talmL~J:t~kű ~s zamatú gyj!m9l<t..6 6.QL téséhe.1 31.a.5 77. Magyarország gyümölcstermése (!OOO tonna) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszi- 1938 167.4 90.0 46.8 1.3 1.8 4.9 5.2 18.amely éves átlagbal_l_alig haladt. táblázat. amely !![!pj_aillkl.2 37.0 42.2 70.ll!JL70::-:8Q%::-.6 61.9 0.xpQrtáJ.Öt sz~!ek !~Ebben az időszak­ ban a világ gyümölcstermésének 0.1 29.7 1070.5 182.tekk.5 0.2 15.5 28.6 72.7 96.mintegy20 mérsékelt égüYigyiimölcsfaj tenneszA termeszthető gyümölcsfajok száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. é.éY.7 1.5.wJ:elté.0 7.3 35.5.1 1332.2S_Q~Jll> é.250-es . 1990 és 122.kben.s.~J.3 16.

2 Dió Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Egyéb Összesen 1151.6% 3.7 62.0 19.5% 6.5 4. A ])ogy9~gyijmpJ<. Jelenlegi termesztési és piaci részesedésük a jövőben is megtartható.8 11.2 1994 657.0 13.5 19.0 12.9 40.1 18.8 834.7 44.1 14.8 22.9 49.5 77.2 1038. táblázatban találhatók az 1990-1999.8 4.5 38.8 8. me.4 822.8 65.6 72.8% 2.2 979.~ge. A c~Qntb.9 3.5 24.8 53.4 8.meg.4 13.0 18.6 1997 499. 6.§_l~.3 49.6 22.4 64.8 3.8 21.3 19.0 5.9 1996 551.nes.4 683.8 11.6 36.0 41.0 89.Y_edclmez.0 14.8 21.9 36.7 15.0% A kedvező ökológiai adottságok mellett a hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésében hagyományosan a foglalkoztatási gondok enyhítése is szerepet ját20 . de ennek ellenére exportjuk növekedett.5 12.6 19.1 47..0 5.7 10.ségét ajöyőben is az extőségű.0% szilva kajszi őszibarack málna 11.zt~~Dekjö.4 21.2 3.8 24.7 97.0 27.9 12.9 18.0 916.fu_é!sok.4 35._tt:.1myj_ségük: --~~ arányuk megfelelő..9 5.7 12.i.4 45.0 40.6 Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek.3 12. A cson!!J.3 12.4 60.Az 1. különösen vonatkozik ez a málnára.1 19.1 1.n.3 4.4 9.9% 2.7 1049.9 18.0 75.9 91.7 13.4 75.3 2.0 4.4 12.5 122.1 16.4 8.0 12.8 65.1 11.3 26.2 56.0 9.2 64.8 23.1 11.1 4.0 12.1 1993 819.8 7.6 2. RQ_rt_~rt~k_e.0 12.8 8. évek átlagában. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.2 103.3 142.8 4.3 12. az egyik legfontosabb bogyósgyümölcsünkre.2 20.0 42.4 1270.3 883.7 123.határozzák.8 64. táblázatfolytatása Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 1992 665. A hazai gyümölcstermes ztés területi elhelyezkedésére vonatkozó adatok az l.8 18.7 4.0 36.8 15.6 104.1 13.4 63.6 56. Az összes gyümölcstermést tekintve a fontosabb gyümölcsök részaránya a következő: alma körte cseresznye meggy 60.8 4.1 4.9 8.5.3 48.8 114.6 6.3 21.8 38.fu!~ gJ!irn()lcsö~_l(Q_ziilé! meggy i:~a-~?:ilYfl t~rmes_ztése kiemelkedő jelenMindkét gyümölcsfaj biztonságosan termeszthető hazánkban.4 1999 444.1 42.2 2000 694.2 1995 353.0 70.8 17.9 116.2 1998 482. Az utóbbi évtizedben a csonthéjasok összes termésmennyisé ge csökkent.~j!é.1% 4.7 19.ő.8 3..§.hető.5% 5.sűek termesztéseMag yarországon az utóbbi két évtizedben tapasztalható keresJeti piac miatt kiegyensúlyo~ott.7 2001 605.

6 71.8 cseresznye 23 028 780 l 360 916 368 945 688 501 l 077 705 7 340 2 lll 628 594 595 l 720 6 988 575 13 211 l 386 682 409 2 477 2.0 1. KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv. .0 10.9 2.0 3.3 2.6 5.0 1.2 6.0 Ebből alma 627 653 4 022 4 311 7 087 3 090 14 289 2 833 ll 721 10 837 15 849 74 038 38 958 3 631 16 790 36 965 9 354 49 643 346 084 501 425 40 772 7 323 4 095 52 190 60.1.4 2.6 kajszi 32 396 899 2 990 669 292 l 165 l 029 236 341 749 8 370 7 464 327 456 433 l 664 9 538 345 20 226 2 451 l 274 76 3 800 3.. Gyümölcstermés megyék szerinti megoszlása 1990-1999. 1996-2001.1 2.1 2.4 1.5 meggy 62 139 l 758 3 761 l 249 355 2 865 l 355 389 2 210 561 14 503 7 498 l 276 l 478 3 331 3 376 13 021 13 162 43 141 l 716 2 186 593 4 496 6.6 2.8 61327 2 448 3 342 l 436 l 724 3 115 l 591 !67 l 217 l 006 16 046 3 526 339 !O 961 l 016 l 055 22 666 2 176 41 739 786 2 316 440 3 542 5. Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Alföld Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Az ország összes gyümölcstermés %-ban -·-- .2 3.0 1.9 37.5 _.0 szilva 121 293 2 951 3 751 4 217 2 497 2 312 l 683 2 156 2 426 l 196 23 189 6 720 6 lll 4 246 7 852 9 929 18 881 22 077 75 816 12 822 3 501 5 965 22 288 11.6.- Az ország összes gyümölcstermésének %-ában 100.8 13.0 18. táblázat.1 körte 49 841 811 l 269 2 245 l 369 2 374 571 2 282 2 440 7 639 20 999 2 198 7 084 l 652 3 163 l 988 7 716 3 273 20 698 6 007 867 l 271 8 144 4.9 Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala Dunántúl Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Pest.0 6.0 . évek átlagában (tonna) Megye országrész Az ország összes gyümölcstermése Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Összes gyümölcstermés l 044 008 14 581 21 595 25 391 10 784 31 178 10 369 19 608 23 429 31 125 188 058 70 327 13 635 37 150 55 102 29 672 145 075 392 313 743 674 69 277 22 061 20 939 112 276 100.3 3.7 1.- -- N Forrás: KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 1990-1996._ őszibarack málna 21 048 !Ol 54 3 271 139 l 980 47 138 l 300 l 010 8 041 116 39 31 161 38 4 331 286 4 952 526 2 343 5 136 8 006 2.

§!.llríÍm:.. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék).O-l . Hagyományosan a legrégibb..9% 6. Az árugyümölcsösök területének nagysága változó. A. 20-25%-os területcsökkenéssel kell számolni. Formái és fejlődési tendenciája Gyümölcsösnek a szabályos rendben ültetett gyümölcstermő növények együttesé!_!!_f}vezzük. de növekvő tendenciát mutató gyümölcstermő körzet a délnyugat-dunántúli..~ (Szabolcs-Szatmár-Bereg.__!:. 2.. néhány l OOO m 2 -től több száz hektárig terjedhet.~Y~!9J.6% 13.6. Jelenleg még szerény.rl!!~~!.5Qo/. táblázat tartalmazza.ki\Uin.:~~-~e~ zet és az értékesítés nehézségei miatt.ll!l<?_nö~&~kJ~J:m. 10-15%-a ex.~sn~Js _ho_z.!LM~~-<~-llO!:.QI::. Az 1980-as évek közepétől kezdve a ll)~ gyümölcsterm~~~!_é~_yálsá$_()_S h~ly­ zetbe kerü]t.~t-l\1. _ 22 . Korszerűbb művelési rendszerek és termesztéstechnológiák alkalmazásával a gyümölcstermesztés intenzitása növekedésével l . A gyümölcstermesztésben zárt gyümölcstermő körzetek általában nem alakultak ki. halaszthatatlan feladat. A gyümölcstermés megyék szerinti megoszlását az 1990 és 1999 közötti évtizedben az 1. A hazai gyümölcstermesztési ágazatban 20 l O-re várhatóan jelentős.Y~ korösszetétele.e.. t~IcS?S.állítják elő. A termesztési körzetekre vonatkozó részletesebb ismeretek az egyes gyümölcsfajokkal foglalkozó fej ezetekben találhatók.se._z. művelésj rendszere és termeszté§.. mert ~z ül_!~.tecpnQlógiáE.Yclé.Qk termesztésében játszik meghatározó szerepet. fajtahasználata.3% 70.~.eg_e_~~!L19. A gyümölcstermesztésben fontosabb megyék az összes gyümölcstermésben való részesedésük sorrendjében: l.7% 6. Hajdú-Bihar. amelyek élettart~l!}a egy évtől akár 50-l 00 évig js tarthat A gyümölcsösöknek rendszerint van egy rövidebb nem te_rmő és egy hoss_zabb termő életsz_~_kasza.9~t~rmés majdnem. . amikor a gyümö!f..:-.Jelére es~<tt vissz~. 1.h~~~LgyQmQlcst~.1% Nagy__gyiirnölcstermesztő körzet hazá11kban ÉszakJs:. A jövőben a gyümölcséJ:-:.:!gyilJ._hnarad a kívánatos színvonaltól. pillanatnyilag a második gyümölcstermesztő körzet a Duna-Tisza közth_amjjyJl csonth~.ának.~§.t..J.2:~jpJl!Lf~Lc1Q!gQ~~X~.szott.Q_Q.őillülete kialakul~s az_i!l_tt:ty_épyek tEJes _terméshozásra k~_peA~k.3 millió gyümölcstermés prognosztizálható. Az ültetvények akkorlördulnak termőre..txé!l.!!:fl é~ a többi lakossági fogyasztásra kerül.atos.. ~-_g-~~ölcsültet~ek évelő kultúriÍk.nÖ.Az összes gyümöl.iJ. ahol az öszszes gyümölcstermés _45--::50%:áL.3.t~~!l. A magyar gyümölcstermesztés termelő alapjainak megújítása és korszerűsítése sürgős.6% 5. 4. A legszembetű­ nőbb visszaesés az almatermesztésben következett be a_kedvezőtle11 ülte. 3.Y~:Z.. de egyes gyümölcsfajok termesztése gyakran koncentrálódik bizonyos területekre. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest és Budapest Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Összesen: 37.

ii'!J.Cster..!.s_Jw.ö. . ta)nt 23 .3..hagyományos gyümölcstermesztés. elsősorban öne[látá~r_g_ §!:2lZÉN..J!.!!l~t.§.e. s csak környezetet és a hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek használata.ll11. n~m áJ! rendelkezésre..iil. §. elérő y~gy .s nyújt._ző~ és követelményei a ellenállók~. bQgyQ§Q. .----.1JJ(}§.9....---·--···--._t~!!!}.?Jg§r_e_ gs_k_i§.ésgabályqzó vegyszerek használata.integrált gyümölcstermesztés..Q!<.f!!l_ő nijy_é!JY.!!kéL119gjl_f..~!~J:Qrdul.. mert az integ- rfrJJ.Jő t~nli§itYfÍny.~_ávokbankömyeJ:e.c:_s_t_e.j-:JiYjjpj]jfc's.1_~_g.bio (ökológiai) gyümölcstermesztés. ..Yí!J< tartoznak~melyekben főleg piaci vagy feldolgozóipari értékesítés céljából folyik a termesztés.~t~!"2L4i!t!. a gyümölcsök szermaradygny-sze_n1.:st~rlll?S~@.·A fogyasztÓvéde-illet és a komyezeiidmilist előtérbe állító ('!. A szervezetten és ellenőrzötten folytatott integráltgyihnölcstermesztés a termesztők számára nemcsak szakmai követelményt jelent.~11Jjgy_ü:: möjcste!_riJ§. Jermesz_~~s__i program egyre inkáb_b..z__~qdha!2_!_qg__é.a fa.r:{l)Jgyi}..~J)Qm2 -t..áJata v~gy talajtak~rM_.a nitrogénműtrágya használatának.tyédt(Lrpi §.L~~ l.'.J_QJ2Qit!.QJ91Ü!.Ó!lj_~j~ra való törelsvés n~~m fogja át a tepne~~-~S!l)in~~~l~.!~J::I:!liS. tápoldatos öntözés.jmélq gyomirtQ.@eJ:D. A ha- gyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát rendszeresen nem ellenőrzik és a_t~fl11~_keJ§állít~sil!l!l<.lillál az 500 Jl12 -1.ap_oiít~a!lYil_g használata.t:f}_·_ Hazánkban az árugyümölcsösök kategóriájába ~ ___ tör:z:s~s _gyüJ. a növényvédelemben elö~elző módszerek alkalmazása.2JJ.eJJ!.k. Az integrált gyümölcstermesztéssei előállított és hatósá_gilqgjg_azolt márkavédjé~f!Yel eltfított....~~ly megvá"lasztása:-.!:._yizsgálatokra alapoz()tt tá.~tlwtfl.1. hanem~el§l!Y!J.iU.ek biof~giqi saj(Í.optimális tárolási feltételek biztosítá~~1cs~~-~!_lgedélyezett szerek használata a tárolási betegségek ellen.~?_s..·· .IJ.------.----.tl<.m. Az integ[ált gyij_m.eii. A hagyományou:J~ii.Q_!lÖV~~ed~§:_~.E.öntözés.Qmy_ez~. --· következők: használata._Q~_.l...EJY..Jllinimalizálása..csak a .[()sságainak kihasználásqra. -.a sorközök ftivesítés~ 1 __ .~~!11- PQQ!9Lh.(0:2.l<. egysoros ültetvényelrendezés a gyümölcsfáknál.foJy_l!m.lLQd.Q~ny~g~!!_át_á§. .J.Ö. .J'!-zt..1.~~!J~Pc . .öl~sf~rmeszté.q.!!}ö__lc§te!: mesztés [?_g[g_!!:_[()§f!:b_~jf!.giát tg€fiyg/L.?lQ!~sfajQJ5!l~.Lawl.me_ghal~dó területű_ ülte_tV.t:r_eteken alapul ésfPjlett /p- mesztéstechnolQ. garqntált(J'! m.kerJia.óLrusaJJ.9_t~rmő.Jn:tL:.1_ye_~9_q~~ének ellenőrzése .fnde!l eg~§"'isJ"irg ~kci~Qiii/ir.m._g.SE.jajták ~-~-z.§.__Vf!lamint a környezetkímélő termesztéstechnológj_a alkalmazására alapozódik.§. Szervezeti formái A gyümölcstermesztés alapy~fij_e..§miEi_j_§.. .lli!§. ..]. Az ültetvényekben a következő termesztési módok alkalmazhatók: .J. átaíajfértőtfenítés vegyszer~~~em engedélyezett. e_g~~zs~g~s.{?~ny.'!:_!!l_!!:!flflɧ.IiUs.r. -..§ (Ifl_g~Jifsg_F!giai g_fj_()tf~_ág_ofr _?_s_E_gy_«n~:i!f.JEtételévé válik..~~ls...~!l.

. A biogyümölcs-termesztésben semmiféle szintetikusan előállított... A termőhelyi adottságok művelési rendszerek.~!ejlE!_gEg~gok­ ~~f!Péls.l_l:l..nagy tenyés~!etiil~l.sqjckal ink~Qb. eljqr_ások {e/jes tiltása vagy me/lőzése jellef!lzi.ruág_q_~f2an _g_s__...~E~~z~~~gr()I.ág.~~_()~ fajtahasználat.~gk~zdődött l:llll1ilkb~Y~z-~tése (INÁNTSY.. . .alacsony jövedelmezőség. 2001.l!ra.Qk.t.~~p_es_ növ~kedésű alanyok használata.~el_lll~S-i!}~adE_~!.alacsony terméshozilm()_~L11~X...!f!!!!J.~l~efe.y~gys~f!r. 1997). .rn<J. .'!iacsony kézimun!ca-t~rrl!. ~~ gyümölcste rmesztés főbb jellemzői .st~rmékek.Jaitl!h~g_n~llJ. A gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeinek bővülését jelenti világszerte a bio. amely egyértelműen valószínűsíti..~iJ:JqfJ!g!!!_atolc!__a.ív gr~mölcstermesztés. ... az alkalmazott termesztéstechnológia és a termesztés jövedelmezősége alapján az ~!Ugyümölcs::!~r:r:nesztésnek két iránya kül(}[lbi)zt~th_~tő__rrt~g.. hogy a következő évtizedben az integrált gyümölcstermesztés aránya növekedni fog. .!El!!~~.§_gyümi)!~s!!1J.~perős J?QV_ekeq~~i erélyií_~l~I1Y9..yező!}_(:_IL!~f!!!őhelyi adQ!g>~g.!l2§.eJ~-~~11YS~1 .gjgj le. mégpeqjg_q~J~J::{g.n1!gyjiltet_yénysűrűség.nem hatékony gépkihasználá~P .: irá~t.~-bi2ID'iiii!ölc..az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmi alapjainak kidolgozása megtörtént.t'!.. de aránya emelkedik.~iY é_s. Több országban pénzügyi támogatással ösztönzik az áttérést a hagyományos gyümölcstermesztésről az integrált termesztésre..Q!QZ~§.s . 24 . ~-~gyüm()l<.lis __ü.tradiciog.~i. .hiányos árukezelési.tts. SüLTÉSZ et al... a természetet szenynyező segédanya g nem használható fel. .. .~l.l!~ér~tííL~_r§sJ:gr.g~ vagy-~~~.nf}gyobb a fogyasztó~ qizaJma.l<Q~@<.Q. Az élelmiszerek szennyezettségétől való félelem és az egészséges táplálkozással foglalkozó programok hatására egyre nagyobb k.._á. .eít qz öko{ógiai a.gy~g_g_~_ _y_~y_~2.ilzJJ:.ls.YCIRJl ökológiai f:YÜmölcstermesztés E termesztési módokat a természetid~gq]_ anyag()_~.c!__Q[qJ/J.!<-~t.@.. · · · · ···--------..§_ÖJ~._ - .-----·._Ez a termesztők számára a legfontosabb.öntözéses termesztés. .i111el1z.> tetjiiet.ado.~S fé[ly~!!l_f!:§.i.~g1 .Pi.általában k~cl. .E§.>.erős Y. s már rendelkezésre állnak az integrált almatermesztés irányelvei és l!!. Hazánkball..tQ~§2:}}ál~.<U. . mivel e termékek iránt a világpiacon egyre növekvő fizetőképes kereslet mutatkozik.:lin~Jás.l!~tvénys~r_:ű~ég~__ .2.s. nélküli termesztés. 2000-ben az EU-országokban részaránya az alma. infra_stru.~k.és körtetermesztésben már meghaladta az 50%-ot. Az ezredforduló idején becslések szerint az EU-országokban a biotermesztéssei előállított gyümölcsök részaránya a gyümölcskereskedelemben mindössze 1-2%..!l~Íygyümölcstermesztés főbb jel/emzői fe!fvező termőhclyi.~ ~Q. Az integrált termesztésnél még szigorúbbak a feltételei és.he~§§j~kbe~sJJFl..XÜnáli.~I'~-~~~~.t~@léssza~álygzás hiánya.

..khen.ja.u?ótolh~­ tatlan szerenet töltenek be és a föld l_akQ_~~*nalc_I.a.~s a_~Zaf[}. A gyümölcstef_!llesztés intenzitásána. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési módok között számos átmeneti forma különböztethető meg.lf_l~ss~l. 1!1~~~-~~-r:!!. ..n! gazdaságQsaJ2Q<ln . ~.: tali gyümölc~. Ez utóbbi esetben a piaci lehetőségektől függően a t~~ més egy részét asztali _ _gyii!I}.JlS_!lQY~k~<i_é~~ várható._ (2lJPE.Qil~!P-.Q!fskégt_é.!c növ~kedéi>~re ö~ztönzőleg hatn:t_k: . A folyamatosan korszerűsödő művelési . valamint a klimatikus és talajadottságok határozzák meg._gyümölcsmiuőséggetl<. ezért_a gyümölcstermesztés tartós (f!jlődéseprognosztizálható a következő éJ<tizede.r.{l§_Z.tóp.sz~ri..a_mag~-~Xcitciágk. é_s i31Yf!... amelyben óriási §~e_rep~ -~~!!.(lg.foglaJ!coztatási__gqnggls_ ((L\Y~~ Felhasználási célok szerint az árugyümölcs-termes~L~tioglaLifg~JH!:t. Különösen vonatkozik ez azokra a fejlődő országokra..Jáplálko. esetenként a felesleg kispiaci értékesíté~~A termeszthető gyümölcsfajokat és -fajtákat a tulajdonos kívánsága.._(..!!s1!!(!. hogy a gyümölcsök a zöldségfélékkel együtt :g: eg~s~sé~.t A kézzel betakarítq!L'!sztali gyümö les re!lQ..Tekintettel arra. gyümölcst~fl!leszt~~ iQ.tJJMY.cJ.ó !~!!!!~~~L~rték_..ll-~ezért átm~~!! éf!ékesítésj krízi. .solatos piaci követs.sJ.ci. az alma-.-~_ _fotoszintézis hatékonyságának Az 25 intenzitásának növelése. -~~gy (l kéziml1l. előál/í~4~4'!.a~.Jt!rtn~~sz.J1fu'. nagy a területegységr~Jyt.ek. s létkérdéssé válik a lakosság foglalkoztatása a nagy értéket előállító kertészeti termesztésset A gyümölcsfogya~~tás növekedése kisebb mértékű. . mint az előállíto!_t_gy}i~~-f!.a.zásbar. ~rt~i<e~í th_~~ő.l!!<l&asfóldé!dók.Q~:lJer:t!}es:z.liicik~~ttőlfugg.!_éshozamo!s_l!!érsékelt termésingadozás.lendenciá.l§gfejl~Jt\!l2. A__v@g_gyij_'!!Qlc:slerJJl§§..iliY..a:J. őszL~<lra.~ algp(JfiYCl_g~te_':f!l.me5ztés.9~<!~.b. - és.fgjjljdi.g_JjjxténJj termesz(fjssel.1 korsz~!ií__tef_!llőfelület 1.e.\:.§ekjelentkezhetnek.!_é§Q§!l2. körte-.gyes_fejfzaszná_:: l{!e. az I.?Ji. rendszerek alkalmazásával egyre hatékonyabb az ökológiai adottságok és a biológiai alapok lehetősége­ inek kihasználása.2..~l:ltékony a gépkiha~zr1~l~_s.!!11~!~k~ll)'~~_g_e.§..s.aru. amelyekben egyre csökken a rendelkezésre álló termőterület.r:!~kesíti. A kiskerti gyümölcstermeszt#!. Fejlődésének irányai A gyümölcstermeszté~ . magas jövedelmezőség. integrált _gQ!'il!Yv~g_~Jem.a rer.~!i!!:_elsősorban a sajgt szf:ikségjet kielégítése.~ru~h~tőségek..9k~1'.9JQfll.9.3.~nz_i~s~Ll.J. CDfti.t mérsékelt égövi gyümölcsfaj oknál. A környéken eredményesen termesztett gyümölcsfajok és -fajták fontos kiindulópontot jelenthetnek a tervezésnéL A kiskertben előállítható gyümölcs mennyiségét a rendelkezésre álló terület nagysága és elsősorban a család szükséglete határozza meg.. osztályú gyijJ]J_ö!_c_~i:ik:_~ránya eléri a 70-90%-ot.Q~s~ . de szinte minden gyümölcsfajnál megfigyelhető a növekedése. kedvező értékesJt.lw~nyek. korszerű árukezelési infrastrui<t(Ira _áll rendelkezésre.Lé!Várh!J.l. illetve földbérleti díjak.

Y.?_f!re gyorsítását és a fajtaválaszték bővítését.s_~e­ repet tölt !ze...±_ő__gyü­ mölcstermesztés egyik követelménye lesz a továbbiakban is. A folyamatosan emelkedő J!i!!. a~LJ1.gjg1lli:ai lehe_t_Q~~!c f. az agrokémiai és a fitotechnikai szabályozó rendszer.s~gétqLfygg.zés komplettebb.lrnLö_s_s_~~_!ey§t~s__ él~ !:Z:t~~bb szerepet fo~~~k--~~PE!~ A korszerű post-harvest technológiák és lo...~zámára létfontosságú any~go~_at_ ta_I!a!maz. A feldolgozó ipari célra történő termesztésben növekedni fog a korszerű betakarító gépek használata.([fkoqQ.le!irrz!l'lő~_4Kf!gyJq~jij _növel~~f!__E.1(2_4.ÜJ1. a gyümö.ültejy_~_nysűrfJ~ég és a területegységrgjJJJ_Q termií.Zf!kosodott gazdasjgQ_k_átlag~s ijzemn11gY§~ga ..r!a.rs. A gyümölcsfogyasztás_ egészsé. A gyümölcstermesztés teljes folyamatában érvényesülni fog a biológiai.s_a.._~J.4~lroi rendszer működtetéséyellebetséges.és 26 . 2.§ft~~f!!Jése.a_gyjimöJ. A gyümölcs táplálkozásbiológiai jelentősége Napjainkban a ~yümölcsök az egészséges. [()gla)kozó üze~ mérete és a foglalkoz!~tottjde_g~n my_nkaser9.. A gyümölcsfogyasztás a táplálkozásban változatosságot jelent.~á_gokbal} gyü!llölcsterrn~§?:t~g~_ §.Q. ~r. AJJYÜmölcs és a gyümölcsalapú termékek forgq[má..t9_an)J.j_gy_ii!!Jölc_§ferf!!§E!~§.gy.. A gyümölcsminőséget kifejező áruértékben a~a.á~_bj o lógillj.rn_g{gbqli?.f!!!Yf!_ q jdenleg_ihez vis~onyítva többszörösére nő.Ll1<! ~olt.~JÜ~l?Y_~!Q_(.{gfs_qt:fmya toyg)2b eny:J/s.órészei _ ö_sszet_~!t)J~től.QzQtLgY.!J1.9_sak közös árukezeléssei és értékesítéssel. 1990-ben az EUQ._Az ezredfQidulQLkQ.ell.bb_ c.__'lijy_~k_(!dés_:gqfzályo­ z{!§_§_gl_f.h9.. A gyümölcstermesztési forrnák közül az intfffL_gl..ály.t.!S.1. azok mennyiségé!QL_és mi!l....A gyümölcs az emberek közkedvelt tápláléka.4.lJ. ezért qfaméretek_c.gyiimö lcs.íili.Q piacon maradásnak feltétele lesz.t~ke..b. A gyümölcstermelők kedvező piaci pozíciója és a termelés jövedelmezősége_.felüle.glf_ik.élkit_«z~s.1Ql<.tJ... Az l.QP. A gyümölcsfogyasztásb an és a gyümölcskereskedelemben meghatározó jelentősé­ gű marad a friss..Jsjj_yetelmények szükségessé teszik a [ajtar.. asztali gyümölcs. Y!!lilmil!t ~z.l?.. amelyek az összes gyümölcstermés mintegy ~0%-át állították_~ő..1JJ~tig~!V(.. A.!!Elé.J.ej~()désé~~lc:z gyümölq}seres&s!e. uO 1..)..lcsminőség növelése termésszabályozással q_jjj_vecj_t.'!}_l(<._erősödik.Uf'.t:Jő. G~111§lccsel az .. de az innovációban és a termelés folyamatos korszerűsítésében kiemelkedő szerepet töltenek be. toyjJ.~Z!..s.!_gfqfl_t?.!!11!!:!fsJ!.táp1Mk9z.Y.4!iJJ:. A kézimunka-igényes gyümölcstermesztési ágazatban világszerte a specializálódott főleg családi munkaerőre alapozott vállalkozások dominálnak.>t.!~t:t..r.ban az üzletlá!lcok éUJ.2-ha_yolt._"QQ.~YJized. A biogy_Üf1!:_ölq_-l.~§~~J.!L4EE.tj]2§.f!.:~_4etetlen elemeivé váltak.al_q terff!.<mím.!_n__.a!l ugyanebben az időben az átlagos gyümölcstermesztési farrnméret ..ő.t\::.!fu2lálkozá_~_!!~lkü!Q.édő_. mert a fogyaszták és a kereskedők preferenciája miatt a környezetkímélő módon előállított gyümölcs a_JJiqcrqjU:_tá_s_f]q/s_~S.<~k~r~~k_e.étke.2?.e.timali?. A gyümölcsök többSég6ná összetétele harmonikus.s__g$J!ijmQ.<\A tőkeerős nagyobb gyümölcstermesztő üzemek aránya viszonylag csekély.á.vá!JJJ!..'!J.J:errne.­ zamoJ és .~§. A fogyasztásban a más klimazonális terűletekről származó gyümölcs aránya növekszik a piacokon és a gyümölcsök választhatósága bővül.ök .á!!!s.

4 86.3 0.8 2.4 2.8 0.5 0.2 2.8 0.5 1.~gél1~ls_s.5 7.2 0.megőrző hl!c~.2 ll .0 57.2 6.6 4.6 0.6 0.0 14.0 0.1 12.2 79.0 52.2 7.6 13.?éi1hLd.2 2.6 0.4 0.0 9.4 6.7 0.t_~gye~ alkoté>r:ts:z.6 0. A gyümölcsök beltartalmi értékei (BIRó-LINDNER.2 5.6 0.4 0.8 8.8 0.6 27.8 0.1 24..8 18.1 14.7 78.0 11.8 89.8 1.9 1.3 86.~~3~_Q.5 1.5 84.3 0.6 0.5 0.6 1.0 10.7 6.6 4.Q_Qé!!l pem.7 0.8 0.5 0.3 7.6 0.5 8.3 2.0 9.H~sö_l< beJ!él.7 3.5 0.z~!_(:_tt~ kumulatív hatásakér1t _éxy~nyesülnek.0 12.6 1.§_L<!:Z_9. ezért a gyül.8 0.4 0.0 0.5 1.9 4.7 89.0 9.3 0.1 0.7 gramm 7. lllert ~?:Qk .2 86.7 84. A friss gyümölcsök fontosabb beltartalmi értékeit a J.6 0.7 3.z~1l1~tő _yi~s_.5 86.6 0. 7.7 0.rt~1111i anyagai!!.6 85.8 86.l!~_()~s.5 9.1 1.6 0.4 0.9 88._v~.3 12.3 0.Y_'!g:_~~. gyüm§lcsö~ t()b_bs.1 18.5 0.4 86.6 88.2 0.5 0.2 57.9 0.4 1.8 0.4 0.8 3.z1.9 86.0 1.6 0.0 90.6 0.8 0.8 2.2 63.0 73.7 0.~Qgy.~kr~.0 0.4 0.9 2.8 22.1 88.5 54.2 8.4 87.9 0.5 0.9 1.4 0.8 5.0 7.6 0.11 gyi!ll!<.4 1.3 1.6 15.6 0.4 0.2 83.8 2.3 0.9 0. táblázat.3 0.6 0.7 3.4 0. A.5 0.6 1. !999) Energia Fehérje Sav Szénhidrát Víz Hamu Nyersrost Megnevezése kJ Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack (kcal) (31) (52) (42) (55) (58) (63) (52) (41) (48) (35) (29) (33) (34) (48) (39) (68) (654) (626) (690) (167) (650) (78) (105) (41) (45) (27) (36) (52) (53) 0. 7.7 32.8 1.6 0.7 0.7 11.9 82.0 4.9 85.7 0.:z:.7 83.0 0.2 2.8 3.0 13.6 8.4 0.7 1.8 1. táblázat tartalmazza.4 0.5 0.5 0.3 3.4 !30 218 !76 231 244 265 218 172 202 !47 122 !39 !43 202 164 286 2 747 2 629 2 898 700 2 730 328 441 172 !89 113 151 218 223 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Bodza Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Pisztácia Szőlő Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Kivi Ananász 27 .0 0.8 5.rát_!_artalmJl_é!l~<.4 0.5 2.6 1.

és_a _mag11ézium.1 3.5 2.1 3. A létfontoss~­ gú_ t:n!!<r._!l.5 3.1 o o o o 1._?.9 4.5 Ös sz. a!:atcilJ.~ alacsony ~zénhi9r~t~.05 8. A gyümölcsök makro-.9 9.7 6.4 6.0 o o o o o o o o o o A gyümölcsfogyasztásnak általános anyagcsere-élénkítő és friss közérzetet nyújtó hatása mutatkozik.5 7.6 12.9Jli.5 6.Q~l~m~k eg~g.04 o 0.8 1. 76 1.7 3._):p.z~m!:>s:r-! . szénhidrát 9.4 9.s.6 7.75 10.1 Fruktóz 5.Ytartal.0 0.0 10.és szőlQ.mölcsök fogyasztásakor c~az energi1!Qevitel.<:QJJ![~!}y_aQ~cJig}:nagg§.5 3. l 1.04 Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Szőlő o 0.11.9 4.56 0. a_c_itromsav és borostyánkősa.3 4.7 11.1 2.4 8. Makroelemek közül jelentősebb a)<.6 9. A megfelelő hőmérsékletű gyümölcs fogyasztásának a kristályvíz minőségű f11~S yi~tart:<ilQ}. táblá- 28 .v_ található_ (1.1 5. táblázat).1 7. különösen C-vitaminban (1.04 o 0. 1999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szacharóz 1.0 Narancs Citrom Grapefruit o 2. !illi. A gyümöl~sök szénhidrát.9.3 1.0 2.ütó--r6szé"CA.6 0.8.0 Glukóz 2.08 1.4 1.A gyümölcsök gazdagok vitaminokban.8 2.AhlJt:n.1!.66 4.0 20.4 1.75 2. 8.05 4.QJ5 á~ycipyj_(l_nyag: ~s vitamit:J:ta[talmát.0 Szorbit Xilit o 1.1 0. és mikroelemeket is talj:J!lmaznak (1. táblázat).~.~ a gyümölcs.2 0.56 o 0. táblázat.>::nQ~_Hj?. l!ÍQ~ZfQr.8 0. amelyek az erlzlmekfontos aík.2 3.5 4.g.43 0.:n_.03 0.m.5 2.3 0.9 o 3.7 2.5 o 0.4 l.l!l91c.66 0.i ásviíny1 anyagok elősegítik a sejtekben a sav-bázis egyensúly fenntartását. Nagyon kedvező a szénhidráttartalom megoszlása.7 0.2 6. táblázat).egtalálható a gyümölcsben.__ 1.04 o 0._ (J.és cukoralkohol-tartalma g/100 g gyümölcs (BIRó-LINDNER.10.5 7. a vas és cink viszonylag nagy mef!!!Yi_~_gQ~n.1 1.. A gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben az almasav. ~s_ nagy ~zery~S§. A vitaminok mj_I!Q~gyj~~--fQntQ~_g~repet !Plt b~ a§_Zeryezet kiegyensúlyozott műkö­ ~. A. mert a szacharóztartalom rendszerint al.am következtében üdítő hatása yal}_. amelybenjelentős szerepet tölt be a gyümölcsök nagy szervessavés ásványianyag-tartalma.>ra.s<. iizervezet ha.6 o o o 4.17 3.1 5.6 2.

02 0.55 0.31 o o 0.87 1.08 0. ezért fogyasztás ukkal.15 0.90 0. A kalóriamentes élelmi rostok teltségérzetet idéznek elő.07 0.ő.06 o 0.07 0.11 o 0. valaiJiinf.20 0.k~§_ ~rg:im.z egészséget káros ító.és zöldségfogyasztás évi mennyisége és összetétele a táplálkozási kultúrától.41 o za t).k~L~yti­ zedb~~ _".~Jyét. A vitaminoknak kiemelkedő szerepük van az immunrendszer működésének meghatékonyabban a természetben előállított antioxidán.!_l!~.~k_Qf.88 0. A gyümölcs.84 0.32 0.ségesep .a.27 o 0.28 0. táblázat).38 0.68 1. ezért fogyasztásuk átmeneti étvágycsökkenéssei jár.k.9. a táplálkozás minősége.12.§_yjt_~JI1ÜJ9.t.03 0.ve§.~I~~~f~-~~~I~i·~z.30 0. táblázat..évi gyümölcsfogyasztás fejenként az ezredfordulón nem érte el az 50 kg-ot.22 0.tar:talmAznak ~klmi ro~tokat (J . ~zabad gyököket.09 0.tni. a hagyományoktól és a lakosság fizetőképes keresletétől fligg. A hazai gyümölcsök fontosabb szervessav-tartalma (TARJÁN-LINDNER.l.ek ~ép~§~lsc lekö. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztásra vonatkozó adatok a 1.74 0. _lakosság t()bbségének gyümöl~s_fogy~-izfás~_ ~!agp~-~c s§.5Í_k. Kedvező!len.50 Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Málna Szamóca Szőlő o o o 0.l~ágát .~p~_s_s~z 1!2.23 0.Z.43 1.45 0. Az egy főre jutó átlagos évi gyümölcsfogyasztás alig haladja meg hazánkban a KSH által 1999-ben számított élemiszerkosár létminimum őrzésébe.40 o o o o o o 0. forrása a gyümölcs és a zöldség! A növényi rostokban gazdag táplálék javítja az ell}_~g~~~--ha.~§~~k.Teg- 29 .29 0.~O-~~ évek második felében csökkent is.13.. táblázatban találhatók.enyhén növekvő tendenciávaL Afcjlődő_9rszágokban_az.Y. 75 0.06 0.1.~~S§-2.05 0.­ kenti a bélb_~!f!gséE~k_fe_ll_~P.26 0.08 0.03 0. ún. ~~~~szs~i!~illitartá-sáhan.86 0. 1981) Almasav Gyümölcs g/100 g Alma Körte Birsalma Naspolya Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Borkősav Borostyánkősav Citromsav 0. a mediterráf1 országokban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 8~110jcg_jv~~-e. A korszeru táplálkozást legalább 250-300 g gyümölcs és teljes gyümölcstartalmú készítmény fogyasztása jelenti naponta. A fejlett iJ2_q_rj.90 o o o 0.11 0."é~~~I!~!l~}}. A gyümölcsök !?. hogy_ ~z utó_1Jbi._?.05 0.16 0. a bélrendszer működése javítható..

009 0.30 0.0 0.2 +2.6 Kálium 112 100 !89 231 240 174 !86 183 226 145 172 160 316 187 183 1710 890 600 553 195 500 255 - Kalcmm 5.0 56.004 - - - o '--------- - - 4.8 3.6 0.2 +12.4 0.4 0.001 0.10 4.011 0.050 0.029 0.008 0.5 +4.6 3. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma (mg/100 g gyümölcs) (BIRó-LINDNER.7 0.095 - 0.063 0.7 3.8 7.013 0.80 4.4 -6.7 6.003 - 0.049 4.035 L .020 0.5 0.50 0.006 - Cink 0.10 0.003 - +3.7 0.0 2.0 238.006 0.002 0.50 4.015 0.7 1.20 0.0 1.6 1.4 202.5 +3.10 1.20 1.30 0.10.70 0.9 10.029 0.00 Foszfor 8 20 25 45 30 20 50 12 20 35 45 35 35 35 40 400 450 360 90 75 94 50 50 50 Réz 0.034 0.10 1.0 290.6 0.006 0.0 49.3 +4.015 - Hamualkalítás +2.007 - 0.6 N átrium 2.6 0.8 39.40 1.053 0.00 0. táblázat.163 0.060 0.0 18.20 0.042 0.8 36.5 0.073 0.0 43.5 8.7 66.004 0.0 94.3 275 20 0.057 0.2 2.3 31.1 4.2 +4.008 0.110 0.2 +4.2 4.5 0.142 0.4 0.6 +6.214 - 0.0 -3.6 0.026 0.89 1.002 Kobalt 0.006 0.029 0.007 0.ülO - 0.016 0.60 0.006 - 0.9 3.002 0.014 0.046 0.001 - 0.014 0.80 - - o 0.29 - - 0.30 4.1 +3. _ _ _ ___ Banán Narancs Mandarin Citrom 0.024 - 0.24 3.0 4.7 0.0 20.033 - 0. 0 0.032 0.3 9.019 0.86 0.071 0.3 5.003 0.050 0.083 0. !999) Gyümölcs Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Hamu g/100 g 0.087 0.006 0.136 0.20 3.5 15.30 0.005 0.o w 1.8 23.8 0.2 110.002 0.0 2.007 o .7 13.6 0.9 +6.0 +5.1 +6.0 Magn ézmm 6 10 10 ll Vas 0.006 0.5 0.81 1.063 0.30 0.005 0.10 - 0.002 - Nikkel 0.004 - 0.033 - 0.00 1.9 8.6 5.30 0.3 52.6 +5.2 +4.6 0.30 0.011 0.52 2.4 +5.7 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő 16 16 15 10 14 18 24 22 10 17 15 256 368 140 48 14 60 22 - 0.040 0.007 0.8 28.3 22.5 0.059 - 0.0 16.6 28.037 0.003 0.5 +3.9 0.0 2.0 14.1 27.20 3.013 - Mang án 0.7 +7.136 0.010 0.090 0.028 0.0 2.003 - Króm 0.095 0.186 O.018 0.024 - -19.089 0.0 16.

03 0.6 2.05 0.2 0.08 0.3 0.4 1.13 0.06 0.05 0.J - - 0.3 0.5 0.3 0.9 0.0 2.6 0.10 0.16 0.2 0.5 3.4 0.1 0.0 - Aszkorbinsav C mg 5 5 10 12 6 8 10 7 10 40 30 20 30 160 30 25 l 0.02 0.40 0.0 23.8 34.08 0.02 0.02 0.8 1.10 0.2 0.04 0.7 0.2 0.04 0.09 0.0 24..2 0.4 - T iamin B.04 0. A gyümölcsök vitamintartalma (BIRó-LINDNER.23 0.3 - 1.05 0.03 - 50 30 25 - - 0.07 0.6 0.1 0.8 0.9 5.2 0.4 0.2 2.14 0.7 26. táblázat.0 1.4 - 2.12 0.3 Folsav J.0 6 30 5 20 5.1 Áfonya .4 - 0.11.1 28.06 - 0.7 0.08 0.0 1. J.32 0.8 1.09 0.2 - P an toténs av mg 0.22 0.30 0.2 1.2 6.8 1.! g Riboflavin Bz J.3 0.1.0 7.2 1.05 - Piridoxin B6 mg 0. 1999) Karotin Gyümölcs mg Alma Körte Birsalma Naspolya Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Tokoferol E mg 0.9 0.3 0.3 50 50 50 20 20 30 20 40 40 60 20 400 100 400 200 50 15 20 20 20 20 30 70 30 40 30 10 100 100 200 500 250 50 15 0.35 0.19 0.03 0.1 0.3 0.07 - 0.07 0.0 30.3 0.8 nyomokban 0.5 - 4.34 0.3 4.06 0.3 - 0.2 0.! g 6.05 0.4 1.3 0.0 Kajszi Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Dió Mandula Mogyoró Gesztenye Szőlő {.1 1.30 0.10 0.0 1.05 0.0 1.48 0.5 1.30 0.5 33.01 - Biotin J.02 0.! g 50 30 25 - Niacin PP faktor mg 0.! g 1.5 0.

5 0.N w Az 1.02 0.2 0.10 -- L__().2 0.11.2 0.04 Biotin J.~6.0 4.0 17.L __ _ _ _ _ . táblázatfolytatása Gyümölcs Banán Narancs Mandarin Citrom Grapefruit Ananász -------~-- Karotin mg 0.! g Aszkorbinsav C mg 10 50 42 45 40 20 ---·- !60 70 50 60 40 80 80 40 30 20 20 20 -· 34.02 Toko fero! E mg 0..4 0.2 Tiamin BI J.25 0.3 0.3 0.6 4.02 0.07 0.8 0.4 0.0 7.02 0.0 ------ 0..1 0.15 0..20 0.1 - 0.0 0.17 Piridoxin B6 mg 0...06 0.1 0.9 0.! g Riboflavin B2 J..2 - 13.2 Pantoténsav mg 0.- - - - - - .! g Folsav J.20 0.! g Niacin PP faktor mg 0..0 6.17 0.2 0.

4 62.20 5. 1999) Gyümölcs Alma Körte Szilva Meggy Ószibarack Kajszi Szamóca Málna Ribiszke Köszméte Dió Mogyoró Szőlő g/100 gyümölcs 3.3 5.4 16.9 Déli 1. táblázat.0 23.5 14.1 49.5 17.7 21.17 5.6 12.63 10.3 70.50 9.7 11.3 61.1 54.80 3.8 50.5 71.6 9. Gyümölcsök összes éleimirost-tartalma (BIRó-LINDNER.0 66.9 61.4 16.1 55.5 50.0 21.10 7. Az éves gyümölcsfogyasztás Magyarországon Év !960 !965 1970 !975 !980 !985 !990 !991 1992 !993 1994 1995 !996 1997 1998 1999 Összesen 55.6 59.2 14.70 4.8 63.8 16.8 6.4 42.8 2.4 65.0 8.0 72.3 Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv.70 6.6 12.1 54.8 22.5 74.3 8.20 3.3 11.8 76.6 Hazai 53.40 (kg/fő) 1.0 60.7 70.60 1.7 10.1.20 3.8 16.6 72. KSH Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyvek 33 .0 13.13.6 14.12.1 27. táblázat.5 65.8 72.7 20.3 52.70 9.6 68.2 58.7 14.0 74.7 Déligyümölcs összes gyümölcs %-ban 3.9 71.2 12.0 9.3 64.0 13.

Célszerű a napot kezdeni és befejezni valódi (100%-os gyümölcstartalmú) gyümölcslé fogyasztásával.zs~gme_ge!!!!. A korszeru gyümölcstárolásnak. mert ful. A korszeru táplálkozási programokban a gyümölcsfogyasztás ki emelt szerepet tölt be.·--.ő. asztali gyümölcsnek van meghatározó jelentősége._gj(J_~g. Egyértelmű tendencia mutatható ki a gyümölcsfogyasztás összetételében. ezért hozzájárulhat a krónikus. Az utóbbi néhány évben a déli gyümölcsök aránya már meghaladta a 20%-ot és a jövőben további növekedése várható. a választék bő­ vülése mellett. árukezelésnek és a szállítási lehetőségeknek köszönhetően a gxümölcskeresk edelem má!g. táplálkozási piramisban az alapok közelében foglalnak helyet.fs. de átmenetileg a teltség érzetét adja. 34 .Jizálqdgj_t.__e_z_fr(a gyümölcsellátás szezonalitása gyakorlatilag megszűnt.és zöldségfélék fogyasztása biztosítja. Az emésztést segítve általában a gyümölcsnek étvágygerjesztő hatása van. de a korszeru tartósítóipari eljárásokkal készített gyümölcstermékek fogyasztása is növekszik.!!~l. Gyümölcsöt naponta fel!~tlenül kell fogyasztani..__é~ qzJmmunrencjszert erősí­ tő hatása van. A gyümölcs naponta 3-5 alkalommal is fogyasztható.értékeit. A gyümölcs ma már nem számít kiegészítő jellegű vagy luxustápláléknak.!l!!:.. A gyümölcsök és a zöldségek az ún.tQ~:ln"~rpelkecl_ik a déligyi!mölcsök aránya. A rendszeres gyümölcs[pgyasztá§. Az emberi táplálkozásban az igazi változatosságot a gyümölcs. A gyümölcsfogyas ztásban a frissen (nyersen) fogyasztható ún. . különösen a keringési és rákos megbetegedések kockázatanak c~Kk'éiíféseJi~~. hanem ~y~lj:~11J!:í:íe. A gyümölcsökfog yasztásának ninC:S szigorú kötöttsége és rendje.Y~ll1_a. A táplálkozási kultúra fejlődésével és a fizetőképes kereslet növekedésével párhuzamosan a gyümölcsfogyasztás emelkedése prognosztizálható.~ülözhetetlen élelmiszerré vált.l!. bete.

szilva (ott ma is köken néven). ág. meggy fajait és fajtáit bizonyára ismerte." GESNER nyomán kerültek a magyarországi szilvák a nemzetközi irodalomba. a második (bP kisebb. szilváról (Kéked. Erre utalnak azok a szavaink. levél. kert. A "rendszerezés" terminológiája A Kárpát-medencében a gyümölcstermő növények." Később innen került át LINNÉHEZ (1753). a nemzetség = genus rangfokozatának a pontos meghatározója) a magyar szilvák adatait. arany vagy viaszsárga színű. édesebb. köken (a magvaváló. savanykás. = nagykert). fa termetű. tojás nagyságú termésekkel. 1 2 (a) valószínű a P. hosszúkás. rendszerébe. Azokiratok a kerteket is tartalmazták (pl. Pruna alia Ungarica.2. nemeskömény~ kökényfa. kerek termésű. Csakhamar Nyugat-Európában is felfigyeltek a magyar gyümölcsre.és Közép-Ázsiában). latin nyelvű munkájából a magyar szilvák leírásának rövidített fordítását idézzük: "5. pl. mai szakkifejezéseink. LINNÉ csak két szilvafajt különített el: a Prunus domesticáf (házi szilva) és a P spinosát (kökény). Pruna Ungaricanak.: alma. nemesebb ala}cokról. Olyan alapvető. amelyek ma is a magyar nyelv sajátjai és az óhazában ma élő népek nyelvében is megtalálhatók. a fa töve. a napjainkban is érvényben lévő kettős nevezéktan kidolgozójának. két genusza a következő: az els ö (a) 1 nagyobb. szemben a gabonafélékkel. körte. (b) P.. Tőle vette át BAUHIN (a kettős nevezéktan ban. fa (galga). körtéről (körtvély). gyümölcs stb. ábra). hungarica.. rotundiora et dulciora. 1297-ben: pomárium N ogykert . besztercei típusú szilva neve Dél. melyet általában "Tuvesca"-nak neveznek. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok rendszertani és növényföldrajzi áttekintése 2. Pruna Ungarica Damascena termése vastag. A kelta és római kórtól. 6. áryk (árok = öntöző csatorna) stb. húsos. Európában az újkőkortól a vaskorig a gyűjtött növények ("ínség növények") közé tartoztak. domestica. 6-5 ezer évvel később jutottak termesztésbe. alia minora. dió. A pannóniai táj gyümölcspopulációinak gazdagságát jelzik az almáról (Veresalma). Baktakék) elnevezett honfoglalásés Árpád-kori helységnevek is (2.. mint a gyökér. Idézet a szerző (1623) örökérvényű munkájából: . időszámításunk kezdete táján. 35 . gyökérsarj akkal.. dióról. 1560-ban megjelent. GESNER KONRÁD "Horti Germaniae". 7. majora et oblongiora. sőt részt vehetett a termesztésükben is. A magyarság ázsiai hazájában az alma. mint var. insititia duránci. A régészeti adatok szerint.1. már a honfoglaláskori magyar nyelv része. Különösen szilváink változékonyságát ismerték el a nyugatiak. már vannak adataink a fajták közé sorolható.1.Pruna Ungarica duplicia.

hastard = fajvegyülék.DE CANDüLLE-nak-az első kiemelkedő kultúmövény-botanikusnak . a fajtákat többé-kevésbé a változattal (varietas. általános kifejezés tudományos megnevezésére a LINNÉ előtti szerzők gyakran a görög eredetű genus (gen os) kifejezést használ ták.1.) vették egyenértékű­ nek.a fajtának .: taxa.2. race-rassz =fajta.az előéletérőL A fajok és a fajon belüli (infraspecifikus) egységek (a továbbiakban taxonok) taxon = rendszertani egység (többessz. sőt a növénytani szakirodalomban is elterjedt. ábra. keverékfaj. forma= alak. a fajta és válfaj -varietas megnevezés (DióSZEGI és FAZEKAS. pyraster f cordifalia a pannoniai táj őshonos növénye Mielőtt a kétszavas nevezéktant a gyümölcstermesztési ágazat számára értelmeznénk. latin nyelvű elnevezések helyett fantázianevek (nem- 36 . taxonok). amelyben a botanikai. latin epithetonnal (jelzővel). A fajta nevezéktani elismerése Közel százévi vita után kapott a fajta önálló rangfokozatot. MÁGOCSY és DIETZ (1894).magyarra fordított könyvéhez írt előszavában felsorolja az akkor nálunk használt fajon belüli rangfokozatokat varietas = fajváltozat. subrace = alfajta. Az európai vadkörte . változat. LINNÉ után a termesztés egységeit. 1807). a fajon belüli egységekre. cultivar (kultivár) megnevezésseL Az 1864-es kertészeti kongresszuson ismertették DE CANDOLLE 1862-ben írt levelét.Pyrus pyraster subsp. A magyarországi termesztési gyakorlatban. var. bármely rendszertani egységre használható. ejtsünk néhány szót a koltúrnövények alapegységének .

) fokozatotjavasolják Ajelzett időszak alatt a fajták elnevezése két úton haladt. alfaj varietas var. táblázat): 2. a termelésben. Az 1995. gazdasági értékeit (lásd még a klasszifikátorokat). A gyümölcs.1. annak ellenére. táblázat. al változat fonna f.2. egységes szabályokra épült.és zöldségfajták nevét a beszélt nyelveken adták közre és használták 2. kultúrváltozat. fajtakör kifejezést. leíró jellegű névhasználat elkerülése.) és nem helyettesítik. c) Regisztrálni lehessen a taxonok tulajdonságait.). A Kultúrnövény Kódex (KK) elválaszthatatlan a Botanikai Kódex-(BK)-től. a kereskedelemben. j) Az információáramlás elősegítése. a tárgyalásokon a nevek megfelelően reprezentálják a különböző rangfokozatú taxonokat. közös nyelvü névmegjelölés legyen érvényben.1. forma) nem egyenlők a fajtával (cultivárral) (2. A rendszerezés alapegységei A nevezéktan célja a) A túlságosan hosszú. A dísznövények gyakran kaptak latin nevet. szükség szerint. biológiai.1. e) A modem (nemzeti) nyelveken történő megnevezésből adódható pontatlanságok és zavarok elkerülése. hogy a termesztésben és a nemesítésben szívesen különítik el a színi eltérést (lusus = Jus.) vagy a cultigrex (cgrex). többnyire szabadon előforduló fajokra vonatkozik. évi Kultúmövény Kódex hangsúlyozottan kifejti. alak subfonna subf. fajtacsoportokkal foglalkozók gyakran használják a változat. sem a KK. cikk. Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (BK) Név Rövidítés Magyarnév subspecies subsp. alalak A BK szerint meghatározott faj és rendszertani egységeinek sora a természetes (vad = wild). d) Nemzetközileg elfogadott. hanem a "hort. sub (szub) elöljáróval képezhetőalegységeis lehet az alábbiak szerint (2. majd később a coneu/ta (conc. Ez utóbbinak a jelölésére többen a convarietas (convar. amelyet nem a botanikai taxonoknál megszokott szerzőnév (illetve rövidítése). fajtaváltozat. a biotipust és az ökotipust. Ez utóbbi a taxonok rangsorrendjét szigorúan előírja. illetve bevezetését javasolja.) fogalmát és előtérbe került a fajtacsoport rangfokozat bevezetése is. Valójában ezek a köznapi nyelvben 37 . változat subvarietas sub var. Csak az 1953-ban kiadott Kultúrnövény Nevezéktani Kódex fogadja el a fajták rangfokozatának jelölésére a cuitivar (ev. Más egység használatát nem fogadja el sem a BK. A fajtakérdéssel. Minden rangfokozatnak. hogy az előbb felsorolt botanikai infraspecifikus egységek (varietas.zeti nyelven) használatát. b) A tudományos kutatásokban." (hortorum) jelzés követ.

hogy ez a kultivár a délkelet-európai alfajból (amely egyébként ennek a fajnak a típusa) származott. Fajtameghatározásban. duracina (L. Az igények változásával.2.2. b) Csak a kultúrtaxonok besorolására használt faji nevet: pl. A fajta tartozhat a közép-ázsiai alfajhoz. Jonathan (auctor) BORKH. convar. egységes fajtarendszer fellazítását szolgálják. A nemzetség nevéből és a faji jelzőből áll. grex) (orien ta lis) Fajta (cultivar) ev. A kultúmövények bonyolult összetétele és származása miatt. ill. a kategóriák részletesebb. vagy új. Amennyiben biztosak vagyunk abban. a) A fajta neve az előzőkben bemutatott természetes faj fajon belüli egységei közül bármelyikhez kapcsolódhat Közvetlenül közölhetjük a faji név (epitheton) után: pl.1. kutatásban a felsorolt. növényeink megnevezésében. Milotai. növénytermesztő munkájával.3. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai Nemzetség (genus) Maius Faj specioid = = cultigen domestica Szerző. Milotai.. a binominális nomenklatúra szabályai szerint képződik. fallax ev. táblázat. Germersdorfi. Malus domestica. A többi infraspecifikus kategória (convarietas. Milotai.) Janch. akkor azt a következő módon fejezzük ki: Juglans regia subsp.) Mönch. nagyobb hozamú. 2. 2. pl. leíró Fajtacsoport (conc. Ezért olyan társadalmi termék. Castanea sativa. hierarchikus felsorolása is szükséges. provarietas. kétféle típusú. szaporítóanyag-előállításban. nem szakszerű. a társadalmi igényeknek megfelelően. ev. Fajon belüli kultúrtaxonok rangfokozatai a természetes (vad) és kultúrfaj névhasználatában Gyümölcstermő értékű. pedig négy. conculta) a faji epitheton után tüntetendő fel: pl.gyakran használt "egységek" a nemzetközileg elfogadott. 38 . Corylus avellana. Cerasus avium (L. Juglans regia ev. táblázat).3. 2. egymás alá rendelt rangfokozatot tüntetünk fel (2. a fajtacsoporttal. regia ev. A fajta fő jellemvonásai A fajtát az ember hozta létre. de azonos rangfokozat faji nevet használunk: a) A faj vadon élő populációira is érvényes kettős elnevezést. akkor besorolása a következő: Juglans regia subsp. különböző szintű. nem mindig azonos a szülőfaj nevével. b) Akultúrfaj neve is a kettős nevezéktan. pontatlan megnevezések még a fajta szinonímáinak sem használhaták (KK). A fajtával együtt már három. amely az ember számára hasznos tulajdonságai alapján keletkezett.

amelyek hasonló rangú kultivárok a rendszerben. var.. Hangsúlyozni kell. Az elmúlt századok során nagyon sok. A fajta (kultúr) fajon belüli rendszertani egység. génbankokban helyezik el őket. 2.) nem azonos értékűek.) a termesztésben leggyakoribb taxonómiai egység. 6. A termesztésbe vett fajpopulációk . 3. f. A régi fajták felhasználhatók a nemesítés számára. az alakkal (forma. vagy génalaptartalékként élőgyüjteményekben. szaporodásbiológiai jellegeik. Gyümölcstermő növényeink fajtái klón értékűek. a termesztésből kivont fajta.3. hibrid eredetüek. mivel a termesztett növények legfontosabb taxonómiai egysége és a nemzetközi kereskedelemben is nagyon jelentős a szerepe. 4. amelyek különféle tulajdonságaik alapján határozottan elkülöníthetők. ev. gyakran az ízlés miatt is . 1. a változattal (varietas. amelyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el. l.gyakran merőben eltérő fajtacsoportok jöttek létre (dísznövény. A fajták eltérő származásúak. A fajták terméshozamának mennyisége és minősége jellemző. rezisztenciájuk. Az eljárástfajtaváltásnak nevezzük. vagy magról szaporítottak. A fajták a természetes fajok fajon belüli (infraspecifikus) egységeivel. A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságai (termőképessége) csak meghatározott természeti (ökológiai. az alfajjal (subspecies. elszaporítását tette lehetővé. hogy a fajta fajtabélyegeit csak azonos szaporítási (illetve előállítási) eljárással tartja meg. A fajtára. klónok. vagy több tenyésztörzsből mindig előállíthatók (beltenyésztett fajták). Ez a lehetőség. Tulajdonságaikat ivaros vagy ivartalan szaporítással megtartják Más esetben. keresztezéssei . elpusztult. más fajta egyedeitől élesen elválaszthatók. lényegében a jelenkori gyümölcstermesztés. de bármelyik fajon belüli egységből előállíthatók a 2. vagy kizárják őket.két. táblázat szerint. 5.jobb minőséget termő fajták előállításával és a termelési eljárások fejlődésével a régebbi fajták kiszorulnaka termesztésből. amelyek valamennyi tulajdonságukban teljesen megegyeznek (lényegében egy biotípust képviselnek).).természetes változékonyságuk következtében -rendszerint több hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. evolúciós állapotuk rendkívül különböző (helyi és tájfajták. illetőleg titotechnikai igényeik alapján. Mindez a fajtaösszetétel modemizálódását jelenti és szorosan összefugg a napjainkban felgyorsuló globalizálódássaL Afajta. amely előállításakor a szülő39 . mutánsok).fajtabélyegeknek nevezzük.fajták egész sorának a kiválogatását.). A fajtára vonatkozó meghatározásokat és előírásokat a következőkben közöljük. A termesztésbevett valamely természetes fajpopulációjából-tehát az ember számára különleges értéket képviselő főbb tulajdonságai alapján .). mint egyes ivaros úton szaporított alanyfajták vagy más növényi taxonok fajtái. amelyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók és fajtarendszertanilag fontosak . subsp. Morfológiai fenoökológiai. vagy a színbeli eltéréssel (lusus. Mindazokat a tulajdonságokat.és gyümölcstermőfajták is). a termesztett egyedek olyan összessége. vagy lus. A fajták gazdasági és biológiai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek. nemzetközi előírások az irányadók (KK 1995). illetve termőhelyi) feltételek között valósul meg. Egy fajtába tartoznak azok az egyedek. fajtaválaszték és nemesítő tevékenység színvonalának jellemzői. a nevezéktan szabályai szerint nem egyenlők.kultivar (cultivar. Egyébként minden olyan új fajtát. a termesztési cél.

2000-új adat) alfaj subspecies ev. ev. ev. ev.) specioid (spd. önálló koltivárnak ismerjük el. tájfajták is.) varietas (var. ev.). Fajtakeletkezés vázlata a természetes (vad) faj infraspecifikus taxonjaiból (fes= fajtacsoport = cultivar-group) (TERPó.) subconvarietas provarietas (prov ar. amelyet a KK még nem ír elő. Hasonlóan helyes meghatározás esetén. ev.4. ev. kultivár rangúak a helyi . A 2. ezért nem mindig és nem minden rangfokozatot használunk.) subconculta cultivar (ev.) convarietas (convar. táblázat.binomen .) [subspecies (subsp. ev. 2.a ev. fes fajtacsoport fes convarietas fajtacsoport convarietas fajtacsoport koltivárral szemben az előírt különbségeket mutatja.) forma (f.4. A termesztett növények rendszertani felosztásához az 2. külfóldi gyakorlat nyomán. nevek közvetlenül követhetik tudományos (latin) név bármelyik rangfokozatot a ev. nevek közvetlenül követhetik Névhasználat 40 .) subprovarietas conculta (conc.) subcultivar természetes faj alfaj változat alak] kultúrfaj kultúr alfaj kultúrrassz kultúrváltozat fajtacsoport (fajtatípus) cuitivar-group (Group= Grp) fajta alfajta fantázianév (nemzeti nyelven) tudományos (latin) megnevezés . Természetesen az egyes fajok közti változékonyságban nagy különbségek vannak. táblázat. táblázatban közölt hierarchikus elhelyezésben felsorolt rangfokozatokat használjuk. alak forma ev.cultigen (cg. változat varietas ev.2. ev.) subspeciaid (subspd. táblázatban néhány olyan rangfokozatot is beillesztettünk.az ún. A tennesztett növények rendszertani egységei (TERPÓ A.) A taxonok tudományos és magyar neve species (sp.5.3. ev.

var. A természetes és kultúrfaj Természetes faj species -sp.a társadalmi igényeknek megfelelően .2. Borkh. az evolúció törvényszerüségét követik. a szülőfaj(ok) areáján kívül. hogy vagy a) eléje ev. a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek 9. a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak 6. hogy mesterségesen elkülönített származási közösségekből fajtákból-álln ak Elterjedésük egy areára terjed ki Változékonyságuk különböző: alfajokat. egyvonalas idézőjelbe (' ') tesszük! 41 . előnyös tulajdonságaik fejlődnek. táblázat. Jonathan A populációk közötti rendszerint állandó génkicserélődés A sikeres létért való küzdelem számára. amelyet az ember irányít . izolációval és a mutáció hasznosításával) 7. termesztési területet vagy övezetet foglalnak el 5. Maius orientalis Uglitz. az ember számára hasznos tulajdonságok mindjobban megszilárdulnak. szülőfajra vagy a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonságaikban megegyezők Valamennyi tulajdonságban megegyeznek Tulajdonságaikat átörökítik 3.nemesítéssei (kiválogatással. gazdaságilag elsődleges. c) egyszerű. formákat és színi eltéréseket különítenek el Az evolúció törvényszerüségét követik. A fajta nevezéktana A cultivar-(fajta) nevet. a fajták közötti génkicserélődés mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt 8. ha közvetlenül kapcsolódik egy tudományos.2. A Nemzetközi Botanikai Kódex (ICBN) BK szerint. alapvető jellemzőjük. l.5. !994. ev. orientalis 2. Egy származásközösség (közös erednek) őstől főbb ismérvei Kultúrfaj speciaid = spd. változatokat. azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg 4. = cultigen = cg. ettől úgy különítjük el. kereszteződéssel. Nevezéktan ad 5. rövidítést teszünk b) tipográfiailag különböztetjük meg. rendszerint tájat. A Kultúmövények Nevezéktanának KK Nemzetközi Kódexe (ICNCP) !995 Maius domestica pl. pl. kollektív vagy multihibrid eredetű 2. vagy köznyelvű névhez.3. egy vagy rendszerint több rokon fajból származik. ezért gyakran polifiletikus. erősödnek Nevezéktan ad 5.

Pyrus communis L. faj és a taxon kifejezés esetében. 'Korponay' Magyarországon szelektált alanyfajta 2. a betűjelek és számok használata. A fajtáknál.-. b) körtealanyok EM A-H stb. amelyet nem ajánl a KK.A fajta nevének első szavát (a magyar nyelvben) nagy kezdőbetűvel írjuk. A KK szerint az általános jellemzésekben. vagy nehezen tisztázható hibrideknél. vagy regisztráló állomások nevének rövidítéseit egy-egy számkombinációval együtt használják az alanyfajta neveként. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. jelenleg M I-XXV-ig. Egyes szerzők a nemesítő. a következő módon: nothogenus.: n. ugyanennek a formulája: Cerasus avium x C. követik a szülők neveit: 2. ev. 42 . Az alanyok nomenklatúrájában bizonyos hagyományok érvényesülnek (számok. Prunus domestica. A termesztésben nagyszámú kereszteződésből származó taxont használunk. beleértve a szabad betűhelyeket és az írásjeleket is. vulgaris. A név állhat egy vagy két szóból.) MILL. de háromnál több semmi esetre sem lehet (KK 1980). Tudományos (latin) neveket csak a fajtacsoportok és az arra következő rangfokozatok kaphatnak. Heimann l ONémetországban szelektált alanyfajta 3. Például Angliában az Eas t Mal/ing-i kísérteti állomás által előállított alanyfajták nevei a következők: a) almaalanyok korábban EM l-XXV-ig. A következőkben az alanyokra vonatkozó különböző nomenklatúrai megoldások rövid összefoglalását adjuk. különösen a vegetatív módon szaporított (klón cl. gör. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. miszerint 1959. A megnevezésben másként járunk el.eredeti sajmeggy vadalany 3. rendszerint mellőzve a fajta tudományos nevét. a nemzetség. 1996. nothotaxon. betűjelek használata a fajtanévvel vagy anélkül). Írásban a hibrid jelleget rendszerint közös hibrid névvel vagy formulával fejezzük ki. Gyakorlati okokból a régi.) MILL. január l-től a fajta nevének fantázianévnek kell lennie. Eléggé elterjedt. M27. nothos = hibrid) előtag kitételével jelezzük. fajtacsoportoknál már nem tüntetjük fel ezt a jelzést. amennyiben külön fajtanevet nem kaptak. vagy 30 betű lehet.nemeskörte alanyfajta B) Szelektá/t alanyok l. 'Vilmos körte'. Cerasus (Prunus) mahaleb (L. Pyrus communis. január l-je után a kultivár neve összesen legfeljebb l O szótag.. A növények hibrid eredetét szorzójellel tüntetjük fel (x). Így közös hibrid neve a cseresznye-meggy keveréknek a Cerasus x gondouini.) MILL. illetve M XXV-től M26. nothospecies. A) Magonc származású alanyok. Mal us domesti ca. Az érintett fajta nevét mindkét esetben az előbbi nevek után írhatjuk. "gyüjtő"-neveket használunk és nem jelöljük a hibrid eredetet: pl. közlésekben a kereszteződésből való származás tényét.a natha (röv. A most érvényben lévő KK megerősítette az 1980-as Kódex azon cikkelyét.) alanyok elnevezésében.

) 'Korponay'. morfogenetikailag és gazdaságilag azonos értékű fajtákat soroljuk egy fajtacsoportba. megelőzve a P. Sok vitára adott okot a kökényszilva (duránci. A faj. különösen örökösödéskor a kert (pomarium) szavunk megjelenése. 2.3.korai előfordulása.4. sinenses. JEREM.3. háziszilva (P.Prunus insititia. V. de nem rangfokozat.a Prunus x fruticans WEIHE nevet viseli. de nem vagyunk teljesen biztosak abban.koltúrrassz A konvarietász (röv. A domesztikálódásrana gyon hajlamos európai vadkörte. 1984). A rokon. de az időszámításunk előtti korokban előfordul.) fokozatot földrajzilag.2. folyamatosan előfordul Magyarországban is. A fajtatípus-fogalom is azonos tartalmú. az első ma is nevezetes fajról . domestica convar. domesticát. illetve kultúrfaj rokon. e. genetikailag és ökológiailag is összetartozó fajtacsoportokra használjuk: pl. Fajok eredete megjelenéséről a kelta kor végétől és a római kor óta vannak adataink Ebből az időszakból van régészeti anyagunk. e. 5--4 ezer éve).4. a nothospecies (= hibridfaj) . Cerasus mahaleb subsp. ha gyéren is.) 'Besztercei'.: convar. Pyrus convar. A fajtacsoport használata: Maius domestica Golden fajtacsoport vagy Maius domestica (Golden fajtacsoport) 'Golden Spur' Maius domestica (Golden Group) 'Golden Spur' A fajtacsoport-fokozat helyébe más magasabb rangfokozatok is beléphetnek: Prunus domestica (Hungarica fcsop.) A termesztett növények rendszerében a fajta fölött álló rangfokozatok közüla gyakorlat számára is. 2. az újkőkorszak óta (i. tehát a most érvényben lévő Kórlexben kapott először hivatalos elismerést. A fajtacsoport (conculta.cuitivar-group (grp. A gyümölcstermesztés kibontakozása az Árpád korban történik (900-1350) az oklevelekben nem ritka már. kereszteződik a kökénnyel. Gyümölcsfajainkat leszármazásuk alapján a következő csoportokba A régészeti adatok szerint a Kárpát-medencében kultúrfajok sorolhatjuk: l. 2. feketeeperfa-szederfa (Morus nigra). a legfontosabb a fajtacsoport. simonkaii (Pannóniai fcsop. A gyümölcsfaj őse biztosan nem ismeretes: őszibarack.kelet-ázsiai körték és fajtacsoportjaik. hogy az lehetett a közvetlen ős: 43 . grex). domestica).a valódi házi szilváról (Prunus domestica Besztercei típus i. amelyet LINNÉ nyomán többen az előző alfajának tekintenek. A convarietas . nemeskökény). Számos fajta szülője.3. A termesztett. Az 1995-ös. vadon termő faja ma is él. (Pyrus pyraster) a régészeti feltárások alapján. A többi gyümölcsfaj az említett korokban a kárpát-medencei tájban a gyűjtött növények csoportjába tartozik. sz.

szamóca. (b) az ember számára hasznos mutánsok kiválasztása.bennszülött (relict-endemizmusok) fajai] 44 . 5. australe stb.a ma is élő. fúrtös áfonyák (Vaccinium corymbosum. táblázat. x ananassa DucH.vadon termő kultúr Cerasus vulgaris Cerasus avium con var. 4. slavonica P. mogyoró. slavonica P. Csak néhány évtizede váltak Európában termesztett növénnyé az ún. nivalis P. táblázat). elvadulva élő hibrid faj: Pyrus x amphigenea a középkortól mustkörték vérbélű fajtacsoport elvadulás ritka árpával érők az újkortól őszi-téli fajtacsoportok elvadulás közepes [A Pyrus cordata.származása Európa-Kaukázus P. az oktoploid szamóca = F. fekete ribiszke. málna. nagyon ritka maradvány. elaeagrifolia P. praenorica P. hyrcana P. Gyümölcstermő növényfajaink többsége. caneasica P. birs. európai. syriaca P. bourgeana P. P. Alloploid eredetű: a háziszilva.) Ny-Ázsia-Kaukázus P.Pyrus communis. Többszöri kereszteződés eredményei akultúr körtefajták (Pyrus communis) és az almafajták (2. pyraster P. kajszi.: Xeropyrenia Subseet. austriaca P. brachypoda Sectio: Pyrus (Achras) Európa P. rossica a kelet-ázsiai PASHIA sect. canescens Balkán-Ny-Ázsia P. Ilyen fajok a dió. som.6.).6. korshinskyi P.vadon termő természetes faj populációiból keletkezett. 2. A termesztett gyümölcstermő fajok kereszteződés útján keletkeztek: pl. t t t Subsect. magyarica és a P. armud P. Domesztikálásuk fontosabb folyamatai: (a) a vad jellegek fokozatos elvesztése. (c) az autopoliploidia (szerelvénysokszorozódás) és fajta (kultivár!) kereszteződések. hakkiarica P. nutans P. mandula. anatolica P. Akultúr körtefaj. Elvadulás gyakori: leírt. juliana Cerasus avium convar. zangezura stb. avium 3. salviifolia P. házi berkenye. oxyprion P. salicifolia (TERPÓ A. naspolya. mecsekensis P.: Pontica Sectio: Pontica Pyrus communis specioid-cultigen nemes körte faj (kollektív és multihibrid) az ókor végétől Nyári fajtacsoport multihibrid fajták. duracina Cerasus fruticosa-acida Cerasus avium subsp. spinasa P.

táblázat.4. P. dasyphylla SC HUR P. (mirabolán) subsp. macracarpa . ritkán de előfordul nemes fajta is: pl. mert természetes viszonyok között ezek teszik lehetővé a taxon fennmaradását.) P. kivadulás és szökevények A három fogalmat rendszerint keverve használják. cerea L. KÁRPÁTI Z.) . Elvadulás abban az esetben lehetséges. prisca BERTSCH) 45 . IV. A természetes populációból kiválasztott alanyfajták visszatérése a természetes vegetációba gyakoribb jelenség (sajmeggy. !803 em. Ezek a "visszavadult" növények. Az elvadulás. cerasifera EHR. spinasa var. Valódi elvadulást mutatnak azok a populációk vagy egyedek. divaricata P. Species Piautarum 1753:475 kökény cucendi 1184 cukyn mezei 123 I. amelyek átmeneti jellegekkel rendelkeznek a kultúrtaxon és a közelrokon vad faj között.nagykökény subsp.) subsp.Mirabellák (subsp. syria2. syriaca subsp. A szökevénnyé váláshoz alapvetően szükség van a vad tulajdonságokra.Kökényszilva Magyarországon vadontermő (Syn. kivadult egyedek legtöbbször P. 17 1753 cseresznye sz. macracarpa WALLR. Ezek az ún. pissardi convar. x syriaca BORKH.2. s. vadcseresznye).: P. cerasifera var. Prunus taxonok rendszere (eredeti: TERPÓ A. x fruticans Weihe 1826 . Beitr. (P. a körtefajták közül a Vilmos körte és a Bosc kobak. domestica var. Gyakorlati jelentősége a fajta elvadulásának és a szökevénnyé válásnak van. kuken subsp. spinosa L.7. A termesztőterületen kívül élő egyedek fajtajelleget nem mutatnak.) PRUNUS fajok P. pyraster. Naturk. ha kultúmövénnyé válás evolúciós folyamata még nem haladt túlságosan előre. de valamelyik szülőfaj bélyegei felismerhetők. Termesztésen kívüli termőhelyeken. myrobolana (L. var. Újra körte kísérleteinkből hozunk példát.1.

(communis x pyraster) hibrid eredetű "kivadulás" 2. ábra. TERPÓ) 46 ..2.3. ábra. Pyrus x amphigenea DOM.2 3 4 Scm 2.Bulgáriában honos.Pyrus nivalis JACQ.a molyhos tölgyes (Quecus pubescens) öv ritka növénye (Magyarországon. A vastaggallyú vagy hókörte.

salvifalia DC.ca és P nivalis eredetet jeleztek (2. Elő-Azsia.8. részben hibridek is: az alma. Mind a spontán keletkezett hibridek. Irán termeszíve a Föld mérsékelt övében Európa.3. austriaca KERN.. körte és a kajszi.speciaid .. 1776 P. stavonica KIT..2. Irán. !825 P. Magyaror.5. 51. Ny-Azsia Ny-Ázsia D-Európa. alany spontán. valamint felhasználását a 2.. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere A gyümölcstermő növények és alanyaik rendszertani egységeit. Kultúrszökevényből meghonosodott. amygdalifor mis WILL. 1896 P. caucasica FED. mind a magoncként begyűjtött elvadulások gyakorlati jelentősége hasznos génforrás lehet. szülőfaj 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34 2n: 34 1807 = spinosa Pyrus syriaca BoiSS.8. 68 Turkesztán Pyrus communis L. 1768 Elő-Azsia. Gyakori elvadulások. P.. ábra)..cultigen . A Prunus taxonok rendszerét a 2. 7. Kis-Ázsia Ny-Ázsia. alany nemes 2n: 34 2n: 34.. K-Mediterrán Ny-Európa DK-Európa K-Ny-Európa Krím. !952 P.MALOlDEAE Cydania oblonga MILL. 1787 P. helyi fajták helyi fajták alany helyi fajták (mustkörték) alacsony helyi fajták (mustkörték) alany alany helyi fajták. elaeagnifolia ) P.. 1793 (DP. eredetét és elterjedését. É-Afrika alany. salicifolia PALL. Kis-Ázsia Iráni g Kaukázus. !753 . táblázatban közöljük 2. azaz idegenhonos fajokká váltak. Gyümölcstermő növények és alanyaik rendszere Rendszertani egységek Eredet. nivalis JACQ.. ábra.RóZSAVIIUGÚAK ROSACEA E. táblázatban közöljük 2. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. 2. helyi fajták..cuiton Alapfajok Pyrus pyraster BURGSD.ALMAFÉLÉK ALCSALÁDJA . elaeagrifolia PALL. !849 - 47 . A fajták és a környezetükben tenyésző vad fajok kereszteződése nem ritka.RÓZSAFÉL ÉK CSALADJA POMOlDEAE. 1774 P.. nemes. táblázat. ma már szabadon előfordulók közül a Prunus cerasifera és a Morus alba.

1871172 P. helyi fajták nemes 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 2n: 34 - 2n: 34. Afganisztán Európa.ALMAFÉLÉK ALCSALADJA .speci o id . ussuriensis MAXIM.. 1847 M. 51 Európa Délkelet-Európa Balkán. É-Amerika alany.) BüRKH. 1915 alany.. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND . !939 Közép-ázsiai alapfajok Maius sievers ü (Ldb. !932 Kelet-ázsiai alapfajok Maius baccata (L.. !803 Kis-ázsiai és kaukázusi alapfajok Maius orienta/is UGLITZ.RóZSAVJJUGÚAK ROSACEAE. Kína É-Kína É-Közép-Kína É-Kína. 51 2n: 34 48 . helyi fajták 2n: 34 M.A 2.. nemes fajták alany. európai déli része alany. Kaukázus. 1835 P... Japán Kína.. betu/ifalia BUNGE. prunifolia (Willd. helyi fajták alany alany 2n: 34 2n: 34 Kis-Ázsia. bretschneideri REHD. calleryana DECNE.8. 1915 P.) BüRKH. pumi/a MILL.. Korea.) NAKAI.. helyi fajták - Közép-Ázsia Turkrnénia alany.. 1803 M. 1926 P. helyi fajták alany 2n: 34 2n: 34. praecox (Pali. !803 M. helyi fajták alany. helyi fajták alany.cuiton Európai alapfajok Maius sylvestris MILL. Közép-Kína.) M.) BüRKH. pashia HAMILT.MALOlDEAE Kelet-ázsiai fajok P.. helyi fajták - Északkelet-Ázsia. siebo/dii (Reg. ROEM. dasyphyl!a BORKH.. spectabilis (Ait.) REHD. helyi fajták alany alany alany. 1768 M..) BoRKH. Közép-Ázsia. 1803 É-K-Kína Japán.. Közép-Japán Északkelet-Ázsia Kína Kína alany. 1803 M. 1857 P. helyi fajták alany. Kis-Ázsia Oroszország.RÓZSAFÉLÉK CSAVÍDJA POMOlDEAE. Irán törpealany. !768 M..cultigen . pyrifolia (Burm.. f. !803 . táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. Himalája. turkmenorum Juz. !825 Maius domestica BORKH.

1763 Arania melanocarpa (MICHX. É-Kína. edulis. 1753 termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik termesztik és gyűjtik Crataegus orienta/is PALL. Korea spontán alakok helyi fajták nemes. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 1753 var.8.. angustifolia (Ait.. Krétától Turkesztánig Balkán. Amurfóld.MALOlDEAE Észak-amerikai alapfajok Maius coronaria (L..RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA POMOlDEAE. 1901 Maius x robusta (Carr.baccata x prunifolia) Egyéb almajé/ék Sorbus domestica L. Ny-Ázsia. 1753 USA (középső államok területén) USA keleti államok területén Minnesota.. Turkesztán K-Mediterrán.. 1821 Amelanchier canadensis (L. 1803 M. Kis-Ázsia É-Amerika É-Amerika D-Európa.) MICHX. Kis-Ázsia É-Ny-Ázsia. 1887 2n: 34 Sorbus forminalis (L. ioensis (Wood) BRITT... Texas hibrid dísznövény dísznövény dísznövény alany 2n: 68 2n: 34 2n: 34 2n: 34 D-Európa. Ny-Szibéria. Kis-Ázsia (a szőlővonal alatt) Európa.) Rehd. 1753 spontán alakok nemes.) MILL..RóZSAVIRÁGÚAK ROSACEAE.. 1793 Mespilus germanica L. 1920 (M..) MEDIK. alany 2n: 34 2n: 34 2n: 68 2n: 34.) CRANTZ. Kis-Ázsia. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSALES REND. 68 2n: 34 Crataegus azaro/us L. Dieck. spontán körtealany nemes. 1833 2n: 68 2n: 34 49 . termesztik É-Amerikában is D-Európa.A 2. alany 2n: 34 Sorbus aucuparia L. 1768 M..ALMAFÉLÉK ALCSALADJA .. 1808 Crataegus pinnatijida B UNG E.) Ell.

56... termesztik és gyűjtik termesztett termesztett termesztett 2n: 14. É-Amerikában szubspontán (?) Észak-Amerika Észak-Amerika Japán. É-Amerikában elvadulva Európa csak tennesztésben termesztett termesztett 2n: 28 2n: 14 2n: 14..63.. 70 Kaliforniában keletkezett Kalifornia K-É-Amerika csak termesztésben termesztett termesztett 2n: 42 2n: 56 2n: !4 Ruhus procerus P.28.. É-Ny-Afrika Ny-Európa.cultigen .speciaid . É-Amerika spontán nemes.MALNA ALNEMZETSÉG Ruhus idaeus L. 28 gyűjtik Ny-É-Amerika Kaliforniáig termesztett 2n: 42.. J. et SCHLECHT. !827 Az előzővel rokon Ruhus loganobaccus BAlLEY. !753 termesztett.. !896 Európai fajok Ruhus laciniatus WILLD.speci o id . !864 Ruhus caesius L. !818 Európában és É-Amerikában D-Ny-Európa.. 8. !753 Ruhus fruticosus L..cuiton Európában (Hollandiában keletkezett) nemes 2n: 56 50 . !753 Európa délibb hegyvidékein. rendszerint 4n Amerikai fajok Rubus ursinus CHAM. 2n: 28 Az Eubatus alnemzetség legtöbb fajának összefoglaló neve FRAGARIA GENUS .cultigen . idaeus x ursinus) Ruhus vitifolius CHAM. . !899 2n: 14 2n: 14 2n: 14 SUBGENUS: R UB US. et SCHLECHT. !753 Ruhus illecebrosus FocKE.42 Felhasználás Citológia 2n Ruhus strigosus MICHX.SZAMÓCA NEMZETSÉG Fragaria ananassa DucH. MUELL.. elterjedés ROSOlDEAE. 21. táblázat folytatása Rendszertani egységek Eredet.cuiton Ruhus ulmifolius SCHOTT.RÓZSAKÉPŰEK ALCSAL4DJA SUBGENUS: IDABOBATUS. !923 (R. !766 . !803 Ruhus aceidenta/is L.A 2.SzEDER ALNEMZETSÉG Többnyire poliploid (2n-12n) fajok.. 1827 Ruhus allegheniensis PORTER.

1766 D-Chile Közép-Amerika Kan ad áig Mérsékelt Európa. et TURPIN) Rehd. szubspontán. 1753 Padus serotina (EHRH.cultigen = = Cerasus avium (L. !753 Cerasus fruticosa (PALL. 1768 = Prunus mahaleb L.) MöNCH. 24. !768 Prunus cerasus L.. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet.. alany. 17. !808 = Prunus x gondouini (POIT. viridis Duch.) BüRKH.36 51 .speciaid . 18.RÓZSAKÉPŰEK FRAGARTA GENUS. másutt meghonosodott Mérsékelt Európa Mérsékelt Európa és Ázsia. Ázsia a Bajkálig. 1788 spontán.) WüRONOW. 1766 F.. 19.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: PADUS-ZELNICE ALNEMZETSÉG Padus avium MILL. termesztett spontán. alany spontán. Ny-Ázsia Eurázsia spontán. vesca L. szülőfaj 2n: 16 2n: 32 Prunus fruticosa PALL..) DUCH. szülőfaj 2n: 32 2n: 32 Prunus serotina EHRH. !925 = Délibb Európa.. virginiana DUCH.8.. ritkán termesztett 2n: 42 2n: 13 PRUNOIDEAE.. 1753 F.) MILL. elterjedés Felhasználás Citológia 2n ROSOlDEAE. nemes. 1766 spontán. termesztett 2n: 56 2n: 56 2n: 14 F. szubspontán. !794 Prunus avium L.32. moschata Duch. termesztett spontán.. 1766 F. !946 (Pavium x cerasus) 2n: 16.. !755 vad és.cultigen . L. 1803 = Európa É-Amerika spontán.SZAMÓCA NEMZETSÉG Alapfajok Fragaria chiloensis (L.cuiton Cerasus x gondouini PotTEAU et TURPIN. 1768 = Prunus padus. termesztett SUBGENUS: CERASUS. alany termesztett 2n: 32 Cerasus vulgaris MILL... Ny-Szibériáig spontán...A 2.MEGGYALNEMZETSÉG Cerasus mahaleb (L. szubmediterrán Irániga szülőfajokkal együtt spontán. !784 D-Eurázsia É-Indiától Balkánig Közép-Európa. szubspontán. !753 .speci o id ... termesztett spontán.

et RIAB..) Kov.. 1916 = Prunus besseyi BAlLEY... 1768 (Amygdalus persica L. amyg da/us.) TERPÓ. 1872 = Prunus davidiana (CARR. 1826 2n: 32 SUBGENUS: AMYGDALUS . A. szülőfaj 2n: 16 É-K-Kína.. 1801 . elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. alany. 1826 = Prunus pseudocerosus LINDL.A 2.. et RIAB. 1935 = Prunus ferganensis (KOST. alany 2n: 16 (24) Kína (Hanszu és Senszi) Észak-Kína spontán spontán. WEBB P.) Batsch.) MICHX..) 1753 = Prunus persica (L. (BATSCH) !801 . Himalája (Mansfeld) Kína spontán.APRÓ MEGGYEK Észak-amerikai alapfajok Cerasus besseyi (BAlLEY) LUNELL. davidiana CARR. alany 2n: 16 52 . helyi fajták - = Prunus dulcis (MILL.. 1935 = Prunus kansuensis REHD.és Közép-Kína nemes.MANDULA ALNEMZETSÉG Persica vulgaris MILL. nemes. 1894 É-Amerika spontán. et KosT. P. Korea (Bailey). !882. táblázat folytatása Rendszertaniegységek Eredet. !767 Kelet-ázsiai alapfajok Cerasus tomentosa (THUNB.cuiton Közép-és Nyugat-Ázsia elvadul va: Észak-Afrikában és a görög szigeteken spontán. 1973 Amygdalus communis L. !884 P.) G..cultigen . ferganensis (KosT.) Arc. 8. szülőfaj P. communis (L. !774 É-Amerika (Illinois és Wisconsin) spontán. et KOST.) D.specioid .. Hup ei termesztett.) Kov.. 1753 - Nyugat-Kína. szülőfaj..SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: MICROCERASUS... 1829 = Prunus tomentosa THUNB.) FRANCH. 1803 = Prunus pumi/a L.coltigen .cuiton Alapfajok Persica kansuensis (REHD. DoN. termesztett termesztett 2n: 16 C. 1921 Észak..) WALL. szülőfaj 2n: 16 C. pseudocerosus (LINDL. pumi/a (L.specioid .

dísznövény. Ny-i részén 53 . !963 (nothogenus) (Persica vulgaris x Amygdalus communis) = Prunus amygdalo-persica (WEST. nemes. !941 = Prunus ansu (MAXIM. et Zucc.) KOMAROV.) SKVORTZ.. Korea spontán Az Alpok D. 1753 .. alany.. 1830 (nomen) = Prunus mume SIEB. ÉK-Mandzsúria Közép. !780 Prunus armeniaca L. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet.cultigen . helyi fajták 2n: 16. !770) REHD.) KOCHNE. alany. !915 = A Balkán délibb része Eurázsia Ausztriától az Altáj ig A szülőfajok termesztési körzeteiben spontán Amygdalus nana L..cuiton Alapfajok = É-K-Kína Közép-Ázsia Dagesztán K-Szibéria. 1883 Armeniaca brigantina (VILL.. helyi fajták alany. !956) Armeniaca mumu SIEB.) BORKH. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE... 1806 = Prunus brigantina V ILL. !929 = Prunus mandshurica (MAXIM. DK-Mongólia.. alany...) PERSOON. dísznövény - SUBGENUS: PRVNUS. 1791 (Armenoprunus JANCHEN.SZILVAFÉLÉK a/családja SUBGENUS: AMYGDALVS.MANDULA ALNEMZETSÉG Egyéb alapfajok Amygdalus webbii SPACH. !797 = Prunus dasycarpa EHRH. szubspontán. 1801 spontán. É-Kína K-Szibéria (tengermellék).A 2.. Kína.speci oid ..8... !789 = Prunus sibirica L.. Japán.KöKÉNYFÉLÉK ALNEMZETSÉGE SECTIO: ARMENIACA .. 24 Közép-Észak-Kína K-Azsia. É-Korea.) LAM. !753 Pruhus tenel/a BATSCH. !893 Armeniaca dasycarpa (EHRH. alany spontán. TURPIN) Soó. !836 Armeniaca ansu (MAXIM. alany. szülőfaj 2n: 16 (24) Amygdalopersica hybrida (POITEAU et.KAJSZI FAJCSOPORT Armeniaca vulgaris LAM. 1834 = Prunus webbii (SPACH) VIERH.. szülőfaj 2n: 16 (24) Armeniaca sibirica (L.és Ny-Ázsia csak termesztve spontán. 1785 spontán. szülőfaj - helyi fajták. !753 Armeniaca mandshurica (MAXIM. !921 szubspontán. helyi fajták.) KosT. alany spontán.

csak termesztve spontán.SZILVAFÉLÉK a/családja SECTIO: EUPRUNUS. alany 2n: 16 2n: 26 2n: 16 Prunus simonii CARR. csak termesztve É-Kína.. 1803. !935 É.. alany 2n: 16 Kelet-ázsiai fajok Prunus salicina LINDL. americana MARSH. nemes. 1753 .8. alany szubspontán. 1753 Prunus x fruticans WEIHE (nothospecies) Európa..A 2. nemes nemes. em. angustifolia MARSH. 1803 em. KÁRPÁTI. Elő-Ázsia. nemes.cuiton DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. helyi fajták spontán. szülőfaj 2n: 16 2n: !6 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. nemes. 1967 Prunus syriaca BORKH. !911 É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán. szülőfaj 2n: 32. alany. 1785 P. hortulana BAlLEY. 1811 Prunus cerasifera EHRH. É-Afrika K-Mediterrán DK-Európa. helyi fajták 54 . alany.. KÁRPÁTI.. 1967 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok Prunus spinasa L. 1785 P. nemes spontán. 1789 spontán spontán.. nemes..cultigen .és DK-Kína K-Szibéria. helyi fajták spontán. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. !872 Észak-amerikai fajok Sectio: Prunocerasus..VALÓDI KÖKÉNYFÉLÉK FAJCSOPORTJA Prunus domstica L. 1759) DK-Európa DK-Európa Elő-Ázsia (Kaukázus) szubspontán. elterjedés Felhasználás Citológia 2n PRUNOIDEAE. É-DK-Kína spontán. alany szubspontán. alany 2n: 48 Prunus italica BoRKH.. helyi fajták szubspontán. 1755 (L. nigra AIT. l 892 P. !828 Prunus ussuriensis Kov. szülőfaj Prunus insititia JusL... et KosT.specioid .fajcsoport P.. munsoniana WIGHT. nemes. (48) Prunus coeamilia TEN.. !789 P. nemes. Ny-Közép-Ázsia.

rubrum L.. !906 Ázsia Távol-Kelet spontán. rusticum lANCZ. spontán. vadon is (nothospecies) = Eurázsia (mediterrán) spontán. hirtelium x uva-crispa). (R..specioid .. aureum PuRSH. uti/e lANCZ. szubspontán. nemes 2n: 16 Alapfajok és szülőfajok R. spontán.alnemzetség Ribes nigrum L. !768 R.. Saxifragaceae p. alany 55 . aciculare SM. (R. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. !753 Grossuiaria uva-crispa MILL. É-Amerikában elvadult spontán. odoratum WENDL.8. !803 R. !819 R. hirtelium MICHX. cynosbati x uvacrispa). termesztett - É-Amerika É-Amerika É-Amerika spontán.. !753 több kultúr taxonnal Alapfajok és szülőfajok R. Eurázsia. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 spontán. SCHM.cuiton (kollektív faj) szülőfaj 2n: 16 szülőfaj -2n: !6 2n: 16 spontán. burejense FR.specioid ... longeracemosum FRANCH. cynosbati L. dikuscha FISCHER. !768 . americanum MILL. !814 R. ussuriense lANCZ.. gracile) Fontosabb hibridek R. !753 R. agg. spontán. !753 (R. szülőfaj szülőfaj - - Subgenus: Ribesia .. termesztett spontán. termesztett spontán. petio/are DOUGLAS. !825 R. !844 R.. oxyacanthoides L.. SUBGENUS: GROSSULARIA ALNEMZETSÉG Ribes uva-crispa L. Távol-Kelet Himalája É-Amerika É-Amerika spontán.. !863 Amerikai fajok R.A 2. spontán spontán. szülőfaj 2n: !6 - !906 szülőfaj R. nemes.cultigen. p. !881 R. !753 .. nemes 2n: 16 É-Amerika É-Korea É-Amerika ÉK-Szibéria. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. !906 R. !830 R.cultigen .

1753 Ficus carica L.8. elterjedés Felhasználás Citológia 2n GROSSULARIACEAE RIBESACEAE. Ny-Ázsia termesztett.. 1753 É-India. 1753 Sambucus ebulus L. Saxifragaceae p. 1753 Közép-Európától Kis-Ázsiáig Caprifoliaceae -Bodzafélék spontán. s.. ruhrum L. 1753 Amerikai fajok Vaccinium austra/e SMALL. nálunk gyűjtik É-Amerika..Hangavirágúak Ericaceae. 1778 Vaccinium myrtillus L.Erikafélék családja Európai fajok Vaccinium vitis-idaea L. spicatum Ross. szubspontán termesztett termesztett 2n: 28 2n: 89..A 2. Középeurópai K-Európa Cornaceae ..Eperfafélék családja Morus alba L.Somfélék spontán. 1753 Európa-Kis-Ázsiáig D-Eurázsia Turkesztáni g spontán. 1797 R. Kanada termesztett. R... multijlorum KIT. p.. 1753 Vaccinium angustifolium AIT.. petraeum WULF. Szibéria ÉNy-Európa Hegyvidéki. Kína Ny-Azsia Mediterrán. termesztett.. 48 Vaccinium corymbosum L..54 Sambucus nigra L. 1753 M nigra L. Cirkumpoláris faj Cirkumpoláris faj gyűj tv e 2n: 24 2n: 24 termesztett. termesztett spontán. szülőfaj 2n: 16 2n: 16 2n: 16 2n: 16 1781 R. DK-i államok É-Amerika. táblázatfolytatása Rendszertaniegységek Eredet. 1789 szülőfaj szülőfaj Urticales . É-Európa.. nemes. nemes spontán. str. szülőfaj Cornus mas L.308 2n: 26 56 . Közép-Ázsia.Csalánvirágúak Moraceae. termesztett 2n: 18 27. 1819 spontán.. szülőfaj 2n: 48 2n: 48 2n: 24. termesztett.. DK-i államok É-Amerika. 106. termesztett spontán 2n: 36 2n: 36 Ericales rend . DK-i államok. Alapfajok és szülőfajok R.

colurna L. 1878 Carya illinoinensis (WAGENH. 1753 J. CORYLACEAE) . ailantifolia CARR. KocH.. termesztett 2n: 22. szubspontán.) KocH ("illinoensis").Bükkfalék Castanea sativa MILL. maxima MILL.. nemes..A 2. szubspontán. mesterséges) rendszerek is tovább fejlődtek. a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődése és nem utolsósorban a fejlődéstörténeti rendszerek egzaktabbá válása is. Ny és délibb. pecan) Carya ovata (MILL. nemes 2n: 32 2.. a gyógyszeripar. Mexikó É-Amerika spontán.) K. !753 C. !849 C. nemes spontán. !768 C. iparilag is nagyobb értékű vadon termő és koltúrnövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés. Közép-Ázsia É-Amerika Japán É-Amerika. alany 2n: 22. alany alany spontán. !753 Európa.. Kis-Ázsia Kis-Ázsia Ny-Ázsia DK-Európa. !768 Kis-Ázsia. táblázatfolytatása Rendszertani egységek Eredet. 1869 spontán. 1869 (C.Dióvirágúak Juglandaceae . Dél-Európa spontán. pontica K. 36 2n: 32 2n: 32 2n: 32 Juglans nigra L. nemes 2n: 32. nemes spontán.6.28 2n: 28 2n: 28 2n: 28 Fagaceae.8.NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA CORYLOrDEAE ALCSALÁDJA Felhasználás l Citológia 2n Coryfus avellana L. Fokozódott a gazdaságilag hasznos...BüKKFAVIRÁGÚAK BETULACEAE (INCL.Diófélék Junglans regia L.. !753 számos kultúrtaxonnal DK-Európa. 57 . nemes spontán. Ny-Ázsia spontán. Nagy hatással voltak a korszerű gazdasági-növény rendszerek kialakulására elsősorban az élelmiszeripar. 24 Juglandales rend . KOCH. Iowa.. nemes. nemes spontán. elterjedés FAGELES REND. A gyümölcstermő növények gazdasági rendszertana (Ökonóm-botanikai rendszerezés) A fejlődéstörténeti rendszerekkel egy időben a gyakorlati (ún.

csonthéjas gyümölcsűek (csonthéjasok) 3. Amygdalus) Fagaceae Betu/aceae Juglandaceae Barkás fák (Amentiflorae) Csonthéjasok Bogyósgyümölcsűek Héjas. növényföldrajzi módszerek alkalmazása) a gyakorlati növényi rendszerek számára is sok újat adott.vagy kopáncsosgyümölcsűek Mind a négy egység tágabb értelemben a Rózsavirágúak (Rosales) rendjére. A növények rokonságának feldolgozása tudományos (citológiai. Gyümölcstermő növényeink az élelmiszernövények csoportjába tartoznak. .káros hatású növények (kórokozó. . A rendelkezésünkre álló kevés adat azonban nem tette lehetövé a kultúrfajok. A gyümölcstermő növények származási központjai A termesztett növények. almatermésűek (almagyümölcsűek. táblázat. 2. gombák. Ez természetes is.9.élelmiszemövények. banán). illetve a Rosaceae családra és rendszerint ugyanebbe a rendbe sorolt Grossu/ariaeeae családra támaszkodik. a különböző országokban. eredetük feltárása (Vavilov-féle fajkeletkezési centrumok. A gyümölcstermő növények gazdasági csoportjai és a fejlődéstörténeti rendszer kapcsolata Gazdasági csoportok Almatermésűek Rend Rosales Rosales Comales Rosales Rosales Ericales Rosales Fagales Fagales Juglandales Családok Rosaceae (Pomoideae = Maloideae alcsalád) Rosaceae (Prunoideae alcsalád) Cornaceae Rosaceae (Rosoideae alcsalád) Grossu/ariaeeae Ericaceae Rosaceae (Prunoideae alcsalád. mert a nagy éghajlati öveknek megfelelően. gyomosítók stb. köztük 58 . bogyósgyümölcsűek (helytelenül: bogyósok) 4.). 7. A világ különböző államaiban többféle ökonóm-botanikai rendszerezést használnak. tudományosabb alapokra helyezte azokat. lényegesen különböző technológiával (pl. . matematikai és kematoxonómiai) módszerekkel.zöldterületi (dísz-) növények.vagy kopáncsosgyümölcsűek 2. táblázat szerint a következő: l.Az újabb igények kielégítése csak nagyobb hozamú fajtákkal lehetséges. más-más gyümölcstermő növények termeszthetők.háztartási (technikai) növények. A Magyarországon termesztett növények gazdasági rendszere a következő felosztást követi: . narancsfélék. eredetével LINNÉ munkássága óta sok szerző foglalkozott. helytelenül "almások") 2. amelyek közül a legjelentősebb kultúrfajok már időszámítá­ sunk előtt kialakultak.9. héjas. Hagyományos felosztásuk a 2.

vizsgált gyümölcsfajok száma a szőlővel együtt 21. régészeti. összesen 136 endemikus (bennszülött) növényfajjaL Kelet-Kínát.1. körte. 4 7 újvilágit. Ez a faj 59 . Akultúrnövény ek Vavilov-féle származási világközpontjai (ZSUKOVSZKIJ továbbfejlesztéséne k figyelembevételével ) A növényneveket a korszerü nemzetközi nómenklatúrai előírásnak megfelelően közöljük. A szerző összesen 246 növényfajt. ZsuKOVSZKIJ feltűnően nagy jelentőséget tulajdonít a kultúmövények evolúciója során a poliploidiának (a XX. Tovább fejlesztve VAVILOV géncentrum-elméletét. fajtái Magyarországon is elterjedtek. Másodlagos származási központja Japán. DARWIN (1859) és MENDEL (1865 in WILSIE. A kultúmövények őshazájáról az volt a véleménye. Eredetileg mint "Kínai központ"-ot (mint a legnagyobb VAVILOV-féle ftiggetlen központot) közölték. I.7. 1969) a termesztett növények eredetére vonatkozó megállapításain kívül VAVILOV (1926) emlékezetes munkájának megjelenéséig a gazdasági növények eredetének.növényeink származásának tisztázását sem.ahogyan őt az amerikai WILSIE ( 1969) nevezi: "minden idők egyik legnagyobb kultúmövény-fóldrajzosa és -genetikusa" alapelve. néhányat alközpontokra osztott fel. Koreát és Japánt foglalja magában. a mutációk. történelmi és nyelvi adatok felhasználásával próbálta megoldani. a rekombinációk hatására. századig a növénytermesztés csak a természetes úton keletkezett poliploidokat hasznosíthatta). A keletkezési központokat az általa kidolgozott "differenciális" növényföldrajzi módszerrel állapította meg. A szerző a termesztett növények eredetét tárgyaló utolsó munkájának megjelenése óta (1935) sok év telt el. gyümölcstermő 2.egy-egy kultúmövényből új körzetekbe kerülve. A mérsékelt égöv alatt termesztett. eredetük visszavezetését őseikre. Az első átfogóbb ismertetést a termesztett növények eredetéről DE CANDOLLE nyújtotta "A termesztett növények eredete" c. 12 származási központot különített el. hogy a növényfajok megoszlása a fóldön nem egyforma. Azóta nagyon sok új adat halmozódott fel. Az értékes P. és csak a mérsékelt égöv gyümölcsfajait ismertetjük. Szilva-Prunus. szamóca stb. DE CANDOLLE a termesztett növények származását. VAVILOV fejtette ki az elsődleges és másadiagos géncentrurnak jelentőségét. Kína-Japán központ. akultúrfajok és rokon vadfajaik elterjedése alapján. itt alakult ki az elsődleges géncentruma. Néhány általánosan elterjedt kultúmövény evolúciója során diploid maradt. amelyeket VAVILOV munkájának folytatója ZsUKOVSZKIJ dolgozott fel. salicina LINDL. Véleményeszerint a szelekció és a nemesítés számára különösen nagy jelentőségűek az ősi helyi fajták. meggy. A poliploid fajtákban gazdag gyümölcstermő növények közül a szilva. hogy lehetetlen a kontinenseket természetes vidékekre felosztani. VAVILOV nyolc elsődleges származási központot különített el. Az utóbbi esetben . alma.dolgozott fel. szemben DE CANDOLLE-lal az volt. VAVILOV. elterjedésének tudományos meghatározása érdekében nem sok történt.újra gazdag heterogén populáció alakul ki. Japánt másodiagos központként tartják nyilván. munkájában. vadon Észak-Kína erdeiben él. valamint paleontológiai.199 óvilági t.

o O\ 2. ábra. kiegészítette TERPÓ) .4. A kajszi géncentrumai (Gc) és termesztési övezetei (LOZINA-LOZISKAJA nyomán.

et KosT. M hissarica S.. M niedzwetzkyana DIECK. ÉszakKína endemikus őszibarackfajai a P... VAVILOV eredetileg a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős 43 növényt sorolt ide. az A. vadon és termeszíve Nyugat-Tien -Sanban nő. III. a hegyek köves lejtőin fordul elő (2. (az Endothia parasitica kórokozóval szemben ellenálló) és a Japánban honos C crenata Sms. A sajátos endemikus. P. PoL.. Ausztráliai központ (Zsukovszkij -féle új gépcentrum) . a Tien-San keleti területe. Egyéb vad (en61 . közép. elsődleges géncentruma Északkelet-K ína. A Persica vulgaris L.:) J siebotdiana MAXIM. linczevskii P. szintén endemikus növénye a származási központnak A szelídgesztenye-fajok közül fontosabb a kínai Castanea mallissima B l. A meggy (Cerasus) kb... Ausztrália területét foglalja magába. a másik Elő-Ázsiában van. hozzá tartozik Északnyugat-India. vulgaris L. APrunoideae-genuszok közül [a meggy. Kajszi-Armeniaca. vulgaris L.genetikailag közel áll az amerikai szilvafajokhoz. szubtrópusi és néhány mérsékelt égövi növény származási centruma. elsődleges géncentrumai is ezek a területek. RoEM.vadon termő alapfajai. ábra). KUDR. C amygdaliflora NEVSKI stb. et KosT. 24 faja él (ZSUKOVSZKIJ. kultúrfaj. M juzepczukii VASS. vulgarishoz közel álló P. Az idesorolt fontosabb gyümölcsfaj ok a következők: Körte (Pyrus). Indiai központ. A P.) M. VAVILOV a termesztett kis-ázsiai-európai jellegű P.. PoP. Afganisztán. Vadon nem ismeretes.(Morus alba) nemzetség elsődleges génközpontj a Kína és Japán. egyik elsődleges géncentruma itt. Az utóbbi Kínában csak termeszíve fordul elő. 1971). Alakgazdag. másodiagos géncentrum.). M sieversii (Ldb. bucharica LITV. ahol kb. et Zucc.. elsődleges géncentruma Kína.és észak-kínai faj. és a P.) Kov. mume SIEB. mira (KOEHNE) Kov. A szamócafajok közül ebben a központban él a Fragaria bucharica LosiNSK. vavilovii M. Öszibarack-Persica. Amogyoró (Cory/us) 4 faja (pl. communisan kívül 5 vad fajt. korshinskyi LITV. Közép-ázsiai központ. IV. Az eperfa. C mandshurica MAX. és J mandshurica MAXIM. Viszonylag kis területű központ. Alma (Maius). simonii CARR. elsősor­ ban É-Kínában és Japánban termesztik.(Cerasus) fajokból] az apró (sztyep-) megygyek (Microcerasus) gyakoriak itt: C tienschanica POJARK. II. regelii REHD. Zs OKOVSZKIJ pedig 8 vadkörtefajt jelez a területről (pl.syn.. kansuensis (REHD. Az Amygdalus communis L. davidiana CARR. Másodlagos származási központjai: Irán. ahol vadon is nő. M. Tadzsikisztán és a Nyugat-Tien-San (Uzbegisztán területén). Az A. A Hanszu és Sanszi tartomány bennszülött növénye a P.4. Másodlagos géncentruma . mindkettő termeszíve is) endemikus a géncentrum terül etén. VAVILOV a Cerasus (Prunus) tomentosát és a pseudocerasust említi. P. Trópusi. és C sieboidiana Bl. Indonéziai-Indokínai központ (eredetileg Indomaláj közpon t) a trópusi kultúmövények származási centruma. P. AMa/us pumi/aMILL .. P. Kaukázus. Közép-Ázsia .. A dió (Juglans) 2 faja (J ailantifolia CARR. AP. V. 150 faja Nyugat-Kína hegyvidékei n fordul elő.

a keleti Tien-Sanban nő (másodiagos géncentrum).és helyi fajták). Kis-Ázsia. armud BORNM. AM turkmenorum Juz. A házi szilva (Prunus domestica L. újabban az Arab-félsziget is.. imerelica KEM.). Földközi-tengeri (Mediterráni) közpon t. Cory/us.) alakkör.demikus) mandulafajok A. KoCH. A Ficus carica L..illetve alak. pontica K.. FED. A Kaukázus gazdag mogyoró alapfaj okban: itt fordul elő a C. ez másodiagos géncentruma. P. nivalis JACQ. VIII. stb.. a maodulának (Amygdalus communis L.). AJuglans regia L. és több félkultúr forma is. A. A Cydania oblonga MILL. Számos gazdasági növény géncentruma. takhtadzhianü A. A Castanea sativa MILL. nivalis eredetű a 'Vérbélű' körtefajtacsoport. A Prunus cerasifera EHRH. C. a fő géncentrumában. elaeagrifolia PALL. caucasica FED.). a Kaukázus endemikus faja és több fajta szülője. A gyümölcsfajok közűl itt fordul elő a jellegzetes mediterráni olajfa (Olea europaea L. Afrikai (Abesszíniai) központ. Az Armeniaca vulgaris L. vadon és termesztve gyakori. A Prunoideae alcsalád fő kultúrfajai közül itt van az elsődleges géncentruma a nemes meggynek (Cerasus vulgaris MILL. pumi/a MILL. Mindkét faj aM. nagyon változékony a Kaukázusban és KisÁzsiában is. Szru-TERPó). spinosa) vadon és termesztve (alany. maxima MILL. C. a poliploid alakokban is előforduló kökény (P.) elsődleges géncentruma ez a terület. vavilovii M. ábra).). Az elő-ázsiai géncentrum alapvető fajkeletkezési központja a Pyrus.-NAT.. A terület ősi kultúmövénye (2. Eredetileg VAVILOV csak Abesszíniát kűlö­ nítette el mint fajkeletkezési centrumot. vadon Észak-Iránban. a mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis VILL. (őri félkultúr faj). vadon gyakori. elsődleges géncentrum. a Kopjet-Dag bennszülött almafaja és a helyi fajták őse. bucharica KoRSH. hibridekkel (P. vadon a Tien-San nyugati részében nő. AMespitus germanica L. Kis-Ázsiában és a Balkánon található. A nemzetség elő-ázsiai faj. nálunk négy tájfajtával. C. Az itt található fontosabb gyümölcsfajok a következők: Körte (Pyrus). sok hasznos délszaki és mezőgazdasági növény őshazáját. A Cornus mas L. allohexaploid). VII.).) géncentruma.) szigetszerűen fordul elő Dagesztánban.. =P. valamint még 7 más mandulafajnak A kajszi (Armeniaca vulgaris L. A. vadon elsősorban a P.keletkezési központja az ősi körtefajták (kultivárok) szempontjából is a legalapvetőbb. a cseresznyeszilva (P.] MöNCH). VI. Elő-ázsiai központ. P.. a P. a cseresznyének (Cerasus avium [L. colchica ALB. P. PoP. a vastagganyú körte (P.. colurna L. fajták alapfaj a. egyik géncentruma szintén itt található. syriaca Borss. vadon és termesztve fordul elő itt. C.. Ide tartozik Irán. A Maius orienta/is UGLITZ. Cerasus (nagy termésű meggyek) nemzetségek fajainak. A kupacsosok közül a terület a termesztett mogyoró (Cory/us avellana L.. stavonica (KIT. Termeszíve gyakori.4. a termesztésben sok helyi fajtával. Cydonia. elsődlegesnek a Kaukázus tekinthető. spinasa L. vadon és termesztve nő (elsődleges géncentrum). cerasifera EHRH. spinasissima BGE. 62 . Itt él a körtefajták szülőfajai közül a P. Türkmenisztán felvidékei (a Kaukázusorr túl). A növénytermesztés ősi sajátos központja.

így a vörös ribiszkének (R. uva-crispa L. (2n =32) terjedt el. A gyümölcstermő növények közüla Fragaria chiloensis (L.] WoRoN.). valamint a kétlaki hexaploid F moschata DVCH.) európai alapvetőszülőfajai közé soroljuk az európai vadalmát (Maius sylvestris MILL. A csonthéjas termésűek közül Európa másodiagos géncentruma a cseresznyének (C avium [L. praecox [PALL. a ribiszke. illetve alapfajok -és az Elő-Ázsiából Európába átterjedő areájú fajok itteni génanyagá nak . illetve az északi bb Eurázsia az elsődleges géncentruma. ZsuKOVSZKIJ is elismeri. Oktoploid faj. kultúr infraspecifikus taxonjának. A szamócafajok európai képviselői.) és több félkultúr. és aF vesca L. Dél-amerikai központ. A területen előfordul vadon. R. az erdélyi vadalmát (Maius dasyphy/la BORKH. hogy nemcsak az utóbbi időben kialakult szerteágazó nemesítői munka eredménye az értékes fajták létrejötte. A fajgazdag nemzetség (kb. XI.). A Ribes nemzetség több fajának. Európai-szibériai közpon t.] BORKH. Területe: Mexikó. a diploid Fragaria viridis DVCH.) Európa. spicatum Ross.. R. Inkább zöldségnövényeiről és déligyümölcseiről (Persea-Avokado) ismeretes. hatását az európai fajták fejlő­ désére.) első fajcsoportjainak keletkezési központja szintén Európa.. A diójé/ék közül a pekan (Carya illinoinensis [WAGENH] KocH. Ez a faj közel áll a Juglans regiahoz. Európai ugyanis a földieper. a fekete ribiszkének (R. hanem új gyümölcsfajokat is adott a világnak...] MöNcH) és a nemes meggynek (C. nigrum L. mert nemcsak fajtaelemekkel gyarapította a már ismert ősi. 63 . nyugat-ázsiai gyümölcsök alakkörét. petraeum WULF. parnonica TERPÓ ). ruhrum L. A körte-(Pyrus-) fajok közül hasonlóan Európa az elsődleges géncentrum a rendkívül változékony európai vadkörtének (Pyrus pyraster BURGSD. a málna.).) DucH. Lágy szárú kultúmövé nyeink több fajának elsődleges génközpontja (burgonya stb. Európa a gyümölcsészethen a Földközi-tenger mellékénél sokkal fontosabb génközpont. illetve köszméte (R. alanyként is hasznosítják s ma még helyi fajtái is megtalálha tók Gyakran kereszteződik a Pyrus nivalisszal is (P.) és a korai vadalmát (M. és A. és könnyen kereszteződnek egymással. Guatemala.. l 00 faj) uralkodó kromoszómaszáma: 2n = 16.jelentőségét. ZSUKOVSZKIJ (1971) különítette el véglegesen önálló elsődleges génközpon tként A magyar RAPAI CS ( 1940) már korábban felismerte az európai gyümölcs szülő-.). A terület főbb gyümölcsfajai a következők: A nemes alma (Maius domestica BoRKH. webbii SPACH). ez utóbbi az Altájban is) és a Webb mandulának (A. a kerti szamóca chilei szülője származik erről a területről.). X.. valamint a mexikói-guatemalai Juglans mallis ENGELN. a dél-amerikai központ az említett faj areájának csak kis részét képezi.). Szerinte "a gyümölcsésznek el kell határolnia egy európai génközpontot is . valamint a nagytermésű húsos somnak (Császlói som) TERPÓ. A mandulafajok közül elsődleges géncentrum a ez a terület a törpemand uláknak (Amygdalus nana L. az egres termesztése és első fajtái".IX. vulgaris MILL. A szeder-(Rubus-) fajok nagyon nagy számmal fordulnak elő az egész területen.. Honduras és CostaRica. elsődleges géncentruma a csepleszmeggynek (C.fruticosa [PALL. ledebouriana SCHLECHT. Közép-amerikai központ.) vadon és termesztve. Ezen a területen is kialakult több gazdaságilag jelentős kultúmövé ny elsődleges géncentruma.. Az egres.

) mint kultúrfajnak az átalakulása. stb. hindsii stb. J.) elsődleges géncentruma. 15 fajjal képviselteti magát. cynoshati L. V. Carya.) termesztésbe vonásával. mint a Vitis. Az egres. P nigra AIT. hirtelium MICHX. ananassa) egyik szülője. Ruhus (85 faj). stb. elsődleges géncentruma ez a terület. málnák. fajtái számának növekedése az észak-amerikai fajok (R. stb. A génközpontban a Prunus-génusz (P americana MARSH. A Fragaria virginiana DuCH. ailantifolia. austra/e SMALL. köszméte). Az áfonya-(Vaccinium-) fajok közül Észak-Amerika a "magas" vagy fürtös áfonyák (Vaccinium corymhosum L. a Juglans nigra. A többi csonthéjas közül a meggy és a mandula fordul elő még ebben a központban. Fragaria és a Vaccinium (áfonya). szedrek és áfanyák kultúralakjai is megjelentek... A Rihes-génusz ribiszkefajait elsősorban keresztezésre használják.)..vagy köszmétenemzetség észak-amerikai fajai (több mint 50) rendszerint betegségellenálláságra való keresztezés alapanyagául szalgálnak (R. R.. R. A kerti szamóca (F. tekintettel az olyan nemzetségek fajgazdag előfordulására. RAPAICS szerint Észak-Amerika a gyümölcstermesztés számára már a múlt században gyakorlatilag génközponttá vált. illetve az európai és észak-amerikai fajok (fajták) sikeres keresztezésével meggyorsult. amikor az észak-amerikai szőlők. 64 . aceidenta/is L.. Helianthus. C. különösen a hasonlónevű államban (Virginia) gyakori oktoploid faj. egresek. A diójé/ék (Juglandaceae) képviselői közül a Carya ovata. Rihes (ribiszke) Grossuiaria (egres..XII. Észak-amerikai központ. Prunus.). angustifolium AIT. ZsUKOVSZKIJ önálló géncentrumnak tartja. V. strigosus MICHX. A máinának (Ruhus idaeus L. szilvák.

·---. amelynek legfontosabb fe!adata a nQ.ls~~~tl. .) ismemie kell a növények testének felépítését.Qk.=-I_l!l__~-!~~~-~a_t~}. rendű oldalgyökerek fejlődnek.g)<_.~!:! fe.g2_t<h..iJletxe. míg a sekélyebben gyökeresedő .Ökeret fej leszten ek.rE. Gyökérrendszer A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer.fcl. 3..9Q.Q}dQtUáp_apy_ag_Qk.rut.1. A karógyöké!.---------.fejlődne.~&e[jj!P'Qk~~~tt.LA gyökérszőrök rövid ideig élneK (1::. Vaxmak ~~~~~!l.iuk.Y~!!Y~~<jgy_~_l]l~gQI1caJ~l1Ji! gyi!rp. harmad. ami fúgg az alanytól és a gyümölcsfajtól.• A gyökerek a talajban különböző mélységben helyezkednek el.~tfelépítésük alapj!!.sztenek.~Qdsze!}í_gy!!!Ilö lcsfá~_. szilva. de befolyásolja a talaj típusa. A vegetatív !J!9JL(haj!.hajszálgyökerek.fa. szállítása.(QiQ".q. ribiszke.milq<.m.yény rögzítése a talaj!~an.zámú oldalg)'.QIÖ.. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében."__c~ere. talajművelés stb. amelyelüárul~kos g)'Qk~rz~tének túl65 E. ~-!~J.öyj. az egyes szervek működését és szerepét a növény életében.._. a gyök~J:S:?.§ .-~r. elsődleges feladatuk a_yj_zbep. --:-..gy.uJ.?:K. vétele__a. köszmétestl. kajszi leg!~~bb_J. víz. .~~_főgy§kéf!.tiv úto. s ezáltal nJtg)'s..a.n...>..k ._z a gyökérrendszer.illlill!la..§át !}1egelőzhetj_ill<.. tápanyag-utánpótlás. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív ll:P.ás.is le_!!~~<~Lh_a_!pak.drepd~Jky~~ ~~11J~ra.fá~. a vi~ !!...3. A gyümölcstermő növények te. hogy a termesztő sikeresen tudjon beavatkozni a gyümölcstermő növények életébe (termőfelület és termésszabályozás. ha a csírás magokat a kiültetés előtt visSZ&:sípjük..jJ~.§JS§.J:rpa.elyeken. j_alajbQJ. Gyümölcstermő növények morfológiája Ahhoz. 1974).ri!&Y).J:~~~:ill.lálhat~!LO:. -~j_á~l1lék_~_Q'_Ö~é_r:re11<!:­ szerben a gyökérágak megközelítőleg_ azon~r§~s-~~_A_gy(jkérágak végé.s. gyf?._kjalakul~.:z:nye) gyöker~i 3-7 !!!-~-~e.{m~r.t1lQ.::. levegő és tápanyagtartalma.ny_~. a foldfe~(:!tti a hajtás és ágreizclszer. amelyből másod-.. l!lálna. A ll11!&!:ól szaporított gyiimölcsterműnovény gyökérzetére fiatalkorban egy erő­ teljes főgyökér (karógyökér) a jellemző.!~nyag_2k felvétele.<t s~n~~l~ is tö~nik (TAMÁSI.. gy_ökere~~d<?_gyY_tpj) l~sfill..ajban. ---.Qld alatti _rg:. Y§S__g_!)"". raktározása.~~Q(Í!Qt~•.---.őgy/iki.Aj.:2jjfu2).~ alapján két csQpQrtba sor.n_két fő_r~Mnak.n ta.>_~zap()_rit~s ~őállit. _arp.j<:lt)Jl1r!Q?}l<lk_a p_QID'_Q~!!l()t~ií: ~k -_gilm9.stb.<?l) szaJ?orí-_ tott gyQ_!!l~l~~!~E.. A gyökereket ~~Je.Y_a.

(2) Mérsékeltebb levegőgazdálkodású vályogtalajban a gyökérzet 81 .!~riileteken_a gyökérze. [glafhőmérséklet. vadkajszi. A gyökérnövekedés tavasszal néhány nappal előbb indul meg. 111!!1_!_ a föld feletti rész(!k növekedése.±_~ 3m ~ 0-25 cm barna homok ~ 26-70 cm barnás. míg a szilva_2-4~C.j yíztarta[ma.a felső 0-60 cm talajrétegben helyezkedik el. sárga homok !i?77.9%-a a l 0-60 cm-ig terjedő mélységben található 66 .J O-l O cm sárgásbarna ~ agyagos vályog ~ 71-147 cm sárga homok.1. A gyökérzet növekedését befolyásoló tényezők 4 tafa. TAMÁSI (1974) szerint az alma gy§~~ll1()veke­ désének kezdetéhez 4-5 °C-ra van szükség..bb talajrétegekben helyezkedik el.:gQ!lenség léphet fel. azt mélylazítók alkalmazásával megszüntethetjük: />. keresi!< a nedvesebb talajf9l!9. Vegetációban a_gyökérftj!~~Pt!~á~is hőmér~ékl~!i !a~omál_!ya__ l]:::).5%-a a 10-80 cm-ig terjedő mélységben helyezkedik el. Jó vízellátottságú ~enqszereseq_~!_~~Qt!. a kajszi 5-:6_°C 1 az őszib~~~c]<_p~dig 7 oc talajhőmérséklet esetén kezdi-~~~ ~X~kém~eke_~~~t.nyomó része a talajfelszínhez kq_~eli rétegekbe!!z_~tlagosan 10-30 cm mélységbentalálhatók. 3. (TAMÁSI.t a fel_~§._Az ivartalan úton szaporított gyümölcsfák gyökérzetének zöme . E 3 agyagos vályog 3J ábra. A gyümö]_c_sfák gy~~ereillekJiőíS_éi!yé ~j_i~y~i_irélősz~JQ)yamán igen különböző és fajonként is eltérhet..1. a gyökere!< mélyebbre hatolnak. {l) Jobb levegő gazdálkodású homoktalajon a gyökérzet 81 .alanytól függően . !986 nyomán). Az M4 alanyra oltott 5 éves Jonaihan almafák gyökérzetének elhelyezkedése különböző talajtípusokon. sárga foltokkal E:::::=J 141-200 cm kavicsos. szürke foltokkal ~ agyagos vályog ~ l 0-140 cm sárga tömődött ITIIIIJ 148-230 cm szürke homok._ g)jirnöl~~_f~k közül a cs~_r_~sz­ nye. A túl nedves t_alajb~_!l__!ey_<. aminek hatására a hajszálgyökerek pusztulása és a föld feletti részek csúcsszáradása következhet be. Hosszan tartó vízborítottS'á'gi teljestá-pűs:itUTásáhöz vezethet. A vizet és a vízben oldott ionokat a hajszálgyökerek csúcsa alatt találhittó gyökérszőrök (felszívó öv) veszik fel.. Hasonló felszín közeli gyökérelhely~~kedés~ idéz elő a talajtakarás vagy füvesítés az ültetvényekben.~~t. !la <l talajban kevés a_~i?. Ha a talaj levegőtlenségét az erősen kötött talajokon a tömörödöttség okozza. keserűmandula leginkább érzékenyek a talaj levegőtartalmára.

A talaj tápanyagtartalma.iJQ. táblázat). A gyökérrends zer jelentős része a koronacsurg ón kívül helye~ke<!il. szilvaz. rövideJ?b. berkenye stb. l.60 4. végén-ősszel az elsőniLJ:J!.Qff@J~g[riet~LY!:lgY minimális a gyökérzet növekedése . de dúsabJ?.29 4.)!h_oL<t gyökérnövek edés akadályozott:_!!! a taJ~jfels_?:ínhez k§zelebl.Nyár._n_y~!:üdőszakban (nagy me leg.30 5.>t!:ll<!. Az_ első áprilistól július közepéig tart:.&.~.1. A gyökérrends zer és a föld feletti ágrendszer méretét összehasonlí tva TAMÁSI (1974) megállapítot ta.61 2. Testalakulásuk alapján a gyümölcsfaj okat 4 csoportba sorolhatjuk.. gesztenye. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a gyümölcstermő növény kisebb.53 5.9-szer nagyobb gyökérátmérővel rendelkeznek (talajtípustól függően). táblázat. szárazság idejénTgyak. A jó l~vegőgazdál~pdású laza.38 6.22 2. hogy fejlett főtengelyük van.lhi.~~~!:.Qk~I~kzö­ me (3. l.2.. k2.gy.r_t.­ k_gn a gyökerek nagy9.97 4.és ágrendszerének nagysága telepítés után 5.<: _e.!!ió. Hajtás és ágrendszer A gyümölcstermő növények föld feletti részei alkotják a hajtás és ágrendszert. mint a tápanyagban szegény talajokon.mL~l~. hogy az M4 alanyú almafák 1. amelynek 67 . 3.a.1. amely a föld feletti hajtásrendsz er mérsékelt növekedéséb en nyilvánulhat meg.b!?.12 Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi M4 vad saj meggy saj meggy Myrobalán vad homok vályog vályog vályog homok vályog homok homok vályog A talajok fizikai szerkezete. évben (TAMÁSI. ábra). Közös jellemzőjük. f!1int az erősen kötött taJ&QD-. Fatermetűek (fa alakúak) az al~_a.. ahol a gyökerek az állandó tápanyagkere sés miatt nagyobb talajtömeget hálóznak be.azódq_gy_öl. 3.99 2. 74 1.között van.giZgébb gyökérnövekedési periódus kf:zdődik.6-2.1. !974 nyomán) Gyökérzet zömének mélységi elhelyezkedése (cm) ll-80 ll-40 ll-50 ll-40 21-50 ll-40 21-40 21-50 ll-40 Gyökér rendszer átmérője Ágrendszer átmérője Faj Alany Talajtípus (m) 7.~_~npótl1!_s_n~!_flgy~]~!ll!>..<:~JI<W:<!~zet}_g~vel.!c~l vem1_ii_I1!<· A talaj heterogenitá sa (gyengébb talajfoltok) megváltoztat hatják a gyökerek fejlő­ dését.89 (m) 3. Gyümölcsfák gyökér. mint a föld feletti ágrendszer (3. A gyümölcsfák gyökérnövekedésben két intenzív szakaszt különböztet! K:_ tünk meg. amit a talajlllŰV_!!lé~-~~J~paQy~_g:t.~-~~~1-~ kajszi. . homQM~tala.54 2.25 4.J.87 3.11 4._felü!~J~t hálóznak be.32 5.io..86 5.

:-···· ··· 2.BY~nsíilyrn~gterewtésére. a főtengely sem mindig fejlődik ~!~-~zéiü~~~}{et_b6}{_orsze_!if~íseb1Jráfíial-ísti"evezlietjüJ5. A cserjéket is lehet törzses kis fácskává nevelni (alanyQkr€\_olty~2. fest~~()­ dza.~J~~tév!get­ nek. 0) gallérágak (térkitöltő elágazások) alsó részét törzsnek nevezzük. 1éiVieS a fiige stb. ábra. ábra). azo!!_~an e~eknél a gyümölcsfajoknál a vezérág nem mindig domináns..3.!Ját. . 3. A sudáron az oldalelágazások szórt állásban vagy csoportosan helyezkednek el. míg az első elágazás feletti részt sudárnak hívjuk.. d~ a 9serjetörzs hiányában a koronarészek me~fuulá~~ gy~ngébb•. köszméteL mogyoró. (e) termőgally. ··· · ······-····· ..g~b1!~.§_s. Legtöbb gyümölcsfajnál határozott csúcsi dominancia érvényesül (3. (c) mellékvezérvessző. ~ameTyekneT a löta teletft !~S?C!{.a gyqkerek~n.!E. (d) oldalvezérvessző.Jl~-~n fácskákJ!~~!l'?:ft':gszenek..2.laki1Jlat2lsi. Faterme~ek közé sorolhatjuk még az őszibarasJ5-_q!t.el 68 ..2. (j) fattyúvessző.m:.~egetatíy-&!!. E gyümölcstermő növényeknek főten. tQ. (g) gyökérsarj. ábra). birset.rulékos rtigyekl!ől gyökérs~~!5-_ fejlődnek.~§..j~llegzetes alapi elágazódásúak "E§Jd feletti részek megújulása a :fÖfd-aTiittTcseíleiörzsből törté- mt(3.J!!!!_ndJ.ális.--3":-Felcserka malnaes-iCsze-Űer.. a tör~§ nem a. (h) tővessző (tősarj)._. A fatermetű gyümölcstermő növények részei (b) ikervezérvessző. A föld alatti megfásadott gyökértörzs ~i rügyeiből .niQ~f).l<. A cserje különböző korú 1-6 éves termő ali akból áll.ratr~. eze_l<.a törzs gyökér (a) fővezérvessző. Cserjék közé tartoznak a piros és fekete ribiszke.sarjak .l~Y~U~. s a rendszeres ritkító metszésekkel töreke m ?i .Qptjm.

4. (d) járulékos gyökérzet a 3. (e) járulékos gyökérzet 69 . 3. (c) leterrnett termővessző. ábra.(a) tővessző. (c) cserjetörzs. (d) alapi rügyek (helyettesítő rügyek).3. Gyümölcstermő cserjék részei (b) termőgally. ábra. (b) termővessző (gyökérsarj eredetű). Gyümölcstermő félcserjék részei (a) termővessző (tővessző eredetű).

sz(lmócanövény fóld feletti részei csak egy évig élnek. ábra).!_~é§t Al~!ermett vesszőket szüret után eltávolítjuk:----------------4. (/) tőkocsány virággal és terméssel 3. a magasságát szabványok írják elő. (b) gyökérzet. (e) meggyökeresedett indanövény. 3. "'R'tffi'zsmagassagot az adott koronaformahoz alakítjuk ki. .4. Lágyszárúak. ábra.·.újul meg minden évben (3.víz ~s tá~anyagok"l>~állítág . Feladata: . alapelv.asszimiliták szállítása.5. ábra). Törzs A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzii~_ti)_rzsE:_~ (3.5. de a rés~. (d) inda.<:ttÖI~§~-~nqál később fordul terrnőre a fa..~~n h. A gyümölcsösben leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: 70 . hogy minél mag1lsaJ. raktározása. P. ábra). A gyümölcstermesztő a törzset mesterségesen alakítja ki.na vázágrendszerének tartása.a kgro.b.@ alatti gWkértorzs több évig képes a megújuL~rl!· A gyökértÖrzsből fej----------------_lődő indákkal szaporodik (3. Ezek a sarjak a fajták többségénél vegetatív jellegűek (kivéve a sarjakon is termő málnafajtákat) és csak a második évben hoznak ·.1. (c) tőrózsában álló levelek.2. Lágyszárú gyümölcstermő növény (szamóca) részei (a) gyökértörzs.2.

I!~~zá~2_k. 150 cm felett. a fajta. míg aK92:eJ2.Lnk Yl!gy_~z~m. I..Lyiszg_~!<.bokortörzs: alacsony törzs: közepes törzs: magas törzs: 30-50 cm.§JÖrzsű fákat csak dió.tJ.Ai!!k. Fatermetű gyümölcsfák törzsének keresztmetszete A törz~yastagsága.!Z_ ö. vagy kajszinál szilva tögs).. repedezeHsége gyümölcsfajonként..gY~.. par.sQdik s a.Q~Q&ia.~i! héj._ha­ nem a törzs egy bizonyQ_§_ill~R. Vannak 71 . kifelé a báncsszöy et s~tjeit fejlesz_!LA háncsot a héjszövet takarja.~~J§g~_f!Ják lehetővé teszik a szüret gépesítését.J. az alkalmazotLalany..-._A gyümölcsf a törzsét kialakíthatjuk az alanyból.~~~~B!.6._~örtén~l közben oltott fajta.l!Rl:!. illetve gesztenyet ermesztésben használt természetes koronaform amellett használhatunk. 60-80 cm. Legbelül található a bélszöyet. 3.2.Ls~ 1 nevezünk.A kettő között található az igen vékony osztódó szövet a kambium. A törzs folyt~~sát képező ágrendszer. A korona és részei Korona. Am. színe. A törzs keresztmetszetét a 3. fajtának a sajátosságát hordozza. magába foglalja a fa vegetatív és generatív részeit.. A korona nagyságát brlolyásol ják a faj. feladata a törzs belsejének védelme a külső~.l~het alakítani. de más fajta is leheL(pL.á.!liL::tJ!l~asaQ!J szemzés csökkenti a neme~ növekedési erélyét.!él- ' \ ._... a fa kora.fatest -r----. amely befelé a fatest. Bokor és alacsony törzsmagasságot a kézi betakarítású ültetvények koronaform áinál alkalmaznak (orsók. ábra.~i . ha_nerp_~2~~~I]ül ~g)'_2_~_émyakba.k. 100-120 cm. ábrán szemléltetjük. a fatestet pedig a háncsréteg. sőt fajtánként változhat. így alkalmas bélyeg lehet a fajták elkülönítésére.s a te~fl:rrü~ai IJ-~~Y.<J§_ságába oltt.6. sövények. A törzs mindig annak a fajnak. A törz~e!_~ét fajtáb~Li~.bé lszövet 3. amelyet körülvesz a fatest.2.!$. a ráoltott nemesből.1--+-. amely vastagszik. katlan koronaforma). amelyből kialakították.kéreg (héjkéreg) +--hán cs --+--+.

Kihajtás alapján alvórügy (rejtett rügy) hajtórügy Gyümölcstermő növényeknél előforduló rügyek csoportosítása Fejlettség szerint fejlett fejletlen Minőségük szerint Helyzetük. almatermésűek. meggy. Ilyen az erős visszametszés vagy az idősebb korban a fák_i~ítása. A hajtásokon a tenyészidőszak végére virágrQgy~k (p_l. A hajtásrügyekből változó hosszúságú ~~ helyze_tű hajtások fejlődnek.X.2.~*--~~kul~a. Ma egy alma-karcsirorsÓ koronaformájir gyümölcsfa átmérője fajititól függőeiiT. _A koroll~ba[l__ ~l§!!_~. amely egy vagy t~b~_é_y~~-~ereszti!li'!)'Ug~l!lli állapotban marad11~k. Alvórügyek akko~-~~j_tana}(_ ~i~-~~~aEt_~!!zren ~_r~l-~n (vagy nem megszokott)_~~olQgi­ ai.:tE:a.~r_ülések hely~n keletkeznek.:tl(!velek QÓ!!l!MQ.böz~-~i!l§~_~_gQ_-~gY.s. Belőlük kialakult hajtást g)!.1.~/Lrüggyéválna!<. Hajtáso~~m _ fejletlen rügyeket (szeme!Uill._~grulé.{pu~ek szlntén hajtásrügyek.olyan gyümölcsfajok (dió.b. 3. amelyek nagy koronát nevelnek "teljesen kifejlődött" korban 12-15 m-t is elérhet a korona átmérője. Az intenzív gyümölcstermesztésben a gyümölcsfajok természetes koronaalakja helyett-az alakított koronaformákkal csökkenthetÖk a méréiek. ameJl.e_!!t lef!t~.:k_kj. Az éves vesszőkön még láthatók ezek a rügyek. Betegség vagy egy erősebb fagy miatt elpusztult ágrész eltávolításakor az egészséges részig visszavágva a vázágat szintén rejtett rügyek kihajtásával újíthatjuk meg a koronát. amelyek a következő évben termést hoznak.5::!!.Q?§ életkorú koronarészeket találunk.t11 nyek hajtásrendszerének fejlődése a rügyből indul ki.get (3.~~zö~jjk~reken ta_l~lhgtunk.S.~. málna stb.2. táblázat. Rügy. táblázat alapján csoportosíthatunk.~l_!l!. szelídgesztenye). Az alv6ri1gy az -a-hajtásrügy. elhelyezkedésük magános csoportos fő rügy mellékrügy csúcsrügy végállórügy oldalrügy hajtásrügy (járulékos rügy) termőrügy . amelyet a 3. A gyümölcstermő növé_. Málna. . kajszi) vagy vegyesrügyek (pl.5 m.."(j:_ l .!_ö_p..virágrügy (barkarügy) . amelyekből virág fejlődils_M_egkü­ Jönböztetünk a termőrügyön belül virágrügye~L~-~ y~gy~§.~lllnk•. amikor tudatosan számolunk a rejtett rügyek kihajtásávaL Az.i:h'i<l kéreg._ügyek !!l_i[lQa_~~~ :_L rügyek.) differenciálódhatnak.rzpk nevezzük. Rövíd szártagú hajtáskéQ_let. s a hajtásokon levelek és k_ii. amelyek ~~l~t!<-~~é~ ~vé~~n_l<:ih~j~~~~-~Jlelő­ Jük hajtás vagy virág (virágzat) keletkezik. hogy az az évi hajtáson másodtermések 72 . Alvórügyeket találunk a termő vessz§~_ al~üés_z~~~· ággyűrűkben és a növek~j:~i hat~rok mentén.őszi­ barack szálvesszős metszésekor a rejtett rügyekből előtörő termővesszőkre is alapozunk.!!)re~a v~g~~áció v~gé_r~ _teliesen kiftj!Qdn~k. szilva gyümölCsfajok gyökerein gyakran találkozhatunk ezzera rügytípussaL Termőrügyeknek nevezzük azokat a rügyeket. El vétve előfordul.r:!i.vegyesrügy Hajtór.QkgrsgrJills.ITáblázat). de a gally_ako11_\!g(l_l~oQ_e_ltakarja_~~-l>. ez_~x:! ezet!:"l!Lt. vagy technikai behatás éri a fát.:_?~_zjiJ~rack.

Gyümölcsfajok Minőség termőrügyeinek csoportosítása szerint csúcsi helyzetű Elhelyezkedésük oldalhelyzetű Virágrügy mogyoró hímbarkái őszibarack kajszi cseresznye-meggy szilva piros ribiszke mandula dió hímbarkái mogyoró hímbarkái Vegyesrügy alma körte birs dió gesztenye mogyoró fekete ribiszke (nyársakor) köszméte alma (fajtánként változó) körte (főleg nasik) málna. ábra). 7. (b) virágzás idején. dió is kifejlődhetnek (körténél csúcsrügyekből parthenocarp úton) vagy a málnasarjak felső harmadában kialakult vegyes rügyekből ősszel teljes termést is kaphatunk.3.gyek mérete rendszerint kiseb_b.yesrügyből először hoszszabb-rövidebb hilltás képződ~_virág vagy virá~jlődik ki (3._rpint a termőrügyeké. táblázat. alakjuk megnyúlt.. míg a veg. A hajtást}_i. 7. (c) gyümölcsszedés utáni állapot és lombhullás 73 . b Almatermésűek termőrügyének c (vegyesrügy) fejlődése egy vegetáció alatt (a) vegyesrügy nyugalmi időszakban.3. A a 3. ábra. ho§szúls_*§· A virágrQgyből egy vagy több virág fejlődhet. szeder fekete ribiszke köszméte festőbodza mogyoró.

On 2--::1 virág.J!h9l11 ~elJllŐ­ vessző.§.~z oszlOQQ. A hajtások növekedésében 2-3 szakaszt különíthetünk el. A hajtásrügyek állhatnak magánosan.!~! <?. 2 3 4 5 3.8. mint középel!2 ez összefügg a hajtásnövekedés szakaszaivaL A hajtás hossza alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú hajtásokaS A_ rövi~S.QilJQ_kiizöiti részt pedig ízköznek Az ízköz nagysága fajonként és fajtánként...!.tó a cso~~ÉJ~~~s-~i 2 őszib~~~... Ilyen vegyes riigy_Q§QP.?:-}.a.. július l!ón~p~!<bll:I! ..2!&alán.r) llajtásnöy~kedé.. Két CS..~~_!lál ~a~ori egy rügyall!P.termőrügyek a hajtásrügyekből alakulnak ki.rügy~s~2!!. (2) magános virágrügyek. valamint a hajtások hoszsza szerint változhat.-~~_gy_~ vessző oldalán ( oldalhelyzetű vagy laterili_~~l~l~~!ók: ._y_ezzük. (4) hármas-négyes virágrügycsoportok..!!_~-~~~~E_srü­ ~metszik..kezdődik. de egy rügyalapon több rügy iL~pződh. Rügyekből kifejlődött lombleveles szárképlet.. ~~! (~u_gusztus. szep!em~e.ajtás.K.?akszt<_- __ 74 . és vegetáci~­ jezésével még a nyugalmi időszakban is tart..:.. ábra). A hajtásoknak azt a részét.~!l~!!!!~!!s_e~~t­ l?_~n a haj!~s rügybe záró~i~:._ Egy rügyalapon lehet hajtás és termőrügy is. A tavaszi hajtásnövekedés rügyfakadástáJ május köz~p~~-~áno~_:!!l!P. az alatta lévő rügy veszi át a szerepét. Több rügy esetén a kgfejlettebb hajtásrügyet főrügynek nevezzük.csomónak vagy nódusznak hiv] ak. ábra. aJöb_bitmellékrügynek. (3) egy rügyalapon hajtás és virágrügy..~.alálha.9IU. A termőrügydifferenciálódás gyümölcs- .. illetve a h~S. Igen rövid ízközűek. dalon a termőrügye_!s_.s..8. (5) hármas vegyes rügycsoportok Q. Ilyen speciális hajtásrügy csoportja van_a diónak fiat~l!<orban_. ~Ll!la(aiták hajtásai és rövid ízközei vannak a spur almafajtákp~s. ezt végálló rügynek ne.fujonk_~_l!~ változó időben ..~t.~.. Csonthéjasok rügyeinek elhelyezkedése a termővesszők oldalán (!)magánosan álló hajtásrügyek. hogy a Je~elek csomóba álln_ak .(yir~g[li_gy~k} található~·c.::~L~Sl~op?!!~.~~r­ tagú hajtásQl<:_izkö~Lolyan rövidek (pár milliméter).:~JS. ~J!~sok alsó részén és a csúcson röyi~~b­ b_~k ajzközök. A rügyek elhelyezkedésük alapján lehetnek csúcsi helyzetűek (terminális}.ilyen az almatermésűeknél a dárda (gyűrűs d~rda).~~}lv~l termőr~~~J3. ahol a levelek találhatók.!~:.jónius.üúlius_kgzepeitft~f!1•.r:_~-~~zépső vékonyab~~}~~jt_~~rügy_~-~.

til!001~ILZ.~.i2~~é.. málnának.~t. Oldalvesszők oldalrügyekből képzqdn~k.Almánál egy-egy gy_QJE. színe.~2 @.~g_ítj~.korkörté~~Lf~. ~()gy a fán ~sak annyi_gyi:!_l!l§.§.A talajból felvett tápoldatok.@ fü_ggően ez a sz~I]l.~ Igy alakul át (ll~y-~1~. A levelek nemcsak asszimilálni k. a levelek által felvett szén-dioxid. Az olda/vezh-vessző pedig a korona oldalirányú növekedés ét biztosítja. míg az őszibaracknál TIMoN (1992) szerint ~ o2timális levélszám 20-40 db. alakja.L4:::-Jl. .1l. illetve a leV:elekh-ónaljában lévő szemek (másodrendű . Különösen ~.xgés~tfolytaJ­ ja.~:mt~~-~~~!PP<?. a napfény energiáján ak felhasználásával az asszimilác ió során szénhidrátokká.i!~~ hosszában megfásodi k és csúcs vm_ vég4J1ó. a vázágak ei_~~.I.!~. al_!!~~~ a fa megfelelő minőségbenjt!d~!_lev~!!!h. A rel!~~~r_es terméshozás alapj a az egészséges Iomboza..Y~-~~~é)yé.Qvekedést szolgáló vegeta!iy_vessz§. nyugalmi állapotban lévő. szedemek. Az ikervezérvessző egy rügyalapon lévő fő.!I'~t:!~. s m[.e.h~aftások) kihajtanak. A levél nagysága.!. I}Jő_vezérv!!_S§.L~~-. Növekedési vesszők. amelyeken g~~k hajtásrügy ek találhatók ~zeknek fontos szerepük van a korona kialakításakor) és termőrügyekkel is rendelkező termővesszők A két vessző­ típus között ner:n lepet rner~y ..ölcs _!l.!~s~gyen.. megfásodo tt.~Ő (3.(~i..eg~zül!!~.§. gesztenyén ek. Egyszerű vagy magános levele van az almatermésűeknek.~-neJ!l riiegrere::lő (nem fásodnak meg)~ legtöbbszö r téli fagyokt2_! _ _Ic~r:2~()dni!Js.t~~vel célravezető ez a beavatkozá s. bodzának.Jletszéskor eltávolítjuk a fólöslegesekeJ..J!!~ny_be!egségek gyors m. esetleg alternáló fákon fordul elő.. fogazottsága.g~_yj.Mellékvezérvessző közvetlenül a fővezérvessző alatti szárképlet. be- rűtlen é. rendszerin t hasonlóan erős növekedésű mint a fővezérvessző. 2..i!A~ri:igyek l! továbbnöv ekedést is szolgáljá. A vessző lomblevél nélküli.J. Ilyenkor a csúcsrügy.Qi~J.k_.ll1nls... hill!.k. E.A koronában betöltött szerepük szerinUeh\<tD!:kn. ugyanak. A hajtások csoportosít ása megegyezi k a vesszőkéveL Vessző. tengely) ~n()y~k.metszés.Qlp!~li~ kif~j}§. a levélnyél hossza.ár9dil<:. tr~xázás.. szamócának.-~. !993).és mellékrügy ek kihajtásako r t§pb_2'_~­ zérvesg§_f_ti!9dh~t. A hajtások kezdetben lágy állományúak. A_r_ajtuk lévő rügyekben pedig nem differenciá lódnak a teiJilőrügyek.Q~ lel:!_~!_(GöNDöRNÉ. amikor a különböző tápelemek et (Ca és mikroelemek) permettrág ya Q~_yéltr~_&formájábanjuttatják be a növénybe. míg összetett (levélnyél elágazik) a diónak..1~tárt vonp.!. cukrokká és egyéb tápanyago kká alakulnak át. Fattyúvessző rendszerin t idősebb koronarés zekeuejte tt rügyekből fejlődő igen erős növekedésű vegetatív vessző.. a fásodás azonban már tavasszal megkezdődik a hajtás alsó szakaszán és augusztusra.._e_!t~ajt_á.!Q_~r~!g~~§.. illetve ezekből alakulnak ki a termőgallya~.)zponti. ~_hil.i. A fattyúvesszőköD nagy számban találunk másod75 ara}ia~fajtára jellemző színneCriit~_ te_ri!lőrügy~J<:~.~~~~hez_l.~g_g}_qtosabb feladata az asszimiláció és~e­ ges víz _(E.?jpif!. l CJ25I}~~~l . vastagsága mind-mind fajés fajtabélyeg. Az őszi hajtásnövekedés nemkívána tos.hili~Ieefia­ .~§~_l<:. szükséges. ugyanis ::1 ten11ővesszqplé_y§JJ.~et és tápanyago kat is képesek felvenni. A hajtásokon tafilllató leveTék J. csonthéjas oknak. Ezt használják fel a termesztők.. J. annak lemetszése vagy elpusztulás a után átveszi a szerepét. -.~P. mivel ezeknek a hajtásokQ~ls~_.~~. ábra) _e_[a_ sy<f_a~á!_la~.lL.Q:::!\L5!JL (HALLER és MAGNES.

Ilyének fordufnaFeTo.~~~ rö.. A gyökér járulékos rügyeiből képződik (málna.ezért az ilyen dárdát gyűrűs dárdának is nevezik. . IsQ~.. ~jó ~~~l!. *Rövid termővesszők parda. s a növekedési pontok.!§_~. mint gyűrűk veszik körbe a vesszőt ..flli!. oldalán pedig az adott faj ra jellemző vegyes rügycsoportok találhatók (haj!~~ +_ ~i_r_~g_rtigy~.Li!!::Ús~---~------"·'d 76 . 1-20 cm hosszúságú szárképlet.. kajszi. s mivel a~ oldaláp__s_~~tyirágf4gyek '::~!l!lrus... illetve oldalán -is lehetnek termőrügyek (vegyesrügyek). .. hármasával). hiszen a vesszők jelentős részén mindkét rügytípus (hajtás.~Jq:..--------. meggy).~-~Y_t:sszőinJ~g­ többször csak azok. A termővesszőket hosszúságuk alapján csoportosíthatj!!!<-.k. A virág~g~~ _l"i:ig:yc~OJ?()_ItQkb~J? állhatnak (kettesével. az évenkénti me_gújulást_§.tef1!!9@gyek.t~l~l~!2.m:~uzi~~._~-~~J§nnés­ érés után ezek elszáradnak.. amelyeknél a csúcsrügy mindig hajtásrügy.~L Cseresznye.... Ez több éven keresztül megismétlődhet.5-2.rendű elágazásokat Az őszibaracknál a másodrendű elágazásokon az oldairügyek --gyakran virágrügyek. Termővesszők. elérik vagy m~l!~­ lad]ák a ceruzavastagságot A csonthéjasok (őszibarack. szilva) értékes termőrészei._____ - ~"-·- Min4!<:~. míg az oldalán a virágrügyek1 ritkán fejletlen haj!ás~~~J?~l~ilvafaj­ tákra jellemző._~~!l t<.t!~lhq.mnfs termőrfi_gy~ cs(!f§§\Qd?~r mr_n-es _hajtást _göv~-s... oldalán pedig csak a levélripacsok találhatók. Különleges termőnyárs a bokrétás termőnyárs.§l}!E~í_t?_~~~g_~g_tU_~~~~!!lZŐ. ---------··-A·--------. csúcsán vegyesrügy. Fekete ribiszke középhosszú vesszőinek oldalántalálj~~s~esrügyek~t. amelynek csúcsán mindig hajtásrü_gy található. amelyek elérhetik a ""· -------·H ________. Néhány alma. Gyökérnyak~_~!_és a_ cserj~@!?:~J:>2!J2!:. Ha.~Jz~ti~..az ősZioaracK"riál.Középhosszú termővesszők Rendszerint 20-40 cm hosszúak.----------------------.~lő. de a málnánál. de a japán körtéknél is gyakran találunk hoss:il'i v"esszőkön termőrugyek:eCííyen-6rtelemben hosszú termővesszőnek nevezhetjük a málna és a szeder termővesszői t.}Jl!!?::E.. . 5-20 cm hosszú. Terrnőre fordult ültetvényben a növekedési és termővesszők elkülönítése mesterkélt. Gyökérsarjak. hogy ~.· · Tővessző. . 2..l::~..f§i!c.álható. amelyek elsősorban a fa fiatalkorában jellemzőek. meggy.csúcsrügy töyisbe zárul {tövises termőnyárs). Sima termőnyárs. termőrügy) megtalálható.. meggyl ~~ k~~i é~-~. oldalán pedig fejletlen hajtásrüSJ. A termőültetvényekben az alanyokból növő tővesszőket el kell távolítani.~t és ismét csúcsrügyben zárul.~bl~n<?v~Isedéss. Ez a termőrésztípus a csonthéjasokra és a piros ri biszkére jellemző.et. K1'ax. de más gyümölcsfajoknál is előfordulhat.és körtefajtánál a középhosszú vesszők csúcsán. a111i -~ "továbbnövekedést. cseresznye. e~ért ezeket a yes~zőket nem szabad visszametszeni. f' Hosszú termővessző. a ribiszkénél és a köszméténél a termőfelület megújulását szolgálja.á~jellem~ő ter:nőrésze. 5 cm hosszúságú. a szedemél. 1. csúcsán rendszerint vegyesrügy. A 40 cm-nél hosszabb termővesszők csak néhány gyümölcsfajra jellemzők. Termőnyárs. amelynél a rövid hajt~gn 5-6 db _yirágrűgyből álló rügz:csoport taJ.Q~r:Lfejl~tJ hajt~srüggyel.y!~_!_<!~ővessző ~sak a~_.!-~!P. a csúcsán itt is mindig hajtásrügyek vannak~i_r~~~._ ______ .

(e) vessző 77 .s. t~_!!llŐg!lJly!?.~hl?_~~§§.tYe. . (a) termőrügy 3. (e 1) dárda.gz_ ízesül..gyek.i!_!e~ővess~§_}(egy része k~téVf!S.riigy_@!n~JÖviQ. (ey dárdák termőkalácson (másodrendű növekmény). egyes fajtáknál t~rmőrügyek is találhatók. ~!ll!:Í. elhelyezke désük: ._mag_~QQSan elhelye. ábra.a veS'§?:_§~. ~Jennőrügy).Lvalq~zíq:Ybb.. sima termőnyárs. ábra).!!i!~J>rü.~Q... (d) sima termőnyárs.rt á_l!ás_ban. Alma (körte) 3 éves termőgallya termővesszőkkel (vegyesrügy). főleg)l. (b) hajtásrügy. középhoss zú és hosszú termővessző).ke~§.Jdalán _s_zó.z. .9.17.a vesszők csú~§CÍ.9.411~~~dt_!~!I!l.rüKJleiQől fejlődött ..hosszúságuk váltg_zó: a rövid "nyeles" képződménytől a hosszú vesszőig minden átmenet előfordul (dárda.haitfÍs. ._1:::a~tq_g~~U~_l11n:!::_től kb_~ ce~~~t..§rügy yan (esetenkén t hajtásrügY. Fejlődésük.o.~.lL~~~-!art_~l~rii}. mivel a_~ok oldalsó vagy (3.Almatermésűek termővesszői Altalános jellemzé se:---·-- csúc~i_b_elyzetf!.agságig~.

?. szilva L~~-~s>I. hosszú ves~~~ép?:f54h5!Jnek (3.Y. ------· .:Z:-~:-::~_Illil1_~_!ll~rőjű (jó ceruzav:~~tag­ ságú) vesszők.!<:.ezE. középhosszú és hosszú vessző).!:it~~~!l. . mint az almánál.----------------. t~lig.Js~~§.a vesszők vastagsága változó.~!!_g:Qp. -------.~~i_ój_~fá­ kQ. . aszibarack A hosszú vesszők a legértékesebb ~el1l)Ővesgők. Körte .lgyjg_{)§~l>!2.ársak.:~akoriak a hiányos termővesszők.~ ~~_vi~-~rm..C!:.§J!cs~n mindig hajtásrügv található és az <2!4!!!. Oszibaracknállegjellemzőbb a hármas vegyes rügycsoQortl.{gr.2~sz_ú_y~~szőkö_g_~s_!_~~~~Birs .gy~köii. remnek. Vilmos körte.___~j1a a fajtára jellemző módon be van rakódva termőrügyekkel.a termővesszők másik része pedig botanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képletének tekinthető.!!l§_~esszők_Q!l_is differenciálódhatnak a virágrQ_g~ek. .!l!Q:J::g~gQflflUJ._állásbanl magánosan vagy csoj)offosan helyezkednek el a virágrügyek (3. a termőnyársak._~l_gJ~rm~~hQzás arány!!:.rövid term(ir_é.~l_ig~n.----------.8.ZJ!..vesszők hosszúsága néhány mm-től 60-80 cm-ig változhaJ (bokrétás termő­ nyárs. 7.é)I~-~:z:e_~(:!!!~:. nasik) gxakr~~~!!. _y. de a kajszinál és egyes szilvafajtáknál (Cacanska lepotica) a közéQhosszú és a hoJ!§:Z:Ú)~!.s-. a termő!!Y. (vékonyak és_ kevés termőrüggyel rendelkeznek) a rövid termővesszők.a vesszők f.!l.~[!i!_ák és a spur~k szinte kizáról~_g_ c~~.!~:~ na&l. a másik a végentermő t!.\L~ossz_lonct. ábra).pus. amiko~. Hoss~ termővesszőkelsősorban a meggyre jell~é§:CÍe j{>__ kondíciójú cseresznyefákon is meg!!'!lál_h~~- 78 . Kajszi..~_k.YE~~í. csonthéjasok termőnyársa..--------.. Csonthéjasok termővesszői Altalános jellemzése: .a~2_szlOQ<?. .-í-iögy a hosszú vessző~~n csoportosan helyezkednek el a virágrügyek (3-4 db).s!. Kalác~_3:_§dés nemjellemző annyira. ~gjo~l:J-~!<-~. ~ Termésük dö!!tŐ hányadát nyársakonl l~krabban bokrétás termőnyársakon hozzák.fajtá!_<?_!_ fü~~~l? (pl..*l annak végén ho_~. ábra). illetve bokrétás terffiőllyársáf:~-------·.z:~p~osszú és -~<?s_~zú ter~§.a vegyesrügyből 6--8 leveles kis hajtás (8-l Ocml. sima termőnyárs..~~~s~ő~i:)I}. kört~!~~~Fajok specialitásai Alma különbség van a fajták között (a növekedési és terméshozás i típusnak meg- =-nagy felelően)..IAíg szL!y~ná]1 ~<ll~?i!!. Csak az almára.ibl>~-~ rövi9_.!_ermővesszők.a yirágot (magános nagy virág).termőkalács: a vegyesrügyből fejlődő törpe hajtás (l 0--15 _Il1_n:l) é~ a ':}E~gzat tengelye megvastagszik Annál nagyobb lesz a "kalács" minél tovább neveli a gyümölcsöt.§_~~k~!l· . A kalácson a gyümölcsnövekedéss el egy időben másodrendű növekményként értékes termőrészek (dárda..

(b) hajtásrügy.10. ReQ_J. (e) vessző. Cseresznye (J) és meggy (2) termőgallya termővesszőkkel (a) termőrügy (virágrügy). Meggynél a hosszú termővesszők gyakran csak kevés oldalhajtást fejlesztenek vagy egyáltal~~~anak ki a hajtásrügyek. (d) bokrétás termőnyárs.~9~. (/) felkopaszadott termőgally A cseresznye és meggy termővesszők zömmel a kétéyes termőgallyak csúc~ vagy oldalához ízesülnek. ábra). Csere§znyénél az oldalrügyekből rendszerint a nyársak fejlődnek.-b a -e -a 2 3.í.70::5. ábra.~~-t:r!1l~_(l v~~s. A rövidebb termővesszők vagy nyársak minden oldalrügyéből virágok fejlődnek.tis~ ~~ ri. (c) termőnyárs.r:mfu.1 O. Héjasok termővesszői Al1éj11~_()J5 közé tartozó gyümölcsfajok egyivarú egylaki növények és fajonként igen eJ.~~~t~gs_~g~~f~. újabb bokrétás nyársat fejlesztve. az idősebb fás részek rejtett rügyeiből ritkábban fejlődnek termővesszők (3. ezértj~!Iemző a}elkopaszodas.z. Dió }eQ:Ílőy~ss.gg_~Ka ~orától2 kondíg§jától (8-15 mm).>:ő csúcsállL~l_l~ty:~_e_g_y~s f~~~on (Pedr~_E-~C~79 .!~ ré! t~.0 91!l1Q§Sj':J!!>_~_g_l!!!lc. csak a csúcsrügyből fejlődnek tovább.i_gyb~r~kQgottságl~U~m:zi.

~!atti régióban is találhatók a vegyesrügyek. A vegyesrügyekből fejlődő rövidebb hajtások csúcsán vannak a nő virágok, legtöbbször l-±_d.Q~o~.g.s.2~<?f_ban, vagy !~Q!:l virágból álló füzérben (3.11. ábra). ,Az oldairügyek takaratlanJ~J!.r.kariigy.ek, amelyek 0,5-l cm hosszúak, de a belőle kifejlődött barkavirágzat l 0-15 cm hosszú és 1-1,5 cm széles is lehet. A hajtásrügyek szintén ~-y~sg_ők ql<fa!~11tal@1atók szórt állá~]:)~_11, kicsik és gömb alakúak.

a

3.11. ábra. Dió

termővesszője

(a) kihajtás előtt és (b) után; (c) vegyesrügy (d) barkarügy-hímvirágokkal; (e) nővirágai

nővirágokkal;

Magyo ró
Legjellemzőbb tennőrészek

a

a rövid és boszszú termőyesszők. amelyeken 3 féle rügyalakulatot figyelhetünk w~. A_.hajtásrügyek a csús;son, illetvt:__a vessző ala12i részén találhatók (oválisak). A barkarügyek-4-6 mm vastag és c 2-3 cm hosszú barka virágzat (kinyílva 4-13 cm). A__termőriigy~ amelyek~gygrügyeJ< ~~,.Y~g§k ~.~!!<:;.~agy a barkák alatti röyid termŐ\f~S.~-~~~~!!l!lpi részén képződnek, jellegzetesen piros "pamacsok" vannak a rügy tetején, amelyek a nővirágzatok bibeszálai. A vegyesrügyekből hajtás fejlődik, majd ennek csúcsán 4-16 virágból álló virágzat (3.12. ábra). Gesztenye I<özéphosszú, men.:e hosszú v~~s~9.L2Q:--úü cm~ 3.12. ábra. Mogyoró rövid termővesszői közöttiek. Hajtás- és vegyesrügyei vannak. A barkavirágzáskor; (a) vegyesrügy , hajtásrügyek a vesszők alapi részeip találhatók csúcsán a nővirágok bibepamata; és legtöbbször nyugalomban maradnak. A..Y..e:: (b) hajtásrügy; (c) barkavirágzat 80

gyesrügyek a vessző csúcsi részén vannak, s mindkét ivari virág e rügyekből fejlődő hajtások különböző részein találhatók. A nővirágok a hajtás csúcsán, míg a hímbark!!_i< a hajtás oldalán fejlődnek. Mandula Termőrész alak.!llá.§a hasonló az őszibarackhoz, de annál rövidebb termőrészeken /terem. (g<?~id _t~E.I!!§~~~~~§_,_t~n!l§~yárs, bokrétás termőnyárs J tJ&tá~::. ~~--~E~grü­ gyei_ va~I?-ak. A bogyósgyümölcsűek termővesszői Málna, szeder, szedermálna A málnánál különbség van az egyszer (nyáron) termő és a kétszer termő málnafajták termőrészei között. Mindkettő gyökér, illetve tősarjakat fejleszt. A kétszer termő málnafajták a termővesszökön és az újonnan.fejlődő sarjakon. is te(emnels:. A nyár közepén és második felében a sarjak csúcsi részén differenciálódn ak a rügyek (vegyes rügyek), majd virágoznak és termést hoznak. Ezeket sarjakon is termő máináknak nevezzük. Ha ezeket a sarjakat a következő évre is meghagyjuk, a vessző középső részén lévő vegyesrügyek teremnek. Az egyszer termő
marac!Il\!.l<~.... m:1jd következő _ivb.e.u_Je:..

málná_~~L~~~~--~~j)en ve~!_a_~ív~k

a

remnek. A vesszők középső részén találh~legfejlettebb termőrügyek (vegyes rügyek). A_szecjg:fJAl_~~ak tősarja!cJej!§cil!t:k_, az igen hosszú (3-5m) tővesszőkön és a_?:Q_k másodrendű vesszőin találhatók ~_ye_g­ yesrügyek. Ribiszke A fekete és piros ribiszke termőrészei között alapvető különbségek vannak. Fekete ribiszkének a hosszú és közép4_osszú termővesszoi<-a-legfonto_§~J~!: mőrészei, amelyek <?.ida! án~~~_gy~k tal~lh~!.9!<....JLC§_IÍ~§Q..l!~ili& _hajtásrügy. Vegyesrügyből a fürt mellett jellegzetes nyárs keletkezik, amely nyár végére vegyesrügybe zárul (3.13. ábra). Piros ribiszkénél a tővesszőből fejlődő termőgallyak oldalán találhatók a~]=2yJ.~ szártagú termővesszők, a nyársak, amelyek a piro~ ~ibi·~~k~·Íegfontosabb termő­ részei (3.14. ábra). A nyársaks.§_(!~slii­ gye mindig hajtás~llli.. ezért képesek ön-

3.13. ábra. Fekete ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel; (a) hajtásrügy; (b) vegyesrügy; (c) dárda; (d) termővessző

81

3.14. ábra. Piros ribiszke 3 éves termőgallya termővesszőkkel (a) hajtásrügy; (b) virágrügy; (c) virágrügycsoportok a növekedési pontokon; (d) termőnyársak

maguk megújulására több éven keresztül. A nyársak oldalán található terrn.Ql]igyek pedig virágrÜ[Jlek. A termőrészeken kívül a gallyrészek második és harmadik. valamint a harmadik és negyedik éves növekedési határán sűrűn el~_ezk~§ l!iJ:ág~ij­ gyek találhatók. Köszméte Rövid termőrészek csúcsain dárdákon, termőnyársakon terem. A törzses fákon jó kondíció esetén gyakran a középhosszú termővesszők Óldalán is'találhatunk termőrü­ gyeket, amelyek vegyesrügyek. A vegyesrügyekből kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk. A koronában a_!erm_~~~sszők termőgaJJya­ kon helyezkednek el. fig.JJy. A koronában a. 2-4 éves koronarészeket gallyaknak neVf!,?_~~k, amelyek_en a küTOnooző értékű és helyzetű éves vesszők (termővesszők) találhatók. A koronában ennél idősebb termőgallyakon már csak rövid termőrészek fejlődnek, ezért metszéskor ezeket visszaifjítjuk vagy eltávolítjuk. 82

Ág. Az ötévesnél idősebb koronarész, amelynek feladata elsősorban a koronaváz felépítése. A törz~JJ!l)!_tatása a sudárág és a sudárból kiinduló elágazásokat oldalvázágaknak nevezzük. A vázágak oldalirányú elágazódását a térkitöltő elágazásnak, míg a vázág alatti elágazást gallérágnak nevezzük. Vázágak kialakításakor nagy gondot kell fordítani annak stabilitására, különösen azoknál a gyümölcsfajoknál (nasik, meggy, őszibarack), amelyeknek törékeny az ágrendszerük. Virág. A $Zaporodást szolgáló generatív módosult hajtás, amely virág va~y vegyesrügybői fejlődik ki. Ha egy rügyből csak egy virág képződik ma~ános virágnak nevezzük (birs, naspolya)._ A virág~qJ_f!:g't_ olyan elágazó hajtásrendszer (virágzati tengely), amelyen nincsenek lomb levelek.. minden rügyéj)_QLy_irág keletkezik (TERPÓ, 1968). A gyümölcstermő növényeknél tengelyképletek elágazódási típusa alapján &rtös és bogas virágzatok ismertek.. Fürtös virágzatnál mindig az alsó vagy a csúcsi helyzetű legszélső virág nyílik ki legelőször (körte, ribiszke, málna, dió nővirága barkavirágok stb.). Bogas virágzatban a főtengely virágban végződik, növekedését korán befejezi, ezért legelőször a középső virág nyílik ki (alrr~a1 _S3.f!m<?.Eill· 6':'irág három fő részre tagolódik: virá~takaró t<ij porzótáj, termőt4.j. Mindhárom virágszerv a virág tengelyén (virágkocsány) található, amelynek kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A virágtakaró a virág legkülső része, amely legtöbb gyümölcstermő növény virágjában egymástól eltérő 2 örvből áll, a zöld vagy barna színű csészéből és a legtöbbször (ehé_r szíl}Ű pártából (sziroml§.Y..~leJ<Q.ől). A porzótáJ.. r~s?ei a,pogó~.?~ csatló és pQ..rtok. Egy-egy r_~r_t:okE~I_?. ~-~ődő po_!lenek száma gyümölcsfajonként nagy eltérést mutat. A szélporozta gyümölcsfaj oknál, mint pl. a magyorónál portokonként több mint 15 ezer pollen termelődik, míg ez az almánál fajtaátlagban csak 3500 db (NYÉKI, 1980). A termőnefs funkcionálisan szintén három része van: bibe, bibeszál és a magház. A cso~!.h.~sola]ál l, az almánál viszont gyakran 5 bibeszál található. A bibe a pollen megtapadását biztosítja, míg a bibeszál szövetei tápanyagokkallátják el a pollentömlőt J\ magházban helyezl~&:gp.ek el a magkezdeméq,yek. Virágnyílás után a magkezdemények (petesejt) é!~.!!a~'!l1!a vj_s;zQ~yl_ag r~yi_d is lehet_ (almánál fajtától fiiggően 3-ll nap), ami azonban legtöbb esetben elegendő a hatékony megporzáshoz (a hím gaméta 5-7 nap alatt hatol le a bibefejtől az embriózsákig). Diploid fajtáknál a petesejt a virágnyíláskor már érett a megtermékenyülésre, míg a triplaidoknál ez csak 2-3 nappal a virágzás kezdete után következik be (NYÉKI, 1980). Az aJma~s_ls.Qr1~.1.Ilagháza öt termőlevélből áll, s minden termőlevél alján 2-2 magkezdemény fejlődik, tehát egy normális megtermékenyülés esetén akár l O mag is fejlődhet. Csol}!héjasqknál egyetlen termőlevélből alakult magházban 2 magkezdemény van, ~~k__a?: _egyj~_!ll_~-~!fillődni_ Legtöbb gy_q'!!..iJlc:IJqjná!_ a hím- és a nővirágok egy virágban találhatók, hímnősek, gzqz kétivq~úg~ (al~ate~~~~~!-:. c~_<Jp.théj~a_~ok). ~-q~éJ.L.!!!C!gyoró, gesztenye virágai egyivar~ak, vagyis a hím- és nővirágok külön-külön virágban fejlődnek, d~!<i.:-. ak, mivel ugyanazon növényen !alálh~@S.:. A kivL_a homoktövis viszont k~q}sj_gyj)::, __ mölcs, a.lúm::...~..nŐYir.ág.uk..kiilö.nbözQ. egyedeken találhatók.

83

biol(>_gi;:ti__ért_t:!~tnben a tennések szempontból viszont elsődleges szerepe a termésnek, vagyis a gyümölcsnek van, amely 1_1yersen fogyaszth~!ó~ étrel1dünkben szerepe e_gyre növekszik. Kialakulásának feltétele, hogy a virágban végbe~enjell megterm~~~l_l.Yffi~.S. folyalllata;_ me.gtermékerlyüléü1~Ikul i.~J~lfffi)h_et gyümölc~: l'_~· ak?._~-~nél p_~~h~11ocam ú~QI1_,,.__ A termés részei: (!_l_!.ülső terméshéj, (2) középső term~~_h_éj, (3)_ ~e.~!~...!~-~éshéj, (4) virágmaradványok K.f!:J!ő _!!_rn::_éshéj (exo~arpiu~) gyümölcsöknél leg!_ifu]Jször gjne~.@.i!~_szőröket (őszibarack) találhatunkL~set~yiaszréteg fedi (alma, szilva stb.).

Termés. A termés a tef!PŐ_ _!Ilagház~ból _fejlődik, feladata~gy_ak ~t!l!!!.S Gyümölcstermesztési

a-

Ee

3.15. ábra. Fontosabb termesztett gyümölcsfajok virága és termése Valódi termések: (l) őszibarack, (2) kajszi, (3) cseresznye, meggy, (4) mandula, (5) málna, szeder, (áltermések) (6) ribiszke, (7) köszméte, (8) bodza, (9) szamóca, (10) almagyümölcsűek, (ll) dió

84

Középső terméshét (ü[eg)_ (tl1~~0..k<l!PiY.!!!Lalmate_nné~.fíeknél, csonthé.@_~kn_!Íl. a }(özépső ré~z elhYSQ.wiQ.tirak.támzó S:ZÖlletből áll, amelynek színe,.~illata.stb•.fa-

jonként és faj_tá~~!_l!~ID' ~l_!érést m_l:!~t. A mezokarpium.rr b~ ls ő kőmag(Q.{ kön7JJ!.en elválik, ezért _ffJ.qgl!gyqló.rz.ak ney_e.?ziik,, .?!JLll(r, ~g_QrQS.íllJ-rálapad.magh.ozköJött,. vagy duránci a gyümölcs {őszibarack, szilva). Belső terméshéj (endocarpium,) közyetleniil a ma~ körül találhatól cso~Ql-~a~g~ál (őszihara_cfu.soutk.eméoységíí, a mag.védelmére alakult szerv. Gyakran találhatjuk meg a bibe és a csésze maradványait a gyümölcsökön. A termés a (virág) kocsányon "lóg", amelynek hossza fajonként változó. Almánál, körténél, cseresznyénél, meggynéllegtöbbször a kocsány hosszú, míg őszibaracknál, kajszinál, szilvánál rövid. Ha a gyümölcs C!Lfl!.léS) <::.~<!.ls..~J~I!!lőbő_t ;;tl.'!..k~l!kLval_ódi term~snek tekinthe!i_iik_,_ de ha a termőv~L~..IDjHt_g}~.§.yj@~~e.r.vek is részt vesznek a kia!l:lkl'l*§.~paQ_ á]tf!_riJ:l~S~ ről beszélünk (3.15. ábra). L!<gtö.b.12~t:..QL.!LYiJoc.Qlc_!!.Ő...ÖS.SZ!:;_a.JennőJaJ.ávaL é.~La magház az elhúsosodott vaQokba hesiillyed A termések osztályozását a 3.5. táblázatban közöljük.
3.5. táblázat.
Gyümölcstermő

növények termései, terméscsoportjai Áltermés

Valódi termés
egyszerű

összetett terméscsoport tennéságazat füge eper

Fel nem nyíló csonthéjas termés cseresznye meggy szilva kajszi
őszibarack

álbogyó ribiszke köszméte áfonya bodza makktermés gesztenye mogyoró á/csontár dió

almagyümölcs alma körte birs naspolyagyümölcs naspolya szamócagyümölcs szamóca

Felnyíló csonthéjas termés mandula Csonthéjas terméscsoport málna szeder

85

4. A

növények szaporítása és a faiskolai áru minősége

gyümölcstermő

A gyümölcsösök létesítéséhez felhasznált ültetési anyag (gyümölcsfaoltvány és csemete) minősége és biológiai értéke alapvetően meghatározza az ültetvények biológiai alapjait, s ezáltal a termelés eredményességét. Különösen érvényes ez a korszeru integrált gyümölcstermesztésben, ahol az ültetvények kifogástalan egészségi állapota és jó kondíciója alapfeltétele az integrált növényvédelmi és termesztési eljárások alkalmazásának A gyümölcstermesztök az ültetési anyagat faiskoláktól szerezhetik be, vagy kisebb részben saját maguk állítják elő házi faiskolában. A faiskolai termesztésben a legfontosabb követelmény, hogy az ültetési anyag (oltvány, félkész oltvány) vagy a szaporítóanyag (szemzőhajtás, oltóvessző) és az alanycsemete igazoltan ellenőrzött (certifikált) forrásból származzon. A certifikáció azt jelenti, hogy a tanúsítványt kiadó intézmény (Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, OMMI) rendszeresen ellenőrzi a faiskola törzsültetvényeit, növényanyagát \s a szaporítás folyamatát. Az oltvány vagy a szaporítóanyag címkéjével, illetve a származási bizonyítványokkal igazolják, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik, s az előállítása során betartották a fajtaazonosság és az egészségi állapot megőrzésére vonatkozó előírásokat. Az EU-tagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag, ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

4.1. Fajtaazonosság, klónszelekció
A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajtaazonosan csak vegetatív úton szaporíthaták, az így létrejött szaporulat minden esetben klón. A klón értelmezése mindig viszonylagos, a kiindulásként megjelölt egyetlen anyanövény összes utódját értjük alatta. Így tehát tágabb értelmezésben egy ismert anyanövényből kiinduló ivartalanul szaporított fajta összes egyedét egy klónnak tekinthetjük, hiszen a fajtaminden egyes egyede ennek az anyanövénynek a vegetatív szaporulata. Így pl. a Vilmos körtét 1770-ben találták Angliában, s azóta ivartalanul szaporítják, de számos ftige- vagy szőlőfajtát már lehet, hogy több ezer éve szaporítanak ugyanígy. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva, s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve klónt kapunk. Egy-egy újabb klón elkülönített szaporításának azonban csak akkor van értelme, ha az anyanövény különleges értéket képvisel például kiemelkedő termőképességével vagy egészségi állapotávaL A fás növények ivartalanul szaporított fajtáinál mindig ilyen klónokkal van dolgunk.

86

Az ivartalan szaporítással létrejött utódok (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes méctékben azonosak. Régóta ismert azonban az a tény, hogy egy fa összes rügyét elszaporítva fajtától függő méctékben az anyanövényhez viszonyítva kisebb-nagyobb arányban statisztikailag igazolhatóan eltérő tulajdonságú egyedeket kapunk. Egy fajtát hoszszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajtát jelentő klón on belül az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ha ezeket elkülönítve továbbszaporítják, eltérő tulajdonságú klónokjöh etnek létre, s ez akár a fajta leromlásához is vezethet. A fajta eredeti tulajdonságainak megtartását a fajtafenntartó nemesítés biztosítja. Az értékelés alapján kiemeit klónok törzskönyvezett fáinak vírusmentes szaporulatát helyezik el a központi törzsültetvényben. A tudatosan végzett fajtafenntartó nemesítés a fajták jellemző tulajdonságainak megőrzését szolgálja, meggátolja a fajta leromlását. Így elérhető, hogy a fajták (klónok) kedvező viszonyok közötti maximális teljesítőképessége eredeti állapotában hosszú ideig fenntartható.
4.1. táblázat. Néhány 'Golden Delicious' klón növekedése és 'M 106' alanyou (ENGEL, 1977a) Klónok Svájci Dánia USA USA Német SzD 5% Vírusmentesség vírusmentes vírusmentes vírusmentes latens vírusokkal
fertőzött termőképessége

Törzskörméret (cm) 6,4 6,0 6,1 5,9 5,0 0,2

Halmozott termés (kg/fa) 115,7 100,6 103,1 105,1 69,6 8,9

70 mm feletti gyümölcs (%)
72

I. osztályú

gyümölcs aránya(%) 93 93 92 93 92

69 71 74
72

latens + fapuhulás vírus

A régóta ivartalanul szaporított fajtáknak számos klónja van az európai faiskolai forgalomban, amelyek között szembetűnő különbségek lehetnek. Legismertebb ilyen szempontból a 'Golden Delicious' (4.1. táblázat, ENGEL, 1977a; VAN ÜOSTEN, 1977a), amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klón ok megszerzéséért. A fajta mutabilitásától fiiggően viszonylag "fiatal" fajtáknál is gyakori lehet a mutáció, gondoljunk itt a 'Jonagold' több tucat forgalomban levő klónjára, a különböző jól színeződő változatokra ('El star', 'Gaia'). Ezek a klónok általában új fajtaként kerülnek forgalomba, hiszen a fajta termesztési értékét jelentősen megváltoztatják

4.2. Egészségi állapot, vírusmentesség
A szaporítóanyag számos veszélyes kártevő, kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet, ezért alapvető követelmé ny a faiskolákban a kártevőktől, kórokozók tól való mentesség, amit a növény-egészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeres en ellen-

87

A növényállomány egészségi állapotára a házi faiskolában is ugyanolyan követelmények vonatkoznak. Külön figyelmet kell szentelnünk a vírusoknak, mivel a vírusokkal szemben szinte az egyetlen védekezési lehetőség az egészséges szaporítóanyag használata (NÉMETH, 1979, 1992; KöLBER és tsai, 1996). A gyümölcstermesztésben alapvető követelmény, hogy csak vírusmentes fákat szabad telepíteni. Ma már nyilvánvaló a vírusmentes fák előnye a fertőzöt­ tekkel szemben, ami az erőteljesebb növekedésben, vitalitás ban, jobb kondícióban és mintegy 30-50%-kal nagyobb teljesítményben mutatkozik meg (4.1. táblázat). Faiskolai és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt nagy előnyt jelent a vírusmentes szaporítóanyag esetén a növényállomány kiegyenlítettsége. A vírusmentes szaporítóanyaggal telepített fais4.1. ábra. Egyéves vírusmentes oltványok kolában vagy ültetvényben a fák egyfora faiskolában (Fotó: Hrotkó) ma magasságúak, egyforma vastagságúak és később a gyümölcsösben mutatott teljesítményük is kiegyenlített. A vírusmentességgel tehát nemcsak a vírusok teljesítményt csökkentő hatásától szabadulunk meg, hanem az ültetvény kiegyenlítettebbé válik, s ez az ültetvény összteljesítményét javítja.

őriznek

4.3. A klónon belüli változások mérséklése a szaporítóanyag-termesztés rendszerében
Ha egy fajta egy egyedét, több egyedből álló mikroklónját kiválasztjuk további vegetatív szaporítás céljára, az erről származó első vegetatív szaporulat tulajdonságait a fajtára jellemző variabilitás ismeretében bizonyos valószínűséggel körül lehet határolni. Így tehát a nemesítő vagy a fajtafenntartó által elvégzett vizsgálatok alapján megadott fajtatulajdonságok várhatók az első vegetatív szaporulatban a fajtára jellemző valószínűségi határok között. Az anyanövény vagy mikroklón öregedésével azonban évről évre a fel nem ismert szomatikus variációk akkumulálódnak, vagyis mennél távolabb kerülünk időben a fajtatulajdonságokat leíró, ellenőrző vizsgálatoktól, annál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő változások a klónon belül. A fajtaazonosság biztosítása érdekében a szaporítóanyag-termesztés során korlátozzák a vegetatív szapomlati fokozatok számát. A faiskolákban a törzsfák forgalmának, a törzsültetvényeknek az ellenőrzése, a származási igazolványok rendszere, a törzsültetvények nyilvántartása, az egyes törzs-

88

hogy a végtermék. termékeket narancsszínű címkével látja el. a C. A szaporításra engedélyezett fajták körét szakértői testületek bevonásával az OMMI évente meghatározza. AZ OMMI a faiskolákat évente több alkalommal ellenőrzi. illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. Magyarországon csak az OMMI által minősített (certifikált) szaporítóanyag hozható forgalomba. valamint a kapcsolatos hatósági feladatok szakigazgatási szervezetéről. 89 . fajták minősített vetőmagját. amelynek során a szakhatóság a faiskolai áru előállításának folyamatát ellenőrzi. szaporítóanyagát. Magyarországon a központi törzsültetvény elsőfokú vegetatív szaporulata ajaiskolák üzemi törzsültetvényeibe kerül. az oltvány az adott fajta. a törzsültetvények létesítését és megszüntetését. illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok. 4. csemetét és ültetési anyagokat és ellenőrzi előállításukat. és csak engedélyezett faiskolában lehet csemetét. Az OMMI engedélyezi a faiskolák létesítését. a termékeket az előállító köteles címkével ellátni. évi CXXXI.és gyümölcsfajták jegyzéke" tartalmazza. A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése A faiskolai termesztés szabályozásának alapjait az 1996. forgalmazásukat és felhasználásukat a hatályos jogszabályok szerint. A törvény rendelkezik a vetőmag és a szaporítóanyagok minősítéséről. így a faiskolák által forgalomba hozott certifikált oltványok a központi törzsültetvény második vegetatív szaporulatát jelentik. majd igazolja.. törvény biztosítja. s az egész folyamat ellenőrzése biztosítja azt. csomagolásáról és jelöléséről. forgalmazni.A szaporításra engedélyezett szőlő. Az alkalmas tételek forgalomba hozatalát engedélyezi. Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával.fák megjelölése valamint a róluk szedett szaporítóanyag pontos mennyiségi nyilvántartása. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljával előállítani. A bázis kategóriájú növényanyagat fehér. hogy Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben levő. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásban fontos szerepe van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). a certifikáltat kék. az alkalmatlan termékeket kizárja a forgalombóL A megfelelő tételekhez a növényállomány szapomlati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét kiadja. Előírja. A törzses és edényes ültetési anyagot egyedenként. klón meghatározott szapomlati fokozatú utóda. A certifikáció valójában minőségellenőrzési és -tanúsítási eljárás. C. vizsgálja és minősíti a vetőmagvakat és szaporítóanyagokat. hogy az árut valóban a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően állították elő.4. Gyümölcs-faiskolai termék az OMMI által kiadott minőségtanúsító címke nélkül nem forgalmazható. ültetési anyagot előállítani. más faiskolai termékeket kötegenként kell címkézni. vagy ideiglenesen szaporításra. feldolgozásukat. A. Az engedélyezett fajtákat jelenleg az OMMI által évente kiadott . megállapításait jegyző­ könyvben rögzíti. A forgalomba hozott és felhasznált tételekről a termelő köteles származási igazolást kiállítani és azt a vevő részére átadni.

bujtvány. Ültetési anyag előállítás A gyümölcsfák ültetési anyagának zökkenőmentes termeléséhez számos részterület. és oltóvessző törzsültetvény. Különös figyelmet fordítnak a zárlati és veszélyes kártevökre és kórokozókra. kétéves tábla magcsemete. előírások betartására. A csemeteiskola általában egyéves kultúra. amely törzsültetvénynek minősül. Kivétel ez alól a bujtványanyatelep. A fajtaazonosságért mindig a termelő szavatol. iskolázott csemete szemzett alany. 4.2. szemzőhajtás. egyéves oltvány (suháng és koronás). 2. dugványt kell előállítani. mind az értékesített áru fajtaazonosságát igazoló okmányokat l O évig meg kell őrizni. kétéves oltvány Oltványnevelés 90 . bujtvány anyatelep. a csemetenevelés és az ültetési anyag előállítása (4. Az ellenőrzés kiterjed az állomány általános egészségi állapotára. dugvány törzsültetvény szemzőhajtás magtermő oltóvessző. táblázat. A magyar növény-egészségügyi hatóság a faiskolák növényállományát a szaporítás és forgalmazás minden fázisában ellenőrzi (BACH és SzőNYEGI. oktatási intézmények tartják fenn. ezért mind a vásárolt. a dugványiskolában és a bujtvány anyatelepeken folyik. illetve törzsültetvényekkel. a szabványos minőséget el nem ért csemeték pedig erősítőiskolába kerülnek. oltóvesszőt. táblázat). A csemetetermesztés a magiskolában. de zárolhatja is a faiskolát. és a hatályos növény-egészségügyi rendeletek. folyamat jól összehangolt együttműködésére van szükség.A faiskolák növényállományukról és a szaporításokról az OMMI előírásainak nyilvántartásokat kötelesek vezetni. A növényvédelmi szakszolgálat a karantén vagy veszélyes kártevővel fertőzött árut megsemmisítteti. Szaporítóanyag-termesztés ültetvény. A biztonságos termelés érdekében évről évre jó minőségű szaporítóanyagot. (vessző dugványanyag és hajtás) Csemetetermesztés magiskola. ezeket nagyobb faiskolák. erősítő iskola alanytelepítés suhángtábla. megfelelő 4. vagy javaslatot tehet a faiskolai engedély visszavonására és a faiskola megszüntetésére. dugványiskola. 1996). áru alany vetőmag. A faiskolai termesztés részfolyamatai Részfolyamat Termesztőterület Végtermék.5. mivel a mag kivételével a szaporítóanyagok csak rövid ideig tárolhatók. A magcsemetéket teljes egészében. ahol a szaporítóanyagból a felhasználási célnak megfelelő méretű és minőségű növényt állítanak elő. dugványcsemete. Nem minden faiskola rendelkezik magtermő. A faiskolai termesztés három fo részterülete a szaporítóanyag-termesztés. részben kutatóintézetek. szemzőhajtást. vagyis alanyvetőmagot. A forgalomba hozott faiskolai áru fajtaazonosságát a származási igazolvány és a szállítási jegyzék igazolja.

Certifikált szaporítóanyag az üzemi törzsültetvényekben található törzsfákról szedhető. illetve szabadföldi vagy edényes továbbnevelés után ültetvények létesítésére vagy pótlására lehet felhasználni. (XI. 16) FM rendelet) értelmében forgalomba hozatal céljára gyümölcsfajtákat csak bázis állományról (üzemi törzsültetvény) lehet szaporítani. amelyet szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényekről szednek. egészségi állapot) megfelel. nemesből. a faiskolák által forgalomba hozott ültetési anyag előállítására. ahol a központi törzsültetvényben található klónokat tartják fenn termő állapotban.a dugvány. kijelölt fáról.és bujtványcsemetéket pedig részben alanyként használják fel az oltványnevelés során. 2. Egy fajta (klón) gyors elszaporítására a különböző szapomlati fokozatú növények további szaporításra történő felhasználása ad lehetőséget. az oltvány alanyból. vagyis csemetéjük ültetési anyag. Bázis származásfokozatú szaporítóanyagok a központi törzsültetvényben található növényállományról szedhetők. a végtermék. A különböző szapomlati fokozatú szaporítóanyag előállítása a törzsültetvények feladata. Az oltványnevelés időtartama 2-3 év. Az oltványiskolába telepítik a kézben oltott oltványokat is. A 1996. hogy a fajta legkiválóbb tulajdonságú egyedeit nagy számban és patogénmentesen elszaporíthassuk. Az oltványiskolába telepített alanycsemete minőségét. amelyeket az ún. A nemes gyümölcsfajták nagy részét oltással. törzskönyvezett (törzskönyvezésre előjegyzett) és vímsmentes egyedéről vagy állományáról állítható elő. a szemzés és a nevelés módját a kívánt ültetési anyag minősége szabja meg. kijelölt ültetvényből történő szaporítást. A vímsmentes szaporítóanyag-termesztés komplex rendszere biztosítja. A prebázis szaporítóanyagból előállított növények a központi törzsültetvénybe. A nemes fajtákból előállított saját gyökerű csemetéket (ribiszke. ha a fa vagy ültetvény (utóbbi a 91 . illetve a központi törzsgyümölcsösbe kerülnek. kiemelkedő hozam és minőségi tulajdonságok. 28) FM rendelet a 88/1997. szemzéssel szaporítják. esetleg közbeoltott fajtából áll. mogyoró) közvetlenül. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az ültetési anyagok.) A bázis fokozatú szaporítóanyaggal előállított növényeket üzemi törzsültetvényekbe telepítik továbbszaporítás céljával. 3. (VI. C kategóriaként jelölik azt a szaporítóanyagot. kijelölt fáról. Kivételes esetben engedélyezik az ún. évi CXXXI. kijelölt ültetvényből szedett szaporítóanyagból állítottak elő. A faiskolai gyakorlatban a gyümölcsfajoknál az alábbi szapomlati fokozatokkal találkozunk (MSZ 17641 ): l. Prebázis származásfokozatú gyümölcs szaporítóanyag a nemesítő vagy a fajtafenntartó által kijelölt. A. Az európai faiskolai forgalomban C. törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeletek (8 811997. illetve a módosítására kiadott 4511998. Egyetlen kiemelkedő tulajdonságú egyed szaporítása egy-egy ciklusban a hagyományos szaporítási eljárásokkal csak korlátozott számú közvetlen utódot eredményez. gyümölcsösök telepítésére szolgál. Kivételes esetben engedélyezik az ilyen szaporítást. így az ültetési anyag előállításának helye az oltványiskola. (A központi törzsültetvénnyel párhuzamosan telepítik a központi törzsgyümölcsöst is. ha a fa vagy ültetvény meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. ellenőrzés és esetlegesen szaporítóanyag szedése céljából. az oltás. amelyekhez kapcsolódik a fajtafenntartás folyamata és a növény-egészségügyi mentesítés és ellenőrzés rendszere.

kiemelhozam és minőségi tulajdonságok.2.C anyafák kijelölése anyafák bírálata klónösszehasonlító kísérlet üzemi faiskolák szaporításai ÜZEMIGYÜMÖLCSÖSÖK 4. A sharka vírusérzékeny csonthéjasok növényeit a vírusvektoroktól izolációs hálóval kell védeni.ntu!ó J]Clfl$Sl!é_s 1----. ábra.fen. A törzsültetvények szakhatósági felügyeletét az OMMI látja el.. honosítása fajta.. Az üzemi törzsültetvények telepítését szolgáló bázis fokozatú ültetési anyagot a központi törzsültetvényekben állítják elő.új fajták nemesítése. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszere bogyósgyümölcsűeknél) kedő meghatározott követelményeknek (fajtaazonosság. egészségi állapot) megfelel. Központi törzsültetvényt a fajta tulajdonosának vagy megbízottjának kelllétesítenie és szakszerű működtetéséről gondoskodnia.. engedélyezi az alkalmas növényanyag felhasználását és certifikálja a prebázis és a bázis szaporulati fokozatú szaporítóanyagot. 92 ..

ha a fák (á llomány) fajtaazonosak és fajtatiszták. (alanyra) növesztenek rá oltással. különösen a csonthéjasoknál. s növény-egészségügyi szempontból megfelelnek. a korábban e l őforduló "magnemes" szaporítás a diónál is visszaszorulóban van. vagy annál magasabb szapomlati fokozatú egyedről származó szaporítóanyagg al telepíthető . Az ivartalan szaporítási módo!. ha az új egyed saját gyöker regenerációjával jön létre (bujtás. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyeddel történő összenövesztéssei pótolják a hiányzó szerveket (oltás). A utovegetatív szaporításról beszéliink akk01. vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre.6. dugványozás. állományról C. ha azok a szakmai követelményekn ek megfelelnek. Így a szaporítás során meghatározó regenerációs folyamat az autovegetatív szaporításnál a járulékos gyök e93 . indanövény).3.A. A törzsültetvény fenntartójának gondoskodnia kell arró l hogy a fajtákat rendszeresen felújít ák bázis szapomlati fokozatú ültetési anyaggal. ahol a gyümölcsfajok nagyobb részét ma is magoncalanyok ra oltják. ábra.Üzemi törzsültetvényt csak engedélylyel rendelkező termelő létesíthet és tarthat fenn. Izolátorháló alatt nevelt OMM1 meghatározott ideig engedélyezedényes törzsfák a GYDKFV érdi központi heti egyes fajtákbó l az ellenőrzött anyanötörzsültetvényében (Fotó: Hrotkó) vényekről származó szaporítóanyag felhasználását. Az ilyen kijelölt fákról. 4.7lak két nagy csoportja van. Az alanycsemetéke n kívül nemesitési céllal állítanak elő nagyobb mennyiségben magoncokat.. vagy amelyeket a hiányzó szervvel rendelkező másik növényre. A szaporítás ra ideiglenesen engedélyezett fákat vagy ültetvényeket eredetileg nem szaporítóanyag-termesztés céljára.C. amely vírustesztelt vagy vírusmentes. Az üzemi törzsültetvényeket telepítésük után az OMM1 minősíti és látja el tanúsítvánnyal. sarj. hanem árutermelő gyümö lcsösként telep ítették. kategóriájú szaporítóanyagat lehet kibocsátani. Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mermyi égű. Üzem i törzsültetvény csak központi törzsü ltetvényből. A faiskolában ivartalan szaporírásra a növény vegetatív szerveit (hajtás és gyökér) használják. Szaporítás ideiglenesen akkor engedélyezhető. az 4. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. amelyeken a szaporítás során a hiányzó szerv (többnyire gyökér) regenerálódik.

vagy gyökérből amelyeknek a regeneráció folyamatával. annál sokoldalúbb a használata.rek képződése. vagy később meggyökereztetett alannyal együtt oltványt képez.Az oltás lehetövé teszi különleges formák. Az oltványok előállításánál csak a nemes fajta esetében beszélhetünk szaporításról. Ilyen kapcsolatot többnyire szervek vagy szövetek között hoznak létre. . valamint a környezeti feltételekkel szemben támasztott igényeik igen eltérőek. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. vagy csüngőkoronájú fákhoz hasonlóan ugyanígy lehetséges cserjetermetű növényekből (ribiszke. A dugványok készülhetnek különböző fejlettségű hajtásrészből. a sarjakról és az indanövényekről történő szaporítás.A gyümölcstermesztésben a felgyorsuló fajtaváltás követéséhez egy-egy új fajta gyors üzemi kipróbálásához lehetőséget ad az átoltás. Az autovegetatív szaporítási módoknál a vegetatív rész regenerációja az anyanövényekről leválasztva.A szaporítási céllal történő oltások a leggyakoribbak közé tartoznak. majd összeforrva többkomponensű növényként. a műveletnek azonban előfeltétele a megfelelő minőségű alanynövények (csemeték) előzetes felnevelése.oltványként.A kizárólag szaporítási igény mellett ma már nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztésben az előnyös alanytulajdonságokkal kombinált oltványok létrehozása. így az oltvány egy olyan többkomponensű növény. Dugványozással a legtöbb növény szaporítható. . azoknál a fajtáknál. A szárdugványoknak (hajtás. vagy azzal a kapcsolatot megtartva is végbemehet Az első esetben dugványozásról beszélünk. Az oltás nem csupán egy xenovegetatív szaporítási módszer. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább háttérbe szorítja az eddig általánosan használt bujtást. amelyeknél nélkülözhetetlen eszköz volt aszimmetrikus formában elhelyezkedő ágak oltással való kinevelése. Oltás az összefoglaló neve a kertészetben azoknak a müveleteknek. ahol az autovegetatív módszerek nem eredményesek. ezek közül a fontosabbak a következők. hogy összeillesztve. amelynek eredménye a meglevő 94 . Minden szárdugványnak van növekvő csúcsmerisztémája vagy nyugalomban levő hajtáskezdeménye (rügy). amelyek során a növények hajtásait (ritkán a gyökerét) úgy sebzik meg. míg az utóbbihoz tartozik a bujtás. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. a természetestől eltérő koronaalakok nevelését is. Az oltványban az alkotó komponensek genetikai tulajdonságaikat bizonyos fenotípusos módosulásokkal megtartják. a xenovegetatív szaporításnál pedig az oltások összeforrása. . A gömbkoronájú. A nemes rügyéből képződő hajtásrendszer a már gyökérrel rendelkező. de szükség esetén akár ennél több komponens előnyös tulajdonságainak egyesítése is lehetséges egyetlen egyedben.éljenek tovább. Mesterséges oltásokat különböző céllal hozhatnak létre. amelyben az oltási partnerek tulajdonságai sajátos módon egy egyedben érvényesülnek. . az oltás célravezető módszer lehet a vegetatív szaporításra. Ma már csak a történelmi kertek felújításánál lehet jelentősége az alakfák kialakításának.és fásdugványJ van a faiskolai termesztésben a legnagyobb jelentőségük. Igénytől fiiggően többnyire kétkomponensű oltványokat nevelnek ezzel a céllal. tehát önálló növénnyé válásához a gyökérrendszer regenerációjára van szükség. mogyoró) törzses fát nevelni oltás segítségéve!. . különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyós gyümölcsfajok.

7. az ültetvények tiz évvel ezelőtt 80-90%-ban magoncalanyon álltak. tennő fákra.1. . a nagymértékű háncssérülések pótlására pedig az áthidalás szolgál. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés A gyümölcstenne zté ben a magoncalanyokjelentősége az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent. tiszta telepítésű ültetvényekben a pollenadó fajta ágait is beolthatjuk a termő fajták koronájába. A korszerű gyümö lcstermesztő és faiskolai üzemek egyöntetű. egészséges és évről évre azonos minőségben előállítható vetőmagot és fajtaazo- 4. ismert tu lajdonságú. 4. A vírusátvitelhez akár egy háncsdarab oltása is elegendő.fák. s így az új hibridek kiértékelését.Oltással pótolni lehet sérül t törzs. Franciaországban. ahol speciális ökológiai feltételek között a csonthéjasoknál is igen terjed az ivartalanul szaporított alanyok használata. hogy az ipari célú. . Egy fajtából álló. vagy törpe alanyokra történő oltásával jelentősen meggyorsíthatjuk a magonc tern1őre fordulását. gépi betakarításra tervezett ültetvényeket a jövőben is magoncalanyokra telepítik. .7. ültetvény fajtájának megváltozása. tanulmányozásánál az oltás a vírusok átvitelének megbízható eszköze. a csonthéjasoknál is megjelentek az ivattalanul szaporított alanyok. ábra. Így pl. megtartva az eredeti fajtát is.A vírusos betegségek kimutatásánál.4. s ez az arány mára sem csökkent 70% alá. Korszeru magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó) 95 . Csemeteneve lés 4. Valószínű.A fajtanemesítésben az oltás a magoncok hajtáscsúcsának (ezek a leginkább ad ul t rügyek) idősebb.vagy koronarészeket. Ugyanezzel a módszerrel akár többfajtás oltványokat is létre lehet hozni. de a faiskolák ezeknél a fajoknál még ma is nagyobb arányban használnak magoncalanyokat. tennészetesen fajonként változó arányokban.

A sorok iránya É-D-i legyen.5 m. ágyásrendszerben művelt magiskola nagyfokú terűletkihasználást biztosít. amely a bakhátak készítéséhez elegendő.és a birsalanyokat.2. Bujtványcsemete előállítása A bujtásmódokat elsősorban az alanycsemeték előállításánál használják a faiskolák. A csemetéket egyéves neveléssel október végén-november elején termelik ki. l 0-15 cm magasan feltöltjük őket úgy.9-1 . Különösen száraz nyarakon van igen nagy jelentősége az öntözésnek Rendszeres öntözéssel megakadályozhatjuk a bakhátak kiszáradását A bakhátak között megfelel az árasztó és a barázdás öntözés is. a gyökeresedés a tenyészidőszak második felében a hajtások megfásadása után megy végbe. de egyes csonthéjas alanyklónok. egyenes. Az ilyen vetőmag előállítása csak célszerűen kialakított magtermelő ültetvényekben lehetséges. Amint a gyökérnyakból előtörő hajtások a 20-25 cm magasságot el érték. ezáltal a gyökérnyak megvastagszik és sok hajtás képződhet rajta. ritkábban előfordul. ivartalanul szaporított fajtákat telepítenek. hogy mindegyiket egyenletesen vegye körűl a porhanyós talaj. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú egyéves csemeték előállítása. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. amelyek egymást jól termékenyí tik. de ezek nagyon lehűtik és tömörítik a talajt. a ribiszke. Az ilyen magtermelő ültetvényekből származó mag jól kel. de ez csak a pollennel nem tetjedő vírusok esetében érvényes. a gyökerek növekedése sokszor még a lombhullás után is tart. amit a művelő gépek nyomtávolsága határoz meg. A mai magtermelő ültetvényekben olyan magtermelés céljára szelektált. ami felbecsülhetetlen érték. de még nem fásodtak meg. A gyümölcsfaalanyok magját a magiskolában általában ősszel vetik. mint alanycsemetének az értéke is ismert. így a mag természetes körűlmények között kapja meg a keléséhez szükséges hideghatást Amenynyiben a magot valamilyen okból tavasszal vetik.7. A tőtávolság 25--40 cm. Az említett elő­ nyökön túl az egyik legfontosabb azonban a magoncok vírusmentessége. A visszametszett anyanövény gyökérnyakából fejlődött hajtások alapi részét talajjal töltögetik fel. fajtól ftiggően hektáronként 1-3 millió csemete nevelhető. hogy egyes bogyós gyümölcsö fajok szaporításánál is szóba jöhetnek. A két sor között azonban a legkisebb sortávolságnál is legyen annyi fóldmennyiség. A magcsemete-termelés igen jól gépesíthető. Inkább esőztető öntözésre rendezkedjük be. kiváló csemeteminőséget. a korszerűen gépesített. 96 . elágazásmentes gyökérnyakú. ami biztosítja a bakhátak egyenletes felmelegedésétA sortávolság 0. oltványeredést és oltványminőséget biztosít. Csemeték előállítása feltöltéses bujtássaL A telepítést követő évben fejlődött hajtásokat a második év tavaszán vágjuk vissza a föld felszínéig.nos magoncalanyokat igényelnek. mivel a magoncpopuláció tulajdonságait több évtizedes kutatómunkával ellenőrizték.és köszmétefajták is szaporíthaták ezzel a módszerrel. a keléshez szükséges hideghatást rétegezéssei biztosítják. Így szaporítják az alma. 4. s a meghatározott termékenyülésből származó magonc-populációnak.

Ha gyökérzetük még nem elég erős. vértetü. Végül az anyanövényről ollóval tőben vágjuk le az összes bujtványcsemetét. A csemeték levágását traktorról üzemeltetett pneumatikus metszőollókkal könnyíthetjük meg. fejlődése növekedésének erőssé­ ge. rövid csemeték aránya. ami az anyatelep élettartamát is kedvezően befolyásolta.) lepjék el azokat. Jóval gyorsabb a letennelés traktorra szerelhető körfűrésszel. pajzstetü stb. a letenneléssel várni lehet tavaszig. és még akkor sem pihentetik. A sarjhozamot befolyásolja az anyanövény kora. ha csökken a hozamuk. vékony. amit trágyázással sem lehet mindig ellensúlyozni. 1995) A bujtványcsemeték letennelését lombhullás után lehet kezdeni. ábra. Manapság azonban a telepítéstől kezdve évente feltöltik az anyanövényeket. hogy a tőkefej csupaszon maradjon. hogy három-négy évi szaporítás után célszerű pihentetni az egyes táblákat. a talajadottság és a fajta tulajdonsága. nehogy a pihentetés évében kártevők (pl. 5. ősszel 97 . Aminden évben feltöltött anyanövények teljesítőképessége évről évre csökken. A pihentetés nélkül történő folyamatos szaporítás következtében növekszik az oltványiskolai telepítésre alkalmatlan. ezért korábbari úgy tartották. mert a tél folyamán a fagymentes napokon a gyökérképződés intenzív. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (HROTKÓ.telepítés és visszavágás első évi hajtásnövekedés visszavágás a év tavaszán következő a hajtásnövekedés után kezdhető a feltöltés feltöltés leterrnel és 4. az időjárás. A bakhátak lebontását nyitó eketestekkel felszereJt géppel végzik.

sa vesszők rügyeiből képződött hajtásokat fokozatosan feltöltögetik (4. 4. vagy feltöltéses bujtással nem szaporíthaták gazdaságosan. A törzsma- 98 .7. amelyek járulékos rügyek fejlesztésére kevésbé hajlamosak. munkái is kevésbé gépesíthetők. Sugaras vagy kínai bujtás. de a csemetehozam az igen jól gyökeresedő alanyoknál a 15-20 db-ot is elérheti. Sugaras bujtásnál az anyanövény vesszőit a talaj felszínén készített sekély barázdába vízszintesen lehajlítják. A feltöltéses anyatelep élettartama 12-15 év lehet.6. vagy mindkét rész meggyökeresedik.6.és birsalanyoknál a fásdugványozás az elterjedtebb. 1995) A sugaras bujtásnak a feltöltéses bujtásnál nagyobb a munkaigénye (lekampózás). 4. egyes csonthéjas alanyok (Fl 2/l. Ilyenek pl. mint a hajtások. amely a technika fejlődése (ködpermetezés. Sugaras bujtás (HROTKÓ. Az új vegetatív szaporításó csonthéjas alanyok zöme eredményesen szaporítható hajtás. hogy minden darabon egy hajtás maradjon.8 m. Vírusmentes anyatelepek maximált élettartama l O év. az utóbbit úgy daraboljuk fel. vesszőik könnyebben meggyökeresednek. míg az alma. Az anyanövények tőtávolsága fajoktól fliggően 0.A feltöltéses bujtással szaporított leghasználatosabb alma alanyokról anyanövényenként évente 6-l O db szabványszerű bujtványcsemete szedhető le. különösen jelentős azonban a dugványozás a bogyósgyümölcsfajok. tegye lehetővé a sorköz gépi művelését. Brompton) és a füge. Egy év alatt a hajtások alapi része némely esetben a lehajlított vessző is. egyes gyümölcsfaalanyok és fajták szaporításánáL Egyszerű és igen gyors módszer. Dugványcsemeték előállítása Dugványozással a legtöbb növény szaporítható.3. Lombhullás után a meggyökeresedett hajtásokat vagy vesszőrészt az anyanövényről levágjuk. A fa termetű fajok dugvány törzsültetvényeinél törekedni kell a jó dugványminősé­ get adó sövények kialakítására. serkentőszerek használata) következtében egyre inkább csökkenti az eddig általánosan használt bujtás jelentőségét. ábra). ábra. Azoknál a növényeknél használható.és fásdugványozással. A 3 m körüli sortávolság.3-0.

am i a vessző mi4. A kész fásdugványokat . Az azonnali dugványvágás adja a legjobb eredményt. védett.30 cm.i lmények között jól használható készítmények többnyire porok.21 °C) kell.80 cm hos zú ve sző ho­ zammal számolhatunk.gasság a 80.iggően 25. fajtákná l ad jó eredményt. Az anyanövényeket sűrű n telepírik a sortávolság 70-80 cm. amely maximális gyökérfejlődést és minimális rügyfejlődést biztosít. köszméte) dugvány törzsültetvényein él korábban általános volt a kettős hasznosítás. míg a venne l őben l evő dugványanyagból tél folyamán készítik el. fásdugvá nyokná l főleg az !VS-tarta lmú készítményeket használj ák. árnyékos helyen. vékony vesszőjű fajoknál cé lszerű szakított vagy kalapácsos dugványt készíteni.25 db. A nagy faiskolák üzemszervezési okok miatt a dugványanyag szedését és a dugványvágást általában december. Ezekben a törzsü ltetvényekben a virágzás virológiai okokból sem kívánatos. birs).január hónapban végzik. nem teljesen érett. míg a dugvány talpán a gyökérkezdemé nyek kialakulásához magasabb hőmérsékl et (12. A rövid. birsnél. Az elit szaporítóanyag e lőnyeit felismerve a bogyósgyümölcsűeknél is egyre nagyobb jelentősége van a törzsü ltetvény eki·ő l történő szaporításnak. 7. ha nem közvetlenü l a vágás után dugványozzuk azokat a szabadban a dugványozásig tárolni kell.3 db egyszerű dugvány is készíthető. A rügyek nyuga lmi állapotának fennta rtásához alacsony hőmérsék l et (O -+2 °C). a tőtávolság 30-40 cm. A fűrészpor mint verm e l ő anyag. ábra. A bogyósgyümölc sfajok (ribiszke.100 cm-t ne haladja meg. 70. Ez az időpont azonban csak a könnyen gyö keresedő . preformált gyökérkezdeményekkel rend e lkező fajokná l. A 20 cm hosszú dugvány általában jó eredményt ad. szi lva. A l egegyszerűbb dugványtárolás a szabadban vermelés a talaj ba vagy más jó víztartó. l evegős anyagba. A dugványokat szedés után azonnal. A szintetik1ts auxi nok hatása gyümölcsfajonk ént és-fajtánként igen e ltérő. Az utóbbi években el sőso rban Angliában melegtalpkezelé st adnak a nehezebben gyökeresedő gyümölcsalany-dugványoknak fűthető padozaton. mert akkor a kézi dugványszedés már nehéz a sövény felső ham1adában. így az ültetvényt teljes egészében a dugványtermelés sza lgálatába lehet állítani. A dugványok gyökeresedését e l őseg íth etj ük gyökeresedést serke ntő készítmények használatávaL Az üzemi köri. myrobalán. de más növényfajták esetében is 99 . SL 64 törzses dugványtennelő nőségétől ft. Egy fej lett vesszőből 2. Jól szaporíthatók fásd ugványozással a ribiszkefajták és egyes gyümölcsfaalanyok (pl. egy bokorról 15. Fásdugványozás. Minden évben tarvágást alkalmaznak. A fásdugványok ho sza 15.60 db 20 cm hoszsövény tava zi metszés után (Fotó: Hrotkó) szú dugványt jelent.

Ezzel a módszerrel a dugványozás időpontja fúggetleníthető az időjárástól. könnyen felmelegedő. !992) 100 . g h (CZÁKA 4. humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak. levegős. ha a talaj már eléggé felmelegedett (10-12 °C). Gyümölcstermő növényeink közűl szabadban kora ősszel főleg a boa fásdugvány méretei fásdugvány-anyanövény J ~ aI u vermelés szabadban a b c tárolás pincében fóliazsákos tárolás téli tárolás veremben d e f paraffinozás fekete fólia csirkézés J. A fásdugványokat szabadban ősszel vagy kora tavasszal dugványozzuk Ősszel korán dugványozzunk.8.jobb a talaj nál. A dugványiskolának a laza. hogy a téli fagyokig kalluszosodjanak a dugványok. A vermelésnél kevésbé kockázatos a+ l -+3 oc hőmérsékleten való tárolás hűtőtárolóban. tavasszal viszont csak akkor. A fásdugványozás folyamata és mtsai. ábra.

. Ajánlatos a dugványiskola talaját ujjnyi vastagon félérett komposzttal. viszont érzékenyebbek. Iül . erősebb a hajtásnövekedés.a gyümölcsfajok hajtásdugványainak fiatal gyökerei törékenyek. fajtákat dugványozzuk első­ sorban tavasszal. A Plantlift teljesítménye pl. amely a csemetéket a kitermeléssei párhuzamosan kötegeli. ez a tő­ távolság elegendő a csemete bokrosodásához is. A hajtásdugványozás költséges szaporítási mód. A fóliatakarás a gyommosodást is meggátolja. A dugványiskolában a sortávolság egysoros elrendezésben 40-70 cm. Ellenőrzés után csirkézzük fel vagy laza anyaggal takarjuk be 3-4 cm magasan a dugványokat. a dugványozás könnyebb. és ezért különösen kötött vagy nedves talajon könnyen leszakadhatnak a növényekrőL Dugványcsemete nevelése hajtásdugvánnyal. A hajtásdugványok általában gyorsabban és jobban gyökeresednek. s az oltványiskolába telepítve a szemzési időszakig (augusztus) 8-16 mm vastagságot érjen el. A sorok ágyásokba is rendezhetők. mint a fásdugványok. A hajtásdugványok gyökereztetésének és nevelésének számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban. A dugványok kitermelésekor legyünk óvatosak. 200 l. A kísérletek azt mutatták. vagy kézi műve­ lés esetén 120 cm. hogy a fekete fóliával takart dugványágyakban jobb a gyökeresedés. van közöttük olyan is. nagyobb figyelmet és felkészülést igényelnek. beérett. A dugványcsemeték kitermelését csemetekitermelő gépekkel végzik. védve a párologtatás és az időjárási károk (felfagyás) ellen. tőzeggel vagy más laza szerves anyaggal takarni.gyósgyümölcsűeket (ribiszke) dugványozzuk A szilvaalanyok dugványozásának optimális időszaka október-novem ber hónap. Ha a fóliát előre megfelelően kilyuggatjuk. A későn kihajtó fajokat. a tőtávolság 5-l O cm. vesszővel és gyökérrel rendelkező csemetét kell előállítani. a gyökeresedés utáni közvetlen átültetést nehezen tűrik. elágazásmentes legyen. s egészségesebb a lombozat. amelyek szélessége vagy a használt erőgép nyomtávolságától függ. 200 l). lombtalan. Tavaszi dugványozásnál ügyelni kell arra. A legtöbb növény hajtásdugványról jól szaporítható. Az ágyásból a csemete rázóvillás ágyáskiemelő géppel termelhető ki. két fő kiszolgáló személyzettel 3-4 km/h sebesség és folyóméterenként 20 növény esetén 60-l 00 OOO db csemete óránként. hogy a dugványok a vermelőben ki ne hajtsanak. több típus van nálunk forgalomban.alanyfajtáknál a gyökérnyaki rész legalább 15 cm hosszan egyenes. CsrKÓS és HROTKÓ.04 mm vastag fekete PE fóliával is takami a talajt és ezen át dugványozni. Lehet 0.a mai termesztési gyakorlat továbbnevelési technológiáihoz (oltványiskola) lehetőleg szabad gyökerű. árnyékolja a talajt és csökkenti a gyomosodást. Ribiszkénél az üzemek általában ?Ox l 0-20 cm-re dugványoznak. Alapvető.a csemete méretei alapján alkalmas legyen gépi telepítésre. . különböző mértékben fásodott hajtásrészből készíthető. mivel talpgyökereik derékszögben ágaznak el. A hajtásdugvány leveles. . A takarás megőrzi a talajnedvességet. a Fehér besztercei alanyfajta pedig december első két hetében adja a legjobb eredményt (SZECSKó és HROTKó. hogy a dugványiskola talaja a gyökeresedés megindulásáig ne száradjon ki és ne gyomosadjon el. A gyümölcsfajok szaporítási és nevelési technológiájának kialakításánál azonban számolni kell néhány sajátosággal: . ezen belül a sortávolság 20 cm.

ábra. sajmeggy.9. !995) 102 .. myrobalan) általában 2 g/kg. esetleg melegágyi kereteket szükséges biztosítani.... A vándoroltatott szaporítóházak használata esetén a dugványok gyökereztetése a szaporítóberendezésben megy végbe. Az alsó leveleket és a csúcsi éretlen részt eltávolítják. a nagyobb leveleket pedig a rothadás elkerülésére bekurtítják.edényes nevelés (c) l gyökereztetés 4. ---. A sebzés. tapasztalatokra vagyunk utalva. (b) állandó szaporítóberendezésben perforált rekeszben. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok (a) ideiglenes szaporítóberendezésben. Ezek meggyökeresedve a következő év tavaszán oltványiskolába telepíthetők. a) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés b) gyökereztetés edzés + nevelés kitermelés . A jól gyökeresedő fajoknál (pl.A megfelelő hajtásállapot kiválasztására objektív módszerünk nincs. A gyümölcsfajok többségénél az IVS-(/3-indolil-vajsav-) tartalmú készítmények váltak be a gyökeresedés serkentésére. Hazánkban a legtöbb gyümölcsfaj május végétől július végéig eredményesen szaporítható hajtásdugványozássaL A gyümölcsfaalanyoknál 30-35 cm hosszú hajtásdugványokat készítünk. 1974).. edzés \ c) l l l / ki ültetés " oltványiskolába (a) erősítőiskolába (b) "".. ha a dugvány alapi részén a héjkéregből egy kis lapocskát lemetszünk. tőzegcserépben (HROTKÓ. A hajtásdugvány-csemete előállításához ideiglenes vagy vándoroltatott fóliasátrakat. Nagyobb sebzést is okozhatunk. A dugványokat általában késsel vágják meg úgy. (c) állandó szaporítóberendezésben. vagy pedig a dugvány alsó részén merőleges bemetszéseket készítünk. szilvaalanyok) 4 g/kg koncentrációjú kezeléseket alkalmaznak (MEZEI. a csemeték ezt követően szabadföldi körülmények között növekednek tovább a vegetáció végéig. majd a berendezést a dugványok kellő edzése után eltávolítják a meggyökeresedés után. fóliaalagutakat. a nehezebben gyökeresedöknél (pl. a gyökeresedést serkentő szerekkel együtt különösen hatásos.. hogy az alapi metszlap közvetlenül a nódusz alá kerüljön.

Minél sű­ rübben ültetünk. annál nagyobb sarjhozamra számíthatunk az első kitermeléskor. 7 . A sarjak kézzel vagy ásóval történő kitermelése kíméletesebb.4. Ez utóbbinak a gyökereztetés időszakában előforduló hűvös. a gyökereztető közeg alá 15-20 cm vastagságban komposzt-kertiföld keveréket terítenek el. ködpermetezést és árnyékolást biztosítunk. Az állandó szaporítóberendezések kihasználtsága javítható.7x0. BENEDEK ( 1989) a gyökérzet elhelyezkedése szempontjából a négyzetes elrendezést tartja jobbnak a sarjtelepeken. vagy edényes nevelésben használhatjuk fel. mivel a második évben már csak gyomlálni lehet a sarjtelepet A rendszeres kultivátorozás mellett legalább ötszöri kapálásra van szükség. a növekvő gyökérzet oxigénellátása. asztaloknak több előnye is van.és 50 cm tőtávolságra telepítjük. árnyékolóval borított erősítőiskola talajára. A csemeték a nyár végén és ősszel szabadföldi körülmények között növekednek a vegetáció befejezéséig. Fóliasátrakban a szellőztetés egy felső szellőzőcsatornával és a ködpermetezés szintje fölött elhelyezkedő szellőzőablakokkal oldható meg. paper-pot-ban meggyökeresedett dugványokat kellő edzés után árnyékolással szabadföldi erősítőiskolába ültethetjük. Jól bevált a dugványok perforált fenekű rekeszben történő gyökereztetése is. A telepítés évében fontos feladat a terület gyommentesen tartása. Állandó fóliasátrakban is gyökereztethetjük a dugványokat a talajon elhelyezett gyökereztető közegben. Állandó berendezéseknél célszerü drénezésről és talajfűtés­ ről is gondoskodni. A dugványok meggyökeresedése után (6-8 hét) az egyes takarórétegek (külső fólia. így a dugványok közvetlen környezetében a levegőmozgás szárító hatása mérsékelhető. ha a nyár folyamán 2-3 alkalommal is gyökereztetünk dugványokat A tőzegcserepek­ ben. A meggyökeresedett dugványokat rekesszel együtt helyezzük ki a jól elmunkált.7 m -es térállást javasol őszi telepítéssel. A gyökereztető közeg a sátor légterében talajfűtés nélkül sem hűl le annyira. A málnasarjat kézzel vagy géppellehet kitermelni. és 0. felhős időszak ad jelentőséget. 4. Ha a dugványok a gyökeresedés után is az asztalon maradnak. ahol a csemeték a vegetáció végéig szabadföldi körülmények között növekednek. így legfeljebb egy kora tavaszi kapálásra van szükség abban az évben. Ez az edzés 1-2 hétig tart. Málnasarj-csem ete nevelése A málnasarj-anyatelep létesítése és kezelése általában megegyezik a málnagyümölcsöséveL Ajól fejlett egyéves sarjakat 180-200 cm sor. A kiemeit ágyásoknak. A málnasarjtelep legnagyobb hozamát gyökérsarjakból a telepítést követő második és harmadik évben adja. amikor a ködpermetezésre használt víz könnyen lehűti a közeget az optimum alá. 1989).A dugványok gyökeresedése alatt az időjárástól ftiggően permetező öntözést. így a következő 103 . több gyökér marad vissza a talajban. majd az árnyékoló) eltávolításával az árnyékolás és a ködpermetezés fokozatos megvonásával szoktatják a növényeket a szabadföldi körülményekhez. mivel azokon telepítésre alkalmatlan tő sarjak képződ­ nek. A fejlődő sarjak a talajt beborítják. másrészt jobb a közeg levegőzése. Az első év végén az el telepített anyatöveket gyökérzettel együtt jobb ki szedni. és fékezik a számunkra értékesebb gyökérsarjak fejlődését Így az első év végén az eltelepített 20 OOO anyatőből mintegy 30 OOO db értékesíthető csemetét kapunk (BENEDEK.

A túl nagy csomagoJási egység a rothadási veszélyt fokozza. Legjobb ha jól szellőző ládákba csomagoljuk. és vízzel permetezzük meg.7. Késő tavaszi telepítésre az előző évben termesztett és hűtőházban tárolt palántát (frigó) használjunk. 60-70 OOO darabra. s a kiszántott gyökérsarjakat összegyűjtjük. A szamóca szaporítása indanövények nevelésével A szamáca-anyatelepen az anyanövényeket 70-80x20--40 cm sor. a negyedik évben a hozam csökken.vagy kétéves termesztési mód. A gépi kitermeléssei sokkal több gyökeret emelünk ki a sarjakkal. A sarjkitermelés után a területet szórjuk meg a talajvizsgálat alapján megállapított mennyiségű érett istállótrágyával. párosan vagy hármasával augusztus elején. 20 cm mélyen felszántjuk az anyatelepet. Szállításra hűvös idő vagy hűtőkocsi szükséges. Vírusmentes anyatelepen virágzás előtt minden tő­ kocsányt távolítsunk el az anyanövényekrőL A szamócatelepítés ideje nálunk július vagy szeptember. öntözésből és a gombásbetegségek elleni védekezésből áll. Ha szívleveleik tönkremennek.és tőtávolságra.évek hozamai nem csökkennek olyan erőteljesen. hogy gyökereik a közepe felé kerüljenek. vagy a felszedés után kell a vesszőket 30-35 cm hosszúságra kurtítani. A vírusmentes málnasarjtelep csak négy évig tartható szaporításban. utána a kötegeket szétbontva a növényeket vékony rétegben terítsük el. évben indul meg.5.fajtától ftiggően. Az egy vagy kétéves termesztésnél május-június. hogy a párás környezetben minden levél állandóan be legyen vonva védekezőanyaggaL A szamócapalántákat (indanövények) szállításkor25-50-1 00-as kötegekbe kötjük és úgy csomagoljuk. Manapság U alakú késsel felszereJt ki termelőgépeket használnak inkább a málnasarj kiszedéséhez. és egy-két napon belül károsodás nélkül ültethetök A szamócatermesztésben nálunk is terjed az egy. Kitermelés előtt a föld feletti részeket kaszával (géppel) 30-40 cm magasságban vissza lehet vágni. Egy málnatő. s így a következő évben már teljes termést kaphatunk. A bő sarjképződés a telepítés utáni 2-3. a gyökértelen vagy csak némi gyökérrel rendelkezőket pedig fólia alá vagy árnyékolt szabadföldi ágyakba jól beöntözött nyirkos komposztföldbe ültetjük 5x5 cm sor. műtrágyával és boronáljuk el. A kitermelés után a talajban maradt gyökérdarabokból ismét kitermelésre alkalmas sarjak lesznek. hogy a nyáron eltelepHett palánták az ősz folyamán teljesen kifejlődjenek.évente 15-20 db sarjat ad. Üzemben a legegyszerűbben úgy lehet a málnasarjakat kitermelni. mint az évelőké. amelynek alapfeltétele. Így felüdülnek.és tőtávolságra telepítjük egyenként. BENEDEK ( 1989) adatai szerint a második-harmadik évben hektáronként l 00-150 OOO csemetével számolhatunk. a jó gyökerű indanövények azonnal értékesíthetők. A csomagolás tehát olyan szellős legyen. így a sarjtelep teljesítménye gyorsabban csökken. Szaporításkor az indákat teljes hosszukban szedjük le az anyanövényekről. A szaporítás ehhez igazodik. hogy kb. A frigó palánta előállításához az anyatelepről az indanövényeket késő ősszel vagy a tél 104 . 4. Azt kell elérni. Érkezés után a csomagot szellős. hogy a szállítás alatt ne fülledjenek be. árnyas helyen bontsuk ki. a palánták életképtelenek lesznek. mint amennyire szükség volna. Ápolásuk gyakori frissítő permetezésből. Ültetésük és kezelésük hasonló a termő szamócáéhoz. A gyökereket nyirkos közeggel takarjuk be.

elején a fagyok előtt (november-december) nyugalmi állapotban szedik fel. A következő két szakasz a nemes törzsének és koronájának a nevelése. 105 . majd azt koronamagasságban oltani vagy szemezni. egyéves koronavesszőkkel rendelkezik. A különböző törzsmagasságokat és a koronavesszők minimális számát is szabvány rögzíti. Az oltványiskolába telepítve az első év feladata a suhángnevelés.1. csupán kisebb módosulástjelent az előzőhöz viszonyítva. amelyek vesszői vízszinteshez hajlóak. szellősen polietilén zacskókba csomagolják és hűtőházban tárolják állandó -l oc hőmérsékleten. hogy koronaalakításnál nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek. s biztosítva legyen jó levegőzésük is. mert egységnyi felületről ilyenkor szedhető a legtöbb és a legjobb minőségű növény. Alma karcsú orsó kialakításához külfóldön igen keresettek az egyéves. A palánták így az áprilisi-májusi kiültetésig károsodás nélkül eltarthatók. 4. Lényeges az eltérés a kézben oltott oltványoknál. Ebben az időszakban az indanövények szívlevelei már jól fejlett. A suhángon nincsenek elágazások. az elsőrendű hajtásokból képződött koronavesszők pedig többnyire túlságosan meredek szögállásúak. Az így előkészített palántákat lazán. a szabványos korona kialakítására a második évben kerül sor. Bizonyos koronaformák (sövények. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása.8. ahol az oltást a telepítést megelő­ zően télen végzik munkateremben. hogy a következő évben a kiültetés után már nagy termést adjanak. 4. feladata a szemzésre alkalmas alanycsemete felnevelése. a koronavesszők elhelyezkedése meghatározott. mivel törzsmagassága. Egyébként az anyatelepnek ez a leggazdaságosabb. másodrendű koronavesszőkkel rendelkező oltványok. hogy rajtuk lévő kifejlett leveleket és az indamaradványokat metszőollóval eltávolítják. A felszedett indákról az indanövényeket (palántákat) leszedik és hűtőtárolásra úgy készítik elő. karcsú orsó) kialakításához azonban nem mindig előnyös a koronás oltvány. Az árutermelő gyümölcsösök igényei sokban különbözhetnek a házikertekétől s mindegyik területen az igények állandó változása tapasztalható. időtartama egy vagy két év. A frigó palántákat hűtött szállítóeszközökben kell szállítani a felmelegedés elkerülése miatt. amit végül az alvószemzés zár. ez teszi lehetővé. A koronába oltásnál vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. Az első szakasz a telepítéssei kezdődik. A hagyományos koronás oltvány általában kétéves törzzsel. egy évig tart. amely folyamatában két vagy három részre tagolódik.8. Oltványnevelési módok Legelterjedtebb a faiskolákban az alvószemzéssel történő oltványelőállítás. Ehhez eleve oltásra alkalmas méretű csemetét használnak. hogy a tárolás alatt a pal án ták ki ne száradj anak. Igen fontos. csak a szívlevelek maradnak meg. előnye. differenciálódott virágrügyet takarnak. viszont egy év hátrányt jelent az ültetvény fejlődésében. A tavaszi oltás használata nálunk meglehetősen ritka.

ábra).) Fragaria. nem ritkán a növény pusztulásában nyilvánulnak meg (4.Azt a megoldást. A közbeoltott. A talajban károsító fonálférgek. Humulus. a talajnak a növények számára nélkülözhetetlen makro. amikor az alanycsemetéket már az anyatelepen beszemzik és szemzetten telepítik az oltványiskolába további nevelésre. Talajuntság tünete lepítést megelőző 4 évben az elővetemé­ vadcseresznye-magoncokon (Fotó: Hrotkó) nyek között Amygdalus. talajgombák és a specifikus talajuntság kártételének elkerülésére a faiskolát lehetőleg szűz területre kell telepíteni. a hajtások rövidszártagúságában. illetve vírusvektorként is veszélyesek (VÉGHELYI. elágazódásában. Lyco106 . A faiskola területén a gyakori. de más betegségek jelentős elszaporodását váltjuk ki. Hasonló okok miatt nem ajánlott a már beszemzett alanycsemetékről dugványok szedése a szemremetszés előtt. ábra. ahol a te4.és mikroelemekben való elszegényedésében. A talajuntság problémáját a gyümölcstermesztők és a faiskolások évszázadok óta ismerik. korai színeződésében és hullásában. Amygdalopersi(A tábla baloldalifele olyan területre került. korai újratelepítés. Ilyenkor az alany-anyanövényeket a szemzőhajtással megfertőzhetjük. ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt. tünetei a területen való újratelepítés után gyenge hajtásnövekedés ben. gombák) által okozott kártételt sikerült kiszűmi. Grossularia. Cucumis. Armeniaca. ca. A tünetek kialakulásának okait kezdetben a talaj fizikai leromlásában. míg a jobboldali sorokat alma után telepítették. rossz szemzési eredményekben. gőzölé­ sén kívül az újratelepítés kerülésével és a megfelelő vetésforgó kialakításával védekezhetünk a legeredményesebben. amelyekkel szemben a talaj hőkezelésén. rozettásodásában. 1992).10. fonálférgek) és kórokozók (baktériumok. kórokozókban keresték az egyes kutatók. Vírusmentes faiskola létesítéséhez a FVM növényvédelmi szakszolgálata nem járulhat hozzá olyan területen. a gyökérzet nem kielégítő növekedésében. a hajszálgyökerek hiányában. illetve a területen felszaporodó kártevőkben. SRD) kezdték nevezni. s különösen a vírusok. utóbbiak közvetlen kártételükkel.1 O. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák Előkészítési feladatok. Beta. a valószínűsíthetően élő szervezetek által fajspecifikusan okozott tünetcsoportot SAVORY (1966) nyomán specifikus talajuntságnak (specific repiant disease. Cerasus. ÜTTo-WJNKLER-SZABÓ (1993) kutatási eredményei alapján valószínűnek látszik. növény-egészségügyi okok miatt sehol sem ajánlják. a lombozat sárgulásában. hogy a fajspecifikus talajuntságot a hajszálgyökereken élősködő sugárgombák (Actinomycetes) okozzák. a gyökerek által termelt vagy a visszamaradó részekből képződött toxikus anyagok felhalmozódásában. a vetésforgó elveinek be nem tartása következtében feJszaporadhatnak a gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens). Miután a gyökéren élősködő kártevők (pl. a különböző talajgombák (Rosellinia. Rösleria) és a gyümölcsfáink gyökerén élősködő fonálférgek.

kiegészítve 107 . amelynek következtében az összeforrás és a kalluszban kezdődő differenciálódási folyamatok vontatottabbak Ezzel szemben a chipszemzésnél a kambiumgyűrü metszésvonala az alany és a nemes komponensben egymással szemben helyezkedik el. Az utóbbi időszakban számos összehasonlításban vizsgálták a különböző szemzési technikákat az összeforrásukra és az oltvány növekedésére vonatkozóan. tápkockás csemete oltványiskolába telepítve a nyár végén szintén beszemezhető. Nálunk ma is legelterjedtebb a hagyományos T-szemzés. Maius. mert egyrészt az alvószemzés ideje rövidül meg ezáltal. Hazai eredményeink megerősítik ezt a véleményt. Raphanus és Rumex félék termesztése sem (NÉMETH. hanem a fiatal másodiagos faelemek zónáj ában. Ez fajonként változó. Kiderült. Szemzésre azok a csemeték alkalmasak. Ribes. esetleg öntözéssel védekezzünk. hogy a chipszemzéssel minimálisra csökkenthető a szemzések téli károsodása. másrészt a beszemzett csemeték eredése lesz a vártnál rosszabb. !974). s gyakran a szemzéskihajtás sem kielégítő. Ez az oka annak. bujtvány. Az oltványiskolában minimum 8 éves vetésforgóra van szükség.8. Az oltványnevelés általában kétéves. Az elővetemények megválasztásánál lényeges szempont. Oltványnevelés alvószemzéssel Hazai körülmények között alvószemzés céljára szabványos egyéves magcsemetéket. 4. Medicago.persicon. Nálunk legalább augusztus végéig feltétlenül gondoskodni kell a növények zavartalan fejlő­ déséről. stavasszal a kihajtást követően egy erőteljesebb és kiegyenlítettebb növekedést kapunk (HowARDSKENE-COLES. nehogy az eltelepített csemeték fejlődése ekkor megakadjon. Ruhus. Pastinaca. Nicotiana. amelyek között időigényben és termelékenységben nagyok a különbségek. Pisum. Cannabis. Erre a célra általában a kalászos gabanák alkalmasak. A lomblevelek megvédése a kártevőktől és betegségektől alapvető feladat. Persica. Az alvószemzés általában július közepétől szeptember közepéig tart. 8-18 mm gyökérnyakátmérőt jelent. Bizonyos fajoknál (őszibarack.és dugványcsemetéket telepítenek. hogy jó gyomirtó hatású legyen. s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. így a forgót csak két évig használjuk oltványiskolai célokra. s a művelést akadályozó gyökérmaradványokat ne hagyjon viszsza. Erre június végén és július első felében ügyeljünk különösen. amelyek a szemzés időszakára meghatározott vastagságot elérnek. A héjkéreg és a háncs Talakú felnyitásának és a szempajzs vágásának számos egyéni változata van. Solanum szerepeltek A telepítést megelőző két évben a leendő vírusmentes oltványiskola területén nem ajánlatos Brassica. A nyári aszálykár ellen a terület megfelelő kiválasztásával. Daucus. Prunus.2. kötözni. Phaseolus. a szerves trágyát az elővetemény alá ki lehessen juttatni. 1978). hogy a T-szemzésnél a héj nem a kambium vonalában válik el a farésztől. s ezért az alany és a nemes kambiuma nem vagy csak rosszul illeszkedik egymáshoz. korán lekerüljön a területről. mandula) az oltványiskolába előcsíráztatva kiültetett magból is szemzésre alkalmas csemetét lehet nevelni. hogy időben előkészíthessük a talajt a telepítéshez. Pyrus. jó vízgazdálkodással. ne használja ki túlságosan a talaj vízkészletét. Helianthus. Csemetehiány esetén az előcsíráztatott magból nevelt fóldlabdás. A túlságosan megvastagodott alanycsemetéket nehéz szemezni.

s magasabban az alany "héja könnyen leragad". A hazai faiskolákban hagyományosan a gyökérnyakba szemeztek. nagyobb figyelmet érdemelnének a chip-szemzés biztosította előnyök. másrészt kevesebb a vadaJási igény. s ez a nagyobb törzsátmérőben még a kitermeléskor is megmutatkozott.l. ami részben a száraz. Feltűnő különbség mutatkozik a szemzéshely feletti görbület nagyságában. év suhángnevelés tavasz nyár ősz 3. Mivel nálunk a nem kielégítően összeforrott szemzésekben igen nagyok a téli fagyok által okozott kiesések. A chip-szemzéssel szaporított oltványok kezdeti növekedése erőteljesebb volt. mint a T-szemzésnél. és jobb az oltványok törzsminősége (4.11. A chip-szemzés után a szemremetszés helyének a beforrása is nagyobb felületen és jobb minőségben történt meg. mint a T-szemzésnél (4. ábra).13. hogy a chip-szemzés szempajzsának helyzetéből következően a beszemzett rügy tengelye jobban fúggőleges irányba hajlik. év alanynevelés és szemzés éve 2.12. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata (Hrotkó. hogy a chip-szempajzs szögállásának következtében kisebb a szemzéshely feletti görbület. év kétéves koronás oltványnevelés suhángból tavasz ősz tavasz nyár ősz ~ csírásmagültetés egyéves koronás oltvány nevelése másod- megújított 4. ábra. hogy 108 . ábra). ami abból adódik. öntözetlen körülményekkel magyarázható. 1995) azzal. A szemzés ideális magasságának meghatározásánál több tényezővel kell számolnunk Angliában azt ajánlják.

Ezért az almaoltványokat legalább 30 cm. és ahol a szemzés felett elágazásokat kívánunk nevelni az oltványon. 1987).12. vágás a) b) c) e) j) g) h) i) 4. 1995) a) az alsó vágás az alanyon._l.13. Almaoltványok szemzési helye: hátsó sor chip-szemzéssel. A chip-szemzés (HROTKÓ. b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki. ábra. HOWARD. j) a szempajzson ejtett vágások sorrendje. c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben. ahol már nem jelent veszélyt a náluk gyakran károsító Phytophtora caelorum. A magas szemzésnek a legfontosabb elő­ nye a mi viszonyaink között az. ábra. a csonthéjasokat legalább 15 cm magasságban szemzik (SMITH-ROGERS. i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben olyan magasan szemezzünk. első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó) 109 . d) a megvágott alany elölnézetben. g) a megvágott alany oldalnézetben. hogy a koronanevelés során megtarthatják koronavesszőként a nemes hajtás alapi részén képződő és a korai időszakban erősebb apikális dominancia következtében vízszintes állású másodrendű hajtásokat. e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg. h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben. 4.. 1962.

hideg. Alanyonként változóan az első vadalás ideális időpontja akkor van. az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. hogy a hajtások alapi része megfásodjon. ami azt igazolja. mert akkor a suhángok növekedése vontatottan indul meg. így annak lebontása és eltávolítása nem igényel külön ráfordítást. Az alacsony szemzés esetén éppen ezeket a legértékesebb másodrendű hajtásokat távolítjuk el a hónaljazással. ami a talajba került alanytörzs meggyökeresedése után sokkal jobb stabilitást biztosít az oltványoknak Ezt a módszert Angliában jó eredménnyel alkalmazzák (PARPY. A későn. A rügy feletti alanyrész eltávolításának ma a gyakorlatban általánosan elterjedt módja aszemre metszés. Az alany növekedésszabályozó hatásának. 110 . magasságú alanycsemete. ami a nemes rügy pusztulását is maga után vonja.26 és MM. Magoncalanyoknál viszont. rezisztenciájának kihasználása érdekében számos fajnál érdemes jóval magasabban (pl. valamint a suhángnevelés évében az alany törzsén elvégzendő. és a 15-20 cm közötti szemzés a vegetatív szaporítású csonthéjas alanyoknál. hogy mindkét alanyon a 20-25 cm magasan telepített szemzési hellyel az oltványok gyengébb növekedésűek voltak. korábban fordultak terrnőre és fajlagos termőképességük megnövekedett. Lényeges a szemre metszés időpontjának helyes megválasztása. A beszúradásra érzékenyebb (pl. Legújabb szabványunk szerint a törpítő hatású alanyoknál a gyökérnyak felett minimum l O cm-rel kell szemezni. szilvaalanyokon 60-100 cm) is szemezni. törpítő hatású cseresznyealanyoknál nem lehetett egyértelműen bizonyítani. de korán sem szabad vadaini. a szokásosnál nagyobb mértékű vadalási munkára. nehéz talaj). amelyeknél kűlönösen erős a tősarjképződés. Mennél magasabban szemzünk. A túl korán lemetszett alanycsonk beszáradhat. s ez a magasság már elegendő koronanevelési előnyöket nyújt. Ez a szemzési magasság azonban messze nem elegendő ahhoz.l 06 alanyokkal végzett kísérleteink azt igazol ták. ökológiai tűrőképességének (fagy. Aszemre metszéssel a beszemzett nemes rügy terminális helyzetűvé válik. A nemes hajtás növekedésének biztosítása érdekében ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani. A magas szemzésnek további előnye. Az alany törzsén. a rügypattanás után végzett szemre metszést követően intenzívebb a sebforradás. Soroksári faiskolánkban évek óta jó eredménnyel alkalmazzuk a 30 cm magasságban történő szemzést almánál. Aszemre metszéssel a kötöző anyagot is átvágják. A vadalással addig ne késlekedjünk.mivel ezek a magas szemzés következtében már koronamagasságba kerülnek. mert ilyenkor már csak késsellehet azokat levágni. amikor a vadhajtások legalább a l 0-15 cm hosszúságot elérték. s természetesen gondot kell fordítani az alanyok törzsének feltisztítására a szemzés előtt. hogy az almaoltványokat így mélyebben lehet telepíteni. őszibarack) fajoknál célszerü a szemre metszést a rügypattanás utáni időszakra hagyni. kajszi-. továbbra is a gyökérnyakba szemzést ajánljuk. A magas szemzésnek előfeltétele a megfelelő minőségű. hogy a módszer a mi kiírnánkban is alkalmazható. gyökérnyaki részén a megmaradt rügyek szintén kihajtanak. ha a kötözést alulról kezdték. 1974). hogy a már említett koronanevelési előnyöket kihasználhassuk. Szigetcsépen az M. A magas szemzésnek az ilyen jellegű hatását az ivartalanul szaporított. és biztonságosan kihajt.

mint a hosszabbak. Ha addig nem kezdődött volna.és csonthéjas fajták a mi kiírnánkban hajlamosak másodrendű hajtásokból spontán koronásodásra. A másodrendű hajtások növekedését öntözéssel és fejtrágyázással is elősegíthetjük július elején. amelyek a ma korszeru intenzív koronaneveléshez szükségesek. Ebből az következik.bokorfa (b): 30-50 cm. A képződő olda/hajtásokat. az értékes oldalhajtásokat a hénaljazáskor eldobjuk. Egyes alma. Az ilyen oltványokból a telepítés után visszametszés nélkül gyorsan terrnőre forduló gyümölcsfák nevelhetők. amelyeken a másodrendű hajtások közel vízszintesen állnak. . Jonagold) általában jól koronásodnak. 2-3 héttel a koronába csípés után megindul a korona kialakulása másodrendű hajtásokbó l. Ezt a műveletet hóna/jazásnak nevezzük. A hazai fejlesztésű környezetbarát készítmény. a Pa tury/ l O WSC (hatóanyaga benziladenin) szintén eredményesen megindítja a másodrendű hajtások képződését. belőlük a következő évben vízszintes állású hajtásnövekedést kapunk. Gyümölcsösbe telepítve viszont az ilyen fáknál azt tapasztaltuk. hogy ha túlságosan magas törzset nevelünk.A gyümölcsfaoltványoknál a szabvány (MSZ 17641) által előírt törzsmagasságok a következők: . különösen érvényes ez az erős apikális dominanciájú fajtákra. amíg a tervezett törzsmagasságot el nem érjük. Elstar. A korszeru gyümölcstermesztésben az intenzív koronaformák ki alakításához keresettek a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok. hogy a rövid másodrendű hajtások ugyanolyan értékűek.közepes törzsű (kt): 100-120 cm. intenzív korona nevelésére kevésbé alkalmasak. akkor jelentősen meg lelll . kézzel kitörik. . Red Delicious és Gloster) fajtáknál még koronába csípéssei sem lehet másodrendű hajtásképződést indukálni. Golden Delicious. vagy koronába csípéssei koronanevelésre késztethetök A másodrendű hajtásokkal való spontán koronásadási hajlam a fajta apikális dominanciájának függvénye.alacsony törzsű (at): 60-80 cm. de a hajtások hosszúsága lombtrágyával sem mindig lesz szabványnak megfelelő. A törzsmagasság felett az oldalhajtások megmaradnak. mindaddig végezni kell. míg az erős apikális dominanciájú (Spartan. Az utóbbi években külfoldön növekedésszabályozó anyagok használatával értek el ezeknél is kielégítő másodrendű hajtásképződést (QUINLAN. július elején végezhető. Ha viszont a Paturyl l O WSC kezeléseket a második permetezéstől kiegészítettük gibberellinekkel a növekvő másodrendű hajtások zónájában. Ezen a szakaszon a törzs elágazásmentes legyen. a hajtások szöge a csúcstól való távolsággal növekszik. ezek közül válogatjuk ki a koronahajtásokat az egyéves koronanevelés során.magas törzsű (mt): 150 cm felett. A másodrendű hajtások szögállása azonban igen különböző a törzs hosszában. 1980). . Gyenge apikális dominanciájú fajták (Cox Orange. amikor a nemes hajtás már 6-8 levéllel meghaladta a kívánt törzsmagasságot A növekvő hajtáscsúcsot a törzsmagasság felett 6-8 levéllel kicsípik. Jonathan. az oltvány csúcsán képződött másodrendű hajtások pedig már hegyes szögben felfelé növekednek. mie/őtt megfásodnának. Az almatermésűek sok fajtájánál a koronába csípést nem követi megfelelő koronásodás. A koronába csípés június végén.

ábra. ami a seb beforrását késlelteti és növény-egészségügyi szempontból sem előnyös. A koronahajtások ezeken a fákon nagyon m egerősö dtek a tenyészidőszak végé ig. s ha megerősödik.15. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó) 4. Mivel az őszibarack vesszője törékeny. 1997. am ikor az elágazódott suhángon a törzsmagasság felett képződött 4. Az őszibarackoltványok koronanevelésénél az egyéves koronás oltványokhoz hasonlóan koronába csíphetjük a fejlődő suhángokat Az il yen oltványok felső hajtása általában átveszi a sudár szerepét.12 másodrendű hajtást is hoznak az oltványok. Az elmúlt évek kísérleti eredményei alapján (HROTKÓ és tsai. Régebben az őszibarackoltványokat faiskoláink katlanczott koronával forgalmazták. 1998) ma már üzemben is használható kezelési javaslatokat tudunk adni a faiskolásoknak (4.14. A katlanozás késleltetésével némiképpen mérsékelhetjük a visszamaradó koronahajtások növekedését.5. Amint a korona magasságában lé11 2 . de minél később végezzük. ábra.4. és az oldalelágazások mereven elállnak.7 rügyre metsszük vissza a suháng csúcsát. annál nagyobb sebet ejtü nk a törzsön. beárnyékolhatja az alsó hajtásokat. Az e l ső évben koronát nem fejlesztő suhángokat a második tenyészidőszakot mege l őző tavasszal rügyfakadás e l őtt kell koronába metszeni úgy. Három-négy permetezéssel akár l 0. esetleg e l is ágazódtak. A Paturyl l O WSC kezelések hatása 'Idarcd' oltványok m á sodrendű hajt á sk é pződésérc (Fotó : Hrotkó) hetett növeini a hajtások hosszúságát. hogy a törzsmagasság felett 5. elágazód ik. A suhángokat törzsmagasságig hónalj azva akkor metszették koronába az oltványoka t.6 hajtásen túl ugyanannyi további oldalhajtás már arasznyi lett. 1996. táblázat). nehéz az ilyen koronáj ú oltványokat csomagcini és sérülésmentesen szállí tan i.

jól beilleszkedik az oltványiskolai forgóba. A tárolás során ellenőrizzük az oltóvesszőket.2% x3-4 cseresznye 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Germersdorfi óriás Van Linda Bigarreau Burlat 0. Kézben oltott oltvány nevelése A kézben oltott oltványok nevelése számos műveletben eltér az alvószemzéses technológiától. bontsuk ki a köteget és mossuk le az oltóvesszőket tiszta vízzel.3% x3-4 0.3-0.5-0..6% x4 0.2% x3-4 0.6% x4 0. Kézben oltás céljaira az alanyokat olyan módon tároljuk. Oltóvessző a nyugalmi időszakban egész télen szedhető.4% x3-4 0..2% x3-4 0. Ha valamelyik penész fellépne rajtuk. A kényszernyugalmi időszak hőmérséklet-változásai csökkenthetik a tartalék tápanyagkésztetet A korán szedett oltóvesszők vízvesztesége nagyobb lehet.4% x3 0. s ezek tartalék tápanyagkészlete még nem csökkent.2-0. Kezelési ajánlások gyümölcsfajták koronásodásának (HROTKÓ és tsai. 1998. 4. durva textildarabbal dörzsöljük le a törzsnél az éppen duzzadó összes többi rügyet.2% x3 0.4-0. fajta PaturyllO WSC alma Idared Jonagold Golden Delicious Mutsu Gloster elősegítésére Phyi-Gold 0.5-0. MAGYAR és tsai. A mélynyugalmi időszakban szedett oltóvesszőket lehet a legtovább nyugalomban tartani. Nyirkos közegben (fűrészpor.8. vagy ezek hajtásaiból neveljünk törzserősítőket Ha jó erős volt a koronába metszett suháng. ezen a koronaalakítással segíteni kell. nehogy megfertőződje­ nek.3-0. 1999) Faj. egyszerübb teleltető ver113 .5% x4 szilva 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 Althann ringló Bluefre Stanley vő 0.5. perlit) elhelyezve ládákban tároljuk a felhasználásig. hogy oltás idején a külső időjárástól függetlenül felhasználhatók legyenek.2% x3 4% x2-3 4% x2-3 4% x2-3 rügyek hajtani kezdenek. de kétéves kultúra lévén. táblázat. Az oltóvesszők tárolására l °C (± l oq hőmérséklet és 95-98% páratartalom a megfelelő.4.2% x3-4 0. úgy szokványos agrotechnika mellett megfelelően kialakul a korona. Ha valamely koronahajtás nem fejlődne kielégítően. Ehhez. de a szedést csak fagymentes napokon végezzük.3. tőzeg. ezt az oltásnál figyelembe kell venni.

• ~ .. · ...:: ...·. ·..·:...16... ·:·· . ·:. Gyümölcsfa-oltványnevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással 114 . : :··: ·:... ~ ..··:-· . .. ..-·:·". 4....tavasz l....• :•t ·• . ••••~..... .·· ... • r• ·:.:· .. ..:··:.•:. .· •... ~-·:· r.. •.. •··• . ábra.··• ! ....... ~ · . ·••·· .• •.• ':. ·•· ·. .. •• -. év nyár 2.. év ősz tavasz nyár ősz kézben oltott oltvány telepítése és suhángnevelés koronás oltvány nevelése koronába metszéssel 'r ~ !: 'r . :o~. .-: ....•. ·.. · · .·..·:····:"-: . : .·:- szemezett alany telepítése koronás oltvány nevelése törzsmegújítással (Knipp-fa) oltványnevelés koronába oltással alanytelepítés és törzsnevelés alanytelepítés és törzsnevelés . · •· . .·....·. •.•• •'.·:<~ . ... 1..

Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó : Hrotkó) 115 .8 mm széles és 20. 6. A kötözésta szemzéshez hasonlóan. A ládákban a fűrészpor teteje mindig nyirkos legyen. pincék is jók. megközelítik a kézi oltás eredményét. ezek általában nem f01mak jól össze az alannyaL Az oltás végezhető kézzel vagy géppel. Lehetőleg azono fajta oltvány kerüljön egy-egy ládába. tehát ahol a nyugalmi idő feloldódása után még nem hajtanak ki a rügyek.5 alatt van. A sza lag ideális méretei: O. ami nem ritkán 80-90% felett van. az oltóvesszőkkel azonos h őmérsék leten. oc o c 4. Legjobb természetesen ugyanolyan módon eltartani az alanyokat is. tehát automatikusan szabá lyozott hűtőházban . ha szükséges pár órára áztassuk vízbe a vesszőket. de különböző vastagságú komponensek is olthatók kézben lapozással vagy kecskeláb ékezéssel. de fe lül kezdik. A nagyon duzzadt vagy már fej l ődésnek indult rügyű vesszőrészeket ne oltsuk be.17. Mint a fás növényeket általában. a kézben oltott oltványokat is l (± l 0 C) hőmérsékleten . A kész oltványokat nedves fűrészporban vennelve ládákban tárolják. ahol a hőmérséklet napi átlaga 3. Az oltógépekkel szerzett tapasztalatok szerint az oltási eredé i arányok a párosítással és a nyelve párosítással dolgozó gépeknél a legjobbak. Az oltóvesszőket közvetlenül az oltás előtt szedjük ki a tárolóból. bontsuk szét a kötegeket. mint az oltóvesszőket.mek. azután megtörölve használjuk fe l szaporításra. 98% relativ páratartalmon tartjuk. A kézben oltott oltványokat a ki záradá megakadályozására paraffinozzák. A megvágott és összeillesztett oltványt rugalmas szuperv inil alapanyagú fólia zataggal kötözik össze. l mm vastag. ábra.25 cm hosszú. Azonos vastagságú komponenseknél a különböző párosítások használhatók.

amíg a szükséges magasságot el nem érték. de a rügyek ne hajtsanak ki. amíg a hőmérséklet 2 oc felett van. ezzel a módszerrel a téli oltásokból augusztus végére telepíthető minőségű (suháng) ültetvényanyagot kaphatunk (MEZEI. A kitermelés kezdetét részben biológiai. hogy az előhajtás során csak a kalluszosodás és az összeforrás induljon meg. legjobb irányban növekvő nemes hajtást hagyjuk meg. kétéves koronás oltvány nevelésénél viszont 20-25 cm tőtávolság az optimális. sőt gyökereik is párologtatás következtében víztartalmukat könnyen elvesztik. ha gyökérzetük az elpárologtatott vizet nem 116 . amelyek vízszinteshez közeli szögállásúak. A csonthéjasok összeforrásánál előnyös az oltványokat a telepítés előtt 20-25 oc hőmérsékletű helyiségbe vinni. ha ezek egy részét tavasszal értékesítik.8. A kiszedéstaddig lehet végezni. mindenben megegyezik a szemzésnél elmondottakkaL Nevelhetünk azonban kézben oltott egyéves oltványokból olyan kétéves oltványokat is. amelyek törzse jelentős részben egyéves és másodrendű hajtásokat képez. kiszáradnak.Az oltás összeforrásának folyamatai magasabb hőmérsékleten gyorsabban lezajlanak. erre azonban rövid a rügypattanásig rendelkezésre álló időszak. A vadaJással egy időben szükség van hajtásválogatásra is. Az oltványiskola kitermelése A faiskolák árujuk legnagyobb részét ősszel termelik ki még akkor is. a többit kézzel óvatosan kitörjük A hajtáscsúcs növekedésének leállása az oltványok várható minőségét rontja. ezért öntözéssel és fejtrágyázással arra kell törekedni. a kitermelést be kell szüntetni. s az erőteljes egyéves hajtásrészen sok másodrendű hajtás képződik. A lombhullató növényeket lombtalan állapotban kell kiszedni a talajból. hogy az oltványí ne sértsük meg. 4. A nevelés lényege az. mert leveleik. A nemes csapon két vagy három rügy is lehet. hogy a suhángok folyamatosan növekedjenek. a fóliaszatagot fel kell vágni óvatosan. tárolásra érzékenyebb fajoknál (pl. de egyéb föld feletti részeik. Fólia alatti edényes neveléssel a kézben oltott oltványok előállítása meggyorsítható. Egyes. Mielőtt ez bekövetkezne. Az almatermésűek általában alacsonyabb hőmérsékleten ( 12-15 °C) is jól összeforrnak A kézben oltott oltványok nevelése során egyéves suháng értékesítéséhez 15 cm. csak a legerősebb. őszibarack) elő­ nyösebb lehet a tavaszi kitermelés. Nyugat-Európában az ilyenoltványoka karcsú orsó koronaformához igen keresettek (Knippbaum). bevágódik az oltvány héjkérgébe. ezek közül általában több kihajt. valamint a tavaszi munkacsúcsok miatt a faiskolák csak igen jó szervezés mellett képesek. Az őszi kitermelés legkésőbbi időpontját az első fagyos napok határozzák meg.4. a dió oltványokat pedig legjobb 25-28 °C hőmérsékleten előhajtatni. A vadalást az alvószemzéshez hasonlóan itt is el kell végezni. Arra kell törekedni. hogy az egyéves suhángot 2 rügyre visszavágjuk. 1985). A kétéves koronás oltvány nevelése ha suhángból indul. mert a növények gyökerei már károsodhatnak. ha az alá süllyed. részben szervezési szempontok alapján határozhatjuk meg. A kötözésre használt fóliaszalag egy idő után a vastagodást már nem képes követni.

Az e lső gép kisebb teljesítményű lehet. a tartalék tápanyago k felhalmozó dásánál fellépő vesztesége kkel.-----. Ez a lombtalaní tási módszer az integrált termesztés számára előállított gyümölcsfaolt ványoknál is ajánlható. ezért általában két traktort használnak vontatásuk ra (ANDOR.------. s nem kellene számolnun k az oltványak beérésénél. tömeg. lombhullás D zeptember 15. 1977). Hazai körülmény eink között az október közepe előtti kitermelés nem ajánlható. megtakaríthatnánk a mestersége s lombtalaní tás költségeit. % 20-. A hidas traktorok kiterme lő ekéje 117 . őszibarack . Külfóldön a rézkelátokat (CuEDTA) alkalmazzá k igen jó eredménny el és szinte káros utóhatás nélkül (LARSEN. a vegyszeres lombtalaní tást pedig úgy célszerű időz íteni . D október 10. A kitennetési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (BAHRENS. 1986).------. hogy a rendelkezé sükre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség et a fagyok beálltáig ki lehessen szedni.2 nappal a tervezett kitermelés előtt végezzük el. ezeknél az erőgép nyomvonalon tartása igen nehéz. ábra). hogy itt se hulljon le a lomb sokkal korábban.------. A nagy faiskolai üzemekben azonban erre nincs lehetőség. mivel a korai lombtalaní tás nagy mennyiségű tartalék tápanyagtó l fosztja meg az oltványokat (4. Ha megvárhat nánk a természete s lombhullá sta kitermelés sel. 18. mandula) esetében pedig a tavaszi kitermelés és az azonnali telepítés adja a legjobb eredményt .------. A kézi lombtalaní tást legfeljebb 1.---. az utol só pem1etezéssel pedig enyhén megperzse lik a lombozatot. hogy a vegetáció vége felé réztartalmú szereket iktatnak be legalább három alkalommal. kiszáradás ra hajlamos fajok (pl. 18. A réztartalmú növényvédő szereknek lombazato t öregítő hatásuk van. különösen ha az előírtnál nagyobb töménység et használunk . 1984) A természete s lombhullás előtt kitermelt oltványoka t lombtalaní tani kell.------. A kitermelő ekék általában külpontos elhelyezésűek. Ez tűnik ma a legkímélet esebb vegyszeres lombtalaní tásnak. kajszi . a kitermelés kezdetét többnyire úgy határozzák meg. Gyakran alkalmazo tt megoldás.------. D szeptember 30.tudja pótolni.FRITIS. A téli tárolás során érzékeny. keményítő szaharóz glukóz fruktóz term. - 4. ábra.

Ideiglenes vermelésnél elegendő az oltványkötegek gyökérzetét és a törzs l /3-át takarni. nem m egfe l elő e zközzel végzett.19. majd az árokba helyezett növények gyökerére földet szómak. A kitermelés egyik legtöbb figyelmet i gény l ő munkája a növények kiszedése a talajból. A tartós vermelés elvei azonosak az ideig118 .vagy verme l őgépek. Az elvágott gyökerü oltványokat ebben az esetben nem szükséges azonnal kiszedni . csemeténél 2/3-áig érjen. illetve a tárolás végén a vermelőből való kiszedése csak kézi munkával történhet.8. A kitem1elt növényeket a következő gépforduláig a talajból ki kell húzni és a gép útjából eltávo lítani. A vennelőárok készítését és a talajjal való takarást lehet gépesíteni (pl. vagy kellően nem e ll enőrzött kiszedés az oltványkészlet nagyarányú csökkenését okozhatja. A gyümölcsfaoltványok tárolása A hosszabb ideig a táblán maradó anyagot ideiglenesen vermeini kell. ábra.5. 4. burgonyaprizmázó. vagy biológiai károsodást szenvedhetnek. A felületes . amelyek árkot készítenek. át nem gondo lt. hanem a tábla szélén dolgoznak. Az oltvány-előállítá eredményessége nagymértékben a kitermelés jó megszervezésétől fúgg. mert a rosszul kiszedett növények vagy morfológiai. a táblán a bel ső sorok kiemelésére is alkalmas. A táblán történő ideiglenes vennelésnél jól használhaták a prizmázó.4. A tavaszi szállításra szánt vagy ősszel nem értékesíthető kitermelt növényeket téli vermelésben helyezhetjük el a szabadban. Az erőgépek a faiskolai táblák soraiba nem mehetnek be a kitermelés során.vagy vermelőgép) de a vermelt áru mozgatása. így a kitermelés itt kezdődik. tartós vermelés esetén a takarás magassága az oltvány törzsének feléig. Gyümölcsfaoltv ány kitem1elése tandem kapcsolású traktokkal vontatott kü lpontos kitermelő ekével (Fotó: Hrotkó) szimmetrikus.

A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól ftiggöen ( B ENE-K ÖRTVÉLY. 1983) 119 .2 1. ábra. ábra.4.20. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó) víztartalom. % eredési.% vesszök oltvány törzse főgyö k é r kifogástalan eredés ll!!l'il kitermeléskor ~ álló venne l ő t·:·:·$ hűtött tároló ~ köteges venne l ő EZJ terített ve nne lő D őszi telepítés 4.

mint amit nálunk elsőrendű koronás oltványnak lehet minősíteni. Több gondot okoz az alacsony páratartalom. de a legkisebb követelmény is eggyel több másodrendű hajtást ír elő. ugyanis a nem faiskolai célú hűtőtárolókban többnyire nincs páradúsító berendezés. Az oltvány egyedfejlődése szempontjából a szemzési hely környéke képviseli a leginkább juvenilis állapotot. A jelenleg érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. Az intenzív almatermesztésben élenjáró országok a leegyszerűsített kategorizáláson már régen túlléptek.9. mivel a gyümölcstárolásra épült hűtőtárolók termei a faiskolai hűtőtermeknél jóval nagyobb méretűek. hogy a gyökerek körüllevő talaj jól átnedvesedjék. Minden olyan oltványt koronásnak tekint. a kötegesnél pedig a gyökér nagymérvű vízveszteségével jár. nehogy nyúlkár érje. s elfogadható az oltványok eredése. A dél-tiroli faiskolások a másodrendű hajtásokkal koronásodott oltványokat a hajtások száma alapján három csoportba sorolják (l O vagy több. ábra) hűtőben tárolt őszibarackoltványoknál lehetett a víztartalmat legjobban megőrizni.21. de a rétegezett magvak csírázására is hátrányosan hatnak (rügyek kihajtása. amelyen a vezérvesszön kívüllegaláb b három. Érő gyümölccsel együtt faiskolai árut ne tároljunk l A gyümölcsök anyagcseretermékei (főleg az etilén) károsítják a fás növényeket. 45 cm hosszú oldalhajtás található. s ettől távolodva a leginkább érettebb (adult) alak a csúcsrügy. ahol a szükséges O. tőzeg) elhelyezve őrizhetjük meg. amelyet teljes egészében ki tudunk használni faiskolai termékkeL Erre nincs mindig lehetőség. Az intenzív ültetvényekben meghatározó tényező amielőbbi tennőre fordulás. Amennyiben a suháng nyári rügyei kihajtanak. s igen fogékonyak a Pseudomonas és a Leucostoma fajok fertőzésére. a másodrendű hajtások rügyei egy fokozattal idősebb 120 . A faiskolai termékek tárolására minden olyan hűtőterem alkalmas. Ha száraz az ősz vagy a tél vége. csírázás). hogy intenzív ültetvények létesítésére igen sokféle oltványminőséget használnak. s a telepítés után közel 100%-os eredést lehetett elérni. 4. ha megfelelően kezeljük. 7-9 db. rajta másodrendű hajtások képződnek. s mindegyik telepítése eredményes lehet. az így tárolt oltványok roszszul erednek. A téli vennelőt be kell keríteni. terített vermelés. Ezekben a tárolókban az áru víztartalmát fóliacsomagolással vagy nedves közegben (fűrészpor. Lehetőleg olyan méretű hűtőkamrát válasszunk.+2°C hőmérsékletet biztosítani lehet. 4-6 db). tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére.lenesével. Az oltványok minősége Az oltványminőség vonatkozásában abból lehet kiindulnunk. A venndési módok közütlegjob b a döntött. illetve a köteges vermelés a törzs és a koronavesszők. természetesen az oltványok és a rajtuk található hajtásképletek minősítése is e szempontok alapján történhet. Az álló. ezzel a módszerrel kisebb a vízveszteség. úgy olyan mennyiségű vízzel öntözzük be a vermelőt. de a vermelő talaját vermelés előtt jól be kell öntözni és a kötegeket szétbontva a növényeket egy rétegben kell fektetve elhelyezni a vermelőbarázdában. Egy hazai kísérletben (4. Aminőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és az oltványoknál a hűtött tárolással érhetjük el a legjobb eredményeket.

spur almaés körtefajták Kombinált oltvány (több fajtával) Bogyós oltvány 9 legalább (mm) 10 8 Suhángok Suháng Suháng: gyenge növekedésű Magasság legalább (cm) 100 Törzsátmérő fajta és körte 80 A gyökérzet minőségi előírásai (koronás fákra és suhángokra egyaránt érvényes) Gyökérágak Oltvány típusa száma legalább (db) Koronás oltvány és suháng Vadalanyú körte Bogyós oltvány 4 2 vagy 3 bojtos gyökérzet hossza egyenként. 6. hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába 4. 1987). legalább (cm) 20 30 20 10 121 . így természetesen a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványok korábban fordulnak termőre. mennél távolabb történik ez a csúcsrügytől. szabvány szerint Szabad gyökérrel értékesített oltványok Koronás oltványok Az oltvány minőségi minőségi előírásai Koronavesszők Törzsátmérő kategóriája száma (db) legalább 4 4 3 4 2 l vagy 3 hossza (cm) egyenként 45 35 35 30 45 30 20 legalább (mm) !4 14 13 12 14 8 Koronás oltvány. de intenzív ültetvényekben egy év koraiság a terrnőre fordulásban már nagy előnyt jelenthet. gyökérnyakba szemzett Koronás oltvány.kori (adult) fázisban vannak a suháng ki nem hajtott rügyeihez viszonyítva. Amennyiben az el nem ágazódott suhángot visszametsszük. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lehetséges minőségi kategóriákat. annál inkább juvenilisebb hajtásokra alapozódva folytatódhat a korona egyedfejlődése. koronába oltott Koronás oltvány katlan koronával Koronás oltvány gyenge alanyon. táblázat. Ezért részesítik előnyben a nyugat-európai és az amerikai almatermesztők a másodrendű hajtásokkal rendelkező oltványokat (FERREE és RHoous. rövid értékeléssel az intenzív ültetvények telepítése szempontjábóL Kétéves koronás oltvány. Kétéves koronás oltványt a faiskolák úgy nevelnek. A különbségek persze nem nagyok. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményei az MSZ 17641 sz.

A fa törzsének fel122 . termőnyársakat. hogy a téli kézben oltással vagy szemzéssel nevelt egyéves suhángot az oltási (szemzési) hely felett. Törpe alanyokon az ilyen oltványo k rövid hajtásokat. Mivel a kétéves koronás oltványnak a hajtásrendszere igen jól fejlett. így az oltványon 4-6 elsőrendű hajtásból képződött koronavesszőt kapnak a harmadik év végére. Az ilyen oltványok gyökere és az alany 4 éves. Az ilyen fajtáknál jobb lehet a s1:1háng telepítése. sa telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. a talaj felett mintegy 40-60 cm magasságban visszametszik. 'Mutsu') azonban a kétéves koronás oltvány telepítését nem ajánljuk. erre a telepítést követő. Minőség vonatkozásában átmenetet képez a kétéves és az egyéves oltványok között. az ültetvényben gyakran csak lekötözéssel alakítható belőlük megfelelő koronaforma. a fák gyakran a faiskolában elérik azt a terjedelmet. A magyar faiskolák csak ritkán nevelnek kétéves koronás oltványo kat Megújított törzsű oltvány (Knipp-fa).4. mint az egyéves oltványt. az oltvány (a szemzési hely feletti rész) törzse kétéves. a kettő előnyeit egyesítve magában. A kétéves koronás oltványok törpe alanyokon. juvenilitásuk fokozódik. jól elágazódott oltványhoz. mert a faiskolában kinevelt. dárdákat is nevelhetnek. A kétéves koronás oltványokon a koronavesszők számával és hosszával általában nincs probléma. Az oltványok idősebb gyökérzetének regenerációja lassúbb. Az igen erős növekedési erélyű. felső harmadában azonban egyéves. amelyre az ültetvényben szükség van. Knipp-fát úgy lehet kialakítani a faiskolában. amelyek a korai terrnőre forduláshoz nélkülözhetetlenek. azzal a különbséggel. a kitermeléskor felszívó öv hajszálgyökerei elvesztek. ezért nagyon fontos. a legnagyobb hátrányuk az. erős apikális dominanciájú fajtáknál ('Gloster '. a gyökérzet legyen arányban a koronával. a vesszők pedig egyévesek. 6. hogy a visszametszés következtében a hajtások többnyire hegyesszögben ágaznak el. az első évi öntözésnél is tekintettel kell lenni. de középerős alanyokon ezek ritkán fordulnak elő. hegyesszögben elágazódó elsőrendű vesszőket lekötőzni nehéz. termőrészekkel is berakódva megfelelő kezelés mellett már a telepítés évében teremnek néhány gyümölcs öt. táblázat folytatása Konténere s oltványok és facsemeték minőségi előírásai Koronavesszők Megnevez és száma (db) 4 - hossza (cm) 30 - Növény magassága (cm) A törzs átmérője (mm) 12 7 - Tenyészedény mérete (liter) 5 2 l l l Koronás oltvány és facsemete Suháng. s ugyanúgy nevelik még egy évig. Törzse alul kétéves. hogy minél nagyobb gyökérzettel termeljék ki a faiskolában. hogy a másodrendű hajtások számában és azok hosszába n felülmúlja az egyéves oltványt. s gyakran a termés súlya alatt is lehasadnak. oltvány és facsemete Gyümölcstermő 80 bokor 3 l 30 40 25 - Szeder vagy 2 metszik. koronája hasonló az egyéves.

A beszemzett rügyből képződő nemes hajtáson. s a következő évi ápolási igények is hasonlóak. ezeken különösebb beavatkozás nélkül is sok másodrendű hajtás képződik. ahonnan az első másodrendű hajtások megjelenhetnek. beérett csúcsrügyel. hogy a képződő koronavesszők nem hegyesszögben elágazódó juvenilisebb elsőrendű veszszők. amely később az oltvány törzse lesz. s op- 123 . sőt némely fajtánállecsüngőek. Ilyenek a Jonaihan klónok. A gyenge apikális dominanciájú fajtákon általában nagy számban képződnek másodrendű hajtások. kezelést kíván. A jelenleg érvényes magyar szabvány nem tesz különbséget az egy. Egyéves oltvány másodrendű koronavesszőkkeL Nyugat-Európa intenzív almatermesztő vidékein ezt az oltványminőséget használják a telepítésre a leggyakrabban. ahol a minimális hosszúsági előírás 35 cm. A magyar faiskolák általában egyéves oltványokat nevelnek. faiskolás kifejezéssel élve a fajta jól koronásodik. annál magasabbra kerül az a nemes hajtásszakasz.és kétéves oltványak között. A törzs vastagságának olyannak kell lennie. ha a szemzést a talajszintben végezték. igen korán terrnőre fordulnak. ép egészséges rügyekkel rendelkeznie. ezért a telepítést követően az ápolás. ép. A hajtáscsúcs növekedésének töretlennek kell lennie. A fák a telepítést követő évben már nagy termést adnak. Kivételt képeznek a spur és gyenge növekedésű fajták. használati értékben és a további kezelés tekintetében a különbségek nem elhanyagolhatók. hanem az egyéves törzsrészen képződő másodrendű vesszők. hogy a szükséges törzsmagasság felett képződő másodrendű hajtásokat meghagyják. nálunk a szabvány előírása a szemzési hely felett 30 cm magasságban legalább 14 mm. A másodrendű hajtások hosszúságára vonatkozóan a vélemények különbözőek. de a gyökérzet és a korona arányára vonatkozóan a kétéves koronás oltványoknál elmondottak itt is érvényesek. Egyéves koronás oltvány úgy alakítható ki a faiskolában. A jelenlegi magyar szabvány előírásai szerint viszont a másodrendű hajtásnak is az elsőrendűvel azonos módon legalább 45 cm hosszúságban beérettnek. A törzs alanyrésze és a gyökérzete az egyéves oltványoknak hároméves a kitermeléskor. amelyek szögállása és terrnőre fordulása kedvezőbb. mivel ez a továbbnevelés szempontjából fontos lehet. Az oltványou képződő másodrendű hajtások lehetséges száma összefüggésben van a szemzési magassággal is. a Jonagold és az Elstar. Minél magasabban szemzünk. Sokkal gondosabb ápolást. A jól elágazódott másodrendű hajtásokkal és termőrészekkel berakódott egyéves oltványokon már a telepítés évében lehet néhány gyümölcs. a telepítést követő évben pedig nagy termést adnak. mint az egyéves oltvány. sa hajtáscsúcs gátló hatása megszűnik. akkor kezdenek megjelenni a másodrendű hajtások. Általában a 20 cm vesszőhosszúságot tartják minimálisan elfogadhatónak (FERREE és RHonus. A fiatalabb gyökérzet jobban regenerálódik. A megújított törzsű fák esetében a gyökérzet és a korona egyensúlya a korona javára billen. amikor a hajtás eléri a 30-40 cm hosszúságot. A nevelési módszer előnye a suháng hagyományos koronába metszésével szemben az. a másodrendű hajtások számát tekintve az oltványok minősége nem mindig kielégítő. noha minőségben.ső negyede egyéves és a rajta képződő másodrendű hajtások pedig rendszerint közel derékszögben állnak a tengelyhez képest. a Goldel Deliciaus klónok. különösen akkor. hogy az a koronát jól megtartsa. a szemzéshely feletti nemes rész pedig egyéves. az ennél rövidebbeket nyársnak tekintik. öntözés során erre tekintettel kell lenni. 1987).

ha legalább 10-12 vagy 12-14 mm gyökérnyak-átmérőjű iskolázott (a letermelés után egy évig erősítőiskolában nevelt) csemetét. Egyéves. A kézben oltott oltványokat a faiskolák állítják elő a tél végi időszakban. Félkész oltványként kézben oltott oltványok és alvóra szemzett oltványok vannak forgalomban. a tengely dominanciája megmarad. Kivételt képeznek a gyenge növekedésű fajták. ha törzsátmérője 30 cm magasságban meghaladja a l O mm-t. vagy igen jól gyökeresedett bujtványcsemetét használunk alanyként. gyakran szükség lehet hormonhatású készítményekkel elősegíteni a másodrendű hajtások képződését és növekedését. a faiskolások a törzs kialakítása során eltávolítják. A koronába metszés után visszamaradó és kihaj tó rügyek száma és a gyökérzet mennyisége közötti arány jóval kedvezőbb a nagyobb koronával rendelkező oltványokh oz viszonyítva. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni. Kiegyenlített ültetvényt azonban csak akkor kapunk. így ezek használatával az ültetvényberuházás olcsóbbá tehető. viszont a suhánggal telepített ültetvények első nagyobb termésüket rendszerint egy évvel később adják. Sokan faiskolai tőtávolság­ ra telepítik a félkész oltványokat. A túlságosan alacsony szemzésnél (nálunk a legtöbb faiskolában ma még ez a gyakorlat) a legelső másodrendű hajtásokat. amelyek olcsóbbak. Félkész oltványok. kecskeláb oltás. hogy a félkész oltványok a telepítést követően faiskolai intenzitású nevelést igényelnek. ezért a telepítés évében az ápolás terén a koronás fáknál kevésbé igényes. de hátrányuk. A faiskolások által alkalmazott koronásadást elősegítő kezelések előnyösek lehetnek. elágazás nélküli oltvány. hogy a visszacsípés alatti. hogy a tételen belül 20 cm-nél nagyobb eltérések ne legyenek. mint a koronás oltványok. célszerű ezért úgy vásárolni. ahol az előbbi méretek: 80 cm és 8 mm. dárdák képző­ désének esélye. hogy a hajtáscsúcs tovább növekszik. amelyeken nincs elegendő számban másodrendű elágazás. A kész oltványt paraffinoz- 124 . nyelves párosítás vagy lapozás. A képződő másodrendű hajtások a visszacsípés következtében megszűnt apikális dominancia miatt hegyesszögben ágaznak el. Suháng. Az alkalmazott oltásmód az alany és az oltócsap vastagságától függően lehet párosítás. amelyek potenciálisan a legnagyobb szögállásúak és hosszabbak lennének. A levelek becsípése ezzel szemben azzal az előnnyel jár. közvetlen egymás melletti levélhónaljakból származnak. de ha mód van rá. s ezáltal a képződő másodrendű hajtások nagyobb szögben ágaznak el.timális esetben ezeket meg is lehet hagyni. A suháng a telepítés utáni koronaalakításhoz nagyobb szabadságot biztosít. A suháng gyökérzete és az alanytörzs hároméves. sa kezelés hatására csökken a termőnyársak. Az utóbbi időszakban megjelentek a kínálatban a félkész oltványok is. Természetesen ebben a kategóriában lehet forgalomba hozni azokat az egyéves oltványokat is. majd a feleslegeseket ősszel kiemelik a sorból és további telepítésre használják. ha a suhángok magasságában és törzsvastagságában nincsenek nagy különbségek. az oltvány megfelelő kondíciója esetén kellő hoszszúságúak. Önmagában azonban a levélbecsípés nem minden fajtánál ad kielégítő eredményt. A jelenleg érvényes szabvány szerint a suháng l 00 cm felett első osztályú. kerüljük a hajtáscsúcs eltávolításával járó megoldásokat. Az oltvány megfelelő növekedésére csak akkor számíthatunk. az oltvány pedig egyéves. A csúcsi levelekbec sípéséta kedvező hatás elérése érdekében öt-hat alkalommal is elvégzik.

125 . mivel az átültetési stressz elmaradása miatt igen gyorsan fejlődnek. hogy erősítőiskolában. vagy akár gyümölcsös telepítésére is használhatunk. Németországban és Hollandiában gyakori. mivel az oltócsapon levő mindkét rügy kihajt. hogy a fákat teljes gyökérzettel megkapja a vevő a fóldlabdában. hogy melyik hajtás lesz jobb helyzetű és növekedésű. sa következő évi fejlődése intenzívebb lesz. A hazai faiskolák kétféle minőségben hoznak forgalomba konténeres gyümölcsfákat. A beszemzett alanyokat a lombhullás után kitermelik. Erre az intenzív vastagodás időszakában. amelyen rövid termőrészek és másodrendű hajtások találhatók. ha telepítést megelőzően az oltványokat 12-15 oc hőmérsékletű helyiségben tároljuk mintegy 10-14 napig. hogy már augusztus-szeptemb er hónapban telepíthető. mivel az oltvány még a tél beállta előtt begyökeresedik. s elmarad a hajtásválogatás és a kötözőszalag felvágásának művelete. általában június végén kerülhet sor. Ezek a fák igen korán terrnőre fordulnak. hogy a növekedés irányításához az oltványt bambuszhoz vagy más támaszrendszerhez kötözzűk. azzal a kűlönbséggel. A kézben oltott oltványokból megfelelő minőség és jó kezelés esetén olyan egyéves oltványt kapunk. hogy az oltvány kalluszosítására nincs szűkség. Konténeres oltványok. s az oltvány jól fejlett.zák. majd ősszel kitermelve ezeket értékesítik. Az alvószemzett oltványok nevelése megegyezik a szokványos faiskolai neveléssel. amelyeknél szabadföldön nevelt. főleg megújított törzsű (Knipp-fa) oltványokat nevelő faiskolák számára. Ebben az esetben a tél végi kézben oltásból mintegy hat hónapi nevelés után augusztus végére 80-120 cm magasságú suhángokat kapnak a faiskolák. dús gyökérzettel rendelkezzen. A kalluszosodásra jó hatással van. A hajtásválogatást akkor célszerű elvégezni június első felében. amelyeket pótlásra. szemre metszik. amikor már eldönthető. szemzéssel előállított suhángokat ültetnek konténerbe. Mielőtt a kötözőszalag bevágna az oltványba. A kézben oltott oltványok telepítés utáni nevelésénél fontos művelet a hajtásválogatás. Korábban elterjedt megoldás volt a kézben oltott oltványok konténeres. fólia alatti gyorsított nevelése. Elsősorban a kertészkerlők számára nevelik azokat a konténeres fákat. s hamar utolérik a szabad gyökérrel nevelt társaikat. Előnye. majd még egy évig nevelve kétéves koronás oltványnak megfelelő minőséget kapnak. vagy dugványiskolában sűrűn telepített alanyokat szemeznek be. Az alvószemzett oltványok telepítésére és további nevelésére a kézben oltott félkész oltványnál elmondottak az irányadóak. amit érdemes is kihasználni. magasabb áruk miatt elsősorban pótlásra jöhetnek számításba. majd l ± l oc hőmérsékleten tárolják a felhasználási g. hogy a gyökérnyakvastagság legalább 10 mm legyen. Ez a legkésőbbi időszak arra is. s ennek köszönhetőerr bármikor ültethetök A konténeres oltványok igen jól használhaták telepítésekben pótlásra. majd a sebet és a nemesrügyet paraffinba mártva védik a kiszáradástóL A szemzett alanyok esetében is alapfeltétel. el kell távolítani. Nagy előnye az így nevelt suhángoknak. mivel a szem már jól összeforrott az alanynyal.

1998). Tavasszal a leginkább csúcsi helyzetű (vagy disztális) rügyek aktiválódásának elsőbbsége. a következő év tavaszán az akkor már vessző alapi. amely tényezők képessé teszik a rügyeket (hajtásokat) a dominancia átvételére és ebben szerepet játszanak az előző vegetációs periódusban működő kölcsönhatások. 1998). A gyümölcstermő fejlődésének növények egyes sajátosságai fejlődés szerveződése 5. Éppen ezért elkerülhetetlen.5.1. egy fokozottabb növekedési erélyre hajlamosító tényezőként. háttérben az auxin:cytokinin egyensúllyal. 1981. egymásból eredő tengely (ág) jellemzi és ez egy ismétlődő jelenségen: az elágazódási folyamaton keresztül valósul meg.1. hogy a fejlődési folyamatok jellemzésekor ne utaljunk ismételten a növekedési jelenségekre. Ez a leszűkítés teljesen alkalmatlan a különböző elágazódási módok magyarázatára a fás növényeknél. 1967. A gyümölcstermő növények fejlődése növekedési folyamatokon keresztül valósul meg. de még az aktív növekedést megelőző­ en (CRABBÉ. CooK et al. mindez a forma és a belső szervező­ dés állandó változását eredményezi (GARAY. 29. és ezáltal megjeleníti a fajra vagy fajtára jellemző örökletes növekedési tulajdonságokat. Amikor a hajtásokat augusztusban ívelte vízszintes helyzetbe. Gyakori. A morfológiai megjelenés A gyümölcstermő növények fejlődésének egyes sajátságai. ez a jelenség a bazitónia. de előfordul a levelek hónaljában elhelyezkedő axillaris rügyek kihajtása is: ez a sylleptikus hajtásképződés (CooK et al. hogy az elágazódás élettanát a csúcsdominanciára korlátozzák. cit. mind a bazitónia fiziológiailag . cit. 1939. A klasszikus.eltérően a csúcsdominanciától -valamilyen módon a rügyek nyugalmi állapotához kapcsolódik. Termesztett fás növényeink felépítését több. Mind az akrotónia. Vegetatív 5. hogy a környezeti és korrelatív tényezők is szerepet játszanak az egyes gének aktiválásán keresztül. Az akrotónia tehát olyan tényezők eredője. a törzs kialakulása az almafákon (is) az akrotónia eredménye (RAUH. A bokroknál viszont a hosszúhajtások az alapi helyzetű (proximális) rügyekből fejlődnek. középső és csúcs i harmadában a rügy ek egyenletesen: 31. kép). cit.meghatározás szerint a növekedés egy genetikai program megvalósulása külső energia terhére úgy. és 40%-os arány126 . éppen ezért már az 1930-as években ajánlották az akrotóniát és a bazitóniát a fák és bokrok növekedésének jellemzésére. 1985.és máig érvényes . 1964. CRABBÉ. BUBÁN. A növények felépítése egy adott növekedési típus megnyilvánulása.. Az almafákon az elágazódás elsősorban a nyugalmi állapotú rügyekből tavasszal fejlődő (proleptikus) hajtásokkal történik.. 1998). BUBÁN. Ezt igazolja BRUNNER (1979) kajszifákon végzett kísérlete is.1. amely meghatározza az egymást követő fejlődési fázisokat. valamint az ilyen rügyekből hosszú hajtások képződése és ezek elsődleges szerepének a megőrzése az akrotónia (1. 1998).

amely szerint a növényekben képződő hormonok szintézisét. A jelenség CHAMPAGNAT (1965. mint a hajtáscsúcshoz közelebbi rügyek. A mélynyugalmi állapot (téli nyugalmi állapot) előtt és közvetlenül utána. az akratóniával teljes ellentétben. vagyis az alapi rügyek kevésbé mély nyugalmi állapotúak lesznek. ha a vesszőket csak tavasszal.a virágképződés elsődleges helyeként ismert.oszlik meg (2. s végül a dárdák csúcsrügyeiben és a hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágzási készség fokozódása. cit. Az akrotónia bármilyen módon elért mérséklése azt eredményezi. de még rügyfakadás előtt a rügyek ún.. sylleptikus hajtások (3. 1997).éppen a hajtáscsúcs közelében. 1979) szerint úgy magyarázható. 1972. 1998). és ezzel természetesen csökken. 1995. amikor vegyszeres (pl. A csúcsi helyzetű rügyeknek a paradormant állapotban megnyilvánuló kihajtási képessége és a mélynyugalmi állapot között egyéb fontos összefüggés is van (FAUST et al. A csúcsdominanc ia vizsgálata leggyakrabban egy. További értelmezési lehetőség. kérdés lehet: táplálkozási vagy hormonális szabályozással állunk szemben? Noha már 1937től kezdődően akkumulálódna k ismereteink. 1998). a nyugalmi időszak elején bazitóniás tendencia érvényesül (CooK et al. A 'Northern Spy' almafajta fáinak a mélynyugalmi állapota nagyon hoszszú és erős akrotónia jellemzi. DENNIS. amelyek csak a dárdákon és rövid vesszőkön virágzanak.állapotban vannak. vagy a másodrendű hajtások megjelenését. áprilisban ívelte le. paradormant..akadályozza meg az oldalszervképzödést. vagy a csúcsrügy eltávolításával kihajtásra serkenthetők (FAUST et al. a hajtások megjelenési gyakorisága 5. Ebből következőerr a csúcsdominanci a érvényesülése a levelek hónaljában lévő szervek (= axilláris rügyek) bazitóniás kihajtási gradiensét eredményezi. az oldalrügyekben történő virágrügy-differenciálódást. illetve csak az ilyen helyzetű rügyekből képződnek másodrendű. egy aktívan növekvő hajtás tenyészőcsúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa. Miután az aktív hajtáscsúcs egyidejűleg auxin és gibbereHin forrás. hogy az őszibarack hajtás. Az 'Anna' almafajta mélynyugalmi állapota rövid ideig tart. cytokinin) kezeléssel. CooK et al.és virágrügyeiben tél végén az auxintartalom (a pollen tetrád képződéssei egybeesően) és a t-zeatin ribozid cytokinin mennyisége (februárban) növekszik. A csúcsdominancia. szintjét és eloszlását messzemenően meghatározza a gyöke127 . cit. amely. Idetartozó olaszországi információ. hogy a rügyek tavaszi kihajtásának elsőbbségi gradiensei az előző év nyár közepén kezdődő és csak márciusban befejeződő időszakban rögződnek.a mélynyugalomhoz csak hasonló.. Azaz: a mérsékelten erős. 1995). A nagy hidegigényü almafajták fáinak koronájában kevesebb dárda képződik. vagy erős hajtásokon csak a hajtás alapjához közelebbi rügyekben valósulhat meg a virágképződés.. 36 és 59% volt. a mérsékelt égövtől délebbre az olyan almafajták termesztése nem ajánlott. hogy a hajtások hosszában elhelyezkedő rügyek kihajtási gradiensében nyár végén. az akratónia kevésbé érvényesül. hogy a növekedési erély több rügy között .megnyilvánulásai a virágrügyképződés­ re kedvező erősségű és szakaszos hajtásnövekedés. pl. Abban az esetben. Éppen ezért. illetve tápanyag vonzó centrum. mert a csúcsrügy eltávolítása után szinte valamennyi oldalrügy kihajt. BRUNNER.tehát a csúcstól távolabbiakra is kiterjedően .csúcsrügyek száma is (GIESBERGER.ban hajtottak ki. ami már akrotóniát tükröz. a hajtáscsúcsból alapi irányba áramló szignál természetének mibenlétére irányul. kép). kép). Ennek közvetlen-és hasznos.

'Akane'. 'Paulared' és ez nem kis gondot jelent. USA). 1972. Az almafajták LESPINASSE (1980. a rügyek nem hajtanak ki. a hajtások ízközeinek hosszúságaés -az előző háromtól függetlenül. vagy a mogyoró és birs) elágazódási módja. A növekedési tulajdonságok általános jellemzése A gyümölcsfák méretét (genetikailag meghatározottan) szabályozó legfontosabb téFAUST (1989) szerint az elágazódások elrendeződése (pl. az oldalrügyekből termőrészek lesznek úgy. a bazitónia a gyümölcstermő bokrok (mint a bogyósgyümölcsűek egy része. év felfedezettje (BROOKS és ÜMO. hogy a csúcsdominanc ia megvalósulását előidéző szignál hormonális természetű. nagyon valószínű. a túlerős akrotónia . valamint egyéb növekedési jellemzők közötti összefüggés tényezőit Faust munkacsoportja elemezte Beltsville-ben (Maryland.és rövidebb . termőnyársak optimális(hoz köze li) arányát jelenti. BUBÁN. Az almatermesztésben ismert spur típusú fajták ízközhosszúsága 22-25 mm.a növekedési erély. 1989). 'Golden Delicious'. mint standard. pl. 'Starkrimson'). az elágazódás különbözősége egy-egy gyümölcsfajon belül is markánsan kifejezésre jut. kép). A mikroszaporításból származó. A szélső­ ségesen gyenge elágazódási készségű fajtákat. 5.zónája inaktív marad. A spur típusú fajták és fajtaváltozatok növekedési tulajdonságai sajátosak Az éves vesszők csúcsközeli részén is kevés . a 2.ízközű hajtások képződnek.felkopaszadás. Ezzel együtt. illetve primer funkciója van a hajtáscsúcs és a fiatal kiterülő levelek auxin szintézisének (BANGERTH. tehát nincs felkopaszadás (5. amikor a gyorsabb terrnőre fordulás érdekében a növekedési egyensúly megteremtésére törekszünk.fajtától függően hosszabb. egyes nemesítési vonalak (genetikailag törpefák) esetében lehet 5-15 mm. éves rész alapi. 1998) csoportosításában lehetnek bazitóniás (pl. előző fejezetrész). rövidebb.1. pl. éves rész alapi zónájára is érvényes. dárdák.jellemzi. Ennek az állapotnak a bekövetkezése mind a fiatal fák terrnőre fordulásához. A növekedési egyensúly a fakorona méretének. A normál növekedési típusú (standard. a hosszúhajtások alatt termőrészek képződnek. dárdák megjelenése a 2. Az almatermesztésünkben használt fajták egy részét aszigorú akrotóniajellemzi. akrotóniás ('Rome Beauty') habitusúak. kép). Az elágazádások elrendeződése az akrotónia és/vagy bazitónia megnyilvánulása (Id. cit. akrotónia vagy bazitónia). Az első spur típusú almafajta a 'Bisbee Delicious' az 1953. metszés ellenére is. cit. 'Gloster' (1. növekedési tulajdonságait hasonlították egy nyezők 128 . az elágazódási szög. pl. kép). hogy a termőnyársak. vagy kevesebb is. 1989).2. Az akrotónia általában a gyümölcsfák. mind a termőkorú fák évenkénti közel egyenletes terméshozásához alapfeltétel. termőfelületének gyarapodását szolgáló hosszúhajtások és a termőrész funkciójú rövid hajtásképletek. vagy nem spur) almafajták fáinak hajtásképződésében a mérsékelt akrotónia növekedési egyensúlyi állapotot hoz létre (4. 'Red Rome van Weil'. sajátgyökerű faállományban a normál növekedésű 'Golden Delicious'. vagy amelyeket az elágazódások egyenletes megjelenése (mezotónia) jellemez. Az ízközhosszúság és a fák mérete.rek tápelem-ellátot tsága és a növény vízpotenciálja. FAUST.

ábra) sokkal inkább kifejezi a korona habitusának sajátosságait (5.2. 129 .4 és 20.által bezárt szög értendő. mint a standard fajták fáin mérhető intemódium hosszúság fele. ami átlagosan kevesebb. illetve drasztikusan csökken a fák termékenysége. Az ízközhosszúság és a koronaméretek közötti összefüggés nyilvánvaló volt (5.gally.· zódási tulajdonságai. kép).9.5 magasság 3. illetve igen törpe klónéhoz.mutatószám az ágszög (elágazódási szög).4 1.5. a praktikusan kis koronaméret.4 1. Egyetlen. ehhez közeli helyzetű) vesszőn hagyományos. táblázat). A nagyobb elágazási szögben (vízszinteshez közelebbi helyzetben) álló koronarészek jobb elága. talán kevésbé ismert példa említésére szorítkozunk. fokozottabb virágzási készsége nagyobb termőhajlamot jelent. Az ízközhosszúság a felsorolás sorrendjében l .0 2. Bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell. Az elágazódási szög sokkal inkább közvetett módon befolyásolja a gyümölcsfák méretét.és gyakran használt.1. fájuk törékeny. ág. amely alatt a korona tengelye és az adott elágazódás.csökkenésével az említett negatív tulajdonságok erősödnek. Kiderült azonban (BAssr és Rizzó. Amikor egy függőleges (v. s éppen a nagyobb gyümölcsterhelés lesz a növekedést mérséklő tényező. 5. cit. "kiterjesztett" ágszög. 1989). Az elágazódási szög milyensége is fajtatulajdonság és erre a csonthéjas gyümölcsfajoknál szintén találunk példát.az ezértis-jó elágazódási készség (ScoRZA. Az ennek megfelelő spur típusok termesztési előnyei közismertek. FAUST. 1988.1. pl. A növekedési habitus jellemzésére szintén jó. hogy az elágazódás eredési helye és az elágazódás csúcsa közötti virtuális egyenes. Az ízközhosszúság és a koronaméretek különböző növekedési típusú almafákon (FAUST és STEFFENS. ezek a fajtaváltozatok fokozottan hajlamosak a szakaszos terméshozásra.2 1. 1995) az USBl és USB3 nemesítési vonalakat a 'Gaia' standard növekedésű almafajtához hasonlítottuk (6. Normál (Golden D.0 7. Az ízközhosszúság túlzott.a jelzett határérték alá. Ennek érdekében számtalan termesztéstechnikai eljárást alkalmaz az almatermesztés. mint az eddigiekben részletezett növekedési tulajdonságok. vagy vegyszeres kezeléssei nagyobb számú hajtás képződését idézzük elő. minél távolabb van eredési helyük a vessző csúcsától.7 2. A 'Compact Red Haven' őszibarackfárajellemző a koronakiterülését biztosító nagy elágazódási szög és.3 mm. vegyszeres gyümölcsritkításuk nehezen megoldható. 1999). amelyek ízközhosszúsága nem kevesebb. mint 4 cm volt. Ez ideig nem közölt munkánk során (BuBÁN és FAUST.6 átmérő Koronaméretek (m) 2. fajlagosan nagy termőfelület és korai terrnőre fordulás. táblázat.1. 5. az USB lből a képen lévő minta a szeptember végéig elért teljes hajtáshosszúságot is reprezentálja.) Törpe Igen törpe 20.0 nemesítés i programból származó törpe. táblázat). illetve a korona tengely közötti szög (az ún. A termesztési gyakorlat fajtahasználatában azoknak a spur típusoknak van értéke (és nem véletlenül: elterjedtsége). 1993) Ízköz (mm) Növekedési típus hossz. a hajtások elágazási szöge annál nagyobb.

3 80.7 80.1 59.7 55.3 ± 7. a 5. és mint fentebb már utaltunk rá.1.4 ± 9.6 40. éves őszibarackfákon* (BASSI és RIZZO. -v 5. ábra. Például.0 ± 15.8 45.5 ± 10. Az ágszög (CRO) és a "kiterjesztett" ágszög (EXTA) mérése (BASSI és R1zzo. Az ágszög és a "kiterjesztett" ágszög 3.2.2 ± 13.6 ± 11.6 ± 11. 1999) telmezhetők.2 ± 8. normál (St2) Lh Lh x Fajta (vagy fajtajelölt) Pill ar PI 41459 Bounty Venus - Ágszög 47. de ha mégis.8 ± 6. valamint a törzs és a vázágak másodiagos vastagodása is számottevő része az összes vegetatív gyarapodásnak. mint azok hosszúságától függ. táblázat. ábra 130 .3 ± 14.0 45.3 ± 18. Éppen a módszertani okok miatt (is) a hajtásképződés a leggyakrabban használt mutatója a vegetatív növekedésnek. mert a gyökémöv ekedés. Az összes hajtásnövekedés különösen a termőkorú fákon nehezen mérhető. de nehezen mérhető.7 Co St2 Lh x St! x - *lásd még 5.2 80.3 ± 19. akkor könnyen kiszámítható a vegetatív növekedés és a terméshozás közötti összefüggést jellemző index.9 "Kiterjesztett" ágszög 10.0± 12.6 ± 13. A hajtásnövekedést gyakran az átlagos hajtáshosszúsággal jellemzik.1 51.. Ez a mutatószám: gyümölcs kg/m hajtáshosszúság a fajtáktól és ezen belül a növekedés típusától függ. a növekedés mutatószámai csak a fa egészére vonatkozta tva ér- A gyümölcsf ák vegetatív növekedése nemcsak hajtásnövekedést jelent. normál (St l) Standard-2. 1999) Növekedési típusok vagy hibridjük Oszlopszem "columnar" (Co) Lehajló (Lh) Standard-l.EXTA ~.0 60. azonban a fánkénti összes hajtásnövedék mennyisége sokkal inkább a hajtások számától.1.8 60.6 59. A növekedési erély a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága.

a következő évi termővesszők -jelennek meg. A piros ribiszke éves vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszúhajtás alatt a csúcsközeli rügyekből rövid termőnyársak. cit. illetvespur típusú fajtaváltozat fáin ez az érték 1. Az előző évben tősarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon történő virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad és szüret után eltávolítják. hajtásrendszere a föld felszíne alatt ágazódik el és nincsenek többéves fás részei. majd ugyanitt levelek is megjelennek. A virág(zat)kezde mények továbbfejlődése télen nagyon lelassul.különösen akkor. évben (4 év átlagaként) a normál növekedésű. a legidősebb hajtásképlet is csak második (de nem két-) éves. A növekedési jellemzőkhöz tartozik. A talaj felszínén növekvő indák nóduszai legyökeresedne k. Az így kialakult indanövény a szamóca szaporodását szolgálja. A cserjetörzsön kialakuló hajtásrendszer ennél a két gyümölcsfajnál elsősorban a termőrész képződés­ ben mutat különbséget. 131 . Afekete ribiszke éves vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások.nyár végi kielégítő vízellátottság esetén. A málna félcserje. ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő .vagy virágzatkezdem énnyé alakul át. A virágrügyek képződése A vegetációs időszak első felében a gyümölcsfák valamennyi rügye vegetatív hajtásrügy.43. 1991. amely az eredetileg eltelepített növényből és a gyökérsarjakból felnevelt újabb egyedekből tevődik össze.természetes testalakulásuk szerint nincs törzsük. 0.2. 5.'Mclntosh' almafajta esetében a telepítést követő 8-ll.a virág(zat)kezde mények kialakulása ismét gyorsabbá válik. mert . lágy szárú növény. BUBÁN. Később. A mélynyugalmi állapot befejeződése után.még mindig a rügyek belsejében. meghatározott körülményektől ft. de . A folyamat befejező szakasza a rügyfakadástól a virágok kinyílásáig tart.legyökeresedne k és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. Az elágazódás sajátos módja az indaképződés.iggően.a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. ill. de folyamatos marad. 1998). A fekete ribiszke és a piros ribiszke viszonylag hosszú élettartamú cserje. Áttelelő gyökértörzse viszont elágazódik. a növények bokorhabitusát a bazitóniás elágazódási mód határozza meg.66 kg/m volt (FORSHEY. A szamóca évelő. vagy még korlátozottabb növekedésű "mini" bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmé­ nyek lesznek. illetve lehetővé válik a tőosztással történő szaporítás (vízhiányos körülmények között erre nem számíthatunk). a fa rügyeinek kisebb vagy nagyobb hányadában a tenyészőkúp (apex) virág. Ezáltal nagyobb lesz a növény termőképessége. A bogyósgyümölcsű fajok növekedési tulajdonságai több szempontból is eltérőek a gyümölcsfákétól és nem csak azért. A köszméte termésének nagy hányada szintén termőnyársakon van. amely egy intenzív szervképződés és a rügypikkelyeke n belül valósul meg. hogy egy málnabokor tulajdonképpen egy növénycsoport. Ez a folyamat a virágrügy-diffe renciálódás. ezek az elágazádások. illetve a legáltalánosabban használt szaporítóanyag.

funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől fúgg. s ez lehet október. A hosszúhajtások oldalrügyeiben a virágképződés fajtáktól fliggően jellemző vagy jelentéktelen és mértéke a fák életkorának előrehaladtával csökken.a fák kezeléséből eredő . éves koronarészek oldalrügyeiből. Pl. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát. Ezekben a laterális rügyekben a virágképződés sokkal későbben kezdődik.és természetes módon. Almafákon a virágképződés elsődleges helye az ún. Mégis. az ún. sajátos biokémiai és cytokémiai változásokban megnyilvánuló szakasza). 1998). Ez utóbbi helyen képződött dárdák. a felkopaszodás elkerülhetetlen.fejlettsége által meghatározott. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a nyársaknak . illetve dárdákon ('Spencer Seedless') fokozattan érvényesült. Ezek egyike a kialakuló termőrész hosszúsága. rövid termő részek. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. amikor ez túlzott mértékű. amelyek gátló hatása a rövidebb termőnyársakon ('Paulared').1. A dárdát rövid ízközök jellemzik. pl. termőbog alakul ki.alig néhány hét után megvalósul a virágindukció (a virágképződés legelső. illetve a bennük lévő magvak száma. mint a dárdák csúcsrügyeiben. termőnyársak csúcsrügyében a virágképződés esélyeit alapvetően meghatározza két tényező (DENNIS és NEILSEN. vagy hármas (hajtás. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A kajszi és a szilva fáin a rövid nyársak fontos termőrészek. 132 .5. mint l O cm. A cseresznyefákon nem jellemző az éves veszszőkön virágzás. de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. Az őszibarack talán legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző. A cseresznye és a meggy fáin tipikus termő­ rész az alig néhány cm hosszú bokrétás termőnyárs. ahol a gyümölcskocsány ízesül. A körtefák termőrészei az almafákéhoz hasonlóak. A termést hozó dárda csúcsi részén.és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. hogy az éves vesszők virágainak a gyümölcskötődési potenciálja jóval kisebb. mint 15 cm.az egészen fiatal fák termésénekjelentős hányada az éves vesszőkön jelenik meg. A másik tényező a termőbogon fejlődő gyümölcsök. Régen ismert viszont. egy jellegzetes megvastagodás. Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek. a 'Spencer Seedless' almafajta fáin a túl rövid dárdák csúcsrügyében sohasem történt virágképződés. A csúcsrügyben. A virágrügyek képződésének helye és időpontja A virágrügyképződés helye a különböző gyümölcsfajok testszerveződési és növekedési tulajdonságai által meghatározott.megfelelő feltételek mellett. egyes években a 10-20 cm hosszú termőnyársak csúcsrügyében valósult meg virágrügy-differenciálódás legnagyobb gyakorisággal. de a termőnyársak sem hosszabbak. amelyen kettes. hanem a termőbogo­ kon képződik. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. vagy tél vége is.2. teljes hosszúsága kevesebb. a 'Paulared' almafajtánál az 5-10 cm. majd elkezdődik a virágzatkezdemény szövettani és morfológiai differenciálódása. amelynek csúcsán körben elhelyezkedő 3-6 virágrügy között egy vegetatív-(hajtás-)rügy van. A termőkorú fákon az újabb dárdáknak egy jelentős része nem a 2.

hogy összefüggés van a fajtára jellemző korai viráginiciálódás és az évenként rendszeres virágzás között. Trópusi körülmények között (lásd Jáva) a virágrügyképződés teljes folyamata megvalósul csupán 6-7 hét alatt. amelyeken a virágrügyek képződnek. noha ez az Egyesült Államokban csak a teljes virágzás utáni 80-ll O napon kezdődik (HIRST. hidegebb országok területén július végén. A kőrtefákon a virágképződés. 1979). A dió új fajtacsoportjának alapvető jellemzője. Romániában június végén van. augusztus elején figyelhető meg. de Magyarországon már október végére. a meggynél Lengyelországban július ban. illetve közepén. Almafák dárdáin a virágképződés kezdete Magyarországon július elején. a birs dárdáin és hosszúhajtásain soha sem hamarabb. mert pl. Bulgáriában június közepén vagy végén kezdődik. vagy akár 2 hónappal később történik. 1986. szamócánál csak szeptember közepétől kezdődik.2. hogy a hosszúvesszők oldalrügyeinek egy része is nővirágrügy. A hosszúhajtásokon a virágrügy-differenciálódás l 0-20 nappal.fajtától és termesztőhelytől fiiggően. Őszibarackfákon a virágképződés Magyarországon.A birs hajtásrendszerének jellegzetessége.június második fele és augusztus első fele között.potenciális termőrész-alakul ki. január közötti időszakban 6-7 hónaponként szüreteltek gyümölcsöt a 'Rome Beauty' almafajta fáiróL Kevésbé extrém. hogy ÚjZélandban a 'Gaia' almafajta fáin a virágrügyek képződése az egész vegetációs idő­ szakban megfigyelhető. akár azonos nóduszon is. hogy Malajziában a virágrügyképződés gyakorlatilag folyamatos. Például. mert a dióra jellemző egyivarú virágok rügyeinek elhelyezkedése nem azonos. A virágrügyek képződésének időpontját genetikai tulajdonságok vagy speciális ökológiai tényezők jelentősen módosíthatják (DENNIS. 133 . érdes felületű barkarügyek és a csúcsrügyeknél kisebb gömbölyü hajtásrügyek helyzeilik szerint oldalrügyek. A hagyományos fajtákon a nővirágrügy minden esetben a rövid elágazádások csúcsrügye. A dió fajtacsoportjainak termőrészképződése különböző. A virágképződés a szilvafajtáknállegkorábban június végén. Ezzel magyarázható másik tapasztalat. fejezetrészben írtuk le. de érdekes adalék. Az idetartozó fajták fáin tehát fontos termőrész a nővirágrügyekkel berakódott termővessző. Ez utóbbi országból származó érdekes tapasztalat. Olaszországban és Kaliforniában július második felében kezdődik.1. mint szeptember vége. a tulajdonképpen i termőrészek tehát ezek a termőnyárs jellegű rövid hajtásképletek A kúp alakú. személyes közlés ). A köszméte virágrügyképződése Magyarországon július végén. A kajszi virágrügyeinek képződése Romániában július végén. Spanyolországban. július elején van. augusztus elején (a másodrendű hajtásokon egy hónappal később) kezdődik és 42-85 napos periódust jelent. majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás..az 5. hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg. pl. mint a standard fajtánál és ezzel együtt jár a (tavasszal) 6 héttel korábbi virágzás is.azokat a hajtásképleteket. Törökországban hasonló időzítésű kezdés után decemberre fejeződik be a virágkezdemény kialakulása. A virágrügyképződés időpontjának ismerete elengedhetetlenül szükséges a virágrügyképződést szabályozó eljárások időzítése érdekében. A meggy (és a cseresznye) virágrügyképződése Magyarországon július első felében. A bogyósgyümölcsűek termőrészeit . P. augusztus elején van. január és 1988. ÉszakkeletMexikóban a 'Golden Delicious' egyik mutánsának fáin a virágképződés kezdete egy hónappal korábban van. illetve október vége.

Virágrügy-differenciálódás. Feltételezik (HIRST. 1996) azonban detektálni tudjuk. A virágrügyek képződésének vegetatív szakasza. személyes közlés). 1996) sajátságait FULFORD ( 1965. A virágrügy-differenciálódás csak azután kezdődik.2/a ábra. A = átmeneti levélkezdemény. nőség. 1979). az egész folyamat a virágnyílással fejeződik be (BUBÁN. 1984.mikroszkópos vizsgálattal megállapítható . A virágrügyképződés folyamata A virágrügyek képződése (differenciálódása) több fázison keresztül valósul meg: . 148-150.. 3 átmeneti levél. 'Starkspur Supreme Delicious': 20 (HIRST és FERREE. legalább 2-4 hetes periódust jelent. az érett pollen és az embriózsák kifejlődése.2.Iniciálódás: a vegetatív tenyészőkúp szövettani differenciálódásával kezdődő és az ivarszerv (portok. amikor a vegetatív rügyben meghatározott számú szervkezdemény már kialakult a rügy tengelyén.a virágrügy-differenciálódás kezdete egy hosszabb. 1991). . BUBÁN.ill. HIRST és FERREE. Ezekben az oldalrügyekben a viráginiciálódás mintegy 40 nappal később kezdődik. Ez a kritikus szám azonban fajtánként különböző. 'Coxs Orange Pippin': 20 (ABBOTT. 1997).). hogy fenti időpontok a virágrügyek képződésének . mint a dárdák rügyeiben. Az almafajták rügyeiben ez elvileg 21 szervkezdeményt.első jeleire vonatkoznak. 1994). valószínűen hormonálisan programozott folyamat.még azonos hajtásképletre.és termő-) kezdemények megjelenésével záródó szervképződé­ si folyamat (BuBÁN. 5. 1995). lődő gyümölcsök is (lásd még: virágmiA még vegetatív rügy felépítése. dárdákra is érvényesen . és elsősorban a hajtás középső részének leghosszabb nóduszain valósul meg (DENCKER és HANSEN. A már megvalósult indukciót cytokémiai módszerekkel (BUBÁN és FAUST. hogy az ilyen oldairügyek kevesebb ízközszámmal felépülő virágai fejletlenebbek és ezért kisebbek a belőlük fej5. R = rügypikkely. de csak 14-15 a hosszúhajtások oldalrügyeiben. a rügyeknek az eddig (és ekkor még) vegetatív szövettani szerkezetében nem történik változás. .2/a ábra). 1995 és 5. L = levélkezdem ény. 1996). pl. Az 'Elshof' almafajtánál a kritikus nóduszszám a dárdák rügyeiben 19.Meg kell jegyeznünk. 'Baldwin': 18. 6 valódi levél és 3 fellevél kezdemény (BIJHOUWER. pl. 1924. old. 'Golden Delicious': 16 (LucKWILL és SILVA. 1970). 1982. A rügyfejlődés vegetatív szakaszának T= tenyészőkúp (BUBÁN.2. 1966) mun134 . a rügytengelyen ugyanennyi nóduszt -jelent: 9 rügypikkely. 'Early Mclntosh': 22 (MCLAUGHLIN és GREENE. Egy fa egész rügyállományát tekintve . P.Az ivarszervek (porzó és termő) teljessé szerveződése. cit. F = fellevélkezdemény.Indukció: molekuláris biológiai.

a rügyben már meglévő idősebb levélkezdeménye knek gátló hatása van a fiatal levélkezdemény ek fejlődésére. Tenyészkúp a szövettani nyészőkúpban (BUBÁN és FAUST. !974). !996) tősen 135 .a tenyészőkúptól méretében és alakjában is eltérő . noha a virágképződés jelentősen gátlódott a kezelés hatására. viszont ezt követően . az egymást követő levélkezdemény ek megjelenése közötti idő (a plastochron) hosszú lesz. A virágrügyek differenciálódása. 1984.káiból ismerjük. A fiatal gyümölcsök fejlődő magkezdeményeiből kiáramló hormonok virágképződést gátló hatásának egyik oka lehet. következésképpen a plastochron 5-7 napra rövidül.2/c ábra. akár 18 nap is. sokkal fontosabb lehet. de mások nem találtak összefüggést a hőmérséklet és rügyeken belüli nóduszszám között. A túl magas hőmérséklet ugyanilyen gátló hatása TROMP (1976) szerint a fiatalleveleknek a magasabb hőmérsékleten fokozottabb gibbereilio • produkciójával magyarázható.virágindukció megvalósulását tükrözi a sejtmagvak osztódási aktivitásában meghatározó szerepü nukleinsavak szintjének jellegzetes változása a még vegetatív szerkezetű te5. 1991) és a rügyeknek az a képessége. akkor a rügyeken belüli idősebb levélkezdemény ek biztosítják a tenyészőkúpnak a viráginiciálódá st eredményező aktivitást. mint a levélkezdeménye k Fuiford szerinti képző­ dési üteme. hogy folytatni tudják az újabb kezdemények képződését az első fellevél iniciálódásának időpontjá­ ban. Amikor ez a gátlás teljesen érvényesül. Ez a gátlás felszabadíthatja a tenyészőkúpot a fiatallevélkezd emények gátlása alól. hogy a gibberellinek megnyújtják a plastochront (LUCKWILL. hogy a plastochron ne legyen több.2/b ábra).2/b ábra. A részleteiben nem ismert . Az apexen a legfiatalabb levélkezdemény ek közvetlenül és jelengátolják a tenyészőkúp szervképző aktivitását. 1996) A viráginiciálódás kezdete a tenyésző­ kúp szövettani felépítésének (a funkcionálisan különböző merisztémaszövetek helyzetének és arányainak) változása: a szövettani differenciálódás. Gyakorlatilag ez annyit jelent. differenciálódáskor (BUBÁN. hogy ha a vegetációs időszak első felében a vegetatív rügy kialakulása kellően intenzív folyamat. Virágmerisztéma (5.virágmerisztéma 5. A levélkezdemények nagyobb száma nem mindig eredményez fokozottabb virágzást (McLAUGHLIN és GREENE. A szövettani differenciálódás nem jelent alaki változást a mindeddig vegetatív tenyészőkúp megjelenésében (5. hogy LoCKWILL és SILVA ( 1979) kísérletében a gibbereilio A 3 nem befolyásolta a rügyekben a levélprimordium képződést. 1982). mint 7 nap. A fentebb említett kritikus nóduszszám mellett a viráginiciálódás előfeltétele. További kétségeket támaszt.2/c ábra) kialakulása már a morfológi(BUBÁN. Viszont. 1984.

2/d ábra).2/e. Hasonló lehet a körte virágzata is (5. Pflock-stádium (BUBÁN.4. A = portok. A továbbiakban a virágmerisztémából egy oszlopszerű képlesz (5.2/e-f ábra. hogy az alma virágzatában csúcsi helyzetű (virágzáskor középsőnek látszó) virág domináns helyzetben van. e lőzőekben ismertetett hierarchia a csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye. ábra). L = oldalvirág-kezdemény (BUBÁN . Az egyes virágrészek kezdeményeinek megjelenése S = csészelevél. mint később a virágkezződmény !36 . A nyár végére (augusztusra) kialakuló virágzatkezdeményekben ez még egyértelműbb (5.3. P = sziromlevél. Jól meghatározó magyar kifejezés sajnos nem áll rendelkezésünkre. 5. meggy) esetében nem érvényesül. 1996) 5. A virágzaton belüli. 1984. 1984. ábra).5. 1984.2/d ábra. 1996) ai differenciálódás része. Már a Pflock-stádium kezdetétől nyilvánvaló. A virágzatkezdemény kialakulása T = csúcs i-. a német·nyelvű szakirodalomban ez az ún.2(( és 5. Pflock-stádium. ábra) éppen annyira egységes. Pi = tennő (BUBÁ . de a körtefajták jelentős részénél a virágzat alapi helyzetű (virágzáskor szél őnek lát zó) virága a legfejlettebb és tavasszal a virágzaton belül ez nyílik legelőször.i ábra. 1996) 5. A virágrügy-differenciá lódás kezdetén a virágmeri ztémán megjelenő .5.2/g. a majdani egyes virágok iniciálódását jelző dudorok fejlettsége (5.

Említést érdemel.4.5. A virágrügy-differenciálódás a 'Sarkspur Supreme Delicious' almafajtánál A = a még vegetatív rügy (nyíllal jelölt) tenyészőkúpja. h. ábra) megjelenéséig azonos. a levélkezdeményeket eltávolították. mint az oldalvirágok kezdeményei (HIRST és f ERR EE.8. Amikor a virágrügyben nem virágzat. 1983 . 1995) deményeké szeptemberben (5. ábra. B = virágmerisztéma (lásd nyíl) a virágzás után 3 hónappal.5. 1996) 137 . mert ismereteink szerint ez az első ábrázolása a gyümölcsfák virágrügy-differenciálódásának.2/g. ábra tudománytörténeti különlegesség.. A porzószálak megnyúlása csak tavasszal. 5. i ábrák). 7. kívülről befelé sorrendben az egye virágrészek: a csészeé a sziromlevél valamint a portok és a termő kezdeményei (5. hogy az 5. őszibarack). mint az előzőekben.3. in 8UBÁN. C = a virágzatkezdemény 138 nappal a virágzás után. Az egyes virágok részeinek megje- 5. a csúcsi virágkezdemény sokkal fejlettebb. A körte virágzatkezdeménye télen (ZELLER. nem sokkal virágzás előtt történik. Ezt követően jelennek meg. ábra) . ábra. a differenciálódási folyamat a virágmerisztéma (5. 6. hanem egyes virágok képződnek (kajszi.

O szept.a) e) b) c) 5. 3. 192 1. 25. B. in KOB EL. D). ST = bibeszáJ. ábra.: Valamennyi virágrész és a te nnő részei (VR = magház. C. SP = bibe) jól feli m erhető k ( V ERSLUYS. d) aug.: A megnagyobbodott tenyészőkúpon már van két fellevélkezdemény (BR).: A csészelevél-kezdeményeken belül megindul a sziromlevél. b) júl. c) aug.5.: Egy fejlettebb rügyben a B és C virágkezdeményeken már felismerhetők a csészelevél. 4.. e) aug. 30. !93 1) !38 .: Nagyszámú portok (M) és a term ő (VD) kezdeménye a sziromlevél-kezde ményeken belül. A virágzatkezdemény kialakulása a ' Hedelfingeni óriás' c eresznyefaj ta rügyeiben a) júl.. g) okt. 3.(KR) kezdemények fcjlődése.(K) kezdemények is. a melyek az egyes virágok l ege lső kezdeményei. 23. 12.: A fellevélkezdemények hónaljában megjelennek azok a merisztémaszövet-dudorok (A .: A még vegetatív tenyésző kúp (VP) és a (pikkely-)levélkezdemények KN betüés a keleikezé ük sorrendjének meg fe l e l ő számj elzé el.

8.5.(S) kezdemények jelennek meg (BUBÁN. 1983. augusztusban (8UBÁN. 1992· in BUBÁN. 1996) 5. ábra. 1996) !39 . ábra. 1996) 5. Az ősz iba rackvi rág-me ri szté m án is lege l őször a csészelevél. A meggy virágzatkezdeménye szeptemberben (ZELLER. 6. 7. 1992· in BuBÁN. A virágmerisztéma az őszibarack rügyeiben. 1960a. ábra. in 8UBÁN.

Az almatermésűek egyes virágainak felépítése néhány ponton lényegesen eltérő a csonthéjas gyümölcsfajokétóL A virágban lévő 5 bibeszál alapi része bibeoszlappá egyesített. és a virágzaton belüli virágokban (alma. A betegségek okozta károsodás miatt csökkent értékű lomb (vagy éppen egy korai lombhullás) nem teszi lehetővé a kellő mértékű tartalék tápanyag-felhalmozódást. noha. amelynek eredménye ismeretében szabályozhatjuk metszéskor a fák terhelését. Az ivarszervek képződése. réztartalmú növényvédő szerek permetezésével (a vacok bőrszövetei­ nek károsodására visszavezethetően) már zöldbimbós állapotban (!) perzsdési tüneteket okozunk. fentiektől egészen eltérően. ezek helyett egy második körben is csészeleveleket találunk. nemritkán előfordul a kifejezés használata. amelyben a sejtmag osztódása után egy (nagyobb) vegetatív és őszibarack) 140 . gyakorlati vonatkozású megjegyzésünk a virágrügyek képződésével kapcsolatban. hogy pl. Éppen ezért indokolt a metszés előtti. A sziromlevél nélküli virágok a rovarokat nem vonzzák.még a virágképzésre preferált helyeken.9. 1998). A csonthéjas gyümölcsfajok virágaiban rendszerint egy termő van és ennek alapi részéből (a magházból) fejlődik ki a gyümölcs (5. akkor hajtásrügyről beszélünk. akkor virágrügyről van szó. ábra). ábra). magvas és mag nélküli gyümölcsök fejlődnek ki. ha a rügyben nem valósult meg a virágrügy-differenciálódás. A pollen egy n kromoszómaszámú mikrospóra. kevésbé termékenyülőképes virágok jelennek meg és a téli fagykárosodás kockázata is nagyobb. vagy nem.lenése ugyanolyan módon és sorrendben valósul meg a magános virágokban (kajszi. télen könnyen elvégezhető rügyvizsgálat. A szamóca virágaiban. hogy olyan. az almafák dárdáinak csúcsrügyében a virágzatkezdemény kialakult. ugyanazon a fán. viszont rendszeres a mag nélküli gyümölcskötődés. A fajta csak botanikai érdekesség. a gyümölcs a vacok szöveteiből képződik. a növekedési tulajdonságoktól és a gyümölcsterheléstől fúggően) vagy megtörténik a nyár második felében.). de. meggy stb.10.12. egy vacokkúpon nagyszámú termő helyezkedik el (5. Különlegességnek számít a 'Spencer Seedless' almafajta virágszerkezete. II. Ebből következik. ha a dárdák 60-80%-ána k csúcsrügye valóban virágrügy. ábra). A magvak hiánya miatt a gyümölcsök nem gátolják a virágrügy indukciót és így a fák évente jól virágzanak. pl. amely a fajtában müködő recesszív ape ape génnek tulajdonított (NEILSEN. A virágrügy-differenciálódás több tényezőtől (pl. a portokban valósul meg a pollenképződés. a füléjük nyúló portokokban már a virágzás előtt néhány nappal érett pollen van.mint az előzőek­ ben láttuk . A hiányos tartalékokkal áttelelt fákon tavasszal fejletlen. ábra) és így egy-egy gyümölcsben 30 mag is kifejlődhet. mint "átmeneti rügy" nem létezik. A fákon lévő rügyállomány a következő évi termés alapja. Amennyiben pl. Ez a magyarázata annak. Néhány. Az alsóállású magház a csészelevelek ízesülése alatti vacok üregében található (5. almafák dárdáinak csúcsrügyében sem mindig alakul ki virágzatkezdemény. Optimálisnak tekintjük. A virágoknak nincs sziromlevele. Aporzók helyén további 10 termő van (5. A virágok hím ivarszerve a porzószálból és portokból álló porzó. gyümölcseinek nincs kereskedelmi értéke. Az alma virág-(zat) kezdeményeinek télen is folyamatos fejlődésemiatt nem eléggé hangsúlyozható a lomblevelek őszi állapotának fontossága. Mesterséges megporzás után.

1996) 5.12.11. in B uBÁN. 1969. ábra. 1978. 1996) 5. 1996) 5. ábra. ábra. in 8UBÁN.5. ábra. Ov = magház (BUBÁN. 1983. O = ovulum (magkezdemény).9. A körte virágkezdeménye márc ius közepén (ZELLER. A szamóca virága néhány nappal virágzás előtt (ZELLER. A Spencer Seedless almafajta virága S = csészelevél. A meggy virágkezdeménye a tél végén (ZELLER. 1960a· 1983. JO. in BUBÁN. in B UBÁN. P = termő . 1996) !41 . A = csökevényes portokkezdemén y.

in 8 UBÁN. amelynek morfológiai lag is jól elkü lönülő részei a bibe. A magházban helyezkednek el a magkezdemények (ovulumok). A pollen a portok felnyílásával válik szabaddá és ennek napi ritmu a van. bibeszál és a magház.egy kisebb (generatív) sejtmagjön létre. a bibeváladék megjelenése és a méheket vonzó nektárszekréció periodicitása a Pándy meggy klónoknál szoros összefüggésben van. a porzószál megnyú lása nem sokkal a virágnyílás előtt történik. ábra. !983. A meggyvirágban a bibepapillák virágzáskor (a) és három nappal késöbb (b) (STÖSSER és AN VARI. Az első. !996) !42 . A portokkezdemény be l ső részét az archesporium szövet tölti ki. s alakul ki az ivarsejtekre jellemző n (haploid) kromoszómaszám. meiotikus (számcsökkentő) osztódásnál feJeződik meg a kromoszómaállomány. A pollenképződés (mikrosporogenezis) során az archesporium sejtjeinek elkülönülésével jönnek létre a pollenanyasejtek és ezek kétszeri osztódásával keletkeznek a pollen tetrádok. A portok felnyílása .13. amely a pollenképződés helyéül szolgál. A női ivarszerv a termő. Az almafajták pollen- 5. A porzó fejlődése a portokkezdemény megjelenésével kezdődik. amelyekben az embriózsákot találj uk.

1 4. 1980. Almafajták vi rágaiban a bibeválad ék szekréció ja 4 óránként i periodici tást mutat.szetében a sötét festődés jelzi a poliszacchariges. cit. illetve OROSZ-KOvÁCS. mindkét esetben a nektártermelődés napi ritmusáv al megegyezően. 1996). 1992) szerint a bibe szekréció s tevékeny ségének a meggy dichogarn virágaiba n 12 órás. magház) alakja és mérete genetikailag meghatározott. A bibe felületén a pollen befogásá t szolgáló papillák vannak. élettartam uk néhány napra korlátozó dik (5. . in BUBÁN . A pollen sejtmagv ának inequalis osztódásával két teljesen különböző sejtmag keletkezi k. Alapos vizsgálatok eredmény ei (ORosz-KovÁCS et al.. amelyekben az embriózs ák képződik. A papillák igen gyors (már virágnyíl áskor bekövetkező) inaktivál ódása e lsősorban a dichogarn meggyfaj rákra jellemző . b ábra). amikor a pollentömlő keresztül nő a bibeszáJon de funkcióképe ségük idő­ tartama rövid (5. 1990). amelyek virágaiba n a tennő és a porzó nem egy időben válik ivaréretté (ORosz-KovÁCS et al. b ábra). fejlődésben l évő fiatal magvakat. ábra). 1996) 143 . de ez egy-egy virágon belül csak fé l napot jelent. B UBÁN. A magház legfontosabb részei a benne elhe ly ezkedő magkezd emények (ovulumok). A bibeszálnak az a bel ő zónája. amely a pollentömlő-növekedést szolgálja (később felszívódik). de dokat a vezetőszövetek sejt közötti járataiban ugyanezt a zót haszná ljuk az ovulum (CRESTJ et al. bibeszál. A pollenképződés az ivarsejtek megjelenésével fejeződik be.kiszóródási maximum a i egy órával megelőzik a nektártermelődés 4 óránként jelentkező maximum ait (OROSZ-KOvÁCS és mtsai. a szekrétum megjelen ése a bibefej fogékony ságát jelzi. generatív sejt újabb osztódásá nak eredmény e a két tulajdonk éppeni sperma sejt. 1989.13/a. amelyek felszínét proteinré teg vonja be. amely a bibét és a magházat köti össze. A termő szerveződése. amelyek majd a pollentömlő csúcsába vándorolnak. amelyben a virág primer funkciója: a termékenyülés megvalósuL A termő általánosan ismert alkotórés zeinek (bibe. A kajszinál (fajtánké nt változóan ) 1-4 napig van szekrétum termelés. A termő az a virágrész . a homogam virágokb an (amelyek ben az ivarszerv ek azonos időpontban vá lnak ivaréretté) viszont 6 órás napi ritmusa van. a vezetőszövet A vezetős zövetnek tápláló funkciója van (5. A másik. 1990. A magyar szóhaszn álatban a magkezdemény kifejezésnek két teljesen eltérő tartalma van. A Pomaide ae és a Prunoide ae alcsaládb a tartozó gyümölc sfajokra a bőséges szekrétum ot termelő " nedves" bibefej jellemző . . a nektárproduk ció maximum aival egybeesően (ORosz-KOVÁCS et al. 1992). . ezek egyike vegetatív sejtmag. mert bibecsatornájuk van).15/a. A bibeszál a kétszikü növényeknél általában zárt (az egyszikü eknél nyitott. Magkezd eményne k nevezzük a gyümö lcsökben még kezdetle.

amelyben az embriózsák képződik.és funkcionálisan legfontosabb része .19/a.16. benne alakul ki az embriózsák. Az ovulumok a magházban maglécen (placentán) helyezkednek el. mint differenciálatlan merisztémadudor jelennek meg. b.17/a.a nucellusz. hogy a nucellusz 144 . A fekete ribiszke virága. A nucelluszt a magkezdeményburok (két integumentum) fedi. Az alábbiakban (az egyértelműség érdekében) következetesen használjuk az ovulum kifejezést. a dió nővirágában egy ovulum van. ábra. 1968. de csak a virágnyílás előtt alakul ki a komplett struktúra (5.18/c-fés 5.16. 5. almatermésűeknél tíz. számuk a csonthéjasoknál kettő. in BUBÁN.15.fábrák). a Ribes fajoknál ennek többszöröse (5. d. 1996) megjelölésére is. néhány nappal virágnyílás előtt O= ovulumok (magkezdemények) (ZELLER. 1996) 5. de úgy. Az alma ovulumai először a tél végén. ábra). Az ovulum a virágok magházában található. ábra. in BuBÁN. 1985. illetve a termő legfontosabb része.5. Az alma bibeszálának vezetőszövetei a megporzás után l nappal (a) és 5 nappal (b) (BRAUN és STöSSER. Az ovulum középső . tehát a megtermékenyülés szempontjából a virág.

19/c.12 nap.5.25%-a.19/b ábra. Meggynél a termő funkcióképessége 2. ez az egymagvú. A mikropiléhez Jegközelebbi tetrád sejt megnagyobbodik. in BusA N. az ovulum tennékenyülő képessége kétszer annyi ideig tart. csírakapu (mikropi le) marad. Az igazán funkcióképes virágokban az embriózsák növekedése és a sejtosztódás a még nem termékenyü lt ovulumban hosszabb időre kiterjedő . N = nucellusz (B uBAN. M = tnikropile (csírakapu). ábra. Az alma ovulum (magkezdemény) a tél végén (a) és virágnyílás előtt (b). vagyis az n kromoszómaszámú tetrád sejtek. F = köldökzsinór (funiculus) és annak edénynyalábja (Fb). mint a notmái virágban. li és fo = belső és külső integumentum. Az embriózsák képződése (a makrosporogenezis) a nucellusz középső . Almafák virágaiban a magkezdemény élettartama lehet egészen hosszú is. az ún. e ábra). vagy csúcsi részében elhe l yezkedő. nagyobb méretéve l feltűnő embriózsák anyasejt (vagy makrospóra anya ejt) megjelenésével kezdődik. ll oc átlaghőmérsékleten 11 .3 nap. vagy primer embriózsák (5. 1996) csúcsánál egy nyílás. 1979. 145 . a pollentömlő ezen keresztül közelíti meg az embriózsákot A megtermékenyülés megvalósulásában az ovulum élettartama döntő tényező. Ch = cha laza. a másik három tetrád sejtnek nincs további szerepe). Az embriózsák-anyasejt két lépésben megvalósuló meiozisa során jön létre a haploid generáció. de már a virágnyíláskor inaktív lehet az ovulumok 1.17. A primer embriózsák sejtmagvának első osztódása majd további méretnövekedés és osztódások révén alakul ki a 8 sejtmagvas embriózsák (5.

Pt = papiHált szövet a köldökzsinór alapjánál (COSTA TURA és MACKENZIE. 0. Jelentős méretnövekedés és alaki differenciálódás a nyugalmi állapottól (A). ábra. Az ovulum egérfüles állapotban (D).5. 2. P = sziromlevél.) l.5 és 2. Ol = külső integumentum. a virágzat alatti első levél ki terülésekor (E) és zöldbimbós állapotban (F). N = nucellusz. St = portok. a lépték mindhárom ábrán 0.2. ll = belső integumentum.05 mm.18. S = bibeszál. Sa = bibe. Se = csészelevél. kezdődően rügyfakadáskor (B) és egérfüles állapotban (C). a feltüntetett lépték értéke az ábrák sorrendjében 0. 0 = ovulum. Az ivarszervek és az ovulum (magkezdemény) fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1-2. 1990) 146 .0 mm.

lépték az ábrák sorrendjében O l.19. PN = poláris sejtmagvak. Az ovulum kezdeti pirosbimbós állapotban (A). If = belső integumentum.5. N = nucellusz.) l . Pt = papillált szövet. . SY = szinergida sejtek. Az ovulum (magkezdemény) és az embriózsák fejlődése a 'Cox narancs renet' almafajta virágaiban (1 . A csak egy sejtmagvas embriózsák pirosbimbós állapotban (B).2. . 1990) . lépték az ábrák sorrendj ében O. l . (COSTA TURE és MACKENZIE.2 és O l mm. 0. nyílla l jelölve) és teljes virágzáskor (F) : a mikropile (a képen sötétlő) nyílásával szemben már inaktiválódó papillált szövet. Ol = külső integumentum .04 mm. nyolc sejtmagvas. 2. de még nem teljesen differenciálódott embriózsák a pirosbimbós állapot végén (C) és az érett embriózsák (E) a virágzat csúcs i virágainak nyílásakor. a virágzat csúcsi virágának nyílásakor (D) am ikor a nucell uszt már teljesen fedő integumentum ok csak annak csúcsánál hagynak kis részt (mikropile. E = petesejt. 0. ábra.05 és 0.

ábra. 1997). a virágzaton belül kisebb számú virágnak a kocsánya hosszú és a gyümölcskötődés gyenge.20.Az érett embriózsák mikropiláris végében e lhelyezkedő petesejt funkciója közismerte n a szexuális szaporodás. Amikor a virágindukció a vegetációs időn belül későn realizálódik és ezért a virágrügyek fiziológiailag fiatalok. a gyümölcsf ák virágzásbio lógiáj áva l vagy a termésszab ályozással foglalkozó kézikönyv ben (vagy szimpóziumon) felvetődik a virágmi nöség kérdése. amelyekből kompakt virágzatok fej lőd­ nek kis primer levelekkel és az igen rövid kocsányú virágoknál jó a gyümö lcskötődés. b ábra). Szinte valamenny i. A 'Regina' őszibarackfajta fáin vízhiányos körűlmények között tapasztaltá k az ikertermő képzödést. cit. Ez az irányitó szerep a szinergidákból származó kemotropi kus anyagok által való ulhat meg. de az ikertermők gyakoriságát. BUBÁN. Az embriózsák két poláris sejtmagva az embriózsák közepére vándorol. de pl. A virág minősége. a 'B ing' fajta esetében párologtató hűtő öntözéssel sikeresen mér ékelni tudták. A poláris magvak egyesülése c eresznyénél is csak röviddel a megtennék enyülés elő tt vagy alatt figyelhető meg. TROMP ( 1982) szerint az alma virágzatán ak minösége a jól fej lett vi rágok számával jellemezhető. pl. !989.20/a. ABBOlT (1970) tanulmánya alapján LUCKWTLL (!974) meghatározónak tartja a virágrügy-differenciálódás időpontját. s ez több szi lvafajtánál terméscsök kenéssei járt. A cseresznye virágaiban az ikertennő képzödésé t idézi elő a túl magas nyári léghömérs éklet. Erre utal McLAUGHUN és GREENE ( 1984. 5. de valódi definíció ez ideig nem ismeretes. Mindkét környezeti tényező (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) röviditi az ovulumok élettartamá t. s ezzel nőtt a nonnál alakú. A még éretlen (a) és az érett (b) embriózsák a meggy virágának avulurnában A tern1ő fejlődésében és funkcióké(magkezdeményében) pességében zavarokat okozhatnak a ked(FURUKAWA és BUKOVAC. 1996) vezőtlen környezeti hatások (D ENNIS. a dárdák levelei nagyok. A mellette l évő szinergida (kisegítő) sejtek bizonyítottan fontosak a pollentöml ö irányításában illetve annak felnyí lásában. a tavasszal megjelenő virágzatok tengelye megnyúlt. méretű gyümölcsök aránya (ugyanez a hatás csepegtető öntözéssel nem volt elérhető). vagy a szinergidákból kijutó enzimek késztetik a mikropiláris szöveteket a kemotropik us anyagok termelésére. a meggy esetében nem fuzionál másodiago s embriózsák maggá. TU KEY !989) tapasz- 148 . Ezzel ellentétben a korai viráginiciálódás eredményei a fiziológiailag öreg rügyek. csak az érett embriózsák ban (5. Az embriózsák má ik pólu án ta lálható 3 antipod (ellenlábas ) sejt szerepe jelenlegi ismereteink szerint még tisztázatlan.

vagy után fokozható.43. korábbi szüreteléssel. A BA valószínűen pótol egy lokális cytokininhiányt.34. 1989).40. oldalvirágainál 0. hogy az almafáko n a virágok mennyiségét növelő kezelések a virág minőségét is pozitíven befolyásolják. képanalitikai vizsgálati eredmények (STOCKERT és STöSSER. aki számszerűsíthető mutatóké nt és az előző évi gyümölcsterhelés függvény ében. Idézett szerzők (STOCKERT és STöSSER. ami egyértelműen megnyilv ánult a gyümölcsméret csökkenésben. A kisebb számú sejt nagyobb átlagos mérete nem kompenz álta a sejtszámcsökkenést. illetve 0. hogy a korábban szüretelt.25 értékekkel jellemezhető. 1996. 1989) a hibás virágszerkezetre hívja fel a figyelmet: amikor Delicious almafajta virágainak porzóköre hiányos. A virágzás előtti évben túlzottan nagy termésű fák rügyeiben fejlődő virágkezdemények vacok szöveteiben bizonyítottan kevesebb sejt volt. BUBÁN 1996). 1997) szerint a vacokátmérő. illetve a sejtek és sejtmagvak felületegységre jutó száma (numerikus sű­ rűsége). 149 . a nagy és intenzív színű sziromlevél jelzi. hogy a megporzás megtörténne. 1971. vagy szüret utáni ureapermetezésseL Újabb. cytokininszerű benzylad enin (BA) növeli a virágzatban az oldalvirágok számát is. A relatív termékenység (=a szüretre érett gyümölcsök száma a virágok számára vonatkoztatva. STOCKERT és STöSSER (1996) alapos tanulmánya arra is utal. a méhek nektárt tudnak gyűjteni anélkül. egy esetleges kényszerű lombvesztés. mint az átlagos terhelésű fákon. valamint a sejtek és sejtmagvak mérete közöttjó összefügg és van. a normál időben szüretelt fákon csak 0. meghatározza az előző évi gyümölcsterhelés. STOCKERT és STöSSER (!996) által idézett szerzők szerint. pl. A virágkezd emények őszi fejlettségét és ezzel a virágoknak a virágzáskori minőségét jól előrejelzi a virágkezd emények nek az a mérete (a vacok átmérője).kal kevesebb sejtet számláltak. A virág minőségét. a szüret időponta és a nitrogénellátottság.talata. ami befolyásolja a sejtosztódás mértékét a virágképződés kritikus szakaszában (TUKEY. Minél fejlettebb állapotot érnek el ősszel a virágprimordiumok a rügyekben. cit. BLASSE és BARTHOLD. a természetes lombhullás idő­ pontja. Ismereteink szerint BERGH (1985) volt az első. hosszú kocsány. annál jobb lesz a termékenyülő képesség ük tavasszal. amely szerint a virágképződést serkentő hatású. ami a téli nyugalmi állapot bekövetk ezése előtt kialakul. az embriózs ák növekedé se és a sejtosztód ás a még nem megtermékenyült ovulumb an (WILLIAMS 1995. ROBINSON (!979. ALSTON és TOBUTT. A vacok sejtosztódással történő méretgyarapodása ősszel történik és ez a méretnövekedés rövid idővel a szüret előtt. vagy a szüret után ureával permetezett fák rügyeiben a virágkezdeményeknek a vacokátmérője nagyobb lesz és ezzel nő a relatív termékenység is. 1996) például a korábban szüretelt Boscoop almafák virágzatainak csúcsi virágainál 0. Az almafákon a virágminőséget GOLDWIN (!989) szerint az erős. JACKSON (1989) a virágok kézi megporzása utáni gyümölcskötődés mértékét tartja döntőnek Az erős virágban hosszabb időre ~ terjed ki a bibe fogékonysága.a 'Starking Deliciou s' almafajta virágzatának csúcsi virágkezdeményeiben a vacok szöveteit alkotó sejtek számát vizsgálta. az időjárási hatások. cit. cit. 1997) vizsgálatainak legfontos abb eredménye. Ez a 20-21 %-ot kitevő csökkené s már a csészelev él-kezdem ények differenciálódásakor (a következő évi virágzás előtt 183-197 nappal) megállapítható volt és a teljes virágzás időpontjában az előző évben túlterhelt fák virágaina k vacokszöveteiben 22-27%. STOCKERT és STÖSSER.

cit. hogy az ilyen kezelések milyen fiziológiai mechanizmusok révén befolyásolják a virágindukciót. A GA4 és GA 7 me ll ett HoAD et al. 1976). Vagyis: az erős hajtásnövekedé s és a potenciális virágrügyek közötti kompetíciónak legalább időleges visszaszorítása szabályozni képes a viráginiciálódást (WILLIAMS. valamint a gyümölcshúsba n a GA . pl. Gibberellinek.hagyományos termesztéstechnikai eljárásokkal vagy bioregulátorok használatával ellensúlyozható. vagy a túlzottan erős hajtásnövekedés . GA és GA gib6 5 3 bereilineket (DENNIS.74 és -0. BANGERTH.43. Legismertebb gátló tényező. Még vitatott (LAVEE.. azonban ezt sok tényező jelentős méctékben gátolni képes. hogy pl. 1958). a meggy (FEUCHT és KHAN. Hasonló idő­ szakban (virágzás után 8-12 héttel) mértek maximumot SINSKA és munkatársai 150 . később a magban a GArt is. 1997). Úgy tűnik.95 közötti értékű volt. térfogata. Ezeknek a gátló tényezőknek a hatása . regresszió analízissel bizonyítottan a sejtek száma. cit. A gibberellinek nagy mennyiségben képződnek az alma (NrTSCH. Kétségtelen azonban. 1976) fejlődő magvaiban. az alternáló (kétévenkénti) terméshozásban nyilvánul meg . A virágrügyképződés endogén szabályozottsága A virágrügyek képződése a gyümölcsfák egyedfejlődésének természetes velejárója.3. 1989. sűrűsége és az intercellularis hányad határozza meg.. 'Golden Delicious' 0. 1973) és a mandula (RYUGO. Azt nem tudjuk. a magvakat is tartalmazó gyümölcsök túl nagy mennyisége. regutátorok ebben a folyamatban.. hajtáscsúcsok) helye távol van a viráginiciálódás helyétől (a rügytől). Az almában először a GA4 és GA 7 gibberellineket azonosítják (DENNIS és NrTSCH. koncentrációjuk legmagasabb a virágzás után 9 héttel. a két folyamat közötti összefiiggést mutató korrelációs koefficiens -0. Meggyőző példaként említhető az a kísérlet (JONES et al. 5. ( 1977) további ll gibberellint határoztak meg. vagy más szerveken pl. Az összefiiggést jelző korrelációs koefficiens szignifikáns értékei három almafajtánál: 'Jonagold' 0. 1973. 24 fokozta a virágképződést. mind a három vizsgált almafajta esetében.2. hogy ez a szignál a magvakból vagy hajtáscsúcsokból közvetlenül jut el a rügyekhez. tömeget) illetően. mind az abból fejlődő gyümölcsök áruértékét meghatározó mutatókat (méretet. amikor öt termesztési körzetben végeztek kezeléseket növekedésszabályozó anyagokkaL Az összesen 32 kezelésből 30 mérsékelte a hajtásnövekedést.58. JONES et al. 1989).ami pl. hogy a vacok fejlettségének vizsgálatával jó előrejelzés nyerhetőmind a virágok minőségét (termékenységét). nyilvánvaló a folyamatot szabályozó szignál szállításának szükségessége. 1975).A virágzáskor a vacok sejtjeinek a száma és szüretkor az alma sejtjeinek száma között szintén szoros összefiiggés van (HANDSCHACK. de bizonyított. Miután a gátló faktorok (magvas gyümölcsök. hogy a növényi hormonok fontos messengerek. A gyümölcs méretét és súlyát. A különböző hormonok szignál funkcióját illetően még számos kérdés maradt válaszolatlan. az etilén generátor ethephonnal az almafák virágzása fokozható annak ellenére. A GA4 és GA 7 az almamagvakban a virágzás után 4-5 héttel jelenik meg. 1998). hogy a kezelés a hajtásnövekedést nem befolyásolja és nincs gyümölcsritkító hatása sem (ScHMIDT et al. BUBÁN és FAUST (1982) az alábbiakban foglalta össze a gyümölcsben lévő magvak gibberellinprodukciójára vonatkozó első ismereteket. 1989). a leveleken keresztül.53 és 'Elstar' 0. 1966).

5 százalékának) kiáramlása volt csak visszamérhető. 1974). 1987. LoCKWILL (1977) úgy interpretátja már egy korábbi tanulmány (HOAD. a virágképződés gátlása éppen olyan mértékű volt. ill. A magvak súlyának növekedése és gibberellintartalmuk DENNIS (1976) szerint viszont egymástól független.. 1998). Közvetlen bizonyítéknak tűnik. 1997).. más szóvaJ: a diffuzátum gibberellinaktivitása fontosabb. valamint HOAD (1978) bizonyítják. hogy a magvak magában a rügyekben befolyásolják a gibberellinanyagcserét. 1997). hogy amikor különböző gibberellineket. 1976). A szervképződési folyamatok szabályozásában viszont a diffuzátumban megjelenő gibberellinek játszanak szerepet. 14C-GA 12 gibbereHint injektáltak az almamagvakba. mint a magvak gibberellinprodukciója. a GA le3 het a virágindukciót gátló szignál (BANGERTH. Egyéb tényezők szerepére is utaló körülmény viszont. mint az érintetlen magvas gyümölcsök jelenlétében (GROCHOWSKA.. hogy az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajta magvaiból diffundáló 3H jelzett GA 3 mennyisége sokkal nagyobb. DENNIS és NEILSEN. A gibberellineknek éppen a virágképződést gátló hatása is sokkal inkább kvalitatív. BUBÁN és FAUST. 1997) is megerősítik. hogy a magvakban mért gibberellinmennyiség nem tükrözi a magból kiáramló gibberellinek mennyiségét. hogy a gyümölcskocsányon keresztül kiáramló diffuzibilis gibbereHin sokkal inkább domináns faktor a viráginiciálódás gátlásában. mint a gyümölcshúsban (DENNIS. egymásba átalakulni képesek. 1982).a gibberellinforrásként tekintett magvak eltávolítása ellenére . A gibberellinkoncentráció a virágképződés kritikus szakaszában (4-6 héttel teljes virágzás után) a legnagyobb (200-400 pg/gyümölcs).. 1997 cit.. 1977). Fentiekből mégis arra következtethetünk. STEPHAN et al. Ellentmondó. Jelenleg legalább l 08 féle gibbereBint ismerünk (GARCIA-MARTINEZ et al. a maximális gibberellinaktivitás (friss tömegre vonatkoztatva) 3000-szer nagyobb a fejlődő magvakban. A gibberellinek interkonvertálódni. 1994 ). a bejuttatott összes gibberellinaktivitás alig mérhetően csekély hányadának (O. hogy a strukturálisan különböző gibberellinek fiziológiai hatásai egészen eltérőek lehetnek. HOAD és DONALDSON (1977. hogy a magvakból származó exudátum GAr és GA4 -tartalma között nem találtak különbséget a kétévente termő 'Elstar' és a rendszeresen termő 'Golden Delicious' almafajták között (PRANG et al. hogy a gibberellinek. cit. mint a rendszeresen termő 'Cox's Orange Pippin' fajta esetében. hogy a magvak vízzel helyettesítése. A gibberellinek koncentrációja a fiatal magvakban 15-500-szor nagyobb. mint a magvaké. 1997). Szintén kétségeket ébresztő tapasztalat (GREEN. A magvakból a rügy merisztémaszöveteihez áramló gibberellinek hatása azonban nem az egyetlen módja a virágképződés gátlásának A másik lehetőség. a magvakban termelt gibberellinek mennyisége és a magvak növekedése között paraHelitás volt. mint pl. A 3H jelzett GA4 gibbereilinnek egy nagyobb polaritású származékká átalakulásának mértéke és a követ151 . mint kvantitatív hatás. 1-0. BAN.. Újabb vizsgálatok (STEPHAN et al. 1968). 1993. megteremtve ezzel egy olyan egyensúlyt. hogy amikor az 5 hetes almagyümölcsök fiatal magvait GA 3 gibberellinnel helyettesítették. mint a levelekben és hajtásokban (LuCKWILL. cit. vagy gibbereHin előanyago­ kat.nem befolyásolta a virágindukciót. Különös figyelmet érdemel.(1973). ami nem teszi lehetövé a virágképződést (DENNIS. később már alig mérhető (PRANG et al. 1976) eredményeit is. az éretlen almamagvakban 24 gibbereBint azonosítottak (HEDDEN et al. 1997).

Lehetséges. Az endogén gibberellinek egzakt vizsgálatának eredményei sok esetben ellentmondásosak. a vizsgált gibberellinek közül az egyetlen. amely nem gátolja azt (TROMP.. LOCKWILL (1970). 1995). 152 . !978). Az alma. cit. az lES lehet egy alternatíva a gibberellinekkel szemben. 1986) és egyéb csonthéjas gyümölcsfajok mellett kajszi. 1997). mint az évenként termő fajták esetében. Ők közölték. noha. mert azáltal érvényesül.. Indolecetsav (lES). Úgy tűnik. mindenesetre. A gyümölcskocsányon keresztül szállított auxinszerű diffuzátum több az altemálva termő 'Laxton's Superb' almafajtánál. meggyfákon (BoKOVAC et al. mint 90%a virágzott a következő évben. mint az évente termő 'Cox's Orange Pippin'-nél. BANGERTH. 1997).. a rendszeresen termő 'Spencer Seedless' fajtánál viszont l :5 (STEPHAN et al.és őszibarackfákon is (SOOTHWICK és FRITTS. 1977) ismerték fel. 1978). hogy a magházba mikroinjektált lES 48 óra alatt teljesen metabolizálódik. EL-MAHDY.(leggyakrabban GA 3 ) kezelésekkel a virágrügy képződés markánsan gátolható. 1992). 1982). 1986).kező évi virágzás között pozitív összefúggés volt (LOONEY et al.2. amelyek A-gyűrűjében kettős kötés van. a magvas gyümölcsök viszont a magvak számával arányos mértékben gátló hatásúnak bizonyultak. a magvak száma a két fajta gyümölcseiben hasonló (HOAD. A GA4 nem minden esetben serkenti a virágzást (LOONEY et al. fejezetrész) gátolják a viráginiciálódást. 5.. a gyorsan metabolizálódók mint a GA4 viszont elősegítik a virágzást (LOONEY és PHARIS. pl. almafákon GOTTRIDGE (1962. mint a virágindukció gátlásáért felelős szignál. hogy a mag nélküli gyümölcsöt nevelő dárdák több. 1968). cit. A kétévenként termő 'Wealthy' almafajta gyümölcseiben átlagosan 8. !997). 1993. cit. A kétévenként termő almafajták magvaiból kiáramló auxin mennyisége közel 60%-kal több. Miután a gibberellinkezelések stimulálják az indalecetsav (a leginkább ismert auxin) kiáramlását a gyümölcsből.. A kétévenként termő 'Elstar' exudátumában a GA 3/GA4 arány 8: l. hogy gibberellin. 1997). A magvak indalecetsavval helyettesítése mégsem volt virágképződést gátló hatású (GROCHOWSKA. talán a piastachron megnyújtása révén (1.. legalábbis az alma még nem megporzott virágaiban (BANGERTH és SCHRÖDER. Meghatározó lehet a magvakból kiáramló exudátumban egyidejűleg jelenlévő.és meggyfákon azok a gibberellinek erősen virágképzést gátló hatásúak. LOCKWILL. 1978). igen aktív gibberellinek. deCHAN és CAIN (1967) publikációjaalapján vált ismertté. hogy fokozza az lES-szintézist a szignál keletkezési helyén. ahol a viráginiciálódás történik (RAMIREZ. ÜLIVEIRA és BROWNING. hogy a hosszú életű. a rendszeresen termő 'Jonathan' gyümölcseiben 5 magvat találtak (GROCHOWSKA és KARASZEWSKA. ilyen a GA3 és GA 7 (LOONEY et al. 1985. ezért a virágképzést gátló hatást GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (1976) az auxinnak tulajdonítják. hogy a különböző polaritású gibberellinek közül csak egy-kettő jut el a dárdák csúcsrügyéig (HOAD. A magvak viráginiciálódást gátló hatását TOMANOV és GAREEV (1951. szilvafákon (PAONOVIC et al. 1976).2. Ennek a valószínű magyarázata. A molekula hydroxilációjának mértéke meghatározza a különböző gibberellinek mozgásképességét és eljutását a rügybe. a virágképzést ellentétes előjellel befolyásoló gibberellinek aránya. LOCKWILL és SILVA (1979). a fiatal magvakban (BANGERTH. 1994). 1978). Ilyen értelemben a gibberellinek virágindukciót gátló funkciója inkább közvetett. 1988). Kétségtelen azonban.

Cytokininek. A diffuzibilis lES mennyiségét a gyümölcsben lévő magvak száma jelentősen befolyásolta. hogy az auxin eH-lES) könnyebben mozog a hajtásokban az új gyökerek felé és a cytokininek nagyobb mennyiségben szállítódnak a gyökérrendszerből a hajtásrenda szignál keletkezési helye a szignál érvényesülése (virágindukció gátlás) szignál szállítás 5. ábra. amelynek anyagcseréjét és ezzel a cytokininek szintézisét is a lombozatból a gyökérrendszerbe áramló auxinok stimulálják (LOCKHARD és SCHNEIDER. 21. Valóban bizonyították.21. V éleményünk szerint azonban döntő tényezőnek tekintendő CALLEJ AS és BANGERTH ( 1997) fenti kísérletében. héten a teljes virágzás után. hogy az almafák rügyeiben a virágmerisztéma iniciálódása előtt 4 héttel az lES mennyisége 50%-kal csökken és az eredeti lES-szintnek már csak l 0%-a a mérhető a virágmerisztémában (WERZILOW et al.. mind a növekvő hajtáscsúcsokból származó diffuzibilis lES mennyiségét növelte. cit. KAMBOJ és QUINLAN. a növekvő hajtáscsúcsok lES-produkciója. 1995). A virágindukciót szabályozó hormonális szignál mozgása (CALLEJAS és 8ANGERTH. l 981. a gibberellinnel nem kezelt 'Elstar' hajtáscsúcsaiból kiáramló lES mennyisége kiugróan magas csúcsot mutat a virágindukció szempontjából kritikus 6. Nagyon valószínű. BUBÁN és FAUST. A cytokininek képződésének elsődleges helye a gyökérrendszer.Mind a magvakból. 1982). Cytokininszerű vegyületeket a xylemnedvben először az 1960-as évek elején találtak (HOAD. 1997). etilén. viszont az lES diffuzátum mennyiségében a kétévenként termő 'Elstar' és az évente termő 'Golden Delicious' között nem volt különbség. 1997). 1978. ha az almafákat különböző gibberellinekkel kezelték (CALLEJAS és BANGERTH. Talán nem érdektelen. de ez a csúcs nemjelenik meg a 'Golden Delicious' esetében. Ugyanis. hogy a virágindukciót gátló hormonális szignál (5. 1997) 153 . ábra) az lES szintézisével és mozgásával hozható összefüggésbe. abszcizinsav. cit.

EL-MAHDY. 1979. HEss (1959) a virágzásbiológiai szempontból klasszikus értékű kísérletében thiouracillal (a ribonukleinsavban építőelem uracil analógjával) a virágindukció specifikus gátlását bizonyította. !969. cit. BUBÁN és SÁGI. a magvakból származó gibberellinek csökkenthetik a rügyekben a merisztematiku s aktivitáshoz szükséges cytokininek mennyiségét (RAMIREZ. hogy a fa melyik részét vizsgáljuk. Azaz. Amikor az almaalanyok nitrogénellátását ammónium formában biztosították (EuBÁN et al. A cytokininek szerepének megítélésekor az is szempont kell legyen. Arra vonatkozóan. hogy a cytokinineknek van. a virágrügyek képződését.. A gyökerekben szintetizált cytokininek SKOGERBOE (1990. Az almafák NH 4-nitrogén táplálása viszont fokozza a virágzást (GRASMANIS és EDWARDS. 1981. 1976). hogy itt a cytokininek in situ is képződnek. A gyökérnyak növekedésszabályozó anyagokkal kezelése után GROCHOWSKA és KARASZEWSKA (!989) a 2-3 éves almafákon a hajtásnövekedés mérséklését és fokozott virágzást állapítottak meg. cit. A radioaktíve jelzett kinetin mozgása a levelekből a dárda rügyeibe mérsékeltebb a kétévenként. A cytokininek közvetlen részvételét a viráginiciálódásban mégsem sikerült bizonyítani (LucKWILL. Egyes kísérteti eredmények arra utalnak. vagy nincs tényleges fontossága a virágindukcióba n nagyszámú. 1988). Lu cK WILL ( 1970) veti fel elsőként. RAMIREZ és HOAD. 1978). 1974). de egymásnak ellentmondó publikáció ismeretes (BANGERTH. 1997). 1979. Hasonló céllal végzett brómuracilkezelés az almafákon mérsékelte a virágképződést (BUBÁN. 1991). 1974). !974) szerint azonban a brómuracil virágképződést gátló hatása nem valódi specifikus gátlás. de lehet. a fotoszintetikus aktivitása tendenciaszemen nagyobb lesz (BUBÁN és LAKATOS. mint törpésítő alanyok esetében (KAMBOJ és QUINLAN. DENCKER és HANSEN. hogy a kezelt fák hajtáscsúcsában megnövekedett az extrahálható gibbereihnek mennyisége. mint NOrnitrogén táplátást követően. a xylem nedv cytokinin szintje magasabb volt. mint az évente termő almafajták fáin. de nem meghatározó módon. a kezeléshatásokat nem tapasztalták A gyökérnyak GROCHOWSKA és KARASZEWSKA értelmezése szerint a gibberellin és cytokinin tárolási helye. valamint a prekurzoraik: az iso-pentenyladenin és az iso-pentenyladenozin hajtáscsúcsokból extrahálható mennyisége. Amikor a kezeléseket a törzsön vagy az ágakon végezték. az így kezelt almafák leveleinek transzspirációja szignifikánsan csökken. egyidejűleg kevesebb lett a cytokininek: zeatin/zeatin ribozid. 1997). A brómuracil-kezeléseket EL-MAHDY (1988) almafákon megismételte és szintén megállapította a kezelés virágképződést gátló hatását. A Pharbitis nil tesztnövényen végzett ellenőrző vizsgálatok (BUBÁN et al.szerbe az erős növekedési erélyű alanyok használatakor. 2000). hogy a gyökerek felől érkező cytokininn ek antigibberellin funkciója van és a virágrügyképződés bizonyos gibberellin/cytokinin arányhoz kötött.. egy újabb kísérletben a csonthéjas gyümölcsfajok fáin is (GROCHOWSKA és HoDUN. A gyökérnyak képes megakadályozn i a cytokininek lebomlását és interkonvertálni tudja a gibberellinszerű 154 . McLAUGHLIN és GREENE. !994) szerint elősegíthetik. hogy a levelek cytokininprodukciójának is szerepe van a virágképződésben (HOAD. cit. 1997). hanem a nukleinsav-szintézis általános esőkkenésén alapul. Jelen fejezetünk szempontjából viszont érdekes további eredménye.

hogy amikor az etilénképződést előidézni képes 1-naftilecetsavval helyettesítették a fiatal gyümölcsök magvait. mégis számolnunk kell azzal. mint sajátos tényező. GROCHOWSKA és LUBINSKA (1973.anyagokat kevésbé poláros vegyületekké. 1974. mint az éves vesszőkben vegetatív rügyekkeL A virágrügyképződésre kedvező beavatkozások. mint a nem termő dárdákéban. A hajtások előkezelése az etilén bioszintés inhibitorával (aminoethoxyvinylglycine. legalábbis erre utal sok publikáció (pl. DENNIS (1970) mag nélküli gyümölcsöket termő alma klónokkal végzett kísérleteket. 1982) az Avena coleoptyl növekedésteszt használatával 2-3-szor magasabb ABA-szintet találtak a 'Landsberg Reinette' fajta gyümölcsöt nevelő dárdáinak levelében. BUBÁN és FAUST. a vesszők vízszintes helyzetbe hajlítása. amely szerint etilén-generátor vegyszerekkel. AVG) eliminálja az lES-szállításban a fentiek szerint bekövetkező változást (SANYAL és BANGERTH. A gyümölcs jelenléte. Ismét az ABA pozitív szerepére utaló tapasztalat. a következő évben a virágzó dárdák aránya 2-3-szor nagyobb volt (GROCHOWSKA. a hajtásnövekedés és a gyümölcskötődés befolyásolása nélkül fokozható a virágrügyképződés. Az etilén virágindukációt serkentő hatása valószínűen közvetett hatás és a hajtáscsúcsokból exportált lES szállításának gátlásán alapul. A lehajlított hajtásokban az lES-nek a hajtáscsúcsokból kiáramlása jelentősen csökkent és az etiléntermelés erő­ sen megnövekedett. cit. Az abszcizinsav (ABA) részvétele a virágindukcióban kevés. 1979). 1978). 1975).képződő etilénével (KLEIN és FAUST. de viszonylag egybehangzó publikációból gyanítható. 'Golden Delicious' almafákon. amely kedvező a virágrügyképződéshez. BANGERTH. Bár a gyümölcsök virágképződést gátló hatásaminden bizonnyal a bennük fejlődő magvak hormonprodukcióján alapul. 1973. A gyümölcsöt nem nevelő dárdák leveleiben az ABA gázkromatográfiával mérhető mennyisége szignifikánsan nagyobb (SANDKE. előidézhet egy olyan hormonegyensúlyt. 1968). hogy az almafák hajtáscsúcsából extrahálható ABA mennyisége kevesebb a virágrügyképződést gátló brómuracillal kezelt fákon. 1975. 1988). Kísérletes bizonyíték. Adárdák és rügyek endogén etilénszintje és virágrügyképződés közötti összefüggésnek tulajdonítják KLEIN és FAust (1978). mint a gyümölccsel terhelt dárdák leveleiben. a virágszerkezet sajátosságai miatt ritkán termékenyülnek és ezért a legtöbb gyümölcs parthenokarp.. KLEIN és FAUST. cit. ScHMIDT et al. hogy a virágrügyes dárdákban háromszor több etilén mérhető. ROBITAILLE. tehát a viráginiciálódás szempontjából fontos időszakban volt mérhető. 1973. WILLIAMS. Az etilén a virágindukációban részes tényezők egyike lehet. Ezzel ellentétben. cit. BUBÁN és FAUST. 1988). Az ilyen eljárások hatására képződő etilén koncentrációja azonban nem összehasonlítható a fákra permetezett etiléngenerátorokból-és hatására. vagy a nyári metszés (ROBITAILLE és LEOPOLD. mint a kezeledeneken (EL-MAHDY. A növekedést serkentő hormonok szintjének csökkenése és egy magas cytokininszint stabilizációja a gyökérnyak szöveteiben. cit. a vizsgálat mindhárom évében júniusban és júliusban. A kézi megporzás magképző155 . 1997). EL-MAHDY. Az ABA LU CKWILL (197 4) szerint virágzást serkentő hormon lehet (lásd még POWELL. 1982. hogy a gyümölcs jelenléte önmagában is befolyásoló tényező lehet. Az ABA maximuma. Az inhibitor (ABA) szintjét számottevően csökkentette a virágképződést stimuláló daminozidekezelés. 1978) növeli az etilénprodukciót. Ezeknek a klónoknak a virágai. mint pl.

személyes közlés) úgy vélekedett: lehetetlen meghatározni. A virágindukció lehetséges értelmezése. 5. Ezáltal a legfiatalabb levélkezdemények gátló hatása maradéktalanul érvényesül a tenyészőkúp szervképző aktivitásában. hogy a virágzás a magtartalmat. Valószínűbb mégis. vagy alig mérhető a hormonprodukció.2. Amikor a rügyek mellett gyümölcs is van.2. hogy a vegyszerrel indukált parthenokarp és a természetes módon parthenokarp gyümölcs nem azonos hatású. a virágzás után 3 héten belül érvényesül. 1973). a GA4 +7 kezelések csökkentik a fejlődő rügyekben a levélkezdemények számát és a következő évi virágzást.gyümölcskötődés sokkal döntöbb lehet a virágképződésben. mint az előző évben szabad megporzás után termő fákon. BUBÁN és FAUST. hogy parthenokarp gyümölcsök képződtek. NEILSEN.mindössze 20 ppm . Az így gátolt idősebb levélkezdemények nem képesek akadályozni a fiatallevél primordiumok növekedését. vagy 3 CPPU+GA4 kombinációval kezelték (BANGERTH és SCHRÖDER. 1970. A kezelés hatására parthenokarp gyümölcsök fejlődtek. 1972. ha a gyümölcsök virágzás után legalább 6-8 hétig a fán maradnak.CPPU kezelésnek tulajdonítja. hogy a gibberellinkezelések csak akkor gátolták a virágrügyképződést. az a virágindukció mibenléte. 1973 cit. ző 156 . Azonban. Annak ellenére. a CPPU + gibbereilio kezeléseket követő évben 60-80%-kal kevesebb virág jelent meg. a végleges gyümölcskötődés 12-17% volt. akár parthenokarp .) fejezetében megkíséreltük bemutatni a virágrügyek képződésére vonatkozó egzakt ismeretek (és részismereteken alapuló feltételezések) összefüggés rendszerét. cit. A rügyfejlődés vegetatív szakaszában FULFORD (1966. CHAN és CAIN (1967) szerint a gyümölcsök virágképződést gátló hatása nagyon korán. 1998) eredményei szerint a gyümölcsben lévő magvak virágképződést gátló hatása sokkal erősebben érvényesül ha kicsi a lombfelület A magas levél/gyümölcs arány. Tény. A 'Golden Delicious' fáknak a virágzási időben izolált nem megporzott virágait a sziromhullás kezdetén egy szintetikus cytokinin és gibberellinsav: CPPU+GA . a gyümölcssűrűséget vagy mindkettőt tükrözi. A 'Barlett' körtefajta fáin végzett további vizsgálatok (HuET. 1991). Ez a hatás is a gibbereHinnek lenne tulajdonítható. Ami leginkább fehér folt maradt. 1982). ami jól összehasonlítható a szabadon megporzott fákéval (18%). A virágképződés gátlását BANGERTH ( 1997) a . 1994). illetve az egyes dárdák nagy levélfelülete ellensúlyozni képes a magvak gátló hatását. LUCKWILL (1970) és LINK (1976. ami a plastochron megnyúlását és a virágképződés elmaradását eredményezi (részletesen ld. fejezetrész). 1994).dést és sokkal nagyobb gyümölcskötődést indukál. ha gyümölcs is volt a fán (FULFORD. hogy a magkezdeményekben ekkor még nincs. az előző évi . mint a használt vegyszer (BANGERTH és SCHRÖDER. Másrészt. 1973) szerint a gyümölcs gátolja a rügyekben már meglévő idősebb levél primordiumok fejlödését. ennek eredményeként a követkeévben csökken a virágzó dárdák aránya. BUBÁN és FAUST 1982) az altemálva termő fajták fáin csak akkor figyelték meg a virágképződés gátlását. Könyvünkje len (5. 1972. de a gyümölcs nélküli dárdák rügyében a GA + hatására sem 4 7 lesz kevesebb a nóduszszám (McLAUGHLIN és GREENE. Emlékeztetnünk kell itt arra. Körtefákon a gyümölcsök virágképző­ dést gátló hatása a virágzás után 30-40 nappallesz fontos (HuET. cit. maga DENNIS (1980.akár magvas.

nevezetesen virágrüggyé. esetenként kizárják a gyümölcsfa . Ezek szerint egy komplexről van szó. mind a virágindukció florigénigénye kielégítést nyer. 1959. 1880. mind a magvak. Ennek azonosítása mind ez ideig nem sikerült. Amint ezt a fentiekben leírtak is tükrözik.1. cit. fejezet) kellően hosszú és/vagy nagy lombfelülete van. ami a virágképző gének és az ivarsejtképződést eredményező meiózis között történik (WELLENSIEK. Újabb értelmezés szerint (RYUGO. 1977). mint százéves (SACHS. amelynek egyik összetevője gibbereHin (vagy gibberellinek?). de ugyanilyen megközelítést jelent WELLENSIEK (1977) állásfoglalása. 1998) a fejlődő magvak és a rügyek (a virágképződés helye) között versengés van a virágindukcióért felelős hipotetikus hormonért a florigénért és ebben a kompetícióban a magvaknak van prioritása a florigénelvonásban. 5. ilyen értelemben az indukció és a virágképzésben speciális funkciójú gének derepressziója szinonim fogalmak. Lényegében az indukció a virágképződésért felelős gének repressziójának megszűnése. amelyek csökkentik. mint: minden. 1988. cit. CHAILAKHYAN.egyik eredendő képességének: a virágzásnak a megvalósulását Molekuláris biológiai. a másik egy authesinnek nevezett fehérjetermészetű anyag.2.A virágok képződését indukáló valamely különleges anyag létezésének gondolata több. Amikor azonban a gyümölcsöt is nevelő termőbogon egyidejűleg megjelenő dárda (1.mint növény . 157 . 1937. amelynek révén egy addig represszált információ átíródik egy új struktúrává. CHAILAKHYAN. a gyümölcsfák virágképződésének vizsgálata elsősorban a viráginiciálódást. cit. Egyetlen mondattal kifejezve a virágképződés úgy definiálható. Azokra a tényezőkre tehát. DENNIS és NEILSEN. a virágindukció realizálódását gátló tényezőkre irányul. de bizonyos megközelítést jelent a florigénelmélet (CHAILAKHYAN. 1968). 1968). Szerinte az indukció egy olyan folyamat.

A virágzási időszak hossza egyúttal genetikailag meghatározottf ajtabélye g is. Ha a fajtákat ültetvényen belül nem körültekintően válogatjuk össze. Semmiféle agrotechnikai beavatkozás nem képes arra. Virágzás A virágzás fenofázis ait (periódusait) az alábbiak szerint jellemezhetjük: (l) virágzáskezdete: a virágok 1-5%-a nyílt ki a fán. A fajtatársí tás gyakorlatában fő virágzási időnek azt a napot tekintik. amely az első virágok kinyílásától az utolsó virágok elnyílásáig tart.az időjárástól kevésbé fliggő. stabil. Virágzás és termékenyülés Napjaink ban ma is számos probléma adódik a hazai gyümölcstermesztésben a megporzás és a termékenyülés elmaradásából. Az éghajlati tényezők közül a levegő hő­ mérsékle te döntőmértékben befolyásolja a gyümölcsfák virágzásának időpontját. 6. A hatékony megporzás és a jobb termékenyülés szempontjából a hosszabb virágzási időtartam a kedvezőbb. hogy sok év átlagában az egyes fajták virágzásá nak kezdete ezzel a fajtával összehasonlítva hány nappal tér el. (2) jővirágzás időpontja: a kinyílt virágok aránya 50% felett van. (4) virágzás vége: a virágok 95-100% -a elvirágzott. Virágzási időtartamnak azt az időszakot nevezzük. (3) fővirágzás napja: a kinyílt virágok százaléka a maximurnot érte el. Megkülönböztetünk: .és az időjárástól erősebben függő. A fajták relatív virágzási ideje genotípusosan meghatározott bélyeg. Napi 5 °C középhőmérséklet esetén a virágzás szünetel. A fajták relatív virágzás i ideje. A virágzás menete (lefolyás a). Gyors ("robbanásszerű) virágzás lefolyására 20 °C fölötti hőmérsékletekre van szükség. az emelkedő hőmérsékletek + 16. 158 . akkor a gyümölcs ös nagyon keveset terem. A teljes (vagy fő) virágzás időpontját nem lehet nagy pontossággal megállapítani. labilis virágzású fajtákat. A fajták teljes (fő) virágzási idejében évjárattól függőennagy különbségek lehetnek. A relatív virágzási idő fogalmát CHITTENDEN 1911-ben vezette be. A virágzási időtartam gyümölcsfajonként és évenként nagy eltérést mutat. illetve nem megfelelő azok aránya és elhelyezé se. hogy az elégtelen terméskötődést kiegyenlítse. +17 °C-ig serkentő hatásúak a virágzás ütemére. A virágzáskezdet fejezi ki legjobban a fajták virágzási ideje közötti genetikai különbségeket.1.6. a helytelen fajtamegválasztás és (vagy) a rossz fajtaelhelyezés következtében. amikor aján a virágok több mintfe!e kinyílt. . Megadta. Az almafajták relatív virágzási idejét a nagyon korai virágzású Asztrabáni piros virágzáskezdetéhez viszonyította.

naspolya. a porzókés a bibék hervadását. A bibe étetképessége (receptivitás) a bibe korával jellemezhető: . európai szilva. piros ribiszke. riszméte.igen korai virágzású: mogyoró. alma. . 159 . táblázat).korai virágzású: mandula. Az optimális időszak gyümölcsfajok és -fajták szerint változik. . pH-ja gyengén savanyú. a turgor csökkenése.középkésőn virágzó: körte. a porzókés a termő szabaddá válnak. nyálkás és cukros közeg. Meggyfajták virágainak ivarérettségét tanulmányozva NYÉKI (1974) kimutatta a bibék szekréciós tevékenységének napi változását. A bibeváladék ragadós. A virágnyílás kezdetén már van bibeváladék. A bibe felülete megbarnul (elöregedett).Hazánkban az egyes gyümölcsfajok virágzása a következő sorrend szerint várható 1997): . védik a porzókat és a terrnőt A virágzás előtti napokon figyelhető meg ez az állapot. őszibarack. A szekréciós tevékenység (bibeváladék) megindulása jelzi. A kiválasztás 11-12 óra között csökkent. málna. .igen későn virágzó: szeder. E/virágzás: ez a stádium a virágtakaró levelek. birs. A bibeváladék segíti a pollenszemek bibén való megtapadását. Három-hat nappal a megporzás után fonnyad és elszárad a bibeszáL A szakirodalomban gyümölcsfajok és szerzők szerint tág határokat közölnek a bibék funkcióképességének időtartamára (NYÉKI és SOLTÉSZ. rögzülését és a pollencsírázást. . szirom."öreg" bibeállapot: a virágnyílás (el virágzás) végén jellemző a b ibére. ha a megporzás a virágok nyíláskezdetekor vagy teljes kinyílásuk időpontjában következik be. fekete ribiszke. rendszerint a virágok teljes kinyílásával kezdődik és 2-4 napig tart. amikor abibék és a porzók már láthatók a virágban. illetve lehullását jelenti. A bibék 16 óra körül ismét szekréciós tevékenységet folytattak. amikor az érintkező virágtakaró levelek fokozatosan eltávolodnak egymástól. 1996) (6. nashi. lepel) még összecsukód va körülfogják. a szirrnok azonban még nem terültek szét teljesen. tápanyagokat és hormonokat tartalmaz. Legnagyobb a terrnéskötődés. A bibe felülete ilyenkor "nedves". .későn virágzó: dió. A legnagyobb terméskötődés akkor várható. hogy ivarérett a bibe. gesztenye. a bibeszál fonnyadása. köszméte. meggy. A virág fejlődése során a következő állapotokat (stádiumokat) különböztetjük meg: Virágbimbó: a virágtakaró levelek (csésze."fiatal" (éretlen) állapot: bimbókorú virágban. (SOLTÉSZ.középkorai virágzású: cseresznye. A virágok kinyílása: az a folyamat. A megporzás és termékenyülés szempontjából kedvező időszak rövid."érett" bibeállapot: kinyílt virágban. fogékonyságának befejeződését a bibeváladék beszáradása. szamóca. Virágnyílás kezdete (bimbófeslés): a virág fejlődésének az az állapota. ha a megporzás a legintenzívebb szekrétumcsöpp-kiválasztás időszakában megy végbe. majd a teljesen kinyílt virágban a legintenzívebb a szekrétumcsöpp-kiválasztás. japánszilva.1. tulajdonképpen még ki nem nyílt virág. . . A bimbófeslés állapota 1-2 óráig tart. kajszi. A szekrétumcsöppek megjelenésének maximuma 8-l O óra közé esett. 13-15 óra között pedig teljesen szünetelt. hervadása és elszáradása jelzi.

1. A dió hímvirágai gyorsabb elvirágzásúak. A polienszáródás időtartama néhány órától néhány napig terjedhet. A hatékony megporzási időszak a bibe funkcióképességi idejének felel meg. Ekkor a bibék felülete mé1yen redőzött. akkor kezdődik meg a pollenszóródás. A portokfalak a pollen 50-80%-át is viszszatarthatják. táblázat. táblázat). mint a nővirágok (SoLTÉSZ. A pollenszóródást a hőmérséklet még erősebben befolyásolja.2. és sárgulni kezdenek. 1997). A barkák 'J_ cm-es hosszúságánál alakulnak ki a pollenek. A diónál a nővirág csúcsán helyezkedik el a kétágú bibe. amikor a kétivarú virágban a bibe ivarérettsége és portokok kinyílása között nincs időbeli eltérés. meggy Szilva Őszibarack Nap Nap 1-10 1-10 1-7 1-6 1-12 1-7 1-12 4-8 5-6 1-8 1-7 1-5 1-5 1-6 1-3 1-2 2-6 Mandula Ribiszke Dió Kajszi Mandula A szélmegporzású gyümölcsfajok bibéjének felépítése.1. csillogó zöldessárga.2. Dichagárnia esetén a virágban (vagy az egyeden) levő szaporodószervek különböző időben "érnek". végének pedig az az állapot tekinthető. mint a bibeszekréciót. táblázat. funkcióképessége jelentő­ sen eltér a rovarmegporzásúakétól (SOLTÉSZ. A felpattant portokokból a kinyílástól számított egy-két napon belül kiszáródik a virágpor. hanem csomókban öszszeállva maradnak a polienzsákok falán. Polienszáródás idötartama Faj Alma Körte Cseresznye. amikor leginkább szünetel a bibe szekréciós tevékenysége. amikor a bibék a szétválás közben elérik a 45 fokos szöget. Egyes fajták virágpora könnyen kiszáródik a felnyílott portokok pollenzsákjaiból. a szakirodalmi adatokat összegezve a következő határértékek között (NYÉKI és SoLTÉSZ. 1996) változhat (6. ilyenkor a virágporszemesék nem szóródnak ki. 1997). Ez esetben kizárt a virá160 . a portokok szétválnak. amely a megporzásra kész időszakban válik szét. A polienszáródás napi maximuma a legmelegebb déli órákra esik. ez esetben a pollenszemesék nem tapadnak össze. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsüngőek lesznek. A bibe ivarérettsége és a porfokok kinyílása Homagámiáról beszélünk.1. 6.6. A magyorónál a pollen megtapadása és tömlőfejlesztése a bibe teljes kihajló felületén bekövetkezhet A portokok ivarérettségét ("megérését") a polienzsákok kinyílása jelzi. A bibék funkcióképessége Faj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack 6.

szilva: általános a hímelőzés. mivel a virágok egy fán (ültetvényen) belül nem egy időben. mint ahogy a bibe megporzásra alkalmassá válna. őszibarack: homogámia jellemző. A nőelőzés során a portokok korábban kinyílnak.1. mielőtt más faj161 .a megporzás hatékonyságának biztosítása. esős időszak követi a fajták virágzási ideje igen hosszú. a homagárnia ritka. a homagárnia ritkán jelentkezik. ha azok fővirágzási ideje megegyezik. köszméte: hímelőző.különösen az önmeddő fajták esetében. vagy csaknem egy időben virágzik. A zárvavirágzás (kleisztogámia) esetében a virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása előtt) következik be az obligát önmegporzás. körte: hímelőző. 1996): alma: meghatározó a hímelőzés. nőelőzés és hímelőzés egyaránt előfordul. illetve arányát a fák kora. hanem fokozatosan nyílnak. piros ribiszke: hímelőző.2. Ezért a fajták együttvirágzásának a lehető legnagyobb mértékben egybe kell esni. Bizonyos években azonban. fekete ribiszke: a nőelőzés és a homagárnia jellemző. Ilyen években a korán virágzó fajták virágai már túljuthatnak a hatékony megporzási időszakon. Az idegenmegporzás egyik legfontosabb feltétele a fajták együttvirágzása. és a virágpor előbb kiszóródik. Legnagyobb mértékű a két fajta együttvirágzása. de a portokok még zárva vannak. A dicbogárnia csekély gyakorlati jelentőségű. az esetenkénti hímelőzés sem több 1-2 óránál. kisebb arányú a homogámia. az adott év téli és tavaszi hőmérséklete határozza meg. 6. a nőelőzés pedig elvétve fordul elő. a nőelőzés és hímelőzés bekövetkezését. Hímelőzéskor a bibe már ivarérett. birs: ellentmondó szakirodalmi adatokban hímelőzés és nőelőzés egyaránt szerepel. vagyis a virágzás ideje alatt mindig legyen pollen a gyümölcsösben. mandula: hímelőző. gesztenye: kettős (többszörös) dichogámia. Az ültetvények tervezésénél az egyik legfontosabb célkitűzés. az utóbbi elsősorban az európai fajtakörben fordul elő. dió és mogyoró: leginkább a homagárnia jellemző. és a virágzástartamuk is minél jobban fedi egymást. amikor a virágzás elején uralkodó meleg időjárást hűvös. cseresznye: a hímelőzés általános. szeder: homogámia. Ha a hőmérséklet a virágzási idő­ szakban igen magas (25 oc fölötti) akkor valamennyi fajta (a kései és igen kései virágzásúak kivételével) szorosan egymás után. ritkább a homogámia.gon belüli önmegporzás. kajszi: a nőelőzés és a homagárnia arányát a kleisztogám megporzódású virágokban az évjárat hőmérsékleti viszonyai döntik el. A fajták együttvirágzása A virágzásfenológia legfontosabb felhasználási területe az együttvirágzó fajták kiválasztása és meghatározása. meggy: általános a kismértékű hímelőzés. A dicbogárnia két formája ismert: nőelőzés (proterandria) és hímelőzés (proteroginia). Szakirodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a gyümölcsfajoknál előforduló típusokat (NYÉKI és SOLTÉSZ.

. ábra. A virágzási átfedésének típusai (Forrás: NYÉKI. O\ N virágnyílás (%) % 2 2 % % 2 magyarázat: 1= o"" 2=~ idők 3 =oA 6.1..... 1989) ..

A D típus esetében a biztonságos megporzást két pollenadó fajta (egy korai és egy késői virágzású) megfelelő virágzási idő átfedése biztosíthatja. essenek egybe.a későn virágzó fajtáknál kettőnél több (3-4) pollenadó fajtát indokolt telepíteni. ha a pollenadó fajták virágzása nem esik egybe a megporzandó fajták virágzásávaL Ezt a hátrányt több méhcsalád kihelyezése (tehát nagyobb méhsűrűség) sem képes ellensúlyozni (pl. mert a virágzási időszak kezdetén és végén nyíló virágok pollenje csökkent biológiai értékűek. hogy egymást kölcsönösen megporozzák Hűvös tavaszú években és hirtelen bekövetkező meleg esetén még a korai és késői virágzási idejű fajták virágzása is egybeeshet. az igen rövid ideig virágzó fajták pollenadónak nem alkalmasak.a pollenadó fajta a megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozzon. Az azonos virágzási időcsoportokba tartozó fajtáknak van a legtöbb esélyük arra. A megporzás biztonságát növeli. . Kölcsönös megporzás lehetősége csak azon fajtapárok esetében áll fenn. ha a korai virágzású fajtához kései virágzású pollenadót választunk). ha két pollenadó fajtával társítjuk az önmeddő fajtát. mint a fő fajta virágai. . hogy három (korai. Az egyes fajokrajellemző virágzási időcsoport-beosztást a 6. a virágzás annyira elhúzódhat. Nagy terméskieséssei kell számolni akkor. Ez azért szükséges. középkorai. Az A típusú ábrák szerint a pollenadó fajta korábbi virágzású.1 ábrán mutatjuk be a virágzási idők lehetséges átfedésének típusait.ták pollenjével megporzódhattak volna. korai. közepes. A virágzási idejüket figyelembe véve. 6.a fajták minden évben rendszeresen virágozzanak. ez esetben az együttvirágzás és a megporzás a két fajta között optimális. igen késői) virágzási időcsoport-kialakítás is. Virágzási időcsoportok A virágzási időcsoportok ismeretében válik lehetővé az együtt virágzó fajtapárok kijelölése és az önmeddő fajták részére szóba jöhető pollenadó fajták kiválasztása. A virágzási idők egyik típus esetében sem fedik egymást. . középkései.jó" pollenadó fajta virágai 1-2 nappal korábban kell hogy nyíljanak. táblázatban foglaltuk össze. középidejű. mint a megporzandó fajta. amelyek fő virágzási ideje legalább 25%-ban fedi egymást.3.a hosszú virágzástartam és lassú virágnyílási ütem előnyös. a fajták nem telepíthetők együtt. A legelterjedtebb. A . késői. Ettől eltérően használatos még négy (korai.3.a fajták virágzási időcsoportja stabil legyen. Amikor az időjárás tartósan hűvös. . a telepítendő fajták kiválasztásának szempontjai: . a B típus pedig azt szemlélteti amikor a pollenadó fajta későbbi virágzású. A C típusú virágzási idők átfedése a kívánatos. A 6.1. Fajtatársításkor a kutatók különböző számú virágzási időcsoportba sorolják a fajtákat. hogy nem minden fajta virágzása fedi egymást.a virágzási idők fedjék egymást. 163 . A kölcsönös megporzás lehetősége csak az együtt virágzó fajták között áll fenn. késői) virágzási időcsoportot különböztetnek meg. hogy az egymást kölcsönösen megporzó fajták fő virágzásának ideje legalább 3 napon át fedje egymást. kései) és öt (igen korai. A megporzás és a megtermékenyülés szempontjából fontos. .

A virágpor származhat ugyanarról a fajtáról.6. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. táblázat. A szomszédmegporzás (geitonogámia) esetén ugyanazon növényegyed két különböző virága között megy végbe a pollenátvitel. 1980.2. Egyedmegporzás (idiogámia). amikor egy növény bibéjére ugyanannak az egyednek a virágpora jut. valamilyen (rovar és szél) közvetítéssel a hibére kerül. A másik típus a kazmogámia. vagyis a megporzás gyümölcsfán belül történik. Magyarázat: *= 6. Gyümölcsfajokra jellemző virágzási időcsoport-besorolás (Forrás: NYÉKI. szubtrópusi országokban) 3*-4-5 3* (5: mediterrán. Megporzás. szubtrópusi országokban) 4*-6 7 Mandula Dió Gesztenye Fekete ribiszke 4 7 leggyakoribb besorolás.3. és ott megtapad. Ilyen típusú önmegporzás fordul elő az őszibarack és a kajszi esetében. Az önmegporzás (autogámia) egy virágon belül történik. A virágzásbiológia gyakorlatában spontán és mesterséges önmegporzásról beszélünk. 1997. A bimbós állapotban végbement megporzást kleisztogámiának nevezzük. A gyümölcstermesztésben a megporzás két fő típusa: a kleisztogámia és a kazmogámia. a bibét ugyanazon virág pollenje termékenyíti meg. amikor a virágok kinyílnak és az ivarérettség szakaszában történik a megporzás. 2002) Faj Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Őszibarack Virágzási időcsoportok száma 3-4*-5-6 3-4* 3 3-4-5 3* (4-5: szélsőséges időjárású országokban) 3* (5: mediterrán. termékenyülés és terméskötődés Megporzás vagy pollenátvitel során a pollenzsákokból az "érett" virágpor kiszabadul. A gyümölcstermesztésben ez a legelterjedtebb. A megporzás a termesztői gyakorlatban a pollen kialakulásától a megtermékenyülésig terjedő időszakig tart. egy másik fajtáról vagy egy másik rendszertani egység (taxon) genetikai szintjéből. A kazmogámia két típusra osztható: az egyedmegporzásra és a kölcsönös megporzásra. SOLTÉSZ. 164 . Az egyedmegporzás kétféleképpen is történhet: önmegporzással és szomszédmegporzással. A pollenátvitelt elsősorban a mézelő méhek végzik.

tápanyagokat és élettanilag fontos biokémiai anyagokat vesz fel.A spontán vagy természetes önmegporzás folyamán a virágon belül közvetítő (rovar és szél) nélkül juthat a pollen a bibére. . . A pollentömlő növekedése a bibeszálban és a magházban A pollen csírázása után pollentömlőt fejleszt és behatol a bibeszálba. Kizárólag szélmegporzású a dió. hogy minél több virágpor tapadjon meg és csírázzon a bibén. száma. amelyik kicsi és deformált szemcsékből áll. A pollenátvitel módja szerint megkülönböztetünk szélporozta (anemofil) és rovarporozta (entomojil) gyümölcsfaj okat A feketeribiszke. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a pollentömlő növekedése lelassul. rosszul csírázik. aránya és elhelyezése ültetvényen belül. vagyis a fajták társítása. A megporzás során célunk.a rovarlátogatások intenzitása és a rovarok tevékenysége. hogy valamely virág saját virágporától megtermékenyüljön. A virágok morfológiai felépítése teszi lehetővé az önmegporzás t: .a virágzási időtartam hossza. amikor a magkezdemény degenerációja már megkezdődött. Megporzáskor a virágpor a bibe ragadós felületén megtapad. A gyümölcsfák megporzását számos tényező befolyásolhatja: .és a gesztenyevirágok megporzásánál a szélnek és a rovaroknak is szerepük van. az a pollen pedig. Ezután a pollen néhány órán belül csírázik. hogy kielégítő volt-e a megporzás vagy sem. jól csírázik. . A pollen a hibétől vizet.a virágban a porzók közel állnak a bibékhez. A genetikai tulajdonságok mellett a hőmérsékletnek van a legnagyobb hatása a pollentömlő növekedésére. A termékenyülési vizsgálatokban idegenmegporzásnak a más fajtájú (fajú) pollennel végzett megporzást nevezzük.időjárási (éghajlati) viszonyok. ezt nevezzük kölcsönös (vagy allogám) megporzásnak.a portokok és a bibék közvetlen érintkezése segíti a természetes önmegporzá st. amely morfológiailag egységes. a mogyoró és a homoktövis. Eb165 .a virágpor minősége. Az ivarszervek nőelőző vagy hímelőző tulajdonsága megakadályo zhatj a. ezáltal a generatív sejtek csak akkor tudják elérni az embriózsákot. A pollentömlők csomósan nőnek a magkezdemény irányába. A bibeszálban történő növekedésén ek hőmérsékleti optimuma 20-25 oc között van. Szabad elvirágzáskor kevés (10-50 db) pollen kerül a bibére. A pollentömlők a megporzástól számított 1-3 nap alatt átnövik a bibeszálat és eljutnak a bibealapig. . A mesterséges önmegporzáskor ugyanazon (tehát saját) fajta virágporával végezzük a pollenátvitel t A legtöbb gyümölcsfa virágát más virágokból származó pollen porazza meg. mennyisége és kiszóródása a portokokból.a portokok a bibék felett helyezkednek el. majd tömlőt hajt. a virágpor ráhull a bibékre. Az a pollen. A legtöbb pollentömlő növekedése leáll a behatolás után és a hibébe behatolt pollentömlőknek csak kis százaléka éri el a bibeszál alapját. A pollen mennyisége és csírázása a bibén A bibén megtapadt pollenszemek száma jelzi. .a pollenadó fajták összetétele. . A többi gyümölcsfajnál a rovarmegporzás a meghatározó.

A terméskötődés elmaradását. nem sokkal a virágok kinyílása után kell rendelkezésre állnia. A pollentömlők növekedése a magkezdemény szövetében lelassul. megvastagszik és elágazik. P) fogalmát WILLIAMS (1966. Magasabb (20-25 oq hőmérsékleten a magkezdemények öregedése felgyorsul. még mielőtt a magkezdemény degenerálódik. A 8 magvas állapotú embriózsákokban differenciálódnak a petesej tek. másrészt a pollentömlő növekedését gyorsítja.is csak egy tud az embriózsákba behatolni. A virágzás ideje alatti időjárás (elsősorban a hőmérséklet) hatással van a hatékony megporzási időszak hosszára. Vagyis azt fejezi ki. abortált magkezdeményekbe nem hatolnak be a pollentömlők. ha a megporzás későn következik be. A magkezdemények nagyon érzékenyek az alacsony hőmérsékletre és működésképtelenné válhatnak. 1970) vezette be a virágzásbiológiában. 8-J o°C-on pedig meghosszabbodik. bár rövidebb a távolság. amikor a megtermékenyült virágok fejlődésnek induló terméskezdeményként egészen érésig a fán maradnak. parthenokarpia és apomixis útján. ha hosszú a virágok hatékony megporzási időszaka. 166 . A hatékony megporzási időszak tartamát számos tényező befolyásolja. Mivel a petesejt éJetképessége rövid (2-3 nap) időre korlátozódik. A pollennek egy rövid időpontban. Az életképtelen. hogy a petesejt funkcióképes legyen. Hatékony megporzási időszak A hatékony megporzási időszak (Effective Poliination Period = E. Gyümölcsfajtól és idő­ járástól foggően 5-8 napig tart. hogy azok nem termékenyíthetők meg. A hatékony megporzási idő­ szak a petesejt élettartama és a pollentömlő embriózsákig való hatolásához szükséges idő különbsége. mielőtt a virágok bármiféle jeiét is mutatnák a fagykárosodásnak. elrúgásnak nevezzük. Viszonylag kicsi pollenátvitel is elegendő lehet a nagy terméshozáshoz. hogy még kielégítő terméskötődést kapjunk.a bibeszál alapjáig lenőtt polelcsökevényesedik. Az eredményes megtermékenyülés feltétele. A magasabb hőmérséklet egyrészt a magkezdemény öregedési folyamatát. hogy a pollentömlő elérje az embriózsáko t. korábban degenerálódnak. A többi. mint a bibe fogékonyságának időtartama. A terméskötődés és azt befolyásoló tényezők Terméskötődésnek nevezzük. P. Jelentős különbség van az egyes fajok és fajták között. hogy a virágnyílástól a megporzásig hány nap telhet el. a megporzásnak a virágok nyíláskezdetekor vagy azt követő l napon belül meg kell történnie ahhoz. A pollentömlők hosszabb idő alatt nőnek át a magkezdeményen. amit a meg nem termékenyült virágok hullása követ. A megporzás hatásos időszaka nem azonos a bibe fogékonyságának időszakávaL A hatásos megporzási időszak rövidebb. amíg a pollentömlő eléri a magkezdeményt. Ha a pollentömlők elérték a bibeszál alapját. lentömlő-többnyire ből A női ivarsejtek élettartama A magkezdemények öregedése azt jelenti. A magkezdemények rövid ideig termékenyülőképesek A terméskötődés szempontjából korlátozó tényező lehet. A hatékony megporzás időszaka 20 oc felett igen rövid ideig tart. A terméskötődés gyakran az embriózsák élettartamától fligg. mint a bibeszálon. belenőnek a magkezdeménybe. A fajták társításakor nem mindig elegendő csak a virágzási időpontok egybeesése. A tel111éskötődés létrejöhet kettős megtermékenyítéssel.

1980. .parthenokarpiára hajlamosak vagy nem hajlamosak. . SOLTÉSZ. . Termékenyülési viszonyok A gyümölcsfajokat és -fajtákat a termékenyülési viszonyok alapján a pen csoportosíth atjuk A fajták lehetnek: .önmeddők. 6. A "nagy" termésmennyiséghez szükséges terméskötődési arányok (Forrás: NYÉKI.6. Az a fajta. amikor a gyümölcsfa (fajta) virágot hoz. .kölcsönösen termékenyítheti egymást. NYÉKI-SOLTÉSZ-SZABÓ. Köszméte 167 .3. meggy Szilva Kajszi Őszibarack Beérett gyümölcs(%) 10-15 (20: intenzív ültetvényben) 15-20 25-30 (40) 20-30 10-15 30 40-50 25-30 70-90 60-80 100 kupacsbó1 90-ben 2-3 makktermés 80-90 (aszmagok száma) 85-95 (résztermések száma) 50-70 l európai l japán Mandula Dió Mogyoró Gesztenye Szamóca Málna Fekete ribiszke. körte Birs Cseresznye.részben öntermékenyülők. táblázat. .öntermékenyülők. infertilis).kölcsönösen nem termékenyítik egymást. 1997. Két gyümölcsfajta: .apomixisre hajlamosak vagy nem hajlamosak. Piros ribiszke. amely nem képes erre. termést köt. terméketlen (steril. . 2002) Faj Alma.4.egyik termékenyítheti a másikat. következőkép­ Termékenység (fertilitás) Ezt a kifejezést a termékenyül ésbiológiába n olyan esetben használjuk. a gyümölcsöt érésig ki is neveli és abban életképes mag (csíra) fejlődik.

A virágzás és gyümölcshozás képessége (vagyis a fajták termékenysége) a fajták egyik legfontosabb biológiai tulajdonsága. Egyazon évben is nagy a fajták közötti különbség és a fajták termékenysége évenként is változik. A termékenyülési viszonyok tudatos felhasználásával egyik legfontosabb célunk, hogy a fajták termékenysége nagy és rendszeres legyen. A termékenység fogalmát a gyakorlati gyümölcstermesztésben más megfogalmazásban használják. A gyümölcsfajtának (fának) azt a képességél jelenti, hogy gyorsan terrnőre fordul, sok gyümölcsöt terem és termésmennyisége az évek során állandó, szakaszasságra nem hajlamos. A termékenység első feltétele, hogy a fák elegendő virágot neveljenek, a virágzás, a megporzás és a termékenyülés zavartalan legyen. Az egyes fajtákra jellemző örökletes termékenység a fajta igényeinek legjobban megfelelő ökológiai környezetben tud csak realizálódni. A potenciális termékenység a fajták legnagyobb elérhető terméskötődési százalékát jelenti. Afruktifikációs készség kifejezés az egyes virágok termékenységét, terméskötődés­ re való hajlamát jelöli. A "gazdaságos" terméshozáshoz szükséges fajonkénti terméskötődési százalékokat a 6.4. táblázatban foglaltuk össze.
Ön termékenyülés
Öntermékenyülőnek tekintjük azokat a gyümölcsfaj fákat, amelyek virágai saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, termést kötnek és a gyümölcsökben csíraképes mag (magok) fejlődik.
6.5. táblázat. A gyümölcsfajok csoportosítása öntermékenyülési hajlamaik szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A teljesen
önmeddőtől Kismértékű

Önterm ékenyülők

az igen nagymértékben
öntermékenyülőig

minden átmenet (fokozat)
előfordul

öntermékenyülésre hajlamosak, idegen megporzásra szarulnak alma körte birs

A fajták nagy többsége
önmeddő,

terjednek az
öntermékenyülő

Dichagárnia miatt idegen megporzás t igényelnek

fajták cseresznye mandula japán szilva dió (fajták többsége öntermékenyülő)

SzamócaCD málna

meggy kajszi európai szilvaCD
őszibarack®

szeder piros ribiszke fekete ribiszke köszméte

gesztenye (a fajták nagyrésze teljesen önmeddő) mogyoró (önmeddő és részben
öntermékenyülő

fajtái vannak)

Magyarázat: CD= egyes fajták hímsterilek.

168

A saját virágpor származhat: - ugyanazon virágból, - ugyanazon fáról, - ugyanazon fajta másik fájáról. A fajtákat az önmeddőség és az öntermékenyülés szerint három csoportba sorolhatjuk: - az önmeddő (autosteril) fajták: minden esetben idegen fajta (fajták) virágporával termékenyülnek, vagyis pollenadó fajtákkal együtt kell telepíteni őket, - öntermékenyülő (autofertilis) fajták: nincs szükség idegenmegporzásra, vagyis fajtatisztán telepíthetők, a pollenadó fajták növelik a terméskötődést, - részben vagy nem ki elégítő mértékben öntermékenyülő faj ták: pollenadó fajták a jó termékenyüléshez és a nagy terméskötődéshez szükségesek. A 6.5. táblázatban csoportosítottuk a gyümölcsfajokat termékenyülési viszonyaik szerint. Az üzemi gyümölcstermesztésben öntermékenyülőnek tekintheljük azt a fajtát, amelyet biztonságosan lehet önmagában (fajtatisztán) üzemi méretű táblába telepíteni, önmeddőnek minősítheijük azt a fajtát, amely pollenadó fajta nélkül nem vagy bizonytalanul terem és termékenyüléséhez idegen fajta (faj ták) virágpora szükséges.

Az öntermékenyülő fajták előnyös tulajdonságai Rendszeres és nagy termésmennyiség minden körülmények között csak a nagy termésbiztonságú öntermékenyülő fajták esetében várható. Az öntermékenyülő fajták egyfajtás (fajtatiszta) tömbökben, pollenadó fajták nélkül ültethetők, ezzellehetövé válik a fajtaspecifikus fi to- és agrotechnika, az integrált termesztés alkalmazása. Az öntermékenyülő fajták jelentősége különösen nagy a korán virágzó csonthéjas gyümölcsfajok esetében, mert azok virágzása gyakran kedvezőtlen körülmények között zajlik le (alacsony hőmérsékleten és esős-szeles időben), amikor a méhek megporzó munkája kevésbé hatékony. A kontinentális éghajlati viszonyok között csak az öntermékenyülő fajták adnak nagy és rendszeres termést. Az öntermékenyülő fajta fő virágzási ideje és virágzástartama a fajtatiszta ültetvényekben nem alapvető szempont, csak abban az esetben vesszük figyelembe a fajtatársítás tervezésekor, ha pollenadó fajtaként kerül felhasználásra. A részben öntermékenyülő fajtáknál az öntermékenyülés mértéke a különböző években nagy ingadozást mutat. Megporzásra és termékenyülésre kedvező körülmények között a részben öntermékenyülő fajták terméskötődése nagy, ilyenkor öntermékenyülőként viselkednek Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén pedig önmeddők, vagy csak igen kis százalékban öntermékenyülők ezek a fajták. Természetes parthenokarpia Természetes parthenokarpiának tekinijük a termésfejlődésnek azt az esetét, amikor megtermékenyülés nélkül is fejlődik gyümölcs, a létrejött magvakban azonban nem fejlődik csíra, azok léhák maradnak, illetve a magok ki sem alakulnak. A szakirodalomban álparthenokarpiát is megkülönböztetnek. Ez esetben az embrió kezdetben kialakul, majd abortálódik. A nálunk termesztett összes gyümölcsfaj
169

6.6. táblázat. Gyümölcsfajok csoportosítása tennészetes parthenokarp hajlamuk szerint (Forrás: NYÉKI, 1980, módosítva)
A tennészetes parthenokarp rendszeresen
előfordul terméskötődés
előfordul

rendszertelenül jelentkezik alma

ritkán

nem fordul birs szilva kajszi

elő

Körte

őszibarack

cseresznye meggy ribiszke mandula dió

esetében a megtermé kenyítés és a magfejlődés előfeltétele annak, hogy a virágból gyümölcs fejlődjék. A parthenokarp terméshozás a körtén gyakoribb és a termesztés szempontjából is van jelentősége. Az almán ritkán és kis százalékban jelentkezik. A természetes parthenokarpia a csonthéjasokra általában nem jellemző, csak nagyon ritkán, egyes kivételes esetekben és igen kis százalékban fordul elő (6.6. táblázat). A gyümölcstermő növények esetében a parthenokarpiának akkor van jelentősége, amikor a megporzás és a megtermékenyülés feltételei hiányoznak vagy gátoltak.

Idegentermékenyülési viszonyok A terméseredmények növelésének és a gyümölcsminőség javításának számos módja van a gyümölcstermesztésben. Jelentős tartalékok rejlenek a pollenadó fajták helyes kiválasztásában is. Intenzív ültetvényekben ma már csak néhány nagy áruértékű fajtát telepítűnk. Elsősorban olyan fajták ültetését kell előnyben részesíteni, amelyek szorosan együttvirágoznak és kölcsönösen nagy százalékban termékenyítik egymást. Az önmeddő és a részben öntermékenyülő fajták idegentermékenyülési viszonyainak vizsgálatakor legtöbbször az anyafajta pollenje is részt vesz a megporzásban. Ez a megporzási folyamat játszódik le a gyümölcsösben is természetes körülmények között, amikor a saját virágpor ráhull a bibére. A gyümölcsösben legtöbbször két vagy több pollenadó fajta vesz részt a megporzásban, vagyis pollenkeverékes megporzásról beszélünk. Xénia és metaxénia A xénia a pollenadó (megporzó) fajta tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális anyai szöveteiben. A xéniás megváltozásokat (méret, alak, szín) a gyümölcsfajok közül a cseresznyén, meggyen és gesztenyén figyeltek meg. Metaxéniának a keresztezések (megporzások) olyan eredményét nevezzük, amelyben az anyához (megporzott fajtához) tartozó termésképződményen is megmutatkozik az apai virágpor (megporzó fajta) hatása. A metaxéniahatás tehát a virágport adó apafajta genotípusának a megnyilvánulása a termés teljes anyai eredetű szöveteiben. A metaxéniahatások többsége az almánál és a körténél a gyümölcsalak és szín megváltozását érinti.
170

A metaxénia különböző formáival (pl.: gyümölcsalak és bordázottság, gyümölcsnagyság, színeződés, érési idő, tárolhatóság) a termesztőnek és az értékesítőnek egyaránt számolni kell, mivel befolyásolja a gyümölcsök áruértékét A gyümölcs mérete, alakja, színe, érési ideje és tárolhatósága fajtára jellemző, tekintet nélkül arra, hogy melyik volt a pollenadó fajta. Ezek az előbbiekben felsorolt fajtatulajdonságok a gyümölcsök esetében nagyon változóak, amit a metaxéniás hatások mellett a táplálkozás, a klíma, a gyümölcsberakódás mértéke, a magok száma stb. is kiválthatnak.

6.3.1. A fajtakombinációk értékelése és a lehetséges pollenadó fajták kiválasztása
A megporzási (termékenyülési) vizsgálatok alapján két fajtából alkotott kombináció esetében: (J) a fajták kölcsönösen (reciprok) jól termékenyítik egymást, (2) a fajta egy irányban: - nem termékenyült, vagy - nem termékenyített, (3) a fajták kölcsönösen nem termékenyítik egymást, tehát a megporzási kombináció interinkompatibilis. A pollenadó fajták termékenyítőképességének vizsgálatakor a következő fontosabb követelményeket kell értékelni: - a pollenadó fajta termékenyítőképessége évről évre rendszeresen nagy legyen, - a pollenadó fajta jól termékenyítsen, nagy terméskötődés t biztosítson, - a pollenadó fajta lehetőleg öntermékenyülő legyen, - ne legyen közeli rokonságban a megporzandó fajtával, - a pollenadó fajtának lehetőleg kölcsönösen termékenyülni kell a megporzandó fajtávaL Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Ilyen esetben a pollen a bibén nem csírázik, vagy a pollentömlő nem képes a bibeszáJba behatolni. Amennyiben pollentömlő fejlődik, az nem éri el az embriózsákot, tehát a megtermékenyülés és a magképzés elmarad. Interinkompatibilitás (kölcsönös vagy reciprok meddőség, kölcsönös összeférhetetlenség). Abban az esetben áll fenn, amikor az egyik fajta pollenje nem képes a másik fajta bibéjén csírázni, vagy pollentömlőt fejleszteni, illetve a bibeszálba behatolni, és a másik fajta pollenje sem képes megtermékenyíteni az előbbi fajta petesejtjét Az interinkompatibilitás tehát különböző (legalább kettő) fajták között fordul elő. A" részleges" inkompatibilitás (félsterilitás, szemisterilitás) akkor fordul elő, ha a keresztezési partnerek egy azonos sterilitási (S) aliéllel rendelkeznek, s a közös aliélt hordozó pollen a diploid bibén nem fejleszt teljes értékű pollentömlőt

171

6.4. Gyümölcsfajok virágzásfenológiája és termékenyülési viszonyai
Alma Az almafajták virágzásfenológia jellemzőit és termékenyülési viszonyait SoLTÉSZ (1997) munkássága alapján tekintjük át. A fajtákat négy virágzási időcsoportba sorolta (6. 7. táblázat). A megporzandó fajták és a biztonságos pollenellátást nyújtó pollenadók minimális együttvirágzási szintje az alma esetében 50%, néhány fajta (pl. a Deliciaus és típusai) gazdaságos szintű terméskötődéséhez azonban legalább 70%-os virágzási idő átfedése szükséges. Az azonos virágzási időcsoportba tartozó almafajták vegyes telepítésekor az 50%-os együttvirágzási szint garantált. Árutermelő almaültetvényeket lehető6. 7. táblázat. Almafajták virágzási időcsoportjai és javasolt pollenadók (Forrás: SOLTÉSZ, 1997)
Megporzandó fajta Sorszám virágzási
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Magyarországon is termesztett nemzetközi fajták
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Charden (tri) Close (tri) Champion G loster Golden Delicious Granny Smith Idared James Grieve Jerseymac Jonagold (tri) J o nathan Julyred Mutsu (tri) Ozark Gold Prima Red Rome Re dspur Spartan Stark Earliest Starking Summerred Vista Bella D B 27,33 7, 8, 35 ll, 20 Il, 25, 30 4, ll, 18, 20, 25 5, ll, 17, 18, 20,25 8, 9, 12, 32, 35, 38 7,9,24, 32,34,40 7,8,22 3, 4, ll, 17, 18, 24, 25 4, 18,20,25,30 7, 8, 22, 28, 32 4, 6, ll, 20, 25, 41 16,27 7,22,40 14, 27, 33 5, 6, ll, 18 ll, 20, 25, 30 3,21,37 5, 6, ll, 18 19,37 7, 8, 9, 12, 24, 40 17,20 19 7, 8, 15 8,22,28 7, 8, 28 19, 21,37 19, 21,37 21 7, 8, 12, 22, 24, 28, 32 7,8,23,32 21 7, 8,24, 38,40 6 5, ll 7, 12, 28 7, 8, 9, 12, 28 7, 12,28 21,37

c c c c
B B B

c c
B

c
D B D

c c
A

c
A B

172

6.7. táblázat folytatása
Megporzandó fajta Sorszám virágzá si
idő-

Javasolt pollenadó fajták azonos virágzási csoportból szomszédos, korábbi virágzási csoportból

neve

csoport

Csak külfoldön elterjedt fajták

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Akane Alkmene Cox's Orange Pippin Delbarestivale Elstar Empire Florina Gaia Karmijn de Sonnaville (tri) Mclntosh Melrose

c
B

c
B D B

6, 18 7, 8, 9, 22, 32 4, 5, ll, 18,30 7, 9 33 7, 12, 32 4, 5, ll, 18,25 4,18,30 7, 8, 12, 28 27

7, 8, 9, 37 21 7,8,22,24, 32 21 4, 18,30 7, 15 7, 8 7, 8,22,24 19,40 4,5,30

c c c
B D

Magyarországi fajták

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Batu! Ceglédi piros Egri piros Éva Fertődi téli Húsvéti rozmaring Jonager Ko veli t Nyári fontos Staymared

B B

c
A B
~

c
B

c
A

c

7, 8, 35, 38 7, 8, 9 ll, 17, 18 19,42 8,9, 12,22,34, 35 6, ll 7, 8, 9, 12, 22 3, 5, 6 19, 21, 37 4,6,11,17,18

19, 37 35, 7

7, 8,22 19, 21 7,8 7, 8, 9

Magyarázat: (tri) = triploid. Virágzási időcsoport: (A) korai; (B) középkorai; (C) középkései; (D) kései.

leg csak az azonos virágzási időcsoportba tartozó fajtákból létesítsük. A megporzandó és a pollenadó fajták biztonságos (legkevesebb 50-70%-os) együttvirágzásához többnyire három fajta vegyes telepítése szükséges. Feltétlenül három fajtát ültessünk akkor, ha valamelyik fajta triploid (mint pl. Jonagold, Mutsu) vagy diploid ugyan, a virágpor nagy része azonban életképtelen (ilyen, pl. Staymared, Red Winesap), vagy ha a fajta hatékony megporzási időtartama igen rövid (pl. Delicious és típusai, Gloster). Három almafajtát ültessünk együtt akkor is, ha valamelyik közülük a szomszédos virágzási időcsoportba tartozik. Az almafajták többsége teljesen önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű öntermékenyülést tapasztalt SoLTÉSZ (1997), ezért az idegenmegporzásra mindig szükség van. A természetes parthenokarpia ritkán fordul elő.
173

A triploidfaj ták (pl.: Mutsu, Jonagold) nem alkalmasak pollenadónak, mert virágporuk igen nagy arányban steril. Részleges - a triploid fajtákénál kisebb mértékű pollensterilitást néhány diploid almafajtánál (pl. Staymared, Melba, Mclntosh) is megfigyelt SoLTÉSZ ( 1997). Ezeket a fajtákat is célszerű másik két diploid fajtával vegyesen telepíteni. A mutánsok virágzási ideje - kevés kivételtől eltekintve - nem tér el jelentősen az alapfajtáétól, ezért a fajtaösszetételnél egymást helyettesíthetik. Egymással azonban nem társíthatók, mert inkompatibilis kombinációt adnak. Körte A körtefajtákat négy virágzási időcsoportba (6. 8. táblázat) soroltuk. A GifTard vajkörte és a Téli esperes az évek többségében a középkorai csoportba tartozik, de korai virágzásra is hajlamosak. A Hardy vajkörte és a Serres Olivér is középkorai virágzású, viszont kései virágzásra hajlamos fajták. A triploid körtefajták (pl. Diel vajkörte, Pap körte) rossz pollenadók, virágporuk nagy százalékban steril. A Bosc kobak, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte pollenje igen jól csírázik, és nagy százalékban fejlesztenek pollentöml őt, ezek a fajták jó pol6.8. táblázat. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Forrás: NYÉKI, !980, kiegészítve) Korai virágzásúak Arabitka G. Árpával érő Belladi Giugno Mirandino rosso Kieffer körte Nyári Kálmán Középkorai virágzásúak Aromata de Bistrica Die! vajkörte (triploid) Drouard elnök Favrené asszony GifTard vajkörte Hardy vajkörte Júliusi selymes Komélia Magyar kobak Nemes Krasszán N. l. Packham's Triumph Pap körte (triploid) Pisztráng körte Serres Olivér Téli esperes Középkései virágzásúak Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Beurre Durondeau (Tongre) Bohusné vajkörtéje Concorde Conference Du Puis asszony Erdei vajkörte Esperen bergamottja Guyot Gyula Hardenpont téli vajkörte Ilonka Piros Vilmos Pringall Révész Bálint Vilmos körte Zöld Magdolna Kései virágzásúak Bosc kobak Canal Red Clapp kedveltje General Leclerc Napoca Piros Clapp Társulati esperes

174

6.9. táblázat. Körtefajták részére javasolt pollenadók

Sorszám
l.

Fajta Abbé Fétel Avranchesi jó Lujza Bosc kobak Clapp kedveltje Conference Die! vajkörte (triploid) Du Puis asszony Esperen bergamottja Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Kieffer körte N em es Krasszán Nyári Kálmán körte Packham 's Triumph Pap körte (triploid) Pringall Serres Olivér Társulati esperes Téli esperes Vilmos körte

A szakirodalomban javasolt pollenadó 4,12,20 3, 4, 8, 17, 19,20 2, 3, 9, 10, 13, 17, 18, 19,20 2, 3, 8, 9, 10, 20 3, 4, 12, 18, 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 20 4, 9, 19,20 2, 3, 4, 8, 10, 20 2, 3, 4, 8, 9, 17, 20 20 l, 5, 10, 18,20 3, 17 20 2, 3, 4, 8, 9, 10, 13, 17, 19,20 3,8,20 3, 8, 10, 17,20 3, 8, 10, 17 2, 3, 4, 8, 9, 10, ll, 17, 19

NYÉKI (1970, 1980) vizsgálatai szerint
-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ll.

4, 5, 8, 9, 10, 18, 20
3,5,~~ l~ l~

18,20

3, 4, 12, !8, 20 3 4,9, 16,20 3, 9, 10, 12, 17 3, 4, 7, 8, 10, 17,20 3, 8, 12,17
-

!2. !3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

4, 5, 8, 10, 17, 18, 20
-

20
-

4, 7,9,20 8, 9, 10, 12, !9 17 1,3,4,5,
~9,

12, 16,18

lenadók. A körtefajták túlnyomó többsége teljesen önmeddő, illetve évente változóan igen kis százalékban öntermékenyülő. A hazánkban termesztett körtefajták közül csak az Arabitka G. hajlamos évente rendszeresen és olyan nagy mértékben természetes úton parthenokarpiára, hogy fajtatársítás nélkül, külön tömbben is jól terem. A többi körtefajtát-bár egyesek kis százalékban parthenokarpiára hajlamosak - csak más fajtákkal társítva lehet telepíteni. A jól termékenyítő pollenadó fajtákat a 6.9. táblázat foglalja össze. Jó megporzó fajtáknak azokat a pollenadókat tartjuk, amelyeknél a megporzott virágok több mint l 0%-ából gyümölcs fejlődik. Cseresznye Hazánkban a korábban termesztett cseresznyefajták teljesen önmeddőek. A jelenlegi fajtaválasztékban az öntermékenyülő fajták még kivételt képeznek (Stella, Compact Stella, Starkrimson, Sunburst, Lapins, Sweet Heart, New Star, Celeste, Canada Giant, 175

és a magyar nemesítésű Alex). Az öntermékenyűlő cseresznyefajták számának további növekedése várható. A csonthéjas gyűmölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő a legnagyobb arányban a reciprok inkompatibilitás. Igen sok cseresznyefajta egymáshoz teljesen hasonló, a fajták nagy része közeli rokoni kapcsolatban van egymással, és sok fajta mutáció útján egymásból keletkezett.
6.10. táblázat. Cseresznyefajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRÓZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Fajta IV-5/62 (Rita) Münchebergi korai Pomázi hosszúszárú IV-6/12 (Sándor) Valerij Cskalov Bigarreau Surlat IV-13/51 (Tünde) IV-6/5 (Péter) IV-3/41 (Anita) IIII-42/114 (Carmen) Szomolyai fekete III-15/6 (Vera) Margit IV-13/20 (Aida) Somolyai Ve ga Kordia Van Sunhurst Linda Germersdorfi l Germersdorfi 3 Stella Kavics (H !65) Hedelfingemi óriás Katalin Alex (Ill-16/45)
gömbölyű

Virágzási ideje középkorai korai korai korai korai korai középkorai középkorai középkorai
késői

Alkalmas pollenarlói 5, 7, 8, 12, 16, 27 3, 5, 6, ll 2, 5, 6, ll öntermékeny 2, 3, 6, ll, 12 2, 3, 5, ll, 12, 16, 19 4, 5, 6, 8, 27 öntermékeny 5, 7, 8, 21,27 23 2, 3, 5, 6 4, 5, 6, 8, 28 19, 21, 22, 23,26 4, 7, 8, 16, 19, 20, 22, 23, 24,25,27,28 19,23,26 öntermékeny 19,22,26 19,20,21,22, 23,24,27 6,21,22,23,2 5,26,27 ön termékeny 15, 18, 22, 23, 25, 26, 28 13, 15, 19, 20, 21,26 13, 15, 19, 20, 21,26 öntermékeny 23,24,27,28 15, 19, 22, 23, 24, 25, 27 19,21,22,24, 25,28 öntermékeny

korai középkorai
középkésői

középkésői késői

IV-6/39 (Pál)

középkorai
középidejű-késői középidejű

korai, elhúzódó
késői

középkései középkései
késői
késői középidejű

középkésői
középkésői

középidejű

176

A cseresznyefajták legtöbbször véletlen magoncok, a szülőket nem ismerjük. A régóta termesztett fajták nagyszámú biotípusból állnak. A cseresznyénél több olyan fajtakombinációt írtak le a szakirodalomban, amelyek egyik országban kompatibilisek, másutt pedig inkompatibilisek voltak. A nemzetközi cseresznyetermékenyülési vizsgálatok hazánkban csak tájékoztató jellegűek, nagyon ritkán adaptálhatók, gyakorlati értékük csekély, mivel elsősorban olyan táj- (helyi) fajtákra vonatkoznak, amelyeket nem termesztünk A 6.1 O. táblázatban a cseresznyefajták virágzási időcsoportj ait, ön termékenyülését és javasolt pollenadóit foglaltuk össze BRóZIK és KÁLLAYNÉ (2000) nyomán.
Meggy A meggyfajták között virágzási időben túl nagyok a különbségek. Az önmeddő és részben öntermékenyülő fajtáknál ennek gyakorlati kihatása jelentős. A meggynél rövid a virágok hatékony megporzási időszaka. A megporzásnak a kinyílásától számítva egy, de legkésőbb két napon belül meg kell történni. Hazánkban jelenleg minden árumeggyfajta öntermékenyülő, csak a Pándy meggy típusok önmeddők. Az önmeddő és nem kielégítő mértékben öntermékenyülő meggyfajták az évjáratok többségében keveset és rendszertelenül teremnek. Az öntermékenyülés mértéke évenként és termőhelyenként változik. A jövőben hazánkban a meggyszortimentet kizárólag a rendszeresen nagy százalékban öntermékenyülő fajtákból célszerű összeállítani, és az önmeddő fajtákat fokozatosan ki kell zámi az üzemi termesztésbőL A Pándy meggy genotípusosan teljesen önmeddő fajta. Egyes években igen kicsi és rendszertelen a termésmennyisége. A Pándy meggytípusok alkalmas pollenadófajták jelenléte (szoros együttvirágzás, kedvező megporzási feltételek, optimális fajta6.11. táblázat. Meggyfajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000) Sorszám Fajta IV-3/48 Meteor korai IV-21152
Csengődi

Virágzási ideje középkorai középkorai középkorai középkorai
középidejű
középidejű

Alkalmas pollenadói ön termékeny öntermékeny részben öntermékeny 21, 24, 25 öntermékeny öntermékeny 2, 4, 5, 13, 21, 23, 24,25,27 öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny

l.
2. 3. 4. 5.
6.

Favorit Érdi nagygyümölcsű
(önmeddő)

7. 8. 9. 10.

Érdi jubileum Korai pipacsmeggy Érdi bőtermő Cigánymeggy 7

középkésői

-

késői

középidejű

korai
középkésői-késői

177

6. JJ. táblázat folytatása
Sorszám ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Fajta Cigányme ggy 59 Cigányme ggy C.404 Maliga emléke Pipacs l Pándy 48
(önmeddő) (önmeddő)

Virágzási ideje
középkésői

Alkalmas pollenadój öntermékeny öntermékeny öntermékeny öntermékeny 4, 5, l O, 22, 23, 25, 27 4, 5, 10, 22, 23, 25, 27 4, 5, ll, 12 öntermékeny ön termékeny öntermékeny

középkorai középkorai
késői

korai
középkésői késői

Pándy Bb. 119 Pándy 279 Debreceni

bőtermő

késői

Kántorjánosi 3 Újfehértói fürtös

késői
késői

Magyarázat: A pollenadók ént alkalmas meggyfajták kódszámai a 6. 9. táblázat sorszámaiv al azonosak. A porzófajta ként szóba jöhető cseresznyefajták kódszámai az alábbiak: 21= lil-42/114 (Carmen) 22 = Hedelfingeni 23 = Germersdorfi 3 24= Katalin 25= Linda 26= Margit 27 = Solymári gömbölyű

összetétel, arány és elhelyezés) esetén is egyes években igen keveset teremnek. Kévirágzású fajta, és ez is az idegenmegporzásnak komoly akadálya lehet. Makroés mikrosporogenezise szabálytalan. Kevés a virágpora, a Pándy meggy pollenadó fajtának nem alkalmas. Virágzási idő. A szakirodalomban a meggyfajták három virágzási időcsoportba való besorolása a legelterjedtebb. Hazánkban négy csoportot különítenek el BRóZIK és NYÉKI (1975). Termékenyülési viszonyok. A meggy- és cseresznye- x meggyfajtánál a teljesen önmeddőtől a különböző mértékben öntermékenyülőig minden átmenet előfordul. A részben öntermékenyülő fajták terméskötődése különböző ökológiai körülmények között és évenként jelentős mértékben ingadozik. A fajtatársítás tervezésekor ezeket a fajtákat is önmeddőknek kell tekínteni és pollenadó fajtákat kell részükre keresni. Ahhoz, hogy a meggyültetvényben nagy termésmennyiséget érjünk el, a virágok 25-30%- ának kell kötődnie a gyümölccsé beérnie. A 6.11. táblázatban BRÓZTK és KÁLLAYNÉ (2000) csoportosítását felhasználva közöljük a meggyfajták virágzási időcsoport-besorolását, öntermékenyülését és az alkalmas pollenad ókat
sői

178

Szilva A világon termesztett szilvafajták többsége önmeddő, vagy nagyon kis százalékban öntermékenyülő. Ezeknél a fajtáknál a termésmennyiség évenként nagymértékben ingadozik.
6.12. táblázat. Szilvafajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Montfort Uti li ty Althann ringló Zöld ringló Korai besztercei Cacanska rodna Ageni Tuleu gras (hímsteril) Stanley Valjevka Besztercei Debreceni muskotály Bluefre Presiclent Virágzási ideje
középidejű

Alkalmas pollenarlói 2, 5, 8, 9, ll, 12 3, 4, 5 2, 8, 12, 17 6, 8, 12, 14, 19 öntermékeny 2,5,8,12,17 l, 3, 8, 9, 17, 18, 19 3, 9, 12, 17 2, 8, ll, 12, 17 öntermékeny ön termékeny öntermékeny 8, 12, 14, 16, 17, 18 öntermékeny öntermékeny öntermékeny l, 2, 8, 9, 12, 19 öntermékeny 3, 8, 14, 17, 18

korai korai korai
középidejű

korai korai középkorai középkorai
késői

középidejű
középidejű

13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.

késői késői késői
késői

középkorai
középkésői

korai

A szilvánál az önmeddőség és az öntermékenyülés minden átmeneti fokozata elő­ fordul. A japán szilvák igen korai virágzásúak, többségük önmeddő és csak néhány fajta részében öntermékenyülő. A nem kielégítő mértékben öntermékenyülő európai (házi) szilvafajták mellé pollenadó fajták szükségesek. A 6.12. táblázatban a szilvafajták virágzási idejére, öntermékenyülésére és a javasolt pollenadó fajtákra vonatkozó adatok találhatók.
Kajszi A kajszi igen korai virágzású gyümölcsfaj és virágait a tavaszi fagyok gyakran károsítják. Az Európában és az USA-ban termesztett legtöbb kajszifajta öntermékenyülő, de vannak önmeddő fajták is.

179

A kajszinál ritkán hímsterilitás is előfordul. A termők fejletlensége és megtermékenyülésre való alkalmatlansága azonban gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az önmeddő kajszifajták számára az öntermékenyülő fajták jobb pollenadók, mint az önmeddőek. Néhány esetben a kajszinál is megfigyeltünk interin6.13. táblázat. Kajszifajták virágzási ideje, termékenyülési viszonyai és önmeddő fajták részére javasolt pollenadók (Forrás: BRóZIK és KÁLLAYNÉ, 2000)
Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. Fajta Szamarkandszkij rannyij Harmat Korai zamatos Korai piros Mk 132 Ceglédi Piroska Ceglédi óriás Szegedi mamut Harcot Gönci magyar kajszi Magyar kajszi C.235 Ceglédi biborkajszi Ligeti óriás Polonais Rakovszky Pannónia Mandulakajszi H-Il. 25/37 Ceglédi arany Roxana Bergeron Ceglédi kedves Rózsakajszi C.l406 Budapest Borsi-féle kései rózsa Bayoto Priboto Toyesi (Goldstrike) Toyuda
l

Virágzási ideje közepes igen korai középkorai korai középkorai középkorai, elhúzódó korai korai korai
középidejű
középidejű középidejű

Alkalmas pollenarlói
önmeddő, önmeddő,

6, 7, 9 6, 7, 9

önmeddő

részben

öntermékenyülő

öntermékeny
önmeddő,
önmeddő,

7,9, ll, 12 6, 9, ll, 12 6, 9 6, l O

önmeddő, önmeddő,

öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

középidejű
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny öntermékeny részben
öntermékenyülő,

középkorai
középkésői

kései
középidejű

ll

ön termékeny öntermékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő,

kései
középidejű

kései középkései középkései
középidejű

ll, 12

öntermékeny ön termékeny ön termékeny öntermékeny
önmeddő

kései
középidejű

nincs adat korai korai (közepes?)

önmeddő*

öntermékeny

Magyarázat: * pollenadói: Toyiba (Goldbar), Toyuda, Toyaco (Tom Cot)

180

kompatibilitást (pl. a Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás, Szegedi mammut egymást kölcsönösen nem termékenyítik). A 6.13. táblázatban a kajszifajták virágzási idejét és termékenyülési viszonyait közölj ük.
Őszibarack

Hazánk az őszibarack-termesztés északi határán fekszik, ezért kicsik a termésátlagok és nagymértékű az évek szerinti ingadozás, nem megfelelő a fajták termésbiztonsága. Országunkban a bőven virágzó, kései virágzási idejű és nagymértékben önterméke6.14. táblázat. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták öntermékenyülési adatai (NYÉKI, I 989) Fajta Friss fogyasztású Korai virágzásúak Dixired (S, D) Early Redhaven (S, FM) Jerseyland (S, FM) Mycrest (S, FM) Springerest (S, M) Springlady (S, FM) Springtime (F, D) Középidejű virágzásúak Elegant Lady (S, M) Flavorcrest (S, M) Redhaven (S, M) Regina (S, FM) Redtop (S, M) Redwing (F, FM) Suncrest (S, M) Kései virágzásúak Michelini (F, M) O'Henry (S, M) Elberta (S, M) Ipari fajták Andross (S, D) Babygold 5 (S, D) Babygold 6 (S, D) Babygold 7 (S, D) Catherina (S, D) Jungerrnau (S, D) Loadel (DS, D) Vesuvio (S, D) Ön termékenyülés (l-4)

4 3 4

*
4
-

3

3 4 4 3 3 3 4

*

*
4

*
3 3 4 4 3 4 3

181

6.14. táblázat folytatása Fajta Nektarinak Korai virágzásúak Annking (S, FM) May Grand (S, M) Red June (S, FM) Snow Queen (F, FM) Weinberger (S, FM) Középidejű virágzásúak Flavortop (S, M) Fantasia (S, M) Independence (S, M) Nektared 4 (S, FM) Stark Redgold (S, M) Öntermékenyülés (l-4)

*
*
3

*
*
3 3 3 3

*

Magyarázat: A zárójelben az első betű S = sárga húsú, FM = félig magvaváló, D = duránci, F = fehér húsú, M = magvaváló. Öntermékenyülés: (l) önmeddő, (2) részben öntermékenyülő, (3) öntermékenyülő, (4) igen nagymértékben öntermékenyülő, * = nem vizsgált.

termesztését kell előnyben részesíteni. A hazánkban termesztett őszibarackfajták öntermékenyülők. Az öntermékenyülés mértéke évenként változik. A nagymértékben öntermékenyülő őszibarackfajták esetében az idegenmegporzás nemkívánatos. A túlkötődés miatt csökken a gyümölcsök mérete. A 6.14. táblázatban az általunk vizsgált őszibarack- és nektarinfajták öntermékenyülési adatait tanulmányozhatjuk, az öntermékenyülés aránya a 75-80%-ot is elérheti.

nyülő őszibarackfajták

Mandula A mandula a legkorábban virágzó gyümölcsfajunk. A fajták virágzásának kezdete között hazánkban nincs egy hétnél nagyobb különbség. Az önmeddőség előfordulása általános, csak igen kevés külföldi fajta öntermékenyülő (pl. Truoito, Le Grand). Azokat a mandulafajtákat tekinthetjük öntermékenyülőknek, amelyek évente rendszeresen legalább 25-30%-b an kötnek termést önmegporzással, és a termésekben fejlett, csíraképes magok fejlődnek. A mandula terméskötődése az évjáratok többségében kicsi, a korai virágzása miatt a rovarmegporzás nem hatékony és a virágok gyakran elfagynak A termésbiztonság növelése érdekében a hosszabb mélynyugalmi idejű, későn virágzó fajták termesztése javasolható. A gyenge termőképesség másik gyakori oka a termők fejletlensége. A nyári aszály hatására gyakori és nagyarányú fejletlen (steril) termőjű virágok képződése. A mandulaültetvényekben kettőnél több (3-4) fajta társítására kell törekedni, az egyes fajták részére javasolhat ó pollenadókat a 6.15. táblázat tartalmazza.
182

6.15. táblázat. Önmeddő mandulafajták társítási javaslata (BRóZIK és NYÉKI, 1980)

Sorszám

Fajta Tétényi keményhéjú Tétényi
bőtermő

Virágzási ideje
késői
középkésői

Javasol pollenadók 5, 7, 8 3,5 l, 4, 5 3, 5 l, 2, 4, 8 l, 7, 8 l, 3, 4, 5, 8 l, 5, 6, 7 4

l.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Budatétényi l. Budatétényi 70 Tétényi kedvenc Szigetcsépi 58 Szigetcsépi 92 Tétényi rekord Szigetcsépi 55

középkorai középkorai
késői

késői késői késői

korai

A fajtákat a táblán belül soronként váltva javasoljuk elhelyezni. A virágok megporzását a mézelő méhek végzik. A virágok nektár- és pollentermelése más gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb, de mivel ebben az időben más táplálék nem áll a méhek rendelkezésére, vonzó számunkra. A hatékony megporzás érdekében hektáronként 8-1 O méhcsalád javasolható.

Dió
A dió hímvirágai a virágrügyben képződő barkák, a barkavirágzat l 00-160 virágból áll. A barkáka vesszők alapi részén képződnek. Rövid (l-2 mm-es) porzószálakon helyezkednek el a portokok. Egy barkavirágzatban 2 milliót is elérő pollenszem fejlődik. A nővirágok vegyes rügyben fejlődnek, amelyek a vesszők csúcsán vagy közvetlenül alatta (egyes fajtáknál a vesszők oldalán) találhatók. Aszirom nélküli nővirágok a 4-6 leveles reproduktív hajtásokon kettesével-hármasával fordulnak elő. A bibék hatékony megporzási időszaka 5-7 nap ebben a fenológiai stádiumban a bibe felülete zöldessárga, mélyen redőzött, a redők olajban gazdagok, nedvdúsak A bibék 45 fokos szög alá hajlása és barnulása jelzi a fogékonysági időszak végét. A dió rügyei viszonylag korán fakadnak. A vegyes rügyből először reproduktív hajtás fejlődik, amelyet már a -l °C-os lehűlés jelentősen káros íthat. Ezért, hiába tartozik a dió a később virágzó fajok közé, a tavaszi fagyok miatt gyakori a terméskiesés. Nagy előnyt jelentenek a hosszabb mélynyugalmi idejű, később fakadó fajták Az oldairügyön termő és egyben később fakadó diófajták termőképessége és termésbiztonsága is nagyobb. Magyarországon a diófajtákat 7 virágzási időcsoportba sorolták (SZENTIV ÁNYI, 2000). A stabil virágzási idejű fajták a különböző évjáratokban legfeljebb 1-1 fokozattal térnek el a leggyakoribb virágzási időcsoportuktóL A labilis virágzási idejű fajtáknál az évenkénti eltérés 2, vagy több fokozatú is lehet. Az elhúzódó virágzási idejű fajták (pl. Pedro, Milotai l O) egyben stabilabb virágzási idővel rendelkeznek a fajtatársítás szempontjábóL A magyarországi fajták fontosabb fenológiai jellemzőit a 6.16. táblázatban foglaljuk össze. 183

középkorai = diófakadás 5-14. A tavaszi időjárás legnagyobb mértékben a hímelőző fajtáknál változtatja meg évjáratok szerint a virágzás típusát. napján. Fán belül a barkák pollenszóródása 10-14 napig tart. gyors felmelegedésű évjáratban . 4. Kései T 83 Ml0-9 Ml0-37 MI0-14 AlJ7-15 Ali7-31 Fajta Fertődi Dichagárnia jellege nőelőző hímelőző.és nővirágok nyíJási idejében 2-3 nap eltérés még Iehetővé teheti az önmegporzás t. 1996). A hímvirágo k gyorsabba n reagálnak a melegre. a polienszáródás fő időszaka pedig csak 5-6 nap. Hideg időjárás esetén viszont erősödik a hímelőzés mértéke.. ezáltal csökken a dichogámia. Együttvirágzó pollenadó l MlO Pedro Ml0-25 Ali 7 egyes években részleges homagárnia 1. Ezeknél a fajtáknál meleg tavaszon a hímvirágok fejlődése gyorsabb. a hímelőző fajták virágzása nagyobb méctékben változik évjáratok szerint. 184 . 3 J. napján. ll. 1980). 1998) Fajták rügyfaka. nőelőző hímelőző Magyarázat: korai= diófakadás 1-4. Diófajták Jegfontosabb fenológiai és termékenyülési jellemzői (SZENTIVÁNYI. PÜNTJA és LITVAK (1977) a diófajtákat virágzási típusuk alapján a következők szerint csoportosí tották A nőelőzés mértéke évjárattól függően 2-12 nap.és a nőelőzés egyaránt előfordul. táblázat. 5. Hűvös tavaszon a nőelőzés mértéke fokozódik. különösen egy hideg tél után. 9 7 7 ll 10 nőelőző nőelőző egyes években részleges homagárnia hímelőző. egyes években részleges homagárnia hímelőző nőelőző nőelőző hímelőző. 3. napján. s ezzel együtt csökken az önmegporz ás esélye (SoLTÉSZ et al. 8 9. kései= diófakadás 25-34. Középkései 6. A fajtáknál a hím. a később virágzóakra a nőelő­ zés jellemző.3 2 7 J. 2.Sordási csoportja szám Korai Középkorai l. nagy melegben ettől is rövidebb lehet. napján.6. 10. mert a bibék ennyi ideig tartják meg funkcióképességüket (Soltész. a fővirágzási időszak pedig 10 nap. A nőelőzés stabilabban érvényesülő fajtatulajdonság. középkései = diófakadás 15-24. illetve termőhelyen a hímvirágo k relatív nyílás i ideje lesz korábbi (SZENTIV ÁNYI. A hím. A nőelőző fajtáknál a hím. mert a nővirágok nem követik ezt az ütemet.és a nővirágok együttvirágzására a dicbogárnia a jellemző. 7. A nővirágok virágzásta rtama egy-egy fán átlagosan 20 nap. 3. A korán virágzó fajfákra inkább a hím előzés.16.

mert a saját virágpor szóródásának ideje kellő mértékben nem esik egybe a saját bibe funkcióképességi idejével. SZENTIVÁNYI (1980) a kárpáti fajtakörbe tartozó hazai nemesítésű fajtákon 13-42% apomiktikus termésképződést figyelt meg. a pollen rövid élettartama. A pollen 2-3 napig tartja meg az életképességét.és hímvirágok nyílása között szélesetben 4 hét eltérés is lehetséges. A hímvirágok gyorsabb elvirágzásúak. Ezeknél a fajtáknál az 50-60% terméskötődés is bő termést adhat. a portokok szétválnak.5-3. Amikor a barkák világoszöld színűek és lecsűn­ gőek lesznek. Bőtermőnek számító régebbi táj fajtáknál ezek a paraméterek a 6. mert ez a tulajdonság évjáratok (a fa kora. A polienszáródás napi maximuma 10 és 12 óra közé esik.17. A nő. A magoncültetvényekben ennek ellenére kisebb terméskötődést. Ez a termékenyülési tulajdonság nagymértékben hozzájárul ahhoz. A hímelőzés mértéke 4-14 nap lehet. Az öntermékenyülést a hím.0 feletti. mert 60% felett van a nővirágokat hozó hajtások aránya a termővesszőnkénti termések száma pedig 2. A barkák 2 cm-es hoszszúságánál alakulnak ki a pollenek. táblázat.12 Az oldairügyön termő (nagyobb virághozamú) diófajták térhódításával az 50-80%-os terméskötődéssei még nagyobb termésmennyiség érhető el. Magyarországon szelektáJt dió tájfajták 60-98% közötti terméskötődést adtak.68 2. A terméskötődést akkor sem lehet az öntermékenyülésre alapozni. Annak ellenére.34 1. Hazai diófajták termékenységi mutatói Fajta Alsószentiváni 117 Mi1otai 10 Tiszacsécsi 83 Vegyes rügyet hozó hajtások aránya(%) 45.és nővirá­ gok eltérő nyíJási ideje. ekkor a megtermékenyülés nélkül fejlődik az embrió.0 Termővesszőnkénti termések száma (db) 1.5 60. Az üres portokok rövid időn belül elfeketednek. sárgulni kezdenek és a virágpor kiszóródik. (2) egy termővesszőre mennyi kifejlett dió jut. valamint a bibék fogékonyságának rövid időszaka nagymértékben kizárja. Igen kevés a teljesen önmeddő fajta. mint a nővirágok. A diónál kiemeit jelentősége van a bibék optimális pollenellátottságának A magoncdió-ültetvényekben minden egyes fa egyszerreszámít megporzandó fajtának és pollenforrásnak Ez az esetek legnagyobb részében a hibékre nagy mennyiségű virágpor rákerülését teszi lehetővé. hogy a diófajták öntermékenyülők az idegentermékenyülésről gondoskodni kell.a magoncültetvények gyengébb terméskötődésének okait 185 . táblázat szerint alakulnak (SZENTIV ÁNYI.1997). Kezdetben az oltványdió-ültetvények bevezetésekor . hogy kedvezőtlen időjárású évben is még elfogadható termésmenynyiséget kapjunk. alacsony terméshozaroot kaptak. amikor az adott fajta részben homogámnak bizonyul. A diónál gyakori az apomixis. A hagyományos fajtáknál a termőképességet két mutatóval fejezik ki (l) a hajtások hány %-án képződnek nővirágokat hordozó vegyes rügyek. 1980): sőséges 6. A Juglans regia fajhoz tartozó fajták különböző mértékben öntermékenyülők. időjárás) szerint bizonytalanul érvényesül.0 52.17.

ezért a gazdaságos termesztés érdekében a magoncdió-ültetvényekről . A nektárgyűjtő rovarok szerepe a gesztenyevirágok megporzásában a pollen szétszórására korlátozódik.a szabályostól eltérően . mert a nővirágok abortálódását. hanem azonnal elszáradnak. s a terméskötődés csökkenését válthatja ki. a pollen hibére jutása kizárólag a szél útján történik. hogy ha a fejlődés korábbi szakaszában. l 0-15 cm hosszúak. Teljesen kifejlett fákon 5-6-szor több barka található.a diónál egyedülállóan . mint az életképes. A virágabortálódás szoros összefúggésben van a pollenadótól való távolsággaL A diópollen kedvező időjárás esetén 100-150 m távolságra is eljut. már a megporzás t követő napon a bibék erős fonnyadása kezdődik. zárt kupacs. A hajtás felső részén lévő kisebb levelek hónaljában helyezkednek el a heterataktikus (felemás virágú). és a nővirágok lehullanak. Egy oldalágon leggyakrabban 3 növirág van.rosszul értelmezve . A pollenadó fák javasolt aránya minimálisan 2-5% legyen a dió ültetvényben. és a hajtás középső részén lévő levelek hónaljában vannak. A nővirágok abortálódásának oka tehát a hibékre jutott túlzott mennyiségű (70-l 00) pollen. s az esetek egy részében lehull. napon elszáradnak és lehullanak. hogy ha a bibe két ágára öszszesen l 0-18 pollennél több jut.l sor pollenadó fajtát ültetnek. 1997). elszárad. Az életképtelen diópollen nagy mennyiségben ugyanolyan hatást vált ki.a pollenadó fajták túlzott aránya (vagyis a hibékre jutott életképes pollen túlzott mennyisége) káros lehet. Feltehetően a magoncültetvények többségében is a hibékre jutott nagyobb pollenmennyiség miatt hoztak a nővirágok kevesebb termést. mint növirág. A vegyes barkának ez a része az elvirágzás után megbarnul. A fellevelek számától függően a kupacs 2-4 gerezdbő! áll és e szerint nyílik. de esetenként több. gyengén molyhosak.a megfelelően együttvirágzó pollenadó fajta nagyarányú telepítésével a minél tökéletesebb pollenellátást is el kívánták érni. A hímbarkáka vegyes rügyből fejlődnek. A virágokat körbevevő fellevelekből fejlődik a makktermést védő. Azt is megfigyelték. a harmadik napon pedig a bibék 93%-a elfonnyad. Kaliforniában 10 sor megporzandó fajta után. Azt figyelték meg. majd elbarnul és elpusztul. a függőlegesen álló hibékre kerül túlzott mennyiségű virágpor.le kell mondanunk (SOLTÉSZ. akár 7 növirág is lehet. más típu186 .a pollenellátás szempontjából is .hőmérséklettől függően . A nővirágok . Az egylaki fákon egyivarú virágok fejlődnek. Ekkor vált ismertté. Gesztenye A gesztenye a legkésőbb virágzó gyümölcsfajok közé tartozik. vékonyak és hajlékonyak A nővirágok feletti virágzat hímvirágokkal rakódik be.a szélirányt is figyelembe véve .a megporzást követő 5-8. a terméssel együtt vagy külön lehulló. A kupacstüskéi rövidek. A bibék optimális pollenellátását csak oltványdió-ültetvényben lehet szabályozni. A hibékre jutott nagy mennyiségű pollen káros hatására KAVECKAJA és TOKAR ( 1963) hívták fel először a figyelmet. hogy . A vegyesbarka alsó részén lévő 1-5 oldalágon nővirágok találhatók. kettős bogas oldalágú vegyesbarkák. akkor a bibék . A fonnyadás üteme és mértéke szoros összefüggésben van a hibére került virágpor mennyiségével. erősen tüskés.két ágra nem válnak szét.

porzószál nélküli. Az idegentermékenyülés sikere érdekében akkor álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű virágpor. . A termékenyülés csak akkor kezdődik. A vegyes barkáknak a növirágokat és a hímvirágokat elválasztó részén ritkán hímnős virágok is előfordulhatnak. hiszen szekretálás vagy színelváltozás nem jelzi ezt az időszakot. A három időszakban kifejlődő hímvirágok együttesen a fán belül akár egy hónapra is biztosítják a pollentermelést A gesztenyénél a nagyfokú dicbogárnia kizárja. a bibék funkcióképességi időszaka csak ezután kezdődik. Ennek az időszaknak a pollenellátása kiemelkedően fontos a megfelelő termékenyülés érdekében. teljesen hímsteril fajták. A hímvirágzás kezdetében évek szerint 15-20 nap eltérés is lehet. A nővirágok nyílásának kezdete 70 nappal a rügyfakadás után várható és 2 hétig tart.a porzószálak 5-7 mm hosszúak. ekkor az elsődleges hímbarkák már hullanak. . A termékenyülés ettől az időponttól kezdődően egy hónapig is elhúzódhat.a porzószálak 3-5 mm hosszúak. tehát a gesztenyefajtákat gyakorlatilag önmeddőnek kell tekinteni. A virágnyílás sorrendjét tekintve a gesztenye hímelőző. A hímvirágok fejlődése és a pollenszóródás több időszakra esik. A dichagárnia típusa és mértéke fajtatulajdonság. a portokok sok virágport termelnek. hűvösebb időjárást követően pedig későbbi lesz a hímvirágok nyílása. amikor a barkák 50-l 00%-ánál teljesen kinyíltak a virágok. a megtermékenyülés idő­ pontja szerint inkább nőelőzőnek tekinthető. Ezeknek az élettartama azonban nagyon rövid. A hímvirágok nyílásának fő időszaka akkor van. Az európai gesztenye Magyarországon termesztett fajtái öntermékenyüléssel l 00 kupacsra számítva-évjáratok szerint. befejezték a pollenszórást. .5 °C-os átlaghőmérséklet az optimális.soknál beszáradt állapotban a termésen marad. amikor a nővirágok funkcióképesek A gesztenyénél a bibék funkcióképessége nehezen állapítható meg. gyorsan abortálódnak és a vegyesbarka hímvirágú részével együtt leszáradnak A gesztenyefajtákat a hímvirágok típusa alapján négy csoportba sorolhatjuk: . hanem az igen nagy mértékű autoinkompatibilitás. A hímvirágok nyílását a tavaszi hőmérséklet jelentősen befolyásolja. 187 . másodiagos hímbarkák. Először a vegyes rügyből fejlődő hajtás alsó részén található hímbarkák fejlődnek ki és ezek biztosítanak pollent a megporzáshoz. a portokok nem érnek a lepellevél fölé. a portokok kevés pollent termelnek (gyakorlatilag hímsteril fajták). A később nyíló nővirágok ugyanis "bevárják" a korábban nyílókat. Az önmeddőséget azonban elsősorban nem a saját virágpor távolmaradása okozza. A hímvirágzás szabályos lefolyásához az áprilisi-májusi időszakban 13. Az elsődleges hímbarkák megjelenése után 15-20 nappal fejlődnek ki és nyílnak az ún. ha a virágzatban lévő összes növirág mindegyik hibéje kifejlődött. Ettől melegebb tavasz után korábbi. hogy a megporzandó fajta nővirágzási idejét a pollenadó fajták hímvirágzása megfelelő mértékben fedje. Végül a vegyesbarkák hímvirágainak nyílása következik. A fajtakombinációkat az ültetvényben úgy kell összeválogatni.mindössze 7-50 db termést adtak (SZENTIVÁNYI. a portokokban kevés és rossz csírázóképességű virágpor fejlődik a hatékony megporzáshoz.a porzószálak 1-3 mm hosszúak. 1980). A fővirágzás időszaka a teljes nyílást követő kéthetes periódusban van. hogy a saját virágpor kellő menynyiségben rájusson a bibékre.

illetve teljesen önmeddők. A termésmennyiséget döntően befolyásolja a termések csoportossága. amikor az alapjainál összenőtt. míg kifelé meggörbülnek. mert jelentősen csökkenhet a termések mérete (áruértéke).elsősorban a korai virágzásúak . ezért a pollenadók kiválasztásakor erre tekintettel kell lenni. akár 22-35 millió virágpor is lehet. A mogyorónál az egyoldalú inkompatibilitás gyakori. mert ha megfelelő termékenyülés révén mindegyik nővirágból termés kötődik. hogy a nővirágzatokban (kupacsokban) mennyi virág fordul elő. vagyis az. A korán virágzó mogyoró a terméskötődés biztosítására különleges morfológiai sajátosságokkal is "berendezkedett". a kupacsonkénti nővirágok száma és termékenyülőképessége együttes en határozza meg. esetenké nt még több lehet. A hajtáson ként 3-nál több kupacsot hozó fajták termesztése nemkívánatos. hogy a vegyes rügyből fejlődő hajtások heterataktikus virágzataiban mennyi oldalágon képződnek nővirágok. A megporzástól a termékenyülésig 4-5 hónap telik el. A barkavirágzatok pollente rmelése igen nagy. mint a nővirágoké. Ugyanazon a növényen a nővirágok virágzási periódusa hosszabb ideig tart. majd elbamulnak. Az egy-egy oldalágon képződött nővirágokat önálló nő­ virágzatnak (kupacsnak) is tekintik. ezért 8-1 Osoros tömbök is létesíthetők a megporzandó fajtákból (SZENTIVÁNYI. Az ettől nagyobb Irupacsszám nem előnyös. vagyis a hímvirágok funkcióképességi ideje is sokkal rövidebb. A szél 200-300 méterig szállítja a gesztenye virágporát. A bibe fogékonysága a virágzás kezdete után 15 nappal van. A kupacsonkénti virágok száma 2-7. A magyarországi gesztenyefák 74%-án termőhaj ­ tásonként 1-2 kupacs található. Az elsődleges és másodiagos hímbarkákban. A biztonságos idegenmegporzá s érdekében a megporzandó és pollenadó fajta között ne legyen 30-40 métemél nagyobb távolság. Kisebb (10-15% -os) pollenadófajta aránynál a megporzandó fajta 5-6 soros tömbjei között 1-2 sor pollenadó telepítésétjavasolják. A bunkós papillákkal fedett bibefej (stigma) abibeszálnak mintegy 4/5-ét fedi. szélmegporzású faj. A legtöbb mogyorófajta . Az egyes fajták virágkezdete között 6-13 nap eltérést figyeltek meg. mint a hímvirágoké. gyakran már decemberben virágzik.nőelőzők. a fajták virágportermelése megfelelő (SZENTIVÁNYI. a kölcsönös meddőség ritka.A Magyarországon szelektált gesztenyefajtáknál a fák hajtásainak több mint 75%-a berakórlik hímvirágokkal. Az egyes hímvirágok (barkák) pollenszóródása 6--9 napig tart. vagyis a még fejletlen magkezdeménnyel összekapcsolt két bibeszál kezd kiemelkedni a vegyes rügyből. Az egyes termések méretét az is meghatározza. Nagyobb pollenad ófajtaarány esetében a levegőbe jutott virágpor mennyisége nagyobb. illetve a vegyesbarkák hímvirág aiban képződő virágpor azonos minőségű. A nővirág ok funkcióképességi időszaka akkor kezdődik. azok aprók és szabálytalan alakúak lesznek. de a levegőben lévő pollen mennyisége a távolsággal arányosan csökken. 1980). 1980). A háromnál több virágot hozó kupacsok előnytelenek. Mogyoró A mogyoró igen korai virágzású. A termés minőségét tehát a hajtásonkénti kupacsok menynyisége. az ültetvények társításakor a fajták idegenmegporzását biztosítani kell. és addig tart. A mogyorófajták virágai részben. Ha a bibe csúcsi része a rövidebb ideig tartó fagy mi188 .

A kompatibilis virágporral történő megporzás stimulatív hatására nagy szükség van a magház kezdeti fejlődésénéL Ha a megporzás elmarad. és a megporzandó fajtától való távolság legfeljebb 20--30m lehet.az átmeneti fagyhatás után előtűnő-alacsonyabb helyzetű bibeszáltájak is alkalmassá válnak a pollen befogadására (8 ZENTIVÁNYI. -l o °C-ot. Egy tövön a virágzatok száma 2-l O. A pollenadók aránya 10-15%. A nő virágok fagytűrése a virágzás alatt -7. egymás után virágzó pollenadóra van szükség (SZENTIVÁNYI. a pollenszóródás idején pedig csak -5. a virágzatonkénti virágszám pedig 4--21 db között változik. vagy nagyobb annál. s ezáltal a virágpor fogadására alkalmatlanná válik. A nővirágzatok termékenyülés előtti. Az ültetvény fajtái kölcsönösen termékenyek legyenek. -8 °C. A virágban a bibék funkcióképessége hamarabb kezdődik. mielőtt a virág saját pollenje kiszóródna. hogy a virágport szolgáltató portokok hideggel szembeni érzékenysége hasonló a virág termő­ jéhez. 1980). mert nagyobb méretű gyümölcsök fejlődését segíti elő. Kompatibilis megporzás után a magház fejlődése az egyes virágokban akkor indul meg. A teljesen kifejlett barkavirágzatok -16. A szamócagyümölcsöt a meghúsosodott vacokkúp és annak a felületén lévő aszmagok alkotják. A fajták ültetvényen belüli elhelyezésénél a főfajtából 2 sor. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok között a mogyoróra jellemző leginkább. a magház legfeljebb fél milliméteres nagyságot ér el. mert a bibék még azelőtt fogékonnyá válnak. amely a termésmennyiség és a gyümölcsök minősége szempontjából egyaránt fontos.att károsodik. korai hullása elérheti a 35-45%-ot. Tökéletes pollenátvitelt feltételezve a 90% feletti öntermékenyülő fajták önmagukban is telepíthetők. -7 °C-ot. ezeknél az idegenmegporzás nélkülözhetetlen. Megfelelő pollenellátás esetén az önmegporzás is biztosíthatja a hímnős virágú fajták termőképességének hasznosítását. Ugyanakkor a porzók elhelyezkedése olyan. s a nővirágok nagyfokú elrúgása figyelhető meg. megnyúlt állapotban legfeljebb -8. A különböző időben virágzó 2-3 pollenadófajta pollenszóródása jól átfedi a megporzandó fajta hibéinek funkcióképességi idejét. mint a pollenszóródás (hímelőzés). Ha nővirágú vagy hímsteril fajták telepítésére kényszerülünk. A magházban lévő 2 magkezdemény közül általában az egyik termékenyül meg. hogy a portokok kinyílásakor a virág számtalan hibéjének 189 . -18 °C-ot viselnek el károsodás nélkül. de a kiegészítő idegenmegporzás mindig hasznos. a pollenadó fajtákból pedig 1-1 sor ültetését javasoljuk Szamóca Az oktoploid nagy gyümölcsű hímnős virágú szamóca (Fragaria x ananassa) fajtáit termesztjük A szamócavirágban 50--600 bibe és 25-35 porzó található. Kétfajtás ültetvény (vagyis egyetlen pollenadó használata) a fajták tökéletes együttvirágzása esetén sem nyújt biztonságos pollenellátást A nővirágok elhúzódóbb nyílása miatt több. A nő­ virágzatok korai hullása ebben az esetben várható. ha a virágzat egyik virága sem porzódott meg. a másik abortál. a bibeszál folyamatos növekedése révén. A termékenyülés mértéke. amikor a pollentömlők a bibealaphoz érnek. A jelentős dicbogárnia miatt az esetleges öntermékenyüléstől függetlenül szükség van amogyorónál a többfajtás (3-4) ültetvények létesítésére.fajtától és évjárattól függően-55 és 99% között változhat. 1980). A virágokban az automatikus öntermékenyülés akadályozott.

A minőségi gyümölcs kialakulásához mindegyik hibére idő­ ben megfelelő mennyiségű virágpornak kell jutnia. Az elsődleges virágokban 400-500. illetve a riszméte virágai. hogy a virágzás teljes ideje alatt megfelelő legyen a pollenellátás. ezt követően nyílnak a piros és fehér ribiszke. jóval kevesebb van a fekete ribiszkénél. A fajták nagy része. A virág szerkezetéből következik. A diploid málnafajták nagy része öntermékenyülő. Az egyszer termő málna egyes fajtáinak virágzása 3 hétig tart. 1975). de a termőhelyi és termesztési körűlmények jelen190 . mint a málnáé. hogy ha nem minden bibe porozódik meg. utolsóként pedig a feketeribiszke-fajták virágoznak. A fekete szeder az egyszer termő málna után virágzik. ezért is a virágzása elhúzódóbb. A feketeszeder-fajták között önmeddők és öntermékenyülők egyaránt előfordulnak. Az egyes fürtök virágzáskezdetét és virágzástartamát a termővesszők típusa és a bokorban elfoglalt helye is befolyásolja.másodrendű termővesszőket is nevel. A fehérribiszke-fajtáknál van legtöbb a virág a virágzatokban. a kúszó habitusú szederfajtáknál ettől is hosszabb lehet. de az összesre sohasem. mialatt testük érintkezik a hibékkeL Ribiszke és köszméte A Ribes fajok és fajtáik a korán virágzó gyümölcstermő növényekhez tartoznak. 5-15 virággal (PORPÁCZY. A málna és a szeder virágaiban a bibék nem egyszerre válnak funkcióképessé. de teljesen mindegy. a későbbiekben pedig 200-300. A fekete ribiszkénél a virágzás rendszerint a fürt alapi részén kezdődik és a csúcsi virágok felé folytatódik. amelyek jelentősen elhúzódóbbá teszik a virágzást és a gyümölcsérést A szeder virágzatában több virág található. A fürtönkénti virágszám fajtára jellemző tulajdonság. s ezt a problémát csak túlnépesítéssei lehet ellensúlyozni. a riszméte és a köszméte virágzataiban pedig csak néhány. ezért a virágnyílás idején folyamatos pollenellátásra van szükség. A szamóca nagy és jó minőségű terméshez tehát megkívánja a rovarmegporzást. A kétszer termő málna virágai sarjakon is kifejlődnek. az utóbbinál esetenként egy virág található. McGREGOR (1976) szerint számos más növényfaj vonzóbb lehet a mézelő méhekre a szamócához képest. Aribiszkék relatív virágzási sorrendje azonban gyakran felcserélődik (SOLTÉSZ. A mézelő méhek a málna és a szeder virágait tömegesen keresik fel nektárgyűjtés céljából. ezt követi a piros ribiszke. torz gyümölcsök fejlődnek.a máinával ellentétben. 1987). A piros ribiszke sokvirágú fürtje 3-15 cm hosszú. A fekete ribiszke fürtje elálló vagy csüngő. Málna és szeder Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszökön lévő vegyes rügyekből fejlődő hajtásokon hozzák. Az öntermékeny málnafajtáknál fontos. illetve 80-200 bibe és részterméskezdemény van.egy részére rászáródik ugyan pollen. A virágzás a köszmétével kezdődik. A virágzatok virágzástartama a virágok fürtönkénti számával szoros összefüggésben van. hogy saját vagy idegen kompatibilis virágpor kerül a bibékre. Emiatt 12-25 méhcsaládot javasok egy hektáron kihelyezni. márpedig a nagy gyümölcsmérethez minél több hibének termékenyülnie kell.

Wellington XXX). Altajszkaja deszertnaja. Brödtorp. s a polienszáródás a csészelevél teljes visszahajlásáig tart.kismértékben öntermékeny típusok közé a nyugat-európai fajtakör tagjai tartoznak (pl. mert a terméskötődés 50-1 00%-kal is nőhet. a fajtatiszta ültetvények évente rendszeresen nagy termésmennyiséget hoznak. Zöld győztes. Legkedvezőbb fajtatársítási megoldás. Ezeknél a fürtökben megközelítőleg azonos bogyók vannak. amely az északeurópai származású fajtákra (pl. Fertődi l) jellemző. Afekete ribiszkénél a pollenadó fajtától való távolság befolyásolja a terméskötő­ dést. illetve az észak-európai és a nyugat-európai fajtakör kereszteződéséből nyert fajták tartoznak. l O méterre már jelentősen csökken a terméskötődés és a bogyók mérete. 1987).(méh-) megporzás szükséges. ha az ültetvényben megfelelően öntermékeny fajtákból 2 soros tömböket létesítünk. 1998). 1999). A Piros ízletes köszmétefajta 5 nappal később virágzott. A bokor kondíciójának és a termővesszők fejlettségének alapveszerepe van 4 évesnél idősebb gallyak termővesszőin a fürtök és a bogyók nagysága erősen csökkenhet. A fekete ribiszkénél és a köszméténél az idegenmegporzás az öntermékenyülő fajtáknál is jelentős gazdasági előnnyel jár. Ben Sarek) az ettől nagyobb mértékű öntermékenyülés miatt értékesebbek. Piros ízletes) megfelelően öntermékenynek bizonyult.nagymértékben önmeddő típusok: ezek gyakoriak a fajtakeresztezésből származó Fl nemzedékben akkor. kisebb mértékű öntermékenyüléssel a Szentendrei fehér fajta bír (HARMAT. A nagy felületű feketeribiszke-ültetvényekben a méhmegporzás nélkülözhetetlen a nagy és jó minőségű termés eléréséhez. Ezért a termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb cél a feketeribiszke-ültetvények fajtatársításánáL Az együttvirágzás mértéke az öntermékeny fajtáknál érje el a 80%-ot. Virágaiknak csak legfeljebb 5%-a termékenyül önmegporzással. Ribes ussuriense vagy Ribes dikuscha fajt foglalják magukba. tő tősen 191 . hogy a virágzás kezdetében és végében is 1-8 nap volt az eltérés 7 köszméte fajtánáL A portokok a virágnyílás után repednek fel. Paliagi óriás. a kismértékben öntermékenyülőknél 90-100% legyen. KIRTVAJA (1965) azt tapasztalta.nagymértékben öntermékeny típusok közé általában az észak-európai fajtakör. de kívánatos a 70% feletti öntermékenyülés elérése. Ide tartozik például a Coronet fajta. Magyarországonjele nleg termesztett köszmétefajták nagy része (Zöld óriás. . Az öntermékenynek tekintett feketeribiszke-fajták jelentős részénél (pl. Goliath. a kismértékben öntermékenyülőknél célszerű soronként váltani a fajtákat. Az észak-európai és nyugat-európai fajták keresztezéséből nyert fajták (pl. . Silvergieter. Wellington XXX) az öntermékenység nem haladja meg a 45%-ot. A köszméténél is a rovar.befolyásolják. mint a többi magyarországi fajta (HARMAT. PoRPÁCZY (1975) a ribiszkefajtákat öntermékenységük alapján három csoportba sorolta: . A pirosribiszke-fajták öntermékenyülők. amikor a csészelevelek 2 mm-re eltávolodnak. Ben More. ezért 3-6 méhcsalád kihelyezése javasolható hektáronként. Junnat. A köszméteültetvényekben a több (2-4) fajta vegyes telepítése növeli a termésmennyiséget. Titania. ha azok a közeli rokon Ribes nigrum. s a fürt vége is termékeny (PoRPÁCZY.

Mivel igen változatos az egyes fajták virágzási ideje és termékenyülési viszonya. A kicsi és rendszertelen termésmennyiség oka lehet: .kedvezőtlen időjárási tényezők a virágzás alatt. .ültetvényekben. . vagy fajtatiszta telepítéseket hoznak létre. . E célkitűzést elsődlegesen a hatékony megporzási és termékenyülési feltételek biztosításával tudjuk elérni.nem megfelelő megporzási kombinációk az ültetvényben. ezért a fajtatársításnál a fajtaszerkezet (összetétel). amiről már a telepítés tervezésekor gondoskodni kell. hogy az ültetvényeken évente rendszeresen nagy terméshozamokat és kiváló minőségű gyümölcsöt termelj ünk. . Gyümölcsültetvények fajtatársítása A fajtatársítás célja. A jó megporzás egyre nagyobb jelentőségű lesz.különösen az intenzív művelési rendszerű és integrált termeszté stechnoló giájú . a fajták kölcsönö sen terméken yítik-e egymást.telepítési rendszer és koronaforma meghatározása. a jó pollenadók. . A hazai gyümölcstermesztést az alacsony terméshozamok és az évenkénti nagy termésingadozás jellemzi.az irányított méhmegporzási technológia összeállítása.az ültetvénybe javasolt fajtakombinációk összeállítása (az együttvirágzó fajtapárok megállapítása. . arány és azok táblán belüli elhelyezése is nagyon különböző. . hogy a gyümölcsültetvényeinkben a megporzás a termésho zamok/on tos limitáló tényezője. vagy egymás között meddők). A gyümölcsösök terméshozamában jelentkező nagy szóródás elsősorban a nem megfelelő megporzásnak tudható be. A fajtatársítási modellek (változatok) megtervezése során ezért elsődleges szempont kell. . A virágoknak az eddigieknél nagyobb százalékban kell kötnie a nagyobb terméshozam eléréséhez.a fajták terméken yülési viszonya inak tisztázása (önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta.fajta (fajták) kiválasztása termesztési és áruérték-paraméterek alapján.a fajták eltérő virágzási ideje. számának és arányának meghatározása. .új fajták és klónok kerűlnek a termesztésbe.tömbös.6. 192 . . mert: . Az előbbi felsorolásból is kitűnik. . . hogy legyen a megporzás feltételeinek biztosítása az ültetvények tábláiban.megporz ást végző méhek hiánya.piaci prognózis.kevés pollenadó fajta és rossz a fajtaelhelyezés.5.a fajták önmeddősége. illetve az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták kiválasztása).a megporz andó és a pollenadó fajták összetételének.a fajták táblán belüli elhelyezésének kidolgozása.egy-egy fajtából nagy táblákat alakítanak ki. . Afajtatár sítás tervezésekor a következő tényezőket mérlegeljük: . . .csak néhány kiváló áruértékű fajtát nagy felületen termesztenek.

Önmeddő főfajta esetében egy ültetvényben 3 egymást kölcsönösen jól termékenyítő fajtát telepítsünk. illetve nagyobb a virágzási időszak átfedésének biztonsága. Az önmeddő fajták (pl. abban az esetben.jó" pollenadó fajtákkal társítva kerülnek eltelepítésre. mind a megporzás szempontjából lényegesen kisebb értékű. ha . Az öntermékenyülő fajták termésingadozása nagy lehet. Ebből 2 fajta elegendő a kölcsönös megporzáshoz. A különböző években a fajták virágzási ideje (időcsoportja) eltérő lehet. himsteril). ha az egyik fajta "kiesik". Egy táblában telepített fajták számát a termékenyülési viszonyok mellett a fajták együttvirágzásának mértéke. 193 . termékenyülési jellemzőit és a pollenadóként való alkalmasságukat. 6. fajtatiszta tömbökbe (táblákba) is jól teremnek.5. hogy hány fajtát telepítsünk egy táblában többek között attól is fiigg. . ezért a legkedvezőtle­ nebb meteorológiai körülményekre számítva helyes. hogy egy táblában szereplő fajták egyben megporzandó és pollenadó fajták is. mivel az egyes fajták különbözőképpen reagálnak a hőmérséklet változásaira (pl. .a megporzás a virágok kinyílásakor közvetlen történjen. A táblán belül minél több az egymást kölcsönösen termékenyítő fajták száma. ha pollenadók nélkül telepítjük. őszibarack. ha valamelyik fajta rossz pollenadó (pl. csak más fajtákkal társítva teremnek.18.a fővirágzás ideje essen egybe a megporzandó fajtáéval.A nagymértékben öntermékenyülő fajták (pl. nem virágzik vagy eltérő időben virágzik abban az évben. Az ültetvények fajtatársításának kidolgozása során mindig figyelembe kell venni. körte. Minden esetben 3 fajtát szükséges ültetni. cseresznye. . Nagyobb termést adnak idegen megporzás hatására (más fajtákkal társítva).a pollenadó fajta virágzása 1-2 nappal korábbi legyen a megporozni kívánt fajtáétól. mivel a portokok a virágok kinyílása után repednek fel. táblázat). hogy önmeddő vagy öntermékenyülő-e a fajta. birs.1. labilis virágzási idejű). együttvirágzó.a virágzás ideje hosszú legyen. a fővirágzási idők átfedése határozzák meg (6. A megporzó fajtával szembeni követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Virágzási idő: . triploid.a pollenszóródás ideje essen egybe a megporzandó fajta bibe életképességével. annál biztonságosabb és hatékonyabb minden évben a pollenellátás. A gyümölcsültetvények termőképessége egyenes arányban van a fajták számával és táblán belüli "keverésükkel". mint a fő (vagy teljes) virágzás. Az egyik pollenadó főfajta előtt. szilva) egy fajtából álló blokkokba telepíthetők. a harmadik fajta csökkenti a kockázatot arra az esetre. meggy. Fajták száma táblán belül Az. ezért egyszerre kell számításba venni a fajták virágzási idejét. illetve a megporzás. japán szilva) termékenysége csak vegyesen ültetett. Három fajta együttültetése esetén a megporzási és termékenyülési lehetőségek sokkal kedvezőbbek. ha egynél több (2-4) pollenadó fajtát ültetünk. alma. E fajtáknál az idegen megporzás elengedhetetlen. a másik pollenadó pedig a főfajta után virágzik. egymás között termékenyülő fajtákkal biztosítható. Az "ideális" pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények és kiválasztásuk szempontjai. . a virágzás kezdetén és a végén kevés virág nyílik. ezért ez az időszak mind a virágporszóródás. Az önmeddő fajták is képesek nagy termésmennyiség hozására.

diploid A. megfelelően öntermékeny.a portokok pollentermelése nagy legyen. kedvező termőhelyi és termesztési körülmények esetén a pótlólagos idegenmegporzás hatására. triploid Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Szilva A.18. . triploid A 50 60 60 70 70 50 70 40 70 40 70 40 40 70 40 70 40 80 málnaszeder szamóca fekete bodza fekete berkenye áfonya riszméte málna szeder Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemzői Gyümölcsfaj Gyümölcsfaj (%) Alma dió gesztenye mogyoró homoktövis köszméte piros ribiszke fekete ribiszke A A A A B-2 A A 60 80 80 90 40 90 90 80 70 50 80 60 70 60 80 80 80 c A B-2 A B-2 A B-1 B-2 c c c A c A Kajszi Őszibarack A B-1 A B-1 A c c c c Mandula Jelmagyarázat: A feltétlenül idegenmegporzást igényel B-1 nagy gyümölcsű fajta.a virágzási idejük minden évben stabil legyen. 1997) Megporzandó Minimális fajták együtttermékenyülési virágzási szint jellemző i (%) A. diploid A. . kedvező termőhelyi és termesztési körülmények között pótlólagos idegenmegporzást követő túlkötődés miatt a termésritkítás nélkűlözhetetlen. B-2 kis gyümölcsű fajta.a fák virágberakódása (sűrűsége) nagy legyen. megfelelően öntermékeny. .. de a kiegészítő idegenmegporzás a termésmennyiséget és a gyümölcsök áruértékét egyaránt növeli.a virágpor jól kiszóródjon a portokokból (kevés legyen a "csomós". 194 . összetapadt pollen aránya).a virágzási ideje a megporzandó fajtáéval azonos. 6. Pollen: . vagy legfeljebb szomszédos virágzási időcsoportba tartozzon. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (SOLTÉSZ. C a termőképesség öntermékenyüléssel is elfogadható mértékben hasznosítható. táblázat. a túlkötődés következtében és a termésritkítás akadálya miatt véglegesen csökkenhet a gyümölcsök mérete.

hogy az ültetvény összes fajtája nagy termesztési és áruértékkel rendelkezzen.a szedés időpontjában a fő. léha pollen képződjön. Szélporozta gyümölcsfajoknál 5-10%.és pollenadó fajta megkülönböztetés csak akkor indokolt. . Pollenadó fajta aránya táblán belül. Előnyös a feltűnő szín különbség. kedvező évjáratokban pedig 20-30m-re terjed ki. Kűlönösen a pollen minősége változik évente.és pollenadó fajták gyümölcsei könnyen megkülönböztethetők legyenek. .: 95-5%. ha a fajták aránya a táblában jelentősen eltér egymástól (pl. • betegségek és kártevők iránti érzékenység.a pollenadó fajta kereskedelmileg is legyen értékes (piacos).a megporzandó és a pollenadó fajta egyszerre forduljon termőre.nagy százalékban legyen életképes (csírázóképes). a várakozási idők betartása). a virágpor alakra és nagyságra morfológiailag egységes legyen. Az egyes fajokra jellemző értékeket a 6.19.a korán és későn érő fajták társítása nehézséget okoz a növényvédelemben (pl.az a megporzásra való alkalmasságán kívül attól is függ. Ha a fő hangsúlyt csak egy árufajta termesztésére helyezzük és más fajtákat csak olyan mennyiségben választunk. 90-10%. A telepítendő fajták kiválasztásánál a tervezéskor azok egymáshoz viszonyított arányát is meg kell határozni. A jő. akkor a legnagyobb mennyiségben ültetett gyümölcsfajtát főjajtának és a többi csupán pollenellátást szolgáló fajtát pedig pollenadó . hogy az árufajta megporzását biztosítsuk.a rokonsági fok a megporzandó fajtával ne legyen közeli. rossz áruértékű pollenadót ne ültessünk. A fajták termesztési és áruértéke: A fajtatársítás során követelmény. A pollenadó fák hatósugara megporzásra kedvezőtlen időjárású években mindössze 10-15 m-re. a rovarporozta gyümölcsöknél pedig minimálisan 15-20% pollenadó fajta telepítése javasolt. 85-15%). ezért elkülönítve. • termesztéstechnológiai igény (fajtaspecifikus agrotechnika).hogy gyümölcsemilyen áruértékű.a pollen jó minőségű legyen. . A megporzandó és a megporzó fák közötti távolság.az ültetvényben telepített fajták tulajdonságai hasonlóak legyenek: • termőhelyi igény..külön sorban. . Jó pollenadó. A fánkénti termésmennyiség a pollenadó fajtától számítva a távolság növekedésének arányában jelentősen csökken. amelyek közül az alábbiakat emeljük ki: . A pollenadó fajták hatása évente igen nagy változékonyságot mutat. kevés zsugorodott. vagy egyáltalán semmi virágot nem fejleszt. .a fajták ne legyenek hajlamosak a szakaszos terméshozásra (kihagyó évben a szakaszosan termő fajta csak kevés. . táblázatban foglaljuk össze. • fagyérzékenység. A pollenadó fajta gyümölcsei lehetőleg fő fajta után érjenek. de rossz áruértékű fajtából mindig a lehető legkisebb arányt telepítsünk. . pollent nem ad).fajtának nevezzük. • növekedési erély és típus. Hogy milyen arányban telepítünk valamely pollenadó fajtát az ültetvényben.kiegészítő vagy mellék .kell a fajtákat telepíteni. 195 .

196 . táblázat. hogy minél nagyobb legyen a pollenadó fajták száma és aránya az ültetvényben és a megporzó fajtákat a soron belül vagy soronként is elhelyezzük.2. A fajták elhelyezése táblán belül A biztonságos és hatékony megporzás azt feltételezi. Megporzandó fajta és a pollenadó fák közötti távolság az ültetvényekben (SoLTÉSZ. málna Fekete ribiszke Riszméte Szeder Szamóca Fekete bodza Fekete berkenye.5. vagyis táblán belül kevés fajta legyen és aminél szélesebb fajtatömbök kialakítása a kívánatos. 1997) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs és naspolya Cseresznye és meggy (önmeddő) Maximális távolság a pollenadó fajtától (m) 25 10 20 8 7-10 6-8 12-16 20-30 diploid triploid diploid triploid Cseresznye (öntermékeny) Meggy (öntermékeny) Szilva önmeddő !5-20 öntermékeny öntermékeny 20-30 30-40 20-25 30-40 20-30 50-100 kis Kajszi és Mandula Dió.19. piros ribiszke. gesztenye Mogyoró őszibarack gyümölcsű nagy gyümölcsű önmeddő öntermékeny 50 30 3-4 6-8 20 önmeddő Köszméte. Az integrált termesztési és a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai követelmények viszont a fent leírtakkal ellentétesek. áfonya Homoktövis ön termékeny önmeddő öntermékeny 6-10 12-20 25-30 10 15-20 8-10 6.6.

sorban. körte. a főfajtát minden oldalról pollenadó(k) határolja) Javasolt gyümölcsfaj Fajták soronként váltakozva .annak ellenére. sorban.előnyben kell részesíteni a soronként váltakozó telepítést. európai szilva Magyarázat: a biztonságos megporzás érdekében 2-3 pollenadó fajta használata javasolt. a tömbök mindkét oldalán jó pollenadó fajtákat telepítünk . A növényápolás és a szüret nehezebb. a termést külön menetben kell betakarítani. Pollenadók elhelyezése külön "tiszta" sorban: A sorban váltakozó (adott főfajta sorában elszórtan telepített) pollenadó fajta elhelyezéssei szemben . mint a fő fajtáé. minden 5. meggy.a főfajtától két sor. Fontos követelmény.8 főfajta fához l pollenadó(k) fa(k) (a pollenadó fa közepén.fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. hogy az előbbi elhelyezés nagyobb és jobb polleneloszlást tesz lehetövé . fa pollenadó(k) . birs japán szilva. táblázat. öntermékenyülő meggy.rendszeresen nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál fajtatiszta ültetvényeket alakítunk ki mandula.a főfajtát mindkét oldalon más-más pollenadó fajták határolják .minden 3. hogy kis (5-10%) arányú pollenadóval jó megporzási hatásfokotérjünk el. önmeddő kajszi.20. Pándy meggy. cseresznye. amelyet 1-1 sor különböző megporzó fajta határol . Ilyen elhelyezés esetén a méhmegporzás is hatékonyabb. fa pollenadó(k) . 6. kajszi. Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsös táblákban (Eredeti) Fajtaelhelyezési változatok "Szórt" (sorban "kevert" telepítés) - Pollenadó(k) elhelyezési módjai főfajta soraiban 20 m-ként pollenadó(k) . hogy a pollenadó fajta szedési (érési) ideje és a gyümölcsök színe más legyen. 197 .Az ültetvényekben a pollenadók elhelyezésének az alábbi változatai terjedtek el: Pollenadók minden sorban elszórtan ültetve: A megporzófák "szórt" elhelyezése a főfajta soraiban 20 m-ként lehetövé teszi. minden 3. európai szilva alma.minden 5. európai szilva A fajták két soronként váltakoznak Fajtatömbök (blokkok) váltakozva telepítve Egyfajtás táblák őszibarack.

de rovarmegporzás is előfordul. sorban. fán belül vagy közvetlenül a szomszédos fák között lehet szerepe. Évente rendszeres és nagy terméshozamokat az ültetvényekben csak méhes megporzással lehet elérni. A fajták elhelyezése a táblán belül a szedés (érési idő) sorrendje szerint kell. Fajtatiszta telepítés: A nagymértékben öntermékenyülő fajták fajtatiszta (egy fajtás) ültetvényekben telepíthetők. fa a megporzó fajta (ez lehet 2 vagy 3 féle pollenadó fajta is). a pollen igen kicsi. A légmozgás a virágok és az ágak rázásával a portokokból kihulló virágport a hibékre ráhullva közvetíti. A rovarporozta gyümölcsfajoknál a szélmegporzásnak elhanyagolható hatása lehet. A szélmegporzású fajok közé tartoznak: mogyoró. kaj198 . illetve igen nagy mennyiségben képződik. A dió egy-egy hímvirágzata (barkája) 1. szarnszédos fák között.8 millió. A megporzó fajtától számítva 100-150 m-ig a virágpor sűrűsége megfelelő. vagyis a szélmegporzás hatékony. de ugyanakkor kevés virágpor kerül ilyen módon a hibékre és annak megtapadása sem biztos. E fajokra jellemző. hogy történjen. Az öntermékenyülő kajszi-. a mogyoróé pedig 5 millió db pollent tartalmaz. hogy a bibék nagyok és elágazóak. Egy megporzó sor hatása csupán 2-3 szomszédos sorra terjed ki. Az önmeddő fajtáknál akkor kedvezőek a megporzási viszonyok. minden 5. A főfajtából2 sornál ne legyen több és mindkét oldalon l sor pollenadó fajta határolja.és rovarmegporzás A mérsékeltövi gyümölcsfajokat két csoportba sorolj uk: rovar (entomofil) és szél (anemofil) megporzásúak Szélmegporzás. A vad megporzó rovarok (vadméhek aránya 3-4%.és szilvafajtáknál a szélmegporzás három típusa fordulhat elő az ültetvényekben virágon belül. meggy-. növényvédelem.A fajták soronként váltakozó telepítési rendszere megkönnyíti a növényápolási és betakarítási munkákat. könnyű és nem tapad össze.6. Szél. Rovarmegporzás. A fák teljes virágzása idején a koronában nagy mennyiségű pollen szabadul ki. őszibarack. minden 5. Ennél az elhelyezési típusnál mindegyik fajtablokk külön kezelhető (metszés. Egy jőárufajtás telepítés: A megporzó fák részaránya 4%. dió és gesztenye. ha mindegyik fajta közel van (lehetőleg szomszédos) a virágport adó fához. A pollen terjedése szél útján a levegőben igen jó. Ez a fajtaelhelyezési forma nagyobb arányú (20% fölötti) pollenadó fát igényel.20. Az öntermékenyülő fajták pollenátvitelében a szélnek csak kis távolságban (6-8 m). és a poszméhek 1-2%) a korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. A rovarfauna összetétele. 6. A 6. szüret). fán belül. Fajták váltása blokkonként (tömbös telepítés): Fajtánként 4-6 soros tömböket alakítunk ki. A gesztenyénél a szélmegporzás kizárólagos. táblázatban az ültetvénytervezés során leggyakrabban használt fajtaelhelyezési változatokat foglaltuk össze.

A méh naponta 7-8-szor teszi meg az utat a virágok és a kaptár között. A méhek viráglátogatása reggel 8-9 órakor kezdődik.polienszáródás tartama. . időpontja.a pollen mennyisége.a méhek általlátogatott virágok fejlettségi állapota (stádiuma). 1980). . mint a nektárgyűjtők. A Red Delicious almafajtánál a bibeszálak a porzóknál sokkal rövidebbek. a porzószálak fejlettsége. cukorösszetétele. tetszetőssége. 13-14 óra között éri el a csúcsot.a sziromlevelek színe. . 199 . ami akadályozza a megporzó méhek tevékenységét (NYÉKI. többször érintkeznek a portokokkal és a hibékkeL A pollengyűjtésnél a méhek hosszabb ideig tartózkodnak a virágon. a portokok felrepedése és a pollen kiszóródása legtöbbször a virágok nyílása után 12-24 órával később következik be. A Fétel Apát körtefajta virágai igen sok sziromlevéllel rendelkeznek. . ezzel elősegítve annak megtapadását A megporzáskor fontos. hogy a hibéket nem érintik és a megporzás elmarad. emellett a párta félig zárt marad a virágnyílás alatt.nektár mennyisége. A nektárgyűjtők az első viráglátogatók A virágzás kezdetén kevés pollen van. . cukortartalma. A megporzásra kedvezőtlen időjárás növeli az egy virágra fordított látogatási időt.a portokok felnyílásának napi menete.szi) gyakran látogatják. ezután az intenzitás rohamosan csökken. hanem ismételten (többször) is megporzódik A méhlátogatások alábbi típusai fordulnak elő a gyümölcsfák megporzásakor: pollengyűjtés. . egy nap folyamán egy méh legalább 700-800 virágot keres fel. így a méhek a virágporgyűjtést úgy végzik el. pollen. A gyümölcsültetvényekben a megporzási körülmények és a méhmegporzást befolyásoló tényezők évente változnak. A pollent gyűjtök a megporzás szempontjából értékesebbek.a virágok megporzásában .nektárkiválasztás (szekréció) napi dinamikája. . .a portokok és a bibék egymáshoz viszonyított magassága.és nektárgyűjtés (oldalról és felülről). . csalogató volta). a porzószálak szétterülése. A pollen szállításában .pollen életképessége. A méhek viselkedése a virágo n. illetve jelentős mértékben csökkenhet a virágok sajátos morfológiai felépítése miatt.a virág illata. A méh a pollent "rányomja" a bibére.tehát meghatározó fontosságú a házi méh tevékenysége. hogy a virág bibéjére sok pollen (50-100 db) kerüljön és a rovar teste többször érintkezzen a hibéveL A rovarmegporzáskor a virágok nagy része nemcsak egyszer. A gyümölcsfajok összes megporzó rovar népességének 75-95%-a a mézelő (házi) méh. nektárgyűjtés (oldalról és felülről). amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk virágmorfológia és -fiziológia: .a virágok "kedveltsége" (vonzása. A legkedvezőbb időjárási viszonyok me ll ett is a virágok rovarmegporzása meghiúsulhat. Egy házi méh percenként 4-16 virágot látogat meg. .

felhígítja a bibeváladékot. .21. .1. A megporzó rovarok repülésére ható kedvezőtlen időjárási tényezők A rovar.napfénytartam. .méhlátogatás gyakorisága a virágokon. aránya és elhelyezése a táblán belül. .a kaptárok elhelyezése és távolsága.a fajták közötti versengés (konkurencia).és tőtávolság).viselkedése a virágon.méhcsaládok száma és erőssége. alma. . 6.6. Az "elvonó" növényfajok (néhány jellemző példát a 6. gyermekláncfű. intenzív megporzó munkájukra optimális a 20-24 oc közötti hőmérséklet. . A virágnyílás időpontjában a hőmér­ sékleti körülmények hazánkban gyakran kedvezőtienek Ezt a hátrányt a kaptárok számának növelésével lehet ellensúlyozni. Az ültetvény: .virágsűrűsége. szilva. A virágzás alatti hosszan tartó esők károsak. lemossa a szekrétum- 200 . repce alma.hőmérséklet. A méhek l O oc alatti hőmérsékleten nem repülnek ki a kaptárokból.6. táblázatban közlünk). . nem publikált) Fajta Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Fekete ribiszke Elvonó növénye cseresznye.testűkön lévő pollen mennyisége. martilapu repce martilapu. . repce repce gyermekláncfű. sor. Elvonó növények gyümölcsfajok virágzása idején (Forrás: BENEDEK. alma köszméte. táblázat.21.virágzási ideje (korai-kései). cseresznye. a pollen nem tud megtapadni és csírázni a bibén. Magas hőmérséklet (25 °C) felett és alacsony páratartalom esetén a bibeváladék gyorsan felszárad és a pollen nem tud megtapadni a bibén. alma A virágzás alatti meteorológiai viszonyok: . .csapadékmennyiség. a kinyílt portokokból kimossa a pollent. .(méh-) megporzás hatékonyságát elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja.szélsebesség.művelési rendszere (koronaforma. A méhek: . kedvezőtlen időjárás tartósan akadályozza.a fajták összetétele. A faj ták: .

. . . . Csökkenti a nektár koncentrációját. Az irányított méhmegporzási technológia kidolgozása során az előzőkben leírt elméleti ismeretek gyakorlati felhasználását az alábbi területeken hasznosítjuk méhcsaládok számának meghatározása.22.kisebb termékenyülő képességű fajtáknál. . A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok.szükségesek az alábbi esetekben: . .fajjellemzők. A 6. Az erős szélben (15-20 km/óra) a méhek nem repülnek. ezzel megakadályozza a megporzást. Magas páratartalom hatására a pollenszemek összetapadnak.fajtatulajdonságok.virágzás alatt kedvezőtlen (hideg.a méhcsaládok erőssége. módosíthatja: .kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben. .cseppet. A méhes megporzás technológiája. megporzásra kedvezőtienek a körűlmények).igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás. szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól). A szél kiszárítja a bibét és a szekrétumcseppet.igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz ).virágzás ideje alatti meteorológiai viszonyok.fajtaösszetétel a táblában. A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket. amelyeket a számos befolyásoló tényező együttes hatását figyelembe véve irányszámként javasol unk.szélesebb fajtatömbök esetén. a kaptárok kihelyezésének ideje.elhúzódó virágzású évjáratokban.virágsűrűség az ültetvényben. . . . . A szükséges méhcsaládok száma hektáronként.a pollenadó fák (fajták) aránya és elhelyezése.nagy virágsűrűség esetén. . 201 .művelésmód (koronaforma.korai és gyors virágzású években. . térállás ). A korszeru gyümölcstermelő üzembenaméhes megporzás a termesztéstechnológia fontos láncszeme. . megporzást nem végeznek. Intenzív és jövedelmező gyümölcstermesztés az irányított méhmegporzás alkalmazása nélkül nem képzelhető el. . . táblázatban közöljük a rovarmegporzású gyümölcsfajok méhcsaládszükségletre vonatkozó kísérleti adatainkat és gyakorlati tapasztalatainkat.az ültetvény kora (fiatal terrnőre forduló. teljes termőkorban lévő). a pollenszemek felrepednek a magas ozmotikus kancentráció következtében. Az ültetvényekben a méhsűrűséget számos tényező befolyásolja.túlnépesedés . megakadályozva ezzel a pollen kiszóródását a portokokbóL Az alacsony páratartalom pedig csökkenti a pollen csírázását és károsítja a bibét. a kaptárok elhelyezése az ültetvényben. esős.

A kaptárokat elszórtan. nem publikált) Gyümölcsfaj Alma hagyományos nagy Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack állománysűrűségű Méhcsalád szükséglet (méhcsalád/hektár) 1-3 3-6 2. Ültetvényben-ahol a méhsűrüség 3. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. szilva) is méhmegporzásra van szükség. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni. fáról fára és szinte soha.5 család/ha. annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb.2% közötti volt a gyümölcskötődés. meggy. Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. egymástól 200-250 mként helyezzük el a gyümölcsössorok között. vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra. hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható. Ezek az adatok is azt bizonyítják. Példaként BLASSE (1978) vizsgálatát említjük.22.6. A gézsátorral izolált fákon 0. szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra.5-1 7-10 10--25 5-6 5-6 3-5 Mandula Szamóca Málna Köszméte Fekete ribiszke Magyarázat: l erős család 20 OOO méhet jelent. A kaptárok kihelyezési ideje. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (BENEDEK-SOLTÉSZ-NYÉKI.9-1. A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk.5-5 3-5 0.a szabadon álló virágok termékenyülése 16-33% volt. 202 . A méhek elsősor­ ban a sorok hosszában (azonos fasorban). hogy a táblán belül "egyenletes" legyen a megporzás. táblázat.5-3 l 3-5 5-8 2. l 0-20-as csoportokban. hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. a fák napos.

és fogyaszthatóvá válnak a gyümölcsök. Ezután már csak az epidermisz sejtjei osztódnak A csonthéjasoknál általában a csonthéjkeményedés kezdete jelzi a sejtosztádásos növekedési szakasz végét. a növekedésükhöz szükséges tápanyagok egy részét ebben az időcsonthéjas fajokra jellemző almatermésűekre jellemző idő idő 7.5 cm-es átmérő.1. 2. módosítva) 203 . Kezdetben sejtosztódással. A teljes érés előtti napokban még jelentős mértékben gyarapszik a gyümölcsök tömege. majd a fejlődési folyamat végén megémek. de növekedésük üteme nem lineáris. a csonthéjasoknál és a bogyósoknál pedig kettős szigmoid görbével írható le (7. mint a tömege. A gyümölcsök növekedésének típusai (RYUGO. az ún. tehát a túl korai szüret gazdasági veszteséget is okoz. "diónagyság" eléréséig növekszik sejtosztódássaL Eddig kb. A gyümölcs növekedése Az elvirágzás után. később sejtmegnyúlással gyarapszik a gyümölcskezdemények mérete. A gyümölcskezdemények folyamatosan növekszenek a teljes érési g. l millió sejt alakul ki. ábra). Ezek aránya az almában elérheti az összes térfogat 20-25%-át is.1. Gyümölcsfejlődés és -érés 7. ábra. Kezdetben a fiatal gyümölcskezdemények zöld színtesteket is tartalmaznak és fotoszintetizálnak. A sejtmegnyúlás idején a termés méretét a benne kialakuló vakuólumok és intercelluláris járatok is növelik. a megtermékenyült és kötődött virágokból megkezdődik a gyümölcsök fejlődése. 1988 nyomán.7.1. Az alma és a körte kb. hanem az almatermésűeknél egy szigmoid görbével. Az intercellulárisok kialakulásának eredményeképpen ebben a fejlődési szakaszban az alma térfogata gyorsabban növekszik. Az egyes fejlődési szakaszok időtartamát a fajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg.

és teljes egészében az anyanövény vegetatív részeiben termelt asszimilátumokra vannak utalva. amely ismét elegendő auxint termel a gyümölcs növekedéséhez (7.. A hullás szakaszassága a gyümölcsökben lezajló biokémiai és élettani változásokkal magyarázható. a későieknél későbbre tolódnak el. A korán érő gyümölcsöknél ezek az időpontok előbbre. sok esetben a gyümölcs lehullását idézi elő. azon belül is az endospermium hormontermelő központok A fejlődés kezdeti szakaszában az endospermium teljesen kialakul.l az endospermium sejtes szerkezetűvé fejlődése t az auxinérzékenység relatív mértéke és időtartama megporzatlan virágok hullása '\ \ t:! •Q) E l l l \ \ szüret előtti "' ol l l ' hullás ·ol ] 5 10 15 megtermékenyítés utáni hetek 7. és az felhasználja az endospermiumot. Nem minden gyümölcskezdemény jut el az érésig.szakban maguk állítják elő.. Később elveszítik ezt a képességüket. ábra). Az embrió teljes kialakulása után kifejlődik a másodiagos endospermium. A gyümölcshullás a gyümölcstermő növények önszabályozó folyamatának tekinthető. megtermékenyítés az embriónövekedés befejeződése l . A gyümölcshullás hormonális magyarázata az almánál (LUCKWILL. 1953 nyomán. A gyümölcsök magvai. Közben azonban fejlődésnek indul az embrió. Az őszi almafaj táknál az első közvetlenül a virágzás után van. ábra.2. a második júniusban. ll l J.2. amelynek során megszabadulnak a gyümölcsök egy részétől. egy részük korábban lehull. Altalában 3 hullási időszakot lehet elkülöníteni. a harmadik pedig közvetlenül az érés előtt. 1993) 204 . az általa termelt auxin hatására a gyümölcs intenzíven növekszik. Ez a növekedés időleges csökkenését. in: WESTWOOD.

amelynek megérleléséhez a lombfelület elegendő tápanyagat tud termelni. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent. nem tipikusan utóérők. ízük nem lesz jobb. fajtára jellemző minimális számú magot tartalmazzanak Abban az esetben. amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. illetve fajtáknál lehet számottevő. Csak a fán vagy bokron megérve válnak teljes értékűvé. az érés minőségi változás. Ezen fajok gyümölcseiben lejátszódó folyamatok pontos megismeréséhez további részletes vizsgálatokra van szükség. de ha a teljes érés előtt szedjük le őket.A virágzás utáni gyümölcshullás. Almatermésűeknél figyelték meg. fogyaszthatóvá váljon. A gyümölcs érése és utóérése Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. ha a cseresznyét. hogy ezek a gyümölcsök a fán megérve érik el a valódi élvezeti értéküket. Ez aztjelenti. A fa fotoszintézisének ugyanis egyszerre kell fedezni a gyümölcsfejlődéshez és a hajtásnövekedéshez szükséges energiát. mint a fán maradottakban. ezzel sokan foglalkoztak. mint a fán érettek. íze. az ízük is javul. hogy az megérjen. Az utóérők tipikus képviselői az almatermésűek Jellemzőjük. a hullással a fa a túlterhelés ellen védekezik. Egy gyümölcs kinevetéséhez átlagosan 20-40 levélre van szükség. biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel. Ez különösen az önmeddő fajoknál. Csak annyi gyümölcs marad a fán. A szedésre alkalmas fejlettségi állapot pontos meghatározása a gyümölcsök tárolhatósága és a termesztés gazdaságassága szempontjából is döntő jelentőségű. Valószínűleg akkor járunk el helyesen. amit tisztuló hullásnak is neveznek. hogy ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. de az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek. hogy a lehullott gyümölcsökbenjóval kevesebb volt a magok száma. a meggyet és a szilvát a nem utáérőkhöz soro/juk. Az érés szempontjából meg kell különböztetnünk utáérő és nem utáérő gyümölcsfajokat. megpuhulnak. sok esetben a hiányos termékenyülés következménye. harmadik kategóriát. hogy a fajra. képesek bizonyos mértékű utóérésre. 7. hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él.2. fogyasztásra alkalmatlanok. Arról azonban már vita van. A nem utáérő gyümölcsök ezzel szemben Ieszedve már nem fejlődnek tovább. színük. hogy a csonthéjasok közül melyik fajt hová soroljuk Az almatermésűek érési folyamatait jól ismerjük. színe kialakuljon. A csonthéjasok érési folyamatairól azonban nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésünkre. színesebbé válnak. amely szerint ezek a fajokfán beérők. A fán maradás és beérés egyik feltétele ezeknél a gyümölcsöknél. ha túl sok gyümölcs kötődik. de kismértékben utáérő képességgel is rendelkeznek. a kajszi és az őszibarack számára pedig bevezetünk egy új. Természetesen a túl korán leszedett gyümölcsök az almatermésűek esetén sem lesznek utóérlelhetők. A kutatók egyetértenek abban. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. amelyek lehetővé teszik. Módszereit külön fejezetben tárgyaljuk 205 . a teljes érés előtt Ieszedve ízetlenek.

1980).2. A téli almafajták gyümölcsei fogyasztásra alkalmas állapotukat a tárolás során érik el. egyes szerzők szerint a szilva is (TóTH-SURÁNYI. A déligyümölcsök közül nem klimaktérikus légzésű például az ananász. a déligyümölcsök közül pedig a banánra az avakádóra és a papayára. (1964) szerint a csonthéjasok közülegyes kajszi. Klimaktérikus légzéstípus jellemző az almatermésűekre. Ebből a szempontból megkülönböztetünk klimaktérikus légzésű és nem klimaktérikus légzésű gyümölcsöket.1. hogy 5-6 napig szabahőmérsékleten kell tartani. A hosszú tárolásra szánt gyümölcsöket. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsűek. és megfelelően színeződjenek a gyümölcsök. ekkor azonban hirtelen megemelkedik és egy csúcs elérése után ismét csökken. PoRPÁCZY et al. a tárolás során lejátszódik a klimaktérikus légzés. A téli körte a hűtőtárolás után utóérlelést igényel. karotinaidok és xantofillok illatanyagok kialakulása cukrok képződése a Kreibs-ciklus aktivitásának növekedése növekvő ATP szintézis útjainak kialakulása az etilénképződés 206 . a csonthéjasok közül pedig a cseresznye és a meggy. valamint a színanyagok kialakuljanak a gyümölcsökben. Ha megfelelő érettségi állapotban szüreteljük őket. A klimaktérikus típus esetén a gyümölcs fejlődése során az érés kezdetéig csökken a légzés intenzitása. például a téli almát és a téli körtét közvetlenül a preklimaktérikus minimum után kell szüretelni. őszibarack és szilvafajtáknál is kimutatták ezt a légzéstípust. hogy megpuhuljanak. 1974 nyomán) Le bomlások A kloroplasztiszok szétesése A klorofill lebomlása A keményítő hidrolízise A savak lebomlása A légzési szubsztrátumok oxidációja A fenolvegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejtbártyák áteresztőképességének növekedése A sejtfalak puhulása képződése Szintézisek antocianinok. az ez utáni legnagyobb légzésintenzitást pedig klimaktérikus maximumnak nevezzük.és aromaanyagok. 7. Az emelkedés előtti minimumot preklimaktérikus minimumnak. A fárólleszedve tovább élnek.7. A klimaktérikus légzésű gyümölcsök képesek az utóérésre. a citrom és a narancs. amelynek során felszabaduló energia lehetővé teszi. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során (HÁMORINÉ. utóérésre nem képesek.1. táblázat. A nem klimaktérikus légzésű gyümölcsök légzésintenzitásafolyamatosan csökken. hogy az íz. ami azt jelenti. Kémiai és biokémiai változások a gyümölcsökben Mint minden élő szervezet. a gyümölcsök is lélegeznek Érési folyamataik vizsgálata során légzésintenzitásuk változásának mérése gyakorlati szempontból kiemeit jelentőségű.

A szén-dioxid gátolja az etilén hatását. zamatát a külőnböző savak és cukrok. b) redukáló cukor. A piros szín kialakulása szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcserével. e) szerves savak. valamint a meleg nappaJok és hideg éjszakák váltakozása segíti elő. A gyümölcsökben lévő savtartalom legnagyobb részét almasav és citromsav alkotja. A sejtosztódás szakaszában lévő alma nagy mennyiségben tartalmaz relatív változás sejt megnyúlás 7. Ezek összetétele is nagymértékben megváltozik az érés során. hanem azok a pentózfoszfát cikluson keresztül antocianinná alakulhatnak. 7. a zöld színanyagok helyett sárga. valamint az illóanyagok adják.3. táblázat.3. A fejlődés és az érés alatti változások a klimaktérikus típusú gyümölcsökben (Forrás: HÁMORINÉ és V ÁRADINÉ. A legszembetűnőbbek a színváltozások. és csaknem valamennyiben oxálecetsav. Ezenkívül tartalmazhatnak izocitromsavat és különböző szerves savakat A szerves savak közül minden gyümölcsben van borostyánkősav. A kloroplasztiszok szétesése. vagyis megfelelő oxigénmennyiség kell az éréshez. A sárga színt a karotinaidok és a xantofillok okozzák. és a vakuólumokban halmozódnak fel. mert ekkor a nappal képződött szénhidrátokat nem lélegzi el éjjel a növény. Az érés során lebontó és felépítő folyamatok játszódnak le párhuzamosan a gyümölcsökben (7.. amely az érési folyamatokhoz szükséges speciá/is enzimek szintézisét stimulálja. Az alma színeződését a sok napfény. így az érést is hormonok és enzimek irányítják. Az érő gyümőlcsök etilént termelnek. A vörös és kék színanyagok antocianinok. ábra). amelyek zsírban oldódnak. A gyümölcsök ízét. d) légzés. ábra. piros és kék pigmentek képződnek. a klorofill lebomlása miatt a gyümölcsök színe átalakul./) keményítő 207 .A növények valamennyi életfolyamatát. ezek vízoldékonyak. 1990) a) növekedés. Az etilén érést serkentő hatása csak aerob körülmények között érvényesül. c) fehérjék.1.

Ezek fajspecifikusak. amely során az érésben levő gyümölcsökhöz különböző enzimkivonatokat 208 . aldehidek. kálium-. hogy az érés során a keményítő alakul át cukorrá. Nem minden gyümölcs tartalmaz keményítőt. mert a magok nagy mennyiségű fehérjét raktároznak el. Az összes savtartalom az érés és utóérés során csökken. hő hatására nehezebben bomlik el.és diszaharidok a legjelentősebbek Az érés során az összes cukortartalom növekszik. majd az öregedés során már csökken. A gyümölcsök ízét nagymértékben befolyásolja a savak mennyisége. Mivel a keményítő eltűnése és az érés előrehaladása között szoros a kapcsolat. A nitrogéntartalmú vegyületek közül jelentősek a gyümölcsökben az aminosavak. amikor már a lebontó folyamatok dominálnak.kinasavat Szalicilsav található a ribiszkében és a szamócában. valamint azok előanyagai és bomlástermékei. A keményítő az almatermésűeknél a gyümölcs cukorraktára. a cukrok összetétele pedig faj ra és fajtára jellemző módon alakul. többek között a pektintartalom csökkenése okozza. vagy a szénhidrogének csoportjához tartozó vegyületek. Légzési szubsztrátumként is először az almasav használódik el. Ezt bizonyítják a málnával végzett kísérletek. a túlérett gyümölcsben csökken újra le. aromájuk kialakításához. magnézium. mint az almasav. A keményítőlebomlás és a cukortartalom gyarapodása egymással szarosan összefoggő folyamat. A cukortartalom maximális értékét a fogyasztásra érett gyümölcsben éri el. a teljesen érett almában már csak nyomokban mutatható ki. Ez a vizsgálat egyszeruen. A csonthéjasokban például egyáltalán nem található. ketonok. Az aromaanyagok szintéziséhez szükséges enzimek az érés folyamán képződnek. a fehérjék. és ez az érés során is változik. egészen az érés kezdetéig. A sejtfalak szilárd vázátacellulóz adja. A fiatal gyümölcs még nem tartalmaz keményítőt. vagy akkor aktiválódnak. A gyümölcsökben található cukrok közül a különböző mono. A pektinek különböző formái szintén a sejtfal felépítésében vesznek részt. észterek. Az illóanyagok többnyire az alkoholok. ezért titrálással nem mutathatók ki. Az őszibarackban és a szilvában például a szaharóz a fő cukorkomponens. Ezért érezzük a sok citromsavat tartalmazó gyümölcsöket éretten és főzés után is savanyúbbnak A gyümölcsökben sokféle egyszerű és összetett szénhidrát található. A klimaktérium alatt lassan lebomlik.vagy kalciumionokhoz kötődnek. Az összes savtartalom a titrálható aciditással jellemezhető. ezért feltételezik. A fiatal gyümölcsben a savak általában sók formájában fordulnak elő. és barna elszíneződést okoz. amelyek nélkülözhetetlenek jellegzetes ízük. A citromsav stabilabb. Az érés során a gyümölcs puhutását a sejtfalak kémiai összetételének változása. Az érő gyümölcsben szám os illóanyag keletkezik. a kettévágott gyümölcsök jódoldatha mártásával elvégezhető. A fiatal gyümölcsben a sejtosztódás időszakában nagyon intenzív a fehérjeszintézis. Érés előtt aztán ismét nő a gyümölcshús fehérjetartalma. a keményítőtartalom mérése alkalmas az alma és a körte érettségének meghatározására. Az egyes gyümölcsfajok terméseiben tehát más-más a szénhidrátok összetétele. A fejlődés során aztán fokozatosan szabaddá és titrálhatóvá válnak. és csak az öregedés során. A keményítő ugyanis a jóddal reakcióba lép. míg az almában és a körtében a fruktóz. a növekedés során azonban mennyisége egyre nő. A magvak kialakulásakor a gyümölcshús fehérjetartalma csökken és növekszik az oldható aminosavak mennyisége. minőségi összetétele és a cukortartalomhoz viszonyított aránya.

Ezzel ugyanis lassítani tudjuk a gyümölcsök szöveteiben zajló biokémiai és élettani folyamatokat. Ez már az öregedés jele. A kezelések után többféle illóanyagot sikerült kimutatni. Hosszan tartó szárazság nemcsak azt eredményezi. a sejtmegnyúlás idején intenzív. lassúbb lesz a gyümölcsök anyagcseréje.2. Ez után a stádium után ugyanis már az öregedés következik. öregedés A hazai utáérő gyümölcsök közül a két legjelentősebb faj az alma és a körte. Annál tovább tudjuk tárolni őket. hogy a gyümölcsökből az anyanövény felé vándorol a víz. 209 .2. tönkremennek. A téli körtefajták gyümölcsei a hűtőházi tárolás után csak utáérlelés folyamán érik el fogyasztási érettségüket Utáérésük folyamatára a tárolási körülmények legalább akkora hatást gyakorolnak. 2 ezrelék körül van. mint a szüret időpontja és a gyümölcsök minősége. majd a vízveszteség következtében megráncosodnak. Az utáérést a hőmérséklet csökkentésével és a levegő összetételének megváltoztatásával tudjuk lelassítani. Kísérleti eredmények szerint közvetlenül a preklimaktérikus légzési minimum után alkalmasak leginkább a tárolóha he/yezésre az alma. Az öregedő termések légzése rohamosan csökken. Ezek menynyisége nem túl nagy. Ilyenkor nagyon fontos a növények jó vízellátásának biztosítása. ha az enzimkivonat málnából készült. különösen az érés alatt. Utóérés. Csak a kellő érettségi állapotban leszedett és jó minőségű gyümölcsök lesznek megfelelően tárolhatók. de a málna jellegzetes illatát csak akkor észlelték. szöveti szerkezetük szétesik. hanem szélsőséges esetben még csökkenhet is a víztartalmuk A felületi viaszréteg és a finom fedőszőrök csökkentik ugyan a transzspirációt. Ezek gyümölcsei nem a talajból felvett. Ilyenkor aprók és sok esetben deformáltak lesznek a gyümölcsök. hanem a rájuk hulló csapadékvíztől repednek szét. elbamulnak. a tárolás során érik el fogyasztásra alkalmas állapotukat. ásványi sókat is. A túlzott vízellátás is káros.és meggyfajtákra.adagol tak. Különösen káros az érés alatti esőzés a repedésre hajlamos cseresznye. Őszi és téli almafajták a tárolóban érnek meg. A laza szövetállományú gyümölcsök nem lesznek jól szállíthatók és tárolhatók. mert kedvezőtlenül hat a gyümölcsök ízére és szöveti felépítésére. elvesztik jó ízüket. hogy a gyümölcsök növekedése leáll. A gyümölcsök tartalmaznak szervetlen tápanyagokat. A teljes érettség elérése után bizonyos idővel a fán hagyott és a leszedett gyümölcsökben is a lebomlási folyamatok kerülnek túlsúlyba. A levegő páratartalmának emelésével csökkenteni tudjuk a tárolóban a gyümölcsök vízvesztését. de a fás részek és a levelek vízhiánya miatt előfordulhat. minél jobban késleltetni tudjuk a klimaktérikus légzési maximum bekövetkezését. de táplálkozásbiológiai értékük jelentős. összetöppednek. túlságosan megpuhulnak. Az érett gyümölcsök 80-85%-ban vizet tartalmaznak. Vízfelvételük különösen a növekedés második szakaszában. 7. és a gyümölcsök gyorsan tönkremennek.és körtegyümölcsök.

gyógyszer. A jó gyümölcsminőségű fajta genetikai adottságai csak megfelelő termőhelyi és termesztési körűlmények között realizálódhatna k Nem megfelelő gyümölcsminő­ ségű fajtánál viszont a legkedvezőbb termőhely és termesztés sem tud jó minőséget biztosítani. csomagolás stb. ültetési anyag. ágdörzsölés stb. b) a genetikai tulajdonságok érvényesülését befolyásoló termesztési körülmények ( termőhely éghajlati és talajadottságai.8. gyümölcsrepedés. elősegíti a kereskedelmi árualap egységesítését és a piaci biztonság növelését.) jellegének kedvezőbbé tételére való alkalmasságot (SOLTÉSZ. A friss fogyasztásra kerülő. ezért a megítélésben a szubjektivitásnak is szerepe van. növényvédő szerek és műtrágyák maradványa. A kereslet-kínálat is állandóan módosítja a minőségi követelményeket. A gyümölcsminőséget a termesztés folyamatában meghatározó és befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk: a) a fajta gyümölcsminőségét meghatározó genetikai tulajdonságok. agro. időjárás stb. illetve hatása a gyümölcsökre. szélkár. vírusok jelenléte és károsításuk következménye. Gyümölcsminőség és befolyásoló tényezői A friss gyümölcs minőségén szélesebb értelmezés szerint azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. terméskötődés szabályozása. s a szabványban megfogalmazo tt. művelé­ si rendszer. védi a fogyasztót a megtévesztéstől és reklamálásra is lehetőséget ad. feldolgozásra. c) a gyümölcsök egészsége és sérülésmentessége (kártevők. ültetvény fajtatársítása. frissesség. minőségre orientál. jégverés. gyümölcsterhelés. hogy a gyümölcsminőség relatív és állandóan változó kategória. megporzási körűlmények. más élelmiszer vagy termék (pl. fák kora és kondíciója. vagy a nyersanyagként hasznosuló gyümölcs minősé­ ge a felhasználói (fogyasztói) igényeknek való megfelelést. Ebből következik. valamilyen gyümölcstermék előállítására. a pollenadó fajta xénia és metaxénia hatása. kozmetikum stb. 210 . ültetvény elhelyezése. ha aminőségi követelmények et a lehető legszélesebb körben magában foglalja.és fitotechnika. növényi kórokozók.). regulátorok. amelyek meghatározzák a friss fogyasztásra. gyorsfagyasztásra. A szabvány irányítja a termelőt. napperzselés.).küllemre és beltartalmi értékre vonatkozó. a meghatározott és elvárt követelmények kielégítését jelenti. A frissgyümölcsszabvány akkor működik reális szabályozóként.követelményeken kívül további elvárásokjelennek meg. herbicidek. l998a).) nagyobb súllyal szerepeinek a piacon. A fogyasztói (felhasználói) igények várható változásával mindig számolni kell. Kínálati pozícióban a gyümölcsök posztharveszt jellemzői (tisztaság. s a gyümölcspiacot egységesen érinti.

préselhetőség. minőségszabályozás. Hibás szürettel és/vagy áru vá készítéssel jelentősen ronthatjuk az addig meglévő minőséget. e) Gyorsfagyasztásra. minőségi garancia.).és hússzilárdság. dokumentumai és saját ellenőrzési rendszere a nemzetközileg elismert és alkalmazott normáknak.1. A minőségellenőrzés. l. tárolhatóság stb. A földrajzi és technológiai eredetvédelem a gyümölcsöknél is hozzáadott értéket jelent. polctartósság stb. hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak az áruvá készítés során. héj vastagsága és rugalmassága.és savtartalom.). 8. A szüretnek és a szüret utáni (posztharveszt) tevékenységnek elsődleges feladata a gyümölcsminőség megőrzése.A megtermett gyümölcsök minőségét befolyásoló tényezők további két csoportba tartoznak. tárolás hossza és technológiája. zamat. amelyek sok esetben együttesen is alkalmazhatók. A piaci verseny előbb-utóbb a gyümölcstermesztésben is kikényszeríti a TQM (Teljes körü Minőségirányítás Rendszere) érvényesülését Aminőség a jövőben egyre inkább magában foglalja a termesztés módját. csomagolás. felhasználó speciális követelményei. GLP stb. íz. A termesztés egész folyamatát egyre inkább a minőségi követelmények előtérbe kerülése határozza meg.). ha eljárásai. repedés stb. vásárláskori érettség. 2. szállíthatóság. 211 .értéke (hús színe. vitamin. tanúsítási rendszereknek is megfelel (HACCP. gyümölcstermékek és más készítrnények előállítására való alkalmasság (hámozhatóság. szárazanyag-tartalom.). bamulási hajlam. A friss gyümölcs minőségének összetevői A friss gyümölcsök minőségének összetevői a következők. héj repedési hajlama. alak.). b) A gyümölcsök beltartalmi. csomagolás. fogyasztói igény és vélemény közvetítése stb. festőlevüség.). illat. mentesség szermaradványoktól stb. a minőségromlás megakadályozása.) és posztharveszt-jellemzői (kiegyenlítettség. gyümölcsfelület egyenletessége. c) Biológiai és reológiai jellemzők (fajlagos tömeg. hanem már a termesztésben is. magozhatóság. aszalhatóság stb. színtartósság. és a minőségbiz­ tosítás egymásra épülő rendszerének teljes körüvé válása azt jelenti. szeletelhetőség. A termesztő által megvalósított minőségbiztosítási rendszer akkor jó. d) Gyümölcsök egészsége (tisztaság. ISO 9000. betárolás ideje. speciális utáérlelés stb. szín.). Ma már sokféle minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer között választhatunk. részben aminőség növelését szolgáló eljárások (szüret ideje és módja. a fogyaszták figyelmének felhívását és irányítását. a versenyképességet viszont jelentősen javíthatjuk a megfelelő posztharveszt-jellemzőkkel. szállítás. A kedvező piaci megítélést. osztályozás. Elsődlegesen a gyümölcsminőség megőrzését. héj. magtartalom. válogatás. parásodás. értékesítés megszervezése és folyamata. érési egyöntetüség. a) Az egyes gyümölcsök külső megjelenése (nagyság. érésmenet. osztályozottság. ásványi anyag stb. gépi osztályozhatóság.).élvezeti és táplálkozási. megerősítve az ökológiai szemléletü (integrált és bio-) termesztés szerepét. áruvá készítés. Minőségbiztosítás és -ellenőrzés (védjegy. illetve a piacon találkozunk. lényeredék. GMP. cukor. szabvány.

.különösen az érési idény kezdetén . gyümölcstermékek legfeljebb házilag készülnek: naspolya. A gyümölcsök felhasználási irányai alapján a fajokat a következők szerint csoportosíthatjuk (SOLTÉSZ. . az ipari feldolgozás aránya elenyésző. különösen kínálati pozícióban.A friss fogyasztás és az ipari felhasználás egyaránt jelentős. A friss fogyasztásra szánt új fajták gyümölcseinek versenyképességét hosszú távon növeli. a kockázat mérséklésére valamilyen ipari célra is megfeleljenek. birs malybossága és bordázottsága. Sok esetben .a termelési volumen miatt. Az egészséges életmód jelentőségének felismerésével a friss fogyasztásnál egyre fontosabb igény a gyümölcsök kiváló beltartalmi értéke. hogy a fogyasztó a "szemével vásárol". kajszi bibepont-kiemelkedése. japán-kínai típusú szilva. gyorsfagyasztott gyümölcs. hajtatott szamóca. Kevés olyan fajta van. a céltermelés esetenként speciális fajtákat kíván. körte. színének. lé. a beltartalmi jellemzők és más minőségi paraméterek egyaránt kiválóak. Ipari célfajtára főként a gyümölcsbor készítéséhez van szükség: alma. ipari felhasználásra elsősorban a kieső tételek kerülnek. 1997): . A fajták termésének mindkét célra alkalmas212 . Az ipari célfajták .). biológiai és reológiai jellemzőket helyeznek előtérbe. Ezért fontos követelmény. sütő­ ipari. ha ehhez a gyümölcsök attraktív megjelenése társul. ha valamilyen ipari célra is elfogadható minőséget adnak. habár a feldolgozás hatékonyságát befolyásolhatja (pl. A friss fogyasztásra termesztett gyümölcsöknél nagy gazdasági előnyt jelent.A fajták a friss fogyasztást szolgálják. vagy néhány ipari célra felel meg elsőd­ legesen. s a piaci igény szerint évente is nagymértékben változhat. alakjának is meghatározó szerepe van.A fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztjük. Régi felismerés. az ipari felhasználás esetleges és igen kis jelentőségű. befőtt. szamócaaszmagok elhelyezkedése. A legtöbb fajta vagy friss fogyasztásra. A feldolgozásra szánt gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények nagyon differenciáltak Kevés fajta gyümölcse felel meg többféle feldolgozásra. A fogyasztók azonban ezt csak akkor méltányolják. Bizonyos termékeknél (pl.A felhasználás módja alapvetően meghatározza a gyümölcsminőség megítélését. nektarin. hiszen a különböző gyümölcstermékek (aszalvány. ha azok kisebb beltartalmi értékűek. befőtt stb.friss fogyasztásra kevésbé alkalmas . de . édesipari és más) termékek készítésénél más és más beltartalmi. A gyümölcstermékek nagy részénél azonban a gyümölcsök külső megjelenése csak másodlagos. amelyik friss fogyasztásra és többféle ipari célra is kifogástalanul megfelel. párlat. gyorsfagyasztott áru) a gyümölcsök küllemének. cseresznye repedési hajlama. tejipari. a biztonságos piacnak és a speciális minőségi követelmények szigorú betartásának még nagyobb szerepe van a jövedelmező termesztésben.) és gyümölcsöt adalékként hasznosító (cukrászati.a szép küllemű gyümölcsöket akkor is előnyben részesíti.A friss fogyasztás a meghatározó. Ezek a fajták növelik a termesztés biztonságát. bor.gyümölcseinek termesztése és értékesítése zártabb termékpályát igényel. ringló. köszmétemagok színének átütése a zöld héjon stb. dzsem. ha a külső megjelenés. . A kieső tételek kisebb fokú ipari hasznosíthatósága miatt a minőségi termesztésnek és a minőségbiztosítási rendszernek leginkább kiemelkedő a szerepe: cseresznye. hogy a gyümölcsök friss fogyasztásra kiváló minőséget adjanak.

mandula. gyorsfagyasztott gyümölcsök). amelyeknél korábban kevésbé számíthattunk ilyen fajtákra. A fajlagosan kisebb termésmennyiségből nem is következik mindig a jobb minőség.alulterhelt-fákon termett óriás méretű almák rosszabb tárolhatóságát A termesztés során az optimális termésmennyiség és a kiváló gyümölcsminőség kölcsönösen feltételezi egymást. dió. . mogyoró. Mindez az olyan gyümölcsök (pl. szamóca. köszméte. Elkerülhetetlen. adalékként. amelyet nemcsak a vásárláskor kell garantálni. fekete berkenye. A gyümölcsfogyasztás minőségi fejlődéséhez a választékbő­ vül és. szeder. az egyenletes és garantált minőség.A gyümölcsöket kizárólag feldolgozva (gyümölcstermékként. Csakhogy az esetleges többietárbevétel nem feltétlenül ellensúlyozta a fajlagos termelési költségek nagyfokú növekedését.nak kell lenniük: őszibarack (molyhos héjú). A tartós tárolás és a szállítás biológiai és műszaki feltételeinekjavulásával. málna. a friss fogyasztásnak elenyésző szerepe van: fehér ribiszke.) a hűtött térben való szállítás még az ipari felhasználásnál is nélkülözhetetlen. A gyorsan romló gyümölcsöknél (pl. . a vámkorlátok mérséklésével. valamint a kínálat időbeni kiegyenlítettsége egyaránt hozzátartozik. amely az alacsony termésátlagok miatt következett be. kajszi. a piaci infrastruktúra kiépülésével. Példaként említjük a kis terméshozású. Egyrészt a gyümölcsöket egyre több célra dolgozzák fel. riszméte. hogy inkább kevesebb. szilva. . amelyek leginkább megtartják a friss gyümölcs értékeit (pl. valamint a gyümölcsök életminőségben betöltött szerepének felismerésével a friss fogyasztás súlya erősö­ dik. A gyümölcsöknél a frissesség igen fontos. Másrészt megváltozik az a korábbi irány. piros ribiszke. A kereskedelem globalizációja révén a fogyasztási szokások változnak. és az igények egységesüln ek. de jobb minőségű gyümölcsöt termelj ünk. A gyümölcsök friss fogyasztásánál és feldolgozásánál két tendencia figyelhető meg. vagy más formában) fogyasztjuk: birs. A piactól való nagy távolságok előtérbe helyezik a hosszabb szállítást kedvezően befolyásoló fajtatulajdonságokat (vastag gyümölcshéj.Hagyományos vagy különleges gyümölcstermékek előállítása a cél. Az eladatlan gyümölcstételek nyomán fogalmazódott meg azaz egyoldalú felfogás.Az ipari felhasználás az elsődleges. nektarin) fajtaszortimentjét is átalakítja. a hűtőlánc kiépítését a szüret és a felhasználás közötti időszakban. fekete ribiszke. homoktövis. 213 . ipari (befőtt) őszibarack. bodza stb. szamóca. A táplálkozás-élettani hatás a friss és a gyorsfagyasztott gyümölcsöknél a legkedvezőbb. a friss fogyasztásnak kiegészítő jelleggel elsősorban a helyi piacokon van szerepe. szabadföldi szamóca. A szállítás korszerűsítése elősegíti a szennyeződések elkerülését. A gyümölcstermékeknél is azok fognak nagyobb vonzerőt képviselni a fogyaszták körében. hanem a vásárlás és fogyasztás között eltelt rövidebb-hosszabb időben is.). hogy röviden ne száljunk a gyümölcsminőség és a termésmennyiség kapcsolatáról. csipkebogyó. hogy a megtermett gyümölcsmennyiséget egyre növekvő arányban feldolgozva juttassuk el a fogyasztókhoz. bodza. gesztenye. áfonya. rugalmas gyümölcshús stb. Nagy előnyt jelent a gyümölcsök többféle ipari célra való alkalmassága: meggy. málna.

214 . a körténél és a birsnél egyaránt fontos: . bordázottság. 1998a). málnaszeder: résztermések tapadása és kiegyenlített érése. A birsnél fontos: .. Köszméte: serteszőrözöttség. Szilva: hamvasság. kocsány hossza és vastagsága. alakindex. málna. riszméte. SOLTÉSZ 1998a.héj hamvassága. szamóca: csészemaradványok Málna. Nektarin. A bogyósgyümölcsűek külső megjelenését meghatározó tulajdonságok fajok szerint nagyon differenciáltak (KOLLÁNYI. szín és érettség egyenetlensége. málnaszeder: leválás a vacokkúpról. kocsány elválása a gyümölcstől.viaszfelület Az almánál és a körténél fontos: . Ribiszkénél. A csonthéjasoknál a gyümölcsök küllemét elsöd/egesen meghatározó fajtatulajdonságok a következők (NYÉKI et al. . alapszín. szedernél. alak. riszméténél és szamócánál egyarántfontos: gyümölcsök nagysága. 1997. KEREK et al. kocsány fásodása és beépülése a gyümölcsbe. őszibarack. . alapszín. szilva: aszimmetria. riszméte: hamvasság. varratvonal.. 1998. csészemaradvány. kocsánymélyedés. Az almánál fontos: . SZABÓ 1998. viaszfelület. bibepont. ribiszke. Köszméte. málnánál. riszméte. szeder. Az almatermésű gyümölcsfajoknál a gyümölcsök küllemét a következő tulajdonságok együttesen alakítják ki: Az almánál. SZABÓ et al. paraszemölcsök és -foltok. A körténél és a birsnél fontos: . A gyümölcsfajok gyümölcsminőségének sajátosságai A felhasználási célok és lehetőségek szerint a gyümölcsfajoknál differenciáltan vehetjük figyelembe a fajtamegválasztás során aminőséget meghatározó tulajdonságokat. 1998.nagyság. szeder. molyhosság. 1998): Mindegyik csonthéjas gyümölcsnél fontos: nagyság. SoLTÉSZ. Kajszi.8. gyümölcsrepedés.fedőszín jellege és borítottsága.és csészemélyedés. felület hullámossága. Kajszi. alak.a kocsány hossza és vastagsága. őszibarack: fedőszín. felület hullámossága. színe és fényessége. kocsány. magok átütő színe a héjon. Meggy: pálhalevelek gyakorisága és nagysága.molyhosság.2. szilva: parafoltok Őszibarack: molyhosság.. Köszméte. Ribiszke: termések száma és kiegyenlítettsége a virágzatban. szamóca: gyümölcsalak Köszméte.aszimmetria. kocsány elválása a gyümölcstől. köszméténél. alakindex. bibemaradványok Málna.

. . íz.olvadékonyság (körte).kőmag tömege. .magbél édessége. zamat.Szamóca: felület hullámossága. lédússág. . rugalmassága. . csészelevelek simulása. homoktövisből. birs).Iisztesedés (kajszi). ásványi sók.magház és magrekeszek nagysága. hogy milyen minőségű a gyümölcsnyersanyag. Az almatermésűek speciá/is sajátosságai: . . aszmagok száma. Az a leginkább mérvadó.kőmag hasadási hajlama (kajszi. . szilva). .funkcionális vagy gyógyhatású gyümölcstermékek tartoznak.illat. glükozidtartalma.szotyósódás (körte.belső mézgásodás (szilva).gyümölcshús színe. A bogyósgyümölcsűek speciá/is sajátosságai: .magvaválóság. olajtartalma.3. középen és a mag körül (őszibarack). A gyümölcstermékek minősége A minőséget a gyümölcsök egy részénél csak feldolgozással közvetíthetjük a fogyasztókhoz. s abból mennyi marad meg a feldolgozás során. naspolya).húsbarnulás a kőmag körül (kajszi. cukor mennyisége és típusa. hogy a fogyaszták a gyümölcstermékkel szembeni minőségi igényt a friss gyümölcsök értékével vetik össze. . őszibarack. . mennyisége. aroma. színe és elhelyezkedése. . A csonthéjas gyümölcsök speciá/is sajátosságai: .üregesség (szamóca). vagy attól függetlenül. szilárdsága. . nagysága és színe (ribiszke. bodzából és más gyümölcsökből készült. riszméte).csipkebogyóból.vacokkúp aránya (szeder). A gyümölcstermékek nagy részénél az általános táplálkozási értéknek. köszméte. 8. vitaminok. körte). . Az a/matermésű. A gyümölcsök belső morfológiaijellemzőit és beltartalmi értékét nagyon sok tulajdonság együttesen határozza meg. . önálló élelmiszerként minősítik.gyümölcshús állománya. fekete ribiszkéből.savak összetétele. .mezokarpium foltos elszíneződése a héj alatt. A táplálkozás-élettani hatás dönti el. . csonthéjas és bogyósgyümölcsűfajoknál egyaránt jelentős: . az élvezeti hatásnak vagy a komfortérzésnek van nagyobb jelentősége. az egyes paramétereknek azonban fajok szerint differenciált jelentőségük van. őszibarack).magok száma. 215 . . aminosavak. .Iisztesedés (alma. Ide elsősorban a . nagysága és alakja. magok száma és színe.szárazanyag-tartalom. .kövecsesség (körte.rostok mennyisége és jellege.pektin.

ne károsítsák a fogyasztó egészségét. sav-. A gyümölcstermékszabvány az adalékanyagokkal és a csomagolóanyagokkal a termékbe kerülő káros anyagok mértékét is szabályozza. . hogy . hogy a termék fogyasztásamilyen mértékben fedezi a napi vitaminszükségletet. A gyümölcstermékeknél kémiai veszélyforrást elsősorban a nyersanyaggal bevitt szermaradványok. A táplálkozás biztonsága összetett kategória. Az utóbbiakkal szembeni követelmény. A táplálkozási tájékoztató (tápértékjelölés) pedig arra is kitér. illetve a csomagolóanyagok jelenthetik. ha a fogyasztói tájékoztatóban szerepeinek az eredeti gyümölcsértékek (vitamin-.ne csökkentsék a gyümölcstermék minőségét.környezetvédelmi és -biztonsági szempontból is kifogástalanok legyenek. Fontos minőségi bélyeg. s azok menynyire maradtak meg a termékben. a szervezet ásványianyag-ellátását stb. ásványianyag-tartalom stb. a gyári adalékok. fehérje-.).A gyümölcstermékeknél a minőségbiztosítás az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmet egyaránt magában foglalja. hiszen a nyersanyagként használt gyümölcsökre és a termékekben lévő adalékanyagokra egyaránt vonatkozik. . 216 .

A sugárzási mérleg egyes komponenseinek és a napfénytartamnak a területi eloszlásában is jól felismerhető hazánk medencejellege. Megvalósításuk a közgazdasági és termőhelyi viszonyok körültekintő és sokoldalú mérlegelését teszi szükségessé. hogy a júliusi érték 6-9-szer nagyobb. 9. Ezért a tervezett gyümölcsös termőhelyi adottságainak sokoldalú elemzése elengedhetetlen. Jellemző a globálsugárzás évi menetére. a fele szórt sugárzásként érkezik.és globálsugárzás-mérések szerint az évi globálsugárzásnak kb. Néhány meteorológiai elem az egyes gyümölcsfajok termeszthetőségét a viszonylag kis területű országunkon belül is nagymértékben korlátozhatja. míg a nagyobbak az Alföld középső területein. A globálsugárzás területi átlagértékei 4200--4700 MJ/m 2 év között alakulnak. Klimatikus tényezők Magyarország éghajlata. A piackutatás során feltárt értékesítési lehetőségek kihasználása csak a biztonságos gyümölcstermesztést lehetővé tevő termőhelyi körülmények között lehetséges.a genetikus adottságok keretein belül nagymértékben fúgg a környezeti feltételektőL Az anyagcsere-folyamatok közvetve vagy közvetlenül számtalan módon kapcsolódnak az ökológiai tényezőkhöz. Az időjárási elemek közül a mérsékelt övi gyümölcstermesztésre leginkább a hőmérséklet alakulása és a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása van hatással. A diffúz. a sugárzási egyenleg szabja meg. A tervezés és a megvalósítás között akár 2-4 év is eltelhet. A nyári félév sugárzásegyenlegé217 .1. napfénytartam. 9. Gyümölcsösök létesítése A gyümölcsültetvények rendszerint hosszú távra szóló beruházások.1. Ökológiai feltételek Az élő szervezetek harmonikus fejlődése . A fejezet keretében a termesztést közvetve vagy közvetlenül befolyásoló éghajlati tényezők időbeli és térbeli alakulásának legmarkánsabb vonásait tárgyaljuk Sugárzás. Egy terület energiagazdáikadását végül is a rövid. Az éves értéknek mintegy háromnegyede a nyári félévben jut a felszínre. amelyek a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolják.9.és hosszúhullámú sugárzás együttes mérlege. A legkisebb értékek az ország nyugati peremvidékén figyelhetők meg. A gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól egyik leginkább függő kertészeti tevékenység.1. mint a decemberi.

A napfénytartam területi eloszlásában jelentős különbségek vannak (9. Nyugat-Dunántúlon a vegetációs időszak napfénytartama a 1300 órát sem éri el. A legkisebb értékek az amúgyis napfényszegény téli hónapokban adódnak (pl. valamint a Dunántúl túlnyomó része eleget tesz. az Alföld többi részén valamint a Dunántúl keleti felén 1600-1700 MJ/m2es egyenleg figyelhető meg. az arány 71-74% között mozog. ezzel szemben a Dél-Alföldön az 1500 órát is meghaladja. Egy adott térség felhős. A termesztés szempontjából figyelemre méltó. A legtöbb napsütés a Duna-Tisza közének déli területein figyelhető meg. A legalacsonyabb évi összegek a Dunántúl nyugati és észala}yugati határterületein. A legtöbb napsütés júliusban (240-31 O óra). A különbség még az ország sík vidéki területei között is nagy. A tenyészidőszakban a relatív napfénytartam 47-58% közötti. hogy a napsütés átlagos összegei a lehetséges tartam százalékában kifejezve határozott évi menetet mutatnak.nek területi eloszlásaszerin t az Alföld középső területein 1700-1800 MJ/m 2 a jellemző érték. Ennek évi átlagértéke 39-47% között változik hazánkban. 9. a területi átlag 44%. ábra). decemberben 15-27%). A termesztés szempontjából általában kívánatos 2000 órát meghaladó napfénytartam-kritériumnak gyakorlatilag az Alföld egész területe. A Dunántúl nyugati felén és az Északi-középhegységben 1600 MJ/m 2-nél is kisebb értékek adódnak. meghaladja a 350 órát. A napfénytartam évi összegének területi eloszlása (óra) (1951-1980) 218 . ködös jellegére utaló éghajlati paramétert ad a tényleges és a csillagászatilag lehetséges napfénytartam aránya.1. itt az évi összeg meghaladja a 215 0 órát. A tenyészidőszak részesedése az évi átlagos napfénytartamból igen jó közelítéssel az ország egész területén azonosnak tekinthető. területi átlaga 54%. A nyári hónapokban 47-65%-os értékek figyelhetők meg. a legkevesebb decemberben figyelhető meg (40-50 óra).J.ábra. valamint az Északi-középhegység keleti felében fordulnak elő. A relatív napfénytartam területi eloszlásajól követi a tényleges napfénytartam területi eloszlását.

O oc köváltozik. Az Alföld peremvidékén 17 oc a jellemző érték. Az Alföld legnagyobb részén. északnyugati területei között. itt a középhő­ zött mérséklet meghaladja a ll °C-ot (9. Hőmérséklet. addig a Kisalföldön és a Dunántúl nyugati területein 60-65 nap. 0 0 D ~ ~ <8°C 8-9 oc 9-l0°C 10-11 oc >ll oc 9.5 °C-ot. a Nyírségben.0-11 . a Dunántúl sík területein.2. mint az Alföld. ugyanakkor kiegyenlített hőmérsékletmenetű. Itt a középhőmérséklet meghaladja a 17. sőt egyes területeken megközelíti a 36°C-ot (az Alföld délkeleti szeglete). addig a Nyugat-Dunántúlon és középhegységeink területén mindössze 32-33 oc figyelhető meg (9. ábra.2. Az ország nyugati határvidékén mutatkozó 15. ábra). hogy amíg az Alföld legnagyobb részén a 34 °C-ot is meghaladja ez az érték. Legmelegebb területünk a Körösök torkolatvidékétől délnyugat felé a határig húzódó sáv. magasabb területein 8 °C alatti középértékek jellemzők. az év jelentős részében humid jellegű klímája néhány faj számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít.1. táblázat). Mezőgazdasági termelésre hasznosítható területeinken a tenyészidőszak középhő­ mérséklete 15-18 oc között változik (9.5 °C-os középhőmérséklet már a legtöbb melegigényes gyümölcsfaj termesztésének lehetőségét korlátozza. Középhegységeink alacsonyabb vidékein 8-9 °C.0-15. A hőségna­ pokra (maximum ~ 30 oq arányaiban ugyanez érvényes: az Alföld nagy részére jellemző 20 vagy azt meghaladó előfordulási számmal szemben a nyugati országrészben 8-12 ilyen napot regisztrálnak átlagosan évente.2. A nyári és hőségnapok vonatkozásában is megmutatkozik a már említett éghajlati különbség az ország délkeleti. Amíg a nyári napok száma (maximum~ 25°C) az Alföld középső és déli területein 80 fölött van. Az évi abszolút maximumok átlagának eloszlására jellemző. Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-középhegységet övező dombos területeken az évi középérték 9-1 O °C. táblázat).A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9. A léghőmérséklet évi középértékének területi eloszlása ( C) (1901-1950) 219 . A Kisalföld mintegy l °C-kal hűvösebb. valamint nyugati. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke.

9 17.8 18.6 0.7 19.1.4 16.5 17.6 16.2 XII.8 20.9 III.6 14.8 1.3 1.6 19.5 5.5 0.7 6.5 IVIX.5 --0.9 19.6 4.7 16.7 15.1 17.0 18.6 5.0 -1.1 0.5 3.6 -1.9 2.5 11.6 1.7 18.6 11.4 16.0 3.8 -1.0 14. táblázat.7 -1.5 3. 3.6 15.5 15.8 4.4 15.8 14.5 21.2 16.3 4.2 15.8 3.2 -1.7 XIII.3 20.7 0.1 18.0 19.9 3.6 17.7 6.9 15. 17.5 19.3 20.9 1.1 9.1 --0.2 10.4 0.1 --0.4 16.2 XI.6 --0.1 10.3 11.0 -1.4 15.9 4.5 0.6 20.7 19.9 9.5 19.2 10.5 11.6 1.4 22.5 11.3 14.8 9.5 18.0 1.8 10.2 3.4 10.9 9.8 3.5 8.2 4.0 0. 20.6 9.2 -1.0 16.0 3.9 10.5 VII.3 1.1 --0.4 11.3 18.9 5.8 10.4 VIII.0 -1.7 9.2 19.9 4.3 -2.3 10.9 18.1 6.4 -3.3 11.6 5.4 5.9 5.4 16.3 17.3 21.4 4.0 0.6 18.7 17.9 10.3 0.1 20.4 21. téli félévi és évi középértékei (°C) Hely Magyaróvár Sopron Zirc Keszthely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Túrkeve Nyíregyháza Putnok I.6 10.5 20.5 10.4 10.2 10.5 II.9 5.7 1.4 15. A léghőmérséklet havi.1 3.8 -2.7 22. 15.9 x. 9.4 IX.8 17.5 21. -1.9 9.3 5.4 16.7 19.3 19.9 Év 9.5 0.6 21.8 15.5 8.7 5.9 10.4 16. 4.3 10. l v.9 IV.9 19.2 18. 4.8 20.6 3.8 11.7 10.0 5.0 0. 19.2 15.9 16.0 -3.7 20.6 8.2 -1.6 .2 3.2 21.1 20.3 9.0 10. 0.o N N 9.1 4.2 10.1 0.5 10.0 19.3 22.2 10.8 15.0 5.5 -1.6 15.0 21.1 4. 16.9 15.6 2.4 6.9 11.0 --0. --0. nyári.4 ll.2 3.2 17.0 2.8 16.3 17.8 10.3 4. 15.8 19.9 0.4 --0.7 17.7 -1. 9.3 16.7 18.7 5.4 VI.8 16.5 13.

5 -17.8 4.2 33.0 31.6 -1.4 -1.2 32.8 33.5 34. -13.6 29.4 10.6 34.8 -4.1 9.3 35.8 -5.2 Nyíregyháza max. 8.5 9.4 7.4 --6.5 -5.5 -11.8 15.4 24.0 28.7 16.2 33.2 min.5 -7.6 29.8 32.5 -1.3 -18.1 10.5 11.1 min.5 3.3 mm.0 8.3 Kecskemét mm.3 32.7 23.3 2.1 3.1 -11.2 7.8 19.5 16.3 16.6 8.7 -6.0 30.5 -1.0 7.9 9.6 max.2 8.6 29.5 33.2.2 --6. 6.5 12.0 35.0 23.3 --0. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év -- Vác max. A hőmérséklet közepes havi maximuma és minimuma (0 C) (1901-1950) Nagykanizsa Hónap max.3 -12.9 34.6 27.6 5.2 18.0 -1.5 -13.7 N N .9 4.8 29.1 -11. -13. -14.6 29.5 18.9.5 10.9 10.3 -16.3 24.5 3.7 24.5 2.7 11.1 23.4 32.8 31.1 19. táblázat.7 -2.8 -2.7 -10.5 -11.9 -18.7 22.7 2.6 6.1 34.8 -5. -15.7 -12.4 12.1 24.2 10. 6.4 10.

E vidékeken -17 és -18 °C-os átlagok adódnak. Az Alfold és a Dunántúllegnag yobb részén október 20-a után mérik az első őszi fagyot. A téli viszonyokat jól tükrözi a leghidegebb hónap. ami az agroklimatológia egyik legfontosabb éghajlati paramétere.4. kivéve a szűkebb délnyugati szegletet. a január hőmérsékleti eloszlása. Tehát az időbeli különbség igen nagy. A havi abszolút maximumok és minimumok ötvenéves átlagai alapján kapott képet tovább árnyalja a 9.a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva . hogy mindenütt közel azonos a termesztés kockázata.0 és -20. Az Alfoldön. A Duna-Tisza közének déli harmada ennél enyhébb. mivel a termesztés biztonságával szaros kapcsolatban áll (9. a Nyírség pedig hidegebb.április l-je és 25-e között figyelhető meg az ország különböző területein.0 oc közé esnek.A téli félév hőmérséklet-eloszlásának legfőbb jellemzője. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna-Tisza közének déli területein. A legerő­ sebb fagyok az Északi-középhegységben figyelhetők meg. -l . Az ország legnagyobb részén 90-100 alkalommal regisztrálnak fagyot. Fagyos nap (minimum ~O 0 C) 80-130 fordul elő hazánkban évente. E szerint a mért legalacsonyabb hőmérsékletek átlagai -13. táblázat. Az országban bárhol előfordulhatnak rendkívül szélsőséges hőmérsékletek. több mint három hét.5 oc közé esik a januári középhőmérséklet.0 és -2. A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése (9.nyilvánvaló módon a városi mezoklímahatással összefüggésbe n.5 oc körüli értékek. Az utolsó tavaszi fagy. Amíg az ország északkeleti részén egyes hegységekkel körülvett mélyebb fekvésű területeken -4. ll O-nél nagyobb gyakoriság az Északi-középhegységben adódik.3. hogy az alacsonyabb hő­ mérsékletek északkeleten.3. Legenyhébb területeink a Dunántúli-középhegység és a Mecsek. A kertészeti termesztés szempontjából figyelembe veendő területeken belül a fagymentes időszak hosszában 222 . valamint Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában. Az első őszi fagy fellépése október l O-e és november 5-e között várható. addig a Dunántúl déli területein -l . A legkedvezőbb helyzetben a Mecsek vidéke és a Balaton környéke van. a magasabbak délnyugaton figyelhetők meg.O °C-nál nagyobb értékek adódnak. az Alfold északi területein és a Kisaifoldön már 20-a előtt számíthatunk fagyos nap elő­ fordulására. Legkorábban az Északi-középhegységben és Délnyugat-Dunántúl keskeny határmenti sávjában regisztrálnak O °C alatti minimum hőmérsékletet.0 oc havi középérték is előfordul. a Balaton környékén és Észak-Somogyban. de még mindig erőteljes lehűlésekre lehet számítani az Alfold középső és keleti területein. Ennél már valamivel enyhébb. ábra).Budapest környezetében találhatók: az abszolút minimumok átlagértéke -13 és -15 oc közé esik. A nyugati határvidéken l 00-11 O fagyos nap fordul elő.5 és -2. táblázat adatsora. az abszolút maximumok és minimumok vonatkozásában elmosódnak a területi különbségek. Legkorábban a Duna-Tisza közének déli területein. Ez természetesen nem jelenti azt. valamint a Balaton környezetében szűnik meg a fagyveszél y.0 oc körül alakul a havi középérték A Dunántúlon is mindössze az Alpokalján és a Dunántúliközéphegységben fordulnak elő -2. valamint a Nyírség területét. A téli félévben fellépő szélsőségesen alacsony hőmérsékletek területi jellemzőit jól szemlélteti az évi abszolút minimumok átlagait is bemutató 9. valamint . Az első és utolsó fagyos nap átlagos dátumai által meghatározott intervallum a fagymentes időszak.2. -3. ábra).

ábra.3.a) b) ci v) ~ ~ ("') v-i ~ ~ ~ ~ ~ ~ 9. A késő tavaszi (a) és kora őszi (b) fagyok átlagos határnapja Magyarországon 223 .

2 30.7 min.7 39.0 2.3 -17.5 25.0 5.4 39.6 15.N N 9.3 max.6 -11.5 38.5 - Kecskemét min.5 21-25 0.5 -2.7 -23.1 18.2 -29.7 -14.0 -17.8 9.5 -18.0 38.5 .1 3.1 1.4 -3.0 8.1 18.0 2. -21. A hőmérséklet havi abszolút maximuma és minimuma (°C) (1901-1950) ~ Szombathely Hónap max.6 32.0 38.3 36.3 mm.5 22. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év 15.3.5 48.5 16-20 0. 17. -24. -32.7 5.0 27.5 -1.2 0.0 Május ll-15 0.0 1.2 -16.0 1.4 31.1 -- Április 26-31 32.2 16-20 56.2 4.6 -19.4 1.5 32.4 29.0 35.2 -9.1 -4.6 -3.2 5.5 10.5 1. 15.0 29.5 21-25 44.0 1-5 2.0 1.6 6.0 25.7 -27.5 15.7 24.4 30.5 -11.0 38.6 11-15 12. táblázat.4 max.1 1-5 22.3 14.5 36.5 2.8 -5.5 34.5 16.4 34.0 26-30 4. Fagyok gyakorisága az összes nap százalékában (1931-1970) Március 11-15 Nyíregyháza Kecskemét Kalocsa Si ófok 62.5 6-10 0.1 3.2 22.2 36.6 39.8 37.0 -23.0 38.5 18.4 16.9 -19.2 22.0 0.0 25.7 38.4.6 -4.0 1.8 0.2 47.5 31.8 5.6 32.6 18.3 6-10 22.6 5. táblázat.0 8.1 -23.4 -13.0 19.5 3.6 -32.6 16-20 21-25 10.2 -27.0 3.2 -3.0 30.4 38.5 -7.4 -14.2 -32.0 -29. 13.2 ------ Nyíregyháza max.2 30.0 3.2 33.2 32.0 36.4 --0.2 19.0 49.7 3.1 2.9 11.3 6.8 -16.5 -27.9 23.2 -3.2 39. -26.4 39.5 38.8 23.0 5.1 -12.9 7.0 48.0 44.8 22.2 39.5 Budapest mm.

ábra. A folyamatos energiavesztés hőmérséklet-csökkenést eredményez. A táblázat szerint az ország északkeleti területén az utolsó tavaszi fagy május második felében.4. Ennél azonban részletesebb áttekintést tesz lehetővé a 9.63. előrejelzése. gyakorisága. Kalocsán viszont május első pen225 . Ha a fagy kialakulását légtömeg-áthelyeződés okozza.~l 9. Az utolsó fagyos nap átlagos hatámapjának ismerete a kockázat mértékéről már ad némi felvilágosítást. a hagyományos fagyvédelmi eljárások csődöt mondanak. A termesztés egyik fő kockázati tényezőjének tekinthetjük Magyarországon a késő tavaszi fagyokat. Az éjszakai időszakban a felszínhez közeli levegőréteg hőmérsékletét alapvetően a felszín effektív kisugárzása szabályozza. 200 cm-en 0. a Duna-Tisza közének déli része és a Balaton környéke rendelkezik: a fagymentes időszak 200 napnál is hosszabb. akkor szállított vagy más néven advektív fagyról beszélünk. A hőmérséklet csökkenése kezdetben erőteljes (ez az ún.59.4. nekilendülési szakasz). Szállított fagyok esetén a termesztő legtöbbször kiszolgáltatott. Fagyok kialakulása. Legkedvezőbb adottságokkal a Budapesttől délre a Duna mentén fekvő területek.72 °C/óra). Radiációs fagyok kialakulására gyenge légmozgású időjárási helyzetben számíthatunk. amikor a levegő relatív páratartalma még napnyugta idején is viszonylag alacsony. majd a minimumig fokozatosan mérséklődik (ezt csillapulási szakasznak szokás nevezni). 100 cm-en 0.68 és 50 cm-en 0. Kecskeméten. A fagymentes időszak 150 160 170 180 190 200 210 220 nap hossza Magyarországon több mint 6 hét különbség mutatkozik. A hőmérséklet csökkenésének mértéke függ a magasságtól is: a hőmérséklet-csökke­ nés a felszínhez közelecive a csillapulási szakaszban egyre erőteljesebb (400 cm-en 0. táblázat. amelyben 4 állomás fagygyakorisági adatait mutatjuk be a három tavaszi hónapra.

Ebből a megfontolásból a továbbiakban csak néhány empirikus fagyelőrejelzési módszert ismertetünk Az ezekben előforduló mennyiségek jelentése rendre a következő: T n . Fagyelőrejelzésről beszélünk. ha az esti meteorológiai észlelések birtokában előre­ jelezzük a hajnalban várható legalacsonyabb hőmérsékletet. RN . A fagyelőrejelzések másik csoportjába a fizikai előrejelzési módszerek tartoznak. mérendő értékeket szabályosan felállított (2 méter magas) angol hőmérőházban kell mémi. Ekkor a helyi hatások miatt bekövetkező néhány fok eltérés is már lényeges lehet. Helyi előrejelzést akkor célszerü készíteni. Ahhoz. A helyi fagyelőrejelző módszereket két csoportba szokás sorolni. Először a hivatalos keretek között (pl. de ugyanez fennállhat fordítva is. meg- 226 . Az egyik csoportot az empirikus vagy éghajlati módszerek alkotják. harmatpont módszert. ami csak infrahőmérővel lehetséges. n -az esti észlelésnél mért felhőzet az égbolt nyolcadában (oktában).vagy a sajátos áramlási viszonyok miatt akkor is lehet fagy. és e módszereknek jelentős az eszközigénye is. hogy ilyen módon adjuk meg a levegő lehűlését.az esti észlelésnél mért harmatpont.tádjában fordul elő. Egy körzetben pl.a hőmérőházban reggel 7 órakor mért minimum hőmérséklet. a lehűlés nagysága azonban-mint ezt a részletesebb statisztikák mutatják. amikor az országban sehol máshol nem fordul elő. Többek között mémi kell a felszín hőmérsékletét. Td . s ennek az ára ma még igen magas. A fagyelő­ rejelzés két részből áll. Ezek az elméletinek is nevezhető eljárások az éjszakai lehűlés folyamatainak fizikai elemzésén alapulnak. Tn. az Országos Meteorológiai Szolgálat által) kibocsátott időjárásjelentés alapján tájékozódunk az általános helyzetrőL Rendkívüli erősségű hidegbetörés esetén nem sokat tehetünk. A gyakorlatban használható empirikus fagyelőrejelzési módszerek közül megemlítjük az ún. Ezeknek az eljárásoknak az elvi alapja az a megfigyelés. mivel ha azt az értéket eléri. T 19 . A bemutatott formulák a reggel 7 órakor a 2 méteres magasságban várható minimum hőmérséklet. a Tn értékére adnak becslést.az esti észlelésnél a nedves hőmérséklet.az alföldi területekéhez mérten lényegesen kisebb. Az itt felsorolt.relatív nedvesség az esti észleléskor. 19 . a domborzati.az éjszaka hossza az esti észleléstől számítva a napfelkelte utáni első félóráig tized órában mérve.az esti észlelésnél mért léghőmérséklet. A hajnalra várható legalacsonyabb hőmérsékletnél a talajközelben várható hőmérséklet 2-5 °C-kal is alacsonyabb lehet. sokéves tapasztalatára is. hogy az éjszakai lehűlés során a lelegfeljebb az este észlelt harmatpontig hűl le. h . ha a nagyobb térségre valószínűsíthető lehűlés O °C körül várható. nagyon sokrétű és alapos mérésre van szükség. hogy a kisugárzási fagyok hasonló időjárási körülmények között lépnek fel. a talaj. A Dunántúl középső területén a fagyok szintén május végéig tartanak. de a kisugárzási fagyok ellen léteznek hatásos módszerek. Ehhez szükség van a gazdálkodó helyismeretére. aminek becslési formulája: Tn= Td vegő A harmatpont módszer esetében feltételezzük.

de szükséges hozzá egy pszichrométer. táblázat.3738Tct. amelyben 13 állomás havi csapadékadatait közölj ük. Ha rendelkezünk száraz-nedves hőmérőpárral. s hatássallehetnek az éjszakai hőmérséklet menetére. A nagyobb értékek a délnyugati. Ezt elsősorban domborzati viszonyainknak tudhatjuk be. valamint középhegységeinkben találhatók. Mind a Young-. A gyümölcstermesztés szempontjából is fontos kérdés a napi csapadékösszegek gyakorisági megoszlása. Az ország területének a legnagyobb részén 550-700 mm közötti csapadék hull évente. ábra). Young módszerének becslési formulája: Tn= 0. A domborzat hatása annyira jelentős. amelyek ez után következtek be.5. ködképződés. 227 . pszichrométerrel.0. akkor a száraz és a nedves hőmérséklet alapján a pszichrométer-táblázatból kikereshetjük a harmatpont értékét Ha nem rendelkezünk nedves hőmérővel.1632. akár negatív irányban előfordulhat 5 fokos eltérés is az előrejelzett és a tényleges érték között.0515RN + 0. mind az Angström-módszer jóval megbízhatóbb.t9 + 0. mint a harmatpontmódszer. hogy az egyes megfigyelőhelyek csapadékai közelítőleg azok tengerszint feletti magassága szerint rendeződnek. párolgás. mivel a borultság szabad szemmel észlelhető. a nedves hőmérséklet meghatározásához.0523n + 5.0790 T. sőt fellelhetők kisebb tájegységek. Nem vesz figyelembe olyan eseményeket. akkor legalább egy higrométer szükséges a relatív nedvesség meghatározásához.indul a kicsapódás. itt a csapadék 500-550 mm. hogy a csapadék nyári félévi eloszlása igen hasonló az évi térképen mutatkozó arányokhoz. főleg az Alpokalján. A harmatpont-módszemél akár pozitív. Hazánkban a csapadék területi eloszlását az áramlási feltételek. nyugati területeken. délnyugati határszélen.0491. Ebből megállapítható. A csapadék évi összege az ország területén 500 és 900 mm között változik (9. Ugyanakkor e két utóbbi eljárást alkalmazva a várható hiba 80% valószínűséggel ±2 °C-on belül van. Az l mm-nél nagyobb csapadékot hozó napok száma 80 és l 00 között van az országban. A csapadék évközi eloszlásáról tájékoztat a 9. A bemutatott eljárások mindegyike a szabvány szerinti esti észlelésen alapul. ahol az évi összeg a 900 mm-t is meghaladja. Figyelembe véve a hőmérséklet területi eloszlását is. a szárazabb területek a keleti országrészben találhatók.0. s a páraképződés latens hője a további hűlést jelentősen mérsékli. Csapadék. hirtelen hőmérséklet. valamint a tengerszint feletti magasság határozzák meg. Angström becslési formulája: Tn= 0.9. A Young-formulánál egyszerűbb becslés.és nedvességváltozás =front áthaladása) adatai alapján dolgozták ki. E területeken a csapadék meghaladja a 700 mm-t. mint az előző módszer. nyilvánvalóan csak ilyen esetekben várható el az is.3757Tn. Az egyenletben megadott együtthatókat Kecskeméten végzett vizsgálatok alapján közöljük Nem kíván nagyobb műszerezettséget. A módszereket zavaró külső körülményektől mentes időszak (éjszakai csapadékhullás. hogy jó prognózist adjanak. Az Al fold középső területe hazánk legszárazabb vidéke.5. ami lényegében a harmatpontmódszer módosított változata. e terület vízhiánya kiugróan magas. A legcsapadékosabb körzetek a nyugati.

III. II. Év 39 44 36 42 38 39 34 26 32 31 32 32 29 37 45 34 41 39 39 32 29 34 32 30 32 30 42 47 38 44 44 43 37 32 38 34 35 34 32 62 63 43 59 63 52 43 45 49 45 48 45 44 81 75 57 76 64 67 58 55 68 84 71 69 70 87 80 64 66 58 50 48 48 51 65 57 61 64 81 72 69 69 51 61 54 45 40 46 47 54 44 46 46 59 67 51 64 67 61 53 50 52 58 49 51 50 49 57 48 50 45 50 44 37 41 42 40 41 38 454 443 338 402 362 331 297 295 324 376 330 342 353 291 334 256 313 299 286 249 222 249 249 235 243 230 745 777 594 715 661 617 546 517 573 625 565 585 583 58 63 56 48 47 45 48 59 50 61 68 66 54 49 48 52 52 49 53 51 . XII. IVIX. 65 74 49 72 XI. IV.N N 00 9. A csapadék havi átlagos összegei Magyarországon (mm) (1901-1950) Hely Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaró vár Kaposvár Pécs Budapest Vác Kecskemét Szeged Miskolc Békéscsaba Debrecen Nyíregyháza I. x. XIII.5. táblázat. IX. VII. VIII. v. 74 84 65 77 67 69 61 56 61 69 60 60 61 VI.

5. azaz ari d jellegű terület. Nyugat-Magyarországon 500-600 mm víz elpárolgását teszik lehetővé a légkörfizikai feltételek. és az adatokat összevetjük a csapadékösszegekkeL A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgásiértékei 450-700 mm között vannak. A nyár valamivel kedvezőbb képet mutat. a területi eloszlás közel azonos az előzőveL A 10 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma már csak 15-31. Az Alföld legnagyobb részén 350 mm-t is meghaladja a deficit. táblázat). Magyarország a nyári félévet tekintve egészében vízhiány os. Az 500 mm-nél kisebb párolgási érték csak az Északi-középhegység magasabb fekvésű területein fordul elő. Ezek képviselik a szélsőségeket. A mezőgazdaságban több szempontból is fontos kérdés a csapadékmentes idősza­ kok gyakorisága. Az 5. 229 . Az évi átlagos csapadékösszegek területi eloszlása Magyarországon hegységeinkben és északkeleten jellemzők. A fizikai adottságok leginkább a Tiszántúl középső és déli területein kedveznek a párolgásnak. és természetesen magasabb hegységeinkben találkozunk (0-50 mm).0 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékú napok száma csupán 4-12.0 mm-t elérő vagy meghaladó napok száma 35-54. ha a lehetséges (potenciális) párolgás értékeit vesszük szemügyre (9. bár ennek elsősorban az az oka. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt (9. 6/a ábra). míg a 20. 6. több mint 700 mm víz elpárologtatása volna lehetséges. ábra. A legkisebb vízhiánnyal az ország nyugati szegletében. a 80 körüli gyakoriság sík vidékeinken.< 500rom 500-550 mm 550-600rom 600-700rom 700-SOOmm 800 mm< 9. Sík vidéki területeink legnagyobb részén 600-700 mm. Az elemzések szerint kora tavasszal és kora ősszel a leggyakoribbak a csapadék nélküli időszakok. Ez számszerüen is alátámasztást nyer.6/b ábra). A mezőgazdasági termesztésben leggyakrabban a vízhiány a limitáló tényező. különösen az Alföld középső területein fordul elő. A nyárifélév vízhiánya 0-400 mm között mozog. hogy az elhanyagolható hatású kis csapadékok felszabdalják a hosszan tartó szárazságot okozó időjárási helyzeteket (9.

ábra.6. A potenciális evapotranszspiráció (a) és az éghajlati vízhiány (b) területi eloszlása Magyarországon 230 .a) 450 500 550 600 650 700 mm ~ b) 300 O 50 100 150 200 250 300 350 400 mm [~:iHM .

8 2.8 22.0 15.9 20.8 56.3 23.3 73.3 4.7 2.5 6.7 70.4 74.3 23.6 3.9 10-14 3.3 1.3 26.6 25.4 3.8 64.1 62.2 17.0 1.4 2.6 3.8 22.6 .8 9.7 1.1 3.1 62.4 63.4 72.1 75.3 70.6 20.8 59.9 2.2 3.9.4 1.3 3.4 5.4 64.3 3.4 13.5 69.6 21.3 7..1 (.:>: Tavasz Állomás l-4 Nagykanizsa Győr 5-9 15.6 62.4 10-14 6.5 11.5 70.9 7.0 5.3 19.8 2.7 Pécs Tokaj Kiskunhalas Nyíregyháza Debrecen Püspökladány Túrkeve Szeged 10.9 1.4 19.9 15 l-4 60. táblázat.1 70.0 22.7 7.0 73.4 60.:>: 15 6.3 2.4 20.3 3.0 3.5 78.4 17.1 72.6 6.1 4.1 3.6 22.4 4.1 2.7 23.0 10-14 2.4 5-9 17.9 72.2 3.0 5.5 75.1 7.8 20..6.0 21.3 2.3 22.8 15.J N .7 28.2 25.9 18.8 10.5 2.5 2.1 73.8 18.4 76. Csapadék nélküli időszakok tartamának (nap) gyakorisága(%) Nyár Ősz .0 ll .0 2.5 79.0 2.9 7.2 16.9 1.2 .3 19.8 71.4 4.8 0.8 3.1 7.2 69.:>: 15 l-4 77.9 5-9 27.7 5.3 3.7 3.

A legkisebb átlagos évi szélsebességek a Duna-Tisza közének északi részén alakulnak ki. a Csepei-sziget és Szolnok vonalától északra. Az előzőekben Magyarország éghajlatának általános vonásait ismertettük. Az ország nyugati és középső területein az északnyugati szelek uralma a jellemző. általában a késő délelőtti órákban alakul ki. A levegő nedvességi állapotátjellemezhetjük az abszolút (vagy tényleges) páratartalommal. A másik kis légmozgású terület a Dunántúl déli határterülete. másfelől a növényállományok élettevékenységét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló fiziológiai tényező. Az ország északkeleti részén. minimuma júliusban figyelhető meg (a területi átlag: 64%). A légköri szárazság rendszerint 2-5 napig tart. kb. a páranyomással és a relatív páratartalommaL A leggyakrabban ez utóbbit szokás megadni. A légköri szárazság a nyári félév jelensége.1 érték fölé. A relatív nedvesség maximuma általában decemberre esik (a területi átlag: 84%). rendszerint térségünkbe érkező szubtrópusi eredetű kontinentális levegő okozza. A levegő a relatív páratartalom minimumának idején a legmelegebb. és a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. valamint az Északi-középhegység vidékén. sőt a Dél-Tiszántúl egyes helyein is az északkeleti vagy északi az uralkodó szélirány. Törvényszerű. amikor a levegő nedvességtartalma 40% alá süllyed.Légnedvesség A légnedvesség egyfelől a párolgás. Leggyakrabban júliusban és augusztusban figyelhető meg. A szélsebesség minimuma mindig az éjszakai órákban. ősz elején minimális: l . legolcsóbb eszközökkel (higrométer). ekkor a szélsebesség átlagos havi értéke 2. A relatív nedvesség maximuma általában napkelte után észlelhető. 7. évente átlagosan 10-30 alkalommal. táblázat).5 m · s.5-3.0 m · s. Szél. A légköri aszály naponkénti tartama 3-5 óra. a minimum kora délután figyelhető meg. A szélsebességek évi átlaga a Kisalföld nyugati részén. A nyári minimum ezek alapján élesebben rajzolódik ki. valamint az Alföld északkeleti részén és a keleti peremvidéken a legnagyobb. ami a növényeket fokozott párologtatásra készteti. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség nem emelkedik 2. A légköri szárazság bekövetkezéséről akkor szokás beszélni. a Tisza és a Körösök által közrezárt területen.1-ot.1 értéket. hogy a klíma makro/ép232 . A szélsebesség évi menetében nem alakulnak ki nagymértékű eltérések. ahol a szélsebesség eléri a 3. április). A szél iránya hazánk területén rendkívül változó. Az ország egyéb területein az évi átlagos sebesség 2-3 m · s. kora délután következik be. Feltűnően szeles a Dunántúli-középhegység és közvetlen környéke. mivel a viszonylagos nedvesség mérhető a legegyszerubb.0 m · s. párologtatás (evaporáció és transzspiráció) intenzitását meghatározó egyik fizikai paraméter.5 m · s. és a kora délutáni órákban fejeződik be. így ekkor a legnagyobb a telítési hiány is. mint a napi középértékekből (9. Részben a páratartalommal kapcsolatos a légköri szárazság (más néven légköri aszály) fogalma. A legszeIesebb időszak a tavasz eleje (március. A Dunántúl nyugati határának közelében az Alpok eltérítő és védő hatása folytán az uralkodó szélirány északivá válik. Ettől kezdve a szélsebesség fokozatosan csökken.1• A makroklimatikus feltételek helyi módosulása. s a nyár végén. a maximális napi sebesség pedig a nap delelését követően.0 m · s.5--4. Ezeken a területeken az évi átlagos szélsebesség eléri vagy meghaladja a 3. Termesztési szempontból beszédesebb a 14 órai terminusészlelések átlagértékei.1 körül alakul.1• A szélsebesség napi menete is határozott napi változást mutat.

9. IX. VIII. II. IVIX. A relatív nedvesség középértékei 14 órakor (%) (190 1-1940) Hely ~ Osonmagyaróvár I. XII. Ill. VII. 69 72 72 XI. IV. v. x. Év 67 69 68 68 63 58 61 65 63 66 67 67 Sopron Szornbathely Keszthely Pécs Budapest Kalocsa Szeged Túrkeve Debrecen Nyíregyháza Eger 83 82 78 84 80 76 80 83 83 85 86 85 78 77 73 78 74 60 73 76 76 80 81 79 65 68 65 64 60 55 57 62 61 64 67 66 57 62 60 60 54 52 51 56 53 55 56 57 56 61 61 59 55 49 50 56 53 55 56 55 55 60 59 56 51 41 47 52 50 53 54 53 56 61 60 58 52 48 49 54 53 54 56 54 62 65 64 64 57 54 53 59 54 59 59 61 78 80 77 85 84 83 86 83 79 83 85 85 86 87 84 57 61 61 60 54 49 50 56 53 55 56 56 71 66 62 62 68 64 67 68 70 80 75 74 75 77 76 79 80 79 N w w . 56 59 60 59 55 51 51 56 52 53 54 55 VI. táblázat. 7.

A növényállomány jelenléte minden meteorológiai tényező térbeli és időbeli eloszlására hatással van. ún. A könyv témájához igazodva csak a nyílt mikroklímák néhány jellemző tulajdonságát ismertetjük vázlatosan. Amennyiben a talajt növénytakaró fedi. A mikroklíma tehát olyan felszínhez közeli mikrometeorológiai folyamatok rendszere. a helyi adottságok által megszabott keretek között. amelyben a felszín borítottságából adódó különbségek fokozatosan eltünnek. az éghajlati adatok adaptálása. Minden növényfajnak.vagy mikroklimatikus éghajlati jelleg kialakulásában döntő szerepe van a domborzatnak (tengerszint feletti magasság. szél. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a mikroklimatikus terek. légnedvesség) a kicserélődési folyamatok által meghatározott profiljai. A változatos formában kialakuló mikroklímák két fő csoportba sorolhatók: zárt és nyílt mikroklímák. medencehelyzet) és a felszín anyagának (talaj. növényzet. amelyekben kialakulnak a meteorológiai elemeknek (hőmérséklet. A természetes felszínek felett az energiaháztartás olykor szélsőséges eltérései miatt függőleges irányban korlátozott kiterjedésű sajátos klíma. hogy bennük vagy határfelületükön bizonyos meteorológiai elemek a makroklímában megfigyelhető értékekhez képest nagyságrendekkel nagyobb térbeli és időbe­ li változást mutatnak. A mezoklíma a makro. A termőhelyi adottságok felmérésekor a makroklimatikus adottságok módosulásának értékelése. és a mikroklimatikus tér valamely síkjában vagy rétegében bekövetkezik a napsugárzás hullámhossz-transzformációja. A mezo. az állomány belső mikroklimatikus terét. és mint ilyen a terepklíma különböző változatait jelenti. A nyílt mikroklimatikus terek folyamatainak irányításában a sugárzási energia és a szabad légkör folyamatai közvetlenül vesznek részt. amit a térszínforma. azaz a helyi klimatikus tényezők tényszerű feltárása nélkülözhetetlen. más elemek vonatkozásában azonban olykor rendkívül változatos képet mutat.akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Növényállományok kiírnaterében szokás megkülönböztetni a talaj mikroklimatikus terét. abesugárzási periódusban a hőmér­ séklet magasság szerinti változása . A mennyiségi változás összetevői az elnyelés és a reflexió.tékű jellemzői az egyes tájegységeken belül a helyi tényezők hatására jelentősen módosulhatnak.a meteorológiában szokásos száz méteres távolságra vonatkoztatva . A növényállomány felsőszintjéhez érkező sugárzás az állománytérben mennyiségi és minőségi változást egyaránt szenved. hogy bizonyos tulajdonságaiban egységes. és azon belül minden fejlettségi állapotnak sajátos mikroklímája van. az állomány feletti külső mikroklimatikus teret valamint egy átmeneti zónát. A mikroklímákra általánosan jellemző. A sugárzásgyengülés mértéke a legjobb összefüggést a levélfelületi indexszel (LAl) mutatja. közeli vízfelszín). A növényállományok elnyelő képességét az ún. Fő jellemzője.és a mikroklíma között átmenetet képez. Így pl. Mikroklímákban általában gazdag. Termesztési szempontból a mezoklíma a kistáji egységek klímájával azonosítható. a talaj közeli térben. lejtők kitettsége. ekkor 6!!ományklímáról szokás beszélni. Növényállományok klímáj a. Beer234 . mikroklíma alakul ki. Az állományklíma az állomány szerkezetének módosításával és egyéb technológiai beavatkozásokkal bizonyos határok között befolyásolható. amelyeket a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít ki. a mikroklímát az állomány állapota alakítja ki. a növényzet és a talaj heterogenitása idézhet elő. térszínforma.

8 között változik. a sebesség magasság szerinti eloszlása megváltozik Az állományok belső terében még nagyobb szélben is erőteljes sebességcsökkenés tapasztalható. A szélsebesség ilyen mértékű csökkenése a makroklímában megfigyelt közepes erősségű légmozgás esetén jellemző. A legkisebb elnyelés 1000 nm körűl figyelhető meg. kioltási együttható.törvény írja le. A mechanikai hatás a legtöbb esetben káros: az erős széllökések. A legtöbb közvetlen sugárzást a korona csúcsi része kapja. vagyis az árnyékolóhatás mértékét jelentősen befolyásolja az állomány kora. azaz az ún. a szenzibilis hő és a vízgőz elszállítása a növények környezetéből elsősorban a szél ftiggvénye. Az ültetvények sugárzásellátásában az égbolt szórt sugárzása szintén fontos szerepet játszik. mivel az behatol a növényállomány olyan részeihez is. (J · cm-2 • min. A szél hatása a gyümölcstermő növényekre lehet mechanikai és fiziológiai. ! 0 az állomány fölött mért intenzitás és az a az ún. állománymagasság 3m).5 m-en 5-l 0%-ra. A sorköz középvonalában. Ennek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. ahol! a sugárzás intenzitása az állományban a talaj felszínén. hogy a lombkorona minden része az állomány felett mérhető sugárzás legalább 30%-ában részesüljön. mivel az állománytér és a külső szabad légtér közötti anyag. A korábbi vizsgálatok rámutattak. A szél a mikroklímáknak. kicserélő­ dési folyamatok intenzitása elsősorban a légmozgás erősségétől fiigg.5 m magasságban 30-40%-ra. A növényállományok sugárzáskioltását. a fotoszintetikusan aktív sugárzásra (PhAR) vonatkozó átlagos értéke 0. szélviharok törési sérűlé235 .1).3-0. A növényállományok teljes elnyelésének átlagos értéke 55-75% között mozog.5 m-en 15-25%-ra és 0. ennek mindössze 24%-a mérhető (sortávolság 4. között közel 1500 órán át éri közvetlen sugárzás. és így az állománykiírnának is az egyik legfontosabb szabályozó eleme.85. fejlettsége és vízellátottsága. hogy az állomány mélyebb rétegeibe már megváltozott spektrális összetétel ű sugárzás jut. amelynek értéke a látható sugárzásra 0. a sebességmezők megemelkednek. A növények levelei főként a látható sugárzás tartományában (50-75%) és az 1500-3000 nm-es közeli infratartományban (50-100%) nyelik el a beeső sugárzást. Ez az oka annak. A zöld !~·:él átbocsátása. Az ültetvények belső terében a talajfelszínhez közeledve egyre gyengébb a szél. A szén-dioxidkoncentráció szinten tartása a koronatérben.és energiaforgalom. l . közvetlenül a talaj felett megfigyelt érték 30%-a a maximálisnak A kelet-nyugat sorirányú sövénygyümölcsösnél a déli és az északi kitettségű felületek között tetemes aszimmetria alakul ki. figyelembe véve az átlagos borultságot is. A déli oldal több mint kétszeres időtartamú napsütést kap az északihoz képest. egyben itt a legnagyobb a visszaverés (50-60%) és az átbocsátás (30-40%) aránya. április 20. Az áramlási kép növényállomány jelenlétébenjelentősen módosul. elnyelése és visszaverése a hullámhossz fiiggvényében is jelentős eltéréseket mutat. A gyümölcsösben a lombozat sugázásienergia-bevételének nagyobb része a közvetlen sugárzásból származik. A korona alsó szektarának sugárzásellátásában jut fontos szerephez a talajról történő reflexió. Ezzel szemben a talajhoz közeli koronarészen. ahová az árnyékhatás miatt a közvetlen sugárzás nem jut el. hogy a jó minőségű termés és a megfelelő termőrűgy-berakó­ dás egyik alapvető feltétele. Sövénygyümölcsösben az állomány felett mért értékek százalékában kifejezve a következők szerint mérséklődtek a szélsebességek: 2. A korona csúcsi részét. és szeptember 10.5 m. ami a következő alakú: l= 10 exp(-aLAI). észak-déli sorirányú gyümölcsösben.

A gyümölcstermő növények vízháztartása is nagymértékben függ az állomány szerkezetétől. és ha a levélfelületi index meghaladja a 3-as értéket zárt az állomány. ami a növények vízforgalmában sok esetben zavart okoz. A júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek miatt. A vízfelhasználás egyik napról a másikra többszörösére emelkedhet vagy az előző napi töredékére csökkenhet. félig zárt állományoknál általában az állomány középmagasságában. Így az állomány felső zónájának fokozott "energiaterhelése" miatt rendkívül megnőhet a specifikus transzspiráció. valamint a szél okozta hőcsere mértékétől függ.és energiaforgalmának egészére befolyással bír. A lombkorona egyes részei más és más megvilágítottságban részesülnek. A növényállományok hőmérsékleti viszonyainak értékelésekor általában háromféle állománytípusról szokás beszélni: nyílt. 236 . A gyümölcsültetvények nyitottsága következtében az ültetvények talajának hőmér­ séklete hasonlóan mozaikos. 2m magasságban mérve. a rendszeres egy irányból érkező szél pedig a fák alakjának torzulásához. viharos szél hátráltathatja a megporzást. ha a levelek nagyobb hányada közel vízszintes állású. A növényzet hőmérséklet-módosító hatása elérheti a ±5 °C-ot. Éjjel viszont a lombozat kisugárzást mérséklő hatására az állomány levegője kevésbé hűl le. de közvetve a növények anyag. A lombkorona alatt a felső talajréteg rendszerint 2-3 °C-kal hűvösebb. Így pl. A gyümölcsfák koronaszintjében a léghőmérséklet nappal általában magasabb. A szél mechanikai hatásaként fogható fel a megporzásban játszott szerepe.seket okozhatnak. Zárt állományokban. hogy az intenzív transzspiráció mellett az evaporáció is jelentős szerepet játszik az állomány vízfelhasználásának alakulásában. míg az állomány alsó része hűvös marad (25-28 °C). a sorközök talaja azonban általában 1-2 °C-kal melegebb. zárt szerkezetű növényzetnél pedig az állomány felső szintjén mérhetők a legnagyobb hőmérsékleti eltérések. A szél legjelentősebb élettani szerepe a transzspiráció fokozásában nyilvánul meg. az állomány megdőléséhez vezethet. ugyanilyen mértékű éjszakai hőmérsékleti hiány jellemző. A szélporozta növények esetén a tartós szélcsend. félig zárt és zárt növényállományróL Nyílt állományról beszélünk. az ültetvények döntő többsége nyílt állományként viselkedik. főleg. ha a levélfelületi index (LAl) kisebb l-nél. Időbeli átlagban a korona délnyugat felé néző része a legmelegebb. mint a korona belső tere vagy a sugárzásnak kevésbé kitett északi oldala. rovarporozta növényeknél az erős. mint a szabadban. Nyílt állományoknál a hőmérsékleti többlet és hiány egyaránt a talajfelszín közelében figyelhető meg. olykor szélsőséges térbeli és időbeli eloszlást mutat. l és 3 közötti LAl-értékesetén félig zárt. aminek az a következménye. Derült nyári napokon a zárt állományok felszínének hőmérséklete megközelítheti a 40 °C-ot. illetve kisugárzástól. ez a többlet a déli órákban elérheti a 3-5 °C-ot is. hőségnapokon akár a 7-8 mm-t is elérheti. Félig zárt állományokban jó vízellátottság mellett nappal 2-3 oc hőmérsékleti többlettel számolhatunk. A gyümölcsültetvények belső terében a hőmérséklet rendkívül változatos. valamint az alacsony páratartalom következtében a napi vízfogyasztás igen magas: átlagosan 3-6 mm. A korona csúcsi része és a sugárzásnak kitett lombfelületek rendszerint magasabb hőmérsékletűek. mint a lombkoronáé. de ha nem megfelelő a vízellátottság. mint a meteorológiai állomáson. a kialakuló nappali hőmérsékleti többlet igen nagy (4-8 °C) lehet. Fiatal és nyílt növényállományokra a 0-2 °C-os nappali hő­ mérsékleti többlet és a kb. értéke a be-.

általában gyorsan reagálnak az energiaforgalom egyes összetevőinek változásaira. majd a nap során. hogy ültetvények létesítését csak gyengébb termékenységü talajokon engedélyezték. A gyümölcsös számára termékeny talaj kedvező fizikai. a fokozódó transzspiráció ellenére fokozatosan csökken a telítési arány az emelkedő hőmér­ séklet következtében. A talajadottságok együttese a legstabilabb ökológiai tényező. az állománytér hőmérsék­ letében és nedvességtartalmában ritkán alakulnak ki szélsőségek. akár 20-50% is lehet az állománytérben. hűvös talajok. egészen az 1980-as évek végéig hátráltatta. Az ökológiai tényezők súlyozott hatását vizsgálva a terméshozam és a hatékonyság növelésében a talajadottságoknak átlagosan 30-40%-os szerepet tulajdonítanak (LÁNG et al. a gyümölcsminőséget és a termesztés gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. ehhez képest az őszibaraeké lényegesen kisebb: kb. agrokémiai és biológiai állapottal rendelkezik. 9.és a vályogtalajok 237 . A talaj természetes termőképességének kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermő növények életében. A gyümölcstermesztés céljára legalkalmasabbak a jobb minőségű humuszos. s akkor is rendszerint nagyon költségesen. A talajadottságok kedvező irányban csak korlátozott mértékben változtathatók. A gyümölcstermő növények termőképességüket csak termékeny termőföldön tudják megvalósítani. a mikroklímát szélsőségessé teszik. mert csak termékeny talajokon folytatható eredményesen gyümölcstermesztés. A tényleges és potenciális evapotranszspiráció aránya (TET/PET) közel optimális. A talaj a legértékesebb és megújítható természeti erőforrás. A hazai gyümölcstermesztés színvonalának és intenzitásának növelését évtizedeken keresztül. Példaként említjük. Szélsőségesen száraz. barna homok. ami már önmagában is vízforgalmi zavarokat okozhat.. fajták között jelentős vízforgalmi különbségek mutatkoznak. Az egyes fajok.1. A homokos. hogy a tényleges evapotranszspiráció messze elmarad a potenciálistóL A közepesen kötött vályogtalajok felmelegedése és lehűlése mérsékelt. Helyette a transzspiráció-intenzitást szokás vizsgálni. A talaj és a gyümölcstermő növények között bonyolult összefüggésrendszer alakul ki. forró időjárási körülmények között a legaktívabb nappali órákban a relatív páratartalom igen alacsony. kötött talajok kis hőmérséklet-ingadozású. hogy az alma és a körte transzspirációintenzitása közel azonos. nagyobb vízkapacitásuk miatt a TET/PET arány lassan változik. Az agyagos. A talajok minősége is hatással van az állományban kialakuló mikroklímára.2. A légnedvesség rendkívül változatosan alakul a gyümölcsültetvényekben. amely a terméshozamot. laza talajok könnyen hevülnek. 4-5 °C-kal magasabb hőmérsékleten párologtat az előbbiekkel megegyező mennyiségű vizet. reggeli órákban figyelhetők meg az állományok belső terében. Talajadottságok A gyümölcstermő növények közvetlen termőhelye az ültetvény területe és talaja. A relatív légnedvesség legnagyobb értékei a hajnali. egészen a késő délutáni órákig. 1983). ami az egységnyi levélfelületre vonatkoztatott vízfelhasználást jelenti.A gyümölcsfáknál gyakorlatilag megoldhatatlan a vízforgalom transzspirációs együtthatóval történő kifejezése. Gyakori. ezért ennek megfelelően e sajátosságok együttesével jellemezhető.

5 > 8.5 > 8..05 25 25 20 20 20 30 30 30 30 20 30 20 20 40 30 - 0.7 < 4..0 > 6.g CJJ ol -~'~ .05 0.1 0.05 15 10 10 15 Forrás: Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei.N _ ol ~ .7 < 4. i§~ "O -·o· o CJJ 1:1 ·ol oB .5 > 8. o () ~ l-4"' ol O . <4. táblázat.1 0.05 0. .7 < 5.1<: b. .1 0.o N o 1:1 ·.1 0.0 > 8.05 0.5 > 8.0 > 8.05 0.5 > 8. A gyümölcsültetvény létesítését kizáró talajtani jellemzök határértékei Gyümölcsfaj Ol)§ . Ol) •o ·ol § ~ o f-'. Budapest.7 < 5..01 0.O U'..15 0..05 0.7 < 5.5 > 8.7 < 4.NAK.1 0..1 0.0 > 8.05 0.05 0.9.gp~ '(.1 0.7 < 5.05 0. .04 0..06 0.5 < 5.1 0.s ~ . 1979..7 < 5.5 < 5..5 < 5. o o"' ol N •O .8.0 N ·- o o N CJJ CJJ .1 0.1 0.0 > 8.1 0. o o .!2_ f§~] >.05 0..0 < 5.7 < 4.-l ::r: o.5 < 5.7 <4.04 0.1 0..l a •O 'i.> a ·o ..5 > 8.5 > 8.1 0.8 < 5..5 > 8.0 < 5..5 > 8.t) ~ .1 0..0:: .5 .1 0.05 0.05 0.15 0. MÉM.15 0. "O ·O N o CJJ CJJ u ol u ó CJJ >:o tZl Alma középerős növésű alanyon Alma gyenge növésű alanyon Körte középerős növésű alanyon Körte gyenge növésű alanyon Birs Szilva Cseresznye Meggy Oszibarack keserűmandula-alanyon Oszibarack egyéb alanyon Kajszibarack Dió Juglans regia alanyon Dió Junglans nigra alanyon Mandula Mogyoró Gesztenye Ribiszke (fekete) Köszméte Málna Szamóca 120 100 120 100 100 80 120 !20 80 80 100 150 150 80 50 100 60 50 60 50 !80 !50 !80 150 150 100 !80 180 150 !50 !80 !50 150 150 !20 !50 100 100 100 80 <10 >80 < 10 >80 <10 >80 <25 >80 <25 >80 < 10 >80 <10 >70 < 10 >80 < 10 >80 <10 >80 < 10 >80 < 15 >70 <25 >70 <70 >20 < 10 >80 < 10 >80 <20 >80 < 15 >70 < 15 >70 < 10 >60 0.01 0.5 > 8. ~ &~ CJJ ·a.7 < 5.15 0.!.05 0. 238 .15 0.5 > 8.0 > 8.5 < 5..5 > 8.> .5 > 8.

szikes réteg. . . durva kavicsos réteg.termőréteg vastagsága l 00-200 cm. Az ilyen magasságban található gyűmölcsösökben biztonságosabb a termesztés a fagykárok kockázatának csökkenése miatt.pH (KCl) 6-7.a futóhomoktalajok. . mészkő­ pad.humusztartalom 1.kötöttség (AK) 30-42. a termőréteg vastagsága. mésztartalma. .5-3.5%-nál kevesebb humusztartalmú talajok. erősen levegőtlen gleyes réteg. A gyűmölcstermesztés eredményességét legjobban befolyásoló talajtulajdonságok a következők: a talaj szövete (mechanikai összetétele). agrokémiai és biológiai állapottal rendelkező termékeny talajokon termeszthetőségük agrokémiai feltételei biztosítottak.2. .talajvízszint mélysége l . KzO-. vízben oldott összes sótartalma. Ennek létrehozásához azonban nagyértékű beruházásokra van szükség. de a kedvező fizikai.a sok követ vagy kavicsot tartalmazó talajok. hogy előfordulnak-e telepítést kizáró talajtényezők Világszerte használják a gyümölcsösök termőhelyének meghatározásánál az ún.heterogenitás. a talaj tápanyagtartalma és a talajfelszín kitettsége.a sekély termőréteget okozó és a talaj termékenységét rontó tömör szikla. Mg. ha átlagosan 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.5 m.8. a talajszemcséket összecementező mészkiválás az ún.optimális Pz0 5-.O-l . erodáltság aránya l 0%-nál kisebb. aszódalúgosság mértéke. . a talajvízszint mélysége. . . Az egyes gyümölcsfajok talajigénye jelentősen eltér ugyan.CaCOrtartalom 0--5%. .a 0.és mikroelem-tartalom A hazai ökológiai adottságok mellett a gyűmölcsös területének kitettsége akkor kedvező. táblázatban közölt talajvizsgálati értékek figyelembevételével adják meg a telepítési engedélyeket az egyes gyű­ mölcsfajokra vonatkozóan. mezőségi és öntéstalajok biztosítják a gyűmölcstermő növények igényeinek legmegfelelőbb feltételeket. 9.A talajtípusok közül a gyengén savanyú és közömbös kémhatású humuszos homoktalajok és a legfeljebb agyagosvályog kötöttségű erdőségi. humusztartalma. . Közgazdasági feltételek A gyűmölcstermesztés területegységenként a mezőgazdasági növénytermeléstől lényegesen nagyobb értéktermelő képességgel rendelkezik.0%. A gyümölcsös létesítésére kiválasztott terület talajának vizsgálatánál az egyik legfontosabb szempont. . kémhatása. A beruházások megtérülése viszony239 . Telepítésre nem alkalmasak rendszerint a következő talajok: .a terület lejtése 0--5%. . telepítést kizárá talajtani paraméterek határértékeit Hazánkban a 9.a nehéz agyagtalajok A gyűmölcsösök kedvező termőhelyét jellemző fontosabb talajvizsgálati értéket a következőkben adhatók meg: .

Ugyanakkor azt is el kell dönteni.az ültetvény élettartama alatt a legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtsa. mint beruházás több évtizedre szóló termelési tevékenységet határoz meg. berendezések beszerzése. Ha a beruházás az alapberuházás jobb kihasználását. . az optimális termelési szerkezet kialakításával. . akkor járulékos beruházásról beszélünk.1.és fajtaszerkezet olyan legyen. ültetvénylétesítés. Célszerű több változatot készíteni és azok többszöri szakemben~kkel történő megvitatása után dönteni. hogy milyen irányú termesztéstechnológiát és értékesítési módot kívánunk folytatni.2. Amennyiben nélküle az alapvető termelési cél nem oldható meg. teljesítménye javulását elősegíti. Részletes költségeket nem adtunk meg. A gyümölcsterme sztési beruházás célja lehet: ültetvénylétesítés. Az ültetvény. évtizedekre szóló beruházás. épületek-építmények építése. a faj. Emellett a gyümölcstermelés nagy kézimunka-felhasználással jár. Az ültetvényberuházás tényezői Az állóeszközök létesítése.a faj.és a fajtaszerkezet függvényében rendkívüli mértékben változhatnak. . meglévő ültetvény korszerűsítése. mint a jó termőhelyet meghatározó környezeti adottságok. valamint munkaerővel és szakismerettel. Az ültetvényberuhá zás célja lehet továbbá a jövedelem növelése. a fajta és az alkalmazandó művelési rendszer megválasztása. integrált vagy ökológiai (bio-) termesztés t. 9.és a fajtaszerkezet igazadjon az ökológiai és szállítási feltételekhez. ezért jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatás ban. ültetviny. aminek kockázatát csak alapos megelőző vizsgálatokkal tudjuk csökkenteni. pl. A bemutatott ültetvénytelepítési madeilekben az egységnyi területre jutó ráfordításokat ismertetjük. hagyományos. . gépek.az ültetvény várható élettartama függvényében a beruházás jövedelmezőségének és megtérülésének elemzése. . öntözés bevezetése az ültetvényben. a hozam növelésével. mert azok az ültetési távolság. A gyümölcstermesztés alapvető feltétele. A közgazdasági feltételek legalább olyan fontosak az eredményes gyümölcstermesztés szempontj ából. föld vásárlása vagy bérlete stb. valtozások figyelembe vétele alapján. vásárlása céljából eszközölt befektetéseket beruházásnak nevezzük. hogy a gyümölcstermesztő rendelkezzen a szükséges eszközökkel (föld. gépek). 240 . pl. alapberuházásn ak nevezzük.a faj. hiszen az ültetvény több évre. a termesztéshez szükséges forgóeszközökkel. ezért létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: . A gyümölcstermes ztés alapvető termelőeszköze az ültetvény. A telepítés előtti legfontosabb döntések: a várható kereslet megbízható becslése.a piaci igények felmérése a várható. az állandó és a változó költségek csökkentésével.az eszközök és a munkaerő optimális kihasználása biztosított legyen. amellyel az értékesítési lehetőségek maximálisan kihasználhatók. Az ültetvénylétesítés ráfordításai és költsége A telepítés megtervezése fontos feladat.lag hosszabb időszakot igényel.

2002) Alma kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágyaés l .5 t műtrágya Talaj-előkészítés.3 m (1500 fa/ha).0 21.0 4. Egy hektár bogyósgyümölcsös telepítésének ráfordítása. Egy hektár bogyós gyümölcsös telepítésének ráfordításai (Forrás: Z.Az alma és a meggy telepítésekor: az ültetési távolság alma esetében 5 x l . kiszórással Egyéb munkák Összesen: 2 3 21 9.0 ültetés.0 2. A szamóca telepítési adatainak ismertetésekor gépi ültetést vettünk figyelembe. kupacolás stb. 9.9. 2002) Szamóca kézi Megnevezés munka munkanap Trágyázás 30 t istállótrágya és l . kiszórással Talaj-előkészítés. a beruházás költsége a fajtól és a művelési módtól függően rendkívül eltérő lehet (9.10.0 1. táblázat). Árnyékolótrágyázás 15 kg/fa. a meggyé 6 x 5 m (333 fa/ha) (9.0 2.6 1.0 1.0 ll 11.0 33. Egy hektár alma. KISS. táblázat.6 4.0 munkanap 5 normálhektár 10.8 munkanap 5 nha 10.0 5 70 cm mély forgatás Kitűzés.0 27. Málna gépi kézi munka nha 10. táblázat. Meggy gépi kézi gépi normálhektár 10.0 5. meggyültetvény 6 x 5 m =333 fa/ha) (Forrás: Z.5 0.0 8. táblázat).5 gépi 5 30 cm-es szántás Ültetés Öntözés Egyéb munkák Összesen: 7 2 3 17 12 3 20 1.0 18.0 5. 25 4 3 37 11.és meggyültetvény telepítésének ráfordításai (almaültetvény 5 x 3m= 1500 fa/ha.5 t műtrágyaszállítás.9.1 O.7 1. KISS.1 241 .

B2. táblázat).6-2. lakott helytől való távolság stb. amiben a beszerzéssel.a beruházás megtérülése években.az ültetvénylétesítéshez igénybe vett fóldterület. a domborzati viszonyok. Az ültetvényberuházás gazdaságossága Az ültetvényberuházás gazdaságassága többféle módon értékelhető. valamint a növényápolás költségei a terrnőre fordulásig. A kerítés és az öntözőrendszer költsége.11.9. és a megtérülést a beruházott érték és a várható éves átlagjövedelem hányadosaként mutatja ki. táblázat. bogyósoknál 1-2 év). a természetes termőképesség. a szerves trágya és a tárorendszer költsége szerepel. Az ültetvénylétesítés közvetlen költségeinek megoszlása !999-ben (Forrás: Z. afekvés. szállítási viszonyok. kapcsolatos kiadások szerepelnek. Az anyagköltségben a szaporítóanyag.az évi átlagos tiszta jövedelem. Az ültetvény ápolási költsége a terrnőre fordutásig (törzses fajok telepítésekor 2-5 év. szállítással.2 millió Ft/ha ráfordítást igényel.8-1. irányítással stb. aminek értékét (árát) nagyon sok tényező befolyásolja. Vagyis egy ha almaültetvény létesítési költsége l .8 millió Ft/ha körül alakul.11. továbbá az öntözés. az út-. Az egyszerü megtérülési mutató eltekint az időintervallum gazdasági hatásaitól. Ennek aránya 15-20% körül mozog. A képlet segítségével a SziE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszékének adatai alapján egy szabad orsó almaültetvény megtérülése a következő: 242 . a kerítésépítés. a műtrágya. KISS. Mindez pedig a fóld árára és ezen keresztül a beruházási összeg nagyságára van hatással. pl. a piac közelsége vagy éppen távolsága. 1999) Alma és körte Megnevezés eFt/ha Anyagköltség Gépi munka költsége Kézimunka költsége Összesen 800-1500 400-600 200-350 1400-2450 % 57-61 29-24 14-15 100 Csonthéjasok ültetvény létesítési költsége eFt/ha 700-1300 300-400 150-200 1150-1900 % 60-68 26--21 14-11 100 Bogyósok eFt/ha 700-1200 250-400 250-350 1200-1950 % 58-62 21-21 21-17 100 A fenti költségekhez társul az általános költség. évi 150-250 eFt/ha (9. a tárorendszer létesítés költsége. város. Jt. tehát az ültetvény létrehozásával kapcsolatos teljes összeg. Ennek képlete a következő: Bn = Bl+B2 Jt ahol: Bn . további 0. Bl -az ültetvénylétesítéssei kapcsolatos befektetések.

Az ültetvények gazdaságosságának megítélésénél figyelembe kell venni a föld értékét is. az inflációs ráta és az ezekből számított reálkamatláb. hogy az ültetvény használati ideje alatt keletkező jövedelmekből a beruházás hányszor térül meg.az inflációs ráta. elhelyezkedése. Ha gyengébb minőségü földterületeken létesítünk ültetvényt. A megtérülések számával kimutatható. Ny%= Jt B l+ B 2 xlOO= 120 eFt xl00=8% 1. Ha nő a reálkamatláb csökken a földár. amijövedelemcsökkenést okozhat. Bonyolultabb eljárás a várható évenkénti jövedelmek jelenértékre korrigált összegei alapján számított megtérülési idő. ezért a földérték meghatározásában a makrogazdasági mutatók alakulásából lehet kiindulni. a terület fekvése) vagy szállítással kapcsolatos költségeket meghatározzák. a termés minőségét (pl.5 millió Ft = 12 . illetve a föld értéke is. és fordítva. év 5 120 eFt Következésképpen a szabad orsó ültetvényberuházás ha 25 éves termőben tartással számolunk életkora során kétszer térül meg. amit a jövőbeni árak és költségek bizonytalansága mellett a kamatlábak változása is irreálissá tehet. ha nő az infláció nő a földár. A megtérülési képlet megfordítása azt mutatja. a gyengébb földminő­ séget csak többletráfordításokkallehet ellensúlyozni. ahol Ny% = a nyereség százaléka.B n = l . i .5 millió Ft Ez a befektetés 8%-os nyereségrátával térül meg. hány százalékos jövedelmet hoz az ültetvényberuházás. Ezek pedig a névleges kamatláb.pedig a reál kamatláb. Az ültetvénylétesítés előtt a terület kiválasztása kapcsán mérlegelni kell mindazokat a tényezőket. amelyek az ültetvény termőképességét. Miután nálunk még a reális földpiac nem müködik. fekvése.a névleges kamatláb. r . A föld értéke és szerepe az ültetvényberuházásban Az ültetvények gazdaságosságának egyik legfontosabb meghatározója a fold és annak termőképessége. Képlete: Fé= Fj r 243 . Képlete: r= l+P -1 l+i ahol: P. A föld értéke (ára) meghatározható a tőkésített földjáradék (a földnek mint tőkének a hozadékának (kamatának) a tőkésítése) és a föld jövedelmének hányadosaként is. A föld értékének meghatározására különféle módszerek és elméletek vannak.

12. a termésátlag.2-l .6%-kal. r . ami állandó növekedést mutat. 9. Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék adatgyűjtése) Alma Költségnemek % Meggy Őszibarack Termelési költség Anyagköltség Munkabér+közteh. PL Fé = SO OOO Ft x 100 =438 eFt/ha ll 400 Hazai viszonyok között a bérelt földek aránya rendkívül magas. hogy a pénzintézetek a hitelfelvételhez rendszerint 3-4-szeres fedezetet igényelnek.12. hogy a pénzintézetek jelenleg 244 . Gépi munka Amortizáció Egyéb ktg. évben hoz akkora árbevételt. munkabér és gépi munka . Fj. amit nagymértékben befolyásol az értékesítés iránya (belföldi.közül első helyen áll az anyagköltség és ezen belül is a növényvédő szer költsége. ipari).a föld értéke (ára). Másik nagyon lényeges szempont. a termelés és az értékesítés költségei és végül pedig az is.fajtól és a korszerűségtől fiiggően. A műtrágya költsége pedig az összes termelési költségből l . nagyon szigorú vizsgálatot kell elvégeznünk. A növényvédőszer-költség az összes anyagköltségen belül 75-94%-kal részesedik.ahol: Fé. Ugyanakkor az ültetvény. A hitelezés és a hitelfelvétel Az ültetvényberuházáshoz a saját forráson és az állami támogatáson túl szükség lehet hitel felvételére is. 100 100 100 27 19 14 10 21 18 26 25 17 8 8 28 9 21 12 6 7 24 A termelés költségei között a három fő költségnem .anyag. A gyümölcstermelés költség-jövedelem viszonyai A termelés jövedelmezőségét meghatározza az elérhető árszínvonal. táblázat.a tőkésített kamatláb. Azaz az elmaradt jövedelem kamataival is számolnunk kell.a föld jövedelme Ft!ha. így a bérleti díj a gazdálkodás eredményének meghatározójává vált. Ennek eldöntésében azon túl. az anyagköltségen belül pedig mindössze 4-5%-kal. hogy az állami támogatás és elvonás mérlege a termelők esetében hogyan alakul (9. export. Általános ktg. hiszen a hitel kamata a bank kezelési költségeivel együtt magas. a gyümölcs minősége. A termelés költségeinek megoszlása (%) 200 l-ben (Forrás: SziE.csak a 4-7. táblázat). hogy az meghaladja a termelési költséget.

Az ültetvény életkora és az amortizáció Az ültetvények életkora és korösszetétele a terméshozam nagyságát alapvetően befolyásoló tényező. A terméshozam leszálló ágában az ültetvényt selejtezni kell. valamint az alkalmazott technológiától ftiggően rendkívül eltérő lehet. Az amortizáció (leírás). előbb degresszív.2. hogy nem veszi figyelembe az ültetvény jövedelemtermelő képességét. A gyümölcstermesztés munkaerőigénye A munkaerőigény a termés mennyiségétől. Az üzleti terv tartalmazza: (l) A vállalkozás leírását. korszerűsíteni kell a feldolgozókat. Mindezekhez pedig széles körű állami támogatás szükséges. Az üzleti terv meghatározza a vállalkozás lehetőségeit. 245 . a vállalkozás erőforrásait. lehet lineáris. Előnye. növényvédőszer vásárlása stb. a málna 8-10 évig. hogy az évente képző­ dő leírási összeg nem elegendő az új ültetvény létrehozásához. ipari. progresszív. hogy ültetvénylétesítés a nyomott termelői árak alacsony jövedelemtartalma miatt állami támogatás nélkül kevésbé lehetséges.2. aminek termelési. a várható hozamokhoz illeszkedik és az ültetvény életének első felében nagyobb leírás szükség esetén lehetövé teszi a tervezettnél korábbi kivágást is. piaci kockázatát nagyon nehéz előre látni. Az életkor fajonként változó. hogy az állam támogatással segítse a gyümölcstermesztést. a várható eredményeket. a vállalkozás üzletmenetét. ami a befektetéshez felhasznált saját forrás része. pl. A hozamok az ültetvények életkorának első szakaszában emelkednek. A bankok a hitelfelvétellel kapcsolatban üzleti terv benyújtását írják elő. export).). elő­ rejelzését. 9. Az amortizációs kulcs gyümölcsfajtól ftiggően átlagosan évi 4-10%. A rövidlejáratú hitel pedig csak a hiányzó forgóeszköz pótlására használható fel (pl. A lineárisra jellemző az évente azonos kulccsal történő leírás.hosszúlejáratú hitelt (5-10 év) csak kivételesen adnak. a szamóca 1-3 évig. a szilva 25-30 évig is termesztésben tartható. (2) A célpiac elemzését. aminek készítése alapos üzemgazdasági ismereteket feltételez. Éppen ezért méltányos. Mindenképpen figyelembe kell venni. majd stagnálnak A harmadik szakaszra a csökkenő hozam a jellemző. Az ágazat működőképességének fenntartásához létre kell hozni a ma majdnem teljesen hiányzó korszeru tárolókat. Ennél jobb megoldás lehet a kezdetben emelkedő. később progresszív). (3) A marketing. majd lineáris és az ültetvény korával összhangban csökkenő leírási kulcs. létre kell hozni a termelők részvételével az értékesítő szervezeteket. degresszív és ezek keveréke is (pl. az értékesítés irányától (asztali.és értékesítési stratégiát. (4) A tulajdonosokat és munkatársakat. ehhez a nyereség egy részét is fel kell használni. az alkalmazandó stratégiát. ribiszke 10-12 évig. Hátránya. hogy az agrárolló (mezőgazdasági és ipari árak színvonalának különbsége) olyan nagymérvű. Az állami támogatás Az ültetvény több évtizedre szóló befektetés. Másik ok.

ahol az áruvá készítést (tárolást) és értékesítést szervezik. tőke (nyereségből 246 .. Az ültetés munkaerő szükséglete gépi ültetéssel csökkenthető. Egyik szerint nő a gazdaságok átlagmérete. a munka szervezettségi színvonala. saját és amortizációból képzett).70-80%-át. Ennek 80%-a betakarításra esik. A betakarítási idő több eltérő fajta társításával sem több 4-5 hétnéL Így egy hektár szamóca betakarításához öt fő/ha dolgozó munkája szükséges. eszközök beszerzéséhez. Ezek a következők: a munkaerő gyakorlottsága. pótlásához és kihasználásához egyre nagyobb befektetésre van szükség és csak az optimális méretű gazdaságok képesek erre.0 t/ha termés esetén) 120-140 munkanapra van szükség. ezért az állami támogatás szerepe rendkívül fontos a jövőben is. hitel és állami támogatás. A szüret. ami művelésmódtól fiiggően a közvetlen bérköltség 8-15%-át teszi ki. A hazai gyümölcságazatban a megfelelő rotáció érdekében (kivágás-telepítés) évi 4000-5000 ha új ültetvény létesítésére van szükség. az ültetvény művelésmódja. A hitelfelvétel a bankok tartózkodása és a magas kamatok miatt nehézkes. tehát SzabolcsSzatmár-Bereg. A növényvédelem kézimunka-igénye kisebb 2-5%. A munkaerőigény 70-75%-ára a betakarítás időszakában van szükség. A saját forrás a jövedelmezőség alacsony szintje miatt szűkös. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék. A gyümölcstermesztésben a főbb kézimunka-igényes feladatok: a metszés. de a terméstbeszállítjaa tároló-értékesítő szövetkezetbe.Az almatermesztésben pl. a teljesítmény . A fejlett gyümölcstermesztéssei rendelkező országokban két fejlődési tendencia figyelhető meg. Az Európai Unió országainak többségében a családi méretű gazdaságok összefogásával. Ez a méret hozzávetőlegesen l 0-20 ha fölött van. a termesztést a tulajdonos (vagy bérlő) végzi. az ösztönzés. ahol a legnagyobb a foglalkoztatási gond. értékesítés veszi igénybe az összes munkaerő-szükséglet .gyümölcsfajtól fiiggően . 30 t/ha terméstfeltételezve és ennek 50%-át véve étkezési célúnak 80-100 munkanap/ha munkaerő-felhasználással számolhatunk. áruvá készítés. aminek oka abban rejlik. A szamócatermesztésben (8.minőség . Éppen ezért az ültetvénytelepítéseket döntő­ en ott kellene ösztönözni. de felére-harmadára csökkenti az ültetéshez szükséges munkaidőt. E módon a kisebb gazdaságok is képesek jó minőségű áru előállítására. Várható változások a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermesztésben jelenleg három pénzügyi forrásra támaszkodhatunk. hogy a termesztéshez szükséges gépek. Az ültetvénylétesítésnél a kézimunkaerő-igény számbavétele és biztosítása különösen az intenzív ültetvények esetén fontos.3. Ezek az ültetvények mintegy 60-70 ezer embemek adnának munkát.2. valamint Délnyugat-Dunántúl alkalmas termőhelyein. az értékesítő szövetkezet pedig nagyobb mennyiségű áruval rendelkezvén képes versenyképes félként fellépni az egyre növekvő áruházláncokkal szemben. 9. Az ültetőgépek alkalmazása nem teszi olcsóbbá a munkaműve­ letet.bérezés összhangjának kidolgozottsága stb. a munka gépesítettsége. A gyümölcstermesztés munkaerő-szükségletének nagyságát több tényező befolyásolja.

vagy nyugdíjasként termesztő. elágazódási rendszere. Az alany-nemes kölcsönhatások eredőjeként alakul ki az oltvány növeked ése. kórokozókkal szembeni reziszten ciát. szeszipari) 2/3-át itthon használj uk fel. A frissgyümölcskivitel 1998-ban 57 ezer tonna volt. Az alanyfajta az oltvány egy részét (gyökerét. A jövőben nálunk is e két alaptendencia kialakulása és felerősödése várható. mert az oltáson. koronába oltásnál). illetve az alanyok használatával az oltványokban megjelenő előnyös tulajdonságok meghatá rozó jelentőségűek a gyümölc stermesz tésben.3. s ez képezi a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. Az alanyok kedvező tulajdonságai tehát kétféle módon érvényesülhetnek a gyümölcsösben. az egymásn ak szállított vízzel. az alany mintegy "kölcsönzi" az oltvány nak Hatásuk a nemesre.1. törzsét) képezve tulajdon247 . A várható gyümölcsszükségletet a hazai gyümölcsfogyasztásból a friss gyümölc s kiviteléből és a feldolgozás igényéből áll. ahol a komponensek megtartva önállóságukat. A gyümölc stermes ztésben leggyakoribb a gyökéralany használata.5 millió tonnára tehető. 9. termőképessége és a gyümölcs minőség e. a fa mérete. míg más tulajdonságait. Ritkább a törzsképző alany. A feldolgozott gyümölcs kivitele 1998-ban kétszerese volt a friss gyümölcsének és ennek közel 60%-át az almalé és sürítmény adta. mint pl.2-l . mintegy 20%-kal nagyobb kivitellel számolva elérhetjük a 160 ezer tonna körüli exportot. EU-tagságunk 20 l Okörülleh etővé teszi az étkezési alma kivitelünk növelését. a kártevőkkel. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid. ha tevékenységük a beszerző-értékesítő szövetkezethez kapcsolódik. Ugyanis a fő munkahely mellett. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. összekapcsolt anyagcsererendszer. asszimilátákkal és egyéb anyagcseretermékekkel hatással vannak a másik tulajdon ságaira.és fajtahasználat 9. Ennek mennyis ége 20 l O környék én l . kajszi) és a bogyósgyümölcsűek kivitelében kivívott pozíción kat erősí­ teni tudjuk.. Ennek felhasználása a következő: 2000-ben kb. hogy az úgynevezett . de emellett a csonthéjas gyümölcsök (meggy. nem egyedül a termesztésből él. szemzésen kívül más módszerrel nem tudták a nemes fajtákat szaporítani. gyorsfagyasztott. amikor a gyökéra lany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül. ásványi anyagok kal. A termesztésben szintén nem gyakori a közbeoltások használata. Alanyok megválasztásának szempontjai A gyümölcstermesztők az alanyokat kezdetben csak azért használták. A feldolgo zott gyümölcs (konzerv. 50 kg/fő a hazai friss gyümölcs fogyasztása. az esetleges veszteséges időszakot könnyeb ben elviseli. 10-30 cm-es részét adja az alany. szilva.3. Később egyre inkább a különböző alanyok termesztési szempontból előnyös tulajdon ságai miatt választottak a fajták számára megfelelő alanyokat. amely 2010-re várhatóan 70 kg/fő-re nő.részidős" vagy kiegészítő tevéken ységet végző gazdaságok is versenyképesek lehetnek a bogyóso k és a csonthéjasok esetében . élelmiszer-ipari. Az oltvány egy kétkomponensű. A jelenlegi szintnél. Alany.Másik az. Azaz mintegy 150 ezer tonna körüli frissgyümölcs-exporttal számolu nk.

az intenzív ültetvényekhez általában a növekedést mérséklő. táblázat. erős. hidegtűrés (többnyire indirekt hatások) Betegség.Az egyedfejlődési fázisok alakulása: növekedés. a terrnőre fordulásra valamint a gyümölcs minőségére. növekedés intenzitása (növekedési erély) és dinamikája . szélsőséges esetekben a fák koronatérfogata az elérhető maximális mérethez képest akár 80-90%-kal is csökkenthető. kiterjedése és babitusa (szögállás) . pH-. középerős. törpe alanyokat keresik. A fa méretére gyakorolt hatás a korszeru gyümölcstermesztésben rendkívül fontos. igen erős). méret.és patorezisztencia: télállóság. feltáró képessége és az ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagytűrés. Az egyik leginkább szembetűnő alanyhatás a fák méretére gyakorolt befolyás.Generatív teljesítmény: Gyümölcsminőség: fordulás.A vegetáció lefolyása: kihajtás.Vegetatív teljesítmény: fa mérete. felsorolásszeruen. s ezek az oltvány alanykomponensében érvényesülnek. virágzás.Gyökérzet mérete. mész-. mint pl. amit az alany valamilyen formában ne befolyásolna. A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozunk a 9. elöregedés. korona habitusa. erős). terrnőre terrnőre fordulás. állóképes törzset nevel. szín. lombhullás. alkalmazkodás a magas talajvízhez. táblázat foglalja öszsze. Ebben a fejezetben csak az alanyhatások általános ismertetésére szorítkozunk. szárazságtűrés. sótartalom tűrése.és tápanyagfelvevő.A gyökérzet télállósága és hidegtűrése 248 . Az alany hatássallehet a nemes fajta vegetatív és generatív teljesítőképességére.virágzóképesség. törpe. hajtásnövekedés. ágak szögállása. hogy megfelelően szilárd. termőképességére. féltörpe. A fa méretére gyakorolt hatás alapján különböző növekedési csoportokba sorolják az alanyokat. Az elmúlt mintegy száz esztendő módszeres alanykutatási tevékenységének eredményeként ma már tudjuk. középerős. tolerancia talajban élő kártevőkkel. míg a csonthéjasoknál kevesebb a csoportok száma (törpe. Ide sorolható a törzsképző alanyoknak az a tulajdonsága is.13.ságait jelentős részben megőrzi. Az almatermésűeknél öt vagy hat növekedési csoportba sorolja az alanyokat a szakirodalom (igen törpe. tárolhatóságára.Öko. termékenyülés. gyümölcsnövekedés és érés. Az alanyok kedvező hatásainak másik csoporlja az alany és a nemes fajta közölti kölcsönhatásban nyilvánul meg.és kártevő rezisztencia átvitelre nincsenek adatok A nemes hatása az alanyra . hogy nincsen az oltványnak olyan tulajdonsága. vagyis növekedésére. az alma törpe vagy igen törpe alanyai esetében. beltartalom . Ilyenek a gyökérzet víz.A gyökérnövekedés intenzitása és dinamikája .13. rezisztencia. féltörpe. nyugalmi állapot . A legfontosabb alany-nemes kölcsönhatásokat a 9. az egyes alanyok részletes ismertetésénél kitérunk a nemes fajtákra gyakorolt hatásaira is. kórokozókkal szemben). tárolhatóság. élettartam termőképesség . Alany-nemes kölcsönhatások a gyümölcstermesztésben Az alany hatása a nemes fajtára . de fordítva a nemes rész is hatással lehet a gyökérként használt alanyra.

1953). mint a sajmeggyen levők. Az alany nedvkeringésének megindulása stimulálja a ráoltott nemes fajtát. a téli hidegre kevésbé érzékenyek. ami elsősorban a fajta növekedési jellegének a fiiggvénye. terméssel való leterheltsége befolyásolja a gyökér tápanyagellátását. A B 9 alany még közbeoltva is előnyös hatással van gyümölcsök korábbi és egyenletes színeződésre az almafajtáknál. míg a vadcseresznye-alanyú fák inkább csak a l O. majd kitöltve a rendelkezésükre álló teret. hidegtűrésére többnyire csak közvetett módon hatnak azáltal. mivel a több virág egyszerűen nagyobb fertőzési lehetőséget jelent a kórokozó számára. viszont a kisebb gyümölcsöt termő alanyokon jobb a termés tárolhatósága. ami a korán induló alanyokon a fajtát a kései fagyokra érzékennyé teheti. A törpe alanyok növekedési intenzítása általában nagy. meggy) a nagy termőképességű alanyokon a túlzott gyümölcsberakódás is oka lehet a gyümölcsméret csökkenésének (HROTKÓ és tsai. míg a korai hajtászáródás a télre való felkészülés és télállóság szempontjából előnyös. s többnyire ezzel összefiiggően a fák hamarabb el is öregszenek. kezdetben gyorsan nőnek. nagyobbak lesznek. Az intenzív koronaalakítás szempontjából meghatározó jelentőségű az ágak szögállása is. hogy az egyaránt nagyméretű fát adó sajmeggy és vadcseresznye összehasonlításában az első tíz évben a sajmeggyalanyú fák adnak nagyobb koronát. és közvetve is befolyásolhatja. növekedésük hamar lelassul. Arra vonatkozóan nem ismerünk példákat. vagy növekedési erély fogalmával. 1988). hogy a jó tápanyagellátottságú. hogy a nemes fajta befolyással van a gyökerek növekedésére. hamarabb elérik a termő kort. Az alanyok a rájuk oltott nemes rész télállóságára. rajtuk már gazdaságosan termelni egyre nehezebb. A törpe alanyok me ll ett számos más alanyra is jellemző az. Erős növekedésű alanyokon viszont a hosszú vegetáció a téli felkészülést késleltetheti (PROBOCSKAI. Gyökérfeltárások igazolták. amelyeknél nincs megfelelő gyümölcsritkítási módszer (cseresznye. valamint hosszú életűek és soká termőképesek (SEBÖKNÉ és HROTKó. és az egyes gyökérágak szögállására (ÜKIE. hogy az alanyban meglevő betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia a nemes fajtában is megjelent volna. viszont ezek a hatások a talajban kevésbé feltűnőek és nehezebben követhetők. rezisztenciájára. A gyümölcs minőségi mutatóit az alany közvetlenül. Az alma törpe alanyain a fák 12-15 év után egyre inkább elöregszenek.vigor. hogy rajtuk a fák kezdetben gyorsan növekszenek. Azoknál a csonthéjasoknál. amelyek esetleg az alanynak köszönhetően korán be is fejezik vegetációjukat. év után kezdenek el növekedni. ami valójában a növekedés intenzitására utalna. A nemes fajták alanyokra gyakorolt hatásával kapcsolatban kevesebb információnk van. A cseresznyénél jól ismert. Sajátos módon a nagyszámú virágot indukáló. Az almaalanyok közül a Malling 9-en igen jó a gyümölcsméret és a színeződés. könnyebben átvészelik a telet. A nemes rész kondíciója. Feltételezhető azonban. hamarabb fordulnak terrnőre és hamarabb el is öregszenek. de az egyes alanyok közvetve befolyással vannak a nemes fajták érzékenységére. jó kondíciójú egyedek. A termesztési szempontból előnyös alanyhatások meghatározó tényezői az alanyhasználatnak 249 . 1969). vagy növekedési erély fogalmat széles körben tévesen a fa méretére gyakorolt hatás megjelölésére használják. jó termőképességű törpe alanyokon a nemes fajták érzékenyebbek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzésére. s ezáltal közvetve annak télállóságát. de a vigor. viszont a felgyorsuló fajtaváltás szempontjából ezek az alanytulajdonságok előnyösek. 1998). hogy az alany ugyanúgy számos tulajdonságát befolyásolja a gyökérzetnek.

A fajtahasználat állandóan változó folyamat. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a szaporításra és telepítésre választott fajták. vagy rövidebb-hosszabb tárolás után. s alapvemeghatározza a termesztés eredményességét. és termesztéstechnológiai problémákra való rugalmas reagáláshoz világszerte nélkülözhetetlen eszköz a feltételekhez minél jobban igazodó alanyhasználat 9.A korszeru gyümölcstermesztésben egyre inkább felismerik az alany jelentőségét. másfelől a meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításávaL A fajták iránti igény is változik. mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az. hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal friss fogyasztásra is alkalmasak. másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. a termés mennyiségét és minőségét. Az őszibarack-termesztésben például külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú. hogy a fogyaszták a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően. a változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben bekövetkező változások. Emellett alapvetően meghatározza az oltvány alkalmazkodóképességét a termesztés ökológiai viszonyaihoz. A fajtaválaszték állandóan fejlődik. egyfelől új fajtákkal való bővítéssel. A gyümölcstermesztésben folyamatosan felmerűlő ökológiai. ipari célfajták és kettős hasznosítású fajták Az étkezési fajtákat azért termesztjük. s számuk és arányuk fajonként változó. tően A fajtamegválasztás feltételrendszere Termesztési cél A termesztési cél fajonként vagy fajcsoportonként is eltérhet. A kiváló áruminóség biztosítása érdekében ezeknél a gyümölcsöknél általában kézi betakarításra van szükség. közgazdasági. növényvédelmi problémáin keresztül szintén hatással van az eredményességre. a fekete ribiszke és a köszméte esetében csaknem minden fajtát ipari feldolgozásra termesztenek. ami az ültetvény kondícióján. más része kézzel szüretelhető. 250 . A termesztők szívesen választanak kettős hasznosítású gyümölcsfajtákat. művelésmódot. Hazánkban a gyümölcsfajták többségét friss fogyasztásra termesztjük Az ipari célfajták egy része géppel. Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás általában több évre. nemritkán több évtizedre szóló döntés. illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is. ezért minden esetben nagy körültekintést és gondos mérlegelést igényel.2. s ezeken a tényezőkön keresztül az ültetvények üzemeltetésének gazdaságosságát. de általánosságban is elkülöníthető a következő három csoport: friss fogyasztásra termelt (étkezési) faj ták. egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával. duránci (maghoz kötött) ipari fajták. ami a termelés eredményességét tekintve szinte semmivel sem kisebb. az alkalmazható koronaformát. mint a ráoltott nemesé. Az alany a nemessel kölcsönhatásban befolyásolja a fák méretét. természetes minőségé­ ben elfogyasszák.3. másrészt a művelési rendszerek.

az értékesítési forma. helyettesítő gyümölcsfajok és fajták). tenyészterület). hogy árutermelésről. 251 . hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja: .). Egyes gyümölcsfajok esetében az igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. alma) vagy a fajtatípusokat (pl.a szállítási távolság. . ökológiai gazdálkodás). A gyümölcstermesztés gazdaságosságát és a megtermelt gyümölcs minőségét alapvetőerr befolyásolják az ökológiai adottságok. a munkaerőigények kiegyenlítése. . csomagolás stb.a termesztéstechnológiát meghatározó agro. hogy hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. s nehezebb a friss áru iránti piaci igények hosszú távú tervezése.a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség. a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása. állami szubvenció. szamóca) esetében érdemes nemcsak ismerni. . vegyszermentesség. vagy nehezen valósítható meg. épületek. reklám stb. A piaci érték a dinamikusarr változó fogyasztói értéket is közvetíti. ezért a telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségekről. tisztaság. ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat is célszerű figyelembe venni. a munkacsúcsok kiküszöbölése. ezért csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok. . . de ez üzemi szinten nem. őszibarack. sérülésmentesség. szakmai felkészültség). Bizonyos gyümölcsfajok (pl. koronaforma.és fitotechnikai eljárások. önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. amelyet a piac később is megfelelőerr elismer. értékesítési csatornákróL Az ipari üzemek igénye a termelő­ nek is nagyobb biztonságot nyújtó előszerződések révén jól megbecsülhető. A termelés nagyságrendje és volumene A fajtamegválasztást alapvetőerr befolyásolja. törzsmagasság.a művelési rendszer s annak összetevői (alany. A helytelen fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a tervezett gyümölcsös élettartamávaL Árutermelés esetén többek között fontos szempont a meglevő kapacitások kihasználása (pl. illetőleg fajták termesztésével érdemes üzemi szinten foglalkozni.kereslet-kínálat. Művelési rendszer és termesztéstechnológia A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő körűlmények: . s nehéz olyan fajtát választani. Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényének. a piaci infrastruktúra. optimális területhasznosítás és az esetleges más termelési tevékenységekkel való társíthatóság.a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet.konkurrencia (más termesztők. . valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség.az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. egyöntetűség. gépek. alma.). SoLTÉSZ (1997) szerint a fajták piaci értékét nem csupán a fajta minősége. integrált termesztés. hanem propagálni is. őszibarack) is ismerik.Piaci és felhasználói igények és lehetőségek A fajtaválasztási döntések tulajdonképpen piackutatási előkészítést igényelnének.

a szaporítóanyag termelőinek és forgalmazóinak. Így határozható meg az üzemi fajtaválasztás és fejlesztés további iránya. . . valamint a piac igényeivel. gyümölcsritkítás) költségei. és ez a fajtapropaganda megfelelő érvényesülését és figyelembevételét kívánja meg. fitotechnikai felmérés).az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt a független fajtaértékelők (pl. 252 . talaj. illetőleg a fajta termesztőinek és a termék felhasználóinak. Ezeknek az információknak elsősorban a termelőüzem érdekeit. . gépi szüret). virágzási idő. Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl. .a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években. TOMCSÁNYI in GYURó (1974) szerint a fentiek szerint értékelt saját lehetőségeinket egybe kell vetni a fajták termesztésének gazdaságosságával. .a termelői ár trendje. .a fajták várható termésátlaga. . más üzemekben és országosan.és fajtapolitika A közeli jövő legfontosabb motiváló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás és annak feltételrendszere.a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával.az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete. Nyílván mások az érdekei a fajták előállítóinak. A fajtapropagandát illetően viszont az intézményi. Még ennél is jelentősebb a globalizáció egyre növekvő hatásainak figyelembevétele.és növényanalitika.a termelésnövelés költségkihatásai.az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben. A költségráfordítás főbb tényezői: . OMMI. a fajták tulajdonosainak.aminőségképzés (pl. SOLTÉSZ (1997) szerint a tárgyilagosságat növeli a többsíkú információszerzés. Termesztés. Az árbevétel főbb tényezői: . Gazdaságosság Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható alakulása. növekedési erély). üzleti és személyi érdekeltségeket is figyelembe kell venni. s ha az információt adó és felhasználó hely ökológiai adottságai és egyéb termesztési adottságai nagyon hasonlóak. intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat célszeríí figyelembe venni. Bizonyos fajták speciális technológiai igényének kielégítéséhez kellő termelési színvonalra van szükség (pl.a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén.Fel kell mémi. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. hogy milyen lehetőség kínálkozik a precíziós termesztéstechnológia minél jobb megvalósítására (pl. . amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények erősen befolyásolnak. Fajtainformációk A termelők informáltsága alapvető fontosságú. s a piaci hatásokon keresztül a felhasználó és fogyasztó érdekét kellene figyelembe venni (TOMCSÁNYI in GYURÓ 1974). Nagyon fontos tehát a fajtainformációk megbízhatósága.

a rügyfakadás és virágzás ideje. amelyek a termesztést közvetlenül befolyásolhatják. Egy részük főként a fajták áruértékére van hatással. amely szerint jelenleg a hazai áruültetvényekbe külön engedély nélkül csak az államilag elismert. a virágok fagyérzékenysége. s ugyancsak sok sajátosságot foglal magában: a tenyészidő hossza. a virágképzés rendszeressége. a virágzási hajlam. Kiemelt szerepe van a fajták gazdasági értékét meghatározó fajtatulajdonságoknak. még ha ez az ültetvény létesítések állami támogatásával összekapcsoltan újra és újra megnyilvánuL Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat. SoLTÉSZ (1997) szerint a termesztési és áruértéket meghatározó tulajdonságok a gyakorlatban nehezen választhaták ketté. a fajtatársítást és megporzást befolyásoló fajtatulajdonságok Mindezeken túl az áruültevényekbe történő fajtaválasztás esetén azt is figyelembe kell venni. valamint a próbatermesztésre engedélyezett gyümölcsfajták telepíthetők. hiszen alig akad olyan áruértéket megszabó tulajdonság. A termesztést befolyásoló tényezők közül a termőképesség vagy hozamképesség SoLTÉSZ (1997) szerint több tulajdonságból tevődik össze: a terrnőre fordulás ideje. A termelőüzemek fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac). A gyümölcstermő növények főbb tulajdonságai és a gyümölcsökjellemzői a gazdasági értékre gyakorolt hatásuk alapján három fő csoportba különíthetők.Jelentős tényező a fajtaalkalmazás törvényi szabályozása. A piacgazdaságban egyre kisebb szerepe van az ún. hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra. terméshozási típus. a szárazságés széltűrés. a mélynyugalom kezdete. amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére. állami fajtapolitikának. táblázatban felsoroltakon kívül is vannak olyan tulajdonságai. a termékenyülő­ és fruktifikációs képesség. míg a tulajdonságok maradék hányada az áruértékre és a termesztési értékre egyaránt hatást gyakorol (9.14. a megkülönböztető jelzéssel forgalomba hozható klónok (mutánsok). hogy hiány esetén bizonyos fokig a rendelkezésre álló szaporítóanyag-készletek is módosítják a fajtahasználatot A fajtamegválasztás főbb szempontjai Az előbbiekben részletezett feltételrendszer keretein belül a felhasználandó fajtát a termelő dönti el. Ha túl kevés a fajta. A termesztőnek és a forgalmazónak észszerü kompromisszumot kell kialakítani a termesztett fajták számát és arányát illetően. fajtajellemzők igen alapos tanulmányozására van szükség. a téli lehülés és hőmérséklet-ingado­ zás tűrése. biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség. A termésbiztonság szintén komplex értékmérő. Pia- 253 . Egyes gyümölcstermő növényeknek a 9. hiszen SoLTÉSZ ( 1997) szerint a gyümölcsfajta gazdasági kategóriaként játszik szerepet a termesztésben. hossza és hidegigénye. táblázat). a tájakhoz kötődő szakmai örökségeket. a növekedési erély és habitus. hogy a fajták a termesztés és forgalmazás szempontjából jól egészítsék ki egymást. az alanyfajtákkal való összeférhetőség. hogy a nemzetközivé váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. a fajlagos terméshozam. A konkrét fajtaválasztáshoz az egyes fajoknál ismertetett fajtainformációk. Ilyenek pl. Remélhetőleg mihamarabb magunk mögött hagyhatjuk azt a tényt.14. a termőkor hossza. akkor nehezen küszöbölhetők ki az esetleges termésingadozások káros következményei. mások inkább a termesztési értéket befolyásolják. a tájfajtákat.

4.9. 9. amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők. nehezen kezelhetők. a hosszabbakéból kevesebb fajta is elegendő az adott üzemben. betegségekkel szembeni rezisztencia stb.termésbiztonság . állománya. konzisztenciája . sütés.beltartalmi érték. gyorsan felkopalszodnak. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék küllem.termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. Részben nagy területet foglalnak el. Az itt termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható. zamat. házi feldolgozás. íz és beltartalmi értékekben is.hús színe.14.héj színe és egyéb sajátosságai . A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (SOLTÉSZ. de általában a rövidebb érési idénnyel rendelkező fajtákból több. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. ha rendszeresen nagyobb tételt tudunk szállítani. gépi betakaríthatóság. A friss fogyasztásra szánt minségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. tárolási és utóérlelési igény . formálódás. azaz koronaforma.1. hiszen csak akkor lehetünk a komoly gyümölcsfelvevők (pl. parásodás szállíthatóság.és termesztési értéket befolyásolják érési idő és érésmenet nagyság. a magbél jellemzői A gyümölcstermő jellemzői növény az áru. A fajták optimális száma fajonként változó. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a fajtákat. befőzés) való alkalmassága. termőhelyi igény. Művelési rendszerek 9. ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos még a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés. felület kocsány és elválása repedés. gépi osztályozhatóság . szupermarketek) partnerei. illat .termőképesség . 1997) Gyümölcstulajdonságok az áruértéket befolyásolják .magtartalom. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fi to technikai munkákat.tárolhatóság. táblázat.4. alak. mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk.kitárolás utáni állékonyság - termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok .) - különböző felhasználásra való alkalmasság ci és munkaerő-foglalkoztatási szempontok miatt törekedni kell az érési időszak minél jobb kitöltésére. íz. Ugyanakkor az elaprózódás sem helyes. A gyümölcstermő növények koronaformái Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. "ember közeli" koronaformák a megfelelők.termés sza254 .

4-0.9.és tőtávolság (m) kombinált orsó szabadorsó karcsú orsó szuperorsó füzérorsó ferdekarú sövény kombinált Körte szabadorsó karcsú orsó bokor törzses bokor bokor törzses bokor termőkaros 80--120 50-60 50-60 50-60 40-60 40-60 40-60 80--120 60-70 40-60 40-60 60-80 van 1 van van van van van van van van van nincs van nincs nincs nincs nmcs van 30-0 30-0 0-35 30-0 - 8-10 6-8 6-8 3-4 - 5-8 3.5-4 2. elrendezése csoportos vagy szórt szórt sz órt csoportos nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos vagy szórt szórt csoportos nem jellemző szórt nem jellemző nem jellemző csoportos csoportos csoportos termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő. Őszibarack kehely) karcsúorsó N Vl Vl .2 x 0.5-4 2-2.5 5-8 4-5 2.5 3-3.5 2.5 2-2.5 kör 6-10 x 5-8 Alma 45-30 30-0 30-0 30-0 45-30 45-0 45-70 30-0 35-45 70-55 30-0 6-8 8-10 6-8 3-4 4-5 4-5 5-6 3-5 3-4 3-4 3-4 6-7.8 5 kör 3-3.5 4-5 x 1-1.6 kör téglalap 4-5 x 2-3 kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör 7-10 x 5-7 6-7 x 3-4.5-3 l l Birs l Naspolya o 40-60 40-60 40-60 40-60 katlan váza (tölcsér. Gyümölcsfajoknál alkalmazott koronaformák és jellemzőik A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nincs nm cs nm cs van van van van nincs nmcs van mncs nincs mncs nincs nmcs nincs ideigIenes vázágak.5-3 2.5 2-2.5-4 3.5 kör 3-4 x 2-3 kör 3.5 4-5 x 2.15. táblázat.5-3.5-3.4-0.5-3 2-3 3-4 2.5 2-2.5 2.2-2 0.2-1.5 2.8-1 0.5 3-3.5-4 5-6 x 3.5-3 3-3.5-3 3.5 x 0.5-3 3-3.5-4 6-7 x 4-4.5 6x4 5-6 x 3.5-4 x 1. ki terjedés (m) vetület alakja sor.5 kör 3-3.6 2.5 x 4-4.5-4 6-8 3-5 2-3 3-3.5 4-5 x 2-3 4-5 x 2-2.6-0.5 5-6 3-4 3-4 1.

15.5-3.5-5.6 7-8 x 6-7 6-8 x 4-5 5-7 x 4-5 Kajszi 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 30--0 30--0 30--0 70-55 30--0 Szilva 4-6 3-5 3-4 .5 x 2.2-3.2-3.5 2-3 5-6 3-5 3-4 2.5 x 1.8-5 x 1. elrendezése csoportos vagy szórt csoportos szórt nem jellemző szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos sz ó rt termőkarok O\ sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.5-3 4-5 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 5-8 4-5 3-4 2.5 3.5-6 x 2. kehely) szabadorsó Papp-féle ernyő javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált Meggy váza (tölcsér. kehely) szabadorsó 80-120 60-120 2 60-70 120-140 60-70 40-60 80-120 60-120 2 40-60 40-60 40-60 80-120 60-120 2 60-70 van nincs van nm cs van van van nincs van van van van nincs van 30--0 70-55 30--0 - 6-8 3-4 4-6 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 3-4 6-8 6-8 4-5 4-5 2. táblázat folytatása A koronaforma jellemző i Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés nmcs nincs nincs nincs nmcs ideigIenes nincs nincs nincs nincs ideigIenes nincs nincs nincs vázágak.5 4.N Vl A 9.5 7-8 x 5 6-7 x 4-5 6 x 4-5 7-8 x 5-5.5-3.5-6 x 3-5 5-6 x 3-4 4.2-3 8-10 x 5-7 5. ki terjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés lőtávolság (m) kombinált váza (tölcsér.5-4.2-2.5 3.5-3 2-2.5 2.

2-3.5 3. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendez és nincs ideigIenes nm cs nincs nmcs nincs ideigIenes nincs nmcs mncs nmcs nincs nincs nmcs vázágak.5-3 1.2-2. kehely) szabadorsó javított Brunner-orsó karcsúorsó gömb 40-60 40-60 80--120 60--120 2 60-70 60-70 40-60 !50< 150 < 80--120 40--120 2 60-70 van van van nmcs van van van van nincs van mncs van nincs nm cs 30-0 30-0 30-0 70-55 30-0 30-0 30-0 45-0 70-55 30-0 70-55 30-0 45-70 30-0 3-4 3-4 8-10 3-4 6-8 3-4 3-4 6-8 4-5 6-8 3-4 6-8 5-6 3-5 3-4 3-4 5-8 4-5 4-5 3-4 3-4 8-10 8-10 5-8 4-5 3-4 3-4 2.15. kiterjedés (m) vetület alakja kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör kör sorés tőtávolság (m) Meggy javított Brunner-orsó karcsúorsó kombinált váza (tölcsér.2-3.5-5.5-4.5-4 Cseresznye Dió váza (tölcsér) kombinált Mandula váza (tölcsér. kehely) szabadorsó bokor törzses bokor N Vl Mogyoró o 40-60 -J .5-3 2.8-5 x 1.5-3 1.5 3.5 x 1.A 9. elrendezése szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos szórt szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt csoportos csoportos vagy szórt nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása száma magasság (m) átmérő.2-3 8-10 x 8-10 8-10 x 6-8 7-8 x 6-7 6-7 x 5-6 6 x 4-5 6x4 5-6 x 3.5-2 5-6 4-5 3-4 2.5-6 x 2.6 8x 5 l 7 x 4-5 6x4 4.5-2 8-12 6-8 4-5 3-4 3-4 3-4 2.5 x 2.5-3 4.

6 1.5-1.5-1.7 2-2.Vl 00 N A 9.2 0.5-2 1.4 0.8 3-4 0. az utolsó vázág vagy emelet felett a sudarat eltávolítjuk. A táblázatban feltüntetett sor és tőtávolságok nagy méctékben változhatnak a talajtípustól.8-2.5 1.5-3 x 0.2 1.5 1.2 x 2 3 x 0.6-1 1-1.8 1. táblázat folytatása A koronaforma jellemzői Faj Koronaforma törzsmagasság (cm) támberendezés van van van nmcs van nm cs van nm cs van nincs ideigIenes nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző csoportos vázágak.2-1. diónál 100-120 cm.6 1-1.5 3.5-3.5 x 1-1. 3 = termősarjak száma.4--0. ki terjedés (m) vetület alakja sorés tőtávolság (m) Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte bokor "sövény" "sövény" bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor bokor törzses bokor 1 o o o o 100-120 nincs nmcs nincs nincs nm cs nmcs nm cs nmcs nm cs nincs nm cs 8-10 3 8-10 3-64 - 1.15.2 3-3. a termesztéstechnológia színvonalától.8 0.6-1 3-3. illetve vázágemeletek közti távolság a tennőre fordult koronaformákan legalább 60-80.5-6 x 3-4 kör kör kör kör kör kör kör kör o 100-120 - o 100-120 Jos ta Feketebodza Megjegyzés: 2 o 80-120 30-0 3-4 sudárral indítjuk.4-1.5-2 2.4-0.7-1 2.2 0. 4 = termősarjak száma.8-1.6--0.5 x 1-1.2 0. a fajtától és az alanytóL A vázágak.2-1. 5 = Magyarországon javasolt legkisebb sor.8 0. gépihez a magasabb.5 x 0.8-1 1.6--0. elrendezése nem jellemző nem jellemző termőkarok sudár szögállása - száma magasság (m) átmérő. kézi betakarításhoz az alacsonyabb.5 - 1. = = .5 1.6--0.4 x 0.8 1-1.3--0.4-1.8-1.5 x 0.2-1.5 3 x 0.8-2 1-1.2 5.8 x 0.5 1.és tőtávolság.2 3-3.

A gyümölcsfajoknál hazánkban leggyakrabban alkalmazott. sőt az érés idejét is. gyümölcsritkítás stb. körte vad alanyon. 7. kép). de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzs magasság. a termesztéstechnológia színvonalától. kajszi. Ebben a fejezetben a koronaformákat csak általánosságban jellemezzük. ringló.15. A táblázatban feltüntetett sor. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. a részletesebb ismeretek . E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. 7. szilva. körte) koronaformája. 259 .az adott gyümölcsfajok ismertetésénél a Il. Törzsmagassága 80-120 cm. a dió. illetve vázágemeletek közti távolság a terrnőre fordult koronaformákan legalább 60-80.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál.elsősorban az alakító és a fenntartómetszés . vagy meghaladja a 5-6 métert is. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. de befolyásolja a terrnőre fordulás. Magas törzs: 120 cm és felette .dió. gesztenye. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. a fa magassága eléri. amelyekkel növeini lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát.bályozás. kajszi. illetve várhatóan bevezetésre kerülő koronaformák adatait a 9. ábra. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. táblázatban foglaltuk össze. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. meggy. az ültetés mélysége stb. pl. A természetes koronaformák egyik formája. meggy. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformá k Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. a vázágak száma és elhelyezkedése. Középmagas törzs: 80-100 cm . Gömb korona. őszibarack. akkor a törzsmagasság l 00-120 cm. diónál l 00-120 cm. -. törzses bogyósok. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. a talaj típus.cseresznye.alma. kép). mert sudaras koronaként indítjuk. valamint a fa magassága. kötetben kerülnek bemutatásra. koronájuk az idő múltával gömbszerüvé válik (8. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző.és a gesztenyefákra jellemző. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm . a fajtától és az alanytóL A vázágak. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. mintegy kikatlanozzuk a fát.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. az emeletek közti távolság 60-80 cm (9. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. szilva. a törzs magassága. Tenyészterület igénye 60-70 m 2 fánként Kombinált koronának azért nevezzük. körte birsalanyon. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye.

de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak (10. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható.5 m.8. rázógépes betakarításnál 100--120 cm (9.9.10. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. ábra. szögállásukat fajtól és fajtától fúggően 20-30° között változik. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. a fa magassága 2-3m. Törzsmagassága 40-60 cm. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. ábra). Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Váza (tölcsér) korona. 7. Kombinált koronaforma Katlan korona. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják (9. kép). Törzsmagassága 50-60 cm. Tenyészternlet igénye 25-30 m2ffa (12. 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma.. ll. a fa teljes magassága 3. Hazánkban Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. A vázágak szögállása 35-40° (9. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. 260 .0--3. Sudara nincs. Elsősorban az őszibarack koronaformája. 9. kép). ábra. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. ábra).9. A katlan koronától abban különbözik. Termőkaros orsó. kép). Tenyészternlet igénye 15-24 m2/fa.

9.2. 8. Katlan koronaforma 9.5-3 m 9. ábra. Váza koronaforma 261 . ábra.

1 O. ábra.5 m 9.5 m 9.l 50-60 cm 3-4m 3-3. Szabad orsó koronaforma 262 . ábra. Termőkaros orsó koronaforma 3-3.11.

Karcsúorsó. Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0. meggynél. A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést.) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák. a fa 2-2.8 m. Korszerű. könnyen ápolható koronaforma. Szuperorsó.. 13. Norvégia. Sor. Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel 263 .8 m-nél kisebb.6-0.. ábra. 18. Almánál hazánkban is elterjedt. ezek hatására "gyengülnek" le a fák és válnak alacsonyabbá (15. szilva) orsója Az északi országokban (Németország. meglepően kis tenyészterületen (8-l 0-15 mlffa). (9. a sortávolság sem lehet 2. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága.Szabadorsó. 9.11. ábra.12.. ábra) megoldással. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma (9.. egyedi karós. Tárorendszeres koronaforma. ábra) vagy huzalos (9. Törzsmagassága 50-60 cm.5-3 m x 0.6 m. Az előző koronaformától abban különbözik.. körténél kevésbé. kép). Csonthéjasok (cseresznye. kép).3-0. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssei vagy súlyozással biztosítják. 19.12. 16. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. kép). 14. meggy. Almán kívül kajszinál. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (17.és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2. Kialakításához tároberendezésre van szükség. Csonthéjasoknál is alkalmazható. 20. Tenyészternlet igénye 4-8 m 2/fa. hanem metszéssel.13. Lengyelország stb.5 m magas.

ábra.9.14. ábra. Szuperorsó koronaforma 264 .13. Alma karcsúorsó koronaforma huzalos tároberendezéssel 9.

az ültetést követő évben már terem.és körtefajták nevelhetök erre a koronaformára.5-3. Az egyes sövények attól fiiggően.16. a vázágak milyen szögben állnak. a ribiszkéket és a köszmétét neveljük természetes bokor alakra. ábra. de nevelhetök törzses formára is. 21. Törzses bokrok.a szuperorsófák élettartama rövid. hogy hány vázáguk van. ábra). Haag-sövény. Hungária sövény. a 3. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk. a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. illetve sövényeknek nevezzük. Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya vagy alacsony törzs. 24. 120 cm 100 cm l 40 cm l 9. kép). Tenyészternlet igé265 . sokfélék lehetnek. Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. a mogyorót.14. Amíg a fekete bodza. a fekete bodza. . Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. akkor is főleg augusztus ban. birs. a birs. kép). Középerős és gyenge alanyra szemzett alma. A birset. a fa magassága 2.. naspolya saját törzsű. A maga idejében elterjedt koronaforma volt. amelyek alapvetülete. vagy a saját törzs kinevelése miatt a "bokor" magasra került. Törzsmagasága 40--60 cm.minimális metszés. de a törzsképző magas szemzése. Fekete bodza törzses vázkaros koronaformája kialakított vázkarokkal Téglalap alapvetölető koronaformák Azokat a koronaformákat. Jelentőségüknek megfelelően csak a legfontosabb sövényformákat mutatjuk be. kép). A ribiszkefélék. ábra. Tulajdonképpen bokor koronaformák.További jellegzetességei: . ábra. mogyoró. szögállásuk vízszintes. E koronaformák ágrendszerei jobbra-balra sorirányban vannak kinevelve. a mogyoró. mindössze 8-l O év! (9. téglalap alapvetületű koronaformáknak. . az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára Gyúró Ferenc dolgozta ki a Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. mekkora a vázágak közti távolság. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki (23. a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak.15. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken telepítettek Haag-sövényeket (9.5 m.15. a naspolyát. Bokorkorona. vagy ahhoz közelítő. Törzsmagassága 60 cm. 22. addig a ribiszkéknél és a köszméténél rendszerint az aranyribiszkealanyí használják törzsképzőnek (9.

..5 m ./ - .../ 3-3._ f--- 140-60= ' ' '-.._ L.. Palmetta (ferdekarú sövény) koronaforma 266 ... .._ 9. 140-60 cm ..../ / .__ m /_ / -l.___ 1--- " ' "' 14~0~m / 140-60 cm ' ' // 40-60 cm / 1--- l / -2../ / f--- ' ' .. ábra..16.....5-3 . ábra.17. Haag-sövény 9.

267 .és tőtávolságot a talaj. Visszametszés nélkül nevelik a növényt.17.Thomas-sövé ny Alma. Az olasz palmetta.Mihályffy József által kidolgozott formája. meggy. hogy kézi betakarításra. Ültetéshez a teljes hosszában rügyekkel berakódott suhángokat 30 fokos szögben megdöntve. A támrendszer több változata is ismert azóta (9.Egyemeletes nyitott koronaforma két vázággaL A vázágak szögállása 20-30 fok. Különleges.. a fa magassága fajtól és fajtától függőerr 3-4m. Középerős alanyú alma. a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakitásához. mert tulajdonképpen csak két vázága van. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiteritett változatának is nevezhetjük. viszonylag olcsó. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátoságait Ezektől fúgg a vázkarok szögállása. A fejlesztő munka során kiderült. lekötözünk. ábra). Tenyészterület igénye 15-20 m2ffa. Törzsmagassága 50-60 cm. körte. kajszi. a vázágak kineveléséhez a hajtásokat 30 fokos szögben rögzítik a huzalos támberendezéshez. később a karok ritkítása szükséges. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk. valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóiból álló munkaközösség. 25.18. hazai viszonyokra . Ez a sövény az alma karcsúorsó sövényesített változata. ábra).és az alanytípusnak megfelelőerr választjuk ki. Franciaországban Solerr néven ismert. esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. Bouché. háromszög ültetési formában! Különleges támberendezést igényelnek.Támberendezése egyszeru. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt. egymás fölött 20-30 cm távolságra. Ausztráliában és Új-Zélandban a Tatura és a Lincoln sövények a rázógépes gyümölcsbetakarítás sajátságos koronaformái. ami sorirányba nő. sőt az integrált termesztés számára is nagyon kedvező koronaforma. és a fa magassága (9. alakító és fenntartó metszése megegyezik a karcsúorsó fák metszésével. a harmadik a központi tengely. . valamint szuperorsó. kép). 3 vázágú sövény. Az almafüggöny főbb jellegzetességei (9. Elnevezése kissé furcsa. A vázkarok 20-30° -os szögben állnak. Duplasoros alma és körte karcsú-.19. a vázkarok közti távolság. E koronaformákhoz a güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett első támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük. de hazánkban is figyelemre méltó koronaformák Az utóbbi évtizedben egyre több újszerű koronaformát alakítottak ki a gyümölcstermesztéssei foglalkozó szakemberek. . illetve a magyar almafüggöny számít újdonságnak. Ferdekarú sövény. . A vázkarok 20-30°-os . és 9. Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel. . kissé mélyre ültetik egymással szemben. szuper és füzérorsó különböző változatai. Almafüggön y Eredetileg rázógépes betakarításra dolgozta ki az 1970-es évek végén a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék.és csonthéjas termés ű gyümölcsfák különleges koronaformája. mert tulajdonképpen egysoros művelési módok.zögben állnak.Bármilyen alanyorr kialakítható.nye 8-1 O m2ffa. ábra. míg Európában a karcsú.20. ha a sor.A törzsmagasság az előző szempontok alapján 160-170 cm között változik.

268 .

2. Alma és körte karcsú. az alany. az ún. táblázatban foglaltuk össze. 269 . különösen a gépi betakarítás lehetőségére.és tőtávolság Az ültetvényekben a gyümölcstermő növények meghatározott rendszerben állnak. valamint a feketefólia-borítású bakhátas szamócaültetvényekben alkalmazzák leggyakrabban. Egysoros. tenyészterületet. ábra. A gyümölcstermesztés intenzítására utaló ültetvénysűrűség sok következtetés levonására nyújt lehetőséget. Három és többsoros. Az ültetvénysűrűség növelése céljából alkalmazzák Részaránya minimális (26. A kézi és gépi munkák szempontjából egyaránt kedvező sortávolság. A gyümölcsösökben alkalmazott sor.9.és tőtávolság helytelen megválasztása a későbbiekben csak az ültetvénysűrűség és a termőfelület jelentős csökkenésével változtatható. 3.és nemes fajta növekedési tulajdonságaira és a gépi művelhetőségre.és tőtávolság határozza meg a gyümölcsös telepítési rendszerét.2. kép). A sor. Almafüggöny koronaforma 9.és szuperorsó ültetvényekben. sor. A hazai gyümölcsösökben alkalmazható sor. A sorokazegész ültetvényben vagy annak egy részében azonos távolságúak A gyümölcsösökben ez a legelterjedtebb sorelrendezés. Ikersoros. Telepítési rendszer. Erre példa volt hazánkban az 5x3 m-re telepített M 4 alanyú ferdekarú Starking almaültetvények A gyümölcsösökben a sorok elrendezésének módjai a következők: l. A sor.20.és tőtávolságokra vonatkozó adatokat a 9.és tőtávolság szorzata adja az egyes gyümölcstermő növény rendelkezésre álló területet. A sor. amely elsősorban a megválasztott sor.4.és lőtávolság helyes megválasztásánál tekintettel kelllenni az ökológiai adottságokra. A telepítési rendszer az egyik legfontosabb ültetvényjellemző. J5.és tőtávolságtól függ.

r- ! -----------+1\':. Alma karcsú orsó huzalos támberendezése 270 .huzalos vagy kordon (9. feszítő elem jso cm r-- !so cm 160 cm !70 cm . .21. \\ 180 cm \. Gyümölcsfáknál elsősorban a gyengébb növekedésű alanyon álló sövény-. A szederültetvényekben erős támaszrendszer tartja meg a sarjakat és a termővesszőket Az aranyribiszke-törzsön a köszméte. Az ültetvényberuházásban jelentős összeggel szerepel a támberendezés. A fekete bodza törzsnemesítéséhez is szükséges a tároberendezés mindaddig.3.és ribiszkefácskák termőfelülete csak tároberendezés mellett nevelhető és tartható fenn. Támaszrendszer A gyümölcsösökben alkalmazott támaszrendszer a választott művelési rendszerhez tartozik. Nagy beruházási érték mellett használata további ráfordítást és karbantartást igényel.9. Ezen kívül a támaszrendszer akadályozza a sorok közötti átjárást.és szuperorsó ültetvényekben alkalmazzák A sövényformára nevelt gyümölcsfáknál főleg az alakítómetszés idején van szükség támaszrendszerre.\_ 80 cml. A málnánál a termővesszők és a sarjak sorban tartása és a szélkárok megelőzése a tároberendezés rendeltetése. a termőfelület \ '1-\6 ct\\ ' ~ / . amíg kialakul. Az egyedi karós vagy faoszlopos támaszrendszer FüLEP (2000) adatsi szerint 1200 fa/ha ültetvénysűrűségig olcsóbb vagy megegyező a huzalos költségeiveL A tároberendezés építéséhez használt elemek értékelését több szempont szerint végezhetjük.4. karcsú. . A gyümölcstermesztési gyakorlatban a leggyakrabban használatos tároberendezések a következők: . huzalos és bambuszrudas). ábra). Ennek időtartama 3-4 év.kombinált (huzalos + karós. A gyenge növekedésű alanyokon álló gyümölcsfáknál a tárnberendezés feladata a fák kidőlésének megakadályozása és a vesszők lekötözésének elősegítése. i _LJ ---------~--------~~------~1 8m 9. ábra.21.egyedi karós és faoszlopos.

nehéz. Ezeknél követelmény. A végoszlopok rögzítésére talajbarurt csigákat használnak.4 mm között változik. ábra. ezek hatása viszonylag rövid idejű.l Felrakása gyors. viszonylag drága. Betonból készült támberendezés. Tároberendezésben végálló és köztes oszlopok.Fából készült támberendezések. Tartósítására a legalkalmasabb eljárás az égetés. hogy az elszenesedett réteg legalább 2-3 mm vastag legyen. a törzsnek elég he9.J .1-2.vagy szalagformában. . Korábban a nagyüzemi ültetvényekben az egyik leggyakrabban használt anyag volt oszlopok készítésére. cső.és szerszámfa. Erre a célra az 5-6 mm vastag horganyzott acélsodrony a megfelelő. Megfelelően kezelve az ültetvényben (kérgezés. hosszú életűek legyenek.22. Vastagságuk 2. hogy az esővíz ne tudjon a fa szövetei közé bejutni. Egyéb támrendszerelemek. hosszúságuk a támaszrendszer magasságától függ. égetés. könnyen kezelhető. hogy rugalmasak. Az égetés során arra kell törekedni.és feketefenyő laza szövetű fa. Az akác hátránya. A befúrás szempontjából a fémcsigák jobbak. tartósítás) 15-20 évig is kitart. További fontos szempont. Ezzel szemben a lucfenyő magas gyantatartalma miatt tartós. Az ilyen típusú huzalok a fák egyenesen tartására szolgálnak. A fák rögzítéséhez különböző kötözőanya­ gokat használhatunk. fűrészelve könnyen szálkásodik. Az oszlopok tetejét érdemes ferdén levágni azért. jól tartósítható. horganyzási értékük haladja meg a 200 mg/mm 2-t. A vastagabb oszlopok hosszirányú felezését lehetőleg hasítással oldjuk meg. A tartósított lucfenyőoszlo­ pok és -karók nagyon drágák. Ezek készülhetnek vaslemezből vagy tartós műanyag­ ból (bonamid). vegyszereket nem szívja be mélyen. kör keresztmetszetűek és lehetőleg egyenesek legyenek. tároberendezéshez Magyarországon ritkán használjuk. szakítószilárdságuk legalább 850 N/mm2 legyen.22. ábra). Fémhuzalok. hogy a fa jól kiszáradt és egyenes szálú legyen. A huzalos tároberendezéseknél gyakran használt rögzítő a horganyzott acélhuzalból készített rögzítőkengyel (9. Az akác nagyon sűrű szövetű. rendkívül tartós épület. Tároberendezéshez speciális huzalvezető kengyelekkel kell önteni.2 m hosszúak. mint tárnberendezés-elem egyre jobban kiszorul. Hazánkban leggyakoribb az akácfa használata. a sorvégi oszlopok rögzítésére kevésbé alkalmasak. ne sértsék a kérget Az említett követelményeknek teljes méctékben megfelelnek a lágy polietilénből készített kötözőanyagok. E hátrányos tulajdonságai miatt az ültetvényekből. a fűrészelés ugyanis csökkenti az oszlop szilárdságát. könynyen sérűlést okoz. a különböző felületkezelő anyagokat. Fontos. Az intenzív almaültetvényekben alkalmazott huzalok horganyzott acélból készülnek. Az erdei. mivel ez álllegnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre. A karók kisebb 6-l O cm átmérőjűek. A tartóoszlopok legalább 15 cm átmérőjűek. Törzsrögzítő huzalkengyel 271 . viszont hamarabb korrodálódnak. hogy szögelése nagy gyakorlatot igényel. 3-3. Rideg. a "pörkölés" nem ad kellő védelmet a fának. kényelmes. valamint karók készítésére alkalmas. hogy a foldbe kerűlő részen túl még legalább 25-30 cm hosszan is megégessük az oszlopot vagy a karót. tartósítva sem alkalmas támberendezés építéséhez.

A szögletes fűrészelt karók maradandó sérüléseket okozhatnak a törzsön és az ágakon. mint a huzalos támberendezésnél.Pótlása gyors és egyszerű.. A huzatos támberendezés hátrányai: . . . Az egyedi karós támberendezés előnyei: . az arra kijelölt táblákat alkalmassá kell tenni az ültetésre. a telepítést hibásan. Telkesítés. mert a szélmozgatta törzset gyakorlatilag a kengyel és a huzal is dörzsöli. . . Sajnos szeles vidékeken önmagában nem jó megoldás. . hogy a kengyel bevág a törzsbe.Megépítése szigorú.1.A vihar miatt megdőlt fák visszaállítása függőlegesbe szinte megoldhatatlan. tereprendezés.5. A munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez műszaki leírásokat. nehézkes. . Az ültetvénylétesítés előkészítő munkálatai Az előkészítő tervezés során meghatározott és eldöntött szempontok szerint lehet elkezdeni az ültetvény.Nagy (1500 fa/ha felett) tőszámú ültetvényekben olcsóbb. fegyelmezett szakmunkát követel.vagy ha azok pontatlanok. a sorvégeken nem maradnak üres területek.1500 falha-nál nagyobb sűrűségű ültetvényekben drágább mint a huzalos.5. és a különböző huzalrögzítő elemek.Javítása és pótlása bonyolult.Az 5-6 cm átmérőjű karók rövid életűek. méretarányos kiviteli terveket. a vesszők lekötözésére. adathiányosak -. 272 . könnyen görbülnek . táblásítás A telepítés megkezdése előtt a területet a hasznosítási céloknak megfelelően fel kell osztani.Betakarításkor a szedőedények a huzalra akaszthatók. illetve késedelmesen lehet megvalósítani. . Ezek hiányában.Víztakarékos öntözés csővezetékének rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni. mint az egyedi karós támasz.lyet hagy a szabad mozgáshoz. .A huzalok alkalmasak a csepegtetővezeték tartására. térképeket kell készíteni. Egyirányú széljárás esetén gyakori jelenség. Ezekből nagy a választék. és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezését.A sorok gyakorlatilag átjárhatatlanok. . Az egyedi karós támberendezés hátrányai: .Folyamatos törzsnevelésre alkalmas. .A sorok átjárhatóbbak . . A huzatos támberendezés előnyei: . szinte naponta jelennek meg új abb és újabb eszközök erre a célra. 9. . A támberendezések szerves tartozékai a huzalfeszítők.Kései kihelyezése gyökérsérüléseket okozhat.Szélnyomásra érzékenyebbek a fák.Helytakarékos.Kedvezőtlen domborzati viszonyok között és szabálytalan alakú táblák darabsoraiban is jól alkalmazható. 9.

A telkesítés során messzemenően figyelembe kell venni az élőkörnyezet és a termőföld megóvását.egyéb helyszíni létesítmények helyeit (melegedő. és a környezetkárosítás miatt. A tereprendezés során az egyik legnehezebb feladat a felszámolt törzses ültetvények talajának elegyengetése. őrbódé. Az utak kialakítását a köz/ekedési és szállítási szempontok betartásával kell megvalósítani. mellékhelységek stb. busz) szembejövő forgalma is megoldható legyen. . vízellátás (kommunális és öntözési célra) műtárgyainak tervezése. A tereprendezés napjainkban alapvetően nem a terület elegyengetésére.a kerítés nyomvonalát és távolságát a szélső sor valamint az utolsó növénytől (szegély. . Ezek mellett természetesen el kell a területről távolítani azokat a tereptárgyakat (nagyobb kövek. a víze/vezetésre. műtárgymaradványok stb. gépforduló ).). energiaellátás.A telkesítés t a következő főbb szempontok alapján ajánlott elvégezni: . . Az ennél meredekebb lejtőjű területeket korábban teraszírozással vagy sáncok kialakításával tették alkalmassá gyümölcstelepítésre. illetve a vízmegőr­ zésre terjed ki. . szélességét. tároló. a rendkívül magas költségek. Ezek munkája után a terület hepehupás.) amelyek akadályoznák a zökkenőmen­ tes ültetvénylétesítési munkálatokat. kamion. A meredekebb domboldalakon létesített ültetvényekben ftivesítéssel akadályozható meg az erózió.szélvédő erdősávok nyomvonalainak kijelölése. méretét (szedd magad betakarításnál nagyon fontos tényezők). a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeit. illetve kialakítása. Az ültetvények művelhetősége szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a kedvező.) helyeinek kijelölése. illetve az ezzel járó felesleges mellékutak miatt.rakodó és parkoló területek helyét. illetve a biztonsági sáv és a legszélesebb szállító vagy munkagép szélességével. Ehhez legalább 8-l O. . mivel ezt a munkát rendszerint markológépekkel végzik. A gödrök és a talajegyenetlenségek megszüntetésére ebben az esetben a tolólapos és homlokrakodás munkagépek a legmegfelelőbbek. szociális és irodai épületek stb. A köz! ekedési és szállítási főutakat olyan szélesre kell tervezni. hogy a szóba jöhető legnagyobb járművek (pl. tárolószín. vagy 4-6 m széles. 273 .a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát. hanem a kisebb felszíni egyenet/enségek megszüntetésére.az egyes gyümölcsfajok helyét és a táblák nagyságát. A táblásítás során határozzuk meg: .utak. csatornarendszer.tábla (táblák) kijelölése gyümölcsfajonként. de l 00-150 méterenként kitérőkkel kialakított utak építése a megfelelő. Amellékutak szélessége törzses ültetvényekben általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal.műszaki létesítmények (műhely. Ennél a munkánál gyakori hiba a terület pazarlása a sokszor indokolatlan kis táblaméretek. Ma már ezeket a módszereket a gyümölcstermesztésben csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. . nagy gödrökkel tarkított. .

illetve forgatássaL Amennyiben az ültetvény előveteménye évelő pillangós (például lucerna). illetve rakják. hogy az ilyen elővetemények után rendszerint nagy a talaj pajorfertőzöttsége (cserebogárfélék. Hazánkban jelenleg az önrakodó ribiszkebetakarító gépek terjedtek el. és ezeknek megfelelően végezzük el a talajmunkákat telepítés előtt. ezután következhet a mélyebb talajmunka.5. talajfertőtlenítést is kell végezni. A gépfordulók és szegélyek pontos meghatározása több. míg például a ribiszkebetakarító gépeknél ez attól függ. hogy a táblákat 150-200 méterenként keresztutakkal válasszuk el. Törzsrázó gépeknél 500-600 méter közötti sorhosszaka kedvezőek.2. Megjegyzendő. azért. ezért ebben az estben a sorközi nyesedékzúzást kell alkalmazni. későbbi bosszúságoktól kíméli meg az ültetvény tulajdonosát. nagy rögű. vagy fűféle volt.) A laboratóriumi talajvizsgálati jegyzőkönyvben talajuntság megszüntetésére utaló javaslatokat és előírásokat szigorúan tartsuk be. akkor a növénymaradványokat először tarlóhántással kell a talajba dolgozni. A száraz. ahol a művelési rendszerhez huzalos támberendezés is tartozik. vagy a túl nedves szalonnásodó talajforgatás után . A sorvégi fordulónak legalább akkorának kell lennie. hogy a lerázott termést a rázógép gyűjti göngyölegbe és szállítja (önrakodó). Ha a vizsgálatok szükségessé teszik. különösen fontos. illetveanyagmozgatógép típusa szabja meg. szeder. gyümölcsfák telepítésekor 60-70 cm mélységű szántással. a szomszéd sorban haladó szállítóeszközre ürítik. málna. illetve a kifordulás utáni második sorba. köszméte stb. hogy a talaj az ültetésig kellőképpen megülepedjen és átnedvesedhessen. illetve szükséges szerves.4. Azokban az ültetvényekben. vagy a vele párhuzamosan. Tápanyagellátás fejezetben közlünk. a sorvégi feszítőhuzal rögzítő tuskójától kell mémi a távolságot.és műtrágyázásra. illetve tápanyagfeltöltésben és szervestrágyázásban részesíteni.a jó elmunkálás ellenére is . (A gyümölcsös talaj-előkészíté­ se során javasolt.: szamóca. vetési bagolypille) amit a talaj-előkészítés során kell megszüntetni. valamint meszezésre vonatkozó adatokat a l 0. hogy a leghosszabb gépszerel vény (erő + munkagép) biztonságosan befordulhasson a következő. A termés kézi betakarítása és a táblán belüli kézi anyagmozgatás esetén (pl. Ez a távolság az utolsó növénytől a kerítésig általában 8-l O m. a koronaátmérő nélkül. Talaj-előkészítés A tereprendezett táblák talaját a talajvizsgálati eredmények alapján kell talajjavításban.A táblaméreteknek elsősorban a gyümölcsfaj és a betakarítás módja. hogy a hosszú táblákon a metszési nyesedék kitolása a sorból gondot okozhat. A gépi betakarítás és anyagmozgatás nagyobb táblaméretek kialakítását indokolja. Megjegyzendő. 9. A táblák hosszát alapvetőenebben az esetben a betakarító. ezekhez a 250-300m hosszú táblák kialakítása indokolt. megnövelve a végleges koronaátmérő felével.).2. A trágyaféléket és a talajjavító anyagokat a talaj-előkészítés során a gyökérzónába juttatjuk. illetve az "üresjáratok" csökkentése szab határt.az eiültetett növények rosszul fognak 274 . leghamarabb nyár végén. A szántást vagyforgatásta tényleges ültetés előtt 2-3 hónappal ajánlatos elvégezni. bogyósok esetében 40.

A sáv szélessége l . A talaj tápanyagfeltöltésére több módszer is ismeretes: a) Hagyományos. A fel. forgatással vagy ásógéppel.munkaerő. nehéztárcsával. . terméketlen.megeredni. mert az aktív gyökerek zöme a koranacsurgó által határolt facsíkban található. úgy az őszi mélyszántást .a talajfelszín lezárása. bogyósok) viszont követendő módszer.és talajjavító anyag jut. nehéz simítóval (vasúti síndarab).5 m között változik. nem szabad a felszínre hozni. Basudin 5G). A hátrányok közt a gondosabb előkészítő munkát. Ez az eljárás a nagy tenyészterületű ültetvényekben pazarló módszer. kis sortávolságú ültetvényekben (karcsú.bedolgozás mélyszántással. szakmai körökben vitatott eljárás. illetve forgatási mélységbe.kihasználva a téli fagy rögtörő hatását . mert az alsó terméketlen (esetleg káros anyagokat is tartalmazó) talajrétegeket nem szabad a felszínre hozni. b) Sarok facsílqainak feltöltése (sávos tápanyagfeltöltésJ. A talajfertőtlenítő vegyszerek kijuttatása attól fúgg.és kiskertekben gyakrabban alkalmazott módszer.8-l x l x l . 275 . markolókanállal.és altalaj különrakása. 1979).elegendő tavasszal elmunkálni. vagy ezek kombinációjával. . A viszonylag nagy tömegű föld kiemelését és összekeveréséta tápanyagokkal. A por és szemcsés formájúakat közvetlenül a bemunkálás előtt célszerű a felszínre kijuttatni (Thimet lOG. Amennyiben az altalaj rossz minőségű. Nagy tőszámú. de mindenképpen indokolt mélylazítóval felhasogatva lazítani és szellőztetni. Amennyiben a telepítés tavasszal történik. c) Gödörásással egybekötött talaj-előkészítés. Ekkor ugyanis a talajban nem alakul ki a morzsalékos szerkezet. hogy milyen halmazállapotúak. házi.tápanyagok. a repedéseken keresztül az öntözővíz is gyorsan az alsó talajrétegekbe távozik.altalajlazítás (lehetőleg keresztben-hosszában. ha az időjárás szárazra fordul.O m között változik. talajjavító anyagok kijuttatása a felszínre. A forgatás során figyelembe kell venni a talaj típusát és szerkezetét is. A talaj-előkészítés munkasorrendje tehát a fentiek figyelembevételével a következő: . Árutermelő ültetvényekben ritkábban.5-2. a forgatóekéhez kapcsolt rögtörő hengerrel. valamint kézi ültetés esetén a sorok és tőhelyek újbóli kitűzését kell megemlíteni. A gödrök mérete l x l x0.kevesebb. míg a folyékony szereket az ekékre szerelt folyékonyműtrágya-adagolókkal juttatjuk a szántási. Ezt az eljárást a 4 m és ennél szélesebb sorközű ültetvényekben. vagy teljes területű feltöltés.és energiamegtakarítás. A talaj lezárása már a szántással egy időben is megkezdhető. de a facsíkra számítva sokkal több táp. és gépi csemeteültetéskor lehet sikeresen alkalmazni. vibrációs altalajlazítóval). . illetve fordított visszatemetése a gödörbe. kicserélése viszont indokolt lehet. A gödrök talajába legalább 80-100 kg szerves trágyát ajánlott bekeverni az egyéb talajjavító anyagokkal együtt. anyag.és szuperorsók. a sorközi tápanyagokat kevésbé hasznosítják (PAPP-TAMÁSI. . A módszer előnyei közé tartoznak: . valamint tolólappal felszereJt erőgépekkel gyorsabban el lehet végezni.

akkor csak a sorok irányát kell pontosan kitűzni. 9. málna. Telepítés 9. A jelpálcák készülhetnek vastagabb nádból. A sorirányok jelölésére hosszabb (60-80 cm) egyenes karókat kelileverni a mérő­ szalagok hosszának megfelelően. A sorokat a táblákban lehetőleg É-D irányban vezessük. hozzáértő saját munkaerővel oldják meg. szomszédos tábla stb.és szuperorsó koronaformák csemetéi stb. a pontok sűrítését pedig gyakorlott. gyökeres dugvány.és fekete bodzavesszőket ne használjuk. Ha az ültetés géppel történik. Sorokés a tőhelyek kitűzése A művelési rendszemek megfelelő sorok és tőhelyek jóllátható. karcsú. Nagyobb és nem belátható dombos területen a kitűzési munkákat bízzuk fóldmérő szakemberre. hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények fejlődése. ribiszkék. A sorok és a tövek kijelölése gyakorlatilag egy alapegyenesre felvett derékszöghálózat kitűzése. egyenes vesszőkből (szőlő vagy gyümölcsfanyesedék. ha a megfelelő életfeltételeket . vagy tavasszal van (időjárástól és talajállapottól ftiggően február végétől rügypattanásig). hiszen például a földlabdás (konténeres) növényeket szinte bármikor lehet ültetni. Ebből a szempontból a lézervezérlésű csemeteültető-gép a precízebb. illetve. út. rá merőlegesen a sorok irányát. a tőhelyek kitűzésére 40--50 cm hosszú jelpálcák szolgálnak. pontos megjelölése nemcsak az ültetéshez szükséges. illetve az uralkodó széllel párhuzamosan.) párhuzamosan futó egyenes. hogy a földmérőkkel csak a sortávolságok többszörösének megfelelő hálózatot tűzetnek ki. könnyen legyökeresednek és kihajtanak. és az első tövek helyét. A méréshez 30-50 m-es acél mérőszalagot vagy megfelelő távolságra bejelölt sodrott acélhuzalt. Erre a célra frissen vágott fűz. A telepítés ideje A gyümölcsfajok ültetési ideje általában ősszel (október közepétől a fagyokig).1. hogy az adott faj mennyire érzékeny az átűltetési stresszre. fűz stb. félkész oltvány. DIETER (1979) szerint a növény életében az átmenet az 276 . málnasarj. szögprizmát. Az alapegyenes általában valamilyen tereptárggyal (kerítés. hanem a későbbi gondmentes ültetvényápolás alapfeltétele is. Költségkímélő megoldásként gyakori. mert ha telepítés után a területen maradnak. szamócapalánta).5. A mai korszerű ültetőgépekkel a kanténeres anyagokon kívül gyakorlatilag minden ültetési anyag kiültethető (suháng.elsősorban vízellátást biztosítani tudjuk. E szabályokat természetesen a gyümölcsfaj biológiai tulajdonságaira és az ültetési anyag típusára kell alkalmazni.) a legkifizetődőbb. derékszögek kitűzésére derékszög-szerkesztési módszereket.6.3.).9. árok.6. koronás oltvány. Ezen jelölik meg a sortávolságokat. Az ültetés időpontja növényélettani tulajdonságok alapján attól ftigg. de használata gazdaságossági szempontból a nagy tőszámú ültetvények létesítésekor (szamóca. illetve egyéb fóldmérő műszereket használhatunk.

Ennél sokkal jobb és eredményesebb. míg legjobban a szabadgyökerűek érzékenyek. fejezetben közlünk részletesebb információkat A szállítás során a csemctéket óvni kell a kiszáradástól és a törődéstőL A kiszáradást csökkenti a fedett rakterü szállítóeszköz.2.almatermésűek.Gyökérmetszés (sérült gyökerek eltávolítása. mindenképpen gondoskodni kell azok tartós vagy ideiglenes vermeléséről. Amennyiben a telepítő telephelyén történik a csemeték tárolása ültetésig. nagyon kritikus szakasz.Jelcímkék és morfológiai bélyegek alapján fajtaellenőrzés. Ebben rögzítik a szállítás feltételeit (időpont. szalmával. az őszi időszak a kedvezőbb. Az ültetési anyag előkészítése Több hektár gyümölcsös létesítéséhez az ültetési anyagokat előre kell megrendelnie a telepítőnek.ültetésére gyakorlati tapasztalatok alapján is. . gyökérvégek gyenge visszametszése). cukorvegyületek és titohormonok mennyiségével. 277 . ősziba­ rack. hogy a talajban elegendő nedvesség van. A gondolatkört jól példázza a szamóca különböző ültetési anyagával végezhető telepítés. amelyről a 4. Az átültetés i stresszre . . de viszonylag a legrosszabbul eredő az augusztus végén vagy kora tavasszal ültetett "zöld" palánta. A jelenség valószínüleg a faj ra jellemző tartalékolt inctol 3-ecetsav (lES). és annál több veszéllyel jár minél többlépcsős az átmenet. ezért ezeket tavasszal ajánlott ültetni. A többi faj . (fiziológiai kiszáradás) mert nem vagy csak nagyon kevés új gyökeret fejlesztenek. illetve tárolásáról. takarása mű­ anyag fóliával vagy nedves forgáccsal. 9.a frigópalánta. A növény emiatt képtelen elegendő vízhez jutni. Természetesen ebből a szempontból az sem hagyható figyelmen kívül. a rakomány meglocsolása.egyik fejlődési állapotból a másikba (ilyen az átültetés is). Az ültetési anyag előkészítése ültetésre a következő munkákból áll. illetve ezek képződési sajátosságaival van összefüggésben (DIETER. Annak ellenére.). szállítási szerződés formájában. ha a csemctéket is tavasszal termelik ki a faiskolából. hogy mennyibe kerül az ültetési anyag. .6. kiszáradás elleni védelem árnyékolással vagy tárolás vízben (felszívatás). illetve a hajtásos kanténeres növények (például fekete bodza) gondatlan szállítása esetén.legkevésbé a kanténeres növények. mandula. Nagymértékű törési károk fordulhatnak elő a kihajtás előtt lévő duzzadt rügyü csemeték. minőség stb. és tartalék nedvességét felélve kiszárad. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok gyökérképződé­ se az őszi ültetéskor nagyon vontatott. és kajszibarack a legfogékonyabbak. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett dió. Kanténeres ültetési anyag beöntözése szükség szerint. bogyósok. faj. A legolcsóbb.Fajták szerinti csoportosítás és lerakás a tábla (parcella) erre kijelölt pontj ain. A tavaszi ültetés e fajoknál még inkább eredményesebb. a növények kiszáradhatnak tavaszra. mennyiség.de drágább. gesztenye.azonos körülményeket feltételezve . 1979). és ápolásamilyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár. fajták.

Az ültetőléc használatát a 9. az új gyökérkezdemények képződése. valamint talajéletfokozó készítményeket. Az ilyen gödrökben a növények gyökeresedése vontatott. Tapasztalatok szerint az ilyen növények jobban gyökeresedo ek. Ezt a munkát az ültetőléc segítségével végezzük.6. Az ültetés kivitelezése Ültetőgödrök ásása. Ebből a célból40-50 cm mély. és a jobb eredés elősegítése.A gyökérmetszést ültetés előtt azért fontos elvégezni. illetve a kihordásig kell a pépben tartani. 1-1. hogy abban a gyökérzet kényelmesen elférjen. Gödörásás előtt segédpálcák letűzésé­ vel biztosítjuk.3. Az ültetés kivitelezése gondos előkészítést és munka9. hogy a növények a kijelölt tőhelyre kerüljenek. ültetőkanál. ha ültetéskor a gödrök falát ásóval megszaggatjuk Az ültetés folyamata. Amennyiben az ültetés kézzel történik. de koronás oltványok esetében is elvégezhető). de történhet az ültetéssei egy menetben is. Jól fejlett kanténeres anyagoknál gyakori.23.5 m széles gödröket ásnak. ha a gyökerekkel átszőtt földlabdát három-négy helyen függőlegesen behasogatják éles késsel vagy metszőollóval. A pépezés célja a gyökérzet kiszáradásának megakadályozása. a gödörásás is történhet kézi ezközökkel (ásó. Az ültetésre előkészített ültetési anyag gyökérzetét legalább l 0--15 percig. mert az új és sima metszfelületeken jobb a kalluszképződés. Ezt a munkafolyamatot gépi ültetés esetén nem kell elvégezni. ültetőfa). hogy a gyökérzet körkörösen fut az edény fala mellett. ábra.Szükség szerint pépezés. . vagy erőgépről hajtott 40-60 cm átmérőjű gödörfúróvaL Az ültetőgödröket csak megülepedett talajon ajánlott az ültetés előtt 1-2 nappal kiásni. a korona fejlődése elmaradhat a kívánatostóL Ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. a fertőzések elleni védelem. Előkészített ülepedett talajon gyakorlatilag elegendő akkora gödröt kiásni. ábra szemlélteti.Koronábametszés (elsősorban suháng telepítésekor.23. Gépi gödörfúráskor nedves kötött talajon az ültetőgödör fala rendszerint elkenődik. A gödörben a kiásott földből híg sarat (pépet) készítenek. 9. . kapa. A pépbe növényvédő szereket. később cserépszerűen beszáradhat. A szabadgyökerű oltvány javasolt ültetési módja. vízben oldódó gyökeresedést és növekedést serkentő (starter) tápanyagokat is ajánlott bekevemi. A metszést úgy kell végezni. ültető léccel szervezést igényel. hogy a sebfelületek a föld felé nézzenek. Nagy károkkal jár 278 .

. és egyéb kiegészítő beruházások befejezése. . Ugyanez következhet be. hogy oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon. Erre a munkára . "elvágólag álljanak" a sorokban keresztbenhosszában egyaránt. A szabály alól természetesen vannak kivételek. ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is. hogy kézzel. b) Indokolt esetben a gödrök behintése 2-3 dkg indító műtrágyával és 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel. Az ültetés során arra is ügyelni kell. Az ültetés.beöntözés. az alany gyökértömegének növelése érdekében. ezzel megakadályozva a talaj cserepesedését. feladatok Az ültetvénylétesítés az ültetést követő egyéb feladatok végrehajtásával fejeződik be.mivel meghatározott helyre nagy mennyiségű vizet kell kijuttatni -.) összegyűjtése. Beöntözés után néhány órával az öntözött felületet nagyon sekélyen át kell kapálni vagy gereblyézni. Az ültetést követő munkák.föld részleges visszatöltése (nagyjából a fele mennyiség) és tömörítése. .az alábbi lépésekből áll: . mert kiszáradnak. hiszen a gyökeres dugványokat (ribiszkék) bokorformára nevelve mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás miatt. Az ültetés folyamata az alábbi főbb részmunkákra tagozódik. fe- 279 . mert ellenkező esetben a fejlődő nemes hajtást a szél könnyebben kitöri. a) Ültetési anyag kiosztása az ültetőgödrökbe (gépi ültetésnél a gép kiszolgálása ültetési anyaggal). ültetőlécek.attól fiiggően. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától fiiggetlenül minden esetben célszerű elvégezni.Támberendezés és szükség szerint az öntözőrendszer kiépítése. hulladékok (takaróanyagok. vagy géppel ültetünk. . vagy kitányérozása (tavaszi telepítéskor). tavaszi telepítéskor pedig kötelező feladat.6.a tövek felkupacolása földdel (őszi telepítéskor). vadriasztó készítmények kihelyezése). Az ültetés mélységének meghatározásakor általában az a gyakorlat. lajtkocsikat vagy szennyvízszippantó gépkocsikat célszerű használni. a gödör teljes betemetése. .). mint amilyen mélyen a faiskolában volt. konténeranyagok stb.csemete beigazítása taposással. ha túl sok növényt helyeznek ki az ültetőgödrökbe az ültetés előtt. Beöntözés. a terű­ let rendbe rakása. törzses köszméte. gyors kiszáradását 9.például. illetve a víznyerő helyek kialakítása. Ide tartozik természetesen az ültetési segédanyagok (kitűzőpálcák. Azoknál a művelési rendszereknél.Vadkár elleni védelem (törzsvédő hálók felhelyezése. Ekkor tövenként legalább l 0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni (beiszapolni) a frissen ültetett növények talaját. c) Ültetés.4.a csemete beállítása ültetőléc segítségével a tőhelyre. A munkálatok közül a legsürgősebbek közé tartoznak. Ez különösen a félkész oltványoknál fontos. amelyek koronaforma-neveléséhez egyedi támaszkarót használunk (például karcsúorsó alma és őszibarack. . nyesedék stb. hogy a csemete olyan mélyen legyen ültetés után. ha a szükség szerinti beöntözés elmarad. kerítés építése.

faforgács. Régebben a talajtakarás tulajdonképpen a csemeték köré helyezett 15-20 kg szalmás istállótrágya leterítésétjelentette (árnyékoló trágyázás).a kimosódó tápanyagok (elsősorban nitrogén) segítsékelő az eredést. műanyagfólia stb. Napjainkban a talajtakarás (mulcsozás) fogalomkörébe tartozik: . .). fakéreg. kaszálék. Talajtakarás. szalma. illetve csak a tövek egyedi takarása valamilyen szerves vagy szervetlen anyaggal (istállótrágya. Az ültetvénylétesítés további kiegészítő munkáihoz tartoznak a létesítéssei kapcsolatos adminisztrációs teendők is. komposzt. Ebben az esetben a szél nem nyomja a karóhoz a növényt.). aminek elsősorban az volt a célja. 4. fejezetben ismertetjük. a karót az uralkodó szél felőli oldalra helyezzük el. A talajtakarásos talajművelés módszereit a l O.gátolja a talaj kiszáradását és a gyomosadást a csemeték környékén.kete bodza stb. . 280 . hogy: .a soroktalajának teljes. A beruházással kapcsolatos minden eseményt folyamatosan az üzemi naplóban kell vezetni.1.a sorközök füvesítése. kevesebb lesz a dörzsöléssei okozott kár.

amelyek jelentős élő. A korszerű gyümölcstermesztési technológiákban egyértelműen előtérbe kerűlnek a fogyasztó. 1990). jövedelmezőség) és a műszaki színvonal (gép. öntözési lehetőség és berendezés. faalak és koronaforma. A termesztéstechnológia tervezhető és a gyümölcstermesztés rendszerszemléletű kivitelezését jelenti. A termésbetakarítás módja szerint lehet kézi és gépi betakarítású termesztéstechnológiát alkalmazni. eszközök és anyagok felhasználásával. értékesítési irányok. A gyümölcstermesztés formái szerint alkalmazható hagyományos. ültetvénysűrűség) összetevői együttesen határozzák meg.és gépi munka. integrált és bio-gyümölcstermesztési technológia.10.és eszközfelhasználást igényelnek. A termesztéstechnológia tágabb értelemben magában foglalja az áruvá készítést és az értékesítésig tartó folyamatokat is. kötöttség).1. valamint anyag. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítását és rendszerét a 10. amelynek egymásra épült összességét nevezzük termesztéstechnológiának. a közgazdasági feltételek (munkaerő-ellátottság.és eszközellátottság. a gyümölcs-előállítás érdekében végzett évi munkafolyamatok összessége és sorrendje. valamint vegyes hasznosításra történő termesztéstechnológia változatai különböztethetők meg. Termesztési cél szerint friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra. A gyümölcstermesztés technológiájának rendszerét alapvetően meghatározza az alkalmazott művelési rendszer. A termő ültetvény potenciális termőképességének évenkénti megvalósulására az időjárás alakulása mellett döntő hatással az ápolási munkák vannak. A termesztéstechnológia a gyümölcstermesztés évente ismétlődő gyakorlati kivitelezése. A korszerű termesztéstechnológiát az élő.és fajtakombináció.1. A nagy termőképességű és intenzív gyümölcsösökben a termesztéstechnológia tervezése és végrehajtása során optimumrakell törekedni (GYúRó. A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiát rendszerint gyümölcsfajokra és -fajtákra dolgozzák ki. áruvá készítés és tárolás helyiségei. de az ökológiai adottságok (éghajlati és talaj adottság.és gépi munkák hatékonyságának.és környezetvédelmi szempontok A korszerű termesztéstechnológia alkalmazásának feladata a termesztési célnak megfelelően a lehetséges mértékig irányítani és befolyásolni a gyümölcstermő növé281 . korszerű termesztési eljárások alkalmazásával és korszerű gépek. berendezései) is jelentősen befolyásolják. A termesztéstechnológia összetevői A gyümölcsösök potenciális termőképességél ökológiai (klimatikus és talaj-) adottságok és a művelési rendszer (alany. valamint a megtermelt gyümölcs minőségi hányadának növekedése jellemzi. táblázatban foglaltuk össze. lehetőségek. A gyümölcstermesztés technológiájának alapjai 10.

időpontjának és idő­ tartamának meghatározása leggyakrabban a fenológiai fázisokhoz igazodik.koronaritkító. táblázat.vegyszeres növekedésszabályozás -egyéb Gyümölcsritkítás . Az egyes termesztéstechnológiai műveletek elvégzésének időzítése.logisztika nyek éleifolyamatait a hatékonyabb és jövedelmezőbb termesztés érdekében. 1990) Termőfelület és termésszabályozás Talajerő-gazdálkodás Növényvédelem . hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen ütemben játszódnak le. A környezeti tényezők hatása elsősorban abban nyilvánul meg.tápoldatos Aruvá készítés .csomagolás . Fenológia 10. 282 .görög eredetű. Ma már a mikroszkóppal nyomon követhetőeket is ide sorolhatjuk.osztályozás .színező .fagyvédelmi -frissítő .és mikro) fenológiai megfigyelések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a gyűmölcstermő növények fejlődési folyamatairól és az azokat befolyásoló környezeti tényezőkrőL A gyűmölcstermő növények fejlődési fázisait alapvetően a genetikai adottságokkal megalapozott fiziológiai folyamatok határozzák meg.10.2. A gyümölcstermesztés technológiai elemeinek csoportosítása és rendszere (GYúRó adatai nyomán.vegyszeres -egyéb Trágyázás .vízpótló .hajtáshelyzet megváltoztatása .2. A megjelenéstan először csak a szabad szemmellátható fejlődési fázisokat rögzítette.hűtőtárolás .szervestrágyázás -permetező Gyümölcsszüret -kézi -gépi -vegyes trágyázás Öntözés . amelyek bizonyos élettani és fejlődési szakaszokat jeleznek.vegyszeres -kézi Talajművelés .phainesthai és logos szavak összetételéből származik) használata közel két évszázaddal korábban kezdett tért hódítani.Hagyományos -Integrált -Bio Termésbetakarítás és árufeldolgozás Gyümölcsérés vegyszeres szabályozása Metszés -alakító .1. fenntartó -egyéb Metszést kiegészítő eljárások .1. 10.műtrágyázás . A részletes (makro.mechanikai . Jelentősége és alkalmazása Afenológia (megjelenés tan) fogalom (amely a.takarásos .

Több fenofázist. . de szabadszemmel még látható jelensége. 1990). öntözés. a termésbiztonság és a gyümölcsminőség növelése érdekében az egyes munkaműveleteket pontosan időzítsük (TIMON. a védekezés pontos időzítését. hogy a termesztési technológiában a produktivitás. Helyben hasznosítható törvényszerűségek felismerésére és a fenológiai ismeretek technológiai hasznosítására csak akkor van mód. illetve az ezt tükröző fenológiai szakaszokban a gyümölcstermő növényeknek meghatározott igényük van a természeti környezetükkel szemben. .a fagykár és más kedvezőtlen meteorológiai hatások elleni védekezést. gyümölcsérés. metszés. mikrosporogenezis kezdete). ha a megfigyeléseket azonos módszerekkel több éven át végezzük. A több éven át tartó helyi megfigyelések teszik lehető­ vé az egyes fenológiai jelenségek (rügyfakadás. A fenológiai jelenségek szabályszerű rendben követik egymást. valamint személyi feltételeinek időben történő biztosítását.fenofázis: a fenológiai folyamat kisebb. virágzás.a rovarmegporzás tervezését.) várható időpontjának becslését is. hajtáslekötözés. illetve a fertőzési (károsítási) idő és az érzékeny fenofázis találkozásának elkerülését.mikrofenofázis: a fenológiai folyamat legkisebb.a szüret időpontjának becslését.a termesztés és a betakarítás technikai. virágzás). . általában csak mikroszkóppal nyomon követhető jelensége (pl. illetve mikrofenofázist is magában foglalhat. amelyben egy-egy növényi szerv kialakulása lezárul (pl.és mikrofenológiai jelenségek összessége. A termesztéstechnikai eljárások nagy részénél kedvező eredményt akkor érünk el. . A fenológiai ismeretek elősegítik. az állapotváltozás rögzíthető ténye (pl. ezért hű képet adnak a fejlődés ütemérőL Az egyes fejlődési szakaszokban.fenológiai szakasz: két egymást követő fenofázis közötti időszak. egyben az egyes élettani szakaszok határpontjai. 1997): . A fenofázisok ezért a termesztés technológiai szakaszainak is tekinthetők.A fenológia eredeti feladata a fejlődési fázisok naptári időpontok szerinti feljegyzése. .a termesztési beavatkozások (növekedésszabályozás. virágnyílás kezdete). a bekövetkezett változások naptári időpontok szerinti feljegyzése és a meteorológiai adatok párhuzamos rögzítése. illetve pontos meghatározását. Az egyes fenofázisok kezdetének és időtartamá­ nak ismerete meglévő ültetvényekben a következő főbb technológiai előnyöket jelentheti (SOLTÉSZ. A fenolágiában elsősorban a következő fogalmakkal találkozunk: . ha megfelelő fenológiai állapotban végezzük. A fenológiai jelenségek a növény fejlődésének látható jelei. .a kórokozók és állati kártevők megjelenésének előrejelzését. .fenológiaifolyamat: a makro. 283 . . trágyázás stb.fenológiai menet: a fenológiai folyamat azon része. szabályozását. A fenológia közvetlen technológiai felhasználásához nélkülözhetetlen az ültetvényben található gyümölcstermő növények fejlődési szakaszainak megfigyelése.) optimális időpontjának kijelölését. lombhullás stb. . termésritkítás.

Hazánkban erre leginkább a hosszú tenyészidejű alma. Az erős mélynyugalomban a rügyek semmilyen körűlmények között nem hajtanak ki. s igen nagy szerepe van a hőmérsékleti viszonyok nak A természetes lombhullás folyamatos és a mélynyugalmat készíti elő. Az előnyugalmat és a mélynyugalom két részét egymást átfedő szakaszoknak kell tekinteni. 284 . . Rövid tenyészidejű fajtáknál a természetes lombhullás korábbi.előnyugalom: a növényi részek korrelációja által létrejött. ún.mélynyugalom: a növény genetikai adottságai által meghatározott nyugalom.és körtefajtáknál kell számítani. A lombhullás ideje és a mélynyugalom kezdete közötti szoros összefüggést nem mindig lehet kimutatni.. termőnyárs. mint a virág. amely a rügypattanás kezdetétől a lombhullás végéig tart. a változásokat csak mikroszkóppal követhetjük nyomon. hiszen a tenyészidő lerövidülése miatt egy évben ugyanannak a fajtának a gyümölcseit többször is szüretelhetik.2. illetve az előnyugalom időszakában bekövetkező lehűlésekjelen­ tős kárt okozhatnak.10. Az újabb megfigyelések nyomán a mélynyugalom is két részre osztható. Amennyiben a természetes lombhullás nem következik be időben. az előnyugalom (vagyis a mélynyugalomra való felkészülés) nem lesz zavartalan.2. amely általában a mélynyugalomra való jobb felkészülést is jelenti. hogy a lombhullás által kiváltott korrelatív előnyugalmi szakasz bekövetkezik. ennek alapján a téli nyugalom következő szakaszait különböztetjük meg: . Annak ellenére. A fejlődő virágrügyeket vagy vegyes rügyeket hordozó termővesszökön (dárda. A hajtásrügyek mélynyugalma később kezdő­ dik és később is fejeződik be.téli kényszernyugalom: mindig az előbbi szakaszokat követő. A vegetációs szakaszban a szabad szemmel jól látható fenológiai jelenségek következnek be. hogy a korona különböző részein eltérő időben kezdődik a lombhullás. Téli nyugalmat nem igénylő mérsékelt égövi gyümölcsök nemesítése újabb távlatokat nyithat a trópusi gyümölcstermesztők előtt. A lombhulláskor. A fokozatos lehűlés elősegíti a mélynyugalomra való felkészülés t. . a lehűlések miatt bekövetkező nyugalom. a mélynyugalmat elő­ készítő szakasz. A téli nyugalom általában a természetes lombhullással kezdődik. Vegetáció és nyugalmi időszak Az éves biológiai ciklust. Ezek az állapotok fokozatosa njönnek létre és mennek át egymásba. így ezek mélynyugalma is korábban kezdődik. Az ezt követő. 1997). Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővültek a megfigyelések. A kizárólag hajtásrügyeket hordozó hajtásoknál általában későbbi a lombhullás.) korábbi a lombhullás . vagy az első őszi fagyok nyomán a levelek tartósan a fákon maradnak. Figyelembe kell venni azt is.és vegyes rügyeké. bokrétás termőnyárs stb.fenológiai szempont ból-két jól elkülöníthető részre osztjuk. A téli nyugalmi szakaszban a fejlődési folyamatok nagymértékben lelassulnak Ebben az időszakban szabad szemmel látható fenológiai jelenségek nem figyelhetők meg.feloldó dó mélynyugalomban ez már bekövetkezhet (FAUST et al. A mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére a szubtrópusi. egy évben akár többször is. illetve trópusi körűl­ mények között jelenleg azért nincs lehetőség. mert a genetikailag meghatározott mélynyugalom nem jön létre. ezért hosszabb előnyugalomra számíthatunk.

1989). őszibarack. A rügyek mélynyugalmának hossza (a megszűnéséhez szükséges hideghatás mértéke) a fajtákra jellemző genetikai tulajdonság. A feloldódó mélynyugalomban fokozatosan nő a sejtmembránban a telítetlen zsírsavak aránya. A mélynyugalom vegyszeres szabályozásának technológiai elemként való hasznosítása ma még kiszámíthatatlan és kockázatos. amely az erős mélynyugalomban megmarad.) szerepe. Elsősorban azért. A mélynyugalom akkor fejeződik be időben és zavartalanul. 1997). mert télen nagyobb bennük a kötött víz aránya. A rügyek mélynyugalmát a hormonok egyensúlya. alma) egészen rövid és igen hosszú mélynyugalmi idejű fajták egyaránt előfordulnak. elősegítve az adott gyümölcsfaj széles körű termeszthetőségét. kajszi). vagyis a mérsékelt égövi gyümölcsfajok . a gibbereHin esetében mindkét hatásra számíthatunk. Azévezredek során a mérsékelt égövben csak azok a gyümölcstermő növények maradtak fenn. A mélynyugalomra a fiziológiai aktivitás jelentős csökkenése jellemző. s a növekedést serkentő.A feloldódó mélynyugalmi szakaszban az előnyugalomhoz hasonlóan ismét fokozódhat a környezeti hatások (pl. ekkor általában a telelő rügyekben csak kisfokú növekedés figyelhető meg. Ekkor a sejtmembránban a telített zsírsavak túlsúlya mutatható ki. mogyoró) a mélynyugalmat is kevesebb gén szabályozza. Több gyümölcsfajnál (pl.hímnős virágú fajoknál . hirtelen hőmérséklet-változás. alma. A sejtmembránok áteresztőképessége jelentő­ sen változik a mélynyugalom során. A rügyek mélynyugalom alatti nagyobb fagytürése a kényszernyugalmi időszakéval szemben szintén a kötött víz nagyobb arányára vezethető vissza. őszibarack. közepes (pl. gesztenye) mélynyugalmi idő szerint csoportosították Ez ma már nem állja meg a helyét. A virág. másrészt a kijuttatott regulátorak hatását a feloldódó mélynyugalmi szakasz hőmérsékleti viszonyai a tervezettől eltérő módon befolyásolhatják.. valamint a növekedést serkentő anyagok aránya is. hogy az egyszerű öröklődésmenetű gyümölcsfajoknál (pl. A rügyek fagytürése azért nagyobb a vesszők kambiumszövetéinél. ezzel együtt a sejtmembránok áteresztőképessége. amely a virágrügyek és.származásuktól függően .rövidebb vagy hosszabb mélynyugalmi időszakot igényelnek. A genetikai szabályozás összetett. mandula. a sejtek anyagcseréje. illetve szállítóedényeinél. a sejtmembránok szerkezete és a rügyek anyagcseréje befolyásolja (FAUST et al. a kötött és szabadvíz aránya. az auxin és az etilén meghosszabírhatja a mélynyugalmat. ha az előbbi folyamatokhoz szükséges hideghatás érvényesül (FAUST. nappalhosszúság stb. ezért célszerűbb a mélynyugalom hosszát fajon belül fajták szerint vizsgálni. Korábban a gyümölcsfajokat rövid (pl. a mélynyugalom lerövidítése vagy megnyújtása érdekében.(vegyes) rügyek mélynyugalmának megszűnéséhez szükséges hidegóramennyiség alapján a gyümölcsfajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 285 .a vegyes rügyek esetében a mikrosporogenezisben nyilvánul meg. mert a technológia alkalmazója kevésbé ismerheti az adott nyugalmi időszak belső hormonális szabályozását. rózsa. A hideghatást helyettesítve a citokinin megrövidítheti. A mélynyugalom befejeződésével a fejlődés megindul. Az alkalmazkodás genetikai adottság lett. de az eddigi megfigyelések arra utalnak. mandula. Ekkor nyílik elsősorban lehetőség a különféle regulátorak használatára. körte) és hosszú (pl. elsősorban a melegebb égöv felé eltolódva. A mélynyugalom kezdetére megszünik az anyagcsere a vessző és a rajta lévő rügyek között. a kezelés időpontjától függően. illetve gátló anyagok egyensúlyban vannak. amelyek alkalmazkodtak a téli lehűléshez.

A rügyek mélynyugalmának végét szintén nehéz meghatározni. amelyeknél a mélynyugalom hosszú (virág. c) A fajták hidegigénye között kisebb (3-5-szörös) különbségek ismertek: kajszi (200-1000). vagyis az az időpont. c) A rügyek tömegének és víztartalmának gyors növekedésével kódolják a mélynyugalom végét. A termeszteni kívánt fajta mélynyugalmi idejét össze kell hangolni a terület hő­ mérsékleti adottságaival. A leggyakrabban alkalmazott módszer eddig a 7 oc alatti órák számának 286 . A mélynyugalom szabályos befejeződésével. s a közölt adatok igen nagy szórást mutatnak. vagy ha be is következik a fakadásuk. mint a virágrügyekéhez. ha kisebb mértékben is. nagyobb hidegigényü. ha a rügyeket bizonyos mennyiségű hideghatás éri. Leggyakrabban a mélynyugalom kezdetének a lomhullást tekintik. A virágrügyek kihajtás előtt leperegnek. meggy (600-1800). nyílásuk pedig szabálytalan. A hajtásrügyek mélynyugalmának megszűnésé­ hez általában l 0-15%-kal több hidegóra szükséges. A mélynyugalo m akkor oldódik fel. Szakirodalmi források alapján SZALAY (200 l) a következő módszereket foglalta össze: a) A fákról levágott vesszőket szobahőmérsékleten vízbe állítják.legalább a fehér bimbós állapotig eljut. illetve a hidegigénnyel kapcsolatos információk ellentmondásosak. mandula (60-500). ha a fajtára jellemző mélynyugalom befejeződéséhez nincs meg a kellő hideghatás. a nashi fajták megjelenése jelenti ugyanezt. szilva (400-1700). b) Mikrosporogenezis nyomon követése. Egyes szerzők szerint a mélynyugalom a pollenanyasejtek teljes kialakulásáig tart.vagy vegyes rügyeknéllegalább 1000 hidegóra szükséges a megszűnéséhez) és az alatt elviseli a -20 és -25 °C közötti lehűlést is. vagy . habár a kettő között bizonyítottan nincs szoros összefüggés. körte (600-1600). a mélynyugalmat akkor tekintik befejezettnek. s évjáratok és gyümölcsfajok szerint is változik. csak a vessző csúcsához közeli hajtásrügyek hajtanak ki. Szilvánál a japán-kínai típusú fajták erős térhódítása megnöveli a rövid mélynyugalmú fajták arányát.a) A fajták hidegigényében (vagyis a O és + 7 oc közötti hőmérsékletű órák mennyiségében a mélynyugalom kezdetétől számolva) igen nagy (l 0-15-szörös vagy annál nagyobb) k:ülönbségek lehetnek: alma (50-2000). b) A fajták hidegigénye között jelentős (6-8-szoros) különbségek vannak: birs (50-400). cseresznye (500-1700). Hazánkban azoknak a fajtáknak elfogadható a téltűrése. Az is problémát jelent. az vontatott lesz és a virágok rendellenesek lesznek. majd kivirágzik. Mások a tetrádállapotot tekintik a mélynyugalom végének. s megfigyelik a rügyek kihajtását Szerzők szerint eltérően. Körténél. hogy a megfigyelésekhez nem azonos módszereket és referenciafajtákat alkalmaznak. Ha ez a hatás elmarad. A hidegmennyi ség meghatározása a téli nyugalom tanulmányozásának legvitatottabb része. Továbbra is vitatott a mélynyugalom kezdetének rögzítése. A hűvösebb klímában termesztő országok újabban törekszenek hosszabb mélynyugalmú. ezért náluk is könnyebben termeszthető fajták nemesítésére. őszibarack (50-1200). ha a rügyek l 0-50%-a kihajt. Az őszibarack termesztését a Kaliforniában nemesített igen kis hidegigényű világfajták határozzák meg. amitől kezdve számíthatjuk a hőmérsékleti értékeket.későbbi virágzású fajoknál . Itt is az a legnagyobb gond.

mert a mélynyugalom megszűnése januárra tolódik ki. ha a mikrosporogenezis üteme lassú. amelyeknek viszonylag hosszú a mélynyugalmi idejük. 1999). Ebben addig maradnak a növények. illetve csoportosítjuk. míg nem teremtődnek meg a vegetációs szakasz megindulásának a meteorológiai feltételei. Egyre inkább célravezetőnek látszik. Ennek a hatása attól is függ. Ugyanannál a fajtánál termőhelyek és évjáratok szerint is eltérő hidegóra-mennyiségek mutathatók ki. A mélynyugalom befejeződésére többnyire a mikrosporogenezis megkezdése utal. A téli kényszernyugalomban bekövetkező felmelegedés és ismételt lehűlés nagy kárt tehet a gyümölcstermő növényekben. illetvemennyire fejeződött be a mélynyugalom.összegzése volt. Magyarországon gyakori a januári erősebb. A fák gyökérzete télen végig kényszernyugalomban van. hanem az egyes fajták hidegigénye is bizonyos határértékek között változhat. 287 . ugyanolyan jelentősége van a téli kényszernyugalom hosszának és az akkori lehűlés jellegének Tartós téli hideget nyújtó. hogy a hidegigény változásában nem csak a fajták között van különbség.amennyiben a fagyhatás nem éri el az adott gyümölcsfaj(ta) tűréshatárát .a téltűrést. illetve a termésbiztonságot olyan fajták termesztésével növelhetjük. de egy decemberi erős lehűlés után későbbi lesz a mélynyugalom megszűnése. amíg ezt az erős lehűlés kikényszeríti. A mélynyugalom december végi-január eleji megszűnését követően azonban. hogy milyen volt a decemberi hőmérséklet. Mivel a mélynyugalomban a fagytűrés nagyobb. de l O oc hőmérsékletet meg nem haladó decemberi időjárás esetén. Meglepő. ha a decemberi hőmér­ séklet tartósan O oc és -15 oc között volt. hanem nemzetközi referenciákkal a fajtákat relatív sorrendbe állítjuk. sokszor a 10 és 15 oc feletti felmelegedés.és őszibarackfaj táknál igazolást nyert (SZALAY. A januári felmelegedés kisebb kárt okoz a rövid mélynyugalmi idejű fajoknál. ha a fajtáknál nemcsak a hidegóra-összegeket adjuk meg. 200 l). a működésük megindulása a talaj felmelegedésétől függ. Nagyon fontos tényező a hőmérsékletváltozás mértéke és gyakorisága is. A fajták téltűrése ezért csak részben függ a mélynyugalom hosszától és hőmérsékleti viszonyaitól. A pontos számítás megköveteli a nyugalmi időszak hőmérsékleti adatainak óránkénti rögzítését és figyelembevételét. s nem kényszerülnek a termésbiztonság szempontjából kockázatosabb kényszernyugalomban hosszabb időt eltölteni. a kényszernyugalmi időszakban beköszöntő felmelegedés jelentős kárt okozhat. mint ahol a téli kényszernyugalomban hőmérséklet-ingadozás várható.nagyobb a termésbiztonság. illetve vesszük figyelembe. Csak a hatékony hő­ mérsékleti tartomány adataival kell számolnunk a hidegigény megadásánáL A legtöbb gyümölcsfaj ra vonatkoztatva általános érvénnyel újabban a O és a + l O oc közötti értékeket tekintik hatékony tartománynak (JACKSON és LOONEY. esetenként a rügyek fakadása után következhet be. hogy a O oc alatti hőmér­ séklet nem játszik szerepet a mélynyugalom megszűnésében. mint egy enyhébb. késői tavaszodású termőhelyeken . a hazai termesztésben -az ingadozó téli időjárással számolva. ennek jelentősége a kajszi. A mikrosporogenezis befejeződése a téli kényszernyugalom időszakára esik. A téltűrés szempontjából előnyös. A téli kényszernyugalom nem szükséges a fejlődéshez. tükrözve a rügymélynyugalom alatti fiziológiai folyamatok dinamikus változását. s nagyobb információs értékkel bír. Téli kényszernyugalomban addig maradnak a gyümölcstermő növények rügyei. Az újabb megfigyelések azt is igazolták. Ez csak részben adódik módszertani problémákbóL Legalább annyira fontos.

s a télre való felkészülést akadályozza. illetve csúcsdominancia miatt ez még akkor is akadályozott. a hajtásnövekedés (cserjéknél és félcserjéknél sarj képződés. illetve tartósan megmaradhat. a virágzás. a gyümölcsnövekedés és -érés. nyári szárazság egyes gyümölcsfajoknál fakultatív fiziológiai nyugalmat válthat ki. Parthenokarpiára erősen hajlamos körtefajtáknál ezekből gyümölcs is fejlődhet. a telet is jól tűrő hajtás. amelyet szabad szemmel is követni tudunk.2. Az előző évben képződött rügyek csak a következő évben hajtanak ki. Amennyiben a másodvirágzás alatt csapadékos az időjá­ rás. hiszen azt sugallja. Ebben az időszakban. A szemek kihajtanak. Ami körülményeink között az alvószemzés évében . hogy a csúcsrügy növekedése leáll. amely a csúcsrügy kihajtásában és a virágképződés megakasztásában nyilvánul meg.A nyugalom nem csak a télhez kapcsolódik. ennek eredményeként következhet be például almánál és körténél a fák másodvirágzása.3. az a baktériumos tűzelhalás fellépését is elősegítheti. valamint a lombhullás jelenti a 288 . A tavasz végi. a hajtások a hidegek beálltáig megfelelő nagyságot érnek el. A gyümölcsfajok fenológiája A gyümölcstermő növények tenyészideje egymást követő vegetációs és téli nyugalmi szakaszokból áll. sa fejlődési folyamatok kizárólag a vegetációs időszakbanját­ szódnak le. hogy megakadályozzuk a szemek őszi kihajtását Melegebb (mediterrán. Az ún. A vegetációban a fenológiai menet a rügypattanástól a lombhullásig tart. szubtrópusi) körűlmények között a nyár végi szemzés is többnyire hajtószemzés. a terméskötődés és -hullás. a rügy ek rendellenes kihajtásához vezet. A növényi részek korrelációja által szabályozott fiziológiai nyugalom vegetációs időben is bekövetkezhet. A hajtászáródás szabályos körülmények között azt jelenti. hogy a sarjak vegyes rügyei téli mélynyugalmi hatás nélkül is szabályosan fakadnak és virágoznak. Hosszú vegetációs idejű fajtáknál ezért célszerű elkerülni a korábbi szemzést. vagy az akrotónia. Az alvószemzésnek a mérsékelt égöv hűvösebb régióiban az a lényege. nyári nyugalomba kerül és megkezdődhet a tenyészőkúp virágrüggyé való differenciálódása. ha valamilyen váratlan külső hatás éri a gyümölcstermő növényeket. A fajták különleges genetikai adottsága teszi lehetövé. amely azonban a rosszabb minőség és a szüreti időszak eltolódása miatt csak hátránnyal jár. A vegetációs időszak a tenyészidőnek az a része. hogy a gyümölcstermő növények csak a vegetációs idő­ szakban "tenyésznek". 10. A vegetatív időszakot nem tekinthetjük a tenyészidőszak szinonimájának. rejtett rügyek kihajtására pedig nagyon sokszor csak akkor számíthatunk. hogy a nyár végén az alanyba helyezett szem a telet átvészelve csak tavasszal hajt ki. szamócánál indanövények képződése) és rügydifferenciálódás. A levelek idő előtti elvesztése megszakítja ezt a folyamatot. A kétszer termő málnafajtáknál az őszi termés sarjakon képződik.a várakozással ellentétben -kihajtott szemekből az ősz folyamán nem fejlődik megfelelő hosszúságú. A nyári szárazság vagy növényvédelmi probléma miatt idő előtt bekövetkező lombhullás a vegetációs időt korábban befejező gyümölcsfajoknál is kárt okozhat. Ha a lomb elvesztése a természetes lombhulláshoz képest túl korán jelentkezik. s a téltűrésük is biztosított.

A fenológiai menet Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Őszibarack főbb jellemzöi a gyümölcsfaj oknál Lombhullás koraisága (J) közepes-kés ei közepes kései kései korai korai-közep es korai közepes korai közepes közepes kései közepes közepes kései kései korai korai korai kései kései kései közepes Vegetációs idöszak hossza (nap) Vegetáció kezdetének koraisága (l) közepes közepes kései kései korai korai korai közepes korai közepes közepes kései korai közepes kései kései korai korai korai kései Szüreti idény hossza (hét) 18-22 19-20 4-6 2-3 10-14 3-6 4-6 8-10 3-7 3-7 3-5 2-4 4-6 Mandula Kajszi Szilva Cseresznye Meggy Dió Gesztenye Mogyoró Homoktövis Csipkerózsa Bodza Köszméte Fekete ribiszke Piros ribiszke Málna Kétszertermő 220-260 200-250 180-240 180-230 180-225 180-210 190-220 200-230 190-225 200-240 185-220 170-190 190-230 180-200 170-180 170-190 130-200 165-185 170-190 170-200 180-210 180-200 170-200 málna kései kései közepes kategória szerint 3-6 4-7 2-3 1-2 2-3 2-3 3-5 6-12 5-12 3-6 Szeder Szamóca (l) korai-középidejű-kései 289 .legfontosabb fenológiai fázisokat. párhuzamosan. riszméte stb. táblázat. illetve szakaszokat. szeder. fekete ribiszke. illetve bizonyos mértékű átfedéssel jelennek meg. Az előbb felsorolt fázisok és szakaszok egymást követően. rózsa. naspolya. Egyaránt jelentősége van a kezdeti időpontjuknak és időtartamuknak A 10. körte.2. táblázatban a gyümölcsfajok fenológiai menetének legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. minél korábbi virágzási idejű az adott faj. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (pl.2. alma. birs. Annál több nap eltérés van a vegyes rűgyek és a hajtásrűgyek fakadása között. De a virágzáskori kilombosodási erély fajtatulajdonság is. köszméte. 10.) mindig a vegyes rűgyek fakadnak először. málna.

rügyfakadás.és virágrügyek fakadása egyszerre kezdődik meg. őszibarack. b) virágrügy: rügypattanás. sziromhullás. A dió későn virágzik. kiterülés. a virágrügyes fajoknál átlagosan 20-35 nap. hogy az adott gyümölcsfajnál a fajták virágzási sorrendje nem követi a rügyfakadási sorrendet. A vegyes rügyben fejlődő hajtás minél hosszabb. virágnyílás.) esetében. mint a hajtásrügyek. Minél korábbi az adott faj( ta) virágzása. szétválás. A vegyes és hajtásrügyek fakadása sokszor azonos időben kezdődik.fakadás. annál több idő telik el a vegyes rügy fakadása és a virágnyílás kezdete között. A húsos som virágzása rendszeresen a lombfakadás előtt következik be. kajszi. ha a vizsgált gyümölcsfajoknál jelentős eltérés tapasztalható a vegetáció beindulásához szükséges hőmérsékleti biológiai nullpontban. A korán vagy középkorai időben virágzó fajoknál (pl. mandula. illetve -fajták szerint. lomblevelek megjelenése. virág(zat) megjelenése. A rügyfakadás és a virágzáskezdet relatív sorrendje nagyjából azonos gyümölcsfajok. a hímvirágok virágrügyben képződnek. A különböző rügyeknél a következő fenofázisokat figyelhetjük meg: a) hajtásrügy: rügypattanás. cseresznye egyes fajtái) azonban a legtöbb évben a virágrügyek korábbi fakadásával találkozhatunk. illetve a starthoz szükséges hőmérsékletösszeg nagyságában. illetve annak stabilitása az időjárási tényezőkön kívül attól is függ. A vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál (kivéve a gyümölcstermő cserjéket: köszméte. őszibarack stb. mennyi és milyen virágzási idejű fajtával történik az összehasonlítás. riszméte) később kezdődik a vegetációs időszak (vagyis a rügypattanás). virágbimbó. de korán fakadó vegyes rügyei miatt gyakran szenved tavaszi fagykárt. meggy. szeder). valamint a gyümölcsfaj rügymorfológiai tulajdonságai határozzák meg. rügyfakadás. fekete ribiszke. virágbimbó-pattanás. kajszi. szilva. japánszilva. cseresznye. sziromhullás. fejezetben közlünk. meggy. rügyfakadás. A rügyfakadás és a virágzás közötti időszak hosszát a meteorológiai tényezők (elsősorban a hőmérséklet). Amennyiben az adott gyümölcsfaj fajtái hosszú virágzási időszakot fednek le (pl. c) vegyes rügy: rügypattanás. Évjárattól függően. mandula.termőhelytől és évjárattól függően előfordulhat. lombosodás. Esetenként azonban előfordulhat. 290 . esetenként a barkavirágzatot tartalmazó virágrügyek fakadása hetekkel korábban megkezdődhet. annál kisebb mértékű a virágzáskori kilombosodás. A diónál ez az időszak feltűnően hosszú. A fajok virágzási sorrendje.A virágrügyes fajok (pl. Ez a sorrend csak akkor változik meg feltűnően. virágnyílás. A diónál és a magyorónál a nővirágok vegyes rügyben. alma. jobban lehet számítani a virágzási sorrend módosulására. körte. s a virágzási időszakuk is későbbi. A magyorónál a vegyes és a virágrügyek is a hajtásrügyek előtt fakadnak. szétválás. minél hosszabb időszakot igényel a virágok kifejlődése. Erre példát leginkább a szedernél vagy fekete ribiszkénél találhatunk A rügyfakadás naptári idejéből annál nehezebb következtetni a virágzás várható naptári idejére. kiterülés. A gyümölcsfajok rügyfakadásának relatív sorrendje nagyjából a mélynyugalom befejeződésének relatív sorrendjét követi. a vegyes rüggyel bíró gyümölcsfajoknál 30-50 nap telik el a rügyfakadás és a virágzás kezdete között. A dió virágrügyei később fakadnak. hogy a hajtás. A gyümölcsfajok relatív virágzási sorrendjére vonatkozó adatokat a 6.

valamint az információk másutt történő hasznosítását. birs stb. illetve a fenofázis291 . Ez fenológiai szempontból azt jelenti. hogy a fenofázisok bekövetkezéséhez bizonyos hőösszegre (hőmér­ sékletösszegre) van szükség. Például a húskeménység vagy a cukor. a növényi részek növekedését számlálással vagy méréssel követi nyomon. körte. fák kora. A fajták relatív gyümölcsérési ideje a relatív virágzási sorrendjüket sem követi. A hőmérsékletösszeg a fajra. Az előrejelzés lehetősége a fenológia alapvető célkitűzései közé tartozik. A gyümölcsérés fenofázisainak elkülönítése fenológiai megfigyelésekkel nem mindig lehetséges.). A hőmérséklet­ nek a gyümölcsök érésénél is fontos szerepe van.) képest. mint a virágzás esetében. Az őszibarackfajták virágzási ideje között nincs jelentős különbség. hogy . ezért stabilabb a fajok. s jobban lehetővé teszi a fenológiai fázisok előrejelzését.A virágzásmenet három legfontosabb fenofázisa a virágnyílás. Az érési időpontok fenológiai meghatározása nehezebb az utáérő gyümölcsöknél (alma. 1974).a naptári idő szerint . A meteorológiai tényezőkön belül kiemelkedő helyet foglal el a hőmérsékleti hatások figyelembe vétele. A fenológiai menetet elsődlegesen az időjárási tényezők befolyásolják.és savtartalom változása nem rögzíthetők fenológiai módszerekkel (BRÓZIK és NYÉKI. annál inkább szükség van a hőmérsékletösszeg nyomon követésére az eltelt napok számolása mellett. A virágzás és a gyümölcsérés ideje genetikailag meghatározott tulajdonság. Gyümölcsfajok és-fajták szerint 30-200 nap telik el a virágzás és a gyümölcsérés között. A rövid gyümölcsfejlődési szakasszal bíró fajoknál (pl. Régóta ismert. Az érés fenofázisainak elkülönítése különösen ezeknél a fajoknál jelent nagyobb problémát. illetve a fajták relatív virágzási sorrendje. fajtára. A virágzás naptári idejét legerőseb­ ben a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. A fenometria a fenológiai menet részletes bemutatására ad lehetőséget. vagy még hosszabb ideig tart. Ezeknél a fajoknál gyakori a virágzási és gyümölcsfejlődési szakasz részleges átfedése is. különösen amikor az alma virágzási időszaka 4-5 hétig. hogy a virágzás és a gyümölcsérés idejét. szamóca. A fajok virágzási ideje és gyümölcsérési ideje között nem mutatható ki szoros öszszefüggés. Mindkét gyümölcsfajnál a fajták különböző érési ideje több hónapos szüreti idényt tölt ki. Minél későbbi érésű a fajta. köszméte.) határozzák meg. Afenometr ia az egyes fenofázisok kezdetét és időtartamát. valamint a sziromhullás vége.korai virágzás ellenére később kezdődik a gyümölcsérés vagy fordítva. a pontosabb előrejelzés érdekében. A virágzási időszak hosszát elsősorban a léghő­ mérséklet. Példaként az almát és az őszibarackot hasonlítjuk össze. szeder) az évjáratok szerint kisebb ingadozások mutathatók ki adott helyen a gyümölcsérés naptári idejében. gyümölcs-levél arány stb. A genetikai adottságok kifejezettebben érvényesülnek a virágzási időnél. de annak hatása nem annyira meghatározó a többi környezeti tényezőhöz (fény. Ezzel szemben az almánál a fajták virágzási ideje között jelentős eltérések lehetnek. a fővirágzás idő­ pontja. hiszen felhasználási céltól függően eltérő terméseket tekintünk szedésre érettnek. málna. csapadék. illetve a befolyásoló környezeti hatásokat egymástól fúggetlenül kell vizsgálni. kisebb részt a gyümölcstermő növény felépítése és morfológiai sajátosságai (termővesszők típusa és aránya stb. a virágzás néhány nap alatt mindig lezajlik. A gyakorlatban gyakran találunk arra példát. Ez fajon belül az egyes fajtákra vonatkozóan különösen igaz.

A fenológiai menet során leginkább vitatott a rügyfakadáshoz szükséges hőmérsékletösszeg számításához szükséges hőmérsékleti küszöbérték (biológiai nullpont). a nyesedéket összezúzzuk vagy eltávolítjuk a gyümölcsösből. Biológiai szempontból a starthőmérséklet meghatározása jelent nehezebb feladatot. illetve fajtáknál nehezíti meg az adatok gyakorlati felhasználását. illetve veszünk figyelembe. közepes törzsű. 10. hiszen ez feltételezi a hőmérsékleti küszöbérték ismeretét. hogy a virágzást veszik alapul. igen eltérő volt.3. sudaras koronaformák metszésének szerepe. nem tudnánk a kívánt térben (magasság és szélesség) megtartani a fánkat. továbbá sebkezelést végzünk. Az előbbi meghatározás alapján a metszéshez a metszést kiegészítő eljárások is hozzátartoznak. A gyümölcstermő növényeknél a szakirodalmi forrásokban erre vonatkozóan a O °C és +5 °C közötti adatok szerepelnek. s nem azt az időpontot.3. Módszertani szempontból jelentős az a startidőpont vagy indulóhőmérséklet. kisebb méretü fákon lényegesen kevesebb metszéssel . A metszés szerepe. A hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. amely azonban . a hajtáshelyzetet a lekötözéssel megváltoztatjuk. de leggyakrabban a felső értékek fordulnak elő. illetve tőből eltávolítjuk. 292 . illetve az időszak hőmérsékletösszegének nyomon követését. Termőfelület és termésszabályozás 10. különböző eljárásokkal és kémiai készítményekkel a növekedést. hiszen mindig hőmérsékleti értékeket rögzítünk.ra jellemző állandó érték. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló. Ennek ellenére nem nélkülözhetjük teljes mértékben.bizonyos határok között változhat.gyakran annak teljes vagy részleges elhagyásával fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. amelytől számítjuk a fenofázis hőmérsékletösszegét Célszerűbb az utóbbi fogalomnak a használata. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszésben részesítették A gyümölcsfák csökkenő növekedésű és terméshozású életkori szakaszában igen erős ifjító metszésekkel hosszabbították meg a fák életét. esetenként meghaladta a többi munkafolyamatét. koronaformát alakítottak ki.1. Az érési idő előrejelzésére gyakran használják a virágzás és az érés között eltelt napok számolását. amikor a virágzás alatt az egyes virágok termékenyülése sikeresen létrejött.a többi befolyásoló tényező miatt. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves) stabil vázágrendszerű faalakot. jelentősége igen nagy volt. amely már hatással van az adott növény fejlődésére. mert nélküle nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. Metszés A metszés a gyümölcstermesztés technológiájának egyik munkafolyamata. a virágrügyképződést szabályozzuk. Ez az előrejelzési módszer különösen az elhúzódó virágzásmenetű fajoknál. jelentősége a gyümölcstermesztés egyes korszakaiban a termelés intenzitása szerint változó. Itt módszertani problémát csak az jelent. a termőrész-berakódást. mint a hőösszegé. amelynek során a gyümölcsfák egyes részeit visszavágjuk.

ábra).1. az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki.Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. ifjítása szerint. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma tehát egy hosszabb távon érvényesülő előny. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta lévő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. minőségére közvetlenül és közvetve is hatnak. a nyugalmi és a vegetációs időszakban metszéssel történik. azaz az évjárati sajátosságokat figyelembe vevő. A vesszők hosszú. Ezek között a karbantartó metszés. az 1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. gyümölcsberakódás) választjuk meg. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg (10. ábra.~ 10. középhosszú és rövid visszametszése (balról jobbra) 293 . Aminőség javítása. A metszés csoportosítható a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. .1. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással együtt segítjük elő. az azt követő téli metszés egyes években feleslegessé is válhat. A vesszők alsó oldalrügyeiből rövid hajtások és termőrészek képződnek. Az évenként alkalmazott metszés mértékének és módjának hatásai a metszés évében. illetve az azt követő év (évek) termésmennyiségére. az esetleges erősebb növekedés mérséklése és nem utolsósorban a mechanikai védekezés hatásfokánakjavítása érdekében a legtöbb gyümölcsfajnál a metszés jelentős hányada a nyári időszakra tevődik át. fenntartása. A vesszők visszametszése A metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosszú. A vesszök hosszú visszametszésekor (kb. Ha a nyári metszés idő­ pontját és módját a fák kondíciójának megfelelően (növekedés. az azokhoz igazodó metszés mértéke és metszés módja játssza a fő szerepet. A fák koronájának kialakítása. közép hosszú. A vessző felső harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek.

illetve a következő évi terbiztosítására. laza. A termőegyensúlyban lévő. Ezt a metszésmódot mérsékelt virágzást megelőzően célszerű alkalmazni. a termőrész-berakódás azonban elmarad.a fővezérvessző és oldalvezérvesszők arányos növekedésének biztosítására (pl. mőalapok a folyó évi rügyterhelés és termés. Koronaalakítás esetén: .almatermésűeknél mérsékelt várható virágzás esetén a virágzatonkénti több gyümölcskötődés elősegítésére. - őszibarackfákon A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás. Karbantartó metszés során: . A mérsékelt. . rövid. elsőrendű alsó oldalelágazás esetén a gyengét visszametsszük (erősítjük). illetve a termőrészifjítás során gyenge. a korai felkopaszadás elkerülésére. illetve a felkopaszadás csökkentésére. A vesszők visszametszésére mind a koronaalakító. elfásodott csonkokon át ez kevésbé vagy nem lehetséges. középerős hajtásnövekedésű.meggy-.az oldalirányú vízhajtások (fattyúvesszők) elágaztatására.koronás oltványoknál a fán belüli növekedési aránytalanságok megszüntetésére [pl. gyenge metszés a vízhajtások. A beszáradó.a meggy termőfelületének növelésére. előidézve az egész fa gyors pusztulását. illetve fenntartását. illetve visszametszésétjelenti. középerős és erős metszést különböztetünk meg. vagyis a vesszők. 294 . a terrnőre fordulás előtt. gombák) szinte azonnal bejuthatnak a fák szállítópályáiba. cseresznye.A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű. gyengén metsszük. . illetve a termőrészképződést serkentjük. . a vesszők.a suháng koronába metszésekor. a termőfelület növelésére. szellős koronát jó termőrész-berakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten. A vesszők túlzottan rövid visszametszése (l-3 cm hosszú) rövid szártagú termő­ részképződés t eredményez. . . az erőseket nem]. A rövid csankra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. . A középerős metszéssel. a kevésszámú virág megkímélése céljából.elágazódásra kevésbé hajlamos gyümölcsfajok (-fajták) oldalrügyei kihajtásának elősegítésére. a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést. az előbbi növekedését visszametszéssei serkentjük). két erős és hosszú. egy pedig gyenge. ha fővezér gyenge és az oldalvezérek erősek. Minden rügy kihajt. mind a karbantartó metszés során egyaránt szükség lehet. esetleg a gallyazat kismértékű ritkítását. A csonk nélküli sebeken megtelepedő kórokozók (baktériumok. hosszú hajtásokat kapunk.és körtefák nyári metszésekor (l-3 cm-es csonkok) a termőrész képződés elősegítésére. a korona elsűrűsödé­ sét megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását.

a fák általános kondíciója? Az előbbi kérdésekre adott válaszokban a ják megtekintése alapján több variáció lehetséges. gallyak.Az erős metszést a vesszők.és vízellátottsági hiányosságokat. amelyek a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. bokrokat. fejletlen vesszők. Ugyanakkor minél fiatalabb korú részekre (gallyak. méret. annak ellenére. minőség. . mint a visszametszésnek Minél nagyobb (idősebb. a metszés után fán maradó részek növekedése annál erősebb. valamint a koronaminden részének jó Terrnőre permetezhetőségét. rövid. az ültetvény és a gyümölcsfajok sajátosságait figyelembe veendő szempont érvényesülhet. A karbantartó metszés legfőbb céljaminden esetben a korona alaigának fenntartása. a fajtára jellemző átlagos vagy hosszabb. a harmonikusnál kevesebb termést és jó kondíciót valószínűsít). az egész fa kedvező megvilágítottságát.Milyen volt az előző évi növényvédelmi helyzet. színeződés)? .A termőrészek nagy százalékban virágot tartalmaznak. vékony. a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. vastagsága)? . másodrendű ág tőbő! történő eltávolítását jelenti a ritkítás. vagy tápanyag. eltávolítását rendkívül ritkán (esetleg igen nagy várható virágzást megelőzően).Fejletlen.Milyen volt a hajtásnövekedés (vesszők száma. az egyenletes gyümölcsberakódást. Ilyen esetben a metszés részletgazdag. veszszőritkító metszés. rügykímélő. hogy kevesebb nyesedék képződik. igényes. vastagabb) első-. ágak visszavágását. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat. minden képletére kiterjedő. A felsorolt két szélsőségen kívül sokféle. hosszúsága. amelyek mind befolyásolják a metszésmódokat.Milyen volt az előző évi termés (mennyiség. A karbantartó metszés fordulás után évenként szükségszerűen metszéssel tartjuk fenn a gyümölcsfák és bokrok magasságát. Ez az előző évben vagy túlzottan nagy termést. a metszés módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban. vastag. 295 . amely függ: az előző év kondicionális viszonyaitól. a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret. A ritkító metszésnek lényegesen kisebb a növekedésre gyakorolt hatása. valamint szélességét. közepes vagy gyenge). kevés virágot tartalmazó rügyek. hogy megválaszoljuk az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. a fa minden részére. valamint a termőegyensúly biztosítása. vesszők) irányul a ritkítás.Milyen a rügyberakódás (rügyek száma. erős vesszők (ez az állapot egy előző évi. segítve az optimális hajtásnövekedést. .Milyen a rügyekben lévő virágzatok aránya? . A metszés mértéke (erős. A metszés ilyenkor gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében egy közepes erősségű koronaritkítás. azaz kevésbé bontjuk meg a föld feletti és földbeni részek viszonylagos egyensúlyát. esetleg technológiai hibákat feltételez. szín). vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. mérete)? . . a megmaradó részek növekedésserke ntése annál kisebb mértékű.

illetve fenntartott fák könnyen áttekinthetőek. Leggyakrabban a metszési sebek közelében keletkeznek. 296 . Az évenkénti metszés során törekedjük a fa kialakított formájának fenntartására. a karbantartó metszés szükségszerű elemei könnyebben meghatározhatóak. A vízhajtások az általuk képezett asszimilátumok igen nagy részét saját növekedésük fenntartására használják fel.nem várt helyeken". sziromhullás idején észlelhetők a kéregrepedésekben.Későbbi termőkorban. azaz kézzel kitépjük Ilyenkor azok könnyen.a lecsüngő és a felfelé álló. ha a vízhajtásokat minél hamarabb (május-júniu s) eltávolítjuk. Az előbbiek alapján megállapítható. de soha ne távolítsuk el tőből. visszavágására. sokszor csak az első őszi fagyok állítják meg fejlődésüket. de egy-egy évben a szükségszerűen erősebb koronaritkítás vagy térfogatcsökkentés eredményeként . Később már metszőollót kell használnunk. A metszés ilyen "uniformizálása" a fák kondíció. kis kagyló alakú sebfelületet hagyva tőből eltávolíthatók. ha a gyümölcsméret csökkenni kezd. a virágoknak a jobb kötődési potenciálját segíthetjük elő. Függőleges vagy ahhoz közeli helyzetűek. Nyár közepén eltávolítva a vízhajtásokat a következő évi virágzás mértékét. A vízhajtások eltávolítása A fák idősebb részeinek kéreg alatti rejtett rügyeiből képződő.. egyre rövidebbre kell metszenünk az olda/képleteket. mert az a rész felkopaszadh at Ez az ifjító metszés kedvezően befolyásolja a gyümölcs méretet. amikor a virágok funkcióképessége gyengébb. tehát nemcsak árnyékolnak. A vízhajtások kis tűhegynyi kezdeményei leghamarabb a virágzás. mert mind nehezebb kitépni a vízhajtásokat és a háncsrészek kiszakadása miatt a sebfelület is növekedhet. Ezért a vízhajtások korai eltávolítása növeli a termés mennyiségét.ábra). Keletkezésük kizárólag a metszésnek tulajdonítható. tápanyagat vonnak el az értékesebb koronarészektől.2. levélzeilik laza szövetű. Jelenlétük különösen olyan évjáratokban növeli a júniusi hullás t. A nyáron keletkezett csonkokból fejlődő következő évi vízhajtások ugyanolyan erős növekedésűek. majd a nyár végén a vértetű e/szaporodásának kiváló táptalajai.túlzott hosszúságú oldalelágazások megfelelő visszakurtítására. árnyékoló hatású függőleges vízhajtásai hátrányosan befolyásolják a termelés eredményességét. Az évről évre megfelelően alakított. Ezek a hajtások a tenyészidőszakban folyamatosan növekednek. . azaz a fa optimális alakját rontó . az egyes metszési fogások mechanikusan ismételhetőek. A levelek és hajtások laza szöveti szerkezete az atka (körtefákon a levélbolha).és tápanyagvisszatartásuk eredményeként rontják a virágrügy-differenciálódás esélyeit is. Metszőollóval soha nem lehet csonk nélkül metszeni. hogy az a legkedvezőbb.a . a sebek még a nyáron begyógyulnak (10.és méretbeli kiegyenlítődését. csökken tv e a végleges gyümölcskötődést. hanem víz. belső részeket árnyékoló termőgallyazat ritkítására. rügyeik fejletlenek. az egyenletes terméshozást segíti elő. Az idősebb termőgallyazatot rövidítsük meg. az idősebb ágak és gallyak rejtett rügyeiből is kihajtanak.a sebektől távol. mint a téli metszés hatására fejlődők. Mindezeken túlmenően helyzetüknél és folyamatos növekedésüknél fogva igen sok vizet fogyasztanak.

. A metszés időpontja Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. ... és annak hatásai . legalábbis akkor. kézzel 10. a virágzás előtti állapotig metszeni.metszőollóval ~ . ha a fa minden részét érinti a metszés. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre.1. Ezt lombhullástól rügyfakadásig. 10. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A téli. ábra.1. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét.5 °C feletti hőmérsékleten lehetett végezni.3. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre.. Egyes fajok esetében (őszi.2. ill~tve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők.és kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. . 297 . Vízhajtások eltávolítása.

barnulásához vezet. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. illetve a vázágak. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtásokszögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása.A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott kölönböző metszési beavatkozások tartoznak. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. A hajtásválogatás. mintha az előtte vagy utána történne. Sziromhullás utáni metszés Asziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. A rügyfakadás utáni metszés. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs idő­ szakban végzett metszések. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. fehér. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerü a fővezérhajtás (fő­ vezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazádá fajták elágazódásra kényszerítéséf eredményezheti. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges.és mellékvezérhajtásokat. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. vázkarok közötti sűrű­ sítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. a sziromhullás utáni metszés. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. valamint a 3--4 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Ennek során fiatal. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. a június második felében végzett zöldválogatás. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. amely a kambium részleges elhalásához. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. 298 .

ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. ábra). Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatásúlehet (10. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét.különösen a vastagabb képletek csonkjai-jelen tik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. ábra. A hajtásokat csak ritkítsuk. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). Nyári metszés 299 . A nyári me tszés optimális időszaka akkor kezdődik. A nyári metszés elvégzésénekfon tos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott.3. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. valamint a függőleges. illetve gallyak visszametszését és ritkírását célozza.A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő szám ú és irányú hajtások képződnek. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú.. körte-. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. nyárvégi csonkok. Az ilyen fákon a nyári. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. őszibarackfák esetén. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. illetve csúcsrügyben záródási hajlamátóL metszés előtt metszés után 10. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos méctékűre állítottuk be. semmilyen visszametszés! ne végezzünk a nyár folyamán.3. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők.

a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. a sebkezelést és a nyesedékmunkákat tekinthetjük. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenké ppen eltávolítandó képletek júliusi. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek szerint a legkedvezőbb eredményeket. végeredményben fokozza a termésbiztonságot.2. Meggy.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. Az új ültetvény ekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. szerepe megváltozott az új típusú. .fajtáfiiggően -július végétől szeptember elejéig-közepéig. az almát. október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. hangsúlyozva.csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. későn csúcsrügyben záródó alma. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása.Általánosságban megfogalmazható. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése.és körtefajtákon augusztus második felétől.3. hogy a körtét július közepén. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. mértékbe n és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölc seinek és a fa belső részeinek jobb megvilág ításával. július elején.egyes években javítja a virágok funkcióképességét. A kisebb méretek lehetövé teszik a fák könynyebb áttekinthetőségét. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. 10. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. az érésmenet lassításával: . . tól Almatermésűek szűret utáni metszése Túl erős növekedésű.fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. a vegyszeres növekedésszabályozást. . Az optimális időben. . az őszibarackot pedigjún ius végén. nagyobb állománysűrű­ ségű. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. 300 .javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. A metszés jelentősége. elhúzódó vegetációs aktivitású. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. Metszést kiegészítő eljárások A klasszikus metszést kiegészítő eljárásoknak a hajtáshelyzet-változtatást. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. közvetlenül a szüret után. a szilvafajták erő­ sebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban.javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb.

törzsbemetszés. d = hajtásleívelés 301 . követően végezhető. .4. c = vízszintes helyzetű.oldalkarmegtörés (roppantás). A hajtáshelyzet megváltoztatásának fiziológiai alapja. vagy annál hatékonyabb eljárásokat alkalmazunk. hogy a függőleges a vízszintessel 45°-os. amelyek a termőfelület és a termés szabályozásában. a gyorsított terrnőre fordítás korszeru eljárásai. ábra. a a= függőleges helyzetű. ábra).4. . 30°-0S szöget bezáró elágazások. . . Ilyenek például: .hajtások letépése. a vesszők kitámasztása az alakító metszés. Hajtáshelyzet-változtatás A hajtáslekötözés.A gyümölcstermesztés fejlődésével olyan újabb. J0. ellensúlyozására. Ezek a műveletek alkalmasak egyrészt a metszés esetleges hibáinak (növekedési szélsőségek) elhárítására. a korona formájának harmonizálásában játszanak szerepet. szakítása. illetve gyorsabb hatású) növekedési és terméshozási harmónia megteremtésére. a metszéssel egy időben vagy azt metszéshatású.az oldalelágazások eltávolítása szakítással. a vízszintes helyzetűek és a függőle­ gesen lehajlított. A hajtáshelyzet hatása a növekedésre b= különböző (30-55°-os) szögű. másrészt a metszésnél hatásosabb (radikálisabb. illetve leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakó­ dása között jelentős különbségek vannak (J 0.hajtáscsavarás.

annál erősebb a hajtásnövekedése. a vázágak. Sebkezelés A sebkezelés jelentősége a nagyobb méretű fákon fokozottabb. Afoggőlegesen lehajlított vesszők csúcsrügyeiből szintén rövid hajtás nő.Afoggőleges helyzetű vesszők csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ugyanakk or minél gyengébb növekedésű . az auxinképződéssel magyarázható. nem termő fák sebei gyorsan gyógyulnak. sa veszsző végig berakórlik termőrészekkeL A leívelés felső részén azonban egy-két hosszú hajtás tör elő. A vízszintessel 45°-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez. a vázágak. ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A fák kora A kielégítően gyors sebgyógyuláshoz. a produktív termőfelület növekedésével. annál nagyobb fontossága van az oldalelágazások vízszintesnél nagyobb szögállásra történő "felkötözésének". amelyek elősegítik a környezetü kben lévő metszési sebek gyógyulását. Mindezt számottevően befolyásol ja a fák életkora.a leghatékon yabb a sebgyógyulás. másrészt a sebparazitá kkal szembeni fogékonys águk is nagyobb.és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A gyümölcstermesztésben a hajtáshelyzet és a hajtásnövekedés fiziológiai összefiiggését a hajtáslekötözéskor. a vessző felső rügyei végig kihajtanak. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával. termőrészképződését pedig a metszéskor hasznosítjuk Minél fölfelé törőbb egy korona.súlyos fertőzésektől eltekintve . valamint auxinra van szükség. minél szétterülőbb egy alany-fajta kombináció. Terrnőre fordulásko r kialakul a növekedés és a termésképz és egyensúlya . A fiatal. ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza. A még fiatal korona minden részén arányosan fejlődnek hosszabb-rövidebb hajtások. mivel az évenkénti metszés. koronaritkítás során több 5 cm-t meghaladó átmérőjű sebek keletkeznek. a vastagabb koronarész ek hiánya miatt más műveletek váltak hangsúlyossá. A fák méretének csökkenésével. A sebek gyógyulás át számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja: ezek a következők. vezérvesszők kitámasztásakor. mint például az almatermésűeknéL Előbbieknél a sebek gyógyulás a vontatottabb. Későbbi termőkorban a fán belül eltérő növekedésű részek alakulnak ki. Csonthéjas gyümölcsűeknél a sebkezelés fontosabb. vagyis a hegszövet képződéséhez a lombozat és a hajtáscsúc sok által termelt tápanyagokra. illetve kül302 . csak itt a vesszők felső oldalán hosszabbak a hajtások A vízszintessel 30°-os szöget bezáró vesszökön csúcs. a termőkorú fák ágainak természetes leívelődését. illetve a sebkezelés . Ezt követik az alatta lévő oldalrügyekből előtörő hajtások A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye. A sebgyógyulás szempontj ából lényegesen különbözőek a korona belső és alsó. ebben az időszakban . A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás.

A korona mérete a korona térfogat aktív (termőgallyazat) és inaktív (vázágrendszer) részeinek aránya jelentősen eltér. A belső és alsó részeken lévő sebek mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak. mert a növényvédő szer gyakorlatilag a fa minden részére eljut. Az almafajták közül például a Jonathan sebgyógyulása gyorsabb.és tápanyag-szolgáltatása segíti. úgy a sebek gyógyulását is leginkább a közeli aktív lombozat auxin. Ezeknél a fajtáknál a sebkezelés különösen fontos. hogy gyorsítsuk a gyógyulást. A szélsőségesen nagy termés átmeneti kondícióromlást okoz. viszonylag kevesebb hasznos termőfelülettel rendelkező fajták sebgyógyulása vontatottabb. Termőkorban A metszési sebek helyzete Ahogy a gyümölcsök táplálásában a közeli levelek játsszák a főszerepet. külső részeinek erős növekedése. mennyire fontos a jó koronaalakítás. A karcsú orsónál csak a központi tengely és 3-4 alsó elágazás képezi a fa élete végéig megmaradó részeket. napfényes korona önmagában gyorsítja a sebgyógyulást és csökkenti a sebfertőződés veszélyét. E sebek gyógyulása az évek során 303 . mert a fényhiányos lombozat kevesebbet asszimilál. mint a sok szempontból érzékenyebb Starkingé. mint azok. míg a Golden Delicious átmenet a kettő között. Ezt csak fokozzák a termesztéstechnikai hibák (a korona elsűrűsödése.5 m átmérőjű karcsú orsótól a 3-4 m-es termőkaros vagy szabadorsóig igen különböző arányok fordulnak elő. A korona külső részének elsűrűsödését megakadályozzuk. annál súlyosabb a belső árnyékolással járó felkopaszodás. ami kedvezőtlen a sebgyógyulásra. Koronaritkítással bizonyos határig ellensúlyozhatjuk a problémát. Az öregedéssei egyre fontosabb a sebkezelés. míg a nagyobb sor. árnyékos részén rosszabb a sebek tápanyag-ellátottsága. A korona aktív részében gyorsabban gyógyulnak a sebek és kisebb a fertőzések gyakorisága. Nagy termésű év tavaszán tehát különösen fontos a sebek kezelése kalluszképző­ dést serkentő anyaggal. tápanyagtermelő képességét. központi tengelyen) mindig lassabban gyógyulnak. a belső árnyékolás) is. míg a nagyobb fáknál ez akár 30-40%-ra csökkenhet. A "magányos" sebek (törzsön. a növekedést és a sebgyógyulást egyaránt gátolja. ugyanakkor a fajtatulajdonságjobban befolyásolja a sebgyógyulást. amelyek elágazáshoz közel találhatók.ső és felső részei. mint az alanyhatás. Ilyen koronáknál a védelem is hatékonyabb. A fa belső. Minél nagyobb egy fa.és tőtávolságú fák a központi tengelyen kívül sok éven át működő oldalelágazásokat hordoznak. a sebgyógyulás üteme kielégítő. A fajta típusa Az erősebb növekedésű alanyokon álló fák sebei gyorsabban gyógyulnak. Az előbbiekből is látszik. a felkopaszodás. illetve megszüntetjük egy-egy nagyobb vázág eltávolításávaL Ez javítja a belső részek megvilágítottságát. Tapasztalatok szerint az elágazódásra kevésbé hajlamos. amikor kevesebb a termés. A legföljebb l . Kellő időben végzett nyári metszés más előnyei mellett szintén ezt a célt szolgálja. A karcsú orsó koronában az aktív részek aránya 80%-nál is több lehet. Az optimális szerkezetű. Túlzottan erős növekedés esetén.

tél végi metszés során keletkezett nyesedék mennyisége csökken. Az oldalelágazások letépése (szakítása) A fák központi tengelyének felső harmada a fa élete végéig növekedésben marad. ezért annak legaktívabb része. ábra). a kívánt magasságot megtartó 304 . Ezt a beavatkozást magasságkorlátozó. A metszési sebek szögállásából és a végálló elágazás vastagságától függően eltérő a sebgyógyulás üteme tovább lassul. Az ilyen ültetvényekben a nyugalmi állapotban végzendő metszés jelentős része a vegetációs időszakra tevődik át.·" l l' l . jól megvilágított állapotát. A gyümölcstermesztés intenzitásának növekedésével. gallyakat a központi tengelyről a téli. szakítása A fák magasságának korlátozása. . illetve a fák méretének. ábra. Nyesedékmunkák A metszés befejező munkafolyamata a nyesedékzúzás és a nyesedék eltávolítása a gyümölcsösből. A "nyári nyesedék" zúzás nélkül is a talajba munkálható (gyepesített talajművelés esetén zúzott formában a gyepen hagyva). Ugyanakkor megteremtjük a fa felső részének kedvezően ritka. ha a megmaradó elágazás közel olyan vastag. gyors gyógyulás l vontatott gyógyulás 10.5. és ametszlap szögállása közelít a mellette megmaradó elágazás szögéhez (10. így a metszés méctékének csökkenésével a téli. illetve letépésével a felmagasodást csökkentjük. a kívánt magasságban történő megtartása érdekében a nemkívánatos vesszőket. mint az eltávolított rész. tél végi metszés során tépjük le. Hajtás (vessző) tépése. Ezzel is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. vagyis a kívánt magasságban tartjuk meg a fákat.a kalluszképződést serkentő anyag még fontosabb számukra. csökkeníve az ültetvényből kivont tápelemek mennyiségét.bár sohasem szűnik meg . A téli metszés nyesedékének zúzása is jól gépesíthető. Egy-egy nagyobb ág visszametszésénél. hogy a fertőzött anyagok a gyümölcsösben maradnak. a vezérág visszavágásánál fontos a metszlap szögállása és a sebközeli végálló elágazás vastagsága. Itt az oldalelágazások szakításával.5. Az a legkedvezőbb. Hátránya az.

árnyékoló. harmadáig szilánkos töréssel átmenetileg megszünteti. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb.technológiai eljárásnak tekinthetjük. illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. esetleg túltrágyázás. Hajtáscsavarás Gyakran előfordul. A megroppantás (nem letörés) a felső részek háncsát a roppantás helyén megszakítja. hogy egy-egy. nem 305 . két félhold alakú bemetszést (fűrészelést) végzünk a háncs folytonosságának átmeneti megszakítása érdekében. A tépések következtében keletkezett. sok csapadék stb. szilánkos töréssel megszakadj on. fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében az alapja közelében egyetlen mozdulattal úgy megtörni. azok terméshozásának növelése érdekében a törzsön vagy az oldalelágazásokon egymással szemközt. túlzott június i hullás. a fás rész folytonosságát pedig a vastagságának kb. de egymástól különböző távolságra. hogy a fás rész folytonassága nagy felületű. rontva a környezetében lévő képletek fejlődési esélyeit. Ezt a módszert elsősorban olyan évekbenjavasoljuk. Oldalkarmegtörés (roppantás) növekedést előidéző körülmények es etén (késő tavaszi fagy. hogy egy-egy oldalkar "önálló életet akarván élni" erősen megbontja a tengely és az oldalelágazások egyensúlyát. amikor a korona kívánt alakjának fenntartása mellett növekedést gyengítő hatást is el akarunk érni. Ez segít a növekedés gyengítésében és adott képlet kötözés nélküli vízszintes helyzetbe történő irányításában. amelyek a regenerációs növedékek alapjai. mert csak az adott rész felkopaszadását siettetné. különben az a tárorendszerhez történő rögzítés (felkötözés) nélkül a ki lombosodás után már a lombozat súlyától is letörhet Erős 10. A túl erős növekedésű fák gyengítése. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál csavarjuk meg. függőlegeshez közeli irányú. céljainknak nem megfelelő helyzetű és irányú hajtás kiugróan erősen növekszik. Törzsbemetszés Az egész fa vagy egy-egy erőteljes növekedésű oldalelágazás növekedésgyengítésének eszköze. Erre irányuló igyekezerunk a gyümölcsfák alapvető növekedési tulajdonságainak ismeretében lehet eredményes. eltávolításuk a nyári vagy a téli metszés során nem célszerű. kagylós sebek ejtésével eltávolítjuk a rejtett rügyeket.3. A megtörést úgy kell végeznünk. Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő képlet. azaz: a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása. de ami feladatunk a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása.3. hogy a kar alsó felének folytonosságát megtartsuk. Vegyszeres növekedésszabályozás Új ültetvények telepítése után fáink legfontosabb fejlődési jelensége a növekedés. de a háncs.) gyakran előfordul. A mély. a fás részekbe mélyen behatoló nagyobb sebek a metszés által ejtett lényegesen kisebb sebeknél is jóval gyorsabban (általában egy év alatt) gyógyulnak be.

A terméskötődés tényezői és mértéke A terméskötődési. vagy az alaphoz közeleb bi oldalrüg yeket is kihajtásra készteti. Cuitar és újabban Regalis ). 'Redspu r'. szilva. amelyekre a fiatalkori vegetatív túlsúly (túl erős hajtásnövekedés ). mert hatóanyaguk a gibberetiinek bioszintézisét gátolja (1. 10. koronájuk természetes alakulás ában meglévő nagy különbs égeket sem. egy nagy állománysűrűségű ültetvényben a virágzáskori fagykár.szükséghelyzetben. őszibarack.növekedésszabályozást és nagy számban rövid elágazód ást = termőrészképződést eredmén yez. hogy a kevés és mérsékelt növekedéső hosszúhajtás mellett az elágazá dások többség e termőnyárs vagy dárda. ami . vagy hiányos elágazódás jellemző. az újabb fajták közül az 'Idared' és 'Jonago ld'. cseresznye. hogy a készitmények egyike sem csodaszer. Hangsúl yozzuk. kajszi.1.2.4. a végleges kötődés több időpontb an bekövetkező termész etes hullássa l alakul ki: alma. metszést kiegészítő eljárásokkal . 306 . fejezetré szt).3. . jellege és mértéke alapján a következő csoportokba sorolhaij uk. hanem: . mert a hatóany aga cytokinin.4. 'Golden spur'. a hagyományos módszer ekkel metszéssel. Ez határozza meg. amikor pl. lásd pl. A gyümölcsfajokat a terméshullás előfordulása.3.a terrnőre fordulás gyorsítása.gyakran nem tudjuk biztosíta ni a fák produkt ivitásán ak alapfelt ételét a növekedési egyensúlyt (1. nitrogén-visszapótlással) szinkronizáltan használjuk.1. ha a vegyszereket a hagyományos technológiai eljárásokkal (metszéssel. Korán terrnőre forduló például az almafajt ák közül a 'Jonatha n'. 'Delicio us'. 'Wellsp ur'. Ilyen esetben speciális vegyszerek használatára kénysze rülünk A különböző készítmények et nem önmagá ért a növekedés öncélú szabályozásáért használjuk. 'Pirtósp ur'. sőt: eredményre csak akkor számíthatunk. azaz: a gyümölcsterhelés hiánya miatt a fák túlzott hajtásnö vekedés e kezelhetetlenné teszi az ültetvén yt A célkitűzéseinkhez használható készitmények egyik nagy csoportjának hatóany aga közvetlenül növeked ést mérséklő hatású. a 'Golden Deliciou s' több fajtavált ozata.termőkorban az évente közel egyenletes terméshozás érdekében. táblázat).tévesztv e szem elől a fajták növekedési erélyében. Különösen érvényes ez a spur-típu sú fajtákra. tehát a kezelések pontos és szakszerű kivitelezését tételezi fel. birs. Termésszabályozás 10. körte. amelyek re jellemző. A készitmények másik típusa az éves vesszőkön középső. hogy kedvező termékenyülési feltételek esetén potenciá lisan a virágok mennyi százalékából fejlődhet gyümölcs (J 0. a) A terméskötődés általában kisebb 50%-nál. Ilyen esetben a növekedési erély több rügy között oszlik meg. hogy a különböző készitm ények használa ta valódi technológiai fegyelm et kíván. . illetve gyümölcshullási hajlam a fajok és a fajták genetikai tulajdons ága. 'Starkrim son'. Az olyan almafajták esetében. használatuk csak egyike a lehetséges termesztéstechnológiai eljárásoknak. meggy. ehhez 5.3. Szintén fontos. A virágrügyképződésre előnyös növekedési tulajdonságok néhány fajtakör fáin a telepítést követően alig néhány éven belül jellemzővé válnak.közvetv e . naspolya.

Általános összefiiggés szerint. terméshullásra legfeljebb szüret előtt lehet (kell) számítani: bodza. csipkebogyó. Az elérendő terméskötődéssei mindig a megfelelő termésmennyiség és -minőség (elsősorban gyümölcsméret) egyensúlyát kell biztosítanunk. A megfelelő termésmennyiség eléréshez szükséges átlagos és szélső értékei szakirodalmi adatok alapján (SOLTÉSZ. különösen a fák túlzott gyümölcsterhelése esetén. homoktövis. 1997 adatai nyomán. módosítva) Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Őszibarack terméskötődés A szakirodalomban talált terméskötődési szélső értékek(%) 3-25 3-20 10-30 10--45 10--40 4-30 6-55 10-50 15-60 50-90 60-80 70-90 70-95 70-90 80-100 85-100 80-100 80-100 65-100 Számított átlagos érték (%) 10 10 20 20 20 20 30 30 30 70 70 80 80 80 90 90 95 95 95 Kajszi Szilva Mandula Cseresznye Meggy Dió Áfonya Fekete ribiszke Bodza Köszméte Piros ribiszke Fehér ribiszke Málna Szeder Szamóca 307 . málna. A terméskötődés legalapvetőbb feltétele a megfelelő virágsűrűség. a gyümölcsfejlődés ideje alatt természetes terméshullás nem fordul elő: piros és fehér ribiszke.b) A terméskötődés mértéke meghalad(hat)ja az 50%-ot. táblázat). d) A terméskötődés akár l 00% is lehet. A gazdaságos termesztést biztosító termésmennyiség eléréséhez gyümölcsfajoktól fiiggően a virágok 5-95%-ának terméskötődésére van szükség. szamóca.3. minél kisebb gyümölcsméretű a faj(ta). c) A terméskötődés megközelítheti a l 00%-ot. annál nagyobb terméskötődési százalék szükséges a megfelelő produktivitás biztosításához (10. 10. dió. Ugyanezek hajlamosak. köszméte.a fajoktól eltérő mértékben. táblázat. terméshullás a virágzás és a szüret közötti időszakban bármikor bekövetkezhet mandula. szeder. A nagyobb terméskötődési % elsősor­ ban az a) és b) csoportba sorolt fajoknál (vagyis a gyümölcsfáknál) ellensúlyozhatja kisebb-nagyobb mértékben a szükségesnél kevesebb virág(zat) mennyiségét. fekete ribiszke.3.az altemanciára (rendszertelen virágképződésre) is.

a virágzásmenetet befolyásoló genetikai és növénymorfológiai tulajdonságok (pl. Habár az utóbbiaknál legalább ilyen nagy jelentősége van a termők virágonkénti mennyiségének.A virágzás ideje és időtartama. s így a gyümölcsök mérete is elsősorban ettől függ. a gyümölcsök kifejlődéséhez a magános virágú birsnél több mag szükséges. erőnléti és egészségi állapota. a vegyes vagy virágrügyek elhelyezkedése a termővesszőkön stb. . de ezek megfelelő termékenyülése nagyon fontos a virágzatonkénti termésszám eléréséhez. megporzó rovarok jelenléte és aktivitása. uralkodó szélirány. A ribiszke.A gyümölcstermő növény kora. apomixis előfordulása. . A gyümölcsök méretét és alakját az almatermésű fajoknál is befolyásolja a magtartalom. . elhelyezése és száma). szél).) . vagyis a gyümölcs tömege és a kifejlett aszmagok száma között igen szoros összefüggés van. ezek összetétele azonban eltérő gyümölcsfajok szerint. .Rügyek fejlettsége és tartalékokkal való ellátottsága.A nagyobb terméskötődési igény a sokvirágú virágzattal bíró fajok (pl.).A fajták öntermékenyülési hajlama. mint az almánál vagy a körténéL A terméskötődést igen sok tényező befolyásolja. A terméshullásra nem hajlamos. 308 . a virágzáskori kilombosodás mértéke. hiszen a résztermések száma. termővesszők típusa és megoszlása. . . csapadék. . mint például a málnánál. A szamócagyümölcsnél a meghúsosodott vacok nagysága. az embriózsákok fejlettsége.A virágzás alatti időjárás (hőmérséklet.Virágzási hajlam. a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges magtartalom nagysága. a terméshullás megakadályozásához. A megfelelő terméskötődéshez. bodza és áfonya virágaiban kevesebb termő van. a virág(zat)ok fejlettsége. fekete berkenye) és a csoportos csonthéjas termésű fajok (pl. mennyisége és eloszlása.A virágzás előtti időszak fenológiai menete. fény. legfeljebb a harmadrendű virágokból kötődne termés. (Parthenokarpia. A virágzatok elsőd­ leges és másodiagos virágaiban nagyobb a termők száma. virágzatonkénti virágok száma. A centripetális virágnyílású virágzatban (ez jellemző a körtefajták nagy részére) általában több virág van. méhcsaládok életképessége. A szamóca esetében az volna a kedvező. a pollenadó fajták elhelyezése és aránya. ribiszke. a virágok termékenyülőképessége. illetve hajlamos gyümölcsfajoknál a terméskötődést a következő tényezők egyaránt befolyásolhatják. sa gyümölcsök végleges kineveléséhez kevesebb mag elegendő. A gyümölcsönkénti résztermések száma és az összetapadásuk mértéke között is szoros összefüggés van.Fagyérzékenység és -károsodás a téli nyugalomban. málna. virágnyílási ·sorrend a virágzatban.Megporzási feltételek (a fajták együttvirágzása és megporzást befolyásoló virágmorfológiai tulajdonságai. a hibékre jutó virágpor mennyisége. így több lehet a gyümölcsönként kifejlődött aszmagok száma is. bodza. áfonya. áfonya. ha a virágzatokban csak az első. illetve azok termékenyülési arányának. a termők életképessége. illetve a rügyfakadás és sziromhullás közötti időszakban. . szeder) természetes velejárója. mint a centrifugális nyílási sorrendű virágzatban (ez az almára és a körtefajták egy részére jellemző).és másodrendű.

Az altemanciára hajlamos gyümölcsfajoknál a túlterhelés megakadályozására hivatott önszabályozó rendszer révén esetenként már virághullás bekövetkezhet. egyéb regulátorok használata stb. még beérett állapotban is. illetve nyári metszés időpontja és mértéke. a virágok hatékony megporzási periódusának hossza. növényi kórokozók (pl. a fa koronaszintjei és ágai szerint. s a virágokat károsító vírusok.A virágzás alatti időszakban megjelenő. a bibék ismételt megporzásának lehetősége).A genetikailag rögzített fruktifikációs képesség és hullási hajlam. A gyümölcsök számát csak elemi kár vagy súlyos technológiai hiba csökkentheti. illetve a terméshullásra az ültetvényben alkalmazott termesztéstechnológia szintén hatással lehet. időjárás).Sziromhullást követő néhány hetes időszak hőmérsékleti viszonyai. a termésritkítást vagy a szüret előtti hullás gátlását pedig közvetlenül a gyümölcsterhelés szabályozására használhatjuk A terméshullásra hajlamos fajoknál a végleges gyümölcskötődési a sziromhullást követő időszakban a következő tényezők befolyásolhatják. tápanyagellátás. növényvédelem. erőnlé­ ti és egészségi állapota is befolyásolja. szüret időpontja stb. amelyek elsődlegesen az ún.Megtermékenyült virágok száma. vagyis a perzisztencia foka (a kötődött termések kocsánya milyen erővel ragaszkodik a termő­ részhez).). almánál és körténél virágzatok szerint). . Ennek mértékét és gyakoriságát a genetikai adottságokon kívül az időjárás.)..A gyümölcsök kifejlődéséhez. öntözés.A gyümölcsök magtartalma és annak befolyásoló tényezői. termővesszőtípusok szerint. illetve állati kártevők . Az önszabályozás is genetikai tulajdon309 . . Monilia. ha mindegyik virág termékenyülése szabályos volt és az összes terméskezdemény azonos fiziológiai feltételekkel rendelkezik a továbbfejlődéshez.A végleges terméskötődést közvetve befolyásoló technológia tényezők (a hajtásválogatás. illetve megfelelő érettségéhez szükséges időszak hossza (termékenyüléstől a szüretig eltelt napok száma). "tisztulóhullás" idejét és mértékét befolyásolják. A gyümölcsfák termésének egy része akkor is lehull a fáról. A terméshullásra nem vagy csak igen kis mértékben hajlamos Jajoknál a végleges gyümölcsszám már a virágzás végéig eldől. . de a sziromhullást követő terméshullásra mindig számítanunk kell. . tápanyag-. . . víz.A virágzás alatti technológiai beavatkozások (metszés.Az első.). növényvédelem.Termékenyülési viszonyok (az ültetvény fajtáinak kompatibilitása. A terméskötődésre. tisztulóhullást követő időszak gyümölcsfejlődési körülményei (gyümölcs-levél arány.A megtermékenyült virágok megoszlása (a termékenyülés ideje szerint. . . Botrytis stb. . a kötődésfo­ kozást. termésritkítás. termőgallyakon és -vessző­ kön való elhelyezkedés szerint. Erwinia. fagy elleni védekezés.és asszimilátum-ellátottság. vegyszeres hullásgátlás ). virágritkítás. A perzisztens fajtáknál nagy szakítóerő szükséges a termés kocsánnyal együtt történő Ievál(aszt)ásához. ún. a fajták idegentermékenyülése és termékenyítőképessége. öntözés.Terméskötődés technológiai szabályozása (vegyszeres kötődésfokozás. beleértve ebbe a gyümölcsnagyságot befolyásoló magtartalmat is. vegyszeres terméskötődés-fokozás. valamint a fák kora. .

Erős lehűlés hatására megfáznak az embriók. Az erős hajtásnövekedés később is akadálya lehet a megfelelő terméskötődésnek Ezen alapul a megfelelően időzített nyári metszés kedvező hatása.tisztulóhullás. Az utóbbi minél nagyobb.és fajtatulajdonságoktól jüggően 2-3-4 fő terméshullási periódus ismeretes.júniusi hullás (déli féltekén decemberi hullás). különösen a lassú gyümölcsfejlődésű fajtáknáL A tisztulóés júniusi hullás mértéke évről évre ingadozik. 1997): . Ajúniusi hulláskor tekerülő terméseknél a leválasztóréteg kialakulása már hamarabb megkezdő­ dik. A virágzást követő erős lehűlés és a túl magas hőmérséklet egyaránt fokozhatja a tisztulóhullást. ezért a virágzás utáni első hetek terméskötődéséből a végleges terméskötődésre pontos következteté st nem vonhatunk Je. hogy ez a két szakasz mennyire esik egybe. 310 . annál több hullási periódusra lehet számítani.közvetve . Kedvező megporzási és termékenyül ési viszonyok esetén kisebb tisztulóhullásra és relatíve nagyobb júniusi hullásra számíthatun k A terméskötődési és -hullási folyamat pontos nyomon követését elősegíti. A természetes hullás a gyümölcsök szabályos leválasztásával vagy rendellenes leválásával nem azonos. hogy a hullás fiziológiailag korábban kódolható. A tisztulóhullás első szakaszában a nem termékenyül t virágok. A június i hullás t megelőző kisebb hullási szakaszok elsősorban a kevésbé perzisztens fajtáknál várhatók. s a gyümölcsök versengése kevésbé várható. A leválasztóréteg kialakulásának sebességét a hőmér­ séklet és a perzisztencia foka határozza meg. Erre természetesen nagyobb esélyünk van. a többi terméssel szemben erős fiziológiai hátrányba kerülő fiatal termések hullanak le elsősorban. évjáratok.és körtefajtáknál jöhet számításba. előre kiszámítható mértéke a virágzás ideje alatt sem tervezhető meg.ez okozhat terméshullást. termőhelyek és a fák kora szerint változik. A virágzást követő tisztulóhullás mértéke fajták. mint a lombhullás. A szakirodalom ban faj.és júniusi hullás egymást nem helyettesíti. a második szakaszban a továbbfejlődésre képtelen. de ennek szabályos. a kettő között kisebb hullási szakaszok is lehetnek. Ajúniusi hullás nagyságára nem lehet egyértelműen következtetn i a tisztulóhullásbóL Ezért a gyümölcsszám végleges beállítását és a megbízható termésbecslést is csak a június i hullás után lehet elvégezni. ebben az esetben 4 fő hullási periódust adhatunk meg. a hullásdinamika jellegét maga a terméskötő­ dés is befolyásolja. Ez a megoldás inkább a lassúbb gyümölcsfejlődésű. Magas (25 °C feletti) hőmérsékleten a hajtásnöveke dés lesz a kívántnál nagyobb és . mint maga a termés leválása. amely visszafordíthatatlan. A két hullás i időpont között éles határvonalat sem lehet húzni. A virágzást követő időszakban külső hatásokra bekövetkező erős terméshullást megkülönböztetjük a túlkötődés miatti szabályos tisztulóhullástóL A szabályosan végbemenő tisztuló. késői szüreti idővel bíró alma.szüret előtti hullás. A hullások számát. . ha már az induló terméskötődés is kismértékű. éppen olyan szabályos folyamat. A virágok perzisztenciájának foka és a hőmérsékleti viszonyok döntik el alapvetően.ság. . Az önszabályoz ás megvalósulá sát több tényező is befolyásolja. Általában három hullási időszak megkülönböztetése a legelfogadottabb (SoLTÉSZ. Több kutató a tisztulóhullást is két részre osztja.

különösen az erős önszabályozási rendszerű fajtáknál (pl. Az első szakaszban a nem termékenyült és a rendellenes fejlődésű virágok hullanak le. az érés ideje szerint is változhat. mint a nyár végén érőknél). 'Red Delicious' standard változatai).).nyári érésű fajták (ezen belül is a nyár elején érőknél nagyobb. 'Érdi bőtermő'). A további terméshullás mértékét a gyümölcsök közötti táplálkozási és hormonális verseny erőssége dönti el. A szüret előtti természetes hullást nem a kocsányalapnál bekövetkező sejtosztódás (leválasztóréteg). de ennek érvényesülését a külső körülmények nagymértékben befolyásolhatják. . 'Rubinette' stb. A csonthéjasok közül a kajszi hajlamos legkevésbé a terméshullásra. Az őszibarack tisztulóhullása hasonló a többi csonthéjaséhoz. 1997): . 'Cox's Orange Pipp in'. csak rendkívül nagy gyümölcsterhelés esetén fordul elő.rövidebb vegetációs idejű. 'Sampion'. . különösen kis gyümölcskocsány esetén (pl. A szilvánál a fajták hullásdinamikája között jelentős eltérés lehet. túlzottan erős hajtásnövekedésű fajták (pl. ezt a megporzás után 4-6 héttel lehet értékelni. A perzisztencia foka a kézi és gépi szüret hatékonyságát is befolyásolja. a nyár végi szárazságot kevésbé tűrő fajták (pl. 'Boskoop' stb. . 'Mutsu'. 311 . Későbbi hullásra az erősebb perzisztencia miatt kevésbé kell számítani. ezért leginkább várható a túlkötődése is. Ez a periódus közvetlenül a sziromhulláskor kezdődik. évjáratok. Ennek nyomon követése komoly segítséget jelenthetne. a degenerált magkezdeményü termések kevésbé hullanak le. A késői érésű fajtáknál a fejlődés korábbi szakaszában fellépő rendellenesség mindig terméshulláshoz vezet. A csonthéjasoknál kevésbé húzódik el a tisztulóhullás.gyenge termőképességű. A terméshullás dinamikája a fajtára jellemző tulajdonság. későbbi nagyfokú természetes hullásra kevésbé kell számítani. Ez a cseresznyénél és a meggynél "piros hullás" formájában jelentkezik: a rendellenesen korábban színeződött gyümölcsök válnak le a termőrészekrőL A terméshullás dinamikája fajok és fajták szerint is változhat. 1989). az almával vagy körtével ellentétben. A kajszinál a tisztulóhulláskor a továbbfejlődésre alkalmatlan termések nagy része lehull. A korai érésű őszi­ barackfajtáknál az egyes hullási periódusok kevésbé élesen határolódnak el egymástól. Meggynél szüret előtti hullás ritkábban. vagyis itt a leggyengébb az önszabályozó rendszer. A harmadik szakaszbanazéredő gyümölcsök hullanak le.virágzatonként több gyümölcs kinevetésére hajlamos fajtáknál. ezeknél szüretkor ráncos magbelet találunk. .tripioidok nagy része ('Close'. Az almánál például a következő fajtáknál várható nagyobb mértékű szüret előtti hullás (SoLTÉSZ. ezért nagy gyakorlati jelentősége lenne a mértékét időben megbecsülni. 'Téli arany parmen'. 'Idared') A csonthéjasoknál 3 hullási periódust találunk (NYÉKI. A terméshullás dinamikája termőhelyek. amelyet a gyümölcsök száma és elhelyezkedése egyaránt befolyásol. Az önszabályozó rendszer révén a második szakaszban kerül sor a terméskezdemények hullására.A szüret előtti terméshullás időnként nagymértékű terméskiesést is okozhat.). ezért nem választható szét két részre. A meggynél a végleges terméskötődés nagyrészt már a második hullási szakasz után kialakul. hanem a kocsány alapi részének biokémiai változása vezeti be. A cseresznye igen korai érésű fajtáinál ha be is következik az embriók abortusza. 'Mclntosh'.

hiszen nem növelheti annyival a gyümölcsméretet (az árat). A termésritkítás jelentősége felértékelődött a technológiában. ahol nem lenne szükség a termékenyülési viszonyok miatti fajtatársításra.és termésritkítását. ezért megnőtt az alsó mérethatár a piacokon. A gyümölcsf ajok egy részénél (alma. illetve a cseresznye és a meggy között. de ennek gazdasági haszna attól fiigg. illetve megfizeti-e a piac. szilva. körte. amely kiegyenlítené a kézi ritkítás költségeit. a termőegyensúly fenntartásában a termésritkítás hasonló szerepet kap. elsősorban a következők miatt: . A többi gyümölcsfajnál a termésritkítás nem képezi a termesztési technológia részét. . ezért mindig nagyobb terméskötődést kell tervezni.3.4.2. cseresznye). .nagy számban áll rendelkezésre nagy gyümölcsű fajta a termesztésben (pl. A bogyósgyümölcsűek közül egyedül a köszméténél képzelhető el a kézi termésritkítás. őszibarack. körte. 312 . kajszi) a termőfelület kialakítása után.a terméskötődés biztonságát növelő optimális termőhelyi és termesztési tényezőkre jobban alapoznak az ültetvénye k létesítésénél. mint a metszés vagy a többi titotechnikai eljárás.nő az olyan önterméke ny fajták aránya a termesztésben. még ott is. Ezeknél a megfelelő időben és mértékben végzett termésritkítás egyaránt nagy segítséget jelent a gyümölcsminőség javításába n és a rendszeres virágképzés elérésében. Ezért a kézi ritkításnak nagyobb jelentősége van. Kézi gyümölcsritkítás A felesleges gyümölcsö k időben történő eltávolításának leginkább megbízható módja a kézi ritkítás. . Az altemanciá ra kevésbé hajlamos meggy és cseresznye esetében a termésritkításnak elsődlegesen csak a gyümölcsméret-növelésben van szerepe. hogy a túlkötődött fákról a piacon versenykép es méretű gyümölcsö ket szüreteljünk.a nagy tőszámú ültetvények intenzív koronaformáinál a termőegyensúlyra nagy veszélyt jelentene az alulterhelés. mint a meggynéL A szilva az altemancia (rendszertelen virágképzés) mértéke és a gyümölcsök ritkítási igénye szerint is átmenetet képvisel az őszibarack és kajszi. amelyekben több fajtát telepítenek vegyesen. Az átlagosnál nagyobb méretű gyümölcsö kértjelenle g különösen a cseresznye esetében fizet többet a piac. A szamóca virágzatában uralkodó csúcsdominancia miatt a másodrendű virágok (gyümölcsök) eltávolításával nem nő az elsődleges gyümölcsö k tömege. Ez kérdésessé teszi a szamóca virág. valamint a japánszilva és cseresznyeszilva fajtáit túlkötődés esetén az őszibarackhoz vagy a kajszihoz hasonlóan kell ritkítanunk. a termésritkításnak a gyümölcsminőség javításában sincs szerepe. alma. amelyekre a nagyobb terméskötődés jellemző. kajszi. A házi szilva nagy gyümölcsű fajtáit. őszibarack. . hogy a nagyobb gyümölcsméretet igényli-e. amely különösen a friss fogyasztásra termesztett fajtáknál elengedhetetlen feltétele annak.10. A rendszeres terméshozás metszéssel és más titotechnikai eljárásokkal elérhető. A kis gyümölcsű szilvafajták kézi ritkítása szinte semmilyen körülmények között nem lehet gazdaságos.kisebb felületű ültetvénye k létesülhetnek. s az optimális terhelést termésritkítással kell beállítani. különösen a gyümölcsö k túlkínálati pozíciójában. A közepes (40-50 mm) gyümölcsméretű fajtáknál a piaci kereslettől fiiggően már megtérülhetnek a kézi ritkítás költségei.

. Harmonikus hajtásnövekedés és virágképzés elősegítése .gyümölcsnagyság növelése. 5. . . A ritkítás célját és hatását a következők szerint foglaljuk Össze (SOLTÉSZ. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása. letörésének. termőhelyek és termesztési célok szerint sokoldalúan változhatnak. almamoly.szárazságtűrés fokozása. monília. A kézi termésritkítást önállóan vagy más termésritkítási eljárásokkal kombinálva végezhetjük.a gyümölcsről gyümölcsre terjedő kórokozók és kártevők kártételének mérséklése (pl. aszálykár mérséklése.szabályos gyümölcsalak növelése. a válogatva ritkítás a gyümölcsminőség javításában is na313 . szilvamoly stb.a fák általános egészségi állapotának. az ágtorkok sérülésének.gallyak felkötözési költségének megtakarítása stb.minőségőrző szüret. . .túlterhelésből adódó váratlan terméshullások megelőzése. . Elsősorban a kicsi. a fák téltűrésének fokozása. Az utóbbi esetben mindig a kézi ritkítással állítjuk be a végleges gyümölcsterhelést A kézi ritkítás legnagyobb előnye a válogatva ritkítás lehetősége. . a fák télre való felkészülésének elősegítése. .a fejletlen.árbevétel növelése. fejletlen terméseket távolítjuk el. a korona széthasadásának megakadályozása. Gazdasági előnyök biztosítása .altemancia megelőzése. Folyamatosan mindaddig végezhető.A termésritkítás feltételei gyümölcsfaj ok. A válogatás nélküli kézi ritkításnak elsősorban a virágképzés előse­ gítésénél van befolyása. . 3. A fák erőn/éti és egészségi állapotának megőrzése. ikergyümölcsök eltávolítása. . . .kedvező fakadási és kilombosodási erély.rendszeres terméshozás elérése.és vitamintartalom.szedési teljesítmény fokozása. 2. amíg kedvező hatása van a virágképződésre és a gyümölcsminőségre. a gyümölcsminőség közvetett javítása .szüret előtti és szüret közbeni terméshullás elkerülése. .). 1997): l. . kedvezőbb cukor.a gyümölcsök összeverődésének megakadályozása. . kondíciójának megtartása.a hajtások beérésének. .göngyölegszükséglet csökkentése. barackmoly.a termésingadozás gazdasági hátrányának elkerülése. A termésmennyiség növelése .tápelem-ellátottság harmóniájának megőrzése. . 4.az ültetvény életteljesítményének javítása. . . A gyümölcsminőség közvetlen javítása .koncentrált érésmenet révén kevesebb szüreti menetszám.a nagyság és a méret kiegyenlítettsége. A kézi ritkítás kevésbé van időhöz kötve. .a túlterhelt gallyak sérülésének.jobb színeződés.

ha már megbizonyo sadtunk a rövid termőnyársak megfelelő terméskötődésérőL Az őszibaracknál törekedjünk a hiányos termővesszökön és a termőnyársakon lévő termések erősebb ritkítására. amikor már biztonsággal tájékozódha tunk a végleges terméskötődésrőL Az ekkor végzett termésritkítás még előnyös a gyümölcsmé ret növelése és a virágképződés elősegítése szempontjából is. hogy a potenciálisan kicsi végső gyümölcsméretet jelentő fejletlen . illetve termővesszökön való elhelyezkedésére. Fontos körülmény. Ezeknél a fajoknál a rövid kocsányú termések. A nektarinoknál és a szilvánál az ikergyümölc sök időben történő eltávolítása érdekében feltétlenül be kell iktatni egy korábbi termésritkítást. beteg és sérült gyümölcsök eltávolítása stb. illetve egyedi fejlettségére is tekintettel lehetünk. hanem az a tény is. hatása kiszámíthatatlan. a későbbi. Itt a termésritkítást célszerű elvégezni. A gyümölcsök számán és elhelyezkedésén kívül figyelembe kell venni a fák kondícióját. Ajúniusi hullás előtti ritkítás csak speciális célú előritkítás lehet. hanem a gyümölcsök fán belüli megoszlására. A termések kezdeti nagyobb mérete növeli fennmaradásuk esélyeit A kiegyenlítetlen méretü és magtartalmú gyümölcsök fennmaradási esélyei azzal sem nőnek jelentősen. Kedvező megvilágítási viszonyok mellett célszerű a terméseket a termőgallyak törzshöz közeli részén sűrűbben meghagyni. Mindegyik ritkításra szoruló gyümölcsfajnál (almától a cseresznyéig) érvényes. A termésritkítás mértékének megállapításakor körültekintően kell eljárni. A gally alapi részén lévő gyümölcsök kevésbé akadályozzák meg a fölötte lévő koronarészek virágképződését. amely egyébként nem hajlamos a nagymértékű szüret előtti hullásra. A gyümölcster helésen és -minőségen ekkor már csak kisebb mértékben változtathatunk.asszimilátumkiszolgálást kapnak. Megfelelő kézi termésritkítással elérhető a gyümölcsök egyenletes és arányos eloszlása a termőgallyakon.az asszimilációs termékeket feleslegesen fogyasztó . a végleges gyümölcsszámot meghatározó termésritkítás előtt. Kajszinál a hosszú (több ütemben virágzó és kötődő) vesszökön lévő termések ritkítására kelljobban koncentrálni. Az utóbbi esetben ugyanis arra törekszünk.terméseket eleve leszedjük a fáról. Időben történő ritkítással megakadály ozhatjuk a kedvezőtlen terméshullást. ha a magánosan meghagyott gyümölcsök minden oldalról megfelelő fényellátástés-elegendő levélkíséret tel. a fajták szüret előtt terméshullási hajlamát. az előrehozott teljes ritkítás kockázatos.gyobb szerepet tölt be. a termőhelyi adottságokat. a fák összes termésszámától függetlenül. A kézi ritkítás optimális ideje közvetlenül a júniusi hullás után van (ez a csonthéjasoknál nagyjából egybeesik a csonthéjszilárdulással).) további kiegészítő ritkításokkal is szolgálhatjuk. A termésritkítás egyéb céljait (pl. Különösen a csonthéjasoknál gyakori. ha csoportosan állnak. ha egy részüket szelektálás nélkül eltávolítjuk. fokozott figyelemmel a korona fényellátottságára. hogy jó minőséget akkor érünk el. hogy nemcsak a fán hagyható gyümölcsök számát vesszük figyelembe. hogy a kisugárzásos fagy hatására a korona alsó részén lévő virágok károsodnak. az időjárási körülmények et 314 . egymást nyomják le érés során a termőrészekrőL Ez még a kajszinál is erős mértékű lehet. hogy nemcsak maga a ritkítás növeli a gyümölcsméretet. a felsőbb szintben pedig az optimálisnál is nagyobb a terméskötődés. a termésritkítás és a szüret közötti időszak hosszát.

. amellyel a termés mennyiségét és/vagy minőségét befolyásolni tudjuk. amely gáz halmazállapotú. Az Ethrel jelenleg a Rhone-Poulenc készítménye. CEPA).nem aszokásos módon alkalmazunk (pl. c) A vegyszeres termésszabályozás a beavatkozások széles spektrumát jelenti. A másik lehetőség a fejlődő gyümölcsök magkezdeményeiből származó gátló (gibberellin) hatás ellensúlyozása vegyszeres kezeléssel. b) A termésszabályozás vegyszerhasználat nélküli módszerei. A termésbiztonság növelésére rendelkezésünkre álló lehetőségek. BUB ÁN 1984) ezen a helyen összefoglaló eredményeket mutatunk be. belsőrügyes metszés). ezért . Az altemancia mindig a túlzott mértékű "hólabda" virágzással kezdődik. a növényekben is képződik és hormonhatása van. ezek egyike a gyümölcs egy részének eltávolítása. Számtalan izgalmas fiziológiai hatásainak egyike a virágképződés serkentése.4.hangsúlyozottan a termésszabályozás szempontjából-a következőkben foglalhatók össze. A virágrügyképződés szabályozása termőkorú ültetvényekben A termésmennyiség évenkénti ingadozása (az ún. vagy a gyökérmetszés. Ebből következően két megoldás kínálkozik. 4. A vegyszeres termésszabályozás A termésszabályozás magába foglal minden olyan eljárást és módszert. a hatóanyag-tartalom 40% ethephon. amelyeket azonban . különösen a nagy termésekre képes ültetvényekben. táblázatban a hatóanyagra utaló ethephon kifejezés szerepel. Roi-Fruct) készítmény is.3. Korábban forgalomban volt ugyanilyen hatóanyagú német (Fiordimex) és magyar (Maturit 48 WSC. Az ilyen hozam konkrét mennyisége a mindenkori fajta. amely a legnagyobb ökonómiai hasznot hozza anélkül. Ilyen értelemben természetesen idetartozik valamennyi. tápanyag-visszapótlás stb. Az ebből származó kedvezőtlenül nagy gyümölcsterhelés a könyvünk 5.és az egységesség érdekében . fejezetében leírt fiziológiai összefüggések miatt szigorúan gátolja a következő évet megalapozó virágrügyképződést. Az optimális hozam egy olyan termésmennyiség. mint a fiatal fák törzsének gyűrűzése. Kezeléseink egy részét ezekkel az anyagokkal végeztük. Az ethephon kezelések eredményét korábban többször és részletesen ismertettük (B uBÁN és mtsai !981.2.) is. szokásosan alkalmazott termesztéstechnológiai eljárás (metszés. vagy a nitrogén őszi kijuttatása). de biológiai értelemben az ebből felszabaduló etilén. Akipermetezett készítmény 75%-a 3--4 órán belül a növénybejut és már 12 óra múlva képződik etilén.3. amely a növényben (autokatalitikusan) további etilénképződést indukál. Az altemancia mérséklésének végső célja az optimális hozam biztosítása. Az Ethrel kémiai hatóanyaga az ethephon (klóretánfoszfonsav. s ennek a termesztési gyakorlat szempontjából fontos lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze. Ilyen célok megvalósítására az Ethrel alkalmasnak bizonyult. Az etilén az egyetlen olyan anyag. 315 . művelési rendszer és termőhelyi adottságok alapján határozható meg. hogy a következő évi hasonló termésmennyiség elérésének lehetősége veszélyeztetve lenne. a hajtások és vesszők lehajlítása.nem a szokásos időzítéssei végzünk el (lásd almafákon nyári metszés.a l O. a) Hagyományos termesztéstechnológiai eljárások. altemancia) komoly gondja az almatermesztésnek.10.

0 1973 ethephon 1 kezeletlen ethephon !974 ethephon (német) kezeletlen 1975 ethephon 2 kezeletlen ethephon 1976 ethephon (német) kezeletlen Megjegyzés: = különböző dózisú kezelések. vagyis a következő évi tömeges virágzás elkerülhetetlenül bekövetkezik.0 129. 1981 ).0 73.9 % 142. A termésingadozás mérséklésének másik eszköze lehet a virágrügyképződés mérséklése olyan években. akkor sem.2 !36.9 163. A négy év összes kezeléséből származó mennyiségi növekedés átlagosan több mint 30-40% volt. de ismételt permete10. Amikor a kezeléseket a virágzáshoz közeli napokban és/vagy nagyobb ethephonmennyiséggel végezzük.0 100.0 86.0 136. A GA4+7 jelű gibberellinek igen kicsi (5 g/100 liter) adagú.7 157.2 115.3 58.3 119. !981) Kezelések éve anyaga Termés a kezelés évében kg/ fa 117.0 143.2. sa kezelést l 0-12 nap után megismételj ük. azaz a következő évi harmonikus virágzás érdekében.0 67.3 114. 5. ha a fákat három egymást követő évben kezeltük (BUBÁN és mtsai.5 94.9 136. Ez utóbbi szempontból az 1974. a gyümölcsritkító hatás egyértelmű. először a sziromhullás utáni 5-6. táblázat). Az ajánlott Ethrel menynyisége 30-50 ml/hl.6 132. évi adatok ellentmondásosak.3 117. de ugyanitt kaptuk a legszerényebb kezeléshatást is. táblázat. A kevés gyümölcs magvaiból származó és a virágképződést gátló hormonhatás (l. vagy több mint a kezelés évében és mindig nagyobb a kezeletlen fák termésénél (l 0. mert a kezelt fák termése kisebb a kezelés évében.fejezetrész) ilyen esetben jelentéktelen.3 77. 2 = különböző időzítésű kezelések.Az ethephonnal kezelt fákon a következő évben lényegesen jobb virágzást láthattunk.5 98.1 121.0 100. Ezek a kezelések a hajtásnövekedést nem befolyásolják és nincs gyümölcsritkító hatásuk. az ebből származó termés mennyisége hasonló.5 192.4 124.3 66. Minden évben más (az éppen nagy termésű) területen végzett kezelések 'Jonathan' fákon 1 316 .3 154.% 56 60 41 81 70 43 62 58 43 46 57 32 követő évben termés kg/fa 104. héten. Kutató Állomás (BUBÁN és mtsai.3 113. amikor a fákon kicsi a gyümölcsterhelés.0 A kezelést virágzó dá rdák aránya.4.0 100.4. Az ethephonnal kezelt fákon a kezelést követő évi nagy termés után (az utóhatás évében) negatív visszahatást nem tapasztal tunk.0 94. sőt. Az ethephon használata mindössze két permetezést jelent.9 82.0 139. 8 100. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben Újfehértó. A magvak hormonprodukcióját gibbereihnek permetezésévellehet helyettesíteni a túlzott virágképződés mérséklése.9 164.

Az adott fajta érzékenysége mellett a gyümölcs parásodását számos környezeti és termesztéstechnológiai tényező befolyásolja. a többi hármat pedig hetenként. parathion. Felfedezték. az elsőt sziromhulláskor. virágrügyképződést A gyümölcs áruértékét növelő kezelések A gyümölcs mérete.5-triklórfenoxi-propionsav. ilyen például a 'Golden Delicious'. színeződése. édes tapintású felszíni paraszövetet. ami a minőségcsökkenést eredményezi. A budapesti Phylaxia Rt. A parakambium hozza létre azt a barna színű.zése teljes virágzáskor és hetenként még három alkalommal jelentősen mérsékelte a az 'Early Mclntosh' almafák dárdáin (MCLAUGHLIN és GREENE.5. táblázat). majd egy parakambium képződik. kis mennyiségben tartalmaz egyéb gibberellineket és a gibberellin bioszintézis intermedierjeit A kezeléseket négyszer ismételve végeztük. Két további lehetőségre a 'Golden Delicious' -t és a piros Delicious fajtakör fajtáit termesztök érdekében hívjuk fel a figyelmet. 1998). Legfontosabb hatóanyagai a GA4+7 (10 g/liter). bizonyos növényvédő szerek (pl. leggyakrabban azonban l O ppm töménység ben. A parásodással összefüggő néhány tényező mármintegy száz éve ismert. A 'Golden Delicious' almafajta gyümölcshéjának parásodása évről évre visszatérő gondot okoz a termesztőknek. A vegyszeres gyümölcsritkítás a termésszabályozásnak az az eleme. a 2. által előállított Phyl-Gold márkanevű termék 1996 óta kereskedelmi forgalomban volt (gyártása jelenleg szünetel). amelynél leginkább figyelembe kell vennünk az adott gyümölcsfaj biológiai sajátosságait. Egy GA4+7 tartalmú kísérleti gibberellinkészítménnyel 1987-től 1995-ig folytattunk kísérleteket. 317 . 5 ppm-es (hatóanyag) koncentrációban permeteztük ki. A parásodás jelensége fokozottabban jelentkezik a vékony kutikulájú almafajtáknál. például fagyhatás. A kezelt 'Golden Delicious' fák gyümölcsei lényegesen kisebb méctékben parásodtak (10. vagy végzünk hajtásválogatást. vagy az alumínium-oxid finom diszperziója. hogy az epidermisz sejtjeiben röviddel virágzás után a gyümölcsfelülettel párhuzamos osztódás indul meg. A készítményt esetenként vizes oldatban. A leggyakrabban és legeredményesebben használt készítmények viszont a növényekben természetesen is jelen lévő hormonokat. 1991). nyári metszést. A parásodás mérséklésére számos anyag alkalmazható: a fungicidként használt nedvesíthető kén. az A4 és A 7 jelű gibberellint tartalmazzák. különösképpen pedig a levegő magas relatív páratartalma. vagy a réztartalmú készítmények).4. az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel egy menetben. A kezelés eredménye a virágképződés szelektív gátlása volt a 'Braeburn' fái hosszúhajtásainak oldalrügyeiben. tankkeverék formájában. a fajtárajellemző alakja és hibátlan megjelenése határozza meg az áruértéket Mindezek érdekében (is) ritkítjuk a gyümölcsöt a túlkötő­ dött fákon. az 1-naftilecetsav + naftilacetamid kombinációja. Gyakorlati termesztési szempontból talán még érdekesebb megoldás lehet a gibberellinsav (vagy a GA 7 jelű gibberellin) egyszeri. de nagy adagú használata: 20-40 g/100 liter. a virágzást követő 9-12. a túlzott nitrogénellátottság. héten (McARTNEY és LI. ami az egyre igényesebb fogyasztói piacokonjelentős áruérték -csökkenést eredményez.

BUBÁN. 'Topred'. 1979. A gyümölcskötődés a kezelt fákon kismértékben csökkent (BUBÁN és mtsai. ún. 1985) több módszert ajánlanak a virágzás időpontjának késleltetésé re. táblázat). 2 = aminőségjav ulás alapján (kereskedelmi árakból) kalkulált érték. 'Starking Delicious'. A virágzást követő 4-6 hét különösen fontos az alma kórokozói elleni védekezés szempontj ából. A kedvező jelenség valószínű egyik magyarázata az előzőekben említett mérsékelt gyümölcsritkító hatás. A fagykároso dás kockázatának mérséklése a virágzás időpontjának késleltetésével A korán virágzó gyümölcsfajok (kajszi. Ez a mérsékelt gyümölcsritkító hatás a túl nagy terméssel terhelt fákon kifejezetten előnyös mellékhatás. s egyebek) gyümölcsei igen gyakran nem a fajtajellegnek megfelelően megnyúlta k Az atipikus gyümölcsalak az igényes külfóldi piacokon jelentősen kisebb áruértéket képvisel. a lapítottabb gyümölcsalak legvalószínűbben a szélsőséges (vagy ahhoz közeli) hőmérsékleti hatásokra vezethető vissza. 6. Azonban gyenge virágzású évben és/vagy ültetvényben a kezelések mellőzése ajánlott. 1999). de két alkalommal: először akkor. A gyümölcsök alakjának javítására a Phyl-Goldot szintén l O ppm hatóanyag-koncentrációban (100 ml/100 liter) permetezzük. A témakör szakirodalmát áttekintő munkák (WEAVER. ezért a parásadást mérséklő kezelés költségét csak maga az anyagár képviseli. Eltekintve az egy-egy fán belül is minden esetben meglévő heterogenitástól. táblázat.5. A kezelés évében a virágrügyképződés nem mérséklődik (BUBÁN és mtsai. A piros Deliciaus fajtakör (pl. A parásodott gyümölcsök aránya(%) 'Golden Delicious' fákont (BUBÁN és mtsai. ha a virágzatban a középső virág kinyílt. s ezek egyike a növekedésszabályozó anyagok őszi használata. A kezelt fákon nagyobb lesz a fajtajellegnek megfelelően megnyúlt gyümölcsök aránya (J O. másodszor az ugyanilyen virágok sziromhullásakor. 3 = l O ppm hatóanyag = l 00 ml Ph yl-Gold I 00 liter permetlében. hogy az integrált termesztéstechnológiába beilleszthető. 318 . őszibarack) virágait gyakran károsítják a kései fagyok. 1972. ebben az időszakban hetente szükséges permetezni. A Phy-Gold nagy előnye. mert növeli a virágrügyképződés és ezzel a következő évi terméshozás esélyeit. "zöld" készítmény . 1999). 1993) Parásodástól mentes l GA 4+7 10 ppm Kezeletlen 48 16 Parásodott a gyümölcs felületének >30 31-óO százaléka 2 32 34 3 13 24 4 4 12 60< Összefüggően Kezelések3 parásodott 5 3 14 Árbevétel 2 % 121 100 Megjegyzés: 1 =5 évben végzett összesen 9 ültetvény kezelésének átlagos eredménye.10. BUBÁN és TURI. A Phyl-Goldot az éppen aktuális növényvédelmi permetezések szereivel keverve célszerű kijuttatni.

táblázat). mint amelyek már kinyíltak. Erre és a már télen is mérsékeltebb fagykárra visszavezethetőell látványos terméstöbblet jelent meg (J O. Kezelések helye: Kecskemét-Szarkás 1977/78.8. kétszer Kezeletlen hosszúsága/átmérő (H/Á) aránya 0.02 0. 1993) A megnyúlt= H/Á> 0.és őszibarackfajták fáin a 10. hanem "csak" 1-2 éjszakára kiterde O oc alatti lehűlések. 319 .7 31.10. l O. A 'Sunbeam' őszibarack fáin felényire csökkent a rügyek téli fagy károsodása.egy hetet nem meghaladóan .8.93-1. az ethephonnal kezelt fák virágainak viszont csak fele. % 71 36 A gyümölcsök Kezelések GA4+7 10 ppm. 14. táblázat. % 50ppm 75 83 60 88 27 !6 3 24 (%) 14 !9 !6 !2 Termés kg/fa 22. vagy még kevesebb volt kinyílva. 1985) Kinyílt virág% ápr.91 Megjegyzés: 10 ppm hatóanyag= 100 ml Phyl-Gold 100 liter permetlében jedő. Éppen ezért lehet gazdaságilag fontos az őszi vegyszeres kezeléseknek a virágzási időpontot. !O ppm = l gramm hatóanyag/100 liter víz. A kései fagyok sohasem hosszú időtartamúak. Kajszi. A kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjában az ethephonnal kezelt fákon csupán 30-44%-os virágzás volt (10.késleltettük a virágzást. 7. 7-8-i -4°C lehűlés után. Ebben az ültetvényben a virágzáskori fagykár elmaradása miatt a terméseredményeket már nem kísértük figyelemmel. Az ebben a kritikus időpontban még bimbós állapotban lévő virágok túlélési esélye sokkal nagyobb. adat: a fagykármentes virágokra vonatkozik. táblázat. június második felé- ben felmérve. 7. A kajszi virágzás késleltetésének eredményei (BuBÁN 1979. Téli (rügy) BUBÁN és Turi. A 'Starking Delicious' gyümölcsök alakjának módosítása (BUBÁN és mtsai. A jelenleg forgalmazott Ethrel (Rhone-Poulenc gyártmány) hatóanyag-tartalma 40% ethephon.7 18.és eredményekkel .0 34.5 l l 75 ppm 150ppm Megjegyzés: A tavaszi fagykár felmérése: az ápr.késleltető hatása.) Gibberellinsav Ethephon Kezeletlen Gyümölcskötődési Tavaszi (virág) fagykárosodás. 5-7-én 81 52 37 87 Gyümölcskötődés Kezelések (okt. A kezeletlen kajszifákon teljes virágzás volt az éjszakai fagy időpontjában. táblázat). 7.6. és l 0.93 gyümölcsök gyakorisága. fajta: 'Kécskei rózsa'. ha ősszel ethephonkezelést kaptak. táblázatoknál részletezett kezelésekkel .

mint a kezeletlen fákon (BUBÁN és TURI. hogy a kezelt fákon kinyíló virágokból a kezeledenekével azonos (vagy jobb) gyümölcskötődésre számíthatunk. ezért szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz és a vízgazdálkodáshoz. mind az őszibarack-ültetvények kezeléséhez ajánlható néhány szempont . a gyomirtás. a vegyszeres gyomirtás.4. ha az említett vegyszerek közül az ethephont választjuk (kereskedelmi neve: Ethrel).meggyőzőbb kezeléshatásra számíthatunk.8. 69 97 98 (%) 31 39 56 34 39 38 Megjegyzés: A gyümölcskötődés értékelése: a virágzás utáni 6. 10 36 52 04.29. a mélylazítás. Említést érdemel. amelyet az ültetvények talajával kapcsolatosan végeznek. táblázat. % Kinyílt virágok százalékos aránya 04.10.a kezeléseket ősszel.4.a tavaszi fagykár bekövetkezése ősszel még természetesen nem előrejelezhető. a fűtakaró gondozása. 10.megvalósuló fejlődését Ezt a lassúbb fejlődést jól tükrözi a termő. ezért legcélszerűbb. szeptember végén-október elején végezzük (amikor még aktív lomb van a fákon). 1985). . Talajerő-gazdálkodás 10. Ilyen szempontból ide sorolható a telepítés előtti talaj-előkészítés. Mind a kajszi-. . A talajművelés tágabb értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet. ha a kezelést az ültetvénynek csak az egyik felén végezzük el. 30 79 85 04. a trágyafélék talajba munkálása. 17 61 70 04.rügypikkelyeken belül. Kezelések helye: Újfehértó.) Ethephon 150 ppm Gibberellinsav 50 ppm Kezeletlen Téli rügy fagy kár.hatóanyagra vonatkoztatva 150 ppm-nél nagyobb dózis használata nem ajánlott a mézgásodás veszélye miatt. ll. l O ppm = l g hatóanyag/l 00 liter víz. a ta320 . Az őszibarack-virágzás késleltetésének eredményei (BUBÁN.26.28.25. . a virágzási idő módosításával így is csökkentjük a fagykárosodás kockázatát. Az őszi ethephonkezelések virágzást késleltető hatása azon alapul. 44 88 95 04. 19977/78.27.(bibe + bibeszál +magház) kezdemények hosszúsága. héten. a talaj lazítás. 1979) Gyümölcskötődés Kezelések (okt. Talajművelés A gyümölcsösök talajművelése a talajerő-gazdálkodás termesztéstechnológiai csoporthoz tartozik.1. fajta: Sunbeam. amely még a virágzás előtti időszakban is 8-16%-kal (szeptemberben kezelt fákon 33%-kal) kevesebb. hogy lassítja a virágkezdemények.

ahol a talaj avartakaróval vagy aljnövényzettel fedett állapotban volt.a talaj termékenységének fenntartása és javítása. mobilitásának és feltáródásának biztosítása. ezért a talajművelés módjának megválasztása alapvető jelentőségű. a különböző mű­ velési rendszereket.a gyökérzet károsodásának elkerülése. . hogy természetbarát legyen a talajművelés.a gyomnövények konkurenciájának csökkentése.az erózió és defláció elleni védelem. visszatükrözik az eltérő éghajlati és talajviszonyokat.a trágyafélék kijuttatása és bedolgozása. A gyümölcsösökben három talajművelési alapeljárás különböztethető meg. "minimum tiliage" talajművelési eljárások alkalmazása felel meg. A gyümölcsösök talajművelése alapvetően függ a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének elhelyezkedési sajátosságaitól és a talaj tulajdonságaitóL A gyümölcsösök talajművelésének közvetlen feladatai a következők: . Napjainkban az intenzív és integrált gyümölcstermesztés elveinek leginkább a természetes talajállapot fenntaltását biztosító ún.a tápanyagok kedvező körforgásának. Talajművelés­ set a gyümölcsös talajának rnind fizikai.1. és a rendelkezésre álló műszaki feltételeket. kémiai és biológiai állapota javítható vagy rontható. . .4. . A gyümölcsfák gyökérzete számára a minimális talajművelés a legkedvezőbb talajápolási eljárás. A gyümölcsösök talajművelésének alapvető célkitűzése a talaj kedvező fizikai.takarásos (biológiai) talajművelés. E fejezetben továbbiakban a termesztés-technológiához tartozó talajművelési ismeretekkel foglalkozunk. Biológiai igényük alapján a gyümölcsfák egyáltalán nem igényelnek a termékeny talajokon talajművelést. a levegőzöttség javítása. E termőhelyi adottságok kedvező tápanyag. . valamint egyenletes és járható talajfelszín biztosítása.a talajszerkezet megőrzése.és vízgazdálkodást biztosítottak ahhoz.a talaj kedvező vízgazdálkodása feltételének folyamatos megteremtése.mechanikai (feketeugaros vagy nyitott) talajművelés. . .laj különböző anyagokkal történő takarása is.az ápolás során bekövetkezett talajtömődöttség megszüntetése.1. . mégpedig: . hogy a gyökerek a feltalajban is optimális feltételek között zavartalanul folytathatták életműködésüket. amelyek a talaj termékenységét nagymértékben csökkentik.az állandó művelhetőség. kémiai és biológiai állapotának megteremtése és annak folyamatos fenntartása. 321 . s ennek megfelelően a talaj a gépek és eszközök használata. valamint a titotechnikai beavatkozások során olyan káros hatásoknak van kitéve. a csapadék befogadása és megtartása. 10. Talajművelési módok A gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelési módok világszerte rendkívül változatosak. . Az árutermelő gyümölcsösökben viszonylag szűk sortávolságokat alkalmaznak. Az integrált gyümölcstermesztés egyik követelménye. A vadon termő gyümölcsfák rendszerint erdőtársulásokhoz kapcsolódó napfényes helyeken díszlettek. .vegyszeres (kémiai) gyomirtás. .

ezért a művelések ilyenkor gyakrabba n követik egymást. Minél mélyebben mozgatjuk a talajt. A gyomnövények mennyiség e és azok vízfogyasztása a vegetációs időszak első felében jelentős. de a szárazabb és levegősebb feltalaj szigetelőrétegként csökkenti az alsóbb rétegek hőmérséklet ét. A gyümölcsö sök mechanika i talajművelése során nem célszerű a talajt állandóan "tisztán". Mechanikai talajművelés Magyarors zágon a gyümölcsö sök sorközeiben az 1980-as évek végéig a feketeugaros talajművelés volt a legelterjed tebb talajművelési mód. A talajművelés lehetséges módját az ökológiai és a felszíni adottságok is jelentős mértékben befolyásolják. annál nagyobb a talaj nedvességvesztesége. a talaj szervesanyag-gazdálkodását és biológiai aktivitását negatívan befolyásolja. Évente átlagosan 5-8 a talajművelések száma. A fasávokban a speciális eszközökkel sekélyen végzett mechanikai talajművelés várhatóan a jövőben is szerepet kap. jelentős gyökérkáro sodást okoz.és munkagép ek mellett döntő mértékben a talajnedvesség határozza meg.A gyümölcst ermesztés gyakorlatában az említett három talajművelési módot legtöbbször kombinált an alkalmazz ák Hazánkban a gyümölcsösök többségében a sorközöket mechanikai és takarásos talajművelés ben. A mechanika i talajművelés korábbi elterjedtsége elsősorban a gyakori csapadékhiánnyal magyarázh ató. mert alkalmas a talajra sokkal nagyobb veszélyt hordozó vegyszeres gyomirtás helyettesítésére. E talajművelési mód káros hatásai a talajművelés mélységétől és az alkalmazott művelőeszköz típusától függnek. A művelőeszközök közül a kultivátorok használata a legkedvezőbb. A műveléssel lazított talajréteg nedvességtartalma csökken ugyan. A mechanikai talajművel és kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés elveinek (27. A mechanika i talajművelés további feladataihoz tartozik a talaj levegőzöttségénekjavítása. Rontja a talaj szerkezetét. A középkötött 322 . vagy annak jelentős korlátozására.mechanikai talajmű­ velésre a jövőben is szükség lesz. költségessé teszi az ültetvények talajművelését. gyomment esen tartani. amelyben az evaporáció csökkentésének és a gyomok irtásának jelentős szerepe lehet. Nem szabad megvárni a gyomok megerősödését. A mechanikai talajművelést egyre inkább csak az öntözetlen gyümölcsö sökben alkalmazzák hazánkban. A mechanika i talajművelés minőségét és károsító hatását az alkalmazott erő. a trágyafélé kés talajjavító anyagok bedolgozás a és a gépek munkájáho z megfelelő talajfelszín biztosítása. Öntözés nélküli termesztésnél a talajnedvesség megőrzése kiemelt feladat. többszöri . A mechanika i talajművelések számát és művelési mélységét minimálisr a kell korlátozni. mert kedvező lazító hatásuk mellett kevésbé tömörítene k és a talaj szerkezetét a legkevésbé rontják. A mechanikai talajművelés mélysége a 8-15 cm-t ne haladja meg.különböző mélységben végzett. A telepítés előtti. A telepítés utáni mechanikai talajművelés a talaj eltérő mélységű mozgatásán és részben forgatásán alapul. ezért minden gyümölcsösben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő talajművelési rendszert kell kialakítani és megvalósítani. mert az túlságosan és feleslegesen megnöveli a mű­ velések számát. kép). A mechanika i talajművelés gyakoriságát a gyomosodás mértéke és a gyomok fejlődése határozza meg. mert a 15-20 cm-nél magasabb gyomok sekély talajműve­ léssei eredménye sen már nem távolíthaták el. a fasávokat vegyszeres gyomirtásban részesítik.

mert az évközi lazítások csak a felső talajréteget teszik lazává. hogy évente váltott sorközökben kerüljön sor az altalajlazításra. Kötött talajú ültetvényekben. hogy a fellazított talaj nehezebben járható. A mechanikai talajművelés esetén a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont. Az altalajlazítás 40-60 cm mélyen évente-kétévente végezhető. Az altalajlazítás ideje ősszel. Használata az utóbbi évtizedekben a könnyü kivitelezhetősége és a szelektív gyomirtó szerek nagy választéka miatt általánossá vált. 323 . Rendszerint a sorközök mechanikai talajmű­ velésével vagy a ftivesítéssel kombináltan alkalmazzák Az integrált gyümölcstermesztésben a lehető legkeskenyebb területsávban alkalmazzák A vegyszeres gyomirtás az utóbbi évtizedekben talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt vitatott termesztéstechnológiai eljárás. újabban infravörös hősugárzó készülékkel vagy gázlánggal mű­ ködő munkagéppel (INÁNTSY. Ez különösen a növényvédelemi és a szüreti munkáknál okozhat hátrányokat Ezzel is magyarázható. különösen szűk sortávolságok esetén a tömődött talajrétegek altalajlazítása elengedhetetlen. víz. A fasávok mechanikai talajművelését időközön­ ként herbicidek használatával egészítik ki.és energiatakarékos legyen. amelyet a gyomvegetáció szükség szerinti kaszálása helyettesít. Csak az engedélyezési okiratban meghatározott gyümölcsfajoknál és ültetvénykorban használhaták a herbicidek. vibrációs talajlazítást végezni.és kötött talajokon túl nedves és száraz állapotban nem lesz jó a lazító és a gyomirtóhatás. Az integrált gyümölcstermesztésben még szigorúbbak a használat feltételei. hogy a gyökérkárosodás mértéke csökkenjen. hogy a mechanikai talajművelésben részesített gyümölcsösökben is terjed az a gyakorlat. A nagyobb őszi esőzések előtt célszerü elvégezni. A rendszeres mechanikai talajművelés további hátránya. Erre a célra vezérelt oldalazó talajmarókat és forgóboronákat használnak. mert a túlzottan nedves talajon a lazító hatás gyenge. október-november hónapokban van. Megfelelő törzsmagasság és oldalazó munkagép használata es etén a fasávokat is lehet mechanikai talajművelésben részesíteni. Már évtizedek óta ismert eljárás a fasávok területének gyommentesítésére a hőke­ zelés lángszóróval. A többrneuetes munkavégzés hozzájárulhat az alsóbb talajrétegek tömörödéséhez. Vegyszeres talajművelés A herbicides talajművelés rendszerint nem terjed ki a gyümölcsösök teljes területére. Kötöttebb talajú ültetvényekben ajánlatos ún. 200 l). Intenzív gyümölcsösökben a szűk sortávolság miatt az altalajlazítás csak a tömörödött művelőutakra korlátozódjon. szüret után végzett mechanikai talajművelés feladata közé tartozik a szerves trágyák és műtrágyák bedolgozása is. a szüret előtt néhány héttel abbahagyják a mechanikai talajművelést. hogy azok használata a talaj szerkezetét kímélő. hogy a nyár második felében. A szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben talajművelésre. Erre a célra az ásógépek és a művelőtest nélküli mélykultivátorok a legalkalmasabbak. A sorközök mechanikai talajművelése lehetőleg egyrneuetes legyen. A gyümölcsösökben felhasználható gyomirtószerek hatósági szabályozás alatt állnak. Csökkenthető a gyökérkárosodás mértéke úgy is. hanem csak átlagosan ajasávok 60-150 cm széles területére korlátozzák. Ősszel.

amit az ültetvény trágyázásánál figyelembe kell venni.). a folyondárszulák (Convolvulus arvensis). Savanyú talajú gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás hatására további elsavanyodás következhet be. a kétszikűek köréből a tyúkhúr (Stei/aria media).) és a disznóparéjok (Amaranthus spp.). Az évelő gyomok felszaporodása a gyümölcsösök fasávjaiban különösen veszélyes lehet. a libatopfélék (Chenopodium spp. Elősegíti a talajtermékenység fenntartásában kiemelkedő jelentőségű biológiai aktivitást. ezért a nem termőkorban sokkal körültekintőbben kell eljárni alkalmazásánáL A gyümölcsösökben felhasznált gyomirtó szerek mennyiségének és kombinációjának meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj szervesanyag-tartalmát. úgy a gyökérzet zavartalanul fejlődik és a tápanyagban gazdagabb felső talajrétegben helyezkedik el. Adott gyümölcsösben a megfelelő herbicidkombináció meghatározásánál a várható gyomflóra összetételéből kell kiindulni. ezért időnként a herbicide k rotációja szükséges. a csapadékviszonyokat és az adott gyümölcsösben található gyomflóra összetételét. Az alkalmazott gyomirtási technológiát és a felhasznált herbicideket az ültetvény sajátosságainak megfelelően kell megválasztani. Takarásos talajművelés A takarásos talajművelés talajkímélő természetbarát művelési forma.A fiatal gyümölcsfák sokkal érzékenyebbek a felhasználható herbicidekkel szemben. Nagy előnye a takarásos talajművelésnek. ezért évente 100-300 kg/ha mészkőpor őszi kiszárása indokolt a gyomirtott sávokban. A csonthéjasok és a sekélyen elhelyezkedő gyökérzem bogyósgyümölcsűek érzékenyebbek a herbicidekkel szemben. a pirók ujjas muhar (Digitaria sanquinalis) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). A magról kelt egyszikűek közüla muharfélék (Setaria spp.) fordulnak elő leggyakrabban. a veronikafajok (Veronica spp. Az ültetés utáni években fokozottan herbicidérzékenyek a gyümölcstermő növények. Ennek következtében kedvező vízellátottság esetén jelentősen javul a gyümölc sfák nitrogén. Az ültetvények gyomflórája a folyamatos herbicidhasználat során átalakul. amelyhez ismerni kell a várható legveszélyesebb gyomok összetételét. amennyiben a herbicideknek fitatoxikus hatása nincs. A vegyszeresen gyomirtott sávokban. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). amely maradéktalanul megfelel az intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek. A gyümölcsösben megfelelő gyomirtóhatás rendszerint csak több herbicid kombinált használatával érhető el. Ezek közül a legfontosabbak a tarackbúza (Agropyron repens). 324 . Az integrált gyümölcstermesztésben előnyben részesítik a lombazaton keresztűl felszívódó gyomirtó szereket. a betyárko rá (Erigeron canadens is). elszaporodnak az adott gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomnövények. A talajon keresztül ható készítményeket a gyomok tömeges kelése előtt szükséges kipermetezni. Az ültetvényben célszerű többször gyomfelvételezést folytatni.és káliumellátottsága. A herbicidek legbiztonságosabban az alma.és körteültetvényekben alkalmazhatók. kötöttségét. hogy a gyümölcsfák gyökérze te viszonylag károsodás nélkül fejlődhet a termékenyebb felső talajrétegben. amezei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Ruhus caesius). A levélen keresztül felszívódó herbicideket 15-25 cmes gyomfejlettségnél kell kijuttatni.

.a ilitakaró csökkenti a tápanyagok. Ezzel a gyökérzet főtömegét tartalmazó területen megakadályozható. mert a fasávokat rendszerint herbicidek használatával vagy mechanikai talajműveléssei tartják gyommentesen. lejtős területeken az eróziót Csökken a túlöntözés veszélye. .a talaj gazdagodó szervesanyag-tartalma növeli a talajélet aktivitását. . amely az integrált gyümölcstermesztés előírt követelménye. kisebb talajban a hőingadozás. Ez a legtermészetesebb és legelőnyösebb talajápolási eljárás. Ide sorolható a sorközök gyepesítése és a zöldtrágyanövények termesztése. . . Az elő­ nyök olyan szembetűnőek. növényi eredetű anyagokkal és fekete fóliával történő talajtakarás. A gyümölcsösök gyepesítésének hátrányai: .bizonyos évjáratokban a gyökérnyakon és a gyökérzeten pusztító rágcsálók elszaporodhatnak.a fútakaró élőhelyet és táplálkozási feltételeket biztosít a hasznos élőszerveze­ tek számára. különösen a vashiány okozta klorózis. hogy az árutermelő ültetvények többségében napjainkban már ez a legelterjedtebb talajművelési mód.javul a talaj szerkezete és levegőzöttsége.a füvesítés energiatakarékos talajművelési mód. főleg a nitrogén kimosódás át A fűnövényzet az átmeneti nitrogéntöbbletet felhasználja. bakhátmentes talajfelszínt biztosít. amely hatékonyabbá teszi a gépi és kézi munkát.a fűtakaró a gyümölcsösben megakadályozza a csapadék elfolyását. hogy növekszik a tápanyagok felvehetősége és a talajbeli mobilitásu k. mert a fiivesítés megakadályozza a káros mértékű talajtömörödést és az elhaló iligyökérzet növeli a talaj pórusainak térfogatát. mint a mechanikai talajművelés. . amelynek a növényvédelmi és szüreti munkáknál különös jelentősége van. amely gazdaságosabban alkalmazható.a fűtakaró miatt nagyobb a vízigény.Takarásos talajműveléskor a gyümölcsös talajának egy részét vagy annak egészét növényekkel vagy különböző takaróanyagokkal hosszabb ideig fedett állapotban tartjuk.a sorközök fúvesítése egyenletes. hogy a fűtakaró és a gyomok konkuráljanak a gyümölcstermő növényekkel a víz. A sorközök gyepesítésének előnyei annyira számottevőek. A gyümölcsös teljes területét ritkán füvesítik. a fasávok takarónövényekkel fedése.öntözés nélkül a fiivesített gyümölcsösökben növekszik a szárazságstressz veszélye. hogy öntözött gyümölcsösökben alkalmazása mindenképpen javasolható . A főgyökérzet vízfelvevő és vízhasznosító képessége hatékonyabb. . A takarásos talajművelés legelterjedtebb módja a sorközök gyepesítése. Kedvező állapotban tartja az ültetvények talajának nitrogénhá ztartását . A gyümölcsösök gyepesítésének előnyei a következők: . kép). A gyepesítés és talajtakarás megfelel a "minimum tillage" talajmű­ velési rendszer követelményeinek. ezért a túlzott nitrogénellátás veszélye csökken.állandó gépi és kézi művelhetőséget biztosít az időjárástól függetlenül. Ennek is köszönhető. .a gyepesítés az alsóbb légrétegekben növeli a kisugárzási fagyveszé lyt A párásabb állományú mikroklíma kedvezhet a gombás betegségek elterjedésének. ezért füvesített ültetvényekben ritkább a mikroelem-hiánytünetek fellépése. mint a gyümölcstermő növényeké.és tápanyagellátásban (28. . A sorközök füvesítésének számtalan előnye mellett néhány hátránya is van. 325 .

réti csenkesz. magassága ne haladja meg a l 0-15 cm-t. Hazánk éghajlati adottságai közölt a füvesítés teljes biztonsággal csak öntözés mellett alkalmazható. ősszel rétszellőztetővel vagy altalajlazítóval végzett lazításból áll. Hazánkban eddigiekben a vörös csenkesz. PETHŐ (1984) hazánk ökológiai adottságait figyelembe véve a következő fűfajokat ajánlja a gyümölcsösök sorközeinek füvesítésére. Legbiztonságosabban az ország nyugati. 10. Hazai körülmény ek között a csapadékviszonyoktól fliggően 5-l O alkalommal szükséges kaszálni. márciusban-áprilisban és ősszel. és vetőmag szükséglete Tisztán Keverékben vetve kglha Réti perje V ö rös csenkesz Réti csenkesz 8 20 40 3 7 13 A sport célokra összeállított fűkeverékek fontos alkotórésze az angol perje. mérsékelt víz. A fűmagot egyenletes felszínű morzsás magágyba. ne legyenek több hétig tartó aszályos periódusok. északi és északkeleti termőhelyein flivesíthetők a gyümölcsösök A fűtakaró vízigényének csökkentése céljából gyakran csak minden második sorközt gyepesítik. A fűtakaró az első 3-5 évben 40-60 kg többlet nitrogén-hatóanyagat igényel hektáronként.és tápanyagigényűek. ezért 3-4 füfajból álló keveréket használnak. jó takaró és önfelújító készséggel rendelkeznek. szeptemberben-októberben legkedvezőbb az időjárás. 326 . táblázat.A gyümölcsösök gyepesített talajművelése biztonságos bevezetésének feltétele a legalább 700-800 mm-t elérő éves csapadékmennyiség. amelynek növekedési erélye és vízfogyasztása nem felel meg a követelményeknek. 15 cm-es gabona-sortávolságra. Az egyenletes magágykészítéshez és a kedvező fűborítottság eléréséhez a gyepesítést a telepítés évében legkedvezőbb megkezdeni. A fűtakaró telepítésére kora tavasszal. Öntözés nélkül a biztonságos füvesítéshez azonban l OOO mm csapadék szükséges évente. A röviden tartott fűtakaró kaszáléka mulcsként helyben marad. mert a többi fűfajt elnyomja és a fűtakarót zsombékossá teszi. amelyek növekedési erélye kicsi. réti perje és legfeljebb l 0%-os részarányban fehér here keverékét használták leginkább. További követelmény a kedvező ökológiai alkalmazkodóképesség. Kedvezőtienek egyéb tulajdonságai is. A fűtakaróval kapcsolatos követelményeknek hiánytalanul egyetlen fűfaj sem tud eleget tenni. veresnadrág csenkesz. a nagy gyökértömeg-produkció és a kis kaszálási igény. 1-3 cm mélységre vetjük. A fűkeverékek öszszeállításánál a termőhelyi adottságokat ismerő gyepgazdálkodási szakember véleményét célszerű kikémi. A jUtakarót a gyümölcsösökben állandóan röviden kell tartani. A gyümölcsösök gyepesítésére azok afüfajok alkalmasak. A kaszáláson kívül a fűtakaró ápolása tavaszi fogasolásból. bírják a taposást és a beárnyékolás t. Gyepesítésrejavasolt Fűfajok fűfajok. A csapadék mennyisége mellett a csapadék időbeli elosztása még fontosabb.9.

véd a gyomosodás ellen. .elősegíti a gyökérképződést és a hajtásfejlődést. .javítja a vízellátást és növekszik a talaj porozitása. A természetes gyomvegetációból kialakított növénytakaró nem biztosít egyöntetű talajborítottságot. sekélyen gyökerezzenek és kedvező önfelujjulással rendelkezzenek. de a füvesítés számos előnyével rendelkezik. Az adott ültetvényben megtalálható egyszikű gyomnövények viszonylagjól tűrik a száraz időszakot.esetenként a kálium túlzottan feldúsul. ezért rendszerint csak a fasávokat vagy egyedileg a fiatal gyümölcsfák törzs körüli területét takarják. A vegyszeres gyomirtás elterjedésével jelentősége csökkent. ha a takarás előtt a törzs körül durva kőzúzalékot helyezünk el. amely hátrányosan befolyásolja a gyümölcsök tárolhatóságát A fiatal gyümölcsfák rágcsálók elleni védelmét szolgálhatja. hogy: .kedvezően hat a talaj biológiai aktivitására. Az utóbbi évtizedben az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek megfelelően intenzív kutatómunka kezdődött a fasávok mechanikai talajművelésének és vegyszeres gyomirtásának helyettesítésére az ún. és Lamium spp. . 327 . Ez elsősorban a káliumra. hogy: .és tápanyag-felhasználásuk legyen. Lengyelországban 9 vizsgált növényfaj közüla Poa anna és a Glechoma bederacea bizonyult ígéretesnek.. A talajtakarás hátrányos következménye lehet. A rendszeres kaszálás hatására 1-2 év után uralkodóvá válnak a fiifélék.javítja a tápanyagok felvehetőségéta sűrűbb gyökérzet és a kedvezőbb talajállapot miatt. félék felhasználhatóságát vizsgálják. A gyümölcsösök talaja takarható természetes és műanyag eredetű takaróanyagokkaL A takaróanyagok használata költséges eljárás. Száraz időjárás esetén a takarónövényzet kisül. a kaszálást és a taposást. A minimális talajművelés és a talajvédelem szempontjainak a leginkább megfelelő talajművelési eljárás.a rágcsálók jelentős károkat okozhatnak. hogy mérsékelt víz.csökkenti a talaj párologtatását és hőingadozását. és extenzívebb kezelést igényel.vagy fedőnövények termesztéséveL A takarónövény megválasztásánál követelmény. majd kedvező talajnedvesség esetén újraképződik. de kisebb méctékben a nitrogénre és a faszforra is vonatkozik.nő a kisugárzási fagyok veszélye. takaró. Csupán az egyenletes talajfelszín kialakítására kell ügyelni és 2-3 év alatt kialakul a talajtípusra jellemző természetes növénytakaró. .A gyümölcsösök sorközeinek fűtelepítése öntözés hiányában gyakran nem sikeres. Nyugat-Európában és az USA-ban Festuca spp. de az integrált gyümölcstermesztés követelményeinek előtérbe állításával alkalmazása újra időszerűvé vált. amelyet rotációs nyesedékzúzóval vagy kaszálógéppel rendszeresen röviden kell tartani. Talajtakarás A gyümölcsfák koronája alatti terület talajtakarása régóta ismert és alkalmazott módszer. . A talajtakarás előnyei közé tartozik. . ezért hazánkban elterjedtebb a természetes gyomflórából kialakított extenzív sorközfovesítés. .

ámyékolótrágyázása. amely megfelelő vastagságban kijuttatva kedvező talajtakaró hatást mutat. tőzeg. amely során a virágzás végén néhány cm vastagságú szalmaréteget terítenek a talajra. Az elvékonyodó takarórétegen keresztül már a második évben átnőnek szórványosan a gyomok. fakéreg. A ribiszkeültetvények fóliatakar ásakor-a szamócával ellentétbe n. hogy a lehajló tőkocsányokon a gyümölcsök ne szennyeződjenek. széna. 1979). de a 2-3 éves termesztésben már 0. A fóliapalást szélét l 0-15 cm mélyen a talaj ba kell helyezni.2 m széles fasáv takarásához 2 m-es tőtávolság me11ett fánként 80 kg fenyőkéreg-zúzalékot használtak. 328 .04-0.05-0. A fénysugarakat átengedő fóliák nem használhaták talajtakarásra. az DV-sugárzással szemben ellenálló. Legelterjedtebb a fekete fóliapalást használata. kép). A nagyobb tenyészterületű gyümölcsfákat egyedileg is lehetséges takami l 00-150 cmes átmérővel számolva. fűrészpor. A korszeru szamócatermesztéssel foglalkozó országokban a fekete fóliával takart bakhátas termesztés általánosan elterjedt. INÁNTSY és tsai (200 l) az almafák szalmatakarásához l . aprított papírhulladék is felhasználhatók. kép). A fóliával takart bakhátak közötti művelőu­ tat vegyszeresen gyomirtják és szüret előtt szalmával takarják (30. még fokozottabban érvényesülnek. A fakéregzúzalék használatánál kisebb a mezei pocok megtelepedésének veszélye is. a többéves termesztési módnál és a hajtatásnál egyaránt. A szamóca fekete fóliás takarásának további előnyei a gyümölcsök korábbi érése. Az említett szerzők az l . törek. tányérszem talajfelszín kialakítása mellett. amely a takarás fentebb említett előnyei mellett még tápanyagat is szalgáltat a kezdeti fejlődéshez. A szamóca talajtakarásának előnyei. tekintettel sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerére és magas vízfogyasz tására.15 mm vastagságú. hanem azon is. illetve növekedését gátolja. Hazánkban az időleges szaimatakarást első­ sorban a szamócatermesztésben alkalmazzák. a gyümölcsrothadás arányának csökkenése és a gyümölcs minőségének áruértékeinek növekedése. A szalmatakaró rétegvastagsága legalább l 0-15 cm legyen. A megfelelő vastagságú fóliapalást 3-4 évig is takarhatja a talajt (SIPOS. l mm vastagságú fólia szükséges. Az egyéves szamócatermesztésnél elégséges a 0. komposzt.2 m fasáv-szélességnél és 2 m-es sortávolságnál ll kg száraz szalmát használtak. Ezt évente ismételni kell (29. faforgács. Az árnyékolótrágyázás során az eiültetett fa körül 0. A takaróréteget legtöbbször a harmadik évben fel kell újítani a szalma fokozatos korhadása miatt. A talajtakarás legrégebben használt anyaga a szalma. a talajra és a gyümölcsfákra nem káros természetes eredetű anyagok. Gyümölcsösben a szalmán kívül a talaj takarására más. hogy a fakéreg vizes kivonata több növény magvainak csírázását.5-1 .60-80 cm szélességben vályúszerűen készítik elő a talajt.05 mm vastagságú fólia.O m 2 területre szerves trágyát terítenek. Talajtakaró anyagként világszerte használják a műanyag síkfóliákat. így szerves trágya. de a szükséges szalma fánként 30 kg is lehet. Véleményük szerint a kéregzúzalék gyomosadást mérséklő hatása nemcsak a takaróhatáson alapul. INÁNTSY és tsai (2001) szerint a 10-15 cm vastag fenyő.08-0. amelyeket el ke11 távolítani vagy gyomirtó szerekkel kezelni. Használják az egyéves termesztésben.vagy tölgykéregzúzalék egyes tapasztalatok szerint 4 éven át is kielégítő gyommentességet biztosít.A talajtakarás legáltalánosabban elterjedt módja a gyümölcsfák ún. több évig használható fekete fóliával. Ültetés után a sorok 50-100 cm-es területsávját szokták takami 0.

integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodási rendszer elsősorban a talaj termékenységére épül. A korszeru. 1986). annál könnyebb az optimálishoz közelállóbb tápanyag-ellátottságot biztosítani. csökkenteni a szakaszos terméshozás mértékét. PAPP. század első felében a gyümölcsfák táplálásánál csak a terméshozam és növekedés szabályozását tartották szem előtt (ATKINSON. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsága javításának a különböző módon végzett trágyázás 329 . Ettől kezdve a gyümölcsfák táplálásánál a gyümölcsminőségre gyakorolt hatás vizsgálata kerűlt a középpontba. 1979.4. A nagy ültetvénysűrűségű és nagy termőképességű intenzív almagyümölcsösökben az 1950-es és 1960-as években jelentkeztek azok a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára vonatkozó problémák.fokozott figyelmet fordítani a talajvédelemre. annál fontosabb a kedvező táplálkozási előfeltételek megteremtése. genetikai tulajdonságok. A XX. laboratóriumi vizsgálatokra alapozott tápanyaggazdálkodási rendszert lehet tekinteni. amely gazdaságosabbá teszi a gyümölcstermesztést. . . amelyek a gyümölcstermő növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükséges. Minél nagyobb értéket képvisel az ültetvény. PAPP. A termékeny talajú ültetvényben kisebb a diszharmonikus tápanyagellátás veszélye és kevesebb trágyafélét kell felhasználni. . Korszerűnek a termesztés színvonalához és a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez igazított. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságára számos tényező gyakorol jelentős hatást. A gyümölcsösök tápanyag-utánpótlását az 1960-as évek kezdetéig nagyrészt empirikusan. . nagy óvatosságotigényeL 10. agrokémiai és növényélettani folyamatok.javítani a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. A gyümölcsösök tápanyagellátása a jelentős tudományos eredmények ellenére is az egyik legvitatottabb eleme a termesztéstechnológiának. valamint a termesztéstechnikai eljárások A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának gyakorlatát a mindenkori termesztési színvonal követelményeihez kell igazítani. 1990.növeini a termésbiztonságot. A gyümölcsösök tápanyag-ellátásának jő feladatai a következők: .növeini a talajtermékenységét. Csak azokat a tápanyagokat és talajjavító anyagokat használják. hogy a fólia széle mentén a talajművelés és egyéb gépi munkák végzése nehézkes. tudományos megalapozottság nélkül végezték. 1997). így az ökológiai adottságok.elősegíteni az ültetvény termőképességének minél teljesebb kihasználását.2. Tápanyagellátás A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató kapacitása és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. Minél kedvezőbb a gyümölcsös talajának termékenysége.Valamennyi talajtakarás elengedhetetlen követelménye a talaj megfelelő előké­ szítése és tápanyag-feltöltése. minél intenzívebb a gyümölcstermesztés színvonala. A fekete fóliás talajtakarás hátránya. amelyek az addigi sablonos tápanyag-ellátási rendszer teljes újraértékelését tették szükségessé (FAUST.

Gyökérzetük mélységi és szélességi elhelyezkedése az alanytól és a gyümölcsfajtól nagymértékben függ. A gyümölcstermő növények gyökérzete a behálózott talajtömegnek mindössze 1-2%-ával érintkezik szorosan. A gyümölcstermő növények fejlett. hosszú ideig.eszköze. A körtefák birsalanyou vasklorózisra hajlamosak.0 mm átmérőjű. mint csonthéjas és bogyós gyümölcsfajoké. gyökérzetük 70-90%-a a felső 0-30 cm-es talajrétegben találhatók. amelynek tápanyag. a gyenge növekedésűeké a 0-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el.és vízfelvevő képessége kisebb. A gyenge növekedésű alanyon álló gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsűek jó vízellátottság mellett a termékenyebb felső talajréteg tápanyagkészleteit kedvezően tudják hasznosítani és ezért rendszerint jobb a N-. Élettartamuk átlagosan 2-4 hétre tehető. 0. viszonylag nagy kiterjedésű gyökérrendszerrel rendelkeznek (KoLESNIKOV. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. Az egyes évek tápanyag-ellátási szintje nemcsak a folyó évi terméshozamat és a gyümölcsminőséget befolyásolja. Az erősebb növekedésű alanyon álló gyümölcsfák gyökereinek zöme a 0-60 cm-es. 1979). A hajszálgyökerek és gyökérszőrök képződése tavasszal és nyár végén. Az újraképződött hajszálgyökerek új abb vagy a már egyszer átszőtt talajrészekbe hatolnak. A gyümölcstermő növények gyökérzetének kicsi a hajszálgyökér sűrűsége ezért tápanyag. Az őszibarack mandulaalanyon a nagyobb mésztartalmú és sekélyebb termőrétegű talajokon is eredményesen termeszthető. mint a gyümölcstermő növények legaktívabb részei az állandó változás állapotában vannak.és Ca-ellátottságuk. Ezért is fontos. de a kedvező tápanyag-ellátottsági állapot elérését számos egyéb tényeis befolyásolja. 1971. PAPP és TAMÁSI. A gyümölcsösök trágyázásánál fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására.és víztartalmávaL A gyümölcstermő növények gyökérsűrűségét az alany és fajta örökletes tulajdonságai is alapvetően befolyásolják. ezért jelentős az a talajtömeg. Az almatermésűek gyökérsűrűsége kisebb. mint a lágyszárú növényeké. világosszínű hajszálgyökerek töltenek be a rajtuk elhelyezkedő gyökérszőrökkel. K. amely becslések szerint többszörösen meghaladhatja a levélfelület terűletét A hajszálgyökerek. a ző fő A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai A gyümölcsösök évelő. Segítségükkel rendkívüli méctékben megnő a gyökerek aktív felvevő felülete. lehetővé téve a talaj tápanyag. a trágyafélék által okozott talajterhelések csökkentésére. elpusztulásuk után a gyökérzet más részén újraképzőknek. Az őszi intenzív gyökérnövekedési időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények 330 . gyakran évtizedekig azonos helyen tenyésző monokultúrák. A bogyósgyümölcsűek sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek.és vízkészletét hasznosítani tudják. hogy a hajszálgyökerek mennyiségével jellemezhető gyökérsűrű­ ség szoros kapcsolatban van a talaj szervesanyag-.0 mm hoszszúságú és 0.3-1. A tápanyagfelvételben meghatározószerepeta kb.1-4.és vízkészleteinek hatékonyabb kihasználását. kora ősszel a legintenzívebb. Ennek megfelelően a gyomok és a fűnövényzet erős tápanyag. tápanyag.és vízfelvételi konkurenciát jelentenek a gyümölcsösökben. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele 5 oc feletti talajhőmérsékletnél már folyamatos.

A gyümölcsfák a tápanyagokat gyengén vagy közepesen hasznosítható növények csoportjába tartoznak. mert a téli felkészülésben a tápanyagok tartalékolásában és a kedvező tavaszi fejlődésben alapvető jelentőségű. a málna. A gyümölcstermő növények hajszálgyökereinek felszívó zónájában élnek az endogén típusú gombák. A gyümölcstermő növények az intenzív tavaszi anyagcseréjéhez a gyökérzet nem képes elegendő mennyiségű tápanyagat szolgáltatni. A gyümölcstermő növények gyökérzetében meglévő mikorrhizás kapcsolatjelentő­ ségét a foszfor. 1986). A szilva. Így pl. az eredményes tavaszi vegetatív és generatív fejlődésében. A gyümölcstermő növények a szántóföldi növényekhez viszonyítva gyengébb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkeznek. Vizsgálatok igazolták. A kis terméshozam és az ezzel rendszerint együttjáró erőteljesebb vegetatív fejlődés rontja a gyümölcsök tápelem-egyensúlyát.és tápanyagkészletét Segítségükkel megnő a gyökérzet tápanyag. Lombhullás előtt közvetlenül a levelek tápelemtartalmának jelentős része visszavándorol a gyümölcsfák egyes részeibe. a rügyek fejlődésében. A bogyósgyümölcsűek többségének klórérzékenységét a káliumtrágyázásnál figyelembe kell venni.5-6. amelyet nyár végén-kora ősszel halmoznak fel. többségüknek tavasszal újra kell képződni. Különösen vonatkozik ez a nitrogénre. valamint az alma kalciumszükséglete emelkedik ki. E tekintetben a nitrogén. de a fő termékükkel a gyümölccsel viszonylag kevés tápanyagat vonnak ki. A termesztett gyümölcsfajok és-fajták az egyes tápelemeket illetően eltérő igényű­ ek. amelyekben a tápanyag-ellátottság alapvető jelentőséggel bír. Az ilyen fákról származó gyümölcs légzése gyorsabb. A gyümölcsfák szakaszos terméshozásra való hajlamát a tápanyag-ellátás hiányosságai növelhetik.5 közötti talaj-pH (KCl). 331 . Ebben a kritikus időszakban a gyümölcstermő növények elsősorban tartaléktápanyagaikat hasznosítják. A tápanyagok tartalékolásának alapvető szerepe van a téli felkészülésben. de a teljes vegetációs időszakban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt A gyümölcstermő növények éves vegetációs ciklusában a tápanyagellátás szempontjából több kritikusnak tekinthető szakasz van. Bár tekintélyes termésmennyiséget teremnek. A gyümölcsfák eltérő mértékben ugyan.és káliumellátás szerepe kiemelkedő. A gombák nagy hatékonysággal tudják hasznosítani a talaj víz.és cinkfelvétel esetében tudták bizonyítani (ATKINSON. hogy a terméshozam nagysága és a gyümölcsök tápelem-egyensúlya között szoros összefüggés van.életében. A hajszálgyökerek fagyérzékenyek. a szeder és a fekete ribiszke nagy káliumigénye nagy nitrogénigénnyel párosul. mert az egész évi nitrogénfelhasználásnak hozzávetőlegesen 30%-a raktározódik. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásában fontos szerepet játszanak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák. a csonthéjasok és a bogyósok káliumigénye. s fiziológiai stabilitásuk hiánya következtében rosszul tárolhatók. A gyümölcsfák fontos agrokémiai sajátossága. A gyökerek és az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózisához legkedvezőbb az 5. hogy a hazai gyümölcsösökben megtalálhatók mikorrhizás szimbiózisok (DöRGŐ és mtsai 1998). a meggy.és vízfelvételének hatékonysága.

A gyümölcsfák által felvett tápelemek fontos tulajdonsága a szállíthatóság és az újrahasznosíthatóság (reutilizáció). Ezek hiánytünetei a hajtáscsúcsokon jelentkeznek kezdetben. A gyümölcstermő növények tápelemfelvételét alapvetően az örökletes tulajdonságok. A gyümölcsfajok többségénél a hajtásnövekedés mértéke. a nitrogéntartalékok képződése időszakában. Mn. A gyümölcstermő növényekben viszonylag sok nátrium és klór is felhalmozódhat. P. S. Bármely tápelem egyoldalú többlete vagy hiánya a talajban és a növényben megbonthatja a tápelem-ellátottság egyensúlyát.és gyümölcsnövekedés időszakában. vagy éppenséggel túlzott mennyiségben kerül felvételre. illetve annak szabályozásában. Mo. ezért hiányuk a hajtások alsó levelein jelentkezik. 332 . Az ún.mennyiségben veszik fel. A gyümölcsfák nitrogénellátásának három kritikus időszaka van: úgymint kihajtástól a kötődésig. Mg. de képesek arra leveleik útján és a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák segítségével is. Ezek a következők: makroelemek: C. a terméshozam nagysága és a legtöbb gyümölcsminőséget meghatározó tulajdonság alakulása egyértelmű összefüggésben van a nitrogénellátottsággaL A gyümölcstermő növények a nitragént elsősorban nitrát. N. mint hasznos. K. N/P.A tápelemek és szerepük Az ásványi tápelemeknek kiemelkedő szerepük van a gyümölcstermő növények életfolyamataiban. mikroelemek: Fe. hogy a növényélettani kutatások a jövőben újabb kémiai elemek fontosságát fogják kimutatni. A gyakorlatban jelentősebb ionantagonizmusok a következők: N/K. az egyes tápelemek kémiai sajátosságai és a talaj tulajdonságai határozzák meg. az intenzív hajtás. H. A gyümölcstermő növényekben eddig kimutatott tápelemek száma meghaladja a 70-et. K.a mindenkori anyagcsere folyamatok által befolyásolt. A tápelemek többségét a növények gyökereiken keresztül ionos formában veszik fel. Ca/Fe. az enzimek.és vízellátottság esetén lehetséges a kívánt mértékben. Sajnos a gyümölcsminőség szempontjából alapvető makroelem. Makroelemek Nitrogén. KIM g. különösen a gyümölcsök anyagcseréjében. P. B. a Ca és a mikroelemek gyakorlatilag alig reutilizálódnak. amely az eddigi vizsgálatok szerint inkább káros. annak minden szakaszában és életfo- lyamatában kiemelkedő szerepet játszik. Ca. Ca/Zn és Fe/Mn. Ti. csak akkor érvényesülhet. A gyökerek által felvett tápelemek kedvező élettani szerepe. A tápelemeket a különböző gyümölcsfajok és -fajták egymástól eltérő. A fehérjék. Ca/B. Mg) gyakorlatilag újrahasznosítható. A talajoldatban meglévő diszharmónia esetén egyes tápelemek felvétele akadályozott. ionantagonizmus jelensége a gyümölcstermesztésb en egyre súlyosabb gondokat okoz. O. A makroelemek többsége (N. P/Zn. amelyekből 15-17-nek a nélkülözhetetlensége bizonyított. Ca!Mg. Zn. K/Ca. A gyümölcstermő növények életében. A gyümölcstermő növények gyökérzetének az anyagcsere által befolyásolt tápelemfelvétele csak a talaj harmonikus tápanyag. Cu. a nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. nyár végétől a lombhullásig. ha a tápelemek aránya az egyes növényi részekben harmonikus. Valószínűsíthető.és ammóniumformájában veszik fel.

a málna. Tartalék tápanyagként főleg csak az ezután felvett nitrogén raktározódik (HILL-COTTINGHAM. Aktívan részt vesz a növény energia.és szénhidrát-gazdálkodásában. amelyben a nitrogén nélkülözhető lenne. a hajtások és a gyümölcsök kineveléséhez. a meggy.a levelek narancssárga színeződést kaphatnak. a reproduktív szervek képzésében. A foszforellátottság pozitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzilárdságát és tárolhatóságát A foszfor kiemelkedő élettani szerepe ellenére viszonylag kis mennyiségben szükséges a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív tevékenységéhez. a vegetáció korábban fejeződik be. A lombozat színeződéséről és a hajtásnövekedés mértékéről a gyümölcsfák nitrogénellátottságára és kondíciójára megbízhatóan következtethetünk. A levelek kicsik. 1965). sőt laza homoktalajokon jelentős lehet a kimosódási veszteség is. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági egyensúlyát. kép). Nitrogén hiánya esetén a gyümölcsök rosszul kötőd­ nek és a gyümölcshullás erős lesz. nem termő években és a gyenge termésű években veszélyes elsősorban. laza szövetűek. A nitrogénhiány műtrágyázással és permetezőtrágyázással viszonylag könnyen megszüntethető. A nitrogén hiányára a gyümölcstermő növények gyorsan és szembetűnően reagálnak. a szilva. A foszfort a növény főleg az újonnan differenciált szerveiben használja fel. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a virágszervek nem fejlődnek kielégítően. Szerepe a gyümölcstermő növények életében sokoldalú. s a fás részekben és a rügyekben raktározódnak A túlzott nitrogénellátottság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést A legtöbb nitrogén a gyümölcstermő növények leveleiben található. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack. idősebb levelén jelenik meg. A bőséges nitrogénkínálat a terrnőre fordulás előtti ún. amelyek a levelekből elvándorolnak. Az augusztusig felvett nitrogén nagy része felhasználódik a levelek. A gyümölcsök nagyok. Foszfor. Legtöbbet a levelek. a fekete ribiszke. a szeder és a bodza. A szénhidrátok erős felhalmozódása miatt . A meleg. A nitrogénhiány először a hajtások alsó. A hajtásnövekedés ilyenkor hosszú ideig tart és a lombhullás vontatott lesz. Nincs azonban a vegetációnak olyan szakasza és olyan fenofázisa. A kedvező nitrogénellátottság a gyümölcstermő növények egész életciklusában és a teljes vegetációs időszak alatt elengedhetetlen feltétel. Az ilyen fákon a hajtásnövekedés idején a levelek sötétzöldek és nagyméretűek. WILLIAMS. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi részek felé jelentős. a dió. rügyek és a gyümölcsök tartalmaznak. A túlzott nitrogénellátottság negatív hatása kedvező gyümölcsberakódásnál nem mutatkozik. majd elsárgulnak (31. kezdetben világoszöldek. Egyre gyümölcsfejlődés időszakában A gyümölcstermő 333 . Különösen vonatkozik ez a júniusi gyümölcshullásra. napfényes ősz elősegíti a nitrogéntartalmú anyagok képződését. rosszul színeződöttek és rosszul tárolhaták A nitrogén a talajban könnyen mozog. A nitrogén könnyen mobilizálható tápelem. 1965.amelyek a nitrogén hiányában nem tudnak egyéb vegyületekké átalakulni és elszállítódni . A nitrogénhiányos gyümölcsök aprók. nem lédúsak és a klorofill gyors lebomlása miatt idő előtt kényszerérettek lesznek. Szélsősé­ ges esetekben a nitrogénhiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullanak.növények a legtöbb nitrogént az intenzív hajtásnövekedés és igénylik és veszik fel.

Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhidrátforgalmában. a világosabb levélrészek szövetei plazmalizálódnak. A nitrogén és a kalcium mellett a kálium a legnagyobb mennyiségben szűkséges tápelem.5 alatti pH-értékű talajokon felvehetősége minimális. azok képzésében. A káliumhiány tünetei. mint a gyökerek. majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. valamint íz. hogy a kedvező káliumellátottságú gyümölcstermő növények szárazság. 33. A levelek széleitől kezdődően előbb világos. Az alacsony terméshozam és az apró gyümölcsméret is gyakran a hiányos káliumellátottsággal hozható összefüggésbe. A hiányos káliumellátottság következtében a szintetizáló folyamatok gyengülnek A plazmakolloidok hidratáltsági állapotának megváltoztatásával az ásványi anyag és a vízforgalom szabályozásában döntő szerepet játszik. kezdetlen sötétzöldek. de a talajban alig vándorol.és fagytűrőbbek. Az endogén vesicular-arbuscular mikorrhiza (VAM) közreműkö­ dését több gyümölcsfaj foszforellátásában sikerül bizonyítani (HuGHES et al. Szerepe elsősorban a katalitikus folyamatokban kiemelkedő. Kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára. A gyümölcsfákkal együttélő gombafonalak sokkal hatékonyabban tudják hasznosítani a talaj foszfortartalmát. A kálium a legmobilisabb makroelem. Legjellegzetesebb látható tünetei a hosszú hajtásokon jelentkeznek.. kép).és vasellátottságot okozhat. lebontásában és szállításában. Meszes talajú űltetvényekben. A szénhidrátépítő és -átalakító anyagcsere-folyamatok sebessége erősen függ a sejtek káliumtartalmátóL Hiányos káliumellátottságnál a sejtmegnyúlás akadályozott. A foszfor a növényben könnyen mobilizálódik. Általában oldott állapotban a növényi nedvekben és a protoplazma kolloidjaihoz abszorbeált formában található. a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. jól körülhatárolható sáv jelenik meg a plazmadehidratáció és más anyagcserezavarok következtében. idős levelein fejlődnek ki és fokozatosan haladnak a csúcs felé.több kísérleti adat támasztja alá mikorrhizás kapcsolatok szerepét a gyümölcsfák foszforellátásában. s gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak A gyümölcsfák káliumfelvétele a vegetáció megindulásától a hajtásnövekedés és az intenzív gyümölcsfejlődés befejeződéséig jelentős.és zamatanyagainak kialakulására. ezért a gyümölcsök kisebbek lesznek. A talajba juttatott nagymennyiségű foszforműtrágya hiányos cink. Szabadfóldi körűlmények között eddig alig tapasztalták Leírásukra tenyészedényes kísérletekben került sor. A kálium kiemelkedő szerepet tölt be a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában. amelynek a száraz időjárás kedvez. Elő­ rehaladott állapotban. Nagyfokú káliumhiány esetén a levelek jelentős része nekrotizálódik és idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. Először a hajtások legalsó. nekrotikussá válnak (32. A legtöbb kálium ot a levelek és a gyümölcsök tartalmaznak. valamint a vízben mért 5. nekrotikus levélszegély nagysága a káliumhiány mértékétől ft. mert a foszfor káros mértékű felhalmozódására a gyümölcstermő növények esetében nem következik be. 334 .igg. 1979).. Nagyon sok gyakorlati megfigyelés alátámasztja. A foszforhiány tünetei. Az elhalt barna. Hiányos foszforellátottságú gyümölcsfák levelei kisméretűek. Tápanyagfelvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé. Kálium. Túlzott foszforellátottság a gyakorlatban alig fordul elő. majd csökkenő tendenciáj ú.

A kedvező kalciumellátottságú gyümölcsök légzésintenzitása kisebb. érésfolyamatait és tárolhatóságát a kedvezőtlen K/Ca arány nagymértékben ronthatja (FAUST. A gyakorlatban az almák hússzilárdságát. A bőséges káliumellátottság veszélye alacsony kolloidtartalmú és öntözött gyümölcsösökben fokozottabb. A nagyobb kalciumtartalmú almák kevésbé fogékonyak a fiziológiai eredetű megbetegedésekre. luxus káliumfelhalmozásra. A kishidrátburkú kalcium a kálium hidratáló hatását ellensúlyozza. A gyümölcsök kalciumfelvétele fúgg a talaj nedvességtartalmától és a transpirációs áramlás sebességétőL A talaj alacsony pH-értéke és szervesanyag-tartalma. Kalcium. kb. amely stimulálja a hajtásnövekedést (pl. Gyümölcsösökben a füvesítés. a levelek és hajtáscsúcsok felé.és nitrogénfelvétel. a kötő­ déstől csak néhány hétig. A kalcium felvehetősége. túlzott nitrogéntrágyázás. 1989). közömbösíti a káros anyagcseretermékek et A sejtkártyák és a sejtfalak átjárhatóságát szabályozza. Bár az egyik legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. Ugyanez vonatkozik a törpe alanyon álló és öntözött gyümölcsösökre is. csökkentheti a gyümölcsök kalciumtarta/mát. gyenge gyümölcsberakódás). hogy hiányuk a talaj felvehető kalciumtartalmával semmiképpen nem magyarázható. hogy a gyümölcs kalciumtartalma felhíguL Ugyanebben az időszakban a nitrogén és a kálium beépülése a gyümölcsbe nem akadályozott. Az almagyümölcs be pl. ezért azok N/Ca és K/Ca aránya kedvezőtlenné válik. Altalános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. 1972). A gyümölcsfejlődés második szakaszában már korlátozott a kalciumfelvétel. Különösen sajátos a gyümölcsök kalciumfelvétele. 335 . A gyökerek általi felvétele után gyakorlatilag csak a fás szállítóedényekben. A levelek és a gyümölcsök vízért és kalciumért folytatott versengésében a levelek vannak előnyösebb helyzetben. késleltetése. a xylemben vándorol. A gyümölcstermő növények hajlamosak ún. a vegyszeres gyomirtás és a talajtakarás növeli a gyümölcstermő növények káliumellátottságát. A kalcium a gyümölcsminőséget és tárolhatóságat leginkább meghatározó tápelem. a sejtosztódás szakaszáig intenzív a kalcium beáramlása. A kalcium tápelem reutilizálhatósága minimális.és magnéziumtartalma elősegíti a hiányos kalciumellátottságot Minden olyan beavatkozás. Ha egyoldalúan bőséges a káliumkínálat a talajoldatban. amely nem tart lépést a gyümölcs növekedéséveL Ennek következménye.A kálium más tápelemek felvételének és forgalmának szabályozásában is részt vesz. erős metszés. Szárazság idején a levelek felé kalciumkiáramlás következhet be (WILKINSON. 1968). de a túlzott káliumellátottság hátrányos következményekkel járhat. általában keményebb húsállományúak. akkor esőkken a kalcium-. A túlzott káliumtrágyázás a K!Mg antagonizmus miatt magnéziumhiányt idézhet elő. de abból a gyümölcsökbe csak kis mennyiség kerül. magnézium. A kálium kiemeit fontosságú tápelem a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában. mert a leépítő jellegű anyagcsere:folyamatok sebességél csökkenti. magas kálium. növényen belüli szállítása és beépülése nagymértékben eltér a többi tápelemétőL A gyümölcsök olyan kis mennyiségü kalciumot tartalmaznak. mégpedig csak akropetálisan. ezért jobban tárolhaták (FAUST-SHEAR. ezzel magyarázható a levelek kalciumtartalmának fokozatos növekedése a vegetáció folyamán. A kalciumionok kötődnek a xylem ligninmolekuláihoz és csak újabb kationokkal cserélhetők ki korlátozott mértékben.

A klorofill alkotórészeként fontos szerepet játszik a gyümölcstermő növények asszimilációjában. Többségük az enzimek alkotórésze és ezáltal az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesznek részt. Aszály idején a nekrotizálódott foltok összeolvadnak.. Mikroelemek Ezekből a gyümölcstermő növények csak kis mennyiségeket igényelnek. 38. de a légköri szennyezéssel. és nekrotizálódnak. mint a kalciumfelvételt és -szállíthatóságot befolyásoló egyéb tényezőktől.és gyümölcsanalízissel lehet legmegbízhatóbban ellenőrizni.néhány csúcslevél kivételével . 336 . kép).és a K+Mg/Ca-arányokat is. meggy-. cseresznye-. hanem a K/Ca. a talaj nedvességviszonyai. Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alma-. Hazánkban eddig a gyümölcsök kéntrágyázást nem igényeltek.augusztus végére felkopaszodnak A megbetegedett fák gyümölcsei aprók. de élettani szerepük sokoldalú és kiemelkedő. kép). ezért a magnézium a gyümölcstermő növényekben reutilizálható tápelemnek számít. A gyümölcsök kalciumellátottságának megítélésénél nemcsak a kalciumtartalmat kell figyelembe venni. A gyakorlati tapasztalatok szerint a látható magnéziumhiány-tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. A gyümölcstermő növények esetében szabadfóldi körülmények között még nem írták le. kálium. A klorotikus érközi foltok rendszerint a nyár végére a levélszélek és az erek felé haladva megnagyobbodnak.. 35. alsó levelein jelennek meg. mégsem tekinthetők a kalciumhiány közvetlen. málna. Egyre gyakoribb a nagy adagú káliumtrágyázás által indukált magnéziumhiány. A talaj rendszerint elegendő ként tartalmaz.és pirosribiszke-ültetvényekben találkozhatunk. 36. A fehérjék. a levelek besodródva lehullanak.és kalciumellátottsága. Magnézium. nitrogén-anyagcseréjében és a különböző beltartalmi anyagok képzésében. A felvett magnézium növényen belüli mozgása a kalciumhoz hasonlóan elsősorban akropetális. idő előtt érnek. A gyümölcsfák kalciumellátottsága kevésbé fligg a talaj kalciumtartalmától. körte-. de mobilitása annál sokkal kedvezőbb. a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel is viszonylag nagy mennyiségű kén kerül a talaj ba. gyenge minőségűek. A gyümölcstermesztök az 1960-as évek második felétől tapasztalták hiányának erőteljes fellépését. mert a talajoldat magas káliumkoncentrációja akadályozza a gyökerek magnéziumfelvételét A magnéziumhiány-tünetek a jobb reutilizálhatóság következtében először a hosszú vegetatív hajtások idősebb. hanem csak közvetett tüneteinek (34. Kezdetben az elsődle­ ges oldalerek közölti tevé/szövetek világosabb sz ín űekké válnak.Kalciumhiány tünetei. gyakran erősen hullanak.. és súlyosabb esetekben a hosszú hajtások . A gyümölcsfák hiányos magnéziumellátottságának előidézésében a kálium-kalcium-magnézium elemhármas ionantagonizmusából adódó táplálkozás-egyensúlyi zavarok játszanak kiemelkedő szerepet. de az erek menti szövetrészek zöldek maradnak (37. a talaj felvehető magnézium-. A gyümölcsök élettani és tárolási betegségei összefliggnek a hiányos kalciumellátottsággal. enzimek és vitaminok nélkülözhetetlen alkotórésze. A kalciumellátottságot levél. az alanyok és fajták eltérő igényei befolyásolják döntő mértékben. Kén. A gyümölcstermő növények magnéziumellátottságát a talaj kémhatása.

A vashiány rendszerint a vas felvehetetlenné válása következtében lép fel (Krss.és nátriumtartalma és a szélsőséges időjárási viszonyok az intenzív hajtásnövekedés idején. A gyümölcsfáknál a vashiányérzékenységet a talajtulajdonságok. A gyümölcstermő növények vasfelvevő képességét örökletes és egyedi tulajdonságok is nagymértékben befolyásolják. a szilva. különösen tömődött. A növényi anyagcsere redoxirendszerében tölt be fontos szerepet. 1987). Hiányos mikroelem-ellátottság veszélyével extrém-talajadottságnál. az őszibarack. A mikroelemek többsége alig reutilizálódik. 337 . A tápelemek antogonizmusa a makroelemek esetében kifejezettebb és kölcsönhatásuk bonyolultabb. de a levelek kifehéredése és egyes részeinek nekrotizálódása már irreverzibilis változást jelez. Súlyosabb esetben azonban a levelek teljesen kifehéredhetnek.és Fe!-ionok és komplex szerves vegyületek. az öntözővíz magas bikarbonát. a birs.képződéshez. A vashiányra legérzékenyebb gyümölcsfajok az alma. több esetben túlzott mikroelem-ellátottságot okozva. kép). Súlyos vashiány esetén a gyümölcsfa növekedése visszamarad. ezért beépülés után újbóli felhasználásukkal nem számolhatunk.a gyümölcstermő növények. valamint az alanyok érzékenysége között nagy egyedi különbségek vannak (40. amelyek még gyógyíthatók. A vashiánytünetek megjelenése után még rövid ideig reverzibilisek a változások. Az alma. A jelenleg használatos növényvédő szerek . Cu-. a túlöntözés. de az erek zöldek maradnak.és körtefajták. Vas. Nélkülözhetetlen a klorofill- Tekintettel arra.tekintettel a növényi anyagcserét közvetlenül befolyásoló mikroelem tartalmukra . A mikroelemek közül a vasat igénylik legnagyobb mennyiségben a gyümölcstermő növények. a hiány súlyosságától függő intenzitássaL A növényvédő szerek többszöri használata. sősorban A gyümölcstermesztés intenzitásának és a műtrágya használatának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségű mikrotápanyag kerül ki a talajból (SZABÓ és mtsai. alanyok és fajták nagyon különbözően viselkednek a hiányos vasellátottsággal szemben. hogy a talajban rendszerint nagy mennyiségben található. a gyümölcsök kisméretűek és túlzottan színezettek lesznek. vaskelátok formájában veszik fel. ezért gyakran az ún. a cseresznye. levegőtlen és magas mésztartalmú talajokon kell számolni. 1987). Az egyes gyümölcsfaj ok. A gyümölcsfák a vasat Fe{.permetező trágyaként hatva . ezért ela felvehetőségét korlátozó tényezők játszanak szerepet a gyümölcstermő növények vasellátásában. a termesztéstechnológiai hibák. szabálytalan nekrózisosfoltok keletkeznek (39. Gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem. Zn. Kezdetben a vasklorózis csak az erek közötti területen látható.és Mn-ellátottságát befolyásolják elsősorban. A vashiányt mutató levelek rendszerint nem hullanak le a tenyészidő alatt. kép). valamint az alany és fajta örökletes tulajdonságai befolyásolják. A mikroelem-hiánytünetek fokozott megjelenése a gyümölcsösökb en részben a nagy adagú műtrágyázás egyik káros mellékhatása. a körte.gyakran nemkívánatos mellékhatással jár. A talaj magas pH-értékén és mésztartalmán kívül elősegítheti a vasklorózis fellépését a talaj levegőtlensége. a szamóca és a málna. Hiánytüneteik rendszerint a hajtáscsúcsokon jelentkeznek. A vashiánytünet tipikus klorózis formájában először a hosszú vegetatív hajtások fiatal. mezoelemek csoportjába sorolják. az időjárás alakulása. majd a levelek szélein barna. csúcs i levelein jelentkezik.

A bórhiány leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a gyümölcsökön. A belső parásodások kb. szilva. meggy és a málna) érzékenyek a hiányára.és mangánhiányhoz hasonló. A belső gyümölcshús-parásodás főleg a zők 338 . ezért a védekezésnek is az előidéző okok megszüntetésére kell irányulni. de az egészséges gyümölcshús tovább növekszik. Az ún. különösen az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet. cseresznye. A gyümölcstermő növények a bórigényes növényfajok csoportjába tartoznak. s a sérült helytől a hajtáscsúcsig terjedő rész elszárad. majd elhal. majd elhalása. A gyümölcsfák bórszükséglete a virágszervek fejlődése. 6-8 héttel asziromhullás után ismerhetők fel a gyümölcsalak deformálódásáróL A gyümölcshúsban jól körülhatárolható. Csak kifejlődött fiatalleveleken jelentkezik. Kezdetben kisebb foltokban vizenyőssé válik a fák kérge. hanem egyéb tényeidézik elő. ilyenkor az elhalt héjfelületek felrepednek A héjparásodás általában a csésze felőli oldalon a dió nagyságú gyümölcsön figyelhető meg. Az elhalást az idézi elő. A mangánmérgezés tünetei a fiatal gyümölcsfák kérgén jelennek meg. A klorózis a levélszélektől halad a főerek között. a megtermékenyülés és a gyümölcsök sejtosztódása idején jelentős. Jellemző tünete a hajtáscsúcsok csökkent növekedése. 1983). A talaj fizikai és kémiai állapotának javításamellett vaskelátok alkalmazásával előzhető meg. A tenyészcsúcsokban és más osztódó szövetekben különösen nagy a bórfelhasználás. a pollentömlő kihajtását és fej lődését. Az erősen savanyú kémhatású talajokon a mangánhiánynál gyakoribb a mangánmérgezés veszélye. Kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. Mangán. majd fokozatosan átterjednek az ágrendszerre. Két-három év alatt az érzékeny fajták (pl. amelyek megbarnulnak és kiszáradva barnás. Red Delicious fajtacsoport) fái el is pusztulhatnak (BERGMANN. elhalt sejtcsoportok keletkeznek. és ennek következménye lesz az alakváltozás. A gyümölcstermő növények anyagcseréjében az enzimek aktiválásában kiemelkedő fontosságú tápelem. Általában a levélszélektől kiinduló klorózis nem alkot nagyobb.A vas hiányát rendszerint nem a talaj alacsony vastartalma. A mangánhiány a vas. illetve gyógyítható a gyümölcstermő növények elégtelen vasellátottsága. vagy túlrneszezés következtében léphet fel. Bór. hogy a hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szállító edénynyalábok elpusztulnak. A bórfelvétel a vegetációs időszak kezdetén a legintenzívebb. Elsősorban a csonthéjas gyümölcsfajok (főleg az ősziba­ rack. A bórstimuláljaa generatív folyamatokat. parás üregek formáját öltik. üvegszerű. A sérült részek további növekedése akadályozott. A mangán felvehető­ sége nagymértékben fiigg a talaj redoxipotenciájától. hanem cikcakkos elrendeződést mutat. Az elhalt részek egyre nagyobbodnak. A növényen belüli mozgékonysága korlátozott. Mangánhiány fellépése a meszes homoktalajokon várható. barnás színű szövetelhalások formájában. osztódó növényi részeken jelentkezik. a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban jelentkezik parás jellegű. A virágzás és termékenyülés időszakában a gyümölcsfák a tartalékolt bórt hasznosítják A bór kevésbé mobilizálható tápelem. A mangánhiányos almafák háncsának Mn-tartalma az egészségeshez viszonyítva l 0-szeres dúsulás t mutat. összefiiggő területet. külső parásodás a gyümölcsfejlődés korai szakaszában lép fel. A talaj lúgos kémhatásának csökkenése kedvező a mangán felvételére. Hiánya a fiatal.

elsősorban magas mésztartalom mellett kell számolni. A hajtások felkopaszodása a csúcstól kezdődik. Tünetei általában az intenzív hajtásfejlődés második felében mutatkoznak. amely a vashiányra nem jellemző. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. Hazánkban Husz (1941) írta le a cinkhiánytüneteket. szilva. amelyek a növényi anyagcsere oxidációsredukciós folyamatának szabályozásában vesznek részt. 10. A rézhiány a vashiánytünethez hasonlóan klorotikus elváltozásokat okoz. keskeny. A száraz időjárás szintén nehezíti a bórfelvételt Ha a talaj oldható bórtartalma túlzottan magas. A fákon a gyümölcsök aprók és deformáltak lesznek. elbamulnak és lehullanak. Megjelenése a homoktalajokon körte-. kép). A tünetek leggyakrabban az alma-. A cink számos enzim alkotórésze. A hiányos cinkellátottság veszélyével homoktalajon. birs-. Bórhiány elsősorban a laza homok.és vasklorózis könnyen megkülönböztethető. amelyeken a normálisnál nagyságrendekkel kisebb. A gyümölcsösök tápanyag-szükséglete és meghatározásának módszerei A gyümölcstermesztésben a talajerő-gazdálkodás legbonyolultabb kérdése az ültetvények tápanyag-szükségletének meghatározása. bórmérgezési tünetek is felléphetnek. alma-. Súlyos rézhiánynál a hajtáscsúcsok kicsiny klorotikus levelei összesodródnak.és cseresznyeültetvényekben gyakoribb. amelyet a Duna-Tisza közi meszes talaj ú gyümölcsösökben tapasztalt. akkor a hajtások "kinőhetik" a cinkhiánytüneteket A cink. Ha a hiányos cinkellátottság csak a hajtásfejlődés időszakában jelentkezik.4. szilva és a málna a legérzékenyebb. Az ízközök rövidek.és meszes talajokon várható. körte. A gyümölcsfáknál a cinkhiánytünet főleg a korona csúcsi részein a hosszabb hajtásokon jelenik meg elsősorban. A talaj túlzott felvehető foszfortartalma cinkhiányt indukálhat. A cinktartalmú növényvédő szerek használata javítja a gyümölcsfák cinkellátottságát. ezért növekedési rendellenességek lépnek fel. lándzsa alakú levelek fejlődnek (42. Súlyos cinkhiány esetén az idősebb levelek lehullanak.és őszibarack-ültetvényben lépnek fel. Cinkkelátokkal talajon keresztül és permetezéssel kijuttatva eredményesen javítható a cinkellátottság.1. Fontos alkotó része több enzimnek. Nélkülözhetetlen a klorofillképződésben. szilva. ezért szükség esetén a réztartalmú növényvédő szerek gyakoribb használata indokolt.magház körüli részeken intenzív (41. A gyümölcsfák hiányos bórellátottságának javítására talajtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt szóba jöhet. A levelek törékenyek és klorotikusak. A gyümölcsfák jellegzetes törpeszártagúságát okozza. A talaj réztrágyázása a gyors megkötődés miatt általában nem hatékony. kép). és rozettaszerűen helyezkednek el.2. Cink. A klorofill lebomlását és a gyümölcsök légzését csökkenti. A cinkhiány a gyümölcstermesztésben a vasklorózis mellett a legrégebben ismert mikroelem-hiánytünet. mivel a cink okozta klorózis együtt jár a levelek méretének nagyarányú csökkenésével. A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma. A vesszők csúcs i és oldalrügyeiből rövid ízközű hajtások képződnek. Ezzel magyarázhatók a réztartalmú permetezések érési folyamatokat késleltető hatása. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdon339 . Réz.

N-műtrágyázással pótolni kell. A talajtani tényezők határozzák meg elsősorban a gyümölcstermő növények tényleges tápanyagellátottságát. a gyümölcs minőségének alakulásával. 1984. hogy az ültetvény talajában milyen táplálkozási előfeltételek állnak a gyümölcstermő növények rendelkezésére. táblázat). és a talajtermékenység folyamatos fenntartására.ságok határozzák meg. SCHARPF és WEHRMANN (1976) Nmin-módszerét eredetileg őszi búzára dolgozták ki. táblázatok tartalmazzák. Ma már a gyümölcsfajok többségénél megközelítő ismeretekkel rendelkezünk a fontosabb makro. magnézium-. A jövőben a gyümölcsök nitrogénigényének megállapításában szerepe lesz a talaj NOrtartalma meghatározásának (TóTH.és réztartalmát a gyümölcsfajtól fiiggő talajrétegben. 1994). a telepítésre való alkalmasság és a tartalékolótrágyázás mértékének megállapítása céljából. FABY és NAUMANN. Talajvizsgálattal azt lehet megállapítani. a kondicionális állapot figyelembevételével és növényi részek (levél. Az ültetvény talaja az ökológiai adottságok közül leginkább befolyásolható. amelyeknél telepítést kizárá talajtani tényezők nem fordulnak elő. de 1-2 éven belül más szántóföldi kultúráknál. A módszer elve a következő: a vegetáció kezdetekor meg kell határozni azt az ásványi N-mennyiséget. ezért kell kiemeit figyelmet fordítani az ültetvény talajának megválasztására. mint Nmin-készlet a növények rendelkezésére áll. gyümölcstermő növényeknél és faiskolákban is bevezették (SCHARPF. A legrégibb és a legelterjedtebb tápanyag-ellátottságot jelző vizsgálati módszer. bór. amely részmintákból tevődik össze.és mikroelemekre vonatkozó tápelemigényről. amenynyiben a talaj heterogenitása nem nagyarányú. 340 .1 J. A talajvizsgálatok során meghatározzák a talaj kötöttségét. humusz-. gyümölcs) tápelem. hidrolitos aciditását. Amennyiben a talaj ásványi N-tartalma (túlnyomórészt N Or) tavasszal a kísérletekkel meghatározott értéknél kisebb. 20-40 cm. valamint a növényi részek tápelem-összetételérőL A gyümölcsösö k tápanyag-ellátottságát befolyásoló tényezők sokasága miatt az adott ültetvények tápanyag-szükséglete csak tudományos igényü laboratóriumi vizsgálatokkal és az ültetvényre vonatkozó megfigyelésekkel együttesen határozható meg.13. 40-60 cm) gyűjtenek be talajmintát. mangán-. pH-értékét. Talajvizsgálat.és beltartalmi vizsgálatával ítélhetjük meg. vas-. A talaj kedvező foszfor-. Egy-egy átlag talajminta. akkor a hiányzó mennyiséget pl. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának. vagy a kizárá paraméterek meliorációs beavatkozással tartósan megváltoztathatók A telepítés után talajvizsgálatokat 3-5 évenként végzünk. CaCOr. Telepítésre azok a talajok alkalmasak. tehát egy sokoldalú talaj-növény kölcsönhatás érvényesül. Csak azonos talajvizsgálati módszerek alkalmazásával nyert adatok hasonlíthatók össze és használhaták a trágyaszükséglet meghatározásánáL Az utóbbi évtizedben az EUF (elektro-ultrafiltrációs) módszer alkalmazásával megbízhatóbban becsülhető a gyümölcsös talajának tápanyag-szolgáltató képessége. 1986). Törzses gyümölcsfajoknál a 0-60 cmes talajszelvényből. cink-. kálium. 3-6 ha nagyságú területet reprezentál.10. illetve növelésére. -10. oldható foszfor-. kálium-. DIETZ. amely a gyökerekkel átszőtt talajszintben. a bogyósoknál a 0-40 cm-es talajszelvényből 20 cm-es rétegenként (0-20 cm. 1977. A gyümölcsösök talajának várható nitrogénellátottságára a talaj humusztartalmából következtethetünk (10.és magnéziumellátottságát a l 0. A talajvizsgálatokat már a telepítés előtt meg kell kezdeni.

40 1.01-1. Határértékek a talaj magnéziumellátottságának megítéléséhez (BúzÁs.00 2. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P20 5 mg/kg) a 0-40 cm.90 1.51-2.50 0.70 közepes 2. agyag Mg-érték (ppm) közepes 40-80 60-100 100-200 jó 60< 100 < 250< 341 . táblázat.41-3.71-1.11. 13.50 1.20 <0.00 1.50 2.01-3.70 <0. vályog agyagos vályog. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MJ-08-174111-88) Arany-féle kötöttség KA KA <30 KA>30 CaC0 3 % 1% alatt 1-5% 80-90 100 5% felett 100 120 60-80 80 l 0.és laza talajok l 0.50 2. illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki irányelvek Ml 08-1741 11-88) Arany-féle kötöttség KA 25 25-30 30-37 37-42 42-50 50 AL-K20 mg/kg 80-100 100-120 120-160 160-200 200-230 230-250 l O.50 < 2.50 1.01-2.51-3.1 O.00< talajtípusa Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Homok.41-0.00 1.40 gyenge 2.50 0.00 < 2.21-2.01-4.51-2.20 jó 3. táblázat. 1983) Kötöttségi szám KA <30 30-42 >42 homok Fizikai féleség gyenge <40 <60 < 100 homokos vályog.10.51-3.00 0.00< 3.12.50 1. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyen (BúZÁS. táblázat. táblázat.50 < 1.00 igen jó 4.50 < 3.51-1. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm. 1983) Termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 >42 >38 >38 >30-38 >30 <2.51-1.21-1.90 1.00 1.71-1.91-2.91-2.50 < 3.50 < 1.00 < 1.

két komponensre bontják.a növények intenzív N-felvételének megindulásakor . vagy az a N-mennyiség. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottsági egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. A gyümölcstermő növényeknél a fő Jevélminta-begyűjtési időszaknak ezt választják.sok más szerzővel összhangban. A bogyósok esetében a szüreti időszak közepét tartják legalkalmasabbnak mintavételre.A módszer lényege tehát az. Az első komponens az Nm. a nagy levélnyelűeknél csak a levéllemezt analizálják. 1994. A mintavételi terület 3-6 ha. PAPP és TóTH. A levél. de szélsőséges helyzetekben ennél kevesebb és több is elfogadható. mint szintetizáló növényi szerv érzékenyen reagál a tápanyag-ellátás változásaira. hogy a fajtára jellemző. vagyis az ásványi Nmennyiség. hidrolízis) határozható meg.14. amely az Nmin-készlet meghatározási idő­ pontja és a vegetációs időszak vége között szervesen kötött formából a növények által könnyen felvehető formába alakul át. A kis levéltömegű gyümölcsfajoknál a teljes levelet. hogy a talaj ásványiN-készletét CNmin) a növénye táplálásakor.14. egészséges és jól megvilágított leveleket gyűjtsünk be a hosszú vegetatív hajtások közepéről.n-készleteket tarijuk megfelelőnek a 0-80 cm-es talajrétegben (J 0.a gyökerekkel átszőtt talajrétegben (gyümölcsfajtól fiiggően 0-60 cm vagy 0-80-90 cm) kimutatható. A növényelemzés legáltalánosabban alkalmazott eljárása a Jevéldiagnosztika. amely a vegetáció kezdetekor. l 0. A gyümölcsösben a N-szolgáltatás talaj és időjárási paraméterek által nagymértékben meghatározott. Hazai vizsgálataink alapján (TóTH. A levelek tápelemtartalma a vegetáció soránjelentősen változik a reutilizálhatóságuktól és a felhasználás méctékétől fiiggően. annak pontosságától és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől.becslésekre támaszkodva. csonthéjasok és héjasok Jevélmintáit. táblázat. Megfelelő N-ellátottság Öntözött viszonyok között kg N/ha Öntözés nélkül Gyümölcsösök Alma Szilva. Ez a komponens jól mérhető. A második összetevő a N-szolgáltatás. mint N-műtrágyát veszik figyelembe. kifejlett. kajszi Málna Szeder 100-120 150-170 100-130 100-120 80-90 100-120 80-100 80-100 Növényi részek analízise. Ekkor szedik az almatermésűek. Fontos követelmény. A N-kínálatnak ez a komponense csak közvetett módszerekkel (becslés.értéke 30-90 kg N/ha/év nagyságra tehető. táblázat). inkubálás. A levélanalízis adatainak felhasználhatósága nagymértékben függ a mintavétel idő­ pontjától. SCHARPF és WEHRMANN a talaj N-kínálatát. 1998) a megfelelő hozarnak és a kielégítő N-ellátottság eléréséhez a következő kora tavaszi Nm. s a tápelemtartalmat makroelemeknél a 342 .n-készlet. amelyről a levél tömegétől fiiggően 60-l 00 db-ot szednek. Az intenzív hajtásnövekedés befejeződése után a július második fele és augusztus első fele közötti időszakban a levelek tápelemtartalma hosszabb időn át viszonylag stabil marad.

1-2.6 1.60 0.40 Szilva Cseresznye.4 1.4-2.16 0.4-3. mikroelemeknél ppm-ben kifejezve adják meg.5-2.2-1. meggy Dió Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke A levelek tápelemtartalmának vizsgálata lehetőséget nyújt a tápelemarányok meghatározására is.20-0.4-2.4-3.30 0.40-0.és körtegyümölcs kalciumtartalma és annak a többi makroelemmel alkotott aránya fontos mutatója a fiziológiai stabilitásnak és a táro/hatóságnak.1-2.0-1. K/Mg és K/Ca arányok bizonyultak legfontosabbnak.4 0.0-1.8-3.0 2.6 2.9 2. 1992).30 1.0 1.20-0. Ennek ellenére a szakemberek többsége egyetért azzal.70 0.25-0.6-3. hogy a kísérleti adatok alapján összeállított.2-1. de különösen azok következő évben újrahasznosítható részének számbavétele. Nehézkes a fatestbe és a gyökérzethe beépült tápanyagok.0 1.25-0.6 1.20-0. táblázat.szárazanyag %-ában.0 0.5 1.25-0.5 2.7 0. %) p K Ca Mg 2.40-0.23 0.80 0.0-2. mert életkoruktól és tárgyévi teljesítményüktől ftiggően nagymértékben eltérhet a felhalmozott tápanyagok mennyisége.1 2.8-1. 1990.2 2. amelyből a tápanyag-ellátottság egyensúlyára következtethetünk.16-0. A gyakorlatban eddig N/K. de kedvező talajtermékenység esetén elégséges kétévente is. táblázat tartalmazza.6 2.0 2.40 0.2-1. A levél tápelemtartalma .5 2.20-0.0-2.5-3.0 2.35 0.5 1.40 0.30 0.6 2.18-0. Tápanyag-kivonási értékek.20-0.9 1.30-0.15. Rendszerint évente végzik. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát levélanalízis értékek szárazanyag %-ban Gyümölcsfaj N Alma Körte Őszibarack tükröző Tápelemtartalom (szárazanyag. Az alma.6-3.0 0.6-3.18-0. KÁDÁR. Az agrokémiai módszerek közül a jövőben ígéretesnek számító ún.24 0.30 0.5-2.9-2.20 0.60 0.25-0. DRIS-módszer (Diagnosis and Recommendation Integrated System) alkalmazásánál is építenek a levelek tápelem arányaira (Szücs-KÁLLAY.5-1.8-2.7 2.30 0.5-2.5 1. illetve egyensúlyhiányt az alma és körte gyümölcsének tápelemtartalma.25-0.15.2-1.6 1.25-0.4-3. l 0. A gyümölcstermő növények által felvett tápanyag meghatározása igen nehéz. ezért önmagukban nem elégségesek az ültetvény tápanyag-ellátottságának megítéléséhez.25 0.1 2.8-1.0 1.30-0. A levelek tápelemtartalmát rendszerint 3 vagy 5 fokozatú határérték-tartományhoz viszonyítják A kedvező ellátottságú tartományra vonatkozó levélanalízis-adatokat a l 0. l t gyümölcstermésre és a hozzá343 .5 1.a talajvizsgálati adatokkal ellentétben közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáróL A tápelemtartalmat számos időjárási és termesztéstechnológiai beavatkozás befolyásolhatja. A kevésbé reutilizálható kalcium esetében a levélanalízisnél megbízhatóbban jelzi az ellátottságot.30-0.5 1.1-2.0-3.40 0.30-0.40 0.

0 0. fénylő piros gyors kicsiny átlagos 344 . 1981) Gyümölcsfaj Alma Körte Őszibarack N (kg) 1.5 K20 (kg) 2.0 1. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (Szücs és mtsai.0 1.0 12.5 3. vontatott nagy vagy túl nagy.0 P2 0 5 (kg) 0.5 1.tartozó fanövedék kinevetéséhez szükséges tápanyag-mennyiségek.0 4. kifejezett a hajlam a másodrendű hajtások képződésére közepes A hajtások beérési foka Lombszíneződés korán bekövetkezik világoszöld idő előtti kedvező gyenge.5 2.5 0. közepes berakódottság mellett zöld fajtára jellemző jó jól kialakul fajtákra jellemző.5 1. idejében kialakul kedvező nyár végén Levélhullás Virágzási hajlam A gyümölcshéj alapszín e A gyümölcshéj piros fedősz ín e A klorofilileépülése a gyümölcshúsban Gyümölcsnagyság gyümölcsméret általában szakaszos nagyon korán kialakul korán és intenzíven színeződik. l 0.0 Kajszi Szilva Meggy Cseresznye Mandula Dió l 0.0 2.0 4. kifejezett hajlam a rákosadásra sötétzöld kései néha hiányos megkésve alakul ki késleltetve és csekély mértékben pirosodik lassú..0 9.0 1. táblázatban találhatók.5 1.0 10.8 1.0 4.0 4.0 5. jó kiindulási alapot jelentenek a trágyaszükséglet meghatározásánáL Erre vonatkozó adatok a l 0. Almafák nitrogénellátottságára utaló (WIRTH et al.16.0 10.0 5.0 5.0 3.17 táblázat. !970) Megfigyelés Hajtásnövekedés mértéke Hiányos ellátottság túl gyenge Kedvező külső bélyegek ellátottság Túlzott ellátottság átlagon felüli. táblázat.16.

különösen alacsony szervesanyag. A sikeres integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb teendője a talaj szerves anyaggal való ellátása. a vegyszeres gyomirtás. üres. A gyümölcsfák tápanyag-ellátottságát sok olyan tényező befolyásolhatja. A jó kondícióban lévő ültetvényekben a hajtásfejlődés. a lombhullás vontatott menete. az öntözés és a szervesanyag-utánpótlás jelentős befolyást gyakorol arra a későbbiekben. Az ültetvény trágyázási tervének megalapozottsága növelhető. a műtrágyázás. A l 0. gyakran jellegtelen Üzemi adatok és megfigyelések. Trágyázási módok és időpontok Szervestrágyázás.2.17. a túlzott vagy gyenge hajtásfejlő­ dés és a rossz tárolhatóság mind-mind tápanyag-ellátottsági rendellenességekre utal. nyomásérzékeny átlagon felüli sejtek és kedvező kemény csekély normális csekély átlagos diszharmonikus a N-éhség miatt fajtára jellemző ízetlen.A 10. mert csak ez biztosíthatja a talaj kívánatos biológiai aktivitását. megnyúlt sejtű szivacsos. A talaj szervesanyag.4. A hosszabb élettartamú ültetvényekben. A gyümölcsös talajának szervesanyag-gazdálkodásában a talaj eredeti biológiai aktivitásának van meghatározó szerepe. Amonokultúrás gyümölcstermesztésben az ültetvény tárgyévi táplálkozási viszonyai többéven át hatást gyakorolnak a vegetatív és generatív teljesítményre. de méginkább gyarapítani kell. 10. táblázat folytatása Megfigyelés A gyümölcshús szerkezete és keménysége Szállíthatóság Érzékenység a betegségek és raktári betegségek iránt A gyümölcs íze.és humusztartalom esetén. túl puha túl csekély. az előbbi okok miatt a biológiai aktivitás nagymértékben csökkenhet. de a talajművelés módja.és humusztartalmát megőrizni. amelyek agrokémiai vizsgálatokkal nem ellenőrizhetők. ha figyelembe veszik az előző 3-5 év agrokémiai vizsgálatok és a trágyázások adatait. a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakul. A tápanyaghiány-tünetek megjelenése. Talajjal kapcsolatos agrokémiai és termesztéstechnológiai beavatkozásnál figyelembe kell venni annak hatását a szervesanyag-gazdálkodásra. a lombozat színeződése. 345 . aromája Hiányos ellátottság kisméretű Kedvező ellátottság Túlzott ellátottság nagy.2. A gyümölcsösök általános állapotának megítélése rendkívül fontos a tápanyag-ellátottság szempontjából is. táblázat az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek felsorolását tartalmazza az ellátottsági fokozatoktól ftiggően. A talaj kedvező humuszállapota hozzájárul a műtrágyák és gyomirtó szerek kedvezőtlen agrokémiai és környezetvédelmi mellékhatásai mérsékléséhez.17.

VI.0 IV.0-10. vályog anyag. v. IX. IV. IV. vályog homok.0 7. IV. vályog agyag homok mészkedvelő mészkedvelő mészre nem érzékeny mészre nem érzékeny árpa savanyú talajra való Telepítést megelőzően és különleges esetekben Kék csillagfürt Fehér csillagfürt Napraforgó Fehér virágú somkóró IV. A gyümölcsösök szervesanyag-utánpótlásában egyre nagyobb szerepet játszanak az ültetvényben képződött és bedolgozott szerves anyagok. hónap Abemunkálás Zöldtömeg Gyökértömeg (CSELÖTEI és mtsai.0 9. 21. tőzeg és az egyéb szerves anyagok felhasználása a gyümölcstermesztésben. IX. IV. VII.5-14. IV.0-9.5 7. v.5 9. v. vályog homok. VII. agyag homok v.0-10. Az intenzív termesztés hatására a gyümölcsösben maradó szerves anyag mennyisége megnő.5 17.0-17.5-28.0-9.0-9.0 8.5-10.0-17.5-21.5 4. viszonylag könnyen bomló szerves anyag jut minden évben a gyümölcsös talajába.. VI. vályog homok.5-21. A felaprított nyesedék szintén értékes humuszképző anyag.5 14.0 anyag. A sorközök füvesítése alapvetően megjavította az ültetvények természetes szervesanyag-gazdálkodását. kevés meszet tűr mészkedvelő 24. IX.0 14.0 17.A szervestrágyázás a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásának hagyományos módszere.0 346 . VIII.5-21. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói A vetés Zöldtrágyanövény ideje. 17. amely során legáltalánosabban istállótrágyát dolgoznak az ültetvény talajába.0 11.18.5-10. IV-V. Külfóldi tapasztalatok alapján a kedvező humusztartalommal rendelkező talajú gyümölcsösökben a gyepesítés teljes méctékben pótolni képes a 10.5-21.5 8.0-16. VIII-IX.5-5.5 homok homok homok v. A lehulló lombozattal és egyéb növényi szervekkel jelentős mennyiségű.0 14.0 10. táblázat.0 7. agyag kevés meszet tűr kevés meszet tűr IV. !967) Különleges Talaj- mennyisége a tényleges bevetett területen (t/ha) Gyümölcsösben igénye Őszi káposzta- repce Fehér mustár Rozsos szöszös bükköny Facélia Rozs Ősziborsós VIII. Kisebb jelentőségű a komposzttrágyák.0-15. 24. VII.5-28. X.0 17.0-26.

Homoktalajú ültetvényekben a defláció elleni védekezésnél is szerepük lehet. Különösen indokolt ez alacsony humusztartalmú talajok esetén. Műtrágyázás. öntözés) jelentősen befolyásolják. Napjainkban telepítés után a zöldtrágyázást rendszerint csak nagyobb sortávolságú ültetvényekben végeznek. a kijuttatás ideje és a bemunkálás körülményei. A zöldtrágyázás csak tágabb értelemben sorolható a szervestrágyázás körébe. A zöldtrágyanövények kiválasztásánál elsősorban a kevésbé vízigényeseket részesítsük előnyben. Termő ültetvényekben mechanikai talajművelés esetén 2-3 évenként 30-50 t/ha érett istállótrágya használata kedvező hatású a tápanyaggazdálkodásra. 347 . valamint egyensúlyzavarok a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában. káliummal. hogy a forgatás előtt ajánlatos 50-100 t mennyiségű szerves trágyát használni hektáronként. A hazai gyümölcsösökben termeszthető zöldtrágyanövényekre vonatkozó adatok a l 0.szervestrágyázást. így az ültetvényekben alkalmazott sekély talajműveléssei a gyökérzet által elfoglalt mélyebb talajrétegbe nem jutnak le. amelyet feltöltő trágyázásnak is neveznek. különösen abban az esetben. ezért is kevésbé hatékony. de használata lényegesen nagyobb agrokémiai és növényélettani felkészültséget igényel. hogy a foszfor minden talajon.18. A zöldtrágyanövények bedolgozva növelik a talaj biológiai aktivitását és gyarapítják a gyümölcsfák által felvehető tápanyagok. október-november hónapokban van. Különösen vonatkozik ez a gyökérzet jelentős részét magába foglaló korona alatti területekre. A szervestrágyázás ideje ősszel. A meglévő ültetvényekben végzett tápanyag-tartalékolás. A zöldtrágyanövények termesztésének elsősorban a telepítés előtt van gyakorlati jelentősége. A műtrágyák érvényesülését az alany. árnyékolótrágyázás. Tartalékoló trágyázás (alaptrágyázás). A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél már utaltunk arra. kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaiban. A műtrágyák szakszerűtlen használatával könnyen idézhetőkelő kedvezőtlen változások a talaj fizikai. A hagyományos szervestrágyázás szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában az utóbbi 2-3 évtizedben csökkent. táblázatban találhatók. Ültetés után a gyümölcsfák megeredését és fejlődését szolgálja az első két évben a l 0-20 kg érett istállótrágyával végzett ún. különösen a mikroelemek mennyiségét. A tartalékoló trágyázást leginkább az teszi indokolttá. fajta biológiai sajátosságai. magnéziummal és kalciummal nem kedvezően ellátott. Amennyiben a leendő ültetvény talaja foszforral. kalcium és mikroelemek) a műtrágyák permetező-trágyázással pontosabban és hatékonyabban kijuttathaták Ugyanez vonatkozik az öntözővízzel kijuttatható tápelemekre is. A műtrágyázás könnyebbé és gyorsabbá teheti a talaj tápanyag-ellátottságának javítását. úgy célszerű a talaj tápanyagkészletét a talaj-előkészítés során gazdagítani. hogy a gyökérrendszer által hasznosított talajréteg elegendő tápanyagtartalékkal rendelkezzen. a kálium kötöttebb talajokon számottevőerr nem vándorol. valamint a termesztéstechnológia elemei (talajművelés. de ott is a terrnőre fordulás előtti évekre korlátozódik. A gyümölcstermő növények biztonságos tápanyagellátásának egyik feltétele. Elsősorban az árutermelő gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása a műtrágyázás. de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér és szártömeg kerül az ültetvény talajába. A kevésbé reutilizálható tápelemeknél (pl. ahol a bemunkálás lehetősége nagyon korlátozott. ha istállótrágya használatára nincs lehetősé­ günk.

a hiányzó tápanyagokat még a forgatás előtt pótolni kell. ha-ként szükséges P20 5. A bogyósgyümölcsű ültetvények esetében.és K20 hatóanyag-mennyiségeket a tápelemek várható megkötődésének megfelelően ún. ezért feleslegben adagolva a túltrágyázás nemcsak a növény anyagcsere-folyamatait befolyásolja kedvezőtlenül.a 0-60 cm-es. Az összes tápelem közűl a nitrogén hat közvetlenül és közvetve legnagyobb mértékben a gyümölcstermő növények vegetatív és generatív teljesítményére. Az ültetvény nitrogéntrágya-szükségletének kiszámításánál a tervezett termés mennyiségét veszik alapul. kálium-. tekintettel klórérzékenységükre. illetve 0-40 cm-es talajrétegben foszfor. 20-40 és 40-60 cm-es rétegek tápanyagtartalmát átlagolva.A gyümölcsösök tartalékoló trágyázásához meg kell határozni.vagy K20 hatóanyaggal egyenértékű műtrágya kijuttatása szűkséges. Az ültetvények tápanyag-ellátottsági harmóniájának biztosításában megnő a permetezőtrágyázás és a tápoldatos öntözés szerepe. Fenntartó trágyázás.és K 20-tartalmának 10 ppm-mel történő növeléséhez elméletileg 90 kg.12. bogyósoknál a 0-40 cm-es talajréteg oldható foszforés káliumtartalmát. de nem is indokolt. a 0-20. Mivel a talajban rendszerint csak átmenetileg kötődik meg. valamint a levelek nitrogéntartalmára vonatkozó tapasztalati szarzókkaL A gyümölcsösök nitrogénszűkségletének meghatározásához iránymutatóul használják a talaj 0-90 cm-es rétegének NOrkészletét. A fenntartó trágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodásában kiegészítő szerepet játszik. valamint a gyümölcs minőségére. kalcium. Az így kiszámított Al-P 20 5. A 0-60 cm-es talajréteg Al-oldható P20 5. Az intenzív gyümölcstermesztés tápanyag-ellátási rendszerében a nitrogéntrágyázás központi helyet foglal el.és káliumtartalomra vonatkozó értékekkel.törzses gyümölcsfajok esetében. a 0-40 cm-es talajrétegben 60 kg P20 5. AzAl-módszerrel kiszámított. célszerű azt megosztva az elővetemény vagy a zöldtrágyanövény vetése előtt kiszómi és szántással bedolgozni. A tartalékoló trágyázással biztosítható a gyümölcsös talajának kedvező foszfor-.és káliumellátottsági hiányt állapítottunk meg. és 10. hogy a gyümölcstermő növények kevésbé foszforigényes kultúrák. tapasztalati szorzófaktorral korrigálva kapják meg a tényleges tápanyagmennyiségeket A telepítés előtti tartalékoló trágyázást rendszerint nagy adagú szervestrágyázással kötik össze. A szerves trágya átlagos tápanyagtartalmát akijuttatandó műtrágyameny­ nyiség meghatározásánál figyelembe kell venni.ésAl-K20-értékeket összevetjük a 10. ezért mértékének meghatározásánál talajvizsgálatokra és a növényi részek analízisére. a termés mennyiségére és minőségére. valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére támaszkodunk. táblázatokban közölt kedvezőnek tartott Al-oldható foszfor. az ültetvény kondíciójára. csak káliumszulfát használható. Nitrogéntrágyázás. Amennyiben gyümölcsfajtól fiiggően a 0-60 cm. 348 .11. A foszfortartalékolásnál alacsonyabb értékek számítása is lehetséges figyelembe véve. amelyet a szaktanácsadók még korrigálnak a talaj humusztartalmára és kötöttségére. Amennyiben nagy műtrágya mennyiségek kijuttatása szűkséges tartalékoló trágyázás során.és magnézium-alapellátottsága. csökkeníve a műtrágyaadagokat. hanem a talajvízbe kerűlve súlyos kömyezetszennyezést is okoz. A gyümölcsösök nitrogénszükségletének meghatározásánál kiinduló pont a talaj humusztartalma. Laza homoktalajokon (<30-32 KA) káliumfeltöltés nem lehetséges.

és kálium-alapellátottságát telepítés előtt kell megteremteni oly mértékben. 2-3 évi adag összevontan is kijuttatható.és káliumellátottságát elsősorban a talaj tápanyag-. amit a talajtulajdonságok figyelembevételével határoznak meg. A figyelembe vett talajtulajdonságok foszfornál a mésztartalom és az AL-oldható foszfor. Terrnőre fordulásig a nitrogéntrágyák fánkénti.és káliumírágyákat a kedvező érvényesüléshez altalajtrágyázó gépekkel legalább a 20-40 cm-es mély talajrétegbe célszerű helyezni. ezért a foszfor. Amennyiben szervestrágyázást végeztünk. egyedi kiszórása. Kedvező talajtermékenység mellett 50-70 kg nitrogén hatóanyagnál többet rendszerint nem használnak fel bektáranként A nitrogént. A gyümölcsösök foszfor. a kálium esetében a kötöttség és az AL-káliumtartalom. Vályog.és káliumfenntartó trágyaszükségletének megállapításánál a kiindulópont az l tonna termés és a hozzátartozó fanövedék tápelemigénye.A gyümölcstermesztőnek arra kell törekedni. hogy rendszerint szerény pótlandó trágyamennyiségekről van szó . május második fele. Ennél nagyobb N-adagot megosztva célszerű kijuttatni. elegendő a talajfelszínre szómi és sekélyen bedolgozni. hogy évente nem szükséges fenntartó trágyázást végezni. hogy a lehető legkevesebb nitrogéntrágya használatával érje el a kedvező kondíciót. A termékeny és jó vízgazdálkodású talajok rendszerint olyan foszfor.és agyagtalajú ültetvényekben 349 . További probléma. amelyben leginkább végezhető mélytrágyázás.és káliumtrágyázás. illetve a tápelemek megfelelő mennyiségü gyökérzónába juttatása sok nehézséggel jár. A hektáronként tervezett termésmennyiségre számolt műtrágya hatóanyag-szűkségletet a levelekben mért foszfor.és mésztartalma.és kálium-alapellátottsága döntően a talaj foszfor. vagy kora ősz. valamint kémhatása befolyásolja. mivel könnyen mozog a talajban. Kötöttebb talajokon a foszfortéskáliu m ot a gyökérzónába juttató mélytrágyázás szűkséges.nem szükséges évente végezni. Ha az évi nitrogénmütrágya mennyisége nem haladja meg a 40-60 kg hatóanyagat hektáronként. nyár vége. vagy a korona által elfoglalt fasávokrajuttat ásajavasolható. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. ahol az Arany-féle kötöttség 30 alatti. A gyümölcsösök foszfor. úgy annak tápanyagmennyiségét is vegyük számításba. akkor kora tavasszal egyszerre juttassuk azt ki. gyökerekkellegkevésbé átszőtt terület. Fűtelepítés esetén pótlólagos nitrogénre is szűkség lehet. Foszfor. Az ültetvény kedvező foszfor. agyagásvány. A gyümölcsösökben a fenntartó foszfortrágyázást . és talajmüvelő gépekkel bedolgozhaták A káliumtrágyák homokos vályogtalajokon (AK 32-36) is hasonlóképpen juttathatók ki.és káliumkészlettel rendelkeznek. a magas terméshozam ot és a jó minőséget. A foszfor. Olyan talajokon. A leggyakrabban alkalmazott időpontok a következők: kora tavasz. hogy a sorközi művelőút.és káliumtrágyázása.és káliumellátottsági szintekhez tartozó szorzófaktorokkal megszorozva kapjuk az évi fenntartó menynyiségeket. a foszfor.tekintettel arra. hogy az ültetvény termőképessé­ ge megvalósításának meglegyen a tápanyagfedezete. Kötöttebb talajokon a foszfor.és káliumtartalékától függ. Termő ültetvények esetében a teljes terület nitrogéntrágyázása indokolt. amelynél a sortávolságtól függően csak a teljes terűlet 30-50%-a trágyázható.és káliumtrágyázást talajtrágyázásnak is nevezik.és káliumtrágyák közvetlenűl a talaj felszínére is kiszórhatók.

l 0. Az erősen lúgos. Hazánkban a talaj javításához szükséges mész mennyiségét a hidrolítos savanyúság (Y 1) és az Arany-féle kötöttségi szám figyelembevételével számítják ki a 10. annál inkább az őszi kijuttatás indokolt.ugyanez vonatkozik a fenntartó káliumtrágyázásra is.és káliumtrágyázásának legalkalmasabb idő­ pontja az őszi időszak. telítetlen homoktalajok nagy adagú műtrágyázás mellett hajlamosak az elsavanyodásra. A gyümölcstermő növények többsége a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli.és magnéziumtrágyázás. ha a talaj hidrolitos savanyúsága (Y 1) 4-nél nagyobb. A hazai gyümölcsösök többségében a talaj kalciumállapotának javítása indokolt.19. 1964) Gyümölcsfaj Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Őszibarack Szamóca Málna Fekete ribiszke Piros ribiszke Köszméte A klórérzékenység mértéke mérsékelten nem érzékeny erősen mérsékelten mérsékelten mérsékelten nagyon nagyon nagyon nagyon erősen erősen kevésbé erősen erősen Kalcium. Alacsony Al-oldható foszfor. táblázat. A kiszámított meszezőanyag felét az elővete350 . A gyümölcsfajok klórérzékenysége (HILKENBÁUMER. táblázat) érzékenységűek A bogyósgyümölcsfajok különösen érzékenyek e tekintetben. A gyümölcsösök fenntartó foszfor. Telepítés előtt feltétlenül indokolt legalább a 0-40 cm-es talajrétegre számított mészszükséglet szerint a talajjavítás.20. A meszezés általában indokolt a gyümölcsösökben. A meszezőanyagok és kalciumtartalmú permetező trágyaszerek használata az integrált gyümölcstermesztésben is megengedett és javasolt.iggően tartósan szüneteltetni kell a fenntartó foszfor.és káliumszinteknél feltöltő jellegű trágyázást kell végezni. Tartalékoló trágyázásban részesített gyümölcsösökben terrnőre fordulásig rendszerint nincs szükség fenntartó foszfor.és káliumtrágyázásra. Az integrált gyümölcstermesztésben az alacsony klórtartalmú káliummű­ trágyák használata az ajánlott. túlzott mésztartalmú talajok kedvezőtienek a gyümölcstermesztésre. Az egyes gyümölcsfajok a káliumműtrágyák klórtartalmával szemben eltérő (l 0. vagy további vizsgálatoktól fi.19. táblázatban közöltek alapján. Minél nagyobb a trágyaadag. A könnyű. amikor a talaj nedvességi állapota kedvező. Magas vagy túlzott talajellátottsági értékeknél átmenetileg.és káliumtrágyázást.

mégis a gyümölcstermő növények mikroelem-ellátottságának javítására a permetezőtrágyázás terjedt el. 1990). Mikroelem-trágyázás.53 0. de nagy adagú káliumtrágyázás és a túlrneszezés is kiválthatja. Inkább rendszeresen használjunk kis adagú mésztrágyát. 76 1. hozzávetőlege­ sen 30-60 kg hatóanyag (Mg) hektáronként. A magnéziumhiány a gyümölcsösökben rendszerint a savanyú homoktalajokon fordul elő. Hazai tapasztalatok szerint a dolomit ásvány 0.és permetezőtrágyázással egyaránt könnyen javítható. A magnéziumellátottság MgS0 4-tól talaj.05 1. A szükséges magnézium mennyisége a kötöttséggel arányosan nő. A meszezőanyagot és a foszforműtrágyát azonos időben nem ajánlatos felhasználni. Amennyiben ennél nagyobb adagok szükségesek. táblázat. Füvesített ültet351 .2 mm alatti szemcsenagyságú őrle­ ménye jelentős magnézium. Az említett mennyiségű dolomit tartamhatása az alkalmazás után öt év múlva is jelentős volt (PAPP és mtsai. A gyümölcsösökben szükséges CaC03 mennyiségének meghatározása Kötöttség KA <30 30-37 37-42 42-50 >51 Faktor 0. mint egyszerre nagyobbat. mert a talaj túlzott magnéziumellátottsá ga. Az alkalmazott meszezőanyag mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe annak hatóanyag-(CaC0 3) tartalmát Telepítés után időközönként szükségessé válhat a meszezés.35 1. Ilyenkor a meszezőanyag mennyiségét elégséges a 0-20 vagy 0-30 cm-es talajrétegre számítani.és kalciumtartalmánál fogva alkalmas a gyümölcsösökben talajjavításra és a magnézium-alapellátottság javítására 2-4 t/ha mennyiségben.kalciumegyensúly-zavarokat okozhat.különösen az almaültetvényekben .20. A meszezőanyagot egyenletesen szórjuk szét és sekélyen munkáljuk be.50 Megjegyzés: A hidrolitos aciditás (Y 1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek MI 08-1741/1-88) CaC0 3 szükséglet t/ha = Y 1 x kötöttség szerinti faktor mény alá használjuk fel. A túlrneszezés átmenetileg tápanyag-ellátottság i problémákat okozhat. Nagy mennyiségű használata azonban talajjavítási célból nem javasolható. több évre elosztva tervezzük a kijuttatását. Bár a mezőgazdasági gyakorlatban a talajtrágyázás is ajánlott. mert felvehetőségük korlátozott. Ilyenkor a felvételt akadályozó talajtani tényezők kiküszöbölhetők. A fennmaradó mennyiséget a nem termő években 2-3 részletben célszerű kijuttatni.l 0. A gyümölcsösök hiányos mikroelem-ellátottsága hazai talajadottságok mellett legtöbbször relatív hiány. Termő ültetvényben 5-1 O t/ha CaCOrnál nagyobb adagot évente nem ajánlatos felhasználni.

A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére. Néha túlzott mikroelem-ellátottsághoz vezetnek. ez is az alkalmazhatóság lehetőségét növeli. Az oldatokat frissen.és vizuális diagnosztikára és gazdaságossági számításokra támaszkodnak. Jelenleg a forgalmazott permetezőtrágyák választéka bőséges. Használatuknál a levél. kelát típusú trágyafél ék alkalmasak. vagy a harmat segítségével újra fel nem oldódik.és tápanyag-ellátottságának javítására. A permetezőtrágyázást legelterjedtebben a téli almánál használják. ameddig a kipermetezett oldat fel nem szárad. A kipermetezett oldatok beszáradásának késleltetése érdekében nedvesítőszereket használnak. a sekélyen gyökerező bogyósok víz. A makroelemek közül a nitrogén. szélcsendes időben végezzük. Tápoldatos öntözés. a kalciumnál a kalcium-nitrátot és -kloridot. A levelekre kijuttatott tápelemek teljes abszorpciója több órát. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 oc körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni. Sequestren 138 Fe). de erről meg kell győződni. ezek másodlagos hatása jelentős a gyümölcsök anyagcseréjében és érésfolyamataiban. A tápoldatok koncentrációjával szemben az egyes gyümölcsfajok és fajták eltérő érzékenységet mutatnak. néha több napot vesz igénybe. Permetezőtrágyázás (lombtrágyázás). A korszerü öntözőberendezésekkel a vízellátás mellett mennyiségileg és összetételét tekintve is szabályozható tápanyagpótlás végezhető. A gyümölcsfák vashiánya a vaskelátokkal (pl. a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani.a gyümölcstermő növények tápanyagokat is felvesznek. 352 . A permetezőtrágyázás eredményességére nagymértékben hatnak a környezeti tényezők. Korábban az egy tápelemet tartalmazó szervetlen vegyületeket használták. ma rendszerint összetett permettrágyákat alkalmaznak. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat. A permetezőtrágyázásnak főként a kevésbé reutilizálható elemek (Ca és mikroelemek) pótlásában van jelentősége.vényekben kedvezőbb a gyümölcsfák mikroelem-ellátottsága. kalcium és magnézium pótlásánál van szerepe elsősorban a permetezőtrágyázásnak A nitrogén pótlásnál a karbamidot. Ezt a módszert a gyümölcstermesztésben régóta alkalmazzák a fiatal gyümölcsfák egyedi kezelésére. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők. A mikroelemek talajon keresztül történő trágyázására az ún. A fekete fóliával takart bakhátas szamócatermesztésben világszerte elterjedt. de használatuk igen költséges. Ha a permetezést 6-1 O órán belül csapadékos idő követi. cinkhiánya a cinkkelátokkal (pl. A permetezőtrágyázást lehetőleg az esti vagy éjszakai órákban. elsősorban a lombozatra. 15 oc alatti és 25 oc feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. Az egyes permetezések 10-14 naponként követhetik egymást. A levelek gyakorlatilag addig vesznek fel tápanyagokat.tekintettel jelentős mikroelem-tartalmukra. a kezelést meg kell ismételni. a magnéziumnál a magnéziumszulfátot használják. Zn EDTA) gyógyítható ily módon. A növényvédelmi permetezésekhez használt szerekből. A maradék nélkül oldódó műtrágyák a műanyag vezetékrendszerben károsodást nem vagy minimálisan okoznak. mert ily módon a gyümölcshéj és a héj alatti sejtrétegek kalciumtartalma jelentősen gyarapítható. ezért a permetezőtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. A mikroelem-ellátottság leginkább levéldiagnosztikával ellenőrizhető.

3. Kűlönösen füvesített ültetvényekben alkalmazható a gyeptakaró megsértése nélkül az altalaj foszfor. ezért a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének sajátosságait használatuknál kevésbé lehet számításba venni. A tápoldatos öntözés leginkább az intenzív hajtásnövekedés kezdetétől július végéig-augusztus elejéig lehet szükséges hazai ökológiai viszonyok mellett. Nyugalmi időszakban 5-l 0%-os műtrágyaoldatok is felhasználhatók. 10.és káliumellátásának javítására. Folyékony műtrágyák vagy műtrágyaoldatok nagy nyomású injektorokkal a mélyebb talajrétegekbe juttathatók. mintha nagyobb mennyiséggel az egész területet trágyáznánk Az öntözővízzel a gyökérzónába került foszfor és kálium a feltalajban csak minimálisan kötődik meg.2%-ot.Az öntözővízzel kijuttatott műtrágya az optimáiist megközelítő vízellátás következtében hatékonyabban érvényesül. 1-0. A csepegtető és egyéb mikroöntözés alkalmazásával a műtrágya ugyan korlátozott területre. amely rendszerint nem haladhatja meg a O. A gyakorisága lehet ebben az időszakban folyamatos vagy hetes szünetekkel megszakított A gyümölcsös teljes területét beöntöző esőztető berendezéssel a műtrágyák kevésbé pontosan juttathatók ki. Izraelben a kevésbé termékeny sivatagi talajokon magas. Mivel e hatások aránya az egyes években igen eltérő. Hollandiában nem termő almaültetvényben évi 50 kg N/ha adag használatával érték el a legkedvezőbb hajtás-. Az öntözővíz tápanyagtöménységét a műtrágya használati utasításának megfelelő­ en kell meghatározni. 100-200 kg N/ha és 200-300 kg K 20 műtrá­ gyamennyiségeket is használnak évente. Az oldható összetett műtrágyák választéka ma még szűk. Hazánkban a csapadék évi menetét kontinentális. maradék nélkül oldható műtrágya alkalmas. Sok-sok felvetődő agrokémiai. 1987). érthetővé válik a csapadék változékony természete. gazdaságossági és környezetvédelmi kérdésre kell még a jövőben megalapozott választ adni. fiziológiai.és mikroelemet tartalmazó. Ez a magyarázata annak. ezért drága műtrágyák kijuttatása általa nem gazdaságos. A roű­ trágya tartalmazhat egy főtápelemet vagy lehet összetett. Öntözővízzel a hazai talajadottságokat figyelembe véve első­ sorban a nitrogén. hogy kevesebb műtrágyával ugyanaz a hatás érhető el.4. Öntözés A gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz. Tápoldatos öntözésre csak jól. Hazai talajadottságok mellett ilyen magas műtrágyafelhasználás tápoldatos öntözésnél sem indokolt. Az öntözővíz tápelem-koncentrációja vegetációs időszakban ne haladja meg a 0. több makro. A csapadék területi eloszlásában is 353 . de a gyökérzet jelentős részét magába foglaló talajtérfogatba juttatható. atlanti és mediterrán hatások szabályozzák. A tápoldatos öntözésnél az évente felhasznált műtrágyameny­ nyiségekre vonatkozóan pontos útmutatás nem adható.és káliumtartalmú műtrágyák juttathatók ki. A tápoldatos öntözési kísérletek eddigi részeredményei egyértelműen pozitívak. de kezdetiek még és egy ültetvény élettartamára vonatkozó hatásuk még nem ismert.5%-os töménységet. Legtöbbször csak nitrogéntrágyázásra használják. A tenyészidőszakban a növények változó tápanyagigényéhez igazítható a tápoldatok kijuttatása. virágrügy-produkciót és kezdeti terméshozaroot (HoUTER.

jelentős mértékben befolyásolja a növények vízforgalmát A nedvességtartalom természetes forrása a csapadék. mind hidrológiai szempontból fontos kérdés a csapadék idő­ beli elosztása. Aridés félarid éghajlat alatt. Növénytermesztési szempontból fontos a csapadékmennyiség alakulása a tenyészidőszakban.a tenyészidőszak jelentős részében . 1987). de mikroklimatikus közvetett hatása befolyásolja a transzspirációt. a növény fej lődését.minden talajban raktározódik. Ennek a vízmennyiségnek egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi. A csapadék hasznosulása a talaj típusától.fejezetben). a hőmérséklet. illetve a 20. a páratartalom és a szél.0 mm-t elérő vagy meghaladó napokat kell mérvadónak tekintenünk. 354 . A víz a növény szempontjából a tápelemek felvételét szolgáló oldószer. ezért az öntözés fontos eszköze az eredményes gyümölcstermesztésnek (KLEIN. táblázat).igen nagyok az országos különbségek. Mind mezőgazdasági. hogy az a növény fejlődésének akadályozójává válhat. a túlzott felmelegedés ellen párolgás által védelmet nyújtó közeg és a növényi sejtekben a szükséges feszültségállapotot fenntartó anyag. A növényen keresztül és a talajból távozó vízmennyiség együtt képezi a növényzet evapotranszspirációs vízszükségletét.1. A különböző hidrometeorológiai vizsgálatok szerint az 5. Ebből kiindulva a közepes nagyságú csapadékot tekintjük a leghatékonyabbnak. A fejlődéshez a fajtától. ami a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén mesterséges vízadagolással teremti meg és tartja fenn az ültetvények legkedvezőbb vízállapotát Mivel a természetes vízviszonyok a művelt területek nagy részén nincsenek összhangban a növények vízigényének megfelelő optimális vízállapottal. A transzspirációval párhuzamosan a talajból. ahol az évi csapadékösszeg a kívánatos minimumot sem éri el. míg másik részét élettevékenysége folyamán elpárologtatja (CSELÖTEI.állandóan a szabadföldi vízkapacitás közelében kellene tartani.1. A túl nagy csapadékból jelentős mennyiség elfolyik a felszínen. 1993).a párolgási veszteség ellenére is. a növekedési szakasztól valamint a ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségü vízre van szükség. A fogyasztás meghatározó tényezője az időjárás. Ezt az idősza­ kosan lehulló csapadék hazánkban nem teszi lehetővé. mert a csapadék az évek bizonyos hányadában vagy a tenyészidő egyes szakaszaiban elegendő az optimális terméshozamok eléréséhez (10. A vízhiány olyan mértékü lehet. Klimatikus tényezők c. vagy nagy nedvességtartalmú. valamint az időjárástól függ. Ez a csapadékmennyiség ugyanis . az öntözés elengedhetetlen feltétele a hatékony gyümölcstermesztésnek A mérsékelt éghajlatú területeken nincs feltétlenül szükség minden évben vagy az egész tenyészidőben az öntözésre. a talaj és a növény felületéről (intercepció) közvetlenül is párolog víz. A gyümölcsfák fejlődéséhez a talaj víztartalmát. A mérsékelt égövben ezt a IV-IX.0. Ez nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testépítő munkájában.21. ami nem képes rendszeresen biztosítani a termesztés által az adott helyen és időben megkívánt talajnedvességet A hiányzó víz pótlására az öntözés szolgál. különösen ha a talaj kötött. hónapok átlagos összegével szokták jellemezni. A talaj vízraktározó képessége ismeretében következtethetünk a gyökérzónában fellelhető víz mennyiségére. A sugárzás. A nyári csapadékösszeg az évi öszszegnek az 55-65%-a (Lásd részletesen a 9.

az öntözővízzel a folyékony tápanyag eredményesen juttatható a növény gyökérzónáj ába. 1989).6 37.1. 1973. A növények vízigényét befolyásoló tényezők a következők: l.3. 25.8 5.3 VII.8-1. ha az egyéb termesztési tényezők optimumban vannak.9 VI. ha az aktív gyökérrendszerben a fenofázisok szerinti mennyiség rendelkezésre áll.0 8.6 8.8 2. 10. A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. A termés mennyisége.2 23. Az intenzív ültetvények termésbiztonsága csak így valósítható meg.10. 24.és a tápanyagpótlás együttes megvalósítására törekszünk.8 10.0 26. Egyes gyümölcsfajok évi vízfelhasználása (CSIDER ADATAI) Vízfelhasználás az évi összes felhasználás %-ában Gyümölcsfaj Alma (M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) Alma ( M IV-es alanyú Jonatán) Körte (birs alanyú Hardenpont) Őszibarack (őszibarack alanyú Champion) v. és az öntözés indokolt (SZALAY.6 16. ahová hazánk is tartozik. A gyümölcstermő növények vízigénye A víz szempontjából akkor érhető el optimális termés. Ahol az ariditási tényező l-nél nagyobb.6 5.1 22.5 IX.2 18.7 3. átlagos értéke 1.5 határok között változik.4 17. Ez arra hívja fel a figyelmet.9 20.9 VIII. Természetesen mindig gondoskodni kell a megfelelő tápanyagellátásról is. 2.3 4. Az utóbbi időben a víz. Pl.0 16.0 5. ami a kiegyensúlyozott vegetatív és generatív fejlődést lehetővé teszi. ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem gátolja.2 28. A gyümölcs telepítésére szánt terület öntözési igényéről a természetes vízviszonyok jellemzése alapján általában az ún.6 30. Ugyanakkor előnyösen hathat egymásra a különféle termesztéstechnikai beavatkozások együttes alkalmazása.1 18.4. Az öntözés csak akkor érvényesül megfelelően. A termelés színvonalának és biztonságának érdekében a magasabb termelési szint eléréséhez szűkséges vízmenynyiségnek mindenkor rendelkezésre kell állnia. ott már általában célszerű az öntözés bevezetése. A terület mikroklímája. 18.9 Az újabban termesztés be vont fajták és művelési rendszerek miatt szükségessé vált a biztonságos termesztés feltételeinek megteremtése.7 X. A növény fenológiai fázisai.3 17. 7.21. 5.1. ariditási tényező ad tájékoztatást. amely a lehetséges évi párolgás és az átlagos évi csapadék hányadosa.0 4. A fajlagos levélfelület 4. A feltételes öntözési zónában.5 14.1 30. 19. táblázat.0 18.5 23. a vízpótlás csak akkor eredményez termésnövekedést. hogy az ország területének nagy részén a természetes vízviszonyok a termesztés szempontjából nem kielégítőek.3 25.9 16.0 20. Hazánkban az ariditási tényező értéke 0. 4. 3. 355 .

míg a gyümölcsfák kis terhelése esetén túlzott C02-felvétel áll elő. Ez esetben a növényt olyan rendszeregységnek tekintjük. Ezért a vízigényszámításoknál.A terület mikroklímája.22. Amennyiben a folyamatos vízfelvétel nem fedezi a transzspiráció révén eltávozó vízmennyiséget. Az evapotranszspiráció mértékének változása arányos a levegő páratartalmávaL Minél nagyobb a levegő telítettségi hiánya. a feltétlen öntözési zónában) főleg öntözéssel történik. különösen az üzemeltetésnél ezt figyelembe kell venni. Ellentétes esetben a sorok között az ún. A fákon található gyümölcsök mennyisége nagymértékben befolyásolja a fotoszintézis intenzitását. A 10. Az ültetvény vízháztartását nagymértékben befolyásolja az állomány fejlettségi állapota. majd később a levelek elöregedésével párologtatásuk csökken. táblázat a talajok vízkapacitásának. 356 . A fán lévő nagy mennyiségű gyümölcs hatására hiányos. a vegetatív és a generatív teljesítmény megfelelő vízpótlással egyensúlyban tartható. csatornahatás következtében a felgyorsuló légáramlat jelentős mértékben növelheti a vízfelhasználást A talaj vízbefogadó és víztartó képessége. csökken a COrfelvétel és a fotoszintézis aktivitása. holtvíztartalmának (HV) átlagos értéke (tömegszázalék) Talajféleség Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj Láptalaj VK DV HV 12 24 36 100 9 3 7 15 9 65 25 35 A fajlagos levélfelület (LAl = leaf area index). A transzspiráció mértéke a fák formájától és a levélfelület sűrűségétől fúgg. A termés mennyisége. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz. A talajszelvényben található eltérő mennyiségű víz hatására megváltozik a felvehető részmennyisége. hasznosítható víztartalmának és holtvíztartalmának átlagos értékeit tartalmazza. hasznosítható víztartalmának (DV). A talaj és a növény eltérő vízpotenciálja következtében megindul a vízmozgás az utóbbi felé. A fiatal ültetvényt elsősorban az evaporáció révén Ieadott vízfogyasztás jellemzi. Az utóbbi esetben nagymértékű lesz a vegetatív növekedés. Idősebb ültetvény levélfelülete viszont a transzspiráció révén fogyasztja a nagyobb vízmennyiséget.22. valamint a gyümölcsök mérete. Ha a növény vízellátása (pl. amelyben a kiadás és a bevétel egyensúlyára törekszünk. J0. annál nagyobb a talajból és a növényi felületről történő vízleadás. A talajok vízkapacitásának (VK). A növényi sorok irányának helyes megválasztásával. de a gyümölcsfajtól fúggően is nagymértékben változik. vagyis a fő szélirányra merő­ leges elhelyezésévellényegesen csökkenthetjük a párolgás mértékét. Az ültetvények kora lényegesen befolyásolja a levélfelület nagyságát. táblázat. A növények a teljes lombfelület kialakulásával érik el maximális párologtató képességüket. akkor a levelek sztómái bezáródnak. így a transzspiráció okozta vízhiány megszűnik.

20 3 0.75 0.30 0.65 0.45 0.40 0.20 0.35 0.20 2 0.60 0.60 0.25 0.60 0.20 0.70 0. Augusztus 10.25 0.20 0.60 0.30 0.30 0.50 0.10.40 0.25 0.45 0.30 0.60 0.65 0.70 0.50 0.25 0.30 0.45 0.35 0.30 3 0.55 0.30 0.20 0.60 0.30 0.55 0.20 2 0.45 0.40 0.50 május június július w Vl -.70 0.25 0.40 0.75 0.30 0. táblázat.35 0.30 0.20 0.30 0.70 0. Július 20.20 l 0.20 0.40 0.40 0.70 0.60 0.25 0.30 0.35 0..45 0.30 0.25 2 0.55 0.70 0.70 0.20 0.65 0.20 0.30 0.35 0.50 0. Október 20. Augusztus 20.50 0.35 0.23.30 0.40 2 0.25 0.80 0. Szeptember l.20 0.65 0.45 0.45 0.40 0.50 0.30 0.25 0.50 0.50 0.30 0.25 0.40 0.40 0.40 0.30 0.45 3 0.40 0.25 0.20 0.35 0.30 0.30 0.20 l 0.50 0.20 0.55 0.30 0.35 0. Augusztus l.25 0.30 0.50 0.35 l 0.30 0.25 0.25 0.75 0.50 0. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő fiiggvényében Hónapok április Érés ideje dekád l Július l.20 3 0.20 0.35 0.20 0.35 0. 0.35 0.35 0.50 0. Október 10.40 0.20 0. Július 10.35 0.20 0.30 0.30 0.20 0.45 0.35 0.20 0.75 0. Október l. Szeptember l O.25 0.20 0.35 0.55 0. Szeptember 20.J .30 0.55 0.

20 0.\.75 0.20 0.70 0.20 0.20 0.20 0.50 0.53 0.60 0.55 0. Október 10.20 0.65 0.55 0. Július 20. Október 20.20 0.25 0.70 0. Szeptember l O. Augusztus 10.45 0.20 0.35 0.20 0.50 0.52 2 0.30 0.70 0.20 0.60 0.60 0.50 0.50 0. Augusztus l.50 0.60 0.40 0.20 0.l Vl oc A 10.60 0.25 0.20 0.50 0.55 0.20 0.60 0.20 0.50 0. Október l. Szeptember l.80 0.20 0.65 0. Július l O.50 0.50 0.20 0.20 0.65 0.55 0.75 0.62 2 0.20 0.50 0.70 0. Szeptember 20.65 3 0.50 0.20 l .. táblázatfolytatása Hónapok augusztus Érés ideje l Július l. 35 0.55 0.60 0.50 0.70 0.20 0.30 0.60 0.55 0.60 0.40 0.70 0.30 0.40 0.70 0.35 0.30 0.55 0.20 0.30 0.55 0.40 0.60 0.20 0.58 l 0.35 0..55 3 0.30 0.55 0.20 l 2 3 0.30 0.20 0.65 0.50 0.50 0.40 0.20 0. Augusztus 20.30 0.40 0.23..75 0.50 l 0.70 0.70 0.52 0.75 0. -- szeptember dekád október november 2 0.50 3 0.45 0.50 ' 0.20 0.65 0.45 0.80 0.20 0.20 0.56 0.70 0.25 0.20 0.30 0.30 0.65 0.65 0.40 0.

45 0. táblázatok tartalmazzák. A jól megválasztott vízés tápanyag-adagolássallényegesen befolyásolhatják az élettani szakaszok alakulását. A meggy vízigény-együtthatói az érési Hónapok Érési ideje l idő függvényében május június dekád július 2 0. 0. gas A kapott érték alapján átlagos mennyiség határozható meg.35 l 0.35 0. A szabad vízfelszínről történő párolgás az időjárásrajellemző méctékben történik. valamint a napi öntözővíz-mennyiség meghatározása.20 0. Közismert.25 0. vlZlgeny-egyutthato = potenciális evapotranspiráció A" . A vízigény-együttható-más szóval növényi konstans. A növekedés mértéke az adott növényre jellemző görbével írható Ie. .20 0. Ez esetben a növény fejlődésének üteme megegyezik a fenológiai fázisok változó követelményével.30 3 0.30 2 0.meghatározása az egységnyi területről és a párolgásmérő kádból eltávozott vízmennyiség arányosítása alapján történik.30 0. . ha a talaj vízmennyisége és tápanyagtartalma igény szerint rendelkezésre áll. amelynek mérete. Ugyanezen tényezők határozzák meg a lombfelületről eltávozó víz nagyságát is. A növény fenofázisai.30 0.20 3 0. .45 3 0. .23. l 0. .30 0.20 0.15 359 .25 0.40 0.50 0.45 0. Vagyis: . az " tlpusu ka an mert paro1 .25 l 0. de jelentős méctékben hat a következő év készletének alakulására is.24.35 0. elhelyezése a nemzetközi szabványnak megfelelően történik.20 0. és 10. anyaga.30 0. Ezért mérőszámként történő használata jó összehasonlításul szolgál. táblázat. táblázatban feltüntetett tényezőkkel az "A" típusú párolgásmérő kádban mért adatokat megszorozva a szükséges vízmennyiséget kapjuk. A 10. Ennek figyelembevételével történhet az öntözőtelepek csőhálózatának méretezése.35 0.24.40 2 0. . hogy a szabad vízfelszín párolgását az ún.50 0. Július 20.35 0. 15 0. Június 20. Július l.15 0.40 0.25 0. Ehhez fontos ismernünk a növekedés ütemét és annak milyenségét.50 0.45 0.45 Június 10.30 0. Július 10.35 0. Az optimális tennés elérése érdekében fontos feladat a növény igényének minden fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű víz pótlása. 'db .Az évelő növények esetében a víz és a tápanyagok mértéke ugyancsak befolyásolja a tennés fejlödését. A vízigény-együttható meghatározása. Az optimális tennés a megfelelő vegetatív és generatív egyensúly meglétének eredménye.30 0.30 0. Az alma és a meggy vízigény-együtthatóját a 10. A vegetatív és generatív részek közötti kedvező aránya fenntartható. 24.35 0.25 0.30 0.40 0. és a 10..23.15 O.40 0. "A" típusú párolgásmérő káddal végzik.15 0.

25 0.25 0.20 0. azaz a tavakba ömlő vízmennyisé geket. Vízfolyások ból szerezhetjük be a vizet öntözőrendszerek.20 0.20 3 0.20 0.20 0.20 0.20 0.20 0. 0.4.20 0.20 0. 360 . A tavakból általában szivattyúzáss al nyerjük a vizet.20 0. el kell szállítani.25 3 0. A tábla nagysága 30-70 ha között változik.24.25 0. (Itt jegyezzük meg. a holtágak és a terepmélyed ések.25 l 0.30 l 0. szélességét 300-600 m között célszerű kialakítani. A tározók lehetnek napi. az öntözőberendezések áttelepítése idején tartják vissza a vizet.20 0.45 0.20 0. Július 20. Június 20. Ehhez meg kell vizsgálnunk a tó vízháztartásá t.20 0. táblázatfolytatása Hónapok Érési ideje l Június 10. hogy nem szakemberek sok esetben.30 0.) A területi egységek mértékét a gazdaságos üzemeltetést szolgáló optimális csőhá­ lózat kialakítása határozza meg.40 0.20 0. Július l. illetve csapadékvize t el kell vezetni.45 3 0.20 2 0. A vízkivételi mű lehet duzzasztóműhöz kapcsolt zsilipes vízkivételi mű vagy szivattyútele p.20 0. A tározókban a felszíni és a felszín alatti vizekből beszerezhető víznek a pillanatnyi szükségletet meghaladó részét tartjuk vissza.20 0.25 2 0.20 0. Az öntözéshez szükséges vizet be kell szerezni.helytelenül.25 0. forrásvízből) történő vízszerzésné l szintén vizsgálatoka t kell végeznünk arra nézve. felszín alatti vizekből (kutakból) és tisztított szennyvizekből. ahol a tisztított szennyvizet is hasznosítiák öntözésre. hosszúságát 700-1200 m.20 0.20 október o:2o 10.30 0. tavakból).20 0. szét kell osztani és a keletkező csurgalék-. önálló öntözőfúrtök vagy önálló öntözőtelepek számára. Az évszakos tározók többhetes.25 0. Öntözési területi egységek.A 10. Vannak ún. A napi tározók szerepét az öntözőrendszer és -fiirt csatornái töltik be.20 0. rétegvízből. Felszín alatti vizekből (talajvízből.25 0. de 12 hózőtelep.20 0. Az öntözőtelep táblákból és tömbökből áll.20 0.20 0. vízszegény országok. heti és évszakos tározók. a tavak párolgási és szivárgási viszonyait. Július 10. A napiak éjjeli üzemszünet. továbbá a természetes mélyedések vagy mesterséges medencék.3. Az öntözés speciális egységei az öntöaz öntözőfiirt és az öntöző rendszer.az öntözőberendezéseket rendszerekne k említik.60 augusztus szeptember dekád 2 0. Öntözés céljára a víz beszerezhető felszíni vizekből (vízfolyásokból. A heti tárolásban szerepet tölthetnek be a csatornák.2. Az öntözővíz beszerzése.20 0.20 0. hogyan alakul a felszín alatti vízkészlet a kitermelt víz fiiggvényében. az öntözővíz beszerzése és tárolása A legkisebb területi egység a tábla és a tömb. több hónapos.

lehetőleg hosszú egyenes szakaszokkal kell tervezni. osztó. külön töltéssel el nem látott holtágak és . A tározás müvei: .állandó csatornák (fő-. Ajőcsatorna feladata a vízszállítás.a völgyzáró gátak. Az osztócsatornák feladata a víz szétosztása az öntözőcsatornákba. és a tenyészidő után beszántják azokat. A főcsatornát a gravitációsan öntözhető terület nagyságának növelése érdekében a vízválasztó vonalakon.töltésekkel körülvett.völgyzáró gátakkallezárt völgyek.osztócsatornák. . . Az alacsonyabb rendü csatornák helyszínrajzi vonalvezetését elsősorban a domborzat hatá361 . Belőle az öntözővíz kiszolgálása közvetlenül csak indokolt esetben engedhető meg.fóldcsatornák.a szivattyútelepek és töltések. Az egyéb csatornatípusok alkalmazására a felületi öntözés esetén kerül sor. Az öntözővíz szállítása. Minden évben a tavaszi munkák elvégzése után készítik el. . Évszakos tározóként szerepelhetnek a völgyek. tárolásra alkalmas területek.napnál rövidebb időtartam során tárolják a vizet. . osztóbarázdák és sávok vízellátása. A különböző rendű csatornák tervezésekor a helyszínrajzi és magassági vonalvezetési szempontok érvényesülnek. Amellékcsatornák feladata szintén a vízszállítás: az öntözővíz kiszolgálása ezekből sem célszerű.árvédelmi töltésekkellezárt holtágak és .öntözőcsatornák Építési módjuk szerint: .vasbeton csatornák. . a duzzasztóművek. Az öntözőcsatornákból történik az ideiglenes csatornák. . . Jellegük szerint a csatornák lehetnek: . a folyómedrek és az öntözőrendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. Csatornák: Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: . . A tározók müködhetnek gravitációs úton és vízemeléssel. A vízemelés útján működő tározók lehetnek: . mellék-. A gravitációs úton müködőek a következők: .duzzasztóművekkellezárt vízfolyásmedrek.ideiglenes csatornák. Feladatuk a belőlük kiágazó barázdáknak és sávoknak vízzel történő ellátása. .burkolt és szigetelt csatornák. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a legkevesebb veszteséggel csatornában és csővezetékben juttatjuk el a felhasználás helyére.alacsony vízmélységű.főcsatornák. illetve az osztóárkok. a zsilipek.mellékcsatornák.kötött talajú mélyedések.és öntözőcsatornák).

A sebesség alsó határa 20-30 cm/sec. ha öntözőcsatornákat nagyobb lapály. amelyeket a csatorna felszíne alatt 25-30 cm mélyen helyezünk el. árasztással. vasbeton vagy azbesztcement Nagy nyomással (5-8 bar) vezetjük a vizet az esőszerü öntözéshez.3. A csatornában levő víz a gazdaságosan öntözhető terület legtávolabbi részén is legalább 15-20 ern-rellegye n a terepszint felett. b) esőszerű öntözés: az öntözővizet gépi berendezéssel természetes esőhöz hasonlóan "permetezve" szórjuk a talaj felületére. vasutak alatt csőáteresz vagy bújtató segítségével vezetjük át a vizet.és mellékcsatornák kedvező esése általában 5-20 em/km. A csővezetékben eltérő nyomással szállítjuk a vizet. Csatornahidakat alkalmazunk. és földdel takarjuk. a meglévő utak. Szigetelésnek pedig az olyan rétegeket nevezzük (pl. hazánkban kisebb mértékben) vasbetonból előre gyártással készült héjcsatornákat is alkalmaznak. illetve lábakra állítanak. ártér. esetleg vas. bújtató és csatornahíd. esetleg a birtokhatárok is. vasbeton. Öntözési módok és módszerek Az öntözési módok többféleképpen csoportosíthaták Az öntözési módokon belüli egységeket öntözési módszernek (pl. felszínű borítást értünk. kő. A szivárgási veszteségek csökkentése. továbbá a változatos talajfelszín miatt a nagy földmunkák elkerülése érdekében (külföldön nagyobb. A csatornákból elszivárgó víz csökkentését szigeteléssel és burkolattal oldhatjuk meg. hogy a gravitációs öntözést minél nagyobb területen tegye lehetővé. A leggyakoribb . bentonit. burkolatától függ. Magyarországon viszont l O% alatti.4. A víz szállítására szolgáló műtárgyak: vízkivételi zsilip. Ekkor a csővezeték anyaga elsősorban acél. csőátereszek és bújtatók rendszerint kis műtárgyak.egyben a legfontosabb . csőáteresz.az öntözővíz adagolásának helye szerint végzett csoportosítás. helyszíni vagy előre gyártott kivitelben. műanyag fólia). Burkolaton beton-. esetleg vasbeton. Kis nyomással (l-2 bar) vezetjük a vizet terepakadályok legyőzésére vagy nagy távolságra való szállítás esetén. felső határa a csatorna anyagától. A csatornák magassági vonalvezetése olyan legyen. Magyarországon a legelterjedtebben ezt az öntözést alkalmazzák.és öntözőcsatornáké pedig 15-50 em/km.rozza meg. út vagy vasút felett kell átvezetnünk A csatornahidak anyaga lehet: fa. előre gyártott elemek felhasználásával készülnek. A csatornák esésének alsó és felső határát a csatornában mozgó víz sebessége határozza meg. Az öntözővíz adagolásának helye szerint lehet: a) felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. amelyeket a terepre. Csővezetékek. árasztás) nevezzük. 95%-át teszi ki. Utak. az osztó. Csővezetéket elsősorban az esőszerü és a mikroöntözésnél alkalmazunk. tégla-. de befolyásolják a táblásítási szempontok. csörgedeztetéssei vagy áztatássaL A világban elterjedt öntözési módok közül az összes öntözött felületnek kb.stb. beton.3. 10. A vízkivételi zsilipek. Az öntözővíz csővezetékes szállítása esetén a szivárgási és a párolgási veszteségek kiküszöbölődnek A csővezeték anyaga lehet beton. A fő. 362 . azbesztcement. amelyek szabványtervek szerint. mélyedés.

A szórófejek helyszínrajzi elrendezését kötésnek nevezzük. .az öntözővízeloszlás egyenletessége. az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések keletkeznek.c) felszín alatti öntözés: az öntözővizet nyílt árokban vezetve vakondrésen vagy porózus. A csepegtető öntözésben alkalmazott vízadagolók felszín alá helyezésével kismértékű alkalmazására számítunk. 363 . A szórófejek kötése lehet négyzet. s ott a szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgellép ki a légtérbe és a levegő-ellenállás hatására cseppekre bomlik. kis. időpontban és a növény fejlődésének megfelelő formában.a vízadagolás intenzitása. a szórási távolság és a vízszállítás. közepes és nagy intenzitássaL A hazai gyümölcsösökben különféle esőztetőberendezésekkel történik a vízellátás. amelyeket leginkább a helyszínen fúrt csőkútbóllátnak el öntözővízzel. . A kisebb gazdaságokban több helyen megtalálhatók még a kézi áttelepítésű. horganyzott acél. Erre a biztonságra a szélhatások és a szórófejegyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt is szükség van. Magyarországon általánosan nem terjedt el. . gyors kapcsolású. Az öntözőberendezés feladata.mikroszórós öntözési módszer: az apró cseppképzésű öntözőelemek a csepegtetőtesteknél nagyobb vízmennyiséget nagyobb területre adagolnak ki. nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. vagy háromszög kötésben helyezzük el. illetve körszektor alakú területet öntöznek. A vizet csőben. Főleg a homoktalajú gyümölcsösökben várható elterjedése. ún. Ezért az egyenletes vízelosztás érdekében különböző kialakítású fúvókákkal és sugárbontókkallátják el. A szórófejekhez közelebb fekvő terület általában aránytalanul kisebb vízellátásban részesül. hordozható berendezések. amelyen a szórófejek találhatók. a szórófejeket pedig négyzetes. Ilyenkor a víz a szivattyúból a fő-(gerinc) vezetéken keresztül jut a számyvezetékbe.a legfontosabb: . d) mikroöntözés: a talajfelszínre kis vízadagok (1-120 1/óra) kijuttatása történik. Tekintettel arra. téglalap és háromszög alakú.vagy alumíniumcsövekből áll. hogy a szórófejek kör. cseppek formájában jut a növényre. illetve perforált műanyag csövön át juttatjuk a talajba. hogy üzemeltetésével a vizet pótolni tudjuk a kívánt mennyiségben. . téglalap alakú.csepegtető öntözési módszer: az öntözés különböző kialakítású csepegtetőteste­ ken keresztül a gyökérzet közelében történik. Hazai elterjedése folyamatos.vízgazdálkodási szempontból .a porlasztás minősége. bár a nagy mennyiségű vízadag a talajszelvény mély beáztatására képes. Esőszerű öntözés Az esőszerű öntözéssel az öntözővíz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből. A fővezeték rendszerint 130 mm átmérőjű. Felületi öntözés (árasztóöntözés) A vízben gazdag országokban nagy területen alkalmazzák Hazai elterjedése a gyümölcstermesztésben nem várható. A szórófejek végén a sebességnövelés feladatát ellátó csőszűkítő fúvókák rendszerint cserélhetőek Különböző fúvókaátrnérőkkel változtatható a porlasztás minősége. illetve a talajra. A szórófej jellemzői közül .

25. 25. alumínium. illetve termést eredményez. a fagy ellen védő és a színező öntözés. azonban az öntözés szempontjából az egységnyi területre jutó vízmagasság (mm) érték a meghatározó. beépített esőztető-berendezé­ seket alkalmazzák.öntözés kisebb párolgási veszteséget eredményez. a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra. ezt különösen a nyári hőségnapok indokolják (THYLL. Az esőztetőberendezésekkel az öntözővíz kiadagolása a lombkorona alatt és a felett történhet. A 3. hogy az éjszakai. A párolgási veszteség miatt egy-egy alkalommal 3. illetve nagyobb távolság esetén egyenlőtlen szóráskép alakul ki. Így a fák különböző vízellátásban részesülnek. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában) Kicsi (3-5 mm/óra) l l l Közepes (5-15 mm/óra) csapadékintenzitás nappali 30--40 l l l Nagy (15 mm/óra felett) nappali 20-30 nappali 35-50 l éjjeli 20-30 l éjjeli 15-25 öntözés esetén l l éjjeli 10-15 J l 364 . A szórófejek vízellátását szolgáló összekötőcsövek átmérője 3/4"-tól2" között változik. E módszernél a fő. táblázat. A szórófejek óránkénti vízadagolása több száz litertől 40-50 m3 -ig terjedhet. A szárnyvezetékek 24 méterenként keresztidomokkal és tolózárakkal csatlakoznak Ezekre kapcsolhaták a 85 mm-es átmérőjű acél-. így a szórófej elhelyezése optimális.5-4 m/sec-os. Ennek következtében egyenetlen vízadagolás történik. illetve annál nagyobb szélsebességnél az esőztetőberendezések üzemeltetése a kötéstávolság csökkentésével sem javasolható. A szórófejek elhelyezése azok méreteitől függően soronként vagy nagyobb távolságokban történik. egyenletesen kívánjuk elosztani. 1989). Ezért a szórófejeket a lomb felett összekötőesőre szereljük. műanyag csővezetékek. 1988 és SZALA!. A talajba szivárgó víz részarányát csökkentheti a szél hatására bekövetkező párolgási veszteség is.és szárnyvezeték kibővül (pontosabban a kettő között található) mellékvezetékkel (43. mert a kelleténél kisebb. Szeles időben a szóráskép torzul. táblázatból kitűnik. amelynek a fa törzséhez rögzített felszálló cső támasztékul szolgál.) A l 0. A szórófejek vízkiadagolását szélcsendes időben határozzuk meg. Az adagolási tényezők közül a porlasztás mértékétől és az intenzitástól függ a párolgás.0 mm-nél kevesebb víz adagolása nem indokolt. kép). ami eltérő növekedést.szélcsendesebb és alacsonyabb hő­ mérséklet melletti .a fővezetékhez. Lomb feletti öntözésnél a kiadagolandó vízmennyiséget az ültetvény egész területén. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet. A köztük levő távolság pontos kialakítása azért fontos. (Kivétel a kelesztő. 10.vagy A korszerű gyümölcsösökben (főleg külfoldön) az ún.

ha a tápanyag-koncentrátumot rosszul határozzák meg. .megfelelő cseppnagyság és intenzitás esetén alig rombolja a talaj szerkezetét. .fiziológiailag kedvező a növények számára (levelek lemosása.) öntözésre alkalmas.és ellenőrzőegységek alkalmazását (SzABó. a lombozat károsodhat.nem szabályos (négyzet. kevés munkaerőt igényel és nincs szükség magas szintű szakmai felkészültségre. A gyümölcstermesztésben alkalmazott szórófejek függőleges elhelyezésűek.a lombozat nedvesítése . .a nagy intenzitású szórófejek miatt nagyméretű szivattyúkat. Az esőszerű öntözés előnyei: . téglalap alakú) táblák esetében a terület egy részét vagy nem öntözzük. ezért élettartamuk rövidebb. . .tápláló (folyékony műtrágya + víz) öntözéskor.a fémből készült csőhálózatra korrózív hatást gyakorolnak a víz. mellék. . . a talaj és a tápanyagok. vízfelvétel a leveleken keresztül). frissítő. fagyvédelmi stb. . Az esőztető öntözőberendezésekkel különleges célú (fagyvédelmi. 1992). 1973).növeli a levegő páratartalmát. színező) öntözések is megvalósíthatók. 365 .a lombozat cseréphatásából adódóan a víz egyenlőtlenül oszlik el. Beruházási költségük magasabb. . . Az esőszerű öntözés hátrányai: . .a talaj vízbefogadó képességének megfelelően történik a szórófej-intenzitás megválasztása. Ezért az öntözésnek szélmentes órákban kell történnie. hogy az öntözővíz finomabb szűrés nélkül is kijuttatható legyen.és szárnyvezetékeket kell alkalmazni.növelheti a betegségek (gombák és baktériumok) megjelenését. .a teljes felület nedvesítése a talajművelést nehezíti. vagy a szomszédos.A szivattyútól megfelelő nyomással érkező víz egyenletes kiadagolását a szórófej állapota is befolyásolja.a szórófejek működtetése magas nyomást igényel.a szél hatása a szórás egyenletességét csökkenti.változó felszínű domborzat esetén is alkalmazható. . . Különleges célú (esőszerű) öntözések. szabályozó.a fúvókák mérete lehetővé teszi. A különleges célú öntözéseket a következőkben ismertetjük (FEKETE. fő-. öntözést nem igénylő területekre is kerül víz. hogy az adott terület egyidejű öntözését végzik. .az üzemeltetés egyszerű.bizonyos ökológiai körülmények között .az öntözőberendezés aránylag nagy befektetést igényel. a lombozatróllecsurgó víz pedig lemossa a védőszereket és a lombtrágyát. . mivel csak nagyobb átmérőjű csővezetékkel oldható meg az egész terület beöntözéséhez szükséges vízmennyiség szállítása. Működési alapelvük. ez növeli az energiaszükségletet és az üzemeltetési költségeket.többcélú (tápláló. .lehetővé teszi a vezérlő-.

mert csak ez képes a szórófej testén keresztül a hőt leadni és így a folyamatos körbeforgást lehetővé tenni. kis intenzitással. A fagyvédő öntözés azon alapszik. majd a növényen. minél jobban távolodnak a szórófejek intenzitásértékei az előre kiszámított intenzitás értékétőL Fagy elleni öntözéskor csak fém szórófejet használhatunk. o Mikroöntözés Ez az öntözési mód a gyorsan változó műanyaggyártási technológia fejlesztésének és a világszerte egyre inkább szükséges víztakarékosság eredményeként jött létre. A jó minőségű részegységek megbízható vízadagolást eredményeztek. Ha a fagyok alkalmával megvédjük gyümölcsöseinket. Izrael. Ismételt. A fagyvédő öntözést mindaddig végezni kell. Ez azzal magyarázható. hogy a jég a hőhatás következtében felolvad. rövid ideig tartó öntözéssel ugyanis almánál.érés előtti időszakban -javasolt.és tápanyagigényéhez igazodó pontos adagolás lehetősége. őszibaracknál intenzívebb színeződés érhető el. ezért a teljes vízmennyiség annál nagyobb lesz. ameddig a külső hőmérséklet annyira felmelegszik. A növényt körülvevő jégrétegnek csak szerény izolálóképessége van. ennek következtében elterjedhetett a folyékony tápanyagoknak a vízzel történő kiadagolása. Alkalmazása a minőség javítása érdekében . A jelenleg használatos körkörös szórófejeknek ugyanis nem egyenletes az intenzitása. kis vízmennyiséggel végzik. Ezáltal a növényt érő stresszhatások csökkenthetők. hogy a víz a cseppfolyósból a szilárd halmazállapotba kerüljön. először a jégburkon. Olaszország. amelynek következtében a jégburok hőmérséklete °C-nál állandó marad. más szavakkal a fagyás i hő állandó elő­ állítása szükséges. levélzetének formájától. hogy afagyásifoly amat alatt 334. A kiszámított vízmennyiség nem azonos a teljes vízszükséglettel. A technológiai fejlődést jól mutatja a mikroöntözési módról a következő csoportosítás: 366 . Ausztrália stb. A frissítő öntözés célja. Ezért állandó vízellátás szükséges.4 KJ/kg hő szabadul fel (a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet alkalmával).) szerepét kell elsősorban megemlíteni. elrendezésétől és a topográfiai adottságoktól ftigg.Fagyvédelmi öntözés. hogy a gyümölcsön lévő vízcseppek elpárolgása miatt fellépő hirtelen hőmér­ séklet-csökkenés kedvezően befolyásolja a felületi pigmentáció növekedését. Színező öntözésnél az öntözőberendezést a gyümölcs erősebb pigmentáció jának elérése céljából üzemeltetjük. mert az utolsó H 0 mo2 lekula után a jégfelületen me leg nem szabadul már fel és hőmérséklet-csökkenés következik be. Színező öntözés. Kialakulásában a száraz klímájú országok (USA. a berendezés ára a 25-30 éves élettartam alatt többszörösen megtérüL A fagy elleni védekezést legbiztonságosabban fagyvédő öntözéssel érhetjük el. Akiadagolan dó vízmennyiség az időjárási tényezőktől. a növények magasságától. A meteorológiai adatok alapján tíz évből háromban számolhatunk késő tavaszi fagyokkaL Ilyen években a kártétel 30-70%-os lehet. A jégburkot állandóan vízfilmnek kell bevonnia. Vagyis műszakilag megteremtődött a növények víz. E tényezők figyelembev ételével kell a szórófejek intenzitását megállapítani. hogy megvédje a levé Izetet a túlzott felmelegedéstőL Az öntözést gyakran. amellyel megoldható a növények optimális ellátása. a vizsgálatok szerint ez 2-4 percig tart.

a) csepegtető öntözési módszer: - a szárnyvezetékbe épített átfolyásos csepegtetőtestes eljárás, - a szárnyvezetékre helyezett csepegtetőtestes eljárás, - a szabad áramlási pályájú változat: mikrocső, spirál, könnyű (porózus) cső, - kényszer (labirintus) áramlási pályájú: szűrővel ellátott csepegtetőtest, szűrő nélküli csepegtetőtest, - önszabályozó csepegtetőtest. b) mil~roszórós öntözési módszer: - vízsugaras (jet típusú) eljárás, - ütközőlapos eljárás, - forgóelemes adagolók. A mikroöntözés kezdeti időszakában (az 1960-as években), amikor a csepegtető öntözés szinte egyeduralkodó szerepet játszott, a legváltozatosabb megoldású csepegtető vízadagolókat fejlesztették ki. Csepegtető öntözésről abban az esetben beszélünk, ha az öntözővíz - egymást követő - cseppekkel jut a talajfelszíme. Alkalmazása kezdetben főleg ültetvényeken, fólia- és üvegházakban történt, később a szántóföldi kultúráknál is (10.6. ábra, 44. kép).

l O. 6. ábra. Csepegtető öntözőberendezés részei l. szivattyú, 2. fővezeték, 3. főelzárócsap, 4. szűrő, 5. mellékvezeték, 6. számyvezeték, 7. csepegtetőtest, 8. tápanyag-adagoló

A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (O, 15-0,20-0,250,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt a talajadottságoktól ftiggően eltérő talajtömeg nedvesedik át, amelyek jellegzetes alakot öltenek (l O. 7. ábra). Mikroszórós öntözés alkalmazásával nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be. A három leginkább alkalmazott mikroszórót a következőkben ismertetjük:

367

2

----3
b)

a)

l O. 7. ábra. Beázás a csepegtető öntözést alatt a) vályogtalajon, b) homokos talajon, J. csepegtetőtest, 2. átviteli zónák, 3. nedvesedési zóna

Irányított vízsugarú adagolók. A fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Ütközőlapos adagolók. A fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen, vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve, hajszálvékony vízsugárrá alakulva kisebb-nagyobb cseppekre bomlik. A vízpótlásra ajánlott durvább cseppképzésű szórófejek által nedvesített talajfelszín lehet körkörös, ovális, szektoros, közel téglalap alakú vagy akár sávos szórásképű. Forgóelemes adagolók. Ezeknél az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi. Itt is lehetőség van a fúvóka és a rotor (normál, extra, fordított) cseréjére, ugyanakkor némely ütközőlapos szórófej forgóelemes mikroszóróvá is alakítható. Ily módon változatlan üzemi nyomás mellett, ugyanolyan elrendezéssei növelhető a szórási távolság. A gyártók a cserélhető elemeket az összetévesztés elkerülése és a gyorsabb szerelés érdekében eltérő színekben készítik. A fúvóka színei más-más átmérőt, vízhozamot és szórási sugarat jelentenek. A mikroöntözés előnyei: a mikroöntözés- a lokális vízadagolásból adódóan hasonlít a felszín alatti öntözéshez. Így az előnyök és hátrányok taglalásakor több azonosságot is tapasztalhatunk Ezek meghatározása azonban elsődlegesen az esőszerű öntözéshez hasonlítva történhet, mivel az ültetvényekben az esőszerű helyett a mikroöntözés nagyobb mérvű elterjedése várható. Ezt az is indokolja, hogy a vízszállítás az utolsó öntözőelemig (szórófej, illetve csepegtetőtest) csővezetéken történik. A gyümölcsösök mikroöntözésének előnyei a következők. Kis élőmunkaigény. Mivel beépített rendszert alkalmazunk, és az automatizálás könnyen megvalósítható, a mikroöntözés munkaerőigénye rendszerint kicsiny. A legnagyobb feladatot a szűrők tisztán tartása és a vízadagoló testek ellenőrzése jelenti. Nagy terméshozam. Mivel a gyökérzóna nedvességtartalma - a rendszeres öntözéssel - a vízkapacitás közelében tartható, a termés kissé nagyobb mint a konvencionális öntözési módok esetén. Hatékony vízhasználat. Az öntözővíz párolgása a felszínről nagyon csekély, mivel a talajfelszín csak kismértékben nedvesített. További előny, hogy a víz szétosztása a mikroöntözéssel jobb, mint a szórófejekkel, és sokkal jobb, mint a felületi öntözéssel. Ahol a szélsebesség nagy, a mikroöntözés megfelelőbb, mint az esőszerű öntözés, mivel a vízszétosztást a szél nem zavarja (SUPERSPENG, 1976). Bármilyen méretű és ala368

kú házikertben is eredményesen alkalmazható, szemben az esőszerű öntözéssel, ahol a szórófejek hatósugarának változtatására nincs lehetőség, ezért csak a kert egy része öntözhető a szomszédos terűletek "zavarása" nélkül (BALOGH, 1975). Nem jelentkeznek köz/ekedési korlátozások. Különösen gyümölcsösben jelent előnyt, hogy az öntözés idején, illetve azt követően más munkák zavartalanul végezhetők. Lényeges még, hogy a növényvédelmi munkák bármikor megvalósíthaták A kártevők elleni védekezés gyakorisága csökkenthető. A növények lomhozata öntözéskor nem nedvesedik, ezáltal a növényvédő szerek sem mosódnak le. Ezenkívül a cseppenkénti öntözés nem teremt kedvező mikroklímát a kártevők szaporodásához. Csökken a gyomnövény-növekedés. Mivel a felszínnek csak kis része nedvesített és tápanyaggal ellátott, kevesebb gyom keletkezik, mint a hagyományos öntözési módok alkalmazásakor. Szakaszos tápanyag-adagolás. A folyékony műtrágyák kijuttathaták a csepegtető­ kön keresztül. Ez a módszer munkaerőt takarít meg, és a tápanyagok igen jól hasznosulnak, mivel a műtrágya rendszeresen, kis mennyiségben jut ki, és azonnal a gyökérzónába kerűl. Ez a megállapítás elsősorban a nitrogén- és részben a káliumműtrá­ gyákra igaz. A folyékony műtrágyának vízzel történő időszakos kijuttatását tápláló öntözésnek nevezzük, mivel a tápanyagat nem keverjük minden alkalommal az öntözővízbe. Nincs felszíni elfolyás. Egyes nagyon kötött talajokon alig alkalmazható eredményesen a felületi és az esőszerű öntözés a kis vízbefogadó képesség miatt. Az ilyen talajokon, nagyon jól bevált a cseppenkénti öntözés, ugyanis ez a rendszer igen kis vízmennyiség kiadagolását is lehetővé teszi. Ezáltal lejtős területek öntözésére is alkalmas, mivel a felszínnek csak egy részét nedvesíti be, és a nem nedvesített felület vízbefogadó képessége változatlanul megmarad. Kis üzemeltetési költség. A mikroöntöző-berendezés sokkal kisebb nyomást igényel, mint az esőztető, ennek következtében az üzemelési költsége is csekélyebb. Kisebb vízszállítási igény. A csepegtető öntözőberendezés éjjel-nappal üzemelhet, ezért a rendelkezésre álló vízzel - rövid idő alatt - nagy területet öntözhetünk meg. Így a berendezés kapacitása csökkenthető, kisebb átmérőjű csövek és alacsonyabb teljesítményű szivattyúk is alkalmazhatók (KAISER, 1975). Egyenletes vízadagolás. A csepegtetőtestek és a mikroszórók között találunk nyomásszabályozóval ellátott változatokat, amelyek lehetővé teszik a szárnyvezeték menti egyenletes víz- és tápanyag-adagolást, ezzel elérve az ültetvény egyedeinek azonos fejlődését (KRAMMER, 1993). A növényi kultúrákhoz igazodó technika. A fatörzsek nedvesedésének elkerülése érdekében szektaros üzemelésre is lehetőség van, amely során a törzs körüli területre nem jut víz. Sövényültetvényekben, ha a sorközöket szárazon kívánjuk tartani, ellipszis formájú öntözésre is lehetőség van. A lombozat öntözésének elkerülésére a földfelszín felett 50-60 cm-re fejjellefelé elhelyezett mikroszórófejek szolgálnak. Az elsőéves ültetvényekben a szél zavaró hatásának kivédésére ugyanígy helyezzük el a vízadagolókat A mikroöntözés hátrányai: A csepegtetőtestek eltömődése. Az eltömődés a rendszer egyik legnagyobb hátránya, mivel dugulás esetén az adagolás és a vízhasználat hatékonysága is jelentősen romlik. Az eldugulás megakadályozására vízszűrést kell alkalmazni. 369

-J

w

o

10.26. táblázat. Öntözési módok főbb jellemzői
Alkalmazási területe Öntözési mód szántófóldi kertészeti kultúrában
Esőszerű

Alkalmazási köre fagyvédelmi
frissítő, színező

kelesztő

tápanyagnövényutánvédelem pótlás

A nedvessé gpótlás üteme megszakításos megszakításos folyamatos

Vízhasznosu lás (%)

Üzemeltetés módja

igen

ültetvényben, csak közepes hozamú vízforrás esetén ültetvényben, sík terepen és kötött talajon ültetvényben, fóliaés üvegházban

igen

igen

igen

igen

igen

25-40

általában gépi erővel mozgatható berendezések
időszakos talajprofil kialakítása

Felületi

igen

nem

nem

nem

nem

nem

40-60 80

Mikro

nem

részben

nem

részben

igen

részben

beépített
--

A csepegtetők üzemelésének ellenőrzése, a vízadagoló elemek vizsgálata nehéz és munka. A gyökérzóna korlátozott kiterjedése. A gyökerek sokkal jobban koncentrálódnak a nedvesített sávban, ezért a gyümölcsfákat -laza talajon- a szél meg döntheti. A korlátozott gyökérzóna hátránya, hogy ha az öntözésben üzemzavar keletkezik, akkor a növények jobban károsodnak az öntözés hiányától, mint az esőszerű vagy a felületi módon öntözöttek Alkalmatlan többcélú öntözésre. Az esőszerű öntözéssel szemben a csepegtetőbe­ rendezés csak bizonyos műszaki kötöttségekkel alkalmazható fagy elleni védekezésre, a mikroklíma javítására, a talajfelszín hőmérsékletének csökkentésére. A levegő nedvességtartalmának növelésére, jóllehet ezek sokszor segíthetik a növények növekedését a kezdeti és a kritikus időszakban. A cseppenkénti öntözés kevésbé alkalmas a sorközök gyepesítésének előkészítésére és a fűtakaró folyamatos fenntartására. A mikroszórófejek virágzáskésleltető hatását Szatymazon már kipróbálták Sófelhalmozódás a gyökérzónában. A sók a nedvesített felület körül és a felszín nedvesített részén halmozódnak fel. A kisebb esők a felhalmozódott sót a felszínről a gyökérzónába mossák, ezáltal hátrányosan befolyásolják a növekedést. Nagy beruházási költségek. A mikroöntöző-berendezések beruházási költsége általában meghaladja a gyakorlatban elterjedt, ún. félstabil esőztető-berendezésekét (CSELŐTEI, 1974). Az öntözés i módok mérsékelt égövi alkalmazásának összehasonlítását a l 0. 26. táblázat tartalmazza.
időigényes

10.4.3.4. Tápláló öntözés

A gyümölcsösök jó terméshozamának fontos feltételeként tekinthetjük a folyamatos víz és a fenofázishoz igazított tápanyagellátást Az öntözésfejlesztésben é len járó országokban szinte általánossá vált, hogy a nagy terméseredmények elérése érdekében a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki (LI G ETVÁRI és HUZIÁN, 1991). Az eljárás előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosítják, továbbá, hogy csak annyi tápanyag kiadagolására van szükség, amennyi a növekedéshez éppen nélkülözhetetlen. Termesztéstechnikai, ökonómiai és környezetvédelmi szempontból is előnyös, a mikroöntözésben szerepe egyre jelentősebb. Ez elsősorban a koncentrált vízadagolásnak köszönhető, ami egyúttal csökkentett tápanyag-felhasználást eredményez, szemben az esőszerű öntözéssel. Az öntözés és a tápanyag-adagolás közös végrehajtását az angol nyelvben "fertigation"-nak nevezik, amit a műtrágyázás (fertilization) és az öntözés (irrigation) kifejezésekből vontak össze. Magyar megfelelője a tápláló öntözés. A mikroöntözés szélesebb körű hazai elterjedése révén szélesebb körű alkalmazása várható a jövőben. LAKATOS és BUBÁN (2001) szerint a fontosabb tápelemekközüla nitrogén szerepe a legsajátosabb, mivel ennek lehet a legközvetlenebb módon érvényesülő előnyös vagy éppen káros hatása. A korai, lehetőség szerint még a virágzást is megelőző nitrogénkijuttatással az erőteljes kilombosodást segíthetjük, majd az intenzív hajtásnövekedés időszakában ismételt tápoldatozással a fák további erőteljes és egyenletes növekedését érhetjük el. 371

A nitrogén adagolását azonban június közepét megelőzően be kell fejezni, hogy ne gátoljuk a - többek között a virágképződés szempontjából is oly fontos - hajtászáródást a nyár közepén. Július végén-augusztus elején, tehát a második hajtásnövekedési időszakban ismét juttathatunk ki nitrogént, amit a szüret várható időpontja előtt másfél hónappal abba kell hagynunk, mert az ez után kijuttatott nitrogén hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. A hajtásnövekedés végleges befejeződése (a csúcsrügyképződés általánossá válása) és a szüret után, de a lombhullás megkezdődése előtt, nagyobb adagú nitrogéntaz évi összes mennyiség akár harmadát-negyedét- adhatunk a fáknak. Ekkor ugyanis az őszi gyökéraktivitás következtében a kijuttatott tápanyagjelentős részét még felveszi a fa. Ez a tápanyag a fás részekben raktározódó tartalékot képez, amely a következő tavaszi növekedéskor, illetve virágzáskor hasznosul és meghatározóan fontos a gyümölcskötődésben is.

A táplálóöntözés
Előnyök:

előnyei

és korlátai

- a műveletek számának csökkentése, a talaj felesleges taposásának elkerülése; - automatizálhatóság, valamint a magas szintű munkaszervezés révén a munkaerő-felhasználás csökkentése, magasabb minőségű munkavégzés elérése; - a kiadagolás pontosítása és megosztása eredményeként a növények tápanyagszükségletének optimális kielégítése a fejlődési állapothoz igazodóan. Korlátok: - a bonyolultabb berendezések miatti többletberuházás-igény; - a tápoldatok okozta korrózió megelőzésére különleges és drága korrózióálló ötvözetek vagy műanyagok használata szükséges az öntözőberendezésben; - magasabb szintű technikai és agronómiai felkészültség. A tápanyagok egyenletes területi elosztásának igénye egybeesik az öntözővíz egyenletes elosztásának követelményével, így bármely öntözőberendezés, amellyel a fenti követelmény megvalósítható, alkalmazható a tápanyagok egyidejű kijuttatására is. E szempontból a jelenleg széleskörűen alkalmazott öntözés i módok közül elsősor­ ban az esőszerű öntözés többfajta megoldása, illetve a mikroöntözés jöhet szóba. A mikroöntözés előnyei a tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatásakor: - a pontos adagolás lehetősége; - a lokalizált öntözés eredményeként csökkenthető a felhasznált tápanyag mennyisége; - a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél; - az automatizálás nemcsak lehetséges, de "kötelező". Ugyanakkor a mikroöntözés technikai megoldásaitól fliggően a tápanyagok öntözőberendezésell keresztüli kijuttatása nemkívánatos hatásokat is okozhat. Ezek eltérő folyamatok eredményekéntjöhetnek létre, de végül is két formábanjelennek meg. Az egyik a berendezés részbeni vagy teljes eltömődésével okoz zavarokat, a másik pedig a korrózió, amely idő előtt tönkreteheti az öntözőberendezést vagy annak egyes alkatrészeit Mindkét probléma összefliggésben van a felhasználandó kemikáliák kémiai-fizikai tulajdonságaival, az öntözővíz minőségével és a környezeti tényezők hatásávaL 372

A folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolására szolgáló készülékek. A tápláló öntözés elterjedésével az öntözőberendezés-gyártók a tápanyag-adagoló berendezések legkülönfélébb változataival jelentek meg. Ezeket az injektálókészülékeket működési elvük szerint három csoportba sorolj uk: l. szívóoldali betáplálású adagolók, 2. oldaltartályos adagolók, mellékáramkörös betáplálással, 3. hidraulikus és elektromos adagolószivattyúk.

Tápanyagok

mikroöntöző-berendezéseken

keresztüli kijuttatása

zott kemikália meg kell hogy feleljen a következő feltételekn ek - vízben oldható vagy emulgeálható legyen, - ne lépjen olyan reakcióba az öntözővízben lévő sókkal vagy más vegyületekkel, hogy az a berendezésre vagy a növényekre káros hatást gyakoroljon, - ne okozzon korróziót vagy hasonló jellegű károsodást (pl. a műanyag részek lágyulása, oldódása), - ne okozzon eltömődést. A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák összetételére és oldhatóság ára vonatkozóan a már említett 10.27. táblázat ad áttekintést. Mint látható, N-műtrágyákból viszonylag magas hatóanyag-tartalmú törzsoldatok készíthetők, ami nem mondható el a felsorolt P- és K-műtrágyákról. Amennyiben több műtrágyából törzsoldat készíthető, ionjaik nem léphetnek egymással olyan reakcióba, amely kicsapódá shoz vezet, vagyis egymással, illetve az öntözővízben található ionokkal összeférhető­ nek kell lenniük. Néhány vízoldható szilárd műtrágya szemcséit a tárolás alatti összemosódás megelőzésére speciális bevonattal látják el. A bevonatként alkalmazott viasz vagy olajszerű anyag a törzsoldattartályban iszap vagy hab formájában gyűlik össze. A hab- és iszapképződés megelőzésére nedvesítőszerekkel segíthetjük a bevonásze rek emulge10.27. táblázat. A leggyakrabban alkalmazott
műtrágyák

BucKs és NAKAYMA (1980) szerint bármely, a mikroöntöző berendezésben alkalma-

oldhatósága O és 20°C-on

Műtrágya

Oldhatóság (kg/100 l víz)

A telített oldat hatóanyag-tartalma 20°C-on (kg/100 l)
N

o°C-on
Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Kalcium-nitrát Kálium-nitrát Karbamid Monokalcium-foszfát Monokálium-foszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát 118 71 102 !3 68 !5 43 28 8

20°C-on !92 73 !22 32 103 2 20 34
ll

PzOs

K 20

64,4 14,6 18,3 4,0 46,4
-

-

-

13,6

0,9 10,5
-

5,7 20,4 5,3

o
-

-

373

álódását. A törzsoldattartály szerkezeti kialakításával, az üledékrendszeres eltávolításával is jórészt megelőzhető a szűrők és a vízkiadagol ó elemek eltömődése. A semlegestől jelentősen eltérő kémhatású oldatok (úgy a savas, mint a lúgos tartományban) potenciális korrózióveszélyt jelentenek az öntözőberendezés fémből készült (réz, vas, cink, alumínium és bronz) alkatrészeire. A korrózióveszély különösen a foszfortartalmú oldatok alkalmazásánál fenyeget, mivel különböző oldhatatlan Caés Mg-sók kiválásának megelőzésére a gyakorlatban a pH-t foszfor vagy kénsav adagolásával tartják alacsony értéken. Egyéb, a tápanyagok öntözőberendezéssel történő kijuttatásával összefüggő problémát okozhatnak a (víz tápanyagtartalmának növekedése folytán) az alga- és mikrobapopulációk. Ezek a mikroszervezetek igen nagy mértékben képesek elszaporodni kedvező pH- és hőmérsékleti viszonyok között, s az általuk termelt nyálka gyorsan eltömi a szűrőket és az öntözőberendezés egyéb részeit. A nyálkaképződés megakadályozása a különféle baktericidek, algicidek alkalmazásával a felhasználás egyedi körülményeitől ftiggően eltérő sikerü lehet. Ha amikroszervezetek a homokszűrőben fejlődnek ki, célszerű a tápoldatot a szűrőből kivezető öntözővízkörbe juttatni. A különböző ionok kölcsönhatásai. A kijuttatott tápanyagokjelentős része szervetlen só, vagyis a vizes oldatban ionos formában vannak jelen. A tápanyagok kijuttatása jó minőségű víz esetében szinte fennakadás nélkül történik. A legkevesebb problémával a nitrogén kiadagolása oldható meg. A nitrátsók vízben jól oldódnak. Közülük a kálium-nitrát a víz és a talaj kémhatásában csak csekély változást okoz, ellentétben az ammónium-nitráttal, amely jól érzékelhető pH-csökkené st vált ki a nedvesített talajzónában. A korszerű folyékony foszforműtrágyák (poli- és metafoszfátok) hatóanyagainak sajátos kémiai kötésformája lassítja azok lekötődését a talajban, vagyis kevésbé kell tartani a foszfor felvehetőségének gyors csökkenésétől, mint egyéb vízoldható foszforműtrágyák esetében. A polifoszfátio nok komplexképző hajlama előnyös az ortofoszfáttal kicsapódó mikroelemek oldatban tartása és a talajban lejátszódó foszfátreverzió csökkenése miatt is. NPK-oldatok előállításakor a nitrogén- és foszforkomponensek mellett a káliumkomponens oldhatósága is fontos. Káliumforrásként általában 60%-os kálisót (kálium-kloridot) használnak. A polifoszfát alapú, folyékony NP-műtrágyákban elérhető nagy tápanyagtartalom kálisó jelenlétében jelentősen csökken. Megállapítható, hogy a polifoszfát-tartalmú műtrágyák előnye az oldhatóságban és a magas tápanyagtartalomban addig marad meg, amíg kálisóval nem keverik az oldatot Külfóldi tapasztalatok alapján a legalkalmasabbnak e célra a KNOrot tartják. Bár oldhatósága rosszabb, mint a KCl-é, előnyös tulajdonsága, hogy Cl-t nem tartalmaz, ugyanakkor nitráttartalma gyorsan, könnyen felvehető nitrogénforrást jelent a növények számára. Korábban már szó esett a káliumsók ammónium-polifoszfát oldatokra gyakorolt oldékonyságcsökkentő hatásáról. A törzsoldat megfelelő foszfátkoncentrációjának fenntartása érdekében célszerű a káliumműtrágyát külön menetben kijuttatni vagy kiöntözni. Ha ez alkalmazástechnikai vagy munkaszervezési okokból nem lehetséges, akkor alacsonyabb hatóanyag-tartalmú (200-300 g/1 töménységű) összetett műtrágyaoldatok alkalmazásával kell megelégednünk. 374

Mezo- és mikroelem-készítmények többsége kelátok formájában kerül alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő mikroelem-tartalmú oldatműtrágyák többsége levéltrágyázás céljára készült, de stabilizáló, diszpergáló segédanyagokat, bioaktív anyagokat és feleslegben kelátképző vegyületeket is tartalmaznak, amelyek meggátolják a mikroelemek Ca-, Mg-tartalmú öntözővízben való kicsapódását, s biztosítják a talajban való mozgékonyságot is. Az öntözővízzel történő mikroelem-kijuttatás - egyenletessége, gyors hatása révén - felülmúlja a hagyományos kiszórást. 10.4.3.5. A gyümölcsátmérő változásán alapuló öntözésirányítás

A gyümölcsfák tenyészidőszak alatti vízellátása, a kiadagolandó vízmennyiség meghatározása, annak ellenőrzése az egyik legfontosabb tényező aminőségi gyümölcs és az egészséges fák megtartásában. Nagyon nehéz olyan hatékony öntözési programot találni, amely figyelembe veszi a talaj nedvességi állapotát, a párolgást, a szivárgást, a fán levő gyümölcsök menynyiségét és azok méretét, a fa korát és fajtáját stb. Az izraeli Palmach Zoba Kibbutzban kifejlesztettek egy olyan modellt, amely hetenkénti gyümölcsméréssel hasonlítja össze a különböző szintű öntözési hatásokat. Az izraeli tapasztalatokat Ozer Krammer és Eithan Green munkája alapján ismertetjük. Az elmúlt húsz évben a gyümölcstermesztök olyan technikai finomításokat és egyszerűsítéseket végeztek el, amelyek lehetövé teszik a termesztőknek, hogy a növényi, a domborzati és talajtani adottságtól függetlenül hatékonyan végezhetik az öntözést. Az eljárás alapja, hogy a gyümölcsnövekedés sejtmegnyúlással megvalósuló második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. A gyümölcs abszolút méretét a vízellátottságon kívül egyéb tényező is befolyásolja, a gyümölcs növekedése ezek komplex hatását tükrözi, de a gyümölcsnövekedési ütem törvényszerűen reagál a vízellátottságra. Almánál a gyümölcsnövekedés az (egészen korai időszakot leszámítva) a gyümölcstérfogatra vonatkoztatva egyenessel, míg a gyümölcsátmérőre telítési görbével írható le (10.8. ábra, LAKATOS et al., 2001).
300 250
,D'

.• ·fl

/D
...

90 80 70
,.-..,
'-'

~ 2,
<o;

200 150 100 50

~~···· .•

. ~
o

6 6

<2 ....
~

0.0

h
=····

/ . .. o· .a··

60 •o .... •!lJ

.4···
júl. 12. aug. l. aug. 21.
D

5 50 ·ro

40 szept. 10. 30 szept. 30.

o
jún. 2.

jún. 22.

térfogat

+átmérő

l O. 8. ábra. Golden Reinders almafajta gyümölcsének növekedése gyümölcstérfogatban, illetve gyümölcsátmérőben kifejezve (Újfehértó, !999)

375

. Amodell bevezetése előtt a talaj nedvességre alapozott méréskor a felhasznált vízruennyiség 9000 m3 volt hektáronként.. """ oO v ~ ..... hogy a szüret idejére a kívánt gyümölcsméretet elérjék....... 60 N 9 Ol) <8 . .9. 40 ·s:. > ... A Golden Reinders almafajta hetenkénti gyümölcsátmérő-növekedési üteme.... és mivel ezen periódus napjainak száma ismert. ::j ::j '""' .. hogy az arid égöv alatti. Amennyiben a mért eredmények az optimális alatt helyezkednek el.: N o mérési időpontok 10....... oO -:: ('1 v ._.... 1994) 376 .. amely mutatja a kívánt növekedést......i _........ .) A módszer szerint a mért gyümölcsök átlagos térfogatát bizonyos napokon (általában hetente) összehasonlítják az optimális méretre kialakított lineáris vonallal. v v) ('1 ... de a magyarországi mérések is igazolják. figyelembe véve. akkor több víz kiadására van szükség és fordítva (10.11. >-. "' .: -. . •ll) ... (Itt jegyezzük meg.-::·. ábra).Optimális görbe állapítható meg a szükséges heti gyümölcsnövekedési arányra...10.: . > > > . Az aktuális gyümölcsnövekedés összehasonlítva az optimálissal..: r<) .. . A módosított (-20 és +30%) öntözési kezelések segítenek a pontos vízmennyiség meghatározására.optimális összeftiggés ·· +·· valós növekedés 100 80 f" r" ... mely 5800-6400-ra csökkent. """· . .... ábra.. o o:-..... A vízadag mértékét a kalkuláltértékhez képes ±20-30%-kal határozták meg.. hogy eredményesen alkalmazható.. illetve az öntözési vízmennyiség meghatározásához alkalmazott növényi tényező Golden Deliciaus (PALMACH ZosA KIBBUTZ.. A termés viszont növekedett.. a miénktőllényegesen magasabb potenciális evapotranspirációs (PET) értékek esetén az ilyen "ipari" jellegű irányítás a kitűzött cél valószínűsíthe­ tőbb megvalósítását teszi lehetövé. ..9. o:-. ábrák összehasonlításakor.: "E .. "E u "' :o :~ Ol) E o . Az eltérő vízellátás hatásajól érzékelhető a 10. így egy gyümölcstérfogati optimális növekedési görbe készíthető el. . . Ez technikailag úgy oldották meg... .. 20 r<) :o ._.... hogy a csepegtetőket vagy mikroszórókat (pontosan ellentétesen) 20-30%kal távolabbra vagy közelebbre helyezték egymástól. 150 100 50 ~ ~ '0 ll) ll) :o <c. és a 10. ... Az almagyümölcs naponkénti térfogathozama optimális feltételek között lineáris kapcsolatú a termékenyülést követő egy hónaptól a szüretig.. .. A hetenkénti gyümölcstérfogat-ruérést eltérő vízellátás mellett végezték.... ... .. ME 200 ~ "' -o ll) •ll) ---.: v) _. > > > > > > > > ::j ~ > N N <"'i o\ ('1 o o:-...

•. . A gyümölcsátmérő növekedése... o .....f ....0 o •...... ~· ~~_j=J~~3~ N ~ ~ ---....... •<\.0 ....124mm •... 00 o ~ ~ heti gyarapodás l 0. Új fehértán a természetes csapadék mellett vízpótlásra egyáltalán nem volt szükség.11...... "' -o 3 o ~ . > > > > > ..... § ·o:! <'i N o\ 0 ... ~ --&- ..) ~ ·O:S 30·-----·-----·--------------------·-··_··-·-~···----~~~~ ··-··· - 20 10 a....1 O.5 a o:s sc •• "' gs ··... ori :::i . . s....> > "" .><'2 •<!) •<!) ~~ 60 50 \ ~\: .. <'i .. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék (természetes csapadék+ öntözés) (Nyírbátor. míg Nyírbátorban a nyár közepe kifejezetten száraz volt..... N 00 N . azonban a gyümölcsök átmérője mindkét vizsgálati helyen azonos.. a. A jobb csapadékellátottságú Újfehértón a gyümölcsátmérő nö- ~ ~Ei 50----------~----··_··_·~~-~~-------------------------.5 ?ot-.. megközelítőleg 80 mm....... N o N ~ <'i o ~ .. s.. 1.... 1999) 377 ... ···A·-···A... ...5 ..... 2 .. ...f N ...A------------------.w 2. . -g§ ~-o:s 40 30 20 10 "' (.. :::i :::i "" > > > > ....5 o:s ~ •o ...... ..---..90 80 ? •<U t-.....) o o\ a.. ábra......-..a.. 1.-'<'2 40··----·---~·-----------~=-=··~-.. ....... 1999) illetve tendenciája a két termőhelyen eltér.f N O\== . ~ '-' •o:! -g§ "' (... s. 6 5 ? •<!) 4 5 o:s •o:! ~ ..... 4.. 70 5~ .f -csapadék > :::i ---átmérő > :::i > .. a.. -o .2..>.. az átmérő heti gyarapodása és a heti csapadék Golden Reinders almafajtánál (Újfehértó... ~ o ~ . A vizsgálati területek csapadékviszonyai az 1999. ~ -csapadék ---átmérő --&- heti gyarapodás l 0.. .f .. évben jelentősen különböztek.. ~ 3...0 •<U § •o:! 0. Ol) o:s •o •<U . A Golden Reindes almafajta gyümölcseinek növekedése.... ábra.0 ~~ ~60~•• sor--::==~~~ 3...

hogy több rovar-. a mészkénlé. a termés mennyiségének és minőségének biztosítását. újból jelentős kártevövé váltak (pl. addig nehezen leküzdhető kártevő elleni védekezés hatékonyságát jelentősen fokozták.1. vagy azok egyedszámát a gyümölcsösben a minimális szintre szorították. a gyümölcsök növekedési üteme eltérő volt. amelyek szaporodását addig természetes ellenségeik korlátozták. amelyek a gyümölcsösökben korábban nem vagy csak kis egyedszámban fordultak elő (takácsatka. ábrán a Golden Reinders fajta esetében látható. A kórokozók elleni védelem hatékonyságának biztosításában nagy szerepe volt az akkori agrotechnikai módszereknek. Magyarországon az 1950-es években kezdték a kártevők ellen a széles hatásspektrumú klórozott szénhidrogéneket (DDT. a rendelkezésre álló növényvédő szerektől fúggően az agrotechnikai. a bordói lé. a nikotin a quassia és az arzéntartalmú készítményeket alkalmazhattuk Ezek a rovarölő szerek számos kártevő ellen kielégítő védelmet biztosítottak.5. de egyenletesen csökkent. az minden kártevőre nem terjedt ki. alkalmazását tette szükségessé. rovarölő. a cseresznyelégy kártételének mérséklésére. atka. biológiai és kémiai módszerek időszakonként eltérő.és gombaölő szerrel szemben a kártevők és kórokozók egy része ellenállóvá vált. olyan ízeltlábú fajok szaporodtak el.1 O. Ennek visszahatásaként olyan rovarok. körte-levélbolha). Nagyobb biztonsággal lehetett a kaliforniai pajzstetű. valamint a speciális atkaölő szerek kifejlesztése. ahogyan ez a l 0. ahol az öntözés mellett is voltak gyengébb vízellátottságú hetek. változó arányú érvényesítésével lehet eleget tenni. l 0. 378 . a Novenda. fennmaradását ezek a készítmények is változatlanul megakadályozták és ez újabb ízeltlábú fajok (aknázómolyok) káros mérvű elszaporodását váltotta ki. További problémát jelentett. Ezzel szemben Nyírbátorban.és a körtedarazsak.vekedésének üteme kisebb ingadozásokkal ugyan. Az 1900-as évek első felében a károsítók ellen a gyümölcsfaolaj. Azonban bármennyire is széles volt ezeknek a készítményeknek a hatásspektruma. ami mind újabb hatóanyagok elő­ állítását. A gyümölcsösö k növényvédelm e 10.5. vértetű). az almamoly. de a természetes ellenségek túlnyomó többségének fennmaradását. az almailonca ellen védekezni. Ezek több. Ennek a követelménynek a mindenkori ismereteknek. rendszeres gyakori alkalmazása az újonnan megjelent kártevők elleni védekezést lehetövé tették és a korábban már előfordult kártevők elleni védekezés hatékonyságát is fokozták. A természetes ellenségek betelepülését. tevékenységét kevésbé veszélyeztették. de ugyanakkor a természetes ellenségek túlnyomó többségét kiirtották. A szerves foszforsavészter. A növényvédelem A növényvédelem feladata elősegíteni az ültetvény állagának megőrzését. és ami még nagyobb nehézséget okozott. a sodrómolyok. HCH) alkalmazni. lehetőség nyílott az alma.

de a környezetet és az emberi szervezetet is veszélyeztették. megbízható védelmet nem biztosít. A korábbiaknál hatékonyabb növényvédő szerek bevezetése. majd gyakorlatának kialakításához. A rendelkezésre álló levélfelület-nedvességmérő készülékkel. hogy a kártételek mérséklésében az agrotechnikának. Régen ismert tény az is. A növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsös életközösségében okoztak káros változásokat. levélbolhák) ellen úgy védekezni. elsősorban az alma. hogy a magyarországi almaültetvényekben nagyszámú parazitoid és ragadozó faj egyedei vándorolnak be és ott fenn is maradhatnak. juvenilhormon-analógok (juvenoidok). hogy a kártevők és kórokozók elleni védekezés szükségességének és időpontjának megállapítására alkalmas előrejelző módszereket dolgoztak ki a közelmúltban. azonban az esetek túlnyomó többségében egymagában kielégítő. hogy az a természetes ellenségek fennmaradását ne veszélyeztesse. a Luft jelző­ készülék az ültetvényben kialakuló mikroklimatikus viszonyok alapján dönthető el a 379 . A problémák megoldásaként újból előtérbe került a biológiai védekezés igénye. A gyümölcsösök.A természetes ellenségek korlátozó tevékenységének hiányából adódóan több rovarés atkafaj egyedszáma rövid időn. egyes fajták a károsítókkal szembeni ellenálló képességének. amennyiben az alkalmazott növényvédő szerek hatása ezt nem akadályozza meg. A kórokozók elleni védekezés hatékonyságát a szerves fungicidek határozottan növelték és a fitatoxikus károk is elmaradtak. kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazása lehetővé tette. hogy az almaültetvényekben mintegy 1570 növényevő. Az összehasonlító kísérletek eredményei bizonyították. hirtelen emelkedhet és akár 2-4 héten belül elérheti a káros szintet. Ruscov 1962-ben fogalmazta meg. Mindezek ellenhatásaként alakult ki a növényvédőszer-terhelés csökkentésének követelménye. kártevő fajok egyedszámát korlátozhatják. intenzív kutatások mindinkább azt bizonyították. több kártevő elleni védekezés hatékonyságának fokozására alkalmas. több károsítóval szembeni védekezés hatékonyságát fokozhatják Mindezeknek a tényeknek egybevetése vezetett az integrált védekezés fogalmának. hogy a növénytermesztés valamennyi eljárását kell olyan egységes technológiává egyesíteni.és atkaölő szer kijuttatásának kényszerét jelenti. részben a körte integrált védelmének kialakítására már az 1970-es években megkezdődtek a hazai vizsgálatok Megállapítást nyert például. a kártevők (aknázómolyok. Az 1990-es években a növekedésszabályozó szerek (lOR-anyagok). Fontos körülmény. Ennek megvalósítása érdekében végzett széles körű. ragadozó. a termés mennyiségének és minőségének használata érdekében. rendszeres alkalmazása a várakozásokkal ellentétben a permetezések számának. a fitotechnikának. STEINER és munkatársai már 1959-ben a biotikus korlátozó tényezők és a vegyszeres védekezés összehangolásának szükségességére hívták fel a figyelmet. a biológiai és a kémiai módszerek együttes. ezzel együtt a kijuttatott hatóanyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. hogy az a kártevőket gazdaságilag jelentéktelen szinten tartsa. hogy bár a biológiai védekezésnek számos jó eredménye ismert. összehangolt alkalmazása a növényvédő szerek minimális mértékű alkalmazása érdekében. Végül is az integrált növényvédelem az agrotechnikai. illetve parazitoid ízeltlábú faj fordul elő. illetve fogékonyságának jelentős szerepe van. mint pl. Ez újabb rovar.

raktározás és gyümölcsminőség. továbbá a bogyósgyümölcsűek integrált termesztésének irányelveit dolgozták ki. mérsékelni. néhány éven belül újrafertőzi.varasodás elleni védekezés szükségessége és annak időpontja. illetve erre a célra nem engedélyezett készítményeket. a termőhely. amit a gyümölcsfák védelmében célszerű figyelembe venni. a környezet fertőzöttségétől függően. A pl um pox vírus. valamint azok a mikoplazmák. Betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságot elsősorban azokban az esetekben fontos figyelembe venni. a részvétel ellenőrzése. Mindezen feltételek figyelembevételével termesztett gyümölcsöt lehet integrált termékként áruvédjeggyel ellátva forgalmazni. amelyeket kabócák vagy levélbolhák terjesztenek. Ellenálló-képesség. fasorok. Ezek terjedésének megakadályozása szuperelit ültetvényben is sokszor nehézségbe ütközik. ami az esetek többségében elsősorban a piacra jutás lehetőségét biztosítja. A korszeru nemesitési módszerek segítségével várhatóan több kártevővel és kórokozóval szemben ellenálló fajták elő­ állítására lesz lehetőség a jövőben. a környezetre gyakorolt hatásuk alapján Magyarországon is három kategóriába (zöld. a sorközök (művelő utak. Ezekkel szemben viszonylag könnyen őriz­ hető meg a már egyszer mentesített szaporítóanyag. őszibarack-ültetvénye­ ket. majd ezt követően a csonthéjas termésűek. amelyek vektorai ízeltlábú. A Müller-féle jelzőlappal piros gyümölcsfa-takácsatka elleni tavaszi védekezés optimális időpontja állapítható meg. ezzel meghatározták az integrált védelemben alkalmazható. a koronaalakítás és a növekedésszabályozás. a szüret utáni kezelések. és a termésszabályozás. sárga. komputer vezérléssei működő. valamint az integrált növényvédelemmel. az ültetvény környezetének megóvásával. Miután a levél- 380 . az alany. piros jelzésű növényvédő szerek) sorol ták. a szüret. Különösen nagy jelentő­ sége van a vírusokkal szembeni ellenálló képességnek A gyümölcsfákat károsító vírusok többsége vegetatív szaporítással terjed. sodrómolyok) rajzásának menetét jelenleg kellő biztonsággal lehet feromoncsapdákkal nyomon követni. fogékonyság szerepe a növényvédelemben Az integrált növényvédelem egyik fontos eleme a fajtáknak a károsítókkal szembeni ellenálló képessége. almailon ca. illetve fogékonysága. A színcsapdák segítségével például a cseresznyelégy elleni védekezés hatékonysága fokozható. a talajerő-gazdálkodással. Az irányelvek a termesztő szakképzettségével. a védekezés időpontját megállapítani. amelyet levéltetvek terjesztenek. A növényvédő szereket az emberre. aminden ismert gyümölcsvírustól mentesen telepített szilva-. termő gyümölcsösben szinte lehetetlen. kajszi-. Az almafa-varasodás elleni védekezés időpontjának előrejelzését. Ennek több esete is ismert.vagy fonálféregfajok. a bizonylatok és a címkézés szabályozásával foglalkoznak. a hatékony és biztonságos permetezési módszerekkel. A Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) bizartságai 1994-ben az almatermésűek integrált termesztésének. ahol a biológiai vagy kémiai védekezési módszerekkel a kártétel mértékét nem áll módunkban elhárítani. A kártevő malylepkék ( almamo ly. Igazán nagy nehézséget azok a vírusok jelentenek. aknázómolyok. a helyi előrejelzés előnyeit is magába foglaló rendszer. a fajták és a telepítésmód megválasztásával. a védekezés megbízhatóságát szolgálhatja az egész termőtájat átfogó nagyszámú megfigyelő ponttal. facsíkok).

Hasonló ellenálló képességgel rendelkező fajta egyelőre nem ismert. a fa gyökérnyaki részein és a gyökereken tartózkodó kolóniák egyedei maradnak életben. illetve ellenálló-képesség mértékét is figyelembe vették. Hatékony rovarölő szer hiányában káros mérvű elszaporodásának megakadályozását részben természetes ellenségének. Az őszibarack­ fajták érzékenysége között jelentkező különbségek viszont a fajtának a termesztési értékét befolyásolják. Ellene nagyszámú. hogy a fa föld feletti részein a vértetűegyedek túlnyomó része a hideg teleken (-20°C) elpusztul. rezisztens és toleráns fajták után kutattak. A hazai fajták között egyedül a Kálmán körte. a megoldást olyan fajták telepítése jelenti. jelenleg nem ismert. Szelekció során a Malling-Merton sorozat tagjai rezisztensnek vagy kevésbé fogékonynak bizonyultak. amelyek a plum pox vírussal szemben legalábbis toleránsak. Miután Európa északi terűletein ez a megoldás nem bizonyult elegendőnek. Ebben az esetben igen nagy szükség lenne ellenálló fajtákra. illetve ellenálló képesség jelentőségén